Skip to main content

12. szám, 2025. március 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Demkó-Szekeres Zsolt váltja Bugár Csabát a Magyar Államkincstár élén

„Március 25-ei hatállyal Demkó-Szekeres Zsolt általános elnökhelyettes váltja Bugár Csabát a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó Magyar Államkincstár (MÁK) elnöki pozíciójában.

Bugár Csaba 2021. áprilisától töltötte be elnöki posztját, vezetése alatt a pénzforgalmi- és költségvetés gazdálkodási informatikai rendszerek megújításával a MÁK egy modern, a 21. század elvárásainak megfelelő, ügyfélközpontú pénzügyi szolgáltatóvá vált, amely 2022-re piacvezető lett a lakossági állampapírpiacon is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter köszönetét fejezte ki Bugár Csabának az elmúlt évek kitartó lelkiismeretes munkájáért, egyúttal kiemelte, hogy Bugár Csaba több évtizedes tapasztalatára, szakértelmére más területen a jövőben is számít.

Demkó-Szekeres Zsolt pályáját az MKB Bankban kezdte vállalatfinanszírozási területen. 2012-től a Magyar Export-Import Bank Zrt. igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt, nevéhez kötődik a bank hitelfedezeti garanciaprogramjának elindítása.

2017-től a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. igazgatója. 2019-től a KELER Zrt. általános vezérigazgató-helyettese, 2020-tól pedig a vezérigazgatója lett, vezetése alatt került sor a hazai értékpapír-kiegyenlítési rendszer megújítására. A Diákhitel Központ Zrt.-ben vezérigazgató-helyettesként részt vett a kedvezményes diákszámlaprogram megvalósításában. 2023-tól a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese volt. A MÁK általános elnökhelyetteseként a kiemelt fejlesztési projektek megvalósítását, az adatvagyon-gazdálkodási, illetve a folyamat- és kockázatmenedzsment-feladatok ellátását felügyelte.

A nemzetgazdasági miniszter Demkó-Szekeres Zsolttól elvárja, hogy vezetése mellett a MÁK a költségvetés végrehajtása során továbbra is biztosítsa a pénzforgalom és az elszámolások zavartalan lebonyolítását és a likviditás hatékony menedzselését. A magyar családok és a nyugdíjasok védelme érdekében továbbá elvárja a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében nyújtott támogatások, az állampapír kamatok, valamint a nyugellátások és a nyugdíjasok számára biztosított áfavisszatérítés gördülékeny kifizetését.”

Forrás:
Demkó-Szekeres Zsolt váltja Bugár Csabát a Magyar Államkincstár élén; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. március 19.

Megjelent az ,,Önkormányzatokról önkormányzatoknak” című kiadvány

„Az Önkormányzati Államtitkárság gondozásában immár harmadik alkalommal jelent meg az „Önkormányzatokról önkormányzatoknak” című kiadvány, melynek célja, hogy segítse az önkormányzati rendszerben történő eligazodást, valamint, hogy az elméleti ismeretek elsajátítása mellett hasznos információkat, adatokat közvetítsen az önkormányzati tisztviselők számára.

Minisztériumunk fontos célkitűzése, hogy segítse az önkormányzatok szakmai tevékenységét, továbbá a partneri együttműködés kialakítását, amelynek keretében hatékonyan részt vesz a helyhatóságok mindennapi problémáinak megoldásában, az önkormányzatok törvényes, szakszerű és hatékony működésének támogatásával.

A kiadvány az önkormányzati működés tágabb jogi és szervezési kereteit vázolja fel a szabályozás bemutatása mellett, a gyakorlati tapasztalatokat és a bírósági döntéseket is felhasználva.

Az ,,Önkormányzatokról önkormányzatoknak – kézikönyv önkormányzati tisztviselőknek” című kiadványt szeretettel ajánljuk polgármestereknek, jegyzőknek, valamint helyi önkormányzati tisztviselőknek egyaránt.

A kiadvány az alábbi linkre kattintva olvasható, érhető el (PDF):
Önkormányzatokról önkormányzatoknak – kézikönyv önkormányzati tisztviselőknek”

Forrás:
Megjelent az ,,Önkormányzatokról önkormányzatoknak” című kiadvány; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. március 19.

Közigazgatás, politika, jog

Banai Péter Benő távozásával az államháztartásért felelős államtitkári feladatokat Kisgergely Kornél veszi át

„Banai Péter Benő 1998 óta dolgozik a Pénzügyminisztériumban, illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumban, amely egyben első munkahelye. 2014 óta tölti be az államháztartásért felelős államtitkári posztot. Ez idő alatt tudásával és szakértelmével érdemben járult hozzá a költségvetés stabilitásának megőrzéséhez, a magyar állam mindennapi működéséhez szükséges háttér biztosításához.

Banai Péter Benő 2025. április végével távozik a Nemzetgazdasági Minisztériumból, munkáját a Magyar Nemzeti Bankban folytatja tovább. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az elmúlt hónapok és évek kitartó munkájáért köszönetét fejezte ki és sok sikert kívánt a távozó államtitkárnak.

Az államháztartásért felelős államtitkári feladatokat Kisgergely Kornél, a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (EXIM) vezérigazgatója veszi át.

Kisgergely Kornél karrierjét a MOL kockázatkezelési területén kezdte, majd 4 éven keresztül dolgozott a jegybankban a Pénzügyi Elemzések és a Monetáris Stratégia szakterületeken. 2013 márciusától pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár volt, ezalatt az Államadósságkezelő Központ igazgatóságának elnöki tisztségét is betöltötte. 2013 és 2016 között az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója, 2016 és 2019 között a Hiventures vezérigazgatója volt. 2019. augusztus 1-jétől az MFB Pénzügyi Divíziójának vezetését látta el. 2022. június 1-jétől az EXIM vezérigazgatója és az Igazgatóság elnöke.

A nemzetgazdasági miniszter Kisgergely Kornéltól elvárja, hogy munkájával hozzájáruljon a gazdasági stabilitás és a szigorú fiskális fegyelem fenntartásához, az államháztartási hiány és az államadóság folyamatos csökkentéséhez, valamint a pénzügyi hatékonyság növeléséhez.”

Forrás:
Banai Péter Benő távozásával az államháztartásért felelős államtitkári feladatokat Kisgergely Kornél veszi át; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. március 19.

Dr. Német-Weingartner Lilla váltja Pintér Istvánt a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság élén

„Dr. Német-Weingartner Lilla váltja Pintér Istvánt a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai irányítása alá tartozó Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) élén. Dr. Német-Weingartner Lilla korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium kereskedelmi és fogyasztóvédelmi főosztályvezetőjeként dolgozott, majd az NKFH elnökhelyetteseként vett részt a hatóság szakmai irányításában.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Dr. Német-Weingartner Lillától elvárja, hogy vezetése mellett az NKFH fokozott ellenőrzések és határozott jogérvényesítés révén hatékonyan biztosítsa a fogyasztók védelmét, valamint a tisztességes piaci versenyt. A családok és nyugdíjasok érdekében továbbá a hatóságtól megköveteli a most életbe lépett árréstop betartásának gyors és szigorú ellenőrzését. Az árrésstop megkerülése és más tisztességtelen piaci gyakorlatok esetén pedig határozott fellépést vár el.
A fogyasztóvédelem elsődleges célja, hogy a magyar családok biztonságban érezhessék magukat a mindennapi vásárlásaik során, és ne szenvedjenek hátrányt tisztességtelen piaci magatartás miatt. A hazai kereskedelmi és fogyasztóvédelmi szabályozás kialakításáért és végrehajtásáért felelős NKFH ezért kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a családok számára elérhető árakat, átlátható kereskedelmi gyakorlatokat és megfelelő tájékoztatást biztosítson, hozzájárulva ezzel a családok anyagi biztonságához és jólétéhez.”

Forrás:
Dr. Német-Weingartner Lilla váltja Pintér Istvánt a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság élén; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. március 18.

Új felhívás célozza a rövid ellátási láncok fejlesztését

„A rövid ellátási láncok (REL) fejlesztésének, kialakításának támogatására új pályázat jelent meg 1,6 milliárd forint keretösszeggel, a támogatási kérelmek benyújtására pedig május 14-től lesz lehetőség – jelentette be Feldman Zsolt.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kiemelte, a felhívás fő célja a közvetlen termelői értékesítés erősítése, ami a gazdálkodóknak és a fogyasztóknak egyaránt előnyös.

A rövid ellátási láncnak köszönhetően a termelő által előállított élelmiszer értékesítése a lehető legkevesebb köztes szereplőn keresztül történik a fogyasztók számára. A termék eredete egyértelmű és nyomon követhető, gyakran helyben, de legalábbis egymás közelében történik az előállítás és értékesítés is. A REL jó lehetőség a kisgazdaságoknak, mivel értékesítési biztonságot tud teremteni az általuk megtermelt termékeknek – hangsúlyozta az államtitkár.

Feldman Zsolt szerint az európai uniós társfinanszírozású pályázatnak számos előnye van: erősíti a helyi gazdaságot és élelmiszer-önellátást, hozzájárul a helyi tudás és hagyományok megőrzéséhez. Továbbá a rövid szállítási útvonal és a kisléptékű előállítás támogatja az élelmiszertermelés környezeti fenntarthatóságát, a fogyasztók és a termelők szorosabb kapcsolata pedig a társadalmi kapcsolatok erősödését segíti. A felhívás támogatja a REL együttműködés által árusítani kívánt élelmiszerek értékesítését, tárolását, hűtését, csomagolását szolgáló konténerek beszerzését, illetve élelmiszer-automata beszerzését is.

Támogatási kérelmet mezőgazdasági termelőnek minősülő egyéni vállalkozó, szociális szövetkezet, egyházi vagy önkormányzati fenntartású intézmény, non-profit szervezet, vendéglátó-ipari vállalkozás, közétkeztetésben vagy piacszervezésben tevékenykedő vállalkozás nyújthat be. Fontos feltétel, hogy kizárólag olyan konzorciumi formában lehet kérelmet beadni, amelynek közös célja a megtermelt termékek közvetlen fogyasztóhoz történő juttatása. Egy projekt kapcsán maximum 70 millió forint támogatás nyerhető el.

Az együttműködések kialakításához kapcsolódó támogatási intenzitás mértéke 100 százalék, míg a megvalósítani kívánt tervükben megfogalmazott célok eléréséhez kapcsolódó beruházások megvalósítása 65 százalékos támogatási intenzitással támogatott – ismertette Feldman Zsolt.

A felhívás és a hozzá kapcsolódó tájékoztató anyagok, mellékletek az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu felületen találhatók.”

Forrás:
Új felhívás célozza a rövid ellátási láncok fejlesztését; Agrárminisztérium; 2025. március 21.

Európai Unió

„Egy versenyképesebb Unió erősebb Unió is egyben” – Európai Tanács (EiT)

„Főbb eredmények

Az uniós vezetők megbeszélést folytattak Ukrajnáról, a Közel-Keletről, a versenyképességről, az európai védelemről, a következő többéves pénzügyi keretről, a migrációról, az óceánokról, a multilateralizmusról, valamint a Nyugat-Balkánról.

António Guterres ENSZ-főtitkár munkaebédre kapott meghívást.

Az ülés alkalmával a nem euróövezeti tagállamokat is magában foglaló formációban megrendezett euróövezeti csúcstalálkozóra is sor került.

Az Ukrajnáról szóló szöveget 26 állam-, illetve kormányfő határozottan támogatta.
…
Versenyképesség

Az EU számos összetett kihívással néz szembe. Ahhoz, hogy fenntartsa jólétét és globális vezető szerepét, meg kell erősítenie versenyképességét, továbbá növelnie kell Európa nyitott stratégiai autonómiáját és rezilienciáját.

Ezzel összefüggésben a vezetők hangsúlyozták, hogy a védelembe való beruházás szükségessége szorosan összefügg az EU versenyképességével.

„Egy versenyképesebb Unió erősebb Unió is egyben, amely jobban meg tudja védeni a polgárait, az értékeit és az érdekeit a globális színtéren, miközben fenntartja jólétét és társadalmi modelljét.” – Az Európai Tanács következtetései, 2025. március 20.

Hangsúlyozták azt is, hogy 2025-nek ugrásszerű változást kell hoznia a versenyképesség fokozása, az egységes piac megerősítése, a minőségi munkahelyek előmozdítása, valamint a sikeres zöld és digitális átállás biztosítása terén, az elfogadott éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban.

E tekintetben megállapodtak abban, hogy elsőbbséget kell biztosítani az egyszerűsítésnek, az energiaárak mérséklésének, valamint a szükséges beruházások felszabadítása érdekében a magánmegtakarítások mobilizálásának. Üdvözölték továbbá a Bizottság előterjesztéseit: a versenyképességi iránytűt, a tisztaipar-megállapodást és az egyszerűsítésről szóló omnibusz csomagokat.

Egyszerűsítés és az adminisztratív terhek csökkentése

Az egyszerűsítést minden szinten meg kell valósítani – a kiszámíthatóság, a szakpolitikai célkitűzések, illetve az egységes piac veszélyeztetése nélkül –, hogy világos és innovációbarát szabályozási keret jöjjön létre.

E tekintetben a vezetők felszólították a Bizottságot, a Tanácsot és a Parlamentet, hogy:

  • dolgozzanak azon, hogy megvalósuljon az adminisztratív terhek legalább 25%-kal, a kis- és középvállalkozások esetében pedig legalább 35%-kal történő csökkentésére irányuló célkitűzés
  • vigyék előbbre az egyszerűsítésről szóló, 2025. február 26-án előterjesztett csomagokkal kapcsolatos munkát
  • 2025. júniusig fogadják el a fenntarthatósági beszámolásra és átvilágításra vonatkozó „stop-the-clock” mechanizmust
  • a teljes jogalkotási folyamat során tartsák magukat a minőségi jogalkotásra vonatkozó elvekhez

Felkérték továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő további egyszerűsítési csomagokat, többek között az ipar dekarbonizációjára, valamint a biztonságra és védelemre vonatkozóan, továbbá folytassa az uniós joganyag felülvizsgálatát annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a meglévő jogszabályok egyszerűsítésének és konszolidálásának módjait.

Energia

Az EU elkötelezett amellett, hogy megvalósuljon az európai energetikai szuverenitás, és az EU 2050-re klímasemlegessé váljon, közben pedig globális versenyképességét is megőrizze. Ezzel összefüggésben a vezetők felszólítottak az alábbiak érdekében tett erőfeszítések sürgős fokozására:

  • a polgároknak és a vállalkozásoknak a magas energiaköltségekkel szembeni védelme
  • a megfizethető és tiszta energiával való ellátás biztosítása
  • egy valódi energiaunió 2030 előtt történő létrehozása, ideértve a villamosítást is nettó zéró és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokat alkalmazva
  • a határokon átnyúló, hosszú távú beruházási tervezés biztosítása az uniós energiapiac teljes körű integrálása és összekapcsolása céljából
  • az Európába irányuló további energiaszállítások fokozása

A vezetők üdvözölték továbbá a Bizottság megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervét, és sürgették az összes érintett érdekelt felet, hogy 2025-ben kezdjék meg az abban foglalt intézkedések megvalósítását.

Megtakarítási és beruházási unió

Ahhoz, hogy az Unió versenyképesebbé és autonómabbá váljon, mindenekelőtt valóban integrált és mélyebb európai tőkepiacokat kell létrehozni, mégpedig a tőkepiaci unió megvalósítása és a bankunió kiteljesítése révén.

„Egy valódi megtakarítási és beruházási unió elő fogja segíteni, hogy évente több százmilliárd EUR értékű további beruházás valósuljon meg az európai gazdaságban.” – Az Európai Tanács következtetései, 2025. március 20.

Ezzel összefüggésben – és a megtakarítási és beruházási unióra vonatkozó stratégiáról szóló bizottsági közlemény fényében – a vezetők hangsúlyozták, hogy 2025-ben és 2026-ban határozott lépéseket kell tenni, és felszólították:

  • a Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy gyorsan jussanak megállapodásra a tőkepiaci unióra vonatkozó 2020. évi cselekvési tervben előirányzott összes, függőben lévő javaslatról, többek között a fizetésképtelenséggel kapcsolatos javaslatról is
  • a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vigyék előbbre a lakosság tőkepiaci részvételének növelésére irányuló munkát azáltal, hogy – többek között uniós szinten is – befektetési és megtakarítási lehetőségeket tesznek elérhetővé
  • a Bizottságot, hogy mielőbb tegyen javaslatot a meglévő páneurópai egyéni nyugdíjtermék továbbfejlesztésére
  • a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a magántőke- és kockázatitőke-ökoszisztéma javítására, továbbá tegyen javaslatot egy, az innovatív vállalkozások növekedését lehetővé tevő, opcionális, 28. társasági jogi rendszerre
  • a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy felülvizsgált értékpapírosítási keretre

A konvergencia és a hatékonyság tekintetében a vezetők felszólították a Bizottságot és az érintett hatóságokat, hogy biztosítsák a konvergens felügyeleti gyakorlatokat, valamint zárják le azon feltételek értékelését, amelyek lehetővé teszik az európai felügyeleti hatóságok számára a határokon átnyúló piacok rendszerszinten leglényegesebb szereplőinek felügyeletét, és erre vonatkozóan terjesszenek elő javaslatot.

A vezetők emellett hangsúlyozták annak fontosságát, hogy magánfinanszírozást mozgósítsanak az európai védelmi ipar számára, és felkérték a Bizottságot, hogy mérlegelje az uniós programok – mint például az InvestEU – multiplikátorhatásának fokozottabb kiaknázását.

Egységes piac

Az egységes piac elmélyítésének megvalósítása érdekében az uniós vezetők felszólítottak a munka haladéktalan folytatására az Európa ipari innovációjának, megújulásának és dekarbonizációjának biztosítását célzó konkrét területeken.

Ebbe beletartozik a kulcstechnológiák – például a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák, a félvezetők, az 5G/6G és más kritikus technológiák – terén való növekedés, ugyanakkor az olyan, átalakulóban lévő hagyományos iparágakra fordított figyelem is, mint a gépjárműipar, a hajózási és a légi közlekedési ágazat, valamint az energiaigényes iparágak.

Ezzel összefüggésben a vezetők felszólították a Bizottságot, hogy terjesszen elő releváns javaslatokat, többek között a személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátási teljesítményéről szóló rendelet szerinti további rugalmassági mechanizmusok, valamint az említett rendeletben előírt felülvizsgálat tekintetében.

Emellett további erőfeszítésekre szólítottak fel a készségek Unió-szerte való elismerésének és megtartásának javítása érdekében.

…
A 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret

Az uniós vezetők első véleménycserét tartottak a következő többéves pénzügyi keretről (MFF) – azaz az EU hosszú távú költségvetéséről – és az új saját forrásokról: utóbbiak a bevétel egy fajtájaként segítik az EU kiadásainak finanszírozását.

…
Óceánok
Az éghajlatváltozás, a szennyezés és a biodiverzitás csökkenése hármas környezeti válságára tekintettel az uniós vezetők rávilágítottak az óceánok és a kék gazdaság fontos szerepére az EU versenyképességének és rezilienciájának, tengeri védelmének, valamint környezeti fenntarthatóságának és környezetvédelmének megerősítése szempontjából.E tekintetben a vezetők:

  • üdvözölték a Bizottság azon szándékát, hogy európai óceánügyi paktumot terjesszen elő az óceánok egészségének, valamint a kék gazdaság fenntarthatóságának és versenyképességének előmozdítása céljából
  • fokozott globális fellépésre és ambícióra szólítottak fel, ideértve a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzéséről és fenntartható hasznosításáról szóló ENSZ-megállapodás (a nyílt tengerekről szóló szerződés) gyorsított ütemű megerősítését
  • áttekintették az óceánokkal foglalkozó ENSZ-konferencia előkészületeit

Multilateralizmus

Az EU mindig támogatta, és ezután is támogatni fogja az ENSZ Alapokmányát és az abban rögzített szabályokat és elveket, különösen a szuverenitás és a területi integritás, a politikai függetlenség és az önrendelkezés elvét. Ezzel összefüggésben az uniós vezetők:

  • ígéretet tettek arra, hogy az EU továbbra is kiszámítható, megbízható és hiteles partner marad
  • elhatározták, hogy előbbre viszik az „ENSZ80-kezdeményezés” elnevezésű belső reformfolyamatot annak biztosítása érdekében, hogy az ENSZ eredményes, költséghatékony és reakcióképes maradjon
  • kijelentették, hogy a jövőt szolgáló paktum hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében készek együttműködni valamennyi érdekelt féllel
  • hangsúlyozták a negyedik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia jelentőségét

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Előkészítő dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

…”

Forrás:
Az Európai Tanács ülése, 20 március 2025; 2025. március 20.

Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó, 2025. március 19. – Európai Unió

„Főbb eredmények

Az uniós vezetők és a szociális partnerek a Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó keretében Brüsszelben találkoztak. A csúcstalálkozó fő témája az volt, hogy miként lehet Európát visszaállítani a megfelelő pályára, és minőségi munkahelyeket teremtő és megvédő, vonzó, versenyképes és beruházásbarát hellyé tenni a kihívásokkal teli geopolitikai környezetben.

A résztvevők a következő kérdésekről folytattak megbeszélést:

  • az EU megerősítése a kihívásokkal teli geopolitikai környezetben
  • Európa visszaállítása a megfelelő pályára, hogy ismét vonzó hellyé váljon az üzleti tevékenységek és a beruházások számára, és így megőrizhessük európai modellünket és a minőségi munkahelyeket

A vita során felvetett kérdések között szerepelt a készségfejlesztésbe való beruházás fontossága, méghozzá mind a minőségi munkahelyek létrehozása és fenntartása, mind pedig az EU általános versenyképessége szempontjából. A résztvevők megvitatták továbbá, hogy milyen hatásai vannak a jelenlegi geopolitikai helyzetnek, többek között az ukrajnai háborúnak és a kereskedelmi vámok megemelésének, és rámutattak annak fontosságára, hogy e kihívások közepette egyfelől megőrizzük a belső egységet, másfelől erős szövetségeket építsünk ki a külső partnerekkel.

A csúcstalálkozó témái között szerepelt még annak szükségessége, hogy a védelmi beruházások mellett a közszolgáltatásokba is beruházzunk; a kohéziós politika relevanciája az EU versenyképességének növelése szempontjából; annak szükségessége, hogy küzdjünk a társadalmi fásultság ellen, és arra buzdítsuk a fiatalokat, hogy optimistábban tekintsenek a jövőbe; valamint a kollektív tárgyalások döntő szerepe.

„A szakszervezetek és a munkáltatók közötti, európai, nemzeti, valamint helyi szintű szoros párbeszéd meghatározó eleme az európai szociális modellnek. Manapság, amikor gazdaságaink mélyreható átalakuláson mennek keresztül, ez a párbeszéd minden eddiginél fontosabb a minőségi munkahelyek előmozdításához, versenyképességünk fokozásához, valamint a reziliensebb és fenntarthatóbb közös jövő megteremtéséhez.” – António Costa, az Európai Tanács elnöke

Háttér

Mi az a Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó?

A Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó az uniós intézmények és az európai szociális partnerek közötti párbeszéd fóruma, ahol az uniós intézmények elnöki, az európai szociális partnerek pedig felső vezetői szinten képviseltetik magukat. A csúcstalálkozó társelnökei az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke.

Az európai szintű szociális partnerek részéről többek között a következő szervezetek vesznek részt a csúcstalálkozón:

  • Európai Vállalkozói Szövetség (BusinessEurope)
  • Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ)
  • általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó vállalatok szövetsége (SGI Europe)
  • Európai Kézműves-, Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (SMEunited)
  • Eurocadres (az európai szakemberek és vezetők tanácsa)

Az EU Tanácsának soros elnöksége nevében Adam Szłapka lengyel Európa-ügyi miniszter és Agnieszka Dziemianowicz-Bąk lengyel családügyi, munkaügyi és szociális miniszter vett részt a találkozón.

Sajtóközlemények

”

Forrás:
Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó, 19 március 2025; Európai Tanács; 2025. március 19.

A Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó főbb üzenetei, 2025. március 19.

„Az uniós vezetők és a szociális partnerek Brüsszelben találkoztak a Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó alkalmából, amely az uniós intézmények vezetői és az európai szociális partnerek közötti, évente kétszer megrendezésre kerülő párbeszéd fórumául szolgál.

A mai megbeszélések középpontjában az európai versenyképesség helyreállítása állt. Európának olyan hellyé kell válnia, amely vonzza a beruházásokat, valamint minőségi munkahelyeket teremt és tart fenn az egyre nagyobb kihívást jelentő geopolitikai környezetben.

Elsősorban a következő témakörök kerültek terítékre:

  • az EU megerősítése a kihívásokkal teli geopolitikai környezetben
  • Európa visszaállítása a megfelelő pályára, hogy ismét vonzó, versenyképes és beruházásbarát hellyé váljon, amely minőségi munkahelyeket teremt, illetve megvédi azokat

„A szakszervezetek és a munkáltatók közötti, európai, nemzeti, valamint helyi szintű szoros párbeszéd meghatározó eleme az európai szociális modellnek. Manapság, amikor gazdaságaink mélyreható átalakuláson mennek keresztül, ez a párbeszéd minden eddiginél fontosabb a minőségi munkahelyek előmozdításához, versenyképességünk fokozásához, valamint a reziliensebb és fenntarthatóbb közös jövő megteremtéséhez.” – António Costa, az Európai Tanács elnöke

Az európai szociális párbeszéd szelleme élénken jelen van, és eltökéltek vagyunk amellett, hogy a jelenlegi hivatali időnk alatt az végig erős is maradjon. Európa szociális piacgazdasága sosem csak a piacokról szólt, hanem az emberekről is. Csak akkor tudjuk növelni Európa versenyelőnyét, és biztosítani, hogy senkit ne hagyjunk hátra, ha szorosan együttműködünk a szociális partnerekkel.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért – senkinek nem fűződik nagyobb érdeke Európa biztonságához és stabilitásához, mint maguknak az európaiaknak. A biztonság nem csak arról szól, hogy meg kell erősítenünk a védelmünket és a rezilienciánkat; az is lényeges, hogy Európa versenyben maradjon mint globális vezető. A fenntartható növekedés és az innováció előrelendítéséhez elengedhetetlen, hogy – a minőségi munkahelyek létrehozásával és védelmével egyidejűleg – vonzó környezetet teremtsünk a beruházások számára. E törekvés során döntő szerepet játszik a szociális partnerekkel folytatott párbeszéd, mivel biztosítja, hogy szakpolitikáink inkluzívak legyenek, és tükrözzék a civil társadalom hangját.” – Adam Szłapka, Lengyelország Európa-ügyi minisztere az EU Tanácsának soros elnöksége nevében

„A szabályozási terhek, a magas energiaárak és a munkaerőhiány továbbra is visszafogják Európát. A jelenlegi, rendkívül bizonytalan globális környezetben minden eddiginél sürgetőbb feladat, hogy az Európai Unió megerősítse gazdasági gerincét. A tisztaipar-megállapodás, az első omnibusz javaslatok és a készségek uniója mind olyan kezdeményezések, amelyek ugyan a helyes irányba mutatnak, de nem lesznek elegendők. Csak akkor tudnak minőségi munkahelyek létrejönni, ha vannak olyan minőségi vállalkozások, amelyek beruházásbarát környezetben működhetnek. Ahhoz, hogy kézzelfogható javulás következzen be az EU beruházási környezetében, elengedhetetlen, hogy ambiciózus tehercsökkentési program induljon, és valóban csökkenjenek az energiaköltségek. Az európai munkáltatók készen állnak arra, hogy szociális partnerként kivegyék a részüket ezekből a törekvésekből, amint azt az európai szociális párbeszédről szóló, nemrégiben aláírt paktumban is vállalták.” – Fredrik Persson, a BusinessEurope elnöke, a munkáltatók képviseletében (BusinessEurope, SGI Europe, SMEunited)

„Ezekben a bizonytalan időkben az EU-nak saját magának kell meghatároznia a menetrendjét, amelynek középpontjában az összes ágazatra és régióra kiterjedő, erős európai iparstratégiának kell állnia. A stabilitás csak akkor garantálható, ha a foglalkoztatottak számára minőségi munkahelyeket és magasabb béreket biztosítunk. A beruházások fellendítése és a bérek emelése döntő tényező a belső kereslet megerősítésében. Az uniós költségvetési szabályok teljes felfüggesztése elengedhetetlen. Az EU-nak ezenkívül szüksége van egy erős beruházási eszközre és azzal együtt a „SURE 2.0” eszközre, hogy azonnali védelmet nyújtson a munkahelyek megszűnésével szemben. Nem a biankó csekkek idejét éljük, és minden olyan vállalkozástól, amely állami támogatásban részesült, meg kell követelni, hogy cserébe gondoskodjon minőségi munkahelyekről.” – Esther Lynch, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ESZSZ) főtitkára

Az európai szociális partnerek továbbá a következő együttes nyilatkozatot tették a mai csúcstalálkozó alkalmával: „A geopolitikai helyzet egyre nagyobb kihívások elé állítja az Európai Uniót, és jelentős nyomás alá helyezi az uniós intézményeket, a tagállamokat, a munkavállalókat és a vállalkozásokat – mindezt egy olyan időszakban, amikor még mindig kilábalóban van korábbi válságokból, és többféle átállás megvalósításán dolgozik. Az európai szociális partnereknek meggyőződése, hogy Európa csak együttes erővel tud helyt állni ezen körülmények között, ha fenntartja az egységet és a szolidaritást, és ha fellép annak érdekében, hogy megerősítse Európát, olyan hellyé téve azt, amely vonzó, versenyképes, kedvez a beruházásoknak, valamint minőségi munkahelyeket teremt és megvédi azokat. A Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozón évente kétszer találkoznak az uniós vezetők és az európai szociális partnerek, hogy megvitassák azokat a kontinensünk jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdéseket, amelyekről dönteni kell. Ezek a legmagasabb szinten folytatott eszmecserék fontosabbak, mint valaha, hiszen olyan időszakot élünk, amikor az összes európainak össze kell fognia az Európai Unió megerősítése és ezáltal a gazdasági és társadalmi fejlődés biztosítása érdekében. Az európai szociális partnerek felszólítják a Bizottságot és az uniós vezetőket, hogy a szociális partnereket – mind európai, mind nemzeti szinten – teljes mértékben vonják be a bizonytalan geopolitikai helyzet és az átállási folyamatok nyomán folytatott minden releváns tanácskozásba.”

Az ebben a szövegben idézett vélemények az érintett magánszemélyek / szervezetek álláspontját tükrözik, és nem tekinthetők együttesen a Tanács, illetve az Európai Tanács álláspontjának.

Ülések”

Forrás:
A Háromoldalú Szociális Csúcstalálkozó főbb üzenetei, 2025. március 19.; Európai Tanács; 2025. március 19.

Az Európai Unió Tanácsának következtetései a 2025–2029-es prioritásokról

„Főbb eredmények

A Tanács az ülés elején megvitatta az Európai Tanács soron következő ülésén elfogadandó következtetések tervezetét. A miniszterek ezután véleménycserét tartottak az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokról, valamint a 2025. évi európai szemeszterrel kapcsolatos tanácsi hozzájárulásokról szóló összefoglaló jelentésről. A Tanács megállapodott arról, hogy az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás tervezetét továbbítja az Európai Tanácsnak jóváhagyás céljából. Végül a miniszterek jóváhagyták az EU 2025. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot és az ahhoz kapcsolódó, a 2025–2029-es időszak uniós szakpolitikai célkitűzéseiről és prioritásairól szóló együttes következtetéseket.

„Európa rendkívül nehéz időket él. A lengyel elnökség folytatja az ambiciózus programjával kapcsolatos munkát annak érdekében, hogy Európa biztonságosabbá és versenyképesebbé váljon. Az elkövetkező hónapokban még intenzívebben fogunk dolgozni, hogy kézzelfogható eredményekkel szolgáljunk az európai polgárok számára.” – Adam Szłapka, Lengyelország Európa-ügyi minisztere

Az Európai Tanács márciusi ülésének előkészítése

A Tanács a következtetések tervezetének megvitatásával folytatta az Európai Tanács közelgő ülésének előkészítését. Az uniós vezetők várhatóan az alábbi kérdésekről fognak tárgyalni:

  • Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja
  • a legújabb fejlemények a Közel-Keleten
  • az EU versenyképessége
  • az európai védelem
  • a következő többéves pénzügyi keret (MFF) és az új saját források
  • migráció
  • óceánok
  • multilateralizmus, valamint
  • egyéb konkrét külpolitikai kérdések
  • Európai Tanács, 2025. március 20–21., annotált napirendtervezet

…
Európai szemeszter

A miniszterek véleménycserét tartottak a 2025. évi európai szemeszterrel kapcsolatos tanácsi hozzájárulásokról szóló összefoglaló jelentésről. Az elnökség ismertette a 2025. évi európai szemeszter aktualizált ütemtervét. A Tanács megállapodott továbbá arról, hogy az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás tervezetét továbbítja az Európai Tanácsnak jóváhagyás céljából.

Jogalkotási programozás

A Tanács jóváhagyta az EU 2025. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot és a 2025–2029-es időszak szakpolitikai célkitűzéseiről és prioritásairól szóló együttes következtetéseket.Az együttes nyilatkozatot és az együttes következtetéseket az EU Tanácsának, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek az elnöke is aláírja.

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Előkészítő dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

”

Forrás:
Általános Ügyek Tanácsa, 18 március 2025; Európai Unió Tanácsa; 2025. március 18.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Megújult a villamos energia származási garanciákat kezelő rendszer

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megújította a villamos energia származási garanciákat kezelő rendszerét, mely a bejegyzési folyamat automatizálásával jelentősen egyszerűsíti az adminisztrációs feladatokat.

A MEKH 2014. január 1-je óta végzi a származási garanciák felügyeletét, és üzemelteti az elektronikusszámla-rendszert.

A származási garancia tanúsítványokat az Európai Unió tagállamaiban és más európai országokban használják a felhasznált villamos energia eredetének igazolására.

A származási garancia forgalmazható elektronikus okirat, amely igazolja a felhasználó felé, hogy az általa elfogyasztott villamos energia meghatározott mennyisége megújuló energiaforrásból vagy nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelésből származik. A garanciák célja, hogy átláthatóságot biztosítson a fogyasztók számára a felhasznált villamos energia eredetével kapcsolatban, valamint elősegítse a megújuló energiaforrások arányának növelését.

A származási garanciákat érintő 2024. évi jogszabálymódosítások lehetővé tették, hogy a nukleáris energiaforrásból származó, valamint a háztartási méretű kiserőmű (HKME) által termelt villamos energia után is kiállítható legyen származási garancia. További változás, hogy olyan erőmű esetében is sor kerülhet minősítésre, amely nem táplál be villamos energiát a közcélú hálózatba, valamint származási garancia állítható ki a villamosenergia-tárolóba be-, majd onnan kitárolt megújuló áramról is.

A jogszabályi változásoknak megfelelően a MEKH megújította a villamos energia származási garanciákat kezelő rendszerét, mely a bejegyzési folyamat automatizálásával jelentősen egyszerűsíti az adminisztrációs feladatokat.

Az új rendszerben minden meglévő forgalmiszámla-tulajdonosnak módosítania szükséges a szerződését, amivel kapcsolatban a Hivatal megkezdte az érintettek tájékoztatását. Az új belépők az erre a célra kialakított űrlapon keresztül kezdeményezhetik szerződésük megkötését.

A háztartási méretű kiserőművet (HMKE) üzemeltető felhasználóknak nincs teendőjük, esetükben a Hivatal automatikusan, az elosztóhálózati engedélyesek adatszolgáltatása alapján jegyzi be a származási garanciát az egyetemes szolgáltató vagy a felhasználóval szerződésben álló villamosenergia-kereskedő részére.

Az új rendszer működésével kapcsolatos legfontosabb információk, az új szerződésminták és űrlapok, valamit a korábbi papíralapú meghatalmazási rendszert leváltó Rendelkezési nyilvántartás a Hivatal honlapján a https://mekh.hu/vilamos-energia-szarmazasi-garancia aloldalon keresztül érhetőek el.”

Forrás:
Megújult a villamos energia származási garanciákat kezelő rendszer; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal; 2025. március 21.

Technika, tudomány, MI

A mesterséges intelligencia szerepe az adatvezérelt döntéshozatalban – Kormánybiztosi egyeztetés a KSH-ban

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vendége volt Dr. Palkovics László, a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosa, akit Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke és Kruchina Vince a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője fogadott. A megbeszélés célja az volt, hogy áttekintsék a KSH és a NAVÜ mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó koncepcióját, valamint megvizsgálják az MI alkalmazásának lehetőségeit a tényeken alapuló államigazgatási döntéshozatalban.

Dr. Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal egyeztetett Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke 2025. március 18-án a Központi Statisztikai Hivatal épületében. A találkozón a hazai MI-stratégia, valamint a KSH és a NAVÜ MI-koncepciója került fókuszba az Európai Unió 2024/1689-es számú rendelete (AI Act), és annak hazai jogharmonizációja kapcsán.

A korszerű adatkezelési és elemzési megoldások elengedhetetlenek a tényeken alapuló, hatékony és megalapozott döntéshozatalhoz. A KSH Magyarország legnagyobb adatvagyon-kezelőjeként elkötelezett a legújabb technológiai megoldások és a digitalizáció által nyújtott lehetőségek széles körű alkalmazása mellett, a megbízható statisztikai adatok biztosítása érdekében. Az MI és a gépi tanulás alkalmazása forradalmi változásokat hoz a statisztikai adatok elemzésében, a prognózisok készítésében és a szakpolitikai döntéshozatal támogatásában, hiszen segítségükkel gyorsabban és pontosabban lehet feldolgozni óriási, akár eltérő típusú adathalmazokat, így az érdekeltek időszerűbb információkkal alapozhatják meg döntéseiket.

A találkozó résztvevői egyetértettek abban, hogy az MI-alapú megoldások és az adatelemzés fejlesztése terén átfogó, nemzeti szintű koordinációra van szükség annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló adatvagyon minél hatékonyabban hasznosuljon, és ezáltal Magyarország a lehető legeredményesebben aknázhassa ki az új technológiák nyújtotta lehetőségeket.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia szerepe az adatvezérelt döntéshozatalban – Kormánybiztosi egyeztetés a KSH-ban, 2025.03.19.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. március 19.

Új kórházi információs platform készült Magyarországon, integrálva az MI-lehetőségeit

„A rendszerbe integrált mesterségesintelligencia-algoritmusok alkalmazása a jövőben segítheti a terápiás események szervezését, ütemezését és lebonyolítását.

Az együttműködést segítő kórházi információs platform készült, az új rendszerrel az állami és a magánegészségügyi szolgáltatók hatékonyabban szervezhetik meg az ellátást, kezelhetőbbekké válnak az erőforrások, csökkenthetőek a várakozási idők és a költségek is optimalizálhatóak – közölte a megvalósító konzorcium.

A fejlesztéssel az Asseco Central Europe Magyarország Zrt., a Dél-pesti Centrumkórház és a Pannon Egyetem együttműködésének azon célkitűzése is teljesült, hogy a legújabb – az ipar egyes területein már magabiztosan alkalmazott – technológiai innovációkat az egészségügyi ellátórendszer, és így a betegek szolgálatába állítsa – olvasható a projektről a cég által eljuttatott záróközleményben.

A tájékoztatás szerint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a „Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek” konstrukció keretében 700 millió forint támogatást ítélt meg a Kollaboratív kórházi információs platform projekt megvalósítására. A fejlesztés költsége a társaság által biztosított önerővel együtt csaknem 1,2 milliárd forint.

Az új, intelligens informatikai szoftver orvosszakmai szempontok szerinti folyamatszemléletre építve segíti az adatalapú döntéshozatalt – ismertették.

Hozzáfűzték: a fejlesztők a szakszemélyzet és a betegek számára egyaránt elérhetővé tették és kiterjesztették a kórházi rendszer használatának határait, együttműködésben az eHealth rendszerekkel, köztük legfőképpen a Magyarországon már működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT).

„A rendszer túllépve a jelenlegi kereteken sokkal szorosabb és hatékonyabb együttműködést biztosít a páciens és az egészségügyi szolgáltató között, többek között egy új páciensportál, valamint a telemedicina rendszer beépítésének köszönhetően. Ezt a konzorcium az új rendszerrel már nemzetközi környezetben is tesztelte” – írták.
Rámutattak arra: a Pannon Egyetem és az Asseco közös fejlesztésének eredményeképpen a rendszerbe integrált mesterségesintelligencia-algoritmusok alkalmazása a jövőben segítheti a terápiás események szervezését, ütemezését és lebonyolítását.”

Forrás:
Új kórházi információs platform készült – nem csak az állami intézményeknek; Infostart / MTI; 2025. március 22.

Közzétette Kína kibertér-szabályozó hatósága (CAC) az arcfelismerő technológia használatára vonatkozó szabályozást

„Közzétette pénteken Kína kibertér-szabályozó hatósága (CAC) az arcfelismerő technológia használatára vonatkozó szabályozást, külön kiemelve a magánszemélyek személyazonosságához fűződő jogainak védelmét.

A CAC közlése szerint a szabályozást a társadalomban egyre növekvő aggodalmakra reagálva tették közzé, amelyek az arcfelismerő technológia széles körű használata által az adatvédelemre jelentett kockázatokkal kapcsolatban merültek fel. „Azoknak a személyeknek, akik nem járulnak hozzá az arcadatokon keresztül történő személyazonosság-ellenőrzéshez, más elfogadható és megfelelő lehetőségeket kell biztosítani” – írta a honlapján a CAC.

„A szabályozás célja az olyan, egyre elterjedtebb gyakorlatok visszaszorítása, mint például az arcfelismerő technológia használata szállodai bejelentkezéshez vagy zárt közösségbe való belépéshez” – jegyezték meg. A kínai közbiztonsági minisztérium által jóváhagyott és június 1-jén hatályba lépő rendeletek azt is hangsúlyozzák, hogy az arcfelismerő kamerákból adatokat gyűjtő vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy csak az egyén beleegyezését követően dolgozzák fel az adatokat. „Az arcfelismerés során gyűjtött adatok érzékeny személyes információk, és ha egyszer kiszivárognak, jelentős károkat okozhatnak az egyének személyes és vagyonbiztonságában, sőt, akár a közbiztonságot is veszélyeztethetik” – közölte a CAC egyik tisztviselője.

Hozzátette, hogy bár az arcfelismerő technológia elterjedése hozzájárult a digitális gazdaság növekedéséhez, de emellett a mindennapi életben az elmúlt években a magánélet védelmével kapcsolatos társadalmi aggodalmak növekedéséhez vezetett.

Jelentésében az állami média hozzátette, hogy Kína nagy jelentőséget tulajdonít a személyes adatok védelmének, és a 2021 novemberében hatályba lépett törvényt hangsúlyozta, melynek értelmében a nemzeti kiberhatóságoknak az illetékes hatóságokkal összhangban kell eljárniuk az új technológiákkal és alkalmazásokkal, beleértve az arcfelismerésre vonatkozó konkrét személyes információvédelmi szabályok megfogalmazását.

„Az intézkedések megfogalmazása és bevezetése fontos lépés az említett törvények és közigazgatási rendeletek előírásainak végrehajtásában” – jelentette ki a tisztviselő.”

Forrás:
A kínaiak is féltik az arcukat; Infostart / MTI; 2025. március 23.
Lásd még:
Facial recognition concerns addressed; State Council of the People’s Republic of China / China Daily; 2025. március 22.

Az Európai Bizottság üdvözli az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget támogató nagy nyelvi modellek létrehozását

„A Bizottság üdvözli az Alliance for Language Technologies European Digital Infrastructure Consortium (ALT-EDIC) és a Language Data Space (LDS) létrehozását.

A nagy nyelvi modellek képzéséhez szükséges európai nyelvi adatok hiányának kezelésére irányuló projektek célja, hogy Unió-szerte forradalmasítsák a többnyelvű mesterségesintelligencia-rendszereket.

Azáltal, hogy az EU valamennyi nyelvén kínálnak szolgáltatásokat, a kezdeményezések célja a nyelvi akadályok lebontása, jobb és hozzáférhetőbb megoldásokat kínálva az EU-n belüli kisebb vállalkozások számára. Ennek az erőfeszítésnek nemcsak az a célja, hogy megőrizze az EU gazdag kulturális és nyelvi örökségét a digitális korban, hanem az is, hogy megerősítse Európa technológiai szuverenitásra való törekvését. A 2024 februárjában létrehozott ALT-EDIC 17 részt vevő tagállamból és 9 megfigyelő tagállamból és régióból áll, így az egyik úttörő európai digitálisinfrastruktúra-konzorcium.

A közös európai adatterek részét képező LDS kulcsfontosságú a mesterséges intelligencia európai fejlesztéséhez szükséges adatok elérhetőségének növeléséhez. A Bizottság által kidolgozott és a DIGITAL program által finanszírozott projekt célja, hogy egységes piacot hozzon létre a nyelvi adatok számára. Ez javítani fogja a többnyelvű adatok gyűjtését és megosztását az európai nagy nyelvi modellek támogatása érdekében. A kiválasztott intézmények és vállalatok számára kezdetben hozzáférhető projekt célja, hogy végül bevonja az összes európai köz- és magánszférabeli érdekelt felet.

További információk a Nyelvtechnológiai Szövetség Európai Digitális Infrastruktúra Konzorciumáról (ALT-EDIC) és a Nyelvi Adattérről (LDS). ”

Forrás:
A Bizottság üdvözli a mesterséges intelligencia terén az európai kulturális és nyelvi sokszínűség támogatására irányuló új kezdeményezést; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. március 20.
[„Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket.
Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt”]

Új európai partnerségek ösztönzik az innovációt a fejlett anyagok, textíliák és fotovoltaikus rendszerek terén

„A Bizottság kulcsfontosságú lépést tett Európa technológiai vezető szerepének és fenntarthatósági céljainak előmozdítása felé azáltal, hogy három új európai partnerséget hozott létre a fejlett anyagok, a textilipar és a fotovoltaika területén.

A Horizont Európa keretében létrehozott partnerségek ösztönözni fogják a növekedést, a fenntarthatóságot és a rezilienciát, hozzájárulva egy erős, inkluzív és globálisan versenyképes Európához.

A Horizont Európa 2025–2027-es időszakra szóló stratégiai tervében alapvető fontosságúként azonosított három partnerség a következő:

  • Európai partnerség a fotovoltaikus innovációért: Meg fogja erősíteni Európa pozícióját a globális fotovoltaikus iparban, támogatva a megújuló energiára, különösen a napenergiára való átállást, amint azt az európai zöld megállapodás, a REPowerEU terv és a 2023. évi megújulóenergia-irányelv körvonalazza. Növelni fogja az európai fotovillamos gyártási kapacitást, reziliensebb értékláncot fog kialakítani az EU-ban, és a teljes fotovillamossági értékláncon átívelő együttműködés révén csökkenteni fogja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget. A Bizottság és a magánpartnerek 2025 és 2030 között egyenként 240 millió EUR összegű beruházást terveznek a partnerségbe.
  • A jövő textiltermékeivel foglalkozó európai partnerség: Ösztönözni fogja a textilipar fenntarthatóságra és körforgásos jellegre való átállását, összhangban a fenntartható és körforgásos textiliparra vonatkozó uniós stratégiával. A kezdeményezés kiaknázza az ágazaton belüli digitális innovációkat és új üzleti modelleket, és fokozza Európa stratégiai autonómiáját. Ugyanakkor segít megőrizni az ipar versenyképességét, ellenálló képességét és fenntarthatóságát a gyorsan változó globális piacon. A Bizottság és a magánpartnerek 2025 és 2030 között egyenként legfeljebb 30 millió eurót terveznek befektetni ebbe a partnerségbe.
  •  Európai partnerség a fejlett innovatív anyagokért az EU számára: A „Fejlett anyagok az ipari vezető szerepért” című közleménnyel összhangban erősíteni fogja a technológiai szuverenitást és az ipari versenyképességet a fejlett anyagok terén. A partnerség reagálni fog az ipari igényekre, és felgyorsítja a körforgásos gazdaságra alkalmas biztonságos és fenntartható fejlett anyagok és kapcsolódó technológiák tervezését, fejlesztését és ipari elterjedését. A Bizottság és a magánpartnerek azt tervezik, hogy 2030-ig egyenként 250 millió eurót fektetnek be ebbe a partnerségbe.

Következő lépések

Az egyetértési megállapodás képezi a Bizottság és a többi partner közötti együttműködés alapját egy közös programozású partnerség keretében. Elfogadásukat és aláírásukat követően a partnerségek a Horizont Európa munkaprogram célzott pályázati felhívásain keresztül kezdődnek, amelyeket a partnerek további beruházásai és tevékenységei egészítenek ki. Az ezen új partnerségek keretében rendelkezésre álló első finanszírozási lehetőségek a Horizont Európa 2025. évi munkaprogramjának részét fogják képezni.

Az év második felében elindul a virtuális világokkal kapcsolatos negyedik közös programozású partnerség. Célja a nyitott, interoperábilis és biztonságos virtuális világok kialakítása Európa 2030-as digitális évtizedének jövőképével összhangban, előmozdítva az inkluzivitást, a magánélet védelmét és az üzleti lehetőségeket.

Háttér

A három új partnerség kiegészíti és megerősíti a Horizont Európa 2021–2024-es stratégiai tervét követően indított 12 közös programozású partnerségből álló meglévő portfóliót.

A Horizont Európa keretében megvalósuló európai partnerségek olyan együttműködési kezdeményezések, amelyek magán- és/vagy állami szervezeteket tömörítenek annak érdekében, hogy közös kutatási és innovációs tevékenységek révén kezeljék az EU legsürgetőbb kihívásait.

A közös programozású európai partnerségekben a Bizottság és többnyire magánpartnerek vesznek részt, amelyeket gyakran ipari szövetségek képviselnek. Ezek a partnerségek megkönnyítik a Bizottság és az ágazati érdekelt felek közötti közös kötelezettségvállalásokat a stratégiai kutatási és innovációs menetrendek előmozdítása érdekében. A magán- és állami partnerek összefogásával a közös programozású európai partnerségek hozzájárulnak a kutatási és innovációs erőfeszítések összehangolásához, a magánberuházások mozgósításához, valamint az EU kutatási és innovációs környezetén belüli párhuzamosságok és széttagoltság elkerüléséhez.

További információ

Európai horizont

Európai partnerségek

Közös programozású partnerségek

Az európai partnerségek teljesítménye (a BMR 2024. évi jelentése a Horizont Európa keretében megvalósuló partnerségekről – Tájékoztató)

Horizont Európa stratégiai terv (2021–2024)

Horizont Európa stratégiai terv 2025–2027

Idézet(ek)

„A mai napon újabb fontos lépést teszünk az európai ipari környezet megerősítése iránti elkötelezettségünk terén. A textilipar jövőjével kapcsolatos új partnerségünk összehozza a Bizottságot és az ipart, hogy az egész ágazatban előmozdítsa a technológiai fejlődést és a fenntarthatóságot. Ez a kezdeményezés felgyorsítja az erősebb, versenyképesebb és fenntarthatóbb európai textiliparra való átállást.” – Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök

„Európa jövője az innovációs és növekedési képességétől függ. Azáltal, hogy ezeken az új partnerségeken keresztül előmozdítjuk a köz- és magánszféra együttműködését a feltörekvő és átalakító ágazatokban, haladást érünk el olyan kulcsfontosságú területeken, mint a fejlett anyagok, a napenergia és a textilipar. A technológiai szuverenitáshoz vezető út egyértelmű: Európát globális digitális és innovációs erővé kell alakítanunk, miközben csökkentenünk kell az importált technológiáktól való függőségünket.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök

„A fejlődés akkor jön létre, amikor együtt dolgozunk. A kutatás és az ipar egyesítésével felgyorsítjuk az innovációt, ösztönözzük az intelligensebb beruházásokat, és áthidaljuk az európai kutatási és innovációs környezet hiányosságait. Együtt reziliensebb, fenntarthatóbb és versenyképesebb Európát építünk, amely képes megfelelni a jövő kihívásainak.” – Ekaterina Zaharieva, az induló innovatív vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztos”

Forrás:
Az EU új európai partnerségekkel ösztönzi az innovációt a fejlett anyagok, textíliák és fotovoltaikus rendszerek terén; Európai Bizottság; 2025. március 20.

Fenntartható fejlődés

70 milliárd forint feletti pályázat fogja szolgálni a földhő fokozott hasznosítását

„Felértékelődött minden olyan hazai erőforrás, amely hozzájárulhat Magyarország energiabiztonságához és szuverenitásához – hangzott el az Energiaügyi Minisztérium (EM) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) csütörtöki „Budapest fenntartható termálvíz-gazdálkodása” című szakmai konferenciáján.

Köszöntőjében Lantos Csaba energiaügyi miniszter kiemelte, hogy Magyarország hosszú ideje Európa első öt országa közé tartozik a földhő hasznosításában. A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció intézkedéseivel 2030-ra megkétszerezhetjük a geotermikus energia hazai felhasználását.

A program célja az ígéretesnek tűnő, de földtanilag alulkutatott vagy kockázatos területeken a felszín alatti térrész minél alaposabb megismerése, hogy az új helyszíneken is lehetőség nyíljon a geotermikus beruházások mielőbbi elindítására, amely a térségben élők hazai, fenntartható, biztonságos és olcsó energiához való hozzáférését támogatja.

A tárca korábbi pályázatokon több mint 11 milliárd forint támogatást tett elérhetővé a fúrási tevékenység pénzügyi kockázatainak mérséklésére és meglévő termálkutak korszerűsítéséhez. A nemrég meghirdetett Jedlik Ányos Energetikai Programban három kiírásban közel hétszer ennyi forrás szolgálja majd a földhő fokozott hasznosítását, így a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.

Dr. Nagy László, az SZTFH elnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy a geotermikus energia, amely kapcsán Magyarország egyedülálló potenciállal bír, helyben elérhető, kiszámítható és környezetbarát energiaforrás.

A földhő használata tízéves távlatban akár egymilliárd köbméter gáz kiváltására is lehetőséget teremt.

Ezért is volt kulcsfontosságú a Hatóság által kezdeményezett engedélyeztetési reform, amely rövid időn belül lehetővé tette a geotermikus energiahasznosítás országos fellendülését.

Gonda Bence stratégiai elnökhelyettes előadásában kifejtette, hogy a főváros alatt fekvő termálkarszt fenntartható hasznosítását megalapozó kutatási programmal a Hatóság célja az volt, hogy ne jelentsen kockázatot a termálvíz energetikai célú felhasználásának előretörése.

A konferencián a Hatóság Földtani Szolgálatának szakértői részletesen bemutatták, hogy a fővárost érintő geotermikus kutatási program keretén belül sor került a meglévő földtani, geofizikai és vízföldtani adatok összegyűjtésére és rendszerezésére, valamint új geofizikai (szeizmikus) mérések is történtek Budapesten.

Mindezekre alapozva modellvizsgálatok készültek és előállt egy olyan döntéstámogatást célzó 3D hidrodinamikai és sűrűségfüggő hőtranszport modell, amely támogatni tudja a vízügyi igazgatási szervek és a Geotermikus Energia Bizottság (a GEB) munkáját és biztosíthatja a fenntartható fővárosi termálvíz hasznosítást.”

Forrás:
A geotermikus energia hazánk fenntartható jövőjének egyik kulcsa; Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága; 2025. március 20.

Jövőálló épületek konferencia

„A Green Policy Center konferenciát szervez „Jövőálló épületek” címen, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) szakmai részvétele mellett 2025. április 15-én a Magnet Házban.

Mi adja a rendezvény aktualitását?

2024 őszén jelent meg Magyarország felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterve, illetve a HuGBC részéről az építési ágazat zöldítésére vonatkozó Zéró Karbon Útiterv 2050 Magyarország című dokumentum. Idén pedig a Szociális Klímaterv és egy új Nemzeti Épületfelújítási Terv előkészítése várható a kormányzat részéről, illetve zajlik az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer felülvizsgálata és megnyíltak felújítási támogatások is. A Green Policy Center és szakmai résztvevőként a HuGBC mindezen fejleményeket szakértők segítségével vitatja meg.

Milyen témákkal foglalkoznak az előadások és panelbeszélgetések?

– épületfelújítás és támogatása,
– környezettudatos építés.

Mikor és hol lesz a rendezvény?

2025. április 15., kedd, 13.00 – 17.00
MagNet Ház, Hamvas terem (1062 Budapest, Andrássy út 98)

A regisztráció határideje: 2025. április 14., 17.00. Az eseményre regisztrálni az alábbi űrlap kitöltésével lehet:
Ott leszek!”

Forrás:
Jövőálló épületek konferencia; Koczóh Levente András; Green Policy Center; 2025. március 21.

Jedlik Ányos Energetikai Program: 96 milliárd forint támogatás a hatékonyabb és zöldebb távfűtésért

„„Az elmúlt 35 év legnagyobb távhőfejlesztési programját indítja el a kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretein belül” – jelentette be Czepek Gábor. Az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese arra is felhívta a figyelmet, hogy a 96 milliárd forint összértékű kiírásokban a távhőtermelés megújuló alapokra helyezését és a távhőszolgáltatás hatékonyságának javítását egyaránt támogatják. A program elsőként társadalmi egyeztetésre bocsátott elemei március végi határidővel mától véleményezhetők, a pályázatok tavasszal el is rajtolhatnak. A kiírások előmozdítják a földgáz kiváltását ipari hőszivattyúkkal, földhővel vagy biomasszával, ezzel mérséklik Magyarország importkitettségét. A csővezetékek felújításával, szigetelésével szorítják vissza a hálózati hő- és vízveszteséget, így könnyítve meg az iparági társaságok gazdálkodását.

Magyarországon több mint 210 távhőrendszer biztosít fűtést közel 700 ezer háztartás, azaz mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó számára és hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményben, bevásárlóközpontban és sportlétesítményben. Az ágazati beruházások erősítik hazánk energiafüggetlenségét, az ellátás biztonságát, a tiszta energiaforrások fokozott hasznosításával óvják a környezetet. A működési hatékonyság javítása csökkenti a rezsivédelmi alap terheit, kényelmesebbé teszi a távhővel kiszolgált családok életét.

A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv a korábbi 21 százalék helyett 30 százalékos megújuló részarány elérését célozza meg 2030-ra a végsőenergia-felhasználásban. A Nemzetközi Energia Ügynökség különösen a távhő zöldítésében lát hatalmas lehetőségeket a geotermikus energia további térnyerésére. A földhő részaránya a hazai távhőtermelésben a 2018-as 5,3 százalékról 8 százalékra nőtt 2023-ra. Más települések mellett Győrött, Miskolcon, Mosonmagyaróváron, Szegeden és Szentesen is jelentős a tiszta energiaforrás aránya a helyi távhőrendszerekben, A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció a település- és távfűtésben azonosítja be a leggyorsabban kiaknázható megoldásokat a geotermia hazai elterjesztésére. Az új programok egyéb tiszta hőtermelési módok alkalmazását is ösztönzik.

A távhőtermelők a Jedlik Ányos Energetikai Programban 51 milliárd forintos keretből igényelhetnek támogatást a távfűtési rendszerek megújuló alapú korszerűsítésére. Egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg. Az önállóan támogatható tevékenységek közé tartozik a megújuló alapú hőtermelési technológia létesítése (a hőszivattyút is beleértve), hulladékhő hasznosítása vagy hőtároló megvalósítása. A több szakaszosra tervezett pályázati folyamat a társadalmi egyeztetést követően már tavasszal elindulhat.

A hazai rendszerek hővesztesége az uniós átlag szintjén alakul, 10-12 százalékos. A működési hatékonyság a csővezetékek felújításával, szigetelésével, egyéb hálózatrészek korszerűsítésével javítható, a hálózati hő- és vízveszteség még alacsonyabb szintre szorítható. Így a meglévő hőtermelés bővítése nélkül is növelhető a kapacitások kihasználtsága, emelkedhet a fogyasztók kiszolgálásának színvonala.

A távhőszolgáltatók infrastruktúra fejlesztéseire szánt támogatási keret 45 milliárd forint. 25 milliárd forint fordítható az energiahatékonyság fokozására, 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrásokra, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra. Egy pályázó minimum 20 millió, de maximum 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet. Az éles indulás áprilisban várható.

A kormány a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen 440 milliárd forinttal támogatja a vállalkozások fejlesztéseit. A tíz kiírás a többi között a vállalati energiahatékonyság javítását, céges energiatárolók létesítését, az energetikai kutatás-fejlesztést is ösztönzi majd. A programcsomag legfontosabb hatásaként csökkenti a hazai cégek rezsikiadásait, ezzel javítva versenyhelyzetüket.”

Forrás:
Jedlik Ányos Energetikai Program: 96 milliárd forint támogatás a hatékonyabb és zöldebb távfűtésért; Energiaügyi Minisztérium; 2025. március 19.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Kiberbiztonsági workshop a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalban (MEKH)

„A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakmai workshop keretében ismertette a kritikus infrastruktúrák üzemeltetésének kiberbiztonsági folyamatait szabályozó NCCS-rendelettel kapcsolatos intézkedéseket.

A globális villamosenergia-termelés, -elosztás és -kereskedelem egyre nagyobb mértékben támaszkodik összekapcsolt informatikai rendszerekre, ami javítja a hatékonyságot, ugyanakkor a kiberbiztonság terén új kihívásokat jelent. A kritikus infrastruktúrákat fenyegető kiberbiztonsági kockázatok azonosítása és a hálózatok védelmének megszervezése érdekében 2024 júniusában lépett hatályba az Európai Unió NCCS-rendelete (Network Code for Cybersecurity).

A szabályozás egységes keretbe foglalja a villamosenergia-rendszereket érő kibertámadások és az esetleges ellátási zavarok megelőzése és kezelése érdekében teendő intézkedéseket, valamint olyan közös – valamennyi tagállamban kötelezően és közvetlenül alkalmazandó – követelményeket rögzít, amelyek erősítik a határokon átnyúló villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági hátterét.

Az NCCS-rendelet szerinti nemzeti hatósági feladatokat a MEKH látja el. A Hivatal munkatársai egy szakmai workshop keretében ismertették az érintettekkel az eddig megtett intézkedéseket.

Az esemény közvetlen előzménye, hogy az adatszolgáltatások alapján a MEKH részéről megtörtént a határkeresztező villamosenergia-áramlásban kulcsszerepet játszó kritikus szervezetek és infrastruktúrák azonosítása, kijelölése, amelyek kibervédelme elsődleges feladat. A Hivatal létrehozta a e-ISAC tudásmegosztó platformot, amelyen keresztül módszertani útmutatókat és képzési anyagokat tesz elérhetővé az azonosított szervezetek számára.

A workshop előadásain szó volt az NCCS-rendelet végrehajtásának aktuális kérdéseiről, az azonosított szervezeteket érintő kötelezettségekről, továbbá a MEKH szakértői bemutatták az NCCS-rendelet alkalmazását támogató információs portál működését, valamint az ott elérhető tananyagokat is.”

Forrás:
Kiberbiztonsági workshop MEKH-ben; Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal; 2025. március 20.
Lásd még:
New network code on cybersecurity for EU electricity sector; European Commission, Directorate-General for Energy; 2024. március 11.
A Bizottság (EU) 2024/1366 felhatalmazáson alapuló rendelete (2024. március 11.) az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határkeresztező villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági szempontjaira vonatkozó ágazatspecifikus szabályokról szóló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozása révén történő kiegészítéséről; EUR-Lex; 2024. május 24.
Consolidated text: A Bizottság (EU) 2024/1366 felhatalmazáson alapuló rendelete (2024. március 11.) az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a határkeresztező villamosenergia-áramlás kiberbiztonsági szempontjaira vonatkozó ágazatspecifikus szabályokról szóló üzemi és kereskedelmi szabályzat létrehozása révén történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg); EUR-Lex; 2024. május 24.

Fehér könyv az európai védelemről – Readiness 2030 (Készenlét 2030) – (Európai Bizottság))

„A Bizottság és a főképviselő a mai napon előterjesztette a „Fehér könyv az európai védelemről – Readiness 2030 (Készenlét 2030)” című dokumentumot. A Bizottság a „ReArm Europe terv/Readiness 2030 (Készenlét 2030)” részeként egy ambiciózus védelmi csomagot is előterjesztett, amely pénzügyi eszközöket biztosít az uniós tagállamok számára a védelmi képességekbe történő beruházások fokozásához.

Míg a ReArm Europe terv/Readiness 2030 új pénzügyi eszközökkel erősíti a páneurópai védelmi képességeket, a fehér könyv új védelmi megközelítést határoz meg, és azonosítja a beruházási igényeket.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A békehozadék időszaka már rég elmúlt. Az általunk alapnak tekintett biztonsági architektúrát már nem gondolhatjuk magától értetődőnek. Európa készen áll arra, hogy összefogjon. Be kell ruháznunk a védelembe, meg kell erősítenünk képességeinket, és proaktív megközelítést kell alkalmaznunk a biztonság terén. Határozott lépéseket teszünk, és előterjesztjük a „Readiness 2030 (Készenlét 2030)” elnevezésű ütemtervet, amely megnövelt védelmi kiadásokat és az európai védelmi ipari képességekbe történő fontos beruházásokat tartalmaz. Több európai eszközt kell vásárolnunk. Ily módon ugyanis megerősítjük az európai védelmi technológiai és ipari bázist, valamint ösztönözzük az innovációt. Ennek köszönhetően létrehozzuk a védelmi felszerelések uniós szintű piacát.”

Ezen intézkedések célja, hogy reagáljanak Ukrajna támogatásának rövid távú és sürgős szükségességére, és kielégítsék az Európa biztonságának és védelmének fellendítésére irányuló, sürgető, hosszú távú igényt.

Az európai védelemről szóló fehér könyv – Readiness 2030 (Készenlét 2030)

Amint azt Ursula von der Leyen elnök a politikai iránymutatásban rámutatott, az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy elmaradtak az európai katonai képességekbe eszközölt nagyívű beruházások és nem történt hatékony finanszírozás sem. Az új megközelítés kialakítása és Európa beruházási igényeinek azonosítása érdekében a Bizottság és a főképviselő előterjesztette az „Az európai védelemről szóló fehér könyv – Readiness 2030 (Készenlét 2030)” című dokumentumot.

A fehér könyv megoldásokat mutat be a kritikus képességbeli hiányosságok megszüntetésére és egy erős védelmi ipari bázis kiépítésére. Különféle lehetőségeket javasol arra vonatkozóan, hogy a tagállamok hogyan eszközölhetnek számottevő beruházásokat a védelmi ágazatba, miként szerezhetnek be védelmi rendszereket, és milyen módon fokozhatják hosszú távon az európai védelmi ipar felkészültségét. Ez alapvető fontosságú Európa biztonsága szempontjából.  Európának be kell ruháznia a kontinens biztonságába és védelmébe, ugyanakkor továbbra is támogatnia kell Ukrajnát abban, hogy megvédje magát az orosz agresszióval szemben. E kihívások hatékony kezelése érdekében a fehér könyv számos fő cselekvési irányvonalat vázol fel:

  • A képességbeli hiányosságok megszüntetése, különös tekintettel a tagállamok által azonosított kritikus képességekre.
  • Az európai védelmi ipar támogatása összesített kereslet és fokozott együttműködésen alapuló beszerzés révén.
  • Ukrajna támogatása fokozott katonai segítségnyújtás, valamint az európai és ukrán védelmi iparágak mélyebb integrációja révén.
  • Az uniós védelmi piac elmélyítése, többek között a szabályozások egyszerűsítése révén.
  • A védelem átalakításának felgyorsítása olyan diszruptív innovációk révén, mint a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia.
  • Európa legkedvezőtlenebb forgatókönyvekre való felkészültségének fokozása a katonai mobilitás javítása, a készletfelhalmozás előmozdítása és a külső határok – különösen az Oroszországgal és Belarusszal közös szárazföldi határ – megerősítése révén.
  • A partnerség megerősítése a világ hasonlóan gondolkodó országaival.

ReArm Europe terv/Readiness 2030 (Készenlét 2030)

Amint azt Ursula von der Leyen elnök bejelentette, a „ReArm Europe /Readiness 2030” tervnek köszönhetően több mint 800 milliárd euró fordítható a következő pillérek köré szerveződő területekre:

  1. A közfinanszírozás védelmi célú felhasználásának felszabadítása nemzeti szinten

A Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy aktiválják a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési rendelkezését, amely az uniós költségvetési szabályokon belül további költségvetési mozgásteret biztosít számukra védelmi kiadásaik növeléséhez.

A költségvetés fenntarthatóságának megőrzése érdekében az eltérés a következőkre fog korlátozódni:

  • Kizárólag a védelmi kiadások növelése; a kiindulópontot ehhez a kormányzati funkciók osztályozásában a „védelem” statisztikai kategória (COFOG) határozza meg;
  • A nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválásának minden egyes évében a GDP legfeljebb 1,5%-a;
  • Négy éven keresztül.
  1.  Új, célzott eszköz az európai biztonság megerősítésének finanszírozására – SAFE:

A jelenlegi kivételes körülmények között a Bizottság a jól bevált egységes finanszírozási megközelítésére támaszkodva 150 milliárd eurót fog mozgósítani a tőkepiacokon, hogy segítse az uniós tagállamokat az európai védelmi képességekbe történő beruházások gyors és jelentős növelésében. E forrásokat kérésre – nemzeti tervek alapján – folyósítani fogják az érdekelt tagállamoknak.

A folyósítások versenyképes költségű és vonzó módon strukturált, hosszú lejáratú hitelek formájában fognak megvalósulni, amelyeket a kedvezményezett tagállamoknak kell visszafizetniük. A hitel fedezetét az uniós költségvetés mozgástere fogja biztosítani. A SAFE lehetővé fogja tenni a tagállamok számára, hogy az európai védelmi ipartól származó, együttműködésen alapuló beszerzés révén azonnal és jelentős mértékben növeljék védelmi beruházásaikat, a kiemelt képességekre összpontosítva. Ez hozzá fog járulni az interoperabilitás, a kiszámíthatóság biztosításához és az erős európai védelmi ipari bázis költségeinek csökkentéséhez. Ukrajna és az EFTA/EGT-országok csatlakozhatnak az együttműködésen alapuló beszerzésekhez, és lehetőség nyílik arra, hogy iparágaiktól is vásároljanak.

A SAFE emellett lehetővé teszi majd a csatlakozó országok, a tagjelölt országok, a potenciális tagjelöltek, valamint az EU-val biztonsági és védelmi partnerséget aláíró országok számára, hogy csatlakozzanak az együttműködésen alapuló beszerzésekhez, és hozzájáruljanak az aggregált kereslethez. Tárgyalhatnak iparágaik ilyen beszerzésekben való részvételéről szóló konkrét, kölcsönösen előnyös megállapodásokról is.

  1. Az EBB csoport adottságainak kiaknázása és a magántőke mozgósítása a megtakarítási és beruházási unió felgyorsítása révén

A ReArm Europe terv/Readiness 2030 arra is támaszkodik, hogy az Európai Beruházási Bank Csoport kiterjeszti hitelezési körét a védelmi és biztonsági projektekre, megőrizve ugyanakkor finanszírozási kapacitását. A jelentős finanszírozás felszabadítása mellett ez pozitív jelzést küld majd a piacoknak.

Végezetül az állami beruházások önmagukban nem lesznek elegendőek a védelmi ipar beruházási igényeinek kielégítéséhez, az induló vállalkozásoktól kezdve a nagyvállalatokig. Ennek érdekében a Bizottság által ma elfogadott, megtakarításokra és beruházásokra vonatkozó uniós stratégia meg fogja könnyíteni a magánmegtakarítások hatékonyabb tőkepiacokat megcélzó mozgósítását, valamint a beruházásoknak a gazdaság kritikus ágazataiba – például a védelembe – való átirányítását azok számára, akik ezen ágazatokba terveznek befektetni.

További információk

Az európai védelemről szóló fehér könyv – Readiness 2030 (Készenlét 2030)

A megnövekedett védelmi kiadások biztosításáról szóló közlemény

Az európai biztonság megerősítése finanszírozási eszközének (SAFE) létrehozásáról szóló rendelet

Kérdések és válaszok: Az európai védelemről szóló fehér könyv – Readiness 2030 (Készenlét 2030)

Kérdések és válaszok: ReArm Europe terv/Readiness 2030 (Készenlét 2030)

Tájékoztató: Az európai védelemről szóló fehér könyv – Readiness 2030 (Készenlét 2030)

Tájékoztató: ReArm Europe terv/Readiness 2030 (Készenlét 2030)

Audiovizuális anyagok

Idézet(ek)

„A békehozadék időszaka már rég elmúlt. Az általunk alapnak tekintett biztonsági architektúra már nem tekinthető magától értetődőnek. Európa készen áll arra, hogy összefogjon. Be kell ruháznunk a védelembe, meg kell erősítenünk képességeinket, és proaktív megközelítést kell alkalmaznunk a biztonság terén. Határozott lépéseket teszünk, és előterjesztjük a „Readiness 2030 (Készenlét 2030)” elnevezésű ütemtervet, amely megnövelt védelmi kiadásokat és az európai védelmi ipari képességekbe történő fontos beruházásokat tartalmaz. Több európai terméket kell vásárolnunk. Ily módon ugyanis megerősítjük az európai védelmi technológiai és ipari bázist, valamint ösztönözzük az innovációt. Ennek köszönhetően létrehozzuk a védelmi felszerelések uniós szintű piacát.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Hogy mennyit fektetünk a védelembe, megmutatja, hogy mennyire értékes számunkra a védelmünk – és az elmúlt évtizedekben nem tartottuk nagy becsben. Többet kell költenünk. Ugyanakkor a közös munka jelentette hozzáadott érték mindennél többet ér. Olyan versenyelőnyt biztosít számunkra, amely a világon mindenütt egyedülálló. Az „Európai védelem – Readiness 2030 (Készenlét 2030)” című fehér könyvünkben meghatároztuk ennek konkrét módjait. Legyen szó Ukrajna támogatásáról, saját képességbeli hiányosságaink kezeléséről, vagy egy olyan világ melletti kiállásunkról, ahol a rend nem az erőn alapul, együtt erősebbek vagyunk.” Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke

„Ez az európai védelemről szóló fehér könyvet és a ReArm Europe/Readiness 2030 tervet magában foglaló védelmi csomag meghatározó jelentőségű pillanatot jelent az Unió számára. Európa már nem engedheti meg magának, hogy saját biztonsági helyzetét kívülállóként szemlélje. Védelmünket saját kezünkbe kell vennünk és meg kell erősítenünk a kollektív biztonság iránti elkötelezettségünket, ugyanakkor határozottan fellépve azokkal szemben, akik szuverenitásunk megkérdőjelezésére törekszenek. Ez nem csupán a katonai erőről szól, hanem katonai készenlétünkről, stratégiai autonómiánkról és Európa mint globális szereplő jövőjéről is.” – Andrius Kubilius, a védelemért és az űrpolitikáért felelős biztos

„A világ megváltozott, és Európának vele kell változnia. Biztonságunk és jólétünk összekapcsolódik. A ReArm Europe/Readiness 2030 (Készenlét 2030) tartalmazza mindkettő megerősítésére vonatkozó terveinket. A mai napon azt javasoljuk, hogy ideiglenes, összehangolt és célzott intézkedésként aktiváljuk a nemzeti mentesítési rendelkezést a védelmi beruházások nemzeti és uniós szintű fellendítése érdekében. Az uniós országok számára könnyebbé válik a védelmi képességeinkbe és iparunkba történő szükséges beruházások végrehajtása, mert együtt többet és hatékonyabban tudunk költeni. Emellett mindez fel fogja lendíteni a gazdasági növekedést, ösztönözni fogja az innovációt és munkahelyeket teremt, miközben biztosítja a költségvetési fenntarthatóságot. Európa fel fog nőni ehhez a kihíváshoz.” – Valdis Dombrovskis, a gazdaságért és a termelékenységért, valamint a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság előterjeszti az európai védelemről szóló fehér könyvet és a ReArm Europe tervet/Readiness 2030 (Készenlét 2030); Európai Bizottság; 2025. március 19.

Törvények, rendeletek

Törvényjavaslat az egészségügyi adatok kutatási célú hasznosításáról

„TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
A javaslat célja, hogy a népegészségügyi szempontból kiemelt stratégiai jelentőségű orvostudományi kutatások esetében lehetőséget biztosítson az egészségügyi adatok szabályozott keretek között történő automatizált átadására az adatok másodlagos felhasználása érdekében.
A javaslat szerinti módosításokban hangsúlyos szerepet kap az elektronikus adatátadásra jogosult kutatói kör pontos meghatározása, illetve az átadott adatok maximális védelmét és biztonságát szolgáló követelmények megfogalmazása.
A szabályozás részletezi az adatátadás technikai feltételeit és eljárásrendjét, valamint az adatátadásban közreműködők pontos szerepköreit.

Orvostudományi kutatással összefüggő törvények módosításáról szóló törvény társadalmi egyeztetése. Kérjük, hogy észrevételeiket a tarsadalmiegyeztetes@kim.gov.hu címre küldjék meg, legkésőbb 2025. március 29-ig.”

Forrás:
Orvostudományi kutatással összefüggő törvények módosításáról szóló törvény; Kulturális és Innovációs Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. március 21.