Skip to main content

4. szám, 2025. január 27.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Új pályázatok segítik a vidékfejlesztést és az agrárberuházásokat

„Hamarosan új pályázati felhívások jelennek meg, legkorábban a külterületi utak felújítását elősegítő kiírás – mondta Szigeti Szabolcs, közös agrárpolitika végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, csütörtökön, Jánoshalmán.

A helyettes államtitkár a Bács-Kiskun vármegyei NAK, a MAGOSZ és a Jánoshalmi Gazdakör Egyesület gazdafórumán ismertette, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének keretében 2027-ig összesen több mint 5300 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből csaknem 2900 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, zöld célú beruházásokra és vidékfejlesztésre. Kiemelte, a pályázatok ütemezetten jelennek meg az idei évben is.

A idei menetrend alapján több felhívást is meghirdetnek, melyek társadalmi egyeztetése már részben vagy teljesen lezajlott. Ilyen például a külterületi utak építésére vonatkozó, a kertészeti üzemek technológiai korszerűsítésére, a rövid ellátási láncokra, a kisüzemek fejlesztésére vagy a fiatal mezőgazdasági termelők elindulásának és beruházásainak támogatására vonatkozó pályázatok. Februárban és márciusban pedig két, öntözésfejlesztéssel kapcsolatos felhívás kérelembenyújtási időszaka is megkezdődik, melyek a kisebb és a komplexebb beruházásokat is támogatják – emelte ki előadásában a Szigeti Szabolcs.

A KAP ST keretein belül tavaly 30 pályázati felhívás jelent meg, mintegy 1200 milliárd forint keretösszeggel. Az agrár beruházások között rendkívül népszerűek voltak a feldolgozó üzemek fejlesztésre kiírt felhívások, valamint az állattartó telepek fejlesztésére meghirdetett kiírások. A feldolgozó üzemek fejlesztése esetében együttesen több mint 760 milliárd forint, míg az állattartó telepek korszerűsítésére összesen 860 milliárd forint fejlesztési igény érkezett be. A beruházási típusú felhívások mellett megjelentek például az állati génmegőrzést és állatjóléti intézkedést támogató kiírások vagy éppen az erdőgazdálkodók számára megjelentett vagy a Natura 2000 területen gazdálkodók kompenzációs támogatásait szabályozó felhívások is. Mindezek mellett megkapták támogatói okirataikat a Leader Helyi Akciócsoportok is, melyek mentén az első felhívások már meg is jelentek – húzta alá.

Hozzátette, népszerűek a gazdálkodók körében az Agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodást támogató programok, az előbbi esetében több mint 1.6 millió hektár területre, míg az utóbbinál mintegy 350 ezer hektár területre igényeltek támogatást.

A pályázatokkal kapcsolatos információk elérhetők a https://kap.gov.hu weboldalon.”

Forrás:
Új pályázatok segítik a vidékfejlesztést és az agrárberuházásokat; Agrárminisztérium; 2025. január 23.

Új munkaerő-piaci program indul a vállalkozások digitális infrastruktúrájának fejlesztése érdekében

„A kormány 2 milliárd forintból új munkaerő-piaci programot indít a vállalkozások digitális infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. A támogatással növekedhet a hazai kkv-k versenyképessége, piaci részesedése, munkavállalóik képzettségi szintje, emellett új munkavállalók felvétele is megvalósulhat.

A program elsődleges célja a mikro-, kis-, és középvállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó termelési, gyártási, értékesítési és üzleti folyamatok digitalizálásának, digitális szolgáltatások bevezetésének, továbbá a megvalósuló fejlesztések használatához szükséges képzések, digitális készségek fejlesztésének támogatása.

A pályázati program keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 10 millió, maximum 80 millió forint, mértéke a projekt összes elszámolható költségének maximum 70%-a lehet. A pályázónak vállalnia kell, hogy a statisztikai létszámától függően 1-5 fő létszámbővítést is végrehajt. A program keretében legalább egy fő képzésének vállalása is kötelező,
mely a megvalósuló digitális fejlesztéshez kapcsolódik.

A pályázónak vállalnia kell, hogy a digitalizáció fejlesztéshez kapcsolódó beszerzett eszközöket, immateriális javakat, technológiai fejlesztéseket az üzembe helyezés időpontjától számított legalább egy évig folyamatosan fenntartja és üzemelteti.

A pályázónak ezen kívül vállalnia kell a projekt megvalósítását követően a pályázat megvalósítási helyszínén foglalkoztatott munkavállalója átlagos statisztikai állományi létszámára és a fejlesztéshez kapcsolódó létszámbővítés eredményeként felvett többletlétszámára együttesen legalább 12, illetve vállalásának megfelelően legfeljebb 18 hónapos folyamatos foglalkoztatási
kötelezettséget.

A pályázatot 2025. február 13. napjáig lehet benyújtani elektronikusan az OFA Nonprofit Kft.
Forráskezelő Rendszerén (FKR) keresztül, a pályázattal kapcsolatos részletek a szervezet
weboldalán találhatók meg.”

Forrás:
Czomba Sándor: a kormány új digitális fejlesztési programot indít a kkv-k versenyképességének növelése érdekében; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. január 22.

Közigazgatás, politika, jog


Februárban csaknem 100 milliárd forinttal csökkenhet a kórházak tartozása

„A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint december végére az orvosi egyetemek adósságaival együtt ismét 104 milliárd forintnyi lejárt számla gyűlt össze az egészségügyben.

2025 februárjában rendezhetik az egészségügyi intézmények a tavalyi év végére összegyűlt mintegy 104 milliárdos adósságukat.

A Belügyminisztérium honlapján megjelent egy kormányrendelet-tervezet az egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről. A javaslat szerint a kormány 96 milliárd forintnyi lejárt számla kiegyenlítésére juttatna forrást még februárban az egészségügynek, és a célra szánt összeget a hónap végéig ki is kellene fizetniük a hitelezőknek. A jogszabály-javaslat ezúttal is előírja a fizetési sorrendet, eszerint a piaci szállítók számláinak kiegyenlítése csak az állami köztartozások megfizetése után lehetséges. A jogszabály-tervezetet január 30-ig véleményezhetik az egészségügyi szervezetek.

Mint emlékezetes: tavaly havonta 14-15 milliárddal nőttek a kórházak kifizetetlen számlái. (Ez a növekmény 2023-ban még csak havonta átlagosan 3,7 milliárd volt.) A kormányzat a múlt évben háromszor is, összességében 143,4 milliárd forintnyi tartozást fizetett ki. Az első részletet, körülbelül 63,4 milliárd forintot május végéig kapták meg a kórházak, további 41,1 milliárdot júliusban, a harmadik adósságrendezés pedig novemberben történt.

A Magyar Államkincstár legfrissebb adatai szerint december végére az orvosi egyetemek adósságaival együtt ismét 104 milliárd forintnyi lejárt számla gyűlt össze az egészségügyben – mondta lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára – aki azt is hozzátette: a beszállítók üdvözlik a mostani adósság kiegyenlítésről szóló friss javaslatot, annál is inkább mert a beszállítók a tavaly év végi konszolidációt gyakorlatilag meg sem érezték. Abból is ugyanis cégeikhez csak nagyon kevés jutott el. Emlékeztetett arra is, hogy az idei költségvetésben az eladósodás lassításra a döntéshozók 150 milliárd forint plusz forrást biztosítottak.

Az egészségügy finanszírozási gondjairól az elmúlt hetekben a Népszavának több szakértő (Kincses Gyula, Rékassy Balázs )is beszélt. A Magyar Orvosi Kamara pedig január 10-én gyakorlatilag egy segélykiáltást tett közzé. Ebben egyebek mellett arra hívták fel a figyelmet, hogy a költségek töredékét sem fedező finanszírozás következménye a súlyos eladósodás és a betegek ellátatlansága. Mint írták: sok esetben az intézményvezetőknek nincs is más választásuk, mint visszafogni, korlátozni az ellátásokat. „Ez a helyzet abszurd, hiszen az egészségügyi intézmények alapvető célja a betegek ellátása – gazdasági szemszögből nézve azonban pont az alapcél teljesítése lehetetleníti el a működésüket”.”

Forrás:
A jövő hónapban csaknem 100 milliárd forinttal csökkenhet a kórházak tartozása; Danó Anna; Népszava; 2025. január 23.
Lásd még:
Járó- és fekvőbeteg-szakell. nyújtó EÜ szolg. gazd. segítő int. sz. Korm. rend.; Jogszabálytervezetek, Belügyminisztérium; 2025. január 22.

Nagy az eszközhiány a kórházakban

„Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára lapunknak elmondta, hogy van olyan intézmény, ahol mérethiányosak a protézisek, a kórházi adósságok miatt pedig még évekig hitelezni kell a beszállítóknak az intézmények számára.

Tavaly novemberről decemberre 22 milliárd forinttal csökkent a kórházak adóssága. A Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb adatai szerint 2024. december 31-ig 73,7 milliárd forint tartozás halmozódott fel az egészségügyi intézményekben. Ebben az adatsorban nincsenek benne a modellváltó orvosegyetemek, ahol Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára szerint további 31 milliárd forint halmozódott fel.

Vagyis a tavalyi évet 104,7 milliárd forint össztartozással zárták a kórházak.

Egy hónappal korábban 2024. november végén a MÁK adósság-adatai szerint 94,3 milliárd forintot görgetnek maguk előtt a kórházak, az összes tartozás pedig elérte a 127 milliárd forintot, erről itt írtunk bővebben.
…
Az Orvostechnikai Szövetség tagvállalatainak vezetői gyakorlatilag naponta hívnak az adósságrendezés szükségessége miatt – mondta lapunknak Rásky László. Általános vélemény, hogy a tavaly év végi, nem egészen 40 milliárdos konszolidáció olyan, mintha nem is lett volna, persze előfordult, hogy a tartozások egy részének a kifizetése néhány kisvállalkozás életben maradását jelentette, vagy legalábbis a „kivégzés” elhalasztását. De egyelőre úgy tűnik, hogy a kórházi adósság problémája még évekig velünk marad, fogalmazott az OSZ főtitkára.

Ettől függetlenül, a pluszforrások már az idei évben jelentősen könnyíthetik a beszállítók helyzetét. 2025-ben minden hónapban 12,5 milliárd forint plusz kerülhet a kórházakhoz, erről Gulyás Gergely is beszélt tavaly év végén a kormányinfón. De Rásky László szerint ez nem lesz elég. Hangsúlyozta a főtitkár, hogy Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) elnöke is arról beszélt a tavaly a Medicina Fórumon, hogy az éves 150 milliárd plusz forrás körülbelül az adósságok 60 százalékát tudja fedezni. Jelenleg az sem teljesen világos, hogy ezt a pénzt milyen szabályozók alapján kapják meg a kórházak, tehát egyelőre ott van a pénz a költségvetésben, de még nincs ott az intézményeknél, tette hozzá a szakember.

Megjelent a jogszabálytervezet

Tavaly év végén a Magyar Kórházszövetség elnöke Velkey György azt mondta egy interjúban, hogy 2025 év elején 110 milliárd érkezhet az intézményekhez. Erre reagálva Rásky László elmondta, állítólag jó úton halad az ügy, de eddig csak informális csatornákon keresztül tudták követni az eseményeket. Most viszont megjelent a vonatkozó jogszabálytervezet a kormány honlapján, ez egyértelművé teszi, hogy február végéig valóban lesz konszolidáció, tette hozzá a főtitkár.

Az esetszintű finanszírozás felmérésének eredményei jövő év közepére várhatók. Az adatok alapján, jó érveléssel az egészségpolitika elérheti a pénzügyi kormányzatnál, hogy olyan szintre emeljék az egészségügyre szánt forrásokat, hogy az adósságok keletkezése marginális probléma legyen, sorolta a szakember.

Az elmúlt hetekben több kórház élére új vezetőket neveztek ki, erről mi is írtunk. Rásky László szerint kétségtelen, hogy az adósságok keletkezésben is érvényesülnek menedzsment hatások, de általánosságban minden igazgatónak gúzsba kötve kell táncolnia.

Van eszközhiány a kórházakban

Januárban 32 ezer beteg várt valamilyen műtéti beavatkozásra. Rásky László határozottan azt állítja, hogy nem minden kórház jut hozzá minden szükséges eszközhöz. A leggyakoribb, hogy bizonyos eszközökből nincs méretválaszték, vagy egyes esetekben „barkácsmódszerekhez” kell folyamodnia az orvosoknak. De az sem ritka, hogy egy ellátást másik intézménybe kell áthelyezni az eszközhiány miatt.

Arra a kérdésre, hogy az idei évi költségvetésben 330 milliárd forinttal több jut egészségügyre és ez mire lesz elég, az OSZ főtitkára szerint a dologi kiadások fedezete továbbra sem nő, ezért az egészségpolitika továbbra is korlátozni fogja például az innovatív technológiák befogadási folyamatait. Azt csak remélik, hogy a pluszforrás legalább a bér- és bérjellegű kiadások fedezetére elég lesz, tehát a munkabérekre már nem kell majd igénybe venni a dologi kiadások fedezetét.

Arról is beszélt, hogy az egészségügy GDP arányos állami kiadásaira szánt forrásokat a szakember szerint legalább egy százalékponttal emelni kellene, figyelembe véve az elmúlt évek konvergenciaprogramjait, de erre nem sok esélyt lát.”

Forrás:
Van, ahol barkácsmódszert alkalmaznak – Nagyon is van eszközhiány a kórházakban; Koncsek Rita; Economx; 2025.január 23.

Navracsics Tibor: Kreatív régió alakul Veszprém térségében a Pannon Egyetem részvételével

„Kreatív régió alakul Veszprém térségében, amelyben kiemelt szerep jut a Pannon Egyetemnek. Az intézmény a helyi gazdaság motorja, ahol új szakok is szolgálják a fejlődést – hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter pénteken Veszprémben, sajtótájékoztatón.

Navracsics Tibor elmondta, hogy a kormányzati támogatásnak köszönhetően az idén a tavalyi 1400-ról 1700-ra nő az államilag finanszírozott tanulók létszáma a Pannon Egyetemen, amelynek fontos szerep jut az értelmiségi utánpótlás képzésében.

A tárcavezető a kreatív régió létrejöttét illetően jelentős lépésnek nevezte az ajkai kampusz megnyitását, az informatika, a műszaki tudományok magas szintű oktatását, valamint az intézmény szerepvállalását a kutatásban, adatgyűjtésben.

Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: a területfejlesztési mesterszak a közelmúltban indult el, jövőre tervezik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos képzés, illetve az üveg- és kerámiaművészeti kreatív szakember szakirányú továbbképzés elindítását.

Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora arról beszélt, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, a veszprémi önkormányzat és az egyetem közösen tűzi ki a célokat a kreatív régió megvalósulása érdekében.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz–KDNP) azt emelte ki, hogy 2030-ra Veszprém élhetőség szempontjából az európai elithez kíván tartozni, ehhez az egyetem, a helyi vállalkozások és az önkormányzat összefogására van szükség. A kreatív ipar fejlesztéséhez pedig megfelelő infrastruktúra, szolgáltatások és társadalmi tőke szükséges – mutatott rá.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Kreatív régió alakul Veszprém térségében a Pannon Egyetem részvételével; Magyar Hírlap / MTI; 2024. január 24.

Európai Unió

Európai Bizottság: január 30-án indul az európai gépjárműipar jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd

„Amint azt Ursula von der Leyen elnök 2024. november 27-én az Európai Parlament előtt bejelentette, az Európai Bizottság január 30-án stratégiai párbeszédet indít az európai gépjárműiparral, a szociális partnerekkel és más kulcsfontosságú érdekelt felekkel. Ez a kezdeményezés kiemeli a Bizottság elkötelezettségét egy, az európai jólét szempontjából meghatározó ágazat jövőjének biztosítása mellett, és egyúttal előmozdítja éghajlat-politikai és szélesebb körű társadalmi célkitűzéseit.

A Bizottság elismeri, hogy sürgős fellépésre van szükség az európai gépjárműipar védelme és az Unión belüli jövője érdekében. Az Ursula von der Leyen elnök vezette stratégiai párbeszéd célja, hogy az ágazati szereplőket, a szociális partnereket és az érdekelt feleket bevonva, velük közösen törekedjen a kihívások megértésére, megoldások kidolgozására és konkrét intézkedések meghozatalára. A Bizottságon belül Cicikósztasz biztos kapott megbízást arra a feladatra, hogy dolgozzon ki egy ágazati cselekvési tervet, amelyhez hasznos adalék lehet e megbeszélések eredménye.

A stratégiai párbeszéd elnöki tisztét Ursula von der Leyen elnök fogja betölteni, és maga a párbeszéd az ágazati képviselők (gyártók, beszállítók), a szociális partnerek, a biztosok és egyéb érdekelt felek – többek között a civil társadalom képviselőinek – részvételével zajló rendszeres találkozókból áll majd. A tematikus munkacsoportok a találkozókat követően részletes javaslatokat terjesztenek elő. Szélesebb körű konzultációkra kerül majd sor az ágazat más érdekelt feleivel, valamint a gépjárműipari értéklánc többi részével is. A Tanács és az Európai Parlament mindvégig szorosan közre fog működni a folyamatban.

A legfontosabb vitapontok közé tartozik az innováció, a tiszta átállás és a dekarbonizáció, a versenyképesség és a reziliencia, a kereskedelmi kapcsolatok és a nemzetközi egyenlő versenyfeltételek, valamint a szabályozás észszerűsítése és a folyamatoptimalizálás. További információk a mellékelt stratégiai feljegyzésben találhatók, amely iránymutatásul szolgál a stratégiai párbeszéd keretében folytatott megbeszélésekhez.

Az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy az európai gépjárműipar hosszú távú versenyképességének, fenntarthatóságának és rezilienciájának biztosítása érdekében együttműködjön valamennyi érdekelt féllel. A stratégiai párbeszéd kulcsfontosságú lépés e cél elérése felé.

Előzmények

Az európai gazdaság egyik sarokkövét jelentő gépjárműipar több mint 13 millió embert foglalkoztat, és mintegy 7%-kal járul hozzá az EU GDP-jéhez. A digitalizáció, a dekarbonizáció, a fokozott verseny és a változó geopolitikai környezet nyomán azonban e kritikus iparág jelentős átalakulások időszakát éli.

E tényezők meggyengíthetik az európai autógyártók már kivívott pozícióját. Az ipar jövőbeli versenyképességének biztosítása érdekében az Európai Bizottság stratégiai párbeszédet indít. E kezdeményezés célja, hogy együttműködésen alapuló megoldások kidolgozásával és végrehajtásával segítse fenntartani az ipar globális helyzetét.”

Forrás:
Január 30-án veszi kezdetét az európai gépjárműipar jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd; Európai Bizottság; 2025. január 20.

Az Európai Unió Tanácsának új rendelete az európai egészségügyi adattérről

„Az EU Tanácsa új jogszabályt fogadott el, amely meg fogja könnyíteni az egészségügyi adatok cseréjét és az azokhoz való hozzáférést uniós szinten. Az elfogadást követően a jogszabály hamarosan hatályba fog lépni.

Az európai egészségügyi adattérről szóló rendelet célja, hogy az egyének könnyebben hozzáférhessenek a személyes elektronikus egészségügyi adataikhoz és nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak felettük; a jogszabály egyúttal lehetővé teszi bizonyos adatok kutatási és innovációs célú további felhasználását, az európai betegek javát szolgálva. Az új jogszabály egy külön egészségügyi adatkörnyezetet irányoz elő, amely biztosítani fogja a digitális egészségügyi szolgáltatásokhoz és termékekhez való, határokon átnyúló hozzáférést az EU-n belül.

„Az európai egészségügyi ellátás digitális transzformációja a lengyel elnökség egyik kulcsfontosságú prioritása. Az európai egészségügyi adattér elfogadása kulcsfontosságú lépést jelent ebben a folyamatban, amely lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy az EU-ban bárhol hozzáférhessenek az egészségügyi adataikhoz. Ez az adattér javítani fogja az orvosi ellátás minőségét és hatékonyságát, és emellett biztosítani fogja, hogy egészségügyi rendszerünk reziliens maradjon a jövőbeli kihívásokkal szemben.” – Izabela Leszczyna, lengyel egészségügyi miniszter

Az egyének könnyebben férhetnek hozzá az egészségügyi adataikhoz

Az új szabályok értelmében az egyének gyorsabban és könnyebben férhetnek majd hozzá az elektronikus egészségügyi adatokhoz, függetlenül attól, hogy a hazájukban vagy egy másik tagállamban tartózkodnak-e. Emellett nagyobb ellenőrzést gyakorolhatnak majd ezeknek az adatoknak a felhasználási módja felett. Az új rendelkezések végrehajtása érdekében az uniós országoknak létre kell majd hozniuk egy digitális egészségügyi hatóságot.

Nagyobb kutatási potenciál

Az európai egészségügyi adattérnek köszönhetően a kutatók és a politikai döntéshozók hozzáférhetnek majd bizonyos anonimizált, biztonságos egészségügyi adatokhoz, ami lehetővé teszi majd számukra, hogy kiaknázzák az EU egészségügyi adataiban rejlő hatalmas potenciált a tudományos kutatások megalapozása, jobb kezelések kifejlesztése és a betegellátás javítása érdekében.

Az interoperabilitás biztosítása

Jelenleg az egészségügyi adatok digitalizálásának mértéke az EU-ban tagállamonként eltérő, ami megnehezíti az adatok tagállamok közötti megosztását. Az új rendelet értelmében valamennyi elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszernek meg kell felelnie az elektronikus egészségügyi dokumentáció európai csereformátumára vonatkozó előírásoknak, ezzel biztosítva a rendszerek uniós szintű interoperabilitását.

A következő lépések

A rendelet – amelyet a Tanács és az Európai Parlament most hivatalosan is aláír majd – az EU Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Háttér

Az Európai Bizottság 2022. május 3-án tette közzé az európai egészségügyi adattérről szóló rendeletjavaslatot. Ez az első olyan javaslat, amely a Bizottság 2020. évi „Európai adatstratégia” című közleményében meghatározott kilenc európai ágazat- és területspecifikus adattér egyikére irányul. A Tanács és az Európai Parlament 2024. március 15-én ideiglenes megállapodást ért el a rendeletre vonatkozóan.

Az európai egészségügyi adattér célja, hogy megkönnyítse az egészségügyi adatokhoz való hozzáférést és azok határokon átnyúló cseréjét, mind az egészségügyi ellátás támogatása („az adatok elsődleges felhasználása”), mind pedig az egészségügyi kutatás és a szakpolitikai döntéshozatal megalapozása (az adatok további felhasználása, más néven „az adatok másodlagos felhasználása”) érdekében. Az európai egészségügyi adattér az európai egészségügyi unió egyik alappilléreként szolgál.

”

Forrás:
Európai egészségügyi adattér: a Tanács új rendeletet fogadott el az uniós egészségügyi adatokhoz való határokon átnyúló hozzáférés javítása érdekében; Európai Unió Tanácsa; 2025. január 21.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Alig ismert szabály élesedett: pénzbüntetés járhat a tulajdoni lap jogosulatlan letöltéséért

„Megváltozott az ingatlan-nyilvántartási rendszer, és a tulajdoni lapokra is más számok vonatkoznak.

Január közepétől módosultak a tulajdoni lap lekérdezésével kapcsolatos szabályok is, elindult az E-ING, vagyis az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer, ám mint arra ingatlanosok felhívták a figyelmet, az új szabályok értelmében keményen megbüntethetik azt, aki jogosulatlanul tölt le tulajdoni lapot – írja a Pénzcentrum.

A nem hiteles tulajdoni lapot évente kétszer továbbra is ingyen le lehet lekérni, az e-hiteles tulajdoni lapért a korábbi 3000 forint helyett manapság 4800 forintot kell fizetni, míg papíralapú dokumentumért 6250 forint helyett 10 ezer forintot, de arra figyelmeztetnek, hogy megbüntethetik azt, aki nincs tisztában a szabályokkal.

A földhivatalban személyesen csak az tekinthet be a tulajdoni nyilvántartásba, aki szerepel az adott ingatlan tulajdoni lapján, jogosultként, haszonélvező vagy tulajdonos. Tulajdonilap-másolatot bárki igényelhet bármely ingatlanról, de most már fizetni kell érte. Ingyenesen csak a saját ingatlan tulajdoni lapját lehet lekérni. Aki jogosulatlanul tölt le, annak a mindenkori díj háromszorosát kell büntetésként kifizetnie, azaz, ha valaki jogosulatlanul tölt le tulajdoni lapot, annak a jelenlegi díjak mellett 14 400 forintot kell fizetnie.”

Forrás:
Alig ismert szabály élesedett: pénzbüntetés járhat a tulajdoni lap letöltéséért; Infostart; 2025. január 21.

Bemutatták a megújult Diplomás Pályakövetési Rendszert

„A megújult Diplomás Pályakövetési Rendszer segít a pályaválasztásban, ezért érdemes áttekinteniük a továbbtanulásra jelentkezőknek – mondta Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatóján.

Az államtitkár elmondta: a képzések célja, hogy olyan tudást adjanak, amely jó karrierlehetőségeket biztosít a továbbtanulóknak. A diplomantul.hu oldalon megismerhető kutatási eredmények pedig segítik a pályaválasztást.

A kutatások eredménye szerint a felsőfokú végzettség gyakorlatilag azonnali elhelyezkedést és másfélszeres bérelőnyt biztosít. A diplomások átlagosan 1,4 hónap után helyezkednek el, és 57 százalékkal magasabb a fizetésük az országos átlagnál – mondta az államtitkár.

Varga-Bajusz Veronika beszélt arról is, hogy minden második hallgató vidéki egyetemre jár, és ezeknek az intézményeknek fontos feladata a térségi megtartóerő. Olyan képzéseket nyújtanak, amelyek az adott térségben is jó karrierlehetőségeket biztosítanak.

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese elmondta, hogy a hivatal másfél évtizede végez kérdőíves felméréseket, több tízezer hallgató, illetve végzett körében, és a tapasztalatok pozitívak. A hallgatók 80 százaléka ugyanazt a szakot választaná, ha újra jelentkezne, 85 százaléka jól beszél angolul, és több mint háromnegyede jól tudja hasznosítani a képzés során szerzett ismereteit a munkájában.

A megújult diplomantul.hu oldalon szakmatérkép is található, amely azt mutatja meg, hogy az alap-, osztatlan, illetve mesterképzés elvégzése után jellemzően milyen munkakörökben lehet elhelyezkedni – tette hozzá Vanó Renáta. Hangsúlyozta, hogy az oldal segíti a döntést a pályaválasztás során, ezért érdemes áttekinteniük a felvételi előtt állóknak.”

Forrás:
Bemutatták a megújult Diplomás Pályakövetési Rendszert; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. január 22.
Diplomán túl

Javaslat központi, önkormányzati nonstop közterületi hibabejelentő létesítésére Budapesten

„A január 29-i, szerdai fővárosi közgyűlésen a Podmaniczky Mozgalom javaslatot tesz arra, hogy induljon el a fővárosban egy 0–24 órában üzemelő központi közterületi hibabejelentő rendszer – írja vasárnapi posztjában Vitézy Dávid.

A mozgalom főváros frakcióvezetője szerint a budapestiek mindennapi élménye a kidőlt oszlop, a lekopott burkolati jel, a hiányzó utcabútor, de csak kevesen tudják, hogy konkrétan melyik cégnek kell jelezniük, ha valamilyen problémával találkoznak.

„Itt az ideje, hogy a főváros közszolgáltatásként megszervezze – a civilek tapasztalataira építve – a saját hivatalos központi hibabejelentő rendszerét. A korábbi programom alapján erre teszek most javaslatot a fővárosi közgyűlésnek.”

Vitézy emlékeztet: Budapest működése ma sok szempontból átláthatatlan és kényelmetlen – a legegyszerűbb információk megtalálása is problémás a fővárosi önkormányzatok és intézmények dzsungelében. „Egy kátyú észlelése, egy összetört kuka, egy veszélyes vezeték, egy mozgó csatornafedél – Budapesten ma a megfelelő illetékesek felkutatását és az ügyek nyomonkövetését nem egy fővárosi hibabejelentő szolgáltatás biztosítja, hanem a Járókelő Egyesület lelkes önkéntesei. (…) Mi azt gondoljuk, ezt a szolgáltatást a főváros egészére és közszolgáltatásként szükséges biztosítani a budapestiek számára, lehetővé téve nemcsak azt, hogy a hibák egyszerűen bejelenthetők és nyomonkövethetők legyenek, hanem azt is, hogy a bejelentések kapcsán megjelenő lakossági igényeket figyelembe lehessen venni akkor, amikor egyes fejlesztések fontosságáról döntünk. Sőt: a cégvezetők, illetékes munkatársak javadalmazásánál is számíthatna az, milyen hatékonysággal foglalkoznak a lakosság által jelzett problémák megoldásával” – írja posztjában a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke.”

Forrás:
Nonstop közterületi hibabejelentőt kezdeményez Vitézy Dávid; 24.hu; 2025. január 26.
Lásd még:
Járókelő.hu. Ha megosztod, megoldod; Járókelő Egyesület

Áprilistól indul a MÁV+ applikáció, a legfontosabb új funkció a késési biztosítás lesz

„Áprilistól elindul a MÁV+ új applikáció – jelezte friss Facebook-posztjában Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter elmondta: az alkalmazás a folyamatosan bővülő szolgáltatásokkal az év második felére lesz teljesen kész.

Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy amíg a MÁV+ applikáció nem lesz teljes, addig a régi MÁV applikáció is működik.

A legfontosabb új funkció a késési biztosítás lesz – emlékeztetett a tárcavezető. Vagyis húszperces késés esetében ötven százalékát visszakapja a jegynek az, aki használta ezt a szolgáltatást és él ezzel az igénnyel.

Ahhoz, hogy hazánkban a közösségi tömegközlekedés színvonala a megnövekvő társadalmi érdeklődés és kihasználás mellett javuljon, több dologra együttesen van szükség – hangsúlyozta Lázár János. – A MÁV+ applikáció pedig az utasokat, az érdeklődőket ebben segíteni és támogatni fogja már áprilistól, felmenő rendszerben. ”

Forrás:
Áprilistól indul a MÁV+ applikáció; Magyar Nemzet; 2025. január 26.

Már van olyan közüzemi szolgáltató, ahol DÁP vagy Ügyfélkapu+ segítségével is lehet online ügyintézni

„[Bár a cikk nem írja, nemcsak a DÁP-alkalmazással való azonosítás jelent meg mint lehetőség, hanem az Ügyfélkapu+ is, mégpedig mindkét fajta azonosítási lehetőséggel, tehát választható a külön hitelesítő alkalmazás vagy az email is. Szerk.] A Digitális Állampolgár mobilapplikáció egyik funkciója, hogy a regisztrált felhasználó könnyen tudja azonosítani magát az állami szervek digitális felületein, illetve egyes piaci szolgáltatócégeknél. Utóbbiak közül az első két szereplő már élesbe állította a DÁP mobilapp-használati lehetőséget az online ügyfélszolgálatokra történő belépési folyamat során.

A Digitális Állampolgár mobilapplikáció az elmúlt hetekben leginkább az Ügyfélkapu bejelentkezési folyamatának átalakítása kapcsán került be a köztudatba, az e-közigazgatás használatának, illetve általában véve a digitális ügyintézés megkönnyítésére létrehozott alkalmazást ugyanakkor igyekszik folyamatosan új funkciókkal ellátni a fejlesztő IdomSoft Zrt.

Bár a platform tavaly szeptemberi élesbe állása óta az applikáció túl sok látványos elemmel nem bővült (a legújabb ilyen funkció, a dokumentumok elektronikus aláírásának lehetősége a tavaly decemberi rajtot követően meglehetősen lassan csordogál le a végfelhasználókhoz), fokozatosan kezdenek megjelenni az első olyan piaci szolgáltatók, melyek online ügyintézési felületein a DÁP-alkalmazással is be lehet jelentkezni.

Ezt az azonosítási lehetőséget elsőként a Fővárosi Vízművek tette elérhetővé weboldalán, néhány nappal ezelőtt pedig az MVM Next online ügyfélszolgálatán is lehet már használni az applikációt a belépéshez.

A bejelentkezés ezeknél a szolgáltatóknál pont úgy működik, mint az Ügyfélkapus belépés DÁP-applikációval, azaz a mobilalkalmazással először be kell szkennelni a kijelzőn megjelenő QR-kódot majd jóvá kell hagyni a bejelentkezést. [Ez így pontatlan! Ezeknél a szolgáltatóknál, ha az ügyfél a DÁP/Ügyfélkapu+ opciót választotta az ügyfél-azonosításra, akkor az azonosítást a DÁP/Ügyfélkapu+, illetve pontosabban a digitális kormányzati háttérszolgáltatás (KAÜ azaz Központi Azonosítási Ügynök) végzi el. Ennek eredményét közli a digitális kormányzati rendszer a vállalati rendszerrel. Szerk.]. Fontos, hogy a beléptetés csak akkor működik megfelelően, ha a szerződő személyes adatai a piaci szolgáltató adatbázisában megegyeznek a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) által átadott, állami nyilvántartásban szereplő adatokkal.

Amennyiben eltérés tapasztalható a személyes adatok körében az állami nyilvántartásban szereplő adatokkal összehasonlítva, a szerződő az e-bejelentő szolgáltatáson keresztül online is bejelentheti a személyes adatainak változását a csatlakozott szolgáltatók felé – a folyamat a későbbiekre vonatkozóan opcionálisan automatizálható.

A Digitális Állampolgár platform működési kereteit meghatározó jogszabály több szektor szereplőit is kötelezi a DÁP-os azonosítás bevezetésére (pénzügyi, közüzemi és távközlési szolgáltatók) június 1-ig. Egy a program működésének hátteréről tartott múlt heti sajtótájékoztatón az IdomSoft azt közölte, hogy jelenleg 208 piaci szereplővel folyik egyeztetés a DÁP applikációval történő azonosítás bevezetéséről.”

Forrás:
Megjelent az első piaci szolgáltatóknál a DÁP-login; Koi Tamás; HWSW.hu; 2025. január 21.

2025-től ingyenesen letölthetővé válnak a KSH kiadványai, a fizetős rendszert mindenki számára elérhető, ingyenes szolgáltatás váltja fel

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a felhasználók igényeinek minél teljesebb kiszolgálása érdekében 2025-től kezdődően minden új kiadványát letölthető formátumban, ingyenesen hozzáférhetővé teszi a honlapján. A korábban csak nyomtatott formában, vagy e-polcon megjelentetett kiadványok (évkönyvek) új, felhasználóbarát felületen válnak elérhetővé a jövőben, így ezek díjmentesen, illetve regisztráció nélkül válnak hozzáférhetővé mindenki számára.

A KSH több mint tíz évvel ezelőtt, 2013 augusztusában, indította el az e-Polc-rendszert, amely a korábbi, CD-ROM-on megjelent kiadványokat és kiadványmellékleteket váltotta fel. Azóta több mint 200 online kiadvány és kiadványmelléklet, elsősorban évkönyvek és más adattárak láttak napvilágot ebben a formában. 2025-től kezdődően az új kiadványok és azok mellékletei ingyenesen letölthető formátumban jelennek meg a széleskörű díjmentes elérés érdekében. Az e-polcra feltölthető tartalmak a jövőben nem bővülnek tovább, kivezetésre kerülnek. Az e-Polc felhasználók számára a korábban megvásárolt kiadványok 2026. év végéig elérhetők maradnak. A változásról minden regisztrált felhasználó részére az első negyedévben a KSH közvetlen értesítést küld.

A KSH célja, hogy az e-Polc rendszerben található minden, korábban publikált kiadvány térítésmentesen elérhetővé váljon a felhasználók számára, így a rendszer kivezetésével párhuzamosan új aloldal indul. A több száz kiadvány közötti böngészést online alkalmazás segíti majd. ”

Forrás:
2025-től ingyenesen letölthetővé válnak a KSH kiadványai – A fizetős rendszert mindenki számára elérhető, ingyenes szolgáltatás váltja fel, 2025.01.20.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. január 20.

A Nemzetgazdasági Minisztérium az infláció elleni küzdelem részeként kibővíti az online árfigyelő termékköreit

„Az élelmiszerárak alakulása kiemelten fontos a családok számára, ezért a kormányzat a jövőben is határozottan fellép a megfizethető alapvető élelmiszerek érdekében. A kormányzat korábban számos intézkedést vezetett be a háború és energiaválság okozta infláció letörése érdekében, amelyek közül kiemelendő az élelmiszerár-stop, a kötelező akciózás, valamint az online árfigyelő rendszer.

Ezen intézkedések hatékony eszköznek bizonyultak, melyeknek köszönhetően 2024 első negyedévére gyakorlatilag 0 százalékra csökkent az élelmiszerinfláció. A legfrissebb adatok szerint az élelmiszerinfláció meghaladja az 5 százalékot. Ebben nemzetközi tényezők (nyerstej, gabona árának emelkedése) játszanak szerepet, azonban egyes termékek esetén jelentős kiskereskedelmi árrés-emelkedést is tapasztalhattunk.

A kormány a családok védelme, az infláció tartósan alacsony szinten tartása, valamint a kiskereskedelmi verseny erősítése érdekében 2023. július 1-je óta működteti az infláció letörésében alkalmazott egyik legsikeresebb eszközét, az online árfigyelő rendszert. Ennek köszönhetően 2025-ben is a fogyasztók rendelkezésére áll az eszköz, hogy kényelmesen – akár mobiltelefonról is – össze tudják hasonlítani, hol a legkedvezőbb bevásárolni. Az árfigyelő hatékonyságát az infláció letörésében az is bizonyította, hogy az indulás utáni első 3 hónap során a kezdeti 62 termékkategóriából 56 termékkategóriában, átlagosan 6,7 százalékkal csökkentek az átlagárak.

Az árfigyelő célja a jövőben is az, hogy a legnépszerűbb élelmiszerek napi eladási árának megjelenítésével transzparenssé tegye a fogyasztók számára a legnagyobb hazai üzletláncok árait, így fokozza a piaci versenyt és alacsonyan tartsa az élelmiszerárakat.

Az árfigyelő rendszer bevezetésekor rendkívüli versenyt generált az üzletláncok között és az élelmiszerárak közelmúltbeli alakulása, valamint a felhasználók visszajelzése alapján felmerült, hogy az élelmiszerek még szélesebb körében lenne célszerű erősíteni a versenyt. Jelenleg folyamatban van annak vizsgálata, hogy további termékkategóriákra kerüljenek kiterjesztésre az árfigyelő szabályai. Az infláció csökkentése, a vásárlók védelme és az üzletláncok közötti verseny biztosítása érdekében, a kormány 100 termékre emelheti az online árfigyelőben megfigyelt termékek körét. A kormány jelenleg a rendszer olyan termékkörökre való kiterjesztését vizsgálja, mint a halak, kávé, tea, rizs, további tejtermékek (pl. tejszín), marhahús, sertés kolbászok, zsemle, édességek, kakaópor.

Az online árfigyelő és annak esetleges bővítése nem jár a vállalkozások számára az adminisztrációs terhek érdemi növekedésével, mivel az érintett vállalkozások korábban is együttműködőnek bizonyultak, az informatikai infrastruktúra pedig már rendelkezésre áll.”

Forrás:
100 termékre bővülhet az online árfigyelőben megfigyelt termékek köre; Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM); 2025. január 22.
Az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ) némileg árnyaltabb a megközelítése:
„Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentésére, miszerint az infláció elleni küzdelem részeként kibővítik az online árfigyelő termékkörét.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség élelmiszerkiskereskedő tagvállalatai üdvözlik a Nemzetgazdasági Minisztérium azon törekvését, hogy az élelmiszerárak alakulását szorosan figyelemmel kíséri a magyar családok védelme érdekében. Az alapvető élelmiszerek fogyasztói árképzését eddig is az erős verseny határozta meg, amelynek az alapja a tisztességes beszerzési ár. Ezért fontos, hogy a hatékonyság erősítésének, illetve a vásárlói igények magas színvonalú kielégítésének igénye az élelmiszer ellátási lánc minden pontján érvényesüljön.
A kereskedők olyan kínálati portfólió kialakítására törekszenek, amely egyaránt figyelembe veszi a vevők elvárásait, fogyasztói szokásait, valamint a – lehetőség szerint hazai – élelmiszer szállítók kapacitásait, ajánlati kondícióit. Az OKSZ élelmiszerkereskedő tagjai remélik, hogy a hazai termelők, beszállítók is csatasorba állnak az NGM és az OKSZ mellett az infláció elleni harcban.”
Forrás:
OKSZ: az árképzést eddig is az erős verseny határozta meg; Store Insider; 2025. január 23.

Technika, tudomány, MI

Nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok Magyarországon: az ellátatlan területek jegyzéke és a hálózatok elérhetősége

„A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok felmérésének részletes szabályairól szóló 9/2020. (XII.10.) NMHH rendelet (a továbbiakban: a Rendelet) alapján a Hatóság honlapján közzéteszi az ellátatlan földrajzi területek aktuális jegyzékét.

Az ellátatlan földrajzi területek a Hatóság által meghatározott, Magyarország területét lefedő 100 méterszer 100 méter felbontású rácsháló egyedi azonosítókkal ellátott rácshálóelemei (továbbiakban: 100 m*100 m nagyságú területek), illetve a Hatóság által a Rendelet szerinti adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltatók (a továbbiakban: Adatszolgáltatók) rendelkezésére bocsátott, országos címlistán szereplő címek (a továbbiakban: címhelyek) közül kerülnek azonosításra.

A jegyzéket az NMHH az ellátatlan földrajzi területek azonosítóit tartalmazó Excel-dokumentumban és interaktív térkép formájában teszi közzé. A jegyzék az országnak azokat az ellátatlan földrajzi területeit jeleníti meg, amely területeken a 2023. december 31-i állapot szerint rendkívül nagy kapacitású hálózat vagy legalább 100 Mbps letöltési sebességre alkalmas hálózat (továbbiakban: nagy sebességű hálózat) nem érhető el, valamint amely területekre vonatkozóan az Adatszolgáltatók úgy nyilatkoztak, hogy ott 2024. december 31-ig nem válik elérhetővé ilyen hálózat.

A jegyzék évről évre történő – illetve az esetleges év közbeni – módosításának nyomon követhetősége érdekében a Hatóság honlapján az ellátatlan földrajzi területek azonosítóit tartalmazó Excel-táblázatok esetében a fájl nevében szereplő dátum jelzi a közzététel időpontját, az interaktív térkép esetében ugyanakkor mindig kizárólag a legfrissebb állapot szerinti verzió érhető el az oldalon.

A jegyzék az Adatszolgáltatók benyújtott aktuális nyilatkozatait tükrözi. A Hatóság a szolgáltatókkal együttműködve folyamatosan dolgozik a címadatok pontosításán és az adatminőség javításán.

A Hatóság a Rendelet által előírt földrajzi felmérés eredményeként azonosított ellátatlan földrajzi területeket az alábbi bontásban teszi közzé:

Az ellátatlan földrajzi területek

Jegyzék

Térkép

A Hatóság közzéteszi továbbá az alábbi hálózatok elérhetőségére vonatkozó információkat, interaktív térképes formában:
A 100 Mbps letöltési sebességre képes hálózatok elérhetősége térképen

Mobilhálózatok

Helyhez kötött hálózatok

…”

Forrás:
Földrajzi felmérés – Ellátatlan területek jegyzék; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2025. január 22.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mérései szerint 5G és 5G között óriási különbség lehet

„5G és 5G között bizony ordító lehet a különbség, és ez most már elég jól látszik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság saját üzemeltetésű mérőszolgálatának adatai alapján is.

Az 5G-s fejlesztések drágák és más szempontból is erőforrás-zabálók, miközben az 5G monetizálása legalábbis a mai napig komoly kihívásokat okoz a legtöbb operátor számára. A szabványalkotók és az eszközgyártók ezért néhány éve gondoltak egyet, és olyan technológiákat is 5G-nek kereszteltek, melyek felhasználói élmény tekintetében alig vagy egyáltalán nem hoznak többletet az előző generációhoz képest, a hozzáadott érték az előfizető számára pedig többnyire kimerül abban, hogy a készüléke menüsorában 5G feliratot lát 4G helyett.

Ám aki lefuttat egy hálózati sebességtesztet, annak hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a fenti, dinamikus spektrummegosztáson alapuló, a 4G-vel egyezően alacsony-középsávú frekvenciát használó 5G-ről sok minden elmondható, csak az nem, hogy a szabvány által ígért eszeveszett letöltési sebességet és pingidőt kínálja.

Mobilnetes sebességméréseket egyébként nem csak a végfelhasználók és az operátorok, hanem természetesen a hatóságok (hazánkban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) is végeznek, a magyar szakhatóság által üzemeltetett szelessav.net oldalra pedig tavaly év végétől felkerültek azok a mérőautós teszteredmények is, melyeket szerte az országban, 5G-s hálózatokon végeztek el a szakemberek.

A három hazai szolgáltató közül az NMHH messze a Yettel esetében mérte eddig a legnagyobb átlagos letöltési sávszélességet, bár hozzá kell tenni, hogy nagy átlagban azért a Telekom és a One (ex-Vodafone) esetében is jobb letöltést produkált az 5G-s hálózat, mint az előző generációs infrastruktúra.

És hogy mi okozza ezt az eltérést? A három operátor között alapvető különbség, hogy a Yettel a versenytársakkal szemben elvétve használ csak dinamikus spektrummegosztásos technológiát, illetve a cég 5G-s állomásainak túlnyomó része a C-sávban működik – ahol a paraméterek függvényében ki lehet sajtolni a hálózatból akár gigabites downlinket is.

Ennek persze megvan az a hátránya, hogy a Yettel 5G-s hálózatának lefedettsége jelentősen elmarad a versenytársakhoz képest – cserébe viszont a szolgáltató átlagolt 4G-s letöltési sebességben is veri a konkurenciát, legalábbis a hatóság mérései alapján.

Persze ez csak az egyik eleme a képletnek, ott van például a pingidő is, ami jól mutatja, hogy ma még egyik magyar mobilszolgáltató hálózata sem képes megközelíteni azt az alacsony késleltetést, mely az 5G egyik beteljesítetlen ígérete évek óta – szóval az újgenerációs hálózaton keresztül végzett távoli agyműtétekre és pörgős online játékra kicsit tovább kell még várni.”

Forrás:
A hatóság mérései alapján is látszik, mi a baj a marketingszagú 5G -vel; Koi Tamás; HWSW.hu; 2025. január 24.
Lásd még:
Szolgáltatóktól független internetes sebességmérés ‐ Szélessáv.net; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Társadalom, gazdaság, művelődés

Tízéves programban újulnak meg folyamatosan az állami levéltárak

„Tízéves programban újulnak meg folyamatosan az állami levéltárak annak érdekében, hogy a dokumentumok megfelelő, kutatható környezetbe kerüljenek – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hétfőn Szekszárdon, a helyi könyvtárnak és levéltárnak helyet adó Szekszárdi Tudásközpont ünnepélyes átadásán.

Vincze Máté hozzátette: Székesfehérváron, Makón, Szegeden, Miskolcon zajlanak fejlesztések. A szekszárdi levéltár kiemelkedő abból a szempontból, hogy a 2024-ben elkészült tudásközpont épületében kapott helyet, amely a legtöbb közösségi funkcióval bír.

Azt mondta, a több mint 500 ember, 19 ezer folyóméternyi irat befogadására alkalmas, 360 ezer könyvtári dokumentummal rendelkező, 6000 négyzetméteres intézmény egész Tolna vármegye javát szolgálja. Közölte, a létesítmény 8,6 milliárd forint összköltségvetéssel épült meg.
…
Fontosnak nevezte az emberek olvasóvá nevelését; aki olvas, kreatívabb, jobb, boldogabb ember lesz, a könyvtár természetes szövetségese a levéltárnak e folyamatban – fogalmazott.

A vármegyei könyvtárak olyan kulturális intézmények, amelyek a helytörténet, a családfakutatás, a történelemtudomány alapeszközei, és amelyek gazdaggá teszik közösségünket. A tudásközponttal Tolna vármegye és Szekszárd közössége is gyarapszik – mondta…

Nyúl Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítésért felelős helyettes államtitkára többek között arról beszélt, hogy kiemelt társadalmi felelősség a könyvtárak és levéltárak örökségének megóvása a következő generációk számára. Ez az épület egyszerre szolgálja a közösséget, és terepe az oktatásnak, kutatásnak – tette hozzá. Közölte, az elmúlt másfél évben elfogadott, az állami beruházásokról, valamint a magyar építészetről szóló törvény célja az, hogy a következő évtizedek minőségi, gazdaságos építéseit segítsék elő.

Berlinger Attila (Fidesz-KDNP), Szekszárd polgármestere megjegyezte, a közeljövőben nem állhat elő az a helyzet, hogy a könyvtárnak és levéltárnak három-négy telephelyen kell működnie, külső raktárakban, nem megfelelő körülmények között tárolva fontos dokumentumokat.

Mikó Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Levéltár általános főigazgató-helyettese arról szólt, a szekszárdi levéltár 300 év után került jelenlegi helyére, amely ideális a kutatók és a vármegyei polgárok számára településük története és személyes történetük megismeréséhez. A nyitott és szolgáltató levéltár koncepciójához tartoznak pedagógiai programok is, kiemelt feladat, hogy a diákok alapfoktól felsőfokig megismerjék a levéltárakban őrzött dokumentumokat. A vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek, a reformáció korából származó iratok, a két világháború veszteségeit tartalmazó dokumentumok ma már ingyenesen, bárki számára hozzáférhetőek – mondta a főigazgató-helyettes.”

Forrás:
Vincze Máté: folyamatosan megújulnak az állami levéltárak; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. január 20.
Lásd még:
Sorra jönnek létre a tudástárak az országban, mutatjuk a részleteket; Magyar Nemzet; 2025. január 26.

Fenntartható fejlődés

A geotermikus energia hasznosítása Magyarországon – Stratégiai, jogi és pénzügyi feltételrendszer

„…Egyértelmű, hogy a geotermikus energia szélesebb körű alkalmazása erősítheti a hazai energiabiztonságot és hozzájárulhat a légkör védelméhez. Ugyanakkor az iparág számos speciális kihívást is magában rejt. A geotermia a hazai földtani adottságok mellett is technológiaintenzív, a költségek nagy része pedig a fúrással összefüggésben keletkezik, amelynek eredménye sokszor bizonytalan. A stratégiai és szabályozási környezetnek többek között a fenti kihívásokra is reagálnia kell. Az ÁSZ elemzése ezért arra kereste a választ, hogy ez mennyiben valósult meg. Az elemzés áttekintette a geotermikus kutatás, kitermelés és energiahasznosítás hazai szabályozási és finanszírozási környezetét. Mivel a geotermia hasznosítása komplex energiapiaci, energiapolitikai feltételrendszerbe ágyazódik, ezért normatív értékelés helyett az elemzés inkább olyan problématérképet nyújt, amelynek mentén a szak- és közpolitikai gondolkodás új lendületet vehet.
…
Indokolt volt a stratégiai környezet megújítása
A geotermikus energia hasznosítása egy vertikumon keresztül valósul meg, ezért ennek minden elemét – egy stratégia mentén – egységes szemléletben indokolt szabályozni. A Nemzeti Energia-stratégiában a geotermikus energia részarányának növelésére vonatkozó, 2020-ra megfogalmazott célkitűzés nem teljesült. A cél elérését hátráltathatta, hogy a kapcsolódó stratégiai dokumentumok tartalmi és szemléleti értelemben sem voltak összehangoltak. Fontos előrelépés, hogy a Kormány 2024. októberében elfogadta a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót. A Bányatörvény 2022. évi módosítása a később a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció által is beazonosított kihívások figyelembevételével született, ugyanakkor célszerűbb lett volna, ha a bányatörvény módosítását megelőzi a nyilvános stratégia elfogadása.
…
A termálvíz visszasajtolása fejlesztendő
A geotermikus energia felhasználása abban az esetben tekinthető megújuló energiaforrásnak, ha a felszínre hozott termálvizet a vízadó rétegekbe visszajuttatják. Az, hogy ez valós ökológiai szükséglet, mutatja a vízszint depresszió mértéke is: Négy és fél évtized alatt a monitoring kutak 89%-a vízszintsüllyedést mutat. Az utoljára mért vízszint átlagosan 8,6%-kal volt alacsonyabb az első alkalommal mért vízszintnél. Ugyanakkor a visszasajtolás feltételei Magyarországon nem optimálisak, jelenleg a kutak körülbelül 8%-ra jut visszasajtoló kút.

A 2023-ban hatályba lépett törvényi szabály a földtani lehetőségek figyelembevétele mellett általános érvénnyel előírja az energetikai célú kitermelők számára a visszasajtolás kötelezettségét. A mezőgazdasági célú kutakra ez a kötelezettség azonban nem terjed ki. Az Európai Uniós szabályok alapján ugyanakkor 2027-től már teljeskörűen biztosítani kellene a termálvizek visszasajtolását. A kutak kifúrása és üzemeltetése jelentős költséget jelentene, amely egyes szakértők szerint különösen a mezőgazdaságban lehetetlenítené el a geotermia alkalmazását. Jelenleg nem ismert a magyar állam stratégiája ezen kihívás kezelésére: Magyarország támogatást nyújt a visszasajtoló kutak kifúrása és működtetése érdekében, vagy el kívánja érni azt, hogy ez a kötelezettség ne érintsen bizonyos termálvízhasználókat?…”

Forrás:
A geotermikus energia hasznosítása Magyarországon – Stratégiai, jogi és pénzügyi feltételrendszer; Nagy Judit, Reinelt Simon Ákos; T/619; Állami Számvevőszék; 2025. január 10. (PDF)

Már tíz helyen elérhetőek az MVM Mobiliti uniós támogatással telepített ultragyors töltői

„Egy modern elektromos autó 10 százalékos szintről 80 százalékos szintre történő feltöltéséhez átlagosan körülbelül 15 percre van szükség.

Az MVM Mobiliti 300 kilowattos (kW) ultragyors töltői már tíz helyszínen, egyebek mellett Székesfehérváron, Dunakeszin, Szolnokon és Kecskeméten érhetőek el – közölte az ország legnagyobb e-töltő-hálózatát működtető cég.

A közlemény szerint sikerrel zárult és határidőn belül teljesült az MVM Mobiliti első, az Európai Unió CINEA (Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség) szervezete által támogatott projektje.

A több mint 1,2 milliárd forint összköltségű projekt megvalósítására a támogatási szerződés megkötésétől számított 36 hónap állt rendelkezésre, amely 2025 januárjában ért véget.

Az MVM Mobiliti a szerződésben meghatározott tíz helyszínen két-két 300 kW-os berendezést telepített, amelyek dupla 150 kW-os töltőfejekkel vannak ellátva.

A nagy teljesítményű, modern töltők segítségével egy modern elektromos autó 10 százalékos szintről 80 százalékos szintre történő feltöltéséhez átlagosan körülbelül 15 percre van szükség, az így felvett energia pedig több mint 300 kilométer megtételére is alkalmas lehet.

A projektben az MVM Mobiliti tíz Auchan áruháznál telepített töltőket, a helyszínek között található: Székesfehérvár, Dunakeszi, Maglód, Budakalász, Fót, Szolnok, Törökbálint, Kecskemét, Miskolc és Csömör.”

Forrás:
Már ennyi helyen érhetők el a MVM Mobiliti ultragyors töltői; ComputerTrends; 2025. január 26.

Lehetséges energetikai válaszok a digitális világ kirobbanó étvágyára

„Jövőre már annyi villamos energiát fognak felhasználni az adatközpontok, a kriptodevizák és a mesterséges intelligencia, mint Japán – jövendölte egy évvel ezelőtt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Ez pedig azt jelenti, hogy olyan megoldásokat is le kell porolni az energetikában, amelyeket már zárójelbe tettek.

Tavaly szeptemberben jelentették be, hogy Pennsylvania államban újra működésbe hozzák a Three Mile Island területén lévő egyik atomreaktort, ahol 1979-ben az Egyesült Államok legsúlyosabb nukleáris balesete történt. Az ok egyszerű: a Microsoft mesterséges intelligenciája (MI)  annyi energiát használ, hogy ahhoz a meglévő keretrendszer kevés. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) már egy éve figyelmeztetett, hogy az adatközpontok, a kriptodevizák és a mesterséges intelligencia 2026-ban már 1000 terawattórányi villamos energiát használhat fel, azaz annyit, mint Japán jelenleg, miközben 2022-ben még beérték a globális kereslet 2 százalékával: 240-340 terawattórával.

Erre a rendszerszintű kihívásra az energetikai retrofit lehet az egyik megoldás; egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen korábbi gyakorlatokhoz térünk vissza. Például széntüzelésű erőművek ismételt csatasorba állítása egyértelmű visszalépés lenne a globális klímacélok szempontjából, ugyanakkor az atomenergia megítélése lényegesen jobb, ha csak a leginkább reflektorfényben levő emissziós paraméterekre vagyunk tekintettel.

A másik lehetőség az MI étvágyának kordában tartása, ami korántsem előzmények nélküli probléma.

Sokan emlékszünk még az ezredforduló tájékáról arra, amikor a számítógépes processzorok energiafelhasználásának megugrása szólaltatta meg a vészcsengőt. Erre válaszul születtek meg a többmagos processzorok, amelyek kifinomultabb, összehangoltabb teljesítményre képesek, az elődöknél lényegesen visszafogottabb energiafelhasználással.

Jó eséllyel most is valami hasonló technológiai áttörésre lesz szükség, amin valószínűleg már dolgoznak a fejlesztők a színfalak mögött. Az Nvidia például már tavaly bemutatta azt a szupercsipjét, amely harmincszor hatékonyabban képes mesterséges intelligenciát kiszolgálni, miközben az energiafelhasználása huszonötöde a hagyományos hardverekének. Azonban amíg ezek a finomabbra csiszolt technológiák világszerte elterjednek, az feltehetően nem kevés időt igényel, és valahogy át kell hidalni ezt az időszakot. Ehhez ígéretes kiindulási alap lehet például az MI energiafelhasználásának transzparenssé tétele, akár az olyan „apróságokkal” elkezdve, hogy miért emésztett fel a ChatGPT 4-es verziójának tanítása ötvenszer több energiát, mint a 3-as változaté. Az ehhez hasonló kimutatások a technológiai cégek számára is pontosabb iránymutatást nyújtanának ahhoz, hogy hogyan kezeljék az energiafogyasztással kapcsolatos újabb kihívásokat.

Végezetül van még egy út, amely ahhoz hasonló, fenntartható megoldással kecsegtet, mint a hatékonyabb energiafelhasználás: ez pedig a hatékonyabb energiatermelés.

Ez nem csupán a napelemek és a szélturbinák hatásfokának folyamatos javításában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a zöldenergia szerepe rohamtempóban nő a globális energiamixen belül. A hatékonyságjavítás másik útja az olyan innovatív, ma még széles körben nem alkalmazott technológiákon át vezethet, amilyen a zöldhidrogén: noha ez jelenleg rettentően költséges, az energetikai szakemberek nagy potenciált látnak abban, hogy kisebb környezetszennyezéssel lehessen majd belőle nagyobb mennyiségű villamos energiát előállítani.

Az energia előállításának hatékonyabbá tétele ugyanakkor továbbra sem vonhatja el a figyelmet a felhasználás kordában tartásának szükségességéről. Végzetes rövidlátás arra számítani, hogy a nap- és szélerőművek végtelen mennyiségű energiával látnak el bennünket: át kell állítanunk a túlfogyasztást normálisnak tekintő világunk mentalitását a pazarlásról arra, hogy annyi energiát használjunk fel, amennyire valóban szükségünk van. Ez vezet el a fenntartható jövő egyik alapvetéséhez: eszerint a rendelkezésünkre álló erőforrások indokolatlan és meggondolatlan felélése helyett igyekezzünk minél több lehetőséget meghagyni, átadni a jövő generációinak.”

Forrás:
Energetikai retrofit: válasz a digitális világ kirobbanó étvágyára; Ifj. Chikán Attila; VG Páholy, Világgazdaság; 2025. január 23.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) javasolt szerepe az egészségügyi szektor kiberbiztonságának megőrzésében

„Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége, az ENISA üdvözli a kórházak és egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságára vonatkozó, január 15-én javasolt uniós cselekvési tervet.

Az ENISA üdvözli a kezdeményezést, és továbbra is elkötelezett az Európai Bizottsággal, a tagállamokkal, az egészségügyi szolgáltatókkal és a kiberbiztonsági közösséggel való együttműködés mellett az ágazat digitális infrastruktúrájának megerősítése és a kiberfenyegetésekkel szembeni ellenálló képességének biztosítása érdekében. Ez a terv kulcsfontosságú prioritás, összhangban Von der Leyen elnöknek a Bizottság új, 2024-2029-es időszakra szóló megbízatására vonatkozó politikai iránymutatásaiban megfogalmazott kötelezettségvállalásával. A tervek szerint a tagállamokkal, az egészségügyi szolgáltatókkal és a kiberbiztonsági közösséggel együttműködve fognak több konkrét intézkedést fokozatosan végrehajtani végre 2025-2026-ban.

Különösen azt javasolják, hogy az ENISA hozzon létre egy páneurópai kiberbiztonsági támogató központot a kórházak és egészségügyi szolgáltatók számára, amely igény szerint kialakított útmutatást, eszközöket, szolgáltatásokat és képzést nyújt számukra. A javasolt feladatok között szerepel többek között a kiberbiztonsági jó gyakorlatokra és beszerzésekre vonatkozó útmutató kidolgozása, a szabályozási tevékenység feltérképezését szolgáló eszköz kidolgozása, az egészségügyi szektort érő kiberfenyegetések észlelésére szolgáló uniós képességek kialakítása, korai figyelmeztető szolgáltatás bevezetése az ágazat számára, a kiberincidensekre reagáló forgatókönyvek kidolgozása.

A kiberbiztonság meglévő jogi keretére (NIS2, kiberbiztonsági jogszabály, a kiberbiztonsággal szembeni ellenálló képességről szóló jogszabály, a kiberszolidaritásról szóló jogszabály) építve a javasolt intézkedések megfelelnek az ENISA jelenlegi megbízatásának, amelynek célja, hogy segítse az EU tagállamait a kritikus ágazatok ellenálló képességének növelésében, ugyanakkor elismerik a tagállamok eltérő igényeit. A cselekvési tervben kitűzött célok eléréséhez közös erőfeszítésre és az új intézkedések teljesítéséhez megfelelő forrásokra van szükség.”

Forrás:
Proposed ENISA role to safeguard cybersecurity of health sector; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2025. január 21.