Skip to main content

42. szám, 2025. október 20.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az új világ pillérei – Orbán Viktor

„…Leszögezte, számolni kell a kínai gazdaság és ipar robbanásszerű fejlődésével és a mesterséges intelligencia alapvető térhódításával is, ma már nem „kiguglizni” kell – emiatt a gyerekei ki is nevetik -, hanem „egy géppel kell beszélgetni”ó”, és „a gép megmondja” a választ; a döntésekbe való gyors beépítés hatalmas technológiai fejlődést igényel – szuperszámítógépeket -, ennek erőforrását pedig atomerőművekkel kell kielégíteni, „még Paks 2 is kevés lesz”, a mobil erőművek majd az új ipari központok mellé települnek majd – jelentette be. A blokkosodás helyett márpedig szerinte épp olyan külkapcsolatok kellenek, amely „mindenfelé figyel”, „mindenhonnan a legjobb elemeket kell összegyűjtenünk és összegyúrnunk”. Kérte a Máértet, hogy gyűjtsék a jövőre vonatkozó ismereteket, hogy Palkovics László kormánybiztos munkáját segíthessék ezzel…”

Forrás:
Orbán Viktor a Máérten: új Duna-híd épül, az ipari központok mellett mobil mikroerőművek létesülnek; Infostart; 2025. október 16.

1369/2025. (X. 14.) Korm. határozat a mesterséges intelligencia hazai alkalmazását előmozdító intézkedésekről

„A Kormány kiemelt célja, hogy a mesterséges intelligencia a következő években hozzájáruljon Magyarország digitális szuverenitásának és versenyképességének erősítéséhez. Ennek érdekében a Kormány olyan szabályozási környezetet alakít ki, amely támogatja a hazai mesterséges intelligencia fejlesztéseket.

A fentiekre tekintettel a Kormány
1. felhívja az energiaügyi minisztert, hogy – a nemzetgazdasági miniszterrel és a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztossal együttműködésben – vizsgálja meg az állami és piaci adatközpontok létrehozásának és fejlesztésének lehetőségeit, és a vizsgálat eredményéről készítsen előterjesztést, amely térjen ki az állami felhő-, illetve adatkörnyezet struktúrájára, az adatlokációra, az energia- és hálózatfejlesztési igényekre, a hulladékhő-hasznosítás lehetőségeire, a kiberbiztonsági és megfelelőségi követelmények érvényesítésére, valamint a beruházásösztönző adó- és engedélyezési keretekre;
Felelős: energiaügyi miniszter, nemzetgazdasági miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2025. december 31.

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy – az igazságügyi miniszter és a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos bevonásával – a Kormány részére készített jelentésben vizsgálja meg a robotikai rendszerek, valamint az MI robotok stratégiai és szabályozási lehetőségeit, különös tekintettel e technológiák biztonságos, etikus és versenyképes alkalmazásának előmozdítására;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, igazságügyi miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2025. december 31.

3. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy – a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos bevonásával – készítsen előterjesztést a magyar nyelvi-kulturális multimodális adatbázis létrehozása tekintetében, azzal, hogy az előterjesztésnek ki kell térnie a közgyűjteményekben őrzött kulturális javak digitális feldolgozására és integrációjára, a nyelvi adatvagyon tudományos és ipari célú másodlagos hasznosítására, a jogtiszta hozzáférési és felhasználási keretek kidolgozására, az oktatási és tartalomipari innovációk támogatására, valamint a nemzetközi együttműködések és adatcsere lehetőségeinek feltárására.
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Határidő: 2026. február 20.”

Forrás:
1369/2025. (X. 14.) Korm. határozat a mesterséges intelligencia hazai alkalmazását előmozdító intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1369/2025. (X. 14.) Korm. határozata a mesterséges intelligencia hazai alkalmazását előmozdító intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2025. évi 119. szám; 2025. október 14.; 7922. o. (PDF)

Megjelent a Deloitte Magyar MI Körkép 2025

„A stratégiai gondolkodás és a szervezeti átalakítás nélkülözhetetlen az AI sikeres integrálásához

Az EU AI Act előírásainak való megfelelés előkészítése szervezetenként eltérő ütemben halad, miközben a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó határidők közelednek – derül ki a Deloitte legfrissebb Magyar AI Körképéből. Komoly probléma, hogy miközben a technológia használata rohamosan terjed, a kontroll mechanizmusok kiépítése még előkészítési szakaszban van. A kutatás alapján a legnagyobb félelmek között a hibás döntések, az adatvédelmi aggályok, az átláthatósági problémák és a kibervédelmi kockázatok a meghatározóak.

A mesterséges intelligencia (AI) ma már nem csupán kísérleti megoldás vagy ígéretes technológia, hanem a mindennapok természetes része. Gyors fejlődése alapvetően formálja át a cégek működését, a szabályozási környezetet és a társadalom életét. A Deloitte legfrissebb elemzésében a hazai vállalati szféra AI használati szokásait – a kockázatkezeléstől kezdve a megfelelőségi kérdéseken és az oktatáson át egészen az új technológiai trendekig, mint például az önálló döntésekre képes Agentic AI – mérte fel.

Annak érdekében, hogy a lehető legátfogóbb képet kapják arról, hogy az AI miként alakítja át a szervezetek működését, a Deloitte munkatársai 2025. június és szeptember között összesen 109 [AP1] [PV2] Magyarországon működő vállalattal folytattak online és személyes mélyinterjúkat, valamint írásos egyeztetéseket előre meghatározott tematika alapján. Az eredményeket a Magyar MI Körkép 2025 összegezi, ami átfogó képet ad a hazai szervezetek viszonyáról, felkészültségéről, feladatairól és lehetőségeiről a mesterséges intelligencia alkalmazásában.

„Az idei felmérésünk eredményei alapján elmondhatjuk, hogy az AI már nem csupán egy eszköz, hanem egy, a társadalmat, gazdaságot és a munka világát is hosszú távon átformáló tényező. A kutatás során öt kulcsterületet azonosítottunk, amelyek a közeljövőben meghatározzák az AI vállalati bevezetését: AI literacy és oktatás, AI governance kihívások kezelése, AI Act – felkészültség és megfelelőség, AI stratégia és szervezeti átalakítás, valamint az Agentic AI, ami egy új dimenzió a fejlődésben” – mondta Dr. Barta Gergő, a kutatás vezetője, a Deloitte Magyarország vezető AI szakértője.

AI literacy és oktatás – az AI-tudatosság jelentősége

A kutatás világosan rámutatott arra, hogy az AI-val kapcsolatos ismeretek megosztása és a felelős használat vállalati kultúrájának kialakítása kulcsfontosságú. A cégek csaknem fele ugyan már elindított valamilyen formális képzést (belső tréningek, e-learning modulok), de 21 százalékuk még egyáltalán nem foglalkozott az AI-tudatosság megteremtésével, holott a Rendelet alapján 2025. február 2-tól hatályba lépett az AI-jártasság kiépítésének kötelezettsége.

A késlekedés azért kritikus, mert az EU AI Act kifejezetten előírja az AI literacy erősítését, vagyis a munkavállalók alapvető felkészítését a technológia helyes, biztonságos és etikus alkalmazására. A felmérésből jól látszik, hogy a szervezetek egy része már felismerte a képzések üzleti értékét, de a többség még mindig ad hoc megoldásokat alkalmaz. A jövő szempontjából meghatározó, hogy az AI oktatás ne csak egy újabb IT vagy más szakmai terület legyen, hanem szervesen épüljön be a vállalati kultúrába.

AI governance kihívások – irányítás és kockázatkezelés

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az AI governance még mindig gyerekcipőben jár a hazai vállalatoknál.

  • A szervezetek 64 százalékánál nincs dedikált etikai vagy irányító testület az AI társadalmi, jogi és etikai kockázatainak kezelésére.
  • A kockázatkezelés többnyire a meglévő risk management csapatokhoz került (38 százalék), míg a szervezet harmada egyáltalán nem foglalkozik az AI veszélyeivel.
  • A kockázatkezelési keretrendszerek alkalmazása szintén elmaradott: a cégek csaknem fele (47 százaléka) egyáltalán nem tervezi AI risk framework bevezetését.

A trend egyértelmű: a szervezetek érzékelik ugyan a veszélyt, de strukturált keretrendszerek és pontosan meghatározott szerepkörök nélkül sokszor csak utólag képesek reagálni a kialakult helyzetekre, vagy egyáltalán nem érzik szükségességét az alkalmazott AI-rendszer miatt a kockázatkezelési keretek szervezeti kiépítésének.

AI Act – felkészültség és megfelelőség

Az EU AI Act alapvetően meghatározza a következő évek AI-fejlesztéseit és működtetését. A kutatás adatai szerint:

  • a válaszadók 46 százaléka úgy látja, hogy rendszereik az AI Act hatálya alá esnek, míg 38 százalékuk ezt nem tudja megítélni, ami arra utal, hogy az AI Act ismeretének szintje még alacsony vagy hiányos;
  • a megkérdezettek mindössze 16 százalékának van kidolgozott megfelelőségi keretrendszere, valamivel több mint egyharmaduknál egyáltalán nincs ilyen típusú szabályozás.
  • a megfelelőség felügyeletére a szervezetek 39 százalékánál állítottak össze csapatot vagy jelöltek ki egy személyt, jellemzően nem teljes munkaidős kapacitással.

A tiltott AI-rendszerek kiszűrésére vonatkozó előírások teljesítésében vegyes a kép. A válaszadók 34 százaléka már meghozott minden szükséges intézkedést, de 23 százalékuk még egy lépést sem tett, míg a magas kockázatú AI-rendszereknél 34 százalékuk még el sem kezdte a felkészülést a 2026-os határidőre. Több cég úgy nyilatkozott, hogy nincs magas kockázatú alkalmazása, ezért nem foglalkozik ezzel a kérdéssel – ez azonban hosszú távon veszélyes hozzáállás, mert az üzleti modellek gyorsan változhatnak.

A kutatás tanulsága egyértelmű: a felkészülést a megfelelőségre nem lehet az utolsó pillanatra, a végrehajtási szakaszra hagyni. A követelményeket már a tervezési fázisban be kell építeni a komplex vállalati működésbe, hogy hangsúlyozzuk, miért kell időben elkezdeni a felkészülést – különben sokkal költségesebb és nehezebb lesz az átállás.

AI-stratégia és szervezeti átalakítás

Az AI bevezetése nem csupán technológiai, hanem egyben mély szervezeti átalakulási folyamat. A kutatás alapján:

  • a szervezetek többsége a mesterséges intelligenciát úgy próbálja integrálni, hogy a már meglévő szerepköröket bővíti ki az AI-ismeretekkel (68 százalék), miközben csak kisebb részük hozott létre önálló AI-csapatokat (30 százalék) vagy jelölt ki szakértőket (21 százalék).
  • az AI integrációját gyakran akadályozza a szervezeten belüli ellenállás (15 százalék), valamint az etikai és jogi keretek körüli bizonytalanság.
  • a vezetői stratégia sokszor nem illeszkedik a mindennapi működéshez: hiányzik a világos AI roadmap, ami összehangolná a technológiai beruházásokat az üzleti célokkal.

Agentic AI – új dimenzió a fejlődésben

A kutatásban többször is előtérbe került az Agentic AI területe, ami a következő évek egyik legnagyobb áttörését hozhatja. Ezek a mesterséges intelligencia-rendszerek nem pusztán utasításokat hajtanak végre, hanem önálló célokat követnek, döntéseket hoznak, és proaktívan kezdeményeznek interakciókat.

A készülő paradigmaváltás számos lehetőséget, de még több kockázatot hordoz magában: a felelősségi kérdések, az etikai dilemmák és a biztonsági problémák még élesebben jelentkeznek az Agentic AI elterjedésével. Különösen aktuálissá válnak az AI governance és megfelelőség kérdései, hiszen ezek a rendszerek már sokkal közelebb állnak az autonóm működéshez.

„Az AI-technológia szervezeten belüli integrációja, valamint a megfelelő kockázatkezelési keretrendszerek párhuzamos kialakítása és működtetése komoly kihívásokat jelent a szervezetek számára. Az AI alkalmazásából fakadó stratégiai előnyök mellett fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a szervezeti átalakulásokkal járó kihívásokat, melyek egyik alapvető eleme a munkavállalók AI-tudatosságának és jártasságának fejlesztése a szervezet minden szintjén” – tette hozzá Dr. Prisznyák Alexandra a Deloitte Magyarország AI menedzsere.

Az AI valódi értékeit akkor tudják kiaknázni a vállalatok, ha képesek a bizalomra épülő, etikus, átlátható és stratégiai módon integrált rendszereket kialakítani a felhasználására. A következő évek legnagyobb feladata az lesz, hogy a szabályozási, technológiai és szervezeti kihívásokat összehangolva alakítsuk ki a fenntartható és megbízható mesterséges intelligencia jövőjét.

A teljes tanulmány itt érhető el:

https://www.deloitte.com/hu/hu/what-we-do/deloitte-magyar-mi-korkep-2025.html”

Forrás:
Magyar MI Körkép 2025; Deloitte; 2025. október 10.
A felmérés regisztráció után letöltehtő.

Közigazgatás, politika, jog

Finanszírozás, centralizáció, NIS2 – az egészségügyi ellátórendszer aktuális kérdései

„Úgy tűnik, nem csak a finanszírozás alapkérdéseiben van nézetkülönbség a Nemzetgazdasági Minisztérium és az egészségügyet felügyelő belügyi tárca között, de az események arra utalnak, hogy az intézmények eszközbeszerzése okán is elkezdődött a szkander – derült ki a XXXI. Magyarországi Egészségügyi Napokon (MEN). Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének (EGVE) székesfehérvári rendezvényen az is elhangzott, jövőre 80 milliárd forintos többlethez jut az ágazat.

Pilot zajlik, az alakuló készlet kialakítására a központi költségvetésből kapott forrást az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ), a pátyi központi raktár induló készleteinek feltöltése így nem közbeszerzés útján történt – árulta el az OKFŐ gazdasági igazgatója az esemény szakpolitikai fórumán. Szőke Irmát az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára arról kérdezte, milyen szempontok szerint kereste meg az OKFŐ azokat a beszállítókat, akik ajánlatot adhattak azokra a termékkörökre, amelyek abba a központi raktárba kerülhettek, melynek tervével Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Kórházszövetség 2024-es őszi konferenciáján állt elő. Rásky László szerint beszállítói körökben az az információ is elterjedt, hogy a kórházakat a fenntartó kötelezte, hogy a pátyi raktárból szerezzék be az eszközöket, ezért felmerül a kérdés, hogy milyen viszonyban van a „pátyi modell” az  érvényben lévő közbeszerzési szabályokkal, illetve mikor válik az normatívává a beszállítók számára.

A „pátyi modell” kormányzati döntés következménye és leképezése, sok tapasztalatunk egyelőre nincs, mert még nem indult el a projekt – magyarázta Szőke Irma, hozzátéve, hogy a próbaüzem tapasztalataira alapozva állítják majd be a folyamatokat, azt követően lesz alapvető elvárás az intézményektől, hogy az OKFŐ raktárából igényeljék majd azokat az eszközöket, amelyek ott rendelkezésre állnak. Azt, hogy mennyi forrást biztosítottak az induló raktárkészletre, illetve hogy milyen termékköröket érintett a vásárlás, nem árulta el az igazgató.

Nem tudok róla, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságon (KEF – a nemzetgazdasági miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv) keresztül zajló közbeszerzési eljárásokban változás történne – ezt már a Belügyminisztérium egészségügy finanszírozásáért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkára fűzte hozzá a pátyi raktár körül kialakult polémia során. Lengyel László Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatójának felvetésére reflektált így, aki azt firtatta mi történik a hatályos, KEF-es keretmegállapodásokkal, lesz-e változás a KEF hatásköreiben, illetve, hogy a későbbiekben az OKFŐ közbeszerzésen választja-e ki a beszállítókat a pátyi raktár feltöltésére.

Kórháznevelés és plusz 80 milliárd

Feltett szándékunk lenevelni a kórházakat arról, hogy az év végi konszolidációra várva arra számítsanak, hogy az állam kifizeti az adósságaikat – mondta a MEN-en Lengyel László, aki szerint a szakpolitika célja, hogy olyan szintre hozza a finanszírozást, ami nem kényszeríti a kórházakat a betegellátást hátrányos helyzetbe hozó megszorításokra. Úgy vélte, nagy előrelépést jelentene, ha az amortizációs költségek belekerülnének végre a finanszírozásba – akár külön úton, akár a HBCS_be építve – mert ezzel hosszú távon is fenntarthatóvá válna a rendszer, megoldható lenne az eszközpótlás, és „nem lennénk kitéve az uniós pályázatoknak” – fogalmazott.

Jövőre újabb 80 milliárd forint jelenik meg a rendszerben, az idei, 150 milliárdos dologi kiadásokra szánt összeghez hasonlóan – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztériummal kötött egyezségről a helyettes államtitkár, és elárulta azt is, hogy a 2026-ban felhasználható pénz jelentős részét a járóbeteg-szakellátás finanszírozására fordítják majd. – Az idei és a jövő évi többlet egy folyamat része, amely azt a célt szolgálja, hogy szintre tudjuk hozni az egészségügyi ellátás finanszírozást – mondta Lengyel László.

Két szikla között a finanszírozási hajó

Bázis- vagy teljesítményfinanszírozás – e között a két szikla között ring most a hajónk – így fogalmazott a MEN első napján Pásztélyi Zsolt, a ráfordítás adatgyűjtési projekt szakmai vezetője. Míg a pénzügyekért felelős tárca a teljesítményfinanszírozás mellett voksol, a BM – irányítástechnikai okokból – amellett áll ki, hogy a béreket ne építsék be a HBCS-be, és a bázisfinanszírozás felé való eltolódást pártolná.

A munkacsoport, amelynek feladata, a kódkarbantartás, azaz, hogy valós és tényleges költségalapú súlyszámokat rendeljen az egyes kórházi ellátási esetekhez, 2026 nyarán fejezi be a munkát, akkor tesznek javaslatot a súlyszámemelésre, ami leghamarabb jövő novemberben, de inkább 2027-ben jelenthet majd többletbevételt az intézmények számára – vélte Pásztélyi Zsolt. Azonban Lengyel László az egészségpolitikai fórumon már úgy fogalmazott, „majdnem biztos, hogy hamarabb lesz súlyszámemelés” egy-egy adott HBCS esetében, amelyhez már a projekt lezárása előtt is rendelkezik megfelelően nagy merítéssel a munkacsoport.

Lehet több a tolerálható adósság?

Az egészségügyi finanszírozási munkacsoport utolsó ülésén megállapodás született a tolerálható adósságszintről, ha ezt írásba foglalják, minden érintett intézménnyel egyedi módon, személyesen egyeztet majd az OKFŐ – adott titokzatoskodó választ Szőke Irma az eladósodással kapcsolatos kérdésre.

Takács Péter egészségügyi államtitkár a Magyar Kórházszövetség áprilisi kongresszusán jelentette be, hogy az idei, 150 milliárd forintos finanszírozási többlet fedezetet biztosít az adósságok kétharmadára, így idén összágazati szinten 80 milliárd forint lesz a tolerálható eladósodás.

Képalkotó diagnosztika: új finanszírozás is érkezik az államosítással

A felvételek elkészítése és a leletezés szétválik a finanszírozásban, külön soron lesznek elszámolhatók, amit a teleradiológia előretörése is indokol – jelentette be a a helyettes államtitkár csütörtökön, amikor a CT- és MRI-berendezések államosításának következményeiről kérdezték. Rövid és középtávon egyaránt a várólista jelentős csökkenését várják a szolgáltatások átvételétől, gazdaságilag pedig azt, hogy mérséklődik az intézmények adósságállománya.

Szó sem volt biometrikus azonosításról!

Nem arról volt szó, hogy arcfelismerő rendszert vezetünk be, csupán arról, hogy amikor a dolgozó lehúzza a mágneskártyáját belépéskor, készül róla egy – biometrikus azonosításra nem alkalmas! – fotó, amit záros határidőig, például az aktuális havi bér kifizetéséig őrzött volna meg a rendszer – magyarázta a kórházi beléptető rendszerekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva Lengyel László. – Ez egy kicsit túlburjánzott, és mindenki biometrikus azonosítást vizionált, miközben a szakmai irányítás elképzelése az volt, hogy a lehúzott kártya online jelenléti ívet eredményezzen – tette hozzá.

Egy világos, kártyás beléptető rendszer kialakítása zajlik, amiről írásban kommunikál az OKFŐ a menedzsmentekkel – fűzte hozzá az OKFŐ gazdasági igazgatója, hozzátéve, hogy komoly modellezés és fejlesztés mentén a jövőben elképzelhető az intézményi állománytábla és a beléptető rendszerek összekapcsolása. Ha valaki belép az intézmény területére, az nem jelenti a munka megkezdését, így önmagában a beléptető rendszer nem képez adatot például a túlmunkára vonatkozóan – szögezte le.

Az orvosbérek kapcsán kiderült: jobb levelezni

A szakpolitika koncepciójáról, az egészségügy teljesítményének méréséről és az orvosbérek értékének megőrzéséről kérdezte a helyettes államtitkárt Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. A bérekkel kapcsolatosan kifejtette, hogy a kormány nem tartotta be a 2022-ben vállalt ígéretét, ami az volt, hogy a bérek megtartják az értéküket, és elérik az osztrák orvosbér 60 százalékát. A MOK elnöke hangsúlyozta, eddig két kormány volt, amelyek nem gondoskodtak az értéktartásról: a Gyurcsány-kormány és a mostani, amely 2022 óta egyetlen döntést sem hozott az orvosbérekkel kapcsolatban, amelyek így 39 százalékot veszítettek a vásárlóértékükből. Míg 2010-ben az orvosi fizetések meghaladtak a bruttó nemzeti átlagkeresetet, most alatta vannak.

Lengyel László a teljesítménymérésről azt mondta, nemzetközi standardokat alkalmaznak erre, a szakpolitika keretrendszeréről pedig azt, hogy nem még több pénzt akarnak kérni, hanem azt szeretnék elérni, hogy fenntartható és hosszú éveken át működőképes legyen az egészségügy. Az orvosi bértáblával kapcsolatosan kijelentette, hogy az nem politikai kérdés – ellenben azzal, ahogyan azt az elnök felvetette –, hanem szakmai.

Amikor a MOK elnöke azzal replikázott, hogy ennél precízebb válaszokat érdemelne a közönség – például, hogy milyen struktúrát, milyen biztosítási rendszert képzel el a kormány – arra Lengyel László már azt mondta, írásban kérik a kérdéseket, és majd válaszolnak rá.

A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatása kapcsán a hivatalok képviselői elmondták, az engedélyeztetés eljárásrendjében nem lesz változás, az elutasítás pedig eddig sem volt jellemző, leginkább a vezető pozícióban lévők kérelmei voltak, amiket nem hagytak jóvá.

NIS2: nem lesz halasztás – eMedSol: lehet halasztás

Bár az OKFŐ is támogatta, hogy kapjanak halasztást a NIS2 (Network and Information Security Directive 2 – az Európai Unió új, felülvizsgált kibervédelmi szabályozása) auditálási folyamatainak elvégzésére az egészségügyi intézmények, Lengyel László kijelentette, nem a halasztás a megoldás, az OKFŐ dolga pedig az, hogy kidolgozza azokat az egységes irányelveket, amelyek nyomán a szolgáltatók meg tudnak felelni a magas szintű kiberbiztonsági elvárásoknak.

Mint kiderült, az intézményeknek olyan magas szintű kibervédelmet kell rövid idő alatt felépíteniük, amire képtelenek, a nem NIS2 kötelezett beszállítóik felülvizsgálata is rájuk hárul, hiányoznak a végrehajtáshoz szükséges szakemberek és informatikai eszközök is. A jövő év közepéig mindez szinte megvalósíthatatlan – hangzott a hozzászólás, amire a helyettes államtitkár úgy reflektált, „ha az intézmény nem lesz alkalmas a feltételek teljesítésére, felesleges lefuttatni az auditot”, ugyanakkor megjegyezte, hogy „az OKFŐ-nél kellő szakértelemmel rendelkeznek ezen a területen”. Arra kérte az érintetteket, jelezzék, milyen eszközökre és szakemberekre van szükség.

Mintegy negyven intézményről tudni, amelyek még nem álltak át az eMedSol-ra, miközben idén év végén – a törvény erejénél fogva – megszűnik a szerződésük az eddigi informatikai beszállítójukkal – hívta fel a figyelmet a fórumon Király Gyula, a Hospitaly Kft. ügyvezetője, emlékeztetve arra, hogy az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központnak (ESZFK) 2025. december 31-ig kell felállítani az egységes kórházi informatikai rendszert az összes állami fenntartású intézményben. Lengyel László a felvetésre úgy reagált, ha a központ nem tudja teljesíteni az átvételt, akkor módosítani kell a vonatkozó szabályozást, mert az intézmények nem maradhatnak működő informatikai rendszer nélkül.

Többet költ a kormány kamatfizetésre, mint az egészségügyre

Bár a Költségvetési Tanács (KT) is úgy látta, hogy a büdzsében van mozgástér adókiengedésre, ám az általuk javasolt, GDP-arányosan 0,4 százalékos határt már bőven meghaladták a kormányzati intézkedések – adott betegintést az ország pénzügyeibe Horváth Gábor, a KT elnöke. Míg a szervezet inkább a rendkívüli adók visszanyesését gondolta reálisnak, a kabinet az Otthon Startra, a Vidéki Otthonfelújítási program bővítésére és lakhatási támogatásra költött. A legnagyobb tételt azonban a két és háromgyermekes anyák – ciklusokon átívelő – adómentesítése jelentette, amelyre jövőre 340 milliárd, 2027-ben pedig 231 milliárd forintot költenek majd. A hiánycél tartásának fedezetét a gyorsabb gazdasági növekedés adhatná, de erre hiába vártunk az elmúlt két évben – tette hozzá az elnök.

A hazai, GDP arányos egészségügyi költések az Európai Unió átlagától messze elmaradnak, és bár a covid-pandémia idején meghaladták az öt százalékot, de azt követően ismét visszaestek 4,7-re – hívta fel a figyelmet Horváth Gábor, bár megjegyezte azt is, az ágazatot érintő átalakítások nyomán bizonyos költések, mint a KEF, a közüzemi díjak, vagy az alapítványi formában működő orvosegyetemi beruházások költségei – más sorra kerültek.

A kormány jelenleg többet költ kamatkiadásokra, mint az egészségügyre – mutatják a számok. A 2024-ben 5 százalékra rúgó kamatkiadás most növekedni látszik, tavaly és idén is nagymértékű kamatfizetés történt a lakosság felé. Mindeközben „a demográfia is ellenünk dolgozik”, az idősek ellátása mind nagyobb terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre.

A gazdasági felzárkózás folytatásához a „termelési tényezők”, közöttük a humán erőforrás minőségét kell javítani, amit az oktatáson és egészségügyön keresztül, megfelelő ösztönzők bevezetése mellett lehetne biztosítani – mondta a KT elnöke, megjegyezve azt is, ehhez szükség lenne a nemzeti minimumban való megállapodásra is.

Ha bizonyos állami szolgáltatások alulfinanszírozottak, az elvándorláshoz és munkaerőhiányhoz vezet, a rendszerek karbantartásának elmulasztása pedig hosszabb távon nagyobb költséget eredményez. A megelőzés mindig olcsóbb, mint a gyógyítás, de a prevencióra nem fordul kellő figyelem. Horváth Gábor szerint ezért jobb lenne, ha az állami plakátokon és hirdetésekben inkább a szűréseken való részvételre buzdítanák a lakosságot. – De ez nincs így, és ez baj – monda.”

Forrás:
Betárazzák a pátyi központi raktárt – az OKFŐ szerint csak pilot folyik; Tarcza Orsolya; Medical Online; 2025. október 16.

A jelenlegi háziorvosi rendszer strukturális átalakítására kínál megoldási javaslatot a Hevesi járás háziorvosi pilot elnevezésű program

„A jelenlegi háziorvosi rendszer strukturális átalakítására kínál megoldási javaslatot a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2025. szeptember 1-jén indult Hevesi járás háziorvosi pilot elnevezésű programja. Ez az új típusú modell válaszokat keres arra, hogy az alapellátás ismert nehézségei mellett – idősödő egészségügyi szakemberek, általános orvoshiány, túlterhelt szakellátás – hogyan biztosítható a lakosság számára az ellátáshoz való hatékonyabb hozzáférés. A Máltai Szeretetszolgálat a pilot teljes körű szolgáltatásait a Hevesi járás tartósan betöltetlen felnőtt és vegyes háziorvosi praxisai számára biztosítja.

Kiemelt cél, hogy az új típusú ellátásszervezés során a lakosság és a szakemberek egyaránt megtapasztalják a támogatást. Ahogy a beteg nem marad egyedül – akár hosszú időre ellátatlanul – a betegségével, úgy az egészségügyi szakembert is egy támogató, szakmai távkonzultációra alkalmas közösség, kialakított protokollok segítik az ellátás során. Ezáltal az új típusú, hibrid alapellátási rendszer növeli a betegbiztonságot.

A pilot keretében a Máltai Szeretetszolgálat létrehoz Heves városban egy központi rendelőt, amelyet munkanapokon 08:00–16:00 óráig üzemeltet. Ez a központ biztosítja a járási szintű koordinációt. A tartósan betöltetlen praxisokba eközben olyan telemedicinális eszközök kerülnek kihelyezésre, amelyek segítik a praxisnővérek munkáját a készenléti időben is.
A tartósan betöltetlen praxisokban a pilotidőszak alatt a tartós helyettesítést ellátó háziorvosok ellátási szerződéseik alapján változatlan feltételekkel biztosítják a betegellátást. Tehát a kontakt rendelési időben a helyettesítő háziorvosok a megszokott módon rendelnek.
Azokban az időszakokban viszont, amikor a betöltetlen praxisokban nincs jelen orvos, a pilot keretében a praxisnővér koordinációja mellett telemedicinális úton is megvalósítható lesz az ellátás – így a pácienseknek a lehető legkevesebbet kell majd utazniuk. A rendelési időn kívül a központi rendelőben – szakmai indokoltság alapján – minden olyan beteg ellátása megtörténik majd, akinek személyesen szüksége lesz erre. A rendszer működtetésében kulcsszerepet kap a praxisnővérek triázstevékenysége, akik kidolgozott protokollok és képzés alapján döntik el, hogy telemedicinális vagy személyes ellátást biztosítson-e az integrált praxisműködtetési program. A triázst végző ápolók részére folyamatos távsegítség (háziorvos konzulens, kiterjesztett hatáskörű ápoló (APN), egészségügyi szociális munkás biztosított.

Cél továbbá a szak- és fekvőbeteg-ellátás terhelésének csökkentése, a lakóhely közeli ellátás minőségének és gyorsaságának optimalizálása, amelynek érdekében telemedicinális szakorvosi rendszer kerül kialakításra, szorosan együttműködve a területi ellátásért felelős szakrendelővel és kórházzal.”

Forrás:
Hevesi járás háziorvosi pilot; Nagy Ferenc; Magyar Orvosi Kamara / Orvosok Lapja; 2025. október 7.

A Magyar Falu Program továbbfejlesztéséről

„Móring József Attila szerint érdemes elgondolkodni azon, hogy lehetne ezt a szolgáltatást továbbfejleszteni

A Magyar falu program egyik legfontosabb pillére a falusi kisboltok támogatása, hogy helyben elérhetőek legyenek az alapvető cikkek, és ne kelljen azokért is a városba utazni – jelentette ki a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Facebook-oldalán szombaton.

Móring József Attila azt mondta: a falusi kisboltok támogatása sok kis üzletet mentett meg, és számos helyen nyílt új bolt.

A kereszténydemokrata politikus hozzátette: érdemes elgondolkodni azon, hogy lehetne ezt a szolgáltatást továbbfejleszteni. Példaként említette a mozgó árusítás lehetőségének megteremtését, hogy ne csupán a multiknak legyen alkalmuk arra, hogy közvetlenül eljussanak a vásárlókhoz, hanem a kisboltosoknak is.

Ezért Móring József Attila bejelentette, javasolja Nagy István agrárminiszternek, valamint Gyopáros Alpárnak, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak: vizsgálják meg a lehetőségét annak, hogy a Magyar falu programban pályázhassanak a kisboltosok mozgó árusítás végzésére.”

Forrás:
A Magyar falu program egyik legfontosabb pillére a falusi kisboltok támogatása; Magyar Hírlap; 2025. október 19.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Helyrajzi szám, hiteles forrásból – Ingyenes, online HRSZ kereső alkalmazás

„Ingyenes, online HRSZ kereső alkalmazás

Már elérhető az online HRSZ kereső alkalmazás, amellyel mobilról is egyszerűen megtudhatjuk egy adott ingatlan helyrajzi számát államilag ellenőrzött, hiteles forrásból. A Lechner Tudásközpont által fejlesztett hiánypótló app a beérkezett felhasználói igények alapján készült el.

Egyszerűen, díjmentesen, azonnal és online megtalálni egy helyrajzi számot? Ezt adja a Lechner Tudásközpont által fejlesztett egyszerű kis app, a HRSZ kereső.  Az október elején indult alkalmazás nem ígér és nem is vállal többet, mint az ingatlanok egyedi azonosítójaként működő helyrajzi szám megmutatását, de ezt az egy funkciót üzembiztosan hozza, amivel egy létező igényre reflektálva valós hiányt pótol.

HRSZ kereső

Egy ingatlan helyrajzi számát megtudni mindeddig nem volt egyszerű. Most egy jól működő, bárki számára hozzáférhető online megoldás született, HRSZ kereső néven. Az Otthon Start program segítségével lakás után nézelődő fiatalok, tapasztalt házvásárlók, de akár zártkertek, szántók vagy egyéb földterületek után érdeklődő felhasználók is hasznát vehetik a keresőnek, mert cím és térkép alapján is megtalálhatják egy-egy kiszemelt ingatlan helyrajzi számát, aminek birtokában további adatokhoz, információkhoz juthatnak. HRSZ kereső alkalmazásban nem csak az a jó, hogy bejelentkezés nélkül használható, hanem az is, hogy mobilra optimalizált, így a térképen való kutakodás nem csak asztali gépen egyszerű. Szintén nagy előny, hogy az alkalmazás alapja az ingatlan-nyilvántartás által is használt térkép, amely az appban havonta frissül.

Hasznos holmik

Helyrajzi számot keresni tehát cím segítségével, vagy az adott ingatlant a térképen kikeresve lehet, a találatot az app külön is kiírja és a térképen is megjeleníti. A választható rétegek közül akár hagyományos térképen akár ortofotón böngésszük az országot, belenagyítva a kiválasztott területbe már fel is tűnnek a telekhatárok rajtuk a helyrajzi számmal és az épületfedvényekkel. Az épületkontúrokat is mutató réteg az ingatlan-nyilvántartásban rögzített, engedéllyel rendelkező épületek helyét és alakját mutatja meg vékony körvonalak formájában. Ne reméljük, hogy a legfrissebb, 24 órás ingatlan-nyilvántartási adatokat láthatjuk itt, de még így is kiváló kiindulópont az általános tájékozódáshoz, például ingatlanvásárlás, vagy ingatlanfedezetes hitel felvétele előtt.

Sokan használják a helyrajzi szám megtalálására a bejelentkezéssel használható e-közmű alkalmazás közműtérképét. Ez a felület ugyan a közműegyeztetések lebonyolítására jött létre és ezt a célt is szolgálja, de mellékvonalon, lakossági felhasználók számára is biztosítja azt a lehetőséget, hogy egy közműtérképen keresztül bárki megnézhesse, hogy egy adott ingatlanba be van-e vezetve a gáz, a csatorna, a víz, az áram, vagy a telekommunikációs szolgáltatások. A közműtérkép alapját az ingatlan-nyilvántartási alaptérkép szolgáltatja, amelyet évente legalább egyszer frissítenek.  Ennek a térképnek egy apró előnye, hogy a megnyitható fedvények között ott a helyrajziszám-felirat is. Az e-közmű azonban csak DÁP vagy Ügyfélkapu+ belépéssel érhető el és a térképes felülete sem igazán mobilbarát.

Helyrajzi szám kisokos

A helyrajzi szám egyedileg azonosítja az ingatlant a nyilvántartásban. Minden településen belül egyedi, ezért a helyrajzi szám megadásakor a település nevét is meg kell adni. Az ingatlan helyrajzi száma lehet belterületi, külterületi vagy zártkerti. Ha egy ingatlant felosztanak, a helyrajzi szám alátörést kap (pl. 1234/1). Társasházakban a lakások helyrajzi száma nem önálló, hanem a telek helyrajzi számához tartozó alszám, például, ha a telekingatlan helyrajzi száma 1234, akkor egy lakás benne 1234/A/8.

A helyrajzi szám a földhivatali nyilvántartásban szerepel, és az ingatlan tulajdoni lapján is megtalálható. Emellett ott van még az adásvételi szerződésben az ingatlan adatai között, öröklés esetén a hagyatékátadó végzésben, ajándékozásnál az ajándékozási szerződésben, illetve szerepel az energetikai tanúsítványon is.

Miért nem elég csak a cím? Azért nem elég az ingatlan címe az ingatlannal kapcsolatos adásvételhez vagy ügyintézéshez, mert sok földrészletnek nincsen címe, így például egy külterületi szántó, egy barlang stb. nem rendelkezik címmel, mégis szüksége van az egyértelmű egyedi azonosítására. Emellett a helyrajzi szám kevésbé változékony, mint a cím, ami csökkenti a hibák lehetőségét. A címek ugyanis meglehetősen bonyolultak lehetnek, ezért közel sem ideálisak egyedi azonosítónak.  A pontos cím 7 adatból áll: helység, közterület neve, közterült típusa, házszám, épület jel, lépcsőház, szint, ajtó – mind egy-egy lehetséges buktató. A közterület neve könnyen elgépelhető, és rengeteg változat létezik, hiszen Kossuth és Kossuth Lajos utca is lehet egy településen. Közterület típusból is közel félszáz akad, de az épületen belüli szint megadásánál is lehetséges ugyanennyi érték, amelyek további kiváló alkalmat szolgáltatnak az eltéréshez, keveredéshez. A teljes cím tele van szóközzel, ami szintén hibás adatmegadást eredményezhet.

Service design

A HRSZ kereső fejlesztése a felhasználói igények maximális figyelembevételével történt. A service design szemlélet jegyében az app fejlesztésének megkezdése előtt felhasználói kutatást végeztek, melyet egy nagyszámú felhasználói bázissal rendelkező építésügyi alkalmazás felületére kitett felhívással indítottak el. A felhívásra jelentkező többszáz érdeklődővel kapcsolatba lépve mélyinterjúkat is készítettek az igényekről és hasznos funkciókról. Az interjúalanyok között is kiemelkedtek azok, akik munkájuk vagy hobbijuk révén jobb rálátással rendelkeznek a témára, például nyílt forráskódú navigációs szolgáltatás szerkesztője, állampolgári bejelentésekkel foglalkozó szakember, vagy folyamatosan települési ügyekkel foglalkozó jegyző vagy alpolgármester.

A helyrajziszám-kereső alkalmazás a Digitális Állampolgárság Program által hozott szemléletváltást követve készült el. A DÁP-pal az állampolgárok gyors és kényelmes eligazodását segítő modern, hatékony digitális rendszerek kialakítása kezdődött el, részeként annak a folyamatnak, amellyel a jövőben egyértelműen felismerhető, áttekinthető és jól kezelhető állami felületek jönnek létre. Ennek megfelelően ez az alkalmazás is arra törekedett, hogy mindenki könnyen megtalálja azt a helyrajzi számot, amit keres, akár a térképes felületről, akár cím alapján indul el.”

Forrás:
Helyrajzi szám, hiteles forrásból; Lechner Tudásközpont; 2025. október 15.

Már a mesterséges intelligencia is bekapcsolódik az ügyintézésbe – mondta Navracsics Tibor

„Az online és a digitális technológiák használata az elmúlt években fokozatosan nyert teret a területi államigazgatás működésében, most pedig már a mesterséges intelligencia is bekapcsolódik az ügyintézésbe – mondta Navracsics Tibor szombaton Vonyarcvashegyen, az ország első önkormányzati chatbotjának bemutatóján.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter felidézte, hogy ma már a kormányablakoknál online lehet időpontot foglalni, egyre bővülő körben ügyeket intézni, és az államigazgatás minél több pontján igyekeznek lehetőséget teremteni arra, hogy az állampolgároknak ne kelljen bemenniük a kormányablakokba vagy a kormányhivatalokba. A digitális állampolgárság program keretében még egyszerűbbé válik a jövőben az ügyintézés, az online intézhető ügyek köre pedig a jövőben is bővülni fog.

A mesterséges intelligencia alapú, HALI elnevezésű vonyarcvashegyi chatbot elindítása az önkormányzatok és a területi államigazgatás számára is egy jelentős előrelépés. Nemcsak a digitális technológiákban jelent egy korszakváltást, de remélhetőleg „az állam és állampolgár közötti kapcsolatrendszerben is” – jegyezte meg.

Vonyarcvashegy újítása lehetővé teszi, hogy azokban a mindennapi és legalapvetőbb kérdésekben, amelyek az itt élő vagy ide pihenni érkező állampolgárok hétköznapi ügyintézését érinti, ne kelljen személyesen felkeresni az önkormányzatot. Számítógépről is fel tudják venni a kapcsolatot az ügyfélszolgálattal, HALI-val, hogy alapvető információkhoz jussanak, ezt a megoldást pedig remélhetőleg egyre több önkormányzat is átveszi – jelezte a miniszter.

Navracsics Tibor kitért arra, hogy a minisztérium támogatásával segítik az önkormányzatok azzal is, hogy egyelőre néhány önkormányzatnál zajló kísérletként a jegyzők számára könnyítik meg a munkát a képviselő-testületi jegyzőkönyvek leírásában. Ezt szintén mesterséges intelligencián alapuló program segíti, és jelentős munkatehertől szabadítja meg az önkormányzatoknál dolgozókat.

Az önkormányzatoknál és a területi államigazgatásnál is a legfontosabb, hogy az állampolgárokkal való kapcsolat legyen még korszerűbb, minél gyorsabb, zökkenőmentesebb és kényelmesebb – jegyezte meg a miniszter.

Pali Róbert, Vonyarcvashegy polgármestere (független) egyebek mellett elmondta: az önkormányzat számára kiemelt jelentőségű a kommunikáció, amit nemcsak saját újságjuk, közösségi médiás felületeik vagy személyes ügyfélszolgálatuk támogatja, de a mesterséges intelligenciával a tudományt is segítségül hívták a gyors, hiteles, aktuális információk eljuttatásában. Az önkormányzati honlapon HALI segítségével már 32 nyelven lehet tudakozódni a helyhatóságot érintő ügyekben, így minden olyan információ egyszerűen és gyorsan elérhető, amelyet a honlap tartalmaz.”

Forrás:
Vonyarcvashegy a legelső Magyarországon; Infostart / MTI; 2025. október 18.
Lásd még:
Csetbot segít Vonyarcvashegy honlapján; eGov Hírlevél; 2025. augusztus 17.

Nyílt forráskódúakra cserélte le a Microsoft szoftvereit Schleswig-Holstein német szövetségi tartomány

„Schleswig-Holstein német szövetségi tartományi vezetése a napokban jelentette be, hogy jelentős mérföldkőhöz érkezett el az újabban digitális szuverenitást biztosítónak nevezett projektjében. Ezek szerint a tartomány közigazgatásában sikerült eredetileg Microsofttól származó szoftvereket nyílt forrású versenytársakra lecserélni.

Ugyanakkor ez egyelőre nem a Windows-ról Linux-ra, de még csak nem is a Microsoft Office-ról valamelyik másik irodai csomagra váltást jelentette. Ehelyett a tartomány egyelőre csak elektronikus levelezőrendszerében cserélte le az eddig használt Microsoft Exchange és Outlook szoftvereket az Open-Xchange és Thunderbird nevű konkurensekre, amik mindegyike nyílt forrású szoftvert képez.

A projekt keretében közel 40.000 postafiók és több mint 100 millió e-mail- és naptárbejegyzés került átköltöztetésre a redmondiból nyílt forrású rendszerekbe. A váltás érintette a minisztériumokat, az igazságszolgáltatást és a rendőrséget is, és összesen mintegy 30.000 közalkalmazott hivatali levelezését állította át a az új szoftverekre. Így mostantól minden levelezés, valamint találkozó- és feladatszervezés utóbbiakkal zajlik majd.

Dirk Schrödter digitalizációs miniszter elismerte, hogy a projekt nem volt zökkenőmentes: a bevezetés során ugyanis többször észleltek rendszerleállásokat és késéseket. Ugyanakkor a miniszter szerint „elkötelezettek vagyunk a nagyvállalatoktól való függetlenedés mellett”, és ezek az átmeneti – azóta elhárított – zavarok kis árat jelentenek ezen az úton. Ugyanakkor a levelezőrendszer átállítása csak az első lépése a tartomány nagyobb nyílt forráskódú stratégiájának.

Ennek keretében jelenleg is folyamatosan egyre több gépen próbálják meg lecserélni a Microsoft Office-t a LibreOffice-ra, a SharePoint-ot pedig a Nextcloud segítségével tervezik kiváltani. Ezen kívül a hivatalos meetingekre és videókonferenciákra is egy nyílt forrású szoftvert, az OpenTalk-ott használják majd a jövőben, és vizsgálják, hogy hol lehetne a Windows-t is Linux-ra cserélni. ”

Forrás:
Nyílt forrásúra cserélte le a Microsoft szoftvereit egy német tartomány; PC Fórum; 2025. október 13.
Lásd korábban:
Schleswig-Holstein fokozatosan megszabadulna a kereskedelmi szoftverektől; eGov Hírlevél; 2017. október 8.

Új szintre lép az állami digitalizáció: indul a biztonságos privát felhő

„A digitalizáció és az adatbiztonság ma már kulcsfontosságú tényezők az állami működésben. Ennek érdekében indult el egy olyan fejlesztés, amely egyszerre biztosít korszerű technológiát és magas szintű védelmet. A Kormányzati Adatközpont (KAK) a magyar állam egyik központi digitális informatikai infrastruktúrája, amely biztonságos, magas rendelkezésre állású és folyamatosan felügyelt környezetet biztosít a közigazgatás legfontosabb rendszerei számára. Itt futnak a központi nyilvántartások, kormányzati alkalmazások és digitális szolgáltatások, amelyekhez állampolgárok és hivatalok nap mint nap kapcsolódnak. A projekt alapjait 2014-ben fektették le, amikor a kormány elrendelte egy felhőalapú adatközpont létrehozását.

Az elmúlt évtizedben a közigazgatás digitalizációját a kormányzati felhőszolgáltatások alapozták meg. Ezek tapasztalataira építve jött létre a Digitális Állampolgárság Program (DÁP), amelynek infrastruktúráját a Kormányzati Adatközponton belül, az Oracle technológiájára épülő privát felhőkörnyezet (Oracle Dedicated Region Cloud@Customer – DRCC) szolgálja ki. A Digitális Magyarország Ügynökség, az IdomSoft Zrt. és a NISZ Zrt. valamint az Oracle között született együttműködésnek köszönhetően hosszú távon biztosított a DÁP-ot kiszolgáló állami privát felhőszolgáltatás. A megállapodás hivatalos megkötésén jelen volt Vetési Iván (Vezérigazgató, NISZ Zrt.), Bányai Zsolt (Vezérigazgató, Idomsoft Zrt.), ​Ingrid Mjoen (Alelnök, Adatbázis-platform és felhőinfrastruktúra, Oracle) Puskár Titusz (Regionális jogi igazgató, ügyvezető, Oracle), Bönde Ádám (E-közigazgatásért és elektronikus hírközlésért felelős vezérigazgató-helyettes, DMÜ), Varga Balázs (Regionális értékesítési igazgató, Oracle) és Takács Bálint (Felhőalapú értékesítési vezető, Oracle).

Üzemeltetési szempontból ez a szakmai partnerség jelentős technológiai előrelépésnek számít, hiszen a szolgáltatást kizárólag az állam használhatja, az általa meghatározott környezetben, de a publikus felhővel megegyező szolgáltatásokat biztosítva. Ennek köszönhetően úgy jutunk korszerű felhőszolgáltatáshoz, hogy az alkalmazások és adatok az általunk ismert környezetben maradnak: a szolgáltatás a „földön”, a mi adatközpontunkban, leválasztva a publikus felhőökoszisztémáról működik, ami adatvédelmi oldalról kritikus jelentőségű.

Az új állami privát felhő egyszerre jelenti a modernizációt és a biztonságot, hozzájárulva egy hatékonyabb és átláthatóbb digitális állam kialakításához.”

Forrás:
Új szintre lép az állami digitalizáció: indul a biztonságos privát felhő; NISZ Nemzeti
Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2025. október 7.
Lásd még:
Elindul az állami privát felhőszolgáltatás; eGov Hírlevél; 2025. szeptember 7.

Technika, tudomány, MI

A német közszektor szervezetei az OpenAI megoldásait speciális, biztonságos módon tudják majd használni

„Az SAP SE és az OpenAI új együttműködést jelentett be „OpenAI for Germany” néven, amely a német közigazgatás, kutatóintézetek és közszolgáltatók számára teszi elérhetővé a legfejlettebb mesterséges intelligencia-képességeket. A megoldás Németországban, német joghatóság és ellenőrzés mellett fut majd a Delos Cloud infrastruktúráján, Microsoft Azure technológiával, 2026-os indulással.

Az együttműködés eredményeként létrejövő, Németországban üzemeltetett és német joghatóság alatt álló MI-megoldások a közszféra digitális modernizációját szolgálják: gyorsabb, átláthatóbb ügyintézést és jobb állampolgári élményt tesznek lehetővé, miközben teljesítik a szuverenitással, adatvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos előírásokat. A programot a központi és helyi közigazgatásban, valamint a kutatóintézetekben 2026-ban kezdik el bevezetni, majd fokozatosan tervezik kiterjeszteni.

A szolgáltatást az SAP leányvállalata, a Delos Cloud biztosítja, Németországban működtetett és német irányítású rendszerkeretek között. A hozzáférések, naplózás és megfelelőség auditálható; a rendszert a német és uniós adatvédelmi, biztonsági és jogi elvárásokra hangolták. Az SAP 4000 GPU-ra bővíti a hazai MI-kapacitását, és a kereslet függvényében további beruházásokat tervez.
…
Európai szuverenitás a berlini vita tükrében

A német kormány célja, hogy 2030-ra a gazdaság értékteremtésének akár a tizedét is mesterséges intelligencia hajtsa. Az SAP és az OpenAI együttműködése érdemi lépés a közszolgáltatások megújításában, és alapot teremthet a közigazgatásra szabott, szuverén alkalmazások fejlesztéséhez. A digitális önállóság kérdése a WELT AI Summiton is központi téma volt (Berlin, Axel Springer székház, 2025. szeptember 25.). Az eseményen megerősítették: Európa célja az önállóság erősítése, ugyanakkor a felhőszolgáltatások, a chipek és az alapmodellek terén ma még jelentős külső függéssel szembesül. Több szakértő figyelmeztetett a „szuverenitás-washing” kockázatára. Vagyis arra, hogy puszta adatlokalizáció helyett teljes körű jogi, üzemeltetési és beszállítói kontrollra van szükség. Az „OpenAI for Germany” erre a kihívásra gyakorlati választ ad: német üzemeltetés, német joghatóság, átlátható irányítás és auditálható megfelelőség, a legfejlettebb MI-képességekkel párosítva…”

Forrás:
OpenAI for Germany: szuverén, biztonságos AI a német közszolgáltatásokban; ICT Global; 2025. október 15.

Bejelentették az AI Factories Antenna program nyerteseit

„Az Európai Bizottság bejelentette, hogy hét tagállamban, Belgiumban, Cipruson, Magyarországon, Írországban, Lettországban, Máltán és Szlovákiában, valamint a partnerországokban, köztük Izlandon, Moldovában, Svájcban, az Egyesült Királyságban, Észak-Macedóniában és Szerbiában „MI-gyárantennákat” indít.

Ursula von der Leyen elnök nyugat-balkáni látogatása során bejelentette az új szerbiai és észak-macedón helyszíneket, amelyek hozzáférést biztosítanak a régió vállalatai számára Európa mesterségesintelligencia-infrastruktúrájához.

Ezek az antennák szorosan együtt fognak működni a mesterségesintelligencia-gyárakkal annak érdekében, hogy biztonságos távoli hozzáférést biztosítsanak a nemzeti mesterségesintelligencia-közösségek számára a világszínvonalú, mesterséges intelligenciára optimalizált szuper-számítástechnikai erőforrásokhoz. A hálózat teljes mértékben integrálódott az EuroHPC ökoszisztémájába, és célja, hogy Európa-szerte kiterjessze a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tehetségekhez, infrastruktúrához és innovációhoz való hozzáférést.

Pénteken a Bizottság bejelentette az európai mesterségesintelligencia-infrastruktúra jelentős bővítését is, hat új mesterségesintelligencia-gyárral bővítve a meglévő hálózatot, így 16 tagállamban összesen 19 mesterségesintelligencia-gyár működik.

Ez a bővítés előmozdítja a mesterségesintelligencia-kontinensre vonatkozó cselekvési tervet,
és kiegészíti a jövőbeli mesterségesintelligencia-gigagyárakba, a fejlett mesterségesintelligencia-modellek és úttörő rendszerek fejlesztésére és betanítására szolgáló nagyméretű létesítményekbe történő uniós beruházásokat, miközben igazodik a mesterséges intelligencia alkalmazására vonatkozó stratégiához, hogy felgyorsítsa a mesterséges intelligencia elterjedését az európai gazdaságban és a közszférában.

További információk az EuroHPC Közös Vállalkozás online sajtóközleményében találhatók.

További információk a mesterségesintelligencia-gyárakról.”

Forrás:
Az EU bejelenti a mesterségesintelligencia-gyárak antennáit a tagállamokban és a partnerországokban; Európai Bizottság, Shaping Europe’s digital future; 2025. október 13. (uniós gépi fordítás, az eredeti itt olvasható)

Fenntartható fejlődés

Jövőkép és alkalmazkodás nélkül nagy veszélybe kerülhetnek a városi erdők Budapesten

„Budapesten nagyon sok a lebetonozott felület, és folyamatosan csökken a többletvízmennyiség, ami a talajban eltárolódva segíthetné az erdőterületek táplálását – mondta az InfoRádióban Rittling István. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője hozzátette: ha erősödne az erdők természetes immunrendszere, ellenállóbak lennének a fák az azokat érő negatív hatásokkal szemben.

A klímaváltozás a városi erdőket sokkal gyorsabban és érzékenyebben érinti, mint más erdőterületeket, növényeket és fajokat, ezért a Pilisi Parkerdő szerint már most olyan fafajokat kell ültetni, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni a 30-50 év múlva várható körülményekhez, továbbá fokozni kell az erdők biodiverzitását. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője az InfoRádióban azt mondta, a fővárosban a klímaváltozás hatásai speciális jelleggel jelentkeznek, és az erdők védelme érdekében muszáj reagálni a különböző folyamatokra. Mint fogalmazott, már maga a nagyvárosi környezet is hatalmas terhelést jelent az erdők számára, és az éghajlatváltozással együtt még hamarabb mutatkoznak meg az aggodalmat keltő tünetek.

Rittling István úgy fogalmazott, a főváros tulajdonképpen egy hőszigetet képez a hatalmas beépített területekkel, amelyek a betonfelületeken keresztül rendkívül gyorsan és nagyon magas hőmérsékletre felmelegszenek, ami hatással van a közelben lévő erdőterületekre. Ha pedig az átlagoshoz képest tartósan magasabb a hőmérséklet, a párologtatás is sokkal nagyobb mértékben jelentkezik. Ez azért nagy probléma, mert Budapesten nagyon sok a lebetonozott felület, amelyen elvezetik a vizet, így folyamatosan csökken a többletvízmennyiség, ami egyébként a talajban eltárolódva segíthetné az erdőterületek táplálását. A fák pedig nyaranta egyre rosszabbul tűrik a nagy meleget és a szárazságot.

Az erdészetvezető nagyon fontosnak tartja, hogy legyen jól megalapozott jövőkép, ami alapján világossá válik, hogy mire kell felkészülni. A Pilisi Parkerdő az Erdészeti Tudományos Intézettel együttműködve különféle klímaszcenáriókat dolgozott ki arra, hogy milyen állapotok, körülmények lehetnek fél évszázadon belül, és ezekre hogyan kell reagálni. Arra számítanak, hogy a következő évtizedekben még az elmúlt években tapasztaltnál is jóval melegebb, szárazabb klíma lesz, ami a fővárosi erdőterületeket is jelentős mértékben érinteni fogja. Rittling István elmondta: várakozásaik szerint a pesti oldalon az eddigi erdősztyepp helyére valószínűleg sztyepp klíma fog bevonulni, és erre gondolva kell telepíteni fafajokat. Mint fogalmazott, a most vagy a közeljövőben ültetett facsemeték fogják „erdőként szolgálni” a főváros lakosságát 30-50 év múlva, ezért nem mindegy milyen elképzelések mentén végzik a telepítéseket.

Államtitkár: a városi erdők az élhetőség nélkülözhetetlen feltételei

A Pilisi Parkerdő Zrt. Kőbányán mutatta be városierdő-fejlesztési programját. A sajtótájékoztatón az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára azt mondta, az állam céltudatosan foglalkozik az erdőkkel, az állami erdőgazdaságok 22 ezer hektár parkerdőről gondoskodnak. Budapesten az erdők területe többszörösen meghaladja a parkokét, ezért nem mindegy, milyen kezelésben részesülnek. „Ma az egyik legfontosabb megoldás a folyamatos erdőborítottság, az örökerdő-gazdálkodás, amely Budapesten is kiemelt jelentőségű. A nagyvárosokban az erdő léte nem magától értetődő, hanem hosszas és tudatos munka gyümölcse” – fogalmazott Zambó Péter.

A Pilisi Parkerdő vezérigazgatója közölte: a városi erdők klímavédelmi pajzsok, a fenntartható erdőgazdálkodás laboratóriumai. Ezzel a felismeréssel kezdődött el a városierdő-fejlesztési program, amely hagyományos erdőgazdálkodási eljárásokat keresett a környezeti kihívásokra. Reinitz Gábor úgy látja, hogy az új stratégia a gyakorlatban is bevált, eredményeit a lakosok is elismerik. „A budapesti erdők kétharmada, több mint 3600 hektár a Pilisi Parkerdő kezelésében áll, ám a jövőjük nem csupán erdészeti, hanem társadalmi, gazdasági, közjóléti ügy is, amiért közösen kell tenni” – hangsúlyozta a vezérigazgató.
D. Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere pedig arról beszélt, hogy a főváros keleti zöld tüdeje a klimatikus viszonyok alakításában betöltött szerepét csak akkor képes ellátni, ha megfelelő gondozást kap. A X. kerületi önkormányzat ezért jelentős összegeket biztosított a helyi erdők megújításához, és hasonló projekt kezdődhet a nagyiccei erdőben is, mintegy 200 millió forintos állami támogatással.
A budapesti erdőfejlesztéseket a Pilisi Parkerdő a varosierdo.parkerdo.hu oldalon mutatja be.

Az erdészetvezető kitért arra is, hogy a budapesti erdők „történelmi nyomokat viselnek magukon”, a pesti oldalon például első- és másodgenerációs, mesterségesen telepített erdők találhatók, míg a budai oldalon a második világháború idején nagyon jelentős tarvágások történtek, ami után sarjaztatott erdők jöttek létre a területen. Ebből kifolyólag nagyon fontosnak tartja az erdők természetességének védelmét, illetve fokozását, mert ez által lehet „javítani az erdők egészségét”.

Ha pedig erősödik az erdők természetes immunrendszere, ellenállóbak lesznek a fák az azokat érő negatív hatásokkal szemben.

Rittling István hangsúlyozta: a fővárosban az erdő teljesen mást jelent a lakosság számára, mint vidéken. Mint mondta, Budapesten egy főre 33 négyzetméternyi erdőterület jut, így sokkal erősebb a kötődés az erdőkhöz. Ebből adódóan a városi erdőket más módon kell kezelni. A Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészetének vezetője szerint a fővárosi erdőkezelésben kétmillió lakos szempontjait kell figyelembe venni. „Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy az első az erdő mint természetes rendszer, melynek a szabályait nem tudjuk felülírni, de a lakosság igényeit, érdekeit is minél inkább igyekszünk érvényesíteni az erdőkezelésünkben” – magyarázta Rittling István.”

Forrás:
Erdészetvezető: jövőkép és alkalmazkodás nélkül nagy veszélybe kerülhetnek a városi erdők; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2025. október 18.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Európai védelmi ipari program: az EU Tanácsa és az Európai Parlament ideiglenes megállapodása

„A Tanács elnöksége és az Európai Parlament (EP) tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az európai védelmi ipari programról (EDIP). E célzott védelmi finanszírozási program összege 1,5 milliárd EUR, és a 2025–2027-es időszakra szól.

Az EDIP célja, hogy növelje az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) versenyképességét és reagálóképességét, és ezáltal fokozza az EU védelmi készültségét. Célja továbbá, hogy az Ukrajna támogatását célzó eszközön keresztül támogatást nyújtson az Ukrajnával és az ukrán vállalatokkal folytatott védelmi ipari együttműködéshez, és ezzel előmozdítsa az országnak az EDTIB-be való jövőbeli integrációját. Emellett az EDIP keretében létrejön egyrészt az első olyan mechanizmus, amely Unió-szerte garantálja a védelmi termékek ellátásbiztonságát, másrészt „az európai fegyverkezési programok struktúrája”, azaz egy olyan jogi eszköztár, amelynek segítségével előmozdítható a tagállamok közötti hosszú távú fegyverkezési együttműködés.

„Az európai védelmi ipari program kiemelten fontos Európa védelmi készültsége szempontjából. Elő fogja segíteni, hogy bővítsük a kritikus védelmi felszerelések gyártására és szállítására irányuló kapacitásunkat, valamint biztosítani fogja, hogy gyorsan és határozottan tudjunk reagálni az egyre összetettebb biztonsági környezetben. Ezzel egyidejűleg el fogja mélyíteni az Ukrajnával való partnerségünket azáltal, hogy közelebb hozza egymáshoz az ukrán és az uniós védelmi ipart, ami mindkét fél javát szolgálja majd.” – Troels Lund Poulsen – dán miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter

1,5 milliárd eurós költségvetés az EU védelmi készültségének növelésére

A ma elért ideiglenes megállapodás megerősíti az Európai Bizottság által az EDIP tekintetében javasolt költségvetést, amely alapján 1,5 milliárd EUR nyújtható vissza nem térítendő támogatások formájában. A teljes költségvetésből 300 millió EUR-t az Ukrajna támogatását célzó eszközre fognak elkülöníteni.

A Tanács és az EP felkérte a Bizottságot: vizsgálja meg, hogy a jövőben miként lehetne megerősíteni az EDIP összköltségvetését, többek között az Ukrajna támogatását célzó eszköz és a védelmi ellátási láncok átalakítását felgyorsító javasolt alap (FAST) tekintetében.

Az európai kapacitás és ellátási láncok kiépítése

A Tanács és az EP megállapodott abban, hogy az Unión és a társult országokon (EGT-államok) kívülről származó összetevők költsége nem lehet magasabb, mint a végtermék összetevői becsült költségének 35%-a. Ezzel egyensúlyba kerül az európai preferencia elve és a partnerországokkal az európai ipar javára folytatott együttműködés. Abban is megállapodtak, hogy egyetlen összetevő sem szerezhető be olyan nem társult országokból, amelyek tevékenységei ellentétesek az EU vagy tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel.

Az EDIP létrehozza továbbá a közös érdekű európai védelmi projektek keretét. E projektek célja a képességek fejlesztése, ideértve a stratégiai területekhez való hozzáférést biztosító képességek, valamint a stratégiai eszközök és rendszerek kiépítését.

Közelebb hozni Ukrajnát az európai védelmi iparhoz

A Tanács és az EP megállapodott abban, hogy az Ukrajna támogatását célzó eszközön keresztül további támogatást kell nyújtani Ukrajnának, és az eszköz alkalmazásába a kezdetektől fogva be kell vonni az ukrán védelmi ipart. Emellett arról is döntés született, hogy Ukrajna részt vehet majd a közös érdekű európai védelmi projektekben (az úgynevezett EDPCI-kben). Az Ukrajna támogatását célzó eszköz 300 millió EUR összegű pénzügyi keretösszeggel rendelkezik majd.

Cél az ellátásbiztonság

A mai napon elért ideiglenes megállapodás létrehozza az első uniós ellátásbiztonsági rendszert a védelem területén, amely arra hivatott, hogy válságok esetén időben és megbízhatóan biztosítsa a védelmi termékekhez és összetevőkhöz való hozzáférést. A megállapodás kétlépcsős megközelítést határoz meg, egyértelmű különbséget téve a védelmi és a nem védelmi termékek között.

Az európai katonai értékesítési mechanizmus létrehozása

Az EDIP keretében az EU létrehozza az európai katonai értékesítési mechanizmust, és annak részeként – többek között – a védelmi termékek központosított katalógusát. Az említett mechanizmus meg fogja könnyíteni a védelmi termékek szállítását, növelve az uniós szintű keresletet és az európai védelmi ipar versenyképességét a nemzetközi piacon. Előirányozza továbbá a védelmi termékre irányuló társulások létrehozását, hogy fel lehessen gyorsítani a felszerelések szállítását.

Következő lépések

A mai napon elért megállapodást a hivatalos elfogadás előtt mindkét intézménynek meg kell erősítenie.

Háttér

A Bizottság 2024. március 5-én az EDIP létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot terjesztett elő. Az EDIP-re vonatkozó javaslatot – amelyhez a 2025 és 2027 közötti időszakra 1,5 milliárd EUR összegű pénzügyi csomag kapcsolódik – úgy alakították ki, hogy a védelmi termékek közös beszerzésének ösztönzésére (EDIRPA-rendelet) és a védelmi ipari gyártási kapacitások megerősítésére (ASAP-rendelet) irányuló meglévő programokra épüljön, hosszabb távú és strukturáltabb perspektívát biztosítva számukra.

”

Forrás:
Európai védelmi ipari program: a Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodásra jutott; Európai Unió Tanácsa; 2025. október 16.

Kiberbűnözés elleni küzdelem: az EU aláírja az ENSZ kiberbűnözés elleni egyezményét

„A Tanács a mai napon határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta az Európai Bizottságot és a tagállamokat az ENSZ kiberbűnözés elleni egyezményének aláírására. Az említett egyezmény egy nemzetközi szerződés, amely globális szintű közös szabályokat állapít meg abból a célból, hogy fokozni lehessen a kiberbűnözés terén folytatott együttműködést, valamint a bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokkal és eljárásokkal összefüggő elektronikus formátumú bizonyítékok cseréjét.

„Az informatikai csalás, a nagyléptékű hackelés, a gyermekek online szexuális bántalmazásának és kizsákmányolásának rémtette, valamint a kiberbűnözés egyéb formái egyre gyakoribbak. E nemzetközi jogi eszköz elfogadásával fontos lépést tettünk a bűnözés e típusai elleni globális küzdelem terén.” – Peter Hummelgaard, dán igazságügyi miniszter

Bűncselekménynek minősítés

Az egyezmény egyik fő eleme annak harmonizálása a részt vevő országok körében, hogy a kibertérben elkövetett mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek. Ez azt jelenti, hogy minden ország vállalja, hogy saját nemzeti jogszabályaiban bűncselekménynek minősít bizonyos cselekményeket (például az informatikai csalást vagy a jogellenes kifürkészést).

Az egyezmény emellett lendületet fog adni a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló online anyagokkal, a gyermekekkel való kapcsolatfelvétellel (grooming), valamint az intim képek beleegyezés nélküli terjesztésével kapcsolatos cselekmények büntetni rendelésének is. Ezek a tettek az EU szintjén már bűncselekménynek minősülnek, de szélesebb nemzetközi szinten még nem.

Nemzetközi együttműködés

Minden, az egyezményt aláíró fél vállalja, hogy együttműködik az egyezmény hatálya alá tartozó bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében. Ehhez hozzátartozik az elektronikus bizonyítékok gyűjtése és megosztása is. Utóbbi a kiberbűnözés mellett az olyan súlyos bűncselekményekre is alkalmazandó, mint a nemzetközi szervezett bűnözés, ha az érintett bűncselekmény legalább négyéves szabadságelvonással büntetendő.

Emberi jogi és adatvédelmi biztosítékok

Az egyezmény fontos biztosítékokról rendelkezik annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a részt vevő országok által elkövetett olyan visszaélések, amelyek célja emberi jogi jogsértések elkövetése vagy legitimálása. Minden olyan értelmezés kimondottan kizárt, amely az emberi jogok vagy az alapvető szabadságok – különösen a véleménynyilvánítás, a lelkiismeret, a véleményalkotás, a vallás vagy meggyőződés, a békés célú gyülekezés és az egyesülés szabadsága – elnyomásához vezethet.

E biztosítékoknak köszönhetően továbbá egy ország megtagadhatja a nemzetközi együttműködést, ha úgy véli, hogy annak célja emberi jogi jogsértések elkövetése, illetve ha a megkeresést politikai indíttatásúnak tekinti. Akkor is meg lehet tagadni az együttműködést, ha az ellentétes lenne az adott ország belső jogával, vagy ha e megtagadásra a hátrányos megkülönböztetés bármely formájának elkerülése érdekében lenne szükség.

A következő lépések

Az egyezmény 2025. október 25. és 2026. december 31. között áll nyitva aláírásra, és a negyvenedik megerősítő, elfogadási, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követő kilencven nap elteltével lép hatályba. Az elnökség mindemellett prioritásként fog tekinteni azon kapcsolódó tanácsi határozat véglegesítésére is, amely felhatalmazza az EU-t és tagállamait a kiberbűnözés elleni ENSZ-egyezmény megkötésére, hogy minél hamarabb az Európai Parlament egyetértését kérhesse e jogszabályhoz.

Háttér

A kiberbűnözés egyre nagyobb fenyegetést jelent az uniós polgárok és vállalkozások biztonságára nézve. Az Europol által 2024-ben készített fenyegetésértékelés szerint a kiberbűnözés előfordulása, intenzitása és károkozási képessége is drámai mértékben nőtt. Ezzel párhuzamosan pedig egyre fontosabbá válnak az elektronikus bizonyítékok a bűnügyi nyomozások során.

A kiberbűnözés elleni ENSZ-egyezményt az ENSZ Közgyűlése fogadta el 2024 decemberében. Az egyezmény értelmében az EU (és a többi regionális gazdasági integrációs szervezet) aláírhatja és megerősítheti az egyezményt, amennyiben azt legalább egy tagállama aláírja és megerősíti.

”

Forrás:
A kiberbűnözés elleni küzdelem: az EU aláírja az ENSZ kiberbűnözés elleni egyezményét; Európai Unió Tanácsa; 2025. október 13.

Angliában a kormány azt tanácsolja, hogy a vállalatok tollal és papírral is készüljenek fel a kibertámadásokra

„A legújabb tanácsok szerint az embereknek tollal és papírral kell felkészülniük a potenciális kibertámadásokra.

A brit kormány levelet írt az ország összes cégvezetőjének, amelyben nyomatékosan javasolják, hogy óvintézkedésként készítsenek papír alapú másolatokat a terveikről. A szigetországban a közelmúltban történt hackertámadások rávilágítottak arra a káoszra, amely akkor alakulhat ki, ha hackerek leállítják a számítógépes rendszereket. A figyelmeztetés akkor érkezett, amikor a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ (National Cyber-Security Centre, NCSC) azt közölte, hogy idén nőtt a nemzeti jelentőségű támadások száma.

A Marks and Spencer, a The Co-op és a Jaguar Land Rover elleni bűnözői hackertámadások eredményei üres polcok és leállított gyártósorok voltak, mivel a vállalatok számítógépes rendszerek nélkül nem tudnak működni. A szervezeteknek „tervvel kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy hogyan tudnák folytatni működésüket IT-rendszerük nélkül (és azt gyorsan újjáépíteni), ha támadás érné őket” – mondta Richard Horne, az NCSC vezérigazgatója.

A vállalatokat arra ösztönzik, hogy a hagyományos kiberbiztonsági intézkedéseken túl úgynevezett „reziliencia-mérnöki” megközelítést alkalmazzanak, amelynek célja olyan rendszerek kialakítása, amelyek képesek előre jelezni, elviselni, helyreállni és alkalmazkodni egy támadás esetén. A terveket papír alapon vagy offline is tárolni kell, javasolja az ügynökség, és tartalmazniuk kell információkat arról, hogy a csapatok hogyan fognak egymással kommunikálni munkahelyi e-mailek és más analóg megoldások nélkül.

Az ilyen típusú kibertámadásokra vonatkozó vészhelyzeti tervek nem új keletűek, de figyelemre méltó, hogy az Egyesült Királyság kiberbiztonsági hatósága kiemelten szerepelteti ezt a tanácsot éves jelentésében. Bár az NCSC által az év első kilenc hónapjában kezelt hackelések száma 429 volt, ami nagyjából megegyezik a tavalyi hasonló időszak számával, a nagyobb hatással járó hackelések száma nőtt. A „nemzeti szinten jelentős” incidensek száma az összes incidens közel felét, 204-et tett ki. Tavaly csak 89 incidens tartozott ebbe a kategóriába. Az idei incidensek közül 4% (18) tartozott a második legmagasabb, „rendkívül jelentős” kategóriába. Ez az ilyen incidensek 50%-os növekedését jelenti, ami a harmadik egymást követő évben tapasztalt növekedés.

Az NCSC nem adott részleteket arról, hogy mely támadások – akár nyilvánosak, akár nem – melyik kategóriába tartoznak. De referenciaértéknek tekinthető, hogy a tavasszal a brit kiskereskedőket ért támadássorozat, amely a Marks and Spencer, a The Co-op és a Harrods áruházakat érintette, jelentős incidensnek minősülne. Az egyik legsúlyosabb támadás tavaly egy vérvizsgálati szolgáltatót ért, és komoly problémákat okozott a londoni kórházaknak. Ez jelentős klinikai zavarokat eredményezett, és közvetlenül hozzájárult legalább egy beteg halálához.

A támadások túlnyomó többsége pénzügyi indíttatású, a bűnözői bandák általában zsarolóvírusokat alkalmaznak, és bitcoint kérnek váltságdíjként. Míg a legtöbb kiberbűnözői banda székhelye Oroszországban vagy a volt szovjet tagköztársaságokban található, újra megjelentek az angol nyelvű országokban működő tizenéves hackerekből álló bandák. Idén eddig hét tizenéves fiatalt tartóztattak le az Egyesült Királyságban jelentős kibertámadások kivizsgálása során.

„A toll és papír használata régimódinak tűnhet, de praktikus” – mondta Graeme Stewart, a Check Point kiberbiztonsági cég közszféraért felelős vezetője, megjegyezve, hogy a digitális rendszerek haszontalanná válhatnak, ha hackerek támadják meg őket. „Senki sem menne sisak nélkül egy építkezésre, mégis a vállalatok sokszor alapvető védelem nélkül lépnek fel a hálóra” – tette hozzá. „A kiberbiztonságot ugyanolyan komolyan kell venni, mint az egészséget és a biztonságot: nem opcionális, nem utólagos gondolat, hanem a mindennapi munkavégzés része.” ”

Forrás:
A brit cégeknek papíron kell tárolniuk a kibertámadásokra vonatkozó vészhelyzeti terveket; SG.hu; 2025. október 17.

Szakirodalom

A tudomány és az innováció mérése a fenntartható növekedés érdekében

„A tudomány és az innováció elengedhetetlen a sürgető környezeti kihívások, például az éghajlatváltozás, a szennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése kezeléséhez. A kiadvány egy egyedülálló referencia útmutató, amely átfogó bizonyítékokat szolgáltat a politikai döntéshozók, statisztikusok és kutatók számára arról, hogy a tudományos, technológiai és innováció (TTI – Science, Technology, Innovation STI) hogyan járul hozzá az energetikai és zöld átálláshoz, valamint a fenntartható növekedéshez.
A jelentés számos meglévő és új, eredeti mutatóra és adatforrásra támaszkodva feltérképezi a kulcsfontosságú fogalmakat, rámutat a mérési hiányosságokra, és vizsgálja a tudomány és az innováció szerepét a környezetbarát technológiák megjelenésének és széles körű elterjedésének elősegítésében, a közpolitikák és a társadalom tájékoztatásában. A jelentés ajánlásokat is tartalmaz arra, hogy hogyan lehet javítani a tudomány és innováció fenntarthatósághoz való hozzájárulásának módszeres mérését az OECD-országokban.”

Forrás:
Measuring Science and Innovation for Sustainable Growth; OECD Publishing; 2025. október 9. DOI: 10.1787/3b96cf8c-en