Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: Reménytelen, hogy a választások előtt lényegi változás történjen az önkormányzati rendszerben
Tárgyszavak: Magyarország, Navracsics Tibor, önkormányzati rendszer finanszírozása, polgármesteri jogállási törvény, települési önkormányzatok
Fekete Gábor-díjat alapított a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Fekete Gábor, Magyarország, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT)

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor: Reménytelen, hogy a választások előtt lényegi változás történjen az önkormányzati rendszerben

„A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium élhetőségi konferenciáján öt polgármester ült le vitázni az önkormányzati rendszer helyzetéről. Böröcz László, a budapesti I. kerület polgármestere, Cser-Palkovics András székesfehérvári, Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Hanusi Péter mátészalkai polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és Márvány Péter kapolcsi polgármester beszélgettek Exterde Tibor műsorvezető moderálásával.

Nem elég a normatív támogatás

A beszélgetés rögtön a finanszírozás kérdésével indult. Gémesi György egyenesen kijelentette, hogy a kötelező feladatok ellátására az állam által biztosított normatív finanszírozás nem elegendő. A megyei városoknál a számítások szerint kevesebb mint 50 százalék érkezik az államtól a kötelező feladatokra. De más településeknél is komoly híja van ennek a pénznek – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül azt gondolja, hogy az államnak a kötelező feladatok költségeinek száz százalékát ki kellene fizetnie, de a feladat-hatáskör és források megosztásának rendszerét végig kell gondolni újra. Gémesi hozzátette, hogy probléma nemcsak a kötelező feladatokkal van, hanem az önként vállalt feladatok, mint a kulturális intézmények, a helyi közbiztonság megteremtése vagy a kamerák felszerelése is nagy teher. Ezeket mind nekünk kell kiegészítenünk. Ezek nem kötelező feladatok, hanem a helyi állampolgárok komfortérzetéhez kellenek, hogy a gyerek el tudjon menni sportolni jó körülmények közé, színházba vagy kórusba – sorolta.

Böröcz László, az I. kerület polgármestere a turisztikai helyszínek speciális problémáira hívta fel a figyelmet. Az I. kerületet négy és fél millió turista látogatja évente, miközben 25 ezer lakosa van. Az önkormányzat számára ez irgalmatlanul megterhelő, hiszen az összes karbantartási, köztisztasági és egyéb feladatot nekünk kell ellátni – mondta, hozzátéve, hogy az állami normatíva nem arányosul a rájuk nehezedő feladatok méretéhez. A budavári polgármester azt is elmesélte, hogy nemcsak a pénz jelent problémát, hanem a bürokrácia is. Példaként egy WC-telepítés történetét hozta fel. A Hegyalja úti játszótérnél van egy nem is túl nagy játszótér. Fővárosi tulajdon, első kerületi kezelés. A kerület WC-t akart telepíteni. Három évet vett igénybe. Olyan bürokratikus akadályok vannak, amiknek egyszerűen nincs értelme – jegyezte meg.

Cser-Palkovics András – akinek városa, Székesfehérvár a legtöbb élhetőségi mutatóban első helyen szerepelt – szerint bár ők nem állnak rosszul költségvetés szintjén, ő is látja, hogy más települések küzdenek. 18,5 milliárd mínusszal vettük át a várost, ma pedig már betétünk van. Ez pozitív. De rögtön mondom a negatívumot. A települések zöme ma már az összes forrását működésre költi, és egyre kevesebb jut fejlesztésre, ha egyáltalán jut bármennyi is – fogalmazott.

Nem a pénz a legfontosabb

Hanusi Péter azonban más megközelítésből indult. Elmesélte, hogy nemrég egy nemzetközi konferencián vett részt, ahol tíz városvezető ült az asztalnál, akik Portugáliából, Görögországból, Olaszországból és más országokból érkeztek. Amikor felmerült a kérdés, ki az, aki szerint az adott településen vannak anyagi problémák, pénzügyiforrás-hiány, kilencen felemelték a kezüket. Én nem akartam megszólalni, de két másodperc múlva ott ültem kezemben a mikrofonnal. Nem értették, miért nem emeltem fel a kezemet úgy, hogy Magyarországról érkeztem, miközben sokkal gazdagabb országok polgármesterei panaszkodnak. Azt mondtam, azért, mert mindig annyi pénzből kell kijönni, amennyi az adott településen van – mesélte. Hanusi szerint az országot járva azt látja, hogy a legszegényebb települések is tudnak csodát csinálni. Ha a közösség virágzik, akkor teljesen mindegy, mennyi pénz van. A pénz segít, a fejlesztés fontos, de nem elsődleges. Ha kevesebb a pénz, talán nagyobb a kreativitás is – jegyezte meg. Még azt is elmondta, hogy egy finnországi látogatáson találkozott olyan önkormányzattal, ahol 85 millió euró többlet volt a költségvetésben, és még ott is panaszkodtak, hogy nem elég a pénz. Nem mondom, hogy az önkormányzati finanszírozás rendben van. Navracsics miniszter úrral sokat beszélgetünk arról, hogyan lehetne ezt az önkormányzati rendszert finomhangolni. De ennek a konferenciának a témája az élhetőség, és az igazából nem pénzkérdés – mondta.

Decentralizáció vagy centralizáció

Hanusi Péter történelmi visszatekintéssel folytatta. Felidézte, hogy 1990-ben, amikor az önkormányzati törvény megszületett, nagyon decentralizált rendszert hoztak létre. Ennek voltak jó és rossz oldalai is. Aztán jött egy centralizációs időszak, ahol szintén voltak pozitív és negatív elemek. 35 év telt el az önkormányzati rendszer kezdete óta. Elég felelősek vagyunk már ahhoz, hogy végignézzük, mi volt jó, mi volt rossz, és mind a két helyzetből, mind a két gondolkodásmódból gyűjtsük össze a legjobbakat, és szervezzük át – mondta, hozzátéve, hogy mindenképpen vinné a decentralizáció irányába a finomhangolást. Átnézni, mi volt az, ami centralizálva lett, és esetleg mégiscsak jobb lenne az önkormányzatoknál. Viszont ez vice versa, fordítva is működik. A hatásköröket jól át kell nézni – fogalmazott.

A polgármester jogállásának problémái

Hanusi Péter rámutatott, hogy a polgármester jogállása Magyarországon nagyon erős, mert közvetlenül választják, ez viszont felelősség is, hiszen minden helyi lakó őket keresi a problémáival, ezért is lenne jó, ha decentralizálnák a rendszert, mert akkor több lehetősége lenne a településvezetőknek megoldani a felmerülő kérdéseket. „Tök mindegy, ki a fenntartó az iskolában, a kórházban itt-ott-amott vagy éppen a szakképzési centrumban. A végén úgyis a polgármesternél áll meg mindenki. A választópolgár nem nézi a feliratot, hogy most állami vagy önkormányzati, az a polgármester dolga” – mondta.

Cser-Palkovics egyetértett vele, és elmesélte, hogy amikor Soproni Tamással, a VI. kerület polgármesterével beszélgetett, akkor is előjött ez a téma. Azt mondta, valamelyik felmérésre hivatkozva, hogy két politikus nevét ismeri az átlagos választópolgár: az egyik a mindenkori miniszterelnök neve, a másik a saját polgármesterének neve. A polgármestereket keresik meg a gondjaikkal az emberek, a helyben lévő problémáikkal – fogalmazott.

Hanusi Péter felvetette, hogy szükség lenne egy önálló polgármesteri jogállási törvényre. Kifejtette, hogy munkajogilag olyan abszurditások vannak, amelyek méltatlanok a tisztséghez. Nem tudom a jelenléti ívet kitölteni, hogy 40 óra, meg hogy 8 óra túlmunka. Mit csinálok a 13 eseménnyel, amire el kell mennem egy időben, hogy az munkaidő vagy nem munkaidő. Mit csinálok azzal, hogy ha van egy csőtörés, és akkor hajnalban mentek ellenőrizni a munkásokat – sorolta a problémákat. Még abszurdabbnak tartja a szabadság kérdését. A törvény szerint ha nem veszem ki a szabadságomat, nekem a következő testületi ülésen be kell számolnom, hogy miért nem, és át kell ütemezni. Ilyen egyetlenegy munkavállalónak sincs az országban, és ez méltatlan – fogalmazott. A legrégebb óta polgármesterként tevékenykedő Gémesi nem tudott jó hírekről beszámolni kollégáinak. Rossz hírem van a polgármester uraknak: soha nem tudtam mindet kivenni a szabadságomból. Maximum egyharmadát – jegyezte meg beszélgetőpartnereinek.

Hanusi Péter elmondta, hogy szeretnének előkészíteni egy önálló jogállási törvényt, akár az országgyűlési képviselői jogállás mintájára. Kell egy önálló jogállási törvény, ahol ezeket a dolgokat szépen helyre tesszük. Majd az állampolgár ötévente eldönti, hogy voltam-e eleget szabadságon, vagy nem voltam eleget szabadságon – mondta. Cser-Palkovics András megerősítette ezt a gondolatot. A polgármester olyan, mint egy csapatkapitány, kiemelt lehetőséggel és egyben felelősséggel. Nagyon kevés olyan tisztség van, nem is nagyon tudok a polgármesteren túl ilyet mondani közéleti tisztségről beszélve, ahol lehetősége van egy politikai szereplőnek nem az árkok mentén politizálni, hanem az árkokat nem figyelembe véve politizálni, magyarul közösséget építeni – fogalmazott.

Navracsics lehűti a kedélyeket

A konferencia záróbeszédében Navracsics Tibor összefoglalta a nap tapasztalatait, de egy fontos bejelentést is tett. Teljesen reménytelennek tartom, hogy a választások előtt lényegi változás történjen az önkormányzati rendszerben. A tárgyalásokat folytatjuk, de az ambíció azt mondja, hogy a választások utánra készítsünk elő egy esetleges megállapodást – jelentette be. Hozzátette azonban, hogy éppen azért, mert ez egy hosszú folyamat, januárban el kell kezdeni a tárgyalásokat. Egyetértett azzal is, hogy ha létezik olyan szabályozás, ami nem ismer szabadságot, nem ismer munkaidőt, és mégis magas presztízst ad, az az országgyűlési képviselőké, és ebben az irányban kellene elmozdítani a polgármesterek szabályozását. „Lehet, hogy a politika önmagában nem tudja megoldani az élhetőség problémáit, de politika nélkül biztos, hogy nem lehet megoldani” – fogalmazott, hozzátéve, hogy bízik benne, a konferenciát évről évre meg tudják rendezni, és el tudnak indulni egy olyan úton, amely végül valóban egy élhető országhoz vezet. Az idei konferencia pedig értékes alkalom volt arra, hogy a kormányzat és az önkormányzatok vezetői érdemi párbeszédet folytassanak arról, hogyan tehetjük településeinket még élhetőbbé.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Reménytelen, hogy a választások előtt lényegi változás történjen; Budai Balázs; Index.hu; 2025. november 22.

Fekete Gábor-díjat alapított a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

„A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület közösen díjat alapított, amely a hazai elektronikus közigazgatás kiemelkedő szakembereit és innovatív fejlesztéseit ismeri el. A díj nemcsak a 2023-ban elhunyt Fekete Gábor szakmai örökségét őrzi meg, hanem ösztönzi is a közigazgatási digitalizációban dolgozó szakembereket és szervezeteket, hogy új megoldásokkal, innovációval és jó gyakorlatokkal járuljanak hozzá a magyar állam modernizációjához.

A Fekete Gábor-díj három kategóriában kerül meghirdetésre:

Elektronikus közigazgatási életműdíj – a terület meghatározó, 55 év feletti szakembereinek elismerésére.

Az év elektronikus közigazgatási szakembere – azok számára, akik az adott évben kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtottak.

Az év elektronikus közigazgatási szolgáltatása – azon szervezeteknek, amelyek új fejlesztéseikkel jelentős hatást gyakoroltak a közigazgatás működésére és az állampolgárok mindennapjaira.

A pályázatok és jelölések benyújtására 2025. novemberétől 2026. január 11-ig van lehetőség, elektronikus formában. Az elismeréseket a szakmai zsűri 2026 tavaszán adja át.

A részletes pályázati feltételek és a jelölési lehetőségek elérhetők a díj hivatalos aloldalán: https://www.feketegabor-dij.magyary.hu/”

Forrás:
Fekete Gábor-díjat alapított a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2025. november 23.
Lásd még:
Meghalt Fekete Gábor, a magyar e-közigazgatási intézményrendszer felépítésének kiemelkedő alakja; eGov Hírlevél; 2023. agusztus 18.
Fekete Gábor (korábbi, Fekete Gábor szakmai pályafutását tükröző cikkeink)

Közigazgatás, politika, jog

Az önkormányzati finanszírozási rendszer teljes felülvizsgálatára van szükség – Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ)

„Gémesi György azzal kezdte a sajtótájékoztatót, hogy készült egy nyolc pontból álló anyag, amely a költségvetési kérdéseket is tartalmazza. Az év vége felé közeledve több önkormányzatnál is bizonytalan a pénzügyi helyzet, tudomásuk szerint több mint húsz településen van már költségvetési biztos, de az ő szerepükről nem tudtak tájékoztatást adni.

A MÖSZ elnöke a szolidaritási hozzájárulásról közölte, az önkormányzatok nem azt mondják, hogy adjon pénzt az állam, hanem azt, hogy a településeken megtermelődő források nagyobb arányban maradjanak az önkormányzatoknál. A szolidaritási hozzájárulás a 2026-os költségvetésre több mint 10 százalékkal emelkedett, ami már 400 milliárd forint. Ennek a mértéke elfogadhatatlan. Nem a szolidaritás, hanem a mérték – hangsúlyozta Gémesi György.

A MÖSZ egyetért a kormánypárti Szita Károly által vezetett Megyei Jogú Városok Szövetségével, hogy ennek mértéke magas, ezért csökkenteni szükséges. Gémesi György elmondta, az önkormányzatoknak feladataik vannak, a kiadások növekednek, ezt finanszírozni kell. Lapunk a közelmúltban Szita Károlyt is kérdezte az önkormányzatok helyzetéről, cikkünket itt olvashatja.

Kormányzati nagyágyúk és városvezetők ültek össze, hogy tisztázzák a vitás kérdéseket

Gémesi György azt is előrelépési lehetőségnek tartja, amiről korábban Lázár János építési és közlekedési miniszter beszélt, mely szerint bizonyos százalékig leírható lenne a szolidaritási hozzájárulás, ha azt a helyi infrastruktúra fejlesztésére fordítják. Azt is kérik, hogy a gépjárműadót az ígéreteknek megfelelően adják vissza az önkormányzatoknak.

„Precedensértékű határozat”

Karácsony Gergely úgy vélekedett, hogy az előző heti kúriai döntés – amellyel bővebben is foglalkoztunk, és rögtön értelmezési vita alakult ki – a teljes önkormányzati szektor számára precedensértékű határozat. A főpolgármester kifejtette, az önkormányzatok válságos pénzügyi helyzete jelentős részben a szolidaritási hozzájárulás miatt állt elő. A Kúria azt mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem adó, amelyet az állam szabadon megállapíthat, hiszen az önkormányzatok részesei az állam egészének. Az önkormányzatokra kirótt hozzájárulás mértékét igazságos és méltányos közigazgatási eljárásban kell megállapítani, amiben az önkormányzatok ügyfélként jelennek meg – fogalmazott Karácsony Gergely, hozzátéve, az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy Budapest bevételei nem elegendők ahhoz, hogy teljesítse a kötelező feladatait és kifizesse a szolidaritási hozzájárulást.

A főpolgármester ara is felhívta a figyelmet, hogy bár „törvénytelen” az elvonás, a jogi út rendkívül lassú, sokkal helyesebb és célravezetőbb lenne, „ha a magyar kormány belátná, hogy ennek az elvonásnak a mértéke és jellege igazságtalan”.

„Az önkormányzati finanszírozási rendszer teljes felülvizsgálatára van szükség”

Máté Antal elárulta, két határidő miatt is fontos volt áttekinteni az önkormányzatok finanszírozását. Az egyik az év végi zárás, a következő pedig február vége, amikor elfogadják a költségvetést. Nyírbátor polgármestere rámutatott, hogy évről évre csökken az önkormányzatok saját bevétele, már a helyi iparűzési adó növekménye sem marad náluk. Az állami támogatás pedig nem emelkedik, a jövő évi költségvetésben is azt látják, hogy egy-két ponton, bizonyos ágazatokban a bérfejlesztést finanszírozza az állam, de a normatív finanszírozást tekintve még az inflációt sem követik. Máté Antal arra is felhívta a figyelmet, hogy a költségeik drasztikusan emelkedtek, a rezsicsökkentés az önkormányzatokra nem érvényes, emelkedtek a szolgáltatások díjai, bérnyomás is van rajtuk. Az önkormányzati finanszírozási rendszer teljes felülvizsgálatára van szükség. Szomorúan látjuk, hogy az elmúlt hónapokban ebben érdemi elmozdulás nem történt – húzta alá Nyírbátor polgármestere.

Új önkormányzati rendszer jön?

Navracsics Tibor október végén a parlamentben elárulta: „A kormánytól arra kaptam mandátumot, hogy az önkormányzati rendszer felülvizsgálatával kapcsolatban tárgyalásokat kezdjek. Ez a konzultációs folyamat a választásokig nem zárul le.” A terv az, ha folytathatják a kormányzást, hogy egy olyan új önkormányzati rendszer legyen, amely a korhoz és az önkormányzati élet szereplőihez igazítva jobban szolgálja az önkormányzatok működését, mint a mostani. A cél, hogy konszenzusos vagy konszenzusközeli koncepció alakuljon ki.

A közigazgatási és területfejlesztési miniszter kitért arra is, érzik, hogy az önkormányzatok finanszírozásának vannak égető problémái. Aggasztóan emelkedik a kötelező feladatok rendkívüli támogatását igénybe vevő önkormányzatok száma, elsősorban a kisebb önkormányzatok azok, amelyek nehéz helyzetbe kerülnek. Ez ügyben tárgyalnak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, és a kormányülésen is napirenden van a probléma rövid távú kezelése.”

Forrás:
A gigantikus rendszer teljes felülvizsgálatát javasolják, amire mandátumot is kapott a miniszter; Németh Márton Sándor; Index.hu; 2025. november 11.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke a TÖOSZ három kiemelt céljáról beszélt

„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke „Az önkormányzati szektor néhány gondolata” címmel mondott beszédet 2025. november 5-én Budapest XVIII. kerületében, a Településfejlesztési Díj 2025 – A zöld átállás korában című rendezvényen. Beszédében három kiemelt célt fogalmazott meg az önkormányzati rendszer jövőjével kapcsolatban: az önkormányzati rendszer finomhangolását, a kisvárosi fejlesztési program kidolgozását és a polgármesteri hivatás társadalmi megbecsülésének erősítését.

Hanusi Péter beszédét azzal kezdte, hogy a magyar önkormányzati rendszer harmincöt éves évfordulója fontos alkalmat ad az átgondolásra és a megújulásra. „A legfontosabb célunk, hogy az elkövetkezendő időszakban áttekintsük a harmincöt éves magyar önkormányzati rendszert” – fogalmazott. Az elnök hangsúlyozta, hogy a magyar önkormányzatiság nemzetközi összehasonlításban is erős és értékes modell: „A magyar önkormányzati rendszer egy különleges ékszerdoboz a világ önkormányzatai között. Ez egy nagyon jó önkormányzati rendszer, bárhol megállja a helyét.”

Szerinte az elmúlt évtizedekben a decentralizáció és a centralizáció váltakozása mindkettő értékes tapasztalatokat hozott, de ideje „finomhangolni” a rendszert. „Szerintem eléggé nagykorúak vagyunk már ahhoz, hogy megnézzük, mi működött jól, és amin módosítani kell, azon módosítani szeretnénk” – fogalmazott az elnök. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzati rendszer megújítása során nem a teljes struktúra átalakítása a cél, hanem a jól működő elemek megőrzése és a szükséges módosítások elvégzése. Hozzátette, hogy ebben Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter nagyon fontos szereplő és támogató, aki ösztönzi a közös gondolkodást az önkormányzatiság jövőjéről.

Mint az elnök elmondta, a TÖOSZ második kiemelt célja a kisvárosok fejlesztésének támogatása. Felidézte, hogy az elmúlt években a Magyar Falu Program az ötezer fő alatti településeket, a Modern Városok Program pedig a megyei jogú városokat segítette – a köztes, kisvárosi kategória azonban kimaradt. „Harmincöt éve viszont egy települési szegmens kimaradt” – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: a TÖOSZ ezért egy új kisvárosi program kidolgozásán dolgozik, amely minden ötezer fő feletti községet, nagyközséget és várost érint, a megyei jogú városok és a főváros kivételével.

Hanusi Péter kiemelte, hogy a program kidolgozása széleskörű szakmai együttműködésen alapul: csak eddig több mint hetven polgármester vett részt benne szakértőként. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a Magyar Falu Program javaslatcsomagjának döntő része, mintegy hetven–nyolcvan százaléka beépült a kormányprogramba, ezért bízik abban, hogy a most készülő kisvárosi javaslatcsomag is hasonlóan sikeres lesz. Az elkészült dokumentumot a TÖOSZ elnöke tervei szerint december közepéig kívánja átadni Navracsics Tibornak, bízva abban, hogy az elkövetkező időszakban a program megvalósítása is kiemelt figyelmet kap.

Harmadik célként Hanusi Péter a polgármesterek jogállásának átgondolását és a hivatás társadalmi megbecsülésének növelését nevezte meg. „És van még egy fontos dolog a kisvárosi program mellett, amit szeretnénk elérni. Ez pedig nem más, mint a polgármesterek jogállásának az átgondolása. Miért fontos ez?” – tette fel a kérdést.

Az elnök példákkal érzékeltette, hogy a polgármesteri munka nem mérhető hagyományos munkaidőben: „Hol van a heti negyven óránk? Vagy nyolc óra túlóra? Hiszen ott vagyunk a hétvégéken is, a települési rendezvényeken, a sporteseményeken, amikor más a családjával pihen. Ez is a szolgálat része.” Kifejtette, hogy a polgármesteri munka folyamatos elérhetőséget és jelenlétet kíván, amit a jelenlegi jogi keretek nem tükröznek megfelelően. „Nem munkakört mondok, hanem hivatást mondok, mert a polgármesteri jogviszony az egy hivatás, az egy szolgálat” – hangsúlyozta az elnök.

Hanusi Péter rámutatott, hogy a polgármesterek legitimációja a demokratikus rendszer egyik legerősebb alapja. „Magyarországon közvetlenül választják meg a polgármestert, és ez egy akkora bizalom az emberek részéről, hogy a polgármester legitimitása megkérdőjelezhetetlen és nagyon-nagyon erős.” Hozzátette: a választók maguk minősítik a polgármesterek munkáját, ez pedig a legigazságosabb értékelés. „Ötévente nagyon megnéz a választópolgár, hogy dolgoztam-e, elvégeztem-e a feladatomat. Ez a legfontosabb, és ez nagyon jó, hogy így van” – vélekedett az elnök.

Hanusi Péter szerint mindez indokolttá teszi, hogy a polgármesterek munkáját és felelősségét önálló jogállási törvény ismerje el – akár az országgyűlési képviselők mintájára, de a helyi közösségekhez igazítva.

Beszédében az elnök bemutatta a TÖOSZ közösségét, amely 1744 települést tömörít. „Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy például a XVIII. kerület is csatlakozott hozzánk. A TÖOSZ-ban ugyanolyan szeretettel köszöntjük a három fővárosi kerületet, a három vármegyei önkormányzatot, a megyei jogú városokat, mint a legkisebb lélekszámú tagtelepülésünket. Mindenki egyformán értékes a Szövetségünkben.” A szervezet ezzel áttételesen több millió ember érdekeit képviseli, ami egyszerre megtiszteltetés és felelősség – mondta a legnagyobb hazai önkormányzati érdekképviseleti szervezet vezetője. Az eseményen Hanusi Péter a díjátadásban is közreműködött, és személyesen gratulált a díjazottaknak.”

Forrás:
Hanusi Péter a TÖOSZ három kiemelt céljáról beszélt; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2025. november 4.

Indulhatnak a gigabites fejlesztések, megszülettek az első támogatói döntések

„A 85 milliárd forintos keretösszegű Gigabit Magyarország Programban lezárult az első körös támogatási kérelmek értékelése. Az Irányító Hatóság döntése alapján 88 projekt megvalósítása kezdődhet meg 51 milliárd forint értékben. A program alapvető célja, hogy minden háztartásba eljuttassa a nagy sebességű, korszerű internetet.

A Gigabit Magyarország Program új lehetőségeket teremt a helyi közösségek, a vállalkozások és az intézmények számára. A digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a mindennapi élet alapfeltételévé vált. Az 5G hálózatok elterjedése hozzájárul a települések versenyképességének erősítéséhez, a városok és községek kihasználhatják a legmodernebb optikai technológia nyújtotta előnyöket. Az országos szintű, korszerű gigabit hálózat kiépítése megalapozza a jövőbeni technológiák hasznosítását. A hamarosan induló fejlesztések így nemcsak a mai igényeket szolgálják ki, hanem a következő évtized kihívásaira is felkészítik a térségeket.

A 84,86 milliárd forintos Gigabit Magyarország Programra két szakaszban, járások szerinti bontásban lehetett pályázatokat benyújtani. A második kör október végi zárásáig 173 kérelem érkezett be közel 97 milliárd forint értékben.

Az első szakaszban benyújtott támogatási kérelmek elbírálása már megtörtént, így 88 fejlesztés indulhat meg összesen 51,3 milliárd forint értékben. A további pályázatok feldolgozása folyamatosan zajlik, azokról várhatóan még idén döntés születik.

Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős államtitkár elmondta: „2030-ig minden háztartásba el szeretnénk juttatni a legkorszerűbb, nagy sebességű internetkapcsolatot. A támogatott projektek gyors megvalósítását a végrehajtást egyszerűsítő törvénymódosítással és a beruházások kiemeltté nyilvánításával is segítjük.””

Forrás:
Indulhatnak a gigabites fejlesztések, megszülettek az első támogatói döntések; Energiaügyi Minisztérium; 2025. november 19.
Támogatott projektek; Pályázati Portál

Európai Unió

Többéves pénzügyi keret (MFF): a Európai Parlament, már a tárgyalások első szakaszában módosításokra kényszerítette az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot

„Olyan döntés született az EU költségvetésével kapcsolatban, amilyenre korábban még nem volt példa: a döntéshozásban gyakran háttérbe szoruló Európai Parlament már a tárgyalások első szakaszában képes volt módosítókat kicsikarni az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságból.

Beérni látszik az Európai Parlament ambíciója, hogy érdemi hatást gyakoroljanak az unió többéves pénzügyi keretének (MFF) alakulására, miután Ursula von der Leyen hétfőn újabb ígéreteket – főként engedményeket – tett a sokat vitatott Nemzeti és Regionális Partnerségi Tervekkel (NRPP) kapcsolatban – írja a Portfolio.

Múlt héten újabb 50 milliárd eurót különítettek el vidékfejlesztési célokra, és az EP tárgyalói arra is ígéretet kaptak, hogy a gazdaságilag legelmaradottabb régiók mellett a kevésbé fejlett területek is kapni fognak a forrásokból.

A korábban az agrárium számára félretett 290 milliárd euróval és az említett összeggel az EP azt szeretné garantálni, hogy a európai polgárok annak ellenére is részesülhessenek az uniós forrásokból, hogy a geopolitikai helyzet egy teljes prioritásváltást kíván meg az uniótól, ami miatt a Bizottság és a tagállamok egyszerre koncentrálnának a versenyképesség javítására és az európai újrafegyverkezésre.

Az már korábban is ismert volt, hogy Ursula von der Leyen egy elég radikális költségvetési reformra készül: az eddig uniós szinten menedzselt kohéziós és agrárpolitikára fordított összegeket egy közös fejezetbe csomagolva utalnák ki országonként. Tette volna ezt úgy, hogy az adott ország éppen hatalmon lévő kormányának az Európai Bizottsággal egyeztetve döntheti el, hogyan költi el az uniós forrásokat.

Az Európai Parlamentben arra a következtetésre jutottak, hogy ezzel a lépéssel nagy részben megkerülnék őket a források elosztásánál, és csak utólag tudnák véleményezni, hogy valójában mekkora összeggel támogatnák az európaiak körülményeinek javítását.

Igaz, hogy az EB folyamatosan azt kommunikálta, hogy nem ez a céljuk, és külön jelezték, hogy az éves költségvetési tervezésnél nagy szerep jut majd a Parlamentnek, a jelentéstevők továbbra is szkeptikusak maradtak, így most először sikerült elérniük, hogy már a tárgyalások első szakaszában érdemi engedményeket zsaroljanak ki a Bizottság elnökétől.

A már májusban javaslatot tevő Carla Tavares (S&D, Portugália) és Sigfried Muresan (EPP, Románia) nem akarták elbagatellizálni az új prioritások súlyát, és a román képviselő hangsúlyozza, hogy a Draghi-jelentés megállapításai teljesen jogosak a versenyképességi problémákról, valamint az egyre gyakoribb orosz légtérsértések miatt egyetértenek a Bizottsággal abban, hogy a két legfontosabb prioritást a védelem és a versenyképesség jelenti. A kettő együttes kielégítéséhez a legjobb út így a „Buy European” elve maradna a védelmi beszerzések területén az EP szerint is, ami viszont hatalmas pénzek megmozgatását igényelné, hiszen a kutatás-fejlesztési szektort szintre hozása mellett a gyártási kapacitásokat is növelni kellene.

A kérdésben szinte teljes az egyetértés az EU intézményei között, így a néhány szempontból most is tisztázatlan, újonnan javasolt 400 milliárd eurós Versenyképességi Alap koncepcióját eddig nem is kérdőjelezték meg, viszont a valódi munka csak most kezdődik majd.

A következő 7 éves ciklus költségvetésével kapcsolatban számos területre fognak jelentéstevőket választani, akiknek a szakvéleményeit az úgynevezett MFF contact group keretében hangolják majd össze. Ennek a csoportnak a Parlamentet vezető Roberta Metsolán kívül tagjai az egyes pártcsaládok irányítói, az ügyet legaktívabban vivő Murasan, de árnyék jelentéstevőként Deutsch Tamás is a Patrióták (PfE) részéről.

A contact groupon és a Bizottsággal folytatott viták azonban csak most élesedhetnek ki igazán, hiszen míg eddig a Parlament meglehetősen konzervatívan képviselte azt az álláspontot, hogy jelentős költségvetési emelés nélkül kell célzottabban elkölteni a forrásokat, mostantól már konkrét számokról fog menni a vita.

Az Európai Parlament részéről eddig soha nem látott mértékű elszántságot látunk arra, hogy érdemi beleszólást gyakoroljon az új uniós többéves pénzügyi keret (MFF) alakulásába.

A legutóbbi egyeztetéseken – különösen az Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel zajlott tárgyalások kapcsán – az EP olyan konkrét engedményeket harcolt ki, amelyek azt üzenik: nem hajlandó puszta konzultációs szerepre korlátozódni, hanem aktív szereplőként lép be a források elosztásába és prioritásainak kialakításába.”

Forrás:
Az asztalra csapott az Európai Parlament, nagyobb szerepe lehet a pénzek elosztásában, mint valaha; Infostart; 2025. november 17.

A „Digitális Omnibusz” névre keresztelt javaslatcsomag radikálisan új fejezetet nyitna az EU adatvédelmi és mesterségesintelligencia-szabályozásában

„A kritikusok szerint ez húsz év magánszféra-védelmét gyengíti meg egyetlen lépésben. Az Európai Bizottság átfogó csomagja jelentősen lazítaná a Big Techre vonatkozó adatvédelmi és MI-szabályokat.

Az Európai Bizottság olyan változtatásokat javasolt az uniós digitális szabálykönyvben, amelyek gyökeresen átalakítanák a Big Tech adatkezelési lehetőségeit. A csomag szerint később lépnének életbe a szigorú MI-szabályok, lazulnának az adatvédelem határai, és kevesebb cookie-pop-up zavarná a felhasználókat.

A „Digitális Omnibusz” névre keresztelt javaslatcsomag radikálisan új fejezetet nyitna az EU adatvédelmi és mesterségesintelligencia-szabályozásában. A kritikusok szerint Brüsszel gyakorlatilag kinyitja a kaput a nagy technológiai vállalatok előtt, és olyan engedményeket ad nekik, amelyek húsz éve nem látott mértékben lazítanák az adatvédelmi kereteket. A Bizottság azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az európai adatvédelem továbbra is világszínvonalú marad, ám civil szervezetek attól tartanak: a rugalmasság most először valóban a Big Tech érdekeit szolgálja.

A leglátványosabb változás az MI-szabályok csúsztatása. A magas kockázatú mesterséges intelligenciákra vonatkozó szigorú előírások a tervezett 2026 augusztus helyett csak 2027 decemberben lépnének életbe. Ez 16 hónap extra időt jelent a vállalatoknak olyan területeken, mint a rendvédelem, a kritikus infrastruktúra működtetése vagy a biometrikus azonosítás – vagyis pont ott, ahol a visszaélések lehetősége a legnagyobb.

Adatvédelmi kiskapu helyett megnyílik a főbejárat a Big Tech előtt

A legvitatottabb elem mégis az adatkezelés újraszabása. A javaslat szerint az EU pontosabban meghatározná, mikor számít egy adat valóban anonimnak – és ezzel sokkal szélesebbre tárná a kaput a vállalatoknak az adathalmazok felhasználására. Ha egy cég „ésszerűen” nem tudja visszafejteni, kihez tartozik az információ, akkor azt már nem tekintik személyes adatnak.

A mesterséges intelligencia betanításához ez óriási előnyt jelent: akkor is használhatnak egészségügyi vagy biometrikus adatokat tartalmazó csomagokat, ha azok eredetileg érzékeny információkat tartalmaznak, feltéve, hogy a cégek igyekeztek ezeket eltávolítani. A kritikusok szerint ez olyan gumiszabály, amely megágyazhat a visszaéléseknek.

A felhasználók oldalán a változások leginkább a bosszantó cookie-pop-upok számának radikális csökkenésében lesznek érezhetők. A sütiszabályok átkerülnek az általános adatvédelmi rendeletbe, így a látogatók egy kattintással, akár hat hónapra előre rögzíthetik a preferenciáikat – vagy a böngészőben, rendszerbeállításokban állíthatják be az összes weboldalra érvényes engedélyeket. A honlapoknak továbbra is külön engedélyt kell kérniük minden, eszközön tárolt adat eléréséhez, de az egyszerű, analitikai funkciók már nem követelnek pop-upot.

A vállalkozásoknak jelentős könnyítéseket adna a csomag:
* a kis- és középvállalatok MI-fejlesztéseire vonatkozó dokumentációs terhek drasztikusan csökkennének, amit a Bizottság évente legalább 225 millió eurónyi megtakarításra becsül;
* miközben a felhőszolgáltatók közti váltásra vonatkozó kötelezettségek alól is részben mentesülnének, ami egyszeri 1,5 milliárd eurós spórolást hozhat.

Az egyik leglátványosabb újítás a vállalatok új digitális „útlevele”: a European Business Wallet, egy egységes európai elektronikus azonosító, amellyel cégek dokumentumokat írhatnak alá, időbélyegezhetnek, és teljesíthetik a hivatalos ügyintézést mind a 27 tagállamban. A Bizottság szerint ez hosszú távon évi 150 milliárd eurónyi adminisztratív költséget tüntethet el.

A javaslat még nem végleges – a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. De ha átmegy, az EU digitális szabályozása egyértelműen elmozdul a nagyvállalati rugalmasság irányába. Sokak szerint ez szükséges modernizáció, mások szerint viszont Brüsszel először hátrál meg a saját adatvédelmi elvei elől.”

Forrás:
Brüsszel visszatáncol: évekig fenyegette a techóriásokat, most behódol nekik – késik az MI-szigor, lazul az adatvédelem; Világgazdaság; 2025. november 22.

Digitális Omnibusz: az Európai Bizottság bejelentése az egyszerűbb szabályokról

„Az európai vállalkozásoknak – a gyáraktól az induló vállalkozásokig – kevesebb időt kell adminisztrációra és a szabályszerű működés biztosítására fordítaniuk, és több idejük lesz innovációra és növekedésre, köszönhetően az Európai Bizottság új digitális csomagjának. Ez a kezdeményezés lehetőségeket nyit meg az európai vállalatok előtt arra, hogy növekedjenek és a technológia élvonalában maradjanak, és egyúttal előmozdítja az alapvető jogok, az adatvédelem, a biztonság és a méltányosság legmagasabb szintű európai normáinak teljesülését.

A csomag középpontjában a digitális omnibusz csomag áll, amely egyszerűsíti a mesterséges intelligenciára, a kiberbiztonságra és az adatokra vonatkozó szabályokat. Ezt egészíti ki egyrészt az adatuniós stratégia, amelynek célja, hogy jó minőségű adatok álljanak rendelkezésre a mesterséges intelligencia számára, másrészt az európai üzleti tárcák rendszere, amely egységes digitális azonosítást kínál a vállalkozások számára, egyszerűsítve a papírmunkát és lényegesen megkönnyítve a több uniós tagállamban folytatott üzleti tevékenységet.

A csomag célja, hogy egyszerűsítés révén megkönnyítse a szabályoknak való megfelelést, amivel a becslések szerint 2029-ig akár 5 milliárd eurónyi adminisztratív költség takarítható meg. Az európai üzleti tárcák rendszerével a vállalkozások további 150 milliárd eurót spórolhatnak meg évente.

1. Digitális omnibusz csomag

A mai napon előterjesztett digitális omnibusz csomag formájában a Bizottság a mesterséges intelligenciára, a kiberbiztonságra és az adatokra vonatkozó meglévő szabályok egyszerűsítésére tesz javaslatot.

A mesterséges intelligenciára vonatkozó innovációbarát szabályok: A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet hatékony végrehajtása pozitív hatást gyakorol a társadalomra, a biztonságra és az alapvető jogokra. Az iránymutatás és a támogatás minden új jogszabály bevezetéséhez elengedhetetlen. Így van ez a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet esetében is.

A Bizottság azt javasolja, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának megkezdése kötődjön a támogatási eszközök – többek között a szükséges szabványok – rendelkezésre állásához.

A nagy kockázatú rendszerekre érvényes szabályok alkalmazási időkerete legfeljebb 16 hónapra módosul, így a szabályok akkortól alkalmazandók, amikor a Bizottság megerősíti, hogy rendelkezésre állnak a szükséges szabványok és támogatási eszközök a vállalatok számára.

A Bizottság a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet olyan célzott módosításaira is javaslatot tesz, amelyek:

kiterjesztik a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára biztosított egyes egyszerűsítések körét, beleértve a műszaki dokumentációra vonatkozó egyszerűsített követelményeket is, ami évi legalább 225 millió EUR megtakarítást jelent;

bővítik a megfelelési intézkedéseket annak érdekében, hogy több innovátor használhassa a szabályozói tesztkörnyezeteket – beleértve a 2028-tól rendelkezésre álló uniós szintű tesztkörnyezetet és a nagyobb mértékű valós körülmények közötti tesztelést –, különösen az olyan kulcsfontosságú iparágakban, mint a gépjárműipar;

megerősítik az MI-hivatal hatásköreit, és központosítják az általános célú MI-modellekre épülő MI-rendszerek felügyeletét, csökkentve az irányítás széttagoltságát.

A kiberbiztonsági jelentéstétel egyszerűsítése: Az omnibusz csomag egyablakos ügyintézési pontot is bevezet, ahol a vállalatok minden incidensbejelentési kötelezettségnek eleget tehetnek. Jelenleg a vállalatoknak több jogszabály, többek között a NIS 2 irányelv, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) és a digitális működési rezilienciáról szóló rendelet (DORA) alapján kell bejelenteniük a kiberbiztonsági incidenseket. A szigorú biztonsági garanciákkal rendelkező felhasználói felület megbízhatóságáról és hatékonyságáról átfogó tesztelés gondoskodik.

Az innovációt támogató adatvédelmi keret: Az általános adatvédelmi rendelet célzott módosításai harmonizálni, egyértelműsíteni és egyszerűsíteni fognak bizonyos szabályokat az innováció ösztönzése és a szervezetek szabályszerű működésének támogatása érdekében, ugyanakkor megőrzik az általános adatvédelmi rendelet lényegét, fenntartva a személyes adatok legmagasabb szintű védelmét.

Az online felhasználói élmény javítása a sütikre vonatkozó korszerűbb szabályokkal: A módosítások következtében kevesebbszer ugrik majd fel sütitájékoztató csík, és a felhasználók egy kattintással jelezhetik hozzájárulásukat, továbbá a böngészőkben és az operációs rendszerben megadott központi beállításokkal menthetik sütibeállításaikat.

Az adatokhoz való hozzáférés javítása: A ma bemutatott digitális csomag célja, hogy javítsa az adatokhoz való hozzáférést, amely az innováció egyik fő hajtóereje. Az alábbi intézkedésekkel egyszerűsíti, a fogyasztók és a vállalkozások számára kezelhetőbbé teszi az adatokra vonatkozó szabályokat:

Az adatokra vonatkozó uniós szabályok egységes keretbe foglalása az adatrendelet révén, négy jogszabályt egyesítve a fokozott jogi egyértelműség érdekében;

Célzott mentességek bevezetése az adatrendelet felhőszolgáltatások közötti váltásra vonatkozó egyes szabályai alól a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára, ami mintegy 1,5 milliárd EUR egyszeri megtakarítást eredményez;

Új iránymutatás nyújtása az adatrendeletnek való megfelelésről az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó minta-szerződésifeltételek, valamint a felhő-számítástechnikai szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételek révén;

Az európai MI-vállalatok fellendítése azáltal, hogy jó minőségű és naprakész adatkészletekhez biztosítanak hozzáférést a mesterséges intelligencia számára, Unió-szerte erősítve a vállalkozások általános innovációs potenciálját.

2. Európai adatuniós stratégia

Az új adatuniós stratégia további intézkedéseket vázol fel annak érdekében, hogy a hozzáférés bővítése – például adatlaboratóriumok – révén több jó minőségű adat álljon a mesterséges intelligencia rendelkezésére. Az adatrendelet végrehajtását támogató további intézkedések kiegészítéseképpen létrehozza az adatrendelet jogi információs szolgálatát. Emellett erősíti Európa adatszuverenitását a nemzetközi adatpolitikára vonatkozó stratégiai megközelítéssel, amelynek részét képezi az adatszivárgás elleni eszköztár, az érzékeny nem személyes adatok védelmét szolgáló intézkedések, valamint az uniós adatok külföldi tisztességes kezelésének értékelésére vonatkozó iránymutatások.

3. Európai üzleti tárca

Ez a javaslat egységes digitális eszközt biztosít az európai vállalatok és közszférabeli szervezetek számára, amely lehetővé teszi, hogy digitalizálják azokat a műveleteket és interakciókat, amelyeket jelenleg sok esetben még személyesen kell elvégezni. A vállalkozások digitális aláírással, bélyegzővel és időbélyegzővel láthatják majd el a dokumentumokat; biztonságosan végezhetik el az ellenőrzött dokumentumok létrehozását, tárolását és cseréjét; valamint biztonságosan kommunikálhatnak más vállalkozásokkal vagy közigazgatási szervekkel mind a székhely szerinti, mind a többi 26 tagállamban.

A vállalkozások más tagállamokban való terjeszkedése, az adófizetés és a közigazgatási szervekkel folytatott kommunikáció minden eddiginél könnyebb lesz az EU-ban. Feltételezett széles körű elterjedésük esetén az európai üzleti tárcák lehetővé teszik, hogy kevesebb közigazgatási eljárással és költséggel járjon az európai vállalatok működése, ami évente akár 150 milliárd EUR megtakarítást jelent a vállalkozások számára.

Következő lépések

A Bizottság most elfogadás céljából az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a digitális omnibusz csomagra vonatkozó jogalkotási javaslatokat. A ma előterjesztett javaslatok az uniós digitális szabálykönyv egyszerűsítésére és hatékonyabbá tételére irányuló bizottsági stratégia első lépései.

A Bizottság a mai napon az egyszerűsítési menetrend második lépéseként 2026. március 11-ig tartó, széles körű konzultációt indított a digitális célravezetőségi vizsgálatról. Utóbbi „stresszteszt” formájában méri fel, hogy a szabálykönyv hogyan valósítja meg versenyképességi célkitűzését, továbbá az uniós digitális szabályok koherenciáját és kumulatív hatását vizsgálja.

Előzmények

A digitális csomag a hetedik omnibusz javaslat. A Bizottság meghatározta az uniós szabályok egyszerűsítésének irányát, hogy az uniós gazdaság versenyképesebbé és virágzóbbá váljon azáltal, hogy egyszerűbbé, kevésbé költségessé és hatékonyabbá teszi a vállalkozást az EU-ban. A Bizottság egyértelmű célkitűzése, hogy példátlan mértékű egyszerűsítést valósítson meg azáltal, hogy 2029 végéig legalább 25%-kal – a kkv-k esetében pedig legalább 35%-kal – csökkenti az adminisztratív terheket.

További információk

A digitális uniós vívmányokra vonatkozó digitális omnibusz csomag (rendelet)

A mesterséges intelligenciára vonatkozó digitális omnibusz csomag (rendelet)

A digitális omnibusz csomagot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum

Európai üzleti tárca (rendelet)

Európai adatuniós stratégia (közlemény)

Az adatokhoz való hozzáférésre és azok felhasználására vonatkozó minta-szerződésifeltételek, valamint a felhő-számítástechnikai szerződésekre vonatkozó általános szerződési feltételek

Tájékoztató

Kérdések és válaszok

Digitális célravezetőségi vizsgálat (konzultáció)

A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet – egyszerűsítési javaslat

Az európai üzleti tárcával kapcsolatos háttér-információk

Agilis digitális szabálykönyv

Tájékoztató az európai adatuniós stratégiáról

Tájékoztató az európai üzleti tárcáról

Idézet(ek)

„Az EU-ban a siker minden kulcseleme a rendelkezésünkre áll: a tehetség, az infrastruktúra és a kiterjedt belső egységes piac. Vállalatainkat, különösen az induló innovatív és kisvállalkozásainkat azonban gyakran egymásra rétegződő merev szabályok fogják vissza. A bürokrácia csökkentésével, az uniós jogszabályok egyszerűsítésével, az adatokhoz való hozzáférés megnyitásával és közös európai üzleti tárca bevezetésével teret nyitunk az innováció megvalósításának és európai értékesítésének. Mindezt európai módra tesszük: gondoskodva a felhasználók alapvető jogainak teljes körű védelméről.” – Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, a biztonságért és a demokráciáért felelős ügyvezető alelnök

„Az EU termelékenysége leginkább az innovációs szakadék megszüntetésével és a bürokrácia csökkentésével javítható. Digitális omnibusz csomagunk mindkettőre törekszik. A mai javaslat jelentős első lépés digitális egyszerűsítési menetrendünkben, amelynek célja, hogy kedvezőbb üzleti környezetet teremtsen az európai vállalatok számára. A szintén a mai napon elindított digitális célravezetőségi vizsgálat, amely széles körű nyilvános konzultációt foglal magában, iránymutatásul szolgál majd a következő lépéseinkhez. A szabályok egyszerűsítésével, az adminisztratív terhek csökkentésével, valamint rugalmasabb és arányosabb szabályok bevezetésével továbbra is teljesíteni fogjuk azon kötelezettségvállalásunkat, hogy nagyobb teret adjunk az uniós vállalkozások számára az innovációhoz és a növekedéshez.” – Valdis Dombrovskis, a gazdaságért és a termelékenységért, valamint a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos

„Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) célzott módosításainak célja e mérföldkőnek számító rendelet eredményességének és integritásának fenntartása, ugyanakkor az érdekelt felek részéről jelentkező, a GDPR pontosítására, egyszerűsítésére és harmonizálására irányuló igény kezelése. Elengedhetetlen, hogy az Európai Unió fellépjen az egyszerűsítés és a versenyképesség érdekében, ugyanakkor fenntartsa az egyének alapvető jogainak magas szintű védelmét – és ez a csomag pontosan e két cél között teremt egyensúlyt.” – Michael McGrath, a demokráciáért, a jogérvényesülésért, a jogállamiságért és a fogyasztóvédelemért felelős biztos”

Forrás:
Egyszerűbb uniós digitális szabályok és a digitális tárcák új rendszere – milliárdokat takaríthatnak meg a vállalkozások, és fellendül az innováció; Európai Bizottság; 2025. november 19.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Ingatlanadattár, Magyarországi lakásárak, 2015-2024

„A KSH Ingatlanadattárában vármegyénként, településenként és a városokban utcánként mutatjuk be az adott év folyamán eladott családi házak, társasházi lakások és lakótelepi panellakások átlagos négyzetméterárát. A 2015–2024 közötti időszak adatait tartalmazó új alkalmazás grafikonokkal, térképekkel és rangsorokkal segíti a lakáspiaci tájékozódást, az archívumban pedig a korábbi évekre vonatkozó kiadványok is elérhetők.”

Forrás:
Ingatlanadattár, Magyarországi lakásárak, 2015-2024; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2025. november 19. (Online kiadvány)
Ingatlanadattár; Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (Online kiadvány)

Kiaknázásra kész az adatok aranybányája – Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ)

„Az adat a 21. században az egyik legfőbb érték, de csak akkor, ha ki tudjuk nyerni belőle a minket érdeklő információkat. Magyarország legnagyobb adatvagyonával az államigazgatás rendelkezik; ennek kiaknázása nemcsak az államapparátusnak, hanem a gazdaság szereplőinek is elemi érdeke. Az ehhez szükséges feltételek már adottak és továbbfejlesztés alatt vannak azok a szolgáltatások, amelyek bárkinek lehetővé teszik ennek az adatvagyonnak a hasznosítását – mondja Dr. Kruchina Vince, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője.

– Mennyire áll jól Magyarország a nemzeti adatvagyon felhalmozásában?

– A magyar közigazgatás bizonyos értelemben a modern technológia megjelenése előtt felismerte, hogy az adat az új olaj. Igaz a finomítási kapacitás – vagyis a teljes körű adathasznosításhoz szükséges informatikai rendszer – még nem állt rendelkezésre, de már elkezdték szisztematikusan rendezni és gyűjteni az adatokat. Ehhez megszülettek a szükséges jogszabályok is: elsőként a 2012. évi LXIII. törvény rendelkezett a közadatok újrahasznosításáról, majd a 2021-ben hatályba lépett, a nemzeti adatvagyonról szóló törvény döntött a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség felállításáról. Jelenleg a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. CI. törvény szabályozza a nemzeti adatvagyon hasznosításának teljes rendszerét. Ezt megalapozta, hogy a német közigazgatási modellt követő Magyarországon az államnál gyűlik össze a legtöbb adat, szemben az angolszász jogrendet követő országokkal. A jogalkotó pedig kitűnően felismerte a 2021-ben még csak készülő Európai Uniós szabályozás- tervezetben rejlő lehetőségeket és létrejöttek az adatvagyon kiaknázásához szükséges, a személyes és az üzleti adatok védelmét garantáló, ugyanakkor a hasznosítást lehetővé tévő nemzeti jogszabályok.

– Mi a legfőbb szerepe a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségnek?

– Egyszerűen megfogalmazva feltérképezzük, hogy miként lehetne hasznosítani az államigazgatásban összegyűlő adatokat, majd kidolgozzuk a megvalósításhoz szükséges technikai, jogi és pénzügyi kereteket. Feladataink ellátásához bármelyik közfeladatot ellátó szervezettől kérhetünk adatokat – és ezalatt nemcsak közigazgatási intézményeket kell érteni, hanem állami vállalatokat és közműszolgálatókat is. A kért személyes vagy védett adatokat álnevesített formában kapjuk meg, ami lehetőséget teremt, hogy egyedi azonosítók alapján összekapcsolhassuk a különböző adatkezelők által kezeltet adatokat, így egyedi soros adatkészleten tudunk adatelemzéseket végezni, vagy más adathasznosítási szolgáltatást nyújtani. Ezzel teremtve belőlük valódi üzleti értéket. Utóbbi alatt nemcsak a piaci, pénzért értékesíthető hasznot értem, hanem azt is, hogy a kormányzat, az államigazgatás számára tudunk új összefüggéseket feltáró információkat szolgáltatni.

– Hogyan zajlik ez a gyakorlatban? Feltételezem, nincs értelme mindenhonnan összehordani az ott meglévő adatokat…

–A folyamat azzal indul, hogy beérkezik hozzánk egy kérés – valamilyen államigazgatási szervtől, piaci szereplőtől vagy kutatóktól-, miszerint adatokra lenne szükség elemzések elvégzéséhez. Ezután meghatározzuk, hogy a kérés teljesítéséhez kitől és milyen adatkészletre van szükség. Bekérjük az adatkezelő szervezetektől az álnevesített adatokat, amelyeket a jogszabályban kijelölt kulcsszolgáltató – aki nem fér hozzá az adatokhoz- technológiájával állítottak elő. A NAVÜ-ben elvégezzük az adatok összekapcsolását, hogy eltérő rendszerekből származó adatokat integráljunk, majd tisztítjuk, vagyis kiszűrjük a hibás, duplikált vagy hiányos darabokat annak érdekében, hogy az adatok elemzésre alkalmasak legyenek. Ezt követően gépi tanulási / AI alapú előrejelző modelleket fejlesztünk, amelyek képesek a múltból mintázatokat kiolvasni és prognózisokat készíteni. Végül az eredményeket elemzésként, vagy adatalapú szolgáltatásként (például API-k, dashboardok, döntéstámogató rendszerek) tesszük elérhetővé az igénylő számára, hogy valós idejű és megalapozott döntéstámogatást nyújtsunk.

– Mennyiben különbözik ez azoktól az adatelemzési lehetőségektől, amelyeket publikus források alapján végezhetnek el a szervezetek?

– Ha mondjuk a gazdasági adatokat nézzük, minden gazdálkodó szervezet esetében megismerhetők a főbb gazdasági és pénzügyi információk. Ezekből kideríthető például egy vállalat profittermelő képessége vagy az elmúlt években bejárt pályája. A NAVÜ azonban ennél sokkal mélyebb és sokrétűbb adatokkal tud szolgálni. Például meg tudjuk mondani, hogy egyes gyógyszerek esetében milyenek a kiváltási szokások, mintázatok. A lényeg az, hogy az adatforrások összekapcsolásával olyan származtatott információk is előállíthatók, amelyek az egyes adatbázisokban nem találhatók. Ennek köszönhetően sokkal komplexebb elemzések készíthetők el, melyek gyorsabban és hatékonyabban támogatják a döntéshozatalt.

– Milyen minőségű adatokkal tudnak dolgozni, mennyire konzisztens az adattartalom az egyes intézmények között?

– Rendkívül fontos kérdésre tapintott rá, ezt hívjuk mi szemantikai interoperabilitásnak, mert egy olyan alapfogalom is, mint az „adóév”, mást jelenthet a NAV és mást egy gazdasági szereplő számára. Valóban kulcsfontosságú, hogy az egyes államigazgatási intézmények ugyanazt értsék bizonyos adatok alatt, ezért is szerepel a NAVÜ feladatai között az interoperabilitás előfeltételeinek biztosítását is szolgáló metaadatbázis kiépítése és karbantartása. A metaadatbázis, nevéből adódóan, az egyes nyilvántartások és adatkészletek leíró adatait tartalmazza. A metaadatok kezelése véget nem érő feladat, folyamatosan egyeztetünk az érintett szervezetekkel. Felhívjuk a figyelmüket a gördülékeny adatszolgálatás fontosságára és azon vagyunk, hogy lehetőség szerint egységes szerkezetben, egységes struktúrával hozzák létre az adatbázisokat és adattárházakat.

A Nemzeti Adatvagyon Leltár (NAL) szakrendszer a magyar állam által kezelt valamennyi adatkészlet és nyilvántartás központi metaadatbázisaként szolgál.
Célja, hogy átfogó, naprakész és strukturált képet adjon az állami adatvagyonról. Ennek érdekében a közfeladatot ellátó szervezeteknek a náluk kezelt adatkészletek és nyilvántartások metaadatait a NAL-ban kell rögzíteniük és folyamatosan frissíteniük.
A rendszer nem csupán az állam vagy az adatszakma számára bír jelentőséggel, hanem az adatgazda szervezetek számára is előnyt jelent, mivel egyetlen szakrendszerben átfogó képet kapnak a saját adatvagyonukról, annak szerkezetéről és kapcsolódásairól.
Így a NAL nemcsak a központi koordinációt és adatvagyon-felmérést, hanem a szervezetek belső adatgazdálkodási és döntéstámogatási folyamatait is támogatja.
A rendszer működtetése és fejlesztése a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség kiemelt feladata, amely ezzel Magyarország teljes adatvagyonának térképszerű nyilvántartását biztosítja.

– Milyen terveik vannak az önkiszolgálásra, vagyis hogy ne kelljen minden egyes kéréssel külön foglalkozni?

– Erre szolgál majd a Nemzeti Adatplatform. Ez egy olyan rendszer lesz, amelybe álnevesítés után feltöltjük az adatokat és ott megtörténhet az adatkészletek összekapcsolása. Ez adja majd az alapját a tervezett szolgáltatásainknak, például egy gazdasági lekérdező rendszernek vagy a kis- és középvállalatoknak szánt adatelemző-döntéstámogató rendszernek.

– Ezek mit takarnak, mire lesznek majd alkalmasak a tervezett szolgáltatások?

– Gazdasági adatok esetében például összekapcsoljuk a NAV-nál és a KSH-nál meglévő gazdasági és statisztikai adatokat, valamint az Igazságügyi Minisztériumnál nyilvántartott beszámolókat. Ezekből különböző kimutatásokat lehet készíteni: egy vállalkozás például megnézheti, hogy a saját tevékenységi körében hogyan teljesítenek a vállalkozások, mennyi az átlagos bevétel, profit, munkavállalói létszám és így tovább. Nagyjából 75 különféle gazdasági mutatóval tudunk szolgálni; ezek alapján a vezető el tudja helyezni a saját cégét a vetélytársak között. Vagy fordítva, ha valaki egy új vállalkozást szeretne indítani, piackutatást végezhet, melynek segítségével megnézheti, hogy a környékén milyen hasonló profilú cégek működnek és azok milyen eredményeket érnek el. Ez a gazdaságfejlesztéshez is hozzájárulhat, hiszen az eredményekből kiolvasható, hogy bizonyos területeken, járásokban milyen iparágak hiányoznak, mivel lehetne fellendíteni az adott térséget.

– Az adatelemzésben mindenki a mesterséges intelligencia térnyeréséről beszél. A NAVÜ milyen módon igyekszik integrálni az MI-t a munkájába, a szolgáltatásaiba?

– Vegyük az előző példát. Mondjuk a vállalkozó arra kíváncsi, hogy hol lenne érdemes benzinkutat nyitnia. A hamarosan elkészülő MI-alapú chatbotunkhoz fordulhat azzal a kéréssel, hogy keresse meg az országban azokat a pontokat, ahol 15 kilométeres körzetben nincs benzinkút, miközben a gépjárművek száma 100 fő lakosra meghaladja a 40-et, az ott élők jövedelme meghaladja az országos átlagot. A válaszhoz a gazdasági adatok már rendelkezésre állnak, előbb-utóbb bekapcsoljuk a népszámlálásból kinyert adatokat is, tehát mind az adat, mind az informatikai infrastruktúra rendelkezésre fog állni.

De ez csak az egyik oldala a történetnek. Mint tudjuk, a mesterséges intelligencia alapja a tiszta és megbízható adat. Az MI terjedése szinte hihetetlen méreteket ölt, ugyanakkor a terület szabályozása rendkívül nehézkes. Érdemes ezért inkább a folyamat élére állni. Erre szolgál Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája is, amelyben a NAVÜ-nek is komoly szerep jut. Mi biztosítjuk a megbízható adatokat, és erre épülve készül egy olyan állami MI-platform, amely már tiszta adatokból, valós információkból dolgozhat.

– Egy másik állandó téma az adatbiztonság és sokan eléggé bizalmatlanok az állami adatkezeléssel kapcsolatban. Mit tesz a NAVÜ azért, hogy az állampolgárok és a vállalkozások adatai biztonságban legyenek?

– Ahogy a NAVÜ is, az állam is célhoz kötötten kezeli az állampolgárok adatait. Az adatvédelmi szabályok betartása valamennyi közfeladatot ellátó szerv feladata és kötelezettsége. A NAVÜ a személyes adatokat álnevesített formában kezeli, vagyis az érintettek közvetlen azonosítására alkalmas információkhoz nem fér hozzá. Ugyanakkor az álnevesített adat továbbra is személyes adatnak minősül, ezért célunk, hogy minden fejlesztett informatikai rendszer és szolgáltatás teljes mértékben megfeleljen a GDPR előírásainak és garantálja az érintettek adatainak védelmét.”

Forrás:
Kiaknázásra kész az adatok aranybányája; Schopp Attila; IT Business; 2025. november. 17.

Virtuális Magyarország (VIMA) – a KSH készülő komplex és dinamikus rendszere Magyarországról

„Negyven különféle adatforrást kapcsol össze új, Virtuális Magyarország (VIMA) névre keresztelt adatbázisában a KSH, így az eddig különálló adatforrásokból, mint például a NAV-bevallások, a MÁK kifizetései vagy a Népszámlálás és a Gazdasági Szervezetek Regisztere egy havonta frissülő, összefüggő adatbázist tudnának készíteni – írja a 2023-ban indult projekt céljáról a Portfolio.

„A részletinformációkból tudjuk, hogy ki hány éves, hol lakik, és ha ezt összekapcsoljuk a NAV adataival, akkor már azt is tudjuk, mennyi a keresete, és ezek alapján sokkal mélyebb tartalmú statisztikák készíthetőek” – mondta a Portfoliónak Bóday Pál, a KSH elnöki tanácsadója. Bóday azt kiemelte, hogy a rendszer teljesen anonimizált, semmilyen személyes adatot nem tartalmaz, és az információkat kizárólag aggregált formában, statisztikai célokra használják fel, szigorúan betartva a felfedés elleni védelmi szabályokat.

A részletinformációk alapján településszinten vizsgálhatóvá válnak a jövedelmi, foglalkoztatási mutatók, és modellezhetők lesznek a szakpolitikai intézkedések várható hatásai. A rendszerről azt írják, hogy európai szinten is úttörőnek számít „komplexitása és dinamikus frissítési mechanizmusa miatt”.

A projekt jelenleg a módszertani szakasz után tart, a következőkben a teljesen automatizált, adatvédelemmel összhangban működő infrastruktúrát kell létrehozni.

Bóday azt is közölte, hogy az adatfelhalmozás még nem jelent tudományos értéket.”

Forrás:
Komplex adatbázist épít a KSH, így a NAV-bevallásokat össze tudnák kötni más adatokkal; Iván-Nagy Szilvia; Telex.hu; 2025. november 18.

Technika, tudomány, MI

AI in Science Summit 2025 – az Európai Unió tudománypolitikája és a mesterséges intelligencia

„Munkatársunk, Pató Viktória Lilla november 3–4-én Koppenhágában vett részt az „AI in Science Summit 2025” című konferencián, amelyet a dán EU-elnökség és az Európai Bizottság szervezett. A kétnapos rendezvény középpontjában az a kérdés állt, hogyan tudja Európa a mesterséges intelligencia erejét a tudományos kutatás szolgálatába állítani, és ezzel új korszakot nyitni a kontinens innovációs és versenyképességi politikájában. Az MFOI részvétele elsősorban azt szolgálta, hogy a magyar szereplők időben és első kézből kapjanak információt a 2026-ban nyíló, mesterséges intelligenciához kapcsolódó közvetlen uniós finanszírozási lehetőségekről, és ezekhez fel tudják készíteni a hazai projektportfóliót.

A program során akadémiai, vállalati és szakpolitikai szereplőkkel folytak egyeztetések, külön workshop foglalkozott a mesterséges intelligencia integrációját és technológiai fejlesztését célzó, várható 2026-os pályázati felhívásokkal. Fontos üzenet volt, hogy az egészségügyi adatokra és MI-megoldásokra építő felhívásokat is magában foglaló EU4Health 2026-os éves munkaprogramját a Bizottság már decemberben tervezi elfogadni, ami a 2025-ös munkaprogram elfogadásának jelentős csúszása után komoly előrelépés. Ez új lehetőségeket nyit az egészségügyi adat-infrastruktúra, a digitális egészségügyi szolgáltatások és a mesterséges intelligencia vezérelte diagnosztikai, prevenciós vagy ellátásszervezési projektek számára – olyan területeken, ahol a magyar egészségipari és egészségtechnológiai szereplők az MFOI szakmai támogatásával érdemben bekapcsolódhatnak a nemzetközi együttműködésekbe.

A konferencia finanszírozási fókuszú workshopján az Európai Bizottság képviselői bemutatták a Horizon Europe „Digital, Industry and Space” (Cluster 4) keretében tervezett, 2026-os mesterséges intelligencia felhívásokat is. A tervek szerint a pályázatok 2026 tavaszán nyílnak, az első beadási határidők 2026 őszére várhatók. A kiemelt témák között szerepel a megbízható és energiahatékony mesterséges intelligencia fejlesztése, a kollaboratív MI alkalmazása a fejlett gyártásban és robotikában, valamint az MI-vel támogatott adatterek és a szuverén felhőmegoldások interoperabilitása. Ezekre a tematikus területekre összességében mintegy 120 millió eurós keret jut majd, elsősorban több országból álló konzorciumi projektek formájában. Az MFOI számára ezek a bejelentések iránytűként szolgálnak ahhoz, hogy a hazai egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások számára időben megkezdődjön a partnerkeresés, a projekttervezés és a kapcsolódó kapacitásépítés.

Kiemelt szerepet kaptak a Marie Skłodowska-Curie Actions (MSCA) program 2026–2027-re tervezett felhívásai is, amelyek egyszerre szolgálják a kutatói mobilitást, a nemzetközi együttműködéseket és a vállalati részvételt. A Doctoral Networks felhívások keretében minimum három európai szervezetből álló hálózatok hozhatók létre, amelyek célcsoportja olyan fiatal kutatók köre, akik jogosultak doktori képzésre, de még nem szerezték meg fokozatukat. A 10–15 kutatót tömörítő, legfeljebb 48 hónapos (összevont doktori programok esetén 60 hónapos) projektekben kifejezetten előny a nem akadémiai, például ipari vagy civil partnerek részvétele. A Postdoctoral Fellowships a doktori fokozattal rendelkező, legfeljebb nyolc év posztdoktori tapasztalattal bíró kutatók számára kínálnak 24–36 hónapos támogatott kutatói időszakot, erős kiválósági fókusz mellett, míg a Staff Exchanges rugalmas keretet adnak arra, hogy közös tudományos projekt köré szervezve, intézmények között cserélődjön a személyzet – ideértve a kutatásmenedzsereket is, ha szerepük megfelelően megjelenik a projektben. A Co-fund felhívások révén pedig egy-egy intézmény saját doktori vagy posztdoktori programját emelheti MSCA-szintre, részben uniós társfinanszírozással. A programok közös pontja, hogy nyitottak a mesterséges intelligencia tudományos és innovációs alkalmazásaira, a kutatói pozíciók pedig az EURAXESS portálon is megjelennek majd; az MFOI feladata, a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatallal (NKFIH) együttműködésben ebben a környezetben az, hogy a hazai intézmények és vállalatok számára érthetővé és elérhetővé tegye ezeket az opciókat.

A koppenhágai konferencia nemcsak konkrét pályázati információkat, hanem szélesebb stratégiai keretet is adott Európa mesterséges intelligencia politikájához. A rendezvény legfontosabb bejelentése a RAISE – Resource for AI Science in Europe – kezdeményezés elindítása volt, amely egy virtuális európai intézetként köti hálózatba a tudományos célú MI-hez szükséges alapvető erőforrásokat: az adatokat, a számítási kapacitásokat, a kiváló kutatókat és a kutatásfinanszírozási eszközöket. A program az európai kutatók számára hozzáférést biztosít az úgynevezett AI Gigafactory-khoz, amelyek jelentős uniós forrásból épülnek ki, emellett dedikált keretet különít el kiválósági és doktori hálózatok létrehozására is. A RAISE kezdeményezés egyszerre támogatja a mesterséges intelligencia alapkutatásait, az MI tudományos alkalmazásait és a stratégiai jelentőségű beruházásokat, elsősorban a Horizon Europe és a Digital Europe Program (DEP) eszközein keresztül. A Bizottság 2026–2027-ben mintegy 100 millió eurót különít el a következő generációs MI-rendszerek fejlesztésére. A plenáris előadások üzenete egyértelmű volt: az MI nem a jövő távoli ígérete, hanem a kutatás jelen ideje, és Európának most kell kialakítania azokat az intézményi és finanszírozási megoldásokat, amelyek garantálják, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása emberközpontú, átlátható és biztonságos maradjon.

A konferenciáról készült részletesebb, személyes hangvételű beszámoló az NKE Ludovika blogján is megjelent. A „Minél többet értünk, annál kevésbé félünk – Európa új iránya az MI tudományos forradalmában” című írás bemutatja, hogyan illeszkedik a RAISE kezdeményezés az „ötödik szabadság”, vagyis a tudás és a kutatás szabad áramlása köré épülő európai stratégiába; milyen tudományos, etikai és szabályozási dilemmákat vet fel az, hogy a generatív MI-rendszerek sokszor a felhasználói elégedettség kedvéért „megszépítik” a valóságot; és miért kulcskérdés, hogy Európa olyan „őszinte”, reprodukálható és biztonságos csúcskategóriás MI-rendszerek fejlesztésébe fektessen, amelyek a tudomány megbízható partnerei lehetnek.”

Forrás:
AI in Science Summit 2025; Szatmári Gréta; Magyar Fejlesztésösztönző Iroda; 2025. november 18.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szabályozta a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban

„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem október végén megjelent 4/2025-ös rektori utasítása a tudományetikai alapelveket és a szigorú akadémiai szabályokat szem előtt tartva a teljes hallgatói életpályán át támogatja a felelős és tudatos MI-használatot.

A mesterséges intelligencia tudatos és körültekintő alkalmazása segítheti a hallgatók szakmai fejlődését, új tanulási módszereket nyithat meg, és növelheti munkájuk hatékonyságát, ezzel versenyelőnybe hozva őket a munkaerőpiacon. Felelőtlen és kritikátlan használata azonban komoly veszélyeket is hordoz, mivel túlzottan leegyszerűsítheti a tanulási folyamatot, rombolhatja az analitikus gondolkodásra való képességet, és gátat vethet a tananyag elmélyült, valódi megértése előtt.

Az október végén egyetemi szintű szabályozásként érvénybe lépett Hallgatói MI Kódex ennek megfelelően minden egyetemista számára megengedi az MI-eszközök használatát, azonban rögzíti azt is, hogy ezek csak kiegészítő, támogató szerepet tölthetnek be a tanulásban és a hallgatói munkában, nem helyettesíthetik az emberi kreativitást, döntéshozatalt és kritikus gondolkodást. A hallgatókat nem érheti hátrány azért, mert jogszerűen és a kódex szerint támogatott módon használják az MI-t, ugyanakkor szigorú következmények terhelik azokat, akik az etikai és szabályozási kereteket megsértik.

A szabályozás bevezetését az ELTE kari és a hallgatói érdekképviseleti (EHÖK) delegáltjaiból álló eseti kodifikációs bizottság készítette elő, a munkát az ELTE mesterséges intelligencia zászlóshajó program megvalósításáért felelős rektori biztosa koordinálta. A kódex ennek megfelelően a karokon már kikristályosodott legjobb gyakorlatokat szintetizálta, és integrálta a régió vezető egyetemein fellelhető nemzetközi megközelítéseket is. Az MI oktatásban való használatának rendezésével az ELTE a nemzetközi kiválóságot és a tudományegyetemi igényességet is szem előtt tartó komplex szabályozást alkotott, amely segíti kiváló hallgatói egyetemi tanulmányait és munkaerőpiaci felkészülését.

Támogatott MI-felhasználás

Az utasítás az első órára való felkészüléstől a projektfeladatok elkészítésén át a szakdolgozat beadásáig, vagyis a teljes hallgatói életpálya során támogatja az MI-eszközök felelős használatát. Segíthet például a szakirodalom-feldolgozásban, a témakeresés és projektindítás során, valamint támogathatja az írói blokk leküzdését, a nyelvi szerkesztést, és ötleteket adhat a vizualizációhoz is.

Etikai alapelvek és kötelezettségek

A kódex három sarokponton álló etikai keretrendszert állapít meg. Az átláthatóság és akadémiai tisztaság jegyében a hallgatók – az adott kar által meghatározott formában – minden esetben kötelesek dokumentálni azt, hogy munkájukhoz MI-eszközöket használtak.

Az emberi felügyelet és felelősség elve alapján a hallgatók kötelessége, hogy az MI-t használva a teljes alkotófolyamat során végig megőrizzék az emberi kontrollt és – tanulmányaik során megszerzett tudásuk birtokában – gyakorolják a kritikai ítélőképességet. A hallgató felel azért is, hogy az egyetemen megszerzett tudására alapozva felismerje az MI által generált tartalmak esetleges torzításait, hibáit, a „hallucinációkat”, és kritikusan értékelje azokat.

Az adatvédelem és adatbiztonság szempontjait figyelembe véve, a külön engedélyhez kötött, speciális esetek kivételével kifejezetten tilos a még nem publikált kutatási eredmények, bizalmas információk, személyes adatok, titoktartási szerződésben nevesített kutatási adatok és üzleti információk inputként való felhasználása az MI-eszközök tanítása során.

Tiltott felhasználások

A hallgatókat az MI-eszközök támogatott felhasználása során dokumentációs kötelezettség terheli. Oktatási és kutatási kötelességszegésnek, tudományetikai vétségnek minősül, és a plágiummal azonos megítélés alá esik az MI-eszközök által generált eredmények vagy tartalom (szöveg, kép, hang, kód) forrásmegjelölés nélküli átvétele, azaz saját munkaként, szellemi alkotó tevékenység eredményeként való bemutatása. Az MI nem helyettesítheti az önálló szellemi munkát, és nem tüntethető fel szerzőként. A vizsgák és zárthelyi dolgozatok során az MI-eszközök használata tilos.

A szabályozás bevezetése

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kilenc kara december közepéig dolgozza ki az egyes tudományterületek sajátosságait figyelembe vevő, kari szintű speciális szabályokat. Ezeket a karok legkésőbb 2026. január 31-ig közzéteszik, a szabályok ettől az időponttól kezdve kötelezőek a hallgatókra nézve.

A 2026/2027-es tanév első félévétől az ELTE kötelező képzést indít minden hallgató számára, amely az MI működésének, képességeinek és korlátainak megismertetésén, a szabályos és tudatos alkalmazáson, valamint az egyetemi szabályok átadásán alapul.

A végrehajtást az egyetem mesterséges intelligenciáért felelős rektori biztosa felügyeli, aki évente felülvizsgálja a szabályozást annak érdekében, hogy a Hallgatói MI Kódex valóban támogassa az egyetemistákat, és lépést tudjon tartani a technológia gyors fejlődésével.”

Forrás:
Szabályozta az ELTE a mesterséges intelligencia használatát az oktatásban; Eötvös Loránd Tudományegyetem; 2025. november 20.

Hangcsou, a kínai csúcstechnológiai ipar központja

„A tizenkétmilliós lélekszámú kelet-kínai Hangcsou (nemzetközi átírással Hangzou) néhány év leforgása alatt festői városból high-tech központtá vált. MI-fejlesztésekben csak Peking előzi meg, miközben negyedik éve tartja előnyét a déli IT-fellegvár Sencsennel szemben. A diadalmenet számos nagy vállalkozásnak (köztük a helyi székhelyű Alibabának), valamint a „hat kis sárkányként” emlegetett cégeknek köszönhető.

Hangcsou felemelkedése

A viharos fejlődés az 1990-es évek elején kezdődött: ekkor alapították a Csúcstechnológiai Ipari Fejlesztési Zónát, amely mára az ország egyik legmeghatározóbb high-tech innovációs központjává, Kína „Szilícium-völgyévé” vált. A gyorsan fejlődő város GDP-je már 2019-ben megelőzte Argentínáét és a legnagyobb afrikai gazdaságét, Nigériáét. (Előbbi lakossága akkor nagyjából 45 millió, utóbbié 210 millió fő volt.)

Gyors növekedésben

Az internetes iparág berobbanásától kezdve számos programozó érkezett más városokból, például a közeli Sanghajból és Pekingből. Hangcsou több iparágban megkerülhetetlen szereplő, a korai 2020-as évek óta a gazdasági növekedést egyértelműen a digitális és a kreatív/kulturális szektorok hajtják. A 2020-as évek elején kétszer is az első helyen végzett a kínai városok növekedési potenciálját mérő felmérésekben. 2023-ban Hangcsou a 10. volt azon a listán, amelyik azt mutatja, hogy a globálisan legnagyobb 500 vállalat (Fortune Global 500) közül mennyi tart fenn irodát egy adott városban.

Intelligensváros-projektek futnak, jó úton jár a gazdaság digitalizálásában, és öles léptekkel halad a készpénzmentesség felé. Az Alibaba mellett más tech-nagyágyúk is – a NetEase, az Ant Group, a Geely és a HikVision stb. – a Kelet-kínai tenger menti metropoliszból irányítják tevékenységüket.

Sencsen beelőzése és Peking megközelítése azért történhetett meg, mert Hangcsou nagyobb adókedvezményeket és támogatást ad startupoknak, jobb tehetséggondozási csatornákat tart fenn, ösztönzi a magán- és az állami szektor együttműködését, valamint sokat költ IT-erőforrásokra és más infrastruktúrákra. Nemrégiben közzétette középtávú fejlesztési tervét, amelyben a mesterséges intelligencia és a robotika mellett egy harmadik exponenciális technológiára, a szintetikus biológiára összpontosít.

Kis sárkányok otthona

A város nevezetessége a hat kis sárkánynak becézett, élvonalbeli technológiai vállalat. Ezek közül öt (BrainCo, Deep Robotics, DeepSeek, ManyCore, Unitree Robotics) főként mesterséges intelligenciát és az ahhoz kapcsolódó technológiákat (térbeli intelligencia, agy-számítógép interfészek), illetve robotokat fejleszt, míg a hatodik (Game Science) a játékiparban utazik. Látványos eredményeik után a városra még jobban illik az „MI melegágya” minősítés.

Természetesen oka van annak, hogy a technológiai startupok jól érzik magukat Hangcsouban. Iparági szakértők és egyetemi kutatók szerint a város felemelkedése az évekig tartó alapozó munka törvényszerű eredménye. Hajtóerőként Hangcsou tehetségbázisát, az internetrobbanás idején kiépített ipari ökoszisztémát, az erős politikai támogatást és az üzletbarát környezetet azonosítják.

A könnyen hozzáférhető számítási kapacitásokat az Alibaba Cloud, Kína legnagyobb felhőplatformja biztosítja. A városban működik a Zheijang (Csöcsiang) Egyetem, amely nemcsak a képzett munkaerő utánpótlását biztosítja, de szellemi műhelyként és inkubátorként is funkcionál: a hat sárkányból négyet az itteni egyetemről kikerült végzett hallgatók alapítottak.

A jó munkaerőt pedig megbecsülik. A városban munkát kereső diplomások egy hetet ingyen tölthetnek a kormány által működtetett szállások valamelyikén. Ha valakit kiemelten tehetségesnek minősítenek, lakhatási költségeit és napi kiadásait komoly pénzösszegekkel támogatják.

A város éves bevételének tizenöt százalékát technológiai beruházásokra fordítja. Amikor a Game Science kifogyott az irodaterületből, biztosítottak nekik helyet, két épületet pedig az esetleges további bővülés miatt tartottak üresen három évig.

Miből lesz a Szilícium-völgy?

Az iparág (no és persze a politika) hajlamos minden olyan területre „új Szilícium-völgyként” tekinteni, ahol megtelepedik néhány sikeres technológiai vállalat. Az eredeti, kaliforniai Szilícium-völgyre azonban ezek többnyire csak nyomokban (vagy még úgy sem) hasonlítanak.

Hangcsou esetében is vegyes a kép. Abban felfedezhető a hasonlóság, hogy gyorsak a fejlesztések, virágzik az ökoszisztéma, dől a pénz, a fókusz pedig a mesterséges intelligencián van. Minden másban viszont inkább az eltérések szembeszökőek: más az eredet és a fejlődési modell, az ökoszisztéma szerkezete, az innováció természete, a finanszírozás és nem utolsósorban a szabályozási környezet.

A globális vonzerejű Szilícium-völgy az 1950-60-as években az amerikai hadsereg és a felsőoktatási intézmények (Stanford, Berkeley stb.) köré épülve indult be. Ennek megfelelően erősen kutatás- és egyetem-vezérelt lett az ökoszisztéma, komoly vállalkozói kockázatvállalással. Az ott található óriásvállalatok a legtöbb esetben garázscégből, alulról felfelé építkezve nőttek nagyra. Az ökoszisztéma sokszereplős, rengeteg startupot és az őket finanszírozó kockázati tőkét biztosító társaságokat felvonultató versenytér. Az itteni innováció félvezető-, internet-, MI-alapkutatásokból indul ki és radikálisabb.

Ezzel szemben a kevésbé nemzetközi Hangcsou az Alibaba és más óriásvállalatok köré szerveződik. A színteret kevés, de nagyon komoly aktor, főként az Alibaba és holdudvara uralja, a startupok elsősorban hozzájuk kapcsolódva nőnek naggyá. A fejlődés ennek megfelelően sokkal kevésbé bottom-up jellegű – a várost és ökoszisztémáját a kínai állam tudatosan fejleszti, az építkezés felülről lefelé (top-down) történik. A fejlesztésekhez szükséges forrásokat Kaliforniával ellentétben nem annyira a kockázati tőke és magánbefektetők, hanem a kínai állam mellett nagyvállalatok inkubátorprogramjai biztosítják. Emiatt az innováció is inkább alkalmazott és üzletimodell-alapú, és sok esetben a politikai prioritásokhoz igazodik.

A hat kis sárkány

A hat kis sárkány közül három a mesterségest intelligenciában, kettő a robotikában, egy pedig a játékiparban lett sikeres.

A BrainCo 2015-ben egy bostoni garázsból indult. Az alapító Han Pi-cseng (Bicheng Han) a Harvardon doktorált, majd Hangcsou város pénzt ajánlott neki ingatlanbérlésre, és 2018-ban odaköltözött. Cége meditációhoz és alváshoz gyárt agyjeleket MI-vel értelmező agy-számítógép interfészeket (BCI-ket).

A Liang Ven-feng (Liang Wenfeng) által 2023-ban alapított DeepSeek 2025 januárjában robbant be a világ köztudatába, amikor R1 modellje egyes teszteken leelőzte a ChatGPT legfejlettebb változatát. Az amerikai riválisoknál nagyságrendekkel olcsóbban fejlesztenek nyílt súlyú megoldásokat.

A 2011-ben indult ManyCore 3D virtuális jeleneteket MI-vel generáló, módosító platformja 2023-ban világelső volt a havi aktív felhasználók számában.

Ipari felhasználásra és mentőakciókhoz épít önállóan navigáló, négylábú robotokat a 2017-ben alapított Deep Robotics. Egy évvel korábban debütált a 2016-ban indult Unitree Robotics; a cég akrobatikus humanoid robotokkal kezdte, ma a négylábú-piac hatvan százalékát uralja, de a humanoidokkal sem álltak le.

A fentiekkel szemben némiképp kakukktojásnak számít a GameScience. A játékgyártó legismertebb munkája, a Black Myth Wukong első havi húszmillió példányos eladásával minden idők egyik leggyorsabban értékesített játéka lett, de a cég már a BYD autógyártóval is szövetségre lépett.”

Forrás:
A technológiai központ, amelyről még nem hallottunk; Kömlődi Ferenc; IT Business, 2025. november 19.
Lásd még:
Hangcsou; Wikipédia

Társadalom, gazdaság, művelődés

24 milliárd forintos uniós támogatást nyert gigabites hálózatfejlesztésre a 4iG

„A 4iG Csoport távközlési infrastruktúra vállalata a 2Connect, sikeresen pályázott Gigabit Magyarország Program (DIMOP Plusz 3.1.2-25) pályázatának első szakaszában. A társaság 24,4 milliárd forint vissza nem térítendő Európai Uniós támogatást vehet majd igénybe beruházásaihoz, amelyet a támogatási szerződések megkötését követően 3 év alatt, a fejlesztések elkészültével párhuzamosan hívhat majd le. Az összesen 84,86 milliárd forint keretösszegből megvalósuló Gigabit Magyarország program a gazdaságilag kevésbé fejlett járások felzárkóztatását célozza annak érdekében, hogy felgyorsítsa a nagy sebességű, optikai internetkapcsolat kiépítését 300 ezer vidéki család, továbbá a vállalkozások és intézmények számára. A pályázati támogatás kifejezetten abban az akár 174 járásban ösztönzi gigabit képes hálózatfejlesztést, ahol a magas beruházási költségek miatt piaci alapon eddig még nem épült fejlett optikai hálózat.

A pályázat első szakaszában 110 járásra lehetett pályázatot benyújtani és 88 járás kapcsán született eredmény, ezekben a járásokban 16 szolgáltató (többek között a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 29, a TARR Építő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 8, a VaderCom Kft. 7 járásban) nyert uniós támogatást a gigabit képes hálózatfejlesztések megvalósításához. A 2Connect 30 beadott pályázatából 24-et nyert el, a három év alatt megvalósuló beruházások összesített értéke mintegy 32,3 milliárd forint, amelyből 7,86 milliárd forintot – a teljes fejlesztési érték 26%-át – a vállalat biztosítja majd.

A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz célja, hogy gigabites sebességű, jövőálló optikai hálózatot biztosítson országszerte, különösen olyan térségekben, ahol korábban azért nem fejlesztettek piaci alapon a távközlési szolgáltatók, mert a beruházás megtérülése nem volt biztosítható (pl. alacsony népsűrűség, magas fajlagos beruházási költségek, lassú megtérülés)…A pályázatokat járások szerint két szakaszban, elsőként 2025. augusztus 8. és 26., majd 2025. szeptember 26. és október 21. között lehetett benyújtani. A felhívás második körének eredményei december közepén várhatók.”

Forrás:
24 járásban kezdhet optikai hálózatfejlesztésbe a 2CONNECT, a 4iG Csoport távközlési infrastruktúraszolgáltató vállalata; Növekedés.hu; 2025. november 19.

Fenntartható fejlődés

Majdnem 3200-ra nőtt Magyarországon a nyilvános, engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma 2024 végére

„Már csaknem 3200 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemel Magyarországon, a legtöbb Budapesten és Pest vármegyében. Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szóvivője az InfoRádióban azt mondta, a nagyobb kapacitású akkumulátorok miatt nagyobb kapacitású töltőfejekre van szükség, illetve egyre nagyobb mennyiséget is igényelnek ezek a járművek.

Majdnem 3200-ra nőtt Magyarországon a nyilvános, engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma 2024 végére – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A legtöbb töltőberendezés (1119 darab) Budapesten üzemel, míg a legkevesebb (20) Nógrád vármegyében.

A MEKH szóvivője az InfoRádióban elmondta: a nyilvános elektromosautó-töltő állomások országos eloszlása az eddigi tendenciáknak megfelelően eltérő. Továbbra is az ország középső régiójában található a töltőberendezések túlnyomó többsége. Pest vármegyében 425 töltőállomás van jelenleg, de Scherer Zsolt kiemelte, hogy a vármegyeszékhelyeken is szemmel látható fejlődés tapasztalható. Külön megemlítette Veszprém vármegyét 185, illetve Győr-Moson-Sopron vármegyét 153 töltőberendezéssel.

A MEKH felmérésében kizárólag engedélyköteles berendezéseket számolt össze. A csaknem 3200 töltőállomás között nincsenek ott azok a berendezések, amelyeket a háztartások üzemeltetnek, mint ahogy azok sem, amelyeket az egyes cégek, hivatalok saját garázsukban vagy területükön működtetnek.

Scherer Zsolt elmondta azt is, hogy a szolgáltatók 2024 végére összesen csaknem 400 ezer töltést regisztráltak, ami szerinte egyértelműen jelzi, mekkora fejlődés volt tapasztalható idehaza az elektromobilitásban az elmúlt időszakban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre nagyobb kapacitású akkumulátorokkal szerelik fel az elektromos gépjárműveket, hiszen egyre nagyobb a hatótáv is.

Felidézte, hogy az elektromobilitás hajnalán javarészt a helyi közlekedésre koncentrálódott az elektromos autók jelenléte, és kevésbé a helyközire. Mint fogalmazott, „ez örömtelien változik”, de a nagyobb kapacitású akkumulátorok miatt nagyobb kapacitású töltőfejekre van szükség, illetve egyre nagyobb mennyiséget is igényelnek ezek a járművek.

Ezt mutatja az a 2024-es adat is, amely szerint a felhasznált energia összmennyisége 8693 MWh volt Magyarországon. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a hagyományos töltők aránya lényegesen kisebb a számbeli arányukhoz képest. Ezt igazolja, hogy az AC (váltakozó áramú) töltések mennyisége nem érte el az 1900 MWh-t, míg a DC (egyenáramú) töltések mennyisége majdnem 6800 MWh-t tett ki.

„Ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy a hagyományos töltők a teljes állományon belül még mindig majdnem 75 százalékos arányt tesznek ki, szemben a gyorstöltők 25 százalékos arányával” – jegyezte meg a MEKH szóvivője.”

Forrás:
Nagyon kilőtt az igény az elektromos autótöltőkre idehaza, léptek a szolgáltatók; Király István Dániel; Infostart / InfoRádió; 2025. november 17.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Díjmentes automata kiberbiztonsági sérülékenységvizsgálat a Kamarától

„Az MKIK elindította a SecureBot elnevezésű, díjmentes kiberbiztonsági szolgáltatáscsomagját. Az egyszerű regisztrációt követően díjmentesen használható program az uniós kibervédelmi irányelvnek, a NIS2-nek és a hazai kiberbiztonsági törvénynek való megfelelésben segíti a kkv-kat és jelzi a cégeknek, hogy milyen rosszindulatú, külső támadásoknak lehetnek kitéve.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által létrehozott megoldás távolról vizsgálja a vállalkozások publikus szolgáltatásait, azonosítja a biztonsági réseket, és gyakorlati javítási javaslatokkal ellátott jelentést küld a regisztrált felhasználónak. A rendszer képes tömeges, párhuzamos vizsgálatokra is, így akár több telephely vagy eszköz egyidejű ellenőrzése sem jelent problémát. A vizsgálat elindításához elegendő a regisztráció és a szükséges technikai paraméterek megadása. A rendszer automatikusan kezeli a jogi nyilatkozatokat, engedélyeket is.

– Az MKIK a SecureBot megoldása segít abban, hogy megállapítható legyen, hol támadhatják kívülről a cégünket, ráadásul a szolgáltatás térítésmentes. Ha egy vállalkozás nem ellenőrzi saját rendszereit, akkor idővel ezt rosszindulatú támadók, hekkerek tehetik meg helyettük – és ők nem küldenek javítási útmutatót. Arra bíztatok minden magyar kis- és középvállalkozást, hogy éljen a Kamara által kidolgozott ingyenes megoldással. Egy kis odafigyeléssel, akár több tízmillió forintos kárt előzhetnek meg – emelte ki Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára.

A szolgáltatáscsomag külön modulja az Automata Kiberbiztonsági Riasztórendszer (ARR), amely a cég informatikai környezetére szabottan szűri a globális sérülékenységi adatbázisokat, a gyártói, fejlesztői, kiberbiztonsági szervezetek nyilvántartásait, és az egyes programokhoz csak a valóban releváns, azonnali beavatkozást igénylő figyelmeztetéseket küldi ki. Így az MKIK SecureBot segítségével a kkv-k nem szembesülnek napi több száz vagy ezer hibajelentéssel, hanem kizárólag a saját rendszereiket érintő kockázatokról kapnak azonnali, érthető tájékoztatást.

A szolgáltatás része továbbá egy akkreditált kiberbiztonsági szállítói és termékkatalógus is, amelyben a regisztrált vállalkozások megbízható, minősített beszállítók és megoldások közül választhatnak, biztosítva az egységes védelmi szintet és a kockázatarányos információbiztonságot.

Az MKIK SecureBot használata teljes egészében térítésmentes, és már elérhető a securebot.mkik.hu oldalon. A regisztrációt követően a vállalkozások azonnal igénybe vehetik a vizsgálatot, a riasztórendszert és a szállítói adatbázist, a Kamara és az SZTFH közös projektjeként, a hazai kkv-k digitális biztonságának erősítése érdekében.”

Forrás:
Díjmentes automata kiberbiztonsági sérülékenységvizsgálat a Kamarától; Magyar Kereskedelmi és Iparkamara; 2025. november 21.

Szakirodalom

A kiberdiplomácia gyakorlati kézikönyve

„Ahogy a kibertér a nemzetközi kapcsolatok egyik központi területévé válik, a diplomáciának is alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz és lehetőségekhez. A Handbook for the Practice of Cyber Diplomacy világos és gyakorlati útmutatót ad arról, miként formálódik a diplomácia a digitális korszakban. Andrea Salvi, Heli Tiirmaa-Klaar és James Andrew Lewis szerkesztésében ez a kötet tapasztalt diplomatákat és gyakorlati szakembereket gyűjt egybe, hogy bemutassák a kiberdiplomácia kialakulóban lévő területét.

A több mint húsz tanulmányból álló könyv áttekinti a multilaterális és regionális törekvéseket, a nemzeti megközelítéseket, valamint olyan kulcskérdéseket, mint a nemzetközi jog, a felelős állami magatartás normái, a kapacitásépítés, illetve a felbukkanó technológiák szerepe. Ahelyett, hogy a technikai értelemben vett kiberbiztonságra összpontosítana, a mű azokat a diplomáciai készségeket, stratégiákat és szakpolitikai elemeket emeli ki, amelyek e gyorsan változó, összetett terület hatékony kezeléséhez szükségesek.

A technológia és a nemzetközi ügyek metszéspontján dolgozó diplomaták, döntéshozók és szakértők számára készült kézikönyv nélkülözhetetlen betekintést nyújt egy stabil, biztonságos és együttműködésen alapuló digitális környezet alakításához.”

Forrás:
A handbook for the practice of cyber diplomacy; Andrea Salvi, Heli Tiirmaa-Klaar és James Andrew Lewis (szerk); European Union Institute for Security Studies; Publications Office of the European Union; DOI: https://data.europa.eu/doi/10.2815/7183088; 2025. november 5.

A mesterséges intelligencia képességeinek fejlődése és az iskolai tanterv : Újonnan kirajzolódó következmények és egy esettanulmány az írásról

„A tanulmány fogalmi keretet javasol annak vizsgálatára, miként alakíthatják át a mesterséges intelligencia (MI) fejlődő képességei az iskolai tanterveket. Célja, hogy segítsen rendszerszerűen átgondolni, miként viszonyulnak egymáshoz az MI-képességek és a tantervi célok, törekvések és előfeltevések. A tantervelméletre és történeti nézőpontokra támaszkodva a tanulmány az MI-t a szélesebb viták kontextusába helyezi. Milyen tudás érdemes a tanításra, és a technológiai változások hogyan befolyásolják e döntéseket?

A keretet egy írással kapcsolatos esettanulmány szemlélteti – egy olyan területtel, ahol az MI képességei már jól láthatóak, és ahol a lehetséges tantervi következmények is kirajzolódnak. A jövőbeli MI-fejlődésre vonatkozó feltételezések alapján a tanulmány kiterjeszti a vizsgálatot az írás területén túlra is, és olyan forgatókönyveket elemez, amelyekben az MI egyre szélesebb körű emberi képességeket sajátít el. Ezek a lehetséges fejlemények kihatással lehetnek a tantervfejlesztésre és tágabban az iskolarendszer működésére is.”

Forrás:
Evolving AI capabilities and the school curriculum. Emerging implications and a case study on writing; Marc Fuster Rabella; OECD Education Working Papers, No. 338; OECD Publishing; DOI: https://doi.org/10.1787/647880aa-en; 2025. november 21.

Mesterséges intelligencia a stratégiai előrejelzésben : Az előrelátó (anticipatív) kormányzás átalakítása

„A kötet azt vizsgálja, hogyan lép át a mesterséges intelligencia a kísérletezés szakaszából a gyakorlati alkalmazások felé a stratégiai előrejelzés területén. Az OECD és a Világgazdasági Fórum közös kiadványa egy 167 kormányzati, üzleti, tudományos és civil szereplő bevonásával készült globális felmérésre támaszkodik, hogy képet adjon egy gyors átalakulásban lévő szakterületről.

Az eredmények azt mutatják, hogy az előrejelzéssel foglalkozó szakemberek többsége már használ MI-t a változások jeleinek feltérképezésére, nagy adatállományok elemzésére és forgatókönyv-alkotási folyamatok támogatására. Sokan jelentős időmegtakarításról és bővülő elemzői kapacitásról számolnak be. Egy kisebb, de növekvő csoport pedig az MI-t kreatív vagy analitikus partnerként is próbálja bevonni a rendszertérképezésbe és a forgatókönyv-tervezésbe.

A jelentés ugyanakkor tartós kihívásokra is felhívja a figyelmet: az MI megbízhatóságával, átláthatóságával és torzításaival kapcsolatos aggodalmakra; a technikai készségek hiányára; valamint az eszközökhöz való egyenlőtlen hozzáférésre – különösen a közszférában, ahol az adatbiztonsági korlátok és a nem egyértelmű iránymutatások visszafoghatják az alkalmazást. Mindezek fontos kérdéseket vetnek fel arról, hogyan biztosítható, hogy az MI ne gyengítse, hanem erősítse az előrejelzési gyakorlatot.”

Forrás:
AI in Strategic Foresight. Reshaping Anticipatory Governance; The World Economic Forum/OECD; DOI: https://doi.org/10.1787/aa573076-en; 2025. november 19.

47. szám, 2025. november 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom