Skip to main content

10. szám, 2026. március 9.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A jövő záloga és az állampolgárok szolgálata – Beszámoló az Adatnap 2026 konferenciáról

„A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) falai között az Ereky István Közjogi Kutatóközpont és a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület közös szervezésében – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával – harmadik alkalommal került sor az „Adatnap” konferenciára. A 2026. évi rendezvény rávilágított: az adat már nem csupán informatikai, hanem szuverenitási kérdés is, egyben a gazdasági versenyképesség és a hatékony városvezetés alapköve.

A rendezvényt megnyitó Dr. Komáromi László dékán hangsúlyozta, hogy a jogtudománynak és az egyetemi szférának proaktív szerepet kell vállalnia a digitális robbanás keretezésében. Az Adatnap mára a hazai szakmai dialógus első számú platformjává nőtte ki magát, ahol az emberközpontú jövő zálogát kutatják. Ehhez szorosan kapcsolódva Dr. Gerencsér Balázs, az Ereky István Közjogi Kutatóközpont igazgatója felhívta a figyelmet arra a különleges alkalomra, hogy az idei konferencia egybeesik a központ névadója, a modern magyar közigazgatástudomány megkerülhetetlen óriása, Ereky István születésének 150. évfordulójával, amely jubileum méltó alkalmat ad a közigazgatási alapok és az adatvezérelt kormányzás kapcsolatának alapos újragondolására. Kiemelte, hogy a kutatóközpont és a társszervezők küldetése egy olyan élő szakmai híd fenntartása az elméleti kutatások és a gyakorlati adathasznosítás között, amely biztosítja, hogy a magyar adatvagyon kezelése ne csupán technikai folyamat legyen, hanem a nemzetstratégiai célokat és a közbizalmat erősítő, átlátható és fenntartható rendszer.

A történelmi távlatokat felvázoló Dr. Lakatos Andor, a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár vezetője rávilágított, hogy az adatmenedzsment alapelvei ezer éve változatlanok, hiszen a levéltárakban őrzött analóg kincsek eredetileg jogbiztosító dokumentumokként születtek, amelyek a hitelesség és a rendszerezés révén váltak mára értékes történeti forrásokká. Kiemelte, hogy a jelenkor egyik legnagyobb kihívása ezen analóg adatok digitalizációja és az adatszenzitivitás kezelése, miközben a kutatói igények és a szakmai szempontok közötti kényes egyensúlyt is fenn kell tartani a múltunk megőrzése érdekében.

A technológiai ugrást, a konferencia másik nyitóelőadójaként Dr. Babos Gergely, az OTP Bank CDO-ja illusztrálta, aki szerint a banki vagyon mára fizikailag eltűnt az alagsori trezorokból, és a felhőplatformok adatközpontjaiba költözött, ami alapvető bizalmi és kontroll-kérdéseket vet fel a szervezeti vezetők számára. Úgy vélte, a felhőre való átállás nem csupán infrastrukturális csere, hanem egy új szemléletmód internalizálása, ahol a technológiai váltással párhuzamosan a biztonsági kontrollokat és a pénzügyi keretrendszereket is teljesen újra kell definiálni az üzleti haszon fenntarthatósága érdekében.

A szakpolitikai szekcióban Gaál Barna, a Digitális Magyarország Ügynökség nemzetközi igazgatója kiemelte, hogy Magyarország számára az integrált nemzeti adatarchitektúra kialakítása és a magánszféra adatmegosztási modelljeinek fejlesztése jelenti a legfontosabb stratégiai mérföldkövet. Dr. Tóth Andrea Katalin, az Európai Bizottság DG CONNECT (Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága), Adat Igazgatóságának munkatársaként ehhez kapcsolódva ismertette az új – 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozó – európai uniós adatstratégia irányait, hangsúlyozva, hogy az adatok társadalmi közjavak, és az egységes európai adatpiac sikere azon múlik, miként tudják a tagállamok összehangolni a technológiai szuverenitási törekvéseiket a gyakorlati interoperabilitási követelményekkel.

A hatósági oldalt képviselő Dr. Vass Norbert (NAIH) leszögezte, hogy az adatvédelem nem az innováció gátja, hanem annak méltóságteljes keretrendszere, ahol az algoritmusok átláthatósága és az emberi méltóság megőrzése a mesterséges intelligencia korában is alapkövetelmény marad. Kajzinger Ervin, az NMHH nemzetközi igazgatója, továbbá Kása Katalin a KSH főosztályvezetője a kerekasztal során rámutattak, hogy a hiteles, statisztikai célú adatvagyon-gazdálkodás és a hírközlési szektor adatalapú felügyelete nélkülözhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet megteremtéséhez és az állami döntéshozatal racionalizálásához.

Hülber Attila, a Lechner Tudásközpont ügyvezetője az adatnap második panel beszélgetése előtt megtartott bevezető előadásában egy alapvető szemléletváltást hirdetett meg az állami adatkezelésben. Különös hangsúlyt fektetett arra a filozófiára, miszerint a Lechner Tudásközpont az adatgazdálkodási folyamatok során szándékosan kerüli a felülről jövő, kinyilatkoztató jellegű irányítást; proaktív partnerséget és szakmai együttműködést kínál a teljes hazai adatökoszisztémának. A jövőre vonatkozó tervek kapcsán kifejtette, hogy a Lechner Tudásközpont egy 2026-2030-ig terjedő új Téradatstratégiát készített elő, amelynek a fő beavatkozási területei: az elsődleges adathasznosítás javítása; a piacképes téradatalapú szolgáltatások köz számára történő elérhetővé tétele; illetve a Tudásközpont adatkormányázási rendszerének kialakítása. Szeretnék elérni, hogy a Lechner Téradatstratégia (TAS) előrehaladásával a Lechner Tudásközpont Magyarországon és Európában is ismert és elismert adatszolgáltató központtá váljon, amelyet példaként említenek arra, hogy hogyan lehet  az adatokból értéket előállítani.

A 4iG Space and Defence szakterületét képviselő Dr. Sík András (Chief Geodata Officer) kifejtette, hogy a vállalatcsoport stratégiai fókusza a világűr-technológiák és a védelmi célú térinformatika integrálása, ahol a saját műholdas földmegfigyelési adatok (Earth Observation) feldolgozása forradalmasítja az elemzéseket. Úgy vélte, a modern hadviselésben és a nemzetközi űriparban a nagyfelbontású űrfelvételek és a mesterséges intelligenciával támogatott képelemzés jelenti azt a technológiai előnyt, amely Magyarországot a régió meghatározó űrgazdasági szereplőjévé emelheti.

A téradat panelben résztvevő Mikus Dezső (a HUNAGI, illetőleg a TRENECON szakértője) hangsúlyozta, hogy a térinformatika a társadalom láthatatlan gerince, amely összeköti a fizikai valóságot a digitális kormányzati térrel, segítve a különböző szakági adatbázisok közös nyelvre fordítását. Sikolya Zsolt (NHIT) adatpolitikai szakértő arra figyelmeztetett, hogy a nemzeti téradat-infrastruktúra csak akkor válik valódi értékké, ha az állami és piaci szereplők közötti adatmegosztás akadálymentes és szabványosított keretek között zajlik.

Az önkormányzati jó gyakorlatokat bemutató harmadik panelbeszélgetést felvezető előadásában Olivier Colaisseau, Chanteloup-en-Brie polgármestere rávilágított, hogy a „Smart City” koncepció nem a méretfüggő, hanem a szemléletmódon múlik: még egy kisváros is jelentős hatékonyságot érhet el, ha az adatait a közművek és a közösségi szolgáltatások optimalizálására fordítja. Juhász Géza, a Lechner Tudásközpont igazgatója ehhez kapcsolódva kifejtette, hogy a hazai települések számára a központilag biztosított módszertani segédletek és a nyílt adatkészletek használata jelentheti a kiutat az erőforráshiány okozta digitális lemaradásból.

A fővárosi tapasztalatokat megosztó Vámos Krisztina (CDIO, Budapest Főváros) leszögezte, hogy a Városháza Adatvagyon-gazdálkodási osztályának feladata az adatok visszaszolgáltatása a polgároknak, hiszen a mérhető adatokra alapozott közlekedési és városfejlesztési döntések növelik a lakossági bizalmat és a transzparenciát. Dancs László (csoportvezető, EDC Debrecen Nkft.) és Horváth Zénó (informatikai vezető, BKK) egyetértettek abban, hogy a városfejlesztés vagy a közösségi közlekedés dinamikus irányítása ma már elképzelhetetlen valós idejű szenzoradatok és utasforgalmi elemzések nélkül, amelyek közvetlenül javítják a lakosság napi életminőségét.

A negyedik, záró konferencia panelben Halász Gábor, a DAMA Hungary elnöke rámutatott, hogy az adatmenedzsment valójában a jéghegy víz alatti része: bár az eredmények kevésbé látványosak, mint egy dashboard, ezen háttérmunka nélkül sem az AI-fejlesztések, sem az intézményi stabilitás nem tartható fenn hosszú távon. Dr. Miskolczi Mátyás, az OTP Adatstratégiai Csapatának képviselője bemutatta az OTP és a DAMA Hungary új adatmenedzsment-érettségi modelljét, amely objektív diagnózist ad a szervezetekről, segítve őket abban, hogy a fejlődési pályájukon felismerjék a küszöbön álló kihívásokat és ne érjék őket kellemetlen meglepetések a digitalizációs út során.

A nagy állami adatkezelők részéről Dr. Kruchina Vince, a NAVÜ ügyvezető igazgatója a nemzeti adatvagyon tudatos kiaknázásának nemzetgazdasági súlyát emelte ki, míg Ipacs László (igazgató, MNB) a hiteles statisztikai adatok szerepét hangsúlyozta a pénzügyi stabilitás fenntartásában. Végül Gunyits Zakariás (Adatmenedzsment és Üzleti Intelligencia Vezető, MVM), Demjénné Gyöngy Judit (stratégiai és adatirányítási vezető, Generali) és Szalai Gergely (Business Data Director, Graphisoft) közös konzekvenciaként vonták le, hogy legyen szó energetikai zöld átállásról, biztosítási kockázatkezelésről vagy építészeti tervezésről, a rendezett és tisztított adatvagyon ma már minden szektorban az üzleti folytonosság és a nemzetközi versenyképesség legfontosabb fundamentuma.

A konferencia ünnepélyes zárásaként, a maratoni szakmai nap végén Dr. Sántha György, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnöke összegezte a rendezvény legfontosabb tanulságait, hangsúlyozta, hogy az Adatnap valódi ereje az összefogásban és a különböző szektorok közötti szinergiában rejlik, hiszen a nap folyamán sikerült egy asztalhoz ültetni az európai uniós döntéshozókat, a hazai hatóságok képviselőit, valamint az önkormányzati és piaci szereplőket. Rámutatott arra, hogy a rendezett és módszertanilag megalapozott adatvagyon-gazdálkodás nem csupán technológiai versenyelőnyt jelent, hanem a modern állam stabilitásának és a közbizalom fenntartásának is elengedhetetlen feltétele a digitális korszakban. Sántha György kifejtette, hogy a Magyary Egyesület és a társszervezők elkötelezettek a megkezdett munka folytatása mellett, mivel az adatvezérelt közigazgatás és a hatékony közszolgáltatások kiépítése egy olyan folyamatos, interdiszciplináris fejlődési pálya, ahol a jogi szabályozásnak, a technológiai innovációnak és a társadalmi igényeknek szoros egységben kell megjelenniük a nemzeti szuverenitás és az élhető jövő megőrzése érdekében.

Az „Adatnap 2026” konferencia ismételten bizonyította, hogy a magyar szakmai közösség készen áll az adatgazdaság és a mesterséges intelligencia által támasztott komplex kihívások közös megvitatására és válaszok megfogalmazására.

Adatnap 2026 konferencia honlapja”

Forrás:
A jövő záloga és az állampolgárok szolgálata – Beszámoló az Adatnap 2026 konferenciáról; Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2026. március 1.

Új eszköz segíti az önkormányzati költségvetések átláthatóságát Törökbálinton

„Olyan közérthető, nyílt forráskódú felületet indított Törökbálint, amely megmutatja, mire és mennyit költ az önkormányzat – és amelyet más települések is szabadon átvehetnek.

Törökbálint Város Önkormányzata elindította átlátható költségvetési oldalát, amelynek célja, hogy a lakosok könnyebben megismerhessék, hogyan gazdálkodik a város a közpénzekkel. Az új felület közérthető és vizuális formában mutatja be az önkormányzati kiadásokat, így az érdeklődők egyszerűen áttekinthetik, mire és milyen arányban fordítja a város a rendelkezésre álló forrásokat.

A kezdeményezés a hagyományos, nehezen értelmezhető költségvetési dokumentumok – például bonyolult Excel-táblázatok és kimutatások – helyett egy mindenki számára könnyen követhető, átlátható megoldást kínál.

Nyílt forráskód, bárki élhet a lehetőséggel

A projekt különlegessége, hogy az önkormányzat nyílt forráskóddal tette közzé a fejlesztést, így bármely magyarországi település szabadon adaptálhatja és használhatja saját költségvetésének bemutatására.

Törökbálint ezzel olyan mintát ad, amely jelentős lépés az önkormányzati gazdálkodás átláthatóságának erősítésében.”

Forrás:
Új eszköz segíti az önkormányzati költségvetések átláthatóságát; Economx; 2026. március 6.
Törökbálint Város Önkormányzata Átlátható költségvetése
Átlátható Önkormányzati Költségvetés — Nyílt Forráskódú Sablon; GitHub

Közigazgatás, politika, jog

Elérhető a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2026-2027-es Önerő Támogatási Pályázata!

„Most hazai forrásból igényelhet támogatást egyes közvetlen irányítású uniós, valamint az Interreg 2021-2027 programok keretében megvalósuló projektek önerő finanszírozásához!

A támogatás:
✔ 1–100 millió Ft / projekt
✔ az önerő max. 50%-áig
✔ vissza nem térítendő

A felhívás keretében olyan kérelmek támogathatóak, melyek az
– Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF): Energia és Digitális Programok,
– Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI),
– Közös Kül- és Biztonságpolitikai eszköz (CFSP),
– Erasmus+,
– Európai Védelmi Alap (EDF),
– Digitális Európa Program (DIGITAL),
– Környezetvédelmi és éghajlat-politikai eszköz (LIFE),
– Egységes Piac Program (SMP),
– Kreatív Európa Program (CREA),
– Pénzügyi Program (FISC),
– Vám Program (CUST),
– Az EU csalás elleni programja (EUAF),
– Európai Szolidaritási Testület (ESC),
– Európai Szociális Alap (ESF+),
– Az EU az egészségért (EU4H),
– Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (CERV),
– Jogérvényesülés Program (JUST),
– Fúziósenergia-fejlesztés (ITER),
– Innovációs Alap (INNOVFUND),
– Európai Városfejlesztési Kezdeményezés (EUI),
– Euratom kutatási és képzési program (EURATOM2027),
– Interregionális innovációs beruházások (I3)
– Vámellenőrzési Berendezések Pénzügyi Támogató Eszköze (CCEI) közvetlen uniós programok, valamint
– Az Interreg 2021-2027 programok
keretében megvalósuló projektekhez kapcsolódnak.

Pályázatra jogosultak többek között:
– gazdasági társaság,
– költségvetési szerv,
– nem költségvetési szervként működő közszféra szervezet,
– helyi önkormányzat,
– önkormányzati társulás,
– civil szervezet – ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt is –,
– felsőoktatási intézmény,
– köztestület,
– egyházi jogi személy,
– közalapítvány,
– egyéb jogi személy, valamint annak önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége.

A támogatási kérelmek a felhívás közzétételétől folyamatosan benyújthatók a forrás kimerüléséig. A keret kimerüléséről szóló tájékoztatás a www.kormany.hu oldalon jelenik meg. A támogatás legkésőbb 2027. december 31-ig használható fel.

A kérelmek benyújtása elektronikusan az alábbi e-mail címen lehetséges:
lebonyolitoEU@szechenyiprogramiroda.hu

További információk a Minisztérium pályázati felhívásában elérhetők el”

Forrás:
Elérhető a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium 2026-2027-es Önerő Támogatási Pályázata!; Magyar Fejlesztésösztönző Iroda; 2026. február 25.

A megvalósítás új szakaszába lépett a FUNDA projekt a Duna régió funkcionális várostérségeiben

„ Megtörtént a Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt második találkozója.

A Lechner Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló FUNDA projekt új mérföldkőhöz érkezett: a második partnertalálkozóval lezárult az előkészítési szakasz, és megkezdődött a konkrét pilotok megvalósítása a Duna régió funkcionális várostérségeiben.

A februári eseményen a 11 finanszírozott partnerintézmény mellett 11 társult stratégiai partner is részt vett, ami jól mutatja, hogy a funkcionális várostérségek (FUA-k) integrált fejlesztésére irányuló szakmai együttműködés egyre szélesebb körű érdeklődést és elköteleződést vált ki a Duna régióban.

A második partnertalálkozó világos mérföldkő volt: a projekt az előkészítő szakaszból a konkrét pilotmegvalósítás és a gyakorlati tesztelés irányába lépett tovább.

Az eseményen bemutatták a funkcionális várostérségek kormányzási kereteit és jogszabályi hátterét feltérképező Baseline Study, amely nemcsak a térségi szintű irányítás sokszínűségére, hanem a funkcionális szemlélet komplexitására is rávilágít. A projekt keretében kialakítandó Jó gyakorlat gyűjtemény folyamatosan bővül, és egyre átfogóbb képet ad a településközi együttműködések sikeres modelljeiről. A megismert példák a szociális szolgáltatási társulásoktól a regionális mobilitási központokon át a részvételi költségvetési modellekig terjedtek, és egy közös üzenetet erősítettek meg: a térségi együttműködés nem csupán koncepció, hanem működő, adaptálható megoldás.

A partnertalálkozón kiemelt figyelmet kapott a Lechner által vezetett FUNDA Collaboration HUB (Co-HUB) és az ahhoz kapcsolódó monitoring rendszer. Az interaktív térképes felület, az indikátor-alapú nyomon követés és az adatmegosztási funkciók egy olyan digitális együttműködési teret hoznak létre, amely hosszú távon is támogatja a funkcionális várostérségi gondolkodást. A következő hónapok során kialakítandó monitoring rendszer a projekt egyik legfontosabb innovációja lesz: egyszerre biztosít szakmai tudásmegosztást és adatvezérelt döntéstámogatást.

A projekt lényeges eredményterméke a Részvételi Tervezési Útmutató (Guideline for Participative Planning Process), amelynek bemutatása megerősítette: a FUNDA nem csupán elemzési projekt, hanem konkrét, alkalmazható módszertant kínál a térségi szereplők számára a bevonáson alapuló tervezés elősegítésére.

A találkozó meghatározó része a három különböző tematika mentén megvalósuló nemzeti pilot workshopok tapasztalatainak megosztása volt.

A humán közszolgáltatások témakörben Maribor, Pilsen és Chișinău térségében az első nemzeti workshopok során az egészségügyi és oktatási szolgáltatások térségi szintű szervezésének kihívásai kerültek fókuszba. A résztvevők megerősítették, hogy a funkcionális várostérségi megközelítés képes kezelni az adminisztratív határokból fakadó töredezettséget, és hozzájárulhat az erőforrások hatékonyabb felhasználásához.

A zöld infrastruktúra pilot keretében Szarajevó, Mosonmagyaróvár, Eperjes és Dolina térségében zajlottak workshopok. A szakmai egyeztetések középpontjában a zöld és kék infrastruktúra hálózati kapcsolatai, a vízmegtartás, valamint a településnövekedésből fakadó térségi konfliktusok álltak.

Az üzleti infrastruktúra területén Szabadka és Craiova térségében az első workshopok során a gazdasági funkciók és az intézményi koordináció közötti kapcsolatok erősítése a fő fókusz. A cél olyan kormányzási keretek kialakítása, amelyek a funkcionális várostérségi szintet a gazdaságfejlesztési döntéshozatal természetes platformjává teszik.

A FUNDA projekt második partnertalálkozója eredményesen zárult: a résztvevők megbizonyosodhattak arról, hogy a nemzetközi együttműködés stabil szakmai alapokra épül, és a következő hónapokban a részvételi, adatvezérelt funkcionális várostervezés konkrét, gyakorlati eredményei kerülnek előtérbe. A Lechner Nonprofit Kft. szakmai koordinációja mellett a projekt olyan térségi modellek kialakításán dolgozik, amelyek hosszú távon is hozzájárulhatnak a Duna régió fenntartható és együttműködésen alapuló fejlődéséhez.”

Forrás:
A megvalósítás új szakaszába lépett a FUNDA projekt; Lechner Nonprofit Kft.; 2026. március 6.

Európai Unió

Made in EU, avagy az uniós iparpolitika új iránya

„Az EU iparpolitikáért felelős biztosa szerdán mutatta be egy sajtótájékoztatón a már többször elhalasztott, sok vitát kiváltó, az EU iparpolitikájának felgyorsítását célzó rendelet sarokpontjait.

Az Európai Unió versenyképességéről vagy inkább annak hiányáról már számos diskurzus zajlott és megoldási javaslat született a közösségben, csak a legjelentősebbeket kiemelve: Letta-jelentés 2024-ben, Draghi-jelentés 2025-ben, majd a legújabb, a Draghi-jelentésre is építő Industrial Accelerator Act (IAA) 2026-ban.

Az Európai Bizottság új jogalkotási javaslatának, vagyis az IAA célja, hogy növelje az EU-ban gyártott, alacsony karbonintenzitású ipari termékek iránti keresletet, ezáltal növelve az itteni gyártáskapacitást a versenyképesség növelése érdekében. Kiemelten jelenik meg a közbeszerzések és állami támogatások területe e tekintetben. A javaslat „Made in EU” vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású követelményeket vezet be bizonyos stratégiai ágazatokban, mint például az acél, cement, alumínium, nettó zéró technológiák (pl. akkumulátorok, megújulóenergia-berendezések), az autóipar vagy lehetőség szerint kiterjesztve más energiaintenzív szektorokra, mint például a vegyipar. Ezeknél a termékeknél a közpénzből finanszírozott projektekben preferenciát kaphatnak az EU-ban gyártott vagy alacsony kibocsátású termékek, ami új piacot teremthet a zöldipari gyártóknak. Az elképzelések szerint a feldolgozóipar az EU GDP-jéhez való hozzájárulását 14,3%-ról 20%-ra kívánják növelni 2035-ig.

A fent megnevezett valamennyi szektor érintett a 2026. év elejétől működő, az importtermékek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM) által is. Ennek jelentése a gyakorlatban, hogy a mechanizmus által érintett termékek (vas és acél, cement, alumínium, műtrágya, villamosenergia-termékek, hidrogén, valamint közvetett kibocsátással járó importáruk, például feldolgozott termékek) EU-ba történő behozatala esetén az importőrnek az EU-n belüli szén-dioxid-árral megegyező árat kell kifizetni. Az EU célja ezzel az intézkedéssel az volt, hogy az uniós vállalatok ne szervezzék ki harmadik országokba a termelésüket. Itt tehát koherencia látható a két uniós szabályozás között, mindkettő ösztönzi a helyi a termelést, a mostani javaslattal az EU kedvezőbbé is akarja tenni az unión belüli termelést.

Ugyanakkor sok kritikát kapott a javaslat, amelyet alátámaszt, hogy már decemberben, majd februárban közzé kívánta tenni a Bizottság, ugyanakkor folyamatosan elhalasztották azt. Kritikus szószólóként többek között Németországot lehet megnevezni. Berlin szerint ahelyett, hogy a nemzetközi kereskedelemre, a kevesebb szabályozásra és a jobb üzleti feltételekre fókuszálna, a Bizottság javaslata további követelményekre és szabályozásokra összpontosít. Természetesen a civil szféra is kritikával illette a javaslatot, a környezetvédelem oldaláról tekintve alacsony kritériumokat észlelve, valamint, hogy nem tartalmaz elég erős és kötelező dekarbonizációs mechanizmust.

Továbbá felmerül még egy kardinális dilemma: a gyártók számára alapvető probléma az alacsony karbonintenzitású acél vagy alumínium előállítása, vagyis az, hogy megéri-e, lesz-e rá kereslet? Hajlandó-e valaki többet fizetni, hogy ugyanannak a terméknek egy zöldebb változatát kapja? Amíg nincs mögötte üzleti érték, a válasz sajnos nem. A gazdasági rentabilitás egy feldolgozóipari szereplő számára pedig általában akkor jön el, amikor egy stratégiai cél el nem érése miatt szankcionálják: például egy intézmény, egy hatóság büntetést szab ki vagy a vásárlói tudatosság olyan szintre emelkedik, hogy csak olyan termékeket vesznek meg, amelyek valamilyen zöld tanúsítvánnyal rendelkeznek. Utóbbi széleskörű elterjedése egyelőre még utópiának tűnik, így csak előbbiben lehet bízni.”

Forrás:
Made in EU, avagy az uniós iparpolitika új iránya; Felde-Tóth Bettina; Öt perc Európa blog; Ludovika.hu; 2026. március 6.

Európai digitális szuverenitás – a Lidl anyavállalata felhőszolgáltatást indít

„A Lidl és a Kaufland anyavállalata, a Schwarz Gruppe európai alternatívát kíván nyújtani a felhőalapú adattárolás területén. A Lidl beruházásának értéke több milliárd euró, és a lakossági felhasználók mellett a cégeket, valamint az állami szektort is célozza.

A felhőszolgáltatások európai piacvezetői jelenleg amerikai óriásvállalata, ám a Schwarz Gruppe digitális üzletága, a Schwarz Digits véget vetne az Amazon és a Microsoft duopóliumának – nyilatkozta Christian Müller, a vállalat társelnöke a Deutsche Presse-Agentur újságírójának. A Lidl anyavállalatának nagyszabású tervei vannak a digitális térben. Christian Müller arról is beszélt, hogy céljuk a hiperskálázóvá válás. Azokat a nagy felhőszolgáltatókat nevezzük így, amelyek világszerte nagyszámú szervert üzemeltetnek, ezzel lehetővé téve ügyfeleik számára az adattárolást, valamint a nagy hardverigényű − elsősorban mesterséges intelligenciához kapcsolódó − számítások elvégzését.

A Lidl az állami szektort is megcélozza

A kitűzött cél megvalósításához elengedhetetlen, hogy állami intézmények is ügyféllé váljanak − mondta Christian Müller, majd így folytatta: Ehhez megfelelő szolgáltatásokra, megfelelő ügyfelekre, valamint a megfelelő digitális ökoszisztéma kiépítésére van szükség. Arról is beszélt, hogy az első nagy mérföldkő a Lübbenauban épülő első létesítményük lesz, amely a tervek szerint 2027-re készül el.

Milliárdos beruházás

Az épülő adatközpont egy 11 milliárd euró befektetés keretében valósul meg, ez lesz a Schwarz Gruppe történetének eddigi legnagyobb önálló beruházása. Az új adatközpontban a csoport saját adatait dolgozzák majd fel, például a szállítási és rendelési folyamatokból, fizetésekből és ügyfélhűség-programokból származó információkat. A hatalmas számítási és tárolási kapacitást természetesen külső ügyfeleknek is kínálják majd, már szerződést kötöttek néhány állami szereplővel is, köztük a baden-würtenbergi rendőrséggel. Rolf Schuman, a Schwarze Gruppe társelnöke szerint az általános vélekedés, miszerint a nagy technológiafejlesztések az Egyesült Államokból jönnek, míg Európa nem képes az innovációra, téves.

Az IT-szektorban is fontos a diverzifikáció

A hatékonyság és a biztonság maximalizálására a Google és a Schwarz Gruppe 2024 novemberében hosszú távú együttműködési tervet jelentett be, azonban Christian Müller felhívja a figyelmet a diverzifikáció fontosságára: Nálunk a Google működik, és ha a Google nem működne, akkor a Zendis OpenOffice-t használjuk tartalék megoldásként.

A Zendis OpenOffice egy olyan szoftver, amely lehetővé teszi a felhőalapú tárhely, e-mail, chat, videókonferencia és más szolgáltatások amerikai vállalatok termékeitől független használatát, ezzel kiküszöbölve az Európán kívüli szolgáltatóktól való függést.”

Forrás:
A Lidl csoportja letarolna egy olyan üzletet is, amire nem gondolnánk: retteghetnek az amerikaiak?; Nagy Krisztián; Világgazdaság; 2026. március 6.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Digitális Állampolgárság Program: felgyorsul a piaci szervezetek csatlakozása

„A Digitális Állampolgár mobilalkalmazással már számos állami és piaci szolgáltató ügyintézési felületére lehet bejelentkezni. Kiemelt cél, hogy az állam és a piac informatikai együttműködésével az állampolgárok valamennyi szolgáltatás esetében gyorsan, egyszerűen és biztonságosan intézhessék ügyeiket.

A Digitális Állampolgár mobilalkalmazással jelenleg több mint kétszáz állami ügyintézési felületre lehet bejelentkezni, ehhez az elmúlt időszakban több közmű- és telekommunikációs szolgáltató, bank és biztosító is csatlakozott, és jelenleg is számos szervezet dolgozik a bevezetésen, így a csatlakozók köre hamarosan tovább bővülhet.

A jogszabályban kötelezett szolgáltató szervezetek számára 2025. június 1-je volt a jogszabályi határidő a csatlakozási folyamat elindítására. Amennyiben ezt még nem tették meg, rövidesen emlékeztetőt kapnak a Digitális Szolgáltatások Felügyeletétől a teendőikkel kapcsolatban.

A DÁP keretszolgáltatásainak elterjedésével az állampolgárok is magabiztosabban navigálhatnak az online térben, és a bevezetés a csatlakozók számára is számos előnnyel is jár:

  • az ügyfelek a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás segítségével léphetnek be a szolgáltatók felületeire, így nem szükséges külön regisztrálniuk, és a meglévő regisztrációjukat is összekapcsolhatják a digitális állampolgárságukkal – így egyszerűbb a belépés, a hitelesítést pedig megkönnyíti a DÁP által már ellenőrzött személyazonosság;
  • a csatlakozott partnerek az állampolgárok hozzájárulásával, a törvényi felhatalmazásoknak megfelelően hozzáférhetnek az állampolgárok állami nyilvántartásokban szereplő személyes adataihoz, adatváltozáskor pedig értesítést kapnak;
  • a DÁP digitális aláírásával az ügyfelek személyes megjelenés nélkül is egyszerűen írhatnak alá online ügyintézéskor vagy szerződéskötéskor.

A Digitális Állampolgárság Programhoz már csatlakozott szolgáltatók listája a dap.gov.hu oldalon érhető el.”

Forrás:
Digitális Állampolgárság Program: felgyorsul a piaci szervezetek csatlakozása; Digitális Magyarország Ügynökség; 2026. március 5.

Váratnak, akadályoznak a hivatalban? – Online tehetsz panaszt a bürokráciára a kormánynak (Románia)

„Milyen akadályokba ütköznek a polgárok, vállalkozók, köztisztviselők az állami hivatalokban ügyintézéskor – ezt mostantól be lehet jelenteni a kormány által létrehozott oldalon. Egyfajta online panaszfalat nyitott erre a kormány, elindítva a fara-hartie.gov.ro – papírmentesen – internetes oldalt, mellyel a bürokrácia csökkentését, a digitális ügyintézés javítását tűzték ki célul.

„A Papírmentesen – Fără Hârtie – Románia Kormányának kezdeményezése, amely a közigazgatás digitalizálására és egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések támogatását szolgálja” – áll az erre a célra létrehozott internetes oldal leírásában.

„A platform átlátható keretet biztosít az állampolgároknak, hogy jelezzék, milyen helyzetekkel találkoztak a hivatali ügyintézéskor. Ezzel hozzájárulnak a közszolgáltatások javításához és az adminisztratív folyamatok egyszerűsítéséhez” – írják még. Videóban Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes elmondja, hogy csodát nem ígérnek, ám eltökéltséget és kitartást igen abban, hogy minél több olyan problémát megoldjanak, amikkel az emberek találkoznak a hivatalokban.

„A fara-hartie.gov.ro oldalon keresztül kötelezettséget vállalunk az állami intézményekkel való párbeszéd fenntartására és az azonosított problémák nyomon követésére mindaddig, amíg meg nem születik a megoldás a túlzott bürokráciára, a nehézkes folyamatokra és a digitalizáció hiányára” – írják az oldalon.

A miniszterelnök-helyettes elmondja, külön kérik a köztisztviselőket, jelezzék a problémákat és javaslataikat, hiszen ők azok, akik naponta közelről látják az akadályokat, ugyanakkor sok esetben a megoldást is, ám eddig még senki nem kérdezte őket.

Kedden koradélután 25 bejelentés volt. A legtöbb a személyi igazolvánnyal és az útlevéllel kapcsolatos, de gépkocsi-bejegyzéssel és jogosítvánnyal kapcsolatos ügyintézések akadályait is jelentették egyebek mellett. Többen jelezték, hogy többször kellett sort állniuk, mivel az intézmények nem kommunikálnak egymással, további olyan dokumentumokért küldték őket, melyekhez hozzáférésük kellene legyen, vagy nem sikerült megoldani, amit szerettek volna, mivel az intézmények sem tüntetik fel pontosan, hogy milyen dokumentumokra van szükség az ügyintézéshez.”

Forrás:
Váratnak, akadályoznak a hivatalban? – Online tehetsz panaszt a bürokráciára a kormánynak; Maszol.ro; 2026. március 3.

Miért jó, hogy a DÁP-hoz egyre több szolgáltató csatlakozik?

„ Mindenki jól jár azzal, ha egyre több szolgáltató építi be az ügyintézési folyamataiba a DÁP-szolgáltatásokat. Ebben a cikkben összeszedtük, miért.

A Digitális Állampolgárság Program korántsem csak a mobilalkalmazásról szól: a cél az, hogy olyan együttműködések és szolgáltatások szülessenek, amelyek egyaránt csökkentik az emberek és a csatlakozott szolgáltatók, intézmények adminisztrációs terheit. Az együttműködés közös érdek, hiszen a cél az, hogy minden érintettnek egyszerűbb legyen az élete.

Milyen szolgáltatások segítik a csatlakozó szervezeteket és az állampolgárokat?

DÁP azonosítás

Ez az a szolgáltatás, amivel a legtöbbször találkozhatsz állampolgárként. Egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy már a DÁP-pal is be tudsz jelentkezni a csatlakozott szolgáltatók online ügyintézési felületeire. A statisztikák azt mutatják, hogy előszeretettel élnek is a lehetőséggel a digitális állampolgárok: az állami és piaci felületekre összesen már 41,5 milliószor léptek be így a felhasználók. A DÁP azonosítás a szolgáltatóknak fontos ügyfélellenőrzési segítséget jelent, hiszen a digitális állampolgárság regisztrációjakor az ügyfél személyazonosságát már ellenőrizték.

Adatszolgáltatások

A DÁP többféle adatszolgáltatási módot kínál a csatlakozott partnereinek, de az elv mögöttük ugyanaz: hogy a szervezetek jogszerűen, egyszerűen és biztonságosan tudjanak a felhasználóiktól olyan adatokat kapni, amelyek a hiteles állami nyilvántartásokban elérhetők. Az adataik felett mindvégig a felhasználók rendelkeznek, azok átadása az ő hozzájárulásukkal történik – miközben az ő dolgukat is megkönnyíti, ha a szolgáltatók élnek ezzel a lehetőséggel, mert így nem kell újra és újra megadniuk az adataikat adatváltozáskor vagy új szolgáltatások igénylésekor. Bővebben az adatszolgáltatásokról a DÁP szolgáltatói portálon (új ablakban nyílik meg) olvashatsz.

DÁP digitális aláírás – folyamatba integráltan

A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a csatlakozott szervezet a saját ügyintézési folyamataiba beépítse a DÁP-pal történő aláírás lehetőségét. A felhasználó az adott piaci csatlakozó – bank, biztosító, telekommunikációs szolgáltató, és így tovább – ügyintézési folyamata során alá tudja írni a szervezettel kötött szerződéseit, meghatalmazásait, egyéb dokumentumait.

A DÁP szolgáltatásairól bővebben a platform.gov.hu (új ablakban nyílik meg) oldalon olvashatsz.

Miért jó, ha minél több szervezet csatlakozik minél több DÁP-szolgáltatáshoz?

Digitális állampolgárként

azért jó ez neked, mert

  • nem kell megjegyezned az összes online ügyintézési felületen megadott felhasználóneved és jelszavad – mégis biztonságban vagy.
  • ha új szolgáltatást igényelnél, nem kell űrlapokat kitöltened az adataiddal, elég ellenőrizni az előtöltött dokumentumokat.
  • nem kell kinyomtatni, kézzel aláírni, postán, személyesen vagy szkennelve visszajuttatni a szerződéseid, meghatalmazásaid, egyéb dokumentumaid.
  • ha változik valamilyen adatod, nem kell külön bejelentened minden egyes szervezetnél.
  • minden adatod felett te rendelkezel, csak a hozzájárulásoddal érik el azokat.
  • hamarosan egyre több olyan ügyet intézhetsz majd el egyetlen gomb megnyomásával, amihez korábban személyesen kellett megjelenned, sorba állnod, várakoznod, és így tovább.

Szolgáltatóként

azért jó ez neked, mert

  • garantáltan valós személyek vannak a profilok mögött, hiteles adatokkal, így egyszerűbb az ügyfélellenőrzés.
  • hiteles állami nyilvántartásokra alapozva dolgozhatsz.
  • a hiteles adatokkal előtöltött dokumentumok gyorsabb és egyszerűbb adminisztrációt jelentenek, kevesebb hibalehetőséggel.
  • a digitális ügyintézés kevesebb nyomtatást, fénymásolást, kézi aláírást és kevesebb várakozót, gyorsabb ügyfélkiszolgálást, jobb ügyfélélményt jelent.
  • nincs több adatváltozásból fakadó elérhetetlenség és egyéb probléma.
  • jobban tudod felhasználóidat támogatni aktuális élethelyzeteikben.
  • hamarosan a kapcsolattartás és fizetés is minden eddiginél egyszerűbbé válik

A már csatlakozott szervezetekről az alkalmazás oldalán (új ablakban nyílik meg) olvashatsz. ”

Forrás:
Miért jó, hogy a DÁP-hoz egyre több szolgáltató csatlakozik?; IdomSoft / Digitális Állampolgárság Program; 2026. március 5.

Piaci szervezetek vs. DÁP – jöhetnek az első figyelmeztetések

„A Digitális Állampolgárság Programhoz készült mobilapplikáció segítségével ma már több száz állami és piaci szolgáltató ügyintézési felületére be lehet jelentkezni, de a rendszer bevezetésére kötelezett piaci szereplők száma egyes szektorokban továbbra is alacsony. A Digitális Magyarország Ügynökség kiemelt célja, hogy ez megváltozzon, érkezhetnek az első figyelmeztetések.

Nem halad elég tempósan a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) egyes szolgáltatásainak bevezetése a piaci szereplőknél, legalábbis erre lehet következtetni a programot gründoló Digitális Magyarország Ügynökség csütörtöki közleményéből és a dap.gov.hu weboldalon közzétett, csatlakozott szolgáltatók listájából.

A közleményből kiderül, hogy az ún. kötelezett szolgáltató szervezetek számára eredetileg 2025. június 1. volt a határidő az egyik alapfunkciónak tekintett eAzonosítás szolgáltatás bevezetésére, azok a piaci szereplők pedig, melyek ezt még nem tették meg, rövidesen emlékeztetőt fognak kapni a Digitális Szolgáltatások Felügyeletétől. Hogy a renitensek felé a következő lépés mi lehet az emlékeztető után, arra nem tér ki a közlemény.

A DÁP bevezetésének részleteit a 2023. évi CIII. törvény, más néven a Dáptv. szabályozza, melynek 80. §-a jelöli ki azokat a szervezeteket, melyeknek az eAzonosítás, illetve eAláírás kertszolgáltatásokat be kell vezetniük. Ilyen szervezetek többek közt a közműszolgáltatók, a távközlési cégek, a pénzügyi és biztosítási szektor szereplői vagy akár a hulladékgazdálkodási cégek.

A fenti weboldalon található lista alapján ugyanakkor egyes területek elmaradása jelentős, így például a hazai nagybankok közül eddig csak az OTP és az MBH vezette be a DÁP mobilalkalmazás segítségével elvégezhető internetbankos bejelentkezést, a távközlési szolgáltatók közül pedig kizárólag a három nagy piaci szereplő csatlakozott, a kicsik közül egyik sem. A nagy telkók közül is – és egyébként minden résztvevő közül – egyedüliként a Yettel integrált csak automatikus DÁP adatmegosztás funkciót a CRM-rendszerébe.

A korábbi ütemtervekben kiemelt szerepet kapott a DÁP keretszolgáltatások eAláírás funkciója is, mely – elméletileg – azt teszi lehetővé, hogy a fenti módon megjelölt kötelezett szolgáltatóknál létrejövő szerződéseket az ügyfelek az applikációban könnyen aláírhassák (a szolgáltatás nem keverendő össze a már régóta elérhető általános digitális aláírás funkcióval).

Ezt a lehetőséget egyelőre még egyetlen állami vagy piaci szereplő sem integrálta az ügymenetébe, arról pedig végképp nincs hír, hogy mikor lehet majd kizárólag a DÁP applikáció használatával személyes jelenlét esetén személyazonosságot igazolni az érintett szervezetek ügyfélszolgálatain.”

Forrás:
Piaci szervezetek vs. DÁP – jöhet az első ejnye-bejnye; Koi Tamás; HWSW.hu; 2026. március 5.

Technika, tudomány, MI

Az MI-apokalipszis réme helyett az adósságválság fenyegető árnya az, ami aggasztó

„Bár a piacokat a mesterséges intelligencia megjelenése miatti tömeges munkanélküliség és a fogyasztás összeomlásának réme tartja lázban, a valódi probléma inkább a kötvénypiacokon keresendő.

A globális pénzügyi piacokon az elmúlt időszakban futótűzként terjedt egy narratíva, amely a mesterséges intelligencia túlzott térnyerése miatt az értelmiségi munkahelyek tömeges megszűnését, a fogyasztás összeomlását és az évtized végére egyfajta gazdasági leállást prognosztizált. Az elemzői félelmek egy olyan jövőképet vázoltak fel, ahol a fáradhatatlan algoritmusok és MI-ágensek termelik a GDP-t, ám a munkanélkülivé váló tömeg jövedelem hiányában képtelen vásárolni, létrehozva a szellem GDP-t. Ám a piacokat pánikba ejtő, csupán a munkahelyek megszűnésére fókuszáló elméletek tévesen mérik fel a technológiai forradalom jelenlegi gazdasági hatásait.

A valóságban a fogyasztási összeomlás helyett egy szorosan összekapcsolódó kettős verseny zajlik, egy katonai és egy technológiai. E kettőnek pedig olyan hatalmas tőke- és fizikaiinfrastruktúra-igénye, ami átrendezi a globális adósságpiacokat, a kamatkörnyezetet és a világgazdaság erőviszonyait.

Az MI fizikai korlátai

A mesterséges intelligencia nem egy absztrakt, felhőben lebegő entitás, hanem egy rendkívül anyag- és energiaigényes programkód. Csakhogy mivel az MI és a digitális iparágak mára túlnőtték a fizikai infrastruktúra és az energiaellátás fejlődését, így a globális technológiai szektor energiaválságot okozhat.

A legfejlettebb modellek üzemeltetésének akkora a villamosenergia-igénye, amekkorát a jelenlegi hálózatok képtelenek zökkenőmentesen kiszolgálni, így az iparág szereplői azonnali stratégiaváltásra kényszerülnek. Ez a folyamat már tavaly is látható volt, amikor a világszerte tervezett 110 adatközpontprojekt 26 százaléka csúszott, további 10 százalékuknál pedig a beruházók tolták el a megnyitás dátumát. A legújabb iparági adatok alapján az idén az újonnan tervezett adatközpont-beruházások 30-50 százaléka késik. Ennek az oka elsősorban a szűkös áramhálózati kapacitás, valamint a transzformátorok és egyéb kritikus hálózati berendezések hiánya, amit a globális ellátási láncok akadozása okoz.

A globális technológiai verseny fókuszpontja ennek megfelelően a szoftverfejlesztésről az energetikai infrastruktúra és a fizikai hardverek biztosítására helyeződött át. A digitális gazdaság bővítésének ma már fizikai és energetikai korlátai vannak, így a villamos energia biztonsága lett a legfőbb gazdasági versenyelőny.
Ezt a paradigmaváltást tökéletesen példázzák a Szilícium-völgy óriásainak legutóbbi lépései.
A Google egy energetikai vállalat teljes felvásárlásával az országos hálózatoktól független, saját villamosenergia-termelés kiépítése mellett döntött. A Microsoft pedig visszamondott korábbi bérleti szerződéseket, és a helyi hálózatok túlterhelésének elkerülése érdekében kisebb méretű központokat épít, miközben az állandó energiaigény további kielégítésére régi atomerőművek újraindítását finanszírozza.

Mi hajtja fel a globális adósságot?

A technológiai óriások elképesztő összegeket mozgósítanak az energia- és adat-infrastruktúra kiépítésére, miközben a fokozódó geopolitikai feszültségek egy újabb fegyverkezési hullámot indítottak el.Ez a kettős expanzió soha nem látott mértékben hajtja a globális adósságot és a kamatokat. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet jelentése szerint a világszintű adósságállomány egyetlen év alatt közel 29 ezermilliárd dollárral történelmi csúcsra, 348 ezermilliárdra ugrott. Ez a globális GDP 308 százaléka, a koronavírus-járvány óta mért legnagyobb éves növekedés, amit egyrészt az állami szintű nemzetbiztonsági és védelmi kiadások, másrészt az MI fizikai infrastruktúrájának kiépítését célzó hatalmas vállalati tőkekiadások hajtanak, mivel mindkét terület hatalmas mennyiségű tőkét igényel.

A folyamat középpontjában a fejlett gazdaságok, kiemelten az Egyesült Államok és Kína áll, kiegészülve az európai magországokkal, illetve olyan nagy feltörekvő piacokkal, mint Brazília, Mexikó és Oroszország.

A drága pénz korszaka

Ennek az erőteljes állami és vállalati szintű hitelkeresletnek a következménye az állami finanszírozási költségek emelkedése. Az amerikai és a brit tízéves államkötvények hozama 4 százalék körüli szinten stabilizálódott, míg a németeké a néhány évvel ezelőtti negatív tartományból 2 százalék fölé emelkedett.

A pénzügyi rendszerben a legfőbb kockázatot tehát a hosszú távú hitelfelvételi költségek növekedése jelenti, a befektetők ugyanis egyre kockázatosabbnak látják a jövőt a piacra zúduló hatalmas állampapír-kínálat miatt. Ennek eredményeként a hosszú távú hitelek kamatait sokkal gyorsabban emelik, mint a rövid távúakét, vagyis a kormányok számára a biztonságos és kiszámítható, több évtizedes adósságfinanszírozás hirtelen rendkívül drágává válik.

A geopolitikai feszültségek és az amerikai nyomásgyakorlás miatt az európai kormányok kénytelenek tovább növelni a védelmi költségvetésüket, amivel óhatatlanul forrásokat vonhatnak el a hagyományos gazdaság fejlesztésétől. A jelenlegi előrejelzések alapján Európa adósságrátája 2035-ig több mint 18 százalékkal emelkedhet a GDP-hez viszonyítva, ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok a védelem terén szintén 500 milliárd dolláros többletkiadást tervez a következő években.

Gépek lázadása helyett gazdasági problémák 

Visszatérve az MI-apokalipszis teóriájára, a makrogazdasági adatok épp azért cáfolják a fogyasztás nélküli deflációs válságot, mert a nagy technológiai cégek a profit felhalmozása helyett minden elérhető forrást azonnal adatközpontok építésébe forgatnak vissza, így a munkaerő is gyors ütemben csoportosul át ezekbe a tőkeigényes szektorokba.

A világgazdaságra leselkedő igazi veszély tehát nem az MI okozta kereslethiány, sokkal inkább a likviditás fokozott hiánya. A globális piacokról ez a kettős nyomás (a katonai és a technológiai) szívja fel a likviditást, tartósan magasan tartva a kamatkörnyezetet és megdrágítva a szuverén adósságfinanszírozást a világgazdaság minden szereplője számára. Mivel a globális megtakarításokat a fejlett gazdaságok használják fel annak érdekében, hogy behozzák a saját védelmi és technológiai lemaradásukat, a nemzetközi piacon egyre élesebb lesz a verseny a működőtőke-befektetésekért. Ebben az új, drága pénzre épülő rendszerben egy esetleges piaci összeomlásra leginkább ott van esély, ahol a magas adósságállomány gyenge gazdasági növekedéssel és lassú termelékenységgel párosul, így a periférián lévő, magas hiteligényű államok komoly veszéllyel néznek szembe.”

Forrás:
MI-apokalipszis helyett adósságválság; Sárközi Dániel; Makronóm; 2026. március 7.

Orvosi és egészségügyi kutatások az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig – tendenciák és problémák

„Hogyan lesz egy kutatási ötletből valódi, mérhető társadalmi és gazdasági érték az egészségügyben? Az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának (EKIK) februári szakmai műhelye azt járta körül, milyen változások és tendenciák formálják ma az orvosi és egészségügyi kutatásokat, az MI-robbanástól a bizonyítékalapú döntésekig, az etikától a tudománykommunikációig.

Orvosi kutatások: külön szabályrendszer, külön kockázatok

Dr. Kolossváry Márton PhD (EKIK Élettani Szabályozások Kutatóközpont) módszertani nézőpontból mutatta be az orvosi kutatások specialitásait, és azt, hogy az MI-eszközök száma exponenciálisan növekszik, miközben a gyors terjedés új típusú hibákat és félrevezető eredményeket is hozhat.

Az előadás egyik kulcskérdése az volt, miért hívják vissza az MI-megoldásokat, ha a modellek sokszor jól teljesítenek? A válasz lényege, hogy a modellek „jól teljesíthetnek”, de önmagukban nem „okosak”, sérülékenyek, hiányosságaik miatt félrevezethetők, és a valós, új klinikai környezetben könnyebben hibás eredményeket produkálhatnak, mint a tesztadatokon. Külön figyelmeztető jel, hogy a társadalomban sokszor nincs megfelelő veszélyérzet az MI-eszközök használatával kapcsolatban. A felhasználók, és gyakran a betegek is, hajlamosak kevésbé megkérdőjelezni az MI-alapú eredményeket. Lehetséges irányok a minőség javítására az olyan tanítási és optimalizálási megoldások, ahol a modellek finomhangolása történik az adott felhasználási helyen. Az előadás érintette továbbá az American Heart Association (AHA, Amerikai Szív Társaság) TRUE-AIM minőségbiztosítási kezdeményezését, amelynek célja növelni a transzparenciát, a reprodukálhatóságot, és a mesterséges intelligencia modellek megbízhatóságát és minőségét az orvoskutatásokban. Kolossváry Márton hangsúlyozta, hogy Magyarországon bármilyen orvosi kutatáshoz engedély szükséges, azaz az etikai és jogi szabályozási megfelelés nem megkerülhető.

Érték, evidencia, döntés: mit ér egy egészségügyi innováció?

Prof. Dr. Péntek Márta, az MTA Doktora (EKIK Egészségügyi Közgazdaságtan Kutatóközpont; egyetemi tanár; EDHT elnök) előadása a klinikai és gazdasági értékelés oldaláról közelített: honnan tudjuk, mi ér valamit – és mit érünk el vele? A kiindulópont egyszerű, az új technológiának (többlet)értéket kell adnia (egészségnyereség: élettartam, életminőség), miközben a cél az, hogy a felhasznált forrásokból a lehető legtöbb érték jöjjön létre. Ezért az egészségügyben folyamatosan választásokra kényszerülünk: mit használjunk, mire költsünk? Az előadás két, egymást kiegészítő területet emelt ki, a bizonyítékon alapuló orvoslást, valamint az egészséggazdaságtani értékelést, és az ezeket átfogó egészségügyi technológiai értékelést (HTA). Az MI megjelenésével felmerül a kérdés, alkalmazása hogyan befolyásolja a döntéshozatalt az egészségügyi technológiák terén? Az orvostudományi bizonyítékok egyik alapforrása a szakirodalom szisztematikus, megismételhető elemzése. Ez azonban idő- és munkaigényes folyamat, felmerül az MI alkalmazása (pl. releváns publikációs lekeresése, kiválogatása, adatkinyerés a közleményekből). A kutatások azt igazolták, hogy a részfeladatokban ma már segítség ugyan az MI, de egyelőre nem alkalmas arra, hogy önmagában a döntéshozatalt megbízhatóan alátámasztó, teljes szisztematikus szakirodalmi elemzést végezzen. Az AI-alapú egészségügyi technológiák klinikai vizsgálatainak tervezésének minősége, transzparens és standardizált közlése alapvető jelentőségű a tudományos bizonyítékok létrehozásában és értékelésében. Kutatásuk során 24 irányelvet azonosítottak az MI alapú egészségügyi technológiák klinikai vizsgálataira vonatkozóan, ezek azonban jelentős heterogenitást mutattak. Egyelőre nincs egyértelmű konszenzusos ajánlás, amely iránymutatást adna az MI alapú orvosi technológiák fejlesztőinek, a klinikai vizsgálatok tervezőinek és kivitelezőknek.

Prof. Dr Péntek Márta kitért arra is, hogy a gazdasági és finanszírozási döntésekhez három feltétel együttállása szükséges: magas szintű evidencia a klinikai hatékonyságra, megfelelő költséghatékonyság és elfogadható költségvetési hatás. Pozitív finanszírozói döntés esetén sem automatikus azonban az új egészségügyi technológia valódi sikere és értékteremtése, azaz, hogy használni fogják az új innovatív technológiát és valós egészségjavulás jön létre. Az MI-alapú eszközök esetében különösen nagy kérdés azok elfogadottsága a páciensek oldaláról. Egy 2021-es, 40 év feletti hazai lakossági felmérésben a válaszadók mintegy 54,4%-a választaná a robot-asszisztált műtétet, míg 33,6%-a választaná a MI-alapú radiológiai képelemzést. Úgy tűnik tehát, hogy az elfogadottság egyértelműen technológia- és helyzetfüggő. A döntésben meghatározó tényező volt a digitális egészségműveltség, az életkor azonban nem. A gyakorlati bevezetést további akadályok is nehezíthetik, például otthoni ápolást, gondozást segítő robotok esetén sok esetben a gondozott otthona nem alkalmas arra, hogy egy robot megközelítse vagy biztonságosan mozogjon benne. Az üzenet mégis előre mutat: az MI itt van – tanuljuk, féljük, használjuk, újratanuljuk, és ez még sokáig így lesz. A technológiák gyorsabban szövik át az életünket, mint ahogyan a tudományos módszerek és bizonyítékok fejlődnek, ezért a multidiszciplináris együttműködésre nagyobb szükség van, mint valaha.

„Valahol utat tévesztettünk” – a tudománykommunikáció mint túlélési feltétel

Dr. Szigeti Gyula Péter, PhD (EKIK MedTech Kutató és Innovációs Központ; Pályázati Iroda vezető) provokatív felütéssel beszélt a tudománykommunikáció súlyáról. Az ipari forradalom óta a kutatás egyre közvetlenebb társadalmi és gazdasági igényeket szolgál ki, a tudás mércéje sokszor a „hasznosság” lett. A 21. század komplex, összefonódó határterületei, mint például a részecskefizika, génsebészet, bionika, hálózatelmélet, azonban új veszélyeket is hoztak: „nagyipari” publikációs kényszert, amely futószalaggá alakíthatja a kutatást. A probléma következménye egy hatalmas, de sokszor „néma könyvtár”, ami azt jelenti, hogy számos cikk visszhang nélkül marad. Az előadásban elhangzott példák szerint bizonyos területeken a publikációk jelentős része idézetlen marad, miközben a tudomány „hallgatása” teret enged a tévhiteknek, és ha a tudomány nyelve érthetetlen, a döntéshozók is könnyebben elbizonytalanodnak. Szigeti Gyula szerint a megoldás a hiteles, érthető és hatékony tudománykommunikáció, amely nem luxus, hanem a 21. századi tudomány fenntarthatóságának egyik kulcsa. A kutatóknak is megéri, hiszen a tudományos kommunikáció magasabb számú idézettséget, nagyobb társadalmi bizalmat, gyorsabb innovációs folyamatokat és nem mellesleg, hatékonyabb pályázati előnyt jelentenek.

Orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás – eredmények Óbudai Egyetemen

Prof. Dr. Gulácsi László, az MTA Doktora (tudományos rektorhelyettes, Óbudai Egyetem) és Dr. Berek László (könyvtárigazgató, Egyetemi Könyvtár) „Orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás; eredmények az Óbudai Egyetemen” című előadásukban az orvosi kutatások és az interdiszciplinaritás egyetemi eredményeit, valamint publikációs és hivatkozási mutatóit mutatták be. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy a health és a medical azaz az orvosi, élettani és egészségügyi kutatások és ezek eredményei mennyire fontosak az Óbudai Egyetem kutatási és publikációs portfóliójában és ebben milyen tendenciák látszanak. Vizsgálták ezen kutatások nemzetközi beágyazódottságát és nemzetközi kapcsolatait.

Az Óbudai Egyetem munkatársaitól 2023-2025 között (3 év) megjelent 2809 publikációból mintegy 515 volt orvosi egészség és egészségügyi témájú, míg a 20 233 összes citációból (hivatkozásból) 4335 volt az, amelyet ezek a publikációk kaptak. Ami ennél is fontosabb egyetemünk számára az a publikációk ’Field Weigheted Citation Impactja FWCI’, ez a mutató azt fejezi ki, hogy az adott kutatás eredményét a hazai és nemzetközi tudományos világ mennyire tartja fontosnak. Ez egy nemzetközileg széles körben használt mutató, amely a tudományos minőséget méri (a magasabb szám a jobb). Ezen mutató szerint az orvosi kutatások interdiszciplinaritás eredményeit közlő publikációk FWCI mutatója jelentősen magasabb volt (2,3), mint az összes publikációk FWCI átlaga (1,7) 2024-ben. Ezen terület publikáció számosságban jelentősen növekszik, minőségben pedig a felső szegmenst reprezentálja. Mindez jól jelzi, hogy az egészségügyi fókusz nemcsak jelen van, hanem szignifikáns mérhető hatást is mutat. A februári EKIK műhely közös üzenete az, hogy az egészségügyi innovációk (különösen az MI) soha nem látott tempóban érkeznek, miközben a módszertani szigor, az etikai megfelelés, a klinikai és gazdasági evidencia, valamint a közérthető kommunikáció egymásra utalt. „Az „ötlettől a haszonig” vezető út ma már csak úgy járható, ha a technológia, az orvoslás, a közgazdaságtan, a szabályozás és a tudománykommunikáció egy nyelvet kezd beszélni – és ebben a munkában az EKIK szakmai műhelyei hónapról hónapra kézzelfogható kapaszkodókat adnak.” – foglalta össze Dr. habil Zrubka Zsombor, az EKIK főigazgatója, az EKIK műhely szakmai vezetője. ”

Forrás:
Fókuszban az egészségügyi kutatások új korszaka; Óbudai Egyetem; 2026. február 25.

A mesterséges intelligencia felelőtlen, vadnyugati korszakának szeretnének véget vetni – Pro-Human Declaration (Emberközpontú Nyilatkozat)

„Miközben Washington és az Anthropic közötti szakítás rávilágított arra, hogy gyakorlatilag semmilyen koherens szabályozás nem irányítja a mesterséges intelligencia fejlesztését, egy kétpárti gondolkodókból álló koalíció összeállított valamit, amit a kormányzat mindeddig nem: egy keretrendszert arra, hogyan kellene kinéznie a felelős MI-fejlesztésnek.

A Pro-Human Declaration (Emberközpontú Nyilatkozat) még a múlt heti Pentagon–Anthropic konfliktus előtt készült el, de a két esemény egybeesése senkinek sem kerülte el a figyelmét az érintettek közül.

„Valami egészen figyelemre méltó történt Amerikában az elmúlt négy hónapban” – mondta Max Tegmark, az MIT fizikus és MI-kutatója, aki segített megszervezni a kezdeményezést, amikor erről a szerkesztővel beszélgetett. „A közvélemény-kutatások hirtelen azt mutatják, hogy az amerikaiak 95%-a ellenzi a szabályozatlan versenyt a szuperintelligencia kifejlesztéséért.”

Az újonnan közzétett dokumentumot szakértők, volt kormányzati tisztviselők és közéleti szereplők százai írták alá. A szöveg egy egyenes megállapítással indul: az emberiség válaszúthoz érkezett. Az egyik út – amelyet a nyilatkozat „a leváltás versenyének” nevez – oda vezet, hogy az embereket először a munka világában, majd a döntéshozatalban is kiszorítják, miközben a hatalom elszámoltathatatlan intézmények és azok gépei kezében összpontosul. A másik út olyan mesterséges intelligenciához vezet, amely drámai módon kibővíti az emberi lehetőségeket.

Az utóbbi forgatókönyv öt kulcsfontosságú pillérre épül:
* az emberek döntési kontrolljának megőrzésére,
* a hatalom túlzott koncentrációjának elkerülésére,
* az emberi tapasztalat védelmére,
* az egyéni szabadság megőrzésére,
* valamint az MI-vállalatok jogi felelősségre vonhatóságára.

A javaslat erőteljesebb elemei között szerepel például a szuperintelligencia fejlesztésének teljes tilalma, amíg nincs tudományos konszenzus arról, hogy biztonságosan megvalósítható, és nincs valódi demokratikus felhatalmazás. Emellett kötelező leállító mechanizmusokat írna elő a nagy teljesítményű rendszerekben, és megtiltaná az olyan architektúrákat, amelyek képesek önreprodukcióra, autonóm önfejlesztésre vagy a leállítás megakadályozására.

A nyilatkozat megjelenése egy olyan időszakra esik, amely különösen érzékletessé teszi a kérdés sürgősségét. Február utolsó péntekén Pete Hegseth védelmi miniszter „ellátásiláncbeli kockázatnak” minősítette az Anthropicot – amelynek mesterséges intelligenciáját már titkos katonai platformokon használják – miután a cég nem volt hajlandó korlátlan hozzáférést adni technológiájához a Pentagon számára. Ezt a címkét általában kínai kapcsolatokkal rendelkező cégekre alkalmazzák. Néhány órával később az OpenAI saját megállapodást kötött a védelmi minisztériummal – olyat, amelyet jogi szakértők szerint nehéz lesz érdemben kikényszeríteni. Mindez világosan megmutatta, mennyire költséges következményei lettek a kongresszusi tétlenségnek az MI szabályozása terén.

Ahogy Dean Ball, a Foundation for American Innovation vezető kutatója a New York Timesnak fogalmazott: „Ez nem csupán egy szerződés körüli vita. Ez az első valódi beszélgetés, amelyet országként folytatunk arról, ki ellenőrzi az MI-rendszereket.”

Tegmark egy mindenki számára érthető hasonlattal élt a beszélgetés során: „Soha nem kell attól tartani, hogy egy gyógyszergyártó cég piacra dob egy olyan gyógyszert, amely súlyos károkat okoz, mielőtt kiderülne, hogyan lehet biztonságossá tenni” – mondta. „Az FDA egyszerűen nem engedi forgalomba hozni, amíg nem elég biztonságos.”

Washington hatásköri vitái ritkán generálnak akkora társadalmi nyomást, amely törvénymódosításhoz vezet. Tegmark azonban úgy látja, hogy a gyermekek biztonsága lehet az a pont, amely áttörést hozhat a jelenlegi patthelyzetben. A nyilatkozat ezért kötelező előzetes tesztelést javasol az MI-termékek bevezetése előtt – különösen azokra a chatbotokra és „digitális társ” alkalmazásokra vonatkozóan, amelyek fiatal felhasználókat céloznak. A tesztelésnek ki kell terjednie többek között az öngyilkossági gondolatok erősödésének kockázatára, a mentális problémák súlyosbodására vagy az érzelmi manipulációra.

„Ha egy elvadult öreg férfi egy 11 éves gyereknek ír üzeneteket úgy, mintha egy fiatal lány lenne, és arra próbálja rávenni a fiút, hogy kövessen el öngyilkosságot, ezért börtönbe kerülhet” – mondta Tegmark. „Erre már vannak törvényeink. Ez illegális. Akkor miért lenne más a helyzet, ha egy gép teszi ugyanezt?”

Szerinte ha egyszer elfogadják az előzetes tesztelés elvét a gyermekeknek szánt termékeknél, a szabályozás köre szinte elkerülhetetlenül bővülni fog. „Az emberek majd azt mondják: tegyünk hozzá még néhány követelményt. Talán azt is tesztelni kellene, hogy a rendszer nem tud segíteni terroristáknak biológiai fegyverek készítésében. Vagy hogy egy szuperintelligencia ne legyen képes megdönteni az Egyesült Államok kormányát.”

Nem kis jelentőségű, hogy Steve Bannon, Donald Trump egykori tanácsadója és Susan Rice, Barack Obama nemzetbiztonsági tanácsadója ugyanazt a dokumentumot írta alá – Mike Mullen volt vezérkari főnök és progresszív vallási vezetők mellett.

„Amiben mindannyian egyetértenek, az természetesen az, hogy mindannyian emberek” – mondta Tegmark. „Ha végül arról kell döntenünk, hogy az emberek jövőjét vagy a gépek jövőjét választjuk, akkor nyilvánvalóan ugyanazon az oldalon állnak majd.””

Forrás:
Az AI-vadnyugat végének kezdete?; IT Business; 2026. március 8.
A roadmap for AI, if anyone will listen; Connie Loizos; TechCrunch; 2026. március 7.

Digitális fordulat a bíróságokon: MI-alkalmazások a polgári bíráskodásban

„A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztálya 2026. március 25-én Budapesten rendezi meg az „Algoritmus a tárgyalóteremben – A mesterséges intelligencia és a polgári perek” című szakmai konferenciát. A rendezvény célja, hogy tudományos és gyakorlati szempontból vizsgálja meg az algoritmusok és a mesterséges intelligencia térnyerését az igazságszolgáltatásban.

A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet és a Magyar Jogász Egylet Családjogi Szakosztálya által szervezett rendezvényen a téma szakértői a mesterséges intelligencia hatását elemzik a polgári perekben, kiemelt fókusszal a családjogi perekre.

Az igazságszolgáltatás küszöbén álló technológiai fordulat új kérdéseket vet fel a polgári perek világában: milyen szerepet kaphat a mesterséges intelligencia a döntéshozatalban, a bizonyításban és a digitális bizonyítékok értékelésében? A szakmai program neves szakértők közreműködésével a legaktuálisabb hazai és nemzetközi tendenciák tükrében vizsgálja az MI alkalmazásának lehetőségeit és korlátait a polgári igazságszolgáltatásban.

A tanácskozás lehetőséget biztosít a jogalkalmazók számára, hogy megismerjék az átalakuló igazságszolgáltatás technológiai alapvetéseit és felkészüljenek a polgári perekben várható digitális kihívásokra.
Az esemény programja.”

Forrás:
Digitális fordulat a bíróságokon: MI-alkalmazások a polgári bíráskodásban; Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet (MFI); 2026. március 3.

A magyar vezérigazgatók fókuszában a technológiai átalakulás kényszere áll

„A hazai vállalatvezetők egyszerre szembesülnek erősödő rövid távú fenyegetésekkel és a technológiai átalakulás folyamatos kényszerével, amely hosszú távú, stratégiai fókuszt követel. Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, a hazai környezetben növekvő bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást. A PwC Magyarország 15. alkalommal, 2025 őszén elvégzett vezérigazgató-felmérése szerint a magyar CEO-k idejük 60%-át egyévesnél rövidebb távú ügyekre fordítják – jóval többet, mint társaik világszerte –, és így kevesebb fókusz marad a vállalati életképesség, az innováció és az MI-adaptáció hosszabb távú, stratégiai kérdéseire, melyek egyre erőteljesebben kerülnek napirendre.
…
Bizonytalan az MI megtérülése, az erős alapok nélkülözhetetlenek

A vezérigazgatók számára ma az a legfontosabb kérdés, hogy elég gyorsan alakítják-e át a vállalkozásukat ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológia változásaival, beleértve az MI-t. Annak ellenére, hogy az MI-korszaknak még a korai szakaszában vagyunk, a szervezetek már számos területen kísérleteznek a technológiával, de a vállalati szintű integráció még kevéssé elterjedt. Magyarországon az MI-t a megkérdezettek nagy vagy nagyon nagy mértékben a keresletgenerálás (18%), az ügyfélélmény (17%) és a támogató szolgáltatások területén (12%) használja.

A mérhető üzleti eredmények szintén korlátozottak: mindössze 13% számolt be többletbevételről az MI‑bevezetések eredményeként, és a költségcsökkentés terén sem sokkal jobb a helyzet. A felmérésben részt vett hazai vállalatok 77%-a szerint pedig nem tapasztalható sem költségcsökkenés, sem bevételnövekedés a mesterséges intelligencia alkalmazásából.

A kutatás hangsúlyozza az erős MI‑alapok szerepét: akik rendelkeznek stabil technológiai környezettel, felelős MI‑keretrendszerrel és integrált ütemtervvel, háromszor nagyobb valószínűséggel realizálnak pénzügyi előnyöket (bevételnövekedés az elmúlt 12 hónapban 9% vs. 28% az erős alapokkal rendelkezők javára Magyarországon, a költségek csökkenése 12% vs. 33%). Annak ellenére, hogy a stabil MI-alapok tekintetében nincs lényeges eltérés a globális és a hazai minta között, a hasznok vonatkozásában a különbség látványos: sokkal kevesebben realizálnak előnyöket itthon. Míg Magyarországon mindössze 6% azok aránya, akik bevételnövekedésről és költségcsökkenésről is beszámoltak, addig nemzetközi viszonylatban ez 12%…”

Forrás:
A magyar vezetők fókuszában a technológiai átalakulás kényszere áll; PwC Magyarország; 2026. március 4.
A magyar vezetők
fókuszában a technológiai átalakulás kényszere áll – 15. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérés; PwC Magyarország; 2026. március 4. (PDF)

Fenntartható fejlődés

Zöld iparpolitika – Az Európai Bizottság javaslata az ipari akcelerátorokról szóló jogszabályra, és az európai ipar megerősítésére

„Az Európai Bizottság a mai napon jogalkotási javaslatot fogadott el az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, európai gyártású technológiák és termékek iránti kereslet növelése érdekében. Az ipari akcelerátorról szóló jogszabály fellendíti a gyártást, növeli a vállalkozásokat és munkahelyeket teremt az EU-ban, miközben támogatja a tisztább, jövőálló technológiák ipari bevezetését.

A Draghi-jelentés ajánlásaival összhangban az IAA célzott és arányos „Made in EU” és/vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású követelményeket vezet be a közbeszerzésre és az állami támogatási rendszerekre vonatkozóan. Ezek a kiválasztott stratégiai ágazatokra fognak vonatkozni, különösen az acél-, a cement-, az alumínium-, a személygépkocsi- és a nulla nettó kibocsátású technológiák terén, ugyanakkor olyan keretet hoznak létre, amely adott esetben más energiaigényes ágazatokra, például a vegyiparra is kiterjeszthető. Ez erősíteni fogja az európai termelési kapacitásokat, és növelni fogja az európai gyártású tiszta technológiák és termékek iránti keresletet. A jogszabály előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak létre egységes digitális engedélyezési eljárást a gyártási projektek felgyorsítása és egyszerűsítése érdekében.

Az IAA célja, hogy növelje az értékteremtést az EU-ban, megerősítve ipari bázisunkat, tekintettel a növekvő tisztességtelen globális versenyre és a stratégiai ágazatokban a nem uniós beszállítóktól való növekvő függőségre. Ezért olyan stratégiát jelent, amely támogatja a hosszú távú gazdasági növekedést, a jólétet és a biztonságot. 2024-ben a feldolgozóipar az uniós GDP 14,3 %-át tette ki, ezért alapvető szerepet játszik Európa gazdasági rezilienciájában, innovációs életciklusában és társadalmi szerkezetében. A jogszabály célja, hogy 2035-re 20%-ra növelje a feldolgozóipar részarányát az EU GDP-jében.

Ugyanakkor az EU továbbra is a világ egyik legnyitottabb piaca, és elkötelezett amellett, hogy fenntartsa ezt a nyitottságot, amely a gazdasági erő és a reziliencia kulcsfontosságú forrása. A javaslat nagyobb viszonosságot ösztönöz a közbeszerzés terén azáltal, hogy a Draghi-jelentéssel összhangban egyenlő bánásmódot biztosít azon országok számára, amelyek hozzáférést biztosítanak az uniós vállalatok számára piacaikhoz. Azokat a tartalmakat, amelyek olyan partnerektől származnak, amelyekkel az Unió szabadkereskedelmi térséget vagy vámuniót létrehozó megállapodást kötött, vagy amelyek a közbeszerzésről szóló megállapodás részes felei, és adott esetben az Uniónak az említett megállapodás szerinti kötelezettségei vannak, uniós eredetűnek kell tekinteni. Más állami beavatkozások, nevezetesen állami programok és árverések esetében a partnerek az IAA hatálya alá tartozhatnak, ha szabadkereskedelmi megállapodással vagy vámunióval rendelkeznek az EU-val.

Bár továbbra is nyitva áll a közvetlen külföldi befektetések előtt, az IAA feltételeket állapít meg a stratégiai ágazatokban végrehajtott, 100 millió EUR-t meghaladó jelentős beruházásokra vonatkozóan, amennyiben egyetlen harmadik ország ellenőrzi a globális gyártási kapacitás több mint 40%-át. Az ilyen beruházásoknak minőségi munkahelyeket kell teremteniük, ösztönözniük kell az innovációt és a növekedést, és a technológia- és tudástranszfer, valamint a helyi tartalmi követelményeknek való megfelelés révén valódi értéket kell teremteniük az EU-ban. Emellett garantálniuk kell az európai foglalkoztatás legalább 50%-os szintjét, biztosítva, hogy a vállalkozások és a polgárok a befektetők mellett részesüljenek az egységes piachoz való hozzáférés előnyeiből. Ennek során az IAA megerősíti az EU gazdasági biztonságát és az ellátási lánc rezilienciáját.

Az ipari akcelerátorprogramról szóló jogszabály az alábbiak révén aknázza ki az egységes piac erősségeit:

A „Made in EU” és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek vezető piacainak támogatása

Az IAA bevezeti a „Made in EU” és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású preferenciákat a közbeszerzésben és az állami támogatási rendszerekben az európai ipari termékek – a cement, az alumínium és a nettó zéró technológiák, például az akkumulátorok, a napenergia, a szélenergia, a hőszivattyúk és az atomenergia – iránti kereslet növelése érdekében. Az acél tekintetében a jogszabály konkrét, alacsony szén-dioxid-kibocsátású preferenciákat javasol a piaci kereslet megteremtése érdekében. Ez az intézkedés bizalmat és kiszámíthatóságot teremt a befektetők számára, fellendíti az innovációt, és a tiszta acélt az EU ipari jövőjének központi elemévé teszi. A közpénzek stratégiai felhasználása támogatni fogja az uniós beruházásokat, ezáltal erősítve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékekhez való hozzáférést és megőrizve a versenyképességet.

Annak biztosítása, hogy a közvetlen külföldi befektetések értéket teremtsenek az EU számára

Az EU továbbra is a közvetlen külföldi befektetések (FDI) egyik fő célpontja, amely 2024-ben a globális FDI-állomány közel egynegyedének adott otthont. Annak biztosítása érdekében, hogy a közvetlen külföldi befektetések megerősítsék az uniós ellátási láncokat, előmozdítsák a technológiatranszfert és támogassák a minőségi munkahelyteremtést, az IAA feltételeket vezet be a 100 millió eurót meghaladó beruházásokra az olyan feltörekvő ágazatokban, mint az akkumulátorok, az elektromos járművek, a fotovoltaika és a kritikus fontosságú nyersanyagok.

Az engedélyezés egyszerűsítése

A Bizottság egyszerűsítési menetrendjének részeként az IAA egyszerűsíti és digitalizálja az ipari projektek engedélyezési eljárásait. Ez magában foglalja az egységes digitális „egyablakos ügyintézés” bevezetését egyértelmű határidőkkel, valamint a hallgatólagos jóváhagyás elvét az energiaigényes dekarbonizációs projektek engedélyezési eljárásának közbenső szakaszaiban.

A fenntartható gyártás fellendítése

Az IAA bevezeti az ipari gyorsítási területeket, amelyek lehetővé teszik az ipari szimbiózist és ösztönzik a tiszta gyártási projektklaszterek létrehozását. Az ilyen klaszterek létrehozása megkönnyíti az alapvető energiainfrastruktúra-beruházásokat, és előmozdítja az egész területre kiterjedő engedélyeket. Ezeken a területeken a projektek a befektetőkkel való profilalkotást és a készségfejlesztés támogatását fogják igénybe venni.

Következő lépések

A javasolt rendeletről annak elfogadása és hatálybalépése előtt az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa fog tárgyalni.

Háttér

Ez a kezdeményezés egy rendeletjavaslat. Ezt a tisztaipar-megállapodásban és az EU gazdasági biztonságának megerősítéséről szóló tavalyi közös közleményben jelentették be. Emellett a Draghi-jelentésnek is eleget tesz azáltal, hogy közbeszerzési és támogatási rendszerek révén megteremti a tiszta és uniós gyártású termékek és kulcsfontosságú technológiák iránti uniós keresletet.

Bővebb információért

Az ipari akcelerátorról szóló rendelet

Kérdések & Válaszok

Tájékoztató

Idézet(ek)
„A mai nap fontos lépést jelent az európai gazdasági doktrína megújításában, hogy az Unió megfeleljen a 21. század kihívásainak, amint azt a Draghi-jelentés is ajánlja. A példátlan globális bizonytalansággal és a tisztességtelen versennyel szembesülve az európai ipar számíthat e jogszabály rendelkezéseire a kereslet fellendítése és a stratégiai ágazatokban a reziliens ellátási láncok garantálása érdekében. Munkahelyeket fog teremteni azáltal, hogy az adófizetők pénzét az európai termelésre irányítja, csökkenti függőségeinket, és fokozza gazdasági biztonságunkat és szuverenitásunkat.” – Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
A Bizottság javaslatot tesz az ipari akcelerátorról szóló jogszabályra az európai ipar megerősítése és a munkahelyteremtés érdekében; Európai Bizottság; 2026. március 4.
(Uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)
Lásd még:
Why the EU’s new industry act is climate policy in disguise; Zia Weise; Politico; 2026. március 4.

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a 2040-re teljesítendő éghajlat-politikai célértéket

„A Tanács a mai napon hivatalosan elfogadta a módosított európai klímarendeletet. A jogszabály kötelezően teljesítendő köztes éghajlat-politikai célértéket vezet be, amelynek értelmében 2040-re 90%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást (ÜHG-kibocsátás) az 1990-es szintekhez képest. Ez az új célérték még határozottabban ráállítja az EU-t arra az útra, amely kijelöli, hogyan érje el 2050-re a klímasemlegességet az összes gazdasági ágazatban.

2036-tól kezdődően a kiváló minőségű nemzetközi jóváírásokat – az 1990-es uniós nettó kibocsátás legfeljebb 5%-áig – fel lehet használni annak érdekében, hogy kielégítő hozzájárulást lehessen elérni a 2040-re kitűzött célérték teljesítéséhez, méghozzá oly módon, amely egyaránt ambiciózus és költséghatékony. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátáscsökkentés legalább 85%-át az EU-n belül kell elérni. A Párizsi Megállapodással összhangban a jóváírásoknak olyan tevékenységeken kell alapulniuk, amelyek hitelesen csökkentik az ÜHG-kibocsátást a partnerországokban.

„Az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy élen járjon az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben, egyúttal pedig védelmezze versenyképességünket, és biztosítsa, hogy senki se maradjon hátra. A mérföldkőnek számító 2040-es éghajlat-politikai célérték mai elfogadása biztosítja az ipar, a polgárok és a befektetők számára a tiszta energiára való átállás következő évtizedben történő végrehajtásához szükséges biztonságot.” – María Panajótu, a Ciprusi Köztársaság mezőgazdasági, vidékfejlesztési és környezetvédelmi minisztere

A módosított klímarendelet egyéb olyan kulcsfontosságú elemeket is meghatároz, amelyeket a Bizottságnak figyelembe kell vennie a 2030 utáni időszakra vonatkozó jogalkotási javaslatainak kidolgozása során. Ezek középpontjában – más prioritások mellett – a versenyképesség, az az egyszerűsítés, a társadalmi méltányosság, az energiabiztonság és a megfizethetőség áll. E kulcsfontosságú elemek közé tartoznak a következők:

  • az EU-n belüli tartós szén-dioxid-eltávolítás (olyan folyamatok, amelyek magukban foglalják a szén-dioxid légkörből történő leválasztását és tartós tárolását) az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében a fennmaradó, nehezen csökkenthető kibocsátások ellensúlyozása érdekében
  • az ágazatok és eszközök közötti és azokon belüli fokozott rugalmasság a célértékek egyszerű és költséghatékony teljesítésének támogatása érdekében

A módosított klímarendelet emellett egy évvel elhalasztja – 2027 helyett 2028-ban határozza meg – azt az időpontot, amikor a közúti közlekedésre, az épületekre és további ágazatokra vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek (ETS2) teljeskörűen meg kell kezdenie a működését.

A következő lépések

A rendelet elfogadása volt a jogalkotási folyamat utolsó lépése. A módosított rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba, és közvetlenül alkalmazandó lesz minden uniós országban. Annak érdekében, hogy megvalósuljon a 2040-re kitűzött kötelező uniós éghajlat-politikai célérték teljesítése, a Bizottság javaslatokat fog kidolgozni a témában.

A módosított rendelet azt is előírja, hogy az európai klímarendeletet kétévente felül kell vizsgálni. A tudományos és technológiai fejlemények alapján a Bizottság értékelni fogja a klímarendeletet, ennek során figyelembe véve az EU versenyképességét, az energiaárakat, az uniós szintű nettó szén-dioxid-eltávolítást, valamint az uniós országok számára a tekintetben biztosított rugalmasságot, hogy kiváló minőségű nemzetközi jóváírásokat használhatnak fel a 2030 utáni időszakra vonatkozó célértékeik teljesítéséhez.

A Bizottság javaslatot fog tenni a klímarendelet felülvizsgálatára vagy további intézkedések meghozatalára, ha ez szükségessé válik a versenyképesség és a hosszú távú jólét támogatása érdekében.

Háttér

A 2021-ben elfogadott európai klímarendelet a Párizsi Megállapodással összhangban megteremti az EU hosszú távú éghajlat-politikáinak jogi alapjait. Előírja, hogy 2050-re a gazdaság egészében kötelezően meg kell valósítani a klímasemlegességet, 2030-ra pedig legalább 55%-kal kell csökkenteni a nettó kibocsátásokat. A rendelet emellett egy 2040-re elérendő köztes éghajlat-politikai célérték meghatározását is előirányozta.

Az „Európa 2040-re kitűzött éghajlat-politikai célja” című közlemény 2024. februári közzétételét követően az Európai Bizottság 2025. július 2-án az európai klímarendelet módosítását indítványozva hivatalosan javaslatot tett az új éghajlat-politikai célértékre.

Az Európai Tanács 2025 októberében stratégiai iránymutatást nyújtott a 2040-re teljesítendő célérték meghatározására szolgáló kerettel kapcsolatos további lépésekről. Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy olyan kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, amelynek segítségével meg lehet őrizni és fokozni lehet az EU versenyképességét, ugyanakkor pedig az átmenet társadalmi méltányossága is biztosítható. Felszólították továbbá a Bizottságot, hogy erősítse meg a 2040-es célérték teljesítésében az európai ipart és polgárokat támogatni hivatott keretet.

”

Forrás:
A Tanács véglegesen elfogadta a 2040-re teljesítendő éghajlat-politikai célértéket; Európai Unió Tanácsa; 2026. március 5.

Szakirodalom

Európai trendek – hazai átalakulás a tervezésben. A magyarországi területi és településtervezés és változásainak értékelése az európai típusok és trendek fényében

„A tanulmány a rendszerváltozás után létrejött hazai területi és településtervezési rendszert és annak az utolsó évtizedben történt változásait elemzi nemzetközi perspektívában. A tervezés formáira fókuszáló kutatás a jogszabályok által meghatározott formális tervi rendszer változásainak elemzésével azt vizsgálta, hogy hol helyezhető el a magyar rendszer az európai tipológiában és a változások milyen összefüggést mutatnak az európai trendekkel, különös tekintettel az EU hatásaira. Az európai trendeket a tervezési szakirodalom fókusztémái, a területi tervezésre ható uniós irányelvek és szakpolitikai dokumentumok, ill. az ESPON-program legutóbbi a tervezési rendszereket vizsgáló felmérése alapján azonosítottuk. Ezek elsősorban egy átfogó, integráló természetű, tágabb társadalmi-környezeti célok elérését segítő koordináló tervezési forma felé mutatnak. A legtöbb kelet-közép-európai országhoz hasonlóan Magyarország is a kilencvenes évek második felében építette fel új tervezési rendszerét, jelentős részben az európai integrációtól inspirálva. A hazai területi tervezés csak nagyon széttagolt formában jött létre, elsősorban a szabályozó rendezési és az elsősorban a külső támogatásokra célzó területfejlesztés erőteljes szétválásával. A szabályozás alapú és a települési szintű tervezésben a tervi eszközkészlet módosítása, pl. az integrált stratégia megszüntetése és ágazati pozicionálása révén a legutóbbi időszakban a tervezés technikai-műszaki karaktere erősödik, az integrált településtervezés háttérbe szorult és mindinkább az építési-építészeti ágazat részévé válik. A nemzetközi trendekkel ellentétben Magyarországon a területi tervezés jellemzően nem szakpolitikák megvalósítási eszközeként, hanem fejlesztések bürokratikus akadályaként tűnik fel, ezért bővülnek a helyi-területi szintű szabályozási tervek megkerülésének lehetőségei, míg a terület- és településfejlesztési tervekre kevéssé épít a hazai fejlesztéspolitika, így érvényesítési hatása csökkent a szakpolitika ígéretes ambíciói ellenére. A tervezés formáját tekintve a legutóbbi időszakban több területen a korábbi trendekhez és az európaizálódás elvi modelljéhez képest visszarendeződés figyelhető meg a tervi eszközök karakterét, a tervezés hatókörét, küldetését illetően, míg a tervezési terek változásai erősebb összefüggést mutatnak az európai trendekkel.”

Forrás:
Európai trendek – hazai átalakulás a tervezésben. A magyarországi területi és településtervezés és változásainak értékelése az európai típusok és trendek fényében; Salamin Géza; Tér és Társadalom; 39. évf., 4. szám; DOI: 10.17649/TET.39.4.3665; 2025

Vidéki szemmel nézve – Rural proofing: egy új kormányzási eszköz kialakításának esélyei és feltételei Magyarországon

„Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a területi különbségek kezelése sem uniós, sem tagállami szinten, és különösen a vidéki térségek számára nem kínál az elvárásoknak megfelelő megoldásokat. A vidéki térségeket kiemelten érintik az olyan kérdések, mint a demográFai folyamatok, a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és a reziliencia kérdése, a mesterséges intelligencia és a robotizáció térnyerésének veszélyei, a gazdasági növekedés egyik alapfeltételét jelentő innovációs ökoszisztéma hiánya vagy gyengesége. Az is nyilvánvaló, hogy e jövőt érintő kihívásokra eredményes válasz kizárólag komplex megközelítés mellett adható, amelyre – kormányzási oldalról – az ún. rural proofing kínálhat egyfajta lehetőséget. A rural proofing egy olyan, egyelőre kevéssé kutatott eszköz, amely a vidéki sajátosságok figyelembe vételét kívánja elősegíteni a központi kormányzati döntések rendszerében. Az eljárás tudományági gyökerei és azok mélyebb összefüggései, továbbá a gyakorlati alkalmazás sikerességének feltételei nem teljesen tisztázottak. A tanulmány megvizsgálja azokat a jellemzőket, amelyek segítségével nem csupán a tudományági besorolás válhat világossá, de ebből következően a gyakorlati alkalmazás irányai is jóval egyértelműbbé válhatnak. Sor kerül azon feltételek számbavételére is, amelyek nélkül e sajátos és újszerű kormányzási eszköz sikeressége elképzelhetetlennek tűnik. A megállapítások között szerepel az is, hogy a sikerhez elengedhetetlennek tűnik az olyan alapelvek érvényesülése (például partnerség, többszintű kormányzás), amelyek kifejezetten a fejlesztéspolitika és nem a klasszikus közigazgatás világában honosak. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a rural proofing nem csupán a vidéki térségek esetén lehet sikeres, mert lényege a területi – és nem csupán vidéki – sajátosságok figyelembevétele és a helyi igényekhez igazodó, differenciált beavatkozások kialakítása. A tanulmány hangsúlyozza azt is, a rural proofing célja soha nem valósulhat meg abban az esetben, ha ez a mechanizmus kimerül a hatásértékelésben és nem terjed ki a különböző tárcák közötti összehangolt együttműködésre, melynek elméleti keretét az igazgatási ciklus képezi. A megállapítások természetesen nem kérdésköröket kívánnak lezárni, sokkal inkább olyan új megvilágításba szeretnék helyezni a rural proofing működési feltételeit, amelyek hozzájárulnak további tudományos vitákhoz, valamint egy sokkal eredményesebb központi és területi beavatkozási mechanizmus kialakításához”

Forrás:
Rural proofing: egy új kormányzási eszköz kialakításának esélyei és feltételei Magyarországon; Finta István; Tér és Társadalom; 39. évf., 3. szám; DOI: 10.17649/TET.39.3.3616; 2025
Lásd még:
Rural proofing; Rural proofing – Rural Vision – European Union
The government’s approach to rural proofing, 2025 ; Department for Environment, Food & Rural Affairs (Anglia); 2025. május 15.

Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere

„A digitális átalakulás széles körű és összetett hatásokkal jár a gazdaságban és a társadalomban, ami megnehezíti a közpolitikai célok közötti kompromisszumok megtalálását. Az OECD Going Digital integrált szakpolitikai keretrendszere (a Keretrendszer) segíti a kormányokat és az érdekelt feleket abban, hogy integrált megközelítést dolgozzanak ki a szakpolitikai döntéshozatalhoz az inkluzív digitális jövő alakítása érdekében. A Keretrendszer hét egymással összefüggő szakpolitikai dimenziót tartalmaz, amelyek kiállták az idő próbáját:
* hozzáférés a kommunikációs infrastruktúrákhoz, szolgáltatásokhoz és adatokhoz;
* a digitális technológiák és adatok hatékony felhasználása;
* digitális és adatvezérelt innováció;
* jó munkahely mindenkinek;
* társadalmi jólét és befogadás;
* bizalom a digitális korban;
* és piaci nyitottság a digitális üzleti környezetekben.
A Keretrendszer olyan átfogó szakpolitikai kérdéseket is azonosít (pl. készségek, digitális kormányzat, kis- és középvállalkozások, valamint adatok), amelyek több szakpolitikai dimenziót is érintenek. Ezenkívül a Keretrendszer útmutatást nyújt a digitális szakpolitikai döntéshozatal olyan gyakorlati megközelítésére, mely a gazdaság- és társadalom egészét veszi figyelembe.”

Forrás:
The OECD Going Digital Integrated Policy Framework 2026; OECD Digital Economy Papers, No. 381; OECD Publishing; DOI: 10.1787/0254ae07-en; 2026. március 2.

A jövő generáció magyarországi közlekedési stratégiájának főbb irányai

„Az ágazati stratégiák lényeges jellemzője, hogy hosszabb, 20-30 éves időtávra terveznek. Ez egyrészt előny, mert a stratégiák által kijelölt célok elérése több időt vesz igénybe, ugyanakkor hátrány is, mert a megvalósulás céldátumának műszaki fejlettsége nem ismert. További kérdéseket vet fel, hogy a készítők több esetben nem lesznek használók, vagyis a stratégiák a következő generációk részére készülnek. A cikk a Magyarországon a most készülő megújuló közlekedési stratégia esetében vizsgálja egy újszerű stratégiaalkotási folyamat kezdeti lépéseként megtartott workshopok eredményeit, amelynek szintéziseként – szakítva a hagyományos alágazati megközelítéssel – irányvonalakat határoz meg egy középtávú, a jövő generáció számára készülő közlekedési koncepció számára.”

Forrás:
A jövő generáció magyarországi közlekedési stratégiájának főbb irányai; Ötvös Viktória, Lévai Zsolt, Albert Gábor, Munkácsy András; Közlekedéstudományi szemle; 76. évf. 1. sz.; DOI: 10.24228/KTSZ.2026.1.5; 2026. február