Skip to main content

13. szám, 2026. március 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Balatonnál mértéktartó fejlesztésekre és ökotudatos változásokra van szükség

„A legtöbb ember számára elsősorban üdülőhely a Balaton, de legalább ennyire lakóhely, egy rendkívül kényes ökológiai rendszer és vagyontárgy is, ahol mértéktartó fejlesztésekre és ökotudatos változásokra van szükség – közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Keszthelyen.

Navracsics Tibor a VisitBalaton365 által szervezett, a nyugat-balatoni térség polgármestereinek szóló szakmai rendezvényen rámutatott arra, hogy a Balaton mint lakóhely aggasztó demográfiai helyzetet mutat, különösen a tó nyugati medencéje. Az országban Békés vármegye mellett a társadalmi mutatók szerint ez a leggyorsabban öregedő térség, elsősorban a munkalehetőségek hiánya és a magas ingatlanárak miatt. A fiatalabbak emiatt kénytelenek elköltözni, miközben – ez különösen a koronavírus-járvány idején volt megfigyelhető – viszonylag jobb módú, de idős lakosság települt a térségbe. A keleti medencébe főleg Budapest és a nagyobb városok térségéből érkeztek, a nyugati medencébe pedig távolabbi településekről, valamint külföldi, nagyobbrészt német és holland betelepülők költöztek – ismertette a miniszter.

Jelezte, hogy a Balatonnál élő diplomások és érettségizettek arányát tekintve is a keleti medence mutat kedvezőbb adatokat, míg a dél-balatoni és a nyugati térségben inkább negatívak a mutatók az országos átlaghoz képest. Ezek a foglalkoztatottság arányában is megmutatkoznak: jobbak a mutatók a keleti térségben, és nagyobb az álláskeresők aránya a Balaton déli és nyugati területein. Ezzel pedig összefügg a bruttó átlagkeresetek alakulása is, a nyugati medencében alacsonyabbak, mint a keleti települések esetében.

Navracsics Tibor kifejtette: 33 év belföldi vándorlási egyenlege azt mutatja, hogy Magyarországon belül az Észak-Dunántúlra és Budapest térségébe áramlott a lakosság a keleti és a déli országrészekből. A Balatonnál a keleti medencében inkább a beköltözők száma nőtt, az már-már Budapest elővárosának számít, miközben a nyugati medencére inkább az elvándorlás volt jellemző, de vannak olyan települések, amelyek vonzóak voltak a betelepülők számára.

Az ingázók szempontjából Balatonfüred, Siófok, Tihany vonzza a munkaerőt, de nagy számban ingáznak innen Budapestre, Székesfehérvárra vagy Veszprémbe. Ilyen vonzó gazdasági térség azonban nincs a Nyugat-Dunántúlon, ahová napi szinten nagyobb számban járnának dolgozni a tó mellől – jellemezte a miniszter. Azzal folytatta, hogy a balatoni települések gazdasági ereje szintén a keleti oldal felé billen, járási szintén csak Balatonfüred térsége emelkedik az országos átlag fölé. Ez is erős érv amellett, hogy erősíteni kell a térségben a közlekedési infrastruktúrát, az északi parton a vasút villamosítását, körvasút kialakítását, továbbá az útfejlesztéseket.

Pali Róbert, a 90 tagtelepülést számláló, több mint 120 éve létrehozott Balatoni Szövetség elnöke a szervezet érdekképviseleti és érdekharmonizációs feladatairól beszélt, Princzinger Péter, a VisitBalaton365 ügyvezetője pedig egyebek mellett arról szólt, hogy a Balatonnál működő szervezetek, vállalkozások, települések működésének, terveinek összehangolását segítik.”

Forrás:
A Balatonnál mértéktartó fejlesztésekre van szükség; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2026. március 27.

Ősztől nyolc hazai egyetemen indul mesterséges intelligencia mesterszak a Komondor szuperszámítógép használatára támaszkodva

„A Magyar Rektori Konferencia Informatikai Tudományok Bizottsága (MRK ITB) 2026. március 13-án tartotta nyílt ülését az MRK bizottságai számára az ELTE-n, Budapesten. A SZE elnöklésével és a BME társelnökségével lefolytatott ülésen mintegy 50 hazai egyetemi szakmai vezető tárgyalta a mesterséges intelligencia (MI) önálló szakként való indításának helyi specialitásait, ismerte meg a szak oktatásához központilag felajánlott számítógépes erőforrásokat, valamint az MI-területen a Horizont Európa K+F projekt-konzorciumaiba való sikeres bekapcsolódási jógyakorlatokat, ehhez az EU-s infrastruktúrát és szervezeteket.

Nyolc egyetem 2026 szeptemberében elindítja a frissen létrehozott MI informatikus MSc szak oktatását. A szak akkreditálását 2025-ben 11 egyetem összehangolt, egységes folyamatban rendezte el az MRK ITB keretében az ELTE és az ÓE koordinálásában. Az ülésen a résztvevő dékánok, intézet- és tanszékvezetők bemutatták és az MRK ITB-n keresztül egymással, valamint a többi MRK-bizottsággal megosztották az intézményeik MI-szakjának tanterveit, kiemelt fókusz-területeiket a szinergiák felfedezése céljából. A robotika és robot-rendszerek, valamint az ember-gép kapcsolódások és alkalmazásaik humán területeken kiemelt figyelmet kap szinte minden tantervben. Ezeken kívül az MI-alkalmazások terén az ELTE az érzelmi intelligencia, a SZE az egészség és sport, a DE az egészségtudományok, a BME a gyártástechnológia, az SZTE a kutatói és mérnöki MI szétválasztásával specialitások, pl. mesterséges általános intelligencia, a PE a folyamatmérnökség és a PPKE a számítógépes látás és bionika területekre helyez hangsúlyt.

Ezután a jelenlegi legerősebb magyar számítógépet, a Komondort üzemeltető Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. (DKF) HPC-vezetője és az ITB elnöke mutatta be azt a közösen kialakított üzemeltetési rendet, amely alapján az MI-informatikus oktatók és hallgatóik dedikált, jelentős számítási erőt és kapacitást kapnak a Komondorhoz a tanórák alatt és otthoni munkákhoz, egyszerű adminisztrációval az egyetemi oktatók koordinálásában. A DKF és MRK ITB közötti megállapodás nagy része beépült a Komondor 2026-os üzemeltetési szabályzatába, így az egyetemek többi szakjai is könnyen és jelentős Komondor-kapacitást kapnak.

Az Európai Unió MI és HPC, azaz a szuperszámítógépes technológia K+F-es aktuális munkaprogramjának infrastruktúra és projektjeinek lényeges szereplőit, szerepköreiket és ezek alapján a K+F-es EU-projektek hatékony pályázati menetét mutatta be az ITB elnöke, konkrét példákkal alátámasztva állításait. A téma a résztvevők nagy érdeklődésével találkozott, és megállapodás született egy közeli időpontban egy teljes munkanap megrendezésére a témában.”

Forrás:
Ősztől nyolc hazai egyetemen indul mesterséges intelligencia mesterszak a Komondor szuperszámítógép támogatásával; Magyar Rektori Konferencia; 2026. március 27.

Szakmai nagydíjat nyert a gyógyszerbiztonságot fokozó úttörő magyar MI-alkalmazás

„Szakmai nagydíjat nyert a Hospitaly: Az AUGMERIS kalkulátor kapta az idei Strix Award elismerést

Magyarország első komplex vállalati mesterséges intelligencia versenyének szakmai zsűrije a Hospitaly AUGMERIS (Augmented Medication Risk Score) kalkulátorát ismerte el az év egyik legmeghatározóbb MI-alapú fejlesztéseként.

A március 20-án, az AI Summit keretében átadott díjjal a szakma a Hospitaly azon úttörő fejlesztését ismerte el, amely a mesterséges intelligenciát hívja segítségül a betegbiztonság fokozásához. Az AUGMERIS kalkulátor egy olyan intelligens webalkalmazás, amely a kórházi gyógyszerészek és orvosok munkáját támogatja azáltal, hogy automatizáltan elemzi a betegek gyógyszerelési kockázatait.

„A Strix Award elnyerése hatalmas büszkeség számunkra, és komoly visszaigazolása annak a víziónknak, hogy az MI-nek helye van a mindennapi betegellátásban” – nyilatkozta Király Gyula, a Hospitaly Kft. ügyvezetője. „Ez a díj nemcsak a technológiának szól, hanem annak a szakmai elkötelezettségnek is, amellyel a Hospitaly csapata évtizedek óta támogatja a magyar egészségügyet. Célunk, hogy olyan eszközöket adjunk az orvosok kezébe, amelyek valódi terhet vesznek le a vállukról.”

A rendszer különlegessége a hibrid szövegfeldolgozó modellben rejlik, amely képes a nehezen értelmezhető vagy hiányos kórházi leírásokból is pontosan kinyerni a szükséges információkat. Bertalan Ádám, a fejlesztés szakmai vezetője elmondta: a megoldás kulcsa a pontosság és a klinikai relevancia.

„Az AUGMERIS-t úgy terveztük meg, hogy áthidalja a strukturálatlan egészségügyi adatokból adódó nehézségeket. A rendszer a vesefunkciós adatok és az egyidejűleg szedett készítmények alapján azonnal elvégzi a gyógyszeres terápiák kockázati rangsorolását. Ez a döntéstámogató funkció lehetővé teszi, hogy a klinikai gyógyszerészek a legkritikusabb esetekre fókuszálhassanak, ezzel közvetlenül növelve a betegbiztonságot” – tette hozzá Bertalan Ádám.

A fejlesztés mögött komoly nemzetközi tudományos háttér áll: a projektben a Hospitaly mellett a Semmelweis Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a dán Aarhus Egyetem szakemberei is közreműködtek. Az eljárás sikerét jelzi, hogy a módszertant a neves Basic and Clinical Pharmacology and Toxicology szakfolyóiratban is publikálták, a tesztelési fázisban pedig már nyolc ország szakemberei vettek részt.

A díjnyertes megoldás célja nem a humán szakértelem kiváltása, hanem annak kiterjesztése, segítve a szakembereket abban, hogy a digitális adatáradatban is magabiztos, adatalapú döntéseket hozhassanak a páciensek érdekében.

A fejlesztésről részletesebben a hospitaly.hu/uttoro-innovacio-a-gyogyszerbiztonsagban/ oldalon olvashatnak.”

Forrás:
Hospitaly; 2026. március 24.

Közigazgatás, politika, jog

Megjelent a magyarországi egészségügyi alapellátás átfogó problématérképe és jövőképe

„A Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Orvosok Szakszervezete, a Független Egészségügyi Szakszervezet, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége, valamint az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége közös szerkesztésében a mai napon publikálásra került a JELEN ÉS KÖZELJÖVŐ AZ ALAPELLÁTÁSBAN című szakmai dokumentum.

A kiadvány célja, hogy átfogó képet adjon a magyarországi alapellátás jelenlegi helyzetéről, azonosítsa a legfontosabb problémákat, és kijelölje azokat a beavatkozási pontokat, amelyek rövid és középtávon érdemi javulást eredményezhetnek.

A dokumentum az egészségügyi ágazat meghatározó szereplőinek konszenzusán alapul. Ennek köszönhetően széles körű szakmai támogatást élvez, és megalapozott kiindulópontként szolgálhat az egészségpolitikai döntéshozók számára az alapellátás fejlesztéséhez.

A közös cél egy olyan alapellátási rendszer kialakítása, amely:

  • ismét vonzó pályát kínál az egészségügyi dolgozók számára,
  • képes betölteni kulcsszerepét az egészségügyi ellátórendszerben,
  • hozzájárul a stabil és fenntartható egészségügy működéséhez,
  • magasabb színvonalú ellátást biztosít a betegek számára,
  • és hosszú távon támogatja az ország társadalmi és gazdasági fejlődését.

A szervezetek bíznak abban, hogy a dokumentumban megfogalmazott javaslatok mentén érdemi párbeszéd indul, és mielőbb megszületnek azok a döntések, amelyek biztosítják a magyar alapellátás megerősítését.”

Forrás:
Megjelent a magyarországi alapellátás átfogó problématérképe és jövőképe; Magyar Orvosi Kamara; 2026. március 23.

Európai Unió

Alapvető változás az uniós vámügyekben: az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament korszakalkotó reformról állapodott meg

„A Tanács és a Parlament a mai napon döntött az uniós vámügyi keret gyökeres átalakításáról. A reform nyomán korszerűbb eszköztár áll majd az Unió rendelkezésére az olyan tendenciák kezeléséhez, mint a kereskedelem volumenének – különösen az e-kereskedelemben tapasztalható – ugrásszerű növekedése, a határokon ellenőrizendő uniós standardok egyre magasabb száma, valamint a kihívással teli geopolitikai realitások.

A reform nyomán létrejövő új, innovatív eszközök elősegítik majd a globális kereskedelmet, hatékonyabbá teszik a vámok beszedését és szigorítják a nem megfelelő, veszélyes vagy nem biztonságos áruk ellenőrzését. Általánosságban elmondható, hogy az új rendszer robusztusabb ellenőrzést tesz lehetővé anélkül, hogy ez túlzott terhet jelentene a hatóságok vagy a kereskedők számára.

„A mai megállapodásunkkal a legkomolyabb reformot indítjuk el a vámunió 1968-as létrehozása óta. Az új Uniós Vámkódexnek köszönhetően képesek leszünk megbirkózni az új geopolitikai realitások által támasztott kihívásokkal, ugyanakkor a gazdasági biztonságot is szavatolni tudjuk. Elfogadását követően e korszerű eszköztárnak köszönhetően könnyebb lesz a kereskedés és garantált lesz a vámok megfelelő beszedése, mégpedig egyszerűbben és a szükséges jogbiztonság mellett.” – Mákisz Keravnósz, a Ciprusi Köztársaság pénzügyminisztere

A társjogalkotók által jóváhagyott jogszabályok:

  • egy egységes, korszerű uniós vámügyi adatközpontot fognak létrehozni: az importőrök és exportőrök ezen a központi platformon kommunikálhatnak az uniós vámhatóságokkal, és e központ révén az adatok integritása, a nyomonkövethetőség és a vámellenőrzések is javulni fognak
  • komolyan egyszerűsítik a vámügyintézést a legmegbízhatóbb gazdálkodók esetében, akik így időt és pénzt takaríthatnak meg
  • új, az egész EU-ban alkalmazandó kezelési díjat vezetnek be az EU-ba belépő kis értékű csomagokban küldött árukra
  • létrehoznak egy új, decentralizált vámügynökséget – az uniós vámhatóságot –, amely felügyelni fogja az uniós vámügyi adatközpontot, és támogatást fog nyújtani a nemzeti vámhatóságok kockázatkezelési munkájához

Az uniós vámhatóság

Az új decentralizált uniós vámügynökség bizonyos területeken koordinálni fogja az EU vámuniójának irányítását.

A nemzeti irodák munkájának támogatása céljából az uniós vámhatóság elemezni fogja az uniós vámügyi adatközpontban tárolt, folyamatosan frissített import- és exportadatokat, így segítve az EU-ba belépő legkockázatosabb, prioritásként ellenőrizendő rakományok azonosítását.

A hatóság segítséget fog nyújtani továbbá a közös kiemelt ellenőrzési területek és a kockázati kritériumok meghatározásához. Az uniós vámhatóság végezetül koordinálni fogja az uniós szintű válságkezelést a vámügy területén.

Az átfogó rendelet hatálybalépésének napjával létrejövő vámhatóság székhelye a franciaországi Lille-ben lesz.

Uniós vámügyi adatközpont

Az uniós vámügyi adatközpont a vámügyi adatok gyűjtésére és elemzésére szolgáló egységes online környezetként fog működni annak érdekében, hogy biztosítsa az áruk zökkenőmentes áramlását az EU viszonylatában. Az adatközpont az uniós vámhatóság által végzett, az egész EU-ra kiterjedő kockázatkezeléshez is támogatást nyújt majd.

Ahhoz, hogy eleget tegyenek vámügyi kötelezettségeiknek, az EU-ba árukat importáló, illetve az EU-ból árukat exportáló vállalkozásoknak elég lesz egyszer megadni a vámügyi információkat az egységes portálon, és nem lesz szükség arra, hogy ezeket akár 27 különböző vámhatóság felé közöljék. Ugyanazokat az információkat több szállítmányra vonatkozóan is meg lehet majd adni, időt és pénzt megtakarítva ezáltal.

A nemzeti vámhatóságok teljes körű áttekintést fognak kapni a kereskedelmi forgalomról és az ellátási láncokról. Az uniós vámhatóság támogatásával a tagállamok ugyanazokhoz a valós idejű adatokhoz fognak hozzáférni, és a kockázatokra való gyorsabb, következetesebb és hatékonyabb reagálás érdekében egybe tudják majd gyűjteni az információkat.

A megállapodás értelmében az adatközpont 2028. július 1-jével kezdi meg működését az e-kereskedelemben forgalmazott árukra vonatkozóan, majd 2034. március 1-jéig fokozatosan minden árumozgás az adatközpont hatálya alá kerül.

Megbízható ellenőrzött gazdálkodók

Az aktualizált jogszabály bevezeti a megbízható ellenőrzött gazdálkodók kategóriáját, amelybe a legátláthatóbb vállalkozások tartoznak majd.

E rendszer keretében azokra a vállalkozásokra, amelyek átfogó tájékoztatást nyújtanak az áruk mozgásáról és megfelelőségéről – és más szigorú kritériumoknak is eleget tesznek –, egyszerűsített vámügyi kötelezettségek, például egyszerűsített átmeneti megőrzési és árutovábbítási eljárások vonatkoznak majd.

A legmegbízhatóbb vállalkozások anélkül bocsáthatják áruikat szabad forgalomba az EU-ban, hogy ebbe a folyamatba a vámhatóságok aktívan beavatkoznának.

Más cégek továbbra is élhetnek azokkal a már létező egyszerűsítésekkel, amelyeket az engedélyezett gazdálkodókra vonatkozó jelenlegi rendszer biztosít a megbízható gazdálkodóknak.

Az EU-ba özönlő kis értékű csomagok kezelése

Az EU-ba egyre több kis értékű csomag lép be, és ezek nyomon követése egyre nagyobb költségekkel jár. E költségek fedezéséhez járul hozzá a jóváhagyott szöveg által bevezetett új kezelési díj, amelyet a vámhatóságok a távértékesítés keretében feladott kis küldemények után szednek majd be.

A díj mértékéről a Bizottság fog dönteni felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján, mielőtt a díjat az uniós tagállamok – legkésőbb 2026. november 1-jén – alkalmazni kezdik.

Az új szabályok alapján az is egyértelmű lett, hogy a platformok, illetve az EU-ba távértékesítés, például e-kereskedelem útján árukat értékesítők tekintendők az áruk importőrének, így ők – nem pedig a végső uniós fogyasztók – viselik a felelősséget minden vámalakiságért és kifizetésért.

A jogszabály végezetül a pénzbírságok új rendszerét vezeti be, amely az e-kereskedelemben működő azon szereplőkre vonatkozik majd, amelyek szisztematikusan nem tesznek eleget vámügyi kötelezettségeiknek.

Következő lépések

A Tanács és az Európai Parlament folytatni fogja a csomag technikai elemeivel kapcsolatos munkát, majd a társjogalkotók véglegesen elfogadják a jogszabályt. Az új vámügyi jogszabály teljes körű alkalmazása 12 hónappal az EU Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követően kezdődik.

Háttér

Az EU vámuniója több mint 50 éve hatékonyan, a nemzeti határokon átívelő módon és a nemzeti vámhivatalok együttműködésében megvalósuló közös irányítás alatt működik. A világ egyik legnagyobb kereskedelmi blokkjaként az EU vámuniója több mint 4,3 billió EUR értékű kereskedelmet kezel, ami a globális kereskedelem mintegy 14%-át teszi ki.

2024-ben 2140 vámhivatal dolgozott napi 24 órában az év 365 napján, és ezalatt csaknem 27 milliárd EUR összegű vámot szedett be, és több mint 1370 millió árucikk importját, exportját és továbbítását kezelte. Az uniós vámhatóságok ugyanebben az évben 64 000 esetben találtak a fogyasztók egészségére kockázatot jelentő árucikkeket, és 112 millió hamisítványt foglaltak le.

”

Forrás:
Uniós vámügyek: a Tanács és a Parlament korszakalkotó reformról állapodott meg; Európai Unió Tanácsa; 2026. március 26.

Az Európai Parlament az uniós MI-rendeletről (AI Act): a hatálybalépés elhalasztása, a „lemeztelenítő” alkalmazások betiltása

„* Az Európai Parlament egyértelmű határidőket javasol a magas kockázatú MI-rendszerek szabályozására
* Nagyobb mozgástér a vállalatoknak, célzott támogatás a növekedésben lévő cégeknek (small mid-cap enterprises)
* Az MI-rendelet előírásai rugalmasabban alkalmazhatók lehetnek az ágazati szabályozás alá tartozó termékeknél

Az Európai Parlament támogatja a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályok egyszerűsítését, és egyértelmű alkalmazási határidőket javasol a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó követelmények bevezetésére. A képviselők emellett új tilalmat vezetnének be az MI-alapú úgynevezett „lemeztelenítő” (nudifier) alkalmazásokkal szemben.

Az EP csütörtökön 569 igen szavazattal, 45 ellenszavazat mellett és 23 tartózkodással fogadta el álláspontját az MI-rendeletet (Artificial Intelligence Act, AIA) módosító egyszerűsítési, úgynevezett omnibuszjavaslatról.

A javaslat értelmében egyes, a magas kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazása későbbre tolódna, hogy a vállalatok számára a végrehajtást segítő iránymutatások és szabványok megfelelő időben rendelkezésre álljanak.

A jogbiztonság és a kiszámíthatóság erősítése érdekében a képviselők konkrét alkalmazási időpontokat is rögzítenének.

  • A rendeletben tételesen felsorolt magas kockázatú MI-rendszerek — köztük a biometrikus rendszerek, valamint a kritikus infrastruktúrában, az oktatásban, a foglalkoztatásban, az alapvető szolgáltatásokban, a bűnüldözésben, az igazságszolgáltatásban és a határigazgatásban alkalmazott rendszerek — esetében az előírásokat 2027. december 2-tól kellene alkalmazni.
  • Az uniós ágazati biztonsági és piacfelügyeleti jogszabályok hatálya alá tartozó MI-rendszerek esetében az alkalmazás kezdő időpontja 2028. augusztus 2. lenne.

A Parlament azt is támogatja, hogy a szolgáltatók 2026. november 2-ig kapjanak időt az MI által létrehozott hang-, kép-, videó- és szöveges tartalmak eredetének jelölésére szolgáló vízjelezési kötelezettségek teljesítésére.

Új tilalom az úgynevezett „nudifier” alkalmazásokra

A képviselők új tilalmat javasolnak azokra az MI-rendszerekre, amelyek mesterséges intelligencia segítségével hoznak létre vagy manipulálnak szexuálisan explicit vagy intim képeket oly módon, hogy azok egy azonosítható valós személyre hasonlítsanak az érintett hozzájárulása nélkül.

A tilalom ugyanakkor nem terjedne ki azokra a rendszerekre, amelyek hatékony biztonsági megoldásokkal eleve megakadályozzák az ilyen képek előállítását.

Rugalmasabb szabályozás, több támogatás a növekedő vállalkozásoknak

A Parlament támogatja, hogy a szolgáltatók személyes adatokat is felhasználhassanak az MI-rendszerekben jelentkező torzítások feltárására és korrigálására, ugyanakkor ehhez olyan garanciákat kapcsolna, amelyek biztosítják, hogy erre kizárólag akkor kerülhessen sor, ha az feltétlenül szükséges.

A képviselők azt is fontosnak tartják, hogy az uniós vállalkozások növekedésük során ne veszítsék el túl hirtelen azokat a támogatási lehetőségeket, amelyek a kis- és középvállalkozásokat megilletik. Ezért támogatják, hogy ezek az intézkedések a kisebb közepes piaci kapitalizációjú vállalkozásokra (small mid-cap enterprises) is kiterjedjenek.

Az ágazatspecifikus uniós termékbiztonsági szabályok és az MI-rendelet közötti párhuzamosságok elkerülése érdekében a Parlament szerint az MI-rendelet kötelezettségei enyhébben is alkalmazhatók lehetnek azon termékek esetében, amelyekre már más ágazati jogszabályok vonatkoznak — például az orvostechnikai eszközök, a rádióberendezések vagy a játékbiztonsági termékek területén.

A társelőadók bizottsági szavazást követő nyilatkozatai itt érhetők el.

Következő lépések

Az EP álláspontjának elfogadásával megnyílt az út a Tanáccsal folytatandó tárgyalások előtt a jogszabály végleges szövegéről.

Háttér

A most megszavazott javaslat az Európai Bizottság által 2025. november 19-én előterjesztett hetedik egyszerűsítési omnibuszcsomag, az úgynevezett digitális omnibusz része. Az Európai Parlament jelenleg a csomag többi elemén is dolgozik, köztük az adathasználatra és az adatvédelemre vonatkozó szabályok módosításán, valamint az európai üzleti pénztárcák létrehozását célzó javaslaton is.”

Forrás:
Artificial Intelligence Act: delayed application, ban on nudifier apps; Európai Parlament; 2026. március 26.

A Visegrádi Csoport magyar elnökségének keretében 2026. március 25-én Budapesten került sor a V4 országok európai igazgatóinak találkozójára

„Molnár Balázs helyettes államtitkár, magyar európai igazgató meghívására Budapesten egyeztettek a visegrádi országok képviselői.
Az európai igazgatók áttekintették az EU 2028-2034-es többéves pénzügyi kerete (MFF) előkészítésének állását. A résztvevők egyetértettek abban, hogy régiónknak számos területen azonosíthatók sajátos érdekei, ezért ezek egyeztetett képviselete jelentős hozzáadott értéket jelenthet a tárgyalások során. Különös súllyal vonatkozik ez a kohéziós politikára és a közös agrárpolitikára, amelyeket a Bizottság tavaly bemutatott javaslatai hátrányosan érintenek. Szintén egyetértés volt abban is, hogy a Tanács szerepét meg kell erősíteni az MFF tárgyalások során.
A versenyképességi kihívások kezelése kapcsán a visegrádi országok képviselői egyetértettek az azonnali intézkedések szükségességében a magas energiaárak csökkentése érdekében, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatának kezelnie kell az okozott magas energiaárakat. Az igazgatók hangsúlyozták a nukleáris energia szerepét, amely kulcsszerepet tölt be a megfizethető villamosenergia termelésében. Egyetértettek a dekarbonizációs folyamatok és a versenyképesség összehangolásával. Kiemelték, hogy a technológiai semlegesség elengedhetetlen az európai versenyképesség erősítéséhez. Az Ipari Gyorsító Jogszabályban szereplő európai preferencia tekintetében valamennyi résztvevő óvatosságra intett, az Made in Europe koncepció nem sértheti a meglévő partnerek érdekeit, és bevezetése nem eredményezheti az ellátási láncok zavarát.”

Forrás:
A Visegrádi Csoport magyar elnökségének keretében 2026. március 25-én Budapesten került sor a V4 országok európai igazgatóinak találkozójára; Európai Uniós Ügyek Minisztériuma; 2026. március 26.

Példák a nemzeti érdek érvényesítésére II.: A hágai csúcs

„Az 1966. január 29-én aláírt luxemburgi kompromisszum kezelte az európai integráció első nagyobb válságát és egyben utat is mutatott a későbbi időszakra, hogy hogyan lehet kezelni a nemzeti érdekütközéseket, illetve hogyan lehet érvényesíteni a nemzeti érdekeket a közösségi döntéshozatalban. Siker volt tehát, hiszen fél év bénultság után ismét működni kezdtek a közösségi intézmények. Fontos tény ugyanakkor, hogy a válság megoldásában a közösségi érdek előmozdítására hivatott Bizottság csupán marginális szerepet töltött be, így a siker is elsősorban a tagállamok érdeme.

Mindez új fejezetet nyitott az európai integráció történetében. Véget ért az első időszak eufóriája, amikor sokak számára úgy tűnhetett, hogy az európai közösségi érdek felsőbbrendű és domináns lehet a tagállamok nemzeti érdekeivel szemben, és megnyílt az az időszak, amikor az integráció – és a közösségi intézmények működése is – végső soron és döntő mértékben a tagállamok nemzeti érdekeinek logikáját követte. A fordulat nagy vesztese a Bizottság lett, amelynek jó időre fel kellett hagynia azzal a – Jean Monnet által megálmodott – ambíciójával, hogy a tagállamokkal szemben, azok főnökeként diktálja az integráció tempóját és irányát.

A vámunió tervezettnél korábbi időpontban, 1968. július elsején történő megvalósulása látszólag a funkcionális integráció sikere. Valójában azonban a tagállamok számára egy újabb sürgető jel, hogy a gyengélkedő Bizottság helyett a maguk kezébe kell venniük az ügyeket, ha a gazdasági integráció legfőbb célkitűzését, a közös piac kiépítését el akarják érni.

A Bizottság első elnökének bukása egyértelműen jelezte már a fordulatot. Walter Hallstein mandátumát 1967. június 30-ával nem hosszabbította meg a Tanács. A Jean Rey vezetésével – most már mind a három integrációs szervezet, az Európai Gazdasági Közösség, az Euratom és az Európai Szén- és Acélközösség közös szerveként – létrejött Bizottság elsősorban saját szervezeti kérdéseinek megoldásával volt elfoglalva, így a tagállamok az eddigieknél is bátrabban vették saját kezükbe a közös ügyek intézését.

Újabb fordulatot jelentett az akkori évtizedben Európa egyik erős emberének tartott Charles de Gaulle francia köztársasági elnök váratlan meggyengülése a francia belpolitikában, amelynek következtében 1969-ben lemondott, hogy még abban az évben az élők sorából is távozzon. Utódja, George Pompidou megtartotta ugyan a francia Európa-politika hagyományosan kormányközi karakterét, azonban elődjénél nagyobb hajlandóságot mutatott a többi tagállammal történő együttműködésre. Napirendre kerülhettek tehát azok az ügyek, amelyekkel az Európai Közösség – elsősorban de Gaulle ellenállása miatt – mindaddig eredmény nélkül foglalkozott.

Az 1969. december elsején és másodikán megtartott Hágai Csúcstalálkozó jelezte hivatalosan is az európai integráció neofunkcionális korszakának lezárultát, és a kormányközi időszak kezdetét. Hágában a tagállamok állam- és kormányfői gyűltek össze, hogy három, az európai integráció jövője szempontjából döntő fontosságú kérdésben dűlőre jussanak. A közös piac kiépítésének befejezésén túl a tagállamok elhatározták, hogy további lépésként megkezdik a Gazdasági és Monetáris Unió, valamint egy közös pénznem előkészítését, valamint a külpolitikai koordináció megteremtését. Összességében mindez az integrációs együttműködését mélyítését is jelentette. Ugyancsak döntöttek a tagállamok az első bővítési hullámról is. Túllépve de Gaulle vétóján, lehetőséget teremtettek az EFTA-tagállamok számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A felkínált lehetőséggel végül Dánia, az Egyesült Királyság és Írország élt, akik 1973-ban csatlakoztak az Európai Közösséghez.

A Hágai Csúcstalálkozó folytatása később majd Európai Tanácsként intézményesül a közösségi – később uniós – döntéshozatalban. A Tanács mellett, elsősorban a stratégiai irányok meghatározása terén ez az intézmény tölt be egyértelműen domináns helyet, biztosítva ezzel, hogy a nemzeti érdekek alapvetően meghatározó szerepet játsszanak az európai integráció nagy döntéseiben.”

Forrás:
Példák a nemzeti érdek érvényesítésére II.: A hágai csúcs; Navracsis Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. március 26.

Digitális közigazgatás, digitális politika

WienKI – Bécs díjnyertes, emberközpontú MI-platformja

„Bécs tovább erősíti vezető szerepét a felelős és emberközpontú mesterséges intelligencia területén: a város saját fejlesztésű platformja, a WienKI elnyerte a „Digitaler Humanismus in der Praxis Award” (Digitális Humanizmus a gyakorlatban díj) első helyezését. Az elismerés egyértelmű visszaigazolása annak a törekvésnek, hogy a technológiai innováció és a társadalmi felelősség kéz a kézben járjon.

Bécs a saját fejlesztésű WienKI platformja révén erősíti szerepét az emberközpontú mesterséges intelligencia felé vezető úton, amelyet pedig ez alkalommal már harmadjára ismernek el országos és nemzetközi szinteken is. Az ezúttal elnyert „Digitális Humanizmus a gyakorlatban díj” olyan kezdeményezéseket díjaz, amelyek a digitális technológiákat az alapvető értékek – mint a demokrácia, az inklúzió, az adatvédelem és a szabadság – mentén alkalmazzák. A WienKI pontosan ezt a megközelítést testesíti meg: a platform a közigazgatásban teszi hatékonyan használhatóvá a mesterséges intelligenciát, miközben szigorú kereteket biztosít az adatbiztonság, az átláthatóság és a megbízhatóság terén.

A rendszer gyakorlati előnyei már ma is kézzelfoghatók. A WienKI több nyelvi modellt integrál, ami támogatja a többnyelvű ügyintézést, dokumentumok összefoglalását és akár képelemzést is végez. Kiemelt jelentősége van az automatikus anonimizálásnak, amely biztosítja, hogy a személyes adatok védelme minden körülmények között megmaradjon. A platform rugalmas működése – felhőben és helyben egyaránt – stratégiai függetlenséget is garantál a város számára.

A WienKI rövid időn belül már három jelentős elismerést szerzett. Az Európai Bizottság Public Sector Tech Watch Best Cases Award díja a felhasználóközpontú megközelítést méltatta, míg a Red Hat Innovation Award a modern, nyílt forráskódú technológiák alkalmazását és a fenntartható IT-stratégiát emelte ki.

A platform sikere számokban is megmutatkozik, hiszen több ezer aktív felhasználója van, illetve a fiókok és dokumentumok tízezres nagyságrendje jelzi, hogy a WienKI mára szerves részévé vált a bécsi közigazgatás mindennapi működésének.

A díjak és a felhasználók száma remek visszaigazolás arra, hogy a WienKI példaértékű kezdeményezés, amelynek hatása túlmutat a városon. Bécs tudatosan a digitális humanizmus szemléletére épít: célja a fejlődés, a részvétel erősítése, a szolgáltatások minőségének javítása és a méltányosság biztosítása – írta a City of Vienna.”

Forrás:
Bécs tovább erősíti vezető szerepét a felelős és emberközpontú mesterséges intelligencia területén: a város saját fejlesztésű platformja, a WienKI elnyerte ; Kisalföld.hu; 2026. március 29.
Lásd még:
WienKI: The Holistic Approach of the City of Vienna to Generative AI; Public Sector Tech Watch, Interoperable Europe Portal; 2025. november
Bécs Európa digitális jövőjét építi; Museum.hu; 2025. december 5.

Digitális pedagógust teremtett az Oktatási Hivatal

„Negyvenháromezer tananyagegységet tápláltak be az asszisztens memóriájába.

Olyan, MI-alapú digitális pedagógust hozott létre az Oktatási Hivatal, amely a tananyag alapján hiteles válaszokat tud adni a feltett kérdésekre tanulóknak, tanároknak, szülőknek – ezzel kapcsolatban nyilatkozott Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke az InfoRádióban.

A rendszer működésével kapcsolatban elmagyarázta, hogy az asszisztensnek bármilyen kérdést fel lehet tenni a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a földrajz tárgyak terén is. Az pedig áttekinti az állami, hiteles tankönyvekben lévő anyagot a másodperc töredéke alatt, és írásos választ ad a kérdésre. Emellett egy virtuális pedagógus el is mondja a választ, valamint kiemeli, az a tananyagban hol található meg pontosan. 43 ezer tananyagegységet tanítottak meg a digitális pedagógusnak – emelte ki az elnök. Hozzátette, hogy a rendszer kérdéseket, ún. „tanulói kártyákat” is tud generálni a tananyagból. A tanuló megnézheti a kártya egyik oldalára írt kérdést, végiggondolhatja, mit válaszolna rá, majd pedig megtekintheti, mi a helyes válasz. Emellett tananyagvázlatot is lehet kérni, akár csak egy témáról, mint a muhi vagy a mohácsi csata, vagy akár összehasonlító elemzést is. A rendszer a pedagógusoknak is segíthet egy dolgozat összeállításában.

A fejlesztés célja jelenleg az, hogy az általános iskola felső tagozatát fedjék le. 2026 szeptemberétől lesz elérhető a rendszer a tanulók és a pedagógusok számára, a jövőben pedig további évfolyamokra és tantárgyakra bővíthetik a tudást – magyarázta Brassói Sándor.”

Forrás:
Digitális pedagógust teremtett az Oktatási Hivatal; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2026. március 26.

Technika, tudomány, MI

Továbbra is ellentmondásos adatok érkeznek a mesterséges intelligencia munkahelyi hatásairól

„Az Anthropic legfrissebb kutatása szerint bár a mesterséges intelligencia gyorsan átalakítja a munkavégzés módját, egyelőre nem szüntetett meg jelentős mennyiségű munkahelyet. Legalábbis még nem. Ugyanakkor a „továbbra is egészségesnek” nevezett munkaerőpiac felszíne alatt már látszanak az egyenlőtlen hatások első jelei, különösen a pályakezdő fiataloknál.

A washingtoni Axios AI Summiton készült interjúban az Anthropic vezető közgazdásza, Peter McCrory elmondta: a cég legújabb gazdasági hatásvizsgálata nem talált érdemi bizonyítékot arra, hogy széles körű munkahely-kiszorítás történt volna eddig. „Legalábbis nincs jelentős különbség a munkanélküliségi rátákban” azok között a dolgozók között, akik a Claude-ot a munkájuk legfontosabb feladataiban automatizált módon használják – például műszaki írók, adatbeviteli munkatársak vagy szoftvermérnökök –, és azok között, akik kevésbé kitettek az AI-nak, és inkább fizikai interakciót és kézügyességet igénylő munkát végeznek.

Azonban az AI elterjedése az iparágakban gyorsan megváltoztathatja ezt a helyzetet. Ha az Anthropic vezérigazgatójának, Dario Amodeinek az előrejelzése beigazolódik, az AI az elkövetkező öt évben a belépő szintű fehérgalléros állások akár felét is megszüntetheti, és a munkanélküliséget akár 20%-ra is növelheti.

„A kiszorítási hatások nagyon gyorsan jelentkezhetnek, ezért fontos egy olyan monitoringrendszer kialakítása, amely időben észleli ezeket, és lehetővé teszi a megfelelő szakpolitikai válaszok kidolgozását” – mondta McCrory. Hangsúlyozta, hogy ezért kulcsfontosságú az AI növekedésének, elterjedésének és használatának folyamatos nyomon követése. Elméletben – mondta McCrory – az olyan AI-modellek, mint a Claude, szinte mindenre képesek, amit egy számítógép el tud végezni. A gyakorlatban azonban a felhasználók többsége még csak a képességek felszínét érinti.

A kutatás azt vizsgálta, mely munkakörökben vannak olyan feladatok, amelyekben az AI különösen hatékony, már most automatizálják őket, és valós munkahelyi alkalmazásokhoz kapcsolódnak – ezek a területek jelezhetik leginkább, hol jelenhet meg a kiszorítás. Az Anthropic kedden közzétett ötödik gazdasági jelentése azt is megállapította, hogy még ott is, ahol eddig nem történt jelentős kiszorítás, egyre nő a készségbeli szakadék a korai Claude-használók és az új belépők között.

A korai felhasználók nagyobb értéket tudnak kihozni a modellből: inkább munkával kapcsolatos feladatokra használják, nem csak alkalmi célokra, és fejlettebb módon alkalmazzák – például „gondolkodó partnerként” iterációhoz és visszajelzéshez.

McCrory szerint ez arra utal, hogy az AI egy olyan technológiává válik, amely jutalmazza azokat, akik már tudják hatékonyan használni – és azok a munkavállalók, akik képesek integrálni a munkájukba, egyre nagyobb előnybe kerülnek.

Ez az előny földrajzilag sem egyenletesen oszlik meg. A Claude használata intenzívebb a magas jövedelmű országokban, az Egyesült Államokon belül pedig azokban a régiókban, ahol több tudásalapú munkakör található, és főként egy szűkebb, specializált feladat- és foglalkozási körben koncentrálódik.

Más szóval, bár az AI-t gyakran esélyegyenlőséget teremtő eszközként emlegetik, a gyakorlatban már most a tehetősebbek felé billenhet a mérleg, és ez az előny tovább nőhet, ahogy a „power userek” egyre jobban elszakadnak a többiektől.”

Forrás:
AI-készséghiány és „power userek” a munkahelyeken; IT Business; 2026. március 26.
Eredeti cikk:
The AI skills gap is here, says AI company, and power users are pulling ahead; Rebecca Bellan; TechCrunch; 2026. március 25.
Lásd még:
Anthropic Economic Index report: Learning curves; Anthropic; 2026. március 24.

Az ügynöki MI-rendszerek és a tokenhasználat megkövetelése teljesen átalakítja a nagyvállalati szoftverfejlesztők életét

„Sok nagyvállalati programozó naponta több ezer dollárt költ a mesterséges intelligencia teljesítménynövelő képességeinek bemutatására, annak ellenére, hogy a tényleges eredmények nem váltották be a várakozásokat.

Az OpenAI egyik mérnöke hetente 210 milliárd tokent dolgoz fel – ennyi szöveggel 33-szor meg lehetne tölteni a Wikipédiát –, így ő a vállalat legaktívabb MI-felhasználója. Az Anthropicnál egyetlen Claude Code-felhasználó több mint 150 000 dollárt költhet el mindössze egy hónap alatt. Ezek a hatalmas számok nem kivételesek; fokozatosan új trenddé válnak a vezető vállalatoknál. A Meta, a Shopify és az OpenAI cégek vezetői beépítették a mesterséges intelligencia használatát a teljesítményértékelési kritériumokba. Egyes vállalatok belső ranglistákat is készítettek, amelyek nyomon követik, hogy az egyes alkalmazottak hány tokent fogyasztanak el hetente. A nagylelkű token-költségvetések új juttatásokká válnak a technológiai iparágban, egyenértékűek a biztosítással vagy az ingyen ebéddel.

Tokenégetési trend

Ezt a jelenséget tokenmaxxingnak nevezik, ami arra utal, hogy egy személy maximum hány mesterséges intelligencia tokenet használhat fel, függetlenül az eredménytől. „A nagy technológiai vállalatoknál a mesterséges intelligencia gyors ütemű bevezetésének elmulasztása karrierkockázattá válik, függetlenül a termék minőségétől” – jegyzi meg Orosz Gergely, egy népszerű szoftvermérnököknek szóló hírlevél szerzője.

Ahhoz, hogy megértsük a változás mértékét, vissza kell tekintenünk a kontextusra. Egészen a közelmúltig egy aktív, professzionális MI-felhasználó mindössze napi több ezer tokent használt fel. Egy diák, aki egy több szerkesztési körös esszét ír, akár 10 000 tokent is felhasználhat, ami körülbelül 7500 szónak felel meg. Több milliárd tokenek felhasználása szinte elképzelhetetlen, ha csak kézzel gépelünk.

Az automatizált programozási eszközök megjelenése azonban mindent megváltoztatott. Ezek a rendszerek órákon át automatikusan futhatnak, teljes kódbázisokat ellenőrizhetnek és szerkeszthetnek, egyetlen parancsból komplett szoftverprogramokat írhatnak. Minden szülő MI-ügynök létrehozhat gyermekügynököket, amelyek ugyanazon feladat több részét kezelik, és minden lépésben több ezer tokent generálnak.

Néhány rendszer, mint például az OpenClaw, úgy van kialakítva, hogy folyamatosan, a nap 24 órájában, a hét minden napján fusson, és tokeneket dolgozzon fel, még akkor is, amikor a felhasználók alszanak. „Ha több ügynököd folyamatosan működik, akkor hetente 700 millió tokent generálsz” – mondta Ege Erdil, a Mechanize társalapítója. Ő a maga becslése szerint heti 1 és 10 milliárd token között van a tokenfelhasználása.

Teljesítményverseny

Ezek a számok közvetlenül a tokeneket értékesítő mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatoknak kedveznek. Az Anthropic megduplázta bevételi előrejelzését az év első két hónapjában, nagyrészt az automatizált programozási eszközeinek növekedésének köszönhetően. Az OpenAI szerint a Codex az év eleje óta megháromszorozta heti aktív felhasználóinak számát, míg a tokenfelhasználás teljes összege ötszörösére nőtt. A Google tavaly azt nyilatkozta, hogy mesterséges intelligencia modelljei havonta több mint 1,3 kvadrillió tokent dolgoztak fel.

Azonban nem mindenki hiszi, hogy ez az igazi termelékenység.

„Több millió token elégetése hetente nem tűnik fenntarthatónak” – osztotta meg egy OpenAI alkalmazott. Megjegyezte, hogy a kapott eredmény minőségileg esetleg nem felel meg az elvárásoknak. „Valószínűleg többet költöttem Claude-ra, mint amennyi a fizetésem” – ismerte el Max Linder, egy stockholmi szoftvermérnök. Sok tech alkalmazott aggódik amiatt, hogy kollégáik tokenek milliárdjait pazarolják el, ami akár napi több ezer dollárba is kerülhet, pusztán azért, hogy dicsekedjenek vagy lenyűgözzék a vezetőséget. Még az AI kutatólaboratóriumokban is, ahol az alkalmazottak korlátlanul hozzáférnek a vállalati eszközökhöz, a teljes automatizálás gondolatát továbbra is szkepticizmus fogadja.

A tokenfüggőség egy kifinomult felhasználói réteget is létrehozott, akik a korlátozások megkerülésére keresnek módokat. Egy vállalkozó megosztotta, hogy felfedezett egy Figma által létrehozott mesterséges intelligencia eszközt, amely lehetővé tette számára, hogy 70 000 dollár értékű Claude tokent használjon fel egy mindössze havi 20 dollárba kerülő számlán keresztül. Ezt a kiskaput hat párhuzamos szoftverprojekt felépítésére használta fel.

Túlélési stratégiák a mesterséges intelligencia korában

Nikunj Kothari, egy San Franciscó-i székhelyű kockázatitőke-befektető ezt a jelenséget „token szorongásnak” nevezi. Szerinte a technológiai iparágat jobban leköti a mesterséges intelligencia sebessége, mint az emberi termelékenység.

„Régebben a vacsorabeszélgetések gyakran azzal a kérdéssel kezdődtek, hogy mit építesz. Ennek vége. Most az a kérdés, hogy hány ügynököd fut éppen?” – írta Kothari. ”

Forrás:
Túlélési index a mesterséges intelligencia ágenseinek korában; Znews / Vietnam.vn; 2026. március 24.
Lásd még:
Token Anxiety. Scenes from San Francisco, February 2026; Nikunj Kothari; balancing act; 2026. február 13.
More! More! More! Tech Workers Max Out Their A.I.; Kevin Rose; The New York Times; 2026. március 20.
„Még többet! Még többet! Még többet! A technológiai szakemberek maximálisan kihasználják az MI-t.
Számos vállalatnál a munkavállalók ranglistákon versenyeznek egymással, hogy megmutassák, mennyit használják az MI-t. Eközben hatalmas számlákat halmoznak fel.”

Felkészülés a kvantum-számítástechnikára az üzleti szférában – Főbb akadályok és támogatási mechanizmusok

„A tanulmány azt vizsgálja, hogy a vállalkozások hogyan készülnek fel a kvantum-számítástechnika üzleti alkalmazására. A kvantum-felkészültséget egy feltáró jellegű, képességépítési folyamatként határozza meg, és leírja a vállalatok által a fejlesztése érdekében tett gyakorlati lépéseket. A tanulmány 10 ország és olyan állami és magánszervezetek tapasztalataira támaszkodik, amelyek támogatják a kvantum-számítástechnika bevonását az üzleti tevékenységbe. Az elemzés négy fő akadályt azonosít: korlátozott technológiai érettség; nem egyértelmű felhasználási esetek és üzleti vonatkozások; a hozzáférés és a személyzet képzésének magas költségei; valamint a kvantum-számítástechnikai szakértelmet az iparág-specifikus ismeretekkel ötvöző szakemberek hiánya. A tanulmány azt is vizsgálja, hogy ezeket az akadályokat hogyan kezelik kiegészítő támogatási mechanizmusok, többek között hálózatépítési és együttműködési platformok, üzleti tanácsadó szolgáltatások, technológiai bővítési szolgáltatások, üzleti kutatás-fejlesztési (K+F) támogatások és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk révén. Az eredmények hasznosítható betekintést nyújtanak a politikai döntéshozók és az iparági szereplők számára arról, hogyan erősíthetik a felkészültségi erőfeszítéseket, és hogyan tehetik lehetővé a kvantum-számítástechnika szélesebb körű bevonását az üzleti tevékenységbe.”

Forrás:
Building business readiness for quantum computing; OECD; OECD Digital Economy Papers, No. 383; OECD Publishing; DOI: 10.1787/ee847e5f-en; 2026. március 23.

Kvantumtechnológiai központot épít Bécs

„Bécs új kvantumtechnológiai központ létrehozását jelentette be, amely a tudományos kutatás és az ipari innováció összekapcsolásával erősíti a város szerepét a jövő technológiáinak fejlesztésében. A tervezés alatt álló Quantum Technology Center Vienna olyan innovációs együttműködési platformként működik majd, ahol kutatóintézetek, technológiai vállalatok és startupok dolgozhatnak közösen a kvantumtechnológia gyakorlati alkalmazásán.

A Quantum Technology Center Vienna különösen olyan területekre fókuszál majd, mint a kvantumszenzorika, kvantumkommunikáció, kvantumbiztonság, kvantumszámítástechnika, valamint ezek ipari alkalmazásai. Ezek a technológiák a következő évtizedekben kulcsszerepet játszhatnak a biztonságos adatátvitelben, a fejlett kiberbiztonsági megoldásokban, valamint az energia- és logisztikai rendszerek optimalizálásában.

A város a tervezési szakaszba osztrák és nemzetközi vállalatokat, kutatóintézeteket és innovációs partnereket is bevon, hogy a központ infrastruktúrája és szolgáltatásai a jövő kvantumtechnológiai fejlesztéseinek igényeihez igazodjanak. A cél egy olyan ökoszisztéma kialakítása, amely képes összekapcsolni a kutatást, a startup-szektort és az ipari szereplőket.

A Quantum Technology Center Vienna megnyitását szimbolikusan 2033-ra tervezik – pontosan száz évvel azután, hogy a híres bécsi fizikus, Erwin Schrödinger úttörő kutatásai megalapozták a modern kvantumfizikát. Az épület Bécs megbízásából a Bécsi Gazdasági Ügynökség fejlesztésében valósul meg a Neu Marx negyedben, közvetlenül az új Life Science Center Vienna mellett és a világhírű Vienna BioCenter közelében. A mintegy 15 600 négyzetméteres, hat szintes komplexumban korszerű laboratóriumok és irodák várják a vállalatokat, startupokat és kutatóintézeteket.”

Forrás:
Kvantumtechnológiai központot épít Bécs; Museum.hu; 2026. március 18.

Előadásokkal zárul a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium projekt

„Szakmai előadásokkal zárul a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) program csütörtökön Budapesten.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár a záróeseményen emlékeztetett: 2020-ban született a Nemzeti Laboratóriumok Program azzal a céllal, hogy a társadalom és a gazdaság számára releváns kihívási területekre fókuszáló kutatási program jöjjön létre. Hozzátette: a projekt másik kiemelt célja a szakmai partnerek összefogása volt. A mesterséges intelligencia területén 11 partner működött együtt az elmúlt öt évben a HUN-REN SZTAKI vezetésével, hogy megerősítse Magyarország nemzetközi pozícióját a mesterséges intelligencia kutatásában és alkalmazásában. Az új kutatási és innovációs eredményeken túl kiemelt feladat volt a fiatal kutatók bevonása a laboratórium munkájába. A helyettes államtitkár kitért a Misszióvezérelt Nemzeti Laboratórium programra, amit tavaly decemberben hirdettek meg húszmilliárd forintos keretösszeggel. A felhívásra 48 pályázat érkezett több mint 100 milliárd forintos támogatási igénnyel.

Elmondta, hogy a kiírásban három területre fókuszáltak, és mindegyik területen belül 3-4 alterületet határoztak meg. A technológia területén a mesterséges intelligencia, az űrkutatás, az autonóm rendszerek is megjelentek a pályázható területek között, 14 pályázat a mesterséges intelligencia különböző területeken történő alkalmazására vonatkozott. Ez a 30 milliárd forintnyi támogatási igény a beérkezett pályázatok 30 százaléka – tette hozzá. A helyettes államtitkár elmondta: az elmúlt hetekben lezajlottak a pályázati meghallgatások, a következő hetekben pedig meghozzák a támogatói döntéseket. Ez biztosítja, hogy a nemzeti laboratóriumok, és azok kutatócsoportjai új struktúrában folytathassák a munkát. Hozzátette: a megújult struktúrában három kiemelt célt határoztak meg. Az első, hogy egy jól definiált társadalmi kihívás álljon a pályázat középpontjába. A második fontos elem, hogy a 3-4 éves programfejlesztési időszakok végére jöjjön létre legalább egy olyan technológia, amit a piaci hasznosítás irányába tovább lehet vinni egy startup vállalkozáson keresztül. A harmadik vállalás a költségvetés tervezésére vonatkozik, amelynek fontos eleme a fiatal kutatók bevonása. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az lebeg a szemük előtt, hogy 1-2 éven belül a kutatás-támogatási rendszer két nagy pillérre helyeződik. Ennek az egyik pillére már megvan, ez a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program. Szeretnék továbbá, hogy a Misszióvezérelt Kutatási Programok minden évben elérhetőek legyenek a magyar kutatói közösség számára. A program záróeseményén előadások mutatják be a MILAB legfontosabb kutatási eredményeit egyebek mellett az egészségügy, az autonóm járművek fejlesztése, a nyelvészet és a biztonság témakörét érintve.”

Forrás:
Előadásokkal zárul a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium projekt; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2026. március 26.

Fenntartható fejlődés

Hőstressz- és hőkockázati térkép készült Debrecen klímaadaptációjának támogatására

„Azonosították a hőkockázat szempontjából magas kitettségű zónákat, tereket és épületeket, amelyek kiemelt figyelmet igényelnek a közeljövőben. A fejlesztés egy hosszabb távú folyamat első lépése.

Az utóbbi években egyre gyakoribbá váltak a hőhullámok, amelyek különösen a sűrűn beépített városi térségekben, mint például Debrecenben, komoly kihívást jelentenek. Ennek következtében a városokon belül nappal jelentős hőmérséklet-emelkedés tapasztalható, és az éjszakai lehűlés sem elegendő ahhoz, hogy javuljon az ott élők komfortérzete. A városi hősziget hatás a zöldfelületek kiterjedésének növelésével, valamint a burkolt felületek arányának visszaszorításával csökkenthető.

A debreceni Envirosense Hungary Kft. a PilotInnCities (Pilot-alapú innovációs ökoszisztémák okos városok számára) / Interreg Danube projekt keretében műholdfelvételek alkalmazásával egy olyan innovatív módszert fejlesztett ki, amely alapján a városi területek a hőstressznek való kitettségük alapján kategóriákba sorolhatóak. Ezzel azonosították azokat a hőkockázat szempontjából magas kitettségű zónákat, tereket és épületeket, amelyek kiemelt figyelmet igényelnek a közeljövőben. A projekt keretében a szakértők vizsgálták az önkormányzati érintettségű intézményeket, és a hőstresszre érzékeny lakosságot kiszolgáló intézményeket (iskolák, egészségügyi intézmények, szociális ellátást támogató intézmények), valamint a hőstressz szempontjából érzékeny lakossági mutatókat is.

A projekt az EDC Debrecen Nonprofit Kft-vel. szorosan együttműködve, a polgármesteri hivatal és a releváns önkormányzati érdekeltségű cégek érintett munkatársainak bevonásával valósult meg. Az együttműködés által lehetővé vált a valódi helyi igények és kihívások azonosítása, amely mentén elkészült a városi döntéshozatalt támogató hőstressz térkép. A fejlesztés egy hosszabb távú folyamat első lépése, hiszen az így kidolgozott módszerrel a jövőben értékelhetőek a megvalósuló beruházások hőstresszre gyakorolt hatásai, illetve alapinformációt nyújtanak a város induló, vagy jelenleg is zajló klímaadaptációs projektjeihez.

A debreceni pilot projekt záróeseményét március 12-én tartották, ezen részt vett: a HROD Közösségi Gazdaság- és Társadalomfejlesztési Központ, valamint a Neumann Technológiai Platform (NTP) is, mint a PilotInnCities Interreg ernyőprojekt hazai konzorciumi partnerei.”

Forrás:
Hőstressz- és hőkockázati térkép készült Debrecen klímaadaptációjának támogatására – fotókkal; Dehir.hu; 2026. március 19.


Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az ENISA kiberbiztonsági piacelemzési keretrendszere (ECSMAF) – 3.0-s verzió

„Az ENISA kiberbiztonsági piaci elemzési keretrendszere (ECSMAF) útmutatást nyújt a kiberbiztonsági területen végzendő piaci elemzések – ideértve az időszakos piaci elemzéseket és a folyamatos piaci figyelemmel kísérést is – elvégzéséhez. Ez az új verzió (3.0-s verzió) beépíti a korábbi alkalmazások során szerzett tapasztalatokat, és javítja a keretrendszer reagálási képességét a közvetlen szakpolitikai igényekre, valamint a hosszú távú nyomon követés igényeire.”

Forrás:
ENISA Cybersecurity Market Analysis Framework (ECSMAF) – V3.0; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2026. március 26.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Alakulóban az új kereskedelmi világrend

„A Kereskedelmi Világszervezet reformja hosszú folyamat lesz

Holnap kezdődik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 14. miniszteri konferenciája (MC14), amelyet március 26–29-én rendeznek meg a kameruni Yaoundéban. A tanácskozáson az EU Külügyek Tanácsának tagjai, vagyis a külkereskedelemmel foglalkozó miniszterek is részt vesznek. A találkozó célja, hogy a globálisan növekvő geopolitikai feszültségek miatt szükséges és egyre sürgetőbb reformokat megvitassák, ennek megfelelően az EU egy reformjavaslat-csomaggal készült a tárgyalásokra.

A WTO reformjának szükségessége évek óta napirenden van, hiszen egyre több fél látja úgy, hogy a szervezet működése az utóbbi évtizedben nem tud lépést tartani a globális gazdaság változásaival, és több kulcsfontosságú funkciója, mint például a vitás ügyek rendezése, részben vagy teljesen megbénult.

Miért van szükség a reformokra?

Az egyik legakuttabb probléma a WTO egyik legfontosabb szervének, a Dispute Settlement Mechanism (vitarendezési mechanizmus) több éve működésképtelen, ugyanis 2019 óta az Egyesült Államok blokkolja az új bírák kinevezését a Fellebbviteli Testületbe. Emiatt a tagok lényegében nem tudják jogszerűen lezárni a vitás ügyeket. Még ennél is nagyobb bénultságot okoz a döntésekhez szükséges konszenzus elve. Mivel a WTO-nak 166 tagállama van, nehéz olyan intézkedést hozni, amely minden tagállamnak megfelel. Ugyanakkor, a konszenzusos döntéshozatalt a kisebb országok gazdasági érdekeinek védelmében vezették be, így ezekről lemondani ugyancsak problémás lenne.

A szerkezeti problémákon túlmenően a WTO egy sor más kihívással is képtelen megküzdeni jelenlegi formájában, amelyeknek gyökere, hogy a globális gazdasági szerkezet az utóbbi évtizedekben lényegesen megváltozott. Így például a fizikai áruk cseréje helyett az utóbbi évtizedben a digitális gazdaság, vagyis az e-kereskedelem, az adatáramlás, az online szolgáltatások váltak a kereskedelem motorjává. Ezzel párhuzamosan megnövekedett az állami beavatkozás és az iparpolitika szerepe, különösen a zöld átmenet és a technológiai önellátás területén.

Végül, de nem utolsósorban, a fejlődő és a fejlett országok közötti viták, illetve geoökonómiai feszültségek növekedése miatt is többször felmerült a reform szükségessége. A WTO egyik alapelve a különleges és megkülönböztetett bánásmód (Special and Differential Treatment, SDT). Ez lazább szabályokat és hosszabb határidőket biztosít a fejlődő országoknak, hogy alkalmazkodjanak a szervezet szabályaihoz, csakhogy a „fejlődő ország” kategória nincsen pontosan meghatározva. Így olyan gazdaságok is élnek ezzel a lehetőséggel, mint például Szingapúr vagy Dél-Korea, amelyek már nem tekinthetők fejlődő országoknak. Mégis, a legnagyobb „fejlődő gazdaság” Kína, amely bizonyos gazdasági mutatók szerint jobban teljesít, mint az EU, illetve az USA. Ez a helyzet a fejlett országok szerint torzítja a versenyhelyzetet.

Mit szeretne az Európai Unió?

Az EU gazdasági ereje a külső piacokra való exportjából származott, így számára kulcsfontosságú, hogy a nemzetközi kereskedelmi rendet felügyelő szervezet eredményesen működjék. Reformjavaslatai hat öt pont köré szervezhetőek, az alábbiak szerint:

  • A vitarendezési rendszer helyreállítása, amely biztosítaná, hogy a tagállamok közti viták jogalapon, nem pedig r erőpolitikai úton dőljenek el.
  • A szabályok korszerűsítése, figyelembe véve a digitalis kereskedelmet, karbonadót vagy az állami támogatások, állami vállalatok és túlkapacitások szigorúbb szabályozását.
  • A „méltányosság” újraszabása, vagyis a a fejlődő országokra vonatkozó különleges és differenciált bánásmód szabályainak újratárgyalása, valamint a jogok és kötelezettségek kiegyensúlyozása
  • A „felelősségteljes konszenzus” elvének bevezetését, vagyis amellett érvel, hogy a konszenzus ne az egyhangúságot kívánja meg. Ez lehetőséget adna többoldalú megállapodásokra, míg a kisebb országok nem blokkolhatnák a döntéseket.
  • Egy új irányító testület létrehozását javasolja, amely a több mint 160 tagállam munkáját földrajzi alapon felügyelné és koordinálná.

Egyetértés és vitás pontok a tagállamok között

A WTO tagállamai között számos területen komoly érdekellentét és számos nézetkülönbség van; ám ennek ellenére néhány pontban széles körű konszenzus alakult ki. Ilyen a vitarendezési mechanizmus helyreállítása, amely nélkül a független és működőképes jogorvoslati rendszer visszaállítása elengedhetetlen. Az Európai Unió (EU) és több partner (pl. Kanada, Japán, Ausztrália) már ideiglenes fellebbezési eljárást is bevezetett (Multi-Party Interim Appeal Arbitration Arrangement), amelyhez több mint 60 ország csatlakozott. Egy második pont, amiben egyetértés van mind a fejlett, mind a fejlődő államok között, az a digitális kereskedelem szabályozása  és a fenntarthatósági kihívások kezelése, valamint a kis és legkevésbé fejlett országok (LDC-k) integrálása a világgazdaságba. Ezen túlmenően a tagok többnyire támogatják a halászati támogatások csökkentését, valamint a mezőgazdasági szektor olyan reformját, amely egyszerre növeli az élelmiszerbiztonságot és csökkenti a környezeti terhelést.

Annak ellenére, hogy számos közös célt sikerült azonosítani, a megvalósítás eszközeiről nem sikerült megegyezni. A legnagyobb viták négy területen láthatóak. Először is, a többoldalú megállapodások, valamint a teljes konszenzus elvének reformja. Az EU és az USA között ezen a téren többnyire egyetértés van, vagyis azt szeretnék, hogy a „hasonlóan gondolkodó” országok kisebb csoportjai gyorsabban hozhassanak új szabályokat, amelyeket később mások is elfogadhatnak. Csakhogy ezt India, Dél-Afrika és más fejlődő államok hevesen ellenzik, azzal érvelve, hogy a plurilaterális modell aláássa a WTO alapelvét, a legnagyobb kedvezmény elvét (Most-Favored Nation, MFN), amely garantálja a tagok közötti egyenlő bánásmódot.

Egy másik rendkívül vitatott pont az úgynevezett Beruházás-könnyítési Megállapodás a Fejlesztésért (Investment Facilitation for Development Agreement, IFA) körül alakult ki. Az IFA a fejlődő országok befektetési környezetének átláthatóságát és kiszámíthatóságát kívánja növelni. Bár a tagállamok nagy része támogatja az intézkedést, India blokkolja a formális bevezetését arra hivatkozva, hogy a konszenzus nélküli intézkedés olyan precedenst teremtene, amely lehetővé tenné, hogy a nagyhatalmak a kisebb tagok bevonása nélkül alakítsák át a kereskedelmi szabályokat.

Az digitális kereskedelem kérdése is hasonlóan vitás pont. Az 1998 óta rendszeresen megújuló e-kereskedelmi moratórium megtiltja a vámok kivetését digitális termékekre (pl. szoftverek, zenék, filmek letöltése). A fejlett gazdaságok, így az EU és az USA is, a moratórium véglegesítését szeretnék, mivel nézeteik szerint ez kiszámíthatóságot biztosít a digitális vállalatok számára. Csakhogy a fejlődő országok úgy látják, hogy a tilalom évente akár 10 milliárd dollárnyi vámbevétel-kiesést okoz nekik, mi több, gátolja saját digitális iparuk védelmét és szabályozását.

Végül, de nem utolsósorban a „fejlődő ország” státuszának újradefinálásában sincsen egyetértés. Az Egyesült Államok követeli, hogy a fejlődő státuszt ne önbevallás alapján határozzák meg, hanem objektív kritériumok szerint, amellyel elsősorban Kínát célozza, egy korábban megjelent elemzés szerint is. Ebben a kérdésben az EU óvatosabb: bár támogatja az átláthatóság növelését, nem szeretné, hogy a reform során megsérüljenek a legszegényebb államok védelmi mechanizmusai.

Vagyis, a kulcsszereplők eltérő politikai prioritásai miatt a konferencia tétje egyelőre az alapelvek kidolgozása, mintsem a konkrét lépésekben való megegyezés.

Mit várhatunk az MC14-től?

A Kereskedelmi Világszervezet működésének reformja szükséges a globális kereskedelem számára, amelynek tétjét az USA által kivetett vámok, a Kína által visszatartott kritikus nyersanyagok, vagy az energiahordozók körüli legkülönbözőbb viták emelik. Ugyanakkor nem várható, hogy a napokban sikerül a feleknek egyezségre jutni , sokkal inkább a jövőbeli tárgyalások kereteinek kidolgozása várható.

Az EU szempontjából a plurilaterális tárgyalások elfogadása gyorsabb előrehaladást jelentenének, viszont az ilyen jellegű intézkedések elfogadásával az EU hozzájárulna a globális egyenlőtlenségek felnagyításához, növelve a fejlődő országok bizalmatlanságát és ezzel saját mozgásterét szűkítené. Hasonlóan, az IFA elfogadása a WTO jogrendszerébe kulcsfontosságú lenne a beruházások ösztönzése és a jogbiztonság erősítése szempontjából, ugyanakkor ez a plurilaterális szabályrendszert legitimálná. Hasonlóan, a permanens moratórium bevezetése növelné a feszültséget a fejlődő partnerek körében, akik a lépést a nyugati digitális monopólium megerősítésének éreznék.

Az EU hosszú távú érdeke a szabályokon alapuló, kiszámítható kereskedelmi környezet újrateremtése. Úgy tűnik, ehhez némi kompromisszumot kell kötnie a globális dél országaival, különben a már létező feszültségek csak tovább éleződnének.

Összességében nem várható, hogy a yaoundéi WTO-konferencia új alapra helyezze a XXI. század világkereskedelmét. Ugyanakkor fontos, hogy ebben a folyamatban az EU kulcsszereplő maradjon és képes legyen közvetíteni a régi és az új világgazdaságot meghatározó szereplők között, miközben az új nemzetközi rend szabályai kialakulnak.”

Forrás:
Alakulóban az új kereskedelmi világrend; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. március 25.

Szakirodalom

A mesterséges intelligencia kiterjesztése az egészségügyben

„A mesterséges intelligencia (MI) felelős módon, nagy léptékben alkalmazva jelentős lehetőségeket kínál az egészségügyi rendszerek számára. Elterjedését ugyanakkor továbbra is komoly akadályok nehezítik, köztük a széttagolt adatinfrastruktúra, a szabályozási bizonytalanság, valamint az irányítási és munkaerő-kapacitással kapcsolatos hiányosságok. Ahhoz, hogy az MI-ben rejlő lehetőségek valóban mindenki egészségét szolgálják, egyensúlyt kell teremteni a piaci erők és az egészségügyi kultúra között.

Az OECD-tagországok számos kezdeményezést indítottak e hiányosságok kezelésére, például stratégiák és cselekvési tervek kidolgozásával az MI és az egészségügy határterületén. E lépések támogatására most egy koherens szakpolitikai ellenőrzőlista készült, amely a döntéshozatalt és a prioritások kijelölését segíti, miközben hozzájárul a vakfoltok elkerüléséhez is. Az ellenőrzőlista négy pillérre épül:
* a szükséges feltételek megteremtésére — ideértve az adatalapokat, az MI megbízhatóságának biztosítását és nagy léptékű alkalmazását, valamint a kapacitásépítést; a
* védőkorlátok kialakítására — a közös célok felé tett előrehaladás felügyelete és nyomon követése érdekében;
* az érdemi párbeszédre a nyilvánossággal, az ellátókkal és az iparági szereplőkkel;
* valamint a megbízható MI alkalmazására.
A négy pillér mentén összesen kilenc fő szakpolitikai terület és 43 kérdés vált meghatározóvá az MI egészségügyi előnyeinek felelős, széles körű kibontakoztatása szempontjából.

A cselekvés felgyorsítható, ha az országok tanulnak egymástól, és közösen keresnek megoldást a kihívásokra. Egyre világosabb a közös felismerés: az innováció és a biztonság, valamint a gazdasági lehetőségek és a közbizalom erősítése közötti egyensúly megteremtéséhez elengedhetetlenek a koherens, határokon átnyúlóan is összehangolható szakpolitikák.”

Forrás:
Scaling Artificial Intelligence in Health; OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/a436e12d-en; 2026. március 27.

Mi tanulhat Európa Friedrich Listtől?

„Az esszé szerint az EU 2025-re útelágazáshoz érkezett: az USA-val és Kínával szembeni technológiai lemaradás és a stratégiai függőségek „külső periferizálódást”, míg az Észak–Dél és Nyugat–Kelet fejlettségi szakadék „belső periferizálódást” okoz. A szerzők a Draghi-jelentést kiegészítve amellett érvelnek, hogy e kettős válság hátterében a neoliberális örökség áll: aszimmetrikus integráció, költségalapú versenystratégia, iparpolitikai visszavonulás és a technológiai fejlődés piacra bízása. Friedrich List „fejlődésgazdaságtani” nézőpontjára támaszkodva öt tanulságot adnak: (1) szimmetrikus integráció és felzárkóztatás; (2) a termelőerők – intézmények, tudás, infrastruktúra – építése a rövid távú piaci érték helyett; (3) iparpolitika mint kulturális-társadalmi küldetés; (4) innováció és technológia aktív irányítása; (5) a közérdek elsődlegessége a magánérdekkel szemben. Céljuk egy ellenállóbb, egységesebb Európa, amely képes megállítani a belső és külső pozícióvesztést és új pályát nyit.”

Forrás:
Mi tanulhat Európa Friedrich Listtől?; Csontos Tamás, Helena Drdlová; Világpolitika és Közgazdaságtan; 5. évfolyam, 1. szám; 2026; 54-79. o.
Lásd még:
Friedrich List; Wikipédia