Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2026. augusztus 24-én jelenik meg!

Kiemelt híreink

Több mint 60 konkrét tételből áll a 6 ezer milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló beruházások listája
Tárgyszavak: Európai Bizottság — 2024-2029, európai uniós források, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF), Magyarország — 2026-2030, Magyarország Kormánya – 2026-2030
Kormányzati honlap indult mihivatal.gov.hu címen!
Tárgyszavak: digitális kormányzat — 2026-2030, Magyarország — 2026-2030, Mesterséges Intelligencia (MI) — átláthatóság, Mesterséges Intelligencia (MI) — MI-rendelet (AI Act), Tudományos és Technológiai Minisztérium — 2026-2030

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Az uniós jogszabályok hatálybalépése vagy alkalmazandóvá válása: főbb mérföldkövek | 2026. augusztus 1. – szeptember 15.
Tárgyszavak: Európai Unió – 2024-2029, uniós jogszabályalkotás

Digitális közigazgatás, digitális politika

A színek mögött számok, a számok mögött történetek – Mindent megmutatnak a KSH interaktív térképei
Tárgyszavak: adatvizualizáció, digitális kormányzat — 2026-2030, digitális térképészet, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország — 2026-2030, statisztikai informatika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Fenntartható fejlődés

Biztonság és védelem, kiberbiztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Több mint 60 konkrét tételből áll a 6 ezer milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló beruházások listája

„Az új kormány pár héttel a hivatalba lépése után megoldotta, hogy Magyarország hozzáférjen az Európai Unió öt éve befagyasztott, úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez (RRF). Ez a pénzügyi alap a gazdasági helyreállítást, valamint a zöld és digitális átállást célozza. A kormánynak módosítania kellett a források eléréséhez szükséges helyreállítási tervet, hogy a lehető legtöbbet kaphassa meg Magyarország a zárolt összegekből.

A kormány intézkedési tervet fogadott el a 6 ezer milliárd forint felhasználásáról, a dokumentum öt külön mellékletben részletezi a beruházásokat. A források elosztásánál szempont volt, hogy pótolják a régóta elmaradt fejlesztéseket, és az egész országban éreztessék hatásukat.

Az egyik program a lakhatási helyzeten javít. Uniós fejlesztési forrásokból most indul először olyan program, amelyből kifejezetten új, megfizethető és energiahatékony bérlakások és diákotthonok jönnek létre, akár a meglévő épületek átalakításával. Hosszú évtizedek után országos fejlesztési ügy lesz a bérlakásépítés. Erre 600 millió eurót, azaz átszámítva több mint 230 milliárd forintot fordít a kormány.

Az intézkedési terv foglalkozik iskolai beruházásokkal is: 54 milliárd forintnyi, már megvalósított fejlesztést számolhat el a kormány a helyreállítási terv forrásainak terhére. Emellett 151 milliárd forintot fordít arra, hogy a tanulók és a pedagógusok egyenlőbben férjenek hozzá a digitális oktatáshoz.

Az egészségügy helyzetének javítását mintegy 170 milliárd forint uniós forrás szolgálja. Ebből csaknem 24 milliárd forint jut a háziorvosi ellátás, 6,5 milliárd forint pedig helyi egészségügyi és szociális intézmények fejlesztésére. Több mint 125 milliárd forintnyi, korábban magyar költségvetésből megvalósított egészségügyi beruházást és digitalizációs fejlesztést pedig most uniós forrásból fedez a kormány.

A közlekedésben megindulhatnak az évtizedek óta halogatott járműcserék. A 40–50 éves kocsik kiváltására 42 új alacsonypadlós szerelvényt kap a szentendrei, a ráckevei és a csepeli hév. A vasúti InterCity-járatok kiszolgálására 35 új emeletes motorvonat érkezik, a többi között a debreceni, szegedi, pécsi és miskolci vonalakra. Ez a két járműbeszerzési program 700 milliárd forintos fejlesztést jelent.

A magyar energiarendszer korszerűsítésére szintén több száz milliárd forintot szán a kormány. Ebből szélenergiát hasznosító fejlesztések valósulhatnak meg, de jut okosmérők telepítésére és az energiahatékonyság javítására is. A villamosenergia-hálózatot úgy fejlesztik, hogy könnyebb legyen az új napelemes vagy szélerőműves rendszereket csatlakoztatni, ezzel téve biztonságosabbá az áramellátást.

Mintegy 645 milliárd forinttal erősítik meg a Magyar Fejlesztési Bankot annak érdekében, hogy több kedvezményes finanszírozás jusson a magyar kis- és középvállalkozásoknak. Ez a kis- és középvállalkozások fejlesztését, növekedését, innovációjának támogatását jelenti.

A kormány elszánt, hogy az összes európai uniós forrásból elkészült beruházás minden magyar ember javát, az ország gyarapodását szolgálja.”

Forrás:
Bérlakások, járműcserék, oktatási és egészségügyi fejlesztések uniós forrásból; Magyarország Kormánya; 2026. augusztus 8.

Kormányzati honlap indult mihivatal.gov.hu címen!

„Kormányzati honlap indult mihivatal.gov.hu címen a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos kérdések megválaszolására, a weboldalon panaszt is lehet tenni!

A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre könnyebben készíthetők valósághű, de hamis deepfake tartalmak, amelyek súlyos károkat okozhatnak embereknek és vállalkozásoknak egyaránt. Az Európai Unió mesterségesintelligencia-rendelete (AI ACT) értelmében az AI-vel generált tartalmakat kötelező jelölni, az AI-alapú ügyfélszolgálatokról pedig előzetesen tájékoztatni kell az ügyfeleket. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter felhívta a figyelmet, hogy az mihivatal.gov.hu kormányzati platformon a lakosság bejelentheti az AI-vel kapcsolatos visszaéléseket és panaszt tehet, ha a technológia alkalmazása sérti jogos érdekeit. Az oldal számos gyakorlati, hasznos tanáccsal látja el az AI megoldásokat alkalmazó felhasználókat.

A visszaélések visszaszorítására hivatott az Európai Unió mesterségesintelligencia rendelete. Ennek egyik legfontosabb előírása, hogy az AI-vel generált tartalmakat egyértelműen és jól láthatóan jelölni kell. Hasonló kötelezettség terheli a vállalkozásokat is, amennyiben az ügyfélszolgálaton nem valós személy, hanem egy MI-alapú asszisztens válaszol a megkeresésekre, erről előre tájékoztatniuk kell a fogyasztókat.”

Forrás:
Kormányzati honlap indult mihivatal.gov.hu címen!; Tudományos és Technológiai Minisztérium; 2026. augusztus 8.
Lásd még:
Mire figyeljünk, ha kapcsolatba kerülünk az AI-val – fontos változások 2026. augusztus 2-től; Magyarország Ügyészsége; 2026. augusztus 3.

Közigazgatás, politika, jog

Megkezdődtek a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga korrekcióját előkészítő konzultációk

„Megkezdődtek a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga korrekcióját előkészítő konzultációk.
Az új Nemzeti Alaptanterv előkészítésével párhuzamosan a közoktatás teljes tartalmi szabályozását is újragondoljuk és megújítjuk. Ennek az átfogó megújító munkának a részeként találkoztunk a Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete képviselőivel is a közelmúltban.
Miután az elmúlt években számos jogos szakmai kritika érte a jelenlegi magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga szerkezetét és tartalmát – megkeserítve a középiskolás tanulók és tanáraik életét – ezért ennek a vizsgának az átalakítását már most megkezdtük. Első lépésként teljesen megújítottuk az érettségi tétel-előkészítő bizottságot. Az új szabályozásra vonatkozó javaslatot már az új bizottság készíti el.
A cél egy sokkal átláthatóbb és igazságosabb magyar nyelv és irodalom érettségi, amely a tervek szerint csökkenti és egyértelművé teszi a középszintű követelményeket, pontosan megszabja az egyes feladattípusok sajátosságait, továbbá növeli a magyartanárok szakmai szabadságát.
Nyár végén széles körű szakmai egyeztetés kezdődik a tervezetről. Fontosnak tartjuk, hogy a végleges szabályozás a pedagógusok és a szakmai szervezetek tapasztalataira is épüljön. Ezzel végleg felszámoltuk azt a gyakorlatot, hogy egy politikai bizalmi tanácsadó egyszemélyben határozza meg egy ágazat jelenét és jövőjét, Takaró Mihály immár semmilyen befolyással nem bír az oktatás irányítására.
A tárca tervei szerint az új, átmeneti szabályozás végleges formája ősszel kerülhet a nyilvánosság elé.”

Forrás:
Lannert Judit bejegyzése; Facebook; 2026. augusztus 6.

Legyen élmény a tanulás! – Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium javaslatai az alsó tagozat gyermekközpontú megújítására

„Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár „Legyen élmény a tanulás!” címmel az alábbi javaslatcsomagot juttatta el az iskoláknak az alsó tagozat gyermekközpontú megújítása érdekében. Az ajánlások célja, hogy a tanulás élményszerűbbé váljon, az iskolai mindennapok pedig jobban igazodjanak a gyermekek életkori sajátosságaihoz.

1. Gyermekbarát iskolakezdés és napirend

Elérni kívánt cél
A tanítási nap nyugodt, biztonságos és a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó kezdése.

Javasolt szakmai megoldás
Rugalmas napkezdés. Az iskola a tanítási idő kezdete előtt alakítson ki reggeli ráhangoló idősávot beszélgetőkörrel, közös olvasással, mesehallgatással, csendes érkezéssel vagy mozgásos tevékenységgel.

Konkrét intézményi teendő
Az intézményvezetés egyeztesse az alsó tagozatos munkaközösséggel a reggeli rendet; szükség szerint módosítsa a házirendet és az SZMSZ-t; készítse el a ráhangoló idősáv helyi rendjét; a változásról a tanév kezdete előtt tájékoztassa a szülőket és a tanulókat.

2. Rugalmas óraszervezés: rövidebb órák és komplex blokkok

Elérni kívánt cél
A figyelmi terhelés mérséklése és az elmélyült, tevékenységalapú tanulás feltételeinek megteremtése.

Javasolt szakmai megoldás
Az iskola vizsgálja meg a 35 perces tanítási órák, valamint a hosszabb, többféle tevékenységre lehetőséget biztosító összevont tanulási blokkok alkalmazásának lehetőségét. A választott megoldás jelenjen meg az órarendben, a tantárgyfelosztásban, az éves munkatervben és szükség szerint a pedagógiai programban.

Konkrét intézményi teendő
Az alsó tagozatos munkaközösség dolgozza ki az alkalmazott óraszervezési modellt; az intézmény vezesse át azt a tantárgyfelosztásban, az órarendben és az éves munkatervben; tartós szervezési változás esetén módosítsa a pedagógiai programot; tájékoztassa a szülőket az új napirendről.

3. Hosszabb mozgásos szünetek, nyugodt ebédidő és pihenőidő

Elérni kívánt cél
A tanulók fizikai és mentális regenerálódásának biztosítása a tanítási nap során.

Javasolt szakmai megoldás
A házirend és a helyi napirend kialakításakor az iskola biztosítson hosszabb udvari vagy mozgásos szünetet, megfelelő időt a nyugodt étkezésre, valamint szükség szerint mese-, csendes vagy pihenőidőt.

Konkrét intézményi teendő
Az iskola vizsgálja felül a csengetési rendet és az étkezés szervezését; a hosszabb szünetek, az ebéd- és pihenőidő szabályait építse be a házirendbe; jelölje ki a felügyeleti felelősöket és helyszíneket; a kialakított rendről tájékoztassa a szülőket.

4. Az óraszámok és tanulási tartalmak rugalmas elosztása

Elérni kívánt cél
A merev napi tantárgyi rend helyett életkorhoz igazodó, változatos tanulási ritmus kialakítása.

Javasolt szakmai megoldás
A helyi tanterv és az órarend tervezésekor az iskola tudatosan használja a kétévfolyamos cikluson belüli óraszám-átcsoportosítás lehetőségét, és teremtsen helyet hosszabb művészeti, természettudományos, könyvtári, múzeumi vagy projektblokkoknak.

Konkrét intézményi teendő
A szakmai munkaközösség tekintse át a helyi tantervet és az évfolyamonkénti órakereteket; készítsen javaslatot az átcsoportosításokra; a jóváhagyott megoldást vezessék át a helyi tantervben, a tantárgyfelosztásban, az órarendben és az éves munkatervben.

5. Komplex, tantárgyközi élmény- és projektnapok

Elérni kívánt cél
A tanulási tartalmak összekapcsolása, a kíváncsiság, az együttműködés és a gyakorlati alkalmazás erősítése.

Javasolt szakmai megoldás
Az iskola lehetőség szerint havi rendszerességgel szervezzen a tantervi célokhoz illeszkedő komplex napokat vagy blokkokat, például mese-, víz-, erdő-, kert-, könyvtári, múzeumi, művészeti vagy helytörténeti napot.

Konkrét intézményi teendő
Az iskola határozza meg a tanéven belüli projekt- és élménynapok számát, témáját és felelőseit; építse be azokat az éves munkatervbe; készítsen közös tervezési sablont és értékelési rendet; a programokról előzetesen tájékoztassa a szülőket.

6. Iskolán kívüli tanulási helyszínek rendszeres használata

Elérni kívánt cél
A tanulás személyes tapasztalathoz, a helyi környezethez és a valós élethelyzetekhez kapcsolása.

Javasolt szakmai megoldás
Az iskola építse be éves munkatervébe a könyvtári, múzeumi, természeti, közművelődési, helytörténeti és sportlétesítményben megvalósuló foglalkozásokat, és gondoskodjon azok biztonságos, tanítási célú megszervezéséről.

Konkrét intézményi teendő
Az intézmény készítsen éves külső helyszíni programtervet; jelölje ki a kapcsolattartókat, a kísérőket és a felelősöket; rögzítse a szülői tájékoztatás, az engedélyezés, a felügyelet és a balesetmegelőzés helyi rendjét; a programokat építse be az éves munkatervbe.

7. Az alsó tagozatos házi feladat észszerű korlátozása

Elérni kívánt cél
A gyermekek délutáni és családi idejének védelme, valamint az önállóan teljesíthető, valóban fejlesztő gyakorlás előtérbe helyezése.

Javasolt szakmai megoldás
A pedagógiai program határozza meg az alsó tagozatos házi feladat mennyiségi és minőségi korlátait. Első évfolyamon és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező otthoni írásbeli feladat; hétvégére és szünetre csak kivételesen adjanak kötelező feladatot.

Konkrét intézményi teendő
A nevelőtestület dolgozza ki évfolyamonként a házi feladat mennyiségi és minőségi korlátait; ezeket építse be a pedagógiai programba; alakítson ki egységes pedagógusi gyakorlatot; a szabályokról írásban tájékoztassa a szülőket.

8. A fejlesztő értékelés megerősítése

Elérni kívánt cél
Az értékelés a tanuló fejlődését, önbizalmát és következő tanulási lépéseit támogassa, ne pusztán minősítsen.

Javasolt szakmai megoldás
Az iskola dolgozzon ki érthető, konkrét és személyre szabott visszajelzési gyakorlatot. Használjon fejlesztő értékelési mintákat, dolgozza ki a tanulói önértékelés módját és kezdeményezze a szöveges vagy más fejlesztő értékelési forma alkalmazását.

Konkrét intézményi teendő
Az iskola dolgozzon ki intézményi értékelési alapelveket és használható visszajelzési mintákat; szükség szerint módosítsa a pedagógiai program értékelési fejezetét; szervezzen belső műhelyt vagy továbbképzést; ismertesse a szülőkkel az értékelés célját és formáit.

9. A mindennapos testnevelés élményszerű megszervezése

Elérni kívánt cél
A mozgás örömének, a testi biztonságnak, az együttműködésnek és az egészséges életmód alapjainak kialakítása.

Javasolt szakmai megoldás
A testnevelésben kapjon nagyobb szerepet a szabadtéri játék, a séta, a néptánc, a természetjárás, az ügyességi és csapatjáték, valamint más közösségi és élménymozgás. Az iskola a helyi adottságokhoz igazítva használja ki a változatos mozgásformák lehetőségét.

Konkrét intézményi teendő
A testnevelést tanítók készítsenek helyi élménymozgás-programot a rendelkezésre álló helyszínek és eszközök alapján; a választott mozgásformák jelenjenek meg a tanmenetekben és az éves munkatervben; gondoskodjanak a szükséges eszközökről és biztonsági feltételekről; tájékoztassák a szülőket a kültéri programokról.

10. A művészeti nevelés és a művészettel nevelés láthatóvá tétele

Elérni kívánt cél
A kreativitás és a kreatív tanulási kompetenciák (kíváncsiság, kitartás, képzelőerő, együttműködés) fejlesztése, az önkifejezés, az érzelmi biztonság és a közösségi élmény erősítése.

Javasolt szakmai megoldás
Az éves munkatervben és a napi gyakorlatban rendszeresen jelenjen meg az ének, a zene, a rajz, a kézművesség, a tánc, a drámajáték, a bábjáték, a mese, a ritmusjáték és a közös alkotás, tanórai és/vagy délutáni keretben.

Konkrét intézményi teendő
Az alsó tagozatos munkaközösség készítsen éves művészeti programtervet; rendelje hozzá a tevékenységeket a tanórai, napközis és projektnapi keretekhez; jelölje ki a felelősöket és az eszközigényt; a vállalásokat építse be az éves munkatervbe.

11. Tapasztalati természettudományos és matematikai tanulás

Elérni kívánt cél
A megfigyelésre, kísérletezésre, cselekvésre és problémamegoldásra épülő gondolkodás fejlesztése.

Javasolt szakmai megoldás
A pedagógusok rendszeresen alkalmazzanak udvari mérést, növény- és környezetmegfigyelést, egyszerű kísérleteket, tárgyakkal végzett számolást, mozgásos matematikát, piac- vagy vízprojektet és más, kézzelfogható tapasztalatszerzésre épülő feladatokat.

Konkrét intézményi teendő
A pedagógusok készítsenek évfolyamonként tapasztalati tanulási tervet és eszközlistát; a tevékenységeket építsék be a tanmenetekbe és a projektnapokba; az intézmény biztosítsa az eszközök tárolását, használati rendjét és beszerzését; szervezzen belső jógyakorlat-megosztást.

12. A délutáni idősáv gyermekközpontú újragondolása

Elérni kívánt cél
A hosszabb iskolai jelenlét ne a délelőtti tanórai terhelés folytatása, hanem pihenést, fejlődést és élményt biztosító idő legyen.

Javasolt szakmai megoldás
A délutáni foglalkozásokban kapjon hangsúlyt a pihenés, a szabad játék, a mozgás, a könyvtári és művészeti tevékenység, a mese, a kert, a séta, a fejlesztő játék, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Az iskola kerülje a mechanikus, tanórapótló jellegű szervezést.

Konkrét intézményi teendő
Az intézmény vizsgálja felül a délutáni foglalkozások rendjét; készítsen heti tevékenységstruktúrát a pihenés, a mozgás, a játék, a művészet és a differenciált fejlesztés arányairól; a kereteket rögzítse a pedagógiai programban, az éves munkatervben és szükség szerint a házirendben; tájékoztassa a szülőket.

13. Mindennapos mese, felolvasás és történethallgatás

Elérni kívánt cél
A szókincs, a szövegértés, a figyelem, a belső képalkotás, az olvasási motiváció és az érzelmi biztonság erősítése.

Javasolt szakmai megoldás
Az iskola építsen be rövid, rendszeres mese-, felolvasás- vagy történethallgatási alkalmakat a tanítási nap elejére, a tanulási blokkok közé vagy a délutáni foglalkozásokba. A gyakorlat legyen minden alsó tagozatos osztály számára elérhető.

Konkrét intézményi teendő
Az iskola határozza meg a mindennapos mese vagy felolvasás helyét és időkeretét; építse be az osztályok napi vagy heti rendjébe, valamint az éves munkatervbe; gondoskodjon megfelelő könyvállományról és felelősökről; a kezdeményezés céljáról tájékoztassa a szülőket.

14. Bántalmazásmegelőzés és biztonságos iskolai környezet

Elérni kívánt cél
A fizikai és a digitális bántalmazás megelőzése, a társas biztonság, az elfogadás és a konfliktuskezelési kultúra fejlesztése.

Javasolt szakmai megoldás
Az iskola alakítson ki egyértelmű bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollt, egészítse ki házirendjét. Szervezzen rendszeres beszélgetőköröket, együttműködésre építő tanulási helyzeteket, közös szabadidős programokat. Biztosítson a pedagógusok számára módszertani támogatást és továbbképzési lehetőséget.

Konkrét intézményi teendő
Az intézmény dolgozza ki vagy vizsgálja felül a bántalmazásmegelőzési és -kezelési protokollját; a szükséges szabályokat építse be a házirendbe és az SZMSZ-be; jelölje ki a jelzések fogadásáért és kezeléséért felelős személyeket; fordítson kiemelt figyelmet a szociális kompetenciák fejlesztésére, szervezzen pedagógus-, tanulói és szülői tájékoztatást, valamint dokumentálja az esetkezelést.”

Forrás:
Legyen élmény a tanulás! – Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium javaslatai az alsó tagozat gyermekközpontú megújítására; Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium; 2026. augusztus 8.

Európai Unió

Az uniós jogszabályok hatálybalépése vagy alkalmazandóvá válása: főbb mérföldkövek | 2026. augusztus 1. – szeptember 15.

„Az uniós jogszabályok hatálybalépése vagy alkalmazandóvá válása: főbb mérföldkövek | 2026. augusztus 1. – szeptember 15.

Ez a táblázat azokat az uniós jogszabályokat követi nyomon, amelyek 2026. augusztus 1. és szeptember 15. között lépnek hatályba, illetve válnak alkalmazandóvá.
Minden tételnél feltünteti az adott jogszabályt, a dátumot és annak típusát, továbbá rövid összefoglalót ad a korábban közzétett sajtóanyagok és a jogi aktus szövege alapján, valamint hivatkozást tartalmaz a hivatalos jogi aktusra, illetve – amennyiben rendelkezésre áll – az állampolgároknak szóló közérthető összefoglalóra.”

Forrás:
Entry into force or application of EU legislation: key milestones | 1 August – 15 September 2026; European Commission; 2026. augusztus 3.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A színek mögött számok, a számok mögött történetek – Mindent megmutatnak a KSH interaktív térképei

„…összesen 53 mutató adataival frissült ma a KSH Térképes Interaktív Megjelenítő Alkalmazása (TIMEA). A frissítés a demográfia, az egészségügy, a szociális ellátás, a gazdasági szervezetek, a keresetek, az igazságszolgáltatás, valamint az üres álláshelyek számát és arányát érinti.

A magyar és angol nyelven is elérhető TIMEA ingyenes és interaktív felületének köszönhetően bárki készíthet szemléletes térképeket a KSH honlapján szereplő mutatókból, amelyek a hozzájuk tartozó adatokkal együtt le is tölthetők. A térképes megjelenítés alapvetően négy területi szinten – regionális, vármegyei, járási és települési bontásban – lehetséges. A közigazgatási határokat tartalmazó térképekhez különböző alaptérképrétegek – például légifotó vagy OpenStreetMap (OSM) – és feliratok is társíthatók. A megjeleníthető és letölthető adatok döntő többsége 2012-től érhető el, a mutatók egységesen az utolsó elérhető év közigazgatási beosztásának megfelelően szerepelnek az alkalmazásban.”

Forrás:
A színek mögött számok, a számok mögött történetek – Mindent megmutatnak a KSH interaktív térképei, 2026.08.04.; Központi Statisztikai Hivatal; 2026. augusztus 4.

Mesterséges intelligencia (MI)

Mesterséges Intelligencia Hivatal – MI Piacfelügyeleti Hatóság – Magyarország Kormánya

„MI Piacfelügyeleti Hatóság

Az MI Piacfelügyeleti Hatóság az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Rendeletével (MI Rendelet vagy AI Act) összefüggő hazai piacfelügyeleti hatósági feladatokat lát el, ennek keretében ellenőrizve a mesterséges intelligenciát használó rendszerek jogszerű hazai alkalmazását.

Jogszabályi háttér

Az MI Piacfelügyeleti Hatóság tevékenységét a következő jogszabályok alapján látja el:

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (MI Rendelet);

2025. évi LXXV. törvény az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról (MI Törvény);

344/2025. (X. 31.) Korm. rendelet az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletének magyarországi végrehajtásáról szóló 2025. évi LXXV. törvény végrehajtásáról (MI Korm. rendelet).

A Hatóság a Tudományos és Technológiai Minisztérium szervezeti egységeként működik. Tekintettel arra, hogy az MI Piacfelügyeleti Hatóság nem önálló államigazgatási szervként működik, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat a Hatóságot érintően a Tudományos és Technológiai Minisztérium teszi közzé.

Az MI Piacfelügyeleti Hatóság weboldalát a Tudományos és Technológiai Minisztérium kezeli.

Elérhetőségek

Tudományos és Technológiai Minisztérium
Székhely: 1011 Budapest, Vám utca 5-7.
Honlap: www.kormany.hu (Javítottuk a címet. Szerk.)
E-mail cím: sajto@ttm.gov.hu

Mesterséges Intelligencia Piacfelügyeleti Hatósági Főosztály
Telephely: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 19-21.
Honlap: https://mihivatal.gov.hu
E-mail cím: mi_bejelentes@ttm.gov.hu
Telefonszám: 06-1-795-1576

Forrás:
MI Piacfelügyeleti Hatóság; Tudományos és Technológiai Minisztérium; 2026. augusztus

Az általános célú MI (General-Purpose AI, GPAI) gyakorlati kódexét aláíró szolgáltatók munkacsoportjának negyedik ülése

„Az általános célú mesterséges intelligenciára (GPAI) vonatkozó gyakorlati kódex szerinti aláíró munkacsoport negyedik ülése a biztonságról és védelemről szóló fejezetre és a szerzői jogról szóló fejezetre összpontosított.

2026. július 17-én a GPAI aláíró munkacsoportja a GPAI gyakorlati kódexének biztonságról és védelemről szóló fejezetével és szerzői jogról szóló fejezetével kapcsolatos témákkal foglalkozott:

Ami a biztonságról és védelemről szóló fejezetet illeti, az MI-hivatal áttekintést nyújtott arról, hogy a modellhasználat elemzése hogyan lehet része a forgalomba hozatal utáni nyomon követésnek (a 3.5. intézkedés alapján), és hogyan lehet releváns a rendszerszintű kockázatértékelés szempontjából. Különösen a modell használatának módjára és a használat során tanúsított magatartásra vonatkozó információk egészíthetik ki a telepítés előtti értékelésekből származó információkat, és szolgálhatnak információkkal a kockázatértékelési folyamat több lépéséhez. A munkacsoport megvitatta továbbá a biztonsági és védelmi keretrendszerek marginális kockázatokra vonatkozó záradékai és a szolgáltató rendszerszintű kockázatkezelése közötti összefüggést. A „marginális kockázatra” vonatkozó záradékok azt jelzik, hogy ha a versenytársak nem biztonságos modellek telepítésével kezdenék el tolni a képességek mozgatórugóit, az adott szolgáltató ugyanezt fontolóra vehetné. Az MI-hivatal kiemelte, hogy ilyen záradékokra csak kivételes körülmények között, valamint megfelelő bizonyítási és eljárási biztosítékok mellett lehet hivatkozni, amelyeket az ülésen röviden megvitattak.

A szerzői jogi fejezetet illetően az MI-hivatal áttekintést nyújtott az 1.3. intézkedésről, különös tekintettel a GPAI-modellszolgáltatók 1.3. intézkedés (4) bekezdése szerinti kötelezettségeire. E rendelkezés értelmében az aláírók kötelezettséget vállalnak arra, hogy megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy az érintett jogosultak tájékoztatást kapjanak az alkalmazott keresőrobotokról és azok robots.txt funkcióiról. Megállapodtak abban is, hogy megosztják egymással azokat az egyéb intézkedéseket, amelyeket a jogfenntartások feltérképezéskor történő azonosítása és betartása érdekében fogadtak el. Ezeket az információkat nyilvánosságra kell hozni. Emellett az aláíróknak biztosítaniuk kell az érintett jogosultak automatikus értesítését ezen információk frissítéséről.

Az ülés azzal zárult, hogy az MI-hivatal röviden áttekintette a GPAI gyakorlati kódexével kapcsolatos jelenlegi kezdeményezéseket, majd rövid vitát folytatott a munkacsoport jövőbeli üléseinek megszervezéséről.”

Forrás:
A GPAI aláírói munkacsoportjának negyedik ülése; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2026. augusztus 3. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Egy központosított nemzeti MI-hatóság létesítése – Az uniós MI-rendelet végrehajtásának lengyel modellje európai kontextusban

„Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (MI-rendelet, AI Act) jelentős mérlegelési mozgásteret hagy a tagállamoknak nemzeti végrehajtási struktúráik kialakításában. A tanulmány Lengyelország megközelítését vizsgálja, amely szerkezetét tekintve az egyik legsajátosabb az EU 27 tagállama között: egy új, központosított felügyeleti hatóság, a Mesterséges Intelligencia Fejlesztési és Biztonságossági Bizottság (Komisja Rozwoju i Bezpieczeństwa Sztucznej Inteligencji, KRiBSI) létrehozását, amelyet az egyedüli piacfelügyeleti hatóságként jelölnek ki. 2026 elejéig a 27 tagállamból mindössze kilenc jelölte ki hivatalosan nemzeti illetékes hatóságait, további tíz országban pedig még folyamatban van a kijelölés. A 19 ország közül, amely már kijelölte vagy javaslatot tett irányítási modelljére, az uralkodó megközelítés az volt, hogy a felügyeleti feladatokat több, már működő ágazati szabályozó hatóság között osztják meg: egyes országokban két, máshol akár 14 szerv között. Lengyelország Litvánia mellett mindössze a második olyan ország, amely egyetlen szervezetet jelöl ki kizárólagos piacfelügyeleti hatóságként, és az egyetlen, amely erre a célra teljesen új intézményt hoz létre.

Ez a szakpolitikai háttéranyag azt követi végig, miként alakult ki ez az intézményi konstrukció a kormányzati jogalkotási folyamat során. A Digitalizációs Minisztérium eredetileg teljesen független ügynökséget képzelt el, a Pénzügyminisztérium költségvetési kifogásai azonban az eredeti elképzelések jelentős visszafogásához vezettek. Az ennek nyomán létrejött kompromisszum a hatóság működési hátterét a Digitalizációs Minisztérium szervezetébe ágyazza, ami felveti a kérdést, hogy a függetlenség megőrzésére szolgáló törvényi garanciák a gyakorlatban elegendőnek bizonyulnak-e. A pénzügyi felügyeletről szóló szakirodalomra támaszkodva a tanulmány értékeli a központosítással járó kompromisszumokat: egyfelől az MI szempontjából releváns szakértelem egy helyen történő összpontosításának előnyeit, másfelől annak kockázatát, hogy a hatóság nem rendelkezik majd kellően mély ágazati ismeretekkel mindazokon a sokféle területeken, ahol magas kockázatú MI-rendszereket alkalmaznak.

A lengyel jogszabálytervezet az alapvető felügyeleti struktúrán túl olyan eszközöket is bevezet, amelyek túlmutatnak az MI-rendelet követelményein. A kötelező erejű egyedi állásfoglalások előzetes jogi bizonyosságot nyújtanak a vállalkozások számára arról, hogy a szabályozás miként alkalmazandó konkrét termékeikre, míg az MI Társadalmi Tanács intézményesített formát ad annak, hogy több érintetti csoport szakértői szempontjai megjelenjenek a hatóság munkájában. Mindkét mechanizmus olyan kihívásokra reagál, amelyek az egész EU-ban jelentkeznek, ezért érdemes figyelmet fordítani rájuk mint más tagállamok számára is lehetséges modellekre. Az elemzés a 2026. február végén rendelkezésre álló legfrissebb jogszabálytervezeten alapul, még annak parlamenti tárgyalását megelőző állapotában.”

Forrás:
Building a Centralised National AI Authority. Poland’s AI Act Implementation Model in a European Context; Jan Króliński; interface – Tech analysis and policy ideas for Europe e.V.; 2026. március 12.
Szerkesztői megjegyzés:
A jogszabályt nem olyan régen elfogadták. Visszatérünk majd a változásokra.
Lásd még:
Ustawa o systemach AI – bezpieczny rozwój sztucznej inteligencji w Polsce; Ministerstwo Cyfryzacji; 2026. július 27.
(Az MI-rendszerekről szóló törvény – az MI biztonságos fejlesztése Lengyelországban.)

Az európai MI-versenyképesség az élvonalbeli MI-modelleken túl. Tanulságok az MI-startupoktól öt stratégiai piacon

„Az MI fejlesztését gyakran az élvonalbeli modellekért folyó versenyként írják le. Jelentős gazdasági érték keletkezik azonban az MI fejlesztéséből és elterjedéséből a már meglévő piacokon is. Ez az adatelemzés azt vizsgálja, hogyan áll az EU versenyképessége azon az öt alkalmazási piacon, ahol adatbázisunk szerint az uniós MI-startupok tevékenységének legnagyobb része összpontosul: a horizontális vállalati szoftverek, az egészségügy és az élettudományok, a gyártás és az ellátási láncok, a pénzügy és a biztosítás, valamint a kutatás-fejlesztési eszközök piacán.

A Dealroom.co adataira támaszkodva – amelyek 24 468, 2012 és 2025 között az EU-ban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban alapított, jelenleg is aktív MI-startupot fednek le – saját elemzésünkben régiós, országos és városi szinten hasonlítjuk össze a földrajzi mintázatokat.

Főbb megállapítások

A horizontális vállalati szoftverek (általános célú vállalati szoftverek), valamint az egészségügy és az élettudományok mind a négy vizsgált földrajzi térségben meghatározóak: együttesen az adatbázisunkban szereplő MI-startupok közel felét, 44 százalékát adják. Ez a mintázat földrajzi térségtől függetlenül hasonló, bár adataink feltehetően a kockázatitőke-finanszírozású, vállalatközi (B2B) startupok felé torzítanak, így nem feltétlenül tükrözik teljes egészében a fogyasztói piacra irányuló MI-tevékenységet.

Adatainkban az MI-startupok száma alapján az Egyesült Államok az öt vizsgált piac közül négyben megelőzi az EU-t. A gyártás és az ellátási láncok jelentik az egyetlen olyan piacot, ahol az MI-startupokból az EU nagyobb részesedéssel rendelkezik, mint az Egyesült Államok. Adataink ugyanakkor általában véve valószínűleg alulbecsülik az amerikai startupok számát. Ez arra utal, hogy az alkalmazott MI piacain fennálló versenyképességi különbség akár nagyobb is lehet annál, mint amit adataink mutatnak.

Az EU-n belül kezdenek kirajzolódni a nemzeti specializáció mintázatai, de ezek egyelőre gyengék. Németország az egyetlen ország, amely erős specializációs jelzést mutat, mégpedig a gyártás és az ellátási láncok piacán. Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban és Svédországban szintén megfigyelhetők kialakuló specializációs mintázatok, amelyek nagy vonalakban összhangban vannak e gazdaságok meglévő ipari erősségeivel, ám egyelőre nem érik el az erős specializáció küszöbét.

A ChatGPT megjelenését követően jelentősen megugrott az MI-startupok alapításának száma a horizontális vállalati szoftverek, valamint a kutatás-fejlesztési eszközök területén valamennyi vizsgált földrajzi térségben: 2022 után az évente alapított startupok átlagos száma nagyjából a kétszeresére–négyszeresére nőtt.

Más vertikális piacokon – például az egészségügyben és az élettudományokban, a gyártás és az ellátási láncok területén, illetve a pénzügy és a biztosítás piacán – mérsékeltebb növekedést figyeltünk meg. Ez arra utal, hogy ezeken a piacokon egyelőre továbbra is sokféle technológiai megközelítés van jelen.

Az uniós MI-startuptevékenység földrajzilag szétszórt: az elemzett uniós MI-startupok 75 százaléka 95 város között oszlik meg, és egyik piacon sincs egyetlen domináns központ. Párizs, Berlin, Amszterdam, München és Stockholm a legnagyobb központok, de együttesen is csupán az uniós MI-startupok negyedét adják.

Az uniós városok piaconkénti rangsora nagyrészt inkább az általános MI-startupközpontok méretét tükrözi, mintsem valódi piaci specializációt. Helyi szinten ugyanakkor már kezdenek kirajzolódni specializált szegmensek: ilyen például München a gyártás és az ellátási láncok, illetve Barcelona az egészségügy és az élettudományok területén. Mivel adataink a nagyobb startupközpontok felé torzítanak, elképzelhető, hogy a kisebb városokban és régiókban kialakuló specializációs mintázatokat nem tudjuk teljes mértékben megragadni.

Megállapításaink fontos következményekkel járnak a szakpolitikai döntéshozók számára. Európa MI-versenyképességi kihívásai messze túlmutatnak az élvonalbeli modelleken. A gyártás és az ellátási láncok piaca – amely az Európai Bizottság egyik stratégiai prioritása – óvatos optimizmusra ad okot: ezen a területen a meglévő ipari erősségek egybeesnek az MI-startuptevékenység alapján kirajzolódó nemzeti és regionális specializációs mintázatokkal, különösen Németországban és Münchenben.

Az uniós startuptevékenység földrajzi megoszlása elősegítheti az MI elterjedését a különböző regionális gazdaságokban, és támogathatja a már meglévő ipari erősségekre épülő fejlődést. Ugyanakkor felveti azt a kérdést is, hogy az európai központok képesek-e elérni a globális versenyhez szükséges méretet és specializációt.

Az MI technológiai sokfélesége emellett olyan versenyelőnyök lehetőségét is megteremti, amelyek túlmutatnak önmagában a piaci specializáción. Az, hogy az elemzésben azonosított, kialakulóban lévő specializációs mintázatokból létrejönnek-e globálisan versenyképes pozíciók, attól függ, hogy továbbra is rendelkezésre áll-e megfelelő növekedési tőke, számítási kapacitás, valamint kellően integrált, határokon átnyúló piac.”

Forrás:
European AI Competitiveness Beyond Frontier Models – Insights From AI Startups in Five Strategic Markets; Nicole Lemke; interface – Tech analysis and policy ideas for Europe e.V.; 2026. május 14.

Közfinanszírozású számítási kapacitás és alkalmazott MI-vel foglalkozó startupok – Mélyelemzés a lengyel MI-gyárak ökoszisztémájáról

„Hogyan tehető valóban hasznossá a közfinanszírozású számítási kapacitás az alkalmazott MI-vel foglalkozó startupok számára? – Mélyelemzés a lengyel MI-gyárak ökoszisztémájáról

Világszerte az MI-számítási infrastruktúra a technológiai szuverenitásról szóló viták egyik központi kérdésévé vált. Európában továbbra is erősen vitatottak az MI-infrastruktúrába irányuló állami beruházások: számos kritikus megkérdőjelezi, hogy létezik-e elegendő magánszektorbeli kereslet ahhoz, hogy indokolható legyen a vállalt beruházások nagyságrendje. Ebben a szakpolitikai háttéranyagban amellett érvelünk, hogy nem az a releváns kérdés, szükség van-e közfinanszírozású számítási infrastruktúrára, hanem az, hogy kinek, milyen formában és milyen feltételek mellett képes az érdemben ösztönözni az európai MI-fejlesztést.

Lengyelországot esettanulmányként vizsgáljuk: az ország az uniós MI-gyárak finanszírozásának negyedik legnagyobb nemzeti kedvezményezettje¹, az Európai Innovációs Eredménytábla (European Innovation Scoreboard, EIS) pedig feltörekvő innovátorként sorolja be. Empirikusan azt vizsgáljuk, hogy a közfinanszírozású MI-számítási kapacitás képes-e ösztönözni a kereskedelmi tevékenységet egy olyan piacon, amely nem tekinthető az élenjáró (frontier) MI-innováció magától értetődő célpontjának.

Elemzésünk tíz félig strukturált interjún alapul: egy MI-gyár üzemeltetőjével, négy ökoszisztéma-támogató szereplővel – iparági szervezetekkel és kutatóintézetekkel –, valamint öt olyan MI-startuppal készítettünk interjút, amelyek az EU számára stratégiai jelentőségű piacokon működnek. Eredményeink a következőket mutatják:

A közfinanszírozású számítási kapacitás iránti kereslet valós, de ágazatspecifikus. Az olyan szabályozott és stratégiai ágazatokban működő alkalmazott MI-startupoknak, mint az egészségügy és az élettudományok, illetve az űripar és a védelem, tényleges számításikapacitás-igényük van, amelyet a közfinanszírozású infrastruktúra képes kielégíteni. Félrevezető, ha az élenjáró (frontier) nagy nyelvi modelleket fejlesztő vállalatok tapasztalataiból következtetünk az MI-vállalkozások egészének igényeire.

A startupoknak konkrét elvárásaik vannak a közfinanszírozású infrastruktúrával szemben. A nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitáshoz (high-performance computing, HPC) való ingyenes hozzáférést kedvezően fogadják, feltéve, hogy az nem bürokratikus, gyorsan és a megfelelő időpontban igénybe vehető, védi az adatokat és a szellemi tulajdont, valamint lehetővé teszi az MI-gyárak és a kereskedelmi felhőszolgáltatók közötti egyszerű váltást. Hasonlóan nagy értéket tulajdonítanak a helyben elérhető szakértői támogatásnak és az adatokhoz való hozzáférésnek.

A fennmaradó kihívások valósak, de nem leküzdhetetlenek. A nemzeti társfinanszírozás biztosítása, az akadémiai és az üzleti működési kultúrák közötti különbségek áthidalása, a szuverenitási garanciák egyértelmű szabályozása, valamint a hordozhatóság és az interoperabilitás megteremtése jelentik a legfontosabb akadályokat. Azok a szakpolitikai döntéshozók és MI-gyár-üzemeltetők, akik ezeket közvetlenül kezelik, jó eséllyel képesek lesznek beváltani a beruházásokhoz fűzött várakozásokat.

A gigagyárakat elsősorban kapacitásbővítésnek, nem pedig minőségi ugrásnak tekintik. Az alkalmazott MI-vel foglalkozó startupok jelenlegi prioritásai között nem központi kérdés a gigagyárakhoz való hozzáférés. E háttéranyag működési és technikai megállapításai lényegében azonos feltételek mellett a gigagyárakra is érvényesek. Az alapvetőbb problémák – köztük az energiaellátási korlátok – rendszerszinten jelentkeznek.

A szakpolitikai döntéshozók számára adódó legfontosabb következtetés tehát a kialakítás módjára vonatkozik: az a közfinanszírozású számítási infrastruktúra, amelyet az alkalmazott MI-vel foglalkozó startupok igényeihez igazítanak, ahelyett hogy kizárólag frontier modellek betanítására optimalizálnák, jó eséllyel képes arra, hogy a közberuházásokat tartós értékké alakítsa az európai MI-innováció számára.”

Forrás:
Making Public Compute Work for Applied AI Startups – A Deep Dive Into Poland’s AI Factory Ecosystem; Jan Króliński, Nicole Lemke; Interface; 2026. július 1.
Szerkesztői megjegyzés: A „public compute” kifejezést „közfinanszírozású számítási kapacitásként” fordítottuk. Az eredetiben szereplő „frontier” terminust élenjáró (élvonalbeli) kifejezéssel adjuk vissza.

Ki fizeti az MI adatközpont építési láz óriási infrastrukturális költségeit? – 2026. augusztus 10.

A mesterséges intelligencia fejlődése nemcsak új programokat jelent, hanem minden korábbinál nagyobb fizikai infrastruktúrát is. Chipek, szerverek, adatközpontok, hűtőrendszerek és hatalmas mennyiségű villamos energia szükséges hozzájuk. A négy legnagyobb amerikai felhőszolgáltató 2026-ban már több mint 700 milliárd dollár beruházást tervez, mintegy 75 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Eddig a leggazdagabb technológiai cégek nagyrészt saját bevételeikből fizették ezt az építkezést. A beruházások azonban már olyan hatalmasak, hogy egyre több hitelre és külső befektetőre van szükség. A Morgan Stanley szerint 2025 és 2028 között világszerte mintegy 2,9 ezermilliárd dollár mehet adatközpontokra, chipekre és szerverekre. Ennek jelentős részét már nem tudják vagy nem akarják közvetlenül a technológiai vállalatok finanszírozni.

A kockázat ezért fokozatosan átterjed a pénzügyi rendszer más szereplőire. Jó példa erre az Oracle, amely 129,5 milliárd dolláros adósság mellett mintegy 260 milliárd dollárnyi jövőbeni adatközpont-bérletet vállalt. Más esetekben külön befektetők vásárolják meg a chipeket vagy építik fel az adatközpontokat, majd hosszú távra bérbe adják azokat az MI-vállalatoknak.

Mindez nem jelenti azt, hogy az MI-láz szükségképpen buborék. A számítási kapacitás iránti kereslet jelenleg valóban erős. A nagy kérdés inkább az, hogy a most elképesztő összegekért épülő infrastruktúra tíz-tizenöt év múlva is elegendő bevételt hoz-e. Az MI technológiai sikere ugyanis nem jelenti automatikusan azt, hogy minden mai beruházás jó üzlet lesz.

Források:
* Bank of America’s ‘Robust’ AI Data Center Deal Pipeline: Q and A; Vandana Gombar; BloombergNEF; 2026. augusztus 6.
* Bridging a $1.5tr Data Center Financing Gap; Morgan Stanley Research; 2026. július 16. (PDF)
* Oracle Corp goes for high-stakes ratings gamble in AI strategy; Vidya Ranganathan; Reuters; 2026. augusztus 4.
* AI data-centre race builds $1 trillion lease burden for Big Tech; Patturaja Murugaboopathy; 2026. augusztus 4.
* Inside Google’s $200bn Wall Street finance machine for Anthropic; Ryan McMorrow; The Financial Times; 2026. augusztus 4.
* Global AI Investment Is Forecast to Exceed $1 Trillion in 2026; Goldman Sachs; 2026. augusztus 7.

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Az MTA vezetőinek tájékoztatása a kutatóhálózatot érintő törvénymódosítással kapcsolatban a kutatói közösség számára

„A volt MTA kutatóhálózat (majd ELKH, MKH, HUN-REN) sorsát rendezni kívánó törvénymódosításon a kutatói közösségtől érkező elvárások figyelembevételével folyamatosan dolgozik a TTM, az MTA támogatásával. A törvénytervezetet hamarosan véleményeztetjük a kutatóhálózattal, majd társadalmi egyeztetésre bocsátja a minisztérium, így mindenkinek lesz alkalma véleményt nyilvánítani. Itt most a folyamatban lévő munka alapelveit szeretnénk röviden vázolni.

Melyek a kutatóhálózat működésével kapcsolatos fő célok, amelyeknek meg kell határozniuk az új törvény tartalmát?

Álljon helyre a kutatóhálózat egysége a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontok visszatérésével.

Átlátható és hatékony legyen a működés, ezért a döntéshozó testületben részt kell vennie a tudomány, az állam, a hálózatban dolgozó kutatók és a vállalkozói szféra képviselőinek.

A döntéshozó testület tagjait válasszák határozott időre és legyenek visszahívhatók.

Közfinanszírozott maradjon (aminek nem egyetlen módja a költségvetési szervi, államháztartáson belüli működés).

A finanszírozást részben indikátorokhoz kell kötni, tudományterületenként differenciáltan – ennek kidolgozása a kutatóközpontok és egy tudományos tanácsadó testület közös feladata lesz.

A kutatóhelyek legyenek önálló jogalanyok, vállalhassanak kötelmeket, legyen vagyonuk, kötelezettségvállalási joguk, alapíthassanak gazdasági társaságot – amihez nem kell önálló jogi személynek lenniük, működőképes a magyar jog szerint kínált „szervezeti egység jogi személy” jogállás.

A munkáltatók a kutatóhelyek vezetői legyenek, és ezzel összefüggésben rendelkezzenek az általuk végzett kutatásokból származó szellemi tulajdon felett.

A költségvetési forrás felhasználásához igazodóan közbeszerzés-kötelesek legyenek – ez a jelen szabályozással is így van.

Erősíteni kell a közfeladatellátáshoz, a közpénzek felhasználásához kapcsolódó ellenőrzési funkciókat, így például biztosítani kell az információs törvény (Infotv.) szerinti szerződések nyilvánosságát.

Az EU-s szabályok kritériumai szerinti „public body”-nak való megfelelőség javasolt.

Az MTA ne csak a nevét és ingatlanait adja a hálózatnak, hanem az alapítói jogok gyakorlása mellett a hálózat vezetőtestületébe delegált tagjai révén segítse a kutatóhálózat stratégiaalkotását, az intézmények differenciált finanszírozásának és teljesítményértékelésének kidolgozását.

Megértjük, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján óriási bizalmatlanság halmozódott fel a kutatókban. Az is érthető, hogy többféle, egymással ellentétes és markáns vélemény van a létrehozandó új szervezet jogi formájával és finanszírozásával kapcsolatban, és nagy az igény a tervezett változások minél szélesebb körben való megvitatására. Ugyanakkor érezzük a sürgetést is, hogy minél előbb legyen változás, hiszen a törvény hatályba lépéséig a jelenlegi állapot konzerválódik. Meg kell találnunk az egyensúlyt a társadalmi egyeztetés időigénye, az átalakulással okozott adminisztratív terhek mennyisége, az új struktúra elszámoltathatósága és hatékonysága és a törvényalkotás kapacitása és időigénye között. Ehhez kérjük a kutatótársadalom bizalmát.

Pósfai Mihály
Kecskeméti Gábor
Kovács Ilona”

Forrás:
Az MTA vezetőinek tájékoztatása a kutatóhálózatot érintő törvénymódosítással kapcsolatban a kutatói közösség számára; Magyar Tudományos Akadémia; 2026. augusztus 5.

Scaleup Europe Fund a beruházások megkezdéséhez

„Az Európai Bizottság a mai napon befejezte a Scaleup Europe Alap létrehozására irányuló végső jogi lépéseket, amely az eredetileg 5 milliárd EUR összegű céllal megkezdi az európai növekvő vállalkozások gyorsabb növekedésének és globális versenyképességének fellendítését.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Amikor Európa beruház az innovátoraiba, akkor a jövőjébe is beruház. Ez a célja a Scaleup Europe Alapnak. Mától biztosítja, hogy a növekvő innovatív vállalkozások megtalálják, amire szükségük van itt Európában ahhoz, hogy világelső vállalatokká váljanak. Az európai innováció versenyelőnyünkké alakítása.”

Az alap jogi dokumentációjának elfogadásával az Európai Innovációs Tanács Alapjának részeként létrejön a Scaleup Europe Alap. Az EQT magántőke-befektetési vállalkozás felvállalta befektetéskezelői szerepét, és immár felhatalmazással rendelkezik arra, hogy függetlenül és piaci feltételek mellett hozzon befektetési döntéseket. Az EQT-t nyílt versenyeljárás keretében választották ki.

Az alap most már képes teljes kapacitással működni, és közvetlenül beruházhat Európa vezető növekvő innovatív vállalkozásaiba.

A köz- és a magántőke egyesíti erőit az európai növekvő innovatív vállalkozások érdekében

Az első beruházások a következő hetekben várhatók. Az alap támogatni fogja a növekvő vállalatokat a kritikus technológiai területeken, beleértve a mesterséges intelligenciát, a kvantumtechnológiákat, a biotechnológiát és a tiszta technológiákat.

Az alapító befektetői csoport a Bizottság mellett az állami és magánpartnerek erős koalícióját tömöríti, ideértve a Novo Holdings-ot, az EIFO-t (Dánia Export- és Beruházási Alapja), a CriteriaCaixa-t, a Santander/Mouro Capital-t, a Fondazione Compagnia di San Paolo-t, az Intesa Sanpaolo-t és a Fondazione Cariplo-t, az ABP holland nyugdíjalap nevében az APG Asset Management-et, a Wallenberg Investments-et és az Allianz-t. További adománygyűjtésre kerül sor azzal a céllal, hogy elérjék a körülbelül 5 milliárd eurós célt.

Háttér

Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló, 2025. évi beszédében bejelentette a Scaleup Europe Alapot annak biztosítása érdekében, hogy Európa legígéretesebb vállalatai globális vezetővé válhassanak. Míg Európában erős a tudományos kiválóság és stabil az induló vállalkozások portfóliója, számos nagy potenciállal rendelkező vállalkozásnak külföldön kellett keresnie a méretezéshez szükséges tőkét. Az alapot azért hozták létre, hogy segítsen áthidalni ezt a szakadékot, és megőrizze az európai innováció értékét Európában.

Az alapba történő uniós beruházást a világ legnagyobb kutatási programja, a Horizont Európa támogatja.

Bővebb információért

Scaleup Európa Alap

Idézet(ek)

„Amikor Európa beruház az innovátoraiba, akkor a jövőjébe is beruház. Ez a célja a Scaleup Europe Alapnak. Mától kezdve biztosítani fogja, hogy a növekvő innovatív vállalkozások megtalálják azt, amire szükségük van itt Európában ahhoz, hogy világelső vállalatokká váljanak. Az európai innováció versenyelőnyünkké alakítása.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„A mai bejelentés változást jelent az európai technológiai vállalatok beruházási környezetében. A Scaleup Europe Alap révén Európa tudományos bátorságára és az induló innovatív vállalkozások terén nyújtott erős teljesítményére építünk, és megszüntetjük a finanszírozási hiányt annak érdekében, hogy legígéretesebb vállalkozásaink globális vezetővé váljanak, miközben megtartják európai bázisukat. A Scaleup Europe Alap azt is bemutatja, hogy mit érhetünk el rövid idő alatt, amikor a Bizottság vezető magánbefektetőkkel működik együtt.” – Ekaterina Zaharieva, az induló innovatív vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztos”

Forrás:
Scaleup Europe Fund a beruházások megkezdéséhez; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2026. augusztus 4. (Uniós gépi fordítás, az eredeti elolvasható itt.)

Fenntartható fejlődés

Megkezdődött az akkumulátoripar átfogó, országos ellenőrzése

„Átfogó országos ellenőrzés az akkucégeknél

Augusztus 1-jétől országos ellenőrzési program indult az akkumulátoripar teljes működési láncának vizsgálatára.

Magyarországon az akkumulátorgyártás csak szigorú hatósági felügyelet, átlátható szabályok és valódi felelősségre vonás mellett, társadalmilag elfogadható módon működhet.

Mit vizsgálunk?
Az ellenőrzések kiterjednek az üzemek tényleges kapacitására, anyagfelhasználására, kibocsátására, vízhasználatára és hulladékgazdálkodására, valamint az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó létesítményekre, az oldószerekre és az ipari hulladék kezelésére.

Az ellenőrzések nemcsak a benyújtott dokumentumok vizsgálatára terjednek ki. A hatóságok a helyszínen vetik össze az engedélyekben szereplő adatokat a tényleges működéssel.
Az alapanyagok útjától a kibocsátásokon át a hulladék kezeléséig vizsgálják a teljes folyamatot. Indokolt esetben mintavételre és laboratóriumi vizsgálatra is sor kerül, súlyos jogsértés vagy veszélyeztetés esetén pedig azonnali hatósági intézkedés következik.

A program célja a jogsértések feltárása és megszüntetése, valamint a szabályozás, az engedélyezési gyakorlat és a hatósági ellenőrzések megerősítése.

Számomra elsőrendű a magyar emberek egészsége, biztonsága, a természeti erőforrások és a környezet védelme.”

Forrás:
Gajdos László bejegyzése; Facebook; 2026. augusztus 4.

Magyarországnak szüksége van egy erős, integrált, nemzetközileg is elismert víztudományi központra – Tanács Zoltán

„2020. december 10-én, néhány másodperc alatt összedőlt egy közel hatvanméteres toronyház Budapest déli részén. A robbantásos bontásról készült látványos felvételeket sokan megnézték, de valószínűleg kevesebben tudták, mit jelképezett az épület.
Ez volt a VITUKI (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet) egykori toronyháza. A Fidesz 2012-ben bezáratta a VITUKI-t, mert nem akarta tovább finanszírozni a működését, 2020-ban pedig felrobbantotta az épületét is, hogy az írmagját is eltakarítsa ennek a szerinte „felesleges” tudományos kutatóintézetnek. Milyen előrelátóak voltak…
A VITUKI nem egyszerűen egy állami hivatal vagy egy kutatóintézet volt a sok közül. Évtizedeken keresztül ez volt a magyar vízgazdálkodás legfontosabb tudományos, mérnöki és információs központja. Egy olyan intézmény, amely összekapcsolta a folyamatos mérést, az adatgyűjtést, az alap- és alkalmazott kutatást, a modellezést, az árvízi és vízjárási előrejelzéseket, a vízminőség vizsgálatát és az állami döntések tudományos előkészítését.
Milyen nagy hasznát vehettük volna egy vízgazdálkodással és aszállyal, a kapcsolódó kockázatokkal és megoldásokkal foglalkozó intézetnek az elmúlt években! Az intézet hosszú évek alatt alakult ki, majd a Fidesz, mint oly sok minden más, hasznos dolgot, ezt is tönkretette.
A Kárpát-medencében a víz soha nem pusztán természeti kérdés volt. Az árvizek, a belvizek, az aszályok, a hajózás, az öntözés, a települések ivóvízellátása és a mezőgazdaság működése évszázadok óta meghatározta az ország életét.
A rendszeres dunai vízállásészlelés 1823-ban indult meg, a Tiszán pedig 1856-tól közöltek rendszeresen nyilvános vízállásadatokat. Az igazán fontos intézményi fordulópont 1886-ban következett be, amikor az Országos Vízépítészeti Igazgatóságon létrehozták a Péch József vezette Vízrajzi Osztályt. Ez szervezte a megfigyeléseket, összegyűjtötte és rendszerezte az adatokat, valamint kiadta az 1887-ben elindított Vízrajzi Évkönyveket.
A szervezet feladatai fokozatosan bővültek. Már nemcsak azt kellett megmondani, hogy adott pillanatban milyen magas a Duna vagy a Tisza, hanem azt is, hogyan változnak hosszabb idő alatt a folyók, a talajvizek és a vízkészletek, milyen árvízi kockázatokkal kell számolni, hol lehet öntözni, és miként hatnak az emberi beavatkozások a természetes vízrendszerekre.
Az 1920-as években megkezdődtek a szélesebb körű talajvízszint-mérések, 1934-ben pedig elindult az országos talajvízszint-megfigyelő hálózat kiépítése. A szervezet 1928 és 1948 között Vízrajzi Intézet néven működött.
A korábbi vízrajzi szervezetek és kutatási feladatok továbbfejlesztésével 1952-ben létrehozták az önálló Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetet, vagyis a VITUKI-t.
A VITUKI feladata az ország felszíni és felszín alatti vizeivel kapcsolatos tudományos kutatás, mérés, elemzés és műszaki fejlesztés lett.
Az intézet többek között:
– hidrológiai és vízrajzi méréseket végzett;
– vizsgálta a folyók, tavak, talajvizek, rétegvizek és karsztvizek állapotát;
– árvízi, vízjárási és hidrológiai előrejelzéseket készített;
– kutatta a vízkészletek mennyiségét és minőségét;
– vízminőségi és környezetvédelmi laboratóriumokat működtetett;
– hidraulikai modelleket és kísérleteket készített vízügyi beruházásokhoz;
– részt vett folyószabályozási, árvízvédelmi, öntözési és vízellátási projektek előkészítésében;
– mérőműszereket, eljárásokat és vízügyi technológiákat fejlesztett és hitelesített;
– összegyűjtötte és rendszerezte Magyarország történelmi vízrajzi adatait;
– valamint képzéseket, nemzetközi konferenciákat és tudományos együttműködéseket szervezett.
A VITUKI tevékenységének lényege az volt, hogy ugyanazon intézményen belül találkozhatott a hosszú távú mérési adat, a tudományos kutatás, a mérnöki gyakorlat és a kormányzati döntés-előkészítés.
Az intézmény neve és jogi formája az évtizedek során többször változott. A rendszerváltás után fokozatosan gazdasági társasági formába került, később VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. néven működött.
Ezzel párhuzamosan azonban egyre nehezebb helyzetbe került. Az állami alapfinanszírozás csökkent, miközben az intézmény egyre inkább pályázatokból és piaci megrendelésekből próbálta fenntartani a hosszú távú, közérdekű kutatási és adatkezelési feladatait.
Ez alapvető ellentmondást hozott létre: a több évtizedes vízrajzi adatsorok fenntartása, az országos megfigyelő rendszerek működtetése vagy a stratégiai vízkészlet-kutatás nem feltétlenül termel közvetlen piaci bevételt, társadalmi és nemzetbiztonsági értéke viszont rendkívüli. ez az, amit a Fidesz nem ismert fel, és nem ismert el. A VITUKI-t feleslegesnek nyilvánította. Pont.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság saját intézménytörténeti összefoglalója szerint a VITUKI szakmai tevékenysége az intézmény 2012. évi felszámolásával megszűnt, az országos vízrajzi feladatokat pedig az OVF vette át.
A megszüntetés idején komoly szakmai vita alakult ki. Kritikusai arra figyelmeztettek, hogy nem egyszerű szervezeti átalakítás történik, hanem megszűnik a magyar vízügyi kutatás integrált intézményi központja. A VITUKI szakemberei, feladatai és adatvagyona különböző szervezetekhez kerültek, illetve részben szétszóródtak.
Ma az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a területi vízügyi igazgatóságok végzik az országos vízrajzi megfigyelést, az operatív vízgazdálkodási és vízkárelhárítási feladatok jelentős részét, kezelik a mérési rendszereket és a történeti adatvagyont. A vízrajzi munka magában foglalja a hidrológiai folyamatok megfigyelését, elemzését, modellezését és az előrejelzések készítését.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem bajai Víztudományi Kara vízügyi mérnököket képez, és kutatásokkal foglalkozik többek között a vízgazdálkodás, a vízbiztonság, a vízkárelhárítás, a vízpolitika, a vízdiplomácia, a víztechnológia és a klímaalkalmazkodás területén. Fontos oktatási és kutatási központ, de egyetemi kar, nem a VITUKI-val azonos feladatú országos állami kutatóintézet.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézete a vízi ökológia, az édesvízi élővilág, a vizes élőhelyek, a biodiverzitás és az ökoszisztémák működésének kutatásában tölt be kiemelkedő szerepet. Saját meghatározása szerint Magyarország legnagyobb vízi ökológiai tudományos központja.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet a Balaton és más vízi ökoszisztémák kutatásának meghatározó műhelye.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és más felsőoktatási intézmények tanszékei szintén jelentős hidrológiai, vízépítési, vízminőségi, környezetmérnöki és víztechnológiai kutatásokat végeznek.
Az MTA Nemzeti Víztudományi Programja a különböző tudományterületek és kutatóhelyek együttműködését próbálja erősíteni. A program 2026-ban is működik, többek között a vízvisszatartás, az ivóvízbiztonság, a klímaváltozás és a fenntartható vízgazdálkodás kérdéseivel foglalkozik.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb kezdeményezése a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium volt. A 2022-ben elindított, nyolcmilliárd forintos projektben több egyetem, kutatóintézet és az Országos Vízügyi Főigazgatóság dolgozott együtt. A program a felszíni és felszín alatti vizek állapotával, a klímaváltozás hatásaival, a mezőgazdasági és városi vízgazdálkodással, valamint a víz- és szennyvíztisztítás korszerűsítésével foglalkozott.
A nemzeti laboratórium azonban konzorciumi projektként jött létre, meghatározott támogatási időszakkal.
Ma olyan önálló, átfogó, multidiszciplináris és tartós állami vízgazdálkodási kutatóintézet, amely a hidrológiától a vízminőségen, a felszín alatti vízkészleteken, a vízépítésen, az energetikán és az ökológián át a gazdasági és társadalmi kérdésekig egy intézményben fogja össze a feladatokat, nincs.
Magyarország egyre gyorsabban szárad. Gyakoribbá és hosszabbá válnak az aszályos időszakok. Süllyed a talajvízszint számos térségben. A folyók vízjárása szélsőségesebbé válik. Egyre nagyobb nyomás nehezedik az ivóvízbázisokra, a mezőgazdaságra, a tavakra és a vizes élőhelyekre.
Az elmúlt napok rendkívüli hősége, a Duna rekord alacsony vízállása és a Paksi Atomerőmű kényszerű leállítása mindennél nyilvánvalóbbá tették, hogy a helyzet rendkívül komoly.
A következő évtizedekben Magyarország biztonsága egyre nagyobb mértékben függ majd attól, hogy mennyi vizünk van, hol található, milyen a minősége, hogyan tudjuk megtartani, és milyen tudományos alapokon hozunk róla döntéseket.
Szükség van egységes víztudományi adatpolitikára, hosszú távú kutatási programokra, modern mérési és modellezési infrastruktúrára, valamint olyan intézményre vagy intézményi rendszerre, amelynek egyértelmű felelőssége van Magyarország vízkészleteinek tudományos feltárásáért.
Egy korszerű, 21. századi víztudományi központnak természetesen másképp kell működnie, mint egy 1952-ben alapított intézetnek. Össze kell kapcsolnia a műholdas megfigyeléseket, a mesterséges intelligenciát, a digitális vízgyűjtőmodelleket, a szenzorhálózatokat, a hidrológiát, az ökológiát, az energetikát, a talajtant, a meteorológiát, a közgazdaságtant és a társadalomtudományokat.
Nyitottnak kell lennie az egyetemek, a kutatóintézetek, a vízügyi igazgatóságok, az önkormányzatok és a vállalkozások felé, és a kormányzat számára is hasznosítható döntéselőkészítő anyagokat kell készítenie rövid, közép és hosszú távra.
Meggyőződésem, hogy Magyarországnak szüksége van egy erős, integrált, nemzetközileg is elismert víztudományi központra vagy intézményrendszerre.
A következő időszakban ennek kialakításán is dolgozni fogunk. ”

Forrás:
Tanács Zoltán bejegyzése; Facebook; 2026. augusztus 3.

Végre térképen is lehet látni a fokozottan védett területeket

„Az országban először a Magyar Természetjáró Szövetség online felületein, köztük a KÉKTÚRA hivatalos mobilappjának térképén vált nyilvánosan és jogszerűen elérhetővé a védett és fokozottan védett területek naprakész rétege.

Az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra fenntartója, valamint a szabványos jelzésű turistautak országos hálózatának kezelője, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) július végén adta ki a hivatalos KÉKTÚRA mobilapp legfrissebb verzióját, amely több újdonságot tartalmaz. Ezek közül a legfontosabb nem csak a kéktúrázókat érinti, az app térképén ugyanis bekapcsolható rétegként megjelentek a védett és fokozottan védett természeti területek.

Ennek azért van jelentősége, mert bár a természetvédelmi törvény (az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről) rendelkezik a védett és fokozottan védett természeti területek látogatásának szabályairól, rögzítve, hogy az utóbbiakon engedély nélkül tilos elhagyni a jelzett turistautakat és tanösvényeket, ezeket a területeket eddig jogszerűen nem lehetett nyilvánosan elérhetővé tenni a digitális térképeken.

Így a túrázók az utak mentén kihelyezett táblákról értesülhettek róla, hogy beléptek egy fokozottan védett területre, előre azonban nem tájékozódhattak ezekről, ami megnehezítette a tervezést. Ez különösen a manapság egyre divatosabb vadkempingezés szempontjából idézett elő konfliktushelyzeteket, fokozottan védett területen ugyanis – mivel a turistautakról, tanösvényekről tilos letérni – sátrazni, bivakolni sem legális. Eddig az MTSZ is csak belső használatra, a mintegy 18 ezer km összhosszúságú országos turistaút-hálózat karbantartásának menedzseléséhez kapta meg a védett természeti területek fedvényeinek munkaállományát, de évek óta lobbiztunk azért, hogy ezeket nyilvánosságra is hozhassuk.

Meggyőződésünk szerint ez a túrázók és a természetvédelem közös érdeke, hiszen így könnyebbé válik a szabályok betartása, illetve betartatása is. Júniusban végre meg is kaptuk a publikálási engedélyt az Élő Környezetért Felelős Minisztériumtól, úgyhogy feltehettük a területeket a nyilvános térképeinkre. Mivel az állományokat negyedévente frissíteni fogjuk, ezért a változások miatti elavulásuktól sem kell tartani. Mindez komoly mérföldkő, hiszen eddig csak nem hivatalosan, és jellemzően nem az aktuális adatokat lehetett elérni egyes online felületeken.

A KÉKTÚRA app legfrissebb verziójában jelenleg rózsaszínnel láthatók a védett, lilával pedig a fokozottan védett természeti területek – ezeket a fedvényeket a rétegválasztóval lehet ki-/bekapcsolni.

Ennek az előnyeit nemcsak a kéktúrázók élvezhetik, hiszen országos lefedettségű, offline használatra lementhető turistatérképe, túratervezője és túranyilvántartója révén az app bármilyen túrázáshoz jól használható. A területek megjelennek továbbá az MTSZ más publikus online térképein, köztük az MTSZ térképportálon és az mtsz.org-ról elérhető turistaút-nyilvántartásában, kiválasztható (kattintható) módon.
…
A két nagy mobil operációs rendszerre ingyenesen letölthető, teljes egészében hazai fejlesztésű KÉKTÚRA appot múlt novemberi megjelenése óta már több mint 25 ezer készülékre telepítették, és mintegy 170 ezer bélyegzést rögzítettek vele.
Az appot frissíteni kell a legújabb, 1.3.1 (32) számú verzióra, hogy a védettségi rétegek bekapcsolhatók legyenek a térképén.”

Forrás:
Térképen mutatjuk a fokozottan védett területeket; Magyar Természetjáró Szövetség; 2026. augusztus 5.

Biztonság és védelem, kiberbiztonság

Az ENISA bővíti szerepvállalását a CVE Programban

„A NATO Kommunikációs és Információs Ügynöksége (NATO Communications and Information Agency, NCIA), valamint az MI- és kiberbiztonsági innovátor AISLE csatlakozik a Common Vulnerabilities and Exposures (CVE) program hatóságaihoz (CVE Numbering Authorities, CNA-k), az ENISA Root alá tartozó szervezetekként.

Az ENISA szerepe a CVE Programban tovább erősödik: a globális sérülékenységkezelési ökoszisztéma kulcsszereplőit stratégiai jelentőségű új résztvevőkként vonja be, miközben már működő CNA-k is átkerülnek az ENISA Root alá. Jelenleg 20 CNA tartozik az ENISA Root alá: közülük 12-t közvetlenül az ENISA vont be a programba, 8 pedig a MITRE Root alól került át az ENISA Root alá.

Az Ügynökség hozzájárulása a programhoz folyamatosan bővül, ami jól mutatja elkötelezettségét amellett, hogy európai és nemzetközi szinten egyaránt a sérülékenységkezelés ösztönzője és elősegítője legyen, következetes gyakorlatok, gyors azonosítás és a partnerek közötti megbízható koordináció révén.

Hans de Vries, az ENISA kiberbiztonsági és műveleti igazgatója így fogalmazott:

„A globális kiberbiztonsági környezet közelmúltbeli változásai, valamint az élenjáró (frontier) MI-modellek megjelenése és ezek hatása a sérülékenységek felfedezésére és kihasználására rámutattak arra, hogy erős sérülékenységkezelési infrastruktúrát és képességeket kell kiépíteni. A CVE Programban betöltött szerepével az ENISA megerősíti az európai és a tágabb nemzetközi sérülékenységkezelési közösségnek nyújtott operatív támogatását, és aktívan hozzájárul egy globálisan reprezentatívabb, reziliensebb és jobban skálázható sérülékenység-azonosítási ökoszisztéma kialakításához.”

Az új CNA-k több különböző szektorból – többek között CSIRT-ek (Computer Security Incident Response Team, incidenskezelő csoport), gyártók és beszállítók, nemzetközi szövetségek, valamint biztonsági kutatószervezetek köréből – történő csatlakozása tovább támogatja a CVE Program azon céljait, hogy növelje a globális részvételt, bővítse a részt vevő szervezetek sokféleségét, javítsa a minőséget és növelje az operatív kapacitást.

Ma, a Black Hat konferencián Nuno Rodrigues Carvalho, az ENISA incidens- és sérülékenységi szolgáltatásokért felelős részlegének vezetője, valamint Lindsey Cerkovnik, az Egyesült Államok Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynöksége (Cybersecurity and Infrastructure Security Agency, CISA) sérülékenységi válaszadással és koordinációval foglalkozó részlegének vezetője ismerteti a CVE Program globális fejlődését, prioritásait, valamint azokat a közös kezdeményezéseket, amelyek célja a program globális kiberbiztonságra gyakorolt hatásának erősítése.

Az ENISA szerepe a CVE Programban

2025 novemberében az ENISA az európai szervezetek CVE Root szervezetévé vált, és ezzel a CVE Program központi kapcsolattartó pontjaként szolgál az uniós tagállamok és az uniós hatóságok, az EU CSIRT-hálózatának tagjai, valamint az ENISA megbízatása keretében együttműködő partnerek számára. Ezt a szerepet a CISA-val és a MITRE-rel szoros koordinációban látja el, annak a közös elköteleződésnek a részeként, amelynek célja a globális CVE Program rezilienciájának, minőségének és hosszú távú fenntarthatóságának erősítése.

CVE Root szerepkörében az ENISA a hatáskörébe tartozó CNA-kat toborozza, bevonja, képzi, támogatja és felügyeli; ahol szükséges, elősegíti átkerülésüket az ENISA Root alá, továbbá gondoskodik a CVE-azonosítók (CVE IDs) megfelelő kiosztásáról és a CVE-rekordok (CVE Records) közzétételéről. Ez a szerep egyben azt is segíti biztosítani, hogy a CVE Program szabályait, iránymutatásait és folyamatait megfelelően betartsák.

Az ENISA azzal, hogy növeli a Root alá tartozó CNA-k számát és sokféleségét, hozzájárul a CVE Program megerősítéséhez mint olyan közös, globális sérülékenység-azonosítási alapinfrastruktúrához, amelyre kormányok, gyártók, kutatók, védelmi szakemberek és a szélesebb kiberbiztonsági közösség egyaránt támaszkodik.

A CVE Programról

A CVE Program küldetése a nyilvánosságra hozott kiberbiztonsági sérülékenységek azonosítása, meghatározása és katalogizálása. A katalógus minden egyes sérülékenységéhez egy CVE-rekord tartozik. A sérülékenységeket világszerte olyan szervezetek fedezik fel, majd látják el azonosítóval és teszik közzé, amelyek partnerségben állnak a CVE Programmal.

A partnerek azért teszik közzé a CVE-rekordokat, hogy egységes és következetes leírást adjanak a sérülékenységekről. Az informatikai és kiberbiztonsági szakemberek a CVE-rekordok segítségével biztosíthatják, hogy ugyanarról a problémáról beszéljenek, valamint összehangolhatják a sérülékenységek priorizálására és kezelésére irányuló munkájukat.”

Forrás:
ENISA scales up its role in the CVE Program; European Union Agency for Cybersecurity (ENISA); 2026.augusztus 6.
Lásd még:
AISLE

Az Európai Bizottság fokozott biztonsággal és kibővített műholdas hálózattal gyorsítja fel az IRIS² kiépítését

„A mai napon az Európai Bizottság és a SpaceRISE konzorcium lezárta a tárgyalásokat, és végrehajtási megállapodást írt alá az IRIS², az Európai Unió új zászlóshajó műhold-konstellációjának bevezetéséről. A megállapodás többek között 66 műholdat tesz alacsony Föld körüli pályára, a fő konstellációt 348 műholdra emeli, és a tervezésről a teljes körű telepítésre helyezi át.

Ezek a januárban megkezdett tárgyalások megerősítették a program fő paramétereit és a szükséges kiigazításokat, beleértve a tervezést, a rendszerkapacitást, a kiépítési ütemtervet, az irányárat és a magánüzemeltetők beruházásait. A megállapodás értelmében az európai gyártók kötelezettséget vállaltak arra, hogy további, fokozott ellenálló képességgel tervezett műholdakat szállítanak. A következő konkrét lépésekre már sor került annak érdekében, hogy 2029-re megvalósuljanak az első indítások.

Működését követően a konstelláció szuverén, biztonságos és rendkívül megbízható összeköttetést fog biztosítani az európai kormányok, védelmi és biztonsági erők, valamint vészhelyzeti szolgálatok számára Európa-szerte.

A tervektől a telepítésig: a következő konkrét lépések 2029 felé

A Bizottság, az Európai Űrügynökség és az Európai Unió Űrprogramügynöksége a SpaceRISE konzorciummal és az európai ipari partnerekkel együtt meghatározta az IRIS² megvalósításához szükséges következő lépéseket. Ezek közé tartozik a műholdas konstelláció részletes tervezésének véglegesítése, a műholdak és a biztonságos földi infrastruktúra építésének előkészítése, a felbocsátási szolgáltatások biztosítása, valamint az operatív konnektivitási szolgáltatások 2029-től kezdődő fokozatos kiépítése.

A jövőbeli konstelláció 348 műholdból fog állni, amelyek 330 alacsony Föld körüli pályán keringő és 18 közepes Föld körüli pályán keringő műholdból állnak, és további opcionális elemekkel támogatják a speciális küldetéseket.

Megerősített konstelláció a biztonság és a reziliencia érdekében

A változó biztonsági környezetre való reagálás érdekében a Bizottság az eredeti terven túl növeli az IRIS² kapacitását. Egy további 66 magas-alacsony Föld körüli pályán keringő műholdból álló külön réteg meg fogja erősíteni a védelmi, biztonsági és vészhelyzeti szolgálatok képességeit, tovább javítva annak architektúráját.

Ez a megerősítés 60 %-kal növeli a biztonságos kormányzati kapacitást az EU-n belül és 54 %-kal világszerte, miközben jelentősen bővíti Európa azon képességét, hogy válságok idején támogassa a kritikus missziókat.

Az európai ipar elkötelezte magát az IRIS² megvalósítása mellett
Az IRIS² egy erős „Európa együtt” megközelítés révén épül fel, amely ötvözi az Európai Bizottság, a tagállamok, az Európai Űrügynökség, az Európai Unió Űrprogramügynöksége és az európai ipar szakértelmét. A köz- és magánszféra közötti partnerség keretében a SpaceRISE konzorcium (amely a SES-ből, az EUTELSAT-ból és a HISPASAT-ból áll) és az európai gyártók elkötelezték magukat a gyorsított ütemterv teljesítéséhez szükséges űr- és földi infrastruktúra biztosítása mellett.

Az ipari csapat olyan nagy európai űripari vállalatokból áll, mint az Airbus Defence and Space, a Thales Alenia Space, az OHB és az Aerospacelab, valamint az európai ellátási lánc számos vállalata. A program kialakításánál fogva lehetőségeket teremt az innovatív űrtechnológiákat fejlesztő induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, valamint közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára is.

Biztonságos konnektivitás, amikor a legfontosabb

Az IRIS² lehetővé teszi az uniós tagállamok és a részt vevő országok – jelenleg Norvégia és Izland – felhatalmazott kormányzati felhasználói számára, hogy a kritikus műveletek során biztonságosan és folyamatosan kommunikáljanak. Legyen szó vészhelyzetekre való reagálásról, a kritikus infrastruktúra védelméről vagy biztonsági missziók támogatásáról, az IRIS² önálló és reziliens konnektivitási képességet biztosít Európa számára.

Az ár-érték arány biztosítása

A védelmi és biztonsági igényekhez szükséges gyorsabb telepítés és megnövelt kapacitás további beruházást jelent a program költségvetésébe. Ez a beruházás támogatni fogja a továbbfejlesztett műholdas technológiákat és a kibővített konstelláció kiépítését, miközben biztosítja a meglévő programforrások hatékony felhasználását. A finanszírozás a 2028–2034-es időszakra szóló uniós költségvetési források, valamint a tagállamoktól és harmadik országoktól származó további beruházások kombinációjából fog származni.

A tagállamok már most is nemzeti beruházások révén erősítik az IRIS²-t a konkrét további igények kielégítése érdekében. Lengyelország 656 millió euróra, Magyarország pedig 500 millió euróra vállalt kötelezettséget, Spanyolország pedig 1,6 és 2 milliárd euró közötti beruházást jelentett be. További tagállami hozzájárulások mérlegelése is folyamatban van, a vonatkozó megállapodások véglegesítése folyamatban van.

Következő lépések

A következő lépéseket meghatározó egyértelmű ütemtervvel a Bizottság hivatalos levelet küldött az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak, amelyben tájékoztatta őket a tárgyalások eredményéről és a végrehajtási szakaszról.

A Bizottság vezetésével és az Európai Űrügynökség technikai szakértelmével a SpaceRISE konzorcium most felgyorsítja a programfejlesztést. Ez magában foglalja a műholdgyártást, a felbocsátási szolgáltatások beszerzését és a biztonságos földi infrastruktúra fejlesztését a konstelláció időben történő telepítésének biztosítása érdekében.

Háttér

Az IRIS² műholdas hálózat szuverén, biztonságos és megbízható összeköttetést biztosít Európa-szerte és Európán kívül is. Elősegíti Európa konnektivitási függetlenségének védelmét, és biztosítja, hogy a kormányok, a segélyhívó szolgálatok és a polgárok a távoli területeken vagy válságok idején is kapcsolatban maradhassanak egymással.

2024. december 16-án a Bizottság aláírta a 12 éves IRIS² koncessziós szerződést a SpaceRISE konzorciummal (SES, Eutelsat és Hispasat), és az EU tervezett biztonságos műholdas konnektivitási rendszerét hivatalosan finanszírozott és jogilag kötelező erejű projektté alakította át. A megállapodás elindította az IRIS² tervezésére, kiépítésére, telepítésére és működtetésére irányuló köz-magán társulást.

2024 decembere óta a SpaceRISE konzorcium és a Bizottság a rendszertervezés részleteire, az ipari munkacsomagok kiosztására, valamint a műholdakra, a felbocsátási szolgáltatásokra és a földi infrastruktúrára vonatkozó nagyszabású közbeszerzés előkészítésére összpontosít. Ugyanakkor folytatták a konstellációs architektúra és a biztonsági követelmények finomítását.<

A Bizottság és a SpaceRISE konzorcium 2026 januárjában tárgyalásokat kezdett a program irányításáról, technikai felépítéséről és finanszírozásáról, az úgynevezett Rendezvous 1-ről. A tárgyalások 2026. augusztus 7-én lezárultak.

Bővebb információért

az IRIS² esetében: az EU új biztonságos műhold-konstellációja

Tájékoztató az IRIS²-ről

IRIS² videó

Idézet(ek)

„A mai napon döntő lépést teszünk Európa biztonsága és digitális szuverenitása felé. A korai védelmi és biztonsági szolgáltatások nyújtásának felgyorsításával és az IRIS² architektúra megerősítésével nemcsak a hálózatot hozzuk működésbe az ütemterv előtt, hanem az Unión belül több mint 60%-kal növeljük a biztonságos kormányzati kapacitást is. Ez a megerősített, gyorsabb piaci konstelláció biztosítani fogja tagállamaink, segélyhívó szolgálataink és polgáraink számára azt a reziliens, autonóm konnektivitást, amelyre most és a jövőbeli válságokban szükségük van.” – Andrius Kubilius, a védelemért és az űrpolitikáért felelős biztos”

Forrás:
a Bizottság fokozott biztonsággal és kibővített műholdas hálózattal gyorsítja fel az IRIS² kiépítését; Európai Bizottság; 2026. augusztus 7. (Uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)

Megjelent a NIS2 Whitepaper újabb kiadása – Tapasztalatok és javaslatok az elmúlt másfél év gyakorlata alapján

„Ez a dokumentum gyakorlati összefoglalót ad a NIS 2 magyarországi bevezetésének fő szempontjairól. Mit kell tennie egy szervezetnek a megfeleléshez? Hogyan célszerű priorizálni? Mik a gyakori buktatók?
A wihepaper önkéntes alapon a tudásmegosztás céljából készült a közreműködők szakmai tudására támaszkodva.
Gyakorlati példákkal, szerepkörökre szabott feladatokkal és ellenőrzőlistákkal támogatjuk a vezetőket, a IBF-eket (CISO-kat), a kiberbiztonsági csapatokat, az IT/OT részlegeket, a jogi és megfelelési területeket, a fizikai biztonságért felelősöket, valamint minden további támogató szerepkört betöltőt, beszállítót és partnert.”

Forrás:
NIS2 Whitepaper Magyarország 2.0 – Tapasztalatok és javaslatok az elmúlt másfél év gyakorlata alapján; Váczi Dániel, Orbók Ákos (szerk.); 2026. július 30.
Előző változat:
Megjelent a NIS2 Whitepaper – szakmai útmutató a kötelezettségekhez és legjobb gyakorlatokhoz; eGov Hírlevél; 2025. szeptember 28.

Szakirodalom

Az MI-gazdaság – Makrotrendek, iparági átrendeződések és kormányzási kihívások

„A könyv három szempontból – a számítási kapacitás, a modellek és az alkalmazások rétegének nézőpontjából – vizsgálja rendszerszerűen a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódó gazdasági kérdéseket. Elemzi az MI fejlődésének jelenlegi hullámára jellemző termelékenységi sajátosságokat, valamint ezeknek a termelési viszonyokra gyakorolt hatását. Kiemelt figyelmet fordít a makrogazdasági következményekre, az iparági hatásokra és a kormányzási kihívásokra, és mindezekről rendszerszintű, előretekintő, a hosszabb távú trendeket feltáró gazdasági elemzést nyújt.

A könyv egyik alapvető tézise szerint a skálázási törvény (scaling law) az MI-technológia jelenlegi fejlődési hullámának meghatározó sajátossága. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Kína és az Egyesült Államok mint két nagyhatalom eltérő adottságokkal és előnyökkel rendelkezik az MI-gazdaság kiépítésében. Iparági szinten az „MI+” erőteljes fejlesztése kulcsfontosságú ahhoz, hogy Kína felgyorsítsa felzárkózását. Makrogazdasági szinten a várakozások szerint az MI a következő évtizedben kínálati oldalról évente további 0,8 százalékponttal járulhat hozzá a kínai gazdaság növekedéséhez. A kínálati oldali növekedési lehetőségek kiaknázásához ugyanakkor aktív fiskális politikai koordinációra is szükség van, mindenekelőtt a társadalombiztosítási rendszer megerősítésére a kereslet ösztönzése érdekében.

A könyv az akadémiai szigorúságot közérthető nyelvezettel ötvözi. Célja, hogy a szélesebb közönség, a kutatóintézetek, a vállalatok és a pénzügyi intézmények számára új szempontokkal és megfigyelésekkel járuljon hozzá az MI gazdaságtanának megértéséhez. Emellett értékes iparági támpontokat kíván nyújtani a szakpolitikai keretek kialakításához, valamint azokhoz a makrogazdasági politikákhoz, amelyek támogatják az MI ipari hasznosítását és az ipari MI kínai elterjedését.

A könyv nyílt hozzáférésű (Open Access).”

Forrás:
The AI Economy – Macro Trends, Industrial Shifts, and Governance Issues; CICC Research CICC Global Institute; Springer Singapore; DOI: 10.1007/978-981-92-3270-3; 2026. július 31.
(A kollektív szerző egy kínai, pekingi intézmény.)

Mesterséges intelligencia a pénzügyekben, a számvitelben és az üzleti menedzsmentben – Magyarországi és romániai alkalmazások és kihívások

„Ez a nyílt hozzáférésű (Open Access) könyv a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazását vizsgálja a pénzügy, a számvitel és az üzleti menedzsment területén Romániában és Magyarországon. Átfogó képet ad a jelenlegi helyzetről, beleértve az együttműködési hálózatokat, az iparági alkalmazási eseteket, az adatelemzési és adatvizualizációs technikákat, valamint a jövőbeli kutatási irányokat. A regionális sajátosságokra helyezve a hangsúlyt, bemutatja mindkét ország szakpolitikai kereteit, az MI-ökoszisztémák dinamikáját és gyakorlati esettanulmányait.

A könyv első része áttekinti az MI-alkalmazások jelenlegi legfejlettebb megoldásait a pénzügy, a számvitel és az üzleti menedzsment területén. Ezt követően Románia és Magyarország digitális gazdaságának jelenlegi állapotát elemzi, különös tekintettel az MI integrációja által előidézett üzleti átalakulásokra. Végül a könyv a jövőbeli kutatási perspektívákkal foglalkozik, és elsősorban azt vizsgálja, milyen lehetőségeket teremtenek a közép- és kelet-európai MI-kezdeményezések az egyetemek és a regionális együttműködés számára.

A könyv az E2U-AI elnevezésű projekt (projektkód: ROHU00120) keretében készült. A projekt az Interreg VI-A Románia–Magyarország Program finanszírozásával valósul meg. A programról további információ az Interreg Románia–Magyarország hivatalos honlapján található: http://www.interreg-rohu.eu.”

Forrás:
Artificial Intelligence in Finance, Accounting and Business Administration – Applications and Challenges in the Romanian and Hungarian Context; Claudia-Diana Sabău-Popa (szerkesztő); Springer Cham; DOI: 10.1007/978-3-032-22737-9; 2026. július 21.

32. szám, 2026. augusztus 10.

Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2026. augusztus 24-én jelenik meg!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Fenntartható fejlődés

Biztonság és védelem, kiberbiztonság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Mesterséges intelligencia (MI)

Tudomány-, technika- és innovációpolitika (TTI-politika)

Fenntartható fejlődés

Biztonság és védelem, kiberbiztonság

Szakirodalom