Skip to main content

Találat: Mesterséges Intelligencia (MI) — jog

A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai

„A napokban jelenik meg az Információs Társadalom Kutatóintézet első tanulmánykötete. „A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai” címet viselő kötet huszonkét tanulmányt tartalmaz hat tematikai blokkban. A kötetet Török Bernát és Ződi Zsolt szerkesztette, előszavát Koltay András írta. A hat tematikus blokkban szó esik a mesterséges intelligencia magasabb absztrakciós szintjeiről, szabályozási dilemmáiról, az adatvédelemről, a nyilvánosságról és a különböző jogalkalmazási kihívásokról.” --- „Hamarosan kötetbe rendezve is olvashatjuk egy tavaly, még személyes jelenléttel lezajlott NKE-s konferencia legfontosabb megállapításait. Az új tanulmányokból elősejlik: a technológiai robbanás...

Részletek

A modern technológiák és a jog – Állam- és Jogtudomány (2020/4.), különszám

„Tartalom MEZEI KITTI: Előszó „A modern technológiák és a jog” című tematikus számhoz ____________________________ TANULMÁNY ____________________________ AMBRUS ISTVÁN: A mesterséges intelligencia és a büntetőjog  ESZTERI DÁNIEL: A blokklánc mint személyes adatkezelési technológia GDPR-megfelelőségéről KECSKÉS GÁBOR: Az autonóm járművek jogi kérdéseinek nemzetközi kontextusa, különös tekintettel a környezetjogi vetületekre MEZEI KITTI: A modern technológiák kihívásai a büntetőjogban, különös tekintettel a kiberbűnözésre  RÁCZ LILLA: A személy és a dolog fogalmának (lehetséges) változásai a mesterséges intelligencia és a kriptovaluták világában ZŐDI ZSOLT: A robottanácsadók jogi problémái: hogyan szabályozzuk a robotokat?...” Forrás: Állam- és Jogtudomány (2020. 4....

Részletek

Vita a robotok jogairól: a mesterséges intelligencia-rendszerek jogalanyisága különböző jogágak szempontjából

„A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium Jogtudományi Intézetben zajló alprojektje keretében 2021. január 15-én több kollégánk is részt vett egy nemzetközi workshopon, amelyen különböző jogterületek szempontrendszeréből kiindulva tekintették át a mesterséges intelligenciák esetleges jogalanyiságával összefüggő aktuális szabályozási kihívásokat. A rendezvényre online került sor a 2021. január 12-16. között a Texasi Egyetem által szervezett Alkotmányjogi Világkongresszus keretében. Ez a globális szakmai seregszemle csaknem 100 szekciót vonultatott fel és mintegy 500 előadó szólalt fel a világ legkülönbözőbb részeiről az öt napos eseményen. Intézetünk tudományos főmunkatársa,...

Részletek

A 21. századi technológiai változások hatása a jogalkotásra. Képes-e lépést tartani a jog a változó világgal?

„Jelen kötet célja, hogy bepillantást engedjen olyan új tudományos és technológiai területek jogi összefüggéseibe, amelyeknek még egyáltalán nincs, vagy éppen kialakulóban van a jogi szabályozása. Az új technológiákon alapuló termékek jogi megítélése, az esetleges engedélyezési rendszerek működése, az „intelligens” korszakban az adatvédelmi szabályok érvényesülése vagy ezen eszközök által okozott károkért való felelősség irányai mind olyan kérdések, amelyek megválaszolása és szükség esetén jobbító javaslatok megfogalmazza hozzájárul az egyébként meglévő innovációs potenciál kiaknázásához. Ez a könyv a fenti kérdések mentén négy nagy területet vesz...

Részletek

A jövő nagy kérdése: ki felel azért, ha a robot hibázik?

„ A mesterségesintellgiencia-szakértő szerint még nem vagyunk abban a korban, hogy ne volna felelőssé tehető egy gép, mondjuk egy önvezető autó üzemeltetője, így az autógyárak felelősségvállalási nyilatkozata ma még korai. A robotok nem vonhatók felelősségre az általuk okozott károkért, azokért elsősorban az üzembentartó és az üzemeltető tartozik felelősséggel – mondta az InfoRádiónak a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakértője, Necz Dániel. "Különválik a polgári és a büntetőjogi felelősség. Polgári jogi értelemben az üzembentartó felel. Egy önvezető autó magasabb szintű felelősséget jelent az üzembentartónak, tehát...

Részletek

A mesterséges intelligencia miatt komoly jogalkotásra lesz szükség a közeljövőben, mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora

„ A Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint előbb vagy utóbb az alaptörvényben is meg kell jelennie a mesterséges intelligencia témakörének. Az intézmény a közelmúltban egész napos konferenciát szervezett erről. Számos ponton érinti a mesterséges intelligencia az emberi jogokat – hívta föl a figyelmet Koltay András rektor. Elég a szólásszabadságra gondolni, hiszen a nagy online platformok sorra hoznak olyan döntéseket, hogy mit mutatnak meg a felhasználóknak, és mi az amit törölnek a rendszerből, és ezeket mind algoritmusok, mesterséges intelligencia végzi. De ugyan így...

Részletek

A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra – beszámoló a konferenciáról

„Mára a Föld népességének 59 százaléka lett aktív közösségi média felhasználó, ezért a kapcsolódó jogi kihívásokra az eddigieknél gyorsabban kell válaszolni, például az alapjogok terén, amelyek esetében az állami mellett a magánszereplők is megjelentek – hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott konferencián. Mára a mesterséges intelligencia (MI) által futtatott algoritmusok jogi, vagyis szabályozó szerepet is ellátnak. Hamisítatlan slágertémának nevezte a mesterséges intelligencia alkalmazásának alapjogokra gyakorolt hatását megnyitójában az NKE rektora. Koltay András szerint a konferencia együttműködő partnere, az Alkotmánybírság munkájában értelemszerű...

Részletek

A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra – konferencia

„Szervezők: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet (NKE ITKI), Alkotmánybíróság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) Időpont: 2020. február 27. Helyszín: Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Oktatási Központ (1083 Budapest, Üllői út 82.) 08:15-9:00 Regisztráció I. Plenáris előadások 9:00-9:15 Megnyitó: Dr. Koltay András rektor, Nemzeti Közszolgálat Egyetem 9:15-9:35 Dr. Sulyok Tamás elnök, Alkotmánybíróság: Hogyan készül az Alkotmánybíróság az MI jelentette kihívásokra? 9:35-9:55 Dr. Péterfalvi Attila elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság: Algoritmusok és adatvédelem: Quo vadis? 9:55-10:15 Dr. Gál András Levente szakmai vezető, Digitális...

Részletek

Az Európai Bizottság a mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásának átfogó szabályozására készül, ennek keretében felmerült az arcfelismerés használatának időleges korlátozása

„Az Európai Bizottság a mesterségesintelligencia-technológiák alkalmazásának átfogó szabályozására készül. Ez a magyar rendőrség Szitakötő-projektjét is megakaszthatja. Átmenetileg betiltaná az arcfelismerési technológiák alkalmazását az Európai Bizottság – írja az Euractiv. A lap birtokába jutott egy dokumentum, amely 3-5 éves moratóriumot javasol, ami alatt fel kell mérni a technológiák bevezetésének várható hatásait, valamint lehetséges kockázatait, és ki kell dolgozni azok kezelési módját. A moratórium alatt az állami szervek és a magánszféra szereplői sem alkalmazhatnának ilyen technológiákat nyilvános terekben (utca, közösségi terek stb.). A tervezet,...

Részletek

Európában nem lehet szabadalom tulajdonosa gépi feltaláló

„Az Egyesült Királyság és az Európai unió szabadalmi hivatala is elutasította azt a kérelmet, amit egy mesterséges intelligencia nevében adtak be. Európában nem lehet szabadalom tulajdonosa mesterséges intelligencia – mondta ki az Európai Unió szabadalmi hivatala, az EPO (European Patent Office). Ugyanígy döntött az Egyesült Királyság hivatala, az UKIPO (United Kingdom Intellectual Property Office) is. Ezzel zárult az utóbbi idők egyik legfurcsább szabadalmi ügyének első fordulója. De még nincs vége, sőt csak most jön a java. Egyelőre rosszul járt a Dabus AI...

Részletek
Page 3 of 4 1 2 3 4