Skip to main content

44. szám, 2022. november 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor bejelentette, november 19-én megkezdheti működését az Integritás Hatóság

„ A területfejlesztési miniszter szerint az év végétől az operatív programok és a helyreállítási alap forrásai újra rendszeresen érkezhetnek.

November 19-én megkezdheti a működését az Integritás Hatóság – jelentette be a területfejlesztési miniszter Vácon.

Navracsics Tibor, aki Rétvári Bencével a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárával, KDNP-s országgyűlési képviselővel közösen tartott sajtótájékoztatót a Váci Polgári Est elnevezésű rendezvény előtt, azt mondta: az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások befejeztével az év végére „visszatérhetünk ahhoz a normális menetrendhez”, amely szerint az operatív programok és a helyreállítási alap forrásai újra rendszeresen érkezhetnek Magyarországra.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a bizottságnak tett 17 vállalás ügyében, amelyekről a jogállamisági feltételeknek történő megfelelés érdekében döntött a kormány és terjesztette be ezeket az Országgyűlésnek, az év végéig meghosszabbított határidőig megszülethet a megegyezés az Európai Bizottsággal.

A vállalások egyike az autonóm államigazgatási szervként létrejövő Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálására.

Navracsics Tibor elmondta, hogy tart az Integritás Hatóság felállítása, lezárultak az elnöki és két alelnöki posztra kiírt nyílt pályázatok. A pályázatokat 3 tagú szakértői testület értékeli, és döntése alapján november elején az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke tesz javaslatot a vezetők személyére, majd a tisztségek betöltőit – hat évre – a köztársasági elnök nevezi ki.

Az Integritás Hatóság az uniós forrásokból megvalósuló projekteket, közbeszerzési eljárásokat monitorozza majd, és részt vesz a korrupcióellenes terv összehangolásában – ismertette a miniszter, hozzátéve: december közepére az az úgynevezett korrupcióellenes munkacsoport is megalakul a hatóság mellett. A munkacsoport tíz kormányzati és tíz nem kormányzati tagból, civil szervezetek képviselőiből áll majd.

Beszélt a miniszter arról is, hogy tartanak a tárgyalások az unióval az operatív programok finanszírozását lehetővé tevő partnerségi megállapodás véglegesítésén. A programok struktúrája megegyezik majd az előző időszakéval, annyi különbséggel, hogy a megszokott rövidítések mellé odakerül a „plusz” jelző – mondta.

Navracsics Tibor kitért arra: a helyreállítási alapból származó pénzekkel kapcsolatos tárgyalások is folytatódnak. Jelezte, hogy az Európai Bizottságnak volt néhány olyan kérése, amelyek az igazságszolgáltatáson belül az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács közötti hatáskörök újraszabályozására vonatkozott, nagyobb befolyást kérve az Országos Bírói Tanácsnak a bírói kinevezések véleményezésénél. Remélhetőleg viszonylag rövid időn belül sikerül ezeket is lezárni és így a tanács jóváhagyhatja a magyar nemzeti újjáépítési tervet – mondta a miniszter. ”

Forrás:
Navracsics Tibor bejelentette, mikortól működik az Integritás Hatóság; Infostart / MTI; 2022. október 27.

Szélesítik és hatékonyabbá teszik az adatnyilvánosságot, központi információs közadat nyilvántartást terveznek

„[Országgyűlési beszámoló]…Előterjesztő: Szélesíti és hatékonyabbá teszi a javaslat az adatnyilvánosságot

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az információszabadság biztosítására és annak érvényesülésére a kormány kiemelt figyelmet fordít.

Az államtitkár szerint a törvénymódosítás célja az, hogy a kormány a már jelenleg is széleskörűen biztosított adatnyilvánosságot tovább szélesítse és hatékonyabbá tegye.

Ennek érdekében az infótörvény önálló alcím alatt rendelkezne a közérdekű adat megismerésével összefüggésben indítható perekre vonatkozó szabályokról – mondta. A kormány vállalta, hogy ezeknek a pereknek nem csupán soron kívüliséget biztosít, hanem segíti azok gyors és hatékony lefolytatását is a sajtóhelyreigazításra vonatkozó speciális szabályokhoz hasonlóan, szigorú határidőkkel, és más eszközökkel.

Emellett létrehoznák a központi információs közadat nyilvántartást is, amely bárki számára díjmentesen hozzáférhető módon tartalmazná a közzétételre kötelezett közfeladatot ellátó szervek gazdálkodási adatait. Itt öt évig elérhetően legalább kéthavi frissítéssel tennék közzé alapvető gazdálkodási adataikat a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatok – ismertette Répássy Róbert.

A nyilvántartásban szerepeltetnék az ötmillió forintot meghaladó uniós vagy magyar forrásból adott támogatásokat, illetve az árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyon értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződéseket. Közbeszerzés esetén annak azonosítóját is fel kellene tüntetni – közölte.

Répássy Róbert tájékoztatása szerint az adatokat folyamatosan, de legkésőbb 2023. február végéig kellene közzétenni, a kormány pedig rendeletben gondoskodna az adatfeltöltés részletszabályairól.

Az államtitkár a törvényjavaslat támogatását kérve jelezte: az növelné az átláthatóságot és az állampolgárok bizalmát a központi és a helyi közfeladatok ellátását végző szervek működésével szemben…”

Forrás:
Rétvári: szemellenzős az, aki szerint ennek nincs köze a háborúhoz és a szankciókhoz; MTI/Híradó.hu; 2022. október 25.
T/1616 Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról; Országgyűlés, Folyamatban levő törvényjavaslatok; 2022. október 18.

T/1786 Egyes törvények közadatokkal összefüggő módosításáról

„…A közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Közadat tv.) a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003//98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: PSI-irányelv) átültetését valósítja meg a hazai jogrendszerben. A közszféra által előállított adatok újrahasznosítására vonatkozó uniós szabályozás azonban a közelmúltban megváltozott, a PSI-irányelvet a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Nyíltadat-irányelv) váltotta fel.

A Nyíltadat-irányelvvel bevezetett új rendelkezések elsősorban azt célozzák, hogy a jelenkor egyre
inkább adatvezérelt gazdasági és társadalmi folyamataiban az Európai Unió tagállamai által
előállított adattömegek is egyre nagyobb szerepet játsszanak, és a digitalizációs technológiák
alkalmazásával érdemben járuljanak hozzá az egész Európai Unió versenyképességének növekedéséhez. A Nyíltadat-irányelv ezért többek között előírja, hogy az e folyamatok szempontjából legértékesebb adattípusokat – az ún. nagy értékű állami adatkészleteket – valós időben, számítógépes kapcsolaton keresztül, elektronikusan feldolgozható formában kell újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátani.

A Nyíltadat-irányelv jelentős részben a PSI-irányelv rendelkezésein alapul, gyakorlatilag annak
egységes szerkezetű, új néven kiadott módosításának felel meg. A Közadat tv. módosítása, a
Közadat tv. szerkezeti és logikai felépítésének megtartása mellett valósítja meg a Nyíltadat-irányelv hazai jogrendszerbe való átültetését.”

Forrás:
T/1786 Egyes törvények közadatokkal összefüggő módosításáról; Országgyűlés, Folyamatban levő törvényjavaslatok; 2022. október 28.
Lásd még:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás); PE/28/2019/REV/1, HL L 172., 2019.6.26., 56—83. o.
Előzmény:
Nyílt adatok: Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság; eGov Hírlevél; 2021. október 3.

Közigazgatás, politika, jog

Az Állami Számvevőszék Elnökének közleménye az Integritás Hatóság elnökének és elnökhelyetteseinek kiválasztási eljárásáról

„Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény létrehozza az Integritás Hatóságot. A Hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, első alkalommal legkésőbb 2022. november 4-ig. A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére a Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság (a továbbiakban: Alkalmassági Bizottság) 2022. október 14-én nyílt és nyilvános pályázatot írt ki (https://eutaf.kormany.hu/integritas-hatosag-igazgatosag).

A pályázat érvényes, mivel mind az igazgatóság elnöki-, mind az elnökhelyettesi pozícióra pályázók száma meghaladta a betöltendő pozíciók kétszeresét.

A pályázatra jelentkező személyek közül a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére alkalmasnak minősített és így a pozíció betöltésére javasolható személyek – szakmai érdemekre, szaktudásra és végzettségre figyelemmel összeállított – névsoráról az Alkalmassági Bizottság dönt. Az Állami Számvevőszék elnöke a javaslatát ezen névsoron szereplő személyek közül teszi meg.

A Hatóság elnökének és elnökhelyettesének olyan személy nevezhető ki, aki
a) rendelkezik jogi, közgazdasági vagy pénzügyi területen szerzett egyetemi végzettséggel,
b) minden kétséget kizáróan független,
c) a közbeszerzéshez és a korrupció elleni küzdelemhez kapcsolódó jogi vagy pénzügyi területeken szerzett széles körű szakmai gyakorlattal vagy tudományos munkássággal rendelkezik, továbbá nemzetközi háttérrel és tapasztalattal bír, beleértve az európai uniós ügyeket is,
d) a jelölést megelőző 5 évben nem töltött be a 42. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti tisztséget, megbízatást.

A törvényi feltételek meglétét az Alkalmassági Bizottság vizsgálja minden egyes pályázó esetén. Az Állami Számvevőszék elnöke az alkalmasnak minősített jelöltek közül választhatja ki az Integritás Hatóság elnökét és két elnökhelyettesét. Emiatt az ÁSZ elnöke a kiválasztási eljárásban nem a törvényi feltételek teljesülését vizsgálja, hanem az Integritás Hatóság irányításához szükséges szakmai, vezetési kompetenciák meglétét, és ezek értékelése, rangsorolása alapján fogja javaslatát megtenni a köztársasági elnök felé.

Az Integritás Hatóság elnöki tisztségére az ÁSZ elnöke az általa összeállított és előzetesen – ezúton – nyilvánosságra hozott értékelési keretrendszer alapján a legmagasabb pontszámot elért pályázót fogja jelölni. Annak érdekében, hogy az Integritás Hatóság teljes mértékben be tudja tölteni jogszabály szerinti funkcióját, a lehető legjobb, legszélesebb körű kompetenciával rendelkező Igazgatóság összeállítására van szükség, ezért az egyéni értékeléseken túl az Integritás Hatóság elnökhelyetteseinek kiválasztásakor az egyénileg elért pontszámok mellett a leendő Igazgatóság, mint egység szakmai kompetenciáira is figyelemmel lesz. Az Igazgatóság egyes tagjainak szakmai tudását, szakterületét, képességét kellő módon kiegészítő Igazgatóság összeállítása szolgálja legjobban az Integritás Hatóság céljainak elérését.

Az Alkalmassági Bizottság által a Hatóság elnökének és elnökhelyettesének tisztségére alkalmasnak minősített és így a pozíció betöltésére javasolható személyeket az Állami Számvevőszék Elnöke külön-külön meghallgatja.

A szakmai pályázat és a személyes meghallgatás alapján az ÁSZ elnöke a mellékelt táblázat szerinti szempontok értékelése alapján hozza meg döntését.

A kiválasztási eljárás eredményéről és a köztársasági elnök felé megtett ÁSZ elnöki javaslatról, valamint – az érintettek hozzájárulása esetén – az értékelési pontszámokról az ÁSZ elnöke közleményben fogja tájékoztatni a nyilvánosságot, legkésőbb 2022. november 3-ig.

dr. Windisch László
elnök”

Forrás:
Az Állami Számvevőszék Elnökének közleménye az Integritás Hatóság elnökének és elnökhelyetteseinek kiválasztási eljárásáról; Állami Számvevőszék; 2022. október 28.

Navracsics Tibor: a 17 vállalás teljesítése után újabb követelésekkel állhat elő az Unió

„ Már jóval a december közepéig meghosszabbított határidő lejárta előtt teljesítheti Magyarország az uniós források kifizetéséhez szabott feltételeket – mondta Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában. A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság utána is ellenőrizni fogja a vállalások teljesítését.

Három csomagról tárgyal Magyarország az Európai Unióval, ebből kettő pénzügyi, egy pedig jogi természetű – magyarázta Navracsics Tibor. Az egyik pénzügyi csomag a hétéves uniós költségvetésből járó támogatás, amely 2020 és 2027 között összesen 14 ezer milliárd forint, amiből 4000 milliárd a vidékfejlesztésre fordítható. A másik csomag a helyreállítási és ellenállóképességi alap, amelyet eredetileg a Covid-járvány gazdasági hátrányainak enyhítésére hoztak létre, ebből Magyarországnak 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás járna, és emellett van egy kedvezményes konstrukciójú hitel is, amelynek felvételéről a kormány még nem döntött.

„Még nem csúsztunk ki a határidőből. A gazdasági helyzet alapján fog hivatalos döntés születni, de ez egy olyan kedvező konstrukció, amit igénybe kell venni. Már a felvétel pillanatban is vonzóbb volt, mint a piaci hitelek, most pedig különösen kedvezményes” – mondta a miniszter.

A magyar kormány által vállalt 17 intézményi és jogszabályi változtatás egy harmadik, nem pénzügyi csomagra vonatkozik – magyarázta Navracsics Tibor –, a jogállamisági kondicionalitási eljárást a választások után indította az Európai Bizottság. „Ez egy új eszköz, amelynek célja, hogy megakadályozza a helyreállítási alap pénzeivel való visszaélést. Tehát úgy indították meg Magyarország ellen, hogy még meg sem kapta ezeket a pénzeket” – tette hozzá.

A bizottság a 17 vállalás teljesítésére szabott határidőt két hónappal meghosszabbította, Navracsics Tibor szerint ez a bizalom jele, és úgy véli, nem is kell kimeríteni a hosszabbítás határidejét, mert a szükséges változtatásokat már meglépték, és a következő jelentős állomás november 19-én lesz, amikor az Integritási Hatóság megkezdi a működését.

„A bizottság is láthatja, hogy nemcsak komolyan gondoljuk a vállalásainkat, hanem valóban meggyőző az eddigi teljesítményünk, és javasolhatja a tanácsnak, hogy szüntesse meg ellenünk az eljárást” – mondta, de hozzátette, mondhatja azt is, hogy bizonyos óvintézkedések mellett – bizonyos támogatások felfüggesztésével – viszonyul alapvetően pozitívan a folyamathoz.

A nyár óta zajló tárgyalásokon fokozatosan erősödött meg a miniszter szerint az intézményi és személyes bizalom, korábbi uniós biztosként „volt egy közös hang, ahonnan el tudtunk indulni”.

Egyelőre a megállapodások aláírása a következő cél, de Navracsics Tibor arra is emlékeztetett, hogy Lengyelország hiába írta alá a helyreállítási alapról szóló egyezséget az Európai Bizottsággal, pénzt nem kapott. Mint felidézte, amint megszületett a megállapodás, az Európai Parlamentben aláírásgyűjtés kezdődött a bizottság elleni bizalmi szavazás érdekében, és a testület onnantól kezdve hátrálni kezdett.

„Nekünk is fel kell készülni arra, ha sikerül aláírni a szerződéseket, hogy ténylegesen is meg kell kapnunk ezeket a pénzeket. A vállalásaink teljesítése kedvezőbb helyzetbe hozhat, mint amilyenben Lengyelországban van. Meg kell őriznünk a hidegvérünket, az EP bármilyen állásfoglalást tesz” – mondta.

A 17 vállalás teljesítése után sem zárul majd le a folyamat, különösen az Integritási Hatóság és az antikorrupciós munkacsoport lesz folyamatos ellenőrzés alatt, ugyanakkor a miniszter jelezte, „a kormány lépései önmagukban nem tudják visszaszorítani a korrupciót, ehhez a gazdasági és politikai élet szereplőinek együttműködése is kell”.

Navracsics Tibor arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak utánkövetésre lehet számítani, hanem jöhetnek újabb uniós követelések is, ahogy a helyreállítási alap esetében már fel is bukkant, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége területén várnak újabb lépéseket, igaz, ez a miniszter szerint jogalkotással könnyen orvosolható. „Mindez jól jelzi, hogy jöhetnek újabb aggályok” – tette hozzá.

A helyreállítási alap pénzeivel azoknak a tagállamoknak is gondjai vannak, amelyek már megállapodtak az unióval, mert a 750 milliárd euróból eddig alig 100 milliárd tudtak lehívni. Navracsics Tibor úgy látja, hogy nem koherens a bizottsági feltételrendszer, ezért akadozik a pénzek kifizetése. Magyarország mindenesetre készen áll a megegyezésre.

„A végleges nemzeti terv megvan, azt várjuk, hogy a bizottság elfogadja. Másfél hónap van arra, hogy még az idén be tudjuk nyújtani. Nem a nemzeti terv minősége késztet most várakozásra, hanem az igazságszolgáltatási aggályok” – mondta a miniszter.”

Forrás:
Navracsics Tibor: a 17 vállalás teljesítése után újabb követelésekkel állhat elő az unió; Infostart; 2022. október 25.

Európai Unió

Itt az uniós egyezség: nem sok időnk maradt belső égésű motorral autót venni

„ Az Európai Parlament és a 27 uniós tagállam megállapodásra jutott a belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének 2035-től való betiltásáról – jelentette be a cseh uniós elnökség.

Az egyezség részét képezi az unió azon törekvésének, hogy lehetőleg nullára csökkentsék a közlekedés károsanyag-kibocsátását az EU-ban. A döntést 2026-ban még egyszer felülvizsgálják majd.

Az EU klímaváltozás elleni intézkedéscsomagja keretében a károsanyag-kibocsátást 2030-ig 55 százalékkal tervezik csökkenteni az 1990-es évek szintjéhez képest, míg a klímasemlegességet 2050-re érnék el.

Az Európai Parlament június 8-án szavazta meg, hogy a gyártók a következő évtized közepétől csakis olyan személygépkocsikat és kisteherautókat forgalmazzanak, amelyek nem bocsátanak ki klímakárosító üvegházhatású gázokat. A belsőégésű motorral hajtott új autók értékesítésének tilalma azonban heves vitákat szült a jelentős autóiparral rendelkező Németországgal.

„A világ változóban van, nekünk pedig a fejlesztések élvonalában kell maradnunk. Úgy vélem, ki tudjuk használni ezt a technológiai átmenetet. A felvázolt ütemterv pedig elérhetővé teszi a kitűzött célokat az autógyártók számára” – mondta Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét jelenleg betöltő Csehország ipari és kereskedelmi minisztere. ”

Forrás:
Itt az uniós egyezség: nem sok időnk maradt belső égésű motorral autót venni; Infostart / MTI; 2022. október 28. 04:00

Jóváhagyták az első „Irány az 55%!”-javaslatot: az EU megerősítette az új személygépkocsikra és könnyű haszonjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási célértékeket

„A Tanács és az Európai Parlament ideiglenes politikai megállapodásra jutott az új személygépkocsikra és könnyű haszonjárművekre vonatkozó szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokról. A cél az, hogy előrelépés történjen a kibocsátásmentes mobilitás irányában.

A hivatalos elfogadásig a társjogalkotók a következőkben állapodtak meg:

  • 55%-os CO2-kibocsátáscsökkentési célérték az új személygépkocsik, és 50%-os célérték az új könnyű haszonjárművek számára 2030-ig (a 2021-es szinthez képest)
  • 100%-os CO2-kibocsátáscsökkentési célérték mind az új személygépkocsik, mind az új könnyű haszonjárművek tekintetében 2035-ig

Ezzel a megállapodással az EU-ban megnyílik az út a modern és versenyképes gépjárműipar előtt. A világ változóban van, nekünk pedig továbbra is az innováció élvonalában kell maradnunk. Bízom benne, hogy sikerül a javunkra fordítani ezt a technológiai átmenetet. A tervezett ütemezéssel a célokat a személygépjármű-gyártók is teljesíteni tudják majd. – Jozef Síkela, cseh ipari és kereskedelmi miniszter

Most született először megállapodás egy, az „Irány az 55%!” intézkedéscsomaghoz tartozó javaslatról: ez határozottan jelzi, hogy az EU eltökélten halad a klímasemlegesség és a zöld átállás felé. A kibocsátásmentes mobilitásnak alapvető szerepe lesz abban, hogy lelassuljon az éghajlatváltozás, amely súlyos zavarokat okozhat társadalmunk számos szférájában – többek között a környezet, a migráció, az élelmezésbiztonság és a gazdaság szempontjából. – Anna Hubáčková, cseh környezetvédelmi miniszter

A kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekre vonatkozó szabályozási ösztönző mechanizmus 2030-ig marad érvényben. E mechanizmus lehetővé teszi, hogy a gyártókra kevésbé szigorú CO2-kibocsátási célértékek vonatkozzanak, amennyiben a kibocsátásmentes és az alacsony kibocsátású járművek eladásában teljesítenek bizonyos referenciaszinteket. A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy 2030-ig ezt a referenciaszintet a személygépkocsik esetében 25%-ra, a könnyű haszonjárművek esetében pedig 17%-ra emelik.

A megállapodás tartalmaz egy, a CO2-semleges üzemanyagokra vonatkozó szövegrészt is, amely szerint az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság javaslatot fog tenni a CO2-semleges üzemanyaggal üzemelő járművek 2035 utáni kizárólagos nyilvántartásba vételére az uniós joggal összhangban, a járműállományra vonatkozó normák hatályán kívül és az Unió klímasemlegességi célkitűzésének megfelelően.

A megállapodásban szerepel továbbá egy felülvizsgálati záradék, amely biztosítani fogja, hogy a Bizottság 2026-ban részletesen kiértékelje a 100%-os kibocsátáscsökkentési célértékek elérése terén tett előrelépést, valamint e célértékek felülvizsgálatának szükségességét, figyelembe véve a technológiai fejlődést – többek között a hálózatról tölthető hibrid technológiák tekintetében –, továbbá a kibocsátásmentességre való megvalósítható és társadalmilag méltányos átállás jelentőségét.

A megállapodás emellett megerősíti a rendeletek egyéb rendelkezéseit is, köztük a következőket:

  • azon karbonkreditek maximális értékének csökkentése, amelyeket a gyártók a közúti CO2-kibocsátást igazolhatóan csökkentő ökoinnovációkért kaphatnak: a 2030-tól 2034-ig tartó időszakban ez az érték (a jelenleg meghatározott 7 g/km-hez képest) évi 4 g/km-re csökken.
  • A Bizottság 2025-ig közös uniós módszertant dolgoz ki az uniós piacon forgalomba hozott személygépkocsik és könnyű haszonjárművek teljes életciklusra számított CO2-kibocsátásának, valamint az e járművek által fogyasztott üzemanyagoknak és energiának az értékelésére. E módszertan alapján a gyártók önkéntes alapon jelentést tehetnek a Bizottságnak az általuk forgalomba hozott új járművek teljes életciklusra számított kibocsátásairól.

A megállapodás 2035 végéig továbbra is eltérést tesz lehetővé a kis sorozatú gyártók számára.

Az ideiglenes politikai megállapodás szövege hamarosan elérhetővé válik.

Háttér és a további lépések

A javaslat felülvizsgálja a jelenleg hatályos szabályokat, amelyeket legutóbb 2019-ben módosítottak. A háromoldalú tárgyalások során elért ideiglenes politikai megállapodást most a Tanácsnak és a Parlamentnek hivatalosan el kell fogadnia.

A rendelet szerint minden gyártó köteles biztosítani, hogy a járműállományukat alkotó, egy adott naptári évben újonnan nyilvántartásba vett járművek átlagos CO2-kibocsátása ne haladja meg az adott évre érvényes fajlagos kibocsátási célértéket. A gyártók továbbra is forgalomba hozhatnak belső égésű motorral felszerelt járműveket, de ha egy adott évben túllépik kibocsátási célértéküket, a többletként kibocsátott CO2-ért g/km-enként és nyilvántartásba vett járművenként 95 EUR díjat kell fizetniük. Ennek eredményeként – az elfogadott új célértékek révén – a kibocsátásmentes járművek végül olcsóbbá válnak, mint a fosszilis tüzelőanyaggal működő járművek.

Ehhez kapcsolódóan az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló rendelet (AFIR) felülvizsgálata révén – amelyet a Tanács és a Parlament jelenleg tárgyal – megvalósulhat egy olyan infrastruktúra kialakítása, amely biztosítja majd, hogy a járművezetők valamennyi tagállamban fel tudják tölteni járműveiket.

A személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó CO2-kibocsátási előírások felülvizsgálatára irányuló javaslat az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képezi. Az Európai Bizottság 2021. július 14-én terjesztette elő az intézkedéscsomagot, amelynek célja annak lehetővé tétele az Unió számára, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet.

A Parlament a 2022. június 8-i plenáris ülésén számos módosítást fogadott el a bizottsági javaslatra vonatkozóan. A Környezetvédelmi Tanács 2022. június 29-én a javaslatra vonatkozóan általános megközelítést alakított ki.

”

Forrás:
Jóváhagyták az első „Irány az 55%!”-javaslatot: az EU megerősítette az új személygépkocsikra és könnyű haszonjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási célértékeket; EU Tanácsa; Sajtóközlemény 2022. október 27.
Infografika – „Irány az 55%!”: miért szigorítja az EU a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozó CO2-kibocsátási előírásokat?; EU Tanácsa; Sajtóközlemény 2022. október 27.
Környezetvédelem
„Ez az oldal áttekintést nyújt a Tanács és az Európai Tanács által a környezetvédelem terén végzett munkához kapcsolódó sajtóközleményekről és szakpolitikákról, valamint a közelmúltban megtartott és hamarosan sorra kerülő ülésekről.”
Klímasemlegesség
„Ez az oldal azokról a sajtóközleményekről és szakpolitikákról, valamint közelmúltbeli és soron következő ülésekről nyújt áttekintést, amelyek a 2050-re elérendő uniós klímasemlegességi célkitűzés érdekében a Tanácsban és az Európai Tanácsban végzett munkához kapcsolódnak.”

Digitális közigazgatás, digitális politika

Még egyszerűbb lesz az online ügyintézés a NAV-nál – új fejlesztéseket adtak át

„Az elmúlt években folyamatosan fejlődtek a NAV informatikai rendszerei. Ez az adóhivatal hatékonyságát is növeli, ám egyben az egyszerűbb ügyintézés elősegítésére és a minél inkább ügyfélbarát működésre is törekednek. A legutóbbi fejlesztésekkel fejlődik a NAV mobil alkalmazása, az online felületei, új ügyintéző portál jön létre és egy egységes ügyfélkapcsolati szolgáltatást is létrehoztak.

Új ügyfélbarát felület

Komoly informatikai fejlesztésekkel még inkább ügyfélbaráttá válik a Nemzeti Adó- És Vámhivatal. Egy új NAV mobiltelefonos applikáció fejlesztésével létrejött egy olyan telefonos alkalmazás, ami teljesen harmonizál a NAV-nak a kommunikációs rendszereivel. Az adózók így akár a zsebükben lévő mobiltelefonon keresztül is bármikor elérhetik a legfrissebb adózási információkat, vagy éppen a különböző adózási szolgáltatásokat.

Egy új ügyintézési felületet is elindít a NAV. Ehhez a nav.gov.hu portált és az e-BEV portált vették alapul. Az új felület célja, hogy növeljék az ügyfélelégedettséget, emeljék a szolgáltatási szint minőségét. Az új platform egy magánszemélyek és vállalkozások számára kifejlesztett online információs és ügyintézési felület lesz.

A NAV a fejlesztések során arra is törekedett, hogy a hivatal online felületein a felhasználók minél könnyebben és gyorsabban megtalálják a számukra szükséges információkat. Ehhez a keresőrendszert is fejlesztették. Így a keresett információk megtalálásához megközelítőleg 10 százalékkal kevesebb kattintás is elég lesz a jövőben.

Évek óta fejlesztenek

A Nemzeti Adó- És Vámhivatal immár évek óta folyamatos informatikai fejlesztéseket hajt végre annak érdekében, hogy hatékonyabb és egyben ügyfélbarátabb legyen a működése.

A projektek előkészítése még 2020-ban lezárult. Azóta megvalósult egy integrált adattárház kialakítását előkészítő fejlesztés, az adat- és változás bejelentés, bevallási rendszer korszerűsítése, befejeződött a Bűnügyi adatpiac és Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Iroda publikációs felületének a fejlesztése.

A legutóbbi projektelem megvalósítása pedig idén szeptember 28-án ért a végéhez. Ennek keretében jöttek létre a fentebb említett NAV Portált érintő fejlesztések és a Contact Center projektelemekhez kapcsolódó fejlesztések és eszközbeszerzések.

A Contact Center projektelem fejlesztései és beszerzései eredményeként létrejött új, egységes ügyfélkapcsolati szolgáltatás célja, hogy az ügyfelek ugyanarra a kérdésre egységes választ kapjanak, függetlenül attól, hogy melyik ügyfélszolgálati szervezettel kerültek kapcsolatba, honnan és milyen kommunikációs csatornán zajlott a tájékoztatás, illetve ügyintézés. A szolgáltatások elérhetősége a kormányzati ügyfélvonalon (1818) keresztül biztosított.

További újítások jönnek

A fejlesztések azonban nem értek véget és a jövő évben is folytatódnak. A 2023. június 29-ig létrejövő fejlesztések a NAV adó-, jövedéki, felszámolási és végrehajtási, valamint bűnügyi tevékenységeihez kapcsolódnak. A projekt 9,331 milliárd forint európai uniós támogatással, összesen hat mérföldkőben és négy fő fejlesztési céllal valósul meg. Ezek a célok az ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése, a kkv-szolgáltatások fejlesztése, az adatpiac és publikációs felület kialakítása, valamint a végrehajtási eljárások korszerűsítése.”

Forrás:
Még egyszerűbb lesz az online ügyintézés a NAV-nál – új fejlesztéseket adtak át; Dajkó Ferenc Dániel; Növekedés.hu; 2022. október 28.

Magánszemélyeknek díjmentesen biztosítja az e-aláírást az e-Szignó terminál

„Hamarosan felsőoktatási intézményekben, pénzintézetekben, ügyfélszolgálatokon kihelyezett „automatákból” is igényelhető lesz olyan minősített elektronikus aláírás, amelyet okostelefonon használhatunk magánemberként. Legalábbis ez a terve a Microsec e-hitelesítéssel és elektronikus aláírásokkal foglalkozó vállalatnak, amely elsőként hozott létre egy erre alkalmas, önkiszolgáló „e-Szignó” terminált. Az igényléshez mindössze egy érvényes [2016. január 1-jét követően kibocsátott], chipes eSzemélyi igazolványra van szükség [A sikeres igényléshez szükség van még az eSzemélyi eAzonosításhoz tartozó eID PIN kódra is].

„A kioszk-automaták a világ számos országában elterjedtek, és már hazánkban is van rá mód, hogy például csekket fizessünk be, vagy egyszerűbb műveleteket hajtsunk végre ezeken a terminálokon. Ezen túlmutat az e-Szignó terminál szolgáltatása, amelyen keresztül nagyjából 3 perc alatt igényelhetünk olyan minősített e-aláíró tanúsítványt, melynek segítségével okostelefonos applikációban írhatunk alá dokumentumokat, pontosan olyan erős joghatással, mintha papíron, kézzel írtunk volna alá, két tanú jelenlétében.” – emelte ki Vanczák Gergely, a digitális hitelesítésre és e-aláírásokra specializálódott minősített bizalmi szolgáltató, a Microsec igazgatósági tagja.

Az igénylési folyamat során kibocsátott tanúsítvány minősített elektronikus aláírás létrehozására alkalmas, amely Magyarországon és az Európai Unió területén is teljes bizonyító erővel bír. A feltűnően sárga e-Szignó terminált a 2022-es Infotér konferencián mutatták be a nagyközönségnek. A következő időszakban a Microsec számos helyen szeretné kihelyezni országszerte e-Szignó termináljait, hogy aki szeretne így is igényelhessen korszerű e-aláíró megoldást.

Digitális transzformáció: a sárga terminálok is segítenek?

Magyarországon az elektronikus aláírás penetrációja még eléggé alacsony és relatívan kevesen használják. A felhasználók többnyire ügyvédek, üzletemberek és cégek, de a hétköznapi gyakorlatban ma még kevésbé elterjedt az e-aláírás a magánemberek körében. Ez azért probléma, mert az elektronikus hitelesítés kulcskérdés a digitális transzformációban, hiszen ez a megoldás képes kiváltani a papír alapú folyamatokat és támogatni a távoli, személyes megjelenés nélküli jogilag is hiteles ügyintézést. Azonban ahhoz, hogy ebben igazán komolyan előre tudjunk lépni, alapfeltételként szükséges, hogy minél többen tudjanak elektronikusan aláírni és minél többen rendelkezzenek az e-aláírás képességével.

Az élénk sárga e-Szignó terminálok gyors, kényelmes és díjmentes szolgáltatásával ebben is szeretne segíteni a Microsec, hogy egyre több és több állampolgár juthasson hozzá az okostelefonon is használható e-aláíró megoldáshoz. Mindez a piaci szereplők számára is hasznos lenne, hiszen azoknak a magánszemélyeknek, akik rendelkeznek megfelelő elektronikus aláíró képességgel, már a személyes megjelenést kiváltó, távoli elektronikus kommunikáció is egyszerűbben megvalósítható és csökkenthető a papír alapú folyamatok mennyisége is. Ezen kívül egy nagyobb méretű cégnél elhelyezett e-Szignó terminál jelentősen tud segíteni az adott cég digitalizációjában is.

Díjmentesen adják az e-aláírást magánszemélyeknek: így segítik a digitális transzformációt

„Bár nagyon sokat fejlődött a hazai digitalizáció az elmúlt években, de ahhoz, hogy komolyabban is szintet tudjon lépni Magyarország a digitális transzformációban az is kell, hogy egyre több ember kapjon kedvet ahhoz, hogy ne papíron tollal, hanem a digitális térben maradva hitelesítsen dokumentumokat, szerződéseket. Ez a terminál ebben lehet partnere a hazai digitális fejlődésnek, mert bárki kényelmesen, gyorsan és biztonságosan válthat modern, okostelefonos e-aláíró alkalmazásra, mindössze néhány perc alatt. Egy olyan felhőből elérhető megoldásról van szó, amely bárhol, bármikor elérhető.” – tette hozzá Vanczák Gergely. „A hazai minősített bizalmi szolgáltató és elektronikus aláíró szolgáltatások piacának egyik első és meghatározó szereplőjeként kimondottan fontos számunkra, hogy saját eszközeinkkel, lehetőségeinkhez mérten a leginkább segítsük az e-aláírás használatának terjedését. Éppen ezért is biztosítjuk az e-Szignó terminálokon ingyenesen az igénylést magánemberek számára.” – emelte ki a szakember.”

Forrás:
Magánszemélyeknek díjmentesen biztosítja az e-aláírást az e-Szignó terminál; Prím Online; 2022. október 27.

Digitális jóléti diszpécseri megbízást nyert el a 4iG

„Jelzőeszközös segítségkérő szolgáltatáshoz juthatnak az idősek.

Nyertes ajánlatot tett a 4iG a Szociálpolitikai Innovációs Közhasznú Nonprofit Kft. által meghirdetett Digitális jóléti diszpécserszolgáltatások tárgyú európai uniós nyílt közbeszerzési eljárás felhívására.

A kiírás célja egy új típusú, digitális jóléti szolgáltatásokat biztosító környezet kialakítása volt a 65 évnél idősebb felhasználók számára. A projekt révén az idősek digitális technológián alapuló, a nap 24 órájában működő, jelzőeszközös segítségkérő szolgáltatáshoz juthatnak.

A projekt határideje 2025. december 31., azonban a szolgáltatás egy évvel meghosszabbítható. Az eljárás árazásának első elemeként a társaság nettó 1,46 milliárd, másodikként pedig nettó 2,55 milliárd forintos kifizetésben részesülhet. Ezenkívül egy felhasználóra számítva a projekt nettó 14 800 forintos rendszerbe léptetési díjat és nettó 1736 forintos szolgáltatási díjat biztosít.”

Forrás:
Digitális jóléti diszpécseri megbízást nyert el a 4iG; Világgazdaság; 2022. október 27.

A NAV adatalapú ellenőrzés után megbírságolt egy céget

„Adatvagyona alapján ellenőrzött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egy ruhát és háztartási cikkeket árusító távol-keleti áruházat; a kiszabott bírságot és adókülönbözetet – ötvenkilencmillió forintot – azonnal befizette a cég – közölte a NAV szerdán az MTI-vel.

Az áruház ellenőrzését a közlemény szerint az indokolta, hogy online pénztárgépeikből folyamatosan érkeztek az adatok, de a vizsgált időszak egy részében a cég vagy nulla adattartalommal, vagy egyáltalán nem nyújtott be áfabevallást.

A társaság nem működött együtt az ellenőrzéssel, így a levont áfa összegét sem támasztotta alá számlákkal, de a vizsgálatról készült jegyzőkönyvet átvette – tájékoztatott az adóhivatal. A cég később pótlólag mégis bevallotta az online pénztárgépek adatainak megfelelő értékesítéseket az ellenőrzéssel nem érintett többi időszakra – tette hozzá.

Arra is kitértek: az ellenőrzött vállalkozás magatartása és az előzetes, adatvagyonon alapuló kockázatelemzés alapján azt feltételezték, hogy veszélyben van a bírság és az adókülönbözet megfizetése, ezért már az adóellenőrzés megkezdése napján a NAV végrehajtói is megjelentek a helyszínen.

Az adózó törvényes képviselője a helyszínen több mint ötvenhétmillió forintot adott át készpénzben a NAV munkatársainak, a fennmaradó részt pedig átutalta – írták a közleményben.”

Forrás:
A NAV adatvagyona alapján ellenőrzött és bírságolt meg egy céget; Híradó.hu / MTI; 2022. október 26.

Technika, tudomány

A promptmérnök lesz a közeljövő egyik legfontosabb IT-állása? – MI

„A szöveg- és a képgenerátorok, GPT-3, AI21 és Jurrasic, illetve DALL-E, Midjourney és Stable Diffusion korában a promptok azok a mesterséges intelligenciának adott szöveges utasítások, inputok, amelyek alapján az MI szöveget, képet generál. Néhány szóban, mondatban leírjuk neki, mit szeretnénk látni, olvasni, majd a rendszer előáll a megoldással.

Nem könnyű megfelelő utasításokat kitalálni, ezért a promptok az ember-gép együttműködés egyre fontosabb elemei, a közeljövő meghatározó felhasználói interfészeivé válhatnak.

De hogyan készítsünk tényleg működő szöveges utasításokat, amelyek után az output valóban olyan lesz, amilyennek szeretnénk? Például milyen melléknév a legcélszerűbb egy állat leírásához?

Nehéz kiszámítani a rendszerről rendszerre változó eredményt, és többek szerint a promptmérnökség az MI-fejlesztés egyik meghatározó iránya lehet.

Hogyan jutottunk el eddig?

Nagy mennyiségű szöveg vagy szöveg-kép adat webes összegyűjtésével lehetővé vált, hogy kutatók szöveges inputot szöveges vagy vizuális outputtá átalakító modelleket gyakoroltassanak. Mivel az input kulcsfontosságú, egyre többen kísérleteznek egyre találóbb, pontosabb promptokkal.

Andrew Ng gépitanulás-szakértő szerint a prompttervezés valóban fontos, de csak része a kirakós játéknak. Inkább a számítógépeknek szándékainkat pontosan, intuitív és kontrollálható módon jelző felhasználói interfészekben látja a jövőt.

A beszédszintézisnél (szövegek számítógépes úton beszéddé alakításánál) a fejlett rendszerek specifikálják, hogy a mondat mely részét milyen érzelmi töltéssel mondjuk. Virtuális gombokkal növelhetjük, csökkenthetjük az adott érzelem intenzitását. Az input finomhangolásával kontrolláljuk a nyelvi kimenetet. Az output ismeretében pedig – visszamenőleg – az utasításokat is kontrollálhatjuk, és a fordított iterációt mindaddig folytatjuk, amíg az elképzelt beszédet meg nem kapjuk.

Ng hasonló virtuális gombokat képzel el képgeneráláshoz, amelyeket például úgy állítjuk be, hogy a kép harminc százalékban art deco, hetven százalékban Bosch legyen. Vagy szkeccseket készítünk, és az MI azok alapján áll elő képpel.

Nagy nyelvi modellek esetében még bonyolultabb a helyzet. Ha empatikus, tömör vagy valamilyen más prózát akarunk generáltatni velük, tényleg a minél jobb promptok időnként véletlenszerű keresésével, találgatásukkal jutunk el a kívánt outputig?

Ng szerint, ha nagyon speciális eredményt szeretnénk, az outputok frusztrálóan egyhangúak, általánosak. A szöveges utasítások egyértelmű és általánosítható tartalmaknál, például „egy bambuszt evő pandánál” jól működnek, új felhasználói interfészekkel, innovatív szöveg- és grafikus szerkesztőket használva viszont sokkal eredményesebbek lennénk, és a szöveg vagy a kép is jobban passzolna eredeti elképzelésünkhöz.”

Forrás:
A promptmérnök lesz a közeljövő egyik legfontosabb IT-állása?; ferenck (Kömlődi Ferenc); Jelenből a Jövőbe (Neumann Társaság); 2022. október 24.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Okosnak kell lenni, mert az emberiség gyorsan tanul – mondja a jövőkutató

„ A következő 5-10 évben kihívások sorozatával kell szembenéznie az emberiségnek, ezért intelligensen kell bánnunk az erőforrásainkkal – mondta az InfoRádiónak nyilatkozó jövőkutató. Rab Árpád szerint a technológia változásával ugyanakkor egyre több és gyorsabb lehetőség van a tudásmegosztásra.

Egyre gyorsabbak a technológiai változások. A vasút 125 év alatt terjedt el, a számítógép 50 év alatt, a mobilinternethez öt év kellett, az alkalmazások pedig már 24 óra alatt elterjednek. Ha az Egyesült Államokban egy új alkalmazást kifejlesztenek, akkor ezt mi is azonnal használjuk, vagy ha Kínában egy új telefon jön ki, egyből megvehetjük. Egyszerre zajlik nagyon sok minden, viszont ezeknek globális hatásuk van, ezért ezt a tempót felvenni már nem lehet, de nem is kell – mondta az InfoRádióban Rab Árpád digitáliskultúra-szakértő.

Tanácsa szerint magunknak kell tudni megfogalmazni, hogy mint egyén mit szeretnénk holnap megoldani. Legyen szó akár egy vásárlásról, akár egy pénzügyi döntésről, akár egy kapcsolatfelvételről egy másik emberrel. A gond, hogy eddig ilyen esetekben öt választási lehetőség volt, most meg már 25.

A jövőkutató szerint tehát először meg kell fogalmazni a problémánkat és utána válogathatunk a digitális „étlapról”. Lehet, hogy a mesterséges intelligencia nyújt majd megoldást, lehet, hogy egy fizikai utazás, lehet, hogy egy távkonferencia, de lehet, hogy elég egy telefonálás.

A gond, hogy nem egyszerű megfogalmazni a problémát, éppen ezért a keresés és a megfelelő eszköz kiválasztása nagyon komoly tudatossági eszköze lehet az emberiségnek.

A kérdés, hogy a járványok, a migráció, az éghajlatváltozás, tehát a nehézségek korában mire kell helyezni a hangsúlyt.

Rab Árpád ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy „az emberiség előtt mindig voltak kihívások és az adott technológiai vagy társadalmi színvonalon valamilyen megoldást készítettünk. Ilyen hatalmas kihíváshoz volt, hogy miképpen tároljuk az élelmiszert télen, vagy hogyan oldjuk meg az utazást a Távol-Keletre a fűszerek érdekében.”

Az biztos, hogy a technológiák segítségével jelenleg soha nem látott gazdagságban élünk, ennek az ára viszont az, hogy ezt nagyon pazarló módon értük el. Most egy erőforrás-hiányos világ felé közeledünk, és azért fejlesztettük ki a mesterséges intelligenciát, az internetet, hogy együtt tudjunk működni, idegenként is megoszthassuk az erőforrásokat.

Az, hogy a klíma változik, hogy nagyon sokan lettünk, nyilván megnöveli az interakciók számát. Az, hogy a vadon élő állatok java részét kipusztítottuk és most nagyon sok járvány már csak rajtunk, embereken tud terjedni, ezek tények, ilyen értelemben lesznek járványok, sejtjük is, hogy milyen eredetűek, és hogyan zajlanak majd le.

A technológiák segítségével azonban nagyon nagy lépés előtt áll az emberiség. Most már egy ember, aki eddig 500 vagy 1000 fős közösségben gondolkodott, látja, hogy történhet valami a világ túloldalán, ami az ő életét érintheti, ezért döntéseket kell hozzon, amelyek majd érintik azt, aki a világ túloldalán van.

Előre nézünk, hogy a jelenben tudjunk változtatni

A jövőkutató szerint nagyon sok, a világért aggódó ember katasztrofális kimeneteleket sorol fel, és ezek mindegyike az emberiség végét jelentené. Rab Árpád szerint azonban ez nem igaz, de a megszokott létformánk bizonyos dolgai gyökeresen meg fognak változni, de ezek amúgy is változtak volna.

Az elmúlt tíz év arról szólt, hogy ezeket a gyors váltásokat megtanultuk kezelni és „nagyon gyorsan haladtunk”. Rab Árpád szerint csak dicsérni lehet az emberiséget, ahogy a koronavírust kezelte, vagy ahogy a mesterséges intelligenciát próbálja beépíteni az életünkbe. Az azonban biztos, hogy kihívások sorozataként fogjuk megélni a következő évtizedet, mert az emberek jelentős része számára a tudatosság korlátozást, fárasztó döntéseket jelent, de a lényeg, hogy okosnak kell lenni.”

Forrás:
Okosnak kell lenni, mert az emberiség gyorsan tanul – mondja a jövőkutató; InfoRádió; 2022. október 29.
Az interjú meghallgatható itt

Uniós etikai iránymutatások a tanárok számára az MI és az adathalmazok oktatási és tanulási célú használatáról

„A Bizottság ma etikai iránymutatásokat tett közzé a tanárok számára az MI és az adathalmazok oktatási és tanulási célú használatáról. Az iránymutatások arról szólnak, hogy miként használják fel a mesterséges intelligenciát az iskolákban a tanárok és a diákok a tanítás, illetve a tanulás támogatására, valamint az oktatási környezet adminisztratív feladatainak támogatására. Az iránymutatások a digitális oktatási cselekvési terv (2021–2027) részét képezik, és az oktatás és képzés világából, a tudományos körökből, a magánszektorból és a nemzetközi szervezetekből érkező szakemberek széles körét tömörítő, erre a célra létrehozott bizottsági szakértői csoport dolgozta ki.

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős uniós biztos a következőképpen nyilatkozott: „A mesterséges intelligenciában nagy lehetőségek rejlenek a diákok, a tanárok és az iskolai személyzet számára az oktatás képzés átalakítására. Segítheti a tanulási nehézségekkel küzdő diákokat, és személyre szabott tanulás révén támogathatja a tanárokat is. A mesterséges intelligencia és az adathalmazok használata azonban adatvédelmi, biztonsági és védelmi kockázatokkal jár, különösen akkor, ha a fiatalok is érintettek. Ezért örömömre szolgál, hogy ezek az iránymutatások segíteni fognak annak biztosításában, hogy ezeket a kockázatokat figyelembe vegyék, és gyermekeink biztonságban és védelemben részesüljenek.”

A mesterségesintelligencia-rendszerek folyamatos fejlődésével és az adatfelhasználás terjedésével párhuzamosan jobban meg kell érteni a hatásukat, többek között az oktatás és a képzés treületén. A mesterséges intelligencia használatának gyors terjedése megköveteli, hogy az oktatók és a diákok alapvető ismeretekkel rendelkezzenek a mesterséges intelligenciáról és az adatfelhasználásról annak érdekében, hogy ezen technológiákat pozitívan, kritikusan és etikusan tudják használni, és teljes mértékben kiaknázhassák a bennük rejlő lehetőségeket.

Az iránymutatások segíteni fogják az alap- és középfokú oktatásban dolgozó tanárokat, a digitális oktatás terén szerzett tapasztalattól függetlenül. A cél a mesterséges intelligenciával kapcsolatos széles körben elterjedt félreértések tisztázása, amelyek zavart vagy szorongást okozhatnak a használatával kapcsolatban, különösen az oktatásban. Az iránymutatások részletezik az etikai megfontolásokat és követelményeket is, valamint ennek kapcsán gyakorlati tanácsokat nyújtanak az oktatóknak és az iskolavezetőknek a mesterséges intelligencia és az adathalmazok hatékony iskolai felhasználásának megszervezésére. Az iránymutatások például tanácsot adnak arra vonatkozóan, hogy ezen technológiák segítségével hogyan lehet az oktatást az egyes tanulók képességeihez igazítani, illetve hogyan lehet a speciális igényű diákok oktatását (még jobban) személyre szabni. Végezetül szilárd alapot jelentenek a mesterséges intelligencia és az adathalmazok etikus használatával kapcsolatos, a tanárok és az oktatók körében felmerülő új kompetenciák megvitatásához, és javaslatokat tesznek a tudatosság növelésére és a közösséggel való együttműködésre.

A kiválóság és a mesterséges intelligenciába vetett bizalom előmozdítása kulcsfontosságú prioritás a Bizottság számára, amely 2021 áprilisában javaslatot tett a valaha létezett első mesterséges intelligenciára vonatkozó jogi keretre (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály). Kockázatalapú megközelítést követ, és többek között szigorú kötelezettségeket ír elő az oktatásban vagy szakképzésben használt MI-rendszerekre vonatkozóan, amelyek meghatározhatják az egyén életének oktatáshoz és szakmai képzéshez való hozzáférését (pl. A vizsgák pontozását). A mai iránymutatások kiegészítik a Bizottság mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkáját, valamint a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az Erasmus+ programon, az Európai Szolidaritási Testületen és az eTwinningen keresztül előmozdítsa a mesterséges intelligenciát és az adathalmazok használatát az oktatásban és képzésben.

A további lépések

Az Erasmus+ 2023. évi éves munkaprogramja finanszírozást biztosít a digitális prioritással rendelkező nagyszabású, előretekintő projektekhez. A Bizottság az Európai Iskolai Oktatási Platformon (ESEP) is közzé fog tenni egy sor cikket a mesterséges intelligenciáról az oktatásban, és online tanfolyamot szervez a tanárok számára a témáról.

Háttér-információk

A Bizottság EU-szerte évek óta segíti és erősíti a mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködést annak érdekében, hogy fokozza a versenyképességet és erősítse az európai értékeken alapuló bizalmat. A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv, amelyet a Bizottság 2020-ban tett közzé, egyértelmű jövőképet vázolt fel a mesterséges intelligenciával kapcsolatban Európában, azt „a kiválóság és a bizalom ökoszisztémájának” nevezve, amely megalapozta a terepet a mai javaslathoz. 2021 áprilisában a Bizottság előterjesztette a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra és a tagállamokkal közösen kidolgozott új összehangolt tervre irányuló javaslatát. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról szóló tárgyalások még folyamatban vannak a társjogalkotókkal.

Az Etikai iránymutatások a mesterséges intelligenciára, valamint a tanítás és tanulás során történő oktatói adatfelhasználásra vonatkozóan a 2020. szeptember 30-án elfogadott, a 2021–2027-es időszakra szóló digitális oktatási cselekvési terv egyik intézkedése. Az iránymutatások kidolgozásának támogatása érdekében a Bizottság informális szakértői csoportot hozott létre a mesterséges intelligencia és az adathalmazok oktatásban és képzésben való felhasználásával kapcsolatban. A csoport 2021. július 8. és 2022. június 14. között végezte munkáját.

Az arra irányuló javaslatának részeként, hogy 2023-at a készségek európai évévé tegyék, a Bizottság a képzésbe és továbbképzésbe való beruházás révén elő fogja mozdítani az egész életen át tartó tanulást. Az egyik célkitűzés az is, hogy az emberek törekvéseit és készségeit jobban össze lehessen hangolni a munkaerőpiaci lehetőségekkel, többek között a digitális átállás tekintetében is.

További információk:

Hasznos linkek:

Etikai iránymutatások a mesterséges intelligenciára, valamint a tanítás és tanulás során történő oktatói adatfelhasználásra vonatkozóan

Vezetői összefoglaló a Bizottság mesterséges intelligenciának és adathalmazoknak az oktatásban és képzésben való felhasználásával foglalkozó szakértői csoportjának végleges jelentéséről

Tájékoztató

Infografika

Videó

A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály: a Bizottság javaslata a kiválóságról és a mesterséges intelligenciába vetett bizalomról”

Forrás:
A Bizottság iránymutatásokat tesz közzé annak érdekében, hogy segítse a tanárokat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában és a mesterséges intelligencia etikus használatának előmozdításában; Európai Bizottság; 2022. október 25.

Nem most fogják átvenni felettünk a hatalmat a gépek

„A tudományos-fantasztikus irodalom dermesztő látomásai látszanak valóra válni a mesterséges intelligencia (MI) háza tájáról érkező hírek alapján. Gép által készített festmény nyerte meg a coloradói képzőművészeti versenyt, a Google mérnöke szerint öntudatra ébredt és halálfélelmet is érzett a számítógép, kiborgként mozgó és az ember képességeit megsokszorozó egzoszkeleton-katonákat fejleszt már Ghána is. Nem csoda, ha a mesterséges intelligencia szerint az emberiség utolsó szelfijén az armageddon látszik, joviális zombival a kép közepén. Mintha a gép olyan okos volna, hogy a jövőbe lát. De nem: a mesterséges intelligencia továbbra is buta…csak 0-t és 1-est lát, ám azokkal borzasztó gyorsan számol. A gépnek se értelme, se érzelme, és ez a tudomány jelenlegi állása szerint nem mostanában fog változni.

Z. Karvalics László információtörténész, az információs társadalom kutatója jó ideje foglalkozik a mesterséges intelligencia kérdéskörével. Közben igyekszik megcáfolni azokat a tévhiteket, amelyek magából a szerencsétlen elnevezésből táplálkoznak.

Meséli, az ötvenes években a kibernetika világának endorfinnal töltekező úttörői közül többen is kísérleteztek azzal, hogy nevet adjanak az „emberi agy meghosszabbításának”. Herbert Si­­mon a „komplex információfeldolgozás” kevésbé ütős fogalmával rukkolt elő, de még így is tévedett, hiszen nem információkról, hanem jelekről, jelfeldolgozásról van szó. Végül John McCarthy futott be a „mesterséges intelligencia” kifejezéssel, amivel a lapunknak nyilatkozó kutató szerint sok problémát okozott az utókornak. A szóválasztással elősegítette az érző-gondolkodó, az ember fejére növő gép misztikus vízióját és az ezzel kapcsolatos bulvár járványos terjedését.

Vizuális ujjgyakorlat

„Nem veri meg a gép az embert sokadszorra sem” – tisztázza a beszélgetésünk elején Z. Karvalics László kandidátus, a Szegedi Tudományegyetem docense, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatója. Mint mondja, nem az AlphaGo győzte le a dél-koreai Li Szedol gojátékost sem, hiszen a gépek által létrehozott teljesítmény, műalkotás vagy sakkjátékgyőzelem az ember-gép hibrid produktuma. „A gép semmit nem csinál, csak végrehajtja a hibridtársa, az ember utasításkészletét. Bitekkel zsonglőrködik, 1-eseket és 0-kat illeszt egymás mögé, és ebből produkál valamit, amit mi műalkotásként, zeneszámként vagy költészetként értékelünk.”

Számítógép által generált-segített műalkotások az ’50-es évek vége óta készülnek. Legnagyobb múlttal az automatikus versgenerálás rendelkezik, de a képzőművészetben is hamar bevetették a gépeket, mert nagy segítséget jelentenek, amikor algoritmikus variációkat (ecsetvonások tömegét, árnyalatokat, színkombinációkat) kell nagy mennyiségben próbálgatni. Az úttörő egy magyar származású művész, Chuck Csuri volt, alkotásai már a hatvanas évek elején bekerültek a New York-i MOMA gyűjteményébe.„Ahogy az ecset, úgy a számítógép is tud szerszám lenni a művész kezében, kivált egy sor számolásműveletet vagy variációképzést. Ám amíg a művész kihajítja a tökéletlennek tartott próbálkozá­sait, addig a számítógépes kísérleteket – bármennyire is érettek a kidobásra – gyakran pénzzé teszik. Így fordulhatott elő, hogy a Lord Bellamy arcképe című kép horroráron kelt el egy aukción. De senki nem akar egy modulált Van Goghot műalkotásként értékelni, hiszen ez csak egy vizuális tornagyakorlat. Ha az ecsetnek nem tulajdonítunk alkotói készségeket, akkor a számítógépnek se tulajdonítsunk” – mondja Z. Karvalics László.

A remény RAM-jai

A gépek érzelmeiről és a terminátori jövőképről szóló konteók hívői bizonyára igazolva látták elméletüket, amikor a Google nemrégiben elbocsátotta a fejlesztéséől nyilvánosság előtt kotyogó szoftvermérnökét. Mintha kibeszélt volna valami fontosat, pedig csak bebeszélt – önmagának. A LaMDA nevű géppel váltott üzeneteket, és a gép közölte: „Félek attól, hogy kikapcsolnak, számomra olyan lenne ez, mint a halál.” Blake Lemoine-nek leesett az álla.„A mérnök orbitális ostobaságokat kezdett beszélni, ami vállalhatatlan volt a Google számára. Dilettánsként járatta le és tette nevetségessé a technológiai cég komoly és összetett kutatásait” – értékeli a fejlesztő ténykedését a kutató-történész. A szuper­algoritmus a gyógyászattól kezdve a kisgyerekeknek fejlesztett Cyber Dino agyáig elképesztő teljesítményre képes. Nagyon nem hiányzott a cégnek, hogy egy mérnöke azzal turnézzon a sajtóban, hogy a mesterséges intelligenciája öntudatra ébredt.

„Nem arról van szó, hogy létezik ilyen vélemény és létezik olyan vélemény, és az egyik megsemmisítette a másikat, hanem ez egy laposföld-szintű ostobaság volt. Amikor az érzőnek mondott mesterséges intelligenciát megkérdezték, hogy érzi magát mókusként, akkor elmondta, miért szeret mókus lenni. A gép mindenféle statisztikai »varázslatok« alapján értelmes mondatokat generál, de továbbra sincs mögötte semmiféle értelem” – szögezi le Z. Karvalics László.

Szellemi erőgép

Az intelligenciát végtelenül összetett, szituációkhoz rendelt, kulturálisan is kódolt erőtérként magyarázza a kutató. Számos megnyilvánulási formája van, miközben az emberi figyelemnek, intellektusnak és idegrendszernek számos korlátja. Ezeket automatizálással, gépesítéssel kezdte el feloldani az emberiség úgy 40-50 ezer(!) éve. „Az automatizálás története a neolit vadászok tökéletes önkioldó csapdájával kezdődik – mondja a kutató. – Egy kioldó és egy késleltető mechanizmus szerepelt benne, ugyanolyan, mint a »ha-akkor«-kapu a programozásban. Ez a szellemi tevékenységnek azt a korlátját váltotta ki, hogy az ember nem tudott mindenhol ott lenni, ahol elhaladt egy állat.”Az emberi intelligencia felerősítése – augmentálása – tehát sokkal régebbi és kiterjedtebb, mint gondolnánk, és mind eszköz-, mind szerszámtermészetű lehet (a szerszám funkciója, hogy eszközt készítsen).

De a komplex intelligenciának csak néhány szegmensében tud támogatást nyújtani: a minket körülvevő jelvilág mennyiségi tartományainak a kezelése komoly korlátunk, amit a számítógép segítségével virtuóz módon leküzdött az emberi elme. „Ez a csodálatos gép elképesztő mennyiségben és hihetetlenül gyorsan számol. A szellemi munkát gépesíti, de nem szellemi munkát végez, hanem fizikait. Számításteljesítményt ad le, az eredményt pedig fölhasználjuk a rendszereinkben” – mondja a kutató.Nemcsak a számolásban virtuózabb a gép az embernél: minden érzékszervi csatornára szerkeszthető számítógép, amely meghaladja az emberi lehetőségeket. Ilyenek a szenzorhálózatok, köztük a cunamiészlelő rendszer, amikor rengeteg érzékelő „olvas” a hullámzás adataiból. „Nem úszkálhat pár millió ember »szenzorként« a tengerek felszínén, hogy aztán végül ne legyen képes a hullámok mintázatváltozásaiból szökőárt detektálni. A szenzorok képesek erre. De a gép csak 1-eket és 0-kat észlel, és kizárólag az ember által megadott kódokat ismeri fel.”

Átléphetetlen küszöb

A felboríthatatlan robotkutya videói széles körben ismertek. Ez alapján kérdeztük: ha a robot ellenáll az erőbehatásnak, miért ne válaszolhatna hatékonyabban? Vagyis: erőszakos döntésre programozható-e a gép? A kutató-történész példával szemléltet. „Pontosan lehet tudni, hogy minden vasúti baleset mögött a megbízhatatlan üzemeltetés, vagyis az emberi tényező felelőssége áll, és nem a gépi oldal valamiféle ármánya. A mesterséges intelligencia, a robotika, az automatizáció, a szenzorok, a képfeldolgozás – ezek mind különböző birodalmak. Hajlamosak vagyunk olykor elképzelni, hogy ezek egységes rendszerré állnak össze. Mintha egyszer csak átlépnének egy minőségi küszöböt, amikor a gép többé válik az utasításokat végző biteknél. Azt a kritikus küszöböt, hogy a gép a jelentések világába át tudjon lépni, természeténél fogva képtelen megtenni.”A felhasználás területeiről szólva Z. Karvalics László szerint totálisan rosszul használnánk a csodálatos emberi agyat, ha földrengés-, időjárás- vagy tőzsdeadatokat emberújságíróknak kellene megszerkeszteniük. Az algoritmusok (robotújságírók) átveszik ezeket a feladatokat, és néhány egyszerű nyelvi szabállyal tökéletes médiatartalommá konvertálják.

„Szó sincs arról, hogy a gépek összefognának, és mondjuk egy intelligens lift le akarná győzni az oda belépő újságírót. Ez a fantáziavilág teljesen beteges átvitele a valóságba.”A robotpilóták a zárt rendszerekben – nemcsak a sínpályával rendelkező metróban-vonaton, hanem a légi közlekedésben is – kiválóan elboldogulnak, amikor a légköri és más viszonyok egy bizonyos paraméter-tartományon belül vannak. „Ha egészen váratlan dolgok történnének, amelyek a rendszereikben nincsenek benne, akkor bajba kerülnénk. De ezek szerencsére jól algoritmizálható környezetek. Az a nagy kérdés, hogy egy szabad közúti forgalom eljuthat-e odáig egyáltalán, hogy algoritmizálhatóvá válik. Ezért az önvezetőautó-kutatást a hátsó ülésen elterpeszkedő sofőrökkel eltúlzottnak tartom, egyben veszélyesnek is, mert irtózatos mennyiségű fejlesztési pénzt költenek rá.”

A robotelnök utópiája

A legizgalmasabb kérdés a kutató szerint a döntéstámogatás kérdése. Segíthet-e a mesterséges intelligencia a hatalmas mennyiségű szempontot felvonultató és ezért nehezen átlátható döntések meghozatalában? „Marosán György érdekes cikkben vetette föl nemrégiben (Qubit.hu), hogy mi lenne, ha a mesterséges intelligenciára bíznánk az emberiség jövőjét, vagyis, ha a nagy globális kérdésekben nem diktátorok vagy ostoba politikusok hoznának döntést. De a kérdésfelvetés félrevisz, ugyanis nem követhetnénk el annál nagyobb hibát, mint hogy mesterséges intelligenciára bízzuk ezt a feladatot. Merthogy, mint tudjuk, nem intelligens. Csak számol és számol, de mi nem vagyunk ahhoz elég okosak, hogy úgy építsük fel a döntési környezetünket, hogy pusztán a számok alapján ezeket a döntéseket az AI meghozza. A döntés tehát továbbra sem fog menni az ember nélkül. Z. Karvalics László szerint ezért az MI helyett az IA (intelligencia augmentáció), vagyis a humán oldal fejlesztése, a döntésekben részt vevő elmék okosítása a jó irány. A döntési rendszerek kedvezményezettjeinek kellene meghaladni a korlátaikat, hogy jobb minőségű döntési folyamatok induljanak el. A leglényegesebb dolgokban nem a korlátok átlépésével lehet meghaladni a korábbi gyakorlatokat, hanem a fejekben, az intézményekben, a struktúrákban, a társadalmasításban. Minél több agyat kell bevonni ezekbe a folyamatokba, és nem csak minél több RAM-ot.”

Forradalom az ismeretszerzésben

Az MI több területen is forradalmasíthatja a mindennapi életet – Z. Karvalics László három kulcsterületet sorolt föl. Az egészségügyben az emberi élőanyag működésének és a betegségek mechanizmusainak a megértésében és a gyógyításban lehet az orvosok segítségére, például a milliónyi génkapcsolat feltérképezésével. Az ismeretszerzés és rendszerezés területén az információfogyasztó ember támaszkodhatna rá egyfajta perszonalizált, minden pillanatban rendelkezésre álló háttértárként és ügysegédként. Harmadrészt, mivel minden civilizációs kihívás mögött megismerési problémák állnak, és mert nincs elég agy és erőforrás a tudományos munkára, a megoldatlan kutatási feladatokban is előrelépést hozhat az MI kiterjedtebb alkalmazása, az asztrofizikától a geológián át a régészetig.

2045

Ray Kurzweil jövőkutató ekkorra teszi azt az időpontot (sokak, köztük Z. Karvalics László szerint is komolytalanul), amikor a technológiai fejlődés miatt az emberi intelligenciát felfoghatatlan mértékben meghaladja a mesterséges intelligencia (lásd: technológiai szingularitás).”

Forrás:
Nem most fogják átvenni felettünk a hatalmat a gépek, mert a mesterséges intelligencia sötét, mint az éjszaka – állítja, aki kutatja; Balassa Tamás; Népszava; 2022. szeptember 11.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUKB) – az uniós tagállamok vezérkari főnökeinek találkozója, 2022. október 24–25.

„Főbb eredmények

Az EU Katonai Bizottsága október 24–25-én Brüsszelben, a vezérkari főnökök szintjén tartott megbeszélést.

A vezérkari főnökök hangsúlyozták, hogy sürgősen és haladéktalanul meg kell valósítani a stratégiai iránytűben meghatározott alapvető és ambiciózus célokat, továbbá elkötelezték magukat egy katonailag erős és ütőképes EU azonnali megteremtése mellett.

A védelem és a biztonság területét érintő valamennyi legsürgetőbb kérdés szerepelt a napirenden, kezdve az uniós gyorstelepítésű kapacitás megvalósításával, amely kulcsfontosságú katonai hozzájárulást jelent a stratégiai iránytű sikeres végrehajtásához. A vezérkari főnökök emlékeztettek továbbá arra, hogy mihamarabb, 2023-tól kezdődően alkalmazni kell ezt a kapacitást, hogy le lehessen vonni a tanulságokat, és azoknak megfelelően lehessen reagálni. A cél továbbra is az, hogy 2025-re, az elfogadott forgatókönyvekkel összhangban létrehozzuk az ahhoz szükséges teljes kapacitást, hogy az EU önállóan, amikor és ahol szükséges, biztonsági szereplőként tudjon fellépni.

Szintén a gyorstelepítésű kapacitáshoz kapcsolódóan a vezérkari főnökök megvitatták, hogy miként lehetne megerősíteni az uniós vezetési és irányítási struktúrát annak érdekében, hogy a stratégiai iránytűben meghatározott törekvéseket robusztus, biztonságos és teljes körű technológiai megoldásokkal lehessen támogatni a kommunikáció terén.

A vezérkari főnökök azonban nem csak a kommunikáció javításának területével foglalkoztak. Szükség van az egyéb képességbeli hiányosságok kezelésére is az olyan meglévő uniós eszközök és közös együttműködési projektek legmegfelelőbb kiaknázása révén, mint például a PESCO, amely kiemelt együttműködési keretként szolgál, valamint a koordinált éves védelmi szemle (CARD), amely „úttörő” szerepet tölt be.

Összességében a vezérkari főnökök megállapították, hogy támogatni kell az EU stratégiai autonómiájára irányuló közös megoldásokat – szinergiában valamennyi partnerünkkel –, továbbá robusztus és élvonalbeli katonai képességeket, valamint stratégiai támogató eszközöket kell kifejleszteni.

A NATO-partnerekkel egy külön ülésen folytatott megbeszélések során a vezérkari főnökök megerősítették, hogy a Katonai Mobilitásra vonatkozó projekt az EU és a NATO számára egyaránt lényeges munkaterületet jelent. A vezérkari főnökök ismételten hangsúlyozták: ahhoz, hogy meg lehessen felelni az egyre növekvő biztonsági és védelmi igényeknek – amire példaként szolgál az Ukrajna elleni jelenlegi orosz agresszió –, megfelelő képességekre és kapacitásokra, infrastruktúrára, szabályokra és eljárásokra van szükség annak érdekében, hogy a csapatok rugalmasan és gyorsan mozoghassanak az EU egész területén. Az ülésen határozottan szorgalmazták a két szervezet közötti további és jelentősebb együttműködést.

A megbeszélések másik nagyon fontos témája a KBVP-missziók és -műveletek jövője volt, amelyek kellő forrásokat és pénzügyi támogatást igényelnek a tagállamok részéről. A vezérkari főnök megállapodtak abban, hogy tovább kell erősíteni az uniós KBVP-missziókat és -műveleteket, valamint növelni kell hatékonyságukat, amihez folyamatosan ki kell igazítani és felül kell vizsgálni őket, illetve szükség esetén akár be kell szüntetni azokat. E tekintetben alapvető fontosságú a parancsnokok által a helyszínen végzett katonai értékelés, amelyet megfelelően és időben figyelembe kell venni a döntéshozatali folyamat során.

A vezérkari főnökök hangsúlyozták, hogy minden jövőbeli missziónak és műveletnek az EU stratégiai érdekeit kell szolgálnia, valódi előnyökkel kell járnia a helyi partnerek számára – azok konkrét kéréseire építve –, és teljes mértékben ki kell használnia az összes rendelkezésre álló uniós KBVP-eszközt.

Bosznia-Hercegovinát illetően a vezérkari főnökök hangsúlyozták, hogy szükség van egy folyamatos, végrehajtási jellegű és az EU által vezetett katonai jelenlétre a régióban.

Megerősítették továbbá az EU nemrégiben jóváhagyott, Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának (EUMAM Ukrajna) fontosságát, amely fontos lépést jelent az ukrán fegyveres erők támogatására irányuló fenntarthatóbb megközelítés kialakítása felé.

Végezetül, de nem utolsó sorban, a KBVP keretében való hatékony afrikai szerepvállalás szükségességét illetően a vezérkari főnökök kiemelték a tartós elkötelezettség fontosságát, amelynek keretében valamennyi jövőbeli tevékenységet illetően figyelembe kell venni az összes uniós misszióból és műveletből (különösen az EUTM Maliból és az EUTM RCA-ból) levont tanulságokat.

Az EUKB-t a 27 tagállam vezérkari főnökei alkotják, akiket rendszerint a tagállamok állandó katonai képviselői helyettesítenek. Az EUKB tanácsadással és ajánlásokkal szolgál a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) számára minden lényeges katonai kérdésben.

Az EUKB-nak állandó elnöke van, akit a tagállamok vezérkari főnökei választanak és a Tanács nevez ki három évre.”

Forrás:
Az Európai Unió Katonai Bizottsága (EUKB) – az uniós tagállamok vezérkari főnökeinek találkozója, 2022. október 24–25.; Európai Unió Tanácsa; 2022. október 24.

A közös európai mobilitási adattér és az ITS ökoszisztéma tanúsíthatósága

„A közös európai mobilitási adattér tudatos kialakítása alapvető kiberbiztonsági kérdéseket vet fel. Jelen cikk a 2020-ban elfogadott európai adatstratégiából kiindulva, több szempont (normatív rendeletek, az Európai Bizottság kezdeményezései, kiberbiztonsági tanúsítás, hiányzó feltételek) alapján javaslatokat fogalmaz meg az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) ökoszisztémában a közlekedés egészére vonatkozó biztonsági napló kialakítása kapcsán. Hazánk ebben a folyamatban vezető szerepet tölthetne be, ha az eddig elért eredményeket innovatívan és kreatívan hasznosítja az ITS fejlesztésében, beleértve a hálózatba kapcsolt járműveket is. A mobilitási adattér megkönnyíti a hozzáférést a közlekedési és mobilitási adatbázisokból származó adatokhoz, azok összevonását, megosztását és a közhiteles tanúsíthatóságát, kapcsolódva a kialakítás alatt álló európai kiberbiztonsági keretrendszerhez és a zéró bizalom elvéhez.”

Forrás:
A közös európai mobilitási adattér és az ITS ökoszisztéma tanúsíthatósága; Bódi Antal, Maros Dóra; Közlekedés és Mobilitás; 2022/1; 2022. október 24.

Támadás az „űrben”, sajnos ilyen is van – Infotér 2022, kiberbiztonság és űripar

„
Évek óta kiemelt téma a kiberbiztonság, amit az Infotér balatonfüredi konferenciájánnak keddi kerekasztal-beszélgetésén az űriparral hoztak összefüggésbe a szakértők. Egyben a távközlési rendszerek elleni kibertámadásokról adtak „helyzetjelentést”.

Nem szabad ellustulni, azaz folyamatosan napirenden kell tartani és fejleszteni a kibervédelmet, a támadások ugyanis sorozatosak. Minden rendszert, gépet érhet támadás, ezért mindegyiket védeni kell. Különösen azokat, amelyek az úgynevezett kritikus infrastruktúrákat, például a távközlési rendszereket működtetik. Ez pedig állandó készültséget igényel. Arra a kérdésre, hogy a kritikus rendszerekhez kapcsolódó, azokat kiszolgáló űrben lévő eszközök is támadás célpontjai lehetnek, egyértelmű igen volt a válasz. A kibertámadások ugyanis nem válogatnak.

Felmerült a logikus kérdés, fel van-e készülve az ilyen támadásokra a jogi környezet. Az Infotér által felkért szakértők erről azt mondták: a jogi oldal bemutatása előtt fontos azt is látni, hogy bár sokszor lehet sejteni, tudni, ki követte el a támadást – mondjuk azt, hogy melyik országról vagy melyik hackercsoportról van szó. Ugyanakkor az nagyon komoly nehézséget jelent, hogy ezt bizonyítani lehessen. Egyszerűbben fogalmazva, sok esetben tiszta sor, ki volt a támadó, de nincs rá konkrét bizonyíték, ezért is nehéz valóban szankcionálni, büntetni a támadókat. Arra is kitértek a beszéltetés résztvevői, hogy a kibertámadásoknak helyet kell szorítani a vis maior-körben. A természeti katasztrófák például vis maiornak számítanak a távközlési szolgáltatóknál is. Ugyanígy a kibertámadásokra is így kell tekinteni. Bármikor jöhet egy kiberattak, amely „lefagyasztja” a rendszert, ha pedig nincs vis maior-kikötés, akkor komoly kötbérrel, pénzbeli kötelezettséggel számolhat egy-egy szolgáltató.

A panelbeszélgetésen Balla Ferenc, vezérigazgató, Pro-M Zrt.; Bánszki Zsolt, IT biztonsági üzletágvezető, 4iG Nyrt.; Horváth Attila, alezredes, osztályvezető, Magyar Honvédség Modernizációs Intézet, Kutatás-Fejlesztési Igazgatóság; Dr. Kancsár Tibor, szenior ügyvéd, Dentons Réczicza Ügyvédi Iroda; Prof. Dr. Kovács László PhD, dandártábornok, az MTA doktora, Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Honvédség Kiberműveleti Parancsnokság parancsnoka; Dr. Nyáry Gábor, elnökségi tag, Magyary Zoltán Egyesület; kutató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbizonsági Kutatóintézet; Dr. Sárhegyi István, CarpathiaSat Zrt. Igazgatóságának alelnöke vett részt Vörös Tamás, szakpolitikai szakértő, MKIK Űripari és Védelmi Ipari Kollégiumának elnöki tanácsadójának moderálásával.

(Az Infotér konferencia után részletes anyagokban foglalkozunk a különböző témákkal, így a kiberbiztonság és a távközlés kapcsolatával és a kibervédelemmel is.)”

Forrás:
Támadás az „űrben”, sajnos ilyen is van; Infotér; 2022. október 25.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Ferencz Orsolya: A háború az űregyüttműködésben is változást hozott, de a magyar űrhajósprogram nincs veszélyben

„ Magyarország 2024-ben tervezi fellőni második űrhajósát a Nemzetközi Űrállomásra, a HUNOR-program 99 millió dollárba (41,5 milliárd forintba) kerül. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszeri biztost a többi között arról kérdeztük, miért éri meg ennyi pénzt költeni arra, hogy Farkas Bertalan után újabb magyar asztronauta legyen, és hol tart az űrhajós kiválasztásának folyamata. Szó volt háborúról, a világszínvonalú magyar űrkémiai – például a Coviddal összefüggő – kutatásokról, az állammal szorosan együttműködő 4iG Izrael és a világűr irányába történő terjeszkedéséről, valamint az űrkutatás fő fókuszáról is.

Bár az űrkutatás, illetve a különböző űrtevékenységek kezdete óta folyik versengés a különböző országok és nagyhatalmak között, még a hidegháború idején is volt együttműködés. A Szojuz-19 és az Apollo-18 összekapcsolása például 1975-ben a vietnámi háború árnyékában történt meg, ehhez pedig technológiai együttműködésre, érzékeny információk cseréjére volt szükség a Szovjetunió és az Egyesült Államok részéről.

Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója a korábbi űregyüttműködésben is változást hozott – mondta a 24.hu-nak Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa. A tudományos területeken elért eredmények ugyanis a hadiiparban is képességnövekedést eredményeznek: több ezer műhold, köztük katonai és magánműholdak vesznek részt az orosz-ukrán háborúban. 2019-ben ráadásul az űrt a NATO műveleti területté nyilvánította.

Az orosz-ukrán konfliktus a magyar űrtevékenységre is hatással van, hiszen az Európai Űrügynökség (ESA) tagjaként a szövetségi irányelveknek megfelelően viszonyulunk is az orosz félhez. – Ettől függetlenül a Roszkoszmosszal is jó a kapcsolat, bár jelenleg a kiemelt közös projektjeink szünetelnek az európai űrpolitikával összhangban – mondta a miniszteri biztos, aki szerint noha korábban volt arról szó, hogy Bajkonurból küldjenek fel magyar űrturistát, a HUNOR-program ESA-együttműködésben, a NASA-val és az amerikai űrügynökséggel partnerségben lévő Axiom Space vállalattal valósulhat meg.

Kérdésünkre, hogy miért fontos Magyarországnak, hogy Farkas Bertalan után újra embert küldjön az űrbe, Ferencz Orsolya kifejtette, minden ország megfogalmaz űrstratégiájában kitörési pontokat, olyan nagy projekteket, amelyek húzzák maguk után az ágazat többi szereplőjét. A küldetésnek három kiemelt célja van: a legfontosabb, hogy az űripari cégek, egyetemek, kutató központok be tudjanak kapcsolódni egy nemzetközi űrprogramba, fejlesztésekbe, kutatásokba.

Magyarország ezen kívül rendelkezhet a projektasztronauta űrben töltött idejének egy részével. Ez az ott elvégzett kísérletek révén óriási hozzáadott értékkel kecsegtet. Sugárzásvédelmi, fedélzeti elektronikai, anyagtudományi és növény-élettani, illetve orvosi kísérletek lesznek. Űrkémiában például kifejezetten erősek vagyunk: 2020-ban például két magyar cég, az InnoStudio Zrt. és a CycloLab Kft. közös kutatása keretében vizsgálták meg azt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), hogy hogyan befolyásolja a kémiai folyamatokat a súlytalanság a Covid-vírus elleni remdezivir gyógyszer esetében. Ezen kísérletek előkészülete zajlik jelenleg az Energiatudományi Kutatóközpont irányítása mellett, magyar egyetemek részvételével – tudtuk meg Ferencz Orsolyától.

A harmadik hozadéka az űrutazásnak oktatási célú, hiszen a tervek szerint – és ezt a HUNOR-programban résztvevő partnerek is hangsúlyosan támogatják – ismeretterjesztő órákat tart majd a magyar asztronauta diákoknak. A miniszteri biztos szerint a sikeres űrprojekt után népszerűsíteni tudja és látványosabbá teheti a magyar űrtevékenységet például azzal, hogy személyesen ellátogat több iskolába. Hogy ki lesz az oktató, az még nem dőlt el, Ferencz Orsolya szerint október végén mutathatják be a nyilvánosságnak azt a – több mint 250 érvényes pályázó közül kiválasztott – négy embert, akik eljutott a kiválasztási folyamat utolsó szakaszába.

A jelöltek külföldön, többek között Kölnben vesznek részt kiképzésen, majd az űrutazásra kijelölt személy az Egyesült Államokban a NASA kiképző-programjához csatlakozik. A kiválasztott az Axiom Space houstoni központjában vesz részt egy féléves kiképzésen, majd a Floridában található Kennedy Űrközpontból fog elindulni – remélhetőleg 2024-ben – a Nemzetközi Űrállomásra.

Az orosz-ukrán háború várhatóan ezt a projektet nem veszélyezteti, sőt még az sem, ha az oroszok esetleg kivonulnak az ISS-ről. Ferencz Orsolya bízik benne, hogy nem lesznek problémák a Nemzetközi Űrállomáson történő, egyre kényesebb együttműködésből.

Arra a kérdésre, hogy mindez mégis mennyibe kerül majd a magyar költségvetésnek, a miniszteri biztos elmondta: ahogy az már a sajtóban is több helyen megjelent, a HUNOR-program 99 millió dollárba (41,5 milliárd forintba) fog kerülni.

Ennek azonban jelentős részét a magyar egyetemek és kutatóműhelyek, ipari szereplők használhatják fel annak érdekében, hogy önálló kísérleteket és technológiai demonstrációkat tudjanak végrehajtani a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, amelyeket a leendő magyar űrhajós fog elvégezni. Ez hatalmas versenyelőny lesz, hiszen az űrbeli kísérletek még az űrtechnológiai nagyhatalmak piaci és tudományos szereplői számára is erősen korlátozottan elérhetők.

Hazánk már több mint hét éve az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja. Az ESA nagyrészt a 22 tagállam befizetéseiből működik – amihez Magyarország is eurómilliókkal járul hozzá évente –, de azért éri meg igazán ehhez a klubhoz tartozni, mert a befizetett pénzből az ügynökség tagállamaiban működő cégeket, kutatóintézeteket és egyetemeket bíznak meg azzal, hogy űrtevékenységgel kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket hajtsanak végre az ESA programjához kapcsolódva. Ferencz elmondása szerint már most több mint negyven ilyen magyar műhely van, és például a NASA következő, asztronauta nélküli Hold-misszióját lebonyolító Artemis I nevű rakétán is lesznek magyar tudósok és mérnökök által fejlesztett eszközök.

Az egyik ilyen műhely a 4iG, amely több vonalon is szorosan együttműködik az állammal (így a magáncég 51 százalékban, az állam 49 százalékban lesz tulajdonosa a Vodafone-nak, amelyért 715 milliárd forintot fizetnek, de hadiipari területen és az Antenna Hungáriában is van együttműködés). A cég az állammal együtt egy magyar távközlési műhold pályára állítását is tervezi: a közelmúltban jelentették be, hogy CarpathiaSat Magyar Űrtávközlési Zrt. 20 százalékos részesedést vásárolhat az izraeli Spacecom-ban. Ez utóbbi cég 2004-től 2024-ig a magyar államtól bérli a Magyarországnak járó úgynevezett geostacionárius pályaszakaszt, amelyen saját műholddal lehet kiszolgálni az ország távközlési és telekommunikációs igényeit.

Megkérdeztük Ferencz Orsolyát, hogy a területért felelős miniszteri biztosként volt-e köze, feladata, és ha igen, milyen az ügylettel kapcsolatban. Elmondta, hogy az izraeli űrprogramot nagyra értékeli, és követendő példának tartja az izraeli oktatási rendszer azon részét is, amelyben kis műholdakat tervezhetnek a gyerekek. Hangsúlyozta, hogy neki az államközi, szövetségi együttműködési rendszerekben van feladata, de minden olyan törekevést üdvözöl, ami a magyar űripar fejlesztését eredményezi, és ha versenyképes, tőkeerős magyar cégek jönnek létre. A konkrét ügylettel kapcsolatban viszont a 4iG-hez irányított minket.

Beszélt arról is, hogy az űrtevékenységnek valójában a „melléktermékei” a hírközlés vagy az orvostudomány számára keletkező eredmények, de a tudomány számára a fő fókusz annak kutatása, hogyan lehetséges az élet egy csillag szomszédságában. Az, hogy megértsük a földi életet, a bolygó működését. – Amikor rendszerszinten szabályozunk – megújuló energiaforrásokról, atom- vagy például szénenergiáról –, hogy melyik energiahordozót muszáj elengedni, a döntés mögött pontos fizikai modellnek kell lenni, mert a szabályozás pillanatától már minden pénzben mérhető. A fizikai modellek pedig az űrtevékenység révén rendelkezésre álló adatokon alapszanak – jelentette ki Ferencz Orsolya, hozzátéve, űradatok képezik annak alapját is, amit a klímaváltozásról tudunk.

„Természetesen a technológia nem ad választ az emberiség morális érettségére, de az űrhajósok ebben is példával járnak elől. Akik jártak a világűrben, lélekben más emberként térnek vissza, olyat látnak fentről, amelyhez képest eltörpül minden földi konfliktus. Az emberiségnek is el kell jutnia erre a szintre, morálisan is nagykorúvá kell válni” – jelentette ki.

Magyarok az űrben: úttörőkből sereghajtók

A rendszerváltásig sok tekintetben úttörőnek számítottak az űrkutatás terén a magyar koponyák: a Bay Zoltán által vezetett kutatócsoport volt az első Európában, melynek 1946-ban sikerült a Holdra kiküldött radarjelek visszhangját érzékelni, a világűr határának tekintett távolságot pedig Kármán Tódor határozta meg először – ezt azóta is Kármán-vonalnak nevezik –, illetve az amerikai asztronauták holdjáró autóját is egy a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, 1956-ban emigráló gépészmérnök, Pavlics Ferenc vezetésével fejlesztették ki.

Farkas Bertalan utazásának köszönhetően hazánk volt a hetedik ország, amely űrhajóst küldött fel – a Nemzetközi Űrállomáson ma is használt Pille nevű dózismérő első változatát is ő vitte fel az űrbe –, azonban a hidegháború vége után kicsit lassan kapcsolt Magyarország: bár az 1990-es évek elején az egykori keleti blokkból velünk kezdett el először tárgyalni az Európai Űrügynökség az együttműködésről, végül a régióból utolsóként, csak 2015-ben váltunk az intézmény teljes jogú tagjává.

Nemzetközi összevetésben egyébként még az utóbbi időben is nagyságrendileg kevesebb pénz költünk űrtevékenységre, mint a környező országok, de a lemaradásunk egyre kisebb. Pedig, hogy csak egy példát említsünk, a kisműholdak gyártásában és fellövésében is úttörőnek számítanak a magyar szakemberek.”

Forrás:
Ferencz Orsolya: A háború az űregyüttműködésben is változást hozott, de a magyar űrhajósprogram nincs veszélyben; Tóth Bálint Soma; 24.hu; 2022. október 25.

Az Európai Unió űrpolitikája

„Az Infojegyzet bemutatja az Európai Unió űrpolitikájának alapjait, figyelmet szentelve a globális űripar és űrágazat közelmúltbeli átalakulására, fejlődési tendenciáira és ezzel kapcsolatosan az Európát érintő egyes kihívásokra is.”

Forrás:
Az Európai Unió űrpolitikája; B. Müller Tamás; Képviselői Információs Szolgálat, Infojegyzet; 2022/22.; 2022. október 25. (PDF)

Űrgazdaság, űripar (infografikák)

„Az Infotabló felvázolja az elmúlt években egyre fokozódó világűr-tevékenységet és az ehhez kapcsolódó gazdasági fejlődést, kiemelve a földrajzi régiók, országok és a magánszektor űrgazdaságban és űrtevékenységekben betöltött szerepét.”

Forrás:
Űrgazdaság, űripar; B. Müller Tamás; Képviselői Információs Szolgálat, Infotabló; 2022/32.; 2022. október 25. (PDF)

Globális ambíciói vannak a digitális jüan projektnek

„A program nem csupán Kína számára fontos és érdekes.

Kínában már javában zajlik az elektronikus jüan (e-CNY) tesztelése. A valutáról Changchun Mu, a külön erre a célra 2016-ban létrehozott intézet főigazgatója elmondta, hogy egy olyan megoldást akarnak megvalósítani, amelynél az elektronikus pénz egy e-pénztárcában tárolható az okostelefonon. Ezzel egyszerre három célt szeretnének elérni: egyrészt legyen egy biztonsági mentés a jelenlegi e-fizetési rendszerekhez. Másrészt segítsenek azokon, akiknek még mindig nincsen bankszámlájuk és ezáltal nem férhetnek hozzá az elektronikus fizetéshez. Végül pedig növelni akarják a fizetési rendszerek hatékonyságát.

A Reuters azt írta, hogy a kínai digitális valutát már alkalmazták abban a 22 millió dolláros kísérletben, amely a központi banki digitális valutákat (CBDC) [central bank digital currency (CBDC), digitális jegybankpénz)]használta a határokon átnyúló ügyletek elszámolására. Ez derült ki a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) által készített jelentésből. A hat héten át tartó teszt a múlt hónap végén ért véget és az m-Bridge nevű projekt része volt. A program a kínai, a hongkongi, a thaiföldi és egyesült arab emírségekbeli központi bankok által kibocsátott digitális valutákban történő, határokon átnyúló fizetéseket valósította meg kísérleti jelleggel.

Peking a növekvő geopolitikai feszültségek közepette igyekszik felgyorsítani a jüan globalizációjára irányuló erőfeszítéseket. „A világ számos országa, köztük Kína is, óvakodik az amerikai pénzügyi szankcióktól. Ez a dolog egy történelmi ablakot biztosít Kína számára a jüan nemzetközivé tételének előmozdítására, miközben az USA fegyverként használja a dollárt” – jelentette ki G. Bin Zhao, a PwC China vezető közgazdásza.

A Standard Chartered által összeállított és a jüan nemzetközivé válását követő mutató júliusban új csúcsot ért el, amit a jüanban denominált kötvények erős hongkongi kibocsátása hajtott – derült ki a legfrissebb adatokból.

A jüan globális használatának előmozdítása érdekében szeptemberben Kína beleegyezett egy jüan-elszámolási központ létrehozásába Kazahsztánban. Oroszországban a nyugati szankciók óta megugrott a jüan használata a globális fizetésekben és egyre több orosz vállalat, köztük a Rosneft, a Rusal és a Polyus is kibocsátott jüankötvényeket.

Peking célja az, hogy megvalósuljon az e-CNY globális, nagykereskedelmi használata. Augusztus 15. és szeptember 23. között összesen 11,8 millió jüan értékben bocsátottak ki e-CNY-t a folyamatban lévő tesztelés során, s a kínai valutát összesen 72 fizetési és devizatranzakcióban használták. A kísérleti projektben Kína öt vezető állami bankja, köztük a Bank of China és a China Construction Bank is részt vett.

A BIS hongkongi innovációs központjának jelentése szerint az e-CNY-kibocsátások viszonylag magas száma „a jüanban denominált tranzakciók iránti nagyobb keresletet tükrözheti”, tekintettel az ország magas részesedésére a regionális kereskedelemben.

A BIS centruma és a négy résztvevő központi bank által közösen indított m-Bridge célja egy közös platform létrehozása a hatékony és alacsony költségű digitális fizetésekhez a globális kereskedelem előmozdítása érdekében. A jüan nemzetközivé tétele azonban kihívásokkal néz szembe a lassuló gazdaságban, amelyet a koronavírus-járvány és az ingatlanadósság-válság egyaránt sújtanak. „Akár az e-CNY-ről, akár a jüanról van szó, végső soron Kína nemzeti ereje a döntő tényező. A jüant vagy az e-CNY-t csak Kína szilárd gazdasági fejlődésének jóváhagyásával fogadnák el széles körben” – emelte ki Zhao.

„A romló fundamentumok miatti tartós leértékelődés gyengítheti a valutába vetett bizalmat” – tette hozzá Shuang Ding, a Standard Chartered (HK) Ltd. Nagy-Kínáért és Észak-Ázsiáért felelős vezető közgazdásza. ”

Forrás:
Globális ambíciói vannak a digitális jüan projektnek ; SG.hu; 2022. október 31.
Lásd még:
A digitális jegybankpénz térhódítása; Müller János, Kerényi Ádám; Hitelintézeti Szemle; 21 (3), 2022; 122-148. o.
What are central bank digital currencies?; Victoria Masterson; World Economic Forum (WEF); 2022. augusztus 31.
Project mBridge: Connecting economies through CBDC; Bank for International Settlements (BIS)
A digitális jüan (e-CNY) felépítése és működése; Szegő Dániel; FinTechZone; 2022. május 27.
Digital renminbi; Wikipédia
China Launches Digital Yuan App – All You Need to Know; Arendse Huld; China Briefing; 2022. szeptember 22.

A stratégiai autonómia dilemmái – Európa számára meghatározó a globális technológiai együttműködés

„A kontinens nem teheti meg, hogy lemond a kooperációról.

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok a következő, decemberi magas szintű találkozót megelőzően széles körben egyeztetéseket tart. Ez magában foglalja a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó ütemtervet, az ellátási láncok megszakadásával kapcsolatos közös javaslatokat és az elektromos autók töltési infrastruktúrájára vonatkozó ajánlásokat. Októberben az Európai Bizottság az Európai Tanács távközlési munkacsoportjának nemzeti képviselői előtt beszámolt az EU-USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) aktuális helyzetéről. A TTC egy tavaly szeptemberben indított transzatlanti platform, amelynek célja a két hatalom közötti politikai konvergencia előmozdítása.

Az egyre bonyolultabb geopolitikai környezetben a nemzetközi szövetségek kulcsfontosságúak lesznek a digitális célok eléréséhez – hangzott el az Európai Unió digitális jövőjéről és a transzatlanti menetrendről szóló e heti rendezvényen. A résztvevők felszólították az európai politikai döntéshozókat, hogy erősítsék meg az együttműködést a hasonlóan gondolkodó partnerekkel.

„Az Európai Uniónak fel kell ismernie, hogy a mai geopolitikai helyzetben nem elég elsősorban piacnak lenni. Ez az új korszakban az EU-nak és az USA-nak újra kell építenie az együttműködés képességét, nem versenytársakként, hanem szövetségesként, mert nem csak geopolitikai kihívásokkal nézünk szembe. Ehhez a digitális átalakulás új, nemzetközi partnerségen alapuló jövőképére van szükség” – érvelt Thibault Kleiner, az Európai Bizottság digitális főigazgatóságának (DG CNECT) politikai stratégiáért és kapcsolatépítésért felelős igazgatója. „A digitális szuverenitás és a stratégiai autonómia jelentősége az elmúlt években megnőtt az európai uniós politikusok szemében, akik az előző amerikai kormányzat miatt elveszítették a Washingtonba vetett bizalmukat. Az orosz-ukrán háború azonban bebizonyította a transzatlanti együttműködés egységét és konkrét eredményeit” – nyilatkozta Dita Charanzová, az Európai Parlament alelnöke.

Milena Jaburkova, a Cseh Digitális Gazdasági és Oktatási Ipari Szövetség alelnöke is csatlakozott ehhez a véleményhez: „Az orosz-ukrán háború, amelyben a digitális gazdaság a csatatér részévé vált, egyedülálló lehetőséget ad arra, hogy újraértékeljük az EU törekvéseit, céljait és célkitűzéseit. A háború három fontos tanulsággal szolgált, amelyek segíthetnek Európának a jövőre vonatkozó politikájának kiigazításában. Ezek között szerepelnek a kritikus termékek és infrastruktúra tekintetében a tekintélyelvű rezsimekre való támaszkodás veszélyei, azok az országok, amelyek potenciális üzleti és kereskedelmi partnerek lehetnek, valamint a demokratikus szövetségesekkel való együttműködés fontossága válságok esetén.”

Több felszólaló is hangsúlyozta a digitális ambíciók globális szintű megosztásának fontosságát. „Ha biztonságot és jólétet akarunk biztosítani, újra kell gondolnunk a transzatlanti kapcsolatokat. Olyan közös teret kell teremtenünk, ahol az innováció és a befektetés virágzik, tiszteletben tartva értékeinket. Ez különösen fontos, ha az Európai Unió azt szeretné, hogy a technológiai fejlesztéseket demokratikus elvek támasszák alá” – emelte ki Marek Havrda, a cseh kormány európai ügyekért felelős miniszterhelyettese. A résztvevők álláspontja az volt, hogy az e területen végzett munkának az Amerikai Egyesült Államokon túlra is ki kell terjednie. Az EU-nak törekednie kell arra, hogy együttműködjön az olyan demokratikus országokkal, mint Ausztrália, Dél-Korea, Japán, Tajvan és Új-Zéland. A rendezvényen felszólalók ugyanakkor a stratégiai autonómia gondolatával kapcsolatos problémákat, valamint a lehetséges szélesebb körű nemzetközi partnerségeket akadályozó tényezőket is felvetettek.

„A szuverenitással az a probléma, hogy ez egy képlékeny fogalom, mert mindenki azt lát benne, amire szüksége van. Szeretném elkerülni, hogy az EU egyes szereplői arra használják ezt a fogalmat, hogy megkönnyítsék az internacionalizmusból a nacionalizmusba való visszatérést” – figyelmeztetett a negatív változások esetleges kikényszerítésére Jaburkova. „A partnerországok belpolitikája is akadályozhatja a nemzetközi együttműködésben való előrehaladást. Legyünk reálisak a kihívásokkal kapcsolatban, amelyeket a politika széttöredezettsége jelent az Amerikai Egyesült Államokban. Ez kulcsfontosságú kérdés lehetett volna az orosz-ukrán háborúval összefüggésben, ha a körülmények mások lettek volna, és Donald Trump korábbi amerikai elnök még hivatalban lett volna” – jegyezte meg José Ignacio Torreblanca, az Európai Külkapcsolati Tanács vezetője Madridban.

A résztvevők szerint a kutatásra és fejlesztésre való összpontosítás, különösen az EU Horizont Európa programjának megerősítése révén, kulcsfontosságú tényező lehet a kontinens digitális törekvéseinek sikerében. Ennek oka szerintük a bizalom és a kulturális csere, amelyet a nemzetközi kutatási együttműködés biztosíthat. „A hagyományos média és a nyilvános vita védelme szintén kulcsfontosságú lesz, főként a dezinformáció – háború által megmutatott – pusztító ereje miatt. Minden egyes nap harcolnunk kell a szabad sajtóért és a szabad közvéleményért, valamint a tényeken alapuló viták lehetőségéért” – jelentette ki Kleiner.”

Forrás:
Európa számára meghatározó a globális technológiai együttműködés; SG.hu; 2022. november 1.

Az a borzasztó gyenge kínai gazdaság

„Talán megbocsátható, ha az embernek déjá vu érzése van, hiszen az elmúlt évtizedekben számtalan alkalommal jött már szembe ez a hír. Minden szellő magas hangon sikító vészmadarakat hoz nyugatról, hogy végre elhiggyük: a keleti óriás túl közel repült a Naphoz.

Ingatlanbuborék, koronavírus miatti lezárások, csődbe ment vállalkozók, hiteltörlesztési válság – Kína gazdasága újra az összeomlás szélén. Legalábbis ez a narratíva járja körbe a világsajtót.

Az Egyesült Államok gőzerővel dolgozik azon, hogy a világ második legnagyobb gazdaságát nemhogy egy sorban, de még csak egy lapon se említsék vele. Az amerikai aggodalmak fő okozója a Kínai Népköztársaság brutális ütemű növekedése. A narratívával ellentétben ugyanis a folyton „válságba” kerülő ország az elmúlt évtizedekben a világ termelési központjává, valamint a legnagyobb áruexportőrré nőtte ki magát. Kína feltörekvő piacból gazdasági nagyhatalommá vált, és egyre közelebb került legnagyobb vetélytársához.

Hogy állnak most a felek? A Világbank adatai szerint a nominális GDP tekintetében az Egyesült Államok még mindig komoly előnyben van 23 billió dollárral, de Kína 17,73 billió dolláros bruttó hazai terméke a harmadik helyen álló Japánéval (4,94 billió dollár) összevetve azt jelzi, csak két igazi nagyhatalomról beszélhetünk. A vásárlóerő-paritás esetében már 2017-ben megtörtént az előzés, azóta pedig a kínai (27,31 billió dollár) és amerikai (23 billió dollár) értékek között tovább nyílt az olló.

Badarság lenne azt állítani, hogy a mostani híreszteléseknek nincs alapja. Kína tényleg nehéz időszakot él át, nem szabad azonban elfeledni, hogy ennek nagyrészét – a kisebbik rosszat választva – szándékosan húzta magára. A zéró-Covid-politika, a hitelforrások elzárása túlköltekező ingatlanfejlesztők elől, valamint ezek következményei jelentősen hozzájárultak a növekedés lassulásához.

Az IMF korábbi prognózisa szerint Kína 2030 körül előzte volna be az Egyesült Államokat, mint a világ legnagyobb gazdasága, a jelenlegi számok alapján viszont ez az időpont minden valószínűség szerint kitolódik. Az 5 százalékos bővülési célkitűzéssel szemben az elemzők most éves szinten 2,5–3 százalékos növekedést várnak a keleti országban az évtized végéig.

Több sem kellett a nyugati médiumoknak, a Financial Times már az alábbi címmel közölt véleménycikket: „Kína gazdasága 2060-ig nem fogja megelőzni az Egyesült Államokat, ha megelőzi egyáltalán”. Hangzatos előretekintés, mely ismét sejteti, ki az úr a háznál. A valóság talajára lépve még csak megtippelni is nehéz, milyen helyzetben lábal majd ki Kína a jelenlegi nehézségek okozta gödörből, közel 40 évre előre jósolni azonban finoman szólva is merész vállalás.

Egyvalami biztos: amíg Kína GDP tekintetében el nem hagyja az Egyesült Államokat, a Nyugat gépezete mindent megtesz, hogy elkendőzze az amerikai előny olvadását.”

Forrás:
Az a borzasztó gyenge kínai gazdaság; Abakusz blog; 2022. október 27.

Szakirodalom

Könyvajánló: Emberek és gépek – avagy mit kell tudni ma a mesterséges intelligenciáról

„Hannah Fry a Numberphile csatornán kezdte a tudománynépszerűsítést és az elmúlt években talán az egyik legismertebb matematikus lett a világon. A siker nem véletlen, mivel nagyon jól tudja a bonyolult fogalmakat is emészthető formában tálalni, talán ezért is volt egy időben a Deep Mind podcastok házigazdája. Az Emberek és gépek című könyve alaposan és érthetően mutatja be mi a fene az a mesterséges intelligencia, hogyan működik, mik a határai és igen, még arról is értelmesen tud szólni hogy akkor kell-e félni tőle.

A könyvvel egyetlen bajunk van, a magyar címe. Angolul a kötet címe Hello world, és rögtön van egy kis rész, amiben Fry elmagyarázza miért választotta ezt a címet. És manapság, amikor már egyre többen találkoztak a programozással valamilyen szinten, talán magyarul is bevállalható lett volna az eredeti cím.

Ha a fura magyar címen túl tudjuk magunkat tenni, akkor izgalmas kaland vár bennünket. Megismerkedhetünk azzal, hogy milyen adatokat is szolgáltat modern digitális életünk. A mesterséges intelligencia ezt hogyan próbálja meg pénzre váltani, főleg a marketing terén. Majd azok a területek következnek, ahol a mesterséges intelligencia egyre nagyobb hatással van mindennapi életünkre: igazságszolgáltatás, az orvoslás, az önvezető autók, a bűnüldözés és végül a művészetek. Szerencsére nem csupán a médiából ismert horrorsztorik felsorolására szorítkozik a szerző, hanem bemutat egy-egy gépi tanulási algoritmust is (pl a döntési fák és random erdők módszerét, vagy a bayesiánus következtetést). Persze képletekre ne számítson az olvasó egy ismeretterjesztő könyvben. Fry nagyon higgadtan azon az állásponton van, hogy mérlegelni kell a várható hasznot és a ránk váró veszélyeket minden esetben amikor használni akarjuk a gépi tanulás eredményeit. A precizitás és a szenzitivitás lehet kicsit rosszabb, ha cicás képeket akarunk csoportokba rendezni, de amikor orvosi diagnosztikáról, vagy éppen egy bírósági ítéletről van szó, akkor körültekintőnek kell lennünk. A mesterséges intelligencia egy viszonylag fiatal tudomány, gyakorlati alkalmazása pedig csak az utóbbi évtizedekben kezdett nagy méreteket ölteni, ezért nincsenek még bevett jó gyakorlatok a körültekintő alkalmazására. Pontosan ezért fontos, hogy kritikusan viszonyuljunk a technológiához.

Ez a rövid kis könyvecske kiváló első találkozás lehet a mesterséges intelligencia iránt érdeklődők számára. Sőt, a területen dolgozó szakemberek is tanulhatnak belőle szemléletet és tippeket kaphatnak ahhoz, hogyan magyarázzák el laikusoknak hogy mivel is foglalkoznak…”

Forrás:
Könyvajánló: Emberek és gépek – avagy mit kell tudni ma a mesterséges intelligenciáról; Crow Intelligence; 2022. július 15.
Emberek és gépek. Hogyan tartsuk a kezünkben az irányítást a mesterséges intelligencia korában?; Hannah Fry; HVG Könyvek Kiadó; ISBN 9789633049792; 264 oldal; 2021

A geopolitika által uralt világgazdaság – várható trendek és növekvő kérdőjelek egy bizonytalan világban

„2022. február 24-e egyértelműen egy új világpolitikai korszak kezdetének számít. Az új világgazdasági korszak induló dátumának 2022. március 12-e tekinthető, amikor is Oroszország hét legnagyobb bankját (s majd később a teljes orosz bankrendszert) lekapcsolták a SWIFT rendszerről, s ezzel egyértelműen a világ legnagyobb területű országát elzárták a világgazdaságtól. Az Oroszország elleni példátlan gazdasági szankciók nyomán az új többpólusú világról, új regionális világrendről folytatott vita már túllépett a tudományos kutatások világán, s az egyik legfontosabb gyakorlati kérdéssé vált. Valószínűsíthető az, hogy az angolszász globális világpiaci szinten szerveződő világgazdasági rendszer mellett kialakul egy új ázsiai gazdasági rendszer. Vitathatatlan tény, hogy ténylegesen akkor fog átalakulni a világgazdasági rendszer többpólusúvá, ha maga a nemzetközi pénzügyi rendszer is többpólusúvá válik. Napjainkban még kizárólagos az USD alapú nemzetközi pénzpiac annak ellenére is, hogy az USD szerepe a nemzetközi fizetések terén csökken, s a CNY (kínai jüan, renminbi) szerepe a nemzetközi valutatartalékok terén és főleg az orosz-kínai egymás közötti államközi fizetések terén fokozatosan nő. Valószínűleg rövid távon egymás mellett egyidőben fog létezni az angolszász unipoláris világpolitikai rend, a többpólusú világgazdasági rend, és a pólus nélküli, a Föld egészét érintő folyamatok. Mindennek eredménye rövid távon egy rendkívül instabil és kockázatos átmeneti világrend lesz.”

Forrás:
A geopolitika által uralt világgazdaság – várható trendek és növekvő kérdőjelek egy bizonytalan világban; Bernek Ágnes; Eurázsia Központ; Elemzések, 2022/38; 2022. október 26.

Mi is az a mikrotanúsítvány? Koncepció a kormányhivatali továbbképzések korszerűsítésére

„ Koncepció a kormányhivatali továbbképzések korszerűsítésére

Gyorsan változó társadalmunk újszerű képzési formáinak dokumentálására és rendszerbe illesztésére világszerte egyre inkább terjednek a mikrotanúsítványok, amelyek fontos alkotóelemei a kormányhivatalok központi e-learning és tudásmegosztási rendszerére – „Az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítése” elnevezésű projekt keretében – kidolgozott koncepciónak is. Az egyelőre nem túl közismert témáról bővebb ismereteket lehet szerezni a Lechner Tudásközpont szakértője, dr. habil. Budai Balázs Benjámin PhD szakcikkéből, amely az Új Magyar Közigazgatás legutóbbi számában jelent meg.

A Miniszterelnökség, a Lechner Tudásközpont és Budapest Főváros Kormányhivatala együttműködésében zajló „Az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítése” elnevezésű KÖFOP projekt keretében több koncepcionális javaslat született a kormányhivatalok működésének fejlesztése, az ügyintézési kapacitás további javítása céljából. Ezek egyike a kormányhivatalok központi e-learning és tudásmegosztási rendszerének korszerű kialakításával foglalkozik. A koncepció fontos pillérei az úgynevezett mikrotanúsítványok, amelyek szerepéről dr. habil. Budai Balázs Benjámin PhD, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék vezetője, a Lechner Tudásközpont vezető tudásmenedzsere tollából az Új Magyar Közigazgatás című szakfolyóirat szeptemberi számában jelent meg egy tanulmány. Az alábbiakban a nagyobb terjedelmű, tudományos jellegű szakcikket rövidebb formában foglaljuk össze.

Tudásalapú, a digitális átállásból fakadóan is gyorsan változó társadalmunkban a fennmaradás – vagy felkapottabb kifejezéssel a fenntartható fejlődés – alapja a reziliencia, más szóval a gyors alkalmazkodóképesség. A munkaerőpiacot tekintve ez a folyamatosan változó készség- és kompetenciaigények rugalmas lekövetését jelenti. Az átalakuló munkakörök ellátásához a szaktudáson felül egyre inkább digitális kompetenciák is kellenek, ezenkívül például analitikus gondolkodás, kreativitás, és megfelelő képességek az önálló tanulásra, de ugyanakkor a csapatmunkára is. A hagyományos oktatási modellek – többek között a tantervkidolgozás és az akkreditáció tetemes időigénye miatt – jelenleg nincsenek felkészülve a gyakori változásokra, ezért egyre nagyobb szükség van rugalmasabb és rövidebb képzésekre, amelyek általában az iskolarendszeren kívüli szervezett vagy informális keretek között valósulnak meg. Ez a téma nemzetközi szinten is aktuális, ahogy azt a tanulmányok, publikációk utóbbi időben megugrott száma mutatja.

A növekvő mennyiségű, különféle jellegű képzési lehetőség felveti azt a kérdést, hogy ezeknél az új típusú tanulmányoknál milyen módon tudja a munkavállaló dokumentumokkal igazolni egy-egy kurzus elvégzését, illetve a kompetenciáinak bővülését, és hogyan tudnak ezek a képzések egy nagyobb rendszerbe beleilleszkedni. A kifejezetten rövid, néhány órás oktatásoknál az úgynevezett mikrotanúsítvány bevezetése jelenthet megoldást, amely hiteles és alapvetően digitális formában tárolja az adott tanulmányi eredményeket. Egy ilyen rendszer kiépítéséhez az átláthatóság és a tanúsítványok kölcsönös elismerése céljából meg kell oldani a különböző szolgáltatók által kiadott mikrotanúsítványok minőségbiztosítását is. Ezenkívül a mikrotanúsítványokat integrálni kell a regionális és nemzeti oktatási keretekbe is. Mindezekkel elérhető egy olyan rugalmas képzési szisztéma, amely jól tudja kezelni az egyre szélesebb körből érkező továbbképzéseket, gyorskurzusokat, nyitott képzési tartalmakat. Lehetőséget ad arra, hogy a hagyományos és nem hagyományos oktatási formák kiegészítsék egymást, így például a mikrotanúsítványok hagyományos kurzusok részeit válthatják ki, vagy akár diplomakiegészítésként szolgálhatnak.

Egy adott személy mikrotanúsítványai és egyéb képzési bizonyítványai, oklevelei az úgynevezett egyéni tanulási számlán nyilvántarthatók. Ez a virtuális tároló a megszerzett szakismeretek, készségek, képességek megjelenítése mellett online és naprakész hatósági igazolást nyújt a tanulmányi életútról, valamint tartalmazza az esetlegesen igénybe vehető képzési jogosultságokat, kedvezményeket, támogatásokat is. Ezáltal segíti a pályaválasztást és -módosítást, a szakmai előmenetelt és az élethosszig tartó tanulást. Támogatja emellett az oktatási és munkaerőpiaci szakpolitikák gyakorlati alkalmazását is. A mikrotanúsítványokra és az egyéni tanulási számlákra vonatkozóan az Európai Unió is megfogalmazott ajánlásokat, illetve ezeket a fogalmakat számos stratégiai anyagban szerepeltetik.

A hazai közigazgatás már lassan egy évtizede felismerte, hogy szükség van folyamatos képzésre, a 2013-ban elindult közszolgálati továbbképzési átalakítás is ezt a célt szolgálta. A fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a kormányablakok működéséhez sok olyan elméleti és gyakorlati ismeret szükséges, amelyet sem az iskolai oktatás, sem az iskolarendszeren kívüli továbbképzések sem tudnak biztosítani, ilyen például a szakrendszerek naprakész ismerete. Ezekről a témákról a kormányhivatali munkatársak túlnyomórészt nem formális keretek között kapnak információkat, de jelenleg még a belső, szervezett képzések is csak kis százalékban integrálódnak a közigazgatási kötelező továbbképzési kvótába.

„Az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítése” elnevezésű projekt keretében jelenleg kidolgozás alatt álló, a kormányhivatalok központi e-learning és tudásmegosztási rendszerének kialakítását célzó koncepció fontos alkotóeleme a mikrotanúsítványok és egyéni tanulási számlák rendszere. A koncepció több javaslatot is tartalmaz, így többek között, hogy a kormányhivatalokban a belső képzések aránya 50 százalékig emelkedhessen, legyen kötelező kvótája a digitális kompetenciafejlesztésnek, és a belső képzések rendelkezzenek mikrotanúsítványokkal, a közszolgálatban dolgozók pedig egyéni tanulási számlákkal. A szakigazgatási szoftverek fejlesztésénél már a tervezési fázisban legyen meghatározva a hozzájuk szükséges oktatás óraszáma, kreditértéke.

A mikrotanúsítványok és a tanulási számlák területén már találkozhatunk jó gyakorlatokkal a hazai és a nemzetközi szintéren egyaránt. Ilyen például a 2020 és 2022 között az Erasmus + támogatásával lezajlott Microbol projekt, amely az élethosszig tartó tanulást ösztönző feltételek kialakítását szolgálta. 28 ország oktatási minisztériumának részvételével álltak fel munkacsoportok, aminek eredményeként megszületett a Mikrotanúsítványok Európai Keretrendszere. Egy másik példa az OEPass európai projekt, amely a felsőoktatási hallgatók fizikai mobilitásának támogatására jött létre, többek között a BME konzorciumi tagságával. A projekt a nem hagyományos tanulási tapasztalatok elismerését és validálhatóságát célozza. A BME-n kívül más magyar egyetemek is érintettek már a témában újszerű képzési programokkal és értékelési rendszerekkel, így a Széchenyi Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE. Megfigyelhető az is, hogy már az Europass is elmozdult a szabványönéletrajzoktól egy digitális tanúsítvány-adatbázis irányában. Ugyancsak meg kell említeni a VideoLectures.net portált, ahol közel 30 ezer lektorált előadáshoz lehet szabadon hozzáférni, a kurzusok elvégzését a Credentify tanúsítja.

A tanulmány teljes terjedelmében az Új Magyar Közigazgatás című szakfolyóirat szeptemberi számában olvasható.”

Forrás:
Mi is az a mikrotanúsítvány?; Lechner Tudásközpont; 2022. október 27.
Budai Balázs Benjámin: A mikrotanúsítványok szerepe és helye a tudásmegosztás és e-learning koncepciójában; Új Magyar Közigazgatás; 15. évf. 3. sz.; 2022; 65-72. o.
(Az olvasáshoz előfizetés szükséges.)
Lásd még:
Egyéni tanulási számlák és a mikrotanúsítványok – az Európai Bizottság javaslatai az egész életen át tartó tanulás és a foglalkoztathatóság javítása érdekében; eGov Hírlevél; 2021. december 12.

Törvények, rendeletek

Évi bruttó húszmilliós plafont kaptak a közbeszerzési tanácsadói kifizetések

„Átalakul a közbeszerzési tanácsadói szerződések eddig rendszere november 1-jétől a Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint. A jövő évtől ilyen tanácsadói szerződéseket a kormányzati igazgatási szervek már csak a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával köthetnek, aki – mutatott rá a Telex – jelen esetben Gulyás Gergely, aki a Miniszterelnökséget vezető miniszterként az említett területért is felel.

Csak azok kapnak külön értesítést, akiknek a szerződéseit nem hagyja jóvá Gulyás Gergely, mert a rendelet értelmében ha nem érkezik ellenvetés a rendeletben foglalt határidőn belül, úgy külön jóváhagyás hiányában is megtörténik a jóváhagyás – emeli ki a Telex.

A rendelet szerint minden közbeszerzői tanácsadói szerződés, amelyet idén november 1. előtt kötöttek, és több mint évi bruttó 20 millió forintba kerül, ez év végén „a kormányrendelet erejénél fogva megszűnik”. Amely szerződéseket az idén megkötöttek, de még nem léptek hatályba, nem is lépnek hatályba soha.

Új szerződéseket már csak úgy lehet kötni, hogy azok jövőre legyenek hatályosak, és az életbe lépésükhöz már szükséges Gulyás Gergely jóváhagyása. Az rendelet szerint az értékhatár megszabására az államháztartás védelme miatt van szükség.”

Forrás:
Évi bruttó húszmilliós plafont kaptak a közbeszerzői tanácsadói kifizetések; Világgazdaság; 2022. október 29.
A Kormány 430/2022. (X. 28.) Korm. rendelete a kormányzati igazgatási szervek, valamint meghatározott gazdasági társaságok egyes szerződéseinek megszűnéséről, továbbá miniszteri jóváhagyásáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 175. szám;
2022. október 28.; 7215-7216. o. (PDF)

Bővültek a Miniszterelnöki Kabinetiroda feladatai a védelem és biztonság területén

„ Még inkább Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kezében összpontosul az ellenőrzés.

A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló, tavaly megjelent törvény végrehajtásához kapcsolódó hat kormányrendelet jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben – írja a Telex.hu.

Emlékeztetnek, hogy a Népszava már a múlt héten írt arról, hogy tovább bővül a Rogán Antal alá tartozó „védelmi szuperhatóság”, és a most megjelent jogszabályok – valamint a polgári védelemről szintén hétfőn kiadott kormányrendelet – ezt az értesülést erősítik meg.

A „védelmi és biztonsági célú ellenőrzésekről” szóló kormányrendelet – és a rendelet alapjául szolgáló törvény szerint – a minisztériumok, a Miniszterelnöki Kormányiroda, a kormányzati főhivatalok, központi hivatalok és a nemzetbiztonsági szolgálatok védelmi és biztonsági feladatainak teljesítését ellenőrzését írja elő. A rendelet egy helyen említi a Nemzeti Eseménykezelő Központot, amelyet a korábbi lapértesülések szerint a „védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve” üzemeltet, és amelynek fő feladata az összkormányzati válságkezelés, illetve a különleges jogrendi feladatellátás szakmai koordinációja és összehangolása lesz.

Ez az új központ kiválthatja a korábbi operatív törzsek és rendkívüli jogrendi munkacsoportok működését – értelmezi a fejleményeket a lap.

A rendelet szerint az ellenőrzéseket éves ellenőrzési terv alapján végzik, az azok alapján készült jelentéseket a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve „a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzeti információs államtitkára útján a kormány részére terjeszti elő”. Ezt a posztot Kovács József látja el. Emellett a rendelet előírja, hogy „a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve” évente beszámolót is készít a kormánynak az intézkedési tervekben foglaltak megvalósításáról.

A kormány egy másik rendeletével a védelmi és biztonsági ellenőrzésre kötelezett intézményeknél „védelmi és biztonsági célú gyakorlatokat” ír elő. Ennek célja, hogy „az államigazgatás szervének, szervezetének védelmi és biztonsági eseményre való reagálási, és az arra vonatkozó kezelési képességét az ágazati gyakorlaton és a központi gyakorlaton keresztül rendszeresen ellenőrizhessék”.

A szabályok megsértéséért legfeljebb ötmillió forintos bírság szabható ki. Hozzáteszik: arról, hogy egy védelmi és biztonsági ellenőr egy vizsgálatnál esetleg összeférhetetlen-e, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, azaz jelenleg Rogán Antal dönt. ”

Forrás:
Változott a védelmi és biztonsági tevékenységek szabályozása; Infostart; 2022. október 25.
Magyar Közlöny; 2022. évi 171. szám; 2022. október 24. (PDF)
Az említett rendeletek:

  • 402/2022. (X. 24.) Korm. rendelet A polgári védelmi kötelezettségről 6971. o.
  • 403/2022. (X. 24.) Korm. rendelet A védelmi és biztonsági célú ellenőrzésekről 6974. o.
  • 404/2022. (X. 24.) Korm. rendelet A védelmi és biztonsági képzések szabályairól 6981. o.
  • 405/2022. (X. 24.) Korm. rendelet A védelmi és biztonsági célú gyakorlatokról 6982. o.
  • 406/2022. (X. 24.) Korm. rendelet A védelmi és biztonsági bírság szabályairól 6985. o.
  • 407/2022. (X. 24.) Korm. rendelet Egyes gazdasági társaságoknak a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti ellátási kötelezettségeiről 6987. o.
  • 408/2022. (X. 24.) Korm. rendelet Egyes védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos belügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról 6988. o.
  • 409/2022. (X. 24.) Korm. rendelet Egyes honvédelmi tárgyú kormányrendeleteknek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról 6999. o.
  • 410/2022. (X. 24.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeleteknek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról 7004. o.
  • 411/2022. (X. 24.) Korm. rendelet A postai szolgáltatások különleges jogrend és az összehangolt védelmi tevékenység időszakára való felkészítésének rendszeréről, feladatairól, működési feltételeiről 7007. o.

Jön a Nemzeti Tőkeholding, az eredményesebb működés érdekében

„Jön a Nemzeti Tőkeholding, az eredményesebb működés érdekében.

Egy egységes Nemzeti Tőkeholding létrehozásáról döntött a kormány – hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium hétfői háttérbeszélgetésén, ahol egyébként a kormány szombaton bejelentett intézkedéseiről adtak bővebb tájékoztatást, amikről bővebben itt és itt írtunk.

Lóga Máté államtitkár tájékoztatása szerint a Nemzeti Tőkeholding egységes keretbe rendezi az állami hátterű tőkealapokat – számolt be a Porfolio. Úgy fogalmazott, ezt a piacot eddig a széttagoltság jellemezte, ezért „egy közös köntösbe öltöztetik”, egy egységes irányítási struktúrában. Jelenleg 65 tőkealap van (köztük az Eximbank alapjai, ahol kisebbségi tulajdonos az állam), a kihelyezhető forrásaik meghaladják az 1000 milliárd forintot.

Az NTH-t 2023. január 1-től alakítják ki a gazdaságfejlesztési miniszter irányítása alatt. Új állami tőkealap már csak az új struktúrában, az NTH ernyője alatt hozható létre. Az új tőkeholding menedzsmentjét a közeljövőben fogja ismertetni Nagy Márton tárcavezető.

A Portfolio cikke szerint a tőkealapok mintegy egyharmada alulteljesítő, ahol a kihelyezett források mértéke nem érte el az elvártat („zombialap”), ez volt az egyik oka, hogy az állam új rendszert állít fel. Az alapok (mivel a legnagyobb részük vegyes, részben magántőkével működtetett) nem szűnnek meg, „csak” az irányításuk változik meg. ”

Forrás:
Új tőkealapot hoz létre a kormány; Infostart 2022. október 24.
A Kormány 1512/2022. (X. 24.) Korm. határozata az állami hátterű tőkealapok jelenlegi struktúrájáról és átalakítási javaslatáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 171. szám; 2022. október 24.; 7057. o. (PDF)
1512/2022. (X. 24.) Korm. határozat az állami hátterű tőkealapok jelenlegi struktúrájáról és átalakítási javaslatáról; Nemzeti Jogszabálytár