Skip to main content

51-52. szám, 2021. december 20.

Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2021. január 3-án fog megjelenni.

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Meghosszabbították a veszélyhelyzetet

„Meghosszabbította 2022. június 1-jéig a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetet a kormány javaslatára az Országgyűlés kedden.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett, a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslatot 133 igen, két nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A kormány arra hivatkozással kezdeményezte a december 31-ig tartó veszélyhelyzet meghosszabbítását, hogy így biztosítható a hatékony és gyors döntéshozatal ahhoz, hogy a járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni.
Amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, a kormány kezdeményezni fogja a veszélyhelyzet korábbi megszüntetését – olvasható a törvény indoklásában.
György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára a korábbi parlamenti vitában hangsúlyozta, a törvény nincs hatással az országgyűlési képviselők választásának áprilisi vagy májusi megtartására, az országos népszavazások pedig a veszélyhelyzet alatt is lebonyolíthatók.
A veszélyhelyzet alatt hozott kormányrendeletek hatályukat vesztik, ha megszűnik a veszélyhelyzet. Ezért a törvény a jogbiztonság érdekében rendezi ezen intézkedések sorsát is.
Döntöttek arról, hogy 2022. június 30-ig lesz érvényben a hiteltörlesztési moratórium.
Meghatározták a gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésével kapcsolatos szabályokat. A kedvezményt, legfeljebb 809 ezer forintot az adóhatóság jövő év február 15-ig utalja.
Az a hallgató, aki 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül szabott nyelvvizsga-kötelezettség alól.
Ismét meghosszabbítják a lejárt okmányok érvényességét, az új határidő 2022. június 30. A rendelkezés a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy 2020. november 4. és 2022. május 31. között lejárt vagy lejáró hivatalos okmányokra vonatkozik, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is.
Átemelik a normál jogrendben a veszélyhelyzet alatt a távmunkával kapcsolatban hozott szabályokat. Lehetővé válik a részbeni távmunkavégzés is. A feleknek továbbra is munkaszerződésben kell megállapodni az otthoni munkavégzésről. A munkáltató adminisztratív terheit pedig csökkenti, hogy az ellenőrzési jogát számítástechnikai eszköz alkalmazásával is gyakorolhatja.
Lehetőség lesz továbbra is arra, hogy az otthon dolgozó munkavállaló havonta a minimálbér 10 százalékáig adómentesen költségtérítést kapjon.
Meghosszabbodik az egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye, ők a veszélyhelyzet megszűnése után még 14 napig ingyen utazhatnak.
A törvény rendelkezik arról is, hogy a koronavírus elleni védőoltásra történő regisztrációkor milyen adatokat kell megadnia a taj-számmal rendelkező, illetve nem rendelkező magyaroknak, továbbá a külföldieknek.
A veszélyhelyzet alatt lehetőség van arra, hogy a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigényléseket hosszabb határidővel teljesítsék. A most elfogadott jogszabály szerint minden ilyen, a veszélyhelyzet megszűnésekor még folyamatban levő igényt a lehető legrövidebb időn belül, főszabály szerint legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül teljesíteni kell.
Ha a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a veszélyhelyzet alatt feloszlatta magát, ennek hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követően lép életbe. Időközi választást és helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnését követő naptól lehet kitűzni.
A szálláshelyeken június 30-ig nem kell bemutatni a 14 év alatti gyermekek személyi okmányait, az adataikat a szülők nyilatkozata alapján rögzítik.
A törvény értelmében a veszélyhelyzet után is felmentést kap a közbeszerzési törvény alól a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító bizonyos szerződései esetén.
Határidő nélkül marad hatályban a fordított adózás egyes gabona-, illetve acélipari termékek értékesítése, illetve az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetén. A törvény indoklása alapján azzal számolnak, hogy az EU meghosszabbítja a fordított adózás 2022. június 30-án lejáró határidejét.
Ugyancsak az adózást érinti, hogy hatályon kívül helyezték az adóhatóság általi áfabevallás-tervezet kiajánlásával kapcsolatos előírásokat, hivatkozásokat.
A törvényalkotási bizottság kezdeményezésére került a jogszabályba, hogy a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérő szabályok vonatkozzanak a nagyberuházásokra a régészeti feladatokkal összefüggő költségek csökkentése érdekében. Cél a nagyberuházások ösztönzése.
Törvénybe iktatták az üzemanyagárak rögzítését 480 forinton november 15-től számítva 3 hónapon keresztül, valamint kiterjesztették a rezsicsökkentést a kis- és közepes vállalkozásokra jövő június végéig.
Egy évvel meghosszabbodnak a 2021. november 24-e és a veszélyhelyzet megszűnése közötti időszakban lejárt vagy lejáró építési engedélyek, hogy a járványhelyzet ideje alatt lelassult, esetleg abbamaradt beruházások hatékonyan, fölösleges adminisztrációs terhek nélkül folytatódhassanak, illetve újraindulhassanak.”

Forrás:
Meghosszabbították a veszélyhelyzetet; koronavirus.gov.hu/MTI; 2021. december 14.

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések – 2021. december 20.

Közigazgatás, politika

Állásfoglalás önkormányzatokat érintő intézkedések kompenzálására

„A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Elnöksége a 2021. december 14-én megtartott ülésén áttekintette a 2022. évi önkormányzatokat érintő központi intézkedéseket és azok hatásainak központi költségvetési forrásból történő kompenzálása érdekében állásfoglalást fogadott el. Az egyhangúlag elfogadott határozatot a szövetség tájékoztatásul megküldte Pintér Sándor belügyminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere részére.

Tisztelt Miniszter Úr!

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Elnöksége a 2021. december 14-én megtartott ülésén áttekintette a 2022. évi önkormányzatokat érintő központi intézkedéseket és azok hatásainak központi költségvetési forrásból történő kompenzálása érdekében állásfoglalást fogadott el és az egyhangúlag az alábbi határozatot fogadta el, amelyet tájékoztatásul megküldünk:

„15/2021. (XII. 14.) elnökségi határozat
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Elnöksége a 2022. évi önkormányzatokat érintő gazdasági intézkedések kapcsán az alábbi állásfoglalást fogadta el.

Az Elnökség a települési kötelező önkormányzati közszolgáltatások biztosításának biztonsága érdekében elfogadhatatlannak tartja a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 147. §-a szerinti, a 2022. évre szóló, települési önkormányzatokat sújtó általános díjemelési tilalmat.

Az Elnökség felkéri a Kormányt, hogy törvénymódosítással tegye lehetővé
* az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásoknál az élelmezési nyersanyagköltségek emelését;
* a központi költségvetésből a feladatfinanszírozás mértékének módosításával kiegészítő állami támogatással nyújtson kompenzációt a települési önkormányzatok részére a gáz- és villamosenergia, valamint üzemanyag árak emelkedése miatt keletkező többletkiadások fedezetére;
* a központi költségvetésből a feladatfinanszírozás mértékének módosításával kiegészítő állami támogatással nyújtson kompenzációt a települési önkormányzatok részére az önkormányzati hivatalokban és intézményekben dolgozó közszolgálati munkavállalók vonatkozásában a 2022. évi minimálbér és garantált bérminimum, valamint a megemelkedő polgármesteri illetmények és tiszteletdíjak miatt keletkező többletbérkiadások és járulékaik fedezetére.

Az Elnökség felkéri a TÖOSZ elnökét és főtitkárát, hogy jelen állásfoglalást a pénzügyminiszter, a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere részére küldje meg, illetve a Szövetség médiafelületein tegye közzé…”

Forrás:
Állásfoglalás önkormányzatokat érintő intézkedések kompenzálására; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2021. december 14.

A klímaváltozás hatásainak kitett hazai önkormányzatok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének javítása

„Lezárult a LIFE Program Éghajlat-politika alprogramja keretében az első hazai nyertes pályázat „Az önkormányzatok integráló és koordináló szerepének megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében” című LIFE16 CCA/HU/000115 azonosítószámú LIFE-MICACC projekt.

A projektben a Belügyminisztérium és partnerei fő célkitűzése az volt, hogy a klímaváltozás hatásainak kitett hazai önkormányzatok éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét javítsa; pozitív példákat mutasson be; összegyűjtse, és különböző eszközökkel, szemléletformáló tevékenységekkel terjessze a kapcsolódó tudást, ismereteket.

Pilot programjai keretében a projekt a természetes vízmegtartó megoldások alkalmazásának lehetőségeit és előnyeit vizsgálta. Öt partner településen a többletvíz tájban történő elraktározására szolgáló tározótavak és a hirtelen lezúduló villámárvizek lefolyását lassító rönkgátak, hordalékfogók valósultak meg. Ezek a természetre alapozó megoldások képesek mérsékelni a szélsőséges időjárási események (aszály, belvíz, árvíz, villámárvíz) negatív hatásait, egyúttal növelik a települések alkalmazkodó- és vízmegtartó képességét.

Az öt településen elkészült megoldások a projektzárást követen is látogathatók, megtekinthetők, a polgármesterekkel történő előzetes egyeztetést követően. A partnerség hosszú távú célkitűzése a vízmegtartás és az alkalmazkodás szemléletének elterjesztése, illetve, hogy a projektben kialakított öt prototípus nyomán további településeket ösztönözzön hasonló fejlesztések megvalósítására.

A projekt keretében számos olyan kiadvány, eszköz, e-learning tudásanyag készült, mely a továbbiakban is támogatja az érdeklődő önkormányzatokat, településvezetőket a hatékony vízgazdálkodást, a természetes vízmegtartást és a lokális alkalmazkodást illetően. A projekt honlapján elérhető és letölthető valamennyi kiadvány, illetve hozzáférhető bővebb információ a további eredménytermékekről (Adaptációs Útmutató, esettanulmányok, e-learning anyag, projekt film, társasjáték) is: https://vizmegtartomegoldasok.bm.hu/hu

A projekt megvalósításában a Belügyminisztérium; Bátya Község Önkormányzata; Püspökszilágy Község Önkormányzata; Rákócziújfalu Község Önkormányzata; Ruzsa Község Önkormányzata; Tiszatarján Község Önkormányzata; a Klímabarát Települések Szövetsége; az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Pannon Pro Innovációs Szolgáltató Kft. és a WWF Magyarország Alapítvány vettek részt.

2021. október 1-jén indult el és tervezetten 2025. szeptember 30-ig tart a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt a Belügyminisztérium koordinálásában. A projekt épít a LIFE-MICACC projekt eredményeire, tapasztalataira, átlépve a településhatárokat, kisvízgyűjtő szintre koncentrálva. A LOGOS projekt során a kiválasztott két vízgyűjtőn az érintett önkormányzatok együttműködésével az adott területen jellemző tipikus klimatikus, vízhez kapcsolódó problémakör kezelésére kívánunk komplex, természetes vízmegtartó megoldásokat integrált módon demonstrációs jelleggel tesztelni. Emellett fontos célkitűzés az országos szemléletformálás és tudásbővítés is, a természetes vízmegtartásban érintett szereplők aktív bevonásával: leendő és gyakorló vízügyi szakemberek, engedélyezésben közreműködő szakértők, tervezőmérnökök.”

Forrás:
Lezárult a LIFE-MICACC projekt; Belügyminisztérium; 2021. december 14.

Európai Unió

Az uniós intézmények megállapodásra jutottak a 2022. évi prioritásokról egy reziliens és új erőre kapó EU érdekében

„David Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Janez Janša, a Tanács elnöksége nevében eljáró szlovén miniszterelnök, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön aláírták az EU 2022. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot. A nyilatkozat felvázolja az intézmények közös jövőképét, mely egy átalakult, reziliensebb Európát vetít előre. A nyilatkozat bizonyítéka az intézmények arra irányuló eltökéltségének, hogy képessé tegyék az EU-t arra, hogy megerősödve kerüljön ki a Covid19-világjárványból, valamint az éghajlatváltozás és más globális válságok drámai következményeiből.

Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy polgáraink számára egy erősebb, méltányosabb, fenntarthatóbb, digitálisabb és reziliensebb Európát hozzunk létre. Az Európai Uniónak büszkén ki kell állnia az alapvető értékei mellett, és senkit sem hagyhat hátra. – David Sassoli, az Európai Parlament elnöke

A három intézmény egyesült erővel törekszik arra, hogy olyan nagyratörő politikai és jogalkotási menetrendet dolgozzon ki, amelynek célja Európa rezilienciájának fokozása és az európai helyreállítás előmozdítása, ami mindannyiunkat képessé tesz az „építsük újra, de jobban” elvét követő közös újjáépítésre. A ma aláírt, az EU 2022. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozat az általunk az idei év során elért eredményeken alapul, és abban újólag megerősítjük a méltányosabb, zöldebb és digitálisabb Európa, valamint a jövőbe tekintő és a polgárai elvárásainak megfelelően cselekvő, senkit hátra nem hagyó Unió iránti elkötelezettségünket. – Janez Janša, Szlovénia miniszterelnöke

Európának megoldásokat kell találnia a polgárok aktuális problémáira, különös tekintettel a világjárványra és annak a polgárok mindennapi életére gyakorolt negatív következményeire, valamint a mindannyiunkat érintő hosszú távú kihívásokra, például az éghajlatváltozásra. Együttes nyilatkozatunk bizonyítéka azon elkötelezettségünknek, hogy intenzív közös munkát folytassunk annak érdekében, hogy megoldásokat találjunk mindezen ügyek kapcsán, az egészségügyi helyzettől kezdve az éghajlatváltozáson át a digitális transzformációig és a széles körű gazdasági jólétig. – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

A mai együttes nyilatkozat kiemeli azokat a kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokat, amelyek jelenleg a társjogalkotók előtt vannak, illetve amelyeket az Európai Bizottság 2022 őszéig elő fog terjeszteni. A nyilatkozat kötelezi a három intézményt arra, hogy kiemelt prioritásként kezelje azon kezdeményezések csoportját, amelyek célja az európai zöld megállapodás céljainak elérése, a digitális korra felkészült Európa megvalósítása, az emberközpontú gazdaság megteremtése, Európa világban elfoglalt pozíciójának erősítése, az európai életmód előmozdítása, továbbá demokráciánk védelme és megerősítése, valamint közös európai értékeink védelme.

A három intézmény arra törekszik, hogy 2022 végéig a lehető legnagyobb mértékű előrehaladást érje el az együttes nyilatkozatban foglalt kezdeményezések kapcsán. A három intézmény az arra vonatkozó kötelezettségvállalását is megerősítette, hogy a polgárok által irányított, Európa jövőjéről szóló konferencia eredményei nyomán intézkedéseket tegyen.

A három intézmény vezetője továbbá üdvözölte a 2021. év eredményeit, amelyekbe beletartozik a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomagban foglalt, nagyratörő intézkedések elfogadása, valamint az a rendkívüli erőfeszítés, amely lehetővé tette az uniós digitális Covid-igazolvány 2 hónapon belüli elfogadását, hogy a polgárok szabadon utazhassanak az EU-n belül. Ezen túlmenően fontos jogszabályok kerültek elfogadásra több, már a 2021. évre vonatkozó együttes nyilatkozatban meghatározott kiemelt terület esetében. Ezek közé tartozik az európai klímarendelet, valamint az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontról, a magas szintű képzettséggel rendelkező migráns munkavállalók által igénybe vehető uniós kékkártyáról, az országonkénti adóügyi jelentéstételről, a kettős felhasználású termékek európai uniós ellenőrzési rendszeréről, az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer végrehajtásáról, valamint az online terrorista tartalom megelőzéséről szóló, és a gyermekek online szexuális zaklatásának kezelésére irányuló jogszabály. Más kiemelt javaslatokról, mint például a 8. környezetvédelmi cselekvési programról, az EU-n belüli barangolás előnyeinek további 10 évre történő kiterjesztéséről, továbbá az Európai Gyógyszerügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ megbízatásának megerősítéséről pedig ideiglenes megállapodás született a társjogalkotók között, és jelenleg az elfogadást megelőző véglegesítésük zajlik.

Következő lépések

A három intézmény mostantól a mai nyilatkozat és az azt kísérő – 138 kulcsfontosságú jogalkotási javaslatot felsoroló – munkadokumentum alapján fog együtt dolgozni.

Háttér

Az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács 2016 óta egyeztet és állapodik meg egymással az EU-nak a következő évre szóló jogalkotási prioritásairól, melyeket egy évente kiadott együttes nyilatkozatban rögzítenek.

Ez lehetővé teszi az intézmények számára, hogy szorosabban dolgozzanak együtt egymással a Bizottság által előterjesztett azon kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokon, amelyek esetében a Tanács és a Parlament társjogalkotó.

Ezenkívül a három uniós intézmény tavaly első alkalommal írt alá együttes következtetéseket a 2020–2024-es időszakra vonatkozóan, amelyekben meghatározta a közös szakpolitikai célkitűzéseket és prioritásokat a következő európai választásokig.

”

Forrás:
Az uniós intézmények megállapodásra jutottak a 2022. évi prioritásokról egy reziliens és új erőre kapó EU érdekében ; Európai Unió Tanácsa; 2021. december 16.
Szerkesztői megjegyzés: Az EU 2022. évi jogalkotási prioritásaihoz kapcsolódó munkadokumentum (Joint Declaration on EU Legislative Priorties for 2022 – Working document) fontos irat. A 138 kulcsfontosságú jogalkotási javaslat meg fogja határozni az uniós intézmények 2022. évi tevékenységét (sok a 2021-es évről áthúzódó lemaradás is).

A polgári KBVP (közös biztonság- és védelempolitika) területére vonatkozó paktum: Az EU Tanácsa a következtetéseiben elismeréssel szól az elért eredményekről

„A Tanács a mai napon következtetéseket fogadott el a polgári KBVP területére vonatkozó paktumról, amelyekben újólag biztosított arról, hogy elkötelezett a közös biztonság- és védelempolitika polgári ágának megerősítése iránt.

A következtetésekben a Tanács kiemelte valamennyi polgári KBVP-missziónak a nemzetközi békéhez és biztonsághoz való kulcsfontosságú hozzájárulását, ami a külső konfliktusok és válságok integrált uniós megközelítésének elengedhetetlen eszközét jelenti. A következtetésekben emellett hangsúlyozza, hogy a KBVP polgári dimenziója milyen módon képes hozzájárulni az új és a kialakulóban lévő fenyegetésekre és kihívásokra adandó válaszintézkedésekhez, beleértve azokat, amelyek a hibrid fenyegetésekhez, a kiberbiztonsághoz, a terrorizmushoz és a radikalizálódáshoz, a dezinformációhoz és az információmanipulációhoz, a szervezett bűnözéshez, a határigazgatáshoz és a tengeri védelemhez, valamint az erőszakos szélsőségesség megelőzéséhez és az ellene való küzdelemhez kapcsolódnak. A Tanács a következtetésekben emlékeztet továbbá arra, hogy a polgári KBVP-missziók hozzájárulnak a partnerországok rezilienciájának erősítéséhez.

A Tanács üdvözli a polgári KBVP területére vonatkozó paktum 2021. november 19-én tartott éves felülvizsgálati konferenciáján valamennyi érdekelt fél által tanúsított elkötelezettséget, valamint azokat a köztes lépéseket, amelyek a további intézkedéseket illetően iránymutatásul szolgálnak majd a paktumban foglalt valamennyi kötelezettségvállalás legkésőbb 2023 nyarának elejéig történő teljes körű és koherens végrehajtásának biztosításához. A Tanács üdvözli ezenfelül a polgári KBVP területére vonatkozó paktum végrehajtása terén mind nemzeti szinten a tagállamok által, mind uniós szinten az EKSZ és a Bizottság szolgálatai által elért általános eredményeket. Nőtt a polgári KBVP-missziókban részt vevő tagállami szakértők száma és intenzívebbé vált a KBVP területének szereplői, valamint a bel- és igazságügyi (IB) szereplők közötti uniós és tagállami szintű együttműködés, ami rávilágít a külső és a belső biztonság közötti szoros kapcsolatra. Az EKSZ és a Bizottság támogatni fogja a tagállamokat a polgári KBVP-missziók teljes körének végrehajtásához szükséges képességek, kapacitások és kompetenciák kifejlesztésében és biztosításában, és mindannyian törekedni fognak a kiegészítő jelleg és a szinergiák erősítésére.

A Tanács emlékeztet arra, hogy a stratégiai iránytű az elfogadását követően további iránymutatást fog adni az ambíciószint tekintetében, továbbá a biztonság és a védelem területén politikai irányvonalakat határoz meg, valamint konkrét célokat és célkitűzéseket, többek között a polgári KBVP tekintetében is.

Háttér és a további lépések
A paktum a tagállamok által a Külügyek Tanácsának 2018. november 19-i ülésén elfogadott következtetések nyomán jött létre. A paktum révén az EU meg kívánja erősíteni a polgári válságkezelési missziók bevetésére és fenntartására vonatkozó kapacitását. E missziók célja, hogy a rendőrség, a jogállamiság és a polgári közigazgatás megerősítését szolgálják instabil és konfliktus által sújtott környezetekben.

Az EU jelenleg 11 polgári missziót folytat Ukrajnában, Grúziában, Koszovóban*, Líbiában, a palesztin területeken (Ramallah és Rafah), a Közép-afrikai Köztársaságban, Nigerben, Maliban, Szomáliában és Irakban.
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

—
Ülések”

Forrás:
A polgári KBVP területére vonatkozó paktum: A Tanács a következtetéseiben elismeréssel szól az elért eredményekről; Európai Unió Tanácsa; 2021. december 13.
Lásd még: Közös biztonság- és védelempolitika (KBVP); Wikipédia

Az Európai Unió 2021-ben – Az intézményi vesztes: az Európai Bizottság

„Mandátumának közepén jár az európai intézményrendszer. Az Európai Parlament a pozíciók ciklusközepi újraosztásához készülődik, az Európai Tanács elnökének megbízatását is meg kell hosszabbítani – bár ez valószínűleg csak formalitás lesz -, így tulajdonképpen az Európai Bizottság tervezheti teljes nyugalommal év végi szabadságát. Ez a nyugalom azonban könnyen megtévesztő lehet. Valójában idén az Európai Bizottságnak akadt a legtöbb aggódnivalója, ő ugyanis az év intézményi vesztese.

Tavaly az Európai Parlament zárt presztízse szempontjából különösen rossz évet, az Európai Bizottság a becsületes túlélő címét kapta. Idén romlott a helyzett. Míg 2020-ban az Európai Bizottság szerepének megítélését nagymértékben javították a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság felszámolására tett erőfeszítései, addig idén semmi sem sikerült a testületnek. A geopolitikai kudarcok átokként üldözik az önmagát geopolitikainak nevező Bizottságot. Az év elején rögtön Josep Borrell külügyi főképviselő moszkvai látogatása hozott megalázó perceket a globális ambíciókat dédelgető Európai Unió képviselőjének. Alig múlt el két hónap, és ankarai látogatása során a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szorult egy kanapéra Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Erdogan török elnök mellett. A geopolitikai megaláztatásokból azonban még nem volt elég: a nyár végén az Európai Uniónak tehetetlenül és információ nélkül kellett végignéznie, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait Afganisztánból, magukra hagyva szövetségeseit.

Talán a geopolitikai kudarcokat akarta feledtetni az Európai Bizottság, amikor más területeken keresett magának kárpótlást – nem sok sikerrel. Az év közepétől egyértelműen egyre politikaibbá vált a testület működése. Ennek eredményeként előbb a két, a Bizottság által már korábban is renitensnek tekintett tagállammal, Lengyelországgal és Magyarországgal éleződött ki egyre jobban a konfliktusa, majd az Európai Parlamenttel keveredett rosszízű politikai vitába, amelynek eredményeként az Európai Parlament beperelte a Bizottságot. Akárhogy is alakul ezeknek az idén kirobbanó vagy élessé váló konfliktusoknak a kimenetele, a Bizottság nem tud nyertesként kikerülni a csatákból. Akárcsak a geopolitikai kudarcok, a politikai viták is eredményüktől függetlenül gyengítik az Európai Bizottság pártatlan közvetítő szerepébe vetett bizalmat. Márpedig az elmúlt hetven évben az volt a legfontosabb tőkéje a testületnek.

Ha nem lett volna elég az idei év hányattatásaiból, év végére is jutott még kudarc. Az Európai Bizottság utóbb visszavont kommunikációs útmutatója nemcsak Helena Dalli egyenlőségért felelős biztos, de az egész Bizottság számára is az utóbbi évek legkínosabb története. Maga a dokumentum tartalma, de kiszivárgásának módja is azt az érzést kelti, hogy az Európai Bizottság ideológiai szakmunkások vagy túlkompenzáló idealisták gyűjtőhelye. Akármelyik változat is igaz, kiváló érveket szolgáltat az európai integrációval szemben amúgy is egyre kritikusabb politikai erők számára.

Az idei évben a kudarcok mellett eltörpültek az eredmények. Fontos mégis megemlíteni, hogy a gazdasági újjáépítési alap megkezdte működését, és az Európai Bizottság már az előlegek idei utalásával számos tagállam gazdasági nehézségeit enyhíteni tudta.

Összességében azonban ez nem változtat azon a tényen, hogy az Európai Bizottság rosszabb évet zárt, mint 2020-ban, amikor pedig a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági válság az egész döntéshozatali eljárást nagy próbatétel elé állította. Persze, ciklus közepén nem könnyű jó színvonalon működni: a kezdeti lendület már eltűnőben, a mandátumvégi hajrá még nem tűnik fel a láthatáron.

Számos jel utal ugyanakkor arra, hogy 2022 sem lesz könnyebb, mint az idei év volt. A CDU ellenzékbe kényszerülésével Ursula von der Leyen számára nehezebbé válhat a saját politikai hátterének biztosítása. A szlovén elnökség leköszönte után januárban kezdődő francia elnökség hatékonyságát pedig nagymértékben aláássa az áprilisi elnök-, és az azt követő parlamenti választás.”

Forrás:
Az Európai Unió 2021-ben – Az intézményi vesztes: az Európai Bizottság; Navracsics Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Európa Stratégia Intézet; 2021. december 9.

Az Európai Unió 2021-ben. Gazdaság és pénzügy

„Úgy tűnik, hogy az Európai Unió egyelőre nem tudott megbirkózni a rá nehezedő válság nyomásával. Paolo Gentiloni, az Európai Unió gazdasági ügyekért felelős biztosa az év elején úgy vélte, hogy az unióban 2022 közepe előtt nem várható számottevő gazdasági javulás. Emiatt azt javasolta, hogy a költségvetési szabályok maradjanak egyelőre felfüggesztve, valamint, hogy az államok használják ki az olcsó kamatokat. Így további beruházásokkal elkerülhetik a tömeges csődbejelentéseket és a tartós munkanélküliséget. Annak reményében, a „jó adósság” a későbbi újraépítést szolgálja, arra biztatta a tagállamokat, hogy fektessenek a kutatásba, az oktatásba, az egészségügybe, valamint az infrastruktúra fejlesztésébe.

A jelentős állami ösztönző politikák azonban maguk után vonták az infláció gyors növekedését, amely az EU-ben meghaladta a várakozásokat. Az infláció kezelése érdekében több uniós tagállam központi bankja növelte arany készleteit. Írország tizenkét év után először fordult ehhez az eszközhöz annak érdekében, hogy is ez által is stabilizálja árait. Egy korábbi döntés értelmében Magyarország megháromszorozta eddigi arany készletét, így közép-kelet-európai térségben a harmadik helyet tudhatja magának. A világszerte magas infláció miatt megnövekedett a kriptovaluták értéke. Válaszul az Európai Központi Bank a digitális euró bevezetését vetítette előre. A felhasználók adatainak tárolása és kezelése azonban egyelőre számos aggályt vet fel, amelyek megválaszolására a digitális pénznemet kezelő EKB még nem talált adekvát válaszokat.

A gazdasági válság, Európai zöld megállapodás és az éghajlat-politikai célok hibás kezeléseként jelentek meg az Európai Unió legtöbb tagállamában elszabaduló energia árakban. Az üveggázhatás csökkenését célul kitűző szakpolitikák hatására a gáz kibocsátási kvótaegységára drasztikusan megnövekedett és ez maga után vonta az energia árak növekedését is. Az elmúlt öt év adatai szerint az olaj, a gáz, valamint a szén árak aránytalanul gyorsan növekedtek az elmúlt hónapokban, meghaladva a több éves átlagot. Több uniós országban az energia hiányára készítették fel a lakosságot.

A járvány okozta gazdasági válság alatt élesedett az ellentét az óriásvállalatok és az egyes tagállamok kis- és középvállalatai között. Az uniós közös piac hatására egyes élelmiszeripari termékek egyre inkább homogenizálódnak és az óriásvállalatok termékei előbb-utóbb kiszorítják a helyi kistermelők és őstermelők által előállított élelmiszereket. Ez utóbbi talán még nem is volna önmagában különösebben nagy gond, ha mindezzel nem járna az a veszély, hogy az európai élelmiszer előállítása néhány óriásvállalatnál összpontosul – amelyek sérülése beláthatatlan következménnyel járhat.

A túlzott összpontosításra való törekvés több ponton is tovább élezte az EU és Magyarország közötti amúgy is feszült kapcsolatot. Először is, eltértek az érdekek és a vélemények az európai minimálbér ügyében is. A májusban tartott portói szociális csúcstalálkozó nem vezetett eredményre, hiszen Ausztria és Magyarország nem kívántak hozzájárulni az uniós hatáskörök ilyen jellegű kiterjesztéséhez. Másodszor, a legtöbb tagállam kérte és meg is kapta az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből a rendelkezésére álló vissza nem térítendő alapokat és a kölcsönként felvehető pénzösszeget is. Magyarország nem kívánt élni ez utóbbi lehetőséggel, a szükséges forrásokat külső piacokról szerezte be, elkerülve a politikai feltételrendszert. A Magyarország által igényelt vissza nem térítendő 7,2 milliárd euró (megközelítőleg 2500 milliárd forint) összegű támogatás igényét azonban az Európai Bizottság egyelőre nem hagyta jóvá. Jelenleg úgy tűnik, hogy a jogállamiságra vonatkozó viták miatt nem is fogja támogatni.

A politikai alapú konfliktusok élesedése elkerülhetetlennek tűnik, amelynek komoly következményei lehetnek az EU és Magyaroroszág gazdasági és pénzügyi viszonyrendszerére is. Úgy tűnik, hogy egyelőre Magyarország gazdasága stabilabb lábakon áll, mint az EU több országa. Ráadásul a várakozástól eltérően, az unió gazdasága egyelőre nem pattant vissza a pandémia előtti szintre és a meredeken növekedő infláció kétségessé teszi az optimista előrejelzések megalapozottságát. Ennek ellenére, hosszútávon, Magyarországnak legalább annyira szüksége van az EU által biztosított gazdasági és kereskedelmi lehetőségekre, mint az uniónak hazánk piacára. Reméljük, hogy a jövő tartogat egy kölcsönösen sikeres együttműködés kialakításának lehetőségét is. ”

Forrás:
Az Európai Unió 2021-ben. Gazdaság és pénzügy; Máthé Réka Zsuzsánna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Európa Stratégia Intézet; 2021. december 7.

Az Európai Unió 2021-ben – Oktatáspolitika

„Milyen új irányokba fejlődött 2021-ben az uniós tagállamok együttműködése az oktatáspolitika területén?

2020-at követően, az idei esztendőben már kevesebb figyelem helyeződött a tagországok, illetve a polgárok részéről az európai oktatáspolitikára, annak fejlődésére. Ennek ellenére három nagyobb terület mégis kiemelhető, amelyekben előrelépés történt 2021-ben.

Az egyik az európai oktatási térség létrejöttéhez kötődik. 2025-re történő megvalósításához az Európai Bizottság több részterületen fogalmazott meg reformjavaslatokat, közéjük tartozik az európai diákigazolvány bevezetése, valamint az európai egyetemek létrehozása. Az egységes, bármely Erasmus+ programban résztvevő ország egyetemére alkalmas diákigazolványt az Erasmus+ mobilalkalmazás segítségével lehet majd használni. Ebből fakadóan, a Bizottság 2021 januárjában bemutatta a megújított applikációt, mely mostantól több digitális eszközről elérhető, kiterjesztve ezzel a lehetséges felhasználók körét. Hasonlóképpen az európai oktatási térség létrehozásához vezető lépést jelenti, hogy szeptemberben elindultak az első képzések az európai egyetemek keretében. Magyarországon, az ELTE-n – a CHARM-EU nevű egyetemi szövetség egyik tagegyetemén – jelentkezhettek hallgatók a „A fenntarthatóság globális kihívásai” nevű mesterképzésre.

Szintén ebben az évben határozták meg az oktatásért felelős miniszterek az előttünk álló évtizedre vonatkozó közös oktatáspolitikai céljaikat. Ezekben a korábbiakhoz képest új elemként jelent meg a digitális és zöld átalakulás elősegítése, mint az oktatás egyik fontos feladata. Ehhez kapcsolódóan 2030-ra elérendő célul tűzték ki, hogy a nyolcadik osztályosoknak több mint 85 százaléka rendelkezzen legalább alapszintű digitális kompetenciával. Ez az elem szintén most először szerepelt az országok által meghatározott referenciaértékek között.

A harmadik területet egy új közösségi program létrehozása jelenti. Ursula von der Leyen szeptemberben, az Európai Unió állapotáról szóló beszédében ismertette a kezdeményezést. Az ALMA (Aim, Learn, Master, Achieve) nevű uniós program bevezetésével azon 25 év alatti fiatalokat szeretné az Európai Unió támogatni, akik nem dolgoznak és oktatásban sem vesznek részt. Számukra más tagállamban történő időszakos munkavégzéshez nyújtanának anyagi támogatást, melynek célja, hogy a fiatalok új készségeket sajátítsanak el, könnyebben elhelyezkedjenek a támogatási időszakot követően a munkaerőpiacon, vagy éppen visszatérjenek az iskolapadba. Mindezzel pedig az EU hosszú távú célja, hogy csökkenjen a fiatalok körében a munkanélküliség, Európa versenyképessége pedig növekedjen.”

Forrás:
Az Európai Unió 2021-ben – Oktatáspolitika; Kalas Vivien; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Európa Stratégia Intézet; 2021. december 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. december 20.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • Multimédiás platform eszközbeszerzés (4 részben 502 db eszköz)
    Ajánlatkérő: Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/241, 2021.12.13.
  • Atlassian alkalmazások vagy licencek beszerzése
    Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/242, 2021.12.14.
  • Tabletek és tartozékaik
    Ajánlatkérő: Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/242, 2021.12.14.
  • Swift végpont üzemeltetése 2024. március 31-ig
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/243, 2021.12.15.
  • BSO842_Országlicenc igénylés
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/243, 2021.12.15.
  • Atlassian termékekhez kapcsolódó erőforrás beszerz
    Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/243, 2021.12.15.
  • BSO785_DDOS support
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/243, 2021.12.15.
  • EJBCA licensz követés és support 2022-23
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/243, 2021.12.15.
  • Cisco SW 2022-23
    Ajánlatkérő: Információs Hivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/244, 2021.12.16.
  • Szélessávú kommunikációs eszközök beszerzése
    Ajánlatkérő: Pro-M Professzionális Mobilrádió Zártkörűen Működő Rt.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.500.000.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/244, 2021.12.16.
  • Adatközponti rackrendszer és tartozékai
    Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/244, 2021.12.16.
  • Irodai szoftverlicencek beszerzése (801/2021)
    Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/244, 2021.12.16.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Főnix eszközök – Tájékoztató eredményről
    Ajánlatkérő: Miskolci Egyetem
    Nyertes: Lumen Multimédia Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.193.400,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/242, 2021.12.14.
  • A tájékoztató a KM01GEOS18 szerinti KM2-ről (térinformatikai szoftver)
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: GDi Magyarország Kft.;WSH Kft.;ASH Szoftverház Kft.;4Sales Systems Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 245.885.056,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/242, 2021.12.14.
  • Mobiltávközlési szolgáltatás 24 hónapra
    Ajánlatkérő: NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság
    Nyertes: Telenor Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 41.500.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/244, 2021.12.16.
  • Hordozható számítógépek beszerzése KB2
    Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
    Nyertes: 99999 Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 81.181.600,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/244, 2021.12.16.
  • DEK-1082 Tároló rendszerek gyártói support szolg.
    Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
    Nyertes: TRACO Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.978.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2021/245, 2021.12.17.

Egyre több személyre szabott szolgáltatás segíti az e-ügyintézést

„December végén lezárul a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) vezette konzorcium 1,19 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatású „Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) továbbfejlesztése, bővítése, bevezetése” (KÖFOP-1.0.0 – VEKOP –15 – 2016- 00027) elnevezésű projektje, melynek keretében a korábban már bevezetett szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (SZEÜSZ) fejlesztették tovább. A projekt eredményeként bővült a Kormányzati Adatközpontban üzemeltetett elektronikus szolgáltatások köre, az állampolgárok és a hivatalok a továbbfejlesztett szolgáltatásokat a korábbinál rugalmasabban tudják igénybe venni.

2021. december 31-én lezárul az 1,19 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatású „Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ) továbbfejlesztése, bővítése, bevezetése” (KÖFOP-1.0.0 – VEKOP –15 – 2016- 00027) elnevezésű projekt – jelentették be a fejlesztésért felelős konzorcium 2021. december 16-án tartott sajtóeseményén.

Magyarország Kormánya a digitalizáció kihívásaira válaszul korszerű, egységes online ügyintézési környezetet teremtett az állampolgárok, vállalkozások és ügyintézők számára. A SZEÜSZ-rendszer egymással is együttműködő, a háttérben észrevétlenül meghúzódó online funkcióit minden elektronikus ügy intézése során igénybe veszik az ügyfelek és a rendszerhez csatlakozott intézmények. A rendszer bizonyos elemeivel ugyan közvetlenül nem találkozunk az elektronikus azonosítás, meghatalmazás, fizetés, kézbesítés, vagy aláírás során, de hozzájárulnak ezen szolgáltatások rugalmas, biztonságos, gördülékeny igénybevételéhez. A jogszabályi előírásoknak és a nemzetközi szabványoknak megfelelő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, mint építőkockák biztosítják a csatlakozott szervezetek számára, hogy gyorsan, költséghatékonyan alakítsák ki az elektronikus közszolgáltatásaikat. Ezeket a részelemeket így a csatlakozott intézményeknek nem kell maguknak fejleszteniük, csak be kell illeszteniük saját elektronikus folyamataikba.

A projektnek köszönhetően a szakemberek egyrészt a korábban létrehozott elemeket fejlesztették tovább (a Részleges Kódú Telefonos Azonosítás, a Rendelkezési Nyilvántartás, az Összerendelési Nyilvántartás, az Időszaki Értesítési Szolgáltatás és az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer vonatkozásában). A fejlesztés eredményeként ezeken a szolgáltatásokon túl olyan kiegészítő elemeket hoztak még létre, amelyek biztosítják – többek között – SZEÜSZ rendszerhez történő csatlakozás elektronikus módját. A SZEÜSZ projekt eredményei támogatják és megkönnyítik az elektronikus ügyintézés mindennapjait akár a csatlakozó szervezet, akár az intézkedő ügyfél szempontjából, hozzájárulva ezzel a teljeskörű elektronikus ügyintézés elterjesztéséhez. A projektről információk a https://www.nisz.hu/hu/projektek oldalon találhatók.

A fejlesztést az Európai Szociális Alap, valamint Magyarország költségvetése finanszírozta a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében. A projektet a Széchenyi 2020 keretében a konzorciumvezető NISZ Zrt. az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft-vel és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel közösen valósította meg.”

Forrás:
Egyre több személyre szabott szolgáltatás segíti az e-ügyintézést; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2021. december 16.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Fókuszban az innovatív kiberbiztonsági képzések: Észtország itt is az élen – de van már magyar együttműködés is
Fókuszban az innovatív kiberbiztonsági képzések: Észtország itt is az élen – de van már magyar együttműködés is

Az elmúlt heti hírlevelünkben részletesen beszámoltunk a NATO-országok legfontosabb éves kibervédelmi gyakorlatáról, amelyre a kibertérrel kapcsolatos innovációk „nagyhatalmaként” tekintett Észtországban került sor. Ennek során említettük azt is, hogy a különleges felkészülésre (amelyre a védelmi szövetség valamennyi tagállamából, illetve néhány baráti országból érkeztek a szakemberek) a Tallinn központjában található CCDCOE, azaz a NATO Egyesített Kibervédelmi Kiválósági Központja biztosított valósághű szimulációk futtatására alkalmas „gyakorlóteret”. A létesítmény elnevezésére valóban ez a legjobb magyar kifejezés, hiszen a hivatalos titulus, a „Cyber Range” a katonai gyakorlóterek, még inkább lőterek névformájában gyökerezik.

A Kiber Gyakorlótér egy a külvilágtól gondosan elszigetelt (tehát a világhálóról, sőt a kisebb helyi rendszerekről is leválasztott) számítógépes platform, amelyen a valóságot élethűen modellező körülmények között lehet generálni különféle kiberfenyeget6éseket, vészhelyzeteket. A támadások és egyéb kiberincidensek elleni védekezés begyakorlására így a tényleges viszonyokat jól imitáló feltételek között kerülhet sor. A NATO Kiber gyakorlótere azonban – talán mondanunk sem kell – a nagyközönség elől szigorúan elzárt intézmény. Bejutás, akár szakmai látogatás céljából, csak hosszadalmas engedélyeztetési procedúra, és természetesen átfogó ellenőrzések után történhet – és az is alapvetően csak NATO-tagállamok polgárai számára. Ugyanakkor az elmúlt időszakban jól érezhetően felerősödött az a koncepció, amely a kiberteret érő fenyegetések rohamos kiterjedésével párhuzamosan az eredményes védekezés zálogát a kiberbiztonság „társadalmasításában” látja. Az egyre növekvő számú (és tegyük hozzá: egyre kifinomultabb, egyre nagyobb szakértelmet tükröző, egyre összetettebb) támadásokkal szemben a polgári és katonai szakmai szervezetek szakembergárdája már aligha képes eredményesen felvenni a küzdelmet. A kiber gyakorlóterek nagy előnye, hogy valósághű, a gyorsan változó fenyegetési környezethez gyorsan hozzáigazított (tehát nem elavult tudást közvetítő), gyakorlat-orientált képzéseket biztosítanak. A NATO CCDCOE Központjában található Kiber Gyakorlótérhez hasonló, élethű felkészülést biztosító platform-környezetek természetesen nem ismeretlenek a világban máshol sem.

A probléma azonban az, hogy az ilyen cyber range tréninghelyek (azaz, a platformon futó speciális szoftveres alkalmazások) gyakorlatilag csak egy szűk szakmai réteg számára hozzáférhetőek. Kezdjük mindjárt ott, hogy az ilyen alkalmazások egy része (ahogy azt a NATO központi tréning eszközénél már említettük) csak minősített felhasználók számára ad lehetőséget a képzésre. Az amerikai Xnet, vagy a National Cyber Range például csakis kiválasztott kormányzati tisztviselőknek ad lehetőséget az élethű gyakorlásra. A másik gond természetesen a költségekkel van. A kereskedelmi forgalomban hozzáférhető ilyen kiber gyakorlótér szoftverek jellemzően 100 ezer dollár feletti összegbe kerülnek, amihez természetesen jelentős további tételekkel járul még a rendszeres karbantartás díja. A költség tehát továbbra is igen magas. Jelenleg nem létezik olyan, a felsőoktatási intézmények tömeges igényeihez, ám ugyanakkor korlátozott erőforrásaihoz igazított cyber range csomag, ami köré építve az egyetemi kiberiztonsági képzésekbe lehetne integrálni ezt a páratlanul eredményes oktatási eszközt. A szabadon (kereskedelmi forgalomban) elérhető megoldások ugyanakkor a szimulált helyzetek bonyolultságát tekintve sem különösebben fejlettek. Pontosabban, az igazi gond talán az ezekkel a platformokkal (például a közismert DEFCON Capture the Flag Challenge szoftverrel), hogy nem konfigurálhatóak. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a potenciális felhasználók sokszor nagyon is egyedi igényeihez nem lehet hozzáigazítani a modellezett fenyegetéseket, vészhelyzeteket. A tréning, a gyakorlás tehát bár „gyakorlati jellegű”, valójában mégis meglehetősen általános érvényű. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a szimulált krízishelyzetek nem igazíthatók a valós élet ténylegesen szinte naponta változó (bővülő, illetve új elemekkel gyarapodó) fenyegetés-panorámájához.

A kiberbiztonság széleskörű kiterjesztésére építő filozófia támogatására az észt kormányzat idén egy jelentős fejlesztési projektbe kezdett, amelynek célja egy nyílt hozzáférésű, korszerű (jól konfigurálható) kibervédelmi gyakorlótér platform kifejlesztése. Az Észt Honvédelmi Minisztérium égisze alatt zajló projekt, amelyhez 3,3 millió eurós támogatást sikerült elnyerni a Norvég Alap forrásaiból, az ún. Zöld IKT Program (Green ICT Programme) átfogó csomagjához kapcsolódik. A projekt fókuszában a felsőoktatási szektor, valamint a kiberbiztonsági vállalati kör áll. A 2024 februárjában záruló fejlesztési projekt keretében egy olyan számítástechnikai gyakorlási- és fejlesztési környezet kialakítása a cél, ahol biztonságos körülmények között valósítható meg az innovatív kiberbiztonsági megoldások és termékek fejlesztése, tesztelése és validálása. Átvitt értelemben tehát az Open Cyber Range Project, azaz a Nyílt hozzáférésű Kiberbiztonsági Gyakorlótér Projekt a kiberbiztonsági tudatosság széleskörű elterjesztéséhez szeretne hathatósan hozzájárulni. Az innovatív szemléletű kiberbiztonsági megoldások kifejlesztésének előmozdítása mellett a kiberbiztonsági tudatosság erősítése is a cél. A két év futamidejű projekt (amelyben az észt védelmi tárca mellett partnerként közreműködik a TalTech, azaz a Tallinni Műszaki Egyetem, valamint a Norvég Természettudományi és Műszaki Egyetem is) alapvető funkciója tehát az is, hogy innovatív képzési eszközökkel segítse a felsőoktatásban tanulók valósághű kiberbiztonsági képzését.

Ehhez kapcsolódva érdemes megjegyezni: az észt TalTech a gazdája egy másik most futó nemzetközi fejlesztési programnak is, amely szintén a kiberbiztonsági tudatosság és képzettség erősítését célozza, hasonlóan innovatív megoldásokkal. A CASPA-projekt számunka azért is különös jelentőségű, mert a Tallinni Műszaki Egyetem csapatával a magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiberbiztonsági szakemberei dolgoznak együtt, közös konzorciumban, amelyhez a lengyel Kosciusko Intézet és az innovatív webfejlesztéseivel kitűnő magyar-észt start-up, a Cyex adja a további partneri kört. A két évnél valamivel hosszabb futamidejű, ERASMUS+ forrásokból finanszírozott projekt keretében a nemzetközi szakembergárda olyan újszerű (alapvetően online platformon folyó) képzési programot (tananyagot) fejleszt, amellyel a résztvevő országok lényegében azonos tartalmú és formájú kiberbiztonsági képzéseket tudnak indítani a nem-mérnök képzettségű szakemberek nagyon széles csoportjainak. A fejlesztés mögött álló koncepció „jelszava”: a kiberbiztonság ma már nem (csupán) a számítástechnikusok, informatikai mérnökök feladata.
Open Cyber Range
CASPA projekt: innovatív képzési módszerek és kiberbiztonság a közszférában
Az ismertetés Dr. Nyáry Gábor munkája.

A Visegrádi Csoport országainak egyetértési megállapodása az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló együttműködés fejlesztésére

„A Visegrádi Csoport országainak kormányfői a soros magyar elnökség kezdeményezésére egyetértési megállapodást (Memorandum of Understanding) írtak alá 2021. december 13-i budapesti találkozójuk során az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló közép-európai együttműködés fejlesztésére.

A Visegrádi Csoport országainak kormányfői a soros magyar elnökség kezdeményezésére egyetértési megállapodást (Memorandum of Understanding) írtak alá 2021. december 13-i budapesti találkozójuk során az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló közép-európai együttműködés fejlesztésére.

Az űrszektor dinamikusan növekvő jelentősége szükségessé teszi, hogy a négy állam e kutatásintenzív csúcságazat terén is szorosabban működjön együtt, ösztönözve gazdasági szereplőik, kutatóintézeteik és egyetemeik hatékonyabb közös munkáját az űrkutatásban és az űripari innovációban, továbbá álláspontjuk egyeztetését egyes nemzetközi szervezetek napirendjén lévő űrügyi kérdésekről. A keretmegállapodás részes államai eltökéltek közös űrgazdasági és tudományos programok indítása, valamint a közép-európai régió láthatóságának és elismertségének növelése mellett.

Három visegrádi ország az Európai Űrügynökség tagállama, Szlovákia együttműködő partnerállama. A visegrádi országok közreműködtek az Európai Unió idén tavasszal hatályba lépett Űrprogramjának kidolgozásában is, és érdekeltek vagyunk abban, hogy a szektor fejlődését célzó, jelentősen megemelt uniós pénzügyi forrásokra sikerrel pályázzanak a közép-európai entitások.

Az űrszektor eredményei ma már mindennapi életünk részei, legyen szó navigációról, meteorológiáról, környezetvédelemről, mezőgazdaságról, vízgazdálkodásról, természeti katasztrófák megelőzéséréről és kezeléséről, honvédelemről és nemzetbiztonságról. A visegrádi országok miniszterelnökeinek megállapodása biztosítja a legfelsőbb szintű kormányzati támogatást ahhoz is, hogy az űrtechnológiákat a négy ország az eddigieknél is hatékonyabban, egymással szorosabb együttműködésben alkalmazza és fejlessze a jövőben.”

Forrás:
A Visegrádi Csoport országainak egyetértési megállapodása az űrkutatás és békés célú űrtevékenység terén zajló együttműködés fejlesztésére; kormany.hu; 2021. december 15.

Németország kiberbiztonsági architektúrája

„A kiberbiztonság a német bel-, kül-, biztonság- és védelempolitika központi elemévé vált, a téma számos nemzeti és nemzetközi kapcsolataival együtt. Ebben az összefüggésben szeretnénk hozzájárulni a terület strukturált, szakpolitikai megközelítéséhez. Jelen munkánk része a Stiftung Neue Verantwortung kiberbiztonsági politikával kapcsolatos tevékenységének.
A kiadvány bemutatja Németország kiberbiztonsági architektúráját, beleértve nemzeti és nemzetközi kapcsolatait. Tartalmazza továbbá a rövidítések és szereplők listáját, valamint az egyes szereplők közötti kapcsolatok magyarázatát. A vizualizáció interaktív formában elérhető.

Egy ország kiberbiztonsági architektúráján minden olyan szereplőt – kormányzati ügynökségeket, platformokat, szervezeteket stb. – értünk, amelyek a kiberbiztonsági politika nemzeti meghatározása szerint az ökoszisztéma részét képezik. Ebben a kiadványban csak a kiberbiztonsági architektúra kormányzati részét soroljuk fel, vagyis az összes kormányzati és közvetlenül kapcsolódó szereplőt. A következő frissítés 2022 márciusában/áprilisában jelenik meg.”

Forrás:
Deutschlands staatliche Cybersicherheitsarchitektur; Impulse; Stiftung Neue Verantwortung; 2021. december 14.
A kiadvány és a külön vizualizáció angolul is elérhető: Germany’s Cybersecurity Architecture

Az amerikai hadsereg stratégiai előrejelző szoftverrendszert fejleszt a kínai reakciók előzetes értékelésére

„Az Egyesült Államok csendes-óceáni hadereje szakértői olyan szoftverrendszert fejlesztenek, amely készítői reményei szerint képes annak előrejelzésére, hogy a kínai kormány hogyan fog reagálni az Egyesült Államok térségbeli akcióira, például a katonai célú eladásokra, az Egyesült Államok által támogatott katonai tevékenységre, sőt a kongresszusi látogatásokra is olyan érzékeny területeken, mint Tajvan.

Mivel a két ország közötti konfliktus számos esetben kapcsolódik a problémák szempontjából nehezen meghatározható területekhez, ezért a helyzet értékeléséhez a mutatóknak a szokásosnál sokkal szélesebb körét kell a vizsgálatba bevonni, majd összesíteni, és megérteni a kölcsönhatásukat.

A rendszer a „stratégiai súrlódások” előrejelzésére lesz alkalmas. A 2020 eleje óta rendelkezésre álló adatokat vizsgálják, és ennek alapján értékelik azokat a jelentős tevékenységeket, amelyek hatással voltak az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatokra. A remények szerint a számítógépes rendszer segít majd a Pentagonnak megjósolni, hogy bizonyos tervezett akciók vajon túlméretezett kínai reakciót váltanak-e ki. A kiélezett helyzet miatt nagy szükség van olyan eszközre, amely segít elkerülni, hogy nem szándékoltan olyan kínai reakciókat váltsanak ki, amelyek nem kívánatosak.

Az új szoftver lehetővé teszi az amerikai illetékesek számára, hogy már négy hónappal előre tudják jelezni a tervezett intézkedések hatását.”

Forrás:
U.S. builds new software tool to predict actions that could draw China’s ire; Mike Stone; Reuters; 2021. december 16.

Szakirodalom

Az algoritmikus méltányosság társadalmi-technikai szemmel

„A szerzőtrió munkája az Information Systems Journal című szaklapban jelent meg. Céljuk annak bemutatása, hogy amennyiben egy információs rendszer algoritmikus eszközöket használ a méltányosság biztosítására, akkor az eredmény miért függ a technikai és a társadalmi struktúrák közötti kölcsönhatásoktól. Mivel ez a szemlélet a műszaki területek és a társadalomtudományok ismeretanyagát egyaránt integrálja, ezért új eredményekkel kecsegtet. Maga a tanulmány 310 algoritmikus méltányossággal foglalkozó cikk szisztematikus áttekintésén alapszik, amelyek alapján alapvető szakirodalmi téziseket rekonstruál, melyeket ütköztet a társadalmi-technikai értelemben felfogott algoritmikus méltányosság elképzelésével. A szerzők olyan holisztikus megközelítést javasolnak, amely társadalmi-technikai szempontok segítségével hozzásegít rendszerszintű elfogultság és a megkülönböztetés gazdagabb, mélyebb megértéséhez.

Az algoritmikus méltányosságot olyan új technológiaként értelmezik a szerzők, amely képes az automatizált döntéshozatalban előforduló rendszerszintű megkülönböztetés mérséklésére, lehetőséget teremtve az információs rendszerek méltányosságának javítására. A szerzők álláspontja szerint a méltányosság természeténél fogva társadalmi fogalom, és ezért az algoritmikus méltányosság technológiáit egy társadalomtechnikai szemüvegen keresztül érdemes megvizsgálni.

A tisztességtelen döntéseket gyakran nehéz felderíteni és kijavítani. Ez különösen nagy kihívást jelent, ha a döntés gépi tanuláson (azaz egy dinamikus tanuló rendszer képességein) alapul, mert ez esetben nem lehet érdemi magyarázatot adni a döntés meghozatalának módjára. A statikus és szabályokon alapuló algoritmusok is okozhatnak torzulásokat is, amelyek továbbra is rejtettek maradnak, hacsak nem vizsgálják felül az eredményeket módszeresen.

Mivel az algoritmusokat az adott feladathoz kapcsolódó teljesítményük alapján választják ki (pl. kockázat előrejelzése), nem pedig méltányosság alapján, a nem kívánt hatások gyakran észrevétlenek maradnak. Új fejlemény, hogy számos elképzelés fogalmazódott meg ennek a helyzetnek az orvoslására. Ezek az algoritmikus méltányosságot olyan technológiai megoldás részeként fogják fel, amellyel megelőzhető, hogy az automatizált döntéshozatal eredményeképpen különböző csoportokat szisztematikus hátrány érjen (vagy éppen előnyös helyzetbe kerüljenek). Technikai szempontból az így felfogott algoritmikus méltányosság azt jelenti, hogy matematikailag számszerűsítik az elfogultságot, és e mérőszám alapján mérsékelik az egyes csoportokat sújtó megkülönböztetést. Ennek az elképzelésnek számos gyakorlati megvalósítása született. Azonban az algoritmikus döntéshozatal méltánytalansága nem csupán technikai jelenség: társadalmi, szervezeti és technikai forrásai vannak, ezeket a társadalmi és technikai struktúrák egyaránt megerősítik, ezért társadalmi-technikai szempontból kell megközelíteni a problémát.

A társadalmi-technikai nézőpont elismeri, hogy egy adott döntéshozatali rendszer eredményei a technikai és társadalmi struktúrák közötti, valamint az instrumentális és humanista értékek közötti kölcsönhatástól függenek. A döntéshozatal nem tisztán technikai összefüggések szerint történik: a személyek a döntések alanyai és tárgyai is. Azonban az is helytelen lehet, ha tisztán társadalmi problémaként kezeljük a problémát, mert az így javasolt megoldásoknak az algoritmusok által meghatározott döntéshozatali rendszerbe kell illeszkedniük. A döntéshozatal társadalmi és technikai elemei sok szempontból összefonódnak, és átfogóbb, ökoszisztéma-alapú szemléletet követelnek meg. Az algoritmikus méltányosság hatékony megvalósításához koordinációra és egyensúlyra van szükség a technikai innováció, a politikai/jogi intézkedések és a társadalmi tudatosság között. Ugyanakkor még nem rendelkezünk olyan egységes perspektívával, amely képes lenne integrálni a technológiai és társadalmi erőfeszítéseket az algoritmikus méltányosság biztosítására.

A Sociotechnical View of Algorithmic Fairness; Mateusz Dolata, Stefan Feuerriegel, Gerhard Schwabe; Information Systems Journal; 2021. október 7.”

Forrás:
Az algoritmikus méltányosság társadalmi-technikai szemmel; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet; 2021. december 3.
Lásd még: Sociotechnical systems (STS); Wikipédia

Magyary Zoltán összes munkái – megjelent a második kötet

„A Magyary Zoltán összes munkái című kritikai kiadássorozatnak immár a második kötete lát napvilágot. A honi közigazgatás-tudomány nemzetközileg is ismert iránymutató professzora költségvetési jogi tárgyú, pénzügyi irányultságú első monográfiájában pragmatikus, világos precizitással fogalmazza meg mondanivalóját és ezek között elvi tételeit. Akár rögtön az előszóban: „A közigazgatás feladata a cselekvés. Jogállamban ezt a jogrend szabályozza. A jogszerű közigazgatásnak azonban számos komoly problémája van, amelyek megoldására nem jogszabályok, hanem a jogtudomány vannak hivatva.”

A kötet szerkesztő-lektora, egyben a sorozat szerkesztője Patyi András, Máthé Gábor szakmai lektorként, Auer Ádám pedig szerkesztőként vett részt a kiadásban. A sorozat első kötetéhez hasonlóan a bevezető tanulmány és az alapszöveg gondozása – kritikai szövegkiadóként – Koi Gyula munkája. A kritikai jegyzetapparátust Gregóczki Etelka, Szabó Ildikó, valamint Koi Gyula készítette.

A szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt írta: Koi Gyula
A jegyzeteket írta: Gregóczki Etelka, Koi Gyula, Szabó Ildikó”

Forrás:
Magyary Zoltán összes munkái (1923); Ludovika Egyetemi Kiadó; 2021. november 30.
Lásd még: A sorozat I. kötete: Magyary Zoltán összes munkái (1919-1922)

Megújult a Közszolgálati Tudásportál a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen

„Az Egyetemi Könyvtár, az Informatikai Igazgatóság, valamint külsős fejlesztők munkájának köszönhetően megújult a Közszolgálati Tudásportál. Az oldal a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen keletkezett, az egyetemi képzésekkel és kutatással kapcsolatos, valamint az Egyetem és jogelőd intézményeinek történetével összefüggő digitális dokumentumok adatbázisa.

„Ma már minden felsőoktatási intézmény rendelkezik repozitóriummal, azaz olyan digitális adattárral, ahol az intézményben keletkezett dokumentumok, tudományos publikációk, tanulmányok, jegyzetek, doktori disszertációk és szakdolgozatok találhatók meg. A Közszolgálati Tudásportál azonban ennél több” – nyilatkozta honlapunknak Mészáros Zoltán, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója. Hozzátette: egy olyan portál elkészítése volt a cél, amely nélkülözhetetlen az Egyetem hallgatói számára, növeli az egyetemi szerzők láthatóságát, továbbá a ludovikás hagyományokat, vagy a hazai közigazgatás történetét vizsgáló kutatók fontos bázisa is. Utóbbiak munkáját segítik a folyamatosan épülő kiemelt gyűjtemények, mint a Ludovika Gyűjtemény, mely a Ludovika Akadémia történetével és egyes akadémikusok életével kapcsolatos emlékeket bemutató alrepozitórium, vagy a Magyary Archívum, melyben Magyary Zoltán hagyatékát dolgozzák fel. A továbbiakban a könyvtár tervezi vízügyi és rendvédelmi különgyűjtemények létrehozását is.

A megújult külső és az új tartalmi elemek mellett sokat javult a portál szerkezete, a tételek megjelenítése, az egyes gyűjteményekben történő tallózás, illetve a teljes szövegű keresés is. „Az új Tudásportál egy olyan több lépésből álló könyvtári informatikai fejlesztés eredménye, melynek során a könyvtári telephelyeken található hagyományos, és a digitális térben létező digitális és digitalizált dokumentumok, valamint az Egyetem által előfizetett adatbázisok és tartalmak minél átláthatóbb, felhasználóbarát és hatékony bemutatása a célunk” – hangsúlyozta Mészáros Zoltán.”

Forrás:
Megújult a Közszolgálati Tudásportál; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. december 15.

A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2020

„Az ENSZ és az EU a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés megvalósítására 17 kiemelt célkitűzést fogalmazott meg. Első ízben jelenik meg ez a 15 kulcsindikátort tartalmazó kis füzet, melyben bemutatjuk, milyen folyamatok jellemzik hazánkat az emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrások terén. A bővebb tartalommal (103 jelzőszámmal) bíró, Fenntartható fejlődés indikátorai című kiadvány idén digitális változatban (kereshető, szűrhető) kerül közzétételre, ahol az SDG-célok szerinti mutatók is elérhetők.”

Forrás:
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2020; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. december 15.
Archívum (korábbi évek)
Fenntartható fejlődés indikátorai – Fenntartható fejlődési célok (a digitális változat webhelye)