Skip to main content

51-52. szám, 2012. december 17.

Tartalomjegyzék

Kellemes Ünnepeket kívánunk olvasóinknak!

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Kilencvenhárom kistelepülés ragaszkodott volna az iskoláihoz

„Összesen 93 kistelepülés jelentkezett, amely vállalná, hogy törvényi kötelezettség hiányában is működtetné januártól az iskoláit, s közülük 55 kapott erre lehetőséget – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára szerdán Zalaegerszegen.

Hoffmann Rózsa a Zala megyei tankerületi igazgatók bemutatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón elmondta azt is, 227 olyan önkormányzat van, amely viszont kötelezettsége ellenére átadná a működtetést az államnak. Az államtitkár beszélt arról, hogy az 55, háromezer lakosnál kisebb lélekszámú település iskolaműködtetői szándékát egy hatfős tárcaközi bizottság értékelése alapján támogatták.

A 227, háromezer lakosnál nagyobb településnek jövő hétfőig kell választ adni arra, hogy meghatározott összegű havi hozzájárulás fizetése mellett is átadja a működtetést, vagy mégis biztosítja a fenntartást – fejtette ki.

Az Emmi államtitkára felidézte, az alig egy éve elfogadott nemzeti köznevelési törvény biztosítja azt, hogy az eddiginél egységesebben, azonos színvonalat biztosítva működjön a közoktatás, hogy ne maradjon el a pedagógusok fizetése. „Tudjuk, hogy a tempó rendkívül gyors, de elvesztegettünk 20-22 évet a rendszerváltás óta, és ezeknek a nagy alrendszereknek az átalakítása elmaradt” – fogalmazott.

Hoffmann Rózsa hozzátette, hogy az állam szerepvállalása nem azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak nem marad feladata, túlnyomó többségük segíteni, támogatni kívánja jövőben is az iskoláit. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ feladata a háromezernél nagyobb lélekszámú települések iskoláinak működtetése, a nagyobb települések intézményfenntartási terheit pedig akkor vállalja át az állam, ha azok nem tudják fedezni a kiadásokat.

A tárca az MTI kérdésére közölte: Zala megyében két kistelepülés kérte és kapta meg az intézményeinek működtetési jogát, továbbá 5 nagyobb település jelezte, hogy átadná a működtetést az államnak, nekik a végső döntést hétfőig kell meghozniuk.

Az államtitkár a sajtótájékoztatón bemutatta a hat zalai tankerület igazgatóját. Közülük négyen korábban iskolaigazgatóként is dolgoztak. A sajtótájékoztatón Rigó Csaba Zala megyei kormánymegbízott jelezte: a tankerületi igazgatók fő feladata az irányításuk alá eső intézmények pedagógiai munkájának összehangolása, rendszeres jelentések készítése, az intézmények működési feltételeinek biztosítsa. A januárban életbe lépő átalakítás történelmi léptékű, hiszen országszerte 2748 intézményt, 126 ezer pedagógust és 1,2 millió diákot érint – tette hozzá.”

Forrás:
Kilencvenhárom kistelepülés ragaszkodott volna az iskoláihoz; Napi Gazdaság/MTI; 2012. december 12.

Az EU-s források is bajba sodorták az önkormányzatokat

„ Valóban igen nagy változásoknak az éve lesz 2013 – mondta el Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a Világgazdaság „Önkormányzatok ‘2013 A nagy változások éve” című konferenciáján. A szakértő „Fenntarthatóság és önkormányzati pénzügyek – Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai” című előadásában kijelentette: az önkormányzati pénzügyek a közpénzügyek leginkább emberközeli szegmensét alkotják. Az önkormányzatok pénzügyei mindenkire azonnal és közvetlenül hatnak.

Az adósság nem csak az adott településeken élőket érinti. Az eladósodottság elkerülése kiemelt nemzetgazdasági ügy. El kell fogadni, hogy a közszférának kevesebb pénzből kell gazdálkodnia. Az eladósodás a növekedés első számú kerékkötője Domokos szerint.

Az előző évtized első felében a hitelekre épített légvárgazdaság nem fenntartható. Át kell állnunk egy olyan növekedési pályára, ami nem jár együtt az eladósodás növekedésével. Domokos kiemelte, hogy ki kell törnünk az adósságspirálból.

Ma Magyarországon az ÁSZ rendelkezik a legtöbb tudással az önkormányzati rendszer kapcsán.

2007 és 2010 között romlott az önkormányzatok pénzügyi egyensúlya. Domokos szerint fokozódtak a pénzügyi kockázatok. Az eladósodás fontos oka volt, hogy az EU-s támogatású beruházások önerő igényéhez az önkormányzatoknak nem volt saját forrása – vélekedett. Erre fel kellett készülniük az önkormányzatoknak. A banki szektor nem forinthiteleket akart kínálni, hanem devizahitelt – húzta alá. A magyar forintkamatnak a töredékért lehetett hitelt kapni, és 2008-ig nem lehetett látni az árfolyamkockázatokat sem.

Az EU-s fejlesztéseknek paradox módon olyan hatása van, hogy az adott települések pénzügyi helyzetet megromlott, és az instabilitás egyik okává vált – vélte. A cél a források lehívásának maximalizálása lett – sorolta a további problémákat Domokos, függetlenül attól, hogy ez benne volt-e az adott város fejlesztési tervéhez.

Hangsúlyozta: Az EU-s forrásokkal kapcsolatban azt hisszük, hogy ingyen pénzt nyertünk, de ezeknek a forrásoknak komoly kötelezettségvállalásai vannak.„Az önkormányzatok többsége nem gondoskodott a tartalékok képzéséről” – magyarázta Domokos. Arról senki nem gondoskodott, hogy ez többletfeladattal jár. Például, működtetni kell a kultúrházat, színházat, és pótolni kell az amortizációt. Az EU-s projektek utófinanszírozása tehát likviditási gondot okozott – hangsúlyozta.

Szerinte újra kell gondolni az EU-s források társfinanszírozását. 1154 milliárd forint jövőbeni kötelezettséget vállaltak az önkormányzatok a projektekért cserébe 2010 végén.

Ugyanakkor látni kell, soha nem volt még akkora szükség hazánkban az EU-s forrásokra, mint most. Ez az egyetlen fejlesztési forrás jelenleg – vélte.

Az ÁSZ elnöke kiemelte: az önkormányzati rendszerben egyszerre jelent meg a működési és a felhalmozási forráshiány. A banki kitettség növekedett, így a pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek 1247 milliárdra emelkedett 2010 végén, ami 77 százalékos növekedést jelentett az időszakban.
Az állami finanszírozás és a feladatok arányának romlása fontos oka volt az eladósodásnak. Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó társaságok is jelentős adósságot halmoztak fel – hangsúlyozta.

Biztosítani kell a tisztán látást, és be kell vezetni az eredményszemléletű számvitelt Domokos szerint.”

Forrás:
Az EU-s források is bajba sodorták az önkormányzatokat; Világgazdaság; 2012. december 12.

Navracsics: tiszta viszonyokat akarunk a közigazgatásban

„Tiszta viszonyokra van szükség a közigazgatásban, s ennek a tiszta elszámolás az alapja – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes csütörtökön sajtótájékoztatón, Veszprémben.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetője az ötezer lakosúnál kisebb veszprémi települések vezetőinek az adósságrendezésről tartott fórum előtt azt mondta: a kormány megalakulása óta azon dolgozik, hogy tiszta viszonyokat teremtsen a közigazgatásban, ezért indították az államreformot, azon belül az államigazgatási és önkormányzati reformot.

Hozzátette, fontos volt, hogy olyan viszony alakuljon ki az önkormányzatok és az államigazgatás között, amely a pontos feladatelhatároláson, a pontos intézményi elhatároláson és a pontos elszámoláson alapul. Az elmúlt két évben pontosan definiálták, mely feladatokat lát el a jövőben az államigazgatás, és melyeket az önkormányzatok; az államigazgatásban az intézményépítési folyamat a január elsejével működésbe lépő járási hivatalokkal véget ér.

Navracsics Tibor a pontos elszámolásról azt mondta: szakítani akartak a korábbi évek azon gyakorlatával, hogy „a kormány meglehetősen bőkezűen osztott feladatokat az önkormányzatokra, azonban meglehetősen szűkkeblű volt akkor, amikor a feladatok ellátásához szükséges anyagi fedezetet is biztosítani kellett volna”. Az önkormányzatok, ha el akarták látni azokat a feladatokat, amelyeket jogszabály tett számukra kötelezővé vagy a helyi közösség várt el tőlük, akkor egyre inkább „adósságcsapdába sétáltak”. A pontos elszámolás ideje most eljött – állapította meg.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár kiemelte: a tiszta viszonyok megteremtésének fontos része az önkormányzatok kimentése az adósságcsapdából. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök október 27-én bejelentette: az 5000 lakosnál kisebb települések adósságát teljes egészében átvállalja a kormány.

Az államtitkár tájékoztatása szerint az érintett településeknek a 2012. december 12-ei állapot szerint december 17-ig kell az államkincstáron át a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Belügyminisztériumnak jelentést készíteniük adósságaikról, ebben a hitel, a kölcsön, a kötvény, a váltó és azok járulékai szerepelhetnek. A nemzetgazdasági tárca december 20-ig összesíti a beérkezett adatokat, s 28-án kifizetik a hitelezőknek a tartozásokat.

A 2012. október 31-ei állapot szerint Veszprém megyében 72, ötezer fő alatti településnek összesen négymilliárd forint adósságát vállalja át a kormány – jelentette be Kontrát Károly.

Közlése szerint az adósságátvállalás országosan több mint 1600 önkormányzatot érint, becslések szerint ez 100 milliárd forintot tesz ki.

Kifejtette: az adósságátvállalás az 5000 fő felettiekkel együtt 1857 önkormányzatot érint, ez több mint 600 milliárd forintot jelent; az ötezer fő feletti településeknek január 11-ig kell adatot szolgáltatniuk, február 28-ig megállapodásokat kötnek velük, ez után rendezik adósságukat, amelynek mértéke 40-70 százalék között lesz, az iparűzési adó erősségtől függően – sorolta az államtitkár.

Az 5000 fő alatti települések esetében a vállalkozási célú tartozásoknál 40 százalékos adósságátvállalás jöhet szóba, ez mindössze 20 önkormányzatot érint – válaszolta egy kérdésre az államtitkár.

Kitért arra: az önkormányzati és a stabilitási törvényben vannak olyan szigorítások, amelyek megakadályozzák, hogy az önkormányzatok újra eladósodjanak, a kincstár pedig ellenőrzi az adósságkiváltás folyamatát. Az adósságátvállalás 9 millió embert érint, s mindössze 1 millió ember él olyan településen, amely nem adósodott el, utóbbiak számára kidolgoznak egy kedvezményes, zárt körű pályázati rendszert.”

Forrás:
Navracsics: tiszta viszonyokat akarunk a közigazgatásban; kisalfold.hu; 2012. december 13.

A járási rendszer államigazgatási és nem önkormányzati szint

„A járási rendszer az államigazgatás és nem az önkormányzat szintje – jelentette ki Navracsics Tibor pénteken Zalakaroson, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének közgyűlésén.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a 2013-ban életbe lépő közigazgatási változások kapcsán arról beszélt: az önkormányzatok szerepe, hogy a helyi polgárok ellenőrizzék a saját elöljáróikat, és részt tudjanak venni a döntésekben, míg a járási szint felülről lefelé vezényelt logika alapján működik, a jogalkalmazás egységessége a fontos.

„Az állampolgár számára a kettő egymást kiegészítve jelenik meg” – fogalmazta meg. Hozzátette: „jó partner lesz az önkormányzat és a járási hivatal”. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy az eredeti elképzeléssel szemben maradnak állami feladatok az önkormányzatoknál – mint például első fokon az építéshatósági ügyek -, mert a tárgyalások során „meggyőztek minket, hogy a helyi érzékenység, rugalmasság legalább olyan fontos, mint az egységes jogalkalmazás”.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy a januártól életbe lépő új járási rendszer működése a gyakorlatban még alakulhat, ebből a szempontból 2013 próbaév. „A kormánymegbízottakat is arra biztattam, hogy legyünk nyitottak, bármilyen probléma, feszültség van, tudjunk konzultálni és korrigálni” – tette hozzá.

A miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, 2013 „a közigazgatási reform és a kormányzati szakpolitika legintenzívebb éve lesz”, most érnek össze a 2010-ben indult átalakítások. „Több mindent tettünk, mint az elmúlt húsz évben bármilyen kormány, igaz, ehhez nagyobb volt a felhatalmazásunk is” – közölte.”

Forrás:
A járási rendszer államigazgatási és nem önkormányzati szint; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. december 14.

Jávor Andrást választották a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnökének

„Jávor Andrást választotta a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) elnökének az országos Közgyűlés, mely ma tartotta alakuló ülését. A Kart a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hozta létre, melynek célja, olyan közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozása, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez.

Jávor András több mint negyven éve van a közszolgálati pályán, kezdetben orvosként dolgozott, majd 1990 és 1994 között a Népjóléti Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. 2001-ben az egészségügyi miniszter főtanácsadója volt. 2007 és 2008 között a TÁRKI- Egészség Tudásközpont vezetője, majd 2002 és 2010 között a SOTE Egészségügyi Informatikai Intézet megbízott igazgatója. 1997-től 2003-ig a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Egészségügyi Bizottságának elnöke. 2010 és 2012 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkári tisztjét töltötte be, majd 2012 júliusától a Magyar Kormánytisztviselői Kar Előkészítő Bizottságának elnökeként dolgozott.

Az újonnan választott elnök nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy kivételes alkalom a Kar megalakulása, hiszen nem volt még példa arra, hogy egy ilyen és ehhez hasonló fórum jöjjön létre. Ez lehetőséget és eszközt teremt arra, hogy olyan közös értékalapú, egységes hivatásrend jöjjön létre, amely hozzájárulhat a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez. A Kar kiemelt feladata, hogy a köz szolgálatában álló tisztviselők érdekképviseletét ellássa és egyúttal megfogalmazza a közszolgálatban dolgozókkal szemben támasztott alapvető hivatásetikai követelményeket.

Biró Marcell, a KIM közigazgatási államtitkára a közigazgatás eddigi átalakítása érdekében tett intézkedések mellett kiemelte, örömtelinek tartja azt, hogy a közigazgatási személyzetpolitika átalakításának folyamata ehhez a fontos állomásához érkezett. A Karnak ugyanis kiemelt jelentősége van a köz szolgálatában állók közösségbe tömörítésében és érdekeik képviseletében.

Azt is hozzátette, hogy a közigazgatás átalakítása érdekében kitűzött célokhoz még nem érkeztek el, hiszen az átalakítás sikeressége nem a jogszabályok és paragrafusok számának növelésével, hanem azok gyakorlati alkalmazásával mérhető. Kiemelte továbbá azt is, hogy a közszolgálati reform kulcsa a külső és belső közgondolkodás megváltoztatása. Az ülésen a közgyűlés tagjai az elnök és a tisztségviselők megválasztásán túl megvitatták majd elfogadták az MKK alapszabályát is.

A Kar önkormányzattal rendelkező, közigazgatási szakmai, érdek-képviseleti köztestület. Szervezete kétszintű, a feladatait az országos, valamint a fővárosban és a megyékben működő szervezetei útján látja el. A Kar a feladatait, hatásköreit, valamint kötelezettségeit, jogait törvényi keretek között és a belső szabályozás szerint kialakított önigazgatási rendszerében gyakorolja. Hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. A Kar állami felügyeletét az ügyészség látja el.

A karról bővebben: http://www.mkk.org.hu/”

Forrás:
Jávor Andrást választották a Magyar Kormánytisztviselői Kar elnökének; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2014. december 14.

A harmincezredik ügyfelet köszöntötték a szolnoki Kormányablakban

„A szolnoki Kormányablak harmincezredik ügyfelét köszöntötte a megyei kormánymegbízott ma délelőtt. Dr. Kállai Mária az Alaptörvény díszkiadását és egy emléklapot adott át Fülöp Dezsőnének. A szolnoki hölgy már több alkalommal megfordult az integrált ügyfélszolgálaton, ma európai egészségbiztosítási kártya igénylése ügyében kereste fel a Kormányablakot.

A szolnoki Kormányablak harmincezredik ügyfelét köszöntötte a megyei kormánymegbízott ma délelőtt. Dr. Kállai Mária Magyarország Alaptörvényének díszkiadását és egy emléklapot adott át Fülöp Dezsőnének. A szolnoki hölgy már több alkalommal megfordult az integrált ügyfélszolgálaton, ma európai egészségbiztosítási kártya igénylése ügyében kereste fel a Kormányablakot. Egy évvel ezelőtt, 2011. december 30-án a kormányablak tízezredik ügyfelét köszöntötte a kormányhivatal vezetője. Ez évben kétszer annyian keresték fel az integrált ügyfélszolgálatot, mint tavaly. Ez a növekedés azt mutatja, hogy az állampolgárok egyre inkább élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a Kormányablakok nyújtanak.​”

Forrás:
A harmincezredik ügyfelet köszöntötték a szolnoki Kormányablakban; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal; 2012. december 13.

Januártól sok helyütt ellehetetlenülhet a közigazgatás

„ Váratlanul érte a községeket a városok eredményes lobbija, hogy januártól a tervezettnél több köztisztviselőt foglalkoztathassanak. A Belügyminisztérium (BM) ugyanis a létszámnövelést a 11 ezer főnél kisebb települések kárára tervezi végrehajtani.

Ez a TÖOSZ elnöke szerint azt jelenti, hogy sok kistelepülésen megbénulhat az önkormányzati feladatellátás, a közigazgatás, mivel a kisebb létszámmal a hivatalok nem tudják majd elvégezni dolgukat. Mindez 2300 települést érinthet és az átállásig alig három hét van hátra.

A magyarországi települések mintegy 70 százalékán, 2300 apró- és középfaluban bénulhat meg hamarosan az önkormányzati feladatellátás és a közigazgatás a januártól életbe lepő járási hivatali átszervezéssel összefüggésben. Ismert, hogy a következő hónap elsejétől a 2000 fő alatti településeken – bár a polgármesterek és képviselő-testületek változatlanul megmaradnak – teljesen megszűnnek az önálló polgármesteri hivatalok, de az ennél népesebb önkormányzatoknál is átszervezik ezeket, mivel a közigazgatási ügyek jelentős része a járási hivatalokhoz kerül. A megmaradó kevesebb feladat elvégzéséhez nyilván kevesebb köztisztviselő kell majd. Az ezzel járó átszervezés – a jelenlegi önkormányzati és a majdani járási hivatalok közti munkaerő-megosztás – az elmúlt hónapokban egy olyan lakosságszám alapú létszámkeret-szabályozás alapján folyt, melyet most megváltoztatnának. Mindezt egy héttel a keretszámokat rögzítő törvénymódosító-javaslat parlamenti elfogadása után, és alig három héttel az átállás előtt kezdeményezte Tállai András BM-államtitkár.

Pedig az új feltételek ismeretében a 2000 fő alatti települések túlnyomó többsége már megkezdte az új, közös önkormányzati hivatalok szervezését, a nagyobbak pedig meglévő hivatalaik átszervezését. Ezek a megállapodások sok esetben megszülettek, illetve testületi jóváhagyásra várnak. Ezért okozott meglepetést, hogy Tállai András új létszám-megosztásra vonatkozó táblázatot juttatott el a napokban az önkormányzati szövetségeknek, amely jelentősen átalakítaná a már elfogadott keretszámokat. Információink szerint a városok illetve a megyei jogú városok hathatós lobbija állhat a háttérben. Városból a fővárost nem számolva 327 van, ebből 23 megyei jogú – utóbbiak közül 18 megyeszékhely. Úgy tudjuk, a városok kevesellték az eredeti keretszámban hivatalaiknál „hagyott” létszámot és magasabb „kvótáért” lobbiztak, mondván: ennyi emberrel nem tudják ellátni feladataikat.

Csakhogy a rendszer fenntartására összességében nem jut több pénz, így a városi igényeket a kisebb települések kárára elégítenék ki. Az új tervek szerint a fővárosi kerületeknél változatlan maradna a létszámkeret, a városoknál és a megyei jogú városoknál nőne, a 2000 és 11000 fő közti községeknél pedig csökkene. Ezt a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) rendkívül aggályosnak tartja, mert így a községek közös önkormányzati hivatalainak feladatellátása, az ott élő állampolgárok kiszolgálása sok esetben ellehetetlenülhet. Ezt erősítette meg lapunk kérdésére a TÖOSZ elnöke is. Schmidt Jenő – Tab város kormánypárti polgármestere – azt mondta, a nagyvárosok lobbija miatt mintegy 2300 érintett kistelepülésen bánulhat meg januártól az önkormányzati feladatellátás. Példaként említette, hogy jegyzőt és aljegyzőt foglalkoztatni kell, továbbá gazdasági vezetőre is szükség van egy településen, a 2000-3000 fős településeken e három személyen kívül pedig még három köztisztviselő kevés. A TÖOSZ ezért azt sürgeti, hogy maradjanak az Országgyűlés által már elfogadott, elismert köztisztviselői létszámkeretek.”

Forrás:
Januártól sok helyütt ellehetetlenülhet a közigazgatás; Lengyel Tibor; Népszava; 2012. december 10.

1655 kistelepülés adósságát átveszi az állam

„Teljes egészében átveszi az állam 1655 ötezer lakosúnál kisebb település adósságát, és húsz olyan hely van, aminek a hitelfelvételét esetenként vizsgálja meg a kormány – mondta el Navracsics Tibor zalaegerszegi sajtótájékoztatóján pénteken.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az adósságátvállalásról beszélve szólt arról, hogy húsz település esetében azt vizsgálják: hiteleik közösségi célokat szolgáltak, esetleg üzleti vagy befektetési célúak voltak-e. Ez utóbbiak esetében ugyanis a hitelállomány maximum negyven százalékát vállalja át az állam.

Az ötezer fősnél nagyobb települések esetében a kormány súlyozott számítás alapján az adósságaik negyven és hetven százalék közötti részét veszi át. A település „adottságait, kitörési lehetőségeit, eddigi gazdálkodását, az ott élők adóerejét és a települése adóerejét felmérve” az erősebb helyi gazdasággal rendelkezőknél 40, a kevésbé szerencsés adottságúaknak 70 százalékos mértékig veszi át az adósságait az állam.

Navracsics Tibor elmondta, hogy a cél az, hogy ismét működőképessé tegyék az önkormányzati rendszert, az eladósodottak számára gazdálkodási könnyebbséget hozzon, az el nem adósodottaknak pedig plusz kitörési lehetőséget jelentsen. „Ez nem szívjóság, hanem partnerség”, nem karácsonyi ajándékról van szó, felelősségteljes lépés az átvállalás, mert az önkormányzatok mindent megtettek azért, hogy az állampolgárokat tisztességesen kiszolgálják. Az elmúlt húsz év egyik problémájának megoldásáról van szó, ebben a kormányok szerepe, leginkább a 2002 és 2010 közötti időszakban, sokkal nagyobb volt, mint az önkormányzatoké – mondta.”

Forrás:
1655 kistelepülés adósságát átveszi az állam; Index.hu/MTI; 2012. december 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Tovább bővül a hatósági e-ügyintézések köre

„Jövőre tovább bővül az interneten keresztül intézhető hatósági eljárások köre. Egyszerűsödik a személyi igazolvány pótlása, az erkölcsi bizonyítvány kérelmezése, valamint több járműigazgatási eljárás is.

Szalay László, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának hatósági elnökhelyettese hétfőn Budapesten bejelentette: a személyi igazolvány elvesztését, ellopását, megsemmisülését is be lehet majd jelenteni elektronikus úton, és kezdeményezhető annak pótlása is, ha az adatokban nem történt változás.

Az Ügyfélkapu-hozzáféréssel rendelkezők a jogosítványt és a lakcímkártyát már jelenleg is tudják elektronikus úton pótolni – emlékeztetett Szalay László a sajtótájékoztatón. A tervek szerint január elsejétől az összevont erkölcsi bizonyítvány igénylése, illetve eredetiségének ellenőrzése is lehetővé válik az interneten keresztül.

Az új, úgynevezett webes ügysegéd segítségével az erkölcsi bizonyítvány státusza is ellenőrizhető lesz, így például az is, hogy a felhasználót az igénylés óta sem tiltották-e el a közügyektől, vagy bizonyos szakmák gyakorlásától. Egyszerűsödik számos járműigazgatási eljárás is. A jármű tulajdonjogában történt változásról a régi tulajdonos az interneten is bejelentést tehet.

Ugyancsak interneten keresztül lehet elintézni a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonását, annak meghosszabbítását, illetve az ismételt forgalomba helyezését. Illeték vagy díj fizetését is lehetővé teszik interneten keresztül, banki átutalással vagy bankkártyás fizetéssel.

A Magyary-program keretében történt informatikai fejlesztés nyomán – a jelenlegi tervek szerint – az erkölcsi bizonyítvány ügyeit jövő januártól, míg az egyéb ügyeket februártól lehet elektronikus úton intézni a www.kekkh.gov.hu oldalon keresztül.

A későbbiekben tervezik az elveszett útlevél, illetve forgalmi engedély elektronikus úton történő pótlását is, ám ezt a jelenlegi jogszabályok egyelőre nem teszik lehetővé – tájékoztatott Szalay László.”

Forrás:
Tovább bővül a hatósági e-ügyintézések köre; Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium; 2012. december 10.

Hivatali ügyintézések 2027-ben

„ Elektronikus ügyintézés, hivatalok rendszereihez hozzáférést nyújtó mobil alkalmazások, videokonferenciák útján zajló bírósági tárgyalások. Vajon valóban ez lesz a jövő?

Jövőre már hazánkban is elérthető lesz az e-bíróság. Az elektronikus bírósági kommunikáció és ügyfélkapcsolat január elsejétől fog működni, így a világhálón is lehetővé válik, hogy bárki joghatályos beadványokat, például keresetet, különféle kérelmeket intézzen a bírósághoz. Ausztria már valamivel előrébb tart, Manfred Matzka, az osztrák kancellári hivatal részlegvezetője elmondta, hogy a help.gv.at platformon csak novemberben 8,5 millió látogatást regisztráltak. A statisztikai adatok alapján minden osztrák állampolgár legalább havonta egy alkalommal felkeresi az oldalt, s mindez csak a kezdet. „Az a trend, hogy az emberek nem mennek el a hivatalokba, hanem online nyújtják be a beadványaikat, a jövőben tovább fog erősödni. Meg fognak változni az állam és a polgárai közötti kommunikáció minőségével kapcsolatos követelmények, ezzel párhuzamosan pedig egyre fontosabb lesz, hogy egységes rendszerek alakuljanak ki” – jelentette ki a szakember.

Eduard Müller, a helyi pénzügyminisztérium csoportvezetője szerint a következő években megjelenhetnek olyan hivatali alkalmazások, amelyeket akár egy közigazgatási szoftverbolt keretében is elérhetővé tehetnek majd. Ezek a programok rendkívüli mértékben megkönnyíthetik a hivatali ügyek intézését, mindez akár a mobil készülékekről is lehetővé válik.

Josef Bosina, az igazságügyi minisztérium munkatársa olyan szoftverről számolt be, amit a gazdasági bűncselekményeknél és a korrupciós ügyeknél használ az államügyészség. A termék lehetővé teszi az irathegyek átnézést és a dokumentumokban való keresést. A közelmúltban számos nagy ügyet oldottak meg és ez az elektronikus segítség nélkül lehetetlen lett volna. A következő években mindennapossá válhatnak a videokonferenciák. Eddig 3000 kihallgatásra került sor videokonferenciák segítségével, ezek 20 százalékát külföldi bíróságokon végezték el. „Ezek a megoldások időt és költségeket takarítanak meg, ráadásul lerövidítik az eljárás időtartamát is. A cél a rendszer kiépítése és akár virtuális bírósági tárgyalások megtartása is lehetséges lesz” – közölte Bosina.”

Forrás:
Hivatali ügyintézések 2027-ben; Berta Sándor; SG.hu; 2012. december 10.

Hova fejlődik az elektronikus közigazgatás?

„Kétéves fejlesztési szakaszt követően januártól elérhetővé válik az ÉTDR. Ezzel újabb lépést tettünk azon célkitűzés felé, hogy papírból, időből, energiából is egyre kevesebb menjen el az ügyintézésre.

A hivatalos nevén Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszernek köszönhetően ezentúl építési ügyeinket is elintézhetjük a számítógépünk mellől, ugyanis elég lesz egyetlen elektronikus példány online benyújtása az engedélykérelemhez. Nem csupán egyszerű digitalizálásról van csak szó, mivel az ÉTDR az eddigiektől eltérő módon interaktív keretek közé helyezi a közigazgatást az építésügyben: az ügyfelek elektronikusan nyújthatják be kérelmeiket, a hivatalok, elektronikusan tárolják, engedélyezik azokat, továbbá elektronikusan értesíthetik az érintetteket.

Mivel az interneten keresztül elérhető, a kérelmezők ügyfélkapus azonosítással egy egységes építésügyi hatósági felületen nyújthatják be engedélyeik vagy igazolásaik iránti kérelmeiket, s az ehhez szükséges mellékleteket elektronikusan csatolhatják. Így, a feltöltött dokumentumok az eljárás összes érintettje számára elérhetővé válnak: a szomszédok, a hatóságok kommentelhetik, szerkeszthetik az anyagokat. Az új rendszerrel a közigazgatás évente várhatóan 1,5 milliárd forintot takaríthat meg csak a postaköltségen.

Mint ismeretes, az e-demokrácia és ezen belül az e-ügyintézés területén fejlett európai országok éves szinten több millió eurót spórolnak az adminisztratív költségeken. Amennyiben minden uniós ország élne a már évek óta rendelkezésre álló lehetőségek alkalmazásával, összességében akár milliárdokról beszélhetnénk.

Beindultak az ügyfélbarát megoldások a közigazgatásunkban
A telefonos ügyfélszolgálat szerepét is bővítenék, ezért jelentős fejlesztésekbe kezdett a KEK KH (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala). A cél egy olyan Contact Center alapú Telefonos Ügyfélkiszolgálási Rendszer létrehozása, amely az év minden napján 0-24 órában rendelkezésre áll. Az ennek alapjait megteremtő projekt 2013-ban valósul meg, így ezt követően már bővülhet mindazoknak az ügyeknek a száma, amelyeket – többek között – telefonon lehet intézni. Az új rendszer Magyarország egész területéről egységesen kék hívószámon helyi tarifával lesz hívható, de akár külföldről is elérhetjük. Ráadásul, nemcsak telefonon, hanem faxon, sms-ben illetve e-mailen keresztül is tájékozódhatunk majd a közszolgáltatásokról, többek között a személyi okmányok igényléséhez szükséges iratokról, illetve előzetesen időpontot is foglalhatunk, de akár technikai jellegű segítséget is kaphatunk.

Kevesebb kell mindenből
Kevesebb sorban állás, kevesebb benyújtandó papír, egyre több kormányablaknál is intézhető ügy – az Egyszerűsítési Program a közigazgatási reform része, és az egyszerűsítéseknek még koránt sincs vége, sőt a java még hátra van: 2013 közepére összesen több mint 200 ügyben kíván egyszerűsíteni a kormány – közelebbi lépést téve ezzel az EU-s átlaghoz.

Az Egyszerűsítési Program indítását a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként rendelték el. Célja, hogy a lakosságot érintő hatósági eljárásokat felülvizsgálja és a különböző ügyek intézésével járó, az állampolgárokra háruló adminisztrációs terheket csökkentse.

Az egyszerűsítés során igyekeznek a felesleges bürokráciát kiiktatni az eljárásokból, s elérni azt, hogy kevesebb papírmunka, kevesebb nyomtatvány, kevesebb sorban állás, minél egyszerűbb ügyintézési folyamat segítse az állampolgárokat és egyúttal magasabb sebességi fokozatba kapcsolja magát a közigazgatást is.

A program végrehajtásában gyakorlatilag minden tárca részt vesz, és sorra vizsgálja felül a hatáskörébe tartozó eljárásokat. Ennek köszönhetően az élet minden területén egyre egyszerűbb lesz mindannyiunk dolga.

A már említett Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszert továbbfejlesztve, lehetőség nyílik majd a földhivatali adatok átvételére, valamint az elektronikus díjfizetésre is.

A közigazgatás tudománya
A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programot a Kormány által elindított közigazgatási reform egyik fontos pillérének tekintik. A program szoros kapcsolatban áll a már elindított területi közigazgatási és önkormányzati rendszer reformjával, az igazságszolgáltatási rendszer reformjával és a jelenleg is megvalósítás alatt lévő Közigazgatási Korrupció-megelőzési Programmal. Névadója Magyary Zoltán (1888-1945) egyetemi tanár, iskolateremtő tudós, köztisztviselő, a közigazgatás tudományának nemzetközi hírű művelője.”

Forrás:
Hova fejlődik az elektronikus közigazgatás?; Pavlovic Jovan; Computerworld; 2012. december 13.

Ezért állt le az informatikai rendszer a határátkelőkön

„A schengeni információs rendszer (SIS I) magyarországi adatbázisa szerverének műszaki hibája miatt állt le az ország valamennyi határátkelőhelyén az informatikai rendszer szombat este – közölte a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) sajtóirodája vasárnap az MTI-vel.

A szerver meghibásodása miatt a rendszer központi szolgáltatása leállt, ez okozott problémát a határátkelők informatikai rendszerében. A közlemény szerint a szolgáltatás szombaton 20 óra 17 perckor állt le. A KEKKH szakemberei azonnal megkezdték a hiba elhárítását, és 23 óra 27 perckor teljes körűen helyreállt a rendszer működése, így ismét megindulhatott a forgalom a határátkelőkön.

A KEKKH tájékoztatása szerint a rendszer azóta is zavartalanul működik. A hiba körülményeinek részletes vizsgálata még folyamatban van. Magyarország minden határátkelőhelyén, így a budapesti Liszt Ferenc-reptéren is leállt az informatikai rendszer szombaton késő este, de ez a légi forgalmat nem akadályozta. Több közúti határátkelőnél – Záhonynál, Ártándnál, Beregsuránynál – azonban többórás várakozás alakult ki. A határátkelőhelyek többségénél ugyanakkor nem jeleztek torlódást szombat este.”

Forrás:
Ezért állt le az informatikai rendszer a határátkelőkön; HVG.hu/MTI; 2012. december 15.

Közlemény a köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos, 2013. január 1-jétől életbe lépő változásokról

„2013. január 1-jétől a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés ténye általánosan elfogadható a nemleges adó-, illetve együttes adóigazolás bemutatása helyett [1], azaz a felhasználó köteles elfogadni a nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett.

Az adatbázisban történő szereplés további előnyei:

  1. a kérelem benyújtása illetékmentes;
  2. 2013. január 1-jétől magánszemélyek is kérhetik felvételüket a köztartozásmentes adatbázisba;
  3. üzleti partnerei felé is igazolhatja a pénzügyi megbízhatóságot;
  4. az adatbázis nyilvános, bárki számára, előzetes azonosítási eljárás nélkül a NAV honlapjáról elérhető (a http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/koztartozasmentes link alatt);
  5. az adatbázis adatai folyamatosan, minden hónap 10-én frissülnek, így Ön, illetve szervezete minden esetben a nyilvántartásunkban szereplő aktuális adatokkal szerepel.

A köztartozásmentes adózói adatbázis [2] az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint:

a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;
b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;
c) nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;
d) adószámát nem függesztették fel;
e) nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt;
f) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adótartozása;
g) nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.

A köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére az új KOMA elnevezésű nyomtatványgarnitúra szolgál, melynek részei:
– KÉRELEM – az adatbázisba történő jelentkezéshez,
– KÉRELEM VISSZAVONÁSA – a jelentkezés visszavonásához,
– TÖRLÉSI KÉRELEM – az adatbázisból történő törlés kéréséhez,
– FELLEBBEZÉS – az adatbázisból való törlésről szóló határozat ellen.

Az adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére – kivéve a fellebbezést – kizárólag elektronikus úton (az ügyfélkapun keresztül) van mód.

[1] Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 85/A. § (7) bekezdés alapján, ha az adóigazolás, illetve együttes adóigazolás benyújtását jogszabály írja elő
[2] Art 178. § 32. pontja”

Forrás:
Közlemény a köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos, 2013. január 1-jétől életbe lépő változásokról; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2012. december 12.

Nyilvánossá tették az ország bűnügyi térképét

„Elkészült és szombattól a rendőrség honlapján mindenkinek hozzáférhető az ország bűnügyi térképe – jelentette be az országos rendőrfőkapitány általános helyettese egy pénteki sajtóbeszélgetésen, Budapesten.

Papp Károly vezérőrnagy közölte: a térképen mindenki megnézheti akár egy évre visszamenőlegesen, hogy a lakókörnyezetében milyen, a közbiztonságérzetet befolyásoló bűncselekmény történt. Hangsúlyozta: a térképpel a hiteles tájékoztatáshoz kívánnak hozzájárulni. A térképen nem a befejezett eljárások, hanem az elrendelt nyomozásokat lehet figyelemmel kísérni szombat délelőtt 10 órától, a tesztüzem után januártól a végleges üzembe helyezés is megtörténik.

Nemes Zoltán főkapitányi biztos a programot bemutatva azt hangsúlyozta, hogy a térkép társadalmi, valamint bűnmegelőzési szervezeteknek és az önkormányzatoknak is segítséget nyújt. A bűnügyi térképen kétféleképpen láthatók az adatok. Az egyik, úgynevezett ponttérképes verzió, amelyen egészen utca szintű lebontásban nézhetők meg az egyes bűncselekménytípusok. Ezen pontokkal jelölik, hogy az adott utcában hány, a keresési feltételeknek megfelelő bűncselekmény történt. A másik térképen pedig színskála segítségével nézhető meg az adott megye, vagy járás bűnügyi fertőzöttsége.

A felhasználó tehát országos, megyei, járási, települési szinten informálódhat, de akár arra az utcára is rákereshet, amelyben lakik. Papp Károly ismertette: azokat a bűncselekménytípusokat és csoportokat lehet megnézni a térképen, amelyek leginkább befolyásolják az emberek biztonságérzetét. Ezek a közterületen elkövetett bűncselekmények, a személy elleni erőszakos bűncselekmények. Külön kikereshető a lopások, a betöréses lopások, a lakásbetörések száma. Szintén meg lehet nézni a térképen, hogy személygépkocsi-lopás, valamint jármű önkényes elvétele miatt hány eljárás indult egy adott helyen. A gépkocsifeltörések, rongálások, rablások és kifosztások, továbbá a garázdaság és a tulajdon elleni szabálysértések is kikereshetők a térkép alapján.

A térkép naponta frissül, de a felhasználók 30 nappal későbbi adatokat láthatnak, amelyre fel is hívják a figyelmet a programban. A program településkeresőt is tartalmaz, és a kikeresett térképet akár ki is lehet nyomtatni. A bűnügyi térképhez hozzáigazították a baleseti térképet is, az is ugyanolyan formátumot kapott. A baleseti térképen nemcsak a balesetek helyét lehet megnézni, hanem a baleseti okokat is feltüntetik. Nemes Zoltán példaként említette, hogy külön rá lehet keresni, hol történt halálos gépkocsibaleset és mi volt annak az oka. Egy bemutatott balesetnél a program a sebesség nem megfelelő megválasztását rögzítette.

Mindkét térképen 30, 60, 180 és 365 napos időintervallumra lehet rákeresni.”

Forrás:
Nyilvánossá tették az ország bűnügyi térképét; SG.hu; 2012. december 14.

Informatika, távközlés, technika

Huszonnyolcezer család maradhat kábeltévé nélkül a kistelepüléseken

„A januártól bevezetendő közműadó olyan többlet terheket okoz a kábelszolgáltatók számára, amelyek következtében jövőre több tucatnyi társaság beszüntetheti a működését. A szolgáltatók körében végzett felmérés szerint a gazdasági ellehetetlenülés miatt hamarosan több mint 170 településen, 28 ezer család számára megszűnhet a kábelszolgáltatás – jelentette be a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség.

A szakmai érdekvédelmi szervezet szerint az adó mértéke elsősorban a kisebb, ritkábban lakott települések esetében még a sávos adókedvezmény mellett is elviselhetetlen terhet jelenthet egyes vállalkozások számára, mivel meghaladhatja a teljes bevételüket is. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, a hazai kábeltelevíziós szolgáltatók legjelentősebb országos szakmai érdekképviseleti szervezete felmérést végzett a több mint kétmillió háztartást ellátó 170 tagja körében a 2013 januárjától hatályba lépő közműadó várható hatásairól.

A felmérés során kapott adatokból kiderült, hogy egyes kistelepüléseken, ahol csak az átlagosnál lényegesen hosszabb kábelszakaszokkal volt megteremthető az előfizetők csatlakoztatása, az adó egy előfizetőre eső mértéke elérheti vagy meg is haladhatja a szolgáltatás havidíját. Van olyan település, ahol havonta előfizetőnként több mint 8 ezer forintot kellene adóként kifizetnie a szolgáltatónak, több tucatnyi településen pedig az adó egyezer és nyolcezer forint között alakul. Emellett még több száz olyan település van, ahol a szolgáltatóknak ugyan nem a teljes bevételét, de a nyereségét egészében elviheti az adó havonta és előfizetőnként több száz forintos mértéke.

Kilenc olyan kistelepülést is feltárt a felmérés, ahol a szolgáltatás még meg sem kezdődött a frissen kiépült hálózaton, így a vállalkozás egyetlen előfizetővel sem rendelkezik, a kábelek után mégis tetemes adót kell jövőre fizetnie. A teljes bevételt megközelítő vagy azt lényegesen meg is haladó adóterhelés nyilvánvalóan ellehetetleníti az érintett kábelszolgáltatók további működését.

Ezért, noha sokan még vizsgálják a helyzetüket, már a felmérés során is több tucat vállalkozás jelezte, hogy 173 településen várhatóan vagy biztosan megszünteti a tevékenységét. Ennek következtében összesen legalább 28 ezer előfizető otthonában lehetetlenülhet el a kábelszolgáltatás. Az egyik kábeles kisvállalkozás már be is jelentette a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál ezt a szándékát.
A szervezet szerint összesen legalább 59 olyan kistelepülést fenyeget a kábelszolgáltatás megszűnése, ahol támogatással jött létre vadonatúj távközlési infrastruktúra a közelmúltban, éppen azzal a céllal, hogy a gazdaságilag nem vonzó térségekben élők is hozzájuthassanak korszerű telekommunikációs szolgáltatásokhoz. Ez a cél ezeken a településeken a közműadó miatt várhatóan már nem fog tudni megvalósulni.”

Forrás:
Huszonnyolcezer család maradhat kábeltévé nélkül a kistelepüléseken; Világgazdaság; 2012. december 14.

A Getronics Magyarország Kft. nyerte az e-útdíj tendert

„A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljáráson a Getronics Magyarország Kft. nyújtotta be a legjobb ajánlatot. A cég nettó 34,89 milliárd forintos áron vállalja a feladat elvégzését. A szerződéskötésre várhatóan december 27-én kerül sor.

Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. szeptember végén hirdetmény közzétételével induló, gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárást írt ki a megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer hazai kiépítésére. A társaság az erre jelentkező cégek, illetve konzorciumok közül – a részvételi felhívásban megfogalmazott feltételeket figyelembe véve – november elején négyet kért fel ajánlattételre.

Az indulókkal lefolytatott kétfordulós tárgyalássorozatot követően a Getronics Magyarország Kft. végső ajánlata tartalmazta a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást. A nyertes pályázó 34,89 milliárd forintért vállalta a rendszer teljes körű implementációját, amely technológiai megoldását tekintve a műholdas nyomkövetésre (GNSS/GPS) fog épülni.

A beszállítói szerződés megkötésére várhatóan december 27-én kerül sor. A részletes tervek kidolgozását követően a rendszer kiépítése már kora tavasszal megkezdődik. A tervezett menetrend szerint a megvalósítás fontos mérföldkövének számít még a felhasználók (vagyis a fuvarozók) jövő év májusában induló előregisztrációja, az új ügyfélszolgálati irodák és értékesítő pontok megnyitása valamint a tesztüzem június eleji startja. A megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer tervezett indulási időpontja 2013. július 1.

Az eljárással kapcsolatos fejlemény, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) december 13-án hozott határozatában elutasította az ajánlattevők között szereplő osztrák Kapsch Trafficom AG és a Kapsch Telematic Services Telematikai Szolgáltató közös jogorvoslati kérelmét. A két cég ebben amellett érvelt, hogy a szintén induló China International Telecommunication Construction Corporation részvételi jelentkezése érvénytelen volt. Korábban a CAMPO Consulting Hungaria Zrt. és a szlovák Towercom Infrastructure is jogorvoslati kérelemmel fordult a KDB-hez, de a testület ezek egyikét sem találta megalapozottnak, így jelenleg nincs ismert akadálya az eljárás sikeres lezárásának.”

Forrás:
A Getronics Magyarország Kft. nyerte az e-útdíj tendert; Állami Autópálya Kezelő Zrt.; 2012. december 15.

Az órásmesterség régen és ma

„Meghívó
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Fóruma (NJSZT ITF) tisztelettel meghívja következő rendezvényére, Az „akkor és most” sorozat részeként ezúttal a fejlett mérnöki tudományok és a számítástechnika kialakulásában meghatározó szerepet játszó órásmesterséget, az

Órásmesterség régen és ma

témáját járjuk körül.

Dátum:
2012. dec. 18. 15.00 – 18.00
Helyszín:
Óbudai Egyetem Bécsi út 96/b (F09-es terem)

A program:
15:00-15:10 Köszöntők
15:10-15:30 Kutor László (informatikus) Az órásmesterség, mint a kézművesség csúcsa, a fejlett mérnökség és a számítástechnika bölcsője
15:30-15:55 Krasznai Mihályné (könyvtáros, kutató) Órásképzés története Magyarországon
15:55-16:15 Tiszekker Ottó (órásmester) Régi órásmesterség, híres órásmesterek és órák
16:15-16:35 Saly Noémi (történész) A tabáni pontos idő. A Hoserek három generációja
16:35-16:50 SZÜNET
16:50-17:10 Kovács Jenő (órásmester) Egy óragyűjtemény története és célja
17:10-17:30 Vályi Huba (órásmester) Órásképzés a közelmúltban, az óra használata a vásárlástól a bírósági tárgyalásig
17:30-18:00 Becsei Áron (gépészmérnök, órakészítőmester) Órásmesterség ma
A rendezvényhez kiállítást is tervezünk, melyen szép régi és új órák, valamint az órásmesterség szép antik szerszámai is megtekinthetők lesznek…”

Forrás:
Az órásmesterség régen és ma; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika Történeti Fóruma (NJSZT ITF); 2012. november 20.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elégedetlen az az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. az elektronikus útdíjrendszer építéséért versengő cégek pályázataival

„Elégedetlen az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt.: a társaság kérdések sorát zúdította az elektronikus útdíjrendszer építéséért versengő cégekre. Toronymagasan a legtöbb hiánypótlási felszólítást a legalacsonyabb árajánlattal szerencsét próbáló Getronics Magyarország Kft. kapta. De magyarázkodhat az árversenyben második helyen álló kínai konzorcium is. A válaszoknak legkésőbb kedd délután kell megérkezniük.

Legnehezebb dolga az ÁAK régi szállítójának számító Getronics munkatársainak lesz: az útdíjrendszer építését 34 milliárd forintért felvállaló cégnek tizennyolc kérdést kell úgy megválaszolnia, hogy azzal ne változtasson eredeti ajánlatán. A legkisebb tartalmi változás is elég ugyanis ahhoz, hogy a társaságot a versenyben leadott legkedvezőbb árajánlata se mentse meg a kizárástól. A keretek megtartása aligha lesz könnyű, mert a kipostázott hiánypótlási felhívásból úgy tűnhet, hogy a leadott pályaműben már az alapfogalmakkal baj van.

Erre utal, hogy az ÁAK seregnyi kérdésével a közbeszerzési eljárásban előre meghatározott fogalmak tisztázására tett kísérletet. Magyarázatot vár például arra, hogy a Getronics szakértői az ajánlatukban szereplő „illetékköteles hálózat” kifejezés leírásakor a „díjköteles úthálózatra” gondoltak-e. De a közbeszerzés kiírója tudakolja azt is, hogy a pályázó ajánlatában valóban az útdíj forgalmát takarják-e az olyan meghatározások, mint az „úthasználati díj”, az „útdíjhasználati díj”, vagy az „autópályadíj”. És ha ez nem lenne elég, az ÁAK azt is csak „valószínűsíteni” tudta, hogy a Getronics szótárában a „termékkatalógus” kifejezés valójában a díjtáblázatot jelenti.

A legolcsóbb ajánlatban ezen felül nemcsak fogalmi zavarok, konkrét hiányosságok is vannak. A tender kiírója a többi között hiányolja például a 6318 kilométernyi utat lefedő informatikai és telematikai rendszer adatáramlási folyamatainak leírását, a bliccelők adatait tartalmazó „feketelista” kezelésének rendjét, az előre fizetős egyenlegfeltöltés módjának bemutatását.

De bajban van a második legkedvezőbb árajánlattal próbálkozó China International Telecommunication Construction Corporation (CITCC) csapata is. A rendszerépítésre 47 milliárd forintért vállalkozó távol-keleti versenyző csupán négy kérdést kapott, ám ezekből kiderül, hogy ajánlatából tíz megkövetelt feladat elvégzésének leírása egyszerűen kimaradt. Ezen felül az ÁAK egyéb hiányosságokat is talált. A szakértők nem tudták eldönteni, hogy a rendszerbevezetés támogatási időszakában elvárt egyes feladatok ellátását a kínai konzorcium vállalja, vagy megfogalmazása éppen ennek az ellenkezőjét jelenti. Emellett a versenyből kiesését jelentheti, ha az ÁAK-nál jól értették, hogy a CITCC rendszerében az előre fizetés lehetőségét választó kamionosok nem tudják majd feltölteni egyenlegüket a telefonos ügyfélszolgálaton, illetve az internetes önkiszolgáló felületen. Ez ugyanis követelmény.

A hiánypótlási felhívások elérték az ÁAK tenderén részt vevő másik két pályázót is. A rendszerépítésre 53 milliárd forintos ajánlatot adó T-Systems Magyarország Zrt. két kérdést kapott. A Kapsch TrafficCom AG és a Kapsch Telematic Services Telematikai Szolgáltató Kft. párosát pedig arra kérték fel, hogy 68 milliárd forintos ajánlatát már hétfőn egészítse ki, és egyértelműen nyilatkozzon a tender feltételeinek elfogadásáról.

Szabályosan buktak a szlovákok
Megpróbált visszajutni az ÁAK elektronikus útdíjtenderébe a szlovák Towercom Infrastructure, a.s. Jogorvoslati kérelmét azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) elutasította. A közbeszerzések tisztasága felett őrködő testület álláspontja szerint a pozsonyi céget az állami sztrádatársaság jogszerűen zárta ki a pályázatából. A társaság ugyanis megsértette a közbeszerzési törvény új gazdasági szereplők bevonására vonatkozó tilalmát, amikor hiánypótlásában közreműködőnek nevezte meg az AVJO Bratislava s.r.o.-t és egy, az eredeti ajánlatában nem szereplő szakértőt.”

Forrás:
Útdíjtender: kínaiakkal együtt magyarázkodhat a Getronics; Kapitány Szabó Attila; Népszabadság; 2021. december 10.

Online élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozhat a német posta

„A DHL Paket vezetője elmondta, hogy 3-4 éven belül új, egész Németországra kiterjedő szolgáltatással akarnak jelentkezni: gyakorlatilag internetes szupermarketté alakulhatnak át.

Andrej Busch, a német posta csomagküldő szolgálatának számító cég vezérigazgatója megerősítette, hogy teljesen új területen is ki akarják próbálni magukat: 2016-tól online élelmiszer-kereskedelemmel bővülne a portfóliójuk. Az új szolgáltatást május óta tesztelik és többek között együttműködnek a Gourmondo.de, a mytime.de és a biodirect.de portálokkal. A DHL nemrég többségi tulajdonrészt szerzett az Allyouneed.com online szupermarketben. A felsorolt platformokon bárki megrendelheti még munkába indulás előtt az általa kiválasztott ételeket, majd azokat a DHL estére kiszállítja neki.

„Ezek a projektek azt mutatták eddig, hogy az emberek egész jól fogadják a csomagszállításnak ezt az új fajtáját. Természetesen van az érintett cégekben bizonyos szkepticizmus, már csak azért is, mert egyszerűen senki nincsen hozzászokva ahhoz, hogy az élelmiszereket online vásárolja meg. A kétkedés ugyanakkor sok esetben lelkesedésbe csap át, mert az ügyfelek rájönnek, hogy mennyire kényelmes ez a bevásárlási mód” – emelte ki a menedzser.

Busch hozzátette, hogy az olyan különleges kihívások, mint a friss élelmiszerek, tejek és zöldségek szállítása megoldható feladatot jelentenek a számukra. A szállítási idők kellően rövidek, de természetesen döntő lesz, hogy a csomagszállítások időpontjában legyen otthon valaki. Ez a projekt is azt mutatja, hogy a levelek és csekkek terén régen egyeduralkodónak számító posta ma már szinte mindent megpróbál a túlélés érdekében, még ha az egyes ötletek nem is illenek a profiljukba, s első hallásra bizony furcsának vagy mosolyogtatónak tűnnek.”

Forrás:
Online élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozhat a német posta; Berta Sándor; SG.hu; 2012. december 8.

Stratégiai megállapodást kötött a kormány a Microsofttal

„Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a magyar kormány és a Microsoft Magyarország Kft. szerdán Budapesten.

Az aláírási ünnepségen Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta: Magyarország versenyképessége szempontjából rendkívül fontos az erős infokommunikációs és technológiai szektor, s a kormány különös figyelmet fordít az innováció és kutatás-fejlesztés támogatására, illetve a nagyvállalatokkal való együttműködésre.

Az államtitkár bejelentette: a kormány a Microsofttal együttműködésben hozza létre a nemzeti digitális közoktatási portált és valósítja meg a digitális otthon programot, amelyről előrehaladott tárgyalások zajlanak a Microsofttal.

Az államtitkár kifejtette: közös céljuk, hogy a közoktatási portálon a teljes digitális tananyag elérhető legyen a diákok számára, míg a digitális otthon program célja, hogy a magyarországi otthonokban és az emberek által sűrűn látogatott intézményekben elérhetőek legyenek azok a szolgáltatások, amelyek a 21. századi versenyképesség szempontjából fontosak.

Szijjártó emlékeztetett: összesen 40 stratégiai együttműködési megállapodás aláírására kerül majd sor, amelyből a Microsofté a nyolcadik.

A Microsoft Magyarországon több mint 500 millió forintnyi társasági adót, munkavállalói után közel 1 milliárd forintnyi járulékot fizet évente, míg bérköltsége meghaladja a 3 milliárd forintot. „Közvetlenül magyar családok százai köszönhetik biztos egzisztenciájukat, megélhetésüket ennek a társaságnak”. A Microsoftnak 3 ezer hazai partnere van, így közvetetten mintegy 50 ezer embernek ad munkát. Ezen partnerek több mint 60 százaléka magyar tulajdonú vállalkozás – tette hozzá Szijjártó.

Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a társaság nemcsak termékekkel van jelen Magyarországon, innovációival, befektetőként és munkáltatóként a magyar gazdaság egyik meghatározó szereplője.

A vállalatvezető hangsúlyozta: „stratégiai céljaink vannak Magyarországon, nem taktikaiak”. A Microsoft és a magyar vállalatok között nem az ország iránti elkötelezettség tekintetében van különbség, legfeljebb a tulajdonosi háttérben – fejtette ki.

Papp István úgy fogalmazott: „a Microsoft húsz esztendeje Magyarország hűséges szövetségese, és most már papírunk is van erről”.”

Forrás:
Stratégiai megállapodást kötött a kormány a Microsofttal; HVG.hu/MTI; 2012. december 12.

Törvények, rendeletek

Kormányrendelet a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény végrehajtásáról

Forrás:
A Kormány 356/2012. (XII. 13.) Korm. rendelete a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló törvény végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2012. évi 168. szám; 2012. december 13.; 27921-27931. oldalak (pdf)