Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Több mint 1500 milliárd a magyarországi települések fejlesztésére
Tárgyszavak: 2014-2020, Fehérvári Tamás, fejlesztéspolitika, Magyarország, Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ), Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ), Szita Károly, Terület- és Településfejlesztési Operatív program (TOP), terület- és vidékfejlesztés, uniós fejlesztési források, Varga Mihály, Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)
Az Európai Bizottság új ütemterve az európai egységes piac további erősítésére és mélyítésére I.
Tárgyszavak: digitális gazdaság, egységes belső piac, Európai Bizottság, európai szemeszter, Európai Unió, határokon átnyúló szolgáltatások, induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, KKV, közbeszerzés, közösségi gazdaság, szabályozás
Európai Parlament: döntés a barangolási díjakról és a hálózatsemlegességről. III. Eltörlik a roamingdíjakat az EU-ban
Tárgyszavak: barangolási díj, Európai Parlament, Európai Unió, hálózatsemlegesség, Internet szabályozása, internetes forgalom irányítása, távközlési egységes piac

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Háttéranyagok a Közép-Magyarország régió kettéválasztásával kapcsolatos döntésekhez
Tárgyszavak: 2007-2013, 2014-2020, Budapest, Európai Unió, fejlesztéspolitika, Közép-Magyarország Régió, Magyarország, Pest megye, regionális fejlesztés, regionális politika, regionális területfejlesztés, statisztika, terület- és vidékfejlesztés, uniós fejlesztési források

Törvények, rendeletek

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény végrehajtási rendeletei
Tárgyszavak: közbeszerzés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Több mint 1500 milliárd a magyarországi települések fejlesztésére

„Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnökével, Szita Károllyal, valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének (MÖOSZ) elnökével, Fehérvári Tamással. A kormány a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programon keresztül több mint 1500 milliárd forinttal támogatja a magyarországi települések fejlesztéseit.

Az önkormányzati szövetségekkel kötött megállapodás célja, hogy a gyakorlati feladatokra, azok megoldására koncentrálva, folyamatos legyen a párbeszéd a kormány, a megyék és a megyei jogú városok között a fejlesztési programok megvalósítása során – fogalmazott Varga Mihály a stratégiai együttműködési megállapodás aláírásakor.

Hozzátette: a kormány úgy döntött, hogy a 2020-ig hazánkba érkező 12 ezer milliárd forint uniós forrás a 60 %-át közvetlenül a gazdaságfejlesztésre, versenyképességünk emelésére fordítja. A tárcavezető emlékeztetett arra is, az hogy 2017. június 30-ig kiírják a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklus minden pályázatát, olyan versenyelőnyt nyújt a hazai gazdasági szereplőknek, amelyre nemcsak hazánkban, de az unió más tagállamaiban sem volt még példa.

Varga Mihály leszögezte: a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) a helyi gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás bővítését célozza. Mint mondta: „az új területi programokban a régiók helyett a megyékre helyeződik a hangsúly, így a források felhasználása során, a megyéknek és a megyei jogú városoknak megkülönböztetett szerepe van.”

A TOP forrásaiból – amelyek 2020-ig több mint 1230 milliárd forintot jelentenek – elsődlegesen a helyi közvetlen gazdaságfejlesztést támogatja a kormány, ebből – többek között – 65 ezer hátrányos helyzetű munkavállaló képzése, illetve bértámogatása, 480 kilométer út felújítása és korszerűsítése valósulhat meg. A Budapestet és Pest megyét magába foglaló régiót támogató program, a VEKOP 288 milliárdos keretösszeggel ötvözi a területi és az ágazati beavatkozásokat. „A területi operatív programok (TOP és VEKOP) keretében még ebben az évben várhatóan – az országos kihatású projekteket is beleértve – mintegy 800 milliárd forint összegű pályázatot hirdetünk meg” – jelentette ki Varga Mihály.

Szita Károly köszönetét fejezte ki azért, hogy a kormány partnerként tekint a falvakra és a városokat. Mint mondta: pozitív változás, hogy már az előkészítő munkába is bevonták az önkormányzati érdekképviseleteket. A megyei jogú városok így arra költhetnek, amire szerintük szükséges – mondta. Fehérvári Tamás úgy véli: a megyei önkormányzatok szervesen kapcsolódnak a programokban megfogalmazott célokhoz. A 2020-ig rendelkezésre álló források jelentős része a gazdaságélénkítést szolgálja majd.[NGM]”

—-

„A kormány a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programon, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programon keresztül több mint 1500 milliárd forinttal támogatja a magyarországi települések fejlesztéseit.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezt annak kapcsán közölte, hogy stratégai együttműködési megállapodást írt alá a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnökével, Szita Károllyal, valamint a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökével, Fehérvári Tamással hétfőn Budapesten.

A megállapodás célja, hogy a gyakorlati feladatokra, azok megoldására koncentrálva legyen párbeszéd a kormány, a megyék és a megyei jogú városok között a fejlesztések megvalósítása során – mondta a tárcavezető. Hozzátette: mivel a jelenlegi európai uniós költségvetési időszakban a területi fejlesztésekben a megyéknek és a megyei jogú városoknak megkülönböztetett szerep jut, ez az együttműködési forma megfelelően segíti majd az uniós források hatékony felhasználását.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy 2020-ig 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik Magyarországra. A forrás hatvan százalékát közvetlenül a gazdaságfejlesztésre, a versenyképesség javítására fordítják majd. „Megkezdődik (…) minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő programjának végrehajtása” – jelentette ki.

Varga Mihály elmondta, hogy mindkét említett területi program a helyi gazdasági fejlesztést és a foglalkoztatás bővítését célozza. A programban a régiók helyett a megyékre helyezik a hangsúlyt – jegyezte meg.

Közölte, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra több mint 1230 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 1465 orvosi praxis fejlesztése, 68 ezer hátrányos helyzetű munkavállaló képzése, bértámogatása, valamint 480 kilométer út felújításra és korszerűsítése valósulhat meg. Varga Mihály elmondta, a programok keretében még az idén várhatóan mintegy 800 milliárd forint összegű pályázatot hirdetnek meg.

Szita Károly köszönetet mondott azért, hogy kormány partnerként tekint a falvakra és a városokat. A megyei jogú városok 388 milliárd forintot költhetnek majd arra, amire szerintük szükséges – mondta.

Fehérvári Tamás kijelentette, hogy a megyékben megvan az a készség és képesség, hogy szervesen kapcsolódjanak a programhoz.[Híradó]”

Forrás:
Az önkormányzatok a kormány stratégiai partnerei; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2015. október 26.
Több mint 1500 milliárd a magyarországi települések fejlesztésére; Híradó.hu; 2015. október 26.

Az Európai Bizottság új ütemterve az európai egységes piac további erősítésére és mélyítésére I.

„A mobilitás és a szolgáltatások útjában álló akadályok lebontását, a kkv-k szabályozói környezetének további egyszerűsítését és az innovatív szolgáltatások felkarolását célozza az az ütemterv, amivel új életet kíván lehelni az Európai Bizottság az egységes uniós belső piacba.

Ütemtervet mutatott be szerdán az Európai Bizottság a fásultság jeleit mutató és még mindig nemzeti akadályokkal teli egységes belső piac revitalizálására, figyelembe véve a digitális forradalmat és az ennek a hullámán megjelenő új innovatív szolgáltatásokat is.

„Az egységes piac nyújtotta lehetőségek nem mindig valósulnak meg, mert a belső piacszabályai nem köztudottak, nem érvényesülnek, vagy egyéb indokolatlan akadályok állnak az útjukban. Az egységes piacnak éppen ezért alkalmazkodnia kell a realitásokhoz, az innovatív gondolatoknak és az új üzleti modelleknek is meg kell találniuk a helyüket” – fogalmaz a Bizottság szerdán elfogadott közleménye.

Az új stratégiának négy fő célcsoportja van: a fogyasztók, a kis- és középvállalkozások, illetve induló vállalkozások, az innovatív vállalkozások és a szakemberek: az ütemterv által beharangozott különböző jogalkotási és egyéb kezdeményezések az ő helyzetük megkönnyítéséről szólnak.

A fogyasztók esetében annak elérése a cél, hogy ha interneten vagy személyesen szeretnének egy másik tagállamban szolgáltatást vagy árukat venni, ne kelljen különböző árakkal, változó eladási feltételekkel, eltérő kiszállítási módokkal szembesülniük, hacsak ezt nem lehet objektív és ellenőrizhető érvekkel alátámasztani. Az Európai Bizottsághoz és az Európai Fogyasztói Központhoz gyakran érkeznek olyan panaszok, amelyek szerint a vásárlók állampolgárság vagy lakóhely alapján jogtalanul részesültek eltérő bánásmódban.

A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítését célzó intézkedések már folyamatban vannak, erre szolgál a befektetési terv és a tőkepiaci unió. Emellett a Bizottság az áfa-szabályozás egyszerűsítését, a cégbejegyzéssel kapcsolatos költségek csökkentését, és egy, a vállalatok fizetésképtelenségéről szóló javaslat előterjesztését tervezi (második esélyt adva a vállalkozásoknak), valamint a szabályozási követelményeket érintő információkhoz való hozzáférés egyszerűbbé tételét.

A kkv-k részéről felmerülő leggyakoribb panaszok a bonyolult áfafizetési szabályok; a társasági adót övező bizonytalanságok; a szabályozói előírások megértése és az azoknak való megfelelés; a hitelforrásokhoz való hozzáférés hiánya; a represszív csődtörvényektől való félelem és az innováció útjában álló akadályok.

Ami az innovatív szolgáltatásokat illeti, a Bizottság ki fogja dolgozni a közösségi gazdaság európai menetrendjét. A testület szerint az új üzleti modellek, mint például az Uber, a polgárok és a vállalatok számára is hasznosak, emellett elősegítik a létező erőforrások hatékonyabb felhasználását. Kétségek merülnek fel viszont azzal kapcsolatban, hogy a meglévő jogszabályok még mindig megfelelőek-e, vagy pedig új szabályokra lenne szükség. Ugyanakkor azt is garantálni kellene, hogy ne sérüljenek olyan közpolitikai célkitűzések, mint a fogyasztóvédelem, illetve hogy betartsák az adó- és a munkajogi szabályokat.

Egy közelmúltban bemutatott tanulmány szerint az őt legfontosabb közösségi gazdasági szektorban (közösségi finanszírozás, internetes foglalkoztatás, közösségi szállás és vendégfogadás; autómegosztás és zenei videólejátszás) a bevételek globálisan a jelenlegi évi 13 milliárd euróról 2025-re 300 milliárd euróra nőhet. Az európai fogyasztók egyharmada mutat lérdeklődést a közösségi gazdaságban való részvétel iránt.

A Bizottság által elfogadott stratégia a vállalkozások és szakemberek mobilitási feltételeit is javítani kívánja. Javítani fogják a szakmai képesítések kölcsönös elismerését és meg fogják könnyíteni az üzleti szolgáltatások, az építőipar és más, növekedést serkentő ágazatok határokon átnyúló tevékenységét. Összességében ezek a lépések lehetővé teszik, hogy a vállalkozások és a szakemberek új piacokhoz jussanak, és ezzel tagállamiból európai szereplőkké váljanak.

A szolgáltatások határokon át történő nyújtásának útjában álló akadályok lebontása a most elfogadott stratégia egyik fő törekvésének számít. A Bizottság becslései szerint a 2006-ból származó szolgáltatási irányelv ambiciózusabb végrehajtása 1,8 százalékot adna hozzá az EU GDP-jéhez.

Európában jelenleg több mint 5 ezer szabályozott szakma van, ami 50 millió embernek ad munkát. A Bizottság szerint a közelmúltban több olyan tanulmány is készült, amelyek azt bizonyítják, hogy ezeknek a gyakran mesterségesen védett szakmáknak (ügyvédek, építészek, közjegyzők, taxisok stb.) nagyobb fokú megnyitása az érintett országokban munkahelyteremtést és a fogyasztók számára kedvezőbb árakat eredményezett. A hasonló szakmák szabályozása azonban országról-országra nagyon eltérő képet mutat.

A Bizottság ezért periódikusan kibocsátandó iránymutatásokon keresztül specifikus intézkedéseket javasol majd a szabályozott szakmákhoz való hozzáférés megkönnyítésére tagállami és EU-szinten egyaránt. Ezek a cselekvési tervek konkrét reformok szükségességére mutatnak majd rá az egyes tagállamokban. Első lépcsőben a kiemelt fontosságú ágazatokban kiválasztandó néhány szakmára fókuszálnak majd, és az országspecifikus prioritásokat az európai szemeszter keretében fogják kezelni.

Brüsszel várhatóan a szolgáltató útlevélre vonatkozó kezdeményezés részeként jogszabályi javaslatot is előterjeszt majd az olyan szabályozói akadályok eltávolítására, mint amilyenek az eltérő jogi formák, a részvényesek számára kötelező előírások és a kulcsfontosságú ágazatokban előforduló horizontális korlátozások.

Jogszabályi javaslattal készül a Bizottság előállni továbbá a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtók, mindenekelőtt az építőipari és az üzleti szolgáltatási szektor működésének a megkönnyítésére. Harmonizált nyomtatványok teszik majd lehetővé a szolgáltatóknak, hogy hivatalosan bejelentsék tevékenységüket a fogadó ország hatóságainak, egy füst alatt elintézve minden formaságot.

Az egységes piaci ütemterv a kiskereskedelmi szektornak is a kedvében kíván járni, amely 2012-ben a munkahelyek több mint 13 százalékát tartotta fenn az EU-ban. A Bizottság aláhúzza, hogy a piacra lépést megnehezítő, korlátozó tagállami szabályok miatt a kiskereskedelmi szektor legtöbb szegmensében csökkent az új boltok és értékesítő helyek száma, ami a verseny visszaeséséhez és a fogyasztói árak emelkedéséhez vezetett.

Brüsszel ezért a kiskereskedelmi egységek megnyitásának elősegítésére és a működésük útjában álló akadályok eltávolítására előremutató módszereket (úgynevezett legjobb gyakorlatokat) állít majd össze. Ez útmutatást ad majd a tagállami reformok számára és prioritásokat a szektort érintő politika érvényesítésére.

A csomag része még az európai szabványok rendszerének korszerűsítése, és a szerzői jogokra vonatkozó európai szabályok konszolidálása.

A jelenleginél átláthatóbb, hatékonyabb és számon kérhetőbb közbeszerzés ugyancsak nagy hangsúllyal szerepel az egységes piaci ütemtervben. Az európai közbeszerzési piac az Unió GDP-jének 19 százaléka, a tagállami hatóságok évente több mint 2,3 billió eurót fordítanak áruk és szolgáltatások közbeszereztetésére.

Bár 2014-ben változott a közbeszerzésekre vonatkozó keret, a Bizottság szerint még mindig lenne bőven továbblépési lehetőség. A kihívások között említik meg a nagy infrastrukturális beruházásokat, amelyeknél nagyon gyakoriak az időbeli csúszások. Tízből kilenc nagy volumenű projekt nem az eredeti tervek szerint valósul meg, és a költségkeret túllépése jellemzően akár az 50 százalékot is elérheti.

A Bizottság szorosan együtt kíván működni a tagállamokkal és a piaci szereplőkkel, hogy létrehozzák az egységes piaci szabályoknak való megfelelés kultúráját.

Különös figyelmet kap a szolgáltató szektor és a közbeszerzés, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az adóból befolyt összeget hatékonyan költsék el. A Bizottság megerősíti a kölcsönös elismerési rendszert annak érdekében, hogy a határokon át terjeszkedni kívánó vállalkozások több lehetőséget kapjanak. Emellett szigorítani fogja az áruk piacfelügyeletét, hogy a szabályoknak nem megfelelő termékek ne juthassanak be az uniós piacra.

Végezetül javasolni fogják egy piaci információs eszköz bevezetését, amely lehetővé teszi a Bizottság számára teljes körű, megbízható és független információk begyűjtését kiválasztott piaci szereplőktől annak érdekében, hogy a kiemelt területeken jobban nyomon tudja követni az eseményeket és be tudja tartatni az uniós szabályokat.”

Forrás:
Így akadálymentesítené Brüsszel a belső piacot; BruxInfo; 2015. október 28.

Európai Parlament: döntés a barangolási díjakról és a hálózatsemlegességről. III. Eltörlik a roamingdíjakat az EU-ban

„Elfogadta az Európai Parlament kedden azt a jogszabálycsomagot, amelynek értelmében kevesebb mint két év múlva megszűnnek a roamingdíjak az Európai Unióban, és amelyben meghatározták a netsemlegesség szabályait.

A roamingdíjak két fázisban tűnnek el. 2016. április 30-tól egy perc beszélgetés és egy megabyte adatforgalom után legfeljebb öt centet számolhatnak majd fel a szolgáltatók, SMS-enként pedig legfeljebb két cent lehet a roamingdíj. Ezek a díjak pedig 2017. június 15-én végleg eltűnnek.

Az új szabályok annyi kibúvót adnak a szolgáltatóknak, hogy ha bizonyítani tudják, hogy a roamingdíjak megszűnésével kapcsolatos költségeket nem tudják fedezni, és emiatt kénytelenek lennének a belföldi tarifákat emelni, akkor a hírközlési hatóság a kivételes körülményekre tekintettel engedélyezhet minimális felárat a költségek fedezésére, de a hatóság ezt akár el is utasíthatja.

A jogszabály a visszaélések kiküszöbölésére is ad némi lehetőséget a szolgáltatóknak. Bizonyos esetekben, ha ilyet észlelnek, felszámíthatnak egy alacsony összegű barangolási díjat, de ez sem lehet magasabb a jelenlegi roamingdíjak maximumánál. A pontos részleteket a későbbiekben dolgozza majd ki az Európai Bizottság és a távközlési hatóságok.

Az elfogadott csomagban lefektetett netsemlegességi szabályok célja, hogy az internetszolgáltatók ne tehessenek különbséget a különféle szolgáltatások között, ne blokkolhassanak vagy lassíthassanak bizonyos tartalmakat, appokat, szolgáltatásokat attól függően, hogy ki a feladó és a fogadó fél. Egy mobiltársaság, amely internet-hozzáférést is biztosít, például elvben nem blokkolhatja majd az olyan internetes telefonálást lehetővé tévő appokat, mint a Skype vagy a Viber, illetve azt sem szabhatja meg, melyik internetes zeneszolgáltatás használatát támogatja. A netsemlegesség előírásaitól csak bírósági határozat, törvényi felhatalmazás, illetve a hálózat túlterhelése vagy hackertámadás esetén lehet majd eltérni.

„Ha mégis be kell avatkozni az adatforgalomba, akkor a lépéseknek átláthatónak, megkülönböztetés-mentesnek és arányosnak kell lenniük, és nem tarthatnak a szükségesnél tovább” – tudatta az EP.

A szolgáltatóknak arra továbbra is lesz lehetőségük arra, hogy különszolgáltatásokat, például egyes szolgáltatások igénybevételéhez gyorsabb internetkapcsolatot kínáljanak, de mindez nem mehet az internetszolgáltatás általános minőségének rovására.

Az új szabályok emellett azt is kimondják, hogy az internetszolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket a hirdetésben szereplővel szembeni tényleges le- és feltöltési sávszélességről, és ha a későbbiekben ahhoz képest jelentős eltérés tapasztalható, akkor a felhasználó kompenzációra, kárpótlásra jogosult, de akár a szerződést is felmondhatja.”

Forrás:
Eltörlik a roamingdíjakat az EU-ban; Híradó; 2015. október 27.
Lásd még: Még másfél év a roamingdíjak eltörléséig; BruxInfo; 2015. október 27.
Hamarosan vége a roamingdíjnak és az egyenlőtlen nethozzáférésnek; Európai Parlament; 2015. október 27.
Bringing down barriers in the Digital Single Market: No roaming charges as of June 2017; Európai Bizottság; 2015. október 27.
Megszűnnek a roamingdíjak Európában 2017 nyarától; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; 2015. október 30.

Közigazgatás, politika

Új kormányablak Sopronban – Az ügyek kétharmada öt perc alatt elintézhető

„Átadták a megye heteik kormányablakát Sopronban csütörtökön.

A Fő tér 5. szám alatt csütörtökön hivatalosan átadták a város második, a megye hetedik kormányablakát. Így Sopronban tizenhat munkaállomás és kettő fényképkészítő hely várja az ügyeket intézőket.

– A lakosság az ügyintézés során találkozik az állammal, tehát a cél az volt, hogy a lehető leggyorsabban és hatékonyan intézhessék el e dolgukat – mondta megnyitójában Nagy István, a Földművelődésügyi Minisztérium államtitkára. – A kormányablakoknál 423 ügykör intézhető el. Legtöbben a személyi igazolvánnyal, vezető engedéllyel, valamint a járműügyintézéssel keresték fel ezeket a helyeket.

Az államtitkár kifejtette, megyénk akadálymentesítésre, felújítása mintegy 304 millió forint uniós támogatást nyert el. S ha már a számok, megtudtuk: a kormányablakot felkeresők 64 százaléka öt perc alatt végzet, 26 százalékuk 5-15 perc között. S 7,5 százalékuk, 1980 főnél tartott negyed óránál több ideig az ügyintézés.”

Forrás:
Új kormányablak Sopronban – Az ügyek kétharmada öt perc alatt elintézhető; Kisalföld; 205. október 29.

Bemutatkozik az új kormányablak Hódmezővásárhelyen

„A saját szemünkkel szerettük volna megnézni, hogyan is működik az ügyintézés az új Kormányablakban Hódmezővásárhelyen, amit október 16-án adtak át. Ezért felkerekedtünk csütörtök délután és elmentünk az új helyszínre, az Ady Endre utca 14-es szám alá. Szegény Judit Éva, a Kormányablak osztályvezetője, és a Járási Hivatal hivatalvezető-helyettese fogadott bennünket, hogy körbevezessen az új épületben.

Az első információ, amit megtudtunk, hogy a költözéssel csak a helyszín és a külcsín változott. Az elintézendő ügyek rendszere azonban nem, mert amit eddig a régi nevén, az Okmányirodában tudtak intézni az emberek, azt most már a Kormányablaknál.

Az épületbe belépve egy információs pult fogad minket a baloldalon, vele szemben pedig egy olyan szerkezet, ahol online, azonnali tájékoztatást kaphatunk az egyes ügyekhez kapcsolódóan, például segít abban is, hogy milyen okmányokat vigyünk magunkkal egy esetleges útlevél ügyintézéshez. Van egy sorszámhúzó gép, aminek a használata elsődleges az ügyintézések előtt. Összesen 14 munkaállomáson dolgoznak az ügyintézők az épületben. (arról, hogy az egyes munkaállomásokhoz mely ügyek tartoznak, a későbbiekben írunk.)

A lakosok visszajelzése abszolút pozitív az új helyről, szépnek és könnyebben átláthatónak találják. Az okmányok intézésén kívül, ebben az épületben található még a gyámhivatal, az építésügyi osztály is, valamint a hatósági és a népegészségügyi osztály, ahová akár még lifttel is fel lehet jutni. Előzetesen is lehet időpontot foglalni, a magyarország.hu-n, ahová ügyfélkapuval lehet belépni. Ehhez egy személyes megjelenésre van szükség, számtalan ügyet „digitalizáltak” már ilyen formában, így jelentősen könnyebbé válik az ügyintézés az interneten keresztül.

Rákérdeztünk néhány olyan problémás ügyre, amivel általában meggyűlik a lakosok gondja. A körültekintés elmulasztásával küzdenek meg legtöbben, ami azt jelenti, hogy sokszor későn vesszük észre, hogy lejárt az érvényességi ideje a személyigazolványunknak vagy az útlevelünknek. Nyári időszakban természetesen útlevél problémákkal érkeznek a legtöbben a Kormányablakhoz. Van lehetőség arra, hogy megsürgessük az útlevelünk elkészülését, azonban az alap 20 nap alatt készül el. Ha helyben bankkártyával kifizetjük a 7500 Ft-os illetéket, akkor megspórolhatunk magunknak egy plusz utat a postára. Azért is fontos az okmányaink lejárati dátumának ellenőrzése, mert ha már nem érvényesek, akkor egy-egy közúti ellenőrzésénél a rendőrség bírságot szabhat ki ránk.

Amik még gondot szoktak okozni, és nem minden esetben áttekinthetőek, azok a gépjármű ügyekkel kapcsolatos eljárások. Ide tartoznak a gépjármű átíratása, az elveszett rendszám, vagy a jármű forgalomba helyezésének ügye is. Ilyenkor minden esetben illetékek megfizetésének kell eleget tennünk, azonban a kormányablak dolgozói mindenről részletesen tájékoztatnak minket.”

Forrás:
Bemutatkozik az új kormányablak; Soós Kata; Rádió 7; 2015. október 29.

Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése az önálló régió mellett döntött

„Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése egyhangúlag támogatta az önálló Pest megye régió kialakítását.

Pest megye társadalmi-gazdasági fejlődésében (a 2007-13 közötti időszak adatait is megvizsgálva) több területen komoly visszaesés tapasztalható, és ezen visszaesés jelentős részben összefügg a megyei fejlesztésekre jutó források csekély voltával. Ezért a közgyűlés javasolja a kormány részére, hogy a 2016. évi regionális lehatárolás felülvizsgálata során Pest megye önálló NUTS-2-es régióvá válásáról szülessen döntés.

A képviselők egyben döntöttek arról is, hogy felkérik a megye települési önkormányzatait, hogy a Pest megye önálló régióvá válásának támogatását képviselőtestületi határozattal fejezzék ki.

Pest Megye Közgyűlése az elmúlt másfél évtized során több alkalommal foglalkozott az önálló régió kérdésével, annak érdekében, hogy a valós fejlettségének megfelelő statisztikai besorolásba kerüljön Pest megye.

Jelenleg a megye a fővárossal közösen alkotja a Közép-magyarországi régiót (KMR). A régió speciális helyzetét az okozza, hogy az egy főre jutó GDP tekintetében – Budapest hatása miatt – a közösségi átlag fölött áll, ezért – eltérően a többi hat magyar régiótól – 2015-2020 között nem jogosult olyan mértékű és feltételrendszerű európai uniós támogatásokra, mint a közösségi átlag 75 százaléka alatti legfejletlenebb régiók.

A régióban elérhető források csökkenése elsősorban Pest megyét érinti hátrányosan, mivel Pest megye Budapest nélkül a kevésbé fejlett régióknak számítana. Ez a megye számára lényegesen több forrást jelentene a gazdasági szereplőknek, és a közszféra fejlesztéseihez.

A közgyűlés döntését üdvözölte Szűcs Lajos, Pest megye miniszteri biztosa, korábbi megye elnök.”

Forrás:
Az önálló régió mellett döntött a közgyűlés; Pest Megyei Önkormányzati Hivatal; 2015. október 30.

Kétszázmillió forintot ad a kormány Komáromnak

„Ismét felhalmozódott a város adóssága.

Kétszázmillió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a kormánytól Komárom önkormányzata az adósságai visszafizetésére. 2013-ban a város visszafizette az adósságait, így nem részesült az állami adósságkompenzációból, azonban azóta megint sok tartozást halmoztak fel.

Az egyszeri támogatást Czunyiné Bertalan Judit, a térség fideszes országgyűlési képviselője jelentette be. Mint mondta, Komárom 2013-ra komoly megszorítások árán törlesztette adósságait, így a városnak nem volt szüksége adósságkonszolidációra. „A most megítélt támogatás a felelős gazdálkodás elismerésének tekinthető” – fogalmazott.

Molnár Attila (Fidesz-KDNP) polgármester emlékeztetett arra, hogy a Nokia „gyengélkedése”, majd kivonulása után a helyi adóbevételek jelentősen csökkentek. A 2008-ban befolyt ötmilliárd forint 2014-re 1,6 milliárdra apadt, ötmilliárd forintos főösszegű költségvetés mellett.

A város vezetője hozzátette, a támogatást 2016-ban használják fel belterületi utak, járdák, csapadékvíz-elvezetési rendszerek építésére. Az összegből továbbá szigetelnek egy óvodát és egy fogorvosi rendelőt alakítanak ki. A polgármester az MTI kérdésére elmondta, az országban Komárom mellett Hajdúszoboszló kapott maximális összegű, 200 millió forintos támogatást.”

Forrás:
Kétszázmillió forintot ad a kormány Komáromnak; Magyar Hírlap; 2015. október 30.

Megújult 21 oktatási intézmény energetikai rendszere

„Országosan 18 település 21 oktatási intézményének energiahatékonysága javult annak a beruházássorozatnak köszönhetően, amelyet 2,7 milliárd forintos uniós forrásból a projektgazda Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hajtott végre.

A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében megvalósult projekt ünnepélyes záróeseményét pénteken tartották a Pest megyei Turán, ahol 150 millió forintból korszerűsítették a Hevesy György Általános Iskola energetikai rendszerét.

Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelésért felelős államtitkára rámutatott: sok olyan helyre sikerült a programból forrást irányítani, ahol a korábbi fenntartó és működtető önkormányzat forrás-, önerőhiány miatt nem tudott eséllyel pályázni, illetve a központi régiós besorolás lehetetlenné tette a pályázati hozzáférést.

Kiemelte: a fejlesztésekből az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek (Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés megye) kisiskolái, iskolái, valamint Pest megyei települések intézményei részesülhettek.

Hozzátette, a Klik létrehozásakor fontos szempont volt, hogy a központi fenntartó jól fel tudja térképezni a szükséges beavatkozási területeket mind a tartalom, mind a működtetés, fenntarthatóság tekintetében, és a most zárult projekt arra bizonyíték, hogy a Klik ezt a feladatát jól látja el.

„Egységes szemlélettel pontosan látja, hogy melyek azok a térségek, iskolák, amely hátrányt szenvedtek a korábbiakban” – fogalmazott.

A turai beruházással kapcsolatban kiemelte, hogy a felújításnak köszönhetően az iskola szebbé is vált, és nemcsak az energiahatékonyságot, hanem a település megerősödését is szimbolizálja.

Hanesz József, a Klik elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházássorozat keretében megújult intézmények stratégiai szempontból is fontosak, ezek képezik az első „csomagot”. A turai felújítást a jó együttgondolkodás példájának nevezte, amely minta lehet a jövőben. Megjegyezte: a projekt nemcsak a működési költségek csökkenéséhez járul hozzá, hanem a tanulókörnyezet és a pedagógusok munkakörülményeinek a javításához is.

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője fontosnak nevezte, hogy Borsod, Szabolcs, Békés megye mellett a projektgazda gondolt Pest megyére is. Kiemelte, a közép-magyarországi régió meglehetősen mostoha helyzetben van az uniós forrásokat illetően. Emlékeztetett arra is, hogy az agráriumban, a vidékfejlesztésben a következő uniós ciklus támogatási jogcímeiben megjelenik az energiahatékonyság és a fenntarthatóság, és a jövőben várhatóan ez még erőteljesebb szempont lesz.

Kajdi Ákos, a Klik pályázatkezelő főosztályának osztályvezetője az MTI-nek elmondta, hogy a központ koordinációjában először valósult meg országosan ennyi intézményt érintő energetikai fejlesztés.

A környezetterhelést csökkentő, a megújuló energiaforrások arányát növelő és az energiahatékonyság javulását eredményező fejlesztések munkálatai május végén kezdődtek meg és augusztusban fejeződtek be, a beruházások 21 intézmény 26 létesítményét érintették, 12 tankerületben.”

Forrás:
Megújult 21 oktatási intézmény energetikai rendszere; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2015. október 30.

Interjú Kozma Péterrel, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalt vezető megyei kormánymegbízottal

„A közösségnek szánt figyelem és tisztelet segít a jó döntések meghozatalában.
Az államalapítás, vagy az 1870-es megyetörvény óta nem volt példa olyan horderejű változásra, mint amilyet a jó állam koncepciójával 2010-ben indított el a kormány a Magyary Program keretében – méri történelmi pillanatokhoz a közigazgatási rendszer átalakítását Kozma Péter.

Hogyan tekint ma vissza a kormánymegbízotti hivatal átvételére?
KOZMA PÉTER: A jogszabályi hátteret a kormányhivatalokról és a járási hivatalokról szóló törvények teremtették meg, melyek elkészítésének én is részese, és jogalkotóként döntéshozója is voltam. Ezzel a törvényi kerettel, szervezeti struktúrával, benne az integrált szakigazgatási szervekkel és munkáltatói jogkörrel vettem át a feladatkört, amellyel Magyarország miniszterelnöke kitüntetett.

Miből áll egy kormánymegbízott munkája?
KOZMA PÉTER: A kormánymegbízott a kormány megyei képviselője, ha úgy tetszik: kinyújtott jobb keze. Legfontosabb feladata a kormányzat által megfogalmazott társadalompolitikai célok érvényesítése a közigazgatásban, egyben visszajelzésekkel is él arról, hogyan hatnak a gyakorlatban a célok elérésére hozott jogszabályok, melyek szorulnak módosításra, s melyek azok, amelyek hatályon kívül helyezését javasolják a társadalom különböző szegmenseiből: a magán-, az üzleti vagy közszférából. Nagyon fontos az elmondottak alapján az élettel lépést tartó jogszabályok megalkotása és a deregulációs folyamat is.

Volt már példa erre?
KOZMA PÉTER: Számos jogszabály-módosítást tettünk már a kormány asztalára, s van olyan, amit el is fogadtak, legutóbb például az adóigazgatási eljárási törvény módosítását érintően. A kormányhivatalhoz érkező javaslatokat normaszövegbe öntjük és felterjesztjük, most például a Parlament előtt lévő, bürokrácia csökkentését célzó törvénycsomaghoz, vagy az állampolgárok személyes adataival összefüggő kérdésekhez kapcsolódva.

A közigazgatási rendszer átalakítása hosszú folyamat, az idén is hozott változásokat.
KOZMA PÉTER: Valóban újabb mérföldkövet hozott ez év áprilisának első napja: az addig önálló szakigazgatási szervek, igazgatóságok főosztályi besorolással integrálódtak. Ezzel egyszerűbbé, átláthatóbbá vált az irányítás, szűkült a vezetői szintek köre, a 190-nél is több vezetői hatáskör egyharmadával csökkent. Külső, eddig önálló szervezeteket is integráltunk: ilyen a környezetvédelmi felügyelőség, mely Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályként működik, vagy a Magyar Államkincstár családtámogatással foglalkozó része is a Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály részeként került a kormányhivatal szervezeti rendszerébe.

A dolgozói elégedettség a közszférában is döntő kérdés. Ön hogy viszonyul ehhez?
KOZMA PÉTER: Megbecsült, magasan képzett, felkészült munkatársakkal tudjuk csak ellátni a küldetést, ezért életpályamodell kidolgozásával kíván gondoskodni az állam azon tisztviselőkről, akik magas színvonalú szakmai teljesítményt nyújtanak. Reményeim szerint 2016 júniusában hatályba léphet a közszolgálati életpályáról szóló törvény, melynek végrehajtására már 23 milliárd forint megszavazott keret áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben. A kormánytisztviselők, mint tavaly karácsonykor és az idén húsvétkor, a közelgő ünnepekre is – a vezetők kivételével – egyszeri, 25 ezer forintos cafeteriajuttatást kapnak.

A kormánymegbízottra a kiemelt beruházásoknál külön feladat vár.
KOZMA PÉTER: Megyénkben három ilyen beruházás jelent kiemelt feladatot számomra: a LEGO nyíregyházi gyárának bővítése, az Interspan újraindítása Vásárosnaményban és a kisvárdai atlétikai pálya megépítése. A kormánymegbízott saját hatáskörében személyesen felügyeli, hogy a szükséges hatósági engedélyek mielőbb rendelkezésre álljanak, és koordinációs szerepet játszik az építtető, a beruházó, a tervező, a műszaki ellenőr és a szakhatóságok között.

Az emberek nemcsak ajtókon, hanem ablakokon is kopogtatnak, amiből egyre többet nyitnak.
KOZMA PÉTER: Az előző ciklusban úgynevezett első generációs kormányablakokat alakítottunk ki. Az okmányirodák bázisán új, második generációs kormányablakokat fejlesztünk, és volt olyan nap, amikor egyszerre a megye három településén négy új kormányablakot vehettek birtokba az állampolgárok. A fejlesztés eredményeként ez év végére valamennyi helyszínen korszerű informatikai háttérrel várják, szolgálják ki a környéken élő embereket. Ez egybevág azzal a célunkkal is, hogy javítsuk a munkatársaink munkakörülményeit, erre megyénkben további 475 millió forintot fordítunk még az idén. Így újulhat meg többek között a mátészalkai és a kisvárdai foglakoztatási osztályunk, a nyírbátori földhivatal osztály, s további, hatósági feladatok ellátására szolgáló épületek. Jövőre egymilliárd forintot fordítunk épületek korszerűsítésére, energiatakarékos megoldásokra, míg Kemecsén 260 millió forintból egy új járási hivatalt építhetünk.

Mit érzett megbízatása első évében a legnagyobb kihívásnak?
KOZMA PÉTER: Az integrációs folyamat lezárását úgy, hogy az elismerten jól dolgozó, megbecsült kollégák ne anyagi, erkölcsi, morális és presztízsveszteséggel éljék ezt meg. Egyébként nap mint nap kihívás a feladatok határidőre teljesítése, ahogy azt megszabja a területi közigazgatásért felelős miniszter, a kormány, vagy olykor maga a miniszterelnök.

Politikai és hivatali munkát is végzett eddig – minek tartja magát?
KOZMA PÉTER: Leginkább társadalompolitikusnak, aki a jog és az alkotmányosság mentén dolgozik a kormányzati célok megvalósításért a közjó érdekében. A közjó összefügg a sikerrel: azt tartom sikernek, ha mások hasznára tudok és tud az egész szervezet tenni. Segítünk megoldani az emberek problémáit, erre a szolgálatra fel kell készülnie minden kollégának.

Van-e erre kormánymegbízotti ars poetica?
KOZMA PÉTER: Magyary Zoltán fogalmazta ezt meg rendkívül tisztán és érthetően 1930-ban: „A politika bizonyos állami célok elérésének a művészete, a közigazgatás e célok elérésnek az eszköze. A kettő úgy viszonylik egymáshoz, mint a zenében a kompozíció és az előadás. A zenei kompozíció is csak a hangszer közvetítésével juthat a fülekhez. Így a politikai célokat is csak a közigazgatás útján lehet megvalósítani.” Ha úgy tetszik, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal esetében 2000 tagú a „zenekar”, összhangban kell dolgoznunk…”

Forrás:
Közigazgatás – történelmi pillanatokkal; Nyéki Zsolt; Kelet.hu; 2015. október 29.

Pest megye útja Európába – interjú Szabó Istvánnal, a Pest Megyei Közgyűlés elnökével

„700 milliárd érv a megye önálló uniós régióvá válása mellett.

Ha a közgyűlési elnök pozícióját a szövetségi kapitányéhoz hasonlítanánk, akkor Ön szerint Pest megye mikor juthat ki az Európa Bajnokságra?
A kijutás optimális esetben 2021-ben történne meg, ez az időszak pedig a felkészülésé.

Mi a kijutás tétje Pest megye számára?
A hasonlatnál maradva: a kitűzött cél az, hogy kondícióban, erőben, képességekben európai szintre kerüljünk. Ehhez kell előteremtünk a megfelelő forrásokat, hiszen ennek hiánya miatt nem tud európai szintet elérni a „csapat”.

Közgazdasági, közigazgatási nyelvre váltva: az uniós belépés célja az volt, hogy felzárkózzunk Európához, aminek mérőszáma a világon mindenhol az egy főre eső GDP átlaga. Ekkor megyénk az európai átlag 40%-án állt, 2008-ra elértük az 56 százalékot, azonban 2013-ban már csak 55 százalékon álltunk, vagyis közel 10 éve nem közeledtünk az uniós átlaghoz, hanem távolodtunk tőle. Ez nagyon veszélyes, hiszen megyénk a legnagyobb az országban: lakossága 1, 25 millió fő, 77 ezernél is több a működő vállalkozásaink száma, az ország GDP-jének jelentős része itt termelődik meg. Belátható, hogy egy ekkora gazdasági erő gyengülését meg kell állítanunk.

Miért torpant meg ennek az egyébként komoly gazdasági potenciállal rendelkező régiónak a fejlődése?
A gyengülés következmény: a Közép-Magyarországi Régió (a továbbiakban KMR) már az előző uniós költségvetési ciklusban bekerült abba a sávba, ahol felzárkózó régióként csak csökkentett mennyiségű uniós forráshoz juthatott. Nem a források elérésével voltak problémáink, hanem az elérhető források összegével, mennyiségével. Ez különösen a 2009 utáni időszakra igaz, amikor drasztikusan lecsökkent az allokálható uniós források mennyisége. Ebben az időszakban úgy jelentek meg pályázatok, hogy „kivéve: KMR”. Jól szemlélteti ezt az a tény, hogy a régiónkban élők egy főre vetítve csupán negyedannyi forráshoz jutnak, mint a többi 18 megye lakói. A GDP arányos mutatók szerint Komárom-Esztergom megye ugyanúgy megelőz bennünket e tekintetben, mint Fejér vagy Győr-Moson-Sopron.

A régión belüli források elosztásával kapcsolatban is már évek óta hallani Pest megye problémáiról? Mit is jelent ez a gyakorlatban?
A problémát az jelenti, hogy nem lakosságarányos a régión belüli elosztás. Pontosabban a források egy kisebb részénél figyelembe vették az itt élő emberek lélekszámát, így a megyét 14,5 Mrd forintnyi fejlesztési keret illeti meg, míg Budapest 21 Mrd forintban részesül, Érd pedig 800 millió Ft kerethez jutott. Ez a keret mindösszesen azonban csak elenyésző része a teljes forráskeretnek. A régióban elérhető források, így a VEKOP nagyobb része, valamint a kohéziós alap terhére tervezett beruházások döntő arányban állami fejlesztésként valósulnak meg. Számításaink szerint a régióban lehívható keret mindössze ötöde kerül majd Pest megyébe, míg 80%-a Budapesten lesz majd elköltve.

Mire számíthat a megye önálló régióként a 2020 utáni időszakban? Mekkora összeget jelenthet az önállóság?
Jelenleg még nem látható konkrétan, hogy az Európai Unió 2021-től milyen forrásokat tervez Magyarország számára, illetve milyen jelegű források állnak majd rendelkezésünkre, és milyen felzárkóztatási programok lesznek. A cél azonban így is egyértelmű: Pest megye ne járjon rosszabbul, mint az összes többi megye az országban és a megye polgárai ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint a más megyékben élők. Az önállósággal nem sértjük senki érdekeit, nem akarunk elvenni senkitől forrásokat, nem kérünk sehonnan átcsoportosítást.

Ez egy nagyon természetes igény. Miért épp most merül fel? Mi adja aktualitását, tudva azt, hogy az önálló régió megvalósítására már korábban is voltak törekvések a megyében?
Az aktualitást most az adja – bár a kezdeményezés már 2002 óta napirenden van-, hogy európai eljárásrend szerint háromévente lehet kezdeményezni egy ország régiós beosztásának (NUTS II.) megváltoztatását, amelyre 2016 februárjáig van lehetőség.

Mi akadályozta meg az önálló régió kialakítást korábban?
Vélhetően az, hogy Budapest már akkor is elérte az európai átlagot, így nem kaphatott volna uniós támogatást, csak Pest megyével együtt kerülhetett a támogatási körbe. A 2007-2013-as időszakban pedig még mindig előnyös volt Budapest számára a „közösködés”, hiszen az első időszakban még jelentős mennyiségű forrást lehetett lehívni, ami aztán a ciklus utolsó három évében már jelentősen lecsökkent. A források zömét azonban mindvégig Budapest használta fel, ezért csökkent a megye fejlettségi átlaga, ahelyett hogy nőtt és közelített volna az uniós átlaghoz.

Mire számíthat, mi változik egy jászkarajenői és egy érdi lakos életében, környezetében az önálló régió létrejöttével?
Elsősorban a gazdaságfejlesztési források tekintetében várható komoly előny. A gazdaságfejlesztési operatív programokból a megye jelenleg ki van zárva. Miközben ez a legnagyobb forráskeret, Pest megyei vállalkozás nem is pályázhat, így vállalkozását nem tudja a lehető legmagasabb szintű technológiával felszerelni és nem képes magasabb hozzáadott érték előállítására. Az önálló régió megvalósulásával azonban már jogosultak leszünk e források lehívására.

A foglalkoztatás területén is jelenthet ez pozitív elmozdulást?
Természetesen. Ez egy nagyon fontos szegmense a fejlesztéseknek. Ezek a források például Jászkarajenőn teljesen más – magasabb – dimenziókba helyezheti a vállalkozási közeget. A település jelenleg teljesen kimarad a közútfejlesztési projektekből, egy forint sem kerül oda útfejlesztési célokra, pedig ez komoly probléma az egész megyében. Jászkarajenőről eljutni egy közelebbi városba és például beszállítóként működni pedig csak úgy lehetséges, ha megfelelő utak vannak. A megyében több leszakadó terület van,ahol a helyzet teljesen hasonló. . A példa kedvéért: az Ipolyságot egyfajta bezártság jellemzi. Hagyományos kapcsolatrendszere, amely működtette a területet megszűnt (az egykori Hont vármegye felosztásával és az Ipoly-hidak lerombolásával). Ezt épp most sikerült „kinyitnunk”, hiszen megállapodtunk Nyitra megyével, hogy Ipolydamásd és Helemba közt felépül egy híd, amihez már rendelkezésre állnak a források a Kormány és az Unió támogatásával. Ennek a térségnek egykor egyik fő bevételi forrása a bogyós gyümölcsök termesztése volt, amely potenciál most is adott, ám ez is komoly forrásokat igényel, amelyeket az önálló régió megteremtésével elő fogunk tudni teremteni. Érd megyei jogú város, így más kategóriába tartozik, a Kormánnyal nemrégiben a következő öt évre egy 40 milliárd forintos fejlesztési megállapodást kötött, ami elsősorban közösségi infrastruktúrafejlesztést jelent: óvodákat, iskolákat, vállalkozói parkot, uszodát, sportcsarnokot. Erre ott szükség van, hiszen Érd nagyon gyorsan növekedett lakosságát tekintve és az infrastruktúra ezt nem tudta korábban követni.

Akkor nézzük az agglomerációs településeket, ők mire számíthatnak az önállóságot követően?
Az agglomerációs települések jelentős részében nagyon komoly gazdaság működik, amely a hozzáadott érték tekintetében nagyon fontos szerepet játszik. Példaként a digitális gazdaságot, feldolgozóipari vállalkozásokat, valamint a gyógyszeripari vállalkozásokat említeném, melyek egy felmérés szerint meglepően magas számban találhatók a Pest megyei agglomerációban. Mindezek olyan potenciálok, amelyek akár a világgazdasági színtérre is képesek lehetnek kilépni, ha megkapják hozzá a megfelelő támogatásokat. Nekünk az a fontos, hogy megerősödjenek ezek a vállalkozások, hogy fel lehessen használni a bennük rejlő tudást és más potenciált.

A régiós besorolás megváltoztatásához nem elég a megye akarata, ahhoz a kormány döntése is szükséges. Hol tart most ez a folyamat?
Már 2013-ban megszületett a kormánydöntés arról, hogy ez év őszére el kell készíteni a KMR megváltoztatásával kapcsolatos előterjesztést. Ezért már legalább egy éve elkezdtük a tartalmi munkát, amiben tényszerűen, adatokkal összefoglaltuk, hogy a jelenlegi helyzet miért hátrányos Pest megye számára.

Korábban említette, hogy ezek a fejlesztési források folyamatosan csökkenő mértékűek és az utóbbi években nagyon alacsony szintűek voltak. Pl.: 2007-ben még közel 34, addig 2011-ben és az azt követő években már csupán 3 százalék az elérhető uniós források mértéke. Nem lehet, hogy ez a helyzet már Budapest számára is hátrányos anyagi értelemben?
Ezt ők korábban nem így gondolták, mára azonban már megváltozott a véleményük. Látják, hogy előnyük semmiképp nem származik a közös régióból, hátrányuk pedig nem származik abból, ha önálló lesz Pest megye. Sőt! Már jól látszik, hogy inkább ez előnyös lehet Budapest számára is, hiszen, ha az agglomeráció számára teremtődnek források, azt együttműködve hatékonyabbá lehet tenni. Gondoljunk csak az agglomerációs közlekedés fejlesztésére, vagy a nagyobb térségi jelentőséggel bíró kerékpáros utakra. Egyébként épp most egyeztetünk egy Rákos-mentén (Pécel, Gödöllő, Isaszeg) közösen kiépítendő rekreációs bicikliút megvalósításáról. Ezt eddig gátolta az, hogy nem érhettük el a szükséges forrásokat.

Még egy fontos tényezőt említenék. Az a régió, amely nem kedvezményezett, egy bizonyos algoritmus szerint kaphat uniós támogatást kedvezményes feltételekkel. Ez most Pest megyére igaz, de Budapestre nem. Amennyiben önálló régió leszünk, akkor Budapest egy konvergencia régió szomszédjává válik, s így jogosult lesz ezekre a forrásokra.

Ha jól értem, akkor az érintettek, azaz Pest megye és Budapest egyetért, és csak a kormány döntését kell megvárni?
A gazdasági minisztériummal vagyunk kapcsolatban, akiknek az a feladata, hogy novemberben a kormány elé kerülhessen az előterjesztés. Mi minden információt átadtunk már részükre. Ők több verziót készítenek, ami alapján dönthet a kormány. Bevallom, örülnénk, ha az ezer éves megye, a reformkor vezérmegyéje, az ország közepe, teljes egészében, integritásának teljességével alakíthatna önálló régiót, s jutna ki – a korábbi hasonlatra visszautalva – az Európa Bajnokságra.

Végül egy függőben maradt korábbi kérdés: mekkora összeget jelenthet az önállóság?
A jelenlegi támogatási keretek alapján a 14,5 milliárd forinthoz képest potenciálisan 700 milliárd forintnyi támogatásra számíthatna megyénk. Ráadásul minden lehívott forint Pest megyébe kerülne, egyáltalán nem merülne fel a régión belüli forráselosztás kérdése, azaz ezeknek a forrásoknak minden fillérje címzetten Pest megyei irányítószámokra kerül.”

Forrás:
Pest megye útja Európába – interjú Szabó Istvánnal, a Pest Megyei Közgyűlés elnökével; Pest megyei portál, Pest Megyei Önkormányzati Hivatal; 2015. október 19.

Egy kimutatás szerint átlagban 14,5 percet töltenek el az ügyfelek a kormányablakokban

„Nyíregyháza – Egy kimutatás szerint átlagban 14,5 percet töltenek el az ügyfelek a kormányablakokban, vagyis jócskán lerövidült az ügyintézés ideje. A következő lépés az lesz, hogy minél több ügyet lehessen majd otthonról is intézni.

A tanácskozás legfontosabb gondolatait Kozma Péter kormánymegbízott foglalta össze sajtótájékoztató keretében. Mint elmondta, április elsejével külső-belső átszervezés történt a kormányhivatalban: a korábbi huszonkét szervezeti egység helyett mindössze tizenegy folytatja úgy a munkát, hogy nem történt létszámleépítés. A szervezeti átalakításnak az volt a célja, hogy kevesebb vezető kezén menjenek át a levelek, illetve a határozatok, így gyorsabb, egyszerűbb, hatékonyabb lett az ügyintézés. Az állampolgárok ügyintézéseit segíti, hogy az év végéig újabb kormányablakok is megnyitják majd ajtajukat, valamint továbbra is az ügyfelek rendelkezésére áll a nagyecsedi okmányiroda, aminek a bezárásáról hírek röppentek fel.

– Jó gyakorlat, hogy az államigazgatási kollégium tagjai rendszeresen találkoznak, és személyesen vitatnak meg szakmai kérdéseket – ezt már dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter mondta a sajtótájékoztatón, aki a kormány fejlesztéspolitikájáról adott tájékoztatást a tanácskozáson. Mint kifejtette, fejlesztési miniszterként úgy látja, sikeres a kormánynak az a törekvése, hogy az ügyek intézését közelebb hozza a lakossághoz. Ezt segíti majd az is, hogy a megyénkben működő 14 kormányablak mellé hamarosan átadnak majd további hetet. Egy kimutatás szerint átlagban 14,5 percet töltenek el az ügyfelek a kormányablakokban, vagyis jócskán lerövidült az ügyintézés ideje. A következő lépés az lesz, hogy minél több ügyet lehessen majd otthonról is intézni. Ezt segíti a Digitális Magyarország program, aminek keretében Nyíregyháza háztartásaiban elérhetővé válik majd a széles sávú internet.”

Forrás:
Újabb kormányablakok jöhetnek; szon.hu; 2015. október 30.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye: egyre népszerűbbek a kormányablakok

„Demeter Ervin az elmúlt esztendők során sokat tett az ügyfélközpontú és hatékony területi államigazgatás megvalósításáért. Kormánymegbízottként 2011 óta vezeti a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt. Az elmúlt négy évben elvégzett munkáról és a hivatal előtt álló további feladatokról kérdeztük.

− Ön a kezdetektől résztvevője a megyei közigazgatás átszervezésének. Melyek voltak a kormányhivatal „felépítésének” legfontosabb pillanatai?
Ha megnézzük, hogy honnan indultunk el, hová jutottunk, az jól szemlélteti a megtett utat. 2011. január elsején nyitottak az első kormányhivatalok, 14 szakigazgatási szerv integrálásával, és akkor kezdték meg működésüket az első kormányablakok. A megyénkben a legelső Miskolcon, a megyeszékhelyen létesült, és 31 ügykör intézésére volt alkalmas. Hogy szemléltessem a fejlődést, az idén szeptember elején a Szikszón megnyílt járási kormányablak már közel 380 ügy intézésére alkalmas. Ezt a változást érzékelik az ügyfeleink is. Mindezek mögött persze sok munka áll, az elmúlt négy év során jelentős integráció történt, egységes szerkezetűvé váltak a hivatalok, csökkentek a vezetői szintek. Tehát egy kisebb, integráltabb, gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést biztosító államigazgatási szerv jött létre. Szeretnénk elérni azt, hogy az ügyintézőink minél több területen legyenek jártasak. Komoly informatikai fejlesztések történtek, s jelentős lépéseket tettünk az e-közigazgatás felé is.

− Léteznek-e a megyei kormányhivatalnak speciális feladatai?
− A megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplénben van a legtöbb település, szám szerint 358. Sok kistelepülés sok önkormányzattal, és ez a törvényességi felügyeleti munkában kiemelten nagy feladatot jelent nekünk. Valamennyi önkormányzatunknak segítenünk kell abban, hogy a saját feladatait törvényes keretek között végezze. De a megyében zajló számos nagyberuházás, például a Miskolc−Kassa autópálya megépítése is jó néhány államigazgatási pluszfeladattal jár, a kisajátítási eljárásoktól kezdve egészen a használatbavételi engedélyek kiadásáig. Speciális feladatnak mondható az is, hogy mivel a megyében sok a képzetlen munkaerő, az álláskeresőket be kell vonnunk a közfoglalkoztatásba, illetve segíteni igyekszünk őket abban, hogy előbb-utóbb piaci körülmények között tudjanak elhelyezkedni. Ezt a munkát a kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya végzi, illetve koordinálja.

− Említette a kormányablakok kialakítását. Mennyit szeretnének még nyitni a megyében?
− A megyében összesen 19 kormányablak lesz, s talán még ebben az esztendőben megnyitjuk valamennyit. Minden járási székhelyen létesül kormányablak, s azokon kívül még Abaújszántón, illetve Miskolcon összesen három.

− Az „egyablakos” ügyintézésről hogyan vélekednek az ügyfelek, milyenek a visszajelzések?
− Azt tapasztalom, hogy az ügyfelek szeretik és értékelik a gyors ügyintézést. A kormányablakoknál dolgozó kollégák többsége fiatal, friss szemlélettel. Nekik az a dolguk, hogy az ügyintézés zökkenőmentes és ügyfélbarát legyen. Tehát nem a jogszabályok maximális betartása az elsőrendű feladatuk, hanem az ügyek megnyugtató elintézése, természetesen az adott jogszabályi keretek között. Megoldásokat kereső és megoldásokat találó munkatársak dolgoznak nálunk.

− Milyen feladatok állnak még önök előtt?
− A tervezett kormányablakok megnyitásával nem ér véget a hazai közigazgatás szervezeti integrációja, hiszen kormányzati szinten most vizsgálják, hogy további nagy szervezetek munkája miképpen integrálható a kormányhivatali működésbe. Mert ugye az eredeti elképzelés az volt, hogy országos szinten csak stratégiaalkotási és jogalkotási feladatok maradjanak, az ügyek intézése viszont megyei szinten történjen. Elképzelhető tehát, hogy a kormányhivatalok szerkezeti felépítése és infrastruktúrája tovább fog bővülni, illetve erősödni.

− Ha előretekintünk, mit gondol, öt-tíz-tizenöt év múlva mennyire változtatja meg a kormányhivatalok működését az e-ügyintézés?
− Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a kistelepülésekre a kormányhivatalok ügyintézői járnak ki a maguk informatikai felszereléseivel, ügysegédeknek hívjuk őket, és begyűjtik az adatokat. Ők azokat már ma is elektronikusan dolgozzák fel. Talán 2018-ig eljutunk odáig, hogy hazánkban teljessé válik az internethozzáférés. A kormányhivatalokban folyamatosan és fokozatosan zajlanak a fejlesztések az e-ügyintézés irányába. Persze napjainkban is egyre több ügy intézhető elektronikus úton. Az ügyfél online bejelentkezik, és a szükséges adatlapok megjelennek előtte az elektronikus felületen. S mi is elektronikus formában továbbítjuk azokat. Napról napra haladunk előre.”

Forrás:
Egyre népszerűbbek a megyében a kormányablakok; Pannónia kincsei; 2015. október 29.

A Juncker vezette Bizottság elfogadta második éves munkaprogramját: az eredeti irányvonal fenntartása és 10 prioritás megvalósítása

„Az Európai Bizottság 2015. október 27-én elfogadta 2016. évi munkaprogramját – a Juncker vezette Bizottság második munkaprogramját –, amelyben megerősíti elkötelezettségét a politikai iránymutatásában szereplő tíz politikai prioritás iránt. E munkaprogram előkészítése Juncker elnöknek az Európai Parlament előtt szeptember 9-én elmondott, az Unió helyzetéről szóló beszédével, valamint az általa és Timmermans első alelnök által az Európai Parlament és a Tanács elnökeinek ugyanezen a napon elküldött szándéknyilatkozatával vette kezdetét. Elfogadását az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konstruktív párbeszéd előzte meg. A munkaprogram felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot annak elősegítésére, hogy a legfontosabb szakpolitikai területeken gyors és kézzelfogható eredményeket lehessen elérni.

Frans Timmermans első alelnök a következőket nyilatkozta: „Egy évvel ezelőtt ez a Bizottság új fejezetet nyitott, kötelezettséget vállalva arra, hogy azokra a nagy jelentőségű ügyekre összpontosítja az erőfeszítéseit, amelyekre vonatkozóan a polgárok elvárják az EU-tól, hogy érdemi eredményeket mutasson fel. Ma megtesszük a következő lépést az e politikai prioritások megvalósítása felé vezető úton. A jövő év során további intézkedésekre teszünk javaslatot a menekültválság kezelése, a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzése és az egységes piac megerősítése, a gazdasági és monetáris unió elmélyítése, a méltányos adózás és a magas szintű szociális normák biztosítása, valamint a gazdasági, szociális és környezeti fenntarthatóság előmozdítása érdekében. Ezúttal nem a megszokott rutinmunkáról van szó: a polgárok az alapján ítélik meg az EU-t, hogy sikerül-e konkrét eredményeket elérnie a társadalmaink számára jelenleg a legnagyobb kihívásokat jelentő kérdésekben. Ezért arra kérjük az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy jogalkotási munkája során biztosítson prioritást a legsürgősebb javaslatainknak.”

Az idei munkaprogram 23 kulcsfontosságú kezdeményezést valósít meg a 10 szakpolitikai prioritásunk területein, 20 esetben szándékozik visszavonni vagy módosítani függőben lévő javaslatokat, valamint 40 REFIT-fellépés végrehajtását tervezi a meglévő uniós jogszabályok minőségének felülvizsgálata céljából. Számos területen közös európai szintű megközelítésre van szükségünk ahhoz, hogy megvalósíthassuk ambiciózus szakpolitikai célkitűzéseinket – a környezetvédelem magas szintjét, a magas szintű társadalmi és foglalkoztatási normákat, az energiabiztonságot, a mindenki számára előnyös élénk gazdaságot és a közös értékeinket tükröző migrációs politikát.

10 szakpolitikai prioritásunk megvalósítása 23 kulcsfontosságú kezdeményezés útján
Az idei munkaprogram lényegi jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a 2015-ben elfogadott stratégiai programok nyomon követésére vonatkozóan. Az elmúlt évben felvázoltuk a beruházással, a digitális egységes piaccal, az energiaunióval, az európai biztonsági stratégiával, az európai migrációs stratégiával, a tőkepiaci unióval, a méltányos és hatékony társasági adózásra vonatkozó cselekvési tervvel, valamint az új kereskedelmi stratégiával kapcsolatos elképzeléseinket, továbbá a gazdasági és monetáris unió elmélyítését és megszilárdítását célzó legújabb javaslatainkat. Ez a munkaprogram azokat a kulcsfontosságú kezdeményezéseket mutatja be, amelyeket a következő tizenkét hónap folyamán e kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében kívánunk végrehajtani.

A Bizottság által 2016-ban megvalósítandó új kezdeményezések közé tartoznak az alábbiak:

a migráció hatékonyabb kezelését célzó kezdeményezések, a határigazgatásra vonatkozó javaslatok

a digitális egységes piac megvalósítása, az egységes piaci stratégia nyomon követése, európai űrstratégia és európai védelmi cselekvési terv

körkörös gazdaság, új lépések a fenntartható európai jövő érdekében és az energiaunió bevezetéséhez szükséges jogszabályok

a készségekre vonatkozó új európai menetrend, az újra munkába álló szülőket segítő program és a gazdasági és monetáris unió elmélyítésének részeként a szociális jogok pillérének kialakítása

társaságiadó-csomag és a héára vonatkozó cselekvési terv

A 2016. évi kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik továbbá az európai biztonsági stratégia végrehajtása, a kereskedelmi és beruházási stratégia nyomon követése és az öt elnöknek a gazdasági és monetáris unió elmélyítéséről szóló jelentése, valamint a globális kül- és biztonságpolitikai stratégiához való bizottsági hozzájárulás. Ezenkívül a Bizottság beterjeszti majd a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát és a költségvetés eredményorientáltságának javítását célzó stratégiát is.

Az uniós jogszabályok célravezetőbbé tétele 40 REFIT-intézkedés végrehajtásával
A Bizottságnak a szabályozás javítása iránti elkötelezettsége azt jelenti, hogy megvizsgálja a bizonyítékokat és mindent megtesz azért, hogy az uniós beavatkozásra oly módon kerüljön sor, hogy az kézzelfogható pozitív hatású változást idézzen elő az adott területen. Így folyamatosan figyelnünk kell arra, hogy biztosítsuk jogszabályaink és kiadási programjaink hatékony működését. A már elavult, vagy csak túl nehézkesen vagy bonyolult módon alkalmazható meglévő szabályoktól nem várhatók eredmények.

A REFIT (Célravezető és hatásos szabályozás) a Bizottság programja, amely biztosítja, hogy az uniós jogszabályok továbbra is megfeleljenek a céljaiknak és meghozzák az elvárt eredményeket. Célja, hogy ne hagyja elburjánzani az uniós joganyagot, felszámolja a felesleges terheket, és kiigazítsa a meglévő jogszabályokat anélkül, hogy az ambiciózus politikai célkitűzéseink látnák ennek kárát.

Az idei évben a REFIT keretében 13 intézkedés járul hozzá a kulcsfontosságú kezdeményezésekhez, például az uniós finanszírozásra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítése vagy az adóztatásra és energiára vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata révén. Emellett 27 új intézkedés indul el a REFIT keretében, melyek közé tartozik a tengeri közlekedési jogszabályok értékelése, a közbeszerzési terhek csökkentése a kkv-k számára, a REACH-kerettel való összeegyeztethetőség megkönnyítése, valamint az egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok működőképességének és érvényesíthetőségének biztosítása.

A Bizottság bejelenti továbbá 20 olyan függőben lévő jogalkotási javaslat visszavonását vagy módosítását is, amelyek nem állnak összhangban szakpolitikai prioritásainkkal, amelyek elfogadására nincs esély, vagy amelyek a jogalkotási folyamat során aktualitásukat veszítették vagy már nem töltik be az eredeti szakpolitikai céljaikat. E javaslatok visszavonása hat hónapon belül, legkésőbb 2016 áprilisáig megtörténik majd.

Háttér-információk:
A Bizottság minden évben munkaprogramot fogad el, amely meghatározza a következő tizenkét hónap során végrehajtandó intézkedéseket. A munkaprogram tájékoztatást nyújt a nyilvánosság és a társjogalkotók számára az új kezdeményezések előterjesztésére, a függőben lévő javaslatok visszavonására és a meglévő uniós jogszabályok felülvizsgálatára irányuló politikai kötelezettségvállalásainkról. Nem terjed ki a Bizottság folyamatban lévő munkájára, amelyet a Szerződések őreként lát el, melynek során érvényesíti a hatályos jogszabályokat vagy a Bizottság által minden évben elfogadott szokásos kezdeményezéseket.

A 2016. évi munkaprogram előkészítése során a Bizottság munkáját nagy mértékben segítették az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációk, amelyek a Juncker elnök és Timmermans első alelnök által szeptember 9-én, az Unió helyzetéről szóló beszédet követően elküldött szándéknyilatkozaton alapultak. A Bizottság a munkaprogramjában világosan bemutatja azokat a legfontosabb témaköröket, amelyek esetében azt szeretné, ha a társjogalkotók a leggyorsabban haladást érnének el és mielőbb eredményeket tudnának felmutatni az európai polgárok számára.

További információk:
Kérdések és válaszok a Bizottság 2016. évi munkaprogramjáról
A Bizottság 2016. évi munkaprogramjáról szóló közlemény (pdf, angolul)
1. melléklet – Kulcsfontosságú kezdeményezések (pdf, angolul)
2. melléklet – Új REFIT-fellépések (pdf, angolul)
3. melléklet – Prioritások a társjogalkotók számára (pdf, angolul)
4. melléklet – Tervezett visszavonások vagy módosítások (pdf, angolul)
5. melléklet – A hatályon kívül helyezett jogszabályok listája (pdf, angolul)
6. melléklet – A 2016-ban hatályba lépő jogszabályok (pdf, angolul)
A munkaprogramban ismertetett kezdeményezések ütemterve
Juncker elnök politikai iránymutatása (pdf)
Előrelépés az Európai Bizottság tíz prioritása terén (pdf, angolul)
Juncker elnök beszéde az Unió helyzetéről (pdf)
Juncker elnök és Timmermans első alelnök szándéknyilatkozata a 2016. évi munkaprogramra vonatkozóan (pdf, angolul)”

Forrás:
A Juncker vezette Bizottság elfogadta második éves munkaprogramját: az eredeti irányvonal fenntartása és 10 prioritás megvalósítása; Európai Bizottság; IP/15/5923; 2015. október 27.

Közigazgatási, politikai informatika

KIFÜ mint KÖFOP minőségbiztosító

„A Miniszterelnökség Közigazgatási Programok Irányító Hatósága 2015. szeptember 30-án megjelentette „Az adminisztratív terhek csökkentése” című, KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 kódszámú felhívást.

Mint ismert, Magyarország fő célja, hogy a régió legversenyképesebb országa legyen. A versenyelőny elérésében kulcsszerepet kap a gazdaságélénkítés, amelyhez a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP) az adminisztratív terhek csökkentésével kíván hozzájárulni.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, a KÖFOP 1. prioritás keretében meghirdetett felhívás átfogó célja, hogy a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, a közigazgatás korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, rövid ügyintézési határidőkkel működjön. Ezt olyan stabil és biztonságos informatikai háttérrel támogatva, mely lehetővé teszi a közigazgatás belső folyamatainak, illetve a lakosságot és vállalkozásokat célzó közigazgatási szolgáltatásoknak a nagyarányú elektronizálását. Mindezek mellett biztosítva az állami érdekkörbe tartozó információk és tartalmak széles körű digitalizációját, és nyilvános hozzáférhetővé tételét.

Az adminisztratív terhek csökkentése a szolgáltató közigazgatás szervezési feltételeinek fejlesztésén (szervezet-, szabályozás- és folyamatfejlesztés) és az elektronikus folyamatok fejlesztésén, szakrendszerek egységesítésén keresztül valósítható meg (informatikai fejlesztés). Ennek megfelelően a KÖFOP 1. prioritás két specifikus célja az üzleti tevékenységet és az állampolgárok ügyintézési lehetőségeit korlátozó bürokrácia csökkentése (1. specifikus cél), valamint a magas szintű és korszerű (lakossági, államigazgatási és vállalkozások által használt) közigazgatási e-ügyintézési megoldások bevezetése (2. specifikus cél).

A felhívás egyik sajátossága, hogy valamennyi, a 1561/2015. (VIII. 12.) a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló Korm. határozatban, a KÖFOP 1. prioritására nevesített kiemelt projektre vonatkozik. Az eddigi gyakorlat szerint a kiemelt projektekhez egyedi felhívások készültek, azonban ebben az esetben mind a 30 projektötletnek azonos feltételrendszernek kell megfelelnie. A projektek támogatására rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 161,56 milliárd Ft.

A felhívás másik sajátossága, hogy a Felhívás 3.2 pontjában, a minőségbiztosításra vonatkozó elvárások között a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) nevesítésre került, mint a KÖFOP 1. prioritására nevesített kiemelt projektek megvalósításában konzorciumi partnerként résztvevő szakmai szervezet. A KIFÜ feladata – a 268/2010.(XII.3.) Korm. rendelet alapján – valamennyi projekt műszaki és projekt minőségbiztosítási feladatainak ellátása. Az elvégzendő tevékenységek kiterjednek mind a projektek folyamat-minőségbiztosítási feladataira, mind a konzorciumok irányító hatóság részére megküldendő dokumentációk műszaki megfelelőségének előzetes vizsgálatára. A projektek műszaki előrehaladását bemutató minőségbiztosítói jelentéseket valamennyi kifizetés igényléshez szükséges elkészíteni, majd csatolni.”

Forrás:
KIFÜ mint KÖFOP minőségbiztosító; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2015. október 17.
KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 – Az adminisztratív terhek csökkentése; Széchenyi 2020

Befejeződött a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése

„A 2015. október végén lezárult „Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése” uniós projektnek köszönhetően költséghatékonyabb hang- és adatkommunikációs szolgáltatásokat használhatnak a közigazgatás szereplői. A 3,2 milliárd forintból megvalósuló fejlesztés nyomán az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) céljaival összhangban tovább javul a közigazgatás teljesítménye.

Sikeresen zárult a „Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése” projekt – jelentette be sajtótájékoztatóján a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a Kormányzati Eseménykezelő Központ alkotta konzorcium.

A projekt eredményeként javul az NTG-n nyújtott centralizált hangszolgáltatások minősége és hatékonysága, csökkennek az üzemeltetési költségek, valamint a hálózat további szegmenseiben szintén sikerült javítani az üzemeltetési és biztonsági feltételeket. Mindezek együttes hatásaként kedvezőbbé válik az elektronikus hírközlési szolgáltatások kihasználtsága.

A 2013 decemberében kezdődött projektben a konzorcium csaknem félszáz beszerzési eljárást bonyolított le, melyek közül a legnagyobb volumenű az új, IP alapú centralizált hangplatform és a hozzá kapcsolódó készülékek beszerzése volt. A több, mint 500 millió Ft értékű közbeszerzés eredményeképpen a NISZ Zrt. IP protokollon keresztül kétirányú hangszolgáltatást nyújthat az NTG-re csatlakozott állami intézmények számára.

A fejlesztés forrása 3,2 milliárd forint volt, melyet az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar költségvetés közösen finanszírozott az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében.[NISZ]”

—-

„Befejeződött a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése, az Elektronikus Közigazgatási Program (EKOP) keretében 3,2 milliárd forintos költségvetéssel megvalósuló projekt hivatalosan október utolsó napján zárul – jelentette be Teller Gábor, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. projektvezetője. A teljes összeg 85 százaléka volt uniós támogatás, a kisebb hányadot nemzeti forrásból fedezték. A 3,2 milliárd forintból a NISZ használt fel 2 milliárd 850 millió forintot, a kisebb hányadot a Nemzeti Kibervédelmi Intézet költötte el – tette hozzá a projektvezető. Az NTG-n keresztül a kormányzati és közigazgatási intézmények minden eddiginél több telephelye válik elérhetővé a nagy biztonságú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal. A fejlesztéssel költséghatékonyabb hang- és adatkommunikációs szolgáltatásokat használhatnak a közigazgatás szereplői, javul a hangszolgáltatások minősége, csökkennek az üzemeltetési költségek, és javulnak az üzemeltetési és biztonsági feltételek is.

A projekt 2013 decemberében kezdődött és összesen 43 közbeszerzést írtak ki az egyes részleteire. A NISZ négy részre bontotta a fejlesztést, ezek közül az IT-biztonság javítása 200 millió forintba került, a Zártcélú Rendészeti Hálózatra (ZRH) 400 milliót, a hangszolgáltatás megteremtésére 550 millió forintot fordítottak, magának a gerinchálózatnak a fejlesztése pedig 1,1 milliárd forintba került. Ezeken túl kell számba venni a projekt előkészítését és a menedzsment költségeit – ismertette az adatokat Teller Gábor.

A részletek körébe tartozik az, hogy a fővárosban 150 kilométer optikai kábellel kötötték össze a kerületi rendőrkapitányságokat és beszereztek 6 ezer IP-telefont. Ez utóbbiakat a kormányhivatalok használják. Bencsik Balázs, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője azt a kormányzati szándékot ismertette, hogy a fejlesztéseknél az IT-biztonságról is gondoskodni kell. Erre a beruházás legalább egytizedét kell fordítani ahhoz, hogy a biztonsági szint megfelelő legyen, ez ennél a projektnél megvalósult.[SG.hu]”

Forrás:
Hatékonyabb hang- és adatkommunikáció a közigazgatásban; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2015. október 30.
Befejeződött a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat fejlesztése; SG.hu/MTI; 2015. október 29.
EKOP-2.2.6 Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztése; Széchenyi 2020

Jöhet az elektronikus pincenapló a nagyobb borászatoknál

„Jelentős adminisztrációs könnyítést hozhat a kisebb bortermelők életében, ha kikerülnek a jövedéki körből. Ez azokra vonatkozhat majd, akik kevesebbet termelnek egy évben ezer hektoliternél – tudta meg a Magyar Idők. A nagyobb borászatok életébe pedig az elektronikus pincenapló bevezetése hozhat újdonságot. A tervezett intézkedés az ellenőrzés hatékonyságát és a piacszervezést is segíti majd.

Azok a bortermelők, akik ezer hektoliternél kevesebb bort állítanak elő egy évben, kikerülhetnek a jövedéki körből – tudta meg lapunk. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az intézkedésről az elvi egyezség már megszületett az érintett tárcák és hivatalok között. A kistermelők kedvezménye elsősorban az adminisztrációban jelenik majd meg, mivel megszűnik a kettős jelentési kötelezettségük.

Az intézkedéssel amellett, hogy a kistermelők terhei csökkennek, javulhat a borpiac ellenőrzésének hatékonysága is – mondta megkeresésünkre Kiss István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke. Az ezer hektoliter feletti termelők bonyolítják le a teljes hazai borpiaci forgalom csaknem nyolcvan százalékát. Ezért, ha a nagy számú kistermelői kör kikerül a rendszerből, a hatóság gyorsabban és alaposabban tudja majd ellenőrizni a forgalom jelentős részét. Ugyanakkor az elnök szavai szerint a kistermelők sem kerülnek ki az ellenőrzés alól, hiszen a hegyközségi rendszerben továbbra is megmaradnak a kötelezettségeik, ahogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által ellenőrzött nyomon követhetőségi elvárásokban sem lesz változás. A könnyítés csupán a jelentési kötelezettségre vonatkozik, a kistermelőknek korábban ugyanis a hegyközségnek és az adóhatóságnak is adatot kellett szolgáltatnia. A jelentéseket ezentúl is el kell készíteni, kettő helyett viszont elég lesz egy helyre elküldeni, ezzel jelentős teher kerül le a vállukról – hívta fel a figyelmet Kiss István. Meglátása szerint ugyanakkor nagyon fontos, hogy a kistermelőkben tudatosuljon, a könnyítéssel nem mentesülnek minden kötelezettség alól.

A szakember szerint a másik nagy lépés a nagyobb és közepes üzemekre vonatkozik majd. A tervek szerint az ezer hektoliter feletti termelők esetében bevezetik az elektronikus pincenaplót. Kiss István szerint az online nyilvántartás legnagyobb előnye, hogy az adóhatóság és a hegyközség azonnali, naprakész információval rendelkezik majd a készleteket illetően. Mindez az ellenőrzést könnyíti, és segíti a különböző piacszervezési intézkedéseket. Ha tudjuk, hogy egy adott fajtából hány palack áll rendelkezésre, akkor dönthetünk például egy promóciós akcióról – jegyezte meg a borszövetség elnöke.

Az elektronikus pincekönyv egyébként az eddigi írásoshoz képest nem ad változást, csupán annyiban jelent kihívást, hogy az adatokat számítógépes rendszerbe kell feltölteni. Az érintett bortermelők többsége azonban már ma is számítógépes rendszerrel dolgozik, így a bevezetendő újítás csupán egyszeri anyagi megterhelést okoz a cégeknek. A kicsik pedig mentesülnek a kötelező elektronikus pincekönyv vezetése alól, náluk marad a papíralapú adminisztráció.

A bortermelőket érintő változások többsége az adminisztrációs terhek csökkentésére irányul, így a termelők több erőforrást tudnak fordítani a szőlő- és bortermelésre. A készülő borstratégia célja is az, hogy javuljon az ágazat hatékonysága. A szaktárca tájékoztatása szerint e cél érdekében 2010 óta számos lépést megtett már a kormány, a következő intézkedés pedig a származási bizonyítványok igénylésének és kiadásának elektronizálása lesz. A hatékonyságot szolgálja a szakigazgatás fejlesztése is, ahol kiemelt szerepet játszik a hegybírók munkájának támogatása. További cél a marketingaktivitások összehangolása, amiben nagy szerep hárul a termelőket képviselő Hegyközségek Nemzeti Tanácsára. Korábban Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára jelezte: a borászati beruházásokra a következő öt évben húszmilliárd forint áll rendelkezésre.”

Forrás:
Jöhet az elektronikus pincenapló a nagyobb borászatoknál; Köpöncei Csilla; Magyar Idők; 2015. október 31.

Informatika, távközlés, technika

Szakmai workshop az internethez való hozzáférés akadályainak lebontásáról

„Az internethez való hozzáférés akadályainak lebontásáról volt szó a Hozzáférhető és megfizethető internetet mindenkinek címmel az InternetKon által rendezett szakmai workshopon. Az esemény után Deutsch Tamás megerősítette, hogy november közepére a széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetést követően elkészül az az előterjesztés, amely a kormánynak konkrét döntéseket javasol az internet magyarországi helyzetének alakítására.

Az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos úgy nyilatkozott, hogy az előterjesztés tartalmazni fogja, hogy az internethasználatot terhelő áfa 27-ről 18 százalékra csökkenjen, továbbá a kormány a magyar távközlési-hírközlési ágazatot érintő különadót illetően 2016-ban olyan átfogó megállapodást kössön az ágazat szereplőivel, amely előírja, hogy az elkövetkező években milyen ütemezésben, milyen mértékben lehet a különadót csökkenteni.

Emellett olyan programot indítanának, amely szélessávú ingyenes wifihálózat kiépítését teszi lehetővé minden településen legalább egy közintézményben és egy közterületen, valamint jelentős kedvezményeket biztosító internetes alapcsomagot dolgoznának ki – ismertette a javaslatokat Deutsch Tamás.

A miniszterelnöki biztos emlékeztetett: szeptember 30-ig a magyar polgárok az InternetKon20 kérdéssorát megválaszolva elmondhatták a véleményüket, hogy milyen irányt vegyen az internet magyarországi fejlődése. Most olyan javaslatcsomagot kell kidolgozni, amely alapján a kormány megvalósíthatja a polgárok által leírtakat – magyarázta, majd hozzáfűzte: ezt a munkát segítik a maihoz hasonló szakmai egyeztetések is. Mint mondta, a mai tanácskozáson arról beszéltek, hogy miként lehet az internethez való hozzáférés akadályait lebontani. Ma Magyarországon a háztartások mintegy 41 százalékában nincs internet, ez 1,7-1,8 millió háztartást jelent. Ugyanakkor a 16-64 év közötti magyar felnőttek 73-75 százaléka internethasználó – közölte.

Az InternetKon vezetője kifejtette: a hálózatfejlesztési programok azt a célt szolgálják, hogy Magyarországon belátható időn belül nagy mértékben növekedjen az internethasználók és az internet-előfizetéssel rendelkező háztartások száma, hogy három-öt éven belül Magyarország az uniós tagállamok élmezőnyébe kerüljön. Arról is beszélt, hogy az uniós digitális menetrend szerint 2020-ra minden európai háztartásban elérhetőnek kell lennie a szupergyors internetnek, de Magyarország ezt a célt már 2018 végére el akarja érni. Ehhez 80 milliárd forint uniós fejlesztési forrást különített el a kormány, ezt pályázati úton biztosítja a fejlesztéseket megvalósítóknak.

Deutsch Tamás mindemellett az internethasználattal kapcsolatos tudás erősítését a köznevelésben és a felnőttek körében rendkívül lényegesnek nevezte.

Arra is kitért, hogy a nagy internetszolgáltatókat érintő elképzelésekkel egy hétfői egyeztetésen foglalkoznak. Jelenleg Magyarországon az online reklámpiac 50 milliárd forint nagyságrendű, online reklámokra ennyit fordítanak a hirdetők. Ezen összeg 52 százalékát a magyarországi online piacon költik reklámokra, a többit a nagy multiknál – magyarázta. Mint mondta, míg azonban az online piac magyar szereplői részt vesznek a közteherviselésben, adózó magyar cégek, a többi nem az. Tarthatatlan, hogy elképesztő versenyhátrányban vannak a magyar cégek, ezért november közepén olyan javaslatot tesz le a kormány asztalára, amely ezen változtat – hangsúlyozta, majd hozzátette: csak olyan megoldás elképzelhető, amely nem jelent terhet egy magyar vállalatnak sem.

Kövesi Gabriella, a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács elnöke elmondta: a mai egyeztetés fő témája a megfizethetőség, a hozzáférhetőség volt. Az adók is napirendre kerültek, hiszen az áfa és a távközlési adó tekintetében Magyarország élenjár az uniós országok között, ezért ezzel a kérdéssel mindenképpen foglalkozni kell – közölte, majd kiemelte továbbá az együttműködés jelentőségét az állam, a szolgáltatók és a szakmai szervezetek között.”

Forrás:
Szakmai workshop az internethez való hozzáférés akadályainak lebontásáról; InternetKon; 2015. október 30.

Európai Parlament: döntés a barangolási díjakról és a hálózatsemlegességről. I. előzmények: az Internet sorsáról fognak dönteni

„Az interneten zajló adatforgalmat, tartalomtovábbítást diszkriminációtól mentesen kezelő net- vagy hálózatsemlegesség kritikus eleme az internet további fejlődésének. Uniós szabályozásával kapcsolatban október 27-én hozhat döntést Strasburgban az Európai Parlament, miután a tagországok két év vita után megállapodásra jutottak a kérdésben. A netsemlegesség lényege, hogy az internetszolgáltatóknak minden online tartalmat, weboldalt és platformot megkülönböztetés nélkül kell kezelniük, azok forgalmát saját elhatározásból nem blokkolhatják vagy lassíthatják.

A megállapodás tervezete júniusban elkészült ugyan, de kritikusai szerint a hosszadalmas egyeztetés ellenére terminológiája még mindig nem teljesen világos. A tervezet egyik neuralgikus pontja, hogy az egységes forgalomkezelés mellett mégis adjon lehetőséget a szolgáltatóknak arra, hogy prioritásokat alkalmazzon. Azaz legyen mód arra, hogy akár a lakossági, akár az üzleti felhasználók külön fizethessenek azért, hogy internetes forgalmuk mégis élvezzen előnyt.

Az elképzelések szerint ezzel a lehetőséggel a szolgáltatók csak abban az esetben élhetnek, ha ezzel nem korlátozzák az átlagos internetfelhasználók vagy weboldalak sávszélességét. Az online forgalomban elsőbbséget élvezhetnek a szenzitív egészségügyi adatok, a távsebészet, a vezető nélküli autózás, illetve a terrortámadások elhárítása – emeli ki az EU közleménye.

Kell még fél év
A tervezet kitér arra a gyakorlatra is, amelyet főként a mobilszolgáltatók alkalmaznak, hogy bizonyos portálok látogatásakor vagy egyes szolgáltatások használatakor nulla adatforgalmat számolnak fel az előfizetőnek. Ezzel hátrányos helyzetbe hozzák a többi szolgáltatást vagy weboldalt. Az Európai Parlament szándéka szerint a tagországok hatáskörébe adná, hogy ezt az opciót engedélyezik vagy sem.

Ha holnap az Európai Parlament jóváhagyja a tervezetet, az minden tagországban azonnali hatállyal életbe lép. Az új szabályozással kapcsolatos általános irányelveket az ezt követő hat hónapban dolgozza majd ki a helyi szabályozó testületekre vonatkozóan az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC).

A témában többször is nyilatkozott a Bitportnak Pataki Dániel, a hírközlési hatóság korábbi elnöke, aki jelenleg a GSMA nemzetközi távközlési szervezet szabályozási alelnöke. Nyáron úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a távközlésben korábban éllovas Európa visszaszorulásának az elsődleges oka épp a nem megfelelő szabályozási rendszerben keresendő. A korábbi szabályozás, ami csak a versenyre és az árakra fókuszált, már nem elégséges, a jövőben fontos az innováció és a befektetés. Az új szabályozásnak erre kellene koncentrálnia. Az európai döntéshozatal viszont még mindig nagyon lassú, az eddig elért részeredmények még nem igazán veszik figyelemben az utóbbi szempontokat.

Kritikus a forgalomirányítás kérdése
A hálózatsemlegesség ügye már legalább egy évtizede téma az unióban is. A szolgáltatók abban már többé-kevésbé egyetértenek, hogy ne lehessen blokkolni, illetve diszkriminálni a különböző netes tartalmakat. Az igazi vita tárgya a forgalomirányítás, vagyis hogy a hálózatirányítással mégis lehessen bizonyos biteket előrébb helyezni a másik rovására.

Ez viszont igencsak kényes kérdés a szolgáltatók, azon belül is a mobilszolgáltatók számára. A mobilhálózatok építésekor a gazdaságos működés szempontjából is kritikus kérdés a hálózat méretezése. Ehhez pedig szükség van a forgalom irányítására. Ha nem így lenne, akkor a szolgáltatók többletbevétel fejében nem tarthatnának prémium ügyfeleket, pedig az végső soron az egész ökoszisztémának hasznos. Ha ugyanis a szolgáltatóknak van módjuk jövedelmezőbben értékesíteni a hálózatukat, a képződő hasznot újabb befektetésekbe forgathatják.”

Forrás:
Holnap az Internet sorsáról fognak dönteni Brüsszelben; Bitport; 2015. október 26.

Európai Parlament: döntés a barangolási díjakról és a hálózatsemlegességről. II. előzmények: az EU az internethasználat korlátozására készül?

„Egyre hangosabbak a kritikák, mely szerint az új javaslat a netsemlegesség megszüntetését jelentené.

Igen fontos szavazásra kerül sor holnap az Európai Parlamentben (EP): két év után a tagállamok a nyáron egyeztek meg a távközlési rendelkezések reformjáról, és így többek között az internetsemlegességről (net neutrality) szóló új szabályok elfogadásáról vitáznak és döntenek október 27-én a képviselők.

Az Európai Bizottság saját értelmezése szerint az új szabályok a netsemlegesség megőrzése és megerősítése érdekében születtek meg. Főbb pontjai:

a jogszabálytervezet szerint a „nyílt internet” alapelve mellett a szolgáltatók felár ellenében ajánlhatnak úgynevezett specializált szolgáltatásokat cégeknek és felhasználóknak

a tervezet rögzíti ugyanakkor, hogy ez nem érintheti hátrányosan a többi felhasználót, így nem járhat például a sávszélesség korlátozásával – az olyan kivételes szolgáltatások, mint az önjáró autók, az e-egészségügy, vagy a terrorelhárítás azonban elsőbbséget élveznek az online forgalomban

a zero-rating, azaz nullás díjszabás során a szolgáltatók, főként a mobilszolgáltatók bizonyos alkalmazások vagy szolgáltatások használatával generált adatforgalmat nem számolják hozzá a felhasználó adatforgalmához (ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy más szolgáltatások kárára biztosítanak ingyenes hozzáférést bizonyos weboldalakhoz és tartalmakhoz). Az EP azt szeretné elérni, hogy a tagállamok az új jogszabályok átültetésekor nemzeti hatáskörben dönthessenek róla, hogy engedélyezik-e a zero-ratinget az országban

amennyiben az EP jóváhagyja, a jogszabálytervezet életbe lép minden tagállamban. Ezt követően az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) hat hónapon belül megállapítja azokat az irányelveket, amelyeket a tagállamoknak figyelembe kell venniük a végrehajtás során.

Az EB értelmezését azonban meglehetősen széles körben vitatják technológiai vállalatok, szakértők, jogvédő aktivisták, mivel szerintük valójában nem a netsemlegesség megvédéséről van szó, hanem inkább megtöréséről.

Különösen nagy visszhangot váltott ki a Stanford Egyetem kutatójának, Barbara van Schewicknek pár napja közölt szakvéleménye, ahol a következő címmel foglalta írásba kritikáját: „Európa rossz netsemlegességi szabályokat kíván elfogadni. Így lehetne kijavítani őket”. A szakember megírt egy nyílt levelet az EP-nek, és ehhez aláírónak nagy technológiai vállalatokat és befektetőket is megnyert (többek között: Union Square Ventures, Felix Capital, Etsy, EyeEm, Foursquare, Kickstarter, Meetup, Netflix, Sunstone Capital, Earlybird Ventures, SoundCloud, Vimeo). Az elemzés és a levél négy fő pontban foglalja össze, hogy aláírói szerint mi a probléma a tervezettel. Mindegyik arról szól, hogy a szolgáltatók különösen nagy és kontrollálhatatlan hatalmat kapnának:

a javaslat lehetővé tenné, hogy a szolgáltatók külön díj ellenében, különleges esetekben úgynevezett „gyorsítósávok” biztosítsanak a vállatoknak, cégeknek – ezzel egyrészt hátrányba hoznák az innovatív induló vállalkozásokat, másrészt mindez hatással lenne a szabad véleménynyilvánítás és a demokratikus diszkurzusok szabadságára Európában

zero-rating – ez diszkriminatív eljárás, melyet ráadásul a szolgáltatók aligha lesznek majd képesek menedzselni

a szolgáltatók joga lesz, hogy a fel- és letöltési sebességet különféle szempontok alapján egyes felhasználói csoportoknál növeljék vagy csökkentsék. A kritikusok szerint szinte biztos, hogy a titkosított forgalmat átteszik a lassabb sávba – összességében ez a jog lehetővé teszi a masszív diszkriminációt az áramló adatok között

az új szabályok szerint a szolgáltatók forgalmi okokból „menedzselhetik” az adattorlódást – ez azonban úgy van szabályozva, hogy a szolgáltatók akkor, úgy és azzal szemben alkalmazhatnak sebességcsökkentést, amikor, ahogy és akivel szemben csak akarnak. Ennek egyik lehetséges következménye lehet, hogy ezzel az eszközzel igyekeznek majd a nagy technológiai cégeket – főként az amerikaiakat – arra rákényszeríteni, hogy a megfelelő sebességért külön fizessenek

Az ellenzők akciót is indítottak a tervezet ellen.”

Forrás:
Az EU az internethasználat korlátozására készül; Dajkó Pál; IT café; 2015. október 26.

Európai Parlament: döntés a barangolási díjakról és a hálózatsemlegességről. IV. Hálózatsemlegesség felhígítva az Európai Unióban

„Hálózatsemlegesség megerősítése érdekében az Európai Parlament tegnap, 2015. október 27-én Strasbourgban megszavazta a „Telecoms Single Market” névre keresztelt szabályozáscsomagot, amely a döntéshozók szerint az európai polgárok számára valós hálózatsemlegességet garantálna. Az Európai Unió egyes országai nem fogadhatnak el a fogyasztókat erősebben védő jogszabályokat, a már meglévő törvényeket jog harmonizálni kell. Hollandiában Szlovéniában és Magyarországon az új uniós szintre kell hígítani a hálózatsemlegességi szabályokat.

Az EP sajtóközleménye nagyon zavaros részleteket közöl, normál értelmezés szerint egy olyan jogszabály elfogadásáról döntöttek, amelynek részletei még nem világosak és csak valamikor, a jövőben lesznek rögzítve. Eddig az látszik, hogy a fogyasztói érdekek védelme – képviselői zsebpénz reményében – csak hivatkozási alap, amire a szolgáltatói lobbicsoportok számára legalizálva nyitható számtalan kiskapu.

A roamingdíjak eltörlése
2017. június 15-től az Európai Unión belül megszűnnek a külföldi mobilhívásra, SMS-küldésre és mobilinternetre kivetett barangolási (roaming) díjak. Azt mondanánk, bő másfél év, és végre megszűnhet egy országonként egyenlőtlen mértékű szolgáltatói sarc. Várjuk ki… Eddig már szóba került 2014, aztán 2015 végére ígérték, most meg két lépcsőben történne a kivezetése. 2016. április 30-tól belföldi hívástarifára a roaming-felár legfeljebb 0,05 €/perc a kimenő hanghívásokra, 0,02 €/SMS-re és 0,05 €/megabyte adatforgalomra. Különleges körülményekre hivatkozva a mobilszolgáltató „költségek fedezése” címszó alatt elérheti a tagállamok hatóságánál (NMHH) a felárak módosítását.

A roamingdíjak eltörlésének furcsa értelmezése, miszerint szóba került a visszaélések megakadályozására a Bizottság és a távközlési hatóságok kidolgozására váró úgynevezett fair használati kedvezmény bevezetése, amely „bizonyos esetekben” alacsonyabb összegű barangolási díjat jelentene. Így bizonyos perc-, SMS- vagy adatlimiten felül extra díjakat követelhetnek a szolgáltatók. Senki nem tudja még, hogy mit takar a fair használat, de leleményesen lehet lobbizni, próbálkozni.

Hálózatsemlegesség megcsúfolása
A hálózatsemlegesség elve azt jelenti, hogy az interneten minden adatot egyenlőként kell kezelni, az internetszolgáltatók nem tehetnek különbséget a különféle szolgáltatások között, nem blokkolhatnak vagy lassíthatnak alkalmazásokat és tartalmakat, bárki is legyen a feladó és a fogadó fél.

Eddig rendben is lenne minden, ha a következő sorokban, már nem arról lenne szó, hogy milyen kifogásokra hivatkozva térhetnek el ettől a szolgáltatók és, hogy mire hivatkozva vezethet be magasabb szolgáltatási díjat, vagy felárért, hogyan biztosíthatnak különszolgáltatásokat.

Tim Berners-Lee, a World Wide Web feltalálója megjelölt négy módosító javaslatot, amelyeket a képviselőknek figyelembe kellene venni a hálózatsemlegesség megmaradása érdekében. Szerinte, ha elfogadják a tervezett szabályokat, akkor veszélybe kerül az innováció, a szólásszabadság és a magánélet, és veszélyeztetik Európa vezető szerepét a digitális gazdaságban. Az európaiak megérdemlik ugyanazt erős hálózatsemlegesség védelmet, mint amit a közelmúltban biztosítottak az Egyesült Államokban.

Az elfogadott javaslat lehetővé teszi az internetszolgáltatóknak, hogy gyorsítósávot hozzanak létre azoknak a cégeknek, akiknek megfizethetőek a „speciális szolgáltatások”. Háttérbe szorítva az induló vállalkozásokat, kisvállalkozásokat, művészeket, aktivistákat és pedagógusokat.

Mint kritikus szolgáltatás, egyes tőkeerős vállalatok továbbra is elérhetik, hogy saját szolgáltatásaik prioritást élvezhessenek.

Az internetszolgáltatók továbbra is meghatározhatják miket tesznek be a havi adatforgalmi keretbe és miket tesznek ingyenessé. Tehát ha valamelyik szolgáltatás eléréséért nem számolnak fel adatforgalmi díjat, másokért meg igen, akkor máris irányítják a piacot és ellehetetlenítik a számukra nem fontos vállalkozásokat. Így előfordulhat, hogy továbbra már nehezebben végezheti munkáját, ellenben ingyen nézhet sorozatokat.

Eddig az internetünk sebessége csak attól függött, hogy milyen szolgáltatásra fizettünk elő, bármire rákereshettünk az ugyanolyan gyorsan jött be, nem volt semmire sem sávszélesség korlátozás, persze volt aki próbálkozott trükkel. Most ezt sem kell, osztályokba sorolhatják a szolgáltatásokat, és úgy lassíthatják vagy gyorsíthatják ahogy nekik tetszik. Akkor is, ha éppen nincs fennakadás a hálózaton, elég azzal érvelni, hogy esetleges hálózati túlterheltség jele volt sejthető és már meg is indokolható a másokhoz prioritást élvező tartalmak.

Ezek után cinikusan hangzik, miszerint az internetszolgáltatóknak egyértelműen el kell magyarázniuk a szerződő felhasználóknak a ténylegesen várható fel- és letöltési sebességet és ha a későbbiekben nagy az eltérés, akkor a felhasználónak joga van kompenzációra, például a szerződés felmondására vagy anyagi kárpótlásra.”

Forrás:
Hálózatsemlegesség felhígítva az Európai Unióban; Intermatrix; 2015. október 28.

Kiveti a startup-adót a Deutsche Telekom

„Mindössze néhány nappal az Európai Parlament kritikus szavazása után közzétette álláspontját a Deutsche Telekom elnök-vezérigazgatója, Timotheus Höttges. A bejegyzés szerint a cég a netsemlegességet féltő aktivisták legrosszabb rémálmait váltja hamarosan valóra, a Telekom azonnal lecsap a beépített kiskapukra és bevételmegosztásos modellt vezet be. Lesz tehát netadó, de ezt nem az állam szedi.

Teljes mértékben igyekszik majd kihasználni a héten elfogadott új internetes szabályozásba beépített jogi kiskapukat a Deutsche Telekom – fogalmazta meg új bejegyzésében Timotheus Höttges, a telekommunikációs multi elnök-vezérigazgatója. A bejelentés szöges ellentétben áll a hálózatsemlegesség elvével és az elfogadott szabályozás szellemiségével, de a törvény betűjének megfelelhet.

Mint arról részletesen beszámoltunk, a kedden megszavazott TSM-csomag két fontos területet szabályoz újra. Egyrészt bizonyos korlátok között ingyenessé teszi a roamingot, másrészt lefekteti az európai hálózatsemlegességi elveket. A tagállamok, elsősorban a német kormányzat nyomására azonban az elkészült szövegben az abszurditásig hígult a hálózatsemlegesség definíciója – erre figyelmeztetett a kritikus keddi szavazás előtt rengeteg civil szervezet, egyetemi professzorok, digitális jogvédők is. A kritikákat akkor lesöpörte az asztalról a tervezet két arca, Andrus Ansip digitális piacért felelős biztos és Günther Oettinger, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos, ígéretük szerint a szöveg elegendő védelmet biztosít az európai tech-szférának.

A Telekom most közzétett hivatalos álláspontja azonban a kritikusok legrosszabb forgatókönyvét kelti életre. A kontinens legnagyobb telekommunikációs szolgáltatója ugyanis bejelentette, hogy a szabályozásban kivételként rögzített és megengedett „specializált szolgáltatásokat” úgy definiálja, mint magasabb minőségű, prioritásos hozzáférés, amelyet fizetés ellenében igénybe vehetnek a hálózaton szolgáltatást nyújtó cégek. Ez pontosan azt a „kétsebességes” internetet jelenti, amelyen egyes online szolgáltatások preferenciális hozzáférést vásárolhatnak az előfizetőkhöz, és amelyet az Európai Bizottság ígérete szerint a szabályozás lehetetlenné tesz.

„Melyek ezek a specializált szolgáltatások? Videokonferenciáktól az online játékig, távgyógyászattól az automatizált közlekedésirányításig, az önvezető autóktól az internetre kötött ipari termelési folyamatokig – ezek a szolgáltatások más, esetenként szigorúbb minőségi követelményekkel rendelkeznek [az internetes kapcsolatot illetően], mint az egyszerű böngészés vagy az e-mailek, amelyek megérkezhetnek pár ezredmásodperccel később. Egy videokonferencia például nem szabad akadozzon még csúcsidőben sem. Ebből kifolyólag szükség van arra a lehetőségre, hogy az érzékeny szolgáltatásokhoz kötődő adatnak prioritást adjunk a hálózaton amikor a hálózat túlterhelt.” – fejti ki Höttges.

Az álláspont szerint az új internet-adót elsősorban startupokra vetné ki a vállalat – legalábbis azokra, amelyek „minőségi” internetet szeretnének. Az üzleti modell bevételmegosztás lesz, vagyis a startupok rendszeresen a hálózaton szerzett bevétel néhány százalékát fizetik be a Telekom kasszájába, cserébe preferenciális hozzáférést kapnak a vállalat előfizetőihez. Höttges szerint éppen ez biztosítja majd, hogy a startupok felvehessék a versenyt a már bevett szereplőkkel szemben és a nagyokhoz hasonló szolgáltatást nyújthassanak anélkül, hogy saját adatközpontokat építhetnének. Höttges arról nem tesz említést, hogy természetesen a nagy szereplők is vehetnek majd ilyen preferenciális hozzáférést.

Az Economist nyomtatott verziójában kritizálja ezt a kétsebességes koncepciót – a gazdasági lap szerint ugyanis pontosan azokat a cégeket, a kontinens startupjait lehetetleníti el, amelyektől a digitális gazdaság megvalósítását és az európai innováció feltámadását várnánk. A brit lap szerint egyébként pontosan ez tükröződik a most elfogadott szabályozásban is: míg az Egyesült Államok hatékonyan védi a hálózatsemlegességet, köszönhetően annak, hogy a telekommunikációs lobbival szemben, a civilekkel közösen szálltak síkra a nagy tech-cégek, kontinensünkön a telekom-lobbi masszív túlsúlyba került a helyi online szolgáltatások relatív súlytalanságának betudhatóan. Így az EU-t a civilek önmagukban nem tudták meggyőzni, a szabályozás pedig a telekommunikációs cégek érdekeit tükrözi – mondja az Economist. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tagállamok sok esetben tulajdonosai is ezeknek a gigacégeknek (lásd német érdekeltség a Telekomban, norvég tulajdon a Telenorban, stb.), így a cégek a tagállamokon keresztül nagy befolyást tudtak gyakorolni a szabályozásra.

A Vodafone-nak is tetszik az ötlet
Ennél is keményebb szavakkal illette a szabályozást és a Telekom álláspontját a Spiegel, amely egyenesen a Telekom által beszedett internetadóról beszél. A Spiegel cikke megszólaltatja a német Vodafone-t is, közlésük szerint egyelőre nincs tervben egy ilyen üzleti modell implementálása, de nézeteik megegyeznek a Telekoméval. A Vodafone szerint jelenleg csak a VoIP és Internet TV számít kivételezett, „specializált” szolgáltatásnak, de „természetesen később más ilyen szolgáltatások is lesznek”.”

Forrás:
Kiveti a startup-adót a Deutsche Telekom; Gálffy Csaba; HWSW.hu; 2015. október 30.
Net neutrality: Finding consensus in the minefield; Deutsche Telekom; 2015. október 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az online kiskerekedelem számokban 2015

„A GKI Digital a tavalyi évhez hasonlóan idén is elkészítette a hazai online kiskereskedelem legfontosabb adatait tartalmazó infografikáját. A feltüntetett adatok a GKI Digital saját, 2015-ben készített vállalati és lakossági felméréseiből származnak.

Megváltozott online vásárlói szokások
Magyarországon az online vásárlás évek óta töretlenül fejlődik, mely keresleti és kínálati oldalon is komoly kihívások elé állítja a szereplőket. Az internetes vásárlás népszerűségét mi sem mutatja jobban, hogy év végére az online vásárlók száma meghaladja a 2,3 millió főt.

Az e-kereskedelem egyre szélesebb rétegeket képes elérni, melynek eredményeképp a fogyasztói szokások is folyamatos változás alatt állnak. Ezt felismervén az Árukereső.hu-val folytatott részletes kutatás keretében 6, egymástól jól elkülöníthető online vásárlói típust azonosítottunk. A csoportok közül hazánkban a rutinos vásárlói profil a legmeghatározóbb, míg az új és alkalmi belépők súlya mindössze 25%-ot tesz ki együttesen.

Az e-kereskedők bíznak az értéknövelt szolgáltatásokban
Kínálati oldalon a fogyasztói szokások változásával az elérhető logisztikai, fizetési megoldások szerepe egyre nagyobb hangsúlyt kap a jövőben, miközben a marketing eszközök alkalmazására is kiemelt figyelmet fordítanak a hazai e-kereskedők. Fizetés tekintetében a vásárlók döntő többsége még mindig a készpénz alapú, utánvétes átvételt részesíti előnyben. Az online fizetési megoldások használata még kevésbé elterjedt a hazai internetes vásárlók körében, azonban e megoldások szerepe és fontossága a jövőre nézve rendkívül meghatározó.

A napi ritmusunk szerint vásárolunk
A napon belüli online rendelések leadására csak kismértékben van hatással az ügyfélszolgálat elérhetősége, sokkal inkább a napi teendőinkhez igazodva szeretünk vásárolni. A webáruházakban leadott rendelések száma jellemzően reggel 8 és 10 óra, valamint 18 és 20 óra közötti időszakban csúcsosodik ki.”

Forrás:
Az online kiskerekedelem számokban 2015; GKI Digital; 2015. október 29.
Részletes infografika (pdf)

Az Európai Bizottság új ütemterve az európai egységes piac további erősítésére és mélyítésére. II. A Bizottság sajtóközleménye

„Az Európai Bizottság ma bemutatta azt az ütemtervet, amelynek segítségével megvalósítható Juncker elnök politikai vállalása az egységes piacban rejlő potenciál kiteljesítésére, és amely jó kiindulópont lehet ahhoz, hogy Európa sikereket érjen el a globális gazdasági színtéren.

Az egységes piac az egyik legnagyobb európai vívmány, amelynek célja a javak, szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása. A szakemberek és a vállalatok számára kiaknázható lehetőségeket, a fogyasztók számára nagyobb választékot és alacsonyabb árakat biztosít. Az emberek szabadon eldönthetik, hova szeretnének utazni, hol szeretnének élni, dolgozni vagy tanulni. De a gyakorlatban ezek a lehetőségek nem mindig valósulnak meg, mert az egységes piac szabályai nem köztudottak, nem érvényesülnek vagy egyéb, indokolatlan akadályok állnak az útjukban. Az egységes piacnak éppen ezért alkalmazkodnia kell a realitásokhoz, az innovatív gondolatoknak és az új üzleti modelleknek is meg kell találniuk a helyüket.

Jyrki Katainen, a Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke a következőképpen nyilatkozott: „Az európai beruházási terv legfontosabb része az európai egységes piac további erősítése és mélyítése. Meg kell szüntetnünk a beruházások korlátozását, és új lehetőségeket kell teremtenünk a fogyasztók, a szakemberek és a vállalatok számára. Az egységes piacnak lépést kell tartania a változásokkal, tehát bátorítania kell és be kell fogadnia az innovatív üzleti modelleket.”

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos leszögezte: „Az egységes piac az európai integráció központi eleme. Ha helyre akarjuk állítani a polgárok bizalmát az európai projektben, ha új munkahelyeket és versenyképes gazdaságot akarunk teremteni, ha meg akarjuk tartani befolyásunkat a világban, akkor ki kell aknáznunk az egységes piacban rejlő összes lehetőséget. A mai ambiciózus és gyakorlatias stratégiával az eredményekre koncentrálunk. A következő lépés, hogy az Európai Parlamenttel és a tagállamokkal együttműködésben igyekszünk a lehető leggyorsabban meg is valósítani ezeket a konkrét intézkedéseket. Európának nincs vesztegetni való ideje, ha vissza akarja szerezni versenyképességét.”

A mai megegyezés a következő csoportok számára jelent változást:

Fogyasztók: A Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy azoknak a fogyasztóknak, akik egy másik tagállamban szeretnének szolgáltatást vagy termékeket venni, történjen a vásárlás online vagy személyesen, ne kelljen különbözőárakkal, változó eladási feltételekkel, eltérő kiszállítási módokkal szembesülniük, hacsak ezt nem lehet objektív és ellenőrizhetőérvekkel alátámasztani. Az Európai Bizottsághoz és az Európai Fogyasztói Központhoz gyakran érkeznek olyan panaszok, amelyek szerint a vásárlók állampolgárság vagy lakóhely alapján jogtalanul részesültek eltérő bánásmódban.

Kkv-k és induló vállalkozások: Miközben az induló vállalkozások nagyban hozzájárulhatnak a gazdasághoz, számos vállalkozó azért hagyja el Európát, mert innovatív elképzelése nem jut el a piacig. A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének megkönnyítését célzó intézkedések már folyamatban vannak, erre szolgál a befektetési terv és a tőkepiaci unió. Emellett a Bizottság tervezi a héaszabályozás egyszerűsítését, a cégbejegyzéssel kapcsolatos költségek csökkentését, egy, a vállalatok fizetésképtelenségéről szóló javaslat előterjesztését, valamint a szabályozási követelményeket érintő információkhoz való hozzáférés egyszerűbbé tételét. A Bizottság arra is törekszik, hogy világos, kkv-barát szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozást hozzon létre, valamint megteszi a végső lépéseket annak érdekében, hogy az egységes hatályú európai szabadalom olyan vonzóés megfizethető megoldás legyen az európai vállalkozásoknak (köztük a kkv-knak), amellyel szívesen élnek.

Innovatív szolgáltatások: A Bizottság ki fogja dolgozni a közösségi gazdaság európai menetrendjét. Az új üzleti modellek a polgárok és a vállalatok számára is hasznosak, emellett elősegítik a létező erőforrások hatékonyabb felhasználását. Kétségek merülnek fel viszont azzal kapcsolatban, hogy a meglévő jogszabályok még mindig megfelelőek-e, vagy pedig új szabályokra lenne szükség. Ugyanakkor garantálnunk kell, hogy ne sérüljenek olyan közpolitikai célkitűzések, mint a fogyasztóvédelem, illetve hogy betartsák az adó- és a munkajog szabályait.

Szakemberek: A Bizottság javítani kívánja a vállalkozások és szakemberek mobilitási feltételeit. Javítani fogja a szakmai képesítések kölcsönös elismerését és meg fogja könnyíteni az üzleti szolgáltatások, az építőipar és más, növekedést serkentőágazatok határokon átnyúló munkáját. Összességében ezek a lépések lehetővé teszik, hogy a vállalkozások és a szakemberek új piacokhoz jussanak, és ezzel tagállamiból európai szereplőkké váljanak.

A Bizottság e cél elérése érdekében szoros együttműködésben fog dolgozni a tagállamokkal és a piaci szereplőkkel, hogy létrehozzák az egységes piaci szabályoknak való megfelelés kultúráját. Különös figyelmet kap a szolgáltató szektor, valamint a közbeszerzés, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy az adóból befolyt összeget hatékonyan költsék el. A Bizottság megerősíti a kölcsönös elismerési rendszert annak érdekében, hogy a határokon át terjeszkedni kívánó vállalkozások több lehetőséget kapjanak. Emellett szigorítani fogja a javak piacfelügyeletét, hogy a szabályoknak nem megfelelő termékek ne juthassanak be az uniós piacra. Végezetül, javasolni fogja egy piaci információs eszköz bevezetését, amely lehetővé teszi a Bizottság számára teljes körű, megbízható és független információk begyűjtését kiválasztott piaci szereplőktől annak érdekében, hogy a Bizottság a kiemelt területeken jobban nyomon tudja követni az eseményeket és be tudja tartatni az uniós szabályokat.

További információk:
MEMO/15/5910 A mélyebb és méltányosabb egységes piacért:
Kommunikáció: Az egységes piac továbbfejlesztése: több lehetőség az emberek és vállalatok számára [Upgrading the Single Market: more opportunities for people and business – Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions, pdf]
A Bizottság szolgálati munkadokumentuma: Az európai egységes piaci stratégia – Elemzés és tények [Commission staff working document – A Single Market Strategy for Europe – Analysis and Evidence – Accompanying the document Upgrading the Single Market: more opportunities for people and business, pdf] Jelentés az integrációról és versenyképességről az Európai Unióban és tagállamaiban [Report on single market integration and competitiveness in the EU and its member states – 2015, pdf]
Európai beruházási terv
Tőkepiaci unió
Digitális egységes piac
Energiaunió
A munkaerő mobilitása”

Forrás:
A mélyebb és méltányosabb egységes piacért: a Bizottság bővíti a polgárok és a vállalatok lehetőségeit; Európai Bizottság; IP/15/5909; Brüsszel, 2015. október 28.

Szakirodalom

Háttéranyagok a Közép-Magyarország régió kettéválasztásával kapcsolatos döntésekhez

A Közép-Magyarországi régió kettéválásának lehetőségei és perspektívái: az uniós régiólehatárolás folyamata

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
pdf-ben

Pest megye önálló régióvá válása: GDP adatok elemzése
pdf-ben

A beruházások alakulása a Közép-magyarországi Régióban 2007-2013
pdf-ben

A fenti tanulmányok forrása a Pest Megyei Önkormányzati Hivatal webhelye
Szerkesztői megjegyzés: Amennyiben hinni lehet a nyelvészeknek, akkor a régió helyes megnevezése: Közép-Magyarország régió, melléknévként: Közép-Magyarország régióbeli. Lásd: Laczkó-Mártonfi: Helyesírás (Osiris Kiadó), illetve Névkereső (helyesiras.mta.hu)

Törvények, rendeletek

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény végrehajtási rendeletei

„Az észrevételek megküldhetők a daniel.csaszar@me.gov.hu és a laszlo.kovacs@me.gov.hu e-mail címekre.

Véleményezési határidő: 2015. október 26.”

Forrás:
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény végrehajtási rendeletei; Miniszterelnökség; 2015. október 26. (ZIP-fájl)

44. szám, 2015. november 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek