Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Dr. Velikovszki László az e-közigazgatási, informatikai, valamint közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő fejlesztések egységesítéséért felelős miniszteri biztos (Miniszterelnöki Kabinetiroda)
Tárgyszavak: 2021-2027, adatpolitika, adatvagyon, Digitális Európa Program, digitális kormányzat, digitális kormányzat irányítása, digitális kormányzat stratégiai irányítása, digitális kormányzati informatikai infrastruktúra, digitális kormányzati közbeszerzések, digitális kormányzati szolgáltatások, e-közigazgatás, fejlesztéspolitika, közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra, Magyarország, Miniszterelnöki Kabinetiroda, uniós társfinanszírozású projektek, Velikovszki László

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Tovább korszerűsödik az elektronikus közigazgatás Szerbiában
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, Szerbia

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. október 5-október 9.
Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Dr. Velikovszki László az e-közigazgatási, informatikai, valamint közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő fejlesztések egységesítéséért felelős miniszteri biztos (Miniszterelnöki Kabinetiroda)

„Dr. Velikovszki László az e-közigazgatási, informatikai, valamint közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő fejlesztések egységesítéséért felelős miniszteri biztos (Miniszterelnöki Kabinetiroda)

1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 22. § (1) bekezdése és 221. § (2) bekezdése alapján dr. Velikovszki Lászlót 2020. október 12. napjától az e-közigazgatási, informatikai, valamint közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő fejlesztések egységesítéséért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § A miniszteri biztos – segítve a miniszterelnök kabinetfőnökét a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum) 13. § a)–d), f), h), i) és k) pontja szerinti feladatainak ellátásában – az 1. § szerinti feladatkörében

a) javaslatot tesz a miniszterelnök kabinetfőnöke számára
aa) az e-közigazgatási, az informatikai és a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő ágazatközi fejlesztéspolitikai koordinációs rendszer és ennek részeként a fejlesztések tervezésének és végrehajtásának felügyeleti rendszere (a továbbiakban: koordinációs rendszer),
ab) az e-közigazgatási, az informatikai és a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra fejlesztési területeket érintő fejlesztések értékelési rendszere (a továbbiakban: értékelési rendszer), illetve
ac) a 2021–2027 közötti programozási időszak európai uniós forrásainak felhasználására irányuló, ágazatokon átívelő – különösen a Digitális Európa Program támogatásaira vonatkozó források felhasználásával megvalósuló és a digitalizációt támogató – fejlesztések programozási és tárgyalási irányvonalainak kialakítására,

b) közreműködik az a) pont aa) és ab) alpontja szerinti koordinációs rendszer, illetve értékelési rendszer kialakításában és működtetésében,

c) közreműködik az e-közigazgatási, az informatikai és a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra fejlesztési területeit érintően a kormányzati döntés-előkészítésben, valamint jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetei észrevételezésében, véleményezésében, valamint előkészítésében,

d) nyomon követi az e-közigazgatási, informatikai és közigazgatási infokommunikációs infrastruktúra fejlesztési területeket érintő kormányzati döntések végrehajtását,

e) nyomon követi az e-közigazgatási, az informatikai és a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő ágazati fejlesztési javaslatok és európai uniós finanszírozású programok kidolgozását, valamint azok végrehajtását,

f) közreműködik az e-közigazgatási, az informatikai és a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő fejlesztésekre irányuló, a 2021–2027 közötti programozási időszak európai uniós forrásai, valamint a központi költségvetési források felhasználásának összehangolásában,

g) részt vesz a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság vagy – a miniszterelnök kabinetfőnöke képviseletében – más, az e-közigazgatási, az informatikai és a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő ágazatközi fejlesztéspolitika vonatkozásában működtetett fórum ülésein,

h) közreműködik a nemzeti adatvagyon- és szoftverlicenc-gazdálkodás általános elvei kidolgozásában,

i) nyomon követi a nemzeti adatvagyon- és szoftverlicenc-gazdálkodás megvalósítását,

j) egyéb módon közreműködik a miniszterelnök kabinetfőnökének a Statútum 13. § a)–d), f), h), i) és k) pontja szerinti feladatainak ellátásában, és ellátja mindazokat a további feladatokat, amelyeket a miniszterelnök kabinetfőnöke részére meghatároz,

k) feladatai hatékony ellátása érdekében együttműködik a feladatkörébe tartozó ügyekben az érintett szaktárcákkal, szervezetekkel és egyéb intézményekkel.

3. § A miniszteri biztos tevékenysége ellátásáért díjazásra és juttatásokra nem jogosult.

4. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában – a Kit. 22. § (3) bekezdésére figyelemmel – titkárság nem segíti.

5. § A miniszteri biztos a 2. §-ban meghatározott feladatának ellátásához szükséges – személyes adatnak nem minősülő –
a) adatok, információk, elemzések rendelkezésére bocsátása céljából bármely – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó – központi államigazgatási szervet, e szerv vezetőjét, annak helyettesítésére jogosult tisztségviselőt közvetlenül megkereshet, illetve
b) adatot, információt, elemzést – a minősített adat védelméről szóló törvény és a minősített adatot kezelő szerv minősített adatok kezelésére vonatkozó szabályzata szerint – megismerhet…”

Forrás:
A miniszterelnök kabinetfőnöke 8/2020. (X. 9.) MK utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 56. szám; 2020. október 9.; 4988-4989.o. (PDF)

Közigazgatás, politika

Elkészült a Kreatívipari Stratégia 2020-2030

„ Több mint száz résztvevő online jelenlétében rendezték meg a III. Kreatívipari Kerekasztalt, amelynek témáját az elkészült Kreatívipari Stratégia 2020-2030 szolgáltatta.

„Akik ismerik a magyarokat, azok elsőként találékonyságunkat, kreativitásunkat és innovatív képességeinket említik, amely a külföldiek szerint páratlan kultúránkban és egyedülálló nyelvünkben gyökerezik. Az az épített és természeti környezet, ami Magyarországot és fővárosunkat jellemzi, szintén tele van kreativitással és új gondolatokra ösztönöz.

Ezért is hozzák a nemzetközi nagyvállalatok olyan szívesen Magyarországra fejlesztő kapacitásaikat és szaktudást igénylő tevékenységeiket. Gazdaságstratégiai megközelítésben ennek okán feladatunk, hogy segítsünk tudatosítani erősségeinket és kiaknázni az ebben rejlő potenciált, amely hozzájárul a munkahelyek megerősítéséhez, új munkahelyek létrejöttéhez, fenntartható gyarapodásunkhoz. A Kreatívipari Stratégia célja erősségeink tudatosítása és a további cselekvés irányainak kijelölése az előttünk álló, 2030-ig terjedő időszakra.” – nyitotta meg a Kerekasztalt Dr. György László, gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

„Az elkészült Kreatívipari Stratégia megteremti az alapot arra, hogy az ágazati szereplők együttműködési lehetőségeiket szektoron belül, és a többi iparággal kapcsolatosan is megsokszorozzák, valamint egy ágazati ernyőszervezeten keresztül aktívan alakíthassák a hazai kreatívipar jövőjét.” – hangsúlyozta Dr. Fülöp József, kreatíviparért felelős miniszteri biztos.

A Stratégia célul tűzi ki a rendkívül szerteágazó kreatívipar mérési rendszerének kidolgozását, amellyel bemutathatóvá válik az ágazat teljesítménye a magyar nemzetgazdaságon belül. Javaslatot fogalmaz meg a hazai kreatív iparág hozzáadott értékének szignifikáns növelésére, exportkapacitásának fejlesztésére egyrészt az oktatás és képzés, másrészt a támogatási rendszer fejlesztése, valamint a szereplők együttműködését megerősítő érdekképviseleti szervezet létrehozása által. A Stratégia céljainak megvalósítását a közeljövőben induló mintaprogramok támogatják.

A közel egyéves stratégiai tervezés lezárásaként az eseményen megköszönték a stratégiaalkotásban résztvevők áldozatos és konstruktív munkáját és a Kerekasztal résztvevőinek együttműködését. Segítségükkel és támogatásukkal, hasznos észrevételeikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar kreatív szektor következő 10 évét meghatározó fejlesztési célok megalapozottan, a szakmai javaslataiknak megfelelően kerüljenek kijelölésre, és ezáltal közös irányok kerüljenek meghatározásra 2030-ig.

A Kreatívipari Stratégiához kapcsolódó háttéranyag ide kattintva érhető el.”

Forrás:
Elkészült a Kreatívipari Stratégia; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. október 7.

170 milliárd forint a mesterséges intelligencia hazai kihasználására

„A növekedés lehetősége szinte minden gazdaságban az adatok erejében, a belőlük kinyerhető információban, és azok minél gyorsabb feldolgozásában van, mondta a növekedés.hu-nak Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke. A közelmúltban bemutatott Mesterséges Intelligencia Stratégia szerint a technológia 2030-ra 15 százalékkal növelheti az ország GDP-jét.

Miért van szüksége az országnak mesterséges intelligenciával foglalkozó stratégiára?

A digitalizáció mára a jólét egyik meghatározó tényezőjévé vált, s az ország érdeke, hogy a maga javára fordítsa a benne rejlő lehetőségeket. A digitális szuverenitásunk megőrzéséhez, a globális versenyben való helytálláshoz is előremutató tervekre van szükség – ezért alkottuk meg a Mesterséges Intelligencia Stratégiát, amely leírja, hogy ezt az életünket alapjaiban megváltoztató technológiát miként használjuk a mindennapi életben.

A stratégia célja röviden az, hogy az ország gazdasága és az emberek képesek legyenek a jövőhöz alkalmazkodni.

A mesterséges intelligencia az emberi intelligencia valamely részének leképezésére alkalmas szoftver, egy olyan speciális képeségekkel bíró technológia, amelynek döntő hatása lesz társadalmi, gazdasági folyamatokra. Ezért fontos, hogy a magunk, az ország javára fordítsuk. A növekedés lehetősége ugyanis szinte minden gazdaságban az adatok erejében, a belőlük kinyerhető információban, és azok minél gyorsabb feldolgozásában van.

Vagyis az adatgazdaság beindítása és kiaknázása az MI technológia segítségével óriási potenciált rejt.

Hol tart az ország e technológia kiaknázásában?

A mesterséges intelligencia alkalmazására számos példa van itthon: önvezető járművek, ügyfélszolgálat automatizáció, vagy egészségügyi diagnosztika terén világszínvonalú fejlesztések történtek. Közöttük például olyanok, amelyek az országos egészségügyi mintázatokat elemzik, új hatóanyag struktúrák felkutatását célozzák, vagy lehetséges gyógyszerigényeket azonosítanak mért adatokból. A közlekedés és logisztika területéről példák az olyan automatizált raktározási rendszerek, ahol önvezető járművekkel történik az áru mozgatása, de útvonal-optimalizáláskor, flottakihasználás mérésekor, vagy vasúti akadályok és a pályák mellett eldobott szemét azonosítására is alkalmaznak mesterséges intelligenciát.

Ezekre a meglévő erősségekre kell építenünk, s emellett ki kell jelölnünk új csapásokat, ahol a legtöbb eséllyel állhatunk helyt a nemzetközi megmérettetésben.

Vizsgálták, hogy a már meglévő fejlesztések milyen mértékben járultak hozzá a növekedéshez, a versenyképességhez?

Egy, az IVSZ-el közösen készített tanulmányban összevetettük az egyes országok MI terén elért eredményeit, és Magyarországról is készítettünk egy összesítést, amelyben „leltárba vettük”, mely cégek fejlesztik, oktatják, és kik azok, akik a bevezetésében segítenek.

És mire jutottak: hogy áll az ország nemzetközi/európai összehasonlításban?

Az erős középmezőnybe tartozunk. Célunk, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket leírtunk, minél hamarabb el tudjuk indítani. Ehhez a kormány három intézmény azonnali létrehozásáról döntött.

Az első a MI Nemzeti Laboratórium, amely a SZTAKI koordinálásával valósul meg, s amelynek munkájában 10 kutatóintézet vesz részt.

A Nemzeti Laboratórium pár héten belül indul, hogy az ott konzorciumban lévő intézmények minél több olyan alkalmazott kutatást végezzenek, amelyet aztán a gyakorlatban is hasznosíthatnak a cégek. A főbb kutatási területek közé tartozik a nyelvfeldolgozás, a biotechnológia, valamint az IoT (Internet of Things), az adatvédelem és internetbiztonság területe.

A második a MI Innovációs Központ, amely a Digitális Jólét Program keretében tanácsadással, kísérleti terepet biztosítva és egyfajta brókerként segíti helyzetbe hozni a hazai cégeket.

A központ egyik fontos feladata, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tévképzeteket lebontsa; például azt, hogy az ilyen rendszerek alkalmazása nagyon drága. Itt mutatjuk majd be a már létező dobozos termékeket, amelyekkel a technológiát a kis- és középvállalatok könnyen és apró lépésekben be tudják vezetni.

Szintén idén indul a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, amely abban segít, hogy a vállalatok és további adatok használatában érdekelt intézmények megismerjék a nemzeti adateszközöket, s hogy elinduljon Magyarországon az adatgazdaság. Ez a három alappillér, később ezekre épülnek az egyes iparágak, szektorok programjai.

Milyen programokat foglal magába a stratégia?

A dokumentum 2025-ig konkrét feladatokat ír le, amelyeket azonban a technológia gyors változása miatt időről-időre felülvizsgálunk majd.

A stratégia egyébként 2030-ig szól, s összesen 170 milliárd forintot szán a benne szereplő programok lebonyolítására, a szükséges intézményi háttér létrehozására és fenntartására.

Hét fő (transzformatív) programot határoztunk meg, ezeken belül pedig konkrét célokat – például a következő 10 évben a KKV-k termelékenysége negyedével nőjön, egymillió ember találjon hozzáadott értékű munkát a mesterséges intelligencia segítségével, vagy hogy legalább 32 százalékkal csökkenjen az ammónia kibocsátás az agráriumban.

Ez utóbbi cél eléréséhez több szereplő, például a meteorológiai szolgálat, növényvédőszereket forgalmazó cégek adatai, gépek, drónok felvételei a föld állapotáról, a kiszórt szerekről, a növények betegségeiről, stb. kellenek.

A cél, hogy az intézmények, cégek együttműködjenek, s vizsgálják meg, hogy a fenti forrásokból előálló adatokból hogyan lehet hatékonyabban termelni úgy, hogy az említett mértékben csökkenjen az ammónia kibocsátás, amely a mezőgazdaság egyik legnagyobb problémája. A fejlesztésekhez azonban az adatok nem szigetszerűen, hivatalokban, egymástól elzárva lesznek, hanem a szereplők egyeztetnek arról, kinek milyen adatra lesz a közös munkához szüksége.

Ma ez még nem jellemző, az adat legtöbbször a cégek, intézmények sajátja, ami nem publikus. Lesz/van- e hajlandóság a cégekben arra, hogy megosszák egymással adataikat?

Ez nemcsak Magyarország ügye. Ha egy cég jobb szolgáltatást akar nyújtani, magától is egy sor adatot biztosít, és cserébe adatot igényel/vásárol. Ez a felek kölcsönös érdeke.

Ezért hoztuk létre az adatpiactereket, ahol a cégek metaadatokon keresztül megmutatják egymásnak, hogy milyen típusú adatokkal rendelkeznek (a konkrét adatokat nem adják ki). Ha a minta alapján ez valakit érdekel, megkezdődhet a tárgyalás arról, ki mit tud az adatokért cserébe adni.

S így a másik adataiból fejlesztheti tovább saját termékeit, szolgáltatásait. Ez nem egy felülről koordinált dolog, az ai-hungary.com weboldalon a cégek egymás között kereskedhetnek az adatokkal.

Az állami adatokat a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség kezeli majd. A hivatalok, hatóságok rengeteg adatot generálnak, s az állam eldöntheti, hogy milyen módon nyitja meg/teszi ezeket elérhetővé különböző fejlesztések számára.

Az adat egy nemzeti érték, ennek megfelelően kell kezelnünk és hozzáállnunk.

Miért nem történik előrelépés innováció területén az utóbbi években? A stratégia jelent-e megoldást erre?

A stratégiát is azért alkottuk meg, hogy ezen változtassunk. A kutatás-fejlesztés fókuszba állítása, a nemzeti labor felállítása is azt segítené, hogy egyre több alap-, de leginkább alkalmazott kutatást végezzenek. Egyúttal visszajelzést adna a kutatóintézeteknek arról, mely területeken érdemes összpontosítani, melyek azok a konkrét témák, amelyeket tovább vinnének. A stratégia célja, hogy segítsünk a jelenlegi helyzeten, s hogy az innovációs listákon is előrébb lépjünk.”

Forrás:
170 milliárd forint a mesterséges intelligencia hazai kihasználására; Végh Zsófia; Növekedés.hu; 2020. október 5.

A mesterséges intelligencia szabályozásának dilemmái az Európai Unióban

„Több tagállam is jelezte az Európai Bizottság felé, hogy a jövőben közvetlen jogi kötőerővel nem rendelkező szabályozási megoldásokat tartanának kívánatosnak a mesterséges intelligencia működésére vonatkozóan.

Tizennégy uniós tagállam a fejlődés zálogát, s nem pedig a kockázatot látja a mesterséges intelligenciában

Dánia vezetésével tizennégy tagállam kezdeményezi az Európai Bizottságnál azt, hogy a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós szabályozás inkább ösztönözze, s ne pedig hátráltassa a továbbfejlesztett MI alkalmazhatóságát a jövőben.

Ahogy az a dokumentumban is áll, az azt aláíró tagállamok az MI esetében „soft law”, azaz közvetlen jogi kötőerővel nem rendelkező szabályozást tartanának indokoltnak. Az 1960-as évektől kezdődően fokozatosan elterjedő soft law-módszer olyan, a szerződéshez hasonló funkciójú jogi(as) eszközöket ölel fel, amelyek, noha bírói úton nem kikényszeríthetők, konszenzusos alapon mégis orientálják az azokat alkalmazókat.

A tagállamok ennek megfelelően a mesterséges intelligencia jövőbeni szabályozását inkább a kötetlenség irányába tolnák ahelyett, hogy szűk mozgásteret szabnának a mesterséges intelligencia szabályozási irányainak.

Ezek a megoldások jelenthetnek akár önkéntesen alkalmazható szabályokat, de szóba jöhet például bizonyos sztenderdek bevezetése is, amelyek legfeljebb is csak tág kereteket adnának a tárgykörnek.

A dokumentumot aláíró országok azért ezt, s nem a klasszikus jogi formát öltő szabályozási módszereket tartanák a mesterséges intelligencia esetében indokoltnak, mert ahogy az az indítványban is áll, „a puha jogi megoldások lehetővé tennék számunkra, hogy tanuljunk magától a technológiától, s hogy ismereteket szerezhessünk azokkal a potenciális kihívásokkal, amelyek alkalmazása kapcsán felmerülnek; minderre azért van szükség, mert egy ugrásszerűen fejlődő technológiáról van szó.”

Európai Bizottság: félni kell, fájhat

A tagállamok indítványában foglaltak gyökeresen eltérnek attól a meggyőződéstől, amely az Európai Bizottság év elején a tárgykörre vonatkozóan közzétett hivatalos véleményét áthatja.

A Bizottság úgy nevezett fehér könyvében egyértelműen óvatosabban közelíti a mesterséges intelligencia kérdését. Ahogy az a dokumentumban is áll, a Bizottság szerint a mesterséges intelligencia alkalmas arra, hogy a legérzékenyebb alapjogok érvényesülését sodorja veszélybe, éppen ezért a Bizottság a tárgykörrel kapcsolatosan egyértelműen kockázatalapú megközelítést javasol.

Ez lényegében azt jelenti, hogy egy adott mesterséges intelligencia alkalmazását főszabály szerint „magas kockázatúnak” kell tekinteni, különösen abban az esetben, ha alkalmazására olyan érzékeny területeken kerül sor, mint például a közlekedés, az egészségügyi ellátás, vagy az energiaszektor. Szintén fontos szempont a magas kockázatú besorolás során az, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása hordozhatja-e sérülés, halál, jelentős anyagi vagy nem vagyoni kár kockázatát.

„A mesterséges intelligencia (MI) számos olyan potenciális kockázattal is jár, mint az átláthatatlan döntéshozatal, a nemi és más alapú megkülönböztetés, a magánéletünkbe való betolakodás vagy a bűncselekmények céljából történő felhasználás.” – áll a dokumentumban.

Az Európai Bizottság bizonyos területeken megengedő a puha jogi eszközökkel kapcsolatban

A tagállamok javaslata számos puha jogi alternatívát felölel, s a Bizottság februári fehér könyvéből kiderül az is, hogy a mesterséges intelligencia bizonyos formái esetében ezek biztonságos alkalmazhatóságára a testület is lát lehetőséget.

Egyike e megoldásoknak az MI-alkalmazások önkéntes címkézése, de csak a mesterséges intelligencia azon formáival szemben, amelyek nem minősülnek „nagy kockázatúnak”.

Az önkéntes címkézési rendszer bevezetése keretében a gazdasági szereplők dönthetnének úgy, hogy önkéntes alapon alávetik maguknak azoknak a kereteknek, amelyek révén igazolható, hogy az általuk alkalmazott MI-szolgáltatás biztonságos és megbízható.

„A címkézési rendszerben való részvétel önkéntes lenne, de ha a fejlesztő vagy az alkalmazó a címke használata mellett dönt, a követelmények rá nézve kötelező erejűek lennének.” – fogalmaz a Bizottság.

Németország szigorúan szabályozna

A tisztán jogi kötőerő nélküli, tehát meglehetősen szabadelvű és engedékeny megoldást szorgalmazó tagállamok között olyan uniós „erős emberek” is szerepelnek, mint Franciaország, Hollandia, Dánia vagy Svédország.

Amint az fentiekből kiderül, a Bizottság hajlik arra, hogy a magas kockázatú MI esetét ide nem értve a puha jogi megoldásokat szorgalmazó tagállamok szabályozási logikájával értsen egyet, ugyanakkor
Németország erős ellenpólusát jelentheti a fenti kezdeményezésnek.

A németek ugyanis épp azt kérik számon az Európai Bizottságon, hogy a testület csupán a magas kockázatú mesterséges intelligenciát vonná szigorú szabályozás alá.

„Belügyminiszterként országom alkotmányának – így a németek adatainak – védelme is a feladataim közé tartozik, így azon túl, hogy üdvözlöm a mesterséges intelligencia innovatív erejét, kötelességem mérlegelni az esetleges biztonsági kockázatokat is – figyelemmel a hekkertámadásokra, a szabotázsakciókra és a jogosulatlan adatszivárgásokra is.

Éppen ezért elkötelezett vagyok egy önazonos európai mesterséges intelligencia kidolgozása mellett – ez a közjót szolgálja –, de ennek összhangban kell lennie a törvényeinkkel és értékeinkkel, miközben a fejlődést sem hátráltatja.” – fogalmazott Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter a Bizottság fehér könyvéhez fűzött kommentárjában…”

Forrás:
Szelíd gyerek, vagy „ördögi kölyök”? Eltérő „szülői attitűdök” a mesterséges intelligencia kapcsán; Dobozi Gergely; Mandiner; 2020. október 9.
Lásd még:
Innovative and Trustworthy AI: Two Sides of the Same Coin. Position paper on behalf of Denmark, Belgium, the Czech Republic, Finland, France, Estonia, Ireland, Latvia, Luxembourg, the Netherlands, Poland, Portugal, Spain and Sweden (a PDF-ben elérhető dokumentum státusza: non-paper, az jogi hatállyal nem rendelkező vitaanyag)
Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése; Európai Bizottság; 2020.2.19., COM(2020) 65 final; 2020. február 19.

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a statisztikai világnapról

„Információs társadalmunk egyik alappillérét az adatok képezik. A statisztikai hivatalok által gyűjtött, feldolgozott és publikált adatok közvetlenül és a szakpolitikai döntéshozatal eszközeiként közvetetten is befolyásolják mindennapi életünket. Az ENSZ Közgyűlése – Magyarország kezdeményezésére – minden ötödik év októberének huszadik napját a statisztika világnapjává nyilvánította. A 2020. évi világnap a megbízható adatok fontosságára hívja fel a figyelmet.

A digitalizáció korában a világban rendelkezésre álló adatok köre mind a mennyiség, mind a témák kiterjedtsége, mind az adatok elérhetősége szempontjából forradalmi értékű változáson ment és megy keresztül, nem véletlenül nevezte az ENSZ-főtitkár tanácsadó testületének – amelynek e sorok szerzője is tagja volt – az A World that Counts című jelentése adatforradalomnak a jelenséget.

Napjainkra az adatokat előállító szervezetek sokasága elégíti ki a változatos adatigényeket, sok esetben gerjesztve is a keresletet. Óriási igény van mind a gazdaság, mind a közigazgatás szereplői részéről a különböző piaci és nem piaci szervezetek kezelésében levő adatok felhasználására, újrahasznosítására, összekapcsolására, elemzésére.

Az adatok ismerete és hasznosítása a gazdaság sokak szerint egyik legfontosabb motorjává vált. Ezt felismerve születnek sorra nemzeti és európai uniós szintű jogszabályok, amelyek megteremtik a lehetőségét, egyúttal megszabják a feltételeit is az adatokhoz való hozzáférésnek és a felhasználásuknak.

Ebben a sokszereplős adat-ökoszisztémában továbbra is fontos szerepük van a nemzeti statisztikai hivataloknak. A Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos statisztika világában zajló modernizáció fontos szereplője. Ennek is köszönhető, hogy a napokban Magyarországot öt év után ismét az ENSZ Statisztikai Bizottságának tagjává választották.

Az adatok világába való belépés, az adatok használata és értelmezése kevesek privilégiumából sokak eszközévé vált az elmúlt egy-másfél évtizedben zajló digitalizációs transzformáció időszakában.

A KSH honlapját évente immár négymillió látogató keresi fel.

Nemcsak a tudományos életben, hanem a közéleti vitákban, a politikai érvelésekben, a sajtóban, de még a mindennapi beszélgetésekben is egyre gyakrabban hivatkoznak tényekre, adatokra, érvelnek adatokra épülő következtetésekkel.

Napjainkban már nem egyszerűen adatszükségletről, hanem információszükségletről beszélünk. A statisztikai hivatalok egyre inkább információmenedzserré válnak, a szakmai folyamatok fontos eleme a különböző adatforrások integrálása, ezekből adatok előállítása, az adatokból információ, az információból tudás építése.

Sajátos erénye a hivatalos statisztikának, hogy nemzetközi működési alapelvek, nemzetközi szabványok és módszertanok alkalmazásával, jogszabályi felhatalmazással, egyben jogszabályokban rögzített kötöttségek figyelembevételével látja el feladatát.

A megbízhatóságot, a magas minőséget, az időbeli és térbeli összehasonlíthatóságot, az adatok szakszerű értelmezését szolgálja mindezek mellett a transzparencia, a metaadatok és a módszertanok nyilvánossága is. Ebben jelentősen különbözik más, alternatív adat-előállítóktól.

Az idei világnap mottója – „Megbízható adatokkal kötjük össze a világot” (Connecting the world with data we can trust) – tükrözi a döntéshozók és a társadalom igényét a megbízható adatokra. Napjainkban sajnos gyakran vagyunk tanúi az adatok véletlen vagy szándékos félreértelmezésének.

A statisztikai adatok értelmezése nem minden esetben könnyű, ezért a KSH feladatköre mindig is túlmutatott az adatok előállításán. Az adatokon túli információ átadását szolgálják egyebek mellett a hivatal publikációi, elemzései és a felhasználókkal folytatott konzultációk is.

Az adatokat természetesen sokan elemzik, értelmezik, kívánatos is, hogy minél többen használják őket különböző célokra. Az értelmezés elősegítése azonban a statisztikusok egyre fontosabb feladatává vált.

Nehéz napjainkban bármiről úgy beszélni, hogy ne merüljön fel a koronavírus kérdésköre. A statisztikusok is megtapasztalják, hogy a döntéshozók a járvány miatt fokozottan igénylik a szinte napi aktualitású, megbízható minőségű adatokat. Emiatt idén tavasszal a KSH jóformán hetek alatt vont be új adatforrásokat, vezetett be új adatgyűjtési módokat és új adatfeldolgozási technikákat.

A statisztikának a járványhelyzet változó igényeihez igazítása, a pandémia társadalmi és gazdasági hatásainak mérése új impulzust adott a hivatalos statisztika fejlesztésének világszerte.

A hivatalos statisztika megbízhatóságának középpontba állítása ebben a helyzetben még beszédesebb, mint valaha. Erre hívja fel a figyelmet az idei statisztikai világnap október 20-án.”

Forrás:
Október 20.: a statisztika világnapja; Vukovich Gabriella; Világgazdaság; 2020. október 7.

Közigazgatási, politikai informatika

Tovább korszerűsödik az elektronikus közigazgatás Szerbiában

„Jövő héten helyezik üzembe az állami szervek új, összekapcsolt elektronikus rendszerét, amely az államnak és a polgároknak is könnyítést hoz a koronavírus elleni küzdelemben – harangozta be Mihailo Jovanović, az Információs-technológiai és Elektronikus-közigazgatási Iroda igazgatója a válságstáb pénteki sajtótájékoztatóján.

Jovanović kiemelte, hogy ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a szanitáris felügyelőség végzései, továbbá az egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos más fontos dokumentumok elektronikus formában készüljenek el, amelyekhez így a polgárok a különböző portálokon, egyebek közt az e-zdravlje portálon keresztül is hozzájuthatnak.”

Forrás:
Tovább korszerűsödik az elektronikus közigazgatás Szerbiában; Szabad Magyar Szó; 2020. október 9.

Informatika, távközlés, technika

Új funkciókkal bővült a MÁV mobilalkalmazása

„ Már megvehető a havi bérlet, elindult a START Csehország és Szlovákia, biztonságosabbá vált a jegyvásárlás

Budapest, 2020. október 6. – A MÁV mobilalkalmazás október elejétől újabb funkciókkal egészült ki. Bővül a megvásárolható vasúti bérletek köre, Ausztria után cseh és szlovák városokba is lehet már jegyet vásárolni, valamint erősebb lesz fizetésnél az ügyfélhitelesítés.

Bővül a megvásárolható vasúti bérletek köre is a dolgozó havi bérlettel, tanuló havi bérlettel és félhavi változataikkal. A MÁV applikáció Bérletvásárlás menüpontjából a 30 napos bérleteken felül megváltható lesz a havi és a félhavi dolgozó, valamint a tanulóbérlet is a MÁV-START vonalaira. Az alkalmazáson keresztül vásárolt bérletekre nem vehetők igénybe a mentejegyekre érvényes kedvezmények.

A MÁV-START nemzetközi jegyrendszerének megújítása újabb mérföldkőhöz érkezik. Október 2-ától Ausztria után már a Csehországba és Szlovákiába utazók is igénybe vehetik a START menetjegyeket, és azt akár néhány kattintással megvásárolhatják a MÁV mobilalkalmazással – olyan egyszerűen, mint egy mozijegyet. A vasúttársaság így már három országba kínál teljesen papírmentes, sorban állás nélkül megvásárolható vonatjegyeket. A START menetjegyek Budapestről Pozsonyba 9,50; Brnóba 13; Kassára 13,20; Prágába pedig 20 eurótól érhetők el, míg a Prágán túli cseh városokba 28 eurótól válthatók meg. Az osztrák utazásokhoz hasonlóan, itt is családbarát árral találkozhatnak a START menetjegyet váltók, két felnőttel három gyerek utazhat együtt a 2. osztályon kedvezményes 5 eurós (1. osztályon 10 eurós) áron. A közvetlen vonatok célállomásaira az ingyenes helyfoglalást is tartalmazó menetjegyek megvásárolhatók a MÁV alkalmazásból.

A júliustól bevezetett START Ausztria menetjegyet három hónap alatt közel 38 ezer utas vásárolta meg, 30 százalékban a MÁV alkalmazáson keresztül. A Budapest-Bécs viszonylat mellett keresetté váltak a magyar és osztrák vidéki állomások közötti jegyek is.

Az új jegyek bevezetésével a korábbi CityStar-jegyek és a kirándulójegyek megszűnnek, de az előre megváltottak érvénytartamuk lejáratáig még felhasználhatók. A MÁV-START a jegyvásárlás kényelmesebbé, biztonságosabbá és környezetbarátabbá tétele érdekében fejleszti online felületeit. A belföldi jegyértékesítésben egyre nagyobb arányt elfoglaló MÁV applikáción folyamatosan bővíti a nemzetközi jegyvásárlási lehetőségeket is. A MÁV-START célja, hogy minél több úti cél felé – köztük Németországba, Romániába, Lengyelországba és Svájcba is – megvalósíthassa a teljesen papír- és érintkezésmentes jegyvásárlást.

Erősebb lesz az ügyfélhitelesítés az új fejlesztéseknek köszönhetően, amit az Európai Bank döntése nyomán, idén december 31-ig kell megvalósítani az online fizetéseknél. Az erős ügyfélhitelesítés azt biztosítja, hogy bárhol is történik a vásárlás, illetve a bankolás, csak a kártya használatára jogosult személy, vagyis a kártyabirtokos hitelesíthesse a tranzakciót.”

Forrás:
Új funkciókkal bővült a MÁV app; MÁV Zrt.; 2020. október 6.

HunCERT Doménbiztonság és adatvédelem online workshop – 2020

„Doménbiztonság és adatvédelem online workshop.

A rendezvény célja, hogy doménnevek igénylői, használói, doménregisztrátorok, vállalkozások és szervezetek képet kapjanak arról, hogy a domének használa során milyen kockázatokkal kell számolni, és hogyan védhetik meg saját doméneiket:
* hogyan előzhető meg, hogy illetéktelenek átvegyék a hatalmat doméneink felett,
* majd ezzel átvegyék a hatalmat honlapjaink, elektronikus levelezésünk felett,
* akár tömegesen üzleti és személyes adatok megszervezve,
* majd ezzel nagyszámú érintettel szemben visszaéléseket elkövetve.

Különösen webáruházak, pénzintézetek, szolgáltatók, vállalkozások és szervezetek, akinek kritikus doménneveik vannak, illetve ezek vezetői, informatikus szakemberek és jogászok számára egyaránt hasznos tájékoztatás nyújtása a cél.

JELENTKEZÉS

Főrendező: ISZT Regisztrációs Testülete, HunCERT, SZTAKI
Társszervező: Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ)
Időpont: 2020. október 15. csütörtök
Helyszín: SZTAKI, Budapest XI., Kende u. 13-17. alagsor nagytanácsterem az előadók számára, Zoom platform mindenkinek

Program

9.00-9.05
Köszöntő
dr. Braun Péter ISZT Regisztrációs Testület elnök

9.05-9.25
Online meeting és konferencia adatvédelmi műszaki kérdései, különösen a Zoom használatának apropójából
Rigó Ernő HunCERT/SZTAKI

9.25-9.45
Adatkezelés- vagy sem? Az előző ISZT adatvédelmi workshopok fő mondanivalóinak összefoglalása
dr. Jambrik Gergely ügyvéd

9.45-09.55
Hogyan védjem meg a .hu domain-omat? Hogyan segít ebben a szabályzat, a Nyilvántartó, a nyilvántartás?
Zsakó János .hu Nyilvántartó

09:55-10.00
5 perc szünet

10.00-10.40
Domén biztonság: Amikor doménünk felett más szerezheti meg a hatalmat
Dravecz Tibor, INTEGRTIY Kft.

10.40-11.00
Szolgáltató felelőssége – elvek, alapvető szabályok
Dr. Jambrik Gergely ügyvéd

11:00- 11:05
5 perc szünet

11.05-11.25
Tanúsítványkiadó felelőssége és felelősségvállalása
Erdősi Péter Máté elnökségi tag, MELASZ

11:25-11:45
Doménregisztráció adatvédelmi kérdései, aktualitásai: whois trendek, miért kell túllépni a több évtizedes gyakorlaton?
Dravecz Tibor, INTEGRTIY Kft.

11.45-13:00
Ebédszünet

13.00-13.30
E-mail authentikáció: Miért jó a Domain Key (DKIM)?
Nem is gondolnánk milyen nagyszerű eszköz a DKIM.
Marczisovszky Dániel INTEGRITY Kft.

13.30-14.10
Adatvédelmi kiutak keresése: hogyan ne frusztráljuk, de védjük a felhasználót?
dr. Dósa Imre, Budapest Bank Zrt.

Panelbeszélgetések
14.10-15.00
Panelbeszélgetés az előadók között, előadók hozzászólásai az elhangzottakról, vita

15.00-16.00
Refleksziók a hallgatóság kérdéseire, hozzászólásaira, vita

16.00-16.30
Kvízjáték”

Forrás:
Doménbiztonság és adatvédelem online workshop – 2020; HunCERT; 2020. október
„A Hun-CERT csoportról
A HunCERT az MTA SZTAKI-ban működő csoport, amely az Internet Szolgáltatók Tanácsának (ISZT) támogatásával jött létre és működik. Feladata, hogy az ISZT tagszervezeteinél előforduló hálózati incidensek felderítésénél, elemzésénél és kezelésénél segítséget nyújtson. További célja a biztonsági tudatosság növelése. Ez utóbbi tevékenység nem elsősorban nem a hivatásszerűen számítástechnikával foglalkozókat célozza meg, hanem az ISZT tagok nagyszámú felhasználóinak kíván olyan információt nyújtani, amely képessé teszi őket az Internet használatával együttjáró kockázatok minél teljesebb megértésére és a sikeres védekezésre. Lapjainkon rövid ismertetők, hosszabb tanulmányok is megtalálhatók, valamint a különböző rendszerek, alkalmazások sebezhetőségéről olvashatnak híreket.”

A magyar egészségügyben is pusztított már a zsarolóvírus

„ A koronavírus-járvány alatt megszaporodtak a zsarolóvírus-támadások az egészségügyben, volt, ahol már halálos áldozatot is követelt egy ilyen vírus miatti leállás. A számítógépes rendszereket „lelakatoló” hackerek a magyar intézményeket sem kímélik.

A számítógépes zsarolóvírusok a kibertámadások speciális fajtái, amelyek elsődleges célja, hogy a kiszemelt cégektől vagy szervezetektől pénzt szerezzenek (igaz, olykor a kiberháborúskodás eszköze is volt ez a fajta támadás). Az ilyen kiberkártevők lényege, hogy hozzáférhetetlenné tesznek fájlokat, számítógépeket, így blokkolva a rendszerek működését.

Az egészségügyet azért támadják, mert ott a működés, a döntéshozatal időszorításában van, és amikor ehhez adatok szükségesek, akkor azok zárolása, titkosítása zavart okoz. Vagyis ha egy orvos nem fér hozzá például egy beteg kórisméjéhez, korábban szedett gyógyszereinek listájához, vagy nem tudnak vizsgálatokat kérni (hiszen gyakran ezek is digitálisan zajlanak), akkor megbénul a gyógyítási tevékenység – sorolta az InfoRádióban Palicz Tamás kiberbiztonsági szakértő, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese.

Ráadásul a számítógépes bűnözők most azt is kihasználják, hogy a koronavírus-járvány idején sokkal túlterheltebbek az egészségügyi intézmények és a dolgozói, sokkal gyorsabban kell döntést hozni, és vagy bizonyos információbiztonsági intézkedéseket nem tesznek meg, vagy pedig figyelmetlenek. Ilyenkor sokkal könnyebben előfordul, hogy megnyitnak egy olyan e-mail-csatolmányt vagy bedugnak egy olyan pendrive-ot, amit nem kellett volna, mert fertőzött.

Palicz Tamás emlékeztetett: két hete a düsseldorfi kórházban volt először – dokumentáltan – halálos áldozata egy zsarolóvírus-támadásnak, mivel a rendszer akadozása miatt egy másik kórházba kellett továbbküldeni egy beteget, aki nem élte túl a szállítást. A múlt héten pedig az Egyesült Államok egyik legnagyobb egészségügyi kiberbiztonsági eseményeként 400 egészségügyi intézményt érintett egy zsarolóvírus-támadás, ennek a következményeiről még nem közöltek adatokat.

Magyarországon is voltak már zsarolóvírus-fertőzések kórházakban, egészségügyi telephelyeken, ezek közül néhányat dokumentáltak is – mondta a kiberbiztonsági szakértő. Ezek funkciózavarokat, átmeneti adatvesztést vagy hozzáférési problémát okoztak, ennél jelentősebb következmények nem ismertek. A támadásokat a Nemzeti Kibervédelmi Intézetben – amely a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat alatt működik – gyűjtik és elemzik, ők segítenek a kórházaknak abban, hogy az incidenseket minél könnyebben és gyorsabban elhárítsák.

A megelőzésben a legkritikusabb pont a felhasználói magatartás: figyelni kell arra, milyen leveleket, mellékleteket nyitunk meg, illetve milyen weboldalakat látogatunk meg.

A gyanús dolgokat egyszerűen töröljük, és érdemes felhívni rájuk az informatikusok, információbiztonsági vezetők figyelmét arra, hogy gyanús dolog érkezett – hangsúlyozta a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese.

További támadási pont egy-egy elavult program vagy operációs rendszer, és ezért a megelőzésben nagyon fontosak a frissítések. A düsseldorfi esetnél is egy ismert sérülékenység (javításra szoruló programrész) révén tudták bejuttatni a rendszerbe a vírust.

A támadások harmadik módja az, amikor technológiai úton-módon kerülnek be a kiberbűnözők a számítógépes rendszerekbe és helyeznek el rosszindulatú kódokat. ”

Forrás:
A magyar egészségügyben is pusztított már a zsarolóvírus; Varga Mónika; Infostart / InfoRádió; 2020. október 10.

Az ősrobottól az Okos Város projektig: a mesterséges intelligencia-kutatás 60 éve a szegedi egyetemen

„A kormány most indította el a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot, amelyben az SZTE az egyetlen vidéki tudományegyetemként kapott helyet. Ezekről a lehetőségről is beszélgettünk Jelasity Márkkal, az SZTE TTIK Informatikai Intézet Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanárával.

– A Szegedi Tudományegyetemen több mint négy évtizede folyik mesterséges intelligencia-kutatás, amelynek a hagyományát sok fiatal kutató viszi tovább különböző intézetekben, tanszékeken. A MI-kutatások itteni úttörője Kalmár László volt – továbbviszik-e a híres matematikus professzor hagyatékát?

– A szegedi egyetemen Kalmár László 1962-ben alapította meg a Kibernetikai Laboratóriumot, matematikus volt, az ő keze alatt dolgozó Muszka Dániel építette meg az ősrobotként is emlegetett híres Katicát. Kalmár Lászlót minden érdekelte, ami az intelligenciával kapcsolatos, biológusokkal, pszichiáterekkel is dolgozott, bár akkor még kibernetikának hívták a területet. Már akkor folytak tehát mesterséges intelligencia-kutatások a szegedi egyetemen, és ez a hagyomány azóta sem szakadt meg. Az a kutatócsoport, amit Kalmár László alapított, ma is működik, most Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportnak hívják, az Eötvös Lóránd Kutatóhálózathoz tartozik, és Gyimóthy Tibor akadémikus a vezetője.

Az algoritmusok haszna

– Az 1960-as évek óta bizonyára sokat változott a mesterséges intelligencia, és annak definíciója.

– Abszolút. Jelenleg a legdominánsabb technológia a mesterséges neuronhálózatok, ami, bármennyire is meglepő, nyomokban már létezett a 60-as években is. De akkor még nem állt rendelkezésre megfelelő számítási kapacitás. Az ötletek, az algoritmusok megvoltak évtizedek óta, de nem tudták az algoritmusokat lefuttatni. Most értük el azt a fejlettségi szintet, hogy erős számítógépeken, nagy skálán képesek vagyunk ezeket az algoritmusokat lefuttatni, amelyekről az utóbbi 5-10 évben egyébként kiderült, hogy időtállók, hatékonyak és nagyon jól alkalmazhatók.
…
– A kormány elindította a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumot, amelyben jelentős szerepet vállal a szegedi egyetem is. Mi lesz a feladatuk?

– Olyan kiemelt tématerületekről van szó, amelyeket a kormány az innováció szempontjából támogatni kíván. Az egyik kiemelt program a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, s ennek a nemzeti labornak a szegedi egyetem is része, ami nagy szó, mert csupán tíz partner került be. Tudományegyetemként a szegedi az egyetlen vidéki egyetem. Ez egy olyan, öt éves nagy program, amelyhez az SZTE TTIK Informatikai Intézetben is széleskörű együttműködés jött létre. Részt vesz a munkában Gyimóthy Tibor akadémikus professzor tanszéke, a Szoftverfejlesztési Tanszék, valamint az én tanszékem, a Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék is. A mi kutatásunk kicsit elméletibb jellegű, míg a Szoftverfejlesztési Tanszéken sokkal alkalmazás-orientáltabban gondolkodnak.

– Milyen tématerületek kerültek be az MI Nemzeti Laboratórium fókuszába?

– A tanszékünk által lefedett témák a nyelvtechnológia, amiben benne van a beszédfelismerés, valamint a hangfeldolgozás más területei. Például hang alapján felismerni, hogy valaki beteg – ez már a telemedicina irányába is mutat. Ide tartozik a szövegek feldolgozása, szövegértés, fordítóprogramok – a mesterséges intelligencia segítségével. A témák közé tartozik a robusztusság kérdése, a biztonság és más elméleti kérdések is. A nyelvtechnológiában vezető szerepe lesz a Szegedi Tudományegyetemnek. Tanszékünk munkatársa, Farkas Richárd egyetemi docens kiemelkedő kutatója ennek a területnek, ő lesz a nemzeti laboron belül ennek a tématerületnek az egyik vezetője. Gyimóthy Tiborék fókuszában az egészségügyi alkalmazások vannak, például a telemedicina, és van egy olyan lába is a nemzeti labornak, amely a szoftverek megbízhatóságával és biztonságával foglalkozik, például a mesterséges intelligencia módszereivel lehet hibákat keresni szoftverekben. A harmadik terület az IOT terület, Internet Of Things, ez egy ernyőfogalom, ami alá többek között az Okos Város projektek tartoznak, amelyekben szintén dolgozik a szegedi egyetem.

A szegedi Katica

Kalmár László tanítványa, Muszka Dániel a Katicabogarát a pavlovi feltételes reflexek modellezése céljából, Király József pszichológus ötletéből kiindulva építette meg. A szegedi ősrobot, a Katica a magyar kibernetika sztárja, és nagyon okos. Ha rávilágítunk a beépített három fotocella egyikére, akkor jobbra vagy balra kanyarodik, vagy egyenesen gurul. Egy beépített mikrofon segítségével hall is, ha például egy sípot fújunk meg, a katica szeménél felvillannak a lámpák. Ha az egyik pöttyét megnyomjuk, azt fájdalomként érzékeli, és sípol. Szereti a simogatást: a hátán lévő érintkezők megsimogatására megnyugszik. Legfontosabb tulajdonsága, hogy tanítható. Az eredeti Katica 1956-57-ben készült. A szegedi ősrobot a Szent-Györgyi Albert Agora informatika-történeti kiállításán tekinthető meg.”

Forrás:
Az ősrobottól az Okos Város projektig: a mesterséges intelligencia-kutatás 60 éve a szegedi egyetemen; Szegedi Tudományegyetem; 2020. október 7.

A mesterséges intelligencia hozzájárul a kiegyensúlyozott energiafelhasználás megteremtéséhez

„ Magyarország a következő években – a Mesterséges Intelligencia Stratégiájában foglalt célnak megfelelően – egy jövő- és klímabiztos energiafelhasználási formára tér át, amelynek segítségével folyamatosan növelni lehet a megújuló módszerekkel előállított energia arányát a megtermelt és felhasznált mennyiségen belül. Ehhez kulcsfontosságú a termelés és a fogyasztás mennyiségének folyamatos és megbízható előrejelzése, a hálózatot használó eszközök számon tartása, valamint a hálózatra fogyasztóként és termelőként egyaránt kapcsolódó szereplőkkel való kapcsolattartás.

A megújuló energiák használatának egyik meghatározó kérdése, hogy az egyenetlen, időjárástól függő termelést hogyan lehet összhangba hozni az egyre növekvő mértékű fogyasztással. A villamos energia rendszer kiegyensúlyozására többek között az okos mérők és a távolról irányítható energiatároló egységek használata teremt lehetőséget, az energiaelosztás rendszere pedig a mesterséges intelligencia segítségével bevezetendő előrejelzési és automatizált elosztási eljárásoknak köszönhetően sokkal rugalmasabbá válhat.

Ennek a folyamatnak a középpontjában a menetrendezés áll, vagyis annak meghatározása, hogy melyik energiaforrástól mennyi energia jusson el a fogyasztóhoz. Az okos mérőkre és a smart grid technológiák bevezetésére építve lehetőség nyílik az időjárásfüggő – ezáltal az előre nehezen jelezhető – megújuló energiák pontosabb termelési menetrendezésére, valamint az arra támaszkodó energiahálózat működésére.

Az automatikus menetrendezéshez szükség van az okosmérők tömeges felszerelésére, és ezáltal az adatvezéreltség feltételeinek megteremtésére, így különböző iparágakra specializált, intelligens energiaellátó és optimalizáló rendszerek jönnek létre és növekszik az okos mérővel rendelkező villamosenergia-fogyasztóknak kiajánlott és általuk igénybe vett több zónaidős és rugalmas árszabási szolgáltatások száma.

Az energetikai közműhálózatok karbantartási tevékenysége a prediktív karbantartás, valamint az autonóm üzemeltetés széleskörű bevezetésével előre meghatározható lesz, ennek hatására 2025-re kiépülhetnek a nagy méretű hálózati adathalmazok karbantartás szempontú elemzéséhez szükséges kompetenciák és 2030-ra a megújuló energiatermelés menetrendezése 70%-ban okos technológiával történhet majd.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia hozzájárul a kiegyensúlyozott energiafelhasználás megteremtéséhez; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. október 5.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új uniós szintű szabályozás jön a közösségi finanszírozás, azaz crowdfunding terén

„Elfogadta a Parlament október 5-én az új szabályokat, amelyek összehangolják a platformokra vonatkozó minimumkövetelményeket, így elgördítik az akadályokat a határokon átnyúló működés elől. A start-upok így több befektetőhöz elérnek, a beruházók pedig több támogatandó projektből választhatnak. A szabályokhoz kapcsolódó irányelv célja pedig, hogy további finanszírozási lehetőségeket biztosítson a kisvállalkozásoknak.
Az új szabályok azokra a közösségi finanszírozási kampányokra terjednek ki, amelyek egy év alatt legfeljebb 5 millió euró összeget gyűjtenek össze.

Miért volt szükség az új szabályokra?

A már létező különböző nemzeti szabályok megnehezítették a külföldi beruházók helyzetét, illetve a crowdfunding platformoknak is ellehetetlenítették, hogy határokon átnyúló szolgáltatást biztosítsanak.
Ugyanakkor az induló- vagy kisvállalkozások helyzetét is megnehezítette, mert nehezebben találtak beruházókat a saját országukon belül – főként ha a kis tagállamokra gondolunk. a közösségi finanszírozás ugyanakkor gyakran az egyetlen lehetőségük a megfelelő pénzügyi háttér megszerzésére.

Védelem a befektetőknek

Az elfogadott szabályok magas szintű védelmét biztosítanak a befektetők számára. A crowdfunding egyik legnagyobb kockázata, hogy a befektetők gyakran érzelmi alapon hoznak döntést, nem pedig a rendelkezésre álló adatok alapján. A csődbe ment kisvállalkozások vagy a késedelem az áruszállításban a leggyakoribb problémák, amelyet a befektetők nem láthatnak előre.
Az új szabályok megkövetelik, hogy a crowdfunding szolgáltatók egyértelmű tájékoztatást adjanak az befektetőknek az egyes projektek pénzügyi kockázatairól. A beruházóknak egy adatlapot kell kapniuk a projektről, amelyet a projekt tulajdonosa vagy platform készít el.

Mi az a crowdfunding?

Az induló- és kisvállalkozások gyakran nem kapnak hitelt, vagy csak nagyon drágán. A közösségi finanszírozás néha az egyetlen helyettesítő forrás lehet.

Ez egy olyan modern alternatív finanszírozási forma, amely főként egy digitális platformon keresztül kapcsolatot teremt azok között, akik pénzt tudnak adni, kölcsönözni vagy befektetni, és akiknek forrásra van szükségük egy adott projekthez.

További információ

Sajtóközlemény (2020.10.06., angolul)

A közösségi finanszírozásról az Európai Bizottság honlapján (angolul)

Newshub: a képviselők és a parlamenti szervezetek online megszólalásai egy helyen, valós időben

A gazdaság fellendítése és a versenyképesség növelése érdekében

”

Forrás:
Új szabályok a közösségi finanszírozás, azaz crowdfunding terén; Európai Parlament; 2020. október 7.

Közösségi energia 2.0 – Energiainnováció Ausztriából

„Európában sok helyen civil közösségek lépnek fel a klímaválság káros hatásai ellen – nemcsak követelik a tiszta, megújuló energia alapú gazdaságba való energiaátmenetet, hanem maguk is részt vesznek benne. Közösségek, városok és hétköznapi emberek dolgoznak a közösségi tulajdonban lévő megújuló energiáért, zöld munkahelyeket hoznak létre és küzdenek az energiaszegénység ellen.

Az ötletektől az online platformig

Az egész három baráttal kezdődött – Ulferttel, Norberttel és Peterrel – , akiket mindig is lenyűgözött a megújuló energia és annak jövőbeli potenciálja. 2018 februárjában Ursula csatlakozott körükhöz, és együtt ötleteltek arról, hogy hogyan nézhet ki az energiaátmenet, amely közelebb hozza az energiát az emberekhez. Az ötlet megszületett: egy olyan online piac, amely összeköti a helyi zöld áram iránt érdeklődő embereket. A csoport tagjainak szakértelme, motiváció és Ausztria-szerte lévő jó kapcsolataik segítségével létrehozták 2018-ban az OurPower-t.

Az OurPower, Ausztria első energiaszövetkezete, 19 emberrel indult, akik az energiaátmenet részesei akartak lenni. Olyan helyet képzeltek el, ahol a (megújuló) energia kistermelők és -fogyasztók találkozhatnak és kereskedhetnek; közösen kidolgozták az online platform koncepcióját. Miután az egyik taggyűlésen bemutatták a tervet, addig vitatták és tesztelték, amíg mindenki el nem fogadta. A tesztelési folyamatban a nagyobb részvétel érdekében olyan innovatív módszereket alkalmaztak, mint a „hangos gondolkodás”, ahol a számítógépük előtt ülő tesztelők szóbeli visszajelzést adnak, amit azonnal rögzítenek és végrehajtanak.

Az OurPower platformja lehetővé teszi a megújulóenergia-termelők számára, hogy a termelt áramot közvetlenül saját közösségük, barátok és szomszédok számára értékesítsék, tisztességes áron. Minden érdeklődő 3 kattintással megtudhatja, honnan származik energiája és hová kerül a pénze.
…
Sokat gondolkodtak a OurPower célközönségén és elérésük módján. A szövetkezet számos eseménynek adott otthont, hogy tájékoztassa az embereket, motiválja őket, hogy részt vegyenek az energiaátmenetben. Felméréseket indítottak, létrehoztak 8 tipikus felhasználót (a platform tényleges felhasználóinak kitalált képviselői), és megvitatták a célcsoportjuk életmódját, preferenciáit, véleményét és erőforrásait.

Bár az OurPower mindenki számára nyitott, a felmérésekből kiderült, hogy főként végzett, állandó jövedelemmel rendelkező családos embereket érnek el, akiknek általában saját házuk van. Két jó üzleti év után az OurPower most tágabb közönségre koncentrál, különösen a nők és a fiatalok körében toboroz.

„A fiatalok nagyon fontosak számunkra, szeretnénk velük szorosabb kapcsolatot kialakítani és megérteni az igényeiket. Tanulni akarunk tőlük és válaszolni a kérdéseikre. Most épp kocsmakvízen ötletelünk az éghajlattal és az energiával kapcsolatos kérdésekről.”

Mi következik? Az OurPower dinamikusabbá és részvételibbé akarja tenni a platformot, alkalmazkodva a technológiai fejlődéshez. Ursula több energiaközösségnek tenné lehetővé, hogy megosszák tudásukat, fejlesszék a szemléletformálást és a társadalmi kommunikációt, és bizalomra épülő kapcsolatokat építsenek ki a különféle emberek között. Nagyobb figyelmet kívánnak fordítani az emberek energiafogyasztási szokásaira is.

A jelenlegi egészségügyi helyzet megnehezíti a munkájukat. Bár sok dolog történhet online, a tapasztalatcsere és a kapcsolatok kiépítése továbbra is kihívást jelent, mivel a személyes találkozók jelenleg aligha valósíthatók meg, és az OurPower nem akarja e-mailekkel bombázni ügyfeleit, igyekeznek egyénileg felhívni őket. A közösség erősítésének egyik új ötlete a „felbukkanó terek”, amelyek a leendő új tagoknak vírus-biztonságos környezetet kínálnak, hogy egyénileg vagy kis csoportokban találkozzanak az OurPower megismeréséhez…”

Forrás:
Közösségi energia 2.0 – Energiainnováció Ausztriából; Magyar Természetvédők Szövetsége; 2020. október 9.
OurPower

Visszaélnek a hatalmukkal a digitális óriáscégek

„Elkészítette a jelentését az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának Igazságügyi Bizottsága.

A testület 16 hónapon át vizsgálta a technológiai cégek helyzetét és piaci magatartását, most pedig nyilvánosságra hozta a 450 oldalas jelentését, amely cseppet sem fest jó képet az érintett társaságokról. A bizottság többek között megállapította, hogy az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google egyértelműen visszaél a piaci hatalmával, s gyakorlatilag úgy viselkednek, mint a modern kor olajbárói. A testület álláspontja szerint a négy vállalat egyszerre káros és veszélyes.

A bizottság tagjai és a munkatársaik több száz szakembert kérdeztek meg, köztük technológiai vállalkozókat, a piaci verseny szakértőit, kockázatitőke-befektetőket és politikusokat. Az utóbbiak között volt például Margrethe Vestager, az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa, aki 2019. december 1-től az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke. A testület emellett 1,3 millió dokumentumot értékelt ki, közülük 1,1 millió származott a Google rendszeréből. A fő eseményt pedig az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google vezetőinek 6 órán tartó meghallgatása jelentette.

A jelentés elkészítése a demokraták és a republikánusok közötti viták miatt többször is csúszott, de a kész anyag így is lesújtó véleményt fogalmazott meg a négy IT-óriással szemben. A lényeg az, hogy a képviselők szerint ezek a nagyvállalatok egyértelműen visszaélnek a piaci monopolhelyzetükkel, piacokat ellenőriznek és manipulálnak, előre meghatározzák, hogy melyik esetben kik a nyertesek és a vesztesek, árakat szabnak meg, a vetélytársaikat megpróbálják ellehetetleníteni korlátozó szerződésekkel vagy pedig felvásárolják azokat.

Gyakran megakadályozzák, hogy egyáltalán valódi piac és piaci verseny alakulhasson ki, aláássák a demokráciát és az innovációt. A kockázatitőke-befektetők nem akarnak olyan startupokba beruházni, amelyek valamilyen módon a négy társasággal konkurálnak, vagy ha mégis, akkor csak addig, amíg azokat fel nem vásárolja valamelyik. Egy befektető úgy írta le az Amazont, hogy hasznos, de veszélyes is. Olyan, mint a Nap, amelytől, ha elég messze van valaki, akkor kellemesen melegíti, de ha közel, akkor porrá égeti.

Tény ugyanakkor, hogy a négy vállalat pozitív hatással is van a társadalomra, azonban ennek az ára túlzottan magas, ugyanis az úgynevezett bruttó világtermékek 30 százalékára vannak valamilyen módon hatással. ”

Forrás:
Visszaélnek az IT-óriások a piaci hatalmukkal; SG.hu; 2020. október 8.

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2020. október 5-október 9.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

IT demonstrációs és élményközpont megval. Győr 2.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/193
Közzététel dátuma: 2020.10.05.
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.29.
A beszerzés tárgya a GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001 kiemelt projektben, vállalkozási szerződés alapján az IT pályára terelést segítő demonstrációs-és élményközponthoz (továbbiakban: Központ) kapcsolódó előkészítési, üzemeltetési (szakmai) szolgáltatások nyújtása az egységes módszertani és technológiai koncepció, valamint e koncepció mentén kidolgozott szakmai tervajánlásai alapján.
Lásd bővebben

Levéltári szkennerek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/193
Közzététel dátuma: 2020.10.05.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Levéltára
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.15.
1 db nagyteljesítményű könyvszkenner (könyv, térkép, poszter, műszaki rajz, újság, stb.), színes, asztali szkenner >A1 méretig, szoftvercsomaggal, 1 db számítógéppel.
1 db nagyteljesítményű könyvszkenner, (könyv, térkép, poszter, műszaki rajz, újság, stb.) színes, asztali szkenner >A2 méretig, szoftvercsomaggal, 1 db számítógéppel.
1 db szélesformátumú szkenner, min. 60” / 1524 mm aktív szkennelési szélesség, 1570 mm max dokumentum szélesség, 1 db személyi számítógéppel.
Lásd bővebben

Megbízási keretszerződés – FAKSZ beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/194
Közzététel dátuma: 2020.10.06.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.03.
Megbízási keretszerződés keretében felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói, közbeszerzési bonyolítási, és egyéb közbeszerzési tanácsadói, szakértői feladatok ellátása a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályok szerint.
Lásd bővebben

Ajánlati felhívás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/195
Közzététel dátuma: 2020.10.07.
Ajánlatkérő: Soproni Tankerületi Központ
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.05.
I. rész: Interaktív panelek beszerzése
Ajánlatkérő számára összesen 4 db, a mindennapi munkavégzéshez és az oktatáshoz szükséges eszköz és a hozzá tartozó szoftver beszerzése, valamint üzembe helyezése az eljárás megindító dokumentációban részletezett műszaki tartalom szerint.
II. rész: Notebookok beszerzése
Ajánlatkérő számára összesen 15 db a mindennapi munkavégzéshez és az oktatáshoz szükséges különböző informatikai eszközök, szoftverek beszerzése
Lásd bővebben

DEK-943 Két site-os storage környezet kialakítása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/195
Közzététel dátuma: 2020.10.07.
Ajánlatkérő: Debreceni Egyetem
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.03.
A Debreceni Egyetemen egy katasztrófatűrő, két site-os storage környezet kerül kialakítása egy új Hitachi G370 tároló és a meglévő, Hitachi G200 tároló felhasználásával. A két site-ként az egyetem különálló szervertermei kerültek kijelölésre.
A beszerzendő új Hitachi G370 storage berendezés fogja a továbbiakban ellátni az elsődleges tároló feladatkört, ezért elengedhetetlenül szükséges az adatok és szolgáltatások átköltöztetése az új tárolóra. A kialakítandó Hitachi GAD aktív-aktív üzemelésű tárolókörnyezet létrehozásához szükséges továbbá a meglévő tároló újrakonfigurálása.
Lásd bővebben

VIZRT grafikai rendszer support biztosítása 3 évre
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/195
Közzététel dátuma: 2020.10.07.
Ajánlatkérő: Médiaszolgáltatás – támogató és Vagyonkezelő Alap
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.09.
Az MTVA meglévő Vizrt központi grafikai rendszeréhez, Vizrt térkép, MAM, Sport elemző termékeihez, valamint a szerződés időtartama alatt az esetleges bővítésekkel kiegészített, teljes grafikai rendszeréhez gyártói támogatás biztosítása a műszaki leírásban meghatározottak szerint, összesen 331 db termékre (szoftver és licenc) vonatkozóan.
Lásd bővebben

Kliensoldali eszközök – 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/196
Közzététel dátuma: 2020.10.08.
Ajánlatkérő: HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.05.
A beszerzés célja adásvételi szerződés keretében kliensoldali eszközök beszerzése négy részben.
VR és 3D bemutató, fejlesztői gép és monitor: 4 darab Lenovo ThinkStation P330
Kisméretű asztali munkaállomás BO környezetbe: 51 darab Lenovo ThinkCentre M920q
Asztali munkaállomás BO környezetbe: 15 darab Lenovo ThinkCentre M920t
Laptop BO környezetbe: 20 darab Lenovo ThinkPad T14
Lásd bővebben

Térinformatikai, távérzékelési adatok, felvételek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/197
Közzététel dátuma: 2020.10.09.
Ajánlatkérő: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.28.
Börzsöny-hegység, az Ipoly-völgy és a Szent-Mihály-hegy DINPI által megadott .shp fedvény szerinti LiDAR, ortofotó és hiperspektrális felvétel beszerzése
Lásd bővebben

E-learning tanácsad. e-learning rendsz. licenszek
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/197
Közzététel dátuma: 2020.10.09.
Ajánlatkérő: Budapest Institute of Banking Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.10.19.
E-learning tanácsadás és e-learning rendszer licencek szállítása, üzemeltetése
Lásd bővebben

Sötétszálas optikai adatkapcsolatok KBF/491/2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/197
Közzététel dátuma: 2020.10.09.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.09.
„Sötétszálas optikai adatkapcsolatok KBF/491/2020”
Vállalkozási szerződés keretében a Magyar Nemzeti Bank meghatározott épületei között sötétszálas optikai adatkapcsolat csatlakozásának kialakítása, üzembe helyezése, valamint havi magas szintű rendelkezésre állást nyújtó üzemeltetése a megadott végpontok között, 2025.03.31-ig.
Lásd bővebben

K2067-SCADA-AF-FKF
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/197
Közzététel dátuma: 2020.10.09.
Ajánlatkérő: Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2020.11.10.
HHM folyamatirányító rendszer SCADA felújítás négy kazánvonalra, a meglévő WinCC Classic SCADA családba tartozó WinCC 6.0 Sp1 SCADA rendszer alapján WinCC 7.5 Sp1 SCADA rendszerre, 4 kazánvonalra, Step7 PLC programok szükség szerinti módosításával, SCADA szerverek, mérnöki munkaállomás, kezelői munkaállomások létesítésével, Process Bus átalakítása Profibus S7-ről Profinetre.
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Táj. eljárás eredményéről Wireless infrastruktúra
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/193
Közzététel dátuma: 2020.10.05.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Officium Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Wireless hálózati infrastruktúra megújítása és kiterjesztése (KBF/00280/2020)
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 52.498.300,- Ft
Lásd bővebben

ANDOC iktató és dok kezelő rndsz progr modul besz
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/193
Közzététel dátuma: 2020.10.05.
Ajánlatkérő: NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Care All Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A NFP Nonprofit Kft.-nél bevezetett Andoc Dokumentum-, Ügy- és Munkafolyamat kezelő rendszerhez tartozó program modul (Tervező felület) beszerzése.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.800.000,- Ft
Lásd bővebben

Országház és környezete 3D lézerszkennelése (762)
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/194
Közzététel dátuma: 2020.10.06.
Iktatószám: 18187/2020
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Nyertes ajánlattevő: Future Plans Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Országház külső és belső tereinek és felületeinek valamint külső környezetének háromdimenziós lézeres szkennelése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése (oktatás, támogatási szolgáltatás).
Az ajánlatkérő a pontfelhő állományokból 1:50 léptékű rajzi dokumentáció előállítását tervezi, így ennek megfelelő pontsűrűség választása szükséges a felmérések során. A jelen közbeszerzési tárgya szerinti 3D lézerszkennelés célja egy hosszú távon alkalmazandó adatállomány létrehozása
Az Országház belső mérendő területe: a főbb szintek területe szintenként átlag 15.000 m2,
Az Országház külső felülete a tetőkkel: kb. 53.000 m2,
A környezet: kb. 108.000 m2
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.890.000,- Ft
Lásd bővebben

Autodesk liszenszek beszerzése 2020
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/194
Közzététel dátuma: 2020.10.06.
Ajánlatkérő: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Nyertes ajánlattevő: Varinex-CADStudio Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási szerződés 39 db AutoDesk AEC Collection Multi user szoftver liszensz biztosítására 12 hónap időtartamra.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.121.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai infrastruktúra üzemeltetése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/194
Közzététel dátuma: 2020.10.06.
Ajánlatkérő: VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: Sysman Informatikai Zrt.
A VPE informatikai infrastruktúra rendszerének üzemeltetése, működtetése vállalkozási szerződés keretében.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 93.360.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az elj. eredményéről-ASP Cloudera
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/194
Közzététel dátuma: 2020.10.06.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A 2013. évi L. törvény „az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságról” alapján 3-as biztonsági besorolási szintű önkormányzati ASP rendszer biztosításához szükséges Adattárház Hadoop Cloudera szoftver licenckövetés biztosítása, szükséges Cloudera upgrade-k (telepítések) végrehajtása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 59.836.000,- Ft
Lásd bővebben

TEE – 2020. évi IT beszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/194
Közzététel dátuma: 2020.10.06.
Ajánlatkérő: Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
24 féle különböző informatikai eszköz és szoftver beszerzése, összesen 228 db
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 13.782.455,- Ft
Lásd bővebben

FusionR szoftver fejlesztés, karbantartás…
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/194
Közzététel dátuma: 2020.10.06.
Ajánlatkérő: VASIVÍZ Vas megyei Víz- és Csatornamű ZRt.
Nyertes ajánlattevő: R&R Software Fejlesztő és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
FusionR integrált vállalatirányítási szoftver-karbantartás, jogszabálykövetés, üzemeltető- és felhasználó támogatás, valamint fejlesztés
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 43.250.000,- Ft
Lásd bővebben

ELHISZ és alrendszereinek informatikai támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/195
Közzététel dátuma: 2020.10.07.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Wildom Consulting Üzleti Szolgáltató Kft.
Az NMHH Elektronikus Hitelesítési Infrastruktúra Szolgáltatásokat nyújtó rendszere (továbbiakban ELHISZ) biztosítja az elektronikus ügykezelési folyamatok alapjait. A rendszer interfészeken keresztül kapcsolódik több további NMHH rendszerhez…Az ELHISZ rendszer szerves részét képezi az önállóan is működni képes Hitelesítéskezelő ALKalmazás (HALK), melynek segítségével különböző formátumú elektronikus aláírások létrehozása, illetve ellenőrzése valósítható meg, akár több állományon egyszerre.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 60.264.000,- Ft
Lásd bővebben

Informatikai eszközök:workstation,szerver,szoftver
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/196
Közzététel dátuma: 2020.10.08.
Ajánlatkérő: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: PROCOMP Számitástechnikai és Elektronikai Korlátolt Felelősségü Társaság;Infopolis Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő a már meglévő gépparkjával teljes mértékben kompatibilis specifikációjú hardver és szoftver architektúrát kíván beszerezni, mivel a beszerzendő gépeket a gépparkkal klaszterbe kötve kívánja működtetni.
1. rész: Komplett workstation számítógép konfigurációk (10 db egyforma konfiguráció)
2. rész: Szerver kialakítású számítógép konfigurációk (4 db egyforma konfiguráció)
3. rész: Az eszközökhöz szükséges szoftverek
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 14.119.100,- Ft
Lásd bővebben

SIMI-MV informatikai rendszerek támogatása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/196
Közzététel dátuma: 2020.10.08.
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Nyertes ajánlattevő: Delta Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Az NMHH telephelyén üzemelő Spektrum és Interferencia Monitoring Integráció Mérés Vezérlőrendszer informatikai alkalmazás támogatása,karbantartása, üzemeltetésének támogatása, hibáinak elhárítása, az esetleges meghibásodások bejelentésének fogadása érdekében ügyeleti rendszer biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 38.456.000,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/196
Közzététel dátuma: 2020.10.08.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság;T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Officium Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Mentési rendszer szoftver bővítése, Arcserve UDP v7.01 60 TB + 3 Year
1. rész: Az MNB mentési rendszerének az Arcserve UDP v7.01 szoftver 60 TB-vel történő bővítése és a bővítésre 3 év szoftverkövetés és támogatás (gyártói maintenance support) beszerzése
2. rész: Mentési rendszer bővítéséhez 4 db HPE MSA 2050 SAN Dual Controller SFF Storage adattároló eszközök beszerzése, 5 év kibővített teljes körű gyártói garanciával, helyszíni kiszállással
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 241.598.000,- Ft
Lásd bővebben

Pénzü.-i, számvit.-i, kontrolling, bérsz.f. szolg.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/197
Közzététel dátuma: 2020.10.09.
Ajánlatkérő: Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: HSSC Szolgáltató Központ Korlátolt Felesősségű Társaság
Pénzügyi, számviteli, kontrolling és bérszámfejtési szolgáltatás nyújtása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 2.611.700,- Ft
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/197
Közzététel dátuma: 2020.10.09.
Ajánlatkérő: Állami Egészségügyi Ellátó Központ
Nyertes ajánlattevő: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ számára az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT-hez) kapcsolódó Hiscom (1. rész), Liferay (2. rész), ESET, Axway, Pleasent, Balabit, Cisco, Yubikey, One Identity, Fortinet, Microsoft (3. rész) rendszerek licencének, illetőleg gyártói támogatásának biztosítása.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 314.989.312,- Ft
Lásd bővebben

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény

FŐNIX rendszer – Egészségügyi adatok integrációja
Közbeszerzési Értesítő száma: 2020/193
Közzététel dátuma: 2020.10.05.
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes ajánlattevő: Konasoft Project Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
Elnevezés: FŐNIX rendszer – Egészségügyi adatok integrációja
A Berettyóújfaluban a Büntetés-végrehajtás számára felépülő új, egészségügyi intézményben (BVEK) a fogvatartottak egészségügyi adatainak és vizsgálati eredményeinek nyilvántartása érdekében a a FŐNIX szoftverrendszer bővítése
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 35.433.000,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2020 eGovernment Benchmark (II. rész)

„Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról –
2020 eGovernment Benchmark (II. rész)

Az Európai Bizottság idei e-kormányzati összehasonlító elemzése (eGovernment Benchmark 2020) ezúttal is az EU 27 tagjára, valamint az Egyesült Kiráyságra, Izlandra, Norvégiára, Svájcra, Szerbiára, Montenegróra, Észak-Macedóniára, Albániára és Törökországra, összesen 36 országra terjed ki (EU27+). Múlt heti hírlevelünkben bemutattuk Magyarország relatív helyzetét az európai mezőnyben – továbbra is az EU27+ átlaga alatt, de az elmúlt két év egyik ledinamikusabb fejlődését mutatva, a visegrádi országok között a második legjobb eredménnyel. Nézzük ezúttal az átfogó európai összképet!

A COVID-19 járvány az e-kormányzás jelentőségére is kiemelten irányította rá a figyelmet. Azok a polgárok, akik emiatt nem hagyhatták el otthonukat, teljes mértékben a digitálisan nyújtott szolgáltatásokra lettek utalva – vállalkozásuk irányításától a kis összegű követelések jogi érvényesítésén át az oktatásban és képzéseken való részvételig milliók mindennapi élete költözött át rövidebb vagy hosszabb időre az online térbe. A válság az e-kormányzati szolgáltatások összehasonlító értékelésének fontosságát is kiemelte, ami az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is átfogó és adatvezérelt elemzéssel mutatta be a digitálisan nyújtott közszolgáltatások fejlődését az adott országokban. Az egyes országok összehasonlítását a jelentés a digitális közszolgáltatások elérhetősége és fő jellemzői szerint végezte el, segítve a kutatásban résztvevő országoknak felismerni saját erősségeiket és fejlesztésre szoruló területeiket.

A konzisztens és évről évre ismételhető összehasonlítás érdekében a jelentés az online közszolgáltatások teljesítményét ezúttal is a korábbról ismert négy fő referenciamutató mentén értékelte. Ezek a következők voltak:

1. Felhasználó-központúság (User Centricity). A közszolgáltatásokat milyen mértékben lehet digitálisan is igénybe venni? Mennyire mobilbarát megoldások ezek? Milyen online támogatás és visszajelzési lehetőségek állnak rendelkezésre? Ez referenciamutató a két évvel korábbi 83%-ról 87%-ra növekedett. A legalacsonyabb értéket a mobilbarát jelleg kapta (76%), ugyanakkor a növekedés is itt volt a legnagyobb (62%-ról).

2. Átláthatóság (Transparency). Mennyire világos és nyíltan kommunikált az információ az adott közszolgáltatás működéséről? Mennyire átláthatók a folyamatok a közintézmények felelőssége és teljesítménye szempontjából, valamint arról, hogy mi történik a feldolgozás során a személyes adatokkal? Ezen a területen volt a legnagyobb fejlődés, a referenciamutató értéke 59%-ról 66%-ra nőtt.

3. Alapvető segítő tényezők (Key Enablers). Milyen technológiai segítő eszközök állnak rendelkezésre az e-kormányzati szolgáltatások nyújtásához? Itt még bőven van tér a fejlődésre – a 4 százalékpontos növekedés még mindig csak 61%-ot eredményezett az EU27+ körében. Mint múlt héten már rámutattunk, ez az a referenciamutató, amelyben Magyarország (26 százalékponttal növekedve) 72%-os értékével immár meghaladja az EU27+ átlagát.

4. Határon túli szolgáltatásnyújtás (Cross-Border Mobility). Milyen könnyen tudják elérni az állampolgárok a szolgáltatásokat külföldről, mennyire könnyen tudják használni azokat? Ez a referenciamutató adja a legalacsonyabb értéket. Az 56%-os érték ugyanakkor egy ennél rosszabb és egy jobb részmutatóból áll össze: a vállalkozások számára ez a mutató 67%, míg a magánembereknek csak 51%.

A fenti négy fő referenciamutató átlagos értéke adja meg az adott ország e-kormányzati teljesítményét, ami az EU27+ átlagában – a két évvel ezelőtti 62% után – idén 68% lett (mindkét esetben az előző két év adatait véve figyelembe). Az egyes országok teljesítményét az alábbi térképes ábrázolás mutatja:

Az európai éllovasok Málta (97%), Észtország (92%), Ausztria (87%) és Lettország (87%), szorosan mögöttük Dánia, Litvánia és Finnország. A legnagyobb fejlődést Luxemburg, Magyarország és Szlovénia mutatta fel, 20, 19 és 18 százalékponttal. Magyarország teljesítménye ezzel 63% lett. Kevés kivételtől eltekintve, a lista végén szereplők jelentősen javítani tudtak teljesítményükön, így az élenjárók és a lemaradók között csökkent a rés. Az öt legjobban teljesítő ország átlaga 89% volt, az öt leggyengébbé 54%. Ez a 35 százalékpontos különbség kevesebb, mint a két évvel ezelőtti 50 százalékpont. Szűkült a rés a felhasználó-központúságban (19 százalékponttal), de továbbra is nagy a lemaradás az átláthatóság és a határon túli szolgáltatásnyújtás területén (42 és 49 százalékpont), még nagyobb az alapvető segítő tényezőkben (58 százalékpont). Mérséklődött a különbség az országos és a helyi szinten nyújtott digitális szolgáltatások elérhetősége terén is: míg országos szinten 69%-ról 89%-ra nőtt a mutató, a helyi közigazgatás szintjén 49%-ról 77%-ra – vagyis a különbség 20 százalékpontról 12-re csökkent.

Továbbra is jelentős fejlettségi különbség van ugyanakkor az állampolgároknak, illetve a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatási teljesítményben, utóbbiak javára. Ez igaz a szolgáltatások határon túlról elérhetőségére (ami a négy referenciamutató közül a legrosszabb), de más részmutatókra is.

A jelentés felhívja a figyelmet a kiberbiztonság növekvő fontosságára: a vizsgált honlapoknak csak 20%-a felelt meg a 14 alapvető biztonsági kritérium legalább felének. Az e-közigazgatási szolgáltatások fejlődésében alapvető fontosságú a bizalom erősítése, ennek érdekében pedig kulcsfontosságú a weboldalak biztonsági szintjének növelése. A jelentés kiemeli annak a pozitív körforgásnak a jelentőségét, miszerint a közigazgatás egyre jobb e-szolgáltatásokat fejleszt a növekvő igények kielégítésére, ugyanakkor egyre többen döntenek a közigazgatási és közszolgáltatások online igénybevétele mellett azért, mert ezek könnyen elérhetővé és könnyen használhatóvá válnak. Minderre a fejlődésre a COVID-19 válság még katalizátorként is hathat.”

Forrás:
eGovernment Benchmark 2020: eGovernment that works for the people; Európai Bizottság; 2020. szeptember 23.

Az eGovernment Benchmark 2020 Insight Report áttekintést és leírást nyújt a főbb eredményekről
Az eGovernment Benchmark 2020 Background Report további részleteket és következtetéseket közöl a konkrét életeseményekről és a bevált gyakorlatokról
Az eGovernment Benchmark 2020 country factsheetstömör országelemzéseket tartalmaz (köztük Magyarországot is)
A „The eGovernment Benchmark 2020 Infographics” (Infographic Background report & Infographic Insight report) vizuálisan ábrázolja a kutatási eredményeket
A Method Paper for the eGovernment Benchmark Framework a módszertani hátteret adja meg
A Source data file elérhetővé teszi az e-kormányzati referenciajelentéshez használt adatokat

A tanulmány első része: Az Európai Bizottság 2020-as összehasonlító elemzése az európai digitális kormányzatról – 2020 eGovernment Benchmark (I. rész); eGov Hírlevél

Kakofónia a közmenedzsmentben. A New Public Management és a Post-New Public Management kapcsolata

„Tanulmányában a szerző arra a kérdésre keresi a választ, hogy a közmenedzsment-tudomány doktrínái, a New Public Management (NPM) és a Post-New Public Management (Post-NPM) milyen viszonyban állnak egymással. Emellett arra is választ kíván adni, hogy a szakirodalomban szintén sűrűn emlegetett neoweberiánius állam (NWS), a Joined-up-Government (JuG) vagy más néven Whole-of-Government (WoG), és a New Public Governance (NPG) irányzatok milyen kapcsolatban állnak egymással és a fenti két doktrínával. Arra a következtetésre jut, hogy a Post-NPM doktrína integrálja mindhárom irányzat főbb állításait. Míg a Post-NPM holisztikus szemléletmóddal rendelkezik, addig az NWS, a JuG (WoG) és az NPG csupán parciális állításokat fogalmaz meg. További megállapítása, hogy a Post-NPM nem tagadja az NPM doktrínát, sokkal inkább kiegészíti azt, épít annak főbb javaslataira, így a két doktrína együttes alkalmazásával még inkább jellemezhetőek a modern és komplex közigazgatási rendszerek.”

Forrás:
Kakofónia a közmenedzsmentben. A New Public Management és a Post-New Public Management kapcsolata; Rosta Miklós; Köz-Gazdaság – Review of Economic Theory and Policy; 10(3), 2015; 205-218. o. (2020-ban vált online elérhetővé)

Az ASP tapasztalatai – Interjúk önkormányzati vezetőkkel

„Az önkormányzatok működését nagymértékben megváltoztató folyamatok történtek az elmúlt évek során. Az egyik ilyen, a helyi önkormányzatok kötelező és önként feladatválalását, valamint az így elérhető központi forrásokat érintette, a másik jelentős változást az ASP rendszer bevezetése hozta. A nagy horderejű változások közül cikkünkben az ASP rendszer történetével, az önkormányzati vezetők pilot projekttel és a jelenlegi helyzettel, kapcsolatos tapasztalataival foglalkozunk.”

Forrás:
Az ASP tapasztalatai – Interjúk önkormányzati vezetőkkel; Katona Márton; Köz-Gazdaság – Review of Economic Theory and Policy; 14(3), 2019; 99-104. o.

Törvények, rendeletek

Módosul a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzata az e-közigazgatási, informatikai, valamint közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő fejlesztések egységesítésével összefüggésben

„A Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2020. (I. 31.) MK utasítás 1. melléklet (a továbbiakban: SzMSz) 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § A közigazgatási államtitkár a miniszternek a Statútum 7. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelősségi körébe tartozó feladatai keretében

a) javaslatot tesz, valamint egyetértési jogot gyakorol az informatikai, infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési és szolgáltatási, valamint e-közigazgatási tartalmú és érintettségű programok, szakpolitikák kialakítása, stratégiák előterjesztése és ezek végrehajtása tekintetében,

b) összehangolja az infokommunikációhoz, ezen belül az informatikához és az e-közigazgatáshoz kapcsolódó, valamint a nemzeti adatvagyon- és szoftverlicenc-gazdálkodással kapcsolatos szabályozást, az ehhez szükséges kormányzati döntések előkészítését, és felügyeli azok végrehajtását,

c) közreműködik az európai uniós forrásból a 2014–2020-as tervezési időszakban megvalósuló, informatikai tárgyú operatív programokkal kapcsolatos feladatok összehangolásában, előzetesen véleményezi a vonatkozó éves fejlesztési kereteket, nyomon követi az informatikai tárgyú projektek előrehaladását, ennek keretében a felelős szakminisztériumoktól tájékoztatást kér, valamint infokommunikációért felelős tagot delegál a monitoring bizottságba,

d) a Kormány informatikával és e-közigazgatással kapcsolatos politikájának egységes megvalósítása érdekében tagot delegálhat az infokommunikációs tevékenységet végző állami tulajdonú gazdasági társaságok irányító és felügyelő szerveibe,

e) előkészíti az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítése érdekében szükséges előterjesztéseket, jelentéseket,

f) előkészíti a nemzeti szoftverlicenc-gazdálkodással, valamint – a Statútum 13. § h) pontjában foglaltakkal összhangban – a nemzeti adatvagyon-gazdálkodással kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket.”
…
1. Az SzMSz 2. függelék 4.1.1.1. pont 1. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Szervezeti és Vezetési Auditálást Támogató Osztály a miniszternek a Statútum 7. § (1) bekezdés 3–5. pontja szerinti felelősségi körébe tartozó feladatai keretében eljárva] „c) együttműködik az e-közigazgatással és informatikai fejlesztésekkel, az infokommunikációs infrastruktúra- fejlesztésekkel és szolgáltatásokkal, valamint a nemzeti adatvagyon- és szoftverlicenc-gazdálkodással kapcsolatos felelősségi körében a szakminisztériumokkal az átfogó koncepciók, stratégiák kialakítása során,”

2. Az SzMSz 2. függelék 4.1.1.1. pont 2. alpont b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Szervezeti és Vezetési Auditálást Támogató Osztály egyéb feladatai keretében)
„b) figyelemmel kíséri az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések irányát, valamint a Kormány informatikai és e-közigazgatási stratégiája, illetve a nemzeti adatvagyon- és szoftverlicenc-gazdálkodás végrehajtását…””

Forrás:
A miniszterelnök kabinetfőnöke 9/2020. (X. 9.) MK utasítása a Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2020. (I. 31.) MK utasítás módosításáról; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 56. szám; 2020. október 9.; 4989-4991. o. (PDF)
( A Miniszterelnöki Kabinetiroda közigazgatási államtitkára dr. Rédey Krisztina. Szerk.)

1631/2020. (X. 5.) Korm. határozat az egyes központi államigazgatási szervek hiteles elektronikus dokumentumainak központi tárhelyszolgáltatás igénybevételével történő megőrzéséről

„A Kormány

1. egyetért azzal, hogy az egyes központi államigazgatási szervek hiteles elektronikus dokumentumainak központi tárhelyszolgáltatás igénybevételével történő megőrzése céljából a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. és 3. mellékletében meghatározott szervek a 2022. október 1-jén meglévő és ezt követően keletkező hiteles elektronikus dokumentumaiknak – kivéve a fővárosi és megyei kormányhivatalok átmeneti digitális dokumentumtárában tárolt dokumentumainak – átmeneti és hosszú távú megőrzésének biztosítása érdekében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által fejlesztett és működtetett Elektronikus Dokumentumtárolási Szolgáltatás (a továbbiakban: EDT) központi elektronikus ügyintézési szolgáltatást (a továbbiakban: KEÜSZ) központosított infokommunikációs közszolgáltatásként (a továbbiakban: közszolgáltatás) vegyék igénybe;

2. felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon – a jogszabályban kijelölt központi szolgáltató útján – az 1. pontban meghatározott közszolgáltatások nyújtása érdekében a Kormány által kötelezően biztosított EDT KEÜSZ szolgáltatás továbbfejlesztéséről, valamint a Kormányzati Adatközpont infrastruktúra-környezet (tárhely) fejlesztését biztosító feladatok végrehajtásáról;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2022. szeptember 30.

3. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az 1. pontban meghatározott közszolgáltatás nyújtása érdekében szükséges, 2. pont szerinti fejlesztési feladatok fedezetének biztosítása érdekében gondoskodjon Magyarország központi költségvetésében a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára 2 989 000 000 forint összegű forrás egyszeri jelleggel történő rendelkezésre állásáról, az alábbi – évenkénti – bontásban:
a) a 2021. évben 2 264 000 000 forint,
b) a 2022. évben 395 000 000 forint,
c) a 2023. évben 49 000 000 forint, valamint
d) a 2024. évben 281 000 000 forint;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: az a) alpont esetében a felmerülés ütemében a b) alpont esetében a 2022. évi központi költségvetés tervezésekor a c) alpont esetében a 2023. évi központi költségvetés tervezésekor a d) alpont esetében a 2024. évi központi költségvetés tervezésekor

4. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az R. 1. és 3. mellékletében meghatározott szervek 2022. október 1-jén meglévő hiteles elektronikus dokumentumainak, valamint a fővárosi és megyei a kormányhivatalok átmeneti digitális dokumentumtárban tárolt dokumentumainak az EDT KEÜSZ rendszerbe történő egyszeri feltöltésével (ősfeltöltés), valamint a következő években – felmenő rendszerben – a tárgyévet követő év január 1-jén meglévő hiteles elektronikus dokumentumai évenkénti egyszeri alkalommal történő feltöltésével és ezek megőrzésével összefüggésben 2022. október 1-jétől felmerülő működtetési feladatok ellátáshoz szükséges fedezet biztosítása érdekében gondoskodjon Magyarország központi költségvetésében a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Ágazati célfeladatok alcím, 56. Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások jogcímcsoport javára, az alábbiak szerinti évenként bontásban, egyszeri jelleggel
a) a 2022. évben 144 000 000 forint,
b) a 2023. évben 184 000 000 forint,
c) a 2024. évben 483 000 000 forint, valamint
d) a 2025. évtől évi 507 000 000 forint
rendelkezésre állásáról;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: az a) alpont esetében a 2022. évi központi költségvetés tervezésekor a b) alpont esetében a 2023. évi központi költségvetés tervezésekor a c) alpont esetében a 2024. évi központi költségvetés tervezésekor a d) alpont esetében a 2025. évi központi költségvetés tervezésekor

5. felhívja az R. 1. és 3. mellékletében meghatározott, nem közszolgáltatás keretében nyújtott iratkezelő rendszert használó szervezetet vezető vagy a szervezet felett irányítási vagy felügyeleti jogot gyakorló minisztert, hogy a rendelkezésére álló költségvetési forrás terhére – a belügyminiszterrel folyatott előzetes egyeztetés szerint – gondoskodjon a vezetése, irányítása vagy felügyelete alatt álló és nem közszolgáltatás keretében nyújtott iratkezelő rendszert használó szervezet

a) által használt elektronikus iratkezelő rendszer és a 2. pont szerinti EDT KEÜSZ rendszer közötti adatkapcsolat létrehozásához szükséges fejlesztési feladatok végrehajtásáról vagy
b) vonatkozásában a közszolgáltatás keretében nyújtott iratkezelő rendszer igénybevételére való áttérésről;
Felelős: az R. 1. és 3. mellékletében meghatározott, nem közszolgáltatás keretében nyújtott iratkezelő rendszert használó szervezetet vezető, a szervezet felett irányítást vagy felügyeletet gyakorló miniszter
Határidő: 2022. június 30.

6. felhívja a belügyminisztert, hogy – az EDT KEÜSZ szolgáltatás és a levéltári rendszer összehangolása, valamint a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény szerinti selejtezési eljárás adminisztratív terheinek csökkentése tekintetében az emberi erőforrások miniszterének a bevonásával – vizsgálja felül az R. 1. és 3. mellékletében meghatározott szervek tekintetében az EDT KEÜSZ szolgáltatás közszolgáltatásként történő igénybevételéhez szükséges jogi környezetet, és amennyiben indokolt, készítsen előterjesztést a szükséges jogszabály-módosításokról és a selejtezési eljárás egyszerűsítéséhez szükséges esetleges forrásigényről;
Felelős: belügyminiszter
emberi erőforrások minisztere
Határidő: 2021. május 31.

7. felhívja a belügyminisztert, hogy a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek bevonásával vizsgálja meg az 1. pont szerinti szolgáltatás igénybevételi kötelezettség 2024-től történő kiterjesztésének lehetőségét a közfeladatot ellátó, de az R. 1. és 3. mellékletében nem szereplő szervekre, szervezetekre, és készítsen előterjesztést a kiterjesztés megvalósításának lehetséges alanyairól és időbeli ütemezéséről, valamint a szükséges forrásokról;
Felelős: belügyminiszter
feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszterek
Határidő: 2022. február 28.

8. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy vizsgálja meg az 1. ponttal összefüggő fejlesztéseknek a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Programból történő finanszírozhatóságát.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2020. december 31.”

Forrás:
1631/2020. (X. 5.) Korm. határozat az egyes központi államigazgatási szervek hiteles elektronikus dokumentumainak központi tárhelyszolgáltatás igénybevételével történő megőrzéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1631/2020. (X. 5.) Korm. határozata az egyes központi államigazgatási szervek hiteles elektronikus dokumentumainak központi tárhelyszolgáltatás igénybevételével történő megőrzésérő; Magyar Közlöny; 2020. évi 219. szám; 2020. október 5.; 6878-6879. o. (PDF)

Munkacsoport alakul az „E-ingatlan-nyilvántartás (E-ING)” című kiemelt projekt általános szakmai irányításának támogatására, valamint szakpolitikai és stratégiai irányítására

„…1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az „E-ingatlan-nyilvántartás (E-ING)” című kiemelt projekt (a továbbiakban: E-ING Projekt) általános szakmai irányításának támogatására, valamint szakpolitikai, stratégiai döntéseinek meghozatalára – a Miniszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 14/2018. (VII. 3.) MvM utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 154. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – ún. magas szintű támogatási testületként munkacsoportot hozok létre „E-ING Stratégiai Munkacsoport” elnevezéssel (a továbbiakban: Munkacsoport).

(2) Az utasítás hatálya kiterjed

a) a Miniszterelnökségnek az E-ING Projektben érintett önálló szervezeti egységeire (a továbbiakban: Miniszterelnökségi Szervezeti Egység);

b) az E-ING Projektben érintett más szakminisztériumoknak mint szakmai partnereknek (a továbbiakban: Szakminisztériumok) a Munkacsoportba delegált, illetve a Munkacsoport működésével érintett tisztségviselőire, illetve munkatársaira;

c) a Miniszterelnökséget vezető miniszter által irányított Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban: LTK) az E-ING Projektben érintett önálló szervezeti egységeire (a továbbiakban: LTK Szervezeti Egységei);

d) a Munkacsoport működésében részt vevő – bevont vagy meghívott – szervezetre, illetve személyre.

2. A Munkacsoport feladat- és hatásköre

2. § (1) A Munkacsoport – a Jogi Munkacsoport, illetve más almunkacsoport(ok) közreműködésével – a következő feladatokat végzi:

a) ellátja az E-ING Projekt általános szakmai irányításának magas szintű, stratégiai jellegű támogatását;

b) meghozza az E-ING Projekt szakpolitikai és stratégiai döntéseit;

c) elkészíti az új elektronikus ingatlan-nyilvántartás szabályozási koncepcióját (a továbbiakban: Szabályozási Koncepció).

(2) A szakpolitikai és stratégiai döntéseket a Munkacsoportnak az E-ING Projekt ütemezéséhez igazodóan kell meghozni.

(3) A Szabályozási Koncepciót a Munkacsoportnak legkésőbb 2020. év december hó 31. napjáig kell elkészítenie.

(4) A Szabályozási Koncepció kidolgozásával kapcsolatos feladatok alapjául a „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00040 számú projekt keretében, az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartás létrehozása érdekében infrastruktúra-felmérési, valamint adatbázis- és alkalmazásfejlesztési feladatok ellátása” tárgyban kiírt közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó projektdokumentáció (különösen: megvalósíthatósági tanulmány, műszaki leírás) szolgál.

(5) Amennyiben egy adott feladat ellátása túlmutat a Munkacsoport feladat- és hatáskörén, vagy annak ellátásához a Munkacsoport megfelelő erőforrással nem rendelkezik, úgy a feladat- és hatáskör ellátása vonatkozásában a miniszter intézkedését kell kérni…”

Forrás:
19/2020. (X. 8.) MvM utasítás az „E-ingatlan-nyilvántartás (E-ING)” című kiemelt projekt általános szakmai irányításának támogatására, valamint szakpolitikai és stratégiai döntéseinek meghozatalára jogosult munkacsoport létrehozásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 19/2020. (X. 8.) MvM utasítása az „E-ingatlan-nyilvántartás (E-ING)” című kiemelt projekt általános szakmai irányításának támogatására, valamint szakpolitikai és stratégiai döntéseinek meghozatalára jogosult munkacsoport létrehozásáról; Hivatalos Értesítő; 2020. évi 55. szám; 2020. október 8.; 4929-4931. o. (PDF)

41. szám, 2020. október 12.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek