Tartalomjegyzék
Kiemelt híreink
- A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. január 11-január 15.
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, rendkívüli intézkedések, veszélyhelyzet - Hajzer Károly, Belügyminisztérium: Robot segít majd az ügyintézésben
Tárgyszavak: digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Hajzer Károly, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, virtuális háziorvosi rendelő - Donald Trump különös esete a szólásszabadsággal
Tárgyszavak: digitális platformok szabályozása, Egyesült Államok, közösségi média szabályozása, szabadságjogok, szólás- és sajtószabadság, technológiai fejlődés — politika
Közigazgatás, politika
- Január végén várható döntés a fejlesztési zónákról – közölte Palkovics László
Tárgyszavak fejlesztéspolitika, Gazdaságfejlesztési Zóna, Magyarország, Mikes Éva, Navracsics Tibor, Nemesi Pál, Palkovics László, regionális fejlesztés, regionális területfejlesztés - Navracsics: a közlekedésfejlesztés kiemelt feladat Északnyugat-Magyarországon
Tárgyszavak: Északnyugat-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna, fejlesztéspolitika, Gazdaságfejlesztési Zóna, közlekedéspolitika, Magyarország, Navracsics Tibor, regionális fejlesztés, regionális területfejlesztés - Törvényben szabályozná a facebookos moderálást a lengyel kormány
Tárgyszavak: digitális platformok szabályozása, közösségi média szabályozása, Lengyelország, szabadságjogok, szólás- és sajtószabadság, technológiai fejlődés — politika - Schmidt Jenő (TÖOSZ): négy tényező javításával lehetne megállítani a falvak elnéptelenedését
Tárgyszavak: agrár-vidékfejlesztés, gazdaság- és társadalompolitika, kistelepülések, Magyar Falu Program, Magyarország, regionális területfejlesztés, Schmidt Jenő, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)
Közigazgatási, politikai informatika
- Ismét elérhető a megújult KSH-Elektra (IFORM) rendszer, 2021.01.14.
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Magyarország, statisztikai informatika
Informatika, távközlés, technika
- A kvantumszámítógépek prioritássá válnak Németországban
Tárgyszavak: gazdaságpolitika, IKT-ipar, kvantum-számítástechnika, Németország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
Társadalom, gazdaság, művelődés
- Európai polgári kezdeményezés, állampolgári mozgalom a Nagy Testvér ellen
Tárgyszavak: adatvédelem, biometrikus alapú tömeges megfigyelés, Európai Bizottság, európai polgári kezdeményezés, szabadságjogok, szabályozás - Már 2 milliárd forint kockázati tőkét helyezett ki a Digitális Jólét Program
Tárgyszavak: digitális innováció, Digitális Jólét Program (DJP), kockázati tőkebefektetés, Magyarország - Stratégiai tervezés technológiai eszközökkel – egyensúly a stabilitás és agilitás között
Tárgyszavak: agilis szervezet, digitális gazdaság, digitális vállalkozás, stratégiai tervezés, szervezés- és vezetéstudomány, üzleti stratégia
Információ röviden
- A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. január 18.
Tárgyszavak: digitális diplomácia, Egyesült Államok, geopolitika, Hong Kong, Kína, Mesterséges Intelligencia (MI) — stratégia, nanotechnológia, paradiplomácia, techno-geopolitika, technodiplomácia, városdiplomácia - A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. január 11-január 15.
Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország
Szakirodalom
- Jövőformálás előrelátó innovációs kormányzással
Tárgyszavak: előrelátó innovációs kormányzás, előretekintő innovációs kormányzás, közigazgatás-tudomány, közigazgatási előretekintés, közigazgatási innováció, OECD OPSI, szakpolitika-formálás, szervezés- és vezetéstudomány - Digitális vállalkozások Magyarországon: Egy lehetséges növekedési alternatíva?
Tárgyszavak: digitális vállalkozás, gazdasági modellek, gazdaságpolitika, gépjárműipar, innovatív vállalkozások, kapitalizmus változatai, közvetlentőke-befektetés (FDI), Magyarország - Az állam szerepe a kapitalizmus változataiban – konferencia
Tárgyszavak: állam szerepe, gazdasági modellek, gazdaságpolitika, kapitalizmus változatai, Magyarország
Törvények, rendeletek
- 1003/2021. (I. 11.) Korm. határozat a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről
Tárgyszavak: 2021-2027, agrár-vidékfejlesztés, egységes területalapú támogatás, Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), fejlesztéspolitika, Magyarország, nemzeti társfinanszírozás - A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2021. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról
Tárgyszavak: közbeszerzési értékhatárok, Közbeszerzési Hatóság, Magyarország - A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 3 útmutató aktualizálásáról döntött
Tárgyszavak: közbeszerzések, Közbeszerzési Hatóság, Közbeszerzési Tanács, Magyarország
Részletes tartalom
Kiemelt híreink
- 4/2021. (I. 14.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel összefüggésben a huszonötezer főnél nem nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatok támogatási programjáról
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 8. szám; 2021. január 14.; 109. o. (PDF) - 1004/2021. (I. 14.) Korm. határozat a COVID-19 oltóanyagok további beszerzéseiről
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 7. szám; 2021. január 14.; 106. o. (PDF)
Hajzer Károly, Belügyminisztérium: Robot segít majd az ügyintézésben
„Nagyívű tervei vannak a Belügyminisztériumnak a mesterséges intelligencia államigazgatási felhasználásával. Videós arcfelismerésen alapuló azonosítás, élőbeszéddel elindított automatizált ügyintézés, virtuális orvosi rendelők – csak néhány az idénre tervezett szolgáltatások közül. Hajzer Károly, a BM informatikai helyettes államtitkára szerint a cél az, hogy az ügyintézők mentesüljenek a monoton munkavégzés alól, az állampolgárok számára pedig felgyorsuljon az ügyintézés folyamata azáltal, hogy több erőforrás jut a bonyolultabb, nagyobb szakértelmet igénylő feladatokra.
– Milyen alapelveket követ a Belügyminisztérium, amikor a legújabb infokommunikációs technológiák államigazgatási alkalmazásáról van szó?
– Nyitottak vagyunk minden új technológiára, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy az állami fejlesztések nem a technológiák kísérleti terepei. Nekünk a bevett, már működő gyakorlatokat, kitaposott, vagy legalábbis félig kitaposott utakat kell követnünk, mivel csak így garantálható, hogy a legmagasabb biztonsági szint mellett támogassuk az állampolgárok kiszolgálását, és hatékony, feltörekvő technológiákkal biztosítsuk az államigazgatás működését.
– Ilyen technológiának számít a mesterséges intelligencia is?
– A legteljesebb mértékben. A 2021-es év különleges lehetőségeket tartogat, és ezeket mi ki akarjuk használni. Évek óta folynak fejlesztéseink ezen a területen, és mára elértünk arra a szintre, hogy a gyakorlatban is hasznosítsuk ezeket. A másik oldalról pedig a pandémia arra jó volt, hogy a szélesebb tömegeket is fogékonyabbá tette a modern technológiák iránt. Ha úgy tetszik, ezt a hullámot akarjuk meglovagolni, egyúttal magasabb szintre lépni. A célunk az, hogy ne az állampolgárnak kelljen alkalmazkodnia az elektronikus közigazgatáshoz, hanem a közigazgatás alkalmazkodjon a polgárhoz. Az embernek van szeme, füle, szája, használhassa azokat az elektronikus ügyintézés során is, építsünk olyan megoldásokat, melyekkel az ügyintézés lépései egyszerűsödnek az állampolgári és az államigazgatási oldalon egyaránt.
– A mesterséges intelligencia (MI) megoldások sok esetben egy-egy adott feladatra születnek meg. Hogyan tudják megoldani, hogy az államigazgatásban széles körben használható megoldások jöjjenek létre?
– A SZEÜSZ-ök (szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások) már jól bevált koncepciójának alkalmazását tervezzük az MI területén is. A SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök (központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások) amolyan informatikai építőelemek, amelyek számos szolgáltatásba azonos módon illeszthetők be. Az egyik legismertebb talán a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ): bármilyen államigazgatási szolgáltatást is akarunk elérni, ez azonosítja a felhasználót. Ennek analógiájára MI-vel támogatott SZEÜSZ-öket hozunk létre, amelyeket szintén többféle szolgáltatásban fel lehet használni.
– Milyen konkrét SZEÜSZ-ökre kell itt gondolni, melyek lesznek az építőkövek?
– Elsőként az arckép alapú azonosítást valósítottuk meg SZEÜSZ- ként. Az arcfelismerő szoftverek már rendkívül pontosak, alkalmasak arra, hogy az okmánykép és az arcképmás összevetése során az emberi szem által nem észlelt eltéréseket is kiszűrjék. A következő az érintésmentes ujjnyomat-azonosítás lesz. Mindkettő kulcsfontosságú a távoli és automatikus ügyintézés szempontjából.
Egy másik nagyon lényeges szolgáltatás a beszédértés és leiratozás lesz. Az MI-vel támogatott modul írott szöveggé alakítja az élőbeszédet és kivonja belőle a kulcsszavakat, a lényeget. Ennek fordítottja, amikor a leírt szöveget olvassa fel a robot a felhasználónak. Az intelligens kommunikációt biztosító SZEÜSZ egy chatrobot, amely a hangot és a szöveget is értelmezi, majd megkezdi, és adott esetben be is fejezi az ügy érdemi intézését.
Érdemes még megemlíteni az Automatizált Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) modellt is. Ez a központi informatikai megoldások közé illeszkedő integrált informatikai rendszer lesz, amelynek segítségével az ügyintézési lépések emberi beavatkozás nélkül történnek meg, amennyiben a döntéshez szükséges minden információ a rendelkezésre áll.
– Hogyan állnak össze a SZEÜSZ-ök tényleges ügyintézési szolgáltatásokká, mivel találkozhatnak majd az állampolgárok?
– Már 2021-ben szeretnénk megvalósítani a robotizált ügyintézés alapjait a 1818 kormányzati ügyfélvonalnál. Ennek eredményeként az állampolgár felhívja a számot, ahol egy robot megkérdezi, hogy beleegyezik-e az arckép alapú azonosításba. Ha igen, megkéri az illetőt, hogy nézzen a telefonja kamerájába, és az arc alapján azonosítja is őt. A robot megkérdi, hogy miben tudna segíteni, és ha módja van rá, az ügyeket akár végig is viszi. A többi esetben a rendszer felveszi a szükséges adatokat és elindítja a normál ügyintézési folyamatot. Ha személyes megjelenésre van szükség, felajánlja az időpontfoglalást a kormányablakba.
– Mi történik, ha valami gond adódik?
– Nem vesszük ki teljesen az embert a folyamatból. A robottal folytatott beszélgetéseket a beszédfelismerő SZEÜSZ írott szöveggé alakítja, így egyetlen ügyintéző egyszerre akár öt beszélgetést is követni tud. Ha be kell avatkozni, ő is írásban reagál, így a betelefonálót nem zavarja meg, hogy hol egy robottal, hol egy emberrel beszélget.
– Korábban már volt szó elektronikus ügyintézési oszlopokról. Napirenden vannak még?
– Természetesen, idén 400 önkiszolgáló ügyintézési terminált akarunk kihelyezni a kormányablakokba, illetve más közösségi terekbe. Ellátjuk őket modern szenzorokkal (kamerával, mikrofonnal, ujjnyomat- és okmányolvasóval), illetve a szükséges perifériákkal (hangszóróval, nyomtatóval, aláíró paddel). Ezeknek és az MI alapú szolgáltatásoknak köszönhetően tökéletesen alkalmasak lesznek az automatizált ügyintézésre olyanok számára is, akik nem tudják vagy nem akarják az okostelefont használni erre a célra. Egyelőre az erkölcsi bizonyítvány igénylése és a jogosítvány pótlása intézhető a pilot során kihelyezett négy oszlopon, de már megkezdtük a projekt kiterjesztését.
– Milyen egyéb szolgáltatások lesznek még mesterséges intelligencia alapúak?
– A járvány tapasztalatai alapján szeretnénk minél inkább automatizálni a határátlépés folyamatát. Az arcfelismerési technológia lehetővé teszi az állampolgárok azonosítását, így úti okmányaik elektronikus beolvasását és ellenőrzését követően teljesen automatikusan léphetnek be az országba. A határőrök csak felügyeleti tevékenységet látnak el, szúrópróba-szerűen ellenőriznek néhány személyt, illetve a nem uniós országokból érkezőkkel foglalkoznak.
De talán ennél is izgalmasabb, és a BM hagyományos területeitől egy kicsit távolabb eső fejlesztés a virtuális háziorvosi rendelő szolgáltatás. Ez szintén az arcfelismerést használva azonosítja a személyt, majd biztonságos videókapcsolaton keresztül kapcsolja össze a háziorvosával. Működhet okostelefonon, de a terveink szerint az elmaradottabb térségekben olyan virtuális orvosi rendelőket alakítunk ki a videókapcsolathoz szükséges eszközökkel, amelyeket bárki használhat. A páciens bejelentkezik, elmondja a panaszát az orvosnak, aki a videókapcsolaton keresztül esetleg egyszerűbb diagnosztikát is elvégezhet, illetve az EESZT-ben megnézheti a páciens korábbi egészségügyi adatait, leleteit. Mindenre természetesen nem lesz jó a virtuális rendelő, de az egyszerűbb esetekben sok kényelmetlenségtől kímélheti meg a betegeket, akiknek esetleg nem kell utazniuk a megszokott gyógyszerük felírásáért.”
Forrás:
Robot segít az ügyintézésben; Schopp Attila; IT Business; 2021. január 12.
Donald Trump különös esete a szólásszabadsággal
„Világszerte éleződik a társadalmi vita a közösségi média nyilvánosságban betöltött szerepével kapcsolatban, miután az amerikai törvényhozás épületének ostroma után a Trump elnököt egyébként is egyre gyakrabban moderáló online platformok rendkívüli lépésre szánták el magukat, és letiltották felületeikről a pár napig még hivatalban lévő államfőt. A Facebook és a YouTube egyelőre időlegesen függesztette fel Trump fiókjának működését, míg a Twitter végleg száműzte felhasználói közül. Ezek a lépések láncreakciót indítottak el, a szolgáltatók azóta sorra zárják be a Trump üzeneteit közvetítő egyéb fiókokat is. Ez eleinte az elnök közvetlen munkatársait, majd közeli szövetségeseit jelentette, de a sor vége egyelőre nem látszik.
A közösségi média működésének társadalmi hatásairól már eddig is élénk vita zajlott. A tét ugyanis nagy: az új online platformok alapjaiban rajzolták át a nyilvánosság szerkezetét, döntő hatást gyakorolva a társadalmi párbeszéd alakulására. Eddig jobbára a folyamatok kibontakozásának megfigyelése és megértése volt a fókuszban, de most érezhetően eljött a következmények kezelésének ideje. Nem csak a tét, a kihívás is nagy. A közösségi média szerepe olyan sokrétű a társadalmi kommunikációban, hogy a különböző funkciók és hatások pontos azonosítása is komoly feladvány, nem beszélve azok kezeléséről. Az alábbiakban a szólásszabadságból fakadó néhány alapvetést veszek számba, amellett érvelve, hogy a közösségi média a vele kapcsolatos súlyos kihívások ellenére fontos demokratikus potenciállal bír, és ennek megőrzése érdekében nem engedhetjük, hogy a társadalmi párbeszéd döntőbírójává váljon.
Sokan, kapuőrök nélkül
A közösségi média egyik döntő újítása, hogy bárki számára képes biztosítani a nyilvánosság elé lépés tényleges lehetőségét. Az elvi lehetőség természetesen eddig is adott volt mindenütt, ahol a szólásszabadság alkotmányos jogát biztosították. A szólás jogához azonban nem társultak olyan eszközök, amelyek valóban lehetővé tették volna bárki számára, hogy a hangja – akár nap mint nap – eljusson nagyon sokakhoz. A hagyományos média, az újságok, a rádiók, televíziók esetében technikai-gazdasági korlátok állják ennek útját, és az internet sem hozott önmagában akkora áttörést, mint az közösségi platformok világa. Ezek a szolgáltatók alakították ki – persze nem a társadalmi felelősségvállalás jegyében, hanem üzleti érdekeik mentén – azt a szerkezetet, hálózati rendszert, amelyben reálissá vált, hogy sokan szóljanak sokakhoz, korábban elképzelhetetlen gyorsasággal.
Az ilyen platformok demokratikus hozadéka a szólásszabadság szempontjából az, hogy bárkinek a hangját be tudják csatornázni a társadalmi párbeszédbe. Többről van itt szó, mint a technológia és a hálózat alkalmasságáról. A közösségi média megteremtette a társadalmi párbeszéd kapuőrök nélküli szféráját, ahol nem lap- vagy tévétulajdonosokon, nem is szerkesztőségeken, de még csak nem is újságírókon, hanem mindenekelőtt a megszólalón múlik, eljut-e a véleménye másokhoz. Kár lenne vitatni: van ebben kockázat is. Csakhogy bármi is legyen a véleményünk sokak megszólalásának lehetőségéről és ennek kockázatairól, ameddig a szabad véleménynyilvánításra mint a demokrácia legfontosabb legitimációs és részvételi alapjára tekintünk, addig ezt a lehetőséget nem zúzhatjuk szét, hanem a jó gyakorlatainak kialakításán kell fáradoznunk.
A platformok és a szólásszabadság
Miután kiépült a struktúra, amelyben bárki sokakhoz szólhat, rögtön fontos kérdéssé vált, hogy milyen mértékű beavatkozásuk lehet a szolgáltatóknak a felületeiken közzétett tartalmakba. Az évekkel ezelőtti kiindulópont egyértelmű volt: elvileg bármit megtehetnek, hiszen magáncégekről van szó, amelyek saját meggyőződésük és szabályaik szerint alakíthatják a platformjukon folyó párbeszédet. A tengerentúlon a mai napig ez az uralkodó jogászi hozzáállás a platformok működéséhez. Az amerikai alkotmányjogi doktrína szerint ugyanis az alapjogok az állammal, és csak az állammal szemben kényszeríthetők ki.
Ennek értelmében nem a felhasználó hivatkozhat a szólásszabadságra a szolgáltatóval szemben, hanem éppen a szolgáltató hivatkozhat rá a szabályozási igényekkel szemben: a saját felületén úgy alakítja a tartalmat, ahogy akarja.
Nem ez a helyzet Európában. Bár az alkotmányos jogok rendeltetésükből adódóan elsődlegesen itt is az államot kötelezik a polgári szabadság tiszteletben tartására, a kontinensen, így hazánkban is, az alapjogi védelem nem csupán az állammal szemben illetheti meg a polgárt. Az európai alkotmányjogi gondolkodásnak jó ideje szerves része, hogy néhány jól körülhatárolt esetben, amikor magánszereplők kerülnek mások alapjogainak érvényesülését jelentős mértékben befolyásoló helyzetbe, az alkotmányos értékek velük szemben is követelményeket állítanak. Esetünkben éppen erről van szó. A platformok az évek során olyan jelentős felületévé váltak a társadalmi párbeszédnek, ami bizonyos körben már megköti a kezüket.
A problémának természetesen része az is, hogy országonként eltérő módon, jobb esetben néhány, rosszabb esetben egyetlen szolgáltató van meghatározó helyzetben. Magyarországon például nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy régiós összehasonlításban is kirívóan domináns szerepben van a Facebook: míg a felnőtt internetezők óriási többsége, 80%-a használja rendszeresen, addig más szolgáltatók együttesen is csak 25%-ot tudnak kiharapni maguknak a piaci tortából.
Politikusok a platformon
A közösségi média társadalmi fórummá válásának egyszerre következménye és további hajtóereje, hogy a platformok ma már kihagyhatatlanok a politikusok kommunikációs eszköztárából. Az sem ritka, hogy fontos kormányzati bejelentések a közszolgálati média helyett a Facebookon jelennek meg elsőként. A közélet szereplői rendszerint az átlagosnál lényegesen nagyobb követői körrel rendelkeznek, ami egy lehetséges érv szerint felvethetné a szigorúbb tartalmi kontrolljukat is. A szólásszabadság alkotmányos logikája azonban egészen más érvelést támogat. A szólásszabadságnak a nyugati világban mindenhol követett alapelve szerint minél mélyebbre hatolunk a társadalmi tanácskozás során a közügyek politikai vitájába, annál kevésbé igazolható bármilyen tartalmi beavatkozás.
Azok az érvek, amelyek alapján a politikusoknak mindenkinél többet kell eltűrniük a közbeszéd sokszor nem éppen virágnyelvet használó megnyilvánulásaiból, a másik irányban is érvényesek: esetükben lehet leginkább rábízni a korrekciós munkát magára a társadalmi eszmecserére. Egy politikus mondatain különösen sokirányú a figyelem, megtévesztő közléseire a nyilvánosság szereplőinek sokasága veti rá magát, ráadásul a demokratikus nyilvánosság viszonyai között a hallgatóság eleve tudatában lehet a pártpolitikai kommunikáció gyakran túlzó, sőt manipulatív természetének. A szólásszabadság alapvető érdeke és célja, a robusztus demokratikus vita érve nagy erővel szól az ellen, hogy a platformok aktív moderálással kontrollálják a politikusok kommunikációját.
A platformok felelőssége
Ma már persze senki nem gondolhatja, hogy a társadalmi kommunikációnak ezt a szegmensét korlátok és szabályozás nélkül lehetne hagyni. A közösségi médiaplatform tevékenysége azonban nem homogén massza: különféle funkciók révén különféle hatással van a közösségi kommunikációra, ami disztingvált megközelítést indokol. A „demokratikus hozadék” lényege annyi, hogy ki-ki, magánember vagy politikus megoszthassa véleményét, és az tartalmi beavatkozás nélkül eljusson a nyilvánossághoz. Ehhez képest már teljesen más felelősségi kérdéseket vet föl, amikor a platform által működtetett funkciók, kiváltképp az algoritmizált figyelemfelkeltés (a hírfolyamok összeállítása) vagy azonnali továbbítások láncolata révén egy bejegyzés szempillantás alatt milliós tömegeket ér el. Fontos társadalmi felelősség hárulhatna a szolgáltatókra abban a tekintetben is, hogy úgy alakítsák a felületükön zajló diskurzus szerkezetét, hogy a felhasználók tömegei sokszínűbb tartalmakkal találkozzanak.
A most lángoló vita mindenekelőtt a moderálást érinti. A platformoktól szűk körben kifejezetten elvárjuk (Európában ma már néha szigorú szabályozással is), hogy szabjanak határt a felületükön folyó párbeszédnek. A moderálásnak az a szintje, amelynek célja nyilvánvalóan jogszerűtlen tartalmak – pl. gyűlöletre uszító, terrorizmust támogató, vagy akár eleve megtévesztésre létrehozott kamuprofilok – eltávolítása, szervesen illeszkedik a demokratikus nyilvánosság kereteibe. Hasonlóképpen, ha egy konkrét helyzetben erőszakos cselekmények valós veszélyét váltja ki egy megszólalás, a tényleges veszélyhelyzet (pl. most a Capitolium ostroma) elmúltáig indokolt lehet a fellépés. Más beavatkozásoknál azonban már más a helyzet, és minél közvetlenebb kapcsolatban állnak társadalmi-politikai kérdéseinkkel, annál kevésbé indokolható a vélemények elhallgattatása.
Kapuőrök császára
Az a gyakorlat, amelynek legújabb állomása Trump elnök hosszú távú vagy végleges letiltása, ellentétben áll a kifejtettekkel, és a szolgáltatók szereptévesztésére vall. A szólásszabadság bevett korlátai alapján fellépést indokolhattak volna a Capitolium ostroma alatt közzétett buzdító posztok, vagy az ostrom utáni időszakban további erőszakra sarkalló üzenetek. Előbbiek azonban nem voltak, utóbbiak létét pedig a platformok sokszorosan áttételes és távolabbi összefüggésekre épített érvelésekkel igyekeztek alátámasztani, ami távol áll a szólásszabadság elveitől. Azok ugyanis arra intenek minket, hogy ha a közbeszéd alacsony színvonalát vagy a társadalom általános frusztráltságát a vita korlátozásával kívánjuk orvosolni, csak olajat öntünk a tűzre.
Nem védhető, hogy a platformok – a saját maguk által meghatározott és alkalmazott szempontjaikra hagyatkozva – a társadalmi párbeszéd új bíráiként nyúljanak bele a közéleti vitába. A törléstől sem visszariadó, széles körű moderálás a kezdeti demokratikus vívmánytól messzire repíti a platformokat, és minden eddiginél hatékonyabban működtethető kapuőrökké teszi őket.
Nem volt még soha olyan mechanizmus, amely a társadalmi párbeszéd ekkora jelentőséggel bíró szegmenséből ennyire hatékonyan, egyetlen klikkeléssel tudta volna eltüntetni bárkinek a hangját.
A helyzetet nyilvánvalóan súlyosítja, hogy jól láthatóan egyre egységesebben mozognak moderálási politikájukban, és egyre egységesebben lépnek fel az általuk aggályosnak ítélt tartalmakkal szemben. A mostani tiltási hullám a rendszer zárókövét is megmutatta: ha lenne olyan szolgáltató, amelyik nem tart a többiekkel és nem lép fel a többség által kifogásolt véleményekkel szemben, akkor jönnek az alkalmazások működésében és elérésében jobbára megkerülhetetlen kulcsszereplők (Google, Apple, Amazon), és a kínálatból is eltüntetik a szolgáltatót.
A szabályozás igénye
Az alkotmányos kiindulópontok és a szolgáltatók gyakorlata közti ellentmondás feloldására alapvetően két út kínálkozik: vagy módosítunk a szólásszabadságból fakadó követelményeken, vagy megváltoztatjuk a platformok gyakorlatát. A kérdés annyiban mindenképp nyitott, hogy sokan az első útra lépnének. Érveik szerint a véleménynyilvánítás eddigi szempontjai kevesebb megszólalóra, lassabb kommunikációs folyamra, megfontoltabb közéleti megnyilvánulásokra lettek szabva, ezért új mércéket kialakítva, a platformok jelentette hatékony közbelépés eszközével is élnünk kell. A helyzet azonban az, hogy ezek az alkotmányossági szempontok nem bizonyos körülményekre, hanem a demokratikus jogállamra lettek szabva. Kétségtelen tény, hogy társadalmi viszonyaink és demokratikus eszmecserénk feltételei jelentősen más képet mutatnak most, mint évtizedekkel ezelőtt. Az említett elvi kiindulópontok azonban a demokrácia lényegéből fakadnak, így ameddig közös a meggyőződés, hogy a közügyeinket demokratikusan akarjuk intézni, addig a társadalmi gyakorlatainkat kell hozzájuk igazítani, nem pedig fordítva.
A platformszolgáltatók láthatóan más ösvényre léptek, így szabályozással kell a kívánatos útra terelni őket. A szabályozásnak a közéleti vita alakítása terén meg kell kötnie a platformok kezét. A demokratikus nyilvánosság kereteit széles körű konszenzus alapján kijelölő eseteken kívül (mint pl. a gyűlöletre vagy erőszakra való konkrét uszítás, illetve a terrorizmust támogató tartalmak) távol kell őket tartani a társadalmi párbeszédben megjelenő vélemények elhallgattatásától.
Túl a szabályozáson
Most a szükséges szabályozás kialakítása a feladat, és Európa meg is tette az első lépéseket. Különösen fontos szerep hárul az Európai Unió jogalkotására, amely a közös fellépés erejét szegezheti szembe a globális cégóriások érdekeivel. De a túlnyomórészt továbbra is nemzeti keretek között folyó társadalmi párbeszéd szabályozásában a nemzeti sajátosságok is megkerülhetetlenek. Mihelyst ezzel megvagyunk, rátérhetünk a legfontosabb kérdésre: hogyan állunk a nyilvánosságunk működésével?
A közösségi média és a vele megjelenő új kockázatok ugyanis nem légüres térbe érkeztek. A problémák egy része, amelyeket a platformok nyakába varrunk, valójában a nyilvánosság működésének már meglévő súlyos anomáliáira mutatnak rá.
A közbeszédben egyre nyomasztóbb mértékben jelen lévő irracionalitást, a visszhangkamrákba való bezárkózást, vagy a hiteles, a társadalom kritikus tömegei által közösen elfogadott és irányadónak tekintett orgánumok hiányát nem a közösségi médiaplatformok kora hozta el. Hiába tűnik utópiának változtatni mindezen, nem engedhetjük el az egészségesebb demokratikus nyilvánosság vízióját.”
Forrás:
Donald Trump különös esete a szólásszabadsággal; Török Bernát; Telex.hu; 2021. január 16.
(A szerző alkotmányjogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője)
Közigazgatás, politika
Január végén várható döntés a fejlesztési zónákról – közölte Palkovics László
„A kormány január végén tárgyalja az egyes fejlesztési zónák stratégiáit, amelyek arra a gondolatra épülnek, hogy miként lehet egy-egy régiónak az egymásra épülő fejlesztési elképzeléseit összehangolni – közölte Palkovics László, az innovációs és technológiai miniszter szombaton Zalaegerszegen.
Palkovics László az északnyugat-magyarországi és a zalaegerszegi fejlesztési elképzeléseket ismertető megbeszélés után sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy először Debrecen dolgozott ki egy hosszú távú fejlesztési koncepciót, amelynek megvalósítását kormányhatározat is segíti.
Ez is alapja volt annak az elképzelésnek, hogy fejlesztési zónákban gondolkodva milyen hatással vannak egymásra a városok, régiók tervei, miként lehet az esetleges rivalizálásukat is félretéve, együttműködésekben közös koncepciókat alkotni.
A miniszter – aki az észak-magyarországi fejlesztési zóna kormánybiztosa is egyben – kérdésre azt is elmondta: egyebek mellett éppen arról tárgyalt Zalaegerszegen, hogy a Borsodban működő vállalkozások milyen módon kapcsolódhatnának beszállítóként a zalai hadiipari beruházásokhoz.
Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a sajtónak arról beszélt, hogy a térségben leginkább Zalaegerszegen érezhető az az új típusú gondolkodás, amely a jövőben meghatározza a magyarországi fejlesztéspolitikát.
Ennek egyik része, hogy regionális megközelítésben, egymásra odafigyelve, de az eltérő régiók sajátosságait, igényeit is figyelembe véve olyan eszköztárat dolgozzanak ki, amelyekkel az egyes régiók testreszabott megoldásokat kapnak, de illeszkednek az egész ország fejlesztéspolitikai koncepciójába.
A másik, hogy elsősorban a megyei jogú városok valódi térségi szereplőként lépnek fel, nemcsak a saját határaikon belül gondolkodnak – mondta.[VG.hu]”
—
„Az Innovációs és Technológiai Minisztérium adott otthont a koordinált és kiegyensúlyozott területi fejlesztések érdekében tavaly létrehozott gazdaságfejlesztési zónák kormánybiztosai közötti első idei találkozónak 2021. január 14-én, Budapesten. Palkovics László tárcavezető, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési zóna kormánybiztosa hangsúlyozta, hogy az összehangolt fejlesztési igények gyorsabban érnek célba, ezért is fontos, hogy a programok végrehajtásának felelősei naprakész tudással rendelkezzenek, kölcsönösen tájékoztassák egymást terveikről, a megtett intézkedésekről.
A kormány 2020-ban döntött a gazdaságfejlesztési zónák létrehozásáról annak érdekében, hogy a gazdaságilag és kulturálisan is egységes területet képező történelmi régiók nemzetközi összehasonlításban is versenyképes gazdasági egységként fejlődhessenek. A Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna programjának kidolgozását Mikes Éva, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztési koncepcióját Nemesi Pál, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna stratégiáját pedig Navracsics Tibor irányítja kormánybiztosként.
Az egyeztetés résztvevői áttekintették a fejlesztési igények listáját, meghatározták a belső határidőket és a következő teendőket. A találkozón Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára ismertette a projektek támogathatósági szempontú vizsgálatával összefüggő feladatokat.
A kormány szándékai szerint a gazdaságfejlesztési zónák meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság megerősítésében, növekedésének vírusválság utáni, gyors helyreállításában. A széles körű társadalmasítás keretében kidolgozott helyi fejlesztési stratégiák és projektjavaslatok a közeljövőben a kormány elé kerülhetnek.[ITM]”
Forrás:
Január végén várható döntés a fejlesztési zónákról ;Világgazdaság/MTI; 2021. január 16.
Feladataik előrehaladásáról egyeztettek a négy gazdaságfejlesztési zóna kormánybiztosai; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2020. január 15.
Navracsics: a közlekedésfejlesztés kiemelt feladat Északnyugat-Magyarországon
„ A kormánybiztos a 84-es út korszerűsítését, biztonságosabbá tételét is hangsúlyos feladatként említette.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztését, valamint a térség versenyképességi potenciáljának kibontakoztatását nevezte a legfontosabb feladatnak Navracsics Tibor kormánybiztos pénteki, veszprémi sajtótájékoztatóján. Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a régió polgármestereivel és közgyűlési elnökeivel tartott megbeszélést követően kiemelt feladatnak mondta a 8-as út gyorsforgalmúvá alakítását, a Komárom-Székesfehérvár-Dunaújváros közti út és a 84-es út korszerűsítését, biztonságosabbá tételét.
A régió versenyképességének kibontakoztatása szempontjából fontos rákapcsolódni a nemzetközi útvonalakra, Dél-Szlovákia, Ausztria, Dél-Németország valamint az Észak-Olasz térség felé – hangsúlyozta. A kormánybiztos elmondta, január végén a kormány megtárgyalja az egyes régiók elképzeléseit, így február közepére konkretizálódhatnak a fejlesztési irányok. Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz-KDNP) az egyeztetésen résztvevők egybehangzó véleményeként üdvözölte a közös gondolkodás lehetőségét a térség fejlesztési irányait illetően.
Mint fogalmazott: fontos, hogy ne közigazgatási határokon belül gondolkodjanak a települések vezetői, hanem régiós szinten szülessenek fejlesztési elképzelések. Az egyes településeken megfogalmazódhatnak speciális igények, de számos területen hasonló kihívásokkal találkoznak a városok vezetői. Ilyenek a járványhelyzetet követő gazdasági nehézségek, a zöld stratégia megfogalmazása vagy a közösségi közlekedéssel kapcsolatos feladatok. Ezért az egyeztetés résztvevői bizakodva várják a további egyeztetéseket – mondta.[Kisalföld]”
—-
„Fontos rákapcsolódni a nemzetközi útvonalakra – mondta az észak-dunántúli gazdasági övezet kormánybiztosa.
A közlekedési infrastruktúra fejlesztését valamint a térség versenyképességi potenciáljának kibontakoztatását nevezte a legfontosabb feladatnak Navracsics Tibor kormánybiztos pénteki, veszprémi sajtótájékoztatóján – írja az MTI.
Az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos a régió polgármestereivel és közgyűlési elnökeivel tartott megbeszélést követően kiemelt feladatnak mondta a 8-as út gyorsforgalmúvá alakítását, a Komárom-Székesfehérvár-Dunaújváros közti út és a 84-es út korszerűsítését, biztonságosabbá tételét .
A régió versenyképességének kibontakoztatása szempontjából fontos rákapcsolódni a nemzetközi útvonalakra, Dél-Szlovákia, Ausztria, Dél-Németország valamint az Észak-Olasz térség felé – hangsúlyozta Navracsics Tibor.
Szeptember óta zajlik az egyeztetés
Tavaly szeptember elején nevezték ki Navracsics Tibor volt minisztert, volt uniós biztost az észak-dunántúli gazdasági övezet kormánybiztosává.
A Nyugat-Dunántúli Gazdasági Övezethez eredetileg öt megyét – Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Komárom-Esztergom – csatoltak. (A listát később kiegészítették Fejér megyével.) A gazdasági program kidolgozását az adott régiókban működő egyetemekre bízták, és már tavaly áprilisban elkezdődtek az egyeztetések a minisztérium, a főbb gazdasági szereplők, az önkormányzatok és a kamarák között.
A helyi gazdasági programok összeállítása után tavaly május végén küldték el az anyagokat a minisztériumnak, az országos programot a nyár végéig kell, kellett kidolgozni. Navracsics most arról tájékoztatott, hogy január végén a kormány megtárgyalja az egyes régiók elképzeléseit, így február közepére meg lehet határozni a fejlesztési irányokat.
Régi tervek újratöltve
Az M8-as építése már régóta tervben van, jelenleg zajlik a Körmend és Rábafüzes közti szakasz építése. Az autóút Rábafüzestől Körmenden, Ajkán, Veszprémen át Székesfehérvárig vezet, több szakaszon már most is 2×2 sávos, Herendtől Veszprémig, majd Veszprémtől Székesfehérvárig már gyorsforgalmiként működik.
A tervek szerint az M8-as Székesfehérvár alatt éri el majd az M7-es autópályát, innen vezet majd az új, már tervezésre kijelölt szakasz Kecskemétig.
A 84-es főút Sopronból halad Balatonedericsig, közben elhalad Sárvár, Jánosháza, Sümeg, Tapolca mellett. Az út nagyon rossz állapotban van, naponta történik baleset.Az M81-es
Az M1-est részben tehermentesítő, Komáromtól Székesfehérvár mellett Dunaújvárosi tartó M81-es gyorsforgalmi tervezése korábban elkezdődött már. Az új gyorsforgalmi a komáromi Duna hídtól az M1 és az M7 érintésével teremt majd négysávos kapcsolatot a szintén előkészületben lévő M8 autóútig.
Az M81-es azt is jelentené, hogy megváltozna a M1-es autópálya szerepe, hiszen Komárom után már leginkább csak azok a járművek használnák, amelyek vagy a főváros és környékére, vagy az M3-as autópálya irányába tartanak.
A 8-as és a 84-es főutak fejlesztését tartja a legsürgetőbb feladatnak Navracsics Tibor.[Nyugat]”
Forrás:
Navracsics: a közlekedésfejlesztés kiemelt feladat Északnyugat-Magyarországon; Kisalföld.hu; 2021. január 15.
A 8-as és a 84-es főutak fejlesztését tartja a legsürgetőbb feladatnak Navracsics Tibor ; Nyugat.hu; 2021. január 15.
Törvényben szabályozná a facebookos moderálást a lengyel kormány
„A tervezet szerint a nemzetközi szolgáltatók nem tilthatnák le a lengyel felhasználók tartalmait, ha azok az ottani szabályozás szerint nem minősülnek jogsértőnek.
A lengyel kormány egy olyan törvénytervezeten dolgozik, ami megtiltaná a technológiai vállalatoknak, hogy önhatalmúlag hozzanak meg a ottani felhasználók letiltásáról szóló döntéseket és a szabad véleménynyilvánítást korlátozó hasonló intézkedéseket. A Guardian beszámolója Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök néhány nappal ezelőtti Facebook-bejegyzését idézi, amely szerint nem algoritmusoknak vagy nagyvállalatoknak kellene eldönteniük, hogy milyen nézetek helyesek, és milyen nézetek nem azok.
Bár Morawiecki posztja nem nevesíti Donald Trumpot, és nem tér ki az amerikai elnök közösségimádia-fiókjainak letiltására, a dolog apropóját nyilvánvalóan a nagy technológiai szolgáltatók legutóbbi lépései adták, amelyek hosszabb-rövidebb időre felfüggesztették Trump bejegyzéseit és hozzáféréseit a Facebook, a Twitter vagy a YouTube csatornáin, sőt az olyan profilokat vagy csatornákat is százszámra tüntetik el, amelyeket valamilyen módon felelősnek tartanak a januári amerikai zavargásokért.
Nem meglepő, hogy ez az érintetteken kívül a politikusok közül sem mindenkinek tetszik: ennek Európában már mások mellett Angela Merkel német államfő, Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter vagy Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke is hangot adott. Idehaza Kovács Zoltán, a magyar kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára is zokon vette, hogy eltűnt a Twitterről közel 200 követője, amikor a közösségi hálózatok kapkodva elkezték érvényesíteni saját felhasználói szabályzatukat, és látszólag ad hoc módon szórni kezdték a tiltásokat a gyűlöletbeszéd és a dezinformáció terjesztéséért.
Tegnapi beszámolónkban Prabhat Agarwalt, az Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának digitális platformokért és szolgáltatásokért felelős vezetőjét idéztük, aki az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága előtt fejtette ki az EB álláspontját a hatékony moderálás és az online önkifejezés szabadságának egyensúlyáról. Az Euractiv ugyanitt Kim van Sparrentak holland zöld párti képviselőt is idézte, aki szerint a közösségi hálózatok éppen az álhírek és a gyülölet terjesztéséből profitálnak, ezért ideje lenne, hogy a demokratikus intézmények kezébe helyezzük vissza a szólásszabadság ellenőrzését.
A cél világos, az oda vezető út kevésbé
Mindez azt jelenti, hogy a Trump-ügy kapcsán a különböző politikai aktorok nem egészen ugyanolyan megfontolásokból, de látszólag egységesen lépnek fel a közösségi médiát irányító nagyvállalatok ellenőrzés vagy elszámoltathatóság nélküli működése ellen. Visszatérve a lengyelekre, a jelenlegi kormányzat ott is hosszú ideje hangoztatja, hogy a markáns jobboldali nézeteket valló polgárai a nemzetközi techcégek részrehajló döntésének áldozatai; a lengyel igazságügyminiszter a Facebook mostani döntéseit is álszent, politikailag motivált cenzúrának minősítette.
Sebastian Kaleta a Guardian csütörtöki riportja alapján abban határozta meg a fenti törvénytervezet lényegét, hogy az egyszerűen megtiltaná a globális közösségimédia-szolgáltatóknak az olyan Lengyelországból eredő posztok törlését, amelyek a lengyel szabályozás szerint nem minősülnek jogsértőnek. Ez értelemszerűen minden, Lengyelországban is szolgáltatásokat nyújtó nemzetközi technológiai cégre érvényes lenne; maguk a felhasználók egy teljes egészében elektronikus folyamat során kérhetnék a lengyel bíróságokat, hogy utasítsák a szolgáltatókat az általuk törvénytelennek tartott korlátozások vagy büntetések visszavonására.
Mateusz Morawiecki ezzel párhuzamosan az Európai Uniót is a lengyel tervezethez hasonló szabályozás bevezetésére hívta fel, ami azért is érdekes, mert az internetes szolgáltatások európai szabályozásának átfogó reformját célzó Digital Services Act (DSA) nem csak lényegesen szigorítaná a technológiai vállalatokra vonatkozó előírásokat, de akkor is jelentős büntetéseket helyez kilátásba, ha azok elmulasztják az illegális tartalmak blokkolását.
Bár a jelenlegi helyzet kialakulásában nyilván a meghatározó közösségimédia-platformok felelőssége a legnagyobb, a helyzet már üzemeltetési szempontból is kezd kezelhetetlenné válni. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben a Facebooktól a Google-ig sürgették teljesen világos és értelmezési vitáktól mentes szabályozás felállítását, amivel viszont a most hangosan reklamáló törvényhozók adóssága. A beszámolók szerint az EU szintjén ez azt is jelenti, hogy az új európai szabályozás a lengyel javaslattól függetlenül is még 2-3 év múlva léphet hatályba; bár ebben az esetben a szélsőjobbos pozíciók is nagyjából megegyeznek a civil NGO-k törekvéseivel, a nemzeti szintű politikai ötletbörze helyett sokak szerint célravezetőbb lenne egy érett és előremutató uniós szabályrendszer mielőbbi bevezetése.”
Forrás:
Törvényben szabályozná a facebookos moderálást a lengyel kormány; Bitport.hu; 2021. január 14.
Schmidt Jenő (TÖOSZ): négy tényező javításával lehetne megállítani a falvak elnéptelenedését
„ Többek között egyedi, munkahelyteremtő támogatások kellenek ahhoz, hogy a kistelepülésekről ne külföldre menjenek dolgozni és élni a magyarok, vélekedik a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.
A Magyar Falu Program jó, de önmagában még nem képes megállítani a kistelepülések elnéptelenedését, mondta az InfoRádiónak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Schmidt Jenő szerint négy tényező szükséges ahhoz, hogy valaki ne vándoroljon el szülőfalujából: az első a lakhatás kérdésköre, melyhez szorosan kapcsolódik a jövedelemé, és ezekhez pedig szorosan kötődik a szolgáltatások elérhetősége és a közösségmegléte .
„Jelenleg leginkább a jövedelem kérdésköre és a szolgáltatások elérhetősége hibádzik. Az utóbbiban a közösségi közlekedésnek van nagy szerepe, de kistelepüléseken is elég szépen vásárolják az autókat, így az ennek való kitettség változik, inkább az idősebb lakosságot érinti. Azzal ugyanis, hogy kevesebben veszik igénybe a közösségi közlekedést, az üzemeltető cégek leépítenek.
A jövedelem a leghangsúlyosabb: attól, ha egy faluban van orvosi rendelő, felújítanak egy utat vagy elvezetik a belvizet, a megélhetés még nincs biztosítva. Ez az egész alfája és ómegája. A megélhetést, a jövedelmet kell biztosítani ahhoz, hogy ne legyen elvándorlás” – vélekedik Schmidt Jenő.
Úgy vélik, járásonként kell megvizsgálni, hogyan lehet biztosítani az elvándorlás leállítását. Ez nagy munka, 2700 5000 fő alatti település van Magyarországon, ami területileg 75-80 százalékot jelent az országban. A munka egyszerre nem, csak módszeresen mehet, ezért örülnek, hogy a Magyar Falu Program fejlesztései elindultak és fennmaradnak legalább 10 évig, de most kellene belevágni a bonyolultabb feladatba, és együtt kezelni a közszolgáltatásokat és a jövedelemszerző képességet – mondta a TÖOSZ elnöke.
A külföldre vándorlás is gond
A kistelepüléseken a nyugati országokba történő kivándorlás is komoly probléma: sok faluból költöznek nyugatabbra fekvő országba a családfők, hogy később minden szerettüket is magukkal vigyék. Schmidt Jenő szerint ez ellen muszáj tenni valamit.
„Az európai minimálbér gondolatán mindig mosolygunk: a gazdaságból kell a pénznek jönnie, mert a mesterségesen kapott jövedelmek mindig hamar elinflálódnak. Ránézésre valóban nem lehet versenyezni azzal, hogy Németországban vagy Ausztriában 1800-2000 eurót lehet keresni és a lakhatás is biztosítva van. Ez 700 ezer forintot jelent, amint Magyarországon egy nagyobb városban sem lehet megkeresni.
Nem is ez a cél, hanem hogy valaki ennek a hatvan százalékát megkereshesse itthon. Abból meg tud élni. Ennek is van egy origója: a nagyobb iparterületekhez kénytelenek lesznek lakhatási lehetőséget építeni, bejárást könnyebbé tenni úgy, hogy az ember utána haza tudjon menni. A falvak 30 kilométeres körzetében kellene munkalehetőséget nyújtani, és ezt jelenleg csak a kormány tudja megcsinálni” – mondja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.Schmidt Jenő szerint jelenleg azért is mennek sokan külföldre, mert hiába kereshetnek 300-400 ezer forintot egy nagyvárosban, ha albérletre kell utána a pénz jelentős részét költeniük: inkább külföldre indulnak ehelyett.
A nyugati öregedő társadalmakban a kétkezi munkára van igazán nagy igény, a hazatérésre pedig nem nagyon várható hajlandóság addig, amíg a falvakba visszatérve továbbra sincsen munkalehetőség: Schmidt Jenő szerint a sztenderd programok ezért nem tudnak megoldást adni, nagyobb ívű beruházásokra való hajlandóság szükséges.
Településszerkezet [statisztikai háttér] Magyarország településeinek harmada 500 főnél kisebb lélekszámú aprófalu, melyekben a népesség mindössze 3 százaléka él.
Erős a koncentráció, a magyarok 70 százaléka városokban lakik, ötöde a fővárosban.
2019 januári állapotok szerint a legkisebb népességszámú falvakban mindössze 10 fő élt, míg Budapesten 1,7 millió.”
Forrás:
Schmidt Jenő: négy tényező javításával lehetne megállítani a falvak elnéptelenedését; InfoRádió; 2021. január 17.
Közigazgatási, politikai informatika
Ismét elérhető a megújult KSH-Elektra (IFORM) rendszer, 2021.01.14.
„Tisztelt Adatszolgáltató Partnerünk!
Tájékoztatjuk, hogy ismét elérhető a megújult KSH-Elektra (IFORM) rendszer. A rendszer korábbi leállása alatt esedékes adatfelvételek módosult beküldési határideje a következő linken érhető el: http://www.ksh.hu/sajtoszoba_kozlemenyek_tajekoztatok_2020_11_27.
A rendszer által támogatott böngészők: Mozilla Firefox 56+, Google Chrome 49+. Amennyiben az Ön gépén nincs ilyen verziójú böngésző, kérjük, szíveskedjen intézkedni annak telepítéséről / frissítéséről, melyhez segítséget az alábbi linkeken talál:
- Mozilla Firefox:https://www.mozilla.org/hu/firefox/new/
- Google Chrome:https://www.google.com/intl/hu_hu/chrome/
Minden további kérdéssel kapcsolatban munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére a 06 80 200-766/4-es melléken ingyenesen hívható zöld számon.
Köszönjük türelmét és együttműködését.”
Forrás:
Ismét elérhető a megújult KSH-Elektra (IFORM) rendszer, 2021.01.14.; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. január 14.
Informatika, távközlés, technika
A kvantumszámítógépek prioritássá válnak Németországban
„Az ország méltó vetélytársává akar válni az USA-nak, 2 milliárd eurót költenek erre.
A gazdasági és a tudományos élet szereplői is nyomást gyakorolnak a német kormányra azért, hogy az országban öt éven belül jelenjenek meg ezek az eszközök. Egy szakértői testület bemutatta a német kancellári hivatalnak azt az ütemtervet, amelyből kiderült, hogy az európai uniós állam miként építhet meg egy kvantumszámítógépet.
A grémiumot Peter Leibinger, a Trumpf nevű cég fejlesztési vezetője és Stefan Filipp professzor, müncheni fizikus irányítja, a tagok között pedig megtalálhatók az olyan óriáscégek, mint a BASF, a Bosch és a Volkswagen munkatársai. Leibinger hangsúlyozta, hogy ha az ipar, a tudomány és az oktatás erős partnerei együttműködnek, akkor a német ipar tíz éven belül vezető lehet ezen a területen és öt esztendőn belül elkészülhet az első német versenyképes és bővíthető kvantumszámítógép.
A német nagykoalíció a konjunktúraprogramjában a kvantumtechnológia támogatására 2 milliárd eurót különített el. A McKinsey az aktuális tanulmányában ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Németország ezzel a csomaggal lazán lépést tarthat az olyan vetélytársaival, mint az Amerikai Egyesült Államok. A kérdés, ahogy ilyenkor lenni szokott, inkább az, hogy az összeget mennyire sikerül hatékonyan felhasználni.
Jelenleg a területen az USA azért piacvezető, mert olyan óriáscégek is foglalkoznak a fejlesztésekkel, mint a Google és az IBM. Ezzel szemben Németországban a szoftveres oldal, például a kapcsolódó algoritmusok fejlesztése volt eddig a középpontban. Az ágazatban a startupok területén is az USA és Kanada vezet. Európa ettől függetlenül jó pozícióban van, de szükség lenne az összefogásra és egy közös vízióra, csak így lehetne ugyanis a szükséges szoftver- és hardverszakértelmet egyesíteni. Ebben a folyamatban főszerepet kell szánni az Atos francia IT-konszernnek, amely egyike a terület vezető európai képviselőinek. ”
Forrás:
A kvantumszámítógépek válnak prioritássá Németországban; SG.hu; 2021. január 16.
Társadalom, gazdaság, művelődés
Európai polgári kezdeményezés, állampolgári mozgalom a Nagy Testvér ellen
„Talán mindenki emlékszik George Orwell 1984 című disztópiájára. Az 1948-ban született mű 1984-re olyan technikai fejlettséget feltételezett, amelynek eredményeként a diktátor mindenki életében közvetlenül jelen tud lenni, és mindenki életét közvetlenül tudja ellenőrizni. Alig tévedett a szerző: ha nem is a huszadik század végére, de a huszonegyedik század elejére valós veszéllyé vált az állampolgárok tömeges megfigyelése. Most egy európai polgári kezdeményezés indult ennek megakadályozására.
Az Európai Bizottság január 7-én hozta meg azt a döntését, amivel nyilvántartásba vette „A biometrikus alapú tömeges megfigyelési gyakorlatok tilalmára irányuló civil társadalmi kezdeményezés” elnevezésű európai polgári kezdeményezést. Most a kezdeményezés elindítóin a sor: hat hónapon belül el kell indítaniuk az aláírásgyűjtést akciójuk támogatásához. Egy éven belül legalább hét tagállamból összesen legalább egymillió érvényes aláírást kell összegyűjteniük. Az aláírások összegyűjtését és hitelesítését követő hat hónapon belül az Európai Bizottságnak érdemben kell reagálnia a kezdeményezésre. Akár helyt ad neki, akár elutasítja, döntését indokolnia kell.
Az európai polgári kezdeményezést a Lisszaboni Szerződés vezette be az európai belpolitikába, és gyakorlatilag 2012 óta létezik. Célja, hogy azzal, hogy közvetlen kapcsolatot teremt az állampolgárok és a közösségi politikai tér között, orvosolja a demokratikus deficit egyik területét, és hozzájáruljon az úgynevezett polgárközeli Európa megteremtéséhez. 2012 májusában indult el az első olyan európai polgári kezdeményezés, amely sikeres tudott lenni. Ennek tárgya a vizek és szennyvízhálózatok mentesítése a belső piaci szabályok és a liberalizáció alól, és azok közjóvá minősítése. Az Európai Bizottság 2014 márciusában reagálat pozitívan a kezdeményezésre, és kezdte meg azt a jogalkotási munkát, amellyel az akció a célját az európai szinten eléri.
A sikeresnek tűnő kezdet ellenére az európai polgári kezdeményezés mindeddig nem tudta forradalmasítani az európai döntéshozatali gyakorlatot. 2012 óta összesen hetvenhat európai polgári kezdeményezés indult, ezekből mindössze négy jutott el odáig, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon vele. Ezek közül kettő esetében – a már említett vízzel kapcsolatos, illetve a glifozát betiltását célzó kezdeményezésnél – mutatott támogató hozzáállást, míg a másik kettőt – az emberi embriók kísérleti felhasználásának és az állatkísérletek betiltását célzót – elutasította.
A még folyamatban lévő – azaz vagy az aláírás fázisában, vagy a bizottsági reagálás szakaszában – európai polgári kezdeményezések közül kettőnek is van jelentős magyar érdekeltsége. Az Európai Unió nemzeti és nyelvi kisebbségeinek védelmét célzó Minority SafePack 1.123.422 aláírójával már arra vár, hogy az Európai Bizottság érdemben is foglalkozzon az üggyel, míg a „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című polgári kezdeményezés – amelyről mi is írtunk itt – még az aláírásgyűjtés fázisában van.
A most bejegyzett kezdeményezés célja a biometrikus alapú tömeges megfigyelés és adatrögzítés betiltása. Megítélésük szerint a biometrikus alapú tömeges megfigyelési rendszerek – például a köztéri kamerák – minden állampolgárral potenciális bűnözőként bánnak, az adatrögzítési és arcfelismerési rendszerek pedig súlyos emberi jogi sérelmeket okoznak. Éppen ezért ezek betiltását szolgáló jogi háttér megteremtésére szólítják fel az európai döntéshozókat.
Ma még megjósolhatatlan, hogy a kezdeményezők össze tudják-e gyűjteni a szükséges mennyiségű aláírást a rendelkezésre álló határidőn belül. A koronavírus-járvány okozta nehézségekre reagálva ugyan az Európai Bizottság meghosszabbította a határidőket, azonban így is meglehetősen nehéz lesz a mostani körülmények között mozgósítani az európai polgárokat.
Forrás:
Állampolgári mozgalom a Nagy Testvér ellen; Navcsics Tibor; Ludovika.hu; 2021. január 11.
A cikk megjelenése után derült ki, hogy az Európai Bizottság elutasító volt a Minority Safe Pack kezdeményezéssel szemben: Európai polgári kezdeményezés: Az Európai Bizottság válasza a „Minority SafePack” kezdeményezésre; Európai Bizottság; 2021. január 15.
Már 2 milliárd forint kockázati tőkét helyezett ki a Digitális Jólét Program
„ Az MKB csoport tagjaként a SOLUS Capital tőkealap-kezelő már kétmilliárd forint tőkét helyezett ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium Digitális Jólét Programjában (DJP) – közölte az MKB Bank Nyrt. az MTI-vel kedden.
A mintegy 8 milliárd forint keretösszegű program a magas növekedési potenciállal rendelkező hazai kkv-k és startupok támogatását tűzte ki, amelyek a versenyképességüket erősítő és a program stratégiai célkitűzéseihez illeszkedő digitális fejlesztéseket valósítanak meg – írták a közleményben.
A SOLUS Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2018 óta van jelen a kockázati tőkebefektetési területen, ahol a korai, növekedési, valamint érett szakaszban lévő innovatív cégek fejlesztését kívánja felgyorsítani tőkebefektetés, szaktanácsadás, valamint szinergikus kapcsolatokkal.
Tőkejuttatást azok a cégek kaphatnak, amelyek olyan digitális fejlesztést hajtanak végre, amelynek hatására a velük üzleti kapcsolatban levő vállalkozások digitalizációs fejlettsége is erősödik.
Közölték: 2020 február óta tizenegy cég kapott a digitális innovációt támogató befektetést a SOLUS Capital közreműködésével.
A befektetésben részesülő cégek között megtalálható érintésmentes vendég érkeztetéssel, fogtechnikai laborok digitalizációjával, személyes diabétesz asszisztenssel, blockchain alapú termék nyomkövetésével és tanúsítvány validációjával, vagy tarifacsomagok használati szokások alapján történő összehasonlításával, online hitelezési platformmal, orvostechnológiai és oktatási digitalizációs platformmal, gammakésalapú orvostechnológiával, innovatív ügynökségi szoftvercsomaggal, építőipari digitális tereplogisztikával és adatbankkal foglalkozó vállalkozás is – írták.
Bánfi Zoltán, a SOLUS Capital vezérigazgatója a közleményben elmondta: terveik között szerepel további kockázati- és magántőke alapok felállítása a teljes vállalkozói ökoszisztéma tőkeági finanszírozásának elősegítésére.”
Forrás:
Már 2 milliárd forint kockázati tőkét helyezett ki a Digitális Jólét Program; Infotér/MTI; 2021. január 13.
Stratégiai tervezés technológiai eszközökkel – egyensúly a stabilitás és agilitás között
„A Deloitte Tech Trends már tizenkét éve elemzi a technológiai szektor globális fejlődését. A kiadvány azokat a piacot formáló aktuális trendeket foglalja össze, melyek meghatározhatják a vállalatok számára a következő évek fejlődési irányait. A 2021-es Deloitte Tech Trends kilenc kiemelt trendet dolgoz fel, cikksorozatunk első részében a stratégiai tervezést mutatjuk be.
Agilitásra optimalizált, technológiára támaszkodó üzleti stratégia
„Napjaink folyamatosan változó üzleti környezete új elvárásokat fogalmaz meg a stratégiaalkotás számára is, hiszen a korábbi statikus megközelítések hátráltatják a versenyképességet. A megfelelő dinamika kialakítása és fenntartása nem csupán a stratégia létrehozásakor, hanem annak teljes életciklusa során feladat: ennél fogva a stratégia megléte nem garancia a sikerre, a végrehajtás is legalább ennyire kritikus tényező, amely a részstratégiák folyamatos nyomon követését és finomhangolását igényli. A Deloitte tavalyi stratégiai felmérésének válaszadói közül 45 százalék évente, 23 százalék kétévente, 22 százalék pedig csupán háromévente frissíti stratégiáját, míg 10 százalék még ennél is ritkábban, vagy egyáltalán nem teszi ezt meg. A teendők időbelisége mellett a stratégiákat befolyásoló alaptényezők is változnak, már nem csupán a belső képességeket és külső környezeti hatásokat foglalják magukban, hanem kiterjednek a technológiára is”, foglalta össze a tanulmány első, stratégiáról szóló előrejelzését Szathmáry András, a Deloitte Technológiai tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.
A technológia azonban nemcsak egy újabb stratégiai fókuszterület a vállalatok számára, hanem a siker kulcsa is lehet a versenytársakkal folytatott küzdelemben. A fentebb hivatkozott stratégiai felmérés során a megkérdezett stratégiaalkotók 70 százaléka a diszruptív technológiai fejlődéshez történő alkalmazkodást jelölte meg a fenntartható fejlődés elengedhetetlen elemeként. A témakörben rejlő potenciált jelzi, hogy ezzel szemben csupán 13 százalékuk tudta magabiztosan kijelenteni, hogy vállalata készen is áll egy ilyen irányú fejlődésre.
Kulcsszerepben az informatikai vezetők
Ahogy a technológia, úgy az informatikai vezetők szerepe is ugrásszerűen megnőtt: a korábbi szolgáltató pozícióból üzleti partnerré, ezen túl pedig hajtóerővé válnak. A Deloitte és a Wall Street Journal által végzett közös felmérés szerint a vállalatvezetők 40 százaléka az informatikai vezetőt (CIO) jelölte meg az üzleti stratégia legfőbb motorjának, ami magasabb hányadot tesz ki, mint az összes többi vezető együttesen.
A súlypont eltolódásból fakadóan vitán felül áll, hogy a stratégiaalkotóknak szorosan együtt kell működniük az informatikai vezetőkkel, hogy biztosítható legyen a vállalati stratégiát támogató technológiai háttér, illetve az informatikai vezetők közvetlen ismeretekkel rendelkezzenek a vállalati stratégiáról a napi döntések meghozatala során. Az üzleti és technológiai stratégiák közötti választóvonal elmosódik, az információáramlás elengedhetetlen, az izolált stratégiaalkotás és végrehajtás helyett így az együttműködés kerül a középpontba, melynek sikeréhez hat alappillért határoztak meg:
1. Stratégiai fókuszú vezetés. Titulustól függetlenül elengedhetetlen egy erős, C-szintű stratégiai vezető, aki az informatikai vezetővel együttműködve képes a felsővezetés víziójának megvalósítására. A napi akadályokon és kihívásokon felülemelkedve a stratégiai kihívásokat keresi és támogatja az ehhez illeszkedő technológiai döntések meghozatalát.
2. Technológiai érzékkel rendelkező felsővezetés. Átfogó technológiai ismeretekkel rendelkező vezetői réteg, melynek tagjai értik és ismerik azokat a technológiákat, amelybe a vállalatnak be kell ruháznia a versenyelőny megszerzéséhez. Nem csupán az ismert platformok bevezetését, hanem a kezdeti fázisban levő megoldások tesztelését is támogatják, ugyanakkor képesnek kell lenniük a projekteket alátámasztó feltételezések megkérdőjelezésére is.
3. Üzleti érzékkel rendelkező technológiai vezetés. Az üzlet-IT együttműködés sikeréhez az informatikai vezetőknek is ismerniük és érteniük kell az üzleti célokat. Stratégiai partnerként kell segíteniük a menedzsmentet az új technológiák kutatásában, a vállalati és technológiai stratégiák illesztésében, amihez a CEO/CSO aktív támogatása is elengedhetetlen.
4. Jól illeszkedő technológiák és partnerek. Hangsúlyt kell helyezni az előkészítésre és különös gondossággal eljárni a technológiai platformok és a szállítói ökoszisztéma kiválasztásakor, fókuszban tartva a stratégiai megfelelést. Vizsgálni kell a partnerek motivációit, céljait, ezek illeszkedését a vállalati jövőképhez, de mérlegelni kell azt is, hogy az együttműködés az iparági know-how elszívásával konkurenssé teheti-e az adott partnert?
5. Stratégiai feltételezések meghatározása és azok folyamatos felülvizsgálata. A stratégiaalkotás hátterét alapfeltételezések képezik, melyek helyes meghatározása kritikus fontosságú. Átgondolt, körültekintően választott feltételezésekre szabad csak stratégiát építeni, mert az itt elkövetett hibák aláaknázhatják a stratégia későbbi végrehajtását vagy akadályozhatják a fejlődést.
6. Agilis finanszírozás. A vállalati stratégia gyors változásaihoz történő alkalmazkodás a pénzügyi tervezés és finanszírozás oldaláról is komoly kihívást jelent. A pénzügyi vezetőknek ügyelniük kell rá, hogy a költségkeretek határozottak és transzparensek legyenek, ugyanakkor indokolt esetben rugalmas átcsoportosítással módosítható legyen a költségvetés.
Egyensúly kell a stabilitás és agilitás között
Az elmúlt évtizedben a technológiai stratégiák kialakítása a korábban megszokott statikus-bináris döntéshozatalhoz képest jóval összetettebbé vált. A gazdaság gyorsulásával és az élénkülő, folyamatosan újuló trendekkel párhuzamosan egyre lényegesebb kérdéssé válik a döntéshozók körében a stratégia rugalmassá tétele. A stratégiaalkotás ugyanakkor természetéből fakadóan hosszútávú gondolkodást igényel – a túl gyorsan és flexibilisen változó célrendszer sem hatékony, nem jelöl ki egyértelműen követhető irányvonalat a vállalat számára. Szükség van bizonyos mértékű stabilitásra az agilitás mellett, így a stabilitás-agilitás közti egyensúly megtalálása lett a stratégiaalkotók egyik legfőbb feladata.
Ezen egyensúly keresése közben egyre inkább felértékelődik a stratégiát formáló technológiai eszközök szerepe, amelyek a humán képességek korlátjain túl lehetővé teszik óriás adathalmazok vizsgálatát, összefüggések keresését, elemzések, szimulációk futtatását. Ehhez már rendelkezésre állnak olyan fejlett platformok, melyek emelt szintű analitikát, automatizációt, mesterséges intelligenciát, gépi tanulást alkalmaznak a jövőbeli forgatókönyvek minél pontosabb szimulációjára. Funkciójukat tekintve három nagy csoportra oszthatók ezek az eszközök:
- A stratégiai erők azonosítását támogató megoldások a környezeti trendeket figyelik, a stratégiai feltételezéseket megkérdőjelező vagy megerősítő indikátorokat gyűjtik, elemzik és értékelik, lefedve a társadalmi, politikai, jogi változásokat, a fogyasztói igények és költségstruktúra alakulását.
- A stratégiai döntések hatáselemzését támogató megoldások elősegítik a különböző szcenáriók analízisét, potenciális kimenetek tesztelését. A szimulációkon keresztül rálátást nyújtanak lehetséges következményekre, még nem ismert tényezőkre és alternatív stratégiai döntésekre.
- A végrehajtást és a kimenetek monitorozását támogató analitikai eszközök figyelik a belső és külső célok teljesülését, információs hátteret biztosítanak a menedzsment számára a döntéshozatalra, a stratégiai elvárásoktól való eltérések kezelésére.
„A módszertanok és megoldások széles választéka azonban nem garantálja önmagában a versenyelőnyt: a siker abból ered, hogy mely eszközöket, hogyan, mikor és milyen céllal alkalmaznak a vállalatok. A haladó stratégiaalkotóknak a vállalat jelenlegi képességein túlra kell tekinteniük, hogy felismerjék a jövőbeli technológiai lehetőségeket és megértsék, hogy ezek hogyan segíthetik sikerhez a vállalatot. Az eszközök támogatást nyújtanak, biztosítják a fejlődés lehetőségét, de nem végzik el a stratégiai vezetők munkáját: a legfontosabb döntések, a fő irányvonalak kijelölése továbbra is az ő felelősségük marad – immáron az informatikai vezetők aktív részvételével” – emelte ki Szathmáry András.”
Forrás:
Stratégiai tervezés technológiai eszközökkel; IT Business/Deloitte; 2021. január 15.
Információ röviden
A héten olvastuk: digitális diplomácia – 2021. január 18.
A sas és a neurális hálózat – központi irányítás alatt az Egyesült Államok MI-stratégiája
A kormányváltáshoz kapcsolódó, emócióktól túlfűtött, példa nélküli erőszakos eseményekkel is kísért „őrségváltás” drámai epizódjai uralják egyelőre az Egyesült Államokról érkező híreket. E közben azonban fontos események is zajlanak a világ vezető hatalmának intézményrendszerében, amelyek jelentősen kihatnak majd a technodiplomácia globális szabályozási törekvéseire is.
A múlt héten hivatalosan is megalakult az Egyesült Államok Nemzeti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Hivatala. A téma központi fókuszát az is jól mutatja, hogy ez a fontos stratégiai irányító szervezeti egység a kormányzat szívében, azaz közvetlenül a Fehér Ház irányítási struktúráihoz kapcsolódva kezdte meg működését. A Fehér Ház Tudomány- és Technológia politikai Hivatala (OSTP) által életre hívott új szervezet fogja koordinálni és felügyelni az Egyesült Államok kormányzatán belüli valamennyi Mesterséges Intelligencia témájú kezdeményezést. Az új szervezet (amelynek címerpajzsán az amerikai államot megtestesítő sas látható, egy szimbolikus neurális háló közepén) elsődleges felelőssége az USA Mesterséges Intelligencia stratégiájának végrehajtatása. Ennek szellemében központi koordinációs és együttműködési csomópontként segíti elő az MI-kezdeményezések, fejlesztések kormányközi összehangolását. Ugyanakkor messze több lesz a minisztériumok közötti egyeztetések fórumánál: hatókörébe tartozik ugyanis a magánszektor, illetve a kutatási szféra Mesterséges Intelligencia kezdeményezéseinek összehangolása a kormányzati kezdeményezésekkel, szakpolitikákkal. És még egy kulcsterület: a Mesterséges Intelligencia kutatások, fejlesztések és alkalmazások nemzetközi keretrendszereinek alakítása, azaz az amerikai MI-témájú technodiplomácia szervezése és működtetése.
Donald Trump elnöksége alatt közvetlenül a Fehér Ház Tudomány- és Technológia politikai Hivatala felelt a Mesterséges Intelligencia terület globális szabályozását és kormányzását célzó nemzetközi együttműködésekért. Ennek keretében a hivatal technodiplomáciai tevékenysége figyelemre méltó eredményeket is elkönyvelhetett. A Fehér Ház tudományos főtanácsadója, Michael Kratsios aktív szerepet vállalt abban, hogy 2019-ben sikerült tető alá hozni az OECD MI-etikai irányelveiről szóló párizsi megállapodást. Hasonlóan fontos szerep jutott a hivatal helyettes vezetőjének, Lynne Parkernek, aki egyébként már a korábbi, Obama-kormányzat alatt is a Fehér Ház tudománypolitikai szervezetében szolgált. A hírek szerint oroszlánrésze volt abban, hogy végül az Egyesült Államok is csatlakozott a Mesterséges Intelligencia Globális Partnerséghez (GPAI), ami elsősorban a nyugati világ országainak MI-erőfeszítéseit igyekszik összefogni, nem titkolt módon a kínai Mesterséges Intelligencia térhódítás visszaszorítása célzatával. Az USA nemzetközi MI-szerepvállalásának tervezett erősítésére utalhat az, hogy a most létrehozott Nemzeti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Hivatal élére is a jelentős technodiplomáciai tapasztalatokkal rendelkező Parkert nevezték ki. A hamarosan hivatalba lépő Biden-kormánytól általában is az USA nemzetközi szerepvállalásának erősítését várják a szakértők, ugyanakkor érdemes arra is emlékezni, hogy Biden a tudományfejlesztésre, és ezen belül a Mesterséges Intelligencia terület támogatására határozott ígéretet tett. Mire hivatalba lép, az ehhez szükséges központi koordináló egység is rendelkezésére áll majd.
What this bald eagle and neural network depiction have to do with future US AI strategy; Khari Johnson; Venturebeat; 2021. január 12.
PÁR MONDATBAN – TOVÁBBI HÍREK, OLVASMÁNYOK, ADATOK
Egy birodalom peremén: Hong Kong és a városdiplomácia lehetőségei
Az elmúlt években többször is beszámoltunk a digitális technológiák segítségével önálló „műveleti területté” váló paradiplomácia témáiról. A rohamosan átrendeződő hatalmi struktúrákkal rendelkező világban a diplomáciai tevékenység hagyományos (és jogi értelemben is bevett) aktorai, a szuverén államok mellett egyre nagyobb teret kapnak ugyanis más, jellemzően „szub-állami” szereplők is. Az ilyen – nemzetközi jogi értelemben önálló szuverenitással tehát nem rendelkező – szereplők körében elsősorban a regionális entitásokat (föderációkon belüli szövetségi államokat, önkormányzati régiókat), illetve nagyvárosokat találunk. Részben a hagyományos hatalmi kötelékszerkezetek átalakulása, részben a jelentős urbánus központokhoz kötődő erőteljes gazdasági fejlődés, részben pedig az információs-és kommunikációs technológiák fejlődése mozdítja ezeket a nem-állami hatalmi-igazgatási-társadalmi szereplőket arra, hogy önálló kapcsolatrendszereket építsenek ki és működtessenek a nemzetközi térben. A The Hague Journal of Diplomacy legutóbbi számában Hong Kong városdiplomáciai tevékenységét mutatja be átfogó igénnyel. Fókuszában (ami a város különleges jogi státuszát tekintve szinte adja magát) a paradiplomáciai tevékenységek nemzetközi jogi lehetőségeinek elemzése áll. Hong Kong, bizonyos értelemben, a paradiplomácia legígéretesebb területei közé számíthat: a város (amit a mai napig gyakorta említenek „városállamként” a sajtóban) nem önálló szuverenitással rendelkező entitás – ami jól tükröződik az elmúlt év társadalmi-politikai feszültségein, és az azokat kísérő jogalkotási tevékenységen. Ugyanakkor Hong Kong a térség (és sok szempontból az egész globális világgazdaság) egyik meghatározó központja, pénzügyi motorja. Nemzetközi kapcsolatépítése ráadásul jelentős hagyományokra tekinthet vissza.
At the Edge of the Empire. Mapping the Law of Hong Kong’s Paradiplomacy; Jason Ho Ching Cheung; The Hague Journal of Diplomacy; 2020 Issue 15, 211-251
FiveEyes a diplomáciában: az angol-szász szövetség új dimenziója
Az „Öt szem”, azaz angol nevén a „FiveEyes” kétségtelenül korunk egyik legkülönösebb nemzetközi együttműködési formációja. A nemzetközi életben a multilaterális kapcsolódás és intézményműködtetés egészen unikális esete, amely szinte minden szempontból erős specifikumokat mutat fel. Tartalmát tekintve elsősorban államok közötti hírszerzési együttműködésnek, egyfajta információs csereszervezetnek nevezhető. Fontos megkülönböztető jegye ugyanakkor az, hogy kizárólag a Föld (jelentősebb) angol nyelvű országai kapcsolódnak össze ebben a módfelett exkluzív szervezetben. A különös tartalmú és jellegű nemzetközi kapcsolódás gyökerei a II. világháború szövetséges államainak együttműködéséig nyúlik vissza. A háború lezárultával és egyben a hidegháborús konfrontáció gyors kibontakozásával egy időben helyeződött új, multilaterális (ám ugyanakkor titkos) szerződéses alapokra az elektronikus hírszerzési együttműködés az USA és Nagy-Britannia között. Az együttműködés hamarosan kibővült az angol-szász világ többi államával, Kanadával, Ausztráliával és Új-Zélanddal. Az együttműködés szoros, sőt szinte intim jellegét jól mutatja, hogy ezek az államok nem csupán hírszerzési anyagokat cserélnek, hanem nyers hírszerzési adataikat is a többiek rendelkezésére bocsátják. Az információ-forrásaikra féltékenyen őrködő hírszerző szervezetek körében több mint szokatlan az ilyen szoros együttműködés. Ennek mélységét mutatja az is, hogy a FiveEyes az elmúlt évtizedekben a nyugati világon belül is többször alkotott különálló tömböt. Egyes elemzők úgy vélik, hogy az Európai Unióról a Brexittel leváló Nagy-Britannia egyik természetes geostratégiai iránya lehet az Öt szem” szövetség. Az egyébként is számtalan regionális és globális pólus köré rendeződő, és inkább ügyszövetségeket, semmint hidegháborús „tömböket” formáló multipoláris világrendben a FiveEyes természetes „pólusképző” potenciálokkal rendelkezik: a biztonsági terület immár generációkra visszatekintő, jól bejáratott intézményrendszere, együttműködési mechanizmusai és csatornái jó alapot teremthetnek egy funkcionálisan kiterjedő Öt szem szövetségnek. Az elmúlt hónapokban már felmerültek bizonyos jelei az angol-szász ügykoalíció nemzetközi fellépéseinek koordinálására – elsősorban és egyértelműen az egyes számú geopolitikai riválisként azonosított Kínával szemben. Most újabb lépést tettek az együttműködés erősítésének az útján. Közös nyilatkozatban ítélték el Hong Kong-i aktivisták közelmúltbeli letartóztatását. Az akció azt mutatja: az egységes diplomáciai fellépés (nyomásgyakorlás) lehet az angol-szász együttműködés következő terepe.
Hong Kong security law being used to ’eliminate dissent’ say US, UK, Australia and Canada; The Guardian; 2021. január 10.
Irán a nanotechnológiai kutatások élbolyában
A nanotechnológia kutatásoknak biztosított prioritásnak köszönhetően Irán most már tartósan a világ öt vezető tudományos-fejlesztési hatalma közé számít ezen a kulcsfontosságú technológiai területen. Az erős közel-keleti regionális hatalmi ambíciókat dédelgető ország kutatóintézetei mintegy 11 és fél ezer nanotechnológiai témájú publikációval jelentkeztek az elmúlt év során, amivel a világ kutatási ranglistáján a figyelemre méltó 4. helyet biztosították Iránnak ezen a területen. Az erőkoncentráció fokát jól mutatja, hogy ez a publikáció mennyiség nagyjából az egy negyedét teszi ki a 2020-ben megjelentetett iráni tudományos szakmunkáknak. A Modern Diplomacy elektronikus folyóiratban most megjelentetett körkép, amely döntően a Web of Science (WoS) nyilvános adatbázisainak elemzése alapján igyekszik bemutatni a világ nanotechnológiai fejlesztési erőfeszítéseinek élvonalát, a következő rangsort állítja fel: a vezető szerep – itt is – egyértelműen Kínáé, amely a nanotechnológiai tudományos publikációk 40%-át (mintegy 78000 cikk és tanulmány) mondhatta magáénak 2020-ban. A második helyen az Egyesült Államok áll, valamivel több, mint 24000 tudományos publikációval. India a 3. helyezett (a publikációk 9%-ával), és valamivel mögötte a nanotechnológiai témájú tudományos publikációk 6%-ának kibocsátásával Irán áll. Az élbolyhoz sorolható még ezen kívül Dél-Korea és Németország.
A most kezdődő évtized egyik fejlesztési kulcsterületeként számon tartott nanotechnológia terén Irán 31 egyeteme és önálló intézete kapcsolódott be a kutatási tevékenységekbe. A termelés szférájában a már említett WoS adatbázis 227 olyan iráni vállalatot jegyez (elsősorban a textilipar, a gyógyszergyártás, a háztartási elektronika és az autógyártás területéről), amely valamilyen nanotechnológiát épít be termékeibe. E számok is azt mutatják: Irán geopolitikai középhatalmi törekvéseinek megalapozására szisztematikusan erősíti az ország tudományos kutatás-fejlesztési kapacitásait, elsősorban az ún. „jövőtechnológiák” (Mesterséges Intelligencia, robotika, nanotechnológia, kvantumszámítás) területén.
Iran among five pioneers of nanotechnology; Mehdi Garshasbi; Modern Diplomacy; 2021. január 11.
Összeállította és szemlézte: dr. Nyáry Gábor
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]Ajánlati/Részvételi felhívás
Parkolási szoftver beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/6
Közzététel dátuma: 2021.01.11.
Ajánlatkérő: Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.08.
Kerületi parkolóhelyek száma jelenleg: 6.707 db, fővárosi parkolóhelyek száma jelenleg: 532 db. Nyertes ajánlattevő feladata a Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros területén kialakított kerületi és fővárosi tulajdonú közterületi díjköteles várakozóhely üzemeltetésére irányuló szoftverszolgáltatás biztosítása.
Lásd bővebben
ASP iratkezelő szakrendszer L3 supp. és szak. tev
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/7
Közzététel dátuma: 2021.01.12.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.10.
Az ajánlatkérés célja, hogy az ASP Központon keresztül üzemeltetett ASP 2.0 projekt keretében résztvevő önkormányzatok (Műszaki leírás 3. sz. melléklet) számára Iratkezelő szakrendszer működése biztosított legyen a Műszaki leírásban foglaltak alapján.
A beszerzés tárgya, Ajánlattevő által ellátandó feladatok: Support feladatok, Szakértői támogatási feladatok
Az ASP rendszerhez jelenleg 3179 települési és 19 megyei önkormányzat csatlakozott, ebből 39 település interface-es formában, a végpontok száma 1318 darab
Lásd bővebben
SAP üzemeltetés-/fejlesztéstámogatási szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/7
Közzététel dátuma: 2021.01.12.
Ajánlatkérő: BKV Vasúti Járműjavító Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.02.08.
SAP üzemeltetés-/fejlesztéstámogatási szolgáltatások beszerzése 155.000.000,- Ft mértékű keretösszeg erejéig.
Lásd bővebben
Microsoft szoftver licencek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/10
Közzététel dátuma: 2021.01.15.
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.01.25.
562 darab licenc
Lásd bővebben
Tájékoztató az eljárás eredményéről
Tájékoztató az eljárás eredményéről – MS licenc
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/6
Közzététel dátuma: 2021.01.11.
Ajánlatkérő: NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: SYSInfo Rendszerinformatikai Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Microsoft licenc beszerzése
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 29.117.600,- Ft
Lásd bővebben
Nagy számítási kap. szerver és diszk alrendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/6
Közzététel dátuma: 2021.01.11.
Ajánlatkérő: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT
Nyertes ajánlattevő: Silicon Computers Számítógép Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) részére „Az energiaszektor számára készített speciális produktumok fejlesztésének dinamizálása, valamint az energiaszektor igényeit kiszolgáló időjárás előrejelzői rendszer módosítása és fejlesztése” az Innovációs és Technológiai Minisztérium által támogatott (EKPPF/758-5/2020-ITM_SZERZ) projekt keretén belül – Nagy számítási kapacitású szerver és a hozzá kapcsolódó diszk alrendszer beszerzése és üzembe helyezése, mely hosszútávon kielégíti a projekt által megkövetelt szakmai igényeket. A leszállításra kerülő szerver számítási kapacitása minimum 65TFlops.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 116.990.000,- Ft
Lásd bővebben
MS licencek EÜ projektekhez – CIS rész
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/6
Közzététel dátuma: 2021.01.11.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Kormányzati Adatközpontba kerülő felhő alapú működési környezet biztosításához Microsoft licencek biztosítása az EFOP-1.9.6-16-2017-0001 Elektronikus egészségügyi ágazati fejlesztések és a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2017-00051 Az egészségügyi ellátási rendszer pénzügyi irányítási és közigazgatási funkcióinak megújítása c. projektek vonatkozásában – CIS rész
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.494.320,- Ft
Lásd bővebben
Modulbeszerzés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/6
Közzététel dátuma: 2021.01.11.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: E-Consult 2000 Korlátolt Felelősségű Társaság
A Szent Margit Rendelőintézetben jelenleg alkalmazott HIS rendszer részét képező, egyes új funkcionalitással rendelkező modulok beszerzése és bevezetésük támogatása az „Egészséges Budapestért” program keretében.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 70.126.000,- Ft
Lásd bővebben
AP és RINA szoftverüzemeltetés
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/8
Közzététel dátuma: 2021.01.13.
Ajánlatkérő: EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Nyertes ajánlattevő: IC Kentaur Számítástechnikai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
AP és nemzeti referenciaalkalmazás (RÍNA) operációs rendszer és alkalmazás üzemeltetése. EESSI Nemzeti Hozzáférési Pont (AP) és Referencia Alkalmazás (RINA) üzemeltetési feladata; Közreműködés az Ajánlatkérő Service Desk feladatainak ellátásában
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.200.000,- Ft
Lásd bővebben
(EESSI (Electronic Exchange of Social Security Information). Szerk.)
HR folyamatok digitalizálása
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/8
Közzététel dátuma: 2021.01.13.
Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: BCS Fctry Korlátolt Felelősségű Társaság
Vállalkozási szerződés HR folyamatok digitalizálására a műszaki leírásban (szakmai specifikáció) szereplő követelmények figyelembevételével.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 183.645.950,- Ft
Lásd bővebben
Rendszertámogatásra irányuló szoftver szolgáltatás
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/8
Közzététel dátuma: 2021.01.13.
Ajánlatkérő: Újbuda Parkolásüzemeltető Nonprofit Korlátolt felelősségű társaság
Nyertes ajánlattevő: SESSIONBASE Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Kft.
Nyertes ajánlattevő feladata jelenleg 5600 db (amely várhatóan 10700 db-ra bővül) közterületi díjfizető várakozóhely üzemeltetésére/támogatására irányuló szoftverszolgáltatás biztosítása, mely területen Siemens Prisma 5 és Nort ParkSolar típusú parkolójegy-kiadó automaták működnek.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 117.000.000,- Ft
Lásd bővebben
Irodai programcsomag licencek biztosítása 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/8
Közzététel dátuma: 2021.01.13.
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
Irodai programcsomag licencek biztosítása 2021
620 db Microsoft Office Standard License/Software Assurance Pack OLV 1 License LevelD Additional Product 1Year Acquired year 1 szoftverlicenc beszerzése 3 éves időtartamú, halasztott fizetésű konstrukció harmadik (3.) éve vonatkozásában, a szoftverlicencekhez kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 44.602.800,- Ft
Lásd bővebben
Személyügyi nyilvántartó alkalmazásrendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/9
Közzététel dátuma: 2021.01.14.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: Qualisoft Számítástechnikai Műszaki Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság
Ajánlatkérő által ellátott intézmények humánpolitikai feladatainak ellátását támogató, a vonatkozó jogszabályokban (Műszaki leírás 3.1.1. pont), valamint az érintett intézmények (Műszaki leírás 5. pont) által meghatározott és a Műszaki leírásban ismertetett követelményeknek megfelelő köztisztviselői nyilvántartó humánpolitikai program (továbbiakban: Személyügyi Rendszer) és moduljainak biztosítása a hozzá szükséges licencekkel, jogszabálykövetéssel és támogatási feladatokkal.
1. Személyügyi rendszer (állami vezetői is): Alapmennyiség: Licenc 71 terminálra (3930 fő), Opcionális mennyiség: Licenc 21 terminálra (1160 fő); 2. Külügyi modul a személyügyi rendszerhez: Alapmennyiség: Licenc 6 terminálra (1620 fő), Opcionális mennyiség: Licenc 1 terminálra (270 fő); 3. KIRA interfész modul: Alapmennyiség: Licenc 1550 főre, Opcionális mennyiség: Licenc 450 főre; 4. Távollét kezelő modul (webes): Alapmennyiség: Licenc 1550 főre, Opcionális mennyiség: Licenc 450 főre; 5. Szabadság tervező modul: Alapmennyiség: Licenc 1550 főre, Opcionális mennyiség: Licenc 450 főre; 6. Humánpolitikai okiratkezelő modul: Alapmennyiség: Licenc 1550 főre, Opcionális mennyiség: Licenc 450 főre; 7. Gondozási mérnökóra: Alapmennyiség: 420 mérnökóra, Opcionális mennyiség: 80 mérnökóra
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.328.000,- Ft
Lásd bővebben
Parkolási Ellenőrzési és Ügyfélszolgálati Rendszer
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/9
Közzététel dátuma: 2021.01.14.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat
Nyertes ajánlattevő: ATLASZ INFORMATIKA ÉS VILLAMOSIPARI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ RENDSZERHÁZ KFT.;Atlasz Szoftver Fejlesztő és Kutató Intézet Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
Az Ajánlatkérő feladatellátásához szükséges Parkolási Ellenőrzési és Ügyfélszolgálati Rendszer parkolási díj és pótdíj igényérvényesítése tárgyában, fizetési meghagyásos (FMH) és végrehajtási (VH) eljárás elektronikus indítását támogató jogi modullal (FMH Modul) bővített verziójának az üzemeltetési, karbantartási, frissítési, fejlesztési, migrációs és minden egyéb, a program használatát támogató feladatainak ellátása.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.000.000,- Ft
Lásd bővebben
Tájékoztató az elj. eredményéről Deverto support
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/9
Közzététel dátuma: 2021.01.14.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DEVERTO Rendszertechnika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A támogatási szolgáltatás Ajánlatkérő Deverto rendszereire, a Deverto rendszerek alrendszereire és funkcióira terjed ki 12 hónap időtartamban. A támogatási szolgáltatást a szerződéskötéstől számítva jogfolytonosan kell biztosítani.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 256.350.000,- Ft
Lásd bővebben
Tájékoztató eljárás eredm. Hálózati logelemző eszk
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/10
Közzététel dátuma: 2021.01.15.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes ajánlattevő: EURO ONE Számítástechnikai Zrt.
Hálózati logelemző eszközök (2db) leszállítása és 36 hónapra szóló terméktámogatása (7/24 órás online support, Advanced Hardware Replacement (NBD), Firmware and General Upgrades).
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 21.261.456,- Ft
Lásd bővebben
Tájékoztató a KM01GEOS18 KM KM2 közbeszerzésekről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/10
Közzététel dátuma: 2021.01.15.
Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Nyertes ajánlattevő: GDi Magyarország Kft
Keretmegállapodás kötése a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezetfeladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények részére térinformatikai szoftverek beszerzése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére.
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 605.015.047,- Ft
Lásd bővebben
Szakirodalom
Jövőformálás előrelátó innovációs kormányzással
„Az elmúlt év november 16-án megjelent hírlevelünkben bemutattuk az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelyének (Observatory of Public Sector Innovation, OPSI) tanulmányát az előrelátó innovációs kormányzásról (Anticipatory Innovation Governance). Az OPSI értelmezése szerint az előrelátás olyan, a jövőre irányuló tudást jelent, amely segíti a kedvező jövőkép megvalósulása érdekében történő cselekvést. Az előrelátó innováció az ezen a tudáson alapuló olyan cselekvés, amelynek célja napjaink összetett, nagy kérdéseinek, valamint a jövő forgatókönyveinek feltárása, a velük való kísérletezés. Az előrelátó innovációs kormányzás pedig olyan széleskörű cselekvőképességet jelent, amely aktívan feltárja a lehetőségeket, kísérletezik és folyamatosan tanul.
Az OECD honlapján december 24-én megjelent, jelen írásban ismertetett tanulmány (Anticipatory innovation governance – Shaping the future through proactive policy making) ugyanezt a témakört taglalja, az előrelátó innovációs kormányzás alapkoncepciójának és főbb jellemzőinek bemutatása mellett esettanulmányok sokaságával illusztrálva azokat. Mint a szerzők rámutatnak, napjaink olyan kihívásai, mint az automatizáció, a klímaváltozás, a társadalom elöregedése, a világjárványok vagy a mesterséges intelligencia alkalmazása megjósolhatatlan és szándékolatlan következményekkel is járhatnak. A rendszerek összetettsége ma már nem kivétel, hanem szabály. Egy ilyen környezetben a reaktív megközelítés egyre kevésbé bizonyul hatékonynak. Egy válság kikényszeríthet ugyan újszerű és előremutató válaszokat, de ennek emberi és pénzügyi tekintetben egyaránt sokkal súlyosabb ára van, mint a válság előrejelzésének és az arra való felkészülésnek. Mint a COVID-19 járvány is világosan megmutatta, szükségünk van befektetni az előrelátás képességébe.
A kormányzatoknak új megközelítésre van szükségük a szakpolitika-formálásban, ami képessé teszi őket az összetett problémák és a bizonytalanságok új eszközökkel való hatékony megválaszolására. Ez a megközelítés jövő-orientált kell, hogy legyen, és magába kell foglalja az előrelátáson alapuló cselekvés-orientált innovatív funkciót is. Dacára annak, hogy az előrejelző eszközök növekvő mértékben épülnek be a szakpolitika-formálásba, a kormányzatok gyakran híján vannak annak gyakorlatias megértésétől, hogy miképpen lehet előre látni a bizonytalan jövőt, még inkább annak, hogy mit kellene tenni ma azért, hogy a folyamatok a kívánt eredményhez vezessenek.
A tanulmány bemutatja az előrelátó kormányzás koncepcióját, valamint azon feljövőben lévő gyakorlatokat, amelyekkel a kormányzat jól megalapozott kapacitásokat biztosít a bizonytalan jövővel kapcsolatos innováció ösztönzésére annak reményében, hogy az innovációs gyakorlat segítsen a bizonytalan jövő kívánatos irányú formálásában. Éppen ez különbözteti meg ezeket a jó gyakorlatokat a hagyományos előrejelzésektől: nem csak az a céljuk, hogy tudásunk legyen arról, mi fog történni, hanem hogy az innováción keresztül készüljünk is fel rá, és formáljuk azt. A szerzők az előrelátó kormányzás gyakorlatát hatalmas szakirodalmi anyagra (beleértve az OPSI által vezetett széleskörű szakmai vitát is) támaszkodva, a szakpolitika-formálásra irányuló kutatások kontextusában mutatja be. Rámutat, hogy ez a megközelítés milyen fordulatot jelent a folyamatokban: nem annyira a szakpolitikák határozzák meg a rendszeren belüli egyének és csoportok aktivitását, inkább az egyéni tapasztalatok járulnak hozzá a szakpolitikai hatékonysághoz. A kormányzat azzal kerülhet közelebb az ideális jövőhöz, hogy nem egyszerűen előrejelzi a lehetséges kimeneteket és alakít ki innovatív szakpolitikai megközelítéséket az ezekre adandó válaszra, hanem cselekszik is annak biztosítása érdekében.Az önvezető járművek, a mesterséges intelligencia, a biotechnológia és más nagyléptékű innovációk hatását nehéz előre jelezni. Ráadásul nem csak azt befolyásolja, hogy a közszolgálati rendszerek milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani, hanem azok igénybevételének módját is a „fogyasztói” oldalon. Ezek az innovációk nem szűkíthetők le a technológia területére, mivel a társadalom egészét átalakítják, tektonikus elmozdulást eredményezve olyan közéleti értékekben, mint az átláthatóság, a magánszféra védelme vagy az elszámoltathatóság, az üzleti és közszolgáltatásokban egyaránt. A hagyományos megközelítések, amelyek meghatározott szakterületeken megvalósuló célzott beavatkozáson alapultak vagy túlzott mértékben támaszkodtak szcenárió-alapú előrejelzésekre, inadekvátnak bizonyultak az előtérbe kerülő kihívások kezelésére, tekintve azok kiterjedtségét és komplexitását. Ugyan nem lehet minden válságot előre látni, de a kormányzatok újszerű módon dolgozhatnak a korai jelek felismerésén és az időben való felkészülésen. Növekvő igény van arra, hogy a közszférában olyan új módszerek, struktúrák és kapacitások épüljenek az előrelátás érdekében, amelyek nem csak megragadják az uralkodó trendeket és vázolják fel ezek alapján a jövőt, hanem befolyásolni is képesek a társadalmi-technológiai mozgásokat, és hozzákezdenek a víziók megvalósításához. A tanulmány az előrelátó innováció koncepcionális alátámasztását és fejlődését a közszféra OECD által kifejlesztett innovációs modelljének részeként mutatja be (amit említett korábbi hírlevelünkben ismertettünk), és konkrét példákon keresztül tárja fel, hogy ez a típusú innováció hogyan néz ki a kormányzati gyakorlatban.
Az előrelátó innovációs kormányzás alapvető feltételezése, hogy az ismeretlen területre való proaktív belépés jelenti a kulcsot annak megértéséhez és irányításához. Nem egyszerűen a bizonytalanság közbeni innovációt testesíti meg, hanem azt, hogy az innováció az egyik lehetséges módja az ismeretlen vizeken hajózásnak. Az összetett problémák jellemzője, hogy minden megoldási kísérlet magát a problémát is megváltoztatja; az előrelátó innovációs kormányzás lehetőséget nyújt arra, hogy ezt szándékoltan és rendszerszemléletben tegyük meg.
A tanulmány 1. fejezete részletesen kifejti, mi indokolja az újszerű szakpolitika-formálási megközelítést a komplexitás és bizonytalanság kontextusában, felvázolva egyben a hagyományos gyakorlatok korlátait is. A 2. fejezet leírja az előrelátó innovációt a közszféra innovációs modelljeinek részeként és bemutatja – számos konkrét példán keresztül – az előrelátó innovációs kormányzás ebből fakadó modelljét. A kulcsot ezekben az előrelátás és a cselekvés összekapcsolása jelenti. A 3. fejezet az előrelátó innovációt befolyásolni képes kormányzási mechanizmusokat vázolja fel, különös tekintettel az alábbiakra: az alternatívák feltárása és kísérletezés azokkal; értelmezés (sense-making); eszközök és módszerek, adatok és mérhetőség; szervezeti kapacitások; intézményi struktúrák. A hatósági környezethez, az előrejelző innovációhoz szükséges engedélyekhez és célmeghatározásokhoz kapcsolódva a következő mechanizmusokat taglalja a tanulmány: érdekeltségből fakadó vagy kognitív elfogultságok; közérdek és részvétel; hálózatok és partnerségek; legitimitás; bizonyítékok és értékelés; tanulási hurkok. Végül a 4. fejezet az előrelátó innovációs kormányzás jövőbeli kutatási területeit vázolja fel.”
Forrás:
Anticipatory innovation governance. Shaping the future through proactive policy making; Piret Tõnurist, Angela Hanson; OECD Working Papers on Public Governance, No. 44; https://doi.org/10.1787/cce14d80-en; 2020. december 24.
Lásd még: Előrelátó innovációs kormányzás – az OECD közszolgálati innovációval foglalkozó műhelyének tanulmánya; eGov Hírlevél; 2020. november 16. (Anticipatory Innovation Governance – What it is, how it works, and why we need it more than ever before)
Digitális vállalkozások Magyarországon: Egy lehetséges növekedési alternatíva?
„Ez a tanulmány a Világgazdasági Tudományos Tanács 2019. decemberi ülésén Sass Magdolna: „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok? Alternatív növekedési utak keresése a visegrádi országokban” című előadásához (Sass, 2020) készített hozzászólás. Sass Magdolna kutatási kérdéseit továbbgondolva, arra keres választ, hogy képesek-e a hazai digitális vállalkozások az alternatív növekedési motor szerepét betölteni. A kérdés megválaszolásához a szerző 12 hazai digitális vállalkozás sajátosságait elemzi: megvizsgálja, hogy milyen különbségek vannak e vállalkozások jellemzői és a digitális vállalkozások szakirodalomban leírt sajátosságai között.
Sass Magdolna „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok? Alternatív növekedési utak keresése a visegrádi országokban” című írása (Sass, 2020) ezt a témát viszi tovább: a közvetlentőke-befektetésekre (FDI) építő gazdaságfejlesztési modell lehetséges alternatíváit vizsgálja meg Magyarországon és a visegrádi országokban. Megállapítja, hogy a közvetlentőke-befektésekre támaszkodó eddigi gazdaságfejlesztési modell gyengeségei, sérülékenysége és–főként –e növekedési motor egyre szembetűnőbb kifulladása miatt, valóban szükség lenne alternatív [inkább: az FDI hatásait kiegészítő] növekedési motorokra, ugyanakkor, a felmerülő alternatívák nem alternatívák. Sem az állami vállalatok, sem a belföldi tulajdonú magánvállalatok, sem a fokozatosan kialakuló és erősödő, helyi tulajdonban lévő regionális multinacionális cégek gazdasági teljesítménye nem elégséges ahhoz, hogy átvegyék a növekedési motor szerepet: messze nem képesek a gazdaságot olyan mértékben dinamizálni, mint a közvetlentőke-befektetések.Ez a hozzászólás egy további „növekedési motor”-alternatívát helyez nagyító alá. Magyarországi digitális vállalkozások teljesítményét felmérő esettanulmányos és másodlagos forrásokra támaszkodó kutatásom alapján arra keresek választ, hogy támaszkodhatunk-e a helyi tulajdonban lévő, innovatív technológiai vállalkozásokra, mint alternatív növekedési motorra. Egyfelől egyértelmű, hogy e cégek tevékenysége testesíti meg a helyi innovatív megoldásokon alapuló, jelentős helyi hozzáadott értéket generáló, minőségi fejlődést, ami módosíthatja a jelenlegi, a közvetlentőke-befektetők beruházási döntéseitől függő fejlődési pályát. Másfelől kérdés, hogy képesek-e ezek a cégek kellő mértékben dinamizálni a függő kapitalizmusmodellbe tartozó közép-európai országok gazdaságait és ezzel növekedési modellváltást megvalósítani…”
Forrás:
Digitális vállalkozások Magyarországon: Egy lehetséges növekedési alternatíva?; Szalavetz Andrea; KRTK Világgazdasági Intézet; Műhelytanulmányok 143; 2021. január 8. (PDF)
Az állam szerepe a kapitalizmus változataiban – konferencia
„A járványidőszak sem tudta megakasztani az ELKH KRTK Világgazdasági Intézetének konferenciasorozatát, amelyet immár hatodik éve rendeznek meg Az állam szerepe a kapitalizmus változataiban (SVOC – The Role of State in Varieties of Capitalism) címmel. Az esemény rendszerint az állami szerepvállalás, illetve a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődés összefüggéseinek sajátosságait, valamint az úgynevezett „kapitalizmusváltozatok-megközelítést” boncolgatja nemzetközi összehasonlításban, illetve világgazdasági kitekintésben. A 2020. november 26-27. között megszervezett konferencián a feltörekvő gazdaságok alternatív fejlődési útjait elemezték a résztvevők. Mivel lehetetlen volna röviden összefoglalni a rendezvény keretében elhangzott, számos témát érintő vitaindító előadásokat, könyvbemutatókat és a közel negyven prezentációt, ebben a cikkben csak néhány új kutatási eredményt vagy irányt mutatunk be tömören.
A konferencia első plenáris előadásában Greskovits Béla (CEU) a későn jövő országok új fejlődési perspektíváit vázolta fel a globális pénzügyi válság alatt, és az azt követő nagy visszaesés utáni időszakban. Az előadás kifejezetten eredeti volt, mivel nem egy már publikált kutatás eredményeit ismertette, hanem közös gondolkodásra invitálta a hallgatóságot, és támpontokat adott a főbb elemzési szintek, folytonosságok és változások feltárásához. Elsőként a fejlődés és felzárkózási lehetőségek terén megfigyelhető új intellektuális és koncepcionális változásokra hívta fel a figyelmet. Ez egyrészt a korábbi optimista nézetek helyett egy kifejezetten szkeptikus megközelítést jelent a későn jövő országoknak a világgazdaságba történő fokozott bekapcsolódása okán, másrészt a korábbi útfüggőség predesztinációját dinamikusabb és volatilisabb modellekkel váltja fel. Az előadó kitért továbbá arra is, hogy míg a kapitalizmusváltozatok klasszikus modelljei elsősorban a kínálati oldalra (tehát a vállalatokra) koncentráltak, addig a legújabb változások elemzéséhez és a későn jövő országok vizsgálatához a keresleti oldal integrálása is szükséges. Ennek révén a valósághoz közelebb álló eklektikus elemzések, hibrid modellek születhetnek. Greskovits Béla ebben a szemléletben mutatta be és elemezte kritikusan a feltörekvő országokra jellemző függő fejlődés alapmodelljeit, valamint felvázolta a további kutatási irányokat és lehetőségeket is.
A második plenáris előadásban Tomasz Mickiewicz (Aston University, Nagy-Britannia) egy új, alternatív elméleti keretet ismertetett a napjainkban reneszánszát élő intézményi elemzés vonatkozásában. Ez az előadás is úttörő volt abból a szempontból, hogy az előadó a létező elméletek és megközelítések kritikus bemutatása alapján azok meghaladását tűzte ki célul. Mickiewicz állítása szerint ahhoz, hogy megértsük az intézményeket, előbb az emberi viselkedést kell megérteni. Ehhez pedig Amartya Sen folyamatalapú megközelítése vihet közelebb, amelyben a szabadság értéke, a választás szabadsága áll az elemzések kiindulópontjában.
„A fejlesztő államoktól az új protekcionizmusig: a fejlesztésorientált beavatkozások átalakuló repertoárja a formálódó új világrendben” című, FK 124573 számú, NKFIH által finanszírozott kutatáshoz kapcsolódó panelek előadásai a fejlesztő államok huszonegyedik századi lehetőségeit kutatták. Christopher Wylde (St Mary’s University, Nagy-Britannia) elsősorban elméleti oldalról közelítette meg a kérdést, és amellett érvelt, hogy egy olyan új elméleti keretre van szükség, amely meghaladja a hagyományos „állam–piac”, illetve „hazai–nemzetközi” dichotómiát, miközben figyelembe veszi az egyes érdekcsoportok hatalmi pozíciójának dinamikus változásait is. Nagyon hasonló irányba mutatott Mustafa Kutlay (University of London, Nagy-Britannia) és szerzőtársa előadása is: ők a fejlesztésorientált külpolitika lehetőségeit és korlátait elemezték Törökország példáján. Az ELKH KRTK Világgazdasági Intézet részéről Ricz Judit az új brazil iparpolitikák, Biedermann Zsuzsánna pedig a botswanai eset kritikus elemzése kapcsán mutatott rá a klasszikus „fejlesztőállam- paradigma” korlátaira, miközben az újkori kudarcok okait is megvilágította. Végezetül Michael Schedelik (Goethe-Universität Frankfurt, Németország) és szerzőtársai kissé más kiindulópontból, a kapitalizmus sokféleségét valló irányzat felől közelítettek a témához, és amellett érveltek, hogy napjaink államkapitalista kísérleteinek jobb megértéséhez mind a növekedési rezsimek, mind a társadalmi koalíciók elemzése szükséges.
Több előadás kérdésfeltevése volt, hogy az Európai Unió keretei között történő működésnek milyen alternatívái vannak Közép- és Kelet Európában. Szanyi Miklós (ELKH KRTK Világgazdasági Intézet) előadása arra hívta fel a figyelmet, hogy történelmi léptékkel nézve három különböző fejlődési modell is hatást gyakorolt a térségre, és ezek lenyomatai mind a mai napig megfigyelhetők. A térség nyugati fele felvételt nyert az Európai Unióba, és ezzel elkötelezte magát a Szanyi által „atlanti modellnek” nevezett fejődési pálya mellett. A Balkán és a posztszovjet államok esetében azonban mindig is háttérbe szorult az atlanti modell hatása a másik kettő, azaz az ottomán-balkáni, illetve az orosz fejlődési pálya mögött. Ez tükröződik a 21. században látható társadalmi és gazdasági folyamatokban is.
Piotr Kozarzewski (Maria Curie-Sklodowska University, Lublin, Lengyelország) Fehéroroszország példáján keresztül mutatta be az orosz modell mai hatását. Ezt az autoriter politikai berendezkedés és az állami szektor gazdasági túlsúlya jellemzi. A verseny korlátozása és a túltengő állami beavatkozás mellett Fehéroroszország csak jelentős orosz segítséggel képes működtetni gazdaságát. Mihályi Péter (Budapesti Corvinus Egyetem) előadása az említett két keleti fejlődési modell egyik legfontosabb intézményét, a járadékokat vizsgálta. Bár járadékok valamennyi országban, így az atlanti modell országaiban is keletkeznek, gazdasági teljesítményt korlátozó hatásuk attól függ, hogy mennyire válnak meghatározóvá. A járadékok súlya általában az autoriter politikai rendszerekben jelentősebb. A járadékokon keresztül kapcsolódik össze a gazdaság és a politikai hatalomgyakorlás, ami a korrupció melegágya. Ez a fő oka a járadékos gazdaságok gyengébb teljesítőképességének is.
Pelle Anita (Szegedi Tudományegyetem) és szerzőtársai friss adatok alapján empirikusan vizsgálták az európai kapitalizmusváltozatokat. Újszerű eredményeik egyik érdekessége, hogy Írország maga alkot egy különálló, sikeres típust; a másik pedig, hogy Csehország, Észtország és Magyarország egy olyan különálló csoportba került, amely az erős nyitottság és magas beruházási tevékenység mellett kiemelkedően aktív kormányzati beavatkozással jellemezhető. Így tehát megvan Európában a sikeres felzárkózás reménye, ugyanakkor a folyamat leginkább az intenzív beruházási tevékenységre és a külkereskedelmi nyitottságra támaszkodhat.
Az állam változó szerepét és mozgásterét több előadás is vizsgálta. Andrei Yakovlev (Higher School of Economics, Moszkva, Oroszország) és szerzőtársai Oroszország példáján mutatták be, hogy miként alakult a válságok alatt a feldolgozóipari vállalatoknak adott állami támogatások mértéke, és hogy ezeket jellemzően hogyan nyújtják egyre inkább a cégektől elvárt szolgáltatásokért cserébe. Antalóczy Katalin és Sass Magdolna (Budapesti Gazdasági Egyetem és ELKH KRTK Világgazdasági Intézet) az indiai és a magyar állam szerepét hasonlította össze abban, hogy saját gyógyszeripari vállalataik multinacionális céggé válását hogyan segítették. Azt is bemutatták, hogy a közvetlen tulajdonosi szerep helyett az állam mint szabályozó, illetve mint a gazdasági környezetet befolyásoló aktor alakította a folyamatot. Az államok mozgásterét ugyanakkor erősen szabályozza nemzetközi környezetük, valamint nemzetközi szervezeti és integrációs tagságuk.
A „Non-European emerging-market multinational enterprises in East Central Europe – Roundtable discussion and book launch” című panel apropóját a konferenciával egy időben a Palgrave Macmillan kiadónál megjelent „Emerging-market Multinational Enterprises in East Central Europe” című könyv adta (https://www.palgrave.com/gp/book/9783030551643#aboutAuthors). A kötet egy négyéves NKFIH-kutatás eredményeit összegzi, és a feltörekvő országok vállalatainak kelet-közép-európai működését vizsgálja. A könyv szerzői – egyben a kutatás résztvevői – beszélgettek többek között a feltörekvő vállalatok tőkebefektetéseinek motivációiról, és arról is, hogy miért választják e cégek a kelet-közép-európai régiót, mennyiben különböznek fejlett világbeli társaiktól, és hogy miként profitálhatnak, illetve profitálhatnak-e egyáltalán a régió országai – köztük kiemelten Magyarország – e feltörekvő vállalatok helyi működéséből.
Összességében ez a két intenzív nap rácáfolt arra a közkeletű vélekedésre, miszerint az online forma nem alkalmas mély és intenzív tudományos viták és eszmecserék lefolytatására. Csaknem húsz ország kutatóit látta virtuálisan vendégül a konferencián a KRTK Világgazdasági Intézete, bízva abban, hogy 2021-ben mindezt már „élőben” lehet megtenni.”
Forrás:
Sikerrel zárult a KRTK Világgazdasági Intézet szervezésében a kapitalizmusváltozatok témájában megrendezett 6. SVOC nemzetközi konferencia; Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat; 2021. január 4.
Törvények, rendeletek
„A Kormány – a vidéki Magyarország megújítása, a vidék gazdasági és népességmegtartó erejének növelése, a magyar élelmiszer-önrendelkezés és exportpotenciál erősítése, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének fejlesztése és a gazdálkodók számára kiszámítható agrártámogatások érdekében –
1. egyetért azzal, hogy a 2021–2027-es Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben a 2023–2027-es időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretből 25%-os forrás kerüljön átcsoportosításra az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap keretbe;
Felelős: agrárminiszter
Határidő: Közös Agrárpolitika Stratégia Terv tárgyalásaihoz igazodva2. egyetért azzal, hogy a 2021–2027. évek tekintetében 80%-os nemzeti társfinanszírozás kerüljön biztosításra a Közös Agrárpolitika Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap kerete számára;
Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: a 2022–2029. évi központi költségvetés tervezése során3. egyetért azzal, hogy a 2021. és 2022. években az érintett mezőgazdasági termelők esetében az egységes területalapú támogatás összegéhez kötött támogatás kifizetése 150 000 euró éves egységes területalapú támogatás felett 5%, 1200 hektárnak megfelelő összeg felett 100% támogatáscsökkentéssel kerüljön végrehajtásra.
Felelős: agrárminiszter
Határidő: folyamatos”
Forrás:
1003/2021. (I. 11.) Korm. határozat a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2021. évi 6. szám; 2021. január 11.; 106. o. (PDF)
„Megjelent a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2021. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról. Az elnöki tájékoztató megtekinthető, illetve letölthető innen vagy a „Közbeszerzés A-Z”, „Magyar jogi háttér” menüpontból megnyíló útmutatók, elnöki tájékoztatók almenü pontra kattintva.”
Forrás:
Új elnöki tájékoztató jelent meg az értékhatárokról; Közbeszerzési Hatóság; 2021. január 7.
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 3 útmutató aktualizálásáról döntött
„A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2020. december 18-án az alábbi tárgyú, aktualizált útmutatókat fogadta el:
– A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződéseiről;
– A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója azokról az államokról, amelyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van;
– A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti elektronikus, hatósági nyilvántartások köréről és internetes elérhetőségéről.Az Útmutatók megtekinthetők, illetve letölthetők innen vagy a „Közbeszerzés A-Z”, „Magyar jogi háttér” menüpontból megnyíló útmutatók almenü pontra kattintva.”
Forrás:
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 3 útmutató aktualizálásáról döntött; Közbeszerzési Hatóság; 2021. január 7.