Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Több mint 17 ezer digitális eszközt osztanak szét az iskolákban Pest megyében

„Pest megyében 17 ezer 694 digitális eszközt osztanak szét az iskolákban március 31-ig – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára pénteken Dunaharasztiban.

Maruzsa Zoltán 210 notebookot adott át a dunaharaszti Baktay Ervin Gimnáziumban. Az ezt megelőző sajtótájékoztatón közölte, hogy a kormány digitális oktatásstratégiájának keretében rendelkezésre álló több mint 200 milliárd forintos keretösszeg 615 ezer notebook beszerzését teszi lehetővé.

Ötvenötezer eszközt pedagógusok kapnak, a többi pedig a diákokhoz kerül. Az eszközök elősegítik a diákok hozzáférését a digitális tananyagokhoz, valamint később hozzájárulnak „jobb megjelenésükhöz” munkaerőpiacon – fűzte hozzá az államtitkár.

A köznevelésért felelős államtitkár azt mondta, nagyon komoly digitalizációs lépés az, amely most elindult, és amelynek a héten vannak az első állomásai. Hozzátette, hogy Dunaharasztiba 319 notebook érkezik, ezek közül 170 a tanulóké…”

Forrás:
Több mint 17 ezer digitális eszközt osztanak szét az iskolákban Pest megyében; Infostart / MTI; 2022. február 18.

Közigazgatás, politika

Meghosszabbítják a középiskolai jelentkezési határidőt, mert elérhetetlenek voltak az Oktatási Hivatal oldalai

„Egészen február 21-én éjfélig lehet jelentkezni a középfokú iskolákba – így döntött az Oktatási Hivatal, miután péntek délután órákra leálltak az oldalai.

„Tekintettel arra, hogy a külső szolgáltató hibájából a középiskolai jelentkezésekhez kapcsolódó programok elérése időlegesen szünetelt, a középfokú iskolába történő jelentkezés határidejét 2022.02.21. éjfélig meghosszabbítjuk. A szoftverek működését eddig az időpontig biztosítjuk” – írja a középiskolai jelentkezésre szolgáló oldalon az Oktatási Hivatal.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek délután és este elérhetetlenek voltak az Oktatási Hivatal oldalai, beleértve a középfokú iskolai jelentkezés oldalát is.

A jelentkezési határidő eredetileg február 18-a volt. Az oldalak leállása a középiskolába felvételizők többségének valószínűleg semmilyen problémát nem jelentett, mert vagy papíron intézték a jelentkezést, vagy az általános iskola már továbbította a szükséges űrlapokat. Azokat viszont kellemetlen meglepetés érhette, akik egyénileg intézik a jelentkezést (például azért, mert hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételiznek a gyerekeik), és az utolsó napra hagyták az adminisztratív ügyeket.”

Forrás:
Meghosszabbítják a középiskolai jelentkezési határidőt, mert elérhetetlenek voltak az Oktatási Hivatal oldalai; Eduline; 2022. február 19.

Európai Unió

Nagy horderejű uniós biztonság- és védelempolitikai intézkedések a stratégiai autonómia biztosításáért

„A Bizottság a mai napon számos, általa vezetett kezdeményezést mutat be az Európai Unión belüli védelem és biztonság szempontjából kritikus területeken. Ezeket egyrészt az európai védelemhez való hozzájárulás – amely a hagyományos védelmi ipartól és a szárazföldi, tengeri és légi felszerelésektől kezdve a kiber-, hibrid- és űrbeli fenyegetéseken keresztül egészen a katonai mobilitásig és az éghajlatváltozás jelentőségéig a kihívások teljes skáláját felöleli –, másrészt pedig a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv tartalmazza. Az új kezdeményezések konkrét lépéseket helyeznek kilátásba az integráltabb és versenyképesebb európai védelmi piac kialakítása céljából, mindenekelőtt az EU-n belüli együttműködés fokozása révén, aminek köszönhetően javítható a méretgazdaságosság, kordában tarthatók a költségek és növelhető az operatív hatékonyság. A Bizottság által ma bejelentett intézkedések beépülnek a biztonságra és védelemre vonatkozó uniós stratégiai iránytű előkészítésébe.

Az állandóan változó geopolitikai és technológiai környezetben a Bizottság a rendelkezésére álló eszközök teljes tárházának felhasználásával kívánja megerősíteni az Uniónak a gyorsan változó, többrétegű fenyegetésekkel szembeni fellépésre vonatkozó képességét.

A Bizottság konkrétan a következő új fellépéseket irányozta elő, amelyek kulcsfontosságúak az európai védelmi piac versenyképességének további növeléséhez:

  • annak feltérképezése, hogy milyen ösztönzőkkel mozdíthatók elő eredményesebben az európai uniós együttműködés keretében kifejlesztett és/vagy beszerzett kulcsfontosságú stratégiai képességekre és kritikus stratégiai eszközökre irányuló tagállami beruházások;
  • az EU-n belüli együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek közös beszerzésének fokozott ösztönzése;
  • a tagállamok felszólítása a fegyverkivitel-ellenőrzési gyakorlatok további észszerűsítésére és közelítésére, különösen az uniós együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek tekintetében.

Védelmi kutatási és képességfejlesztési beruházások, valamint közös beszerzés

2022 végéig az Európai Védelmi Alap (EDF) 1,9 milliárd eurót fog beruházni a védelemmel kapcsolatos kutatási és képességfejlesztési projektekbe. Ennek köszönhetően kulcsfontosságú, nagyléptékű képességfejlesztési projektek indulhatnak, és ezzel egyidejűleg a védelmi innováció is lendületet kap. A Bizottság emellett további ösztönzők kidolgozásával fogja előmozdítani a védelmi stratégiai képességekre irányuló tagállami beruházásokat, különösen az uniós együttműködési keretek között kifejlesztett, illetve beszerzett védelmi képességek tekintetében. A Bizottság változatos eszközök alkalmazásával fogja ösztönözni az EU-n belüli együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek közös beszerzését. Ezek közé tartozik a hozzáadottérték-adó (héa) alóli mentességre irányuló javaslat, az új finanszírozási megoldások kidolgozása és az EDF ösztönző mechanizmusainak felülvizsgálata. Mindez a releváns védelmi technológiák közös fejlesztése mellett a felszerelések közös beszerzésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségvállalásokra is ösztönzőleg hatna. A Bizottság a multinacionális védelmi képességfejlesztési projektekkel kapcsolatos fejleményeket, akadályokat és lehetőségeket tárgyaló fejezettel fogja kiegészíteni az egységes piacról szóló éves jelentést, amelyet rendszerint az európai szemeszter őszi csomagjával együtt tesz közzé.

Általánosságban véve a Bizottság gondoskodik arról, hogy az egyéb horizontális politikák – például a fenntartható finanszírozásra vonatkozó kezdeményezések – továbbra is összhangban álljanak az európai védelmi ipar finanszírozási és beruházási igényeinek megfelelő és gördülékeny kielégítésére irányuló uniós erőfeszítésekkel.

Észszerűbb és egységesebb exportellenőrzési gyakorlatok

Bár a védelmi felszerelésekre vonatkozó kiviteli engedélyek kiadása a tagállamok hatáskörébe tartozik, a Bizottság felkéri őket a fegyverkivitel-ellenőrzési gyakorlatok észszerűsítésére és fokozatos közelítésére irányuló munka előmozdítására, mindenekelőtt a közösen – különösen az uniós keretek valamelyikén belül – kifejlesztett védelmi képességek tekintetében. A Bizottság egy olyan megközelítés kialakítására ösztönzi a tagállamokat, amely szerint elvben nem korlátoznák egymást az együttműködés keretében kifejlesztett védelmi felszerelések és technológiák harmadik országokba történő kivitelében. Ez a törekvés azt hivatott biztosítani, hogy az EDF által finanszírozott termékek megfelelő és versenyképes módon jelenjenek meg a nemzetközi piacokon, a tagállamok szuverén döntéseinek sérelme nélkül.

A polgári és a védelmi kutatás és innováció közötti szinergiák előmozdítása és a stratégiai függőségek csökkentése

A biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv kijelöli az uniós biztonsági és védelmi ágazat versenyképességének és rezilienciájának javításához vezető utat, az alábbi lépéseken keresztül:

  • a tagállamok felkérése a megalakulóban lévő Kritikus Technológiák Megfigyelőközpontjához való aktív hozzájárulásra;
  • a kettős felhasználású kutatás és innováció uniós szintű ösztönzése;
  • a tagállamok felkérése a kritikus technológiákra vonatkozó uniós szintű összehangolt megközelítés kidolgozására a stratégiai iránytűvel összefüggésben;
  • a biztonság és védelem területét érintő innováció és vállalkozói kezdeményezések támogatása számos új eszköz révén (pl. üzleti inkubátorház, vegyesfinanszírozási eszköz stb.);
  • uniós védelmi innovációs program kidolgozása az Európai Védelmi Ügynökséggel közösen, összefogva az ezirányú erőfeszítéseket;
  • adott esetben a biztonsági és védelmi szempontok szisztematikusabb értékelése a meglévő uniós ipari és kereskedelmi eszközök végrehajtása és felülvizsgálata, illetve az új eszközök kidolgozása során, a stratégiai függőségek csökkentése érdekében.

Az ütemterv másik fontos pillére a kritikus technológiák és értékláncok tekintetében azonosított függőségek csökkentése. Ezzel összefüggésben a Bizottság javasolja a védelmi megfontolások beépítését a főbb uniós ipari és technológiai kezdeményezésekbe (pl. szövetségek, szabványok), az EU biztonsági és védelmi érdekeinek védelmét a kritikus infrastruktúrák beszerzése során (különösen a digitális területen), valamint a közvetlen külföldi befektetések átvilágításának megerősítését azáltal, hogy nemzeti átvilágítási mechanizmus létrehozására ösztönöznek minden olyan tagállamot, amely még nem rendelkezik ilyennel.

A világűr védelmi dimenziójának megerősítése uniós szinten

A Bizottság megvizsgálja, hogy miként fokozható az uniós űrtechnológiai eszközök védelme, főként további űrmegfigyelési és nyomonkövetési (SST) szolgáltatások, valamint az uniós iparág potenciáljának teljes körű kiaknázása révén. Az uniós űrinfrastruktúrák tekintetében szorgalmazni fogja a „beépített kettős felhasználás” elvének érvényesítését, hogy olyan új, reziliens szolgáltatások váljanak elérhetővé – többek között a védelem területén –, amelyek kielégítik a kormányzati igényeket.

A Bizottság és a főképviselő szintén megvizsgálja a szolidaritási, kölcsönös segítségnyújtási és válságreagálási mechanizmusok aktiválásának lehetőségét az űrből eredő támadások, illetve a világűrbe telepített eszközöket fenyegető veszélyek esetén.

Európa rezilienciájának fokozása

Végezetül a Bizottság teljeskörűen végrehajtja az európai rezilienciát előmozdító kulcsfontosságú kezdeményezéseket. A hibrid fenyegetések elleni küzdelmet illetően a Bizottság a főképviselővel és a tagállamokkal együttműködve áttekinti az ágazati rezilienciára vonatkozó alapforgatókönyveket, hogy azonosítani tudja a hiányosságokat és a szükségleteket, valamint az azok kezeléséhez szükséges lépéseket. A stratégiai iránytű elfogadását követően a Bizottság hozzájárul a jövőbeli uniós hibrid eszköztárhoz, és megfontolja a releváns szakpolitikai területekkel foglalkozó szakértők kijelölésének lehetőségét.

Emellett a kiberbiztonság és a kibervédelem megerősítése érdekében a Bizottság kidolgozza a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra irányuló javaslatot, és felkéri az európai szabványügyi szervezeteket a kiberbiztonságra és a magánélet védelmére vonatkozó harmonizált szabványok kidolgozására. Emellett a tagállamokkal együttműködve javítani fogja a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre való felkészültséget. Az év végéig a Bizottság a főképviselővel együtt előterjeszti a közös cselekvési terv aktualizálására irányuló javaslatot az Európán belüli és annak határain kívüli katonai mobilitás fokozása érdekében. Végül, szintén az idei év során a Bizottság különböző intézkedéseket fog hozni a védelmi vetülettel rendelkező éghajlatváltozási kihívások kezelése érdekében.

Következő lépések

A Bizottság ebben a védelmi kezdeményezésben ismerteti, hogy milyen intézkedéseket kíván indítani, illetve végrehajtani az elkövetkező években. A Bizottság változatlanul készen áll arra, hogy az elért eredmények, valamint az Uniót érő fenyegetések és kihívások jövőbeli alakulásának fényében mérlegelje további lépések megtételét.

A 2022. március 10–11-én Franciaországban sorra kerülő informális csúcstalálkozó védelemmel foglalkozó ülésszaka lehetőséget kínál ezen védelmi kezdeményezések megvitatására.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A geopolitikai versengés kiéleződése közepette az Európai Uniónak meg kell őriznie technológiai előnyét. Ezt akkor érheti el, ha képes kezelni a legkülönfélébb fenyegetéseket, a hagyományostól a hibrid, kiber- és űrbeli fenyegetésekig, és képes kellő horderejű intézkedéseket hozni a közös fejlesztés, a közös beszerzés és az export egységes megközelítése révén. Az uniós polgárok biztonságának garantálása mellett az európai védelmi ágazat – az innovációknak a polgári célú felhasználásra gyakorolt pozitív továbbgyűrűző hatásai révén – a gazdasági helyreállításhoz is hozzájárulhat.”

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök a következőket mondta:

„Egyre gyakoribb jelenség, hogy a polgári technológiákat katonai célokra is alkalmazzák, és a meglévő együttműködési eszközöknek köszönhetően az EU megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be, ha együtt lépünk fel. Össze kell fognunk a kkv-kat és az innovációs potenciált az Unió egészére kiterjedően. A biztonsági és védelmi technológiák új generációját a kezdetektől fogva egy uniós együttműködési keretben kell kifejleszteni.”

Thierry Breton belső piacért felelős biztos hozzátette: „Az új geopolitikai realitások közepette erősebb Európára van szükségünk a védelem terén. Az EU biztonságát fenyegető veszélyek már nem pusztán katonai, hanem egyre inkább hibrid jelleget öltenek, és a kibertámadások és dezinformációs kampányok megszaporodása révén demokráciáink velejéig hatolnak. A stratégiai függőségek csökkentésére, a védelmi ökoszisztémával kapcsolatos innováció támogatására és a védelmi képességek közös beszerzésének ösztönzésére kell összpontosítanunk. Meg kell védenünk az új vitatott területeket, például a világűrt. Ehhez az ipari védelmi és az űripari ágazat által alkotott csúcstechnológiai ökoszisztémára támaszkodunk, amely Európa stratégiai autonómiájának és technológiai szuverenitásának alapvető hajtóereje.

Háttér-információk

A biztonságra és védelemre vonatkozó uniós stratégiai iránytű egy Josep Borrel főképviselő vezetésével kidolgozott tanácsi dokumentum, amely a következő 5–10 évre szóló konkrét célkitűzések és feladatok meghatározása révén kívánja biztosítani a tagállamok közös szerepvállalását az EU-t érő fenyegetések és kihívások kezelése érdekében. A Tanács várhatóan 2022 márciusában fogadja el a stratégiai iránytűt.

A biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv közzétételével a Bizottság eleget tesz az Európai Tanács 2021. február 25–26-i ülésén megfogalmazott azon kérésnek, hogy vázolja fel a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció fellendítéséhez, valamint a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiák és értékláncok terén fennálló uniós stratégiai függőség csökkentéséhez vezető utat.

A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében című, 2021. májusi közlemény megerősítette, hogy a technológiai vezető szerep továbbra is az uniós versenyképesség és innováció alapvető hajtóereje, különösen a kritikus technológiák terén. A polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákról szóló, 2021. februári bizottsági cselekvési terv elismerte, hogy a polgári ágazatokban kifejlesztett forradalmi és alaptechnológiák egyre nagyobb jelentőséggel bírnak Európa jövőbeli biztonsága és védelme szempontjából, valamint hogy elő kell mozdítani a polgári és védelmi technológiák közötti termékeny kölcsönhatást és szinergiákat.

További információk

A Bizottság európai védelemhez való hozzájárulása a stratégiai iránytűvel összefüggésben

Közlemény: Ütemterv a biztonsági és védelmi szempontjából kritikus technológiákra vonatkozóan

Weboldal

Tájékoztató

Forrás:
A Bizottság nagy horderejű intézkedésekkel kíván hozzájárulni az európai védelemhez, az innováció fellendítéséhez és a stratégiai függőségek kezeléséhez; Európai Bizottság; 2022. február 15.

Az Európai Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez és az európai stratégiai iránytű

Mit foglalnak magukban a mai bejelentések?

A mai napon előterjesztjük a Bizottság európai védelemhez való hozzájárulásáról szóló közleményt, valamint a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemtervet. Ez a Bizottság hozzájárulása a biztonság és védelem stratégiai iránytűjéhez, amelyről a tagállamok jelenleg tárgyalnak. A biztonság és a védelem területén erősebb EU a NATO-t is megerősíti. A bejelentésre Ursula von der Leyen elnöknek az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében, valamint az Európai Tanács 2021. február 26-i ülésén a védelemről tett bejelentéseit követően került sor.

Milyen előnyökkel járnak ezek a kezdeményezések az EU számára?

Az Európai Uniónak most kell cselekednie védelmi képességeinek jelen körülményekhez igazodó megerősítése és a jelen és a jövő fenyegetéseivel való szembenézés érdekében olyan új generációs csúcstechnológiákat alkalmazva, amelyek képesek kezelni az olyan új területekről származó fenyegetéseket, mint a konnektivitáson és a mesterséges intelligencián alapuló kiber-, hibrid, űr-, együttműködésen alapuló és autonóm rendszerek.

A védelem ipari ökoszisztémája az űriparral és a biztonsági ágazattal együtt csúcstechnológiai ipari ökoszisztéma, amely nemcsak Európa nyitott stratégiai autonómiájának és technológiai szuverenitásának alapvető hajtóereje, hanem jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez és az innovációhoz is.

Amellett, hogy hozzájárul az Európai Unió polgárainak biztonságához, az európai védelmi ágazat jelentősen hozzájárul a világjárványt követő gazdasági helyreállításhoz és átfogóan innovatív jellegének köszönhetően a védelmi ökoszisztéma nagymértékben hozzájárulhat a zöld átálláshoz, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményezhet a polgári felhasználás számára.

Közlemény – „A Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez”

Hogyan fogják fokozni a védelmi kutatásra és az uniós együttműködési keretek között fejlesztett képességekre irányuló beruházásokat?

A 2021–27-es időszakra közel 8 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező Európai Védelmi Alap (EDF) már most is gyökeres változást hoz az uniós fegyveres erők operatív igényeinek megfelelő, együttműködésen alapuló védelmi kutatási és fejlesztési projektek támogatásában. 2022 végéig az EDF 1,9 milliárd EUR-t ruház be ilyen projektekbe, amelyeket több különböző tagállamhoz tartozó védelmi vállalatok – szervezetek – konzorciumai hajtanak végre.

A közös beszerzés jelentősen javíthatja a fegyveres erők közötti interoperabilitást. A tagállamok azonban együttesen még mindig nem teljesítik azt a régóta kitűzött referenciaértéket, hogy az összes védelmi felszerelésük 35%-át, a többi tagállammal együttműködésben szerezzék be. E negatív tendencia kezelése érdekében a védelmi csomag új lehetőségeket tár fel:

  • 2023 elejéig a Bizottság héamentességre tesz javaslatot, amivel úgy tudja támogatni az EU-n belüli együttműködésben kifejlesztett védelmi képességek közös beszerzését és az azok feletti közös tulajdonjog gyakorlását, hogy közben biztosítja a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak való megfelelést.
  • 2023 közepéig a Bizottság a pénzügyi eszköztárért felelős szakértői csoport munkájára fog támaszkodni annak érdekében, hogy a már rendelkezésre álló szakértelemre építve olyan új finanszírozási megoldásokat javasoljon, amelyek megkönnyítik a tagállamok számára az uniós stratégiai védelmi képesség prioritásait jelentő eszközök közös beszerzését.
  • Az Európai Védelmi Alap időközi értékelését követően a Bizottság mérlegelni fogja az Európai Védelmi Alap létrehozásáról szóló (EU) 2021/697 rendelet 13. cikkének lehetséges módosítását az EDF bónuszrendszerének megerősítése érdekében abban az esetben, ha a tagállamok kötelezettséget tudnak vállalni arra, hogy közösen szerzik be a kifejlesztett képességeket és/vagy közös tulajdonjogot gyakorolnak azok felett.

A Bizottság a védelmi képességekre vonatkozó multinacionális projektekkel kapcsolatos fejleményekre, akadályokra és lehetőségekre vonatkozó észrevételeket az egységes piacról szóló éves jelentésben fogja ismertetni, amelyet általában az európai szemeszter őszi csomagjával együtt tesznek közzé.

Bár a tagállamok felelősek a katonai felszerelésekre vonatkozó kiviteli engedélyek kiadásáért, a Bizottság felkéri őket, hogy folytassák a fegyverkivitel-ellenőrzési gyakorlatok észszerűsítésére és fokozatos közelítésére irányuló munkát, különösen a közösen kifejlesztett védelmi képességek tekintetében, elsősorban egy uniós keretben. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy keressenek olyan megközelítést, amely szerint elvben nem korlátoznák egymást az együttműködés keretében kifejlesztett katonai felszerelések és technológiák harmadik országba történő kivitelében. Ennek a munkának biztosítania kell, hogy az Európai Védelmi Alap által finanszírozott termékek megfelelő és versenyképes hozzáférést kapjanak a nemzetközi piacokhoz, a tagállamok szuverén döntéseinek sérelme nélkül.

Miért és hogyan erősítik meg a világűr védelmi dimenzióját uniós szinten?

Az űrkutatás stratégiai terület az EU cselekvési szabadsága és biztonsága szempontjából. Ugyanakkor egyre keresettebb és egyre hevesebben vitatott területről van szó, amelyet növekvő hatalmi versengés jellemez. Ezeket a kihívásokat sürgősen kezelni kell. A tagállamok által a stratégiai iránytűvel összefüggésben jelenleg tárgyalt új uniós biztonsági és védelmi űrstratégiának elő kell segítenie az űrrel kapcsolatos kockázatok és fenyegetések közös értelmezésének kialakítását, megfelelő válaszokat kell kidolgoznia a válságokra való jobb és gyorsabb reagálás érdekében, meg kell erősítenie rezilienciánkat, valamint teljes körűen ki kell használnia az űripar területéhez kapcsolódó előnyöket és lehetőségeket.

A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy miként lehetne tovább fokozni az uniós űreszközök védelmét, különösen további űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére (SST) irányuló szolgáltatások, az uniós SST teljesítményének javítása és az uniós iparban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása révén. Elő fogja mozdítani az uniós űrinfrastruktúrákra vonatkozó, „kettős beépített felhasználás” megközelítést azzal a céllal, hogy olyan új, reziliens szolgáltatásokat kínáljon, amelyek kielégítik a kormányzati igényeket, többek között a védelem területén. Az uniós űrinfrastruktúrák megfelelő irányítását a tagállamokkal szoros együttműködésben, a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásának modelljére építve fogják kialakítani. Intenzívebbé válik a stratégiai technológiai függőség csökkentésére és az űrinfrastruktúrával kapcsolatos ellátási láncok rezilienciájának fokozására irányuló munka is.

A Bizottság és a főképviselő megvizsgálja továbbá a szolidaritási, kölcsönös segítségnyújtási és válságreagálási mechanizmusok aktiválásának lehetőségét az űrből jövő támadások vagy a világűrbe telepített eszközöket fenyegető veszélyek esetén.

Hogyan kerül sor a kiberbiztonság javítására?

Az EU a 2020. decemberi kiberbiztonsági stratégiában már ambiciózus kezdeményezéseket terjesztett elő a polgároknak, a vállalkozásoknak és az uniós érdekeknek a rosszindulatú kibertevékenységekkel szembeni védelme érdekében. Már jelenleg is számos fontos eszköz áll rendelkezésre, nevezetesen:

A Bizottság egy közös kiberbiztonsági egységről (JCU) szóló ajánlást is kiadott, és 2020 decemberében javaslatot terjesztett elő a kiberbiztonsági irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan, amelyet a társjogalkotók jelenleg vizsgálnak.

Ezen eszközök kiegészítése, valamint a támadási felület és a kockázatnak való kitettség további csökkentése érdekében meg kell erősíteni az információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások biztonságát és szabványosítását. A Bizottság 2022-ben az információs és kommunikációs technológiákhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások biztonságának és szabványosításának megerősítése érdekében javaslatot fog tenni a kiberrezilienciáról szóló jogszabályra.

A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy még nagyobb fokú koordináció révén fokozza a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre való felkészültséget, ideértve a reagálás kezeléséhez szükséges potenciális szükségletek és erőforrások azonosítását is. A főképviselővel együtt továbbra is támogatni fogja a tagállamokat a közös koordinációs egység létrehozásában, különös tekintettel annak kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusára, és ösztönözni fogja a polgári katonai együttműködést a védelmi szakértők és más közösségek közötti (pl. polgári, bűnüldözési és diplomáciai) információcsere és koordináció megkönnyítése érdekében.

A Bizottság 2022-ben javaslatot tesz a Kiberbiztonsági Kompetenciaközpont stratégiai menetrendjére, többek között a kettős felhasználású technológiákra és a polgári-katonai szinergiákra vonatkozóan, amelyeket az érintett szereplőkkel összehangolt módon kell rögzíteni.

Hogyan kezelik a védelmi ágazat éghajlatváltozásra gyakorolt hatását?

Amellett, hogy az operatív hatékonyság fenntartása továbbra is prioritás marad, a védelmi ágazatnak szembe kell néznie az éghajlatváltozás biztonsági hatásaihoz való alkalmazkodás jelentette kihívással, ideértve a szélsőségesebb éghajlati körülmények közötti működést is, valamint hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás mérsékléséhez az EU éghajlatváltozási politikái, különösen az európai zöld megállapodás keretében. Ebben az ágazatban az energiahatékonyság javításának és a kibocsátások csökkentésének szerves részévé kell válnia a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességre, valamint a biológiai sokféleség védelmére és a körforgásos gazdaság megerősítésére irányuló közös erőfeszítéseknek. A Bizottság 133 millió EUR-t különített el az e témákkal foglalkozó védelmi technológiák és termékek kutatásának és fejlesztésének támogatására.

Ezzel összefüggésben a Bizottság elkötelezett a 2020. évi közös uniós éghajlatváltozási és védelmi ütemterv végrehajtása iránt, amellyel kapcsolatban a Bizottság az EKSZ-szel és az EVÜ-vel együtt 2022 első felében benyújtja az elért eredményekről szóló első éves jelentést.

Mivel a NATO, az ENSZ, valamint az Egyesült Államok és más partnerek is egyre inkább hasonló munkát végeznek, az EU fokozni fogja az éghajlattal, a biztonsággal és a védelemmel kapcsolatos személyzeti szinten folytatott párbeszédet.

A biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv

Miért most kerül sor „a biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv” kidolgozására?

A biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv eleget tesz az Európai Tanács tagjai által 2021. február 26-án megfogalmazott kérésnek, hogy a Bizottság vázolja fel a kutatás, a technológiafejlesztés és az innováció fellendítésére, valamint az EU biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiák és értékláncok tekintetében fennálló stratégiai függőségének csökkentésére irányuló utat.

Hogyan kapcsolódik ez a terv más kezdeményezésekhez, például a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési tervhez?

Az ütemterv az aktualizált ipari stratégiára és a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési tervre támaszkodik. Az ütemterv javasolja e kezdeményezések hatókörének kiterjesztését azáltal, hogy felkéri a tagállamokat, hogy szorosabban működjenek együtt az EU-val a kutatás és az innováció fellendítése, valamint a kritikus technológiáktól és értékláncoktól való stratégiai függőség csökkentése érdekében, különösen a következők érdekében:

  • az uniós biztonság és védelem szempontjából kritikus technológiák azonosítása, azok európai (KTF+I) programokon keresztül történő fellendítése;
  • annak biztosítása, hogy a védelmi megfontolásokat még inkább előtérbe helyezzék a polgári KTF+I programokban, valamint adott esetben az ipar- és kereskedelempolitikában, miközben a technológiák lehetséges polgári felhasználását is jobban figyelembe veszik a védelmi célú kutatási, technológiafejlesztési és innovációs programokban;
  • a biztonság és védelem szempontjából kritikus technológiákra vonatkozó, az egész EU-ra kiterjedő stratégiai és összehangolt megközelítés előmozdítása a kezdetektől fogva, az uniós és tagállami kutatási, technológiafejlesztési és innovációs programok lehető legjobb kihasználása, a polgári és védelmi célú kutatási, technológiafejlesztési és innovációs közösségek közötti szinergiák megteremtése, valamint a külső forrásokból származó stratégiai függőségek enyhítése; valamint
  • a lehető legnagyobb mértékű – kölcsönösen előnyös feltételek melletti – együttműködés más hasonló gondolkodású partnerekkel, például az Egyesült Államokkal és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO).

Mi a „kritikus technológiák megfigyelőközpontja”, és mi lesz a feladata?

A Kritikus Technológiák Uniós Megfigyelőközpontját a Bizottság jelenleg hozza létre a szinergiákra vonatkozó cselekvési tervvel összhangban. A megfigyelőközpont azonosítja, nyomon követi és értékeli az űr-, a védelmi és a kapcsolódó polgári ágazatok számára kritikus technológiákat, azok potenciális alkalmazását, valamint a kapcsolódó érték- és ellátási láncokat. Emellett azonosítja, nyomon követi és elemzi a meglévő és kiszámítható technológiai hiányosságokat, a stratégiai függőségek és sebezhetőségek kiváltó okait.

A Bizottság a megfigyelőközpont adatai alapján 2022 végéig, majd azt követően kétévente minősített jelentést nyújt be a tagállamoknak a kritikus technológiákról és a biztonságot, a világűrt és a védelmet érintő stratégiai függőségekkel kapcsolatos kockázatokról.

A Bizottság e jelentések alapján technológiai ütemterveket fog készíteni, amelyek magukban foglalják a kutatás és az innováció fellendítését, valamint a biztonságot és a védelmet érintő stratégiai függőségek csökkentését célzó enyhítő intézkedéseket.

Hogyan tervezi a Bizottság csökkenteni a stratégiai függőségeket?

Amint uniós szinten megállapodás születik a kritikus védelmi és biztonsági technológiákról, a Bizottság azt tervezi, hogy teljes mértékben kiaknázza a szinergiákban rejlő lehetőségeket azáltal, hogy a védelmi megfontolásokat beépíti az uniós ipari és technológiai kezdeményezésekbe. Ennek az új megközelítésnek az első példája az a csipekről szóló európai jogszabály, amely a félvezetőket kifejezetten kritikus ágazatnak tekinti a védelem szempontjából. Alapvető fontosságú továbbá, hogy az EU jobban védje kritikus eszközeit. A Bizottság a közvetlen külföldi befektetések átvilágításának megerősítését javasolja, arra ösztönözve valamennyi tagállamot, hogy hozzanak létre nemzeti átvilágítási mechanizmust.

Hogyan fogja az ütemterv támogatni a nem hagyományos szereplőket és a meglévő innovatív induló vállalkozásokat és kkv-kat abban, hogy bekapcsolódjanak a biztonság és védelem szempontjából kritikus technológiákba?

A szinergiákra vonatkozó cselekvési tervében a Bizottság elismerte a polgári és védelmi kutatási és innovációs tevékenységek közötti szinergiáknak az uniós gazdaság és társadalom versenyképessége és rezilienciája szempontjából történő erősítéséből származó előnyöket.

A Bizottság számos eszközt hoz létre a biztonság és a védelem szempontjából kritikus technológiákkal kapcsolatos innováció és vállalkozói szellem támogatására, nevezetesen: a) célzott EDF-fellépések; b) az InvestEU keretében létrehozott új védelmi beruházások támogatásötvözési eszköze; c) egy új védelmi CASSINI; d) az új technológiák és a kettős felhasználású innováció új innovációs inkubátora 2022-ben; valamint e) az innovációs hálózatok fokozott támogatása.

Ezeknek az eszközöknek különösen a nem hagyományos szereplőket és a meglévő innovatív induló vállalkozásokat és kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) kell segíteniük abban, hogy leküzdjék a biztonsági és védelmi ágazat magas szintű technológiai, igazgatási, szabályozási és a piacra lépést nehezítő akadályait, valamint megfeleljenek magas szintű biztonsági szabványaiknak és finanszírozáshoz jussanak.

Mi a „védelmi innovációs program”?

A Bizottság az Európai Védelmi Ügynökséggel (EDA) együtt védelmi innovációs programot hoz létre, hogy egyetlen keretbe foglalja a védelmi innovációt és a vállalkozói szellemet támogató kezdeményezéseit.

A Bizottság az uniós költségvetésnek a védelem, a polgári és kettős felhasználású kutatás, technológiafejlesztés és innováció támogatása céljából történő végrehajtása terén szerzett tapasztalatai alapján ösztönözni fogja az innovációt az európai védelmi technológiai és ipari bázis számára.

Az Európai Védelmi Ügynökség és védelmi innovációs központja a továbbiakban összekapcsolja majd és támogatni fogja az ügynökség védelmi szakértelmén alapuló tagállami erőfeszítéseket, többek között a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák és a katonai képességekkel kapcsolatos követelmények összekapcsolása terén.

Hogyan irányozza elő az ütemterv a nemzetközi partnerekkel való együttműködést?

A hasonló gondolkodású partnerekkel világszerte folytatott együttműködés elengedhetetlen az EU rezilienciájának és ellátásbiztonságának fokozásához, miközben csökkenti a stratégiai függőségeket és növeli a kölcsönös előnyöket. A viszonosság elve fontos szerepet játszik ebben az összefüggésben. A technológia, a biztonság és a védelem területén az EU hagyományos partnerei közé tartoznak az Európai Gazdasági Térség tagjai (különösen Norvégia), a tagjelölt országok, a szomszédos országok és más harmadik országok (pl. az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Dél-Korea), valamint a nemzetközi szervezetek (pl. a NATO).

Az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács (TTC) 2021. szeptemberi első ülésén például az EU és az USA megerősítette elkötelezettségét az iránt, hogy „a zöld és digitális átállás, valamint polgáraink védelmének biztosítása szempontjából kulcsfontosságú ágazatokban az ellátási láncok rezilienciájának és az ellátás biztonságának előmozdítására összpontosítson”, valamint megerősítette a következőkre irányuló célját: „a kínálat és a kereslet átláthatóságának növelése; a meglévő ágazati képességek feltérképezése; a szakpolitikai intézkedésekről, valamint a kutatási és fejlesztési prioritásokról szóló információcsere; valamint az ellátási lánc rezilienciájának és diverzifikációjának előmozdítását célzó stratégiák kidolgozásában való együttműködés”.

A NATO-val folytatott együttműködést illetően a Bizottság és a főképviselő/alelnök a NATO-val való rendszeres munkakapcsolat révén figyelemmel kíséri a releváns NATO-kezdeményezések előrehaladását ezen a területen annak érdekében, hogy lehetséges, kölcsönösen elfogadható és előnyös kölcsönhatás alakuljon ki a kapcsolódó uniós kezdeményezésekkel, a tagállamok számára teljes átláthatóság mellett, elkerülve ugyanakkor az új technológiai vagy képességbeli függőségek kialakulását vagy a meglévők növelését.

További információk

A Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez a stratégiai iránytűvel összefüggésben

Közlemény: A biztonsági és védelmi szempontból kritikus technológiákra vonatkozó ütemterv

Weboldal

Adatlap

Forrás:
Kérdések és válaszok: A Bizottság hozzájárulása az európai védelemhez a stratégiai iránytűvel összefüggésben; Európai Bizottság; 2022. február 15.

Európai űrpolitika: biztonságos, műholdas kommunikációs rendszer épül

„Az Európai Unió a mai napon két kezdeményezés előterjesztésével fokozza űrpolitikai törekvéseit: az űralapú biztonságos konnektivitásról szóló rendeletjavaslattal és az űrforgalom-irányítás uniós megközelítéséről szóló közös közleménnyel. Az űrtechnológia nélkülözhetetlen mindennapi életünk megkönnyítése, illetve bolygónk digitálisabb, zöldebb és reziliensebb jövője szempontjából. Űrhatalomként az EU űrprogramja már jelenleg is értékes adatokat és szolgáltatásokat biztosít, többek között a közlekedésről, a mezőgazdaságról, a válságelhárításról és az éghajlatváltozás elleni küzdelemről a napi alkalmazások széles köre számára.

Az új kihívások és az egyre kiélezettebb nemzetközi verseny szükségessé teszi az EU űrpolitikájának a világűr nyújtotta előnyökből való további részesülés érdekében történő folyamatos fejlődését és átalakítását. A mai kezdeményezések elősegítik, hogy megőrizzük jelenlegi értékeink eredményességét és biztonságát, miközben korszerű európai űrtechnológiát fejlesztünk ki polgáraink és gazdaságunk javára.

Űralapú biztonságos konnektivitás

Napjaink digitális világában az űralapú konnektivitás a reziliencia stratégiai eszköze. Lehetővé teszi gazdasági növekedésünket, digitális vezetői és technológiai szuverenitásunkat, versenyképességünket és társadalmi fejlődésünket. A biztonságos konnektivitás az európai kormányok és polgárok közjava. A Bizottság ezért ambiciózus tervet terjeszt elő egy olyan űralapú biztonságos uniós kommunikációs rendszer megteremtésére, amelynek célja a következő:

  • Biztosítja a biztonságos és költséghatékony műholdas kommunikációs szolgáltatásokhoz való zavartalan globális hozzáférés hosszú távú rendelkezésre állását. Támogatja a kritikus infrastruktúrák védelmét, a felügyeletet, a külső tevékenységeket, a válságkezelést és a tagállamok gazdasága, biztonsága és védelme szempontjából létfontosságú alkalmazásokat.
  • A rendszer lehetővé teszi továbbá a magánszektor számára olyan kereskedelmi szolgáltatások nyújtását, amelyek segítik az európai polgárok és vállalkozások fejlett, megbízható és gyors kapcsolathoz való hozzáférését, beleértve a kommunikációs holtsávokat, így biztosítva a tagállamok közötti kohéziót. Ez a 2030-ra javasolt digitális évtized egyik célkitűzése. A rendszer emellett, a Global Gateway uniós stratégia részeként összeköttetést biztosít stratégiai jelentőségű földrajzi területekkel, például Afrikával és az Északi-sarkvidékkel.

A kormányzati felhasználói igények és a műholdas kommunikációs megoldások egyaránt gyorsan változnak. Az EU űralapú biztonságos kommunikációs rendszerének célja, hogy kielégítse ezeket a megnövekedett és változó igényeket, illetve hogy integrálja a biztonságos titkosításra szolgáló legújabb kvantumkommunikációs technológiákat. Innovatív és diszruptív technológiák fejlesztésén, valamint a New Space ökoszisztéma felhasználásán alapul.

A teljes költség várhatóan 6 milliárd euró lesz. Az Unió hozzájárulása 2022 és 2027 között – jelenlegi árakon – 2,4 milliárd eurót tesz majd ki. A támogatás a közszektor számos forrásából (uniós költségvetés, tagállami források és az Európai Űrügynökség hozzájárulásai) és a magánszektor befektetéseiből származik.

Ez a kezdeményezés erősíti az uniós űrkutatási ökoszisztéma versenyképességét, mivel egy új infrastruktúra kifejlesztése 17–24 milliárd euró bruttó hozzáadott értéket és számos új munkahelyet biztosít az uniós űriparban. Emellett fontos megemlíteni az innovatív konnektivitási szolgáltatásokat igénybe vevő downstream ágazatok által kiváltott továbbgyűrűző pozitív gazdasági hatásokat is. A polgárok szintén részesülhetnek e műholdas kommunikációs szolgáltatások technológiai előnyeiből, megbízhatóságából és működési teljesítményéből, melyek egyúttal nagy sebességű internetkapcsolatot is biztosítanak Európa-szerte.

Űrforgalom-irányítás

Az újrafelhasználható hordozórakéták, a kis műholdak és az űrbéli magánkezdeményezések területén tapasztalható fejlemények miatt exponenciálisan növekszik a pályára állított műholdak száma, komoly veszélybe sodorva ezzel az EU és a tagállamok űrtechnológiai eszközeinek rezilienciáját és biztonságát. Létfontosságú az űrtevékenységek hosszú távú életképességének védelme. Ennek érdekében fontos biztosítani, hogy a világűr biztonságos, védett és fenntartható környezet maradjon. Ezért, ha azt akarjuk, hogy a jövő nemzedékei is biztonságos, védett és fenntartható módon használhassák a világűrt, az űrforgalom-irányítást kiemelt közpolitikai kérdésként kell kezelni, ami az EU azonnali, közös és többoldalú fellépését követeli meg.

Mindezek alapján a közös közlemény meghatározza az űrforgalom-irányítás uniós megközelítését. A cél olyan konkrét kezdeményezések – köztük eljárások és jogszabályok – kidolgozása, amelyek az EU stratégiai autonómiájának és az ipar versenyképességének megőrzése mellett elősegítik a világűr biztonságos, védett és fenntartható használatát.

Az uniós megközelítés négy tényezőre összpontosít:

  • az űrforgalom-irányítás polgári és katonai követelményeinek és az Unióra gyakorolt hatásainak megállapítása;
  • az űreszközök és az űrszemét azonosítására és nyomon követésére szolgáló technológiai képességünk megerősítése;
  • a megfelelő normatív és jogszabályi keret meghatározása;
  • az űrforgalom-irányításra vonatkozó nemzetközi partnerségek létrehozása és a többoldalú szerepvállalás.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai

Margrethe Vestager ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az űrtechnológia mindennapi életünkben és biztonságunk megőrzése szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen. A mai kezdeményezések garantálják az állandó biztonságot és a hatékony konnektivitást. A polgárok és a kormányok egyaránt részesülnek előnyeiből. Kulcsszerepet játszik Európa digitális átalakulásában, továbbá versenyképesebbé is tesz bennünket. Reményeim szerint az űrforgalom-irányításra és az űrtechnológiára vonatkozó uniós megközelítés hosszú távon is garantálja majd a világűr biztonságos és fenntartható használatát.”

Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hozzátette: „A világűr minden eddiginél zsúfoltabb, növelve ezáltal az űrpolitika összetettségét és a vele kapcsolatos kockázatokat. E globális kihívás megoldására a mai napon javaslatot teszünk az űrforgalom-irányítás uniós megközelítésére. Konkrét képességek kialakításával, normák meghatározásával, kulcsfontosságú partnerek támogatásával több szinten biztosítjuk a világűr biztonságos, védett és fenntartható használatát. Bár az űrforgalom-irányítás polgári törekvés, az európaiak biztonsága és védelme a biztonságos, védett és autonóm űrhozzáféréstől függ.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hangsúlyozta: „A világűr egyre fontosabb szerepet tölt be mindennapi életünkben, gazdasági növekedésünkben, biztonságunkban és geopolitikai súlyunkban. Új konnektivitási infrastruktúránk nagy sebességű internet-hozzáférést biztosít, mely jelenlegi internetes infrastruktúránk kiegészítésére szolgál, növelve a rezilienciát és a kiberbiztonságot, valamint konnektivitást biztosítva egész Európa és Afrika számára. Valódi páneurópai tervezet ez, mely lehetővé teszi számos induló vállalkozás és Európa egésze számára, hogy a technológiai innováció éllovasává váljon.”

Háttér-információk

A ma elfogadott két kezdeményezés a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákkal foglalkozó cselekvési terv konkrét hozadéka, amelyet a cselekvési terv vezérprojektként kezel.

Biztonságos konnektivitás

Ezen új űralapú kezdeményezés végrehajtása érdekében, mely biztonságos konnektivitást garantál Európa-szerte, a Bizottság 2020 decemberében felmérő rendszertanulmányt indított a technikai szempontok és a lehetséges szolgáltatásnyújtási modellek megvizsgálása céljából.

Időközben a Bizottság újabb felhívást tett közzé az európai New Space ökoszisztéma bevonására a kkv-k és az induló vállalkozások csúcstechnológiás, innovatív ötleteinek integrálása érdekében. 2021 decemberében két szerződést ítéltek oda, és a technikai munka már folyamatban van, amelynek eredménye 2022 júniusára várható.

Űrforgalom-irányítás

Az Unió már 2016 óta hajt végre űrmegfigyelési és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésével (SST) foglalkozó feladatokat az uniós SST-konzorcium révén. Eddig 23 tagállamból több mint 130 európai szervezet regisztrált uniós SST-szolgáltatások igénybevételére (ütközéselhárítás, fragmentációk elemzése, visszatérések elemzése). Ma több mint 260 uniós műhold, köztük a Galileo és a Kopernikusz flottája részesül az ütközéselhárító szolgáltatás előnyeiből.

2021-ben az uniós SST-partnerek 100 millió mérést osztottak meg adatmegosztó platformjukon. Legutóbb az uniós SST fragmentációk elemzésével foglalkozó szolgáltatása megerősítette, hogy az Oroszország által 2021. november 15-én végzett műholdelhárító tesztet követően felderítették és nyomon követték az alacsony pályán keringő műhold (COSMOS 1408) megsemmisítésekor keletkező űrszemetet.

További információk

Kérdések és válaszok a biztonságos konnektivitásról

Tájékoztató a biztonságos konnektivitásról

Kérdések és válaszok az űrforgalom-irányításról

Tájékoztató az űrforgalom-irányításról

Az űrcsomag weboldala

Közös közlemény: Az űrforgalom-irányítás uniós megközelítése – Uniós hozzájárulás a globális kihívás kezeléséhez

Javaslat – Rendelet a biztonságos konnektivitásra irányuló, 2023–2027-es időszakra szóló uniós program létrehozásáról

Forrás:
Világűr: Az EU műholdas konnektivitási rendszert kezdeményez és fokozza űrforgalom-irányítási tevékenységét egy digitálisabb és reziliensebb Európáért; Európai Bizottság; 2022. február 15.

Amit az Európai Bizottság űrforgalom-irányítási kezdeményezéséről tudni kell

Mi az űrforgalom-irányítás (STM)?

Az űrforgalom-irányítás mindazokat az eszközöket és szabályokat jelenti, amelyek szükségesek a világűrbe való kijutás, az ott végzett műveletek és a Földre való visszatérés biztonságos, fenntartható és védett megvalósításához.

A következő elemekből épül fel:

a) világűr-megfigyelési (SSA-) tevékenységek, beleértve az SST-tevékenységeket is;

b) a kozmikus hulladék kezelése és felszámolása;

c) a Föld körüli pályák és a rádióspektrumok kezelése;

d) a világűrben végzett műveletek teljes életciklusa, beleértve az indítási fázist, az űreszközök keringési pályán történő üzemeltetését, valamint az életciklus végi, a keringési pályáról való eltávolítást célzó műveleteket;

e) az űreszközök (ellenőrzött és ellenőrizetlen) visszatérési fázisa.

Mi a kezdeményezés fő célja?

A Bizottság és a főképviselő e közös közleményének célja felvázolni az űrforgalom-irányításra (STM) vonatkozó konkrét uniós megközelítést, amely hozzá fog járulni a világűr biztonságos, fenntartható és védett használatához, továbbá az uniós érdekek védelméhez az uniós és a tagállami hatáskörök teljes mértékű tiszteletben tartásával. A megállapodás fő céljai az alábbiak:

  • meghatározni az űrforgalom-irányítást;
  • kidolgozni annak polgári és katonai követelményeit;
  • elmozdítani az űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére szolgáló (SST-) kapacitások fejlesztését, mivel egy hatékony SST-rendszer alapvető az űrforgalom-irányításhoz;
  • létrehozni a szabványok és szabályok megfelelő keretét;
  • hirdetni az uniós űrforgalom-irányítási megközelítést világszerte.

Miért van szükség fellépésre?

A világűr meghódításáért folytatott verseny kezdete óta mintegy 6 000 indítással 11 800 műholdat állítottak Föld körüli pályára. Ezek közül jelenleg 4 550 működik[1], a többi űrszemétként kering tovább. Az elkövetkező években több mint 20 000 további műhold felbocsátása várható. Következésképpen a világűr fokozatosan megtelik műhold-konstellációkkal és indítórendszerekkel. Az egyre nagyobb térfoglalás pedig veszélyezteti az űrinfrastruktúra és az űrműveletek életképességét és biztonságát. A Föld körül több mint 1 millió, 1 és 10 cm közötti méretű törmelék kering, melyek száma tovább növekszik.

Mindezek ellenére jelenleg csak nagyon kevés világszintű szabály létezik a világűr használatára vonatkozóan. Jóllehet az ENSZ szintjén fontos eredmények születtek, egy mindenre kiterjedő nemzetközi megközelítés kidolgozását jelentős diplomáciai és politikai akadályok hátráltatják, ami még sürgetőbbé teszi a cselekvést.

Mit történt eddig uniós szinten?

Operatív szinten az EU 2014 óta aktív az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (SST) terén. Az uniós SST-konzorcium az űrforgalom irányításához szükséges SST-szolgáltatásokat nyújt, például felméri az ellenőrizetlen visszatérések kockázatát vagy tájékoztatást nyújt az ütközések kiküszöböléséhez. Az uniós SST-konzorcium jelenleg több mint 260 európai űreszköznek nyújt ütközés-elhárítási szolgáltatásokat.

Technikai szinten a Horizont 2020 keretében jelenleg két koordinációs és támogató művelet zajlik az űrforgalom-irányításhoz (STM) szükséges technológiák és kapacitások felmérésére.

Ezen túlmenően az Európai Parlament kérésére a Bizottság kísérleti projektet indított az űrforgalom-irányítás terén. A projekt célja átfogó képet nyerni a meglévő és a kialakulóban lévő keretekről, és előzetesen azonosítani a szükségleteket. Emellett a szabályozási kereteket és a piaci fejleményeket is értékeli.

A polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákra vonatkozó cselekvési terv, amelyet 2021 februárjában fogadtak el, kiemelt projektként hirdette meg az űrforgalom-irányítást, annak szabványai és szabályai kidolgozását.

Milyen hozzáadott értéket teremt az uniós szintű fellépés?

Az EU űrhatalom, a Galileo és az EGNOS által nyújtott élvonalbeli műholdas navigációs szolgáltatások, valamint a Kopernikusz által nyújtott Föld-megfigyelési szolgáltatások tulajdonosa. A javasolt intézkedések fokozni fogják a társadalmi és gazdasági jelentőségű uniós és tagállami űrinfrastruktúrák rezilienciáját és biztonságát.

Az EU eddig is multilaterális megközelítést szorgalmazott a világűrben folytatott tevékenységek hosszú távú biztonságának és fenntarthatóságának szavatolása és az űrrendszerekkel kapcsolatban felmerülő kockázatok csökkentése érdekében.

Az EU ideális helyzetben van e fellépéshez: képes meghatározni a szükségleteket és a követelményeket, összegyűjteni a véleményeket, mozgósítani a technológiát és koordinálni a külső szerepvállalást.

Hogyan érinti a fellépés a vállalkozásokat, köztük a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat?

Biztosítani kell, hogy az uniós ipar – és azon belül a New Space – által kínált lehetőségeket az uniós SST által nyújtott közszolgáltatásokra építve teljes mértékben kiaknázzák. Célzott intézkedések révén az uniós SST-partnerség kihasználhatja az uniós ipar legújabb innovatív technológiai fejlesztéseiből származó előnyöket. A jövőbeli továbbfejlesztett uniós katalógust és a kapcsolódó adatmegosztási platformot részben az uniós vállalatok rendelkezésére bocsátjuk kutatási tevékenységek céljára, hogy Európában és nemzetközi szinten is hozzáadott értéket képviselő STM-szolgáltatásokat fejlesszenek ki.

Az uniós vállalatok az uniós SST-konzorcium tagjai által közzétett ajánlati felhívások útján vehetnek részt a fejlesztésekben. Így az EU által az uniós SST-konzorciumra ruházott források akár 75%-a uniós alvállalkozásokhoz kerülhet. Máris kialakult egy európai ipari SST-ökoszisztéma, amely várhatóan képes arra is, hogy hozzájáruljon az uniós STM-megközelítéshez.

Mi a helyzet az űrforgalom-irányításban való külső szerepvállalással?

A világűr közkincs, amely egyre nagyobb geopolitikai jelentőséggel bír. Alapvető fontosságú a közös fellépés. Az EU űrforgalom-irányítási megközelítése szerint a meglévő regionális képességeket és eszközöket a globális együttműködésre irányuló nagyívű törekvéssel kell ötvözni a globális törekvésekhez való hozzájárulás érdekében, és támogatni kell az ENSZ keretében kialakítandó multilaterális STM-megközelítést.

Az EU aktív diplomáciát fog folytatni az űrforgalom-irányítás terén. A nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalásoknak a polgári jellegű kérdésekre (pl. műveletek, szabványosítás stb.) kell összpontosítaniuk, de foglalkozniuk kell a kapcsolódó biztonsági és védelmi vonatkozásokkal is.

Mik a következő lépések?

Az űrforgalom-irányításra (STM-re) vonatkozó uniós megközelítés tíz konkrét intézkedést javasol, amelyeket a Bizottságnak és a főképviselőnek 2022 és 2024 között kell végrehajtania a tagállamokkal együttműködésben. Az első lépés az, hogy az elkövetkező négy hónapban konzultációs folyamatot kell kialakítani az összes uniós érdekelttel az Unió különböző szakpolitikai területeit érintő űrforgalom-irányítási szükségletek és hatások felmérése érdekében. A védelem és a biztonság sajátos szempontjaira is figyelemmel kell lenni a világűrrel kapcsolatos törekvésekre vonatkozó közös stratégiai kultúra kialakításakor.

További információk

Sajtóközlemény az űrpolitikai csomagról

Tájékoztató az űrforgalom-irányításról

Kérdések és válaszok a biztonságos űralapú összeköttetésre irányuló kezdeményezésről

Tájékoztató a biztonságos összeköttetésről

Az űrcsomagról szóló weboldal

[1] Forrás: Eurospace. Míg 2000 és 2013 között évente átlagosan csupán 110 űreszközt indítottak, 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben már évente több mint 470-et.”

Forrás:
Kérdések és válaszok: Űrforgalom-irányítás; Európai Bizottság; 2022. február 15.

Kérdések és válaszok az európai biztonságos, műholdas kommunikációs rendszerről

Miért javasolja a Bizottság a biztonságos konnektivitásra vonatkozó kezdeményezést?

Gazdaságunk működése és biztonságunk egyre nagyobb mértékben függ a biztonságos és reziliens konnektivitástól. A digitális hiperkonnektivitás és a technológiai átalakulás következtében példátlan mértékben ugrott meg a peremhálózati technológiáktól függő szolgáltatások iránti kereslet. Soha nem tapasztalt kereslet mutatkozik emellett a műholdas kommunikációs szolgáltatások iránt is, miközben a technológia legújabb vívmányai új követelményeket támasztanak kommunikációs rendszereink biztonságával kapcsolatban, és alacsony késleltetésű megoldások megjelenéséhez vezettek. E technológiai fejlődés hatására az EU-n kívüli országokban – többek között az USA-ban, Kínában és Oroszországban – különféle, államilag támogatott megakonstellációk megjelenése figyelhető meg. Ezzel egyidejűleg a geopolitikai környezet alakulása, valamint a kiber- és hibrid fenyegetések további biztonsági és a rezilienciával kapcsolatos aggályokat vetnek fel.

Ezekkel a gyorsan változó kormányzati igényekkel tehát nincsenek összhangban a tagállami, illetve európai szinten rendelkezésre álló biztonságos, megbízható és változatos műholdas kommunikációs szolgáltatásokhoz, és különösen azokhoz a szolgáltatásokhoz kapcsolódó uniós megoldások, amelyek megjelenését a közepes és alacsony Föld körüli pályákon alapuló technológiák fejlődése tette lehetővé.

Ezekre a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre európai megoldásokat kell biztosítani a korlátlan, garantált hozzáférés érdekében, elkerülve a harmadik országoktól való függést és erősítve értékláncaink ellenálló képességét.

Ugyanakkor a megakonstellációk számának drámai növekedése miatt a kiosztható frekvenciákból és pályamenti pozíciókból is hiány tapasztalható. Az időben történő uniós szintű fellépés hiánya az uniós ipar versenyképességét is veszélyeztetné a kulcsfontosságú technológiák és piacok terén.

A kezdeményezést Európai űripari szakértelme fogja támogatni, mind a hosszú ideje működő iparági szereplők részvétele, mind a New Space-ökoszisztéma révén. A globális műholdas konnektivitás így napjainkra az EU és tagállamai biztonságának, védelmének és rezilienciájának stratégiai eszközévé vált.

Mi e kezdeményezés várható eredménye?

E javaslat célja egy biztonságos és autonóm, világűrbe telepített konnektivitási rendszer kifejlesztése a garantált, reziliens műholdas kommunikáció biztosítása érdekében, különös tekintettel az alábbiakra:

  • olyan világszintű, megbízható, biztonságos és költséghatékony műholdas hírközlési szolgáltatások hosszú távú rendelkezésre állásának biztosítása a kormányzati felhasználók számára, amelyek támogatják a kritikus infrastruktúrák védelmét, a felügyeletet, a külső fellépéseket és a válságkezelést, ezáltal növelve a tagállamok rezilienciáját;
  • a nagy sebességű, széles sávú kereskedelmi konnektivitás rendelkezésre állásának biztosítása Európa-szerte, a holtsávok megszüntetése és a tagállamok területei közötti kohézió biztosítása, valamint konnektivitás biztosítása a stratégiai jelentőségű földrajzi területeken, például Afrikában és az Északi-sarkvidéken.

A kezdeményezés célkitűzései különösen a következők

  • világűrbe telepített, több pályán keringő, csúcstechnológiájú konnektivitási rendszer kifejlesztése, kiépítése és működtetése, amely folyamatosan igazodik a műholdas kommunikáció iránti kormányzati kereslet alakulásához, figyelembe véve a tagállamok meglévő és jövőbeli eszközeit;
  • a műholdas kommunikációs kapacitások és szolgáltatások uniós bázisának kiegészítése és az (EU) 2021/696 rendelet 67. cikkében említett földi szegmenst alkotó GOVSATCOM-infrastruktúra integrálása;
  • hozzájárulás a kiber- és elektromágneses fenyegetésekkel szembeni kiberrezilienciához és az operatív kiberbiztonsághoz, valamint az európai kvantumkommunikációs űrinfrastruktúra (EuroQCI) integrálása a kriptográfiai kulcsok biztonságos továbbításának lehetővé tétele céljából;
  • az uniós távközlési infrastruktúrák rezilienciájának javítása;
  • az uniós űrprogram más elemeivel kapcsolatos lehetőségek és szolgáltatások javítása és bővítése;
  • az innovatív és forradalmi technológiák fejlesztésének ösztönzése és a New Space-ökoszisztéma használata; valamint
  • olyan környezet kialakítása, amely Európa-szerte kedvez a nagy sebességű, széles sávú kapcsolatok és a zökkenőmentes hálózati összekapcsoltság továbbfejlesztésének.

Fontos szempont, hogy a kezdeményezés kiegészítse a meglévő földi konnektivitási infrastruktúrákat, biztosítva az „utolsó szakaszt” és a nagy fokú redundanciát.

Melyek a rendszer gyakorlati alkalmazási lehetőségei?

A kezdeményezés mobil és vezetékes széles sávú műholdas hozzáférést, a B2B-szolgáltatásokhoz biztosított műholdas trönkölést, közlekedési célú műholdas hozzáférést, megerősített műholdas hálózatokat és műholdas széles sávú szolgáltatásokat, valamint felhőalapú szolgáltatásokat fog biztosítani. Támogathatja a pereminformatikát, a dolgok internetét, az önvezető gépjárműveket, az e-egészségügyet, az intelligens munkavégzést és oktatást, a repülés közbeni és tengeri konnektivitást, valamint az intelligens mezőgazdaságot.

Az ezen túlmutató felhasználási területek három fő pillér köré csoportosíthatók: i. felügyelet; ii. válságkezelés; iii. a kulcsfontosságú infrastruktúrák összekapcsolása és védelme. Néhány példa a fentiekre:

i. határőrizet, tengeri és távoli területek felügyelete; távirányítású légijármű-rendszerek; az Északi-sarkvidék lefedettségének biztosítása; űrmegfigyelés és katonai missziók kiegészítése;

ii. polgári védelem; KKBP-/KBVP- és nemzeti missziók; humanitárius segítségnyújtás; távorvoslás; valamint kutatás-mentést igénylő tengeri veszélyhelyzetek;

iii. biztonságos intézményi kommunikáció, például a nagykövetségek, az Europol és más intézmények esetében; a légi, a közúti és a vasúti infrastruktúra irányítása; intelligens hálózatok vezetése és irányítása az energetika, a pénzügy, az egészségügy stb. területén; a Galileo továbbfejlesztése és adatátvitel a Kopernikusz keretében.

Milyen újításokat vezet be a kezdeményezés a meglévő rendszerekhez képest?

A kormányok, a polgárok és az uniós intézmények egyre nagyobb mértékben függenek a konnektivitástól. Növekvő és változó igényeik kielégítéséhez szigorúbb biztonsági megoldásokra, alacsony késleltetésre és nagyobb sávszélességre van szükség, ezért innovatív technológiai megoldások révén reziliens – többek között a New Space-ökoszisztéma által biztosított – megoldásokhoz kell számukra garantált hozzáférést biztosítani. A tervezett rendszer tehát technológiai szempontból úttörő szerepet fog betölteni.

Az egyik fő különbség az eddigiekhez képest a biztonság lesz, amelynek tekintetében a rendszer az EuroQCI által biztosított kvantumkriptográfiára, valamint az infrastruktúra biztonságos tervezéséből adódó fokozott kiberbiztonságra támaszkodik majd.

Egy másik fontos különbség – amely például a GOVSATCOM esetében nyilvánul meg – a több pályán alapuló, különösen az új, alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak által biztosított lehetőségek kiaknázásában rejlik. Ezek a műholdak egyaránt képesek i. kielégíteni az alacsony késleltetés iránti minőségi igényeket és ii. globális lefedettséget biztosítani.

Milyen ütemterv szerint valósítják meg a kezdeményezést?

A program létrehozása a minőségre törekvő, fokozatos megközelítésen fog alapulni. A fejlesztés és az üzembe helyezés kezdeti szakasza 2023-tól indulhatna; 2025-ig megkezdődhetne a kezdeti szolgáltatások nyújtása és a kvantumkriptográfia keringési pályán történő tesztelése; 2028-ra pedig az integrált kvantumkriptográfiát is magában foglaló teljes rendszer üzembe helyezése lehetővé tenné a teljes körű szolgáltatásnyújtás megkezdését.

Milyen költségvetési vonzatai vannak a kezdeményezésnek?

A becsült összköltség 6 milliárd euró. Az Unió 2022-től 2027-ig folyó árakon 2,4 milliárd euróval járul hozzá a programhoz.

A finanszírozás a közszféra különböző forrásaiból (az uniós költségvetésből, a tagállamoktól és az ESA hozzájárulásaiból), valamint a magánszektor beruházásaiból fog származni.

Az uniós finanszírozás oly módon történik majd, hogy az ne ássa alá az uniós űrrendelet meglévő űrpolitkai komponenseinek, nevezetesen a Galileónak és a Kopernikusznak a végrehajtását.

Hogyan történik a megvalósítás? Milyen alternatívák vannak?

Az előnyben részesített alternatíva a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP), mivel a magánszféra közvetlen bevonása egyrészt biztosítja a szükséges biztonságos, reziliens és innovatív kormányzati szolgáltatásokat, másrészt pedig kedvező környezetet teremt a nagy sebességű, széles sávú csatlakozás és a zökkenőmentes internetkapcsolat Európa-szerte történő továbbfejlesztéséhez, megszüntetve a kommunikációs holtsávokat és megteremtve a kohéziót a tagállamok területei között, továbbá biztosítva a stratégiai jelentőségű földrajzi területekre – azaz Afrikára és az Északi-sarkvidékre – kiterjedő konnektivitást is.

A Bizottság versenyeztetéses közbeszerzési eljárás keretében koncessziós szerződést köthet a szükséges megoldás biztosítása, valamint az Unió és a tagállamok érdekeinek védelme érdekében. Az iparnak egy köz- és magánszféra közötti partnerségen keresztül történő bevonása lehetővé teszi a magánszférabeli partner számára, hogy saját beruházások révén további kapacitásokkal egészítse ki a program infrastruktúráját.

Fontos figyelembe venni, hogy a kereskedelmi szolgáltatások műholdas kommunikációs piaca már jól kiépült. A Bizottság ezért a köz- és magánszféra közötti partnerség keretén belül különös figyelmet fog fordítani arra, hogy ne szoruljanak ki a kereskedelmi beruházások, a szerződési feltételek pedig tükrözni fogják a magánszektor által vállalt kockázat mértékét. A közszféra szerepe megfelelően megjelenik majd a jövőbeli irányításban, különösen az infrastruktúra biztonságát, valamint a költségek, az ütemterv és a teljesítmény szigorú ellenőrzését illetően.

A koncesszió létrehozása és felügyelete tekintetében a Bizottság tölti be a programirányító szerepét. A kormányzati szolgáltatások nyújtásával az Európai Unió Űrprogramügynökségét bízzák meg, a fejlesztési és validálási tevékenységek felügyeletével pedig az Európai Űrügynökséget.

Melyek a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) előnyei?

A fő előnyök a következők:

  • a költségek optimalizálása, azaz a rendszer alacsonyabb költségen történő beszerzése, amelynek során az Unió osztozik a tervezési, fejlesztési és üzembe helyezési kockázatokon a magánszférabeli szereplővel;
  • a versenyeztetéses eljárás innovatív megoldásokat tesz lehetővé a koncessziós folyamat során, különösen a New Space ipari ökoszisztémájának bevonása, valamint az uniós ipar versenyképességének fokozása révén. A kormányzati szolgáltatások biztonságának és rendelkezésre állásának biztosítása érdekében a rendszerinfrastruktúra biztonsághoz kapcsolódó része az Unió tulajdonát fogja képezni;
  • a koncessziós jogosultak kereskedelmi szolgáltatások nyújtásához is kihasználják a rendszer lehetőségeit, ezáltal pedig további előnyöket teremtenek a downstream ágazat számára; a kormányzati és a kereskedelmi infrastruktúrák által egyaránt használt összetevők fejlesztési és üzembe helyezési költségeinek, valamint a működési költségeknek a megosztása nagy fokú kölcsönös kapacitásfelhasználást eredményez.

A szolgáltatások típusaival, választékával és minőségével kapcsolatos működési teljesítmény javulásából az európai polgároknak is előnyük származna.

Hogyan vesznek részt a kezdeményezésben a vállalkozások, köztük a kkv-k és a mikrovállalkozások?

Az űripar – a New Space ágazatot is beleértve – elő fogja mozdítani az upstream űrtechnológiákkal, a hordozórakétákkal és a downstream ágazatbeli alkalmazásokkal kapcsolatos innovációt, ami lehetővé teszi számukra globális versenyképességük növelését.

A New Space ágazat a technológiai innováció révén vehet részt a programban, mind annak fejlesztési, mind üzembe helyezési szakaszában, a koncessziós szerződés keretében történő hasznosítás során pedig lehetővé válik a szolgáltatásnyújtás.

A közbeszerzésnek emellett biztosítania kell a hatékony és átlátható versenyt, meg kell erősítenie az EU technológiai autonómiáját, továbbá biztosítania kell a biztonságra, a szolgáltatás folyamatosságára és a megbízhatóságra vonatkozó követelményeknek való megfelelést.

Rendkívül fontos emellett a digitális ipar bevonása is. E rendszer eredményeinek hasznosítása lehetővé teszi majd a távközlési szolgáltatók számára, hogy kihasználják a megnövekedett kapacitásból, valamint a megbízható és biztonságos szolgáltatásokból származó előnyöket. Emellett a kezdeményezés kereskedelmi dimenziója lehetővé teszi, hogy a kiskereskedelmi szolgáltatások több magánfelhasználóhoz jussanak el az egész EU-ban.

Minden más vállalkozás számára pedig előnyt jelent majd a biztonságos és megbízható konnektivitás, amely lehetővé teszi számukra, hogy új szolgáltatásokat nyújtsanak, és kevésbé legyenek kitéve a kiberfenyegetéseknek, valamint a szolgáltatásmegszakadások veszélyének.

Nem uniós felek is részt vehetnek a kezdeményezésben?

A biztonságos kormányzati műholdas kommunikációs szolgáltatások biztosításával kapcsolatos célkitűzéssel összhangban az EU tervezett biztonságos űralapú konnektivitási rendszere geopolitikai vonatkozású stratégiai eszköz lesz. Célja annak biztosítása, hogy Európa kevésbé függjön a nem európai megoldásoktól.

A kormányzati felhasználók igényeinek kielégítéséhez a biztonságos konnektivitási szolgáltatásokhoz való korlátlan, garantált hozzáférés szükséges. Ezért a nem uniós műholdas kommunikációs infrastruktúrától való kritikus függőség hátrányos lenne az Unió tevékenységeinek integritására, rezilienciájára és fenntarthatóságára nézve.

A programban való részvétel – nemzetközi megállapodások keretében (az EUMSZ 218. cikke) – a harmadik országok és a nemzetközi szervezetek előtt is nyitva állhat. Az ilyen részvételt részletes rendelkezések szabályozzák, attól függően, hogy ezek a harmadik országok milyen kapcsolatban állnak az Unióval.

Harmadik országok és nemzetközi szervezetek elviekben akkor férhetnek hozzá az Unió biztonságos konnektivitási szolgáltatásaihoz, ha nemzetközi megállapodást kötnek az Unióval (az EUMSZ 218. cikke), és megfelelnek a minősített adatok védelmével kapcsolatban az uniós űrrendeletben (43. cikk) meghatározottaknak.

További információk

Sajtóközlemény az űrpolitikai csomagról

Tájékoztató a biztonságos konnektivitásról

Kérdések és válaszok az űrforgalom-irányításról

Tájékoztató az űrforgalom-irányításról

Az űrpolitikai csomag weboldala

Forrás:
Kérdések és válaszok: Biztonságos konnektivitás; Európai Bizottság; 2022. február 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Összehangolt vizsgálat indul az uniós közszféra felhőhasználata kapcsán

„Átfogó uniós vizsgálat indul az EU-s közszféra egyes prominens szereplői által használt felhőszolgáltatások adatvédelmi megfelelősége kapcsán – az uniós adatvédelmi hatóságok összevont vizsgálatuk során arra keresik a választ, hogy a szolgáltatók adatkezelési gyakorlata megfelel-e a GDPR előírásainak.

Ismét az Európai Unióban működő felhőszolgáltatók körmére néz a nemzetközösség független adatvédelmi szerve, az Európai Adatvédelmi Testület (angol rövidítése alapján EDPB). A nemzeti adatvédelmi hatóságok képviselőiből és az Európai Adatvédelmi Biztosból (EDPS) álló szervezet mai közleménye szerint a vizsgálat kifejezetten az uniós közszféra-intézmények által használt felhőszolgáltatásokat veszi majd górcső alá, azt kutatva, hogy azok mindenben megfelelnek-e az uniós adatvédelmi törvényeknek.

A 22 tagállami adatvédelmi hatóság részvételével zajló vizsgálat az EDPB tervei szerint több mint 75 intézményre terjedhet ki az Európai Gazdasági Térségen belül, beleértve számos egészségügyi, pénz- és adóügyi, közoktatási, illetve közbeszerzést lebonyolító szervezetet. A vizsgálat során többek közt a Microsoft, az Amazon, az Alphabet (Google) és más, jellemzően amerikai multinacionális nagyvállalatok által a fenti intézmények részére kínált szolgáltatások működését nézik át tüzetesebben a szakértők.

Az EDPB szerint a most induló vizsgálatot elsősorban az indokolja, hogy a koronavírus világjárvány az uniós közszférában is jelentős mértékben felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, melynek során egyre több szervezet utalta rá magát napi működése során külföldi felhőszolgáltatókra. Ezen folyamat során ugyanakkor számos intézmény azzal szembesült, hogy nehezen talál olyan szolgáltatásokat, melyek mindenben megfelelnek az EU-s adatvédelmi előírásoknak.

Nem ez az első alkalom, amikor az uniós adatvédelmi intézményrendszer felhőszolgáltatók működését vizsgálja. Az EU-s adatvédelmi biztos hivatala által 2020 októberében indított vizsgálat arra próbál fényt deríteni, hogy az Európai Unió intézményei által 2020 elején – tehát még a Privacy Shield hatálya alatt – aláírt „Cloud II” szerződések, melyek Microsoft és Amazon felhőszolgáltatások használatára vonatkoztak, az ítéletet követően mennyire hozhatók összhangban a hatályos uniós törvényi rendelkezésekkel, míg egy másik vizsgálat az Európai Bizottság és a Microsoft között korábban létrejött, Office365 termékek használatára vonatkozó szerződés feltételeit vizsgálta.”

Forrás:
EU-s vizsgálat indul a közszféra felhőhasználata kapcsán; Koi Tamás; HWSW.hu; 2022. február 15.
Lásd még: Launch of coordinated enforcement on use of cloud by public sector; European Data Protection Board (EDPB); 2022. február 15.


Informatika, távközlés, technika

Magyarországon nem lesz az Amazonnak előretolt adatközpontja

„Idén globális szinten több tucatnyi helyszínen helyezi el saját edge computing megoldását az Amazon Web Services – Magyarország azonban nincs közöttük.

Az Amazon saját felhőszolgáltatása, az Amazon Web Services (AWS) globális szinten is igyekszik egyre komolyabb nyomást gyakorolni a versenytársakra, így elsősorban a Microsoft Azure platformjára, melynek része, hogy a cég újabb régiókba helyez el olyan edge computing központokat, melyekkel az AWS-re épülő szolgáltatások elérése számottevően gyorsítható.

A cég által 2019-ben bevezetett AWS Local Zone hálózat eddig kizárólag az Egyesült Államok nagyvárosaiban, illetve azokhoz közel volt elérhető, az Amazon ugyanakkor már tavaly világossá tette, hogy idén jelentősen bővíteni szeretné az infrastruktúrát.

Az ezzel kapcsolatos részleteket most jelentette be a cég, így 2022-ben a tervek szerint 26 ország 32 nagyvárosában jön létre AWS Local Zone, melyek számítási és tárolási kapacitást, illetve adatbázis-hátteret visznek a felhasználók közvetlen közelébe, így a késleltetéskritikus adatfeldolgozást és adatátvitelt igénylő alkalmazások a korábbiakhoz képest jóval zökkenőmentesebben működhetnek majd.

A lokális központok segítségével emellett jóval hatékonyabban üzemeltethetők a hibrid felhős vállalati rendszerek is, továbbá bizonyos adatvédelmi aggályokra is megoldást jelenthet ez a topológia azáltal, hogy a felhasználói adatok nem kerülnek az adott ország vagy nemzetközösség határain kívülre.

Az AWS Local Zone-ok idén számos európai nagyvárosban (Amszterdam, Berlin, Brüsszel, Koppenhága, Helsinki, München stb.) állhatnak üzembe, a régióban pedig Bécs, Prága és Varsó kap saját AWS Local Zone-t.”

Forrás:
Magyarország nem kap az Amazon felturbózott felhőjéből; Koi Tamás; HWSW.hu; 2022. február 17.
Lásd még: Amazon Web Services; Wikipédia

Selfie, videóhívás, KAÜ. Digitális ügyfélazonosítás 2022-ben

„Mit ad a Központi Azonosítási Ügynök a pénzügyi szektornak 2022-ben?
Mit nyújtanak az egyes technológiák?
Mit szeretnének az ügyfelek?

2022. január 1-től a Kormányzati Azonosítási Ügynök [helyesen: Központi Azonosítási Ügynök. Szerk.] megnyitja ingyenes azonosítási szolgáltatását a piac előtt. Mit jelent ez a banki, biztosítási szektor számára a gyakorlatban?
Milyen azonosítási megoldások érhetők el a piacon? Hogyan rendelkezik róluk az aktuális szabályozás? Mit gondolnak róluk a magyar ügyfelek? Ezeket a kérdéseket is körbejárjuk a téma szakértőivel.

Időpont: 2022. február 23. 15:00 – 16:30
Helyszín: online
Részvétel: díjmentes, regisztrációhoz kötött
Kiket várunk: a bankok, biztosítók, alkuszok és a közvetítői rendszer képviselői Webinárium visszanézhető: 30 napig

MIRŐL LESZ SZÓ?

  • A távoli ügyfélazonosítás, szerződéskötés és ügyintézés aktuális helyzete a pénzügyi szektorban.
  • Hogyan érinti a Ptk. módosítás a digitális ügyfélazonosításhoz használt technológiákat?
  • Kiválthatja-e a videóhívást a Kormányzati Azonosítási Ügynök (KAÜ) az ügyfélazonosításban?
  • Kiválthatja-e a megnyíló KAÜ-s interfészhez való kapcsolódás a pénzmosás és terrorizmus elleni törvény szerinti ügyfél-átvilágítás folyamatát?
  • A KAÜ-s interfészen átvett adatokat mire használhatja fel a pénzügyi szolgáltató?
  • Hogyan viszonyul a magyar lakosság a távoli ügyfélazonosításhoz?
  • Az ügyfelek mekkora része váltaná ki a személyes ügyintézést videóhívással?
  • Mely szolgáltatásokhoz, ügyintézés típusokhoz használnák az ügyfelek a videóhívást és a telefonos szelfit?
  • Merre fejlődnek tovább az ügyfélazonosítás technológiái 2022-ben?

Forrás:
Webinárium: Selfie. Videóhívás. KAÜ. Digitális ügyfélazonosítás 2022-ben; FinTechZone; 2022. február

Elhunyt az egyik első hazai női programozó

„Életének 83. évében elhunyt Sántáné Tóth Edit, a hazai mesterséges intelligencia kutatás elismert szakértője, számos szakmai könyv és tanulmány szerzője, több hazai felsőoktatási intézmény megbízott oktatója.

Múlt héten, 2022. február 11-én elhunyt Sántáné Tóth Edit, az egyik első hazai programozónő, akinek érdeklődése hamar a mesterséges intelligencia kutatása felé fordult, oktatással és tanulmányokkal is népszerűsített a témát. Színes életét mutatja, hogy eredetileg zenei pályára készült. Élete meghatározó részének tartotta a Békéstarhosi Zeneiskolában töltött négy évet, ahol például a „keresd az értelmes feladatokat, és oldd is meg azokat” szellemben tanították. A zeneiskola hirtelen bezárása után, a Lórántffy Zsuzsanna leánygimnáziumban szerettették meg vele a matematikát, olyannyira, hogy ezután a Szegedi Tudományegyetem matematika tanár és alkalmazott matematikus szakán végzett 1961-ben.

Az első hazai női programozók egyikeként, egyetemi évei alatt először csak „krétaprogramozással tanult”, azaz fejben, táblán és papíron futtatták programjaikat. Majd az első hazai építésű számítógép, az M-3 mellett helyezkedett el friss diplomásként az MTA Kibernetikai Kutatócsoportban (KKCS), utódnevén MTA Számítástechnikai Központban. Pályáját a Dunai Vasműben folytatta ipari alkalmazások kifejlesztésén, majd szoftverfejlesztői és kutató-fejlesztői munkakörökben dolgozott több intézetben és vállalatban, például Számki, SZKI, IQSOFT.

Sántáné-Tóth Edit nevét főként a szakmai írásairól és oktatási tevékenységéről ismerhetjük. Az 1970-es években kezdett publikálni a hazai Prolog logikai programozás használattal kapcsolatban. Ezt követően a szakértő rendszer fejlesztések tanulmányozásával, majd az ismeretalapú rendszerekkel és a Mesterséges intelligencia magyarországi helyzetével foglalkozott írásaiban. Az 1990-es évektől szerzett oktató könyvei a bizonytalanságkezelés, tudásalapú technológia és döntéstámogató rendszerek témáit dolgozták fel. Egyik legfontosabb műve 2012-ben jelent meg: „A számítástechnika felsőfokú oktatásának kezdetei Magyarországon” témában írt és szerkesztett könyve, amelyen 130 közreműködővel dolgozott együtt 25 év és 30 intézmény történetének bemutatásán.

Nyugdíjas éveiben, 1993-tól az írás mellett az oktatási tevékenységre koncentrált. Rendszeresen tanított az ELTE-n, a Dunaújvárosi Főiskolán, az Óbudai Egyetemen és elődintézményeiben, főleg a szakértő rendszerek és döntéstámogató rendszerek témakörében. Főiskolai oktatási emlékplakettek, címzetes főiskolai és egyetemi docensi címekkel jutalmazták munkáját.

Emellett fontos szerepet töltött be a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) életében. Többek közt a Mesterséges Intelligencia Szakosztályának vezetőségi tagjaként működött közre 1975 és 2012 között. Kiemelkedő eredményei közé tartozik, hogy 1979-től 6 éven át szervezte az SZKI-Számalk-NJSZT „A programozás elméleti és gyakorlati kérdései” című szeminárium-sorozatát, hetente nagyjából 100 résztvevővel. 2016-tól a társaság Informatikatörténeti Fórum (iTF) Adattár Személyek rovatának vezetőjeként dolgozott, miközben informatikusok százaival tartotta a kapcsolatot a pontos életrajzi adatok begyűjtése miatt, hogy ezzel gyarapítsa informatikatörténeti ismerteinket.”

Forrás:
Elhunyt az egyik első hazai női programozó; Habók Lilla; HWSW.hu; 2022. február
Lásd még: Sántáné Tóth Edit portré; YouTube

Átadták az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) továbbfejlesztett informatikai felhőrendszerét, az ELKH Cloudot

„Az infrastruktúra-fejlesztés célja, hogy a hazai kutatók számára megnövelt felhőszámítási és -adattárolási kapacitások, a legmodernebb hardverek és felhőben használható szoftverek álljanak rendelkezésre, amelyek egyben támogatják a nemzetközi projektekbe történő bekapcsolódást – hangzott el a keddi átadó eseményen.

Az ELKH támogatásával a sokszorosára növelt kapacitású ELKH Cloud ünnepélyes átadására a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI) megrendezett online szakmai eseményen került sor.

Bokor József, az ELKH alelnöke előadásában kiemelte: az ELKH Cloud által olyan kutatóműhelyek is hozzáférhetnek a legkorszerűbb informatikai platformokhoz, amelyek nem tudják vállalni a saját rendszer beszerzésével, kialakításával és üzemeltetésével járó terheket. Bokor József felidézte, hogy a tudományos felhőrendszer kialakítását a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kezdeményezte 2016-ban és a szolgáltatást a SZTAKI és a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) indította el. A tudományos felhő kapacitásainak és szolgáltatásainak bővítésére a folyamatosan növekvő igények miatt került sor. A projektet az ELKH Irányító Testülete 2020-ban 1 milliárd forinttal támogatta – tette hozzá.

Az alelnök a nyílt megoldásokon alapuló tudományos felhő előnyei között említette többek között, hogy az élvonalbeli technológiáknak köszönhetően a felhő képes kiszolgálni az eltérő és folyamatosan változó felhasználói igényeket, ami jelentős költségmegtakarítást eredményez.

Az ELKH Cloud működéséhez az ELKH SZTAKI és az ELKH Wigner FK Adatközpontja nyújtja a számítási és adatszolgáltatásokat az ELKH Titkárság támogatásával, jelenleg több mint 150 kutatási projektben – tette hozzá.

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkár a fejlesztés technológiai jelentőségét érzékeltetve elmondta, hogy a koronavírus-járvány elején azok a kutatók, akik valid adatokkal szolgáltak a döntéshozóknak a vírus terjedéséről és természetéről, ennek a rendszernek a segítségét kérték. „Míg egy-egy kutatónak a saját számítógépén akár egy hétig is eltartott volna az adatok megszerzése, a tudományos felhőnek köszönhetően ez pár óra alatt eredménnyel járt. Ez egy dimenzionális különbség” – hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy az élvonalbeli technológia az adatok biztonságos tárolását is szolgálja.

Kacsuk Péter, az ELKH Cloud projekt szakmai vezetője beszédében kitért arra, hogy az új tudományos kutatások eredményessége egyre nagyobb mértékben függ a nagy mennyiségben előálló adatok hatékony tárolási és feldolgozási lehetőségeitől. A projekt legfontosabb célkitűzésének nevezte, hogy európai színvonalú és kapacitású számítási infrastruktúrát biztosítson a magyar kutatók számára. Mint mondta, a kapacitásbővítés során figyelembe vették azt is, hogy a felhő a későbbiekben az ELKH tagintézményei mellett az egyetemi kutatók, illetve az ipari kutatók számára is rendelkezésre álljon.

Kacsuk Péter beszélt arról is, hogy 2020-ra a mesterséges intelligencia kutatások rendkívül fontossá váltak. Mivel ezeknek kicsit eltérő eszközrendszerük van, kiemelt cél volt, hogy támogatni tudják ezeket a kutatásokat is. Emellett a projekt során, amelynek megvalósításán több mint 30 kutató és fejlesztőmérnök dolgozott a két intézetből, kiemelt szempont volt az is, hogy be tudjanak kapcsolódni az európai informatikai infrastruktúra-fejlesztések ökoszisztémájába – tette hozzá.

Mint az ELKH keddi közleményében olvasható, az ELKH Cloud jelentős mértékben megkönnyíti a felhasználók munkáját azáltal, hogy az adatelvű kutatáshoz szükséges, rendkívül nagy kapacitású hardver-infrastruktúrát és speciális szoftverkörnyezeteket kulcsrakészen biztosítja számukra. Emellett a SZTAKI és a Wigner FK munkatársai egyedi igények esetén szakmai támogatást is nyújtanak az ELKH Cloudot használó kutatók számára.”

Forrás:
A magyar kutatók munkáját támogató informatikai felhőrendszert adtak át; IT café/MTI/ELKH; 2022. február 16.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Megszületett a magyar Wikipédia ötszázezredik szócikke

„A legismertebb szabad enciklopédia, a Wikipédia magyar nyelvű változata 19 évnyi munka és közel 25 millió szerkesztést követően elérte a félmillió szócikket – közölte a Wikimédia Magyarország Egyesület. A mérföldkövet a Palotabarát nevű szerkesztő Szarka Károly diplomatáról írt cikke lépte át.

A magyar nyelvű változat 500 ezer szócikkével a huszonhatodik a Wikipédiák között, és a legnagyobb magyar lexikon (viszonyításképpen: a Révai nagy lexikona 230 ezer, A Pallas nagy lexikona és a Magyar nagylexikon 150 ezer címszót tartalmaz).

A Wikipédia magyar nyelvű változatát mintegy tízmillió eszközről látogatják rendszeresen, és havi százmillió szócikket néznek meg. A magyar kiadás bővítésében és javításában havonta nagyjából ötezer alkalmi vagy rendszeres szerkesztő vesz részt.

A Wikipédia egy szabadon használható internetes enciklopédia, amely angolul 2001-ben, magyarul 2003-ban indult, és mostanra az egyik legnépszerűbb információforrássá vált, amelyet havonta több mint félmilliárdan látogatnak. A több száz különböző nyelven mintegy negyvenmillió szócikket tartalmazó enciklopédiát 70 ezer önkéntes szerkeszti egy nyílt internetes közösségben, amelyhez bárki csatlakozhat.”

Forrás:
Megszületett a magyar Wikipédia ötszázezredik szócikke; Kultura.hu/MTI; 2022. február 17.
Lásd még: Megszületett a magyar Wikipédia ötszázezredik szócikke; Wikipédia; 2022. február 16.

Kína: a nyíltadat-kereskedelem, mint a fejlődés motorja

„A kormányok tevékenységüket adatok alapján végzik, de ezek nagy része szétszórva, különböző nyilvános és magánforrásokban található. Ha ezekhez mindenki hozzáférhetne, akkor sokkal hatékonyabban lehetne felhasználni őket.

Kína 2021. novemberében indította el a Shanghai Data Exchange-t, amely Kína kísérlete a nyílt, hatékony és elszámoltatható adatkereskedelem megvalósítására. Segítségével a kínai vállalkozások könnyen és átláthatóan hozzáférhetnek más szervezetek adataihoz.

Lu Yong, a Shanghai Data Exchange alelnöke ad tájékoztatást a platform működéséről.

Milyen típusú adatok lesznek elérhetők?

A vállalatok szeretnének növekedni, de nem biztos, hogy tudják, milyen típusú adatok hasznosak, és nem tudják, hol találják meg őket. „Megpróbáljuk összekapcsolni az adatszolgáltatót és az adatigényt” – mondja Lu. A nyílt kereskedés azt is jelenti, hogy ezek az adatkészletek nem csak a nagyvállalatok számára érhetőek el, hanem a kisebb cégek számára is. Az elérhető adatok ​​adatok sok szempontból hasznosak lehetnek. A bankok például felhasználhatják az energiafogyasztási adatokat a vállalkozás hitelességének felmérésére, amikor hiteleket nyújtanak – javasolja Lu. Az, hogy egy vállalkozás mennyi energiát használ, az egészségi állapotának mutatója lehet. Ha az energiafelhasználása nagyon stabil, vagy akár növekszik, az azt jelentheti, hogy jól működik az üzletük – magyarázza. Az egyik első tranzakció a tőzsdén keresztül az Industrial and Commercial Bank of China és a State Grid Shanghai Municipal Electric Power Co. között történt.
A távközlési szolgáltatóktól származó forgalmi adatok egy másik olyan adattípus példái, amelyek a vállalkozások számára előnyösek lehetnek. A cégtulajdonosok ezt felhasználhatják annak meghatározására, hogy hol lenne a legjobb hely egy új üzlet számára.

Mit tehet a tőzsde Kínáért

Ez a platform igény szerinti segítséget nyújthat a vállalkozásoknak a jövőben – nyilatkozta Lu.

Jelenleg az adatfogyasztók egy katalógusban böngészhetnek, amely bemutatja, hogy milyen típusú adatok állnak rendelkezésre, és azok mire lehetnek hasznosak. A tőzsde a jövőben teret biztosít közvetítőknek, adatkereskedőknek is, akik a leghasznosabb adatokat szerzik be az egyes vásárlók igényei szerint – mondja.

Ez a nemzeti platform abban is segít a kormánynak, hogy megértse, mennyi adatforrás van Kínában, jegyzi meg Lu. Az adattőzsde egyik legfontosabb célja a kínai digitális gazdaság nyitásának ösztönzése. „Ez egy platform egész Kína számára, hogy erre építsék a digitális átalakulást” – mondja.

A tőzsde olyan központtá fog válni, amely a vételen és eladáson túl is képes lesz az adatforrás mozgósítására. Amikor az adattőzsde képes lesz összekapcsolni a régebbi adatforrásokat Kínában, vagy akár globálisan is, könnyebb lesz hozzájutni az adatforrásokhoz.
Ez azért fontos, mert Kína úgy véli, hogy az adatok kitüntetett módon képesek arra, hogy javítsák más erőforrások, például a föld és a munkaerő hatékonyságát a gazdasági növekedés fellendítése érdekében. Végül az adatokkal nem csak a tőzsdén kereskednek majd, hanem pénzügyi eszközként is elismerik őket, és beírják a vállalkozások pénzügyi kimutatásaiba – mondja.

A platform bővítése

Ahhoz, hogy ez az elképzelés megvalósulhasson, Sanghajnak meg kell győznie vállalkozásait arról, hogy tegyék elérhetővé adataikat a platformon. „Nagyobb az adatigény, mint az adatszolgáltatás” – magyarázza Lu.

Segíti a megvalósulást, hogy a kínai technológiai fejlesztést az állam irányítja, ami azt jelenti, hogy a kormánynak nagyobb beleszólása van abba, hogy hová kerüljenek a kutatásra és innovációra szánt pénzek. Ez esetben a platform előnyt jelent a magánszektorbeli adatkereskedelemmel szemben, amelynek gyakran megtalálható példái vannak Európában vagy az Egyesült Államokban, mondja.

Sanghaj stratégiája az, hogy az adatokat eladható erőforrássá alakítsa a vállalatok számára, így növelhetik bevételeiket, amikor eladásra bocsátják adataikat tőzsdén. A vállalkozások gyakran „sok adatot halmoznak fel, de nem tudják, hogyan adják el azokat” – osztja meg Lu. Ez a platform megkíméli őket attól, hogy el kelljen igazodniuk a bonyolult adatvédelmi irányelvek között, és lehetővé teszi adataik legális, szabályozott módon történő értékesítését.

3 megoldandó probléma

A tőzsde sok olyan kényes problémát örökölt, amelyek gyakran övezik az adatkereskedést. Az első az átláthatóság.

Kína korábban indított tartományi szintű adattőzsdéket, de ezek nem váltották be a reményeket. Nem voltak szabványok az adatjogok meghatározására, az árképzésre vagy a szabályozásra. A hatóságok azzal küszködtek, hogy „hogyan építsenek bizalmat az adatszolgáltató és az adatfogyasztók között” – mondja Lu.

„Ezek azok a kihívások, amelyeken megpróbálunk áttörni az új sanghaji adattőzsde létrehozása során” – teszi hozzá.

Sanghaj kísérlet annyiban különbözik, hogy a kormány támogatja. A hatóságok jobban figyelemmel kísérhetik a szabályozást, átláthatóbbak lehetnek a cserék.

„Ha egy magáncég valósítaná meg az adattőzsdét, akkor sokkal inkább a hatékonyságon lenne a hangsúly” – jegyzi meg. Más országok, köztük Japán és Kolumbia is létrehoztak hasonló adatkereskedelmi platformokat, de ezekben az esetekben a nemzeti kormány kevésbé érintett, mint Sanghajban, teszi hozzá Lu.

A második megoldandó probléma a magánélet védelme – ez gyakori probléma, amikor az adatok gazdát cserélnek.

Az adatkészlet tényleges megosztása a Tőzsdén kívül történik, és csak a platformon ellenőrzött felek között. „Az adatcsere-platform maga nem tárol adatokat” – mondja Lu.

Különböző módszerek is lesznek az adatok megosztására. Attól függően, hogy mennyire érzékenyek az adatok, a beszállítók megoszthatják azokat közvetlenül, vagy egy biztonságosabb szabályozói tesztkörnyezetben (sandbox) – magyarázza.

A harmadik kérdés a szabványosítás. Az adatformátumok szabványosítása bonyolult lehet, ezért Tőzsde inkább egy közös folyamatot kényszerít ki helyette. A beszállítók értékelési folyamaton mennek keresztül, hogy biztosítva legyen adataik jó minősége és megfelelése az előírásoknak.

A Shanghai Data Exchange az első ilyen jellegű az országban. Ha sikerrel jár, az ipari forradalom új korszakát nyitja meg, amelyben a növekedés motorját az adatok fogják jelenteni. A világ figyelni fogja, ahogy Kína megteszi az adatvezérelt gazdaság létrehozásához szükséges következő lépést.”

Forrás:
Exclusive: How China’s open data trading could power growth; Ming En Liew, Yun Xuan Poon; GovInsider; 2022. február 15.

Lásd még: Another big data exchange opens in Shanghai; Zeyi Yang; Protocol; 2021. november 30.
Shanghai launches data exchange; Shi Jing; The State Council / China Daily; 2021. november 26.
How to buy and sell data? Shanghai starts new exchange for trading massive amounts of data like commodities; Tracy Qu; South China Morning Post; 2021. november 27.

Megvette magyarországi partnerét a McKinsey tanácsadó cég

„A McKinsey & Company felvásárolja az IncepTechet és közös erővel indítják el budapesti digitális stúdiójukat. A digitális transzformációkra és innovációra specializálódott IncepTech-el közösen nyitják meg budapesti bázisú, Európában immár a 4. stúdiójukat…
Az új budapesti stúdió a földrészen a negyedik; a londoni, berlini es stockholmi helyszínek immár 500 szakértőt foglalkoztató hálózatába csatlakozik: „Kiemelkedő eredménynek tartjuk, hogy létrejöttével a budapesti stúdió Európa szinten is vezető digitális központtá válik, egyben tovább növekszik a McKinsey magyarországi jelenléte és a cég globális innovációs tudásbázisában betöltött szerepe. Az itt dolgozó kollegák kontinens szerte segítik majd a McKinsey ügyfeleit, köztük az európai gazdaság számtalan vezető szereplőjét, kiemelkedő digitális innovációk sikeres végrehajtásában és az ehhez szükséges képességek kiépítésében”, emelte ki Jánoskuti Levente, a McKinsey magyarországi irodavezető partnere.

A McKinsey alumnijai, az alapító Buslig György László, vezető társai Schay Dániel és Antal Áron, valamint az IncepTech több mint 60 szakemberből álló csapata két világ legjavát egyesíti: olyan digitális szakértők, termékfókuszú mérnökök, akik mélyen érdeklődnek az üzleti kihívások iránt, és üzleti szakemberek, akik nyitottak a technológiai innovációkra.”

Forrás:
Megvette magyarországi partnerét a nemzetközi digitális és üzleti tanácsadó cég; IT Business; 2022. február 15.
Lásd még: „Az IncepTechet 2014-ben alapította Buslig György László – a cég azóta hatvanfős vállalkozássá nőtte ki magát, melynek 2020-as árbevétele meghaladta az 1,75 milliárd forintot. A tranzakció anyagi részleteit nem hozták nyilvánosságra a felek.” HWSW.hu

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Háború és béke

Különös hely lett hirtelen a világ. Az ember, ha a hét végén cikket ír, mielőtt nekiül, gyorsan belepillant a hírekbe: áll-e még a világ, vagy már felesleges a gépeléssel fáradoznia. Szinte mintha egy hetedrangú hollywood-i thrillerben érezné magát az ember, ami talán nem is teljesen véletlen: a minket körülvevő események forgatókönyvét – legalábbis az egyiket – ugyanis éppen arrafelé írják. És hát az az igazság, hogy ebből a hús-vér játékból kisejlő tehetség (pontosabban annak riasztó hiánya) is egy amerikai fércmunkát idéz.

Nézzük, mi az, amit tudunk, mi az, amire számíthatunk.

Ebben a pillanatban szerte a világban mindenki azt latolgatja: lesz-e háború? Pontosabban, sokan, egyre többen azt kérdezik: mikor tör ki a háború? Ráadásul a dolgok legfőbb jellemzője az, hogy a modern korra egyébként is jellemző média-ködösítés, a sokat emlegetett információs hadviselés dübörgő offenzívája közepén a tisztánlátás képességét veszítette el elsőként a szemlélő. Sokat mondó epizód: tegnap este került a kezembe az egyik kiváló politikai médiakutató, a digitális közdiplomácia, a modern államok által űzött elektronikus dezinformáció és manipuláció jeles kutatója, az Oxfordban kutató izraeli Ilan Manor legfrissebb írása. Egyfajta önirónikus gúnykacaj, mert a mondandója az: már a témára szakosodott szakember sem ért egy kukkot sem abból, ami körülöttünk történik. A helyzet furcsa paradoxonaként azonban van néhány dolog, nagyon is fontos mozzanat, amit nagyon is jól tudhatunk. Nézzük meg ezeket!

Miközben Ukrajna körül riasztó mennyiségben és ütemben koncentrálódnak csapatok és fegyverek, és miközben folyamatosan és egyre nagyobb hangerővel azt halljuk, hogy Oroszország most már biztosan („pillanatokon belül”, vagy „két-három nap múlva”, vagy éppen „február 16-án”, de „legkésőbb február 20-ig”, illetve a ma esti állapot szerint: „jövő hét közepéig”) elfoglalja a szomszédos Ukrajnát, két dolgot egészen biztosan tudhatunk: ez a történetet nem Ukrajnáról szól. És senki nem akar, nem tervez háborút. Egy jó cikkben mindig jól jön egy drámai felütés, egy meghökkentő csavar, de itt nem erről van szó. hanem egyszerűen ez az igazság.

A kijelentés persze meglepő, hiszen a nyugati politikai elit, és a nyugati fősodratú politika emeltyűjeként funkcionáló média-ökoszisztéma semmi másról nem szól, harsog hetek óta: Oroszország Ukrajna lerohanására készül hadseregével. Az áradó lélektani hadviselési kampány közepén aztán még a szkeptikusabbak is azt latolgatják: vajon mi járhat az orosz döntéshozók fejében? Mire szolgál a határok menti erőösszevonás, mit akarhatnak elérni? Kevés dolog van napjaink kusza és komplex világában, amire ennél könnyebb volna megfelelni! Amit ugyanis Oroszország, az orosz politikai (és katonai-nemzetbiztonsági) elit akar, azt lényegében harminc év óta ismételgeti folyamatosan és rendkívül konzisztens tartalommal, egyre hangosabban, egyre nyomatékosabb cselekedetekkel megtámogatva. Oroszország (elitje) a következőt állítja: a hidegháború lezárulta után egyoldalúan kialakított világrend, az amerikai hegemónián alapuló egypólusú berendezkedés nem jó, nem szolgálja a stabilitást és a biztonságot, sőt egyértelműen sérti Oroszország (és egyébként sok másik ország) elemi biztonsági érdekeit. És ezért Oroszország (elitje) azt akarja: a globális hatalmi tényezők szabják újra ezt a világrendet, alakítsanak ki egy új – mások érdekeit, félelmeit is figyelembe vevő – biztonsági architektúrát. Ha valakinek ez nem derült volna ki az elmúlt három évtized orosz nyilatkozataiból és akcióiból, akkor ezek megsegítésére nyílt felhívásban fogalmazta meg tavaly decemberben (a határ menti csapatösszevonásokkal párhuzamosan, tehát azok értelmezésére) az orosz vezetés ezt a követelését. Oroszország nem Ukrajnát akarja, hanem biztonságot akar, amit a nyugati katonai szövetség szintén három évtizede folyamatosan tartó, szívós nyomulása következtében egyre inkább veszélyben érez. Csak zárójelben: ha Oroszország Ukrajnát akarná, akkor megkaphatta volna már közel egy évtizede. Amikor például a Krímet (amit érzelmi, történelmi, szimbolikus és létfontosságú stratégiai okok miatt nagyon is akart) megszerezte. 2014-ben, amikor a donyecki szakadárok megsegítésére akcióba lépő orosz fegyveres alakulatok első ízben verték szét az (egyébként is csak gyenge és elavult) ukrán hadsereget. Vagy 2015-ben, amikor másodszorra avatkoztak be a szakadár entitások oldalán és Debalcevo térségében teljesen elpusztították a (másodszorra is felállított) ukrán haderőket. Oroszország azonban más rendezésben, másfajta biztonsági konstrukcióban gondolkozott akkor is, most is. Nem véletlen: Oroszország nem, hogy integrálni (bekebelezni), de még hivatalosan elismerni sem volt hajlandó a mai napig sem a két szakadár népköztársaságot. A helyzet ugyanis az, hogy az orosz törekvéseket a két Minszki Megállapodás tükrözte, amelyeket éppen a katonai győzelem révén kényszerített az ukrán elitre. Dióhéjban: olyan alkotmányos átalakítást akart elérni Ukrajnában, amely (szövetségi államforában) garantálta volna számára azt, hogy az ukrán politika ne vehessen Oroszország (vélt, vagy valós) érdekeivel ellentétes irányt. Magyarán: ami intézményes konstrukció révén garantálta volna Ukrajna semlegességét. Ugyanis ez volt, és láthatóan ez maradt, a legfontosabb közvetlen orosz biztonsági igény.

Amit most akar Oroszország, az ennek a biztonsági törekvésének a kikényszerítése. Első és közvetlen lépésként az említett Minszki Megállapodások végrehajtása. De Oroszország, amely az elmúlt két és fél évtizedben helyreállította szétesőben levő társadalmi szövetét, megerősítette a gazdaságát (amely a nyugati szankciók ellenére sem futott csődbe, sőt), átfogóan modernizálta, ütőképessé tette hadseregét, és nem mellesleg egy formális szövetséggel felérő mértékben épített ki stratégiai partnerséget a világ felemelkedő óriáshatalmával, Kínával, szóval ez az Oroszország már többet akar az Ukrajnával határos térségei biztosításánál. Itt érdemes közbevetni: ha arra keressük a választ, hogy „de miért most?”, akkor jó, ha tudjuk: érdeket a világban az érvényesít (és annyit), akinek ehhez ereje van (és annyit, amennyi az erő mértéke). Ez a romjaiból újraépülő, és önérzetében is magára talált Oroszország átfogó módon akarja újrarendezni, formális megállapodás keretében, ráadásul írásos garanciákkal megtámogatva a teljes európai biztonsági építményt (az „európai világrendet”). Ez Oroszország egyértelmű, jól látható, az elmúlt évtizedekben konzekvensen megmutatkozó, és most dokumentumba (egyfajta tárgyalási ajánlatba) foglalt stratégiai célja. A csapatmozgások, összevonások, harckészültségi ellenőrzések, hadgyakorlatok (beleértve a múlt héten kezdődő nukleáris csapásmérő gyakorlást, mint különösen erős fenyegetést is) ennek a stratégiának a megvalósítását szolgáló operatív és taktikai elemek. Együtt természetesen más eszközökkel, elsősorban a diplomácia különböző formáival.

A hatalmi játszmák bonyolult rituáléjához tartozik, hogy eszközök egész sorát (sokszor együtt, néha váltogatva, más és más arányokban alkalmazva) veti be. Az eszközök között mindig kiemelt jelentősége van az erőnek – ebből következően lesznek ezek a hatalmi alkudozások olyan veszélyes játékok. De, azt jó, ha látjuk: a célok elérésére ritkán nyúlnak az erő alkalmazásának megoldásához. Sokkal célszerűbb (olcsóbb és veszélytelenebb) az erővel való fenyegetés: ilyenek a csapatösszevonások, flottademonstrációk, hadgyakorlatok. Éppen, ami most folyik. A rivalizálásban, alkudozásban szemben álló felek persze igyekeznek „megkontrázni” a másik fél lépéseit a maguk fenyegető akcióival: ilyenek a fegyverszállítások, a csapatok gyors telepítései. Ugyanakkor mindig együtt jár az erővel való fenyegetés (az erő demonstrálása) a tárgyalással, alkudozással, azaz a diplomácia eszközeinek bevetésével. Ezt látjuk most is, és világosan megmutatkozik egy drámai fejlemény: Oroszország egyik fő igénye, követelése lényegében a Szovjetunió felbomlása óta az volt, hogy – a jelentős biztonságpolitikai kérdésekben – egyenlő félként engedjék oda a „nagyok asztalához”. A Nyugat, amely még néhány héttel ezelőtt is kategorikusan visszautasította, hogy Oroszország biztonsági igényeit bármiféle formában elismerje, vagy akár csak figyelembe vegye (valamilyen „közös” biztonságpolitikai konstrukció keretében) az most bizony Oroszországgal egyezkedik a helyzet rendezéséért. A fordulat teljességét, az orosz lépéselőnyt különösen látványosan tükrözi az is: nem csupán szóba állnak immár a nyugati világ, Amerika, az EU, a NATO vezetői az orosz politikai vezetéssel a kulcsfontosságú európai biztonsági rendezés ügyében, de egyenesen ők azok, akik egymásnak adva a kilincset zarándokolnak Moszkvába. Szimbolikus az is: 2007-ben Vlagyimir Putyin Münchenben jelentette be, hogy Oroszország helyet követel magának a globális biztonsági struktúrák kialakításában és működtetésében. Az orosz igényeket akkor félresöprő nyugati világ nagyjai az idei Müncheni Fórumról látványosan távol maradó Putyint most Moszkvában keresik fel, hogy a biztonság ügyeiről egyezkedjenek vele.

A fentiekben azt szerettük volna bemutatni: a mostani feszült helyzetben az orosz stratégiai célok világosak és egyértelműek, ahogy az azokat megvalósítani hivatott operatív és taktikai eszköztár is jól értelmezhető (beleértve a jelentős csapatmozgásokat és fenyegető gyakorlatokat). Tulajdonképpen hasonlóan világosak és egyértelműek a nyugat stratégiai célkitűzései is: a harminc éve kialakult status quo, az amerikai hegemónián alapuló biztonságpolitikai konstrukció (a „liberális világrend” hatalmi alapjának és forrásának a) fenntartása. Az ezt a célt szolgálni hivatott operatív és taktikai eszközök értelmezésénél azonban már bajban vagyunk. Sőt, lépjünk még egy lépést hátrébb, mert a bajok már előbb kezdődnek. Az egyszerűség kedvéért, valamint természetesen megszokásból szívesen beszélünk mi is „Nyugat”-ról. Valamint „NATO”-ról, és persze „EU”-ról. Miközben ma már jól látható, hogy ezek a fogalmak, kategóriák egyre inkább fiktív jellegűek. Az Európai Unió frakciókra töredezettsége már jó ideje témája a közbeszédnek, és itt koránt sem tudható le az ügy a V4-ek „különutasságával”. A britek és a kontinens nagyhatalmai közötti évszázados gyökerű hatalmi ellentétek immár unión kívüli európai rivalizálás formáját öltik, de az EU tényleges vezető szerepéért folyó francia-német ellentétek is sokszor bukkannak elő mostanában. Az Egyesült Államok és Európa (értsd, az EU, vagy még inkább annak néhány vezető hatalma, Németország, Franciaország) egymástól eltérő stratégiai érdekei és víziói már évek óta feszegetik az „euro-atlanti” összefogás álomképét: a rivalizálás a kereskedelem politikában, a csúcstechnológiai fejlesztésekben (és különösen ezek globális szabályozásában) valódi ellenfeleknek is „becsületére válhatna”.

A mostani válság ugyanakkor ráirányította a figyelmet a nyugati világ védelmi-biztonsági instrumentumának funkcionális zavaraira is. Az „Ukrajna körüli krízis” egy pillanat alatt hozta felszínre azokat a törésvonalakat, amelyek a NATO-t szabdalják, sőt gyengítik. Egyszerűen arról van szó, hogy világossá vált: a szövetséget alkotó tagállamok közül soknak alapvetően eltérnek a biztonsági igényei, félelmei, törekvései. A geopolitikai determinánsok, a térbeli elhelyezkedés, a történelmi tapasztalatok, az erőforrásokkal való ellátottság következtében egyes NATO-tagokat (elsősorban a balti kisállamokat, de Lengyelországot is) egészen másként érintik Oroszország most bejelentett biztonsági igényei, mint mondjuk Portugáliát (sőt, még akár mint a lengyelekkel egyébként a V4-be tömörülő Magyarországot is). Szakértők egy része felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt két évtized keleti bővítése nem megerősítette, hanem éppen gyengítette a NATO-t. Elgondolkodtató, hogy napjaink nemzetbiztonsági gondolkodásának olyan klasszikusai, mint Henry Kissinger, vagy Zbigniew Brzezinski határozottan ellenezték a szövetség keleti expanzióját. A hajdanán, a Szovjetunió katonai fenyegetésével szemben szerveződő (és e fenyegetés által „egységbe kovácsolt”) szövetséget már nem tartja össze egy ilyen közös nevező. Ennek megfelelően a mostani válsághelyzetben nagyon eltérőek a NATO egyes tagállamainak a reakciói, és ezért valójában inkoherens, értelmezhetetlen a „Nyugat” operatív eszköztára az Oroszországgal szembeni alkufolyamatban. Az egyik amerikai katonákat telepítene minden tagállamba; ezt egyesek szívesen veszik, mások mereven elutasítják. Vannak, akik támadó fegyvereket szállítanak Ukrajnának, mások nem csupán visszautasítják ezt, de még a szövetségi társaik fegyverszállítmányait sem engedik át a légterükön. Van egy olyan megfogalmazás (és az előbbiek fényében nehéz ezzel nem egyetérteni), hogy az egykor viszonylag stabil és erős NATO (nyilván a közben, hogy „új feladatot igyekezett keresni” magának) a folyamatos keleti terjeszkedéssel nem erősségeket, hanem valójában gyengeségeket integrált magába.

A helyzet tehát az, és ez lehet az egyik fontos tényező, ami reményt adhat a válság békés megoldására, hogy az „európai biztonsági architektúra” újragondolása nem csupán Oroszország követelése (érdeke) – hanem meglepő módon a nyugati világ érdeke is egyben! Nagy megkönnyebbülés azonban egyelőre aligha indokolt. Ezek a nagyhatalmi játszmák ugyanis (részben a tétek, részben az eszközök folytán) erősen hazardírozó jellegűek is lehetnek. Miközben Oroszország bizonyosan nem a háborúban érdekelt, hasonlóan biztosra vehető, hogy a NATO-nak sem szándéka (sem pedig képessége) nincsen a konfliktus erőszakos rendezésére. Szinte bizonyosra vehető, hogy az ukrán hatalmi elit is a háború elkerülésében érdekelt, ám a főszereplők szándékainak látszólagos egyöntetűségén sok tényező módosíthat. Miközben az euro-atlanti világ két vezetője, az USA és Németország (Franciaországgal vállvetve) bizonyosan elkerülné a konfliktus elfajulását, egyáltalán nem zárható ki, hogy a NATO néhány tagállamának nem feltétlenül volna ellenére, ha valamiféle (persze nem nyílt nagyháborús) fegyveres összecsapás kísérné ezt az erőpróbát. Ukrajna belső hatalmi viszonyai is legendásan instabilak, és miközben az elitek többsége a legalább formális békeállapot fenntartásában érdekelt, jó ha mi nem feledjük azt, amit a nyugati médiaelitek olyan cinikusan szoktak a szőnyeg alá söpörni: az ukrán állam hivatalos fegyveres erőihez tartozó Nemzeti Gárda egyes elit egységein (például a hírhedt Azov „zászlóaljon”) található karjelzés, a Wolfsangel nem a véletlenek puszta egybeesése folytán hasonlít a hajdani náci SS jelére. A szereplők tehát sokan vannak és főleg sok félék, divergens, sőt gyakorta éppen ellentétes érdekekkel.

A játszmában felhasznált eszközök is veszélyesek és itt nem csupán a felvonultatott hagyományos (sőt, most már nukleáris) arzenálokra érdemes gondolni. A szó, különösen a digitális világ széles eszköztárával megsokszorozott erejű szavak pusztító fegyverként viselkedhetnek ebben a „kognitív háborúban”. Ebből a szempontból sokak számára rejtély az Egyesült Államok által néhány hete indított információs-propaganda kampány, amihez hasonlóra nem nagyon akadt példa (még az iraki, vagy az afganisztáni háborúhoz kapcsolódva sem) az elmúlt három évtizedben. Egyébként nem csupán nagy, széleskörű, sok eszközre kiterjedő, de abból a szempontból is egyedi, hogy ez az első eset, amikor „hivatalosan” (a nyugati média és politikai elitek által elismerten) az USA is az információs manipulálás eszköztárát alkalmazza egy konfliktusban. Az információs hadjárat már most jól láthatóan egy dezinformációs kampány formáját ölti: az egymást követő (és mindeddig soha be nem teljesülő) hivatalos bejelentések az „orosz invázió” megindulásának dátumáról láthatóan a művelet központi elemét képezik. A háborús várakozás fokozását célzó folyamatos narratíva (amelynek sulykolásába a Külügyminisztérium mellett számos más amerikai állami intézmény is bekapcsolódik, rekord számú közleményt, sajtótájékoztatót produkálva az elmúlt néhány napban) kiegészül más lélektani hadviselési eszközökkel is. Különösen az amerikai diplomáciai testületek „evakuálása”, a berendezések, számítástechnikai eszközök látványos megsemmisítése sorolható azon (szintén példa nélkül álló) lépések sorába, amelyek a háborús várakozásokat, félelmeket igyekeznek egyre feljebb srófolni. Miközben az USA stratégiai céljai nyilvánvalóak, operatív és taktikai eszközei még a szövetségesek és barátok körében is sok értetlenségre adnak okot. A háborús hisztéria keltésével – vélik egyes szakértők – az amerikaiak nyomást akarnak gyakorolni az oroszokra, ám ez a fegyver (túl azon, hogy a közvetlenül érintett ukránok is tiltakozni kényszerültek már ellene) könnyen balul sülhet el. A feszültség növekedésével fordított arányban csökken ugyanis annak a szikrának (véletlennek, vagy ostoba provokációnak) a nagysága, ami már elégséges lehet a robbanás kiváltásához.
Szerző: dr. Nyáry Gábor

HUNOR-Magyar Űrhajós Program: száz jelentkező jutott tovább a kiválasztási folyamatban

„A jelentkezési határidő lezárásáig, 2022. január 31-ig több mint 240 érvényes pályázat érkezett a HUNOR (Hungarian to Orbit) – Magyar Űrhajós Programra, közülük az első értékelést követően 100 jelentkező jutott tovább a kiválasztási folyamat során – közölte Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa hétfőn Budapesten.

Az első szűrőn továbbjutott jelentkezők közül 86 férfi és 14 nő, akik már megkezdték az online alkalmassági tesztek kitöltését. Hozzátette: a kiválasztási folyamat az Európai Űrügynökséggel (ESA) együttműködve, az ESA űrhajós politikájával (Astronaut Policy) összhangban zajlik, melynek során alapos fizikai és pszichológiai vizsgálatok, valamint szakmai felmérések várnak a jelentkezőkre.

Ezzel párhuzamosan zajlik a tudományos program kiválasztása, amelynek során több magyar fejlesztésű műszer és tudományos kísérlet beazonosítása történt meg – tette hozzá a miniszteri biztos. A HUNOR program tudományos és technológiai részét az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriuma koordinálja. Ez az intézmény koordinálja majd az összes kísérleti műszer fejlesztését és a ráépülő tudományos programokat – közölte a miniszteri biztos.

Kitért arra is, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint az ELKH EK közös felhívást tesz közzé emberes űrrepülés keretében megvalósítható további projektjavaslatok benyújtására. A felhívás keretében tudományos és technológiai kísérleteket, ötleteket, demonstrációs és ismeretterjesztő tevékenységre vonatkozó javaslatokat lehet benyújtani, amelynek részleteiről az EK fog felvilágosítást adni.

Sztáray Péter biztonságpolitikai államtitkár felidézte, hogy a kormány 2021-ben fogadta el Magyarország első űrstratégiáját, ennek prioritásai az első magyar kereskedelmi műhold felbocsátásától és a kapcsolódó földi szegmens fejlesztésétől kezdve az űrkutatás oktatási pillérének erősítésén át az űrkutatással kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekben való aktívabb részvételig terjednek. Mint kiemelte, a stratégia fő prioritási területe az emberes űrrepülés.

A közel 100 millió dolláros magyar űrhajós program a kormánynak a gazdasági újjáépítéssel is összefüggő stratégiai célkitűzései közé tartozik. Fontos, hogy a magyar tudományt és az iparfejlesztést is támogassák ezzel a programmal – hangsúlyozta az államtitkár, aki elmondta, hogy várhatóan a kiválasztási folyamat végén, 2024 első félévében indulhat magyar kutató űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra.

Maróth Miklós, az ELKH elnöke a sajtótájékoztatóan kiemelte: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat stratégiai célja, hogy a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs szektor egyik legjelentősebb szereplőjeként tudás-, kompetencia- és infrastruktúra-központként vegyen részt a hazai és a nemzetközi űrkutatásban. Mint rámutatott, az ELKH hat kutatóhelyén jöttek létre világszínvonalú űrkutatási kompetenciák az elmúlt évtizedekben.

Horváth Ákos, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) főigazgatója óriási elismerésnek nevezte, hogy az EK Űrkutatási Laboratóriuma vezetésével zajlik a HUNOR – Magyar Űrhajós Program”. Felidézte, hogy az EK-ban már a hetvenes évek óta foglalkoznak űrkutatással, amelynek eredményeként már csaknem száz, a kutatóközpontban, illetve annak jogelődjeiben készített magyar eszköz jutott fel a világűrbe. Példaként említette a Pille sugárzásmérőt, amelynek újabb verzióját szeretnék elkészíteni a program során.

A HUNOR kutatási és technológiai alprogramja olyan kutatási területeket tartalmaz, amelyek napjaink emberes űrrepülésében az élvonalba tartoznak, emellett olyan kulcstechnológiákat alkalmaz, amelyek alapvetően szükségesek a jövőbeli, hosszú távú emberes űrutazások megvalósításához – mondta el Zábori Balázs, az EK űrkutatási mérnöke, a HUNOR – Magyar Űrhajós Program projektvezetője.

„Az alprogram részét képezik többek között a kozmikus sugárzás dozimetriai vizsgálatai és a szükséges technológiai eszközök fejlesztése, az anyagtudományi kutatások és anyagtechnológiai fejlesztések, az űrélettani és űrmedicina-kutatások, az űrélelmezési kutatások, valamint a hazai telekommunikációs technológiák továbbfejlesztése. Mindezeket kiegészíti az űrkutatás népszerűsítését célzó tudományos ismeretterjesztés, és a leendő magyar űrhajósok bevonásával zajló oktatási tevékenység” – részletezte Zábori Balázs.”

Forrás:
HUNOR-Magyar Űrhajós Program: száz jelentkező jutott tovább a kiválasztási folyamatban; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2022. február 14.
Lásd még: Új fázisába lépett a HUNOR; 2022. február 14.

Európa űrpolitikája amerikai szemmel

Milyennek látja Európa űrpolitikáját és az európai űrambíciókat Jeff Foust, a Space Review portál főszerkesztője?

A héten (február 16-án) egynapos csúcstalálkozóra gyűlnek össze Toulouse-ban (Franciaország) Európa űrminiszterei és űrkutatási vezetői, hogy döntéseket hozzanak kontinensünk űrtevékenységének jövőjéről. Amerikai szemmel az első, ami feltűnik, magának a találkozónak a bonyolultsága. A csúcstalálkozó ugyanis „kettő az egyben”, hiszen délelőtt az EU Versenyképességi Tanácsa az EU tagállamok képviselőinek részvételével ülésezik, míg délután az ESA tagállamok tartanak miniszteri szintű tanácskozást (ami viszont nem tévesztendő össze az ESA Tanácsának általában kétévente tartott, miniszteri szintű üléseivel, amelyet legutóbb 2020 novemberében Sevillában tartottak.) Európai szemmel nézve ez cseppet sem furcsa, mondhatni megszokott, hiszen az Európai Űrtanács ebben a formában 2004-ben tartotta első ülését, amint arról annak idején portálunkon is beszámoltunk. A két ülés közül az első házigazdája Thierry Breton, az EU belső piacokért (és ezen belül az űrügyekért) felelős biztosa, az utóbbié Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója.

Foust ezután kijelenti, hogy nincs egyetlen, egységes európai űrprogram. A legismertebb és legfontosabb szereplő 7,15 milliárd dolláros költségvetésével az ESA, amelynek tevékenységét egyetlen mondatra érdemesíti a szerző. Még jelentősebbnek tekinti azonban az EU szerepét, amely az ESA-val együttműködve a Galileo navigációs és a Copernicus földmegfigyelő műholdrendszereket üzemelteti. Megemlíti továbbá, hogy az egyes országok űrügynökségei a két európai szervezettel együttműködve is folytatnak űrprogramokat, de általában azoktól független, nemzeti programjaik is vannak.

A szerző megemlíti, hogy ez a sokszínűség a múltban konfliktusok forrása volt, mert egyesek az ESA-n belül attól tartottak, hogy az EU fokozódó érdeklődése az űrtevékenység iránt azt jelenti, hogy az EU az egész ESA-t be akarja kebelezni. Ennek jeleként értékeli, hogy a Galileo programért felelős iroda átalakult az Európai Unió Űrprogramügynökségévé (EU Space Programme Agency, EUSPA). Ugyanakkor az ESA és az EU közötti, több éves együttműködési megállapodás előkészítése sokáig csak vontatottan haladt, bár hangsúlyozza, hogy miután Josef Aschbacher főigazgatóként hivatalba lépett, néhány hónap alatt sikerült tető alá hozni a megállapodást.

Az Űrtanács ülésén Foust véleménye szerint az ESA politikai támogatást szeretne szerezni a tavaly novemberben miniszteri szinten elfogadott Matosinhói Nyilatkozatban megfogalmazott stratégiai célokhoz. A nyilatkozatban az általános célok mellett konkrét elképzelések is szerepeltek, így űrszonda indítása az Enceladushoz, amely szonda anyagmintát is hozna a Szaturnusz jeges holdjáról. A másik konkrétum az önálló európai emberes űrrepülési program megvalósítása, beleértve saját űrhajó fejlesztését. Aschbacher egy nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy a programhoz megkapja a szükséges politikai támogatást. Anyagi támogatást egyelőre nem kért, de elmondta, hogy politikai támogatás esetén egy éven belül tudná előterjeszteni a részletes terveket.

Az esetleges emberes űrprogram részleteiről csak annyit lehet tudni, hogy az ESA illetékesei kizárják azt a lehetőséget, hogy Francia Guyanából, a Szojuz hordozórakéták indítására épített indítóállásból személyszállító Szojuz űrhajókat is indítsanak. David Parkert, az ESA emberes űrrepülési igazgatóját idézi, aki szerint elméletileg lenne erre lehetőség, a gyakorlatban azonban a mentőrendszer kialakítása miatt nem. A Szojuz űrhajók mentőrendszere ugyanis a bajkonuri indítás körülményeinek megfelelően szárazföldi leszállást tesz lehetővé, kourou-i start esetén azonban vészhelyzetben az űrhajó csak tengerre tudna leszállni, ami nem lenne praktikus.

Egyelőre az ESA a NASA vezetésével induló Artemis-programban erősítené a részvételét, amire még keresik a lehetőséget, a tárgyalások folynak. Az ESA javaslata szerint kifejlesztenének egy nagyobb, holdraszálló teherűrhajót (European Large Logistic Lander, EL3), cserébe biztos ígéretet kérnének az amerikai féltől, hogy európai űrhajósok is helyet kapnak a Holdra tervezett küldetésekben.

Foust rámutat arra, hogy míg az ESA az Űrtanács ülésén az emberes űrrepülés területén szeretne nagyobb támogatást kapni, addig az EU-nak ettől eltérő céljai vannak. Elsősorban szeretnének egy olyan műholdkonstellációt kifejleszteni, amelyik széles sávú és biztonságos kommunikációt biztosítana Európa számára, esetleg kvantumkommunikációs titkosítással, amelyet kormányzati ügynökségek és a hadseregek használhatnának. Emellett foglalt állást január 25-én a Brüsszelben tartott európai űrkonferencián Thierry Breton is. Részleteket akkor nem közölt, de azt heteken belülre ígérte. Annyit mondott el, hogy az alacsony (LEO) és geostacionárius (GEO) pályán keringő műholdak kombinációját képzelik el, amely állami és kereskedelmi felhasználók számára egyaránt rendelkezésre állna, de a fejlesztés során kezdettől fogva figyelembe vennék a katonai felhasználók igényeit. Breton hangsúlyozta a tervezett konstelláció stratégiai jelentőségét, és azt, hogy ez csökkentené Európa függőségét harmadik országoktól. Ez a feltétel megfigyelők szerint kizárja például a OneWebbel való együttműködést, amely cég tulajdonosai és műholdseregének készítői, üzemeltetői között Európán kívüli szereplők is vannak. (Utóbbi miatt egyébként Breton határozottan bírálta az Eutelsatot, amiért az befektetett a OneWebbe.)

Az elképzelt kommunikációs rendszer költségeiről annyit lehet tudni, hogy 5–6 milliárd euró lenne, amelynek harmadát az Európai Bizottság saját költségvetéséből biztosítaná, harmadát a tagállamok hozzájárulásai tennék ki, a harmadik harmadot pedig ppp-konstrukcióban, magánbefektetőktől várnák. Aschbacher főigazgató szerint a rendszer kiépítésében az ESA is részt venne, előzetes tervek szerint 750 millió euró körüli hozzájárulással. (Nem egyértelmű, hogy az ESA-hozzájárulás a fenti három harmad melyikébe számítana.) Ugyanakkor a luxemburgi SES már jelezte is, hogy pozitív döntés esetén készen állnak arra, hogy a rendszer fejlesztését akár már idén megkezdjék.”

Forrás:
Amerikai szemmel; Űrvilág; 2022. február 15.

Törvények, rendeletek

1071/2022. (II. 16.) Korm. határozat az ENSZ Emberi Jogi Tanács Egyetemes Időszakos Felülvizsgálati Eljárása (UPR) keretében Magyarország 3. felülvizsgálata során tett ajánlásokról

„A Kormány
1. elfogadja az ENSZ Emberi Jogi Tanács Egyetemes Időszakos Felülvizsgálati Eljárása (a továbbiakban: UPR) keretében Magyarország 3. felülvizsgálata során tett ajánlások közül az 1. mellékletben szereplő ajánlásokat;

2. tudomásul veszi a UPR keretében Magyarország 3. felülvizsgálata során tett ajánlások közül a 2. mellékletben szereplő ajánlásokat, figyelemmel arra, hogy – a Kormány értékelése szerint – azok végrehajtottnak tekinthetők, vagy egyébként további kormányzati intézkedést nem igényelnek;

3. visszautasítja a UPR keretében Magyarország 3. felülvizsgálata során tett ajánlások közül a 3. mellékletben szereplő ajánlásokat, tekintettel arra, hogy – a Kormány értékelése szerint – azok politikai alapon támadó, egyoldalú információkra és szándékos félreértelmezésekre épülő, illetve az alkotmányos berendezkedés és az alkotmányos identitás alapelemeit megkérdőjelező ajánlások;

4. felhívja az igazságügyi minisztert, hogy gondoskodjon valamennyi ajánlásnak a kormányzati portálon történő közzétételéről;
Felelős: igazságügyi miniszter
Határidő: 2022. február 21.

5. felhívja a külgazdasági és külügyminisztert, hogy az ajánlásokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról – a 4. mellékletben található indokolást alapul véve – tájékoztassa a UPR Titkárságát.
Felelős: külgazdasági és külügyminiszter
Határidő: azonnal
1. melléklet az 1071/2022. (II. 16.) Korm. határozathoz
Elfogadott ajánlások listája

2. melléklet az 1071/2022. (II. 16.) Korm. határozathoz
Tudomásul vett ajánlások listája

3. melléklet az 1071/2022. (II. 16.) Korm. határozathoz
Visszautasított ajánlások listája

4. melléklet az 1071/2022. (II. 16.) Korm. határozathoz
Indokolás az ENSZ Emberi Jogi Tanács Egyetemes Időszakos Felülvizsgálati Eljárása (UPR) keretében Magyarország 3. felülvizsgálata során tett ajánlások elfogadhatóságához…”

Forrás:
Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 28. szám; 2022. február 16.; 1227-1252. o. (PDF)
Lásd még:
Universal Periodic Review; United Nations Human Rights Council