Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Magyarország versenyképessége a tét: íme a kormány innovációs mesterterve
Tárgyszavak: Fókuszterületi innovációs projektek, Kiss Ádám, Magyarország, Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
Vigyázat, álhír! „Szeptembertől megváltozik a mentők száma” – megállíthatatlanul terjed ez az álhír
Tárgyszavak: 112-es egységes európai segélyhívó, digitális kormányzati szolgáltatások, központi segélyhívó, Magyarország, Országos Mentőszolgálat (OMSZ), sürgősségi betegellátás
Áldás vagy átok? A Janus-arcú MI kormányzásának kérdései – 2023. augusztus 28.
Tárgyszavak: BRICS-országok, digitális geopolitika, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kína, Mesterséges Intelligencia (MI) — kormányzás, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Visszaeső innováció – de mi lesz így a holnap gazdaságával?
Tárgyszavak: gazdaságpolitika, intenzív fejlődés, Magyarország, területi egyenlőtlenségek, tudásgazdaság, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarország versenyképessége a tét: íme a kormány innovációs mesterterve

„Egyetemi és vállalati együttműködésen alapuló, innovációs fókuszú gazdaságpolitikára van szükség Magyarország versenyképességének javításához – véli Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

Az ambiciózus innovációs célok eléréshez szükséges lépésekről, a hamarosan elstartoló, alaposan megújított 35 milliárd forintos piaci pályázati programról és az innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködésről is kérdeztük az NKFIH március elején kinevezett elnökét.

Március eleje óta vezeti a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt, melyek a legfontosabb feladatai, céljai az új pozíciójában?

Az innovációs ökoszisztéma sokat fejlődött az elmúlt években, megtörtént az egyetemek és a kutatási hálózat modellváltása, elindultak az egyetemi-vállalati együttműködések, javult a kutatási infrastruktúrák helyzete, számos innovációt segítő piaci- és kutatói kiválóságot támogató program fut. Ezek jó alapot szolgáltatnak, de van még bőven teendőnk: az állami innovációs befektetéseket fókuszáltabbá kell tennünk és erősítenünk kell a gazdasági és társadalmi hatásokra irányuló elvárásokat.

A következő lépésben arra van szükség, hogy az innovációs ökoszisztéma szereplői között további hatékonyságot javító asszociációkat hozzunk létre, ezt ösztönző folyamatokat indítsunk el. Úgy gondolom, ebben tudok a pénzügyi és piaci világban szerzett tapasztalataimmal segíteni. Mi egy kiemelkedő kutatási potenciállal, de korlátozott természeti- és pénzügyi erőforrásokkal rendelkező ország vagyunk. Nagyon be kell osztanunk azokat az erőforrásokat, amik rendelkezésre állnak, hogy nemzetünk, gazdaságunk jövőjét erősítő eredményeket érjünk el.

Hol lenne szükség szemléletváltásra, hogyan lehet ezt megtenni?

Egy ország innovációs sikerét alapvetően nem abban mérhetjük le, hány unikornisunk, Nobel-díjasunk vagy világraszóló találmányunk van, hanem abban, hogy ki tudunk-e termelni pár tucat olyan százmillió dollár fölötti piaci kapitalizációjú, exportpiacokra termelő céget, amely legalább részben magyar tulajdonosi háttérrel rendelkezik és a kutatási központja is Magyarországon található, ahol munkahelyeket tart fenn.

Magyarország erős FDI vonzási képességét arra is használnunk kell, hogy az ide települő cégektől innovációs hozzájárulást kérjünk akár egy 2-5 éves technológiai, fejlesztési roadmap-hez való hozzáférés biztosításával. Ennek alapján megtörténhetne az a típusú beszállítói fejlesztés, aminek eredményeként a hazai kkv-szektor előre tudna készülni és beruházásokat eszközölhetne annak reményében, hogy a hosszú távra elköteleződött multinak biztos, megbízható technológiai beszállítójává váljon.

Hogyan épül fel a kormányzati innovációs intézményrendszer most, mely szerveknek milyen feladata van ebben?

Az a szerencsés együttállás jellemzi a kormányzati innovációs intézményrendszert, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztériumban Csák János miniszter úr felügyelete alá tartozik a felsőoktatás, az innovációs szakpolitika és a tudománypolitika is. Mivel a Neumann János programban megfogalmazott céloknak megfelelően elsősorban az egyetemi, kutatóintézeti központú innovációtól és ezen szereplőknek a piaccal való együttműködésétől várunk eredményeket, ezért nagyon fontos, hogy ezek a területek közös irányítása alá tartoznak.

Tudatos, összehangolt háttérmunka zajlik a Minisztérium, az NKFIH, a Magyar Kutatási Hálózat, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Bay Zoltán Kutatóintézet és az újonnan alakult Nemzeti Innovációs Ügynökség között is. De Hankó Balázs innovációért felelős államtitkár úr és csapata természetesen nagy energiát fordít azon további minisztériumok szakmai csapataival történő együttműködésre is, ahol innovációt érintő témák vannak. A Neumann János Program, valamint a most indított fókuszterületi innovációs pályázat kialakítása során is számos alkalommal egyeztettünk ezen kormányzati szereplőkkel, sőt a minisztériumok delegáltjai az innovációs tanácsadó testületeinkben is megjelennek.

Az új hazai innovációs stratégia, a Neumann János Program egyik célkitűzése, hogy 2030-ra a Global Innovation Index rangsorában az első 25 helyezés egyikére, 2040-re az első 10 közé lépjen fel Magyarország. Jelenleg a 34. helyen állunk, megelőznek minket a csehek, a szlovénok, közvetlenül mögöttünk pedig Bulgária helyezkedik el. Reális cél, hogy 2040-re például a franciákat, a japánokat is magunk mögé utasítsuk a rangsorban?

Ezek nem légből kapott elképzelések, de a célok elérése rendszerszintű gondolkodást, folyamatos mérést és visszacsatolást igényel. Végigelemeztük úgy az European Innovation Scoreboard, mint a Global Innovation Index indikátorait, és azonosítottuk azokat a területeket, amelyekre a kormányzat komoly ráhatást tud gyakorolni. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy ezen indikátorokat szisztematikusan és konzisztensen építsük be minden intézkedésünkbe, minden elindított programunkba. Ezek elsősorban publikációkkal, kutatói utánpótlással, foglalkoztatási paraméterekkel, a vállalati-egyetemi együttműködésekkel, iparjogvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos ügyek.

Új piaci pályázatot írtak ki a napokban, kik és milyen feltételek mentén vehetnek részt a programban?

A múlt héten társadalmi egyeztetésre bocsátott és várhatóan szeptember elején megjelenő felhívás keretében összesen 35 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyújtunk innovatív vállalkozások és egyetemek, kutatóhelyek számára. A pályázóktól olyan innovatív termékek és szolgáltatások létrehozását vagy a meglévők továbbfejlesztését várjuk el, amelyek a nemzetközi mezőnyben is megállják a helyüket.

Milyen területekről várnak pályázatokat?

A Neumann János Program kialakításakor három olyan területet azonosítottunk, amelyekben nem csak nemzetközi szinten is versenyképes kutatói és ipari képességekkel és kompetenciákkal rendelkezünk, , de egyúttal növekedési potenciált is látunk bennük az európai, illetve a globális technológiai trendek alapján.

Ennek megfelelően a pályázatokat elsősorban az egészséges élet, a zöld átállás és a gazdaság digitális átállásának elősegítése témakörében várjuk. A projektenként elnyerhető támogatási összeg minimum 400, maximum 800 millió forint.

Az egyes témakörökben 10-10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni. Ezen kívül megtartunk egy általános 5 milliárd forintos keretet azon kimagasló minőségű pályázatok támogatására is, amelyek nem tartoznak a fenti területek közé, de számottevő növekedési potenciállal rendelkeznek, vagy nemzetgazdasági és kormányzati szempontból is fontos szerepük lehet. A teljesség igénye nélkül, de azért orientációként jelezve, várunk pályázókat a kettős felhasználású védelmi ipar, valamint az anyagtudomány területéről is.

Milyen keresletre számítanak?

Az előzetes igényfelmérésünk alapján, valamint a vállalkozásokkal és egyetemekkel beszélgetve jelentős túljegyzésre számítunk.

Ennek alapján, és szakmai meggyőződésből is, számottevően emeltük a belépési küszöböt. Csak olyan kkv-kat engedünk be konzorciumvezetőnek, amelyek árbevétele a legutolsó üzleti évükben meghaladta a 300 millió forintot és legalább 15 főt foglalkoztatnak. Bevezetünk egy osztalék korlátot is, aminek a célja, hogy elismerjük, ha egy pályázó hosszú távon gondolkodik, azaz a megtermelt eredményének java részét visszaforgatja a vállalkozás fejlesztésébe.

Milyen ütemezésben zajlanak a kifizetések?

A nyertes pályázók által elnyert támogatási összeg kifizetését a szakmai megvalósítás mérföldköveinek teljesítéséhez kötjük. Ennek keretében a projekt megvalósítási időszakának elején 30% előleget fizetünk ki a pályázóknak a korábbi 75% helyett. Az első mérföldkő teljesítése esetén, vagyis az első év végén további 30%-ot, a megvalósítási időszak végén (főszabály szerint a második év végén) pedig újabb 25%-ot. Végül, a fenntartási időszak lezárásakor, amennyiben a pályázó megvalósította az árbevételre, a szabadalombejegyzésre tett vállalásait, folyósítjuk számára a fennmaradó 15%-ot.

Mennyiben változott meg a pályázatok értékelési, monitoring rendszere?

Az egész pályázati kiírás talán legfontosabb újdonsága a pályázatok értékelési rendszerének gyökeres megújítása. Az eddig csaknem kétezer főből álló pályázatértékelői gárdát izraeli és európai uniós mintára 350 fősre szűkítettük. Szakértőket delegált a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Kutatási Hálózat, a Bay Zoltán Kutatóintézet és számos egyetem is. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy tényleges piaci ismeretekkel rendelkező szakértők is nagy súllyal vegyenek részt a folyamatban.

A pályázatértékelők eddig a pályázatok elbírálásában nyújtottak segítséget a hivatalnak, mostantól viszont a munkájuk kiegészül a nyertes projektek szakmai nyomon követésével is. A támogatási döntést követően a személyük nyilvánossá válik, ők pedig az adott pályázati projektet a megvalósítási és fenntartási időszak során szakmailag nyomon követik, és félévente beszámolnak nekünk a fejlesztés előrehaladásáról.

Szeretnénk, ha minden pályázó fejében egyértelművé válna, hogy a megítélt állami támogatás teljes összege nem automatikusan jár a nyertes pályázónak, valamint az nem ingyen pénz, hanem az adófizetők pénzének befektetése.

Ha egy projekt szakmai megvalósítása nem a tervek szerint halad, akkor visszafizetési kötelezettség nélkül ugyan, de azt le lehet majd állítani. Nincs ebben semmi ördögtől való, az üzleti életben, de szélesebb értelemben az élet minden területén adódhat úgy, hogy egy elképzelés a legjobb szándék ellenére sem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Erre pedig nem az a megoldás, hogy folyamatosan meghosszabbítjuk a projekt futamidejét.

Hogyan halad az egyetemek és a vállalkozások együttműködésének az előmozdítása?

Az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt keretében megvalósult az egyetemi technológiatranszfer irodák létrehozása, melyek legfontosabb feladata az egyetemi kompetenciák és a piaci igények összehangolása. Látunk biztató eredményeket a külső partnerekkel kötött szolgáltatási és KFI hasznosítási szerződések számának alakulásában, a kutatási eredmények kereskedelmi piacra vitelében, de azt is látjuk, hogy ezek döntő része néhány nagy egyetemhez köthető. Azon dolgozunk, hogy minden egyetem piacorientált kutatási stratégiát alakítson ki, illetve a technológia transzfer irodákban piaci tapasztalattal rendelkező értékesítési, technológia és jogi feladatot végző munkatársakat alkalmazzanak, akik teljesítményarányos bérezésben részesülnek. A Neumann János tervben foglaltak alapján az egyik legfontosabb célunk az egyetem és a piac összekapcsolása. Abban hiszünk, hogy ha itt sikereket érünk el, akkor az kihat a teljes innovációs ökoszisztémára és ezáltal a teljes magyar gazdaság jövőbeli sikerességének a záloga is lehet.”

Forrás:
Magyarország versenyképessége a tét: íme a kormány innovációs mesterterve; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2023. augusztus 24.
(Lásd még a Portfolio.hu kapcsolódó cikkét is.)

Vigyázat, álhír! „Szeptembertől megváltozik a mentők száma” – megállíthatatlanul terjed ez az álhír

„Tömegek osztják meg a Facebookon, hogy a jövő héttől megváltozik a mentők 112-es hívószáma. Ez azonban nem igaz.

Napok óta súlyos, akár az emberi életet is fenyegető álhír terjed a közösségi médiában.

A hétfőn délután közzétett bejegyzés szerint szeptember 1-jétől a mentő és az egészségügyi ellátás hívószáma 1830. A poszt cikkünk megjelenéséig már több mint 6300 megosztásnál jár, tömegekhez jutott el a Facebookon. Csak pénteken több százan terjesztették az ismerőseik körében az információt. A különböző megosztások alatt olvasható kommentfolyamokban az emberek tucatjával köszönik meg a tájékoztatást. Kétségtelen, a bejegyzés hitelesnek tűnik, már csak azért is, mert a szerzője a profilkép alapján maga is mentősnek látszik.
Mégis, a leírtak nem igazak, durva és veszélyes álhírről van szó.

A 1830-as hívószám ugyanis a vármegyei ügyeleti hívószám, amit 16 óra után lehet hívni azoknak, akiknek valamilyen egészségügyi problémája támad. Csakhogy akiknek sürgős segítségre van szükségük, azoknak továbbra is az egységes segélyhívót, a 112-t kell hívniuk. Ez a nap egészében, bármikor tárcsázható. Vagyis nagyon fontos tisztázni: nincs változás, ahogy eddig, úgy szeptembertől is a 112 a mentők hívószáma.

Az ügyben a Világgazdaság megkereste az Országos Mentőszolgálatot (OMSZ). Győrfi Pál szóvivő megerősítette: félreértésről van szó, vészhelyzet esetén továbbra is a 112-es számot kell tárcsázni. Az 1830-as telefonszámot még februárban hívták életre, amikor az OMSZ elindította az egységes alapellátási ügyeleti rendszert. Ennek a központi ügyeleti száma az 1830. Ez is a mentőknél csöng ki, de arra tartják fenn, ha valakinek háziorvosi ügyeleti vagy éjszakai ügyeleti egészségügyi problémája van.

Nem jó megoldás, ha az emberek most tömegével átállnak a 1830-ra, mert ez egy másik szolgáltatás – fogalmazott lapunknak Győrfi Pál. Ráadásul a 112-es rendszernek számos előnye van, amelyeknek köszönhetően hatékonyabban lehet kezelni a beérkező vészhelyzeti, tehát balesetet szenvedett, vérző, nem lélegző, rosszul lévő stb. beteg miatti hívásokat.

A szeptemberi dátum egyébként úgy merülhetett fel, hogy akkortól újabb három vármegye, Baranya, Szolnok és Veszprém csatlakozik az 1830-as rendszerhez, így már összesen 9 vármegyében hívható ez a központi ügyeleti szám. Az OMSZ által működtetett egységes alapellátási ügyeleti rendszer egyébként az elmúlt fél évben jót teljesített, és több mint 120 ezer betegellátást bonyolítottak rajta keresztül.”

Forrás:
Vigyázat, életek múlhatnak rajta: „Szeptembertől megváltozik a mentők száma” – megállíthatatlanul terjed ez az álhír; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2023. augusztus 25.

Áldás vagy átok? A Janus-arcú MI kormányzásának kérdései – 2023. augusztus 28.

A BRICS-országoknak közösen kell dolgozniuk a mesterséges intelligencia szabványosításán – Hszi Csin-ping
A kínai vezető kiemelte a BRICS illetékes munkacsoportjának kulcsszerepét az MI-technológiával kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködésben és információcserében.
„Közösen kell dolgozni az MI-technológia alkalmazásához kapcsolódó kockázatok csökkentésén, és ki kell dolgozni az alkalmazási standardokat annak érdekében, hogy az MI biztonságosabbá, megbízhatóbbá és kezelhetőbbé váljon” – mondta.
BRICS should jointly work on AI standardization — Xi Jinping
TASS; 2023. augusztus 23.

A „generatív beltenyésztés” és kulturális kockázata
A beltenyésztés a genomikus korrupcióra utal, amikor a populáció tagjai olyan más tagokkal szaporodnak, akik genetikailag túlságosan hasonlóak. Ha a beltenyésztés széles körben elterjedt, az a teljes génállomány leépülésével járhat az idő múlásával. A deformitások felerősödnek, ahogy a populáció egyre kevésbé változatos. A generatív MI világában hasonló probléma áll fenn, amely potenciálisan veszélyezteti az MI-rendszerek hosszú távú hatékonyságát és az emberi kultúra sokszínűségét. Ahogy az Internetet elárasztják az MI-rendszerek által létrehozott információk, jelentős a kockázata annak, hogy az új MI-rendszerek olyan adatkészleteken fognak tanulni, amelyek csak emulálják az emberi kultúrát, változó mértékű torzítással.
‘Generative inbreeding’ and its risk to human culture
Louis Rosenberg; VentureBeat; 2023. augusztus 26.

A generatív MI miatt a vállalatok még jobban szomjaznak az adatainkra
Hiányzik az értelmes adatvédelem egy olyan időszakban, amikor a generatív MI fellendülése miatt a korábbiaknál is jobban éhes az adatokra a digitális ipar. A vállalatok a generatív mesterséges MI-t egyfajta szörnyetegnek tekintik, amelyet mindenáron etetni kell – még akkor is, ha nem mindig világos, hogy pontosan milyen célból van szükség ezekre az adatokra, és azoknak a jövőbeni MI-rendszereknek mi is lesz a feladata.
Generative AI Is Making Companies Even More Thirsty for Your Data
Will Knight; Wired; 2023. augusztus 18.

A holtak feltámasztására használt generatív MI-nek ára lesz
A generatív MI egyik lehetősége, hogy csetbotok és digitális másolatok formájában az elhunytak továbbra is velünk lehetnek. Azonban a digitális világ alkotó részei is halandók (elavulnak). Így az elhunytak másolatainak fenntartása előbb-utóbb szembe kerül a használt (elavuló) digitális eszközök fenntartásának problémájával is. A cikk a felmerülő (anyagai, erkölcsi stb.) problémák kissé elfogult katalógusa, a szerző szemszögéből.
Using Generative AI to Resurrect the Dead Will Create a Burden for the Living
Tamara Kneese; Wired; 2023. augusztus 21.
és a szerző könyve: Death Glitch. How Techno-Solutionism Fails Us in This Life and Beyond; Yale University Press; 2023

A New York Times által esetleg indítandó per arra kényszerítheti az OpenAI-t, hogy törölje a ChatGPT-t, és kezdjen mindent elölről
Mint ismeretes hetekkel ezelőtt a New York Times megtiltotta, hogy az MI-cégek begyűjtsék és rendszereik tanítására használják cikkeit és képeit. Úgy tűnik, hogy további lépésként a kiadó perre készül az OpenAI ellen. A szakértők szerint az eredmény pusztító lehet az OpenAI számára, beleértve a ChatGPT adatkészletének megsemmisítését és a jogsértő tartalmak után darabonként fizetendő, 150 000 dollárig terjedő pénzbírságot.
Report: Potential NYT lawsuit could force OpenAI to wipe ChatGPT and start over
Ashley Belanger; Ars Technica; 2023. augusztus 17.

A pekingi hatóságok tovább szabályozzák az online orvosi szolgáltatásokat, megtiltják az MI-rendszerek által létrehozott recepteket
A pekingi (ez egy kb. 22 milliós területet jelent) városi egészségügyi hatóságok megkezdték a lakosság véleményének kikérését az online diagnózis és kezelés szabályozását célzó kísérleti intézkedésekről. A kísérleti intézkedések megkövetelik az egészségügyi intézményektől, hogy erősítsék meg a gyógyszerkezelést, és tiltsák be az MI-rendszerek használatát a receptek automatikus generálására.
Internetes platformot fognak létesíteni az internetes diagnosztikát és kezelést végző egészségügyi intézmények felügyeletére.
Beijing to further regulate online medical services, prohibit AI generated prescriptions
Global Times; 2023. augusztus 22.

Az amerikaiak biztonságának megőrzése érdekében Biden elnöki rendeletének meg kell tiltania a káros MI-rendszerek használatát
2023. július 21-i bejelentésében az amerikai kormányzat jelezte, hogy hamarosan elnöki rendeletet ad ki, hogy védje az amerikaikat az MI veszélyeitől. A rendeletben foglaltaknak komoly következményei lesznek, és meghatározzák, hogy a törvényhozók, állami és helyi tisztviselők, magáncégek és más nemzetek hogyan viszonyulnak az MI és más automatizált rendszerek szabályozásához.
Alapvető fontosságú, hogy a kormányzat megragadja ezt a lehetőséget, és világos határvonalat húzzon az emberek polgári jogainak védelmére, és megtiltsa az MI-rendszerek használatát, ha az e jogokra nézve túl nagy kockázatot jelent. (A cikk a káros gyakorlatokat sorolja fel.)
To ‘keep Americans safe,’ Biden’s AI executive order must ban these practices
Puneet Cheema, Brian J. Chen, Amalea Smirniotopoulos; The Hill; 2023. augusztus 18.

Az Egyesült Királyságra kijózanítólag hatnak a közigazgatásban alkalmazott algoritmusok hibái
Az automatizált döntéshozatali formák rosszul is alkalmazhatóak, és ennek hatásai hátrányos helyzetű csoportokat érinthetnek.
UK sobers up to flaws of algorithms in policy
Stephen Bush; Financial Times; 2023. augusztus 25.
(Alternatív elérés)

Az Internet „eredeti bűne” azt jelenti, hogy az MI rémálom lesz
A digitális óriáscégeknek ezúttal (az MI-ről van szó) az értéklánc őket megillető helyét kell elfoglalniuk, nem pedig uralni azt (mint ahogy az Internet esetében történt.) Azon új modellről van szó, amelyben az egyén érvényesítheti tulajdonjogát saját adatai és alkotásai felett.
The internet’s ‘original sin’ means AI will be a nightmare
Andrew Orlowski; The Telegraph; 2023. augusztus 21.

Fórum: A kínai MI-törvényhez kidolgozott szakértői javaslat elemzése
Egy 2023. májusában megjelent közlemény szerint a kínai kormányzat egy MI törvényt készít elő. – Ez nem azonos a közben megjelent, a generatív MI-t szabályozó rendelkezéssel. – Ehhez kapcsolódva kínai szakértők egy csoportja is megjelentette javaslatát a törvényre. A szakemberek a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (Chinese Academy of Social Sciences, CASS) Cyber and Information Law Research Office nevű intézményéhez kapcsolódnak. A Stanford Egyetem DigiChina nevű intézménye szakértőket kérdezett meg a törvényjavaslat értékelésére. – A DigiChina a Stanford Cyber Policy Center geopolitikai, technológiai és kormányzási programjának része. Nyílt hozzáférésű fordításokat, és elemzést nyújt a kínai technológiai politikai fejleményeiről. –
Forum: Analyzing an Expert Proposal for China’s Artificial Intelligence Law
Graham Webster, Jason Zhou, Mingli Shi, Hunter Dorwart, Johanna Costigan; DigiChina; 2023. augusztus 23.
Artificial Intelligence Law Model Law Version 1.0 (Expert Suggestion Draft) (az említett törvényjavaslat fordítása)

Intenzív MI-tanfolyam az amerikai képviselőházi munkatársak számára
Az MI hatékony szabályozásához hatékony ismeretekre van szükség. A Stanford Institute for Human-Centered AI (Stanford HAI) ezért háromnapos intenzív tanfolyamot szervezett a Kongresszus munkatársainak (akik a képviselők számára dolgoznak). Ennek során a legjobb szakemberektől tanulnak az MI lehetőségeiről, hogy segítséget kapjanak az MI-kormányzás kialakításához. A tanfolyam segít megérteni az MI társadalomra gyakorolt hatását a számítástechnika, a közgazdaságtan, a jog, az orvostudomány, a politikatudomány, a pszichológia és számos más tudományág szemszögéből. Információkat kaptak az MI kockázatairól, az alapmodellek szabályozásáról, valamint az MI egészségügyre, oktatásra, éghajlatra és online károkra gyakorolt hatásáról. A munkatársak részt vettek a Nemzetbiztonsági Tanács interaktív, háromórás szimulációjában is, amelynek tárgya az MI alkalmazása volt válsághelyzet esetén.
Stanford HAI Brings Congressional Staff to AI School
Shana Lynch; Stanford Institute for Human-Centered AI; 2023. augusztus 17.

Mit tud elmondani az emberi interakcióról egy MI-csetbotokból álló virtuális falu?
John Lin egy kisvárosi gyógyszerész, aki nagyon büszke a munkájára. John Lin egyben csetbot is, a ChatGPT egy kibővített változata. Egy Smallville nevű digitális falucskában „él”, két tucat másik csetbot mellett. Őt és szomszédait a közelmúltban helyezte oda a Stanford Egyetem és a Google informatikusaiból álló csapat, hogy „hihető emberi viselkedésű” társadalmat hozzanak létre. A modern generatív MI mozgalom útja idáig a szövegen, képen, hangon és videón keresztül vezetett. Most jön a közösség.
What can a virtual village made up of AI chatbots tell us about human interaction?
Oliver Roeder; Financial Times; 2023. augusztus 25.
(Alternatív elérés)
Smallville Generative Agents for video games; Github
Generative Agents: Interactive Simulacra of Human Behavior; Joon Sung Park és munkatársai; arXiv; 2023. augusztus 6.

Ronaldo Lemos az MI kormányzásához alkalmazott eltérő megközelítések értékéről
A kormányok és a globális testületek szerte a világon azt vizsgálják, hogyan szabályozzák és ösztönözzék az MI fejlesztését. Ronaldo Lemos, a Rio de Janeiro-i Technológia és Társadalom Intézet igazgatója úgy látja, hogy versengő jogi elképzelések kezdenek megfogalmazódni. Véleménye szerint a többpólusú megközelítés lesz a legtermékenyebb mindenki számára.
Ronaldo Lemos on the Value of Divergent Approaches to Governing AI
Ronaldo Lemos; Bellagio Conversations in AI, The Rockefeller Foundation; 2023. augusztus

Tim O’Reilly az MI szerepéről a figyelemgazdaságban
Ahogy a gazdaság egyre inkább eltolódik a tárgyakon alapuló gazdaságról a nagyrészt információkon alapuló gazdaságra, el kell gondolkodnunk azon, hogy ez hogyan fog kinézni, és hogyan alakítsunk ki olyan politikákat, amelyek a helyes irányba vezetnek bennünket. Ebben az összefüggésben a MI óriási lehetőségeket kínál újfajta felfedezések számára.
Tim O’Reilly on AI’s Role in the Attention Economy
Tim O’Reilly; Bellagio Conversations in AI, The Rockefeller Foundation; 2023. augusztus

Közigazgatás, politika, jog

Új elnök vezeti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt

„Augusztus 23-ától dr. Nemes Imre tölti be az elnöki tisztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élén – jelentette be dr. Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár.

Az elmúlt évek kihívásai – a koronavírus járvány, a szomszédban zajló háború – egyértelműen rámutattak az élelmiszerlánc-biztonság és az ellátásbiztonság megkerülhetetlen fontosságára. E jelentős területek mögött pedig olyan számottevő célcsoportok állnak, mint az állattartók és a növénytermesztők közössége, vagy az előállítók köre, a kistermelőktől a nagyméretű élelmiszeripari vállalatokig. Közös jellemzőjük azonban, hogy a felgyorsult mindennapokban, a folyamatosan változó fogyasztói elvárások közepette rendre számos nehézséggel, követelménnyel kell szembenézniük, mely többek között a Nébih szakmai segítő, irányadó szerepének erősítését teszi szükségessé – fogalmazott az államtitkár.

Dr. Nobilis Márton kiemelte, dr. Nemes Imre személyében olyan szakember lép a Nébih élére, aki ismeri az élelmiszerlánc köreinek igényeit. A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének szakmai igazgatójaként is rengeteg hasznosítható tapasztalatot szerzett. Ugyanakkor egykori Nébih elnökhelyettesi feladatkörének köszönhetően a hivatal működése és értékrendje sem ismeretlen számára.

A kinevezés kapcsán dr. Nemes Imre kifejtette, örömmel vállalja a megtisztelő feladatot, részt vett a hivatal megalakításában és 2019-ig annak működtetésében. Az egyik fő feladata az élelmiszerláncban lévő termékek biztonságának és minőségének ellenőrzése és garantálása. Az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásához szükséges rendszeres ellenőrzések és szigorú szabályozások felülvizsgálata valamint a nemzetközi partnerségek erősítése és az információcsere elősegítése más országok hasonló hatóságaival.

Dr. Nobilis Márton köszönetét fejezte ki Dr. Oravecz Mártonnak korábbi elnöknek, a Nébih szervezetének és stabil működésének kialakításáért, továbbá magas színvonalú teljesítményének biztosításáért.”

Forrás:
Új elnök vezeti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt; Agrárminisztérium; 2023. augusztus 23.

35 milliárd forintos innovációs támogatási program indul

„A héten lezárul a 35 milliárd forint keretösszegű új innovációs támogatási program társadalmi egyeztetése, a pályázat szeptember közepén jelenik meg – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára a tárca keddi budapesti sajtótájékoztatóján.

Hankó Balázs felidézte: a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az innovációt tekintve a világ legjobb 25 országa, Európában pedig a legjobb 10 ország közé kerüljön, ennek érdekében fogadták el a Neumann János programot.

A program keretében írják ki a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatot, amely főként kis- és középvállalkozások (kkv), valamint egyetemek, kutatóintézetek számára lesz elérhető. Elsősorban a gazdaság digitális átállása, az egészségipar és a zöld átállás területén várják a pályázatokat – közölte az államtitkár. Hankó Balázs jelezte, hogy Magyarország nem áll rosszul, az idén nyáron érkezett új innovációs adatok szerint kategóriát lépett. Feltörekvő innovátor országból európai innovátor ország lett, ami azt jelenti, hogy a magyar innovációs ökoszisztéma az európai átlagos innovációs szintre lépett – mutatott rá. Az államtitkár kiemelte: a pályázat összeköti a gazdasági élet szereplőit, az egyetemeket és a kutatóhelyeket. Azt szeretnék elérni, hogy olyan termékek, szolgáltatások jöjjenek létre, amelyeket szabadalom véd és amelyek árbevételt termelnek.

A magyar innovációnak három területen kell előre lépni; több kutató-fejlesztőre van szükség, meg kell duplázni a szabadalmakat, valamint a kkv-knak minél több innovációt kell megvalósítaniuk a projektjeinkben, ezen a területen is duplázást terveznek – fejtette ki.

Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára közölte: 2014-ben a hazai vállalkozások 12 százaléka foglalkozott termékfejlesztéssel, innovációval, míg 2020-ban már több mint 20 százaléka. Hozzátette ugyanakkor, hogy az európai átlag a 40 százalékot is meghaladja. Szabadalmi bejelentést a magyar középvállalkozások 2,5 százaléka tesz egy évben, ugyanez a lengyel vállalkozásoknál 4,5 százalék, a cseheknél pedig több mint 7 százalék – mutatott rá a helyettes államtitkár. A hazai innovatív vállalkozások 11 százaléka működik együtt egyetemekkel, ezt az arányt is szeretnék tovább növelni a pályázattal – mondta Bódis László.

Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke ismertette: a pályázat egyik komponensére önállóan vagy konzorciumban jelentkezhetnek azok a kkv-k, amelyek éves bevétele eléri a 300 millió forintot és 15 munkavállalónál többet foglalkoztatnak. A másik komponensre konzorciumokat várnak, amelyek vezetői kkv-k lehetnek. Kötelezően előírták 20 százalékban egyetemek, kutatóintézetek részvételét ezekben a konzorciumokban, illetve 35 százalékig megadják a nagyvállalatoknak a csatlakozási lehetőséget. Kiss Ádám a finanszírozásról szólva jelezte: a pályázók maximum 30 százalék előleget kaphatnak, a megvalósítási időszak legtöbbször 24 hónapos, ami alatt a teljes pályázati összeg 85 százalékát fizetik ki. A finanszírozásból 15 százalékos részt visszatartanak, hogy érdekeltté tegyék a pályázókat a fenntartási időszakban vállalt kötelezettségek végrehajtására.

A sajtótájékoztatón Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dékánja a pályázat fontos részének nevezte a vállalatok és az egyetemek szoros együttműködésének ösztönzését. Berzsenyi Miklós, a Controlsoft Automatika Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: az ipar várja a lehetőséget, hogy pályázhasson. Úgy fogalmazott: nehéz időkben kell igazán befektetni, innovációval foglalkozni, duplán tud nyerni, aki ilyen időszakban fejleszt.”

Forrás:
35 milliárd forintos innovációs támogatási program indul; Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM); 2023. augusztus 22.
Lásd még:
A Fókuszterületi innovációs projektek támogatása (2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ ) – pályázati felhívás társadalmi egyeztetése; Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal); 2023. augusztus 18.
Megjelent az NKFIH 2023-as programstratégiája; Papadimitropulosz Alex; ViaCredit; 2023. június 26.

Az egészségügyi átalakítás kivitelezésével és a tempójával is gondok vannak

„– Nyáron volt egy éve, hogy ismét a Magyar Kórházszövetség elnökévé választották [Velkey Györgyöt]. Ha összehasonlítja a 2013 és 2016 közötti periódust a mostanival, mikor volt nehezebb dolga?

Ha az előttünk álló kihívásokat nézem, akkor talán azt mondanám, hogy most, ugyanis válságszerű az egészségügy működése. Egyik krízisből esünk a másikba, 2020-ban a koronavírus-járvánnyal indult el ez a küzdelmes folyamat, majd jött a háború, és vele együtt a menekültkrízis, a gazdasági recesszió, valamint az energiaválság, ami bizony a kórházakra is extra terhet ró a mai napig.

– 2022-es kinevezésével egy időben új fejezet nyílt a hazai egészségpolitikában, megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a terület a Belügyminisztérium alá került, és egy új államtitkár is érkezett Takács Péter személyében. Ha a párbeszéd szempontjából közelíti meg a kérdést, milyennek ítéli az elmúlt egy évet?

Aktív és korrekt párbeszédet folytatunk a jelenlegi vezetéssel, bár én a 2013 és 2016 közötti időszakra sem panaszkodhatok. Ahogy akkor, úgy természetesen most is sok nézet-, vagy talán inkább úgy mondanám: árnyalatkülönbség van köztünk, de szót értünk egymással, és elmondhatjuk a véleményünket. Elődjeim tapasztalatai szerint nem volt ez mindig így.

– Ha jól sejtem, a most zajló egészségügyi átalakításban is aktívan részt vesznek. Volt olyan javaslat, aminél behúzták a kéziféket?

Az aktív részvételünk a rendszeres párbeszédet takarja. A kormány most leginkább a centralizációt, az országos rendszerek kialakítását preferálja. Ez a válsághelyzetre tekintettel érthető, hiszen ha mindent egy központból, egy elv mentén irányítunk, az ellátás is egységesebbé és gazdaságosabbá válhat, legalábbis elméletben. A gyakorlatban viszont decentralizált, a helyi árnyalatokat ismerő erősebb döntési pontokra is nagy szükség lenne, ráadásul az sem mindegy, hogy ezeket a nagy horderejű változásokat hogyan és mennyi idő alatt visszük véghez. Egyelőre azt látjuk, hogy a kivitelezéssel és a tempóval is gondok vannak.

– Mondana egy példát?

Kulcskérdés jelenleg az integrációs és irányítási modellváltás, melynek eredményeként megyei egészségügyi ellátórendszer jön létre. Ez gazdasági, adminisztratív központosítással indult, a szakmai kérdésekre viszont csak most térünk rá.

Példaként említhetném azt a gazdasági összevonást is, ami a fővárosi kórházaknál már idén nyáron megkezdődött, 2024-től pedig országosan is az állam felel majd az intézmények ingatlanüzemeltetési szolgáltatásáért.

Ezt az ütemet gyorsnak találjuk, őszintén szólva nem látjuk, hogy ez így fennakadások nélkül megvalósítható.

Ugyancsak ebbe a sorba illeszkedik a védőnői hálózat centralizációja. Az ütőképes népegészségügyi területi munka a járvány alatt felértékelődött, ennek leképezéseként éljük meg ezt, de a megvalósítás és a sebesség funkciózavarokkal jár.

A közeljövő új kihívása a kórházi gyógyszertárak központi projekttársaságba való kiszervezése. Óvnunk kell az elmúlt években szépen megerősödött intézményi gyógyszerészi gondozást, de a közforgalmú gyógyszertáraink üzemeltetésével járó bevételkiesést is ellentételezni szükséges.

– Ha már államosítás, a CT- és az MR-vizsgálatokra is ez a sors vár, a kórházaknak és a szakrendelőknek novemberig kell felmondani a magáncégekkel kötött szerződéseket. Mire számít, mit hoz majd ez a váltás a gyakorlatban?

A magáncégek eddig jelentős infrastruktúrát és egy igencsak professzionális kultúrát honosítottak meg az állami rendszerben. Látok abban rizikófaktort, ha az évtizedekre visszanyúló eredményes együttműködést felbontjuk, a vállalatok szakértelme akkor mindenképpen hiányozni fog. Számos kórházban ugyanakkor a radiológiai vizsgálatok már most sincsenek kiszervezve, a visszaállamosítás eddig lassan, fokozatosan haladt, így érthető, hogy a kormány szeme előtt ismét az egységesség és a tisztán állami szerep lebeg. Ez a megvalósítás most viszont azért is gyors, mert a radiológiai kapacitások eleve szűkösek, így minden apró, a váltásból adódó fennakadás fokozott veszéllyel jár.

– Gulyás Gergely egy korábbi Kormányinfón azzal érvelt az államosítás mellett, hogy ily módon búcsút inthetünk a megosztott kapacitásnak, a vizsgálatokat pedig gyorsabban el lehet majd végezni. Az előbbi még érthető is, az utóbbi viszont nem világos: hogyan lesz gyorsabb az ellátás attól, hogy kikerülnek a képből azok a magáncégek, amelyekre a kórházak eddig jelentős mértékben támaszkodtak?

Én sem tudom, hogy a miniszter úr mit érthetett ez alatt. Elméleti megfontolás lehet amögött, hogy a kiszervezett ellátással szemben a saját, állami kézben lévő radiológia jobban integráns része lesz majd annak az új járóbeteg-irányítási rendszernek, amit több intézményben jelenleg is tesztelnek. Elvi pozitívum az is, hogy így a profitmaximalizálás helyett a betegellátás háttérsegítése lesz a fő cél. Ezeket realizálni kell.

Senki nem kapott pluszfizetést, de mínuszt se

– Az egészségügyi átalakításnak a centralizáción túl is számos olyan eleme van, ami nagy port kavart a médiában. Az egyik ilyen a teljesítményalapú bérezés, amely papíron már idén januárban elindult, ehhez képest szinte semmilyen információ nincs róla. Lehet tudni, hogy mi zajlik a háttérben?

A teljesítményértékelés az állami kórházakban megtörtént, de a dolgozók továbbra is a bértábla szerint kapják az illetményüket, pozitív vagy negatív korrekció a gyakorlatban egyelőre nem történt, noha az extrém terheket vállaló, például sok műtétet jól elvégző szakemberek extra anyagi megbecsülését fontosnak tartanánk a rendszer „bepörgetése” érdekében.

– Van olyan kórházigazgató, aki azt mondta az Indexnek, hogy szívesen adna 20, vagy akár 40 százalékkal megemelt bért egy-egy kiemelkedő munkavállalónak, de egészen egyszerűen nincs miből…

A jelenlegi szorult gazdasági helyzetben ez így van, a legtöbb kórházi vezetőnek alig van gazdasági és adminisztratív mozgástere, szabad kerete arra, hogy emelt bérekben gondolkodjanak. Ezért ahhoz, hogy egy intézmény pluszt tudjon adni, mínuszt is kellene, az utóbbit – az extrém helyzeteket leszámítva – értelmetlennek is tartom.

Természetesen előfordulhat egy-egy olyan kirívó, átmeneti eset, amikor valakinek a béréből indokolt lehet levonni, de ha ez a negatív diszkrimináció tartós, akkor a munkavállaló előbb-utóbb a távozás mellett dönt, és végül csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem lehet pótolni, míg ő könnyedén állást talál egy másik intézményben, a magánellátásban vagy külföldön. Most nem azt a világot éljük, hogy fenyegetettség érzése mellett is meg tudjuk tartani a kollégáinkat. Meg kell becsülni azokat is, akikkel nem vagyunk makulátlanul elégedettek, ugyanis szükség van az ő munkájukra is.

Nem volt ördögtől való az elvetett javaslat

– Ugyancsak komoly felháborodáshoz vezetett a magánorvosok állami ellátásba terelése, igaz, ez az elem végül kikerült a törvénycsomagból. Az érintett dolgozók hekkelték meg a javaslatot?

Vélhetően igen, vagy az őket képviselő érdekvédelmi szervezeteknek volt akkora ereje, hogy a kormány végül elállt a tervezettől.

– Kérték, hogy ezt ne, a kormány pedig azt mondta: „rendben, ahogy szeretnétek?”

Bevallom, én is meglepődtem azon, hogy Belügyminisztérium végül visszalépett és nem vállalta ezt a konfliktust.

– Lehet, hogy maguk a döntéshozók is maradnának inkább a magán- és az állami szektor szétválasztása mellett?

Azt nem tudom, hogy milyen megfontolás lehetett a döntés mögött, de nem kizárt, hogy ez is szerepet játszott.

– Takács Péter májusban, a lapunknak adott interjúban arról beszélt, hogy a magán- és az állami szektor viszonyának tisztázása lesz az idei év nagy kihívása, mint fogalmazott: „le kell fektetni a játékszabályokat”. Ha a Kórházszövetségen múlva, milyen játékszabályokat szorgalmaznának?

Tudom, ezzel nem leszek népszerű, de én egyáltalán nem tartottam ördögtől valónak, hogy azok az orvosok, akik állami rendszerben nevelkedtek, ám ma már csak a magánszektorban dolgoznak, valamilyen formában a közellátásból is kivegyék a részüket, ott is legalább jelzésszerűen szolgálatot teljesítsenek.

Amikor ez a koncepció szóba került, Svájcban, Angliában és Németországban orvosként dolgozó barátaimat kérdeztem, náluk van-e példa ilyen gyakorlatra, és a válasz egyértelmű igen volt, sőt mindenhol a hazai tervezetben leírtnál nagyobb szerepet kellett vállalniuk. Szerintem amellett, hogy erkölcsi szempontból ez egy józan gondolat, praktikus és szükséges lépés is lenne, jelenleg ugyanis komoly munkaerőhiánnyal küzd az állami ellátás az olyan, jórészt magánosított szakmáknál, mint például a szülészet, ahol a 24 órás jelenlét jelenleg csak nagyon nehezen biztosítható.

– A korábbi javaslatot a döntéshozók mégis elvetették. Ennek fényében milyen irányba terelné a magán- és az állami szektor együttműködését?

Egyrészt a jelenleginél jóval intenzívebb párbeszédre, egyeztetésre lenne szükség a nagy szereplők között. Emellett sokunk véleménye szerint érdemes volna az állami kórházakban jól elkülönített, nagyon világos határokkal magánellátásnak is teret biztosítani. Ez a megoldás munkaerő-megtartás és a kórházak anyagi biztonsága szempontjából is számos előnnyel kecsegtetne, de a legmagasabb technológia és szakértelem jobb piaci hozzáférését, kihasználását is lehetővé tenné. Ismétlem: jól elkülönített egységekre lenne szükség ahhoz, hogy a két ellátási forma ne keveredhessen úgy, mint a paraszolvencia felszámolása előtt.

– Nekem úgy tűnik, hogy az imént felvázolt koncepciónak komoly veszélye lehet a várólisták megkerülése, a fizető páciensek gyorsítópályája nem kevés feszültséghez vezetne…

Én azt gondolom, hogy minden elvégzett beavatkozás jól jön azoknak, akik a várólistán vannak, még akkor is, ha adott esetben más a keretrendszer. A közellátás várólista-csökkentése ettől nem szabadna, hogy hátrányt szenvedjen! A társadalombiztosító részéről most is erősek az arra irányuló intézkedések, hogy a kórházak a lehető legnagyobb kapacitást mozgassák meg a várólisták csökkentése érdekében, és azt látjuk: az ilyen típusú ösztönzésnek mindig van pozitív hozadéka.

– Akkor miért olyan hosszúak a várólisták még mindig? Van arról pontos információja, hogy jelenleg hányan várnak valamilyen műtéti beavatkozásra?

Valóban most nagyon sokan, negyvenezernél is többen várakoznak. A járvány utóhatásán túl ennek több oka is van. A már említett motivációhiány mellett lassítja a folyamatot az is, hogy személyzeti okok miatt a műtők sok helyen nem tudnak teljes gőzzel üzemelni. Hol a műtőssegéd, hol az aneszteziológus, hol a műtőtechnikus vagy az operatőr hiányzik. Ők nyilván nélkülözhetetlenek. Helyenként egyedi esetekben az előjegyzési idők elhúzódásában kórházfinanszírozási gátak is vannak, mert bármilyen furcsa, amennyiben egy-egy kórház átlépi a megadott finanszírozási keretet, ha akarna se tudna több beteget ellátni.

A kórházi adósság akkor vállalható, ha nincs

– Szűk mozgástér, kimaxolt finanszírozási keretek – több válaszában is erőteljesen utalt arra, hogy nincs elég pénze a kórházaknak, ez pedig jelentősen a működés rovására megy. Mekkora a baj?

Az elmúlt bő évtizedben évvégenként még soknak tűnt az a 40-50 milliárd forintos adósság, amit a kórházak felhalmoztak, a mindennapi működést már ez a mérték is jelentősen megnehezítette. Aztán tavasszal 75 milliárd forintra emelkedtek az intézmények tartozásai, majd most a nyáron, már a 90 milliárd forintot is átléptük. A helyzet aggasztó, az intézeti gazdálkodás így szinte lehetetlen.

– Még az adósságnál maradva: van olyan célszám, amit az év végéig el szeretne érni?

A kórházi adósság akkor vállalható, ha nincs. Nem tudok olyan összeget mondani, amivel elégedett lennék, azt szeretném, hogy a kórházak ne tartozzanak senkinek.

– És erre lát esélyt a közeljövőben?

Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, de az biztató, hogy több pozitív folyamat is elindult. Egyrészt zajlik az energiaár-kompenzáció, a kórházak a pluszrezsiköltéseik egy jelentős részét megkapták, vagy ha még nem, már nem kell rá sokat várni.

Másrészt végre újra teljesítményfinanszírozás van a kórházaknál a demotiváló átalányutalások helyett. A kórházi fekvőbeteg-finanszírozási keretek márciusi korrigálása után most augusztusban a járóbeteg-korlátok is változnak, ami szintén igazságosabb pénzelosztáshoz vezet.

Harmadrészt a fővárosi kórházak esetében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság felé engedményezett logisztikai, épületfenntartási összegeket az állam kiegészíti, amivel tulajdonképpen elismeri, hogy azok eddig kevesek voltak. Következésképpen az érintett intézményekben a jövőben magasabb összegekből lehet gazdálkodni, persze ezt a pluszpénzt meg kellene kapni a többieknek is…

– Számomra ezek inkább ráncfelvarró intézkedéseknek tűnnek, de mi a garancia arra, hogy az adósságok nem termelődnek újra?

Egyelőre nincs ilyen garancia. A béremelések és energiakompenzáció pénzügyi terhe mellett muszáj belátni, hogy az eszközöket, gyógyszereket és műszereket jelentő „dologi költségek” is jelentősen nőnek az egészségügyben. Erre forrást kell biztosítani, és szükség van egy nagy kórházfinanszírozási reformra.

A cél, hogy az állam többé ne alul – vagy egy-egy szakmában éppen felül – hanem az értékén fizesse ki az elvégzett ellátásokat. Biztató, hogy közel egy évtized után újraalakult egy Kódkarbantartó Bizottság, amely az egyes vizsgálatok, beavatkozások szükséges ráfordítását méri fel. Ez még csak az első lépés, a finanszírozási kérdések vélhetően nem holnapra rendeződnek, de értékeljük azt is, hogy elindult a folyamat. Ettől függetlenül az már szinte biztos, hogy extrém adósságállománnyal fogunk a mindig legnehezebb őszre most is ráfordulni, így gazdálkodás szempontjából nagyon nehéz hónapok következnek, ahogy az ország, úgy az egészségügy is kényszerpályán halad, és nem tudjuk, mikor jön a konszolidáció.

Kevés orvos, kevés ápoló

– A likviditási problémák mellett a beszélgetésünk alatt már többször is említést tett arról, hogy a személyzet egy része is hiányzik. Ön azt az álláspontot sem osztja, hogy van elég orvos, csak az erőforrások rosszul vannak elosztva?

Ez egy sokszor hangoztatott szép mondat, amit viszont mindenképpen érdemes árnyalni. Rosszak az arányok és a gyakorló orvosok összlétszáma is kevés. A rendszerben szükséges a szerkezeti átalakítás, van ráció a központosításban is, ám mindez nem változtat azon a tényen, hogy nem vagyunk elegen. Európai viszonylatban, és úgy egyáltalán sehogy sem.

Komoly szakemberhiány van a háziorvosi rendszerben, kiürültek a gyermekpraxisok, nagy szükség lenne pluszmunkaerőre a hátrányos helyzetű településeken, egyes szakmákban komoly gondot jelent a magánellátásba-áramlás, és vannak országos hiányszakmák is. Ráadásul szinte mindenhonnan hiányzik a középgeneráció, azok a nagy tapasztalattal rendelkező, de még energikus munkavállalók, akik a kétezres években elmentek, és többet nem jöttek vissza.

– Ha még a valóban jelentős béremelés ellenére sincs meg a létszám, akkor milyen jövőképet vetít elénk az ápolók helyzete, akiknek az illetménye máig eltörpül az orvosoké mellett?

Nagyon súlyos ápolóhiány van ma hazánkban, aggasztó a szakmából való elvándorlás és a nyugdíjas korúvá válás mértéke. A fiatal ápolók és asszisztensek száma riasztóan kevés, és alacsonyak a beiskolázási számok is. Az orvosoknál az elmúlt bő egy évtized intézkedései a hosszú távú stabilitás irányába mutattak, a bérek mellett ösztöndíjprogramokkal és más egyéb intézkedésekkel segítették őket, a szakdolgozók esetében ez viszont nem mondható el.

Sajnos súlyos morális veszteséghez és sok belső feszültséghez vezetett az elmúlt fél év, amikor az orvosok a már egyébként is magasabb bérükre megkapták az emelést, míg az ápolóknál ez a lépés úgy tolódott ki, hogy eleve alacsonyabb illetményszintről indultak. Ezt a döntés utólag is rendkívül hátrányosnak tartom, jobb lett volna fordítva, de ez már a múlt, előre kell tekinteni.

– Ha az ön kezében lenne a döntés, az egészségügy mely kihívásait orvosolná elsőként?

Mindenképpen megoldást kell találni az ápoló-utánpótlás biztosítására, a jövő márciusban esedékes béremelésen túl fontos, hogy más eszközökkel is kiszámítható és stabil jövőt biztosítsunk nekik. Rendezni kell továbbá az egészségügyi intézmények anyagi helyzetét, de a háziorvosi rendszer megerősítését és kórházi rendszerrel való jobb együttműködését sem tolhatjuk tovább. Betegbarátabb, jobb szolgáltatásokat nyújtó közellátásra van szükség, a rendszernek a szakmai tartalmakhoz ilyen szempontból fel kellene zárkóznia!”

Forrás:
Velkey György az egészségügyi átalakításról: A kivitelezéssel és a tempóval is gondok vannak; Holló Bettina; Index.hu; 2023. augusztus 25.

Európai Unió

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA): mától sokkal nagyobb átláthatóságot követel meg az EU az IT-cégektől

„A világ legnagyobb techcégei mától kezdve egy olyan európai uniós törvénnyel szembesülnek, amely örökre megváltoztatja az internetet – az eddiginél nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot követel meg az olyan nagy platformokat üzemeltető cégektől, mint a Meta, a TikTok, az X, a Google, az Apple és az Amazon. A nagy online platformoknak és keresőmotoroknak meg kell felelniük az uniós digitális szolgáltatási törvénynek, amely az online gyűlöletbeszéd és dezinformáció elleni küzdelmet célzó mérföldkőnek számít. Az új szabályok betartatása azonban valószínűleg kihívást jelent majd.

Több éves tárgyalások után majdnem egy éve, 2022 novemberében lépett hatályba a digitális szolgáltatásokról szóló törvény (DSA), amelynek célja, hogy megvédjék a felhasználókat az online ártalmaktól. Olyan jogi változásokat vezet be, amelyek részletes új követelményeket tartalmaznak a tartalom moderálására, az illegális tartalmak megjelölésére és a rendszeres kockázatértékelésre vonatkozóan. A DSA értelmében a platformoknak meg kell akadályozniuk a káros tartalmak terjedését, le kell állítaniuk vagy korlátozniuk a személyre szabott tartalmak és hirdetések célzását, és meg kell osztaniuk a kutatókkal az algoritmusaik működésével kapcsolatos információkat az átláthatatlan tartalomajánlásokról. Jogsértés akkor fordulhat elő, ha a platformok nem adnak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy mit miért ajánlanak a felhasználóknak, illetve arról, hogy hogyan lehet lemondani ezekről az ajánlásokról. A platformok jogsértést kockáztathatnak azzal is, ha nem dolgozzák fel gondosan az illegális tartalmakról szóló jelentéseket.

A bevezetés első lépcsőfoka februárban volt, amikor kötelezték az online platformokat, hogy tegyék közzé az aktív felhasználóik számát. Ezekből a számokból az EU 19 platformot választott ki, mindegyiknek több, mint 45 millió aktív havi felhasználója van, azaz meghaladják az EU lakosságának 10%-át. Ezeket az Európai Bizottság a „nagyon nagy online platformok” (VLOP) vagy a „nagyon nagy online keresőmotorok” (VLOSE) státuszába sorolta.

A DSA teljes egészében csak majd 2024 tavaszától alkalmazandó, de mától kezdve a VLOP-oknak és a VLOSE-oknak kockázatértékeléseket kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak, és sokkal szigorúbb szabályokat kell betartaniuk. Az új jogszabály jogi fordulatot jelent, mivel először vezet be bírságot a szabályok be nem tartása esetén. A bírságok a DSA szerint „az adott vállalat teljes világméretű éves forgalmának 6%-át” is elérhetik. További szankciók is alkalmazhatók, beleértve az EU egységes piacáról való kitiltást. A meg nem felelés magában foglalhatja az illegális online tartalmak elleni fellépés hiányát, a platformok tartalommoderálási döntéseinek felhasználók általi megtámadására vonatkozó lehetőség elmulasztását, vagy a tizenéveseket célzó hirdetések blokkolásának mellőzését. Az EB végrehajtási terve a „károsult fogyasztók” számára azt is megkönnyíti, hogy „csoportos kereseteket indítsanak a szabályokat megszegő platformok ellen”, és kártérítést kérjenek.
A végrehajtási kihívások kezelése érdekében az Európai Bizottság „rendszeres kapcsolatban állt” a 19 kijelölt szolgáltatással, és önkéntes alapon „felajánlotta stressztesztek elvégzését”. Júniusban Thierry Breton belső piaci biztos Kaliforniába utazott, ahol csapata stresszteszteket végzett olyan közösségi médiaplatformokkal, mint az X (korábbi nevén Twitter), a TikTok, a Snapchat és a Meta alá tartozó Facebook és Instagram. A Bizottságnak nem célja a büntetés: annak érdekében, hogy a cégek elkerülhessék a jogsértéseket, minden egyes platformot egy uniós jogi képviselőhöz csatolnak majd. Ez biztosítani fogja, hogy azok mindig gyorsan választ kapjanak a megfeleléssel kapcsolatos legfontosabb kérdéseikre.

Jogi szakértők szerint a platformok foggal-körömmel fognak harcolni gyakorlatuk védelmében, különösen akkor, ha az új megfelelési szabályok az alapvető üzleti modelljükbe ütköznek. A platformok a nyári stressztesztek alapján még nem készültek fel a DSA betartására, egyik platform sem felelt meg a DSA-előírásoknak. Kritikusok szerint többen egyszerűen bevállalják majd a hatalmas bírságokat, mert még kérdéses, hogy az EU mennyire lesz következetes a DSA betartatásában. Néhány olyan platform számára, amely kevéssé vagy egyáltalán nem számíthat végrehajtásra, megérheti a jogsértés kockázata.

A nemzeti hatóságok továbbra is felelősek azon platformok ellenőrzéséért, amelyek székhelye az országukban van bejegyezve. Az Európai Bizottság azonban mostantól felhatalmazást kap a VLOP-ok és VLOSE-ok listájának ellenőrzésére és szankcionálására. A platformok továbbra sem felelnek az általuk tárolt tartalomért, de mostantól részletes új követelményeket kell követniük a tartalommoderációs rendszerekre, a tiltott tartalomról szóló értesítések kezelésére és a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködésre vonatkozóan. A cenzúra továbbra is tilos, de a platformoknak mostantól jogukban áll proaktívan moderálni. A tartalommoderáció hibrid modelljei válhatnak általánossá, amelyek automatikus eszközöket használnak az illegális tartalmak azonosítására, miközben a végső döntés felelősségét emberekre ruházzák.

Az EU új digitális szabálykönyve szerint az online platformoknak engedniük kell, hogy auditorok a motorháztető alá nézzenek, és osztályozzák algoritmusaikat. E példátlan feladat körül azonban számos kérdés maradt, legfőbb a hozzáértő szakemberek hiánya. Ez a probléma a könyvvizsgáló cégeket, a nemzeti szabályozó hatóságokat és az Európai Bizottságot is érinti. Fontos kiemelni, hogy a platformok ellenőrzésével és a DSA betartatásával kapcsolatos költségeket a platformoknak kell fedezniük. Tehát a technológiai cégeknek kell finanszírozniuk az EU erőfeszítéseit, hogy szakértőket alkalmazzon a platformok ellenőrzésére.

Áprilisban indult el az Európai Algoritmikus Átláthatósági Központ, amely házon belüli technikai és tudományos szakértelemmel fogja ellátni a Bizottságot annak biztosítása érdekében, hogy a nagyon nagy online platformok és a nagyon nagy online keresőmotorok által használt algoritmikus rendszerek megfeleljenek a DSA kockázatkezelési, kockázatcsökkentési és átláthatósági követelményeinek. Ezek a szakértők „nemcsak a nagyon nagy online platformokból és a nagyon nagy online keresőmotorokból eredő rendszerszintű kockázatok azonosítására és kezelésére fognak összpontosítani, hanem az algoritmusok hosszú távú társadalmi hatását is vizsgálni fogják” – ígérte az EB.

A DSA bevezeti a „megbízható jelölök” (Trusted flaggers) fogalmát is, melyek olyan szervezetek, amelyek bizonyított szakértelemmel rendelkeznek a káros vagy illegális tartalmak jelzése terén a platformok számára. A rendelet előírja, hogy az általuk megjelölt tartalmakat a platformoknak előnyben kell részesíteniük a tartalom moderálásakor. Ugyanakkor ezeknek a szervezeteknek – amelyek közül sokan valószínűleg nem kormányzati szervezetek lesznek – az alapvető jogok területén szerzett szakértelmükön túl digitális ismereteket is el kell sajátítaniuk ahhoz, hogy hatékonyan jelezhessék a platformoknak a tiltott tartalmakat – és pénzügyi támogatásra is szükségük lesz a szolgáltatásaik nyújtásához.

Az elkövetkező hónapokban a Bizottság várhatóan egy sor végrehajtást segítő másodlagos jogszabályt fog elfogadni, hogy jobban megvilágítsa a platformok kötelezettségeit és növelje a jogbiztonságot a megfelelési tervek előmozdítása érdekében. A jogbizonytalanság máris azt eredményezte, hogy a Zalando és az Amazon panaszt nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, megtámadva szolgáltatásaik VLOP-nak való minősítését. 2024. február 24-én a digitális szolgáltatásokról szóló törvény szabályai azokra a platformokra is életbe lépnek, amelyek havi felhasználóinak száma nem éri el a 45 milliós küszöbértéket. Ezeknek még hat hónapjuk van megfelelni.

A tét nagy az EU számára, amely a technológiai szabályozás globális vezetőjének számít, és további, szélesebb körű jogszabályokon – például a digitális piacokról szóló törvény és a mesterséges intelligenciáról szóló törvény – előkészítésén dolgozik. Az, hogy a DSA szabályait mennyire hatékonyan lehet érvényesíteni, nem csak az EU-ban fogja befolyásolni a platformok viselkedését és az internet működését, hanem az is eldőlhet, hogy más országokban a DSA-hoz hasonló jogszabályok bevezetéséről döntenek-e. Az első eredmény már megvan: a TikTok videómegosztó platform augusztus 4-én jelentette be az uniós szabályoknak való megfelelés érdekében végrehajtott változtatásokat, többek között azt, hogy az európai felhasználók kikapcsolhatják az érdeklődési körük alapján tartalmakat megjelenítő addiktív funkciót.

Elon Muskkal biztosan probléma lesz. Mielőtt a Twitter átnevezte volna magát X-re, a platform megbukott a stresszteszten, aminek hatására Thierry Breton, az EU belső piacokért felelős biztosa azt javasolta nekik, hogy vegyenek fel több embert, akik segítenek a tartalom moderálásában. (Mint ismert, Musk átvétel utáni egyik első lépése több ezer moderátor kirúgása volt, akikkel együtt meglepő módon a reklámozók is elpárologtak.) Ekkor az akkori Twitter még azt ígérte, hogy szándékában áll „teljes mértékben megfelelni a digitális szolgáltatásokról szóló törvénynek”, de a moderátorok felvétele időbe telik, majd májusban Musk kiléptette a céget egy a dezinformáció elleni küzdelemről szóló uniós megállapodásból. Breton figyelmeztette, hogy ezt most még megteheti, de augusztus 25. után már más világ jön.

Az Amazon más taktikát választott, szerintük őket nem szabadna nagyon nagy online platformként számon tartani, ha az egyes uniós országokban működő, versenytársuknak számító nagy cégek nem azok. Az Amazon a bíróságon vívja meg ezt a csatát, de az esetleges sikerrel sem érnek el semmit, hiszen mint írtuk, a szabályok 2024. február közepétől mérettől függetlenül mindenkire vonatkoznak majd. A cég valószínűleg ezt belátva tett már néhány lépést a megfelelés érdekében, többek között új csatornát hozott létre, amelyen a vásárlók jelenthetik a terméklistákban szereplő helytelen információkat.

A Google is végrehajtott néhány változtatást a DSA betartása érdekében – olvasható a vállalat tegnapi blogbejegyzésében. Ezen változtatások közé tartozik a DSA által előírt panaszkezelési rendszer, amely lehetővé teszi a YouTube-felhasználók számára, hogy fellebbezzenek a videók eltávolítására vagy korlátozására vonatkozó döntések ellen, egy „kiemelt jelzőprogram”, ahol szakértők jelenthetik az illegális tartalmakat, valamint új mérőszámok az átláthatósági jelentésekben, hogy „több kontextust adjunk a felhasználók káros tartalmaktól való védelme érdekében végzett munkánkról”. A Google emellett ígéretet tett arra, hogy több adatot oszt meg a célzott hirdetések működéséről, és „növeli az adatokhoz való hozzáférést” az olyan kutatók számára, akik „rendszerszintű tartalmi kockázatokat vizsgálnak az EU-ban”, és „többet szeretnének megtudni arról, hogy a Google Search, YouTube, Google Maps, Google Play és Shopping hogyan működik a gyakorlatban”.

Egy nonprofit szervezet, az Eko héten végzett kutatása szerint a Facebook még mindig jóváhagyja a DSA alapelveivel ellentétes online hirdetéseket. A szervezet 13 káros tartalmú hirdetést nyújtott be jóváhagyásra, egyikük például a bevándorlók elleni erőszakra uszított, egy másik pedig egy prominens európai parlamenti képviselő meggyilkolására szólított fel. Az Eko közölte, hogy a Facebook a benyújtott hirdetések közül nyolcat 24 órán belül jóváhagyott, ötöt pedig elutasított. A kutatók a hirdetéseket még a közzététel előtt eltávolították, így a Facebook-felhasználók nem látták őket. Az Eko kutatására reagálva a Meta azt mondta: „Ez a jelentés a hirdetések egy nagyon kis mintáján alapult, és nem reprezentatív az általunk naponta világszerte felülvizsgált hirdetések számára”.

Az Electronic Frontier Foundation (EFF), egy digitális jogokkal foglalkozó nonprofit szervezet a kiszolgáltatott és történelmileg elnyomott csoportokat félti a DSA-tól, mondván azt a kormányok „fegyverként használhatják a platformok megbüntetésére, ha azok nem távolítják el a gyűlöletkeltő tartalmakat”. Az EFF és 66 további emberi jogi és szólásszabadság-védő csoport sürgeti az uniós jogalkotókat, hogy a DSA végrehajtásában az „emberi jogokra összpontosító megközelítést” alkalmazzanak. ”

Forrás:
Mától sokkal nagyobb átláthatóságot követel meg az EU az IT-cégektől; SG.hu; 2023. augusztus 25.

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabály (DSA): minden, amit tudni kell a technológiai óriáscégek működésének szabályozásáról

„A Google-nek, a Facebooknak, a TikToknak és a többi hasonló vállalatnak is eleget kell majd tennie európai működése során az új előírásoknak, amelyek az eddigi legjelentősebb kísérletet jelentik az online tér megtisztítására.

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) első szakasza már ezen a héten hatályba lép, ez része az Európai Unió azon törekvéseinek, amelyek keretében szabályozni kívánják a technológiai óriáscégek működését.

A DSA-ban foglalt szabályok péntektől lesznek érvényesek a különböző közösségi platformokra nézve. A blokk célja a felhasználók biztonságának garantálása az interneten, a káros (illegális vagy az érintett vállalatok szolgáltatási szerződését megsértő) tartalmak terjedésének megállítása, emellett fontosnak tartják az alapvető jogok, például a magánélethez való jog vagy a szólásszabadság megóvását is.

Egyes platformok a kilátásba helyezett több milliárd eurós pénzbírságra tekintettel már eszközöltek is bizonyos változtatásokat működésükben.

Mely platformok érintettek?

Eddig tizenkilenc cég érintett. Ezek között nyolc közösségimédia-platform van: a Facebook, a TikTok, a Twitter, a YouTube, az Instagram, a LinkedIn, a Pinterest és a Snapchat.

Ezeken kívül van még öt online piactér: az Amazon, a Booking.com, a kínai Alibaba és AliExpress, illetve a német Zalando.

Továbbá érintett a Google Play és az Apple App Store-ja, a Google és a Microsoft keresője, a Wikipedia és a Google Maps is.

Mi van a többi online vállalattal?

A DSA legmagasabb szintű szabályozása azokra a felületekre fog vonatkozni, amelyek legalább 45 millió felhasználóval rendelkeznek, ami a közösség lakosságának tíz százaléka. Az EU-s lista a platformok által közölt adatokon alapul.

Brüsszeli bennfentesek ugyanakkor rámutattak, hogy több más vállalatnak is helye lenne a listán, például az eBaynek, az Airbnbnek, a Netflixnek, sőt a Pornhubnak is. A jegyzék még nem végleges.

Végül viszont minden egyes, Európában digitális szolgáltatásokat nyújtó cégnek a DSA hatálya alatt kell majd működnie. A kisebb szereplőkre enyhébb kötelezettségek vonatkoznak, és további hat hónapjuk van arra, hogy megfeleljenek az új előírásoknak.

A Meta a szabályozás bizonytalanságát emlegetve nem indította még el az EU-ban a Twitter riválisának szánt platformját, a Threadset.

Mi változik?

A platformok dolgoznak azon, hogy az európai felhasználók az eddiginél kevesebb illegális tartalommal találkozzanak, illetve könnyebb legyen a nem megfelelő tartalmak jelentése, amelyeket gyorsabban is kell majd törölniük.

Az Amazon új csatornát indított a feltételezett illegális termékek bejelentésére, és több információt ad a harmadik félnek számító kereskedőkről.

A TikTok „további bejelentési lehetőséget” biztosított felhasználói számára az általuk szabálysértőnek tartott tartalmakat, így a hirdetéseket illetően is. Például olyan különböző kategóriák fognak szolgálni a probléma azonosítására, mint a gyűlöletbeszéd, a zaklatás, az öngyilkosság, a félretájékoztatás és a csalás.

Ezt követően „moderátorok és jogi specialisták csapata” fog dönteni arról, hogy a kifogásolt tartalmak valóban törvénytelenek-e, sértik-e a felhasználási feltételeket, ezért el kell-e távolítani – közölte a vállalat anyacége, a kínai ByteDance.

A TikTok arról számolt be, hogy a törlésről és okáról minden esetben tájékoztatni fogják mind a feltöltőt, mind a bejelentőt, és fellebbezés is benyújtható lesz a határozat ellen.

A platform felhasználói ezentúl kikapcsolhatják majd azt a funkciót, amely a korábban már megnézett videók alapján ajánlj újakat. Ez a rendszer a vádak szerint egyre extrémebb posztokhoz vezet. A személyre szabott ajánlások deaktiválásával a TikTok az európai felhasználóknak ehelyett a világban és a térségükben népszerű tartalmakat fog javasolni.

A DSA alapján védett csoportokat, például gyerekeket tilos lesz reklámokkal célozni a platformokon.

A Snapchat bejelentette, hogy a hirdetők nem szabhatják majd személyre a hirdetéseiket a 18 év alatti korcsoport számára, a felnőtt felhasználóknak pedig átláthatóbbá és irányíthatóbbá teszik, hogy milyen hirdetések jelennek meg náluk.

Hasonló módosításokot hozott a TikTok is. 13 és 17 év közötti felhasználói nem kaphatnak mostantól olyan reklámokat, amelyeket a platformon folytatott tevékenységük alapján targetáltak.

Van-e tiltakozás az előírások ellen?

A Zalando bírósághoz fordult, amiért felkerült a legnagyobb platformok DSA-listájára. A német vállalat álláspontja szerint tisztességtelen bánásmódban részesült.

Ettől függetlenül a cég megkezdte a kifogásolt tartalmak megjelölésére vonatkozó rendszer felállítását, noha kicsi az esély arra, hogy az ember a ruhák, táskák és cipők gondosan átfésült kollekciói között illegális tartalommal találkozzon.

Aurélie Caulier, a Zalando egyik vezetője leszögezte, hogy támogatják a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet. „Ez sok pozitív változást fog hozni a felhasználók számára. A Zalandón azonban általában nem áll fenn rendszerszintű kockázat, ezért nem gondoljuk, hogy ebbe a kategóriába tartozunk” – fogalmazott.

Hasonló panaszt nyújtott be az Amazon is az Európai Unió Bíróságán

Mi történik, ha egy vállalat nem tesz eleget a szabályoknak?

Az illetékesek arra figyelmeztették az érintett vállalatokat, hogy jogsértés esetén akár teljes bevételük hat százalékát is kiszabhatják pénzbüntetésként (ami eurómilliárdokat jelenthet), vagy akár kitilthatják őket az EU-ból. Senkinek nem kell azonban azonnali bírságra számítania egyes szabálysértések miatt, például azért, mert nem távolítanak el időben egy gyűlöletbeszédet tartalmazó videót.

A DSA inkább arra összpontosít, hogy a techóriásoknál biztosítottak legyenek a megfelelő eljárások az ajánlásaik alapjául szolgáló algoritmusok jelentette ártalmak csökkentéséhez. Lényegében lehetővé kell tenniük az Európai Bizottság szakértői számára ezen algoritmusok vizsgálatát.

„Az EU-t aggasztja egyfelől a felhasználói viselkedés, így a zaklatás és az illegális tartalmak terjesztése, de az is, ahogy a platformok működnek és hozzájárulnak a negatív hatásokhoz” – hangsúlyozta Sally Broughton Micova, a University of East Anglia docense.

Az új előírások értelmében a legnagyobb oldalaknak azonosítaniuk, majd értékelniük kell az esetleges rendszerszintű kockázatokat. Ennek augusztus végére le kell zárulnia, az eredményeket egy független testület fogja kielemezni.

Ez lesz a tervek szerint a legfőbb eszköze annak, hogy igazolják a szabályozás betartását, bár az EU-t többen is kritizálták amiatt, mert nem közölt részleteket az eljárás működéséről.

Mi lesz a világ többi részével?

Az európai előírások világszinten is éreztethetik hatásukat. A Wikipedia által elvégzett módosítások például globálisan érvényesek lesznek, nem csak a kontinensen.

Broughton Micova kiemelte, hogy a vállalatok számára nehéz lesz a DSA miatti módosításokat kizárólag Európára korlátozni, a digitális hirdetési hálózatok nem elszigetelten működnek, és egyes influenszerek is globális közönséget érhetnek el.”

Forrás:
Minden, amit tudni kell a techóriásokra vonatkozó új európai szabályokról; Szabad Európa; 2023. augusztus 23.
(Készült az AP tudósításának felhasználásával.)

Digitális közigazgatás, digitális politika

Új funkciókkal bővül az online árfigyelő rendszer

„Újabb felhasználóbarát funkciókkal bővül az árfigyelő rendszer jövő héten, a szabadon összeállítható bevásárlólista tovább fokozhatja a piaci versenyt.

A terveknek megfelelően és a felhasználói visszajelzések figyelembevételével újabb felhasználóbarát funkciókkal bővül az árfigyelő rendszer, többek között egy többfunkciós, szabadon összeállítható bevásárlólista segíti majd a fogyasztókat a vásárlási döntéseik meghozatalában.

Az új funkció az egyes üzletek árainak a korábbinál is jobb átláthatóságával további versenyre ösztönözheti a kereskedelmi láncokat, így jelentősen hozzájárul a háború és a szankciók okozta infláció mielőbbi egy számjegyűre történő csökkenéséhez – írja közleményében a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM).
…
Az online platform népszerűségét a látogatottsági adatok is alátámasztják, ugyanis az indulás óta a látogatók száma már megközelíti az 1,1 milliót. Az oldalon végzett szabadszavas keresések száma közel 565 ezer, amelyek során az elmúlt héten leginkább a csirkemell, cukor, tej, tojás és olaj szavakra kerestek.”

Forrás:
Új funkció jön az árfigyelő rendszerbe; Magyar Nemzet; 2023. augusztus 25.

Automatikus jogi döntések, bíró nélkül

„Valóban felválthatják a gépek a bírákat és a jogi képviselőket? Igen, a jövő megérkezett, legalábbis 2026-ban már a hazai döntéshozatalban is elvileg így kellene lennie. Cserébe egyes jogi döntések már egy órán belül megszülethetnek.

Bár a törvény hatályba lépését két és fél évvel elhalasztották, a tervek szerint a jövőben a hazai bíróságok emberi közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján, akár egy órán belül hozhatják meg határozataikat bizonyos ügyekben.

Török Balázs, a DLA Piper Hungary szakértője a Napi.hu-nak elmondta: tulajdonképpen nem volt meglepetés, hogy 2026. január 1-ig elhalasztották, hogy hatályba lépjen a nyilvántartási eljárásról szóló törvény.

A jogi képviselők oldaláról egyértelműen az automatikus döntéshozatallal kapcsolatban merült fel a legtöbb kérdés, hiszen az elképzelések szerint a bíróságok emberi közreműködés nélkül, pusztán gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján – akár egy órán belül – hozzák meg határozataikat egyes eljárásokban.

Ez már kicsit futurisztikus

Török Balázs szerint az emberi közreműködés az automatikus döntéshozatal esetén is kizárólag a bíróság oldaláról fog hiányozni, a kérelmezők – így kifejezetten a jogi képviselők – oldalán továbbra is alapvető tényező az emberi közreműködés.

Ugyanakkor a törvény indoklása is kiemeli, hogy az automatikus döntéshozatal egyik garanciális alappillére, hogy a kérelmek törvényességi szempontú vizsgálata megoszlik majd a bíróság és az eljáró jogi képviselő között.
Egyelőre kérdéses, pontosan melyik eljárásokat fogja érinteni az automatikus döntéshozatal. A törvény tételesen is tartalmaz jogi személyeket, amelyek esetén kizárt az ilyen eljárás, mint például a nyilvánosan működő részvénytársaságok ügyeiben. További eljárások esetén a majdan megszületendő végrehajtási rendelet fogja szabályozni, hogy milyen esetben kizárt az automatikus döntéshozatal.

A gyakorlati tapasztalatokból kijelenthető, hogy az eljárások jó része, mint például egy könyvvizsgáló kinevezésének cégjegyzékbe történő bejelentése az automatizálás esetén sem veszélyezteti a jogbiztonságot vagy a közhitelességet.

Ettől függetlenül, a bíróság oldaláról a közhitelesség biztosítása érdekében a tervek szerint nagyobb hangsúlyt kapnak a törvényességi felügyeleti eljárások, illetve kifejezetten automatikus döntéshozatal esetén az utóellenőrzés bevezetése. Az utóellenőrzés során, az automatikus döntéshozatal alkalmazásával elbírált ügyet ugyanis emberi közreműködéssel fogják ellenőrizni.

Emellett a jogi képviselők oldalán is lehetőség nyílik az egyes kisebb adathibák helyesbítésére, egyes esetekben pedig kérhető az automatikus döntéshozatallal elbírált eljárás döntéshozó humán személy általi felülvizsgálata.

Okozhat problémát az átállás?

Egyelőre korai kijelenteni, okozhat-e problémát az új rendszerre való átállás. Egyrészt a jelenlegi cégeljárás esetén is sor kerül egy előzetes informatikai vizsgálatra, így nem teljesen új elemként jelentik meg a gépi közreműködés az eljárásokban.

Másrészt több ponton lenne még lehetőség a jogi képviselők tehermentesítésére. Ennek egy megoldása lehet, hogy az e-mail alapú kommunikációt felváltja a jogi személyek nyilvántartási portálja, amely önálló platformot fog biztosítani a cégeljárásokhoz.

Mit jelent az automatikus döntéshozatal a mindennapokban?

Az új nyilvántartási rendszer nem jelenti az eddigi cégeljárási folyamat teljes átalakulását – foglalta össze a szakértő. Az eljárás folyamata a cégek és a jogi képviselők oldaláról nem fog olyan mértékű változást hozni, mint a bíróságok esetén.

A fő újdonság, hogy a törvény megteremti a lehetőségét, hogy egyes eljárásokban a bíróság teljes mértékben emberi közreműködés nélkül folytattathasson le az eljárásokat. A folyamatot tekintve az automatikus döntéshozatal alá eső cégek esetén az eddigiekhez hasonlóan a kérelem a jogi képviselő által kerül benyújtásra.

Ez követően megtörténik az automatikus informatikai és formai ellenőrzése. Tovább az automatikus ügyelőkészítéskor az egyes állami és tagállami nyilvántartások adatai alapján jogi vizsgálatot végez az informatikai rendszer.

Amennyiben minden adat rendelkezésre áll, egy órában belül döntés születhet a kérelmet illetően, amelyről a határozat is automatikusan „gépi” úton jön létre. Garancia ugyanakkor a közhitelesség szempontjából, hogy az új törvény mind a bírói oldalon és a jogi képviselők oldalán több lehetőség ad az egyes hibák kijavítására vagy kijavíttatására.”

Forrás:
Bíró nélküli, automatikus jogi döntések születnek nemsokára itthon is; Drávucz Péter; Napi.hu; 2023. augusztus 13.

Szélesedett a Lechner által szolgáltatott téradatok köre, újabb adattípusok érhetőek el

„Július 1-től bővült a Lechner Tudásközponton keresztül hozzáférhető téradatok köre. Az újonnan igényelhető adatok a közlekedési hálózatok, a kulturális létesítmények, a névrajzi, vízrajzi és tömbhatár adatbázisok, valamint az ingatlan-nyilvántartási adatbázis térképi épületgeometriai és műszaki aranykorona értékkel kapcsolatos információira terjednek ki Magyarország teljes közigazgatási területére vonatkozóan.

Hazánkban a Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként foglalkozik az országos téradat-nyilvántartások kezelésével, elemzésével és szolgáltatásával. A Tudásközpont által biztosított adatok köre július 1-től újabb adattípusokkal bővült.

Az újonnan elérhető adatkörök között megtalálható az ortofotó alapján történő digitalizálással és attribútum adatok gyűjtésével készített Közlekedési Hálózatok Adatbázis tartalma, így az utak, vasutak, repülőterek, kompok és libegők vonalas, felület típusú vagy pontszerű objektumra vonatkozó adatai. Az adatbázis többek között jelöli a futópályák elhelyezkedését is a térképen, de az autó- és motorsport versenypályák is megtalálhatóak rajta. Ezenkívül folyamatosan bővül az adatbázisban elérhető adatok köre, például a turistautakkal.

Kulturális Létesítmények Adatbázisából elérhetővé váltak a földvárakra, romokra, temetőkre és a vallásilag tipizált templomépületekre vonatkozó téradatok.

A Névrajzi Adatbázis a Tudásközpont által gyűjtött névrajzi elnevezéseket teszi elérhetővé. A folyamatosan bővülő adatbázisban hazánk városainak, településrészeinek nevei mellett megtalálhatóak még a különféle földrajzi és néprajzi tájainkra vonatkozó adatok, a barlangok, források, hegyek és völgyek elnevezése is.

A Vízrajzi Adatbázis tartalmazza a hazai vízfolyásokat és állóvizeket. Vonalas objektumként találhatóak meg benne a például a földalatti vízfolyások, a híd alatt vagy tavon átfolyó vizek, felületobjektumként pedig ugyanezen 5 méternél szélesebb vízfolyásokon kívül az árvízi átereszek és szükségmedrek, víztározók, holtágak, valamint a nádasokra és mocsarakra vonatkozó adatok is.

Az újonnan hozzáférhető tömbhatár adatbázis az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis aktuális legfrissebb térinformatikai másolatából származtatva, generalizáltan tartalmazza a tömbhatárokat belterületi, külterületi és zártkerti fekvésekben is.

Az állami ingatlan-nyilvántartási alaptérképi adatbázisból már elérhetőek az épületgeometria és a műszaki aranykorona érték adatok is. Előbbi – a váztérképhez hasonlóan 0,5 méterre és 1 méterre generalizált verzióban is elérhető – adatok elsősorban a beépítettség vizsgálatához, jelterjedés, zajterhelés vizsgálatához is alkalmasak, míg utóbbiak főként a mezőgazdasági területek művelés alól történő kivonhatóságának megállapításában és értékbecslésében játszanak szerepet.

A cikkben bemutatott újabb, díjfizetés ellenében elérhető téradatok a Lechner Tudásközpont honlapján feltüntetett módon és feltételekkel igényelhetőek az ügyfélszolgálaton keresztül. További tájékoztatásért, vagy egyedi adatszolgáltatási igény esetén keressenek minket az egyes adatköröknél megadott kapcsolattartók elérhetőségén, vagy írjanak a teradatszolgaltatas@lechnerkozpont.hu e-mail címre.”

Forrás:
Szélesedett a Lechner által szolgáltatott téradatok köre; Lechner Tudásközpont; 2023. augusztus 24.

„Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer SZEÜSZ kialakítása” című projekt sajtónyilvános zárókonferenciája

„Dátum: 2023. szeptember 19.
Időtartam: 10:00 – 12:30
Helyszín: 1051 Budapest, József Attila u. 2-4., Belügyminisztérium / Márványaula
Szervező: Belügyminisztérium

A Belügyminisztérium tisztelettel meghívja Önt a KÖFOP-2.2.7-VEKOP-20-2020-00001 azonosító számú, “Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer SZEÜSZ kialakítása” elnevezésű kiemelt projekt 2023. szeptember 19-én megrendezésre kerülő sajtónyilvános zárókonferenciájára.

A rendezvény időpontja: 2023. szeptember 19. (kedd) 10:00-12:30 óra között.
Regisztráció 09:00 órától.

A rendezvény helyszíne: Belügyminisztérium, Márványaula. 1051 Budapest, József Attila u. 2-4.

A rendezvénnyel kapcsolatban bővebb információt a csatolt meghívóban talál.

A rendezvényen való részvétel térítésmentes, azonban előzetes elektronikus regisztrációhoz kötött. Amennyiben részt kíván venni az eseményen, kérjük töltse ki az oldalon található online jelentkezési lapot.

A rendezvénnyel kapcsolatos további információért kérem, keressen minket a david.bonifert@bm.gov.hu e-mail címen.”

Forrás:
“Automatikus Közigazgatási Döntéshozatali (AKD) rendszer SZEÜSZ kialakítása” című projekt sajtónyilvános zárókonferenciája; Eseményregisztráció, Belügyminisztérium; 2023. augusztus
(A Meghívó, Program és Adatkezelési tájékoztató letölthető a hivatkozott címen. Ugyanott lehet regisztrálni is.)

Technika, tudomány, MI

MI-eszköz segíti a Jogtár (Wolters Kluwer Hungary) felhasználóit

„A Wolters Kluwer Hungary kulcstermékének számító Jogtár fejlesztése 2023. első felében több újdonságot is hozott. A frissítésekkel a felhasználók számára többek között egyszerűbbé válik a keresés, az átlagosnál hosszabb szövegek feldolgozását segítő automatikus kivonatkészítő algoritmus pedig már a mesterséges intelligenciára támaszkodik…

Mesterséges intelligencia a döntvények keresésének szolgálatában

Célunk, hogy a mesterséges intelligencia megoldásokban rejlő lehetőségek felhasználásával alkalmassá váljon ügyfeleink számára a pontosabb elemzés, a hatékonyabb dokumentumkezelés. A Jogtárnál elérhető új automatikus kivonatkészítő algoritmus, amely képes kiemelni a releváns mondatokat a bírósági határozatokból, már egy jövőbe mutató, innovatív technológiával készült. A kivonatok az NLP (természetes nyelvi feldolgozás) és ML (gépi tanulás) technológiával kinyert 4 leginkább jellemző mondatot mutatják meg az ítéletből.
A kivonatok az átlagosnál hosszabb és bonyolultabb szövegek feldolgozásában, megértésében segítenek a felhasználónak: alkalmazásukkal gyorsan eldönthető, hogy az adott határozat releváns-e az adott keresés szempontjából.

A kivonat a dokumentum főcímek alatt kiemelve, a jogszabályokba kapcsolódó anyagként beszúrt anonimizált bírósági határozatok felsorolásánál, dokumentumnézetben a hivatkozott bhgy-k kereszthivatkozásánál, valamint a döntvénykereső és a beszúrt kapcsolódó anyagok (Bírósági Határozatok Gyűjteménye, Precedensértékű határozatok) találati listájában érhető el.

A találati lista jobb áttekinthetősége miatt alapértelmezetten a kivonat rövidebb változata (az első mondat) jelenik meg, a hosszabb kivonat mutatása opció bekapcsolásával a kivonatok teljes szövege láthatóvá válik.
A kivonatok a Döntvénytár, vagy Döntvénytárat is tartalmazó Szakmai Jogtár előfizetők számára jelennek meg, és nem kikapcsolhatóak…”

Forrás:
A Jogtár legújabb fejlesztései: fókuszban a keresés és a döntvények; Wolters Kluwer; 2023. július 4.

Hogyan szabályozhatunk valamit, amit nem is ismerünk? (A Collingridge-dilemma működés közben)

„A technológiaszabályozással foglalkozók körében régóta ismert a Collingridge-dilemma. Ennek az a lényege, hogy amikor egy technológia megszületik, de még nem terjed el, nincsen kellő tapasztalat a szabályozásához, nem ismerjük az összes kockázatot és veszélyt, amiket kezelnünk kellene. Amikor pedig kifejlődik, elterjed és már láthatók a kockázatai, akkor pedig már különböző okok miatt, főként azért, mert bizonyos folyamatokat nem lehet már visszafordítani, befolyásolni, nagyon nehéz felette kontrollt gyakorolni és hatékonyan szabályozni.

A közelmúlt technológiai változásai és a rájuk adott szabályozói válaszok remekül illusztrálják a Collingridge-dilemmát. Amíg a technológia új, nem ismerjük, ezért nem tudjuk szabályozni, amikor pedig már elterjedt, akkor már túl erős és megállapodott – ekkor pedig már ezért nem tudjuk (hatékonyan) szabályozni.

Az internet hajnalán például az online szolgáltatásokkal kapcsolatos legnagyobb probléma az illegális tartalmak feltöltése és a személyiségi jogi jogsértések voltak. Az amerikai Communications Decency Act nevezetes 230-ik szakasza és az európai E-ker irányelv ezt a problémát próbálta meg kezelni oly módon, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de felelőtlenné tette a weboldalakat, webes szolgáltatásokat a rajtuk keresztülmenő vagy rájuk feltöltött tartalmak kapcsán, azzal az érveléssel, hogy egy szorosabb kontroll megfojtaná az interneten az innovációt és a szólásszabadságot. Ki gondolta még akkor, hogy megszületnek majd a platformok, amelyek – bár első ránézésre csupán „tárhelyszolgáltatók”, azaz mások tartalmait tárolják és mutatják meg –, teljesen másképp viszonyulnak ezekhez a tartalmakhoz, mint a tárhelyszolgáltató szolgáltatások. Például nem passzívan tárolják, hanem szelektálják, hírfolyamba rendezik és legfőképp közvetlenül monetizálják ezeket. Az általuk okozott problémák és kockázatok közül a szerzői jogokat sértő tartalmak és a személyiségi jogsértések egyáltalán nem a legjelentősebbek. Gondoljunk csak a buborékhatásra, az álhírekre vagy a hagyományos média „kiszárítására” – ezeket az új hatalmas problémákat mind a platformok okozzák. Csakhogy mire ezek jelentkeztek, a platformok már túl nagyok és túlságosan népszerűek lettek ahhoz, hogy komoly jogi korlátozásokkal sújthassák őket.

Más példa: régóta hangoztatom (például legújabb könyvemben is), hogy adatvédelmi szempontól a közösségi média egyszerűen nem létezhetne, mert sem a célhozkötöttség, sem az adattakarékosság elveinek nem képes megfelelni tekintve, hogy ezek megsértése éppenséggel a szociális médiát hajtó üzleti modell lényege. Itt ugyanez a dilemma érzékelhető: ma már egyetlen komoly szabályozó számára sem valós alternatíva, hogy betiltja vagy jelentősen korlátozza, esetleg egy jogalkotói döntéssel teljesen más üzleti modellbe kényszeríti például a Facebookot. A Facebookot nem lehet „visszacsinálni”. Marad a folyamatos bírságolás, de ezt nemigen nevezném „szabályozásnak”. És a példákat hosszasan lehetne sorolni még.

A Collingridge dilemma egyre inkább beigazolódni látszik a mesterséges intelligencia szabályozása kapcsán is. A Bizottság Mesterséges Intelligencia Kódexének eredeti szövegtervezetéből szinte ordított, hogy melyek azok a problémák és kockázatok, amelyeket a Bizottság szem előtt tartott, amikor nekifogott a kodifikácónak. A legfőbb problémának az algoritmikus mesterséges intelligenciák által előidézett diszkriminációt látták, ezen a területen már korán megjelentek látható kockázatok, például a munka világában, a pénzintézetek hitelkihelyezési gyakorlatánál, a rendészetben vagy az igazságszolgáltatásban. Ráadásul a Bizottság egy olyan modellt alkotott, amelyben az MI-ket egy meghatározott specifikus célra fejlesztik (hitelbírálat, munkakiosztás és értékelés vagy a visszaesési kockázat becslése). Ezek közül a célok és területek közül sorolt be egy tucatnyit a „kockázatos” kategóriába, kimondva, hogy az ezeken a területeken „tevékenykedő” MI-k magas kockázatúnak minősülnek, és a jogszabályban előírt megfelelőségértékelési eljáráson kell, hogy átessenek.

Ebbe a remekül felépített rendszerbe robbant be 2022 októberében a ChatGPT, és vele együtt a többi, képgeneráló szolgáltatás, a generatív MI-k. A történet ismerős, a ChatGPT a valaha volt leggyorsabban növekvő felhasználószámú szolgáltatás lett, az internetet pedig elárasztották a különböző képgeneráló algoritmusokkal rajzolt képek. És ezzel együtt kiderült az is, hogy egyrészt újfajta kockázatok tűntek fel a láthatáron, és az is, hogy az AI Act teljes logikája, ha nem is hibás, de legalábbis nagyon lukas, mert a generatív MI-k általános célúak – nem lehet mintegy „visszafelé”, a kockázatos területekből kiindulva fejleszteni őket (ami az MI kódex logikája), hiszen egy szöveggeneráló szoftver ezernyi (szó szerint több ezer app épült már a Chat GPT-re) célra használható.

Az újfajta, előre nem látható mesterséges intelligencia kockázatokra két példa: az egyik, hogy a képgeneráló algoritmusok irdatlan mennyiségben „ettek meg” szerzői jogilag védett alkotásokat, amelyekből azután outputokat (jellemzően képeket) generálnak. A generált kép nem szimpla másolása („ellopása”) az eredeti alkotásnak, nem a hagyományos értelemben vett szerzői jogsértés, ahogy mondjuk egy illegális fájlmegosztó oldal az. Ugyanakkor a szerzői jogtulajdonosok jogosan mondják mégis, hogy súlyosan csorbulnak a jogaik, mivel milliószámra használták a képeiket a modell kialakításához. Be is perelték az MI cégeket. Egy másik példa a teljesen újfajta, senki által meg nem jósolható kockázatra, hogy a szöveggeneráló szoftverek újabban mindenféle rágalmakat hallucinálnak magánszemélyekről. Szintén per lett egy ilyen esetből is.

Az újonnan megjelent kockázatok olyan látványosak, hogy a szöveggeneráló MI-k kapcsán az amerikai versenyhatóság, az FTC az Open AI ellen a ChatGPT miatt és ezzel szinte egyidőben a magyar Versenyhatóság a Microsoft ellen a Bing miatt is vizsgálatot indított. Ahogy az az FTC információkérő dokumentumából kitűnik, a feltett 49 kérdésből, amelyek mindegyike valamilyen kockázathoz köthető, számos olyan van, ami csak most, a szöveggeneráló MI-k kapcsán merült fel. Ilyen például a fentebb említett rágalmazó hallucinációk problémája és általában a hallucináció kérdése. Soha senki korábban nem gondolt arra, hogy majd jön egy MI, amelyik összevissza „hazudozik” butaságokat vagy épp veszélyes és sértő dolgokat. Hogyan is gondolhatott volna?

Vissza a Collingridge dilemmához: ugyanakkor elég valószínű, hogy ez a „keménykedés”, legalábbis részben, már elkésett, a kontroll már (részben) kicsúszott a szabályozók kezéből. Hiszen magából a modellből, amelybe beépültek az internetről learatott tartalmak, nagyon nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen utólag „kiszedni” egyeseket. Illetve a legnagyobb probléma: a ChatGPT esetében a fejlesztés már lezajlott, nem lehet a kockázatos területekre tekintettel újra lefolytatni. Persze felelősségi (ex post) szabályokat lehet hozni, lehet azt mondani, hogy az Open AI felelős a hamis tartalmakkal okozott kárért, de ex ante (elővigyázatossági, a termék létrehozásának folyamatára és minőségére vonatkozó) szabályokat már késő. Az EU döntéshozói zavarba is jöttek, aztán egy újonnan beszúrt bekezdéssel elintézettnek vélték a dolgot. Erős kétségeim vannak, hogy valóban el van-e a dolog intézve ezzel.

Persze mindig nyitva áll a radikális, harcos út is: tiltsuk be az egészet, ahogy az olaszok tették! Nem úgy tűnik, hogy sok értelme lenne, ők is hamar visszakoztak, nyilván azért is, mert az IP-cím alapú blokkolás könnyedén megkerülhető VPN-nel. Collingridge úrnak megint igaza lett.

Hogy mi a megoldás? Talán csak annyi, hogy tudomásul kell vennünk, a jog nem csodaszer, a szabályozók nem tudnak bennünket minden kockázattól megóvni (bármennyire is ezt sugallják, és szeretnénk mi is ezt hinni), és olykor bekövetkeznek kellemetlen dolgok. Sőt, olykor katasztrófák is történnek, akármit csinálunk. Nem arról van szó, hogy nem kell a jog vagy hogy alkalmatlan lenne a kockázatok kezelésére. Csak arról, hogy ne várjuk azt, hogy minden problémát megold. Az innováció olykor kockázatokat rejt és nekünk magunknak is résen kell lennünk, nem várhatunk mindent a kormányzatoktól.

De akár az is lehet egy tanulság – persze ez már igen messze vezet, és csak azért írom ide, hogy jobb kedvem legyen –, hogy a technológia, a növekedés, az „innováció” és a profit feltétlen fetisizálása és hajszolása helyett lehet, hogy ideje lenne egy lassúbb, humánusabb, szelídebb, a föld erőforrásait és az ember pszichéjét, lelkét is jobban tiszteletben tartó, fenntartható gazdaságot és életet teremteni.”

Forrás:
A Collingridge dilemma működés közben. Hogyan szabályozhatunk valamit, amit nem is ismerünk?; Ződi Zsolt; ITKI Blog, Ludovika.hu; 2023. július 31.
(A szerző az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) tudományos főmunkatársa)
Szerkesztői megjegyzés:
A cikkben említett olasz eset ennél összetettebb volt. Lásd: OpenAI gives in to Italy’s data privacy demands, ending ChatGPT ban; Ashley Belanger; Ars Technica; 2023. május 1.

Elszabadult és irányíthatatlan az MI-rendszereket övező médiafelhajtás

„A Princetoni Egyetem tudósai szerint a finanszírozásért folytatott küzdelem az oka a mesterséges intelligencia körüli hisztériának, pedig első lépésben az is elég lenne, ha elkezdenénk betartatni a már létező szabályokat.

A VentureBeat szerdán közölt interjút Arvind Narayanan professzorral, a Princetoni Egyetem Center for Information Technology Policy (CITP) igazgatójával, illetve egyik Ph.D. hallgatójával, Sayash Kapoorral, aki a Facebook korábbi szoftvermérnökeként Narayanan szerzőtársa egy megjelenés előtt álló könyvben. Ebben saját megfogalmazásuk szerint azt járják körül, hogy mitől működhet megfelelően a mesterséges intelligencia, mi tesz bizonyos problémákat ellenállóvá vele szemben. A CITP nemrég kinevezett vezetője ebben már hírnevet szerzett magának, amikor 2019-es előadásában kígyóolajnak (snake oil), magyarul kuruzslószernek (csodaszer) nevezte azokat az újabban MI néven árult megoldásokat, amelyek szerinte nem működnek és nem is működhetnek.

A riport alapján ezt ma is így látja, sőt újabban azt gondolja, hogy a generatív mesterséges intelligencia körüli felhajtás bizonyos mértékben már az irányítás alól is kicsúszott. Míg korábbi megállapításai szinte kizárólag a prediktív MI-re vonatkoztak, a generatív MI fejlődése és konzumerizálódása meglepően gyorsan zajlik, és több szempontból is új helyzetet teremt. Egyrészt a technológia egy másik irányáról van szó, másrészt a hozzáférhetőség ilyen arányú kiszélesítése olyan adatvédelmi, termékbiztonsági és egyéb kérdéseket vet fel, amelyek korábban nem igazán voltak hangsúlyosak. Bár a szerzők maguk is elismerik a technológia potenciális hasznosságát, a kontroll elvesztése kockázatokat, káros hatásokat vagy etikátlan fejlesztői gyakorlatokat is eredményez.

Súlytalan számok és helyezkedés a forrásokért

A közepesen hosszú beszélgetést teljes egészében érdemes végigfutni a VentureBeat oldalán, de külön kiemelhető belőle a generatív mesterséges intelligencia használatának teljes átláthatatlansága. A tudósok szerint ez még a Facebookhoz képest is látványos, ahol legalább rendszeresen közölnek átláthatósági jelentéseket az aktuális problémákról és a kezelésüket célzó lépésekről. Más kérdés, hogy ezek a lépések mennyit érnek, de az MI esetében még hasonló sem áll rendelkezésre, amire a szabályozás támaszkodhatna a konkrét beavatkozásoktól a strukturális változtatásokig. Narayanan szerint a többség úgy tekint az MI ügyérere, mint amit majd egy véletlenül talált „ezüstgolyóval” [varázsszer] fogunk rendezni, pedig a megoldás 80 százaléka a már meglévő törvények betartatása lenne.

Az interjúban szó esik az MI etikai és biztonsági kérdéseivel foglalkozó közösségek közti szakadásról, amit a két szakember lényegében hatalmi harcként értékel. A butaságok és a tudománytalan kinyilatkoztatások mögött mindig azt a küzdelmet látják, hogy ki hajt a finanszírozásra, és ennek érdekében melyik aggodalmakat próbálja priorizálni. Ugyancsak felhívják a mesterséges intelligenciáról szóló sajtóhírek olvasóinak figyelmét, hogy ne hagyják magukat lenyűgözni a számoktól. Ha azt látják, hogy a ChatGPT 70 százalékos teljesítményt ért el az ügyvédi szakvizsgán, vagy még ennél is jobban teljesített a földrengés-érzékelő mesterséges intelligencia, akkor gondoljanak arra, hogy a laborban végzett kísérleteknek semmi közük nincs a való világ változékony körülményeihez.”

Forrás:
Akkorákat mondanak az MI-ről, hogy már maguk sem tudják, mit beszélnek; Bitport.hu; 2023. augusztus 24.
Princeton University’s ‘AI Snake Oil’ authors say generative AI hype has ‘spiraled out of control’; Sharon Goldman; VentureBeat; 2023. augusztus 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Visszaeső innováció – de mi lesz így a holnap gazdaságával?

„Az innováció kétségtelenül összefüggésben van a gazdasági eredményekkel. Ezt számtalan kutatás igazolja. Éppen ezért kell felfigyelnünk a KSH friss innovációs adataira, amelyek közőtt 2022-ben több területen is romló értékeket látunk.

2022-ben csökkent a nemzetgazdasági beruházásokon belül a kutatás-fejlesztési, vagyis tudásberuházások aránya, a GDP százalékában a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya, valamint az összes foglalkoztatott létszámon belül a kutató-fejlesztők aránya.

A táblázatban látható, hogy két esetben a 2020-21 évi javulás után 2022-ben jelentős romlás következett be.

A harmadik adat, a K+F beruházások a nemzetgazdasági beruházások százalékában, pedig folyamatosan romlik érzékeltetve a beruházásokon belül a fizikai, gépi és infrastrukturális beruházások növekvő arányát a tudásberuházások kárára.

A három adat természetesen szoros kapcsolatban van egymással.

A háttérben két alapvető ok húzódik meg: egyrészt az új beruházások tipikusan nem innovatív, hanem összeszerelő tevékenységekkel járnak együtt, így nem is hoznak létre új tudásalapú munkahelyeket.

Rögtön meg kell említenünk, hogy egyenlőre egyetlen év romló adatait látjuk, amelyek 2023-ban már akár korrigálhatók is lennének.

Ennek ellenére egy fontos összefüggésre rá kell mutatnunk.

Arra, hogy jelentős innovációs teljesítményjavulásra a meglévő gazdasági szerkezeten belül valószínüleg nem számíthatunk.

A jelentősebb előrelépéshez az ágazati szerkezet dinamizálására, új, feltörekvő ágazatok megjelenésére, sok új kezdő, friss vállalkozásra lenne szükség. Ilyen új feltörekvő ágazat a környezetgazdaság, amely magában foglalja az új anyagok, új energiaforrások, új eljárások, például digitális megoldások terjedését a gazdaságban. Ezeken a területeken azonban Magyarország jelenleg nagyon gyengén teljesít.

Nézzünk néhány számot ennek az állításnak a bizonyítására!

Az adott ágazati szerkezeten belüli innovációs teljesítményjavulás korlátait érzékelteti, hogy – az EU innovációs teljesítménytáblája szerint – míg a magyar kormány az EU átlaghoz viszonyítva (EU=100) 126,7 százaléknyi innovációs forrást biztosít a cégeknek, addig a szabadalmi tevékenység alig haladja meg az EU-s átlag 50 százalékát (53,5%), az innovatív munkahelyek aránya messze az EU-s átlag fele alatt van (33,3%), és az exporton belül az innovatív termékek aránya is csak kicsit magasabb, mint az EU-s átlag (56,6%).

Fel kell figyelni arra is, hogy az új, környezeti technológiák alkalmazása területén szintén az EU átlag fele alatti a magyar érték (46,9%), míg például a versenyképességben vezető Dániáé csaknem kétszerese az EU átlagnak (190,8%). (Eurostat, Európai teljesítménytábla 2023).

Vizsgáljunk meg néhány további részletet is ezen adatok értelmezéséhez!

A magyar gazdaságban döntő arányt képviselő feldolgozóiparban az innovatív vállalkozások aránya 33,1%, míg Dániában 56,3, Ausztriában 63,9 és Svédországban 65,7%. Még a cseh adat is lényegesen jobb a magyarnál: 58,3 százalék.

Fel kell figyelni arra is, hogy a nagyvállalatok innovációs teljesítménye is elmarad a V4 országok adataitól, és messze le van maradva a fejlett gazdaságú, versenyképes országok adataitól.

Például Magyarországon az innovatív nagyvállalatok aránya az Eurostat adatai szerint 56,6 százalék. A cseh érték 83,3, a lengyel 69,4 és a szlovák 65,6 százalék.

Ez is arra utal, hogy a feldolgozóiparban működő nagyvállalatok tipikusan nem innovatív tevékenységekkel, hanem összeszereléssel foglalkoznak. Ezt bizonyítja az is, hogy például a feldolgozóiparban a teljes árbevétel csupán 10,4 százaléka származik a cég vagy a piac számára is új, vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekből.

Ezen belül pedig a piac szempontjából új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékek árbevételének aránya csupán 2,9 százalék.

Feltételezhető, hogy a jelenlegi szerkezetben ezeken az arányokon jelentősen nem is lehet javítani, hiszen nem valószínű, hogy ezek a cégek nagy arányban hoznának érdemi innovációs tevékenységeket hozzánk. Hiszen látjuk, hogy a jelentős állami innovációösztönzés is nagyon alacsony hatékonysággal hasznosul. Ezért indokolt és kívánatos a gazdasági szerkezet dinamizálása, új tevékenységek megjelenésének ösztönzése.

Ezen a területen pedig a lehetőségek tárháza igen csak gazdag, és a mai helyzethez képesti kisebb javulás is jelentős országos innovációs teljesítményjavulást hozna, növelné a nagyobb hozzáadott érték előállítást és ezzel együtt a tudásalapú munkahelyek arányát is. Az innováció lehetőségeit kínálja a környezetgazdaság.
…
Láttuk, hogy gyenge pontunk az innovatív termékek alacsony aránya az exportban. Ez is arra figyelmeztet, hogy a meglévő gazdasági szerkezeten belül nagy arányt képviselő és a helyi összeszerelésre épülő feldolgozóipari export mellett új, innovációs teljesítményjavulással járó megoldásokra is szükség és lehetőség lenne. Ez egyben javítaná a hozzáadott érték előállítási adatokat is, hiszen sok új, tudást igénylő munkahely létrehozására kínálna lehetőséget.
…
Összességében azt mondhatjuk, hogy, bár a meglévő gazdasági szerkezet innovativitásának fokozása sem elhanyagolható, igazi áttörést csak új, innovatív ágazatok meghonosításával lehetne elérni. Ez hatalmas lehetőség az ország számára, amelynek kihasználásával erős gazdasági függősége csökkenthető, válságállóképessége erősíthető, és összességében növekedésének fenntarthatósága is javítható lenne.

Végül említsünk meg egy további lehetőséget is!

Magyarországon jelentősek és érdemben nem csökkennek a regionális különbségek. Ez például tetten érhető az egy főre jutó GDP értékének regionális megoszlásában.

Ha a két szélsőséget, Budapestet és Nógrád vármegyét tekintjük, akkor azt látjuk, hogy az egy főre jutó GDP értéke Budapesten hosszú ideje közel ötszöröse a nógrádinak.

Megjegyzendő, hogy a GDP arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás Budapesten szintén folyamatosan többszöröse a nógrádi értéknek. 2021-ben például 3,2-szeres volt az arány.

A nagy különbségek pedig az országos adatok javíthatóságát is nehezítik. A környezetgazdasági innovációt fel lehetne használni ezen fejlettségi lemaradás gyorsabb csökkentésére. A lemaradt vármegyékben, régiókban nem a meglévő gazdasági szerkezethez kapcsolódó, azt még jobban megmerevítő, alacsony hozzáadott értéket előállító tevékenységek telepítését kellene erőltetni. Az országos eredmények javítását, a jövő fenntartható és válságálló gazdasági szerkezete felé való elmozdulást leginkább az új tevékenységek, új ágazatok meghonosítása támogatná. Hiszen, ahogyan az idézett szólás figyelmeztet rá: amint a múlt innovációja befolyásolta a mai gazdasági eredményeket, ugyanúgy a ma innovációi alakítják majd a holnap gazdasági eredményeit.”

Forrás:
Visszaeső innováció – de mi lesz így a holnap gazdaságával?; Csath Magdolna; Növekedés.hu; 2023. augusztus 9.
(A szerző kutatóprofesszor a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Mesterséges intelligenciával erősíti meg a kiberbiztonságát Japán

„Az ázsiai ország egy sor új technológiát vezetne be, amelyek védelmet nyújtanának a hekkertámadások és a dezinformáció ellen is. Kína és Észak-Korea szomszédjaként, valamint fontos amerikai szövetségesként Japán kiberbiztonsága folyamatosan nyomás alatt van, és az egyre kifinomultabb támadók ellen folyamatosan fejlődő fegyverekre van szükség: a mesterséges intelligenciára.

Jelentősen kiterjeszti a nemzeti kibervédelmi stratégiáját Japán, amely a mesterséges intelligenciákra (MI) támaszkodva biztosítaná, hogy kül- és belföldön is ki tudja szűrni a támadókat és az ellenséges elemeket – írta a Fox News.

A japán kormány a múlt héten jelentette be, hogy 23 új technológiát, köztük több mesterségesintelligencia-modellt vesznek fel a „kulcsfontosságú eszközök” listájára, amelyek fejlesztése az állami és a magán-kutatóintézetekben is extra finanszírozást kapna. A eszközök jelentős része a hekkertámadások elleni aktív kibervédelemmel, valamint a dezinformáció felderítésével foglalkozik.

Az újonnan hozzáadott technológiák négy nagyobb területet fednek le (kibertér, tengerészet, repülés és a biotechnológia), céljuk az ország hadi, infrastrukturális és gazdasági biztonságának a fenntartása.

Az új kulcstechnológiák finanszírozási terve nem sokkal azelőtt lett bejelentve, hogy a kínai hadsereg 2020-ban feltörte országunk érzékeny védelmi hálózatát. Ez rámutatott arra, hogy jobban fel kell készülnünk az önvédelemre, ha biztonságban akarjuk tudni a hazánkat – olvasható a japán nemzetbiztonsági ügynökség közleményében.

Maszuda Szatosi MI-szakértő, a Japán Információs Technológiai Szövetség igazgatótanácsának elnöke szerint a kormány kibervédelmi tervében még nagyobb szerepet kapna a mesterséges intelligencia, amely a támadások felismerésében és kivédésében, a bűncselekmény-előrejelzésben, a bűnüldözésben és az interneten terjedő információk ellenőrzésében is egyre hatékonyabb eszközzé válik.

A kormány tavaly decemberben jelentette be hivatalosan, hogy Japán kiberbiztonsága kiemelt szerepet fog kapni az új stratégiájában, és az a céljuk, hogy az országot „aktív kibervédelmi képességekkel” szereljék fel.

A védelmi rendszerünk agresszív fejlesztése hozzájárulna ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia a társadalom többi részében is elterjedjen. Egy végtelenül rugalmas eszközről van szó, és Japánnak mint technológiai és innovációs nagyhatalomnak ebben is az élvonalban kell lennie – jelentette ki Maszuda, és felszólította a kormányt, hogy az iskolákban vezessék be a mesterséges intelligencia oktatását is.”

Forrás:
Mesterséges intelligenciával erősíti meg a kiberbiztonságát Japán; Nemes Tamás; Világgazdaság; 2023. augusztus 21.

Feladatra kész kész az új, intelligens magyar katonai drón

„Az utolsó tesztrepülések befejezésével hivatalosan is lezárta a ProTAR fejlesztését a Rotors & Cams Zrt. – a 4iG Csoport tagja – és a megrendelő, a Magyar Honvédség. Két és fél éves munka eredményeként a világpiacon egyedülálló drónt hozott létre a légvédelmi gyakorlatok támogatására. A merev szárnyú, sugárhajtású, pilóta nélküli, automata repülőgépek kötelékrepülésre is képesek, sebességük eléri az 500 km/órát, repülési magasságuk a 6000 métert, üzemidejük a 60 percet, kommunikációs hatótávolságuk pedig a 75 kilométert.

A rendszer a légvédelmi egységek jártasságának növeléséhez képes hozzájárulni a gyakorlatok flexibilitásának és hatékonyságának növelésével, a költségek és a kockázatok csökkentése mellett. A pilóta nélküli repülőgépeket (UAV) egy magyar fejlesztésű elektromos katapult emeli a levegőbe 100 km/órás kilövési sebességgel. Az indítás ismétlési idő nem haladja meg a 2 percet, ami szintén egyedülálló a világpiacon.

A drón a védelmi képességek fejlesztését segíti: célanyag, amelyet az éles és gyakorló lövészetek során az egységeknek el kell találni. A világviszonylatban is különleges kötelékrepülési képesség, a nagy magasság és a gyorsaság jelentős kihívás elé állítja a légvédelmi egységeket, a drónok segítségével többféle készültségi helyzet szimulálható anélkül, hogy nagyértékű repülőgépeket és pilótákat használna a haderő.

Molnár Zsolt, a Rotors & Cams Zrt. vezérigazgatója szerint minden esély megvan arra, hogy a ProTAR hamarosan segítse a légvédelmi egységek kiképzését, akár Magyarországon is. A társaság a fejlesztés lezárását követően felkészül a megrendelők igényeinek kiszolgálására, miközben a rendszer továbbfejlesztése is napirenden van: az eszköz az ellenséges légvédelmet zavaró drónként, vagy akár támadó fegyverként is alkalmazható, de a polgári célú hasznosítása is elképzelhető.”

Forrás:
Hivatalos: bevetésre kész az új magyar katonai drón; Infostart; 2023. augusztus 24.

A mesterségesintelligencia-rendszerek katonai alkalmazásának előnyei és veszélyei

„A védelmi ágazatban mesterséges intelligenciával támogatott eszközök szédítő sokasága van fejlesztés alatt vagy már használatban.

Bécsben egy találkozót tartottak a mesterséges intelligencia védelmi iparágban betöltött szerepéről, amelyen a gyártók mellett politikusok és szakértők is részt vettek. A megnyitót az osztrák külügyminisztérium leszerelési igazgatója, Alexander Kmentt tartotta, aki nem kertelt: „Az emberiség egy abszolút kritikus jelentőségű küszöb átlépése előtt áll.” Szerinte a technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az azt szabályozó szabályozás. „Ez az ablak gyorsan bezárul”.

Az emberek a fegyverek önálló, gépek általi bevetése miatt hajlamosak aggódni a militarizált mesterséges intelligencia miatt, de a jelenlegi katonai alkalmazások többsége sokkal hétköznapibb. Ide tartozik a katonai logisztika, az adatgyűjtés és -feldolgozás a hírszerzési, valamint a megfigyelési és felderítési rendszerekben. Katonai logisztikával foglalkozik a C3 AI, egy elsősorban civil technológiai cég, melynek eszközeit az amerikai hadsereg is alkalmazza. A C3 AI által az amerikai légierő számára készített prediktív karbantartás összesíti a leltárakból, a szolgálati előzményekből és a több tízezer, gépekre helyezett érzékelőből származó rengeteg adatot. „Megnézzük ezeket az adatokat, és még azelőtt azonosítani tudjuk az eszköz meghibásodását, hogy az bekövetkezne, megjavítjuk, mielőtt meghibásodna, és elkerüljük a nem tervezett leállásokat” – mondja Tom Siebel, a C3 AI vezérigazgatója.

A vállalat szerint ez az MI-elemzés 40%-kal kevesebb nem tervezett karbantartást eredményezett a felügyelt rendszerek esetében. Siebel elmondása szerint a technológia elég kifinomult ahhoz, hogy megbízható előrejelzéseket készítsen, még a véletlenszerűség és az emberi hiba figyelembevételével is. Úgy véli, hogy a modern hadviselés technikai összetettsége miatt a mesterséges intelligenciára szükség van. Az egyik példa erre a drónok százait vagy ezreit használó rajok. „Egyszerűen nem lehet koordinálni egy raj tevékenységét anélkül, hogy a mesterséges intelligenciát ne alkalmaznánk a problémára” – mondja Siebel.

Anzhelika Solovyeva, a csehországi Károly Egyetem biztonsági tanulmányok tanszékének biztonsági szakértője is az autonóm légi járművek szerepét emelte ki, de szerinte az emberi pilótáknak is segíteni fog a nehezebb helyzetek megoldásában. Catherine Connolly, a Stop Killer Robots (Állítsuk meg a gyilkos robotokat) csoport automatizált döntésekkel foglalkozó kutatási vezetője a teljesen autonóm fegyverekre figyelmeztetett. „Mindössze egy szoftveres változtatásra van szükség ahhoz, hogy egy rendszer anélkül támadhasson a célpontra, hogy egy embernek jóvá kellene hagynia ezt a döntést” – mondta Connolly, aki nemzetközi jog és biztonságtudományok területén doktorált. „A technológia szerintem közelebb van, mint azt az emberek gondolnák”. Connolly szerint nem lehet a vállalatok önszabályozásában bízni. „Bár sok iparági nyilatkozatot hallhatunk majd arról, hogy „mindig egy ember fog dönteni az erő alkalmazásáról”, a vállalatok nagyon könnyen meggondolhatják magukat ezzel kapcsolatban”.

A vállalatok különböző állításokat tettek a jelenleg lehetséges autonómia szintekről. Egy német fegyvergyártó azt mondta, hogy az általa gyártott jármű esetében – amely képes önállóan bemérni és megsemmisíteni a célpontokat – nincs korlátozás az autonómia szintjére vonatkozóan. Más szóval, a megrendelőn múlik, hogy engedélyezi-e a gépnek, hogy emberi beavatkozás nélkül tüzeljen. Egy izraeli fegyverrendszer a lőfegyver jelenléte alapján képes az embereket fenyegetésként azonosítani – persze az ilyen rendszerek az emberekhez hasonlóan hibázhatnak a fenyegetések felismerésében.

Az Athena AI ausztrál cég pedig olyan rendszert mutatott be, amely képes felismerni a katonai egyenruhát viselő és fegyvert viselő embereket, majd egy térképen elhelyezni őket. „Az Athena jelenlegi elsődleges felhasználási területe térképek készítése a helyzetfelismerés érdekében” – mondja Stephen Bornstein, az Athena AI vezérigazgatója. „A rendszerünket úgy terveztük, hogy az MI egy emberi operátortól függjön, így az MI nem hoz célpontmeghatározási döntéseket. Ez azt jelenti, hogy csak segíti az embert a célpontok, a nem célpontok, a védett objektumok és a csapáslisták azonosításában, illetve a fegyverek hatásainak illusztrálásában” – mondja.

„A halálos mesterséges intelligenciától való félelem jogos” – ismeri el Anzhelika Solovyeva, aki nemzetközi kapcsolatokból és nemzetbiztonsági tanulmányokból doktorált. Ugyanakkor azt állítja, hogy a nem kormányzati szervezetek és a média eltúlozzák és leegyszerűsítették a fegyverrendszerek rendkívül összetett csoportjait. Úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciát elsősorban döntések támogatására, rendszerek integrálására, valamint az emberek és gépek közötti interakciók megkönnyítésére fogják alkalmazni. Szerinte tűzparancsról szóló tényleges döntést először csak olyan esetekben bíznak a mesterséges intelligenciára, amikor nem halálos kimenetelű alkalmazásokról, például rakétavédelmi vagy elektronikus hadviselési rendszerekről van szó, nem pedig teljesen autonóm fegyverekben. Úgy véli, az autonóm fegyverek jövője alatt egy olyan teljesen önműködő üzemmódot kell majd érteni, amelyet az emberi kezelők tetszés szerint aktiválhatnak és deaktiválhatnak”.

Az MI-alapú fegyverrendszerek támogatóinak egyik érve az, hogy pontosabbak lennének. Rose McDermott, az amerikai Brown Egyetem politológusa azonban kételkedik abban, hogy az MI kiiktatná az emberi hibákat. „Véleményem szerint az algoritmusokba olyan fékeket kell beépíteni, amelyek emberi felügyeletet és értékelést kényszerítenek ki – ami nem jelenti azt, hogy az emberek nem követnek el hibákat. Teljesen biztos, hogy hibáznak. De másfajta hibákat követnek el, mint a gépek”.

Egyes vállalatok maguk is nagyobb egyértelműségre törekszenek azzal kapcsolatban, hogy milyen technológiák lesznek megengedettek. Annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia sebessége és feldolgozási teljesítménye ne tiporja el az emberi döntéshozatalt, Connolly elmondta, hogy a Stop Killer Robots kampány egy olyan nemzetközi jogi szerződést szeretne elérni, amely „biztosítja az olyan rendszerek feletti érdemi emberi ellenőrzést, amelyek az érzékelők bemenetei alapján, nem pedig azonnali emberi parancs alapján észlelik és alkalmazzák az erőt a célpontra”. Szerinte a szabályozás nemcsak a konfliktushelyzetek, hanem a mindennapi biztonság szempontjából is sürgős. „Nagyon gyakran látjuk, hogy a háborús technológiák hazatérnek, és rendőri erők belföldön használják őket. És így ez nem csak az autonóm fegyverrendszerek fegyveres konfliktusokban való használatáról szól. Ezeket a rendszereket aztán a rendőri erők, a határvédelmi erők is használhatják.”

Bár az autonóm fegyverek szabályozására irányuló kampány az évek során nem hozott létre nemzetközi egyezményt, Connolly óvatosan optimista azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi humanitárius jog felzárkózhat a technológiai fejlődéshez. Szerinte a taposóaknákról és a kazettás bombákról szóló korábbi nemzetközi megállapodások azt sugallják, hogy a nemzetközi humanitárius jog bármennyire is lassan halad, képes normákat alkotni bizonyos fegyvertípusok elkerülésére. Mások úgy vélik, hogy az autonóm fegyverrendszerek a fegyverek sokkal szélesebb és nehezebben meghatározható kategóriáját alkotják; és még egy tiltó egyezmény valószínűtlen létrejötte esetén sem valószínű, hogy nagy gyakorlati jelentőséggel bírna.

Zárszóként Alexander Kmentt kiemelte, hogy bármilyen szabályozás célja az kell legyen, hogy biztosítsa, hogy „az élet és halál feletti döntésekben legyen egy emberi ellenőrzési elem”. „Nagyon fontos, hogy az emberi elem ne vesszen el”. ”

Forrás:
A fegyvergyártók nagyon örülnek az MI-nek; SG.hu; 2023. augusztus 25.
Lásd még:
On the warpath: AI’s role in the defence industry; BBC; 2023. augusztus 24.

Jogszerű-e az OSINT, azaz a nyilvános forrásokból elérhető adatok megszerzése?

„Az OSINT fogalma, használata és korlátai

Az OSINT (open source intelligence) nyilvános forrásokból elérhető adatok megszerzése, információvá történő feldolgozása és szolgáltatása a megrendelő számára tudás formájában. Számos más definíciója is létezik, a hagyományos és az újabb megközelítés abban különbözik, hogy az adatok elérése jogszerű-e, engedélyezett-e, avagy nem feltétlenül az. A modern angolszász felfogás inkább arra hajlik, hogy ami mindenki számára elérhető, az bizonyos határok között fel is dolgozható.

A klasszikus OSINT források különböző megjelent könyvek, tudományos publikációk, konferenciák előadásanyagai és hasonló nagyon vegyes források, míg napjainkban ezeket nem mellőzve OSINT alatt leginkább az internetről letöltött szöveg, kép, videó és hang formátumú anyagok feldolgozását értjük. Az OSINT műkedvelői leggyakrabban a közösségi médiát használják, de professzionális kutatók ezeken messze túlnyúlnak. Az OSINT határos az összadatforrású hírszerzés más területeivel, mint például a jelhírszerzés (SIGINT), humán hírszerzés (HUMINT), képi hírszerzés (IMINT), pénzügyi hírszerzés (FININT) stb., de semmiképpen sem tartozik az OSINT alá olyan proaktív tevékenység, mint a hekkelés. Az OSINT tárgya természetesen lehet bármi, de tipikusan cégek, tudományos eredmények, személyek, események, médiában közölt hírek.

Az OSINT eszköztárát első megközelítésben bárki használja, aki nyílt forrásból adatot gyűjt bármiről vagy bárkiről, de egyes szakterületek ezt a munkát professzionálisan űzik. Ilyenek lehetnek a rendvédelemi szervek, nemzetbiztonsági szolgálatok, jogi irodák kiszolgálói, tőzsdei elemzők, járványügyi szakértők, adatújságírók stb. Az OSINT eszköztára az egyszerű online kereséstől kezdve a mesterséges intelligencia teljes arzenáljának bevetéséig a teljes spektrumot lefedi. Az OSINT szakszerű használatára számos képzés folyik, ezek mélysége a jövendő felhasználók jogköreinek mélységétől függ, a civilektől egészen a felesküdött tisztekig. Ilyen képzések Magyarországon vagy Magyarországról is elérhetők online formában érdeklődő civileknek, detektíveknek, kutatóknak és profi szakembereknek.

Az OSINT alkalmazásának alapvetően két korlátját ismerjük, az etikait és a jogit. Jogi korlátról beszélhetünk, ha az OSINT valamely eszközének használata az adott ország törvényeivel ütközik. Az etikai korlátot definiálhatjuk úgy is, hogy az, ami nem ütközik törvénybe, de az elkövető nem szeretné, ha az újságok írnának róla.

A személyiségi jogokkal összefüggésben az USA több mindent megenged, mint az EU. Az Amerikai Egyesült Államok gyakorlata egyszerűsítve az, hogy ha valaki kitesz magáról szöveget, képet, videót a netre, az vegye tudomásul, hogy mások ezeket fel is használhatják. Az EU-s gyakorlatot a GDPR szabályozza jóval szigorúbb keretek között, azaz az OSINT szempontjából kiemelt fontosságú a személyiségi jogok figyelembevétele. Az EU-n belül emberekre való keresés lényegesen érzékenyebb téma, mint cégekre vagy katonai műveletekre.

Mit ír elő a GDPR az OSINT vonatkozásában?

A leglényegesebb a számonkérhetőség a jogszerűség a személyiségi jogok tiszteletben tartása vonatkozásában. Fontos, hogy nem elég számonkérhetőnek lenni, annak is kell látszani egy esetleges ellenőrzés során. Ennek technikája a munka dokumentálása, ami fáradtságos adminisztrációval jár. A GDPR alapján az OSINT munkának is meg kell találnia az egyensúlyt a személyiségi és közösségi érdek között. Egy pedofil nem hivatkozhat a személyiségi jogaira, ha a működését vizsgálták a közösségi médiában. Elvben a célszemélynek beleegyezését kell adnia a kereséshez. Kérdés, hogy egy állását féltő munkavállaló beleegyezése mennyire önkéntes.

A szükségszerűség biztosítja a jogi hátteret. Ilyen például egy kartellgyanú kivizsgálása. A vizsgálódásnak jogos érdekből kell fakadnia. Ilyen például a sikkasztással szemben eljárás. Az alkalmazott módszereknek törvényesnek és arányosnak kell lenniük a GDPR szerint. Lopás, social engineering nyilván nem megengedett, az OSINT-tól amúgy is idegen hekkelésről nem is beszélve. A GDPR elvárja, hogy csak szükséges mennyiségű adatot kezeljen a kutató, és semmisítse meg azokat, amint azok tárolása szükségtelenné válik. A feldolgozott információ legyen a lehetőség szerint a leghitelesebb, és a kezelése bizalmas. Mindezeken túl a GDPR előírja, hogy a célszemélyt értesítsék az adatgyűjtés tényéről és annak bizonyos részleteiről. Itt fontos megemlíteni, hogy a GDPR csak a rendvédelmi szervekre vonatkozik, a nemzetbiztonsági szolgálatokra nem. Kényes kérdés az is, hogy az OSINT kutató adatgazda vagy pedig adatkezelő-e. Kellő műveleti szabadság esetén nem lehet azzal érvelni, hogy csak adatkezelő az ügyfél megbízásából.

A fentiek alapján az olvasó fantáziájára van bízva, hogy mennyire hisz a GDPR előírásai betartásában a reália közegében. Feltételezhetjük, hogy a nagyobb vállalatok HR-osztályai odafigyelnek a GDPR-ra, de aligha hihető, hogy minden amatőr vagy nem is amatőr OSINT kutató, aki például terhelő anyagot keres egy polgári per al- vagy felperese ellen, a GDPR-ral fekszik és kel.”

Forrás:
Jogszerű-e az OSINT?; Vadász Pál; ITKI Blog, Ludovika.hu; 2023. augusztus 24.
(A szerző az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) megbízott kutatója)

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Magyar űrhajósprogram: 2024-es indulással számolnak, de könnyen lehet, hogy 2025 első fele lesz belőle

„A 2021-ben elfogadott űrstratégia elemeként hirdették meg a nemzeti kutatóűrhajós-programot, a Hunort (Hungarian to Orbit). A magyar űrhajós útját 2024-re tervezik, de sok szempont befolyásolhatja az indulást. A kiképzés részeként a négy jelölt az elmúlt hetekben szárazföldi és vízi oktatást kapott. A programról Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa nyilatkozott.

– Márciusban azt mondta, egy űrhajósnál nem elég, sőt nem is feltétlenül feltétel, hogy űrkutató legyen. Sokkal fontosabb, hogy olyan kiváló és különleges képességei legyenek mind fizikai, mind kognitív téren, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy hosszú időn keresztül, szuperextrém körülmények között maximálisan képes legyen elvégezni a feladatát. Ugyanis a Nemzetközi Űrállomáson nincs lehetőség ismételni, azt a sok és értékes eszközt, kísérletet, amelyet a Hunor programban kifejlesztenek és felviszik az űrállomásra, a lehető legtökéletesebben kell kezelni. Mind a négyen teljesítették eddig az elvárásokat?

– Igazság szerint már a legjobb nyolc jelölt is alkalmas minősítést kapna, és a közülük a legmagasabb pontszámokat elérő négyre ez fokozottan igaz. Nagyon nehéz döntéseket kellett meghozniuk a szakembereknek az eddigi válogatás során, és a négy férfi szerencsére szintén nem könnyíti meg a stáb dolgát, hiszen maximális erőbedobással és odaadással készülnek. De nincs helye a szentimentalizmusnak, csak egy jelöltből lesz űrhajós, legalábbis a Hunor magyar űrhajós programban.

– Mivel folytatódik a kiképzés?
– A folyamatos elméleti képzés során megismerkednek a világűr és a súlytalanság legfontosabb fizikai jellemzőivel, a repülés alapszabályaival. Emellett szakemberek felügyelete alatt fizikai erőnléti edzéseket végeznek, orvosi vizsgálatokon vesznek részt. Legutóbb a Magyar Honvédség kiváló szakembereinek segítségével túlélőtréninget teljesítettek, hiszen arra is fel kell készülni, ha a landolás olyan helyen történne, ahol szükség van efféle tudásra. Nyilván jó lenne ezt elkerülni, de bizony ilyen már korábban is előfordult, ezért a mai napig része az űrhajósok kiképzésének.

– Mi alapján dől el, hogy kivel indul el az űrhajó?
– Akiknek a fenti képzések során a legmagasabb a tudásszintjük, és mind pszichésen, mind fizikailag a legjobb jellemzőkkel bírnak. Először kettőre csökken az űrhajósjelöltek száma, az ő kiképzésük az Egyesült Államokban folytatódik. Nyilván az ott tapasztaltak alapján választjuk ki az amerikai szakemberekkel együtt a második magyar űrhajóst. Fontos kiemelni, hogy a kiválasztott űrhajós társának tartalékként végig készen kell állnia arra, hogy ha baj van, beugorjon, és ha kell, belőle legyen a második magyar űrhajós.

– A közel egy hónapos misszió nagyon hosszú idő. Milyen feladatok várnak a majdani magyar űrhajósra?
– Rengeteg kísérletet kell végrehajtania és eszközt beüzemelnie, amelyeket mind-mind magyar cégek, kutatóintézetek, egyetemek állítottak össze, gyártottak le. Ez a program egyik értéke, a magyar kísérletek és technológiai demonstrációk bemutatása. Bizonyítani, hogy a magyar ipar és tudás képes a legmagasabb szinten is helytállni, és jelezni, hogy a világ űrpiacán számolni kell velünk. Az is rendkívül értékes, hogy bizonyítottan meglesz az a tudásunk, hogy milyen úton lehet válogatni és kiképezni egy űrhajóst. Az a cél, hogy az űrhajósprogramból sikeres, piacon eladható magyar termékek és szolgáltatások váljanak. Egy olyan laboratóriumba, azaz a Nemzetközi Űrállomásra fogunk eljutni, amelynek egész életciklusa alatt csak pár százan tudnak dolgozni. El lehet képzelni, mekkora értéke van az ott hasznosan eltöltött időnek.

– Tartható a 2024-re tervezett időpont? Információi szerint mikor lesz a magyar űrhajós útja?
– Mi ezzel számolunk, de könnyen lehet, hogy 2025 első fele lesz belőle. Ennyire előre még nem lehet látni, sok minden befolyásolja a Nemzetközi Űrállomás forgalmát. Erre nincs ráhatásunk. Az a fontos, hogy Magyarország készen álljon arra, hogy amikor a rakéta elstartol, a maximumot hozzuk ki abból a történelmi harminc napból, amelyet a magyar űrhajós a világűrben eltölt.

Kiképzés földön, vízen, levegőben

A Magyar űrhajósprogram célja egy magyar kutatóűrhajós feljuttatása a Nemzetközi Űrállomásra, ahol csaknem egy hónapon át tudományos kísérleteket végez. A 240 jelentkezőből kiválasztott négy jelöltet – Cserényi Gyula 33 éves erősáramú villamosmérnököt, Kapu Tibor 31 éves űripari fejlesztőmérnököt, Schlégl Ádám klinikai ortopéd sebészt és Szakály András 40 éves repülőipari tervezőmérnököt – március elején mutatták be a nagy nyilvánosságnak. Miután a jelöltek áprilisban átestek a fizikai állapotfelmérésen, július közepén egyhetes szárazföldi kiképzésen vettek részt. Az űrhajósjelöltek elsajátították a menedéképítés fortélyait, élelem-, illetve vízszerzési és víztisztítási módszereket, megtanultak tüzet gyújtani és tereptani ismereteket is szereztek. Ezt követően háromnapos vízi kiképzésre került sor a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál. (Az asztronauták visszatérésükkor vízre érkeznek, így a vízi mentés gyakorlatának elsajátítása rendkívül fontos.) A jelöltek megtanultak a víz alatt tájékozódni, illetve gyakorolták az úgynevezett pihentető úszást is. A tanultakról az Alcsiszigeti Holt-Tiszában végrehajtott, élővízből történő mentés, azaz a kiemelés során kellett számot adniuk. Ezzel a többéves felkészítés újabb állomása zárult le.”

Forrás:
Magyar űrhajósprogram: 2024-es indulással számolnak, de könnyen lehet, hogy 2025 első fele lesz belőle; Ötvös Zoltán; Magyar Nemzet; 2023. augusztus 25.

Kína a Pax Americana kihívója

„Az amerikai világrend

A Szovjetunió szétesésével először egyértelmű amerikai hegemónia, majd a 2000-es évektől egy olyan sokpólusú világrend alakult ki, amelyben az USA egyértelműen továbbra is az első maradt. A 2010-es években nagyon sokat írtak és beszéltek arról is, hogy Európa és az euró hogyan ellenpontozza az USA-t és a dollárt, de arról is, hogy a BRICS országcsoport miként emelkedik fel újra. Utóbbi rövidítés tökéletesen szemlélteti a többpólusú világrendet. Amíg a világ egészének csendőre az USA, addig regionálisan a gazdasági és politikai súlyt Dél-Amerikában Brazília, Dél- és Dél-Kelet-Ázsiában Kína, India és Japán, Közép-Ázsiában Kína és Oroszország, Afrikában a Dél-Afrikai Köztársaság képviseli és birtokolja.

Ez egy globális és regionális erőegyensúly. Globálisan az USA hegemón pozíciója, persze, egyre több kihívással, míg regionálisan a fentiek dominanciája vagy erőegyensúlya biztosította a stabilitást. A nemzetközi politológia hegemón elmélete kifejezetten az ilyen együttállásokkal foglalkozik.

Az ilyen erőegyensúlyok azonban soha nem statikusak, nem állandók. Mindig lesznek próbálkozók, akik megpróbálják elvitatni a hegemón, azaz jelenleg az USA első számú pozícióját. Kína elmúlt két évtizedben történő gazdasági kiemelkedése és katonai építkezése lehetővé teszi, hogy egy ilyen reális kihívó legyen. A világ eddigi egyensúlya azt jelentette, hogy mivel fennállt az az erőegyensúly, amelyben az USA egyértelműen a világ vezető hatalma, még úgy is, hogy kénytelen elviselni a regionális hatalmakat, mindenkinek érdeke volt eddig fenntartani a békés gazdasági együttműködést. Utóbbi pedig lehetővé tette, hogy virágozzon a szabadkereskedelem, nemzetközileg garantáltak voltak a sérülékeny szállítási infrastruktúrák, mint például a gázvezetékek, és a beruházások keresztül kasul behálózták a világot.

Kína paritásba kerül

Kína kihívó pozícióba való emelkedése azonban arra készteti az eddigi világelső USA-t, hogy minél inkább elszigetelje a kihívót. Ezzel együtt azonban az is fenyeget, hogy a versengés arra kényszeríti a világ többi részét, hogy egyik vagy másik oldalra álljon, és ennek következtében a globális gazdaság helyett újra létrehozza a kétpólusú, hidegháborúban egymástól elszigetelt világrendet. Amerikai nyomásra EU már foglalkozik a Kínáról való leválás gondolatával, amit decoupling-nak neveznek, míg a világ többi része próbál ellenállni, és egyelőre az Oroszországról való leválást is elutasítja. Abban biztosak lehetünk, hogy az USA azon fog dolgozni, hogy a megakadályozza, hogy letaszítsa Kína őt az első helyről.

Az, hogy már leelőzte-e, gazdasági értelmezés kérdése. Mivel most abszolút hatalomról beszélünk, először is semmi értelme egy főre jutó jövedelmekről beszélni, csakis az abszolút gazdasági erőforrások és katonai erő számít. Ha az aktuális dollár–jüan árfolyamon nézzük a kérdést, akkor az összgazdasági teljesítményben Kína még 20%-os elmaradásban van az USA-hoz képest. Ha azonban figyelembe vesszük a valuták vásárlóerejét, akkor 2017/2018 körül Kína lehagyta az USA-t. Természetesen a technológiai fölény még mindig az USA-é, amit jól érzékeltet az, hogy az összemérhető termelési teljesítményt Amerika nagyjából 130 millió munkavállalóval, míg Kína 733 millió dolgozóval éri el. A katonai erő összemérése nem a gazdaságelemző asztala, de gazdaságilag úgy mérhető össze a két nagyhatalom, hogy az amerikai katonai költségvetés két és félszerese a kínainak.”

Forrás:
Kína a Pax Americana kihívója; Kutasi Gábor; LudEcon blog, Ludovika.hu; 2023. augusztus 16.

Szakirodalom

Vélemények a jövő bíróságairól: a digitális talárok világa

„A mesterséges intelligencia nemzeti laboratórium keretében a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete rendszeresen szervez kerekasztal beszélgetéseket a technológiai fejlődés jogi munkára gyakorolt hatásainak megvitatása érdekében. E programsorozat részeként a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és a NKFIH. 138965. kódszámú kutatási projekt (Kockázatok és lehetőségek a mesterséges intelligencia jogi szabályozásában és gyakorlati alkalmazásában) támogatásával szervezett kerekasztal beszélgetésen 2023. május 25-én a téma neves szakértői, intézeti munkatársak és külsős kollégák osztották meg gondolataikat a virtuális bíróságok térnyerésével, ennek előnyeivel, valamint hátrányaival kapcsolatban, különös tekintettel a világjárvány okozta változásokra is. A kétórás eseményen az előadók kivétel nélkül személyesen jelentek meg, hallgatóságként azonban online részvételre is volt lehetőség, ezen a platformon keresztül is érkeztek kérdések a felszólalókhoz.

A workshop moderátora és szervezője Dr. Szentgáli-Tóth Boldizsár, a Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa volt, a diskurzus két jól elkülöníthető szakaszban zajlott. Első körben Chronowski Nóra, a Jogtudományi Intézet főmunkatársa, Szentgáli-Tóth Boldizsár, valamint Bor Bettina, a Jogtudományi Intézet projektkutatója ismertették egy közelmúltbeli kutatásukat, amely azt vizsgálta, hogy hogyan reagált az alkotmány- és legfelső bíróságok esetjoga a hibrid, vagy teljes mértékben online bírósági tárgyalások egyre növekvő szerepére a világjárványt megelőzően, illetve az azóta eltelt időszakban. Az előadók megállapították, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a vonatkozó esetjog intenzitása, ráadásul míg korábban jellemzően csak egy-egy fél csatlakozott be indokolt esetben távkommunikációs eszközzel a tárgyalás menetébe, a pandémia árnyékában számos országban átmenetileg általános gyakorlattá vált a személyes jelenlétet teljes mértékben nélkülöző bírósági munka. A legújabb esetjognak tehát arra a kérdésre kellett választ találnia, hogy különleges jogrendi helyzetben, illetve ilyennek nem minősülő időszakokban alkotmányosan elfogadható-e virtuális bírósági tárgyalás megtartásának elrendelése.

A kutatás során Európából, Ázsiából és Latin-Amerikából is kerültek közelmúltbeli felsőbírósági határozatok a kutatók látókörébe, ami azt bizonyítja, hogy globálisan érzékelhető problémáról beszélünk. Bár az attitűdök az egyes országokban némileg eltérőek lehetnek, az a jellemző, hogy a felsőbíróságok elfogadják a virtuális tárgyalás lehetőségét, mint a rendkívüli körülményekre adott szükségszerű és alkotmányosan igazolható válaszlépést, a kényszerítő tényezők megszűnésével, a járványhelyzet kedvezőbbre fordulásával azonban már csak indokolt esetben tartják ezt az alternatívát alkalmazhatónak. Ebből az következik, hogy miközben a gyakorlatban már csaknem napi szinten alkalmazott megoldásról beszélünk, a bírósági gyakorlat egyelőre vonakodik ennek elismerésétől, a virtuális jelenlétet csupán bizonyos esetekben tekinti egyenlő értékűnek a személyes közreműködéssel. Ezzel ellentétben a szakirodalmi diskurzusban egyre inkább az a nézet kezd uralkodóvá válni, hogy az online bírósági tárgyalások nem csupán a rendkívüli körülményekre való átmeneti reflexiót jelentik, hanem a jövőben a korábbinál nagyobb súllyal képezik majd részét az igazságszolgáltatás működésének, lebonyolításukban pedig egyre fontosabb szerep jut majd a mesterséges intelligencián alapuló technológiáknak.

A vitán felül álló előnyök mellett is azonban az online bírósági eljárások alkalmazása számos alkotmányossági dilemmát vet fel, a workshop célja lényegében ezen alkotmányossági dilemmák rendszerezése és körüljárása volt. Az alapvetően frontális nyitó előadást követően ennek megfelelően kerekasztal beszélgetésre került sor, amely a virtuális bíróságok globális és hazai perspektíváit vizsgálta különös tekintettel a mesterséges intelligencia alapú szoftverekben rejlő, még kiaknázatlan lehetőségekre. A kerekasztal beszélgetés három résztvevője leképezte a különböző jogászi hivatásrendek, illetve generációk sokszínűségét, így az elhangzottak több irányból megvilágítva a problémát értékes körképet rajzoltak ki a hallgatóság számára. A Szentgáli-Tóth Boldizsár által moderált beszélgetés három résztvevője Homoki Péter ügyvéd, Pálfi Dóra bírósági titkár és Ph.D hallgató, valamint Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának munkatársa voltak. A beszélgető partnerek a moderátor által felvetett kérdésekre reflektáltak különböző sorrendben, a másfél órás időkeretben 10 moderátori kérdés megvitatására nyílt mód, ezt egészítették ki a rendezvény záró szakaszában a hallgatóság felvetései.

A meghívottak először az online bírósági munka pandémia előtti súlyára tértek ki és megállapították, hogy ez az eszközrendszer évtizedek óta ismert és széles körben alkalmazott a világ bíróságain. A technológia korlátai, valamint az ilyen típusú tárgyalási metódussal szembeni ellenérzések következtében azonban mindeddig csak bizonyos ügycsoportokra, például a nemzetközi jogvitákra, illetve a távollévő fél részvételével folyó eljárásokra korlátozódott ennek igénybe vétele, esetleg biztonsági szempontok, vagy valamely fél egészségi állapota indokolhatta alkalmazását. A témával kapcsolatos élénk szakirodalmi diskurzus is jól jelzi a virtuális bíróság realitását, kevéssel a világjárványt megelőzően Richard Suskind fejtette ki több nagyhatású munkájában a témával összefüggő nézeteit.

Ehhez képest a Covid-19 annyiban hozott újat, hogy a digitális bíróság vált a bírósághoz történő hozzáférés egyetlen elérhető eszközévé, ezzel párhuzamosan a kapcsolódó félelmek is szükségszerűen háttérbe szorultak. Mindennapossá, számos országban kizárólagossá váltak a virtuális térben zajló tárgyalások, ennek köszönhetően gyarapodott a rendelkezésre álló tapasztalat, illetve háttérbe szorultak a korábban mérvadónak tekintett alkotmányossági kifogások. Ennek hátterében a különleges jogrendre történő utalás húzódott meg: számos felsőbíróság vélte úgy, hogy a rendkívüli körülmények közepette a bírósági munka folytonosságának biztosítása számos adaptációs intézkedés számára jelent alkotmányossági igazolást.

A résztvevők egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a virtuális bíróság részét fogja képezni a jövő igazságszolgáltatásának, de valójában már inkább a jelen, sem mint a jövő elemeként érdemes erre tekintenünk. Az ilyen megoldások terjedése feltehetően ügycsoportonként szelektíven fog alakulni: bizonyos típusú jogvitáknál, például családjogi kérdésekben, vagy súlyosabb bűncselekmények esetén kevésbé valószínű a gyakoribb alkalmazhatóság, ezzel szemben a mérlegelést kevésbé igénylő, rutinszerű és nagy mennyiségben előforduló ügyeknél fokozottabb mértékű bevonása indokolt lehet. Ilyenek lehetnek egyes cégbírósági eljárások, vagy akár a kisebb értékű követelésekről szóló perek. Általánosságban a magánjogi jogvitákban hamarabb kerülhet sor a virtuális tárgyalás integrációjára, míg a szigorúbb alkotmányossági garanciákkal körbebástyázott büntető perekben ez a folyamat lassabban bontakozhat ki.

A beszélgetés során elhangzott az is, hogy a bírósági munkafolyamatok jellege befolyásolhatja, mennyiben adhatóak át egyes funkciók a mesterséges intelligencia alapú szoftvereknek, így az esetjogban történő keresés, a dokumentumok anonimizálása, vagy akár a befogadhatóság olyan részterületek lehetnek, ahol a mesterséges intelligencia valódi segítséget jelent. Felmerülhet a dokumentumok, akár ítéletek megszövegezésénél történő közreműködés is, ilyenkor azonban az érdemi emberi felügyelet elengedhetetlen, végső soron ennek hatékonyságától és alaposságától függ, mennyiben tudjuk kiaknázni a mesterséges intelligencia alapú technológiák előnyeit.

A modern technológiák bírósági alkalmazása során az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartására kell elsősorban összpontosítani. Ezzel kapcsolatban a felszólalók megjegyezték egyrészt, hogy az emberi bíróságoknál is sor kerülhet alapvető jogok megsértésére, másrészt, hogy a jelentős változások minden korábbi esetben is a mesterséges intelligenciához hasonló félelmeket idéztek elő sokakban, hosszú távon ez mégsem tudott gátat szabni az innovatív megoldások előretörésének. A meghívott előadók a tisztességes eljáráshoz való jogot jelölték meg elsősorban olyanként, amely jelentősen sérülhet személyes jelenlét hiányában, megfelelő körültekintéssel azonban ezek a kockázatok jórészt kiküszöbölhetőek. A bírósági eljárások hatékonyabbá és olcsóbbá válhatnak, ez pedig vonzóbbá teheti a jogszolgáltatásnak ezt a formáját, figyelembe véve, hogy az elmúlt években a munkaügyi pereket leszámítva minden egyéb területen a bírósági ügyteher jelentős csökkenését tapasztalhattuk. A bírósághoz való fordulás jogát megkönnyítheti a virtuális tárgyalási forma, gondoljunk például az utazási költségek és az erre fordított idő kiesésére, a megfelelő infrastruktúrával, vagy kompetenciákkal nem rendelkező társadalmi rétegek szempontjából viszont akár további akadályozó tényezők is felmerülhetnek. Távlatilag akár a jogi képviselet is részben, vagy egészben mesterséges intelligencia alapú technológiára bízható, ami az ügyvédi költségeket foghatja vissza jelentősen.

Magyarország korábban Európa élvonalába tartozott a bírósági informatikai fejlesztések tekintetében, a Bírósági Integrált Informatikai Rendszer (BIIR) keretén belül működő platformok már jóval a pandémiát megelőzően lehetővé tették az elektronikus ügyintézést, rendelkezésre állt bizonyos helyeken a távmeghallgatásokhoz nélkülözhetetlen technológiai háttér is. A világjárvány árnyékában más országokkal összevetve kevesebb előrelépés történt, bár kétségtelen, hogy a távmeghallgatásokhoz szükséges kimeneti pontok száma jelentősen gyarapodott, a teljesen virtuális keretek között tartott tárgyalások még sincsenek egyelőre jelen a magyar igazságszolgáltatásban, mint ahogyan a mesterséges intelligencia alapú technológiák sem. A globálisan érzékelhető tendenciák azonban feltehetően hosszabb távon a magyarországi helyzetre is hatással lesznek, így számíthatunk a bírósági technológiai fejlesztések további hullámaira a jövőben, egyúttal a virtuális bírósági munka gyakoribb alkalmazására is.

A kerekasztalbeszélgetés résztvevőinek szavaiból az a konklúzió bontakozott ki, hogy a virtuális bírósági munka már jelenleg is reálisan elérhető lehetőség, amely valószínűleg gyorsan el fog terjedni a világ bíróságain. A régóta ismert munkamódszer fejlődésének újabb lendületet adott a világjárvány, a virtuális bírósági tárgyalások azonban annak végeztével is velünk maradnak, vagy talán csak most lesznek velünk igazán. A jogászi, bírósági és társadalmi attitűdök egyelőre még nem képezik le ezt a gyorsütemű változást, előbb-utóbb azonban erre sor fog kerülni és feltételezhető, hogy ez Magyarországon is érzékeltetni fogja a hatását a mindennapi bírósági munkában is. Ezért is fontos, hogy folyamatosan nyomon kövessük a jogi munka technológiai hátterével összefüggő változásokat és felkészüljünk azok megfelelő integrációjára a bírósági munkában és más hivatásrendeknél is, ehhez a folyamathoz járulnak hozzá az ehhez hasonló kerekasztal beszélgetések is.
__________________________________________________________
Jelen írás a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium és a NKFIH. 138965. kódszámú kutatási projekt (Kockázatok és lehetőségek a mesterséges intelligencia jogi szabályozásában és gyakorlati alkalmazásában) keretében készült.”

Forrás:
Vélemények a jövő bíróságairól: a digitális talárok világa – Beszámoló a Bírósági munka a virtuális térben: a mesterséges intelligencia alapú technológiák szerepe és jelentősége című workshopról (2023. május 25.); Szentgáli-Tóth Boldizsár, Bor Bettina; jtiblog; TK Jogtudományi Intézet; 2023. augusztus 21.

Justeus: a gráf-alapú jogi kereső

„A HM EI Zrt. kifejlesztett egy Justeus nevű alkalmazást, amely az EU és a magyar jogszabályok és bírói döntések egységes keresését célozza. Jelenleg több mint 1 millió dokumentumot tartalmaz, heti frissítésekkel. Az adatbázis tartalmazza az EU források, az EUR-Lex és a Curia Online által közzétett dokumentumokat, valamint a Magyar Alkotmánybíróság és a Magyarországi Bírói Hivatal nyilvános ítélkezési dokumentumait. A Justeus széles körű keresési lehetőségeket biztosít: a szabad szöveges keresésen kívül 130-féle metaadatot kínál legördülőkben, felhasználva az EU kódrendszereit. A Justeus összegyűjti az adott dokumentum összes hivatkozását más dokumentumokra (bírósági ítéletek, amelyek más jogesetekre és jogszabályokra utalnak, valamint nemzeti bírósági döntéseket, melyek EU-szabályozásra hivatkoznak stb.) táblázatként és irányított gráf-hálózatként is. A dokumentum kiválasztásakor a más dokumentumokra mutató kapcsolatok való valós idejű megjelenítése hálózatként történik. A hálók segítenek a kulcsfontosságú dokumentumok azonosításában, amelyek sok más dokumentumra (jogszabályi és/vagy bírósági) hatnak vagy hivatkoznak rájuk, valamint a dokumentumhalmazok kiválasztásában, amelyek túlnyomórészt egymásra hivatkoznak (hivatkozási hálózatok).”

Forrás:
Justeus: a gráf-alapú jogi kereső; Görög György, Hegedűs András, Weisz Péter; Einnováció; HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.; I. évfolyam, 2. szám; 2023; 38-46. o. (PDF)

A vállalati formában történő önkormányzati közszolgáltatás-nyújtás dinamikája Budapesten 1990–2022 között

„A disszertációmban az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok közszolgáltatás-nyújtásban való használatának gyakorlatával, a közszolgáltatás-nyújtás korporatizációjával (a kormányzat bürokráciájának közvetlen irányítása alá tartozó szervezet/ feladat egy teljesen vagy többségi kormányzati tulajdonú gazdasági társaságba való áthelyezése…) foglalkozom. Ezzel a tudományos szakirodalom által vizsgált, vállalati formában történő közszolgáltatás-nyújtás hatékonyságáról kialakult és folyamatosan alakulóban lévő kép jobb megértéséhez kívánok hozzájárulni.
…
A közszolgáltatás-nyújtás önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok létrehozására irányuló gyakorlatának hazai környezetben való vizsgálata indokolt, mert mint látni fogjuk, az egy nem kiforrott, jellemzően csak pár vezető kutató által és főként nyugat-európai környezetben vizsgált terület…A rendelkezésre álló irodalmak alapján kijelenthető, hogy nem, vagy határozottan kevés figyelem fordul a közép- és kelet-európai régióra, míg a magyar környezet egyedinek is tekinthető, ami a sajátos történelmi előzményekkel hozható összefüggésbe.

A téma kapcsán egyrészt kijelenthető, hogy Magyarországon a rendszerváltás (1989) előtt létező állami (és tanácsi) tulajdonú vállalatok a spontán és az intézményes privatizáció (1988–1989 és 1990-2007) során a rendszerváltás előtti formájukban teljesen megszűntek. Ezen túlmenően (tehát a rendszerváltás és főként a privatizációs időszakon túl) ugyancsak kijelenthető, hogy a mindenkori kormányok más-más módon viszonyultak a privatizáció és államosítás, valamint az decentralizáció kérdéseihez. Sőt, megállapítható az is, hogy a mindenkori kormányok (legyen az központi vagy helyi) rendre más-más módon viszonyultak a korporatizációhoz. Ezek azt sugallják, hogy hazai környezetben a kormányzati szervezetrendszer változásai egyedül politikai okokra vezethetők vissza (mint majd a disszertáció irodalmi áttekintőjében mélyebben bemutatom, a nemzetközi irodalomban pénzügyi, gazdasági-társadalmi és politikai okokkal foglalkoznak).
…
Munkám ambíciója kettős. Egyrészt a magyar eset vizsgálatával elméleti szinten kívánok hozzájárulni a jellemzően nyugat-európai példák alapján kialakult és alakulóban lévő, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok közszolgáltatás-nyújtásban történő alkalmazásának hajtóerőiről szóló kép jobb megértéséhez. Másrészt a nemzetközi tudományos diskurzushoz való elméleti hozzájárulás mellett célom empirikusan is becsatlakozni az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vizsgálatáról szóló (főként hazai) tudományos térbe, az eddig rendelkezésre nem álló, ám a téma feltárásához szükséges adatok felkutatásával.”

Forrás:
A budapesti korporatizációs hullámvasút: A vállalati formában történő önkormányzati közszolgáltatás-nyújtás dinamikájának magyarázatai az 1990–2022 közötti Magyarországon; Kucsera Bence; Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-IX-12 14:00, helye: Budapesti Corvinus Egyetem E épület 2001-es terem
(A doktori értekezés letöltése PDF-ben.)

Költségvetési jog

„A pénzügyi jog egyetemi szintű oktatása hagyományosan három nagy témakört ölel át: az adójogot, a költségvetési jogot, valamint a pénzügyi és befektetési intézményrendszer szabályozásának témakörét. A pénzügyi jog mint önálló diszciplína a jogi egyetemi oktatásban azonban ezekhez képest további témaköröket is érint több-kevesebb részletességgel, mint például az állami vagyonjogot, a társadalombiztosítási bevételek és kiadások pénzügyi szabályozásának rendszerét, valamint az állami támogatási szabályozási rendszerek elemeit.

Az egyetemi szintű oktatásban elsőként arra kell a pénzügyi jog oktatóinak törekedni, hogy eme rendkívül széles és szerteágazó, egymástól sok tekintetben elkülönülő, de mégis legalább ugyanannyi ágon egymáshoz kapcsolódó szabályrendszerbe egy alapos betekintést nyújtson a hallgatóknak.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszékének oktatói immár negyedszázados tapasztalatot gyűjtöttek össze a pénzügyi jog oktatása terén, és 2021-ben elérkezettnek látták az időt, hogy az oktatást e tapasztalatoknak legjobban megfelelő, és egyúttal hallgatóik felkészülését legjobban segítő tankönyvsorozatot indítsanak útjára. Általános tapasztalatuk, hogy a téma terjedelme, összetettsége és részletessége különleges oktatási megközelítést tesz szükségessé. E különleges megközelítés azt jelenti, hogy nem lehetséges és nem is célszerű az egyes résztémakörök minden egyes elemét beemelni a tananyagba. Az oktatás célja sokkal inkább az, hogy a három nagy pénzügyi jogi témakör, az adójog, a költségvetési jog és a pénzügyi és befektetési szabályozás alapvető elemei, fogalmai és belső rendszertani összefüggései kerüljenek a fókuszpontba, és ezáltal a hallgatók megismerjék azon szabályozási struktúrák működését, amelyeknek részleteiben, gyakorlati munkájuk során már ők is kellő biztonsággal el tudnak igazodni.

Jelen tankönyvsorozat célja tehát ezen alapok áttekintése a jogi egyetemi szintű pénzügyi jogi oktatás igényei szerint. Ennek megfelelően a szerzőknek nem célja a szabályozás minden egyes részelemének bemutatása, hanem sokkal inkább egy alapos fogalomtisztázó és átfogó rendszertani elemző módszert követve, a költségvetési jog egyes elemeinek működését és összefüggéseit szeretnék megismertetni a hallgatókkal, olvasókkal.

Az elmúlt két évben már elkészült az adójogot feldolgozó három kötet, amelyek az adójogi alapfogalmakat és az adóeljárás szabályozását, a forgalmi adókat és a vámjogi szabályozás alapjait, valamint a jövedelem- és vagyonadók rendszerét mutatják be.

Az olvasó jelen kötettel a könyvsorozat negyedik, a magyar és az európai uniós költségvetési szabályozást bemutató kötetét tartja a kezében. E kötet három fő részre oszlik. Az első rész a költségvetési jog rendszerét és alapfogalmait részletezi, míg a második a hazai, a harmadik pedig az EU költségvetési szabályozást dolgozza fel.”

Forrás:
Költségvetési jog; Halász Zsolt, Dr. Klicsu László; ISBN 978 963 594 206 0; Wolters Kluwer Hungary és MeRSZ.hu (Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás); 2023

Átalakító hatású innovációs politika Ausztriában, Finnországban és Svédországban

„Mit mondanak a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek az átalakulási és az innovációs politika összekapcsolásáról?

A kormányok egyre inkább kutatási és innovációs (K+I) politikát alkalmaznak a gazdasági és társadalmi változások előmozdítására. Az e politikák és a társadalmi-technikai átalakulások közötti empirikus összefüggést azonban továbbra sem tárták fel. A jelentés a Covid19 utáni Next Generation EU keretében kezdeményezett osztrák, finn és svéd helyreállítási és rezilienciaépítési tervek összehasonlításával vizsgálja ezt a kapcsolatot. A jelentés jelentős eltéréseket állapít meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tartalma, folyamata és átalakító értéke tekintetében ezen országok között. A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tartalma közötti különbségeket, valamint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek által az átalakulás ösztönzésére kínált lehetőség megragadására való képességet és hajlandóságát a meglévő nemzeti szakpolitikai összefüggések és keretek magyarázzák. Meglepő módon a K+I-politika szerepe a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben a vártnál kevésbé fontos, annak ellenére, hogy az irodalomban és a politikai retorikában kiemelt jelentőséggel bír. A jelentés meghatározza továbbá az átalakító hatású innovációs politikára gyakorolt hatásokat, valamint a további kutatás területeit.”

Forrás:
Transformative innovation policy in practice in Austria, Finland and Sweden; Sylvia Schwaag Serger, Bernhard Dachs, Paula Kivimaa, David Lazarevic, Jani Lukkarinen, Lennart Stenberg, Matthias Weber; OECD Science, Technology and Industry Policy Papers; 156 vol; OECD; https://doi.org/10.1787/45d3a149-en; 2023. július 24.

„A sorsunk közös.” Falvak és iskolák

„A neveléstudományi, szakpolitikai és pedagógiai-szakmai viták időről időre felbukkanó témája a (falusi) kisiskola, leginkább fenntarthatósága,előnyei-hátrányai kerülnek fókuszba. Tanulmányunk elsőként azokat a hazai történéseket, oktatáspolitikai irányokat tekinti át, melyek alapvetően befolyásolták az alapfokú intézményhálózat, főként falusi, alacsony tanulólétszámmal működő intézmények helyzetét. Az írás második része egyeset tanulmány, ami két kistelepülés oktatást érintő összefogását mutatja be, ami az ezredforduló előtt indult annak érdekében, hogy mindkét faluban fennmaradjon az általános iskola. Az esettanulmány vizsgálja, hogy az iskolát körülvevő aktuális társadalmi és oktatáspolitikai környezet miként befolyásolta a működést, hangsúlyosan kitérve arra, hogy az új – állami – fenntartói struktúrában hogyan találta meg a helyét, és a településeknek, a helyi közösségeknek és vezetőinek milyen szerepük van a helyi érdekek érvényesítésében.”/blockquote>
Forrás:
„A sorsunk közös.” Falvak és iskolák; Andi Helga; EDUCATIO, 32 (2).; 2023; pp. 257-273. ISSN 1216-3384”

35. szám, 2023. augusztus 28.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom