Tartalomjegyzék

„A következő két évben magasabb prioritást kap a területfejlesztés, amellyel lehetőség lesz a hatékonyabb munkára – a közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Navracsics Tibor leszögezte: az intézkedés egyik legfontosabb alapelve, hogy előtérbe helyezze a térségi együttműködéseket a források hatékony elosztása érdekében.

– Magyarországon minden adottság megvan ahhoz, hogy a következő két évben a területfejlesztési politika legsikeresebb időszaka jöjjön el – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Mohácson.

Navracsics Tibor a megújuló területfejlesztés, illetve az ezt szolgáló térségi együttműködések témái köré szervezett konferencián felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a közigazgatás megújítását követően mostantól – a jogszabályi változásoknak is köszönhetően – a területfejlesztést teszi hatékonyabbá. Kifejtette: az új területfejlesztési politika egyik legfontosabb alapelve, hogy előtérbe helyezze a térségi együttműködéseket a források – kiemelten az Európai Uniótól érkező támogatások – hatékony elosztása érdekében. A tárcavezető jelezte: a magyar politikatörténetben másodszor fordul elő, hogy közigazgatási minisztériuma van az országnak.

Az első tárca idején, 2010 és 2014 között – idézte fel – sikerült kiépíteni egy új területi közigazgatási rendszert kormányablakokkal, új jogrendszerrel. Navracsics Tibor szerint a közigazgatás megújítása után most a területfejlesztés következik, amelynek részeként a kormányzat átalakításával, az új területfejlesztési törvénnyel, új szemléletmódot tükrözve lehetőség lesz a hatékonyabb munkára. A tárcavezető szólt arról is, hogy a térségi szereplők – így például az önkormányzatok – és az államigazgatás, a kormányzat jól kiegészíti egymást, a minisztérium feladata pedig, hogy a szereplőket a hatékony területfejlesztés és a rendelkezésre álló európai uniós források minél jobb felhasználása érdekében illessze össze. A jövőben minden eddiginél nagyobb szükség lesz a felek között párbeszédre a források hatékony elosztásának érdekében, ugyanis az igények mindig nagyobbak, mint a rendelkezésre álló forrás – mondta. Ennek kapcsán aláhúzta: ha a kormányzat egy térséget fejleszt, az nem jelenti azt, hogy egy másikat büntet, hiszen a „legnagyobb jó szándékkal rangsorolja a fejlesztési célokat is”. A területfejlesztés, a kormányzati politika legfontosabb célja, hogy „Magyarország jobb ország legyen, az itt élők jobban érezzék magukat, és gazdagabbak legyenek” – mondta.
…
A Magyar Közgazdasági Társaság és a minisztérium által szervezett egész napos konferencián részt vesz – mások mellett – Mayer Gábor területfejlesztésért, György István területi közigazgatásért és Dukai Miklós önkormányzatokért felelős államtitkár is.”

Forrás:
Nagy tervei vannak Navracsics Tibornak az újjászervezett közigazgatási minisztérium élén; Magyar Nemzet / MTI; 2024. január 16.
Lásd még:
Területpolitika – 2024. Megújuló területfejlesztés: összehangolt szakpolitikák a kiegyensúlyozott térségi fejlődés szolgálatában 2024. január 16. (Program) (PDF)
Megújuló területpolitika – összehangolt térségi együttműködések; Magyar Közgazdasági Társaság; YouTube

Interjú Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökével a tervezett fejlesztésekről

„Interjút adott a Magyar Nemzetnek Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke.
…
* A számlagyárakról: A hatóság a mesterséges intelligencia segítségével viselkedéselemzést végez, számlázási gyakorlatot rajzol fel.
* Az eÁFA rendszeréről: A szisztéma egyelőre önkéntes, és nincs is céldátum arra nézvést, mikortól kell mindenkinek ezt alkalmaznia.
* Egy eljárási újításról: Bevezetnék a számlák visszamutatásának lehetőségét, a cégek gyorsan javíthatnák hibájukat.
* A munkaügyekről: Az adóhivatalban már dolgoznak egy informatikai megoldáson, amely megszüntetné a bevallásokat. A vállalkozások bérszámfejtő rendszereit is bekötnék a NAV-hoz.
* Az úgynevezett hibásan nyitva maradt jogviszonyokról: Meghaladja az egymilliót azoknak az eseteknek a száma, amikor egy, az állásától megvált munkavállalót nem jelentettek ki. Ezeket a jogviszonyokat a NAV most vizsgálja, lezárja.
…
Könnyű manapság számlagyárat működtetni?

– A válaszom az adott ügytől függetlenül egyértelmű: nem. Különösen a korábbi időkhöz képest. Ma már talán kevesen emlékeznek a 90-es évek elejére, az akkori áfarendszerre. Abban az időben megyei bontásban dolgozták fel kézzel a papíron beérkezett bevallásokat. Előfordult, nem is egyszer, hogy az adóhatóság a végére sem ért a papírmunkának addig a napig, amikor az államnak ki kellett fizetnie a visszaigényelt áfát. Akkor össznépi sport volt a számlagyártás. A kétezres évek elején országos rendszerre váltott az adóhivatal, nemsokára elektronizálták a folyamatot, ami megnehezítette a csalásokat. De messze nem iktatta ki azokat. Manapság ehhez képest elektronikus úton egy helyre futnak össze a valós idejű online számlaadatok, az uniós kereskedelem információi és a vámadatok, vagyis az EU-n kívüli területeket érintő ügyletek számai is. Ezekből az információkból a NAV viselkedéselemzést végez, számlázási gyakorlatot rajzol fel, mégpedig az úgynevezett gépi mélytanulás, vagyis lényegében a mesterséges intelligencia segítségével.

– Szóval a gép keresi az adócsalókat.

– Nem kizárólag, a gép mindenre nem képes. Ha számlagyárról beszélünk, két típust különböztethetünk meg. Ha valamely vállalkozás csak ezzel foglalkozik, az online számla rendszerén hamar fennakad: a levonásba helyezett tételeknél ugyanis megkeressük, hogy az áfát befizették-e. Ezek az esetek akár pár hónapon belül kibukhatnak. Más a helyzet akkor, ha egy cég ténylegesen működik, ügymenete valós, de egyfajta mellékesként fiktív számlákat is kiállít. A mesterséges intelligencia szerepe itt értékelődik fel. Rendszerünk ugyanis folyamatosan keres.

– De mit keres?

– Eltérést. Sokszor nincs is konkrét cél vagy kétséget ébresztő körülmény. De a rendszer eltérést tapasztal, jelzi, hogy az adott cég működése, jellemzői valamilyen szempontból különböznek a nagy átlagtól. S ekkor lépnek színre az ellenőrök. Hozzáteszem: mivel az e-áfa elindulásával alapvetően változik meg a vállalkozások és a NAV kapcsolata, új helyzetbe, szerepbe kerülnek revizoraink is.

– Január elején indult el a NAV egyik legújabb fejlesztése: ezentúl az adóhivatal áfabevallást készít minden vállalkozásnak. Nagyon leegyszerűsítve ez volna az e-áfa. Hogyan változtat az új szisztéma a folyamatokon?

– Elöljáróban ki kell emelnem, hogy az e-áfa a jelenlegi formájában nem kötelező, ahhoz önként lehet csatlakozni. Nincs is céldátum arra nézvést, mikortól kell mindenkinek ezt alkalmaznia. Most, ha úgy tetszik, a teszt időszaka zajlik, tehát az adózók és mi is próbálgatjuk a rendszert, amely egyébként hatalmas újítás. Számlák milliárdjainak adatait futtatjuk itt össze, idekerülnek az online számlázás és az online kasszák információi mellett az uniós és a vámadatok, valamint a fordított áfás tételek. Mindezt egy képernyőre gyűjtjük össze, tesszük ki, amit az adózók megnézhetnek webes felületen, de kommunikálhatnak a NAV-val a számviteli rendszereiken keresztül is. S nemcsak megnézhetik, adott pontokon módosíthatnak is, ahogy most még készíthetnek bevallást hagyományos módon is. A döntés tehát az övék.

– Mennyiben változik az ellenőrzés menete?

– Sokban, megszűnik a revizorok adminisztratív feladatainak nagy része. Az adatok egyeztetését a gép végzi majd el, a csalások bizonyos része azonnal kiütközik. Ezzel nyilván meg is szűnik. Az adóellenőrök az adatok közötti molyolás helyett ezután szinte csak a tényleges gazdasági folyamatokat, kapcsolatokat elemzik, ami szintén a visszaélések visszaszorítását segítheti. De ne csak a törvénysértésekről beszéljünk, a rendszer lényege ugyanis az, hogy az adózóknak egyszerűbb legyen a dolguk. S ezt hamarosan külön eljárás is szolgálhatja.

– A gazdasági szereplőknek újabb procedúrával kell megismerkedniük? A múltbéli tapasztalatok alapján ez talán nem mindenkit tölt el örömmel.

– Pedig lenne rá ok. Egyelőre csupán elképzelésről beszélhetünk, de ennek lényege az, hogy ha – nevezzük az egyszerűség kedvéért így – „A” cég szeretne elszámolni egy számlát, de azt a NAV nem látja, úgy megkeressük a számla állítólagos kibocsátóját, „B” céget, és jelezzük neki a helyzetet. Vagyis visszamutatjuk, hogy üzlettársa milyen számlát mutatott be. Az érintettek javíthatnák a hibájukat, vagy ha ezt nem tennék meg, a helyzet gyorsan egyértelmű lenne. Bízunk abban, hogy a terv hamar valósággá válhat, az új eljárástípus nagyot lendíthetne az adómorálon. Ennél nagyobb jelentősége talán csak annak a most zajló fejlesztésnek lenne, amely a foglalkoztatás ügyét helyezné új alapokra.

– Kitaláltak egy hatékony módszert a feketefoglalkoztatás ellen?

– Olyan rendszeren dolgozunk, amelyet – bizton állíthatom – még sehol a világon nem alakítottak ki. Ha a szisztéma zöld lámpát kap, a munkaügyekben ezentúl nem lesz bevallás.

– Ezt hogyan érnék el?

– Úgy, hogy az adóhivatal összekapcsolódna a munkaadók bérszámfejtő rendszereivel, így az ottani adatokról, változásokról a NAV azonnal, valós időben tudomást szerez. Ha például valaki új állást kap, ha fizetés nélküli szabadságra megy, ha kijelentik vagy bármi más történik a munkaviszony alatt, ami hatósági szempontból érdekes, azt a bérszámfejtő rendszer közölné. Az adminisztráció lényegében nulla, a csalás kockázata minimális, miközben a munkavállók védelme a lehető legnagyobb. Ráadásul az állam dolga is könnyebb lenne, ugyanis minden érintett kormányzati, állami szervezet megkapná a NAV-tól az összesített adatokat. A fejlesztés – amelyet kormánybiztosként magam felügyelek – nagyon jól halad. Igyekszünk is, a megoldást az Európai Unió és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, azaz az OECD szakmai fórumai is élénk érdeklődéssel figyelik.

– Akad más feladata is a NAV-nak a munkaügyeknél?

– Igen, és nem is apróságról van szó, le kell zárnunk ugyanis az úgynevezett hibásan nyitva maradt jogviszonyokat. Kicsit érthetőbben fogalmazva arról van szó, hogy megannyi munkavállalót nem jelentettek ki, amikor elhagyták korábbi munkahelyüket. Lehet, hogy az érintettek egy részének azóta sincs állása, de az is megeshet, hogy már a sokadik munkahelyükön vannak. Mindegy is, az biztos, hogy a hivatalos adatok futó, élőnek látszó jogviszonyt mutatnak, holott az a valóságban már esetenként réges rég nem az. Számításaink szerint meghaladja az egymilliót az ilyen jogviszonyok száma. A rendezéshez hozzáfogtunk. Fontos, hogy ebben az esetben a munkavállalót nem érte hátrány, egyszerűen egy hivatalos mozzanat, a kijelentés elmaradt, amit pótolni kell.

– Máskor viszont nagyon is kár éri a dolgozókat, igaz, akkor nem a kijelentés a probléma, hanem az, hogy az érintettet nem jelentették be.

– Ráadásul ilyenkor a kár nem is csekély. A munkavállalótól ugyanis a munkáltató levonja a járulékokat, azt azonban nem fizeti be az államkasszának, így az érintett nem szerez jogot a társadalombiztosítás ellátásaira, elsősorban is nyugdíjra. Az efféle helyzet úgy kerülhető el a legkönnyebben, ha a munkavállalók rendszeresen ellenőrzik helyzetüket. Ezt pedig manapság nagyon egyszerűen el lehet végezni a NAV telefonos applikációjával a NAV-Mobilban, ez legfeljebb egy-két perc. Fejlesztésünk már jó ideje elérhető. Érdemes mindenkinek időről időre rákattintania saját adataira, hiszen az egészségügyi ellátás és a nyugdíj, ilyen értelemben a jövő múlhat rajta. Ha pedig valaki úgy találja, hogy adatai hiányosak, hogy nincs bejelentve, jelezze munkáltatójának. Ha nem jut eredményre, keresse az adóhivatalt!”

Forrás:
Egymillió jogviszonyt vizsgál felül az adóhivatal; Jakubász Tamás; Magyar Nemzet; 2024. január 17.

Közigazgatás, politika, jog

Varga Mihály interjú: egyensúly nélkül a gazdasági növekedés csak látszólagos lehet

„…Magyarország több jogcímen is jogosult uniós forrásokra, ez tény. A kifizetéseket utóbb plusz feltételekhez, úgynevezett mérföldkövekhez kötötték, mi maradéktalanul teljesítettük a többletelvárásokat is. Sokáig mégsem történt semmi. A folyamat az utóbbi hetekben felgyorsult, így január 17-éig 520 milliárd forint megérkezett az eddig visszatartott forrásokból. Most azon dolgozunk, hogy a még blokkolt források kifizetése is megtörténjen. Egy eurócentet sem hagyunk veszni.

Melyek azok a legfontosabb tényezők, amelyek meghatározhatják, hogy mekkora tételek blokkolását és mikor szüntetik meg?

Leginkább most úgy tűnik, hogy a folyamatot szinte minden befolyásolhatja. Elsősorban például a politikai elfogultság, legyen elég csak a baloldali-liberális többségű Európai Parlament eseményeit felidézni. Ezzel együtt a múlt év végére sikerült Brüsszelt néhány fontos kérdésekben meggyőznünk, a kifizetések ezért indulhattak el. Tavaly egyébként mindent egybeszámítva 2200 milliárd forint uniós forrás jött, idén legalább 2 ezer milliárdra számítunk.

Milyen meggyőző érvei voltak a kormánynak?

A legfontosabb szempont az volt, hogy a magyar gazdaság az egyébként jog szerint járó uniós források nélkül is működött. Sőt, többről volt szó egyszerű működésről. A magyar költségvetés az elmúlt négy évben olyan stabilitást mutatott, amelyet kevés országé. Kellő fedezetet teremtettünk a 2020-as járvány elleni védekezéshez, majd a gazdaság újraindításához, aztán a nemzetközi energiaválság kezeléséhez és az államadósság infláció miatt megugró kamatainak kifizetéséhez, mindeközben előfinanszíroztunk megannyi uniós forrásból megvalósuló beruházást, amelyhez a blokkolás miatt nem kaptunk pénzt Brüsszelből.

Az iménti felsorolásból két tényezőről külön is említést kell tennünk. Az egyik az államadósság után fizetendő kamatok ügye. Az elmúlt napokban egyes baloldali fórumok felvetették, hogy a kormány ezzel lényegében a gazdagoknak kedvez, mert a lakossági állampapírok kövér hozamait a jómódúak teszik zsebre, mivel ők vettek állampapírt.

Mivel kilencszázezer ügyfele van az államkincstárnak, így akkor tehát kilencszázezer gazdag ember van az országban. Vagyis a baloldal szerint is legalább minden tizedik magyar gazdag. De érdemes a tényeknél maradni, ezek pedig azt mutatják, hogy mára domináns elemmé vált a magyar családok vagyonában az állampapír. Ennek pedig az lehet a fő oka, hogy az állampapírok kiemelkedő hozamot ígérnek, mégpedig adómentesen és az elképzelhető legerősebb biztosítékkal, az állam garanciájával. Ezek a feltételek láthatóan vonzók is:

2010-ben csupán az államadósság 3 százalékát finanszírozta a magyar lakosság, manapság ez az arány 21 százalék.

Fontos az is, hogy az adósság további több mint ötven százalékát hazai intézményi befektetők – vagyis itteni, bármilyen tulajdonú – bankok, más piaci szereplők tartják a kezükben. A tisztán külföldi résztvevők aránya napjainkra harminc százalék alá szorult.

Ha már a százalékoknál tartunk: tavaly leginkább egyetlen százalékos mutató mozgása foglalkoztatta a hazai közvéleményt, mégpedig az inflációé. Orbán Viktor kormányfő nemrégiben közzétett egy videót, amely nindzsákként ábrázolta a kormány tagjait. A videó önt ugrás közben mutatja. Ugye nem azért kell magasra emelkednie, mert csak így tudja átszökkenni az idei inflációt?

Az ugrás azt jelzi, hogy a nindzsa kész a harcra, vagy éppenséggel azt, hogy már küzdelembe is bocsátkozott. A helyzet úgy áll, hogy valóban, harcba bocsátkoztunk az inflációval, és nem is eredménytelenül. Tavaly januárban 25 százaléknál is magasabb volt a mutató, ami decemberre 5,5 százalékra esett. Vagyis leszorítottuk az inflációt, de folytatnunk kell a munkát. Becsléseink szerint idén 5,2 százalék lehet az éves infláció, ez a szint ugyanakkor még nem nevezhető alacsonynak, ráadásul veszélyeket is hordoz magában. Innen ugyanis akár egy kisebb világpiaci vagy más megingás is kellemetlen magasságba lökheti a magyar inflációt. Ezért kell tovább dolgoznunk.

Milyen eszközökben gondolkodik a kormány, ha lépni kell? Ársapkák, más piaci intézkedések?

Az infláció alakulását a kormány megannyi eszközzel befolyásolhatja. Döntéseinkkel alakíthatjuk a finanszírozás helyzetét, a béreket és adott esetben a piaci folyamatokat is. De a lényeg nem ez. Gazdaságpolitikánknak három szempontot kell szem előtt tartania. Először figyelnünk kell az egyensúlyra például azzal, hogy alacsonyan tartjuk a költségvetés hiányát és tovább csökkentjük az állam adósságát. Másrészt féken kell tartanunk az inflációt, harmadszor pedig olyan gazdasági növekedésre kell törekednünk, amely fenntartható. Ezek a szempontok úgy rendezhetők össze, ha az állam fegyelmezetten gazdálkodik, és fordít a gazdaság élénkítésére, de csak annyit, amennyit – hogy úgy mondjam – a takaró enged. Mentsük meg magunkat a korábbi balliberális kormányok hibájától, óvakodjunk a túlköltekezéstől!

Nem tudom kellően hangsúlyozni: egyensúly nélkül a gazdasági növekedés csak látszólagos lehet.

Ebből következik sok más mellett, hogy csak olyan befektetéseket finanszírozhat az állam, amelyek nagyobb eredménnyel kecsegtetnek, mint a ráfordításuk értéke.

Időzzünk egy kicsit az imént említett szempontok közül a harmadiknál! Hogyan érnék el a fenntartható gazdasági növekedést?

Az összefüggések közül csak egyet emelnék ki, azt, amelyik az inflációhoz is kapcsolódik. Mivel a pénzromlás 5,2 százalék lehet – egyes szakmai vélemények ennél is csekély rátával számolnak –, így számottevő reálbéremelkedés jöhet idén idehaza. Ezzel párhuzamosan a kamatok is mérséklődhetnek, e két tényező pedig a fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom felpörgését vetíti előre.

Nemzetközi becslések az unió élmezőnyébe várják az idei magyar GDP-adatot, s mi is úgy számolunk, hogy kiemelkedő lehet a gazdasági növekedésünk. Szám szerint 3,6 százalék.

A 3,6 százalékos értékre elsősorban talán a nyugdíjasok kapják fel a fejüket: az állam ugyanis akkor fizethet nyugdíjprémiumot, ha a bővülés meghaladja a 3,5 százalékot. Terveznek ezzel a juttatással?

Mint arra sokan emlékezhetnek, a nyugdíjprémium lehetőségét a balliberális kabinetek foglalták törvénybe. Igaz, ők soha nem fizettek ilyet, ellenben a Fidesz–KDNP-kormányok már ötször. Reálisnak tartom, hogy idén novemberben lesz a hatodik ilyen alkalom.

A 13. havi juttatás korábban esedékes és annak nincs feltétele.

Valóban, a 13. havi nyugdíj – teljes havi összegben – február elején, vagyis a következő hetekben érkezik meg a jogosultakhoz. A 2,5 millió érintett együttesen nagyjából 520 milliárd forinthoz jut. Az igaz, hogy a kifizetésnek most nincs feltétele, de korábban volt: vissza kellett állítanunk a 13. havi nyugdíjat, azt ugyanis a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal a kétezres évek végén egy tollvonással elvette. Azóta a nyugdíjak értékét minden évben legalább az infláció mértékével növeltük, de nem csak annyival, ennek köszönhető, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta húsz százalékkal emelkedett. Tavaly, a magas infláció évében 18,6 százalékos növelésről intézkedtünk.
…
De lesz-e szükség arra, hogy az idei költségvetésen utóbb, év közben módosítsanak?

Az első gazdasági adatokat meg kell várnunk, hogy a mostaninál tisztábban lássunk. Az idei számainkat, terveinket tarthatónak véljük, de ha év közben a nemzetközi és hazai helyzet megköveteli, akkor igen, változtatunk.

Bár még csak három hete tart az esztendő, mégis adódik a kérdés: idén is tavasszal fogadják el a jövő évi, vagyis a 2025-ös költségvetést?

Igen, a szokásos módon, az adóváltozásokkal együtt…”

Forrás:
Varga Mihály reméli, hogy Karácsony Gergely idén már hajlandó lesz befizetni a közterheket; Jakubász Tamás; Világgazdaság; 2024. január 20.

Kulcsterületek kerültek egy új államtitkárhoz – megvan a védelempolitika és a haderőfejlesztés gazdája

„Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára, Novák Katalin köztársasági elnök 2023. január 20-ai hatállyal kinevezte Kutnyánszky Zsoltot a Honvédelmi Minisztérium új államtitkárává – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

A jogász végzettségű Kutnyánszky Zsolt korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedési Operatív Programokért felelős helyettes államtitkára, majd a Technológiai és Ipari Minisztérium iparért és munkaerőpiacért felelős államtitkára volt.

Kutnyánszky Zsolt feladata lesz a védelempolitika, a teljes haderőfejlesztési folyamat és a védelmi tárgyú beszerzések irányítása, valamint az ehhez szervesen kapcsolódó védelmi ipar további fejlesztése és erősítése.”

Forrás:
Kinevezték a védelempolitikáért és a haderőfejlesztésért felelős új államtitkárt; Honvédelem; 2024. január 19.
(Kutnyánszky Zsolt az Energiaügyi Minisztérium (EM) európai uniós forrásokból megvalósuló projektjeiért felelős miniszteri biztos volt.)

Egyes vélemények szerint a 140 milliárd forintos kórházi adósság akár 20-30 milliárdra is csökkenthető – jobb szervezéssel

„Két-három éven belül jelentősen csökkenhet a kórházak adóssága egy új szemléletű adósságkezelési rendszer bevezetésével, melyet egy innovatív magyar kórházi eredményértékelési információs rendszer támogat, mondta az Economxnak Ivády Vilmos egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának mesteroktatója.

Tavaly év végén a kórházak adóssága elérte a 130-140 milliárd forintot, az új rendszerrel évente összesen 20-30 milliárd forintra is csökkenthető a kifizetetlen számlák összege. Hozzátette: egy úgynevezett bonus-malus rendszer kialakításán is dolgoznak a kórházak teljesítményének értékelés kapcsán. A probléma kezelésére szakértői javaslatok megfogalmazására is sor került az ágazatvezetés irányába, amelyek úgy tűnik, meghallgatásra találtak.

Már 25 éve nem tudnak a kórházak kikeveredni

A magyar kórházakban az elmúlt 20-25 évben jelent meg a minden évben újratermelődő jelentősebb adósságtömeg, az elmúlt pár évben pedig kiemelkedően magas tartozásokat halmoztak fel a fekvőbeteg-ellátók és a hozzá tartozó háttérintézmények.

Korábban a logika azt volt, hogy az intézmények mindig az államra, a fenntartóra mutogattak, hogy kevés a pénz a betegellátásra. Az állam pedig kórházakat okolta a rossz gazdálkodás miatt, például, hogy fedezetlen kötelezettségeket vállalnak, mondta Ivády Vilmos. Ezt az egymásra mutogatást kell megtörni. Mivel lassan két évtizede, ha akarta a kormány, ha nem, év végén mindig konszolidálta az intézményeket, vagyis a felhalmozódott 50-130 milliárdos éves adósságokat rendre kifizette. Most ebben próbálunk valami változást javasolni, és úgy tűnik, hogy az egészségügyi kormányzat is partner ebben – mondta a közgazdász. Ivády Vilmos szerint szét kell szálazni az adósság okait, és ha ezek megvannak, akkor az okokhoz hozzá kell rendelni a feladatokat és a feladatok gazdáit. Ha ez nem történik meg, akkor rendre újratermelődik az adósság.

A kórházak adósságának vannak külső és belső okai, utóbbi között említette, a menedzsment által elkövetett gazdálkodási hibákat, ezért fontos a kórházak működésének átvilágítása, a jó vezetési gyakorlatok elterjesztése, merthogy ilyenek is vannak. A kórházi gazdálkodásértékelési rendszer adatai szerint a kórházi menedzsmentek teljesítménye széles sávban szóródik.

Nem annyit kapnak, mint amennyibe a beteg ellátása kerül

A külső okok között a legfontosabb a gyógyítás átlagköltségeitől elmaradó finanszírozás. Példaként említette, hogy úgynevezett szakmafedezeti hiányosságok vannak. Ez hétköznapi nyelven azt jelenti, hogy egyes szakmák, mint például a sebészet és a belgyógyászat alulfinanszírozottak, azaz ezen szakmák finanszírozása átlagköltség alatti. Ugyanakkor vannak átlagköltség felett finanszírozott szakmák is, mint a klinikai onkológia, a kardiológia vagy a szemészet. Nem homogén a kép, ezért nem a kórházat mint egészet kell megítélni, hanem a kórházak egyes szakmáinak a működését.

Az alulfinanszírozottság viszi el a kórházi adósság képződés legnagyobb hányadát, de minden kórháznál más és más arányban – sorolta Ivády Vilmos.

Hiába említik sokszor és sok helyen, hogy a kórházi adósságok a jelentős orvosi béremelés miatt szálltak el, ez a felszínes megközelítése a problémának, véli az egészségügyi közgazdász. Az orvosok bérének nagyobb hányada ma már egy külön soron megy a kórházaknak, a kórházak betegellátási teljesítményétől függetlenül. A jobban finanszírozott intézményekben az orvos és szakdolgozó bér kisebbik hányadának a kitermelése a teljesítmény finanszírozásából nem gond, a rosszul finanszírozottakban meg valóban probléma. Emellett arra is figyelni kell, kihasználja-e a kórház a munkaerő kapacitásait, mert a kép itt sem egyforma. Ha utóbbit nem használja ki, akkor kívülről úgy tűnik, mintha a finanszírozással lenne a gond.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) már dolgozik azon, hogy a veszteséges szakmák homogén betegségcsoport (hbcs) számait korrigálja. Példaként említette Ivády Vilmos, hogy jellemzően a sebészeti szakma 20-30 százalékos veszteséggel működik. Ez azt jelenti, hogy ezeknek az ellátásoknak a súlyszámát (ez egy költségigényességet kifejező mutató) meg kell emelni, a finanszírozást is ehhez kell igazítani. De ez kormányzati feladat, ehhez a Pénzügyminisztériumnak költségvetési forrást kell majd rendelni, – amit most is megtesz, csak utólag – ez nem a kórházak dolga – emelte ki Ivády Vilmos.

Üzemméreti gondok

A másik, jelentőségében kisebb külső ok, ami a kórházi adósságot gerjeszti az az üzemméreti hatás. Tehát ha egy kis kórházban hajtanak végre egy beavatkozást, azért ugyanannyit fizet a NEAK, mintha egy nagy kórházban történne. Gazdaságosabban tud működni egy nagy kórház sebészeti osztálya, mint egy kisebbé – sorolta a szakember. A nagy sebészeti osztályok vesztesége „mindössze” 20 százalék, míg a kis sebészetek 50-80 százalékos veszteséggel működtethetők.

A kisebb kórházak fül-orr-gége osztályai, vagy a kisebb intézmények bőrgyógyászati osztályai sem tudnak annyira gazdaságosan működni, mint egy nagy megyei kórházé és a munkaerőt sem tudják a kisebb kórházakba csábítani. Az aktív fekvőbeteg-ellátáson belüli gazdaságossági eltérések mellett számottevő az egyes ellátási formák gazdálkodási eredménye közötti különbség is, aminek fő oka, látszólag, szintén a finanszírozás eltéréseiben keresendő.

Valójában a kórházak alacsony betegellátási tevékenysége is okozhatja ezt a problémát, amire jó példa, hogy az aktív fekvőbeteg-ellátás finanszírozottság tekintetében 9 százalékos mínuszban van, a krónikus fekvőbetegek ellátása pedig 27 százalékos alulfinanszírozottságot mutat.

Ugyanakkor a CT-MR vizsgálatok finanszírozottsága meglepően jó, átlagosan 30 százalékkal haladja meg az amortizáció nélkül számított költségeket. Nem véletlenül került sor, számos kórházban, a CT és MR szolgáltatás kiszervezésére vállalkozások számára.

Infrastrukturális különbségek

Ivády Vilmos szerint az infrastrukturális különbségektől is szenved a hazai fekvőbeteg-ellátás. A betegellátás finanszírozásába nem épül be az, hogy például egy hőtechnikailag jó állapotú épületben kezelik a beteget vagy sem. A kórházak energiaköltsége jelentősen eltér emiatt egymástól. Például Budapesten a Szent János kórház infrastruktúrája ilyen szempontból nagyon rossz, ezért van egy komoly költséghátránya. Az üzemméret vagy az infrastruktúra eléréseinek a költségekre gyakorolt hatását egy normatív finanszírozás nem tudja kezelni, és erre a HBCs díjtételek emelése sem megoldás, a probléma kezeléséhez több lépcsőre van szükség.

Az egyik lépcső, és ez jó hír, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) januártól már 81 intézmény üzemeltetéséért felelős, átvette a kórházak üzemeltetését, és ettől 40-50 milliárd forint adósságcsökkenést remél Ivády Vilmos. De azt kiemelte, ahol idáig viszonylagosan alacsony volt az üzemeltetés költsége, ott az adósságcsökkentő hatás is alacsony lesz.

Mi már annak is örülnénk, ha az adósságkezelési modell egyes elemei már idén megvalósulnának, illetve megvalósításuk lépcsőzetesen elkezdődne – mondta Ivády Vilmos. Már az egy jó kezdet lenne, ha a kórházak irányába közölnék, az elvárt gazdálkodási eredményeket, ami nem feltétlenül nullszaldó, mert hiú ábránd azt elvárni, hogy a kórházak egyszer csak elkezdenek adósság nélkül működni. Azaz el kell fogadni, hogy a kórházak nagyobb része a jelenlegi finanszírozás és más külső okok miatt nem képes a nullszaldó elérésére, még akkor sem, ha felszámolja a látható menedzsment hiányosságokat.

A HR-gondok a betegellátás minőségét rontják

Az orvos- és nővérhiánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy a humánerőforrás gondok nem vezetnek egyébként adóssághoz önmagában. A hiányzó munkaerő költsége nem jelentkezik, a kérdés az, hogy emiatt mennyi bevétel esik ki. A nagyobb baj a betegellátás minőségének, rendelkezésre állásának a romlása. Jelenleg motivációhiány és érdektelenség van az kórházakban – emelte ki Ivády Vilmos.

Elengedhetetlen, hogy valamilyen teljesítményértékelés, ösztönzés kerüljön be a rendszerbe, mert a várólisták, ha minden marad a régiben, akkor nem fognak csökkenni. Ez utóbbi a teljesítményértékelés része kell, hogy legyen. Megengedhetetlen, hogy az állami szektorban a most már magas orvosfizetések egyformán járnak a jól és sokat dolgozóknak illetve a kevésbé jól és keveset dolgozóknak, miközben a betegek kiszorulnak az állami ellátásból a magánellátás irányába.

Ivády Vilmos annak a híve, hogy év közben a kórházak számára folyamatosan kell biztosítani a működéshez szükséges feltételeket és nem az év végi konszolidáció keretében kell rendezni a kifizetetlen számlákat.

Ha sikerül meglépni a veszteséges szakmák finanszírozási korrekcióját és sikerül egy kórházi menedzsment és orvosi érdekeltséget teremteni a jó teljesítményhez, akkor két éven belül eljuthatunk oda, hogy az 150 milliárd forintos kórházi adósság lemenjen akár 20-30 milliárd forintos szintre, ez még a belefér kategória – mondta Ivády Vilmos.

Fontos szempont, hogy a kórházak menedzsmentjének is fel kell nyitni a szemét, változtatni a vezetők látásmódján, monitorozni és értékelni, de segíteni is kell az intézményeket, egy teljesen új szemléletre van szükség – sorolta az egészségügyi közgazdász. Mert az világosan látszik, hogy még a közelmúlt magas inflációja és a covid múlt ellenére is vannak jól menedzselt, jól gazdálkodó kórházaink is és az ő példájukat el kell terjeszteni az ágazat egészében.”

Forrás:
Olyan új dolog jöhet a kórházakban, amitől mindenkinek leesik az álla; Koncsek Rita; Economx; 2024. január 15.

Februártól az új ügyeleti rendszer minden megyére ki fog terjedni

„Nagyon fontos tisztában lenni vele, hogy a 112-es hívószámot kell továbbra is hívni sürgős esetben. Minden másra viszont ott az 1830.

Fontos mérföldkőhöz ért a tavaly februárban bevezetett új alapellátási ügyeleti rendszer.

A közelgő februári évfordulón ugyanis Fejér és Pest vármegye is csatlakozik az új szisztémához, előbbi nyolc, utóbbi 18 telephellyel. Erről Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója beszélt egy csütörtöki sajtóeseményen. Ugyanitt Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki, hogy OMSZ közreműködésével és koordinálásával elindult ügyeleti ellátás jól vizsgázott és a betegbiztonságot előtérbe helyező rendszert sikerült létrehozni.

Fejér és Pest vármegye csatlakozása egyúttal azt is jelenti, hogy Magyarország mind a 19 vármegyéjében immáron az új ügyeleti rendszer fog működni. Ennek eddig 17 vármegye (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Komárom-Esztergom, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Veszprém, Heves, Tolna, Csongrád-Csanád, Zala, Somogy, Bács-Kiskun, Vas, Nógrád) volt a része.

Rétvári Bence jól tervezettnek és jól kalibráltnak nevezte az új alapellátási ügyeleti rendszert. Kiemelte, hogy minden járásban új, a különböző terepviszonyoknak megfelelő ügyeleti autókat állítottak rendszerbe, valamint az ügyeletet adó háziorvosok a korábbinál magasabb, 9 és 11 ezer forintos óradíjat kapnak a mentőszolgálattól. Az elmúlt években egyébként jelentősen emelkedett a mentőszolgálat költségvetése: míg 2010-ben ez 27 milliárd forint volt, addig az idén már 86 milliárd forintból gazdálkodhat a szolgálat.

Az államtitkár ismertetése szerint az új ügyeleti szisztéma bevezetése óta 103 ezer hívás érkezett a központi, 1830-as telefonszámra és 312 ezer beteget láttak el 306 ügyeleti óra alatt. Arról is beszélt, hogy nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek alultervezettséget, zsúfoltságot, hosszú várakozást jósoltak, hiszen átlagosan óránként egy beteg jutott egy ügyeleti órára.

Hogyan működik az új ügyeleti rendszer?

A 1830-as telefonszám a teljes ügyeleti időszakban, hétköznap 16 óra és másnap reggel 8 óra között, hétvégéken és ünnepnapokon pedig egész nap hívható. Fontos tehát látni, hogy az 1830-as hívószám a vármegyei ügyeleti hívószám, amit 16 óra után lehet hívni azoknak, akiknek valamilyen egészségügyi problémája támad. Ugyan ez is a mentőknél csöng ki, de arra tartják fenn, ha valakinek háziorvosi ügyeleti vagy éjszakai ügyeleti egészségügyi problémája van.

Csakhogy akiknek sürgős segítségre van szükségük, azoknak továbbra is az egységes segélyhívót, a 112-t kell hívniuk.

Ez a nap egészében, bármikor tárcsázható. A 112-es rendszernek számos előnye van, amelyeknek köszönhetően hatékonyabban lehet kezelni a beérkező vészhelyzeti, tehát balesetet szenvedett, vérző, nem lélegző, rosszul lévő stb. beteg miatti hívásokat.

Mit mutatnak az új ügyeleti rendszer számai?

Csató Gábor elmondta, hogy 155 telephelyen működtetik az ügyeletet országosan. Az esetek túlnyomó többségében enyhe, könnyen ellátható esetekkel keresték fel az ügyeleteket. Ezzel összefüggésben egy beszédes adatot is közölt: a háziorvosi alapellátásban megjelent 196 ezer beteg közül 325 bizonyult súlyos esetnek. A betegek 90 százaléka telefonon, otthonában vagy az ügyeleti telephelyen ellátható volt, az esetek érintettjeinek mindössze 10 százaléka került kórházba.”

Forrás:
Februártól változás jön az ügyeleti rendszerben: az összes vármegye átáll; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2024. január 18.

Rétvári Bence: jól vizsgázott az új ügyeleti rendszer

„Jól tervezettnek, jól „kalibráltnak” nevezte a tavaly februárban bevezetett új alapellátási ügyeleti rendszert a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Rétvári Bence – csütörtöki sajtótájékoztatóján – azt mondta, az Országos Mentőszolgálat közreműködésével és koordinálásával elindult ügyeleti ellátás jól vizsgázott, a betegbiztonságot előtérbe helyező rendszert sikerült létrehozni.

Ehhez minden járásban új, a különböző terepviszonyoknak megfelelő ügyeleti autókat állítottak rendszerbe, valamint az ügyeletet adó háziorvosok a korábbinál magasabb – 9 és 11 ezer forintos – óradíjat kapnak a mentőszolgálattól – tette hozzá.

Az államtitkár ismertetése szerint az új ügyeleti szisztéma bevezetése óta
* 103 ezer hívás érkezett a központi, 1830-as telefonszámra, és
* 312 ezer beteget láttak el 306 ügyeleti óra alatt.

Rétvári Bence szerint nem igazolódtak be azok a félelmek, amelyek alultervezettséget, zsúfoltságot, hosszú várakozást jósoltak, hiszen átlagosan óránként egy beteg jutott egy ügyeleti órára.

A 1830-as telefonszám a teljes ügyeleti időszakban, hétköznap 16 óra és másnap reggel 8 óra között, hétvégéken és ünnepnapokon pedig egész nap hívható – emlékeztetett Rétvári Bence. Az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedett a mentőszolgálat költségvetése; míg 2010-ben 27 milliárd forint, addig idén 86 milliárd forintból gazdálkodhat a szolgálat.

Csató Gábor, az OMSZ főigazgatójának beszámolója szerint 155 telephelyen működtetik az ügyeletet országosan, és idén február 1-jén Fejér és Pest vármegye is csatlakozik az új alapellátási ügyeleti rendszerhez, előbbi nyolc, utóbbi 18 telephellyel.

Ismertette: az esetek túlnyomó többségében enyhe, könnyen ellátható esetekkel keresték fel az ügyeleteket. A háziorvosi alapellátásban megjelent 196 ezer beteg közül 325 bizonyult súlyos esetnek. A betegek 90 százaléka telefonon, otthonában vagy az ügyeleti telephelyen ellátható volt, az esetek érintettjeinek mindössze 10 százaléka került kórházba – tette hozzá a főigazgató.

A Kormányinfón is szóba került
Kérdésként fogalmazták meg, hogy „sokaknak hosszabb időt kell autózni azért, hogy orvoshoz kerüljenek. Mi a helyzet? Gulyás Gergely válasza szerint: „összességében jobb lett a helyzet”.”

Forrás:
Rétvári Bence: jól vizsgázott az új ügyeleti rendszer; Infostart / MTI; 2024. január 18.

Átalakuló ügyeleti rendszer: a mentőszolgálat szerint sikertörténet, a háziorvosok javítanának rajta

„Az egységesített orvosi ügyeleti rendszer nemcsak ígéret, hanem egy jól működő megoldás – mondta Győrfi Pál, az üzemeltető OMSZ szóvivője. A Magyar Orvosi Kamara szerint háziorvosoknak kell sürgősségi ellátást nyújtaniuk, és a telephelyekből sincs elég, az országos kollegiális vezető háziorvos úgy véli, a tapasztalatok alapján még lehet korrigálni az ellátási pontokon.

„Az új ügyeleti rendszer koncepciója alapvetően a rendelők betegforgalmi adataira épült” – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az InfoRádióban. Az egy éve üzemelő új rendszerben egy ügyeleti órára 1,02 beteg jut, vagyis átlagosan óránként egy beteget kell ellátniuk a háziorvosoknak az ügyelet alatt. Hozzátette, ez is mutatja, hogy alaptalan volt az orvosok félelme, miszerint a változások következtében el fogják árasztani őket a betegek: vannak forgalmasabb és kevésbé forgalmas időszakok, de összességében a betegszám szerinte bírható tempót diktál.

Az OMSZ szóvivője elmondta, a koncepció kialakításánál a betegszám csak egy szempont volt, hiszen ügyelet címén sokan nyújtottak sokféle ellátást. Elmondása szerint sok panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy számos helyen akadozott a betegellátás, sokan nem jutottak el az orvosig, vagy ha igen, akkor se feltétlenül kaptak szakszerű segítséget. A finanszírozás is egyre növekvő gondot okozott az önkormányzatoknak az egészségügyi béremeléseket követően, mivel a települések vezetősége jellemzően alvállalkozóként szerződött cégekkel, amelyek üzemeltették az orvosi ügyeletet, és sokszor nem tudták kigazdálkodni a szolgáltatás árát. Leszögezte, ennek a működési struktúrának a fenntarthatósága megkérdőjelezhető volt.

Mint mondta, az önkormányzatok kifejezetten örültek neki, hogy az orvosi ügyelet terhe lekerült a vállukról, és az OMSZ-nél állami feladat lett. Hangsúlyozta, a szervezet abszolút betegcentrikusan gondolkodott, mindenkit megfelelő ellátásban akartak részesíteni lakóhelytől függetlenül. Mint mondta, a mentőszolgálat azért vállalta szívesen a feladatot, mert nagy tapasztalata van a sürgősségi ellátásban, és a rendszerek összekapcsolása a betegek hasznára válik.

Győrfi Pál példaként hozta fel Pest vármegyét, ahol eddig 50-nél is több ügyeleti pont működött változó színvonalon, most viszont csak 18 telephely van, ott viszont kitűnő ellátásban részesülhetnek az erre rászorulók. Azt is hozzátette, hogy eddig minden településen külön telefonszámot kellett hívni az ügyelethez, most viszont a központi 1830-as központi számon lehet a háziorvosi ügyeletet elérni, ahol szakember fogja mérlegelni, hogy a bejelentőnek milyen ellátásra van szüksége.

Elmondása alapján három lehetőség van:
* vagy tudnak rögtön telefonon segítséget nyújtani a problémára,
* vagy a beteg felkeresi valamelyik ügyeleti telephelyet, ahol elvégzik rajta a szükséges vizsgálatokat, megkapja a szakszerű ellátást,
* vagy pedig, ha tényleg súlyos a gond, akkor az ügyelet száll ki a beteghez, és a helyszínen részesíti ellátásban,

A szóvivő kiemelte, hogy az elmúlt év 310 ezer ellátása után kijelenthető, hogy az egységesített ügyeleti rendszer nemcsak ígéret, hanem egy jól működő megoldás.

Külön kiemelte, hogy a betegek 1-2 ezreléke fordul valóban súlyos problémával az ügyelethez, ők ezt folyamatosan értékelik egy 1-től 7-ig terjedő orvosi skálán, amelyen 4-től felfelé nevezhető egy állapot súlyosnak, és adott esetben azonnal tudnak mentőt, rohamkocsit küldeni, így a beteg mielőbb megfelelő ellátást kaphat.

A gyermekorvosi ügyelet kérdésében Győrfi Pál elmondta, az ügyeleti központok abszolút vegyes ügyeletként működnek, nem kell a gyermekkel külön helyre menni. Ezenkívül három ponton, Cegléden, Vácon és Érden külön gyermekügyeletet is működtetnek, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekeket is el tudta látni bármelyik ügyeleti pont.

Az ügyeleti díjak kapcsán leszögezte: sokan szívesen jöttek át az OMSZ üzemeltette központi rendszerbe, mert itt előnyösebb javadalmazásban részesülnek. Cáfolta a sajtóhírt, miszerint alacsony órabéren kellene dolgozniuk az egészségügyi szakembereknek, 9 és 11 ezer forint közötti óradíjakat állapítottak meg.

Később akár korrigálható is lesz az új telephelyrendszer

„Az ügyeleti rendszer átalakítása mögötti legfőbb indok az volt, hogy homogén szolgáltatást nyújtson az állam a betegeknek, hiszen eddig elég változó volt az orvosi ügyeletek hozzáférhetősége” – mondta az InfoRádióban Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos. Mint mondta, most ugyanazokban az idősávokban érhető el a telephelyeken az egészségügyi ügyelet.

Reményét fejezte ki, hogy az Országos Mentőszolgálattal együttműködve koordináltabban fog működni a jövőben a betegellátás. Megerősítette, hogy a központi telefonszám segítségével könnyebben és hatékonyabban lesz mérlegelhető, hogy az ügyeletet felkeresőknek milyen fokú ellátásra van szüksége.

Az ügyeleti pontok számának csökkentése kapcsán leszögezte, hogy forgalmi adatok alapján született meg a döntés, a korábbi betegszámok figyelembevételével határozták meg az új helyszíneket. Hozzátette, ezek nem kőbe vésett dolgok, Pest vármegyében is lehet majd korrigálni az ellátási pontokon, ha a betegforgalom úgy kívánja meg.

Azaz, magyarázata szerint akár új telephelyeket is létre lehet még a jövőben hozni, vagy meglévőket is át lehet helyezni, ehhez viszont mindenképpen szükséges a tapasztalatok szerzése.

A háziorvosok körében nem osztatlan a lelkesedés

A Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportjának vezetője szerint félő, hogy a Pest vármegyei ügyeleti rendszer átalakításával túlzottan leterheltté válik a budapesti sürgősségi gyermekellátás.

„Mi is csak most szembesültünk vele, hogy Pest vármegyében csak három helyen lesz gyermekorvosi ügyeleti ellátási pont lesz, erről sem az OMSZ, sem az államtitkárság nem adott tájékoztatást” – mondta el az InfoRádióban Keczéry Attila, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi csoportjának vezetője.

Véleménye szerint a gyermekellátásban ez komoly fennakadásokat fog okozni, főleg földrajzi okokból: Pest vármegye nagy, a közepén található Budapest és kettéosztja a Duna. Meglátása szerint nagy távolságokra beteg gyermeket szállítani úgy, hogy adott esetben nincs a családnak gépjárműve, hatalmas gond, és ezáltal a fővárosi sürgősségi gyermekellátó helyek fognak túlterhelődni.

A felnőtt ellátás kapcsán aggályát fejezte ki, miszerint ügyeleti ellátásban ki fognak küldeni háziorvosokat sürgősségi esetekhez is, holott erre nincs képzettségük, és így a beteg nem fogja megkapni azt az ellátást, amiben egy sürgősségi orvos, mentőorvos kellene, hogy részesítse. Megjegyezte, habár van sürgősségi képzés a háziorvosok számára, de úgy érzi, ezzel az állam csak többet szeretne kapni az orvosoktól, mint amennyire azok szakképesítése kiterjed.”

Forrás:
Átalakuló ügyeleti rendszer: a mentőszolgálat szerint sikertörténet, a háziorvosok javítanának rajta; Rozgonyi Ádám; Infostart / InfoRádió; 2024. január 18.

A MOK ragaszkodik a szakmai szabályok betartásához, a betegek biztonságos ellátásához a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti rendszerben is

„A Magyar Orvosi Kamarát olyan, a betegágyak mellett dolgozó orvosok, egészségügyi szakemberek alkotják, akik elkötelezettek a hivatásuk mellett. A MOK kizárólag szakmai szempontok alapján fogalmazza meg véleményét. Ha a gyógyítás feltételeinek romlását észleljük, azt a jövőben is jelezni fogjuk. A társadalom hétköznapi tapasztalatai adják szavaink hitelét.

Az új ügyeleti ellátási rendszer továbbra sem problémamentes, a hibák orvoslására az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és a Kamara részéről egyaránt történtek kezdeményezések, háziorvosi munkacsoportunk segíti ezt a folyamatot.

A kapacitáshiány valós jelenség, ezt igazolja, hogy januártól a háziorvosokat a járás helyett már az egész vármegyében kötelezik ügyeleti ellátásra.

Az elmúlt időszakban az ügyeleti ellátás kapcsán két törvényszéki ítélet született, az egyikről az OMSZ csütörtökön este kiadott szokatlan hangvételű közleménye nem szól. A szegedi ítélet azt mondja ki újra, hogy a háziorvos köteles ügyelni (tekintet nélkül például az életkorára), a debreceni viszont azt, hogy a szerződés nem lehet az OMSZ diktátuma, annak az egyenrangú felek közös megállapodásának kell lennie.

A Kamara a továbbiakban is ehhez tartja magát, és legjobb tudása szerint segíti a lakosság minél jobb egészségügyi ellátásának megszervezését.”

Forrás:
A MOK ragaszkodik a szakmai szabályok betartásához, a betegek biztonságos ellátásához a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti rendszerben is; Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége és Háziorvosi Csoportja; 2024. január 19.

Európai Unió

Mennyire lesz zöld a belga soros elnökség?

„Belgium 2024. január 1-jén ambiciózus zöld átállási mandátummal vette át az EU Tanácsának soros elnöki pozícióját, ugyanakkor 2023 májusában a belga miniszterelnök fokozatosságra intett a különböző új szabályozások alkalmazásában, jobbára szüneteltetést javasolva a területen.

Belgium miniszterelnöke, Alexander De Croo 2023 májusában csatlakozott Emmanuel Macron francia elnök azon kijelentéséhez, miszerint az új európai klímavédelmi szabályozások bevezetését addig kellene szüneteltetni, míg zajlik a már érvényben lévő jogszabályok igazságos végrehajtása. Macron mindezt a „zöld ipar” terv bemutatása kapcsán közölte, hangsúlyozva az újraiparosítás, a munkahelyek védelme, a folyamatosan és dinamikusan változó klímapolitika, valamint a bizonytalan gazdasági helyzet együttes jelenlétét. Amellett, hogy az EU több platformján ellenvetésüket fejezték ki Emmanuel Macron beszédével szemben a tisztségviselők, a mértékletesség eszméjével több nyugat-európai állam politikai vezetése is azonosulni tudott: Németország szintén megkérdőjelezte az európai éghajlatvédelmi törekvéseket, a belga miniszterelnök pedig teljes egyetértését nyilvánította ki a francia elnök nézeteit illetően.

Alexander De Croo az ún. természet-helyreállítási törvény, vagyis a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó jogszabály tekintetében szólalt fel Macron elnökhöz hasonlóan, egyfajta „szabályozási szünet” mellett való állásfoglalással. Érveiben hasonló meglátások kaptak szerepet: az új szabályozások fokozottan terhelik a gazdaság, az ipar „zöld átállását”, amellyel párhuzamosan a kibocsátáscsökkentési célok elérése még távolabbra kerülhet, „elveszítve a zöld átállás társadalmi támogatottságát”. Állítását továbbá erősítette az ún. nemnövekedés elméletének cáfolatával, miszerint a „kevesebb növekedés, kevesebb beruházás, kevesebb fogyasztás, és ebből fakadóan a kevesebb munkahelyteremtés” nem egy működő modell, ezért az Európai Zöld Megállapodás mellett egy Európai Ipari Megállapodás életre hívását szorgalmazta egy májusi konferencián. Ezt támasztja alá egy korábbi, az északi-tengeri államokat tömörítő csúcstalálkozón való kijelentése is, amikor a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetésére szólított fel a megújuló energiába és a hidrogén infrastruktúrába történő beruházás, valamint a nemzeti hálózatok összekapcsolása révén. Koalíciós partnerei kritizálták De Croo májusi álláspontját, amely jól tükrözi az ország bizonyos régiói, az enyhébb mezőgazdasági szabályozásokat támogató Flandria és a témában markánsabb fellépést kívánó Vallónia között fennálló ellentétet is.

A belga miniszterelnök 2023 decemberében, a belga soros elnökségi program bemutatását követően a korábbiakkal hasonló véleményt formált az EU zöld tevékenységeit illetően, vagyis a hangsúlyt szerinte továbbra is az éghajlatváltozás mérséklésére kell helyezni. Ugyanakkor kiemelte, hogy nem kételkedik az Európai Zöld Megállapodás hitelességét illetően, és továbbra is egy megfelelő eszköznek tartja a célok eléréséhez. Ezt támasztja alá a belga uniós elnökségi program is, amelynek harmadik pontja ismerteti a prioritásokat a zöld és igazságos átállás tekintetében.

Belgium elnöksége alatt fog lezáródni a 2019-ben hivatalba lépett, ambiciózus és igazságos zöld átmenetet hirdető Európai Bizottság munkássága, ezért a belga elnökség elsőként az Európai Zöld Megállapodás eddigi céljainak megvalósítását tűzte napirendjére. Ezek között említhető a szén-dioxid-eltávolításra vonatkozó tanúsítási keretről szóló javaslat, a nehéz tehergépjárművek szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálata, a csomagolás és csomagolási hulladék tervezett szabályozása, a levegőminőségi irányelv, továbbá a települési szennyvízkezelési irányelv felülvizsgálata is. Brüsszel emellett folytatja a munkát többek között a hulladékokról szóló keretirányelv felülvizsgálatával az élelmiszerhulladék-csökkentési célkitűzések és a textilipari szabályok tekintetében, valamint az elhasználódott járművekről szóló rendelet folyamatban lévő felülvizsgálatával.

Az európai zöld menetrend kontinuitását szolgálva a belga elnökség prioritásként kezeli az EU éghajlat- és környezetvédelmi politikáinak jövőjéről szóló gondolkodást, mint például a 2040-re vonatkozó klímacélok, kiemelt hangsúlyt fektetve az adaptációs megoldásokra. Emellett pedig egy irányítási és nyomon követési rendszer kidolgozása is cél, ami kifejezetten pozitív célkitűzésként üdvözölhető, hiszen az Európai Unió nem rendelkezik megfelelő képességekkel ezen a területen az Európai Éghajlatsemlegességi Megfigyelőközpont legújabb tanulmánya szerint.

Mindezen célokhoz átfogóan az igazságos és méltányos átmenet alapeszméjével járulnak hozzá, ami a belga miniszterelnök korábbi nyilatkozataira is visszautalhat. Ezenkívül De Croo azon állásfoglalását, miszerint inkább a meglévő szabályozások végrehajtására kell fókuszálni új jogszabályok megalkotása helyett, a soros elnökségi program szintén teljes mértékben visszatükrözi, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ehhez az intézményi ciklusváltás is jelentősen hozzájárul.”

Forrás:
Mennyire lesz zöld a belga soros elnökség?; Tóth Bettina; Öt perc Európa blog; 2024. január 19.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Új funkciók az EgészségAblakban: TB lámpa és közvetlenül hívható háziorvosi rendelő

„Új, TB-lámpa menüponttal bővült az EgészségAblak mobilapplikáció, amelyben a felhasználó tájékoztatást kaphat a társadalombiztosítási azonosító jelének (TAJ) érvényességét és társadalombiztosítási (TB) jogviszonyának állapotáról. Az új menünek köszönhetően az egészségügyi szolgáltatások igénybevételénél már nemcsak a szolgáltatók, hanem a felhasználó is tájékozódhat jogosultságának státuszáról.

A társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ) és a TB jogviszony státuszát a menüpont megnyitásakor szinkronizálja a rendszer, illetve van lehetőség a manuális frissítéskérésre is. Amennyiben a szolgáltatás nem elérhető, úgy az alkalmazás az utolsó lekérdezés időpontjában érvényes státuszt jeleníti meg. Az adatok tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a TAJ kártyát.

A TB-lámpa menüpont csak a felhasználó adatait jeleníti meg, képviseleti jogosultság esetén a meghatalmazó ill. képviselt személy társadalombiztosítási azonosító jelének (TAJ), TB jogviszonyának adatai nem jelennek meg.
…

A TB-lámpán kívül további kényelmi funkcióval is kiegészült az EgészségAblak mobilapplikáció. A Háziorvos menüpontban a választott háziorvos rendelési ideje, címe és telefonszáma mellett már lehetőség van közvetlenül az applikációból hívni a megadott telefonszámot.

Amennyiben eltérést tapasztal az itt megjelenített és a tényleges rendelési idő között, kérjük jelezze azt az érintett fővárosi és vármegyei kormányhivatal területileg illetékes járási/fővárosi kerületi népegészségügyi osztálynál (kormanyhivatalok.hu).

Az EgészségAblak mobilalkalmazásról bővebben ide kattintva olvashat.”

Forrás:
Új funkciók az EgészségAblakban: TB lámpa és közvetlenül hívható háziorvosi rendelő; ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ; 2024. január 16.

Országos Járóbeteg Irányítási Rendszer (JIR), hogy a betegeknek minél kevesebbet kelljen várni az orvosnál

„Rétvári Bence a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban elmondta: a novembertől már országszerte kilencven járóbeteg-szakrendelésen elindult rendszer feladata, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) keretein belül működő Egészségablak új funkciójaként segítse a betegek mielőbbi ellátását. Hozzátette, hogy a JIR segítségével kapnak a betegek a szakrendelésekre időpontot, ami megjelenik az egészségablak mobilalkalmazásban is. Jobban szervezhető a betegek eljutása így az orvoshoz, mert a rendszer azt szeretné elérni, hogy „amikor bent van az orvos a rendelőben, akkor legyen mindig beteg is” – fűzte hozzá az államtitkár. A rendszert folyamatosan bővítik a jövőben, így várhatóan már az idén lehetővé válik az időpontfoglalás az Egészségablak mobilalkalmazáson keresztül – mondta Rétvári Bence.

Hozzátette, a betegek továbbra is tudnak majd időpontot foglalni telefonhívással. A foglalások azonban a jövőben megjelennek egy országos rendszerben, így remélhetőleg kiegyenlítődik a rendelők kihasználtsága – fűzte hozzá a BM államtitkára.”

Forrás:
JIR: a cél, hogy a betegeknek minél kevesebbet kelljen várni az orvosnál; Infostart / MTI; 2024. január 19.

Fontos újdonság az adózásban, a fizetés is emelkedhet ettől

„Már a januári fizetésük is magasabb lehet azoknak, akik a NAV által közzétett adóelőleg-nyilatkozatokat időben kitöltik. Ezek benyújtásával lehet ugyanis a munkavállalóknak rendelkezniük számos kedvezmény érvényesítéséről, így például a családi kedvezmény igénybe vételének módjáról, vagy a 25 éven aluliak, illetve a 30 évnél fiatalabb anyák kedvezményéről is – közölte Izer Norbert.

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal közzétette honlapján a 2024-re vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatok mintáit. Újdonság, hogy idén január 1-től egyes adóalap-csökkentő kedvezmények akár folytatólagosan is igénybe vehetőek. Tehát nem kell minden évben új adóelőleg-nyilatkozatot leadni a munkáltatónak vagy a rendszeres bevételt juttató kifizetőnek – tette hozzá.

Izer Norbert kiemelte: aki jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, személyi kedvezményre, vagy az első házasok kedvezményére, kérheti a kifizetőtől, hogy az adóelőleg-nyilatkozatát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, amíg nem tesz új nyilatkozatot, vagy nem kéri a korábban tett adóelőleg-nyilatkozatának mellőzését.

Akik nem kívánják adóelőleg-nyilatkozatuk folytatólagos figyelembevételét, továbbra is nyilatkozhatnak csak a 2024. adóévre vonatkozóan.

Az államtitkár kifejtette: az első házasok kedvezményénél a folytatólagos adóelőleg-nyilatkozat a jogosult házasságkötését követő hónaptól legfeljebb 24 hónapon keresztül vehető figyelembe. A 25 év alatti fiatalok kedvezményének érvényesítését továbbra sem kell kérni, azt a munkáltató, kifizető automatikusan érvényesíti – a kedvezmény mellőzéséről szóló nyilatkozat hiányában. Ám a 30 év alatti anyák és a családi kedvezmény érvényesítéséhez továbbra is évente kell nyilatkozni, ezekben az esetekben folytatólagos nyilatkozattételre nincs lehetőség.

Az adóelőleg-nyilatkozat benyújtása online a legegyszerűbb a NAV honlapjáról elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA). Az online nyilatkozat egyes sorait a NAV előzetesen feltölti adatokkal, és a néhány perc alatt elkészíthető, véglegesített és beadott nyilatkozatot elektronikusan továbbítja a megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek. Ám azt a jogosultat sem éri hátrány, aki év közben nem érvényesíti a kedvezményeket, hiszen a következő évben esedékes szja-bevallásában egy összegben juthat hozzá a pénzéhez, amennyiben kitölti a jogosultsági, valamint a visszaigényléssel kapcsolatos adatait – hangsúlyozta Izer Norbert.”

Forrás:
Fontos újdonság az adózásban, a fizetés is emelkedhet ettől; Infostart / MTI; 2024. január 19.

Technika, tudomány, MI

Paolo Benanti ferences teológus: A mesterséges intelligencia álljon a közjó szolgálatában

„A vatikáni média interjúja Paolo Benanti atyával, ferences teológussal és filozófussal, az ENSZ Mesterséges Intelligenciával foglalkozó szakértői Bizottságának tagjával az „intelligens gépek” lehetséges fejlődéséről. Benanti atya szerint az egyház jelentősen hozzájárulhat ezeknek a rendkívül hatékony új technológiáknak a humanizálásához, amelyeknek a közjót kell szolgálniuk, és nem lehetnek pusztán a hatalom eszközei.

Mindenki beszél róla, sokan már elkezdték használni, de még mindig kevesen értik, hogy tulajdonképpen mit is jelent és milyen következményei lehetnek az emberi életre. A Mesterséges Intelligenciáról van szó, amely egyre inkább korunk nagy technológiai innovációjává válik. Egyesek számára jobbá teheti mindenki életét, mások számára az emberiség katasztrófájához vezethet. Eközben gazdasági értéke exponenciálisan növekszik, és a kormányok nem kis nehézséggel próbálják szabályozni működését, tekintettel arra a gyorsaságra, amellyel ezek az „intelligens gépek” egyre nagyobb hatásúvá válnak.

A téma egyik legnagyobb szakértője Paolo Benanti atya, teológus és filozófus, a ferences harmadrend tagja. Októberben Antonio Guterres ENSZ-főtitkár felkérte, hogy csatlakozzon az ENSZ Mesterséges Intelligenciával foglalkozó szakértői Bizottságához, amely a közelmúltban ülésezett a New York-i Üvegpalotában. A vatikáni médiának adott interjújában Benanti atya a Mesterséges Intelligencia technológiai aspektusain kívül kitér az etikai szempontokra is, és rámutat arra, hogy az egyház, „az emberélet legjobb ismerője” (Szent VI. Pál pápa „Populorum progressio” k. enciklikája, 13. pont), milyen mértékben járulhat hozzá a Mesterséges Intelligenciáról szóló vitához.

A mesterséges intelligenciáról ma már mindenki beszél. A közbeszédben szinte mantrává vált: „Majd megoldja a Mesterséges Intelligencia” – halljuk gyakran. De vajon tényleg olyan valósággal állunk-e szemben, amely egyesek szerint nagyobb hatással lesz az emberiségre, mint az ipari forradalom?

Valóban, a „forradalom” kifejezésnek van egyfajta leértékelése. Szeretjük azt hinni, hogy sok dolog forradalmi abban az értelemben, hogy mindent megváltoztat. Ebből a szempontból azt mondanám, hogy valódi forradalom helyett inkább az ipari forradalom evolúciója, fejlődése zajlik. Az ipari forradalmat úgy jellemezték, mint egy olyan rendszert, amely bizonyos, ember által végzett feladatokat gépekkel helyettesít. Az ipari forradalom kezdetén az izomerő helyettesítésére törekedtek; ma az ember kognitív képességének, megismerő funkciójának egy részét szeretnénk helyettesíteni. A gép mindezt nagyon jól utánozza; nagyon is képes arra, hogy legyen egy célja, de ez a gép mégis csak egy másolat, egy utánzat, és nincs saját tudata, saját akarata. A forradalom tehát túl erős kifejezés. Ez az automatizálás továbbfejlesztése. Amit azonban rögtön tisztázni kell, az az, hogy társadalmi hatásai „forradalmiak” lehetnek. Ha az első ipari forradalom hatással volt a kékgalléros munkásokra azáltal, hogy a termelési folyamatban kevésbé volt rájuk szükség, akkor a mesterséges intelligencia hatással lehet és lesz a fehérgalléros munkásokra, vagyis azokra a munkakörökre, amelyek a középosztályt érintik, és ha ezt nem a társadalmi igazságosság kritériumai szerint kezeljük, akkor a hatások valóban pusztítóak lehetnek, vagy legalábbis nagyon erősek a demokratikus államok kohéziós képességét illetően.

Egy nagy tudós, Stephen Hawking asztrofizikus néhány évvel ezelőtt azt állította, hogy a Mesterséges Intelligencia sikere az emberiség történelmének legnagyobb eseménye lehet, de ha nem kerüljük el a kockázatokat, akkor véget vethet magának az emberiségnek is. Melyek legyenek tehát a megfelelő lépések egy olyan fejlődéshez, amelynek nem lesznek romboló következményei?

Az egyház szociális tanításának is megfelelő meglátás alapján azt mondanám, hogy különbséget kell tennünk az újítás és a fejlődés között ahhoz, hogy válaszoljunk erre a kérdésre. Az innováció vagy technológiai haladás az a képesség, hogy valamit egyre hatékonyabban és egyre erőteljesebben tudunk csinálni. Gondoljunk egy olyan negatív, de sajnos mindennapos területre, mint a háború. Egy pisztoly, egy géppuska, egy bomba, egy atombomba a háborús újítások néhány fejezetét jelentik. Senki sem gondolja azonban, hogy az atombomba jobb, mint a pisztoly. A fejlődés viszont a technológiai innovációt olyanná alakítja át, ami a társadalmi jót, a közjót is szem előtt tartja.

Minden technológiai újítás etikai kérdéseket vet fel. Ezek a kérdések miért tűnnek sokkal összetettebbeknek a Mesterséges Intelligencia esetében, mint ahogy azt a múltban tapasztaltuk?
Az angolok, amikor ezekről a gépekről beszélnek, olyan kifejezést használnak, amelyet nehéz lefordítani (ebben az esetben) olaszra, talán azért, mert tele van más jelentésekkel. Ezek a gépek rendelkeznek egyfajta ügynöki képességgel, ahol az ügynöki képességet egy sor szóval fordíthatjuk le: a képesség, hogy alkalmazkodjanak a körülményekhez a célok elérése érdekében. De a cél soha nem szentesíti az eszközt! Tehát az a gépezet, amely bizonyos mértékig meg tudja határozni, hogy melyik eszköz a megfelelőbb a célja elérése érdekében, olyan gépezet, amelynek természeténél fogva nagyon széles „etikai védőkorlátokra” van szüksége, pontosan azért, mert a cél nem szentesíti az eszközt.

A Mesterséges Intelligencia feltehet-e saját magának etikai kérdéseket és találhat-e válaszokat, vagy ez az erkölcsi dimenzió mindig is az ember előjoga marad?

Nem. Annak ellenére, amit néhány sci-fi film elhitet velünk, a gép nem rendelkezik öntudattal. Tehát nem áll fenn olyan szubjektivitás, amely megkérdőjelezi önmagát vagy a világot. Ez egy gép, amely feladatokat lát el. Az embertől kapja a feladatokat, mint a kis robot, amelyik képes kitakarítani a lakást, ezért, ha azt mondom neki, hogy „takarítsd ki a lakást”, a gép a megfelelő eszközökkel elindítja a porszívót, esetleg nekimegy a falnak, utána visszajön, ami mondjuk akkor történik, amikor lépcsővel találja szemben magát. Tehát a Mesterséges Intelligencia „új fogantyúja”, vagyis a megfelelő célok kiválasztása csakis emberi kézben lehet és kell, hogy legyen. Ez nem változtat azon a tényen, hogy ha a gépnek anélkül adunk utasításokat, hogy túl sokat gondolkodnánk rajta, és nem teszünk fel magunknak megfelelő kérdéseket, az katasztrofális végkifejletekhez vezethet, még egy tudattal rendelkező gép jelenléte nélkül is.

A napokban lett egy éves a ChatGpt, (csevegő robot) a Mesterséges Intelligencia „legnépszerűbb” eszköze. Egyesek számára alig több, mint egy játék, mások máris sejtetni vélik, hogy milyen változásokat hozhat az életünkbe. Mi erről az Ön véleménye?

Lebilincselő a ChatGpt sikere. Ez idáig minden idők legtöbbet letöltött alkalmazása. Ez volt az az alkalmazás, amely nagy erővel betört digitális mindennapjainkba. Miközben ez egyrészt azt mutatja, hogy a Mesterséges Intelligencia mennyire elbűvöl minket, egyben a félreértések kockázatával is jár, mivel a ChatGpt nem egy ipari termékként született, amelyet valamire fel akartak használni, hanem egyfajta nagy demóként, (bemutatkozó céllal készült felvételként) amelyet ez a cég, az OpenAI megnyitott a nyilvánosság előtt, hogy megmutassa a hathatóságát annak, amelynek kifejlesztésén dolgozott. A ChatGpt egyszerűen a Gpt nevű más termékek kiszélesítése, a „Chat” – csevegés – szó nélkül, amelyek nagy nyelvi modellek, azaz olyan gépek, amelyek hatalmas mennyiségű szöveget dolgoztak fel – megfelelően apró részekre, úgynevezett „paraméterekre” feldarabolva -, és ebből bizonyos mértékig statisztikailag meghatározták, hogy a szavak mennyire illeszkednek egymáshoz. A ChatGpt tehát egy olyan rendszer, amely egy bemeneti mondat alapján egy kimeneti szöveget állít elő. De ezt a szöveget sok ember interakciója finomítja, akik – sajnos, alul fizetve a világ nagyon szegény részein – elkezdtek válaszolni ennek a gépnek, és „megmondták” a gépnek, hogy melyek voltak a legjobb és melyek a legrosszabb válaszok, amelyeket adott. A legtöbb ember sajnos, amikor a ChatGpt megjelent, nem így értette ez(t), vagyis nem egy olyan demónak tekintette, ahol valaki válaszol bármilyen kérdésre, hanem egy igazi keresőmotornak, aki a rendszertől kér információt, vagy megbízik abban, amit az mond.

Milyen problémákat okozhat tehát a ChatGpt eszköz félreértése?

Ez nagy hibákhoz vezet, mert a gép úgy van megcsinálva, hogy a szövegnek az én beviteli kérdésemből kell kijönnie, de ez a szöveg egyáltalán nincs ellenőrizve a tények valóságát illetően. A ChatGpt előállít egy szép szöveget, de nem feltétlenül biztos, hogy a tartalom valódi. Ebben áll a gép minden lehetősége és kockázata. A lehetőség az, hogy végre egy olyan eszközzel rendelkezünk, amely nagyon hatásosan kezeli a nyelvet. A korlát az, hogy nem értjük meg, hogy ez egyfajta nagy demó (bemutatkozó céllal készült felvétel), és nem egy végleges eszköz, és egy gépre hagyatkozunk olyan dolgokban, amelyeknek nincs semmilyen értékük. Soha ne kérdezd meg ezt a gépet, hogyan gyógyítson meg egy betegséget!

Évek óta szó esik a digitális szakadékról, amely elválasztja a technológiailag fejlettebb nemzeteket a fejlődő országoktól. A mesterséges intelligenciával nem áll fenn annak a veszélye, hogy ez a szakadék tovább mélyül, és még inkább lemaradnak azok a népek, amelyek már most is fáradoznak azért, hogy érvényesüljenek az egyre inkább globalizált világban és gazdaságban?

Ez teljes mértékben igaz. A Mesterséges Intelligencia multiplikátorként, szorzóként működhet. Ahol gazdagságot és sok erőforrással rendelkező szövetet talál, ott meg tudja azokat sokszorozni. Ahol valójában nem plusz-, hanem mínuszjelet talál, ott ezt a mínuszjelet még meg is erősítheti, nem utolsósorban azért, mert ezek a rendszerek – bár globálisak – nagyon kevés globális vállalat privilégiumát és tulajdonát képezik. Jelenleg a mesterséges intelligencia területén a nagy innovációkat kilenc globális vállalat végzi, amelyek mindegyike több mint egy billió dollárral rendelkezik. Hogy megértsük ezt a helyzetet: például Nagy-Britannia teljes GDP-je (bruttó hazai terméke) 3,3 billió, tehát elképesztő számokról beszélünk. Röviden, ez nem egy széles körben elterjedt termék, nem olyan, amihez mindenki hozzáférhet. Egyre nagyobb a veszélye annak, hogy egyfajta függőség alakul ki mindössze néhány monopóliumtól. Egy másik elem, amelyet mérlegelnünk kell, az a „rejtett költségei” ezeknek a technológiáknak, amelyek ritkaföldfémeken és más anyagokon alapuló számítógépeken készülnek, amelyeknek nagyon magas a környezeti költségük és nagyon nagy az energiafogyasztásuk. Miközben tehát jó, ha feltesszük magunknak a kérdést, és elgondolkodunk azon, hogy mit jelentenek ezeknek a gépeknek a csodái, nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy van egy sokkal kevésbé látható, de sokkal költségesebb oldaluk is az egyenlőség, a környezeti és energiaköltségek tekintetében, amelyeket figyelembe kell vennünk, hogy ne váljanak olyan költséggé, amelyet a világ legszegényebb nemzeteinek kell kifizetniük.

A kormányok rendeleteket fogadnak el a Mesterséges Intelligenciáról, és az ENSZ is foglalkozik a kérdéssel. Önt az ENSZ főtitkára egy 39 szakértőből álló, Mesterséges Intelligenciával foglalkozó bizottság tagjává nevezte ki. Milyen feladatai vannak ennek a szervezetnek?

Ahogyan a munkaszervezet címe is jelzi, ez az ENSZ főtitkárának tanácsadó bizottsága. Mindenekelőtt azt kérik tőlünk, hogy vegyük számba, mi történik az innovációnak ezzel a formájával, és ezt tegyük nagyon kiegyensúlyozott módon. Először is arra kérnek bennünket, hogy készítsünk egy pillanatképet arról, hogy milyen nagy előnyei lehetnek az emberiség számára ezeknek a technológiáknak. Gondolunk a gyógyítási lehetőségek megnövekedésére, olyan módokra, amelyek révén a jólét új formái jöhetnek létre. De arra is felkértek bennünket, hogy mérjük fel a kockázatokat is, nemcsak az egyenlőtlenségek miatt, amelyek növekedhetnek, hanem azért is, mert különösen a mesterséges intelligencia legújabb formáiban, mint például az imént említett ChatGpt-ben, olyan gépünk van, amely képes a „narrációra”, képes történeteket mesélni, és a történetek segíthetnek a közvélemény alakításában. Ezt a gépet tehát nem éppen pozitív célokra is fel lehet használni, például a társadalmi gyűlölködés növelésére vagy ellenségek kreálására ott, ahol nem is léteznek. Egy olyan gépezet, amely ilyen mértékben képes befolyásolni a közvéleményt, egyértelműen olyan gépezet, amelyre nagyon óvatosan kell odafigyelniük különösen azoknak a szerveknek, amelyek együtt akarnak működni a globális béke vagy az egyenlő fejlődés érdekében. Az ENSZ-bizottság feladata az is, hogy olyan lehetséges keretet kínáljon, amelyen belül nemzetközi megállapodásokra lehet törekedni olyan értékek platformjaira alapozva, amelyek segíthetnek ennek az eszköznek abban, hogy a fejlődés egy formája, és ne csupán kevesek meggazdagodásának egy formája legyen.

Az egyház nem vonja ki magát a mesterséges intelligencia vitájából. Ezt az Ön személyes elkötelezettsége is bizonyítja. A Szentszék továbbá több területen is dolgozik ezzel kapcsolatban. Ferenc pápának a következő béke világnapjára és a társadalmi kommunikáció napjára szóló üzeneteinek témája pontosan a Mesterséges Intelligencia lesz. Mi lehet ezen a téren az egyház legfontosabb hozzájárulása?

Az egyház az „emberiség szakértőjeként” (az emberélet legjobb ismerőjeként) értelmezi magát. Egy olyan intézmény, amely, mint ilyen, mindenütt jelen van. Az egyház, első termékeny talajként összegyűjti és felkínálja az egész világnak elmélkedésre mindazt, ami a mai ember élete, annak nagy törekvéseivel, álmaival, de gyarlóságaival és félelmeivel együtt. 2020 óta a Mesterséges Intelligencia témája sokféleképpen foglalkoztatja és érinti a Szentszéket is. Nyilvánvaló, hogy mint minden nagy témának, ennek is érlelődnie kell az emberiség e gazdagságának találkozásában, amely alulról jön, a lelkipásztori jelenlétből és az evangéliumhoz és a teológiai elmélkedéshez is kapcsolódó reflexiós képességből származik. Ez a nagy figyelem egy olyan időszakban történik, amikor a Szentatya nagy hangsúlyt kívánt fektetni bizonyos globális témákra, mint például a közös otthonról való gondoskodás és a testvériség. A közös otthonról való gondoskodás és a testvériség lehet a két nagyszerű szempont, ahol az egyház egyedi, eredeti és pozitív módon járul hozzá ehhez a vitához. Nem csak politikai, nem csak ipari, gazdasági hozzájárulásra van szükség. Ez a humanizmusnak a hozzájárulása, egy olyan emberiségé, amely egy olyan környezetben, egy olyan otthonban él, amely a bolygónk, és amely rájön, hogy testvérként él, hozzájárul a Mesterséges Intelligencia „humanizációjához”, vagyis ahhoz, hogy a haladást hiteles emberi fejlődéssé alakítsa át, amire ma oly nagy szükségünk van.”

Forrás:
Paolo Benanti ferences teológus: A mesterséges intelligencia álljon a közjó szolgálatában; Vertse Márta; Vatican News; 2023. december 19.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elindult a Tőzsdemúzeum gazdaságtörténeti portál

„A bank és tőzsdei szoftverfejlesztéssel foglalkozó Ramasoft Adatszolgáltató és Informatikai Zrt. elindította a saját fejlesztésében elkészült Tőzsdemúzeum gazdaságtörténeti portált – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatón a cég alapító-tulajdonosa Radnai Márton.

A virtuális múzeum elindulását egy fontos gazdaságtörténeti esemény évfordulójára időzítették: 1864. január 18-án kezdte meg működését a Pesti Áru- és Értéktőzsde. A portált azért hozták létre, hogy elősegítsék a további pénzügyi és gazdaságtörténeti kutatásokat, egyben tisztelegjenek a hazai gazdaságtörténet meghatározó intézménye előtt – mondta Radnai Márton.

Kérdésre válaszolva elmondta: a projekt 2016-ban indult, több mint 50 munkatárs részvételével és a több tízmillió forintos fejlesztést saját forrásból fedezték. A projekt első fázisában (2016-2018) az árfolyamok és az osztalékadatok felkutatása és adatbázisba rendezése történt, a tőzsdei napi árfolyamadatokat manuálisan rögzítették. Az adatok elsődleges forrása a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Árjegyző Lapja volt, a 20 évfolyamnyi lapot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bocsátotta a cég rendelkezésére, amelyeket az Arcanum Adatbázis Kft. a Ramasoft közreműködésével digitalizált.

A 2019 és 2020 közötti időszakban kerültek fel a portálra az adatbázisok, valamint elkészültek a részvények hosszú távú hozamával kapcsolatos pénzügyi kutatások. Az utolsó, harmadik fázisban pedig a legjelentősebb 100 tőzsdei vállalat történetének, illetve az alapítók és a meghatározó vezetők életrajzait rögzítették.

A Tőzsdemúzeum a dualizmus és a két világháború közötti időszak legjelentősebb tőzsdei vállalatainak történeti háttere mellett a cégek tőkepiaci teljesítményét is vizsgálja. Ebből kiderül, hogy a magyar részvények 1864 és 1913 közötti időszakban a vezető tőzsdékhez képest is magasabb, évente átlagosan 8,41 százalékos hozamot biztosítottak, míg a New York-i tőzsdén évi 6,03 százalék, a londoni tőzsdén pedig 7,01 százalékos hozamot lehetett elérni – mondta Radnai Márton.

Pelles Márton közgazdász, a projekt kutatásvezetője kiemelte, hogy a 1864 és 1948 közötti időszakban négyféle pénznemben folyt a kereskedés, ami megnehezítette az összehasonlítást. A korszak 100 vezető cége történetének és a cégvezetők életrajzának feldolgozása még tart, előbbi mintegy kétharmadával már végeztek – mondta.

Az 1948 utáni, portálon szereplő tőzsdei cégek nagy részét államosították, azonban számos egykori vállalat valamilyen formában tovább működik és kapcsolódik a régi elődökhöz – tette hozzá. Példaként említette a 1911 és 1927 között tőzsdén jegyezett Bárdi József Autómobil Részvénytársaságot. Az alapító Bárdi József utódai a tulajdonosai a ma is működő Bárdi Autó Zrt.-nek. Szintén tőzsdén forogtak 1895 és 1947 között a Corinthia Hotel elődjének, a Royal Nagyszálloda Részvénytársaság részvényei és a mai napig működik az 1899 és 1944 között jegyzett Fegyver és Gépgyár Rt., közismert nevén a FÉG, amely már nem fegyvert, hanem kazánokat állít elő.”

Forrás:
Elindult a Tőzsdemúzeum gazdaságtörténeti portál; Prím Online; 2024. január 20.
Budapesti Áru- és Értéktőzsde virtuális múzeuma

Fenntartható fejlődés

Zöldenergia: új korszakba lép Magyarország

„Új időszámítás kezdődik idén a zöldenergia-tárolói fejlesztésekben – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Az EM azt írta: a magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a lakásokban, a gépkocsikban és az ipartelepeken is élen járjon a zöldenergia tárolásában.

A hét elején megnyílt pályázatok 137 milliárd forinttal támogatják a családok és vállalkozások tárolói fejlesztéseit. Egy korábbi kiírásban további 33 milliárd forint hasznosul hálózati integrált energiatárolói beruházásokban – tudatták.

Tájékoztatásuk szerint az átviteli rendszerirányító Mavir és az elosztók projektjeiben már a beszerzések folynak, idén több helyszínen megkezdődhet a kivitelezés.

A naperőművi és napelemes rendszerek összes teljesítményének bővülése 2022 után idén is rekordot döntött: az éves gyarapodás tavalyelőtt haladta meg először az 1 gigawattot, tavaly pedig több mint 1600 megawatt új kapacitás létesült, így az eredetileg meghatározott célszámnak akár a kétszerese, 12 gigawatt, is rendelkezésre állhat 2030-ra – írták.

Kitértek arra: az időjárásfüggő megújulók gyors elterjedése komoly kihívások elé állítja a hálózatüzemeltetőket és a rendszerirányítót. A Mavir a tavalyelőtti kevesebb mint háromszázhoz képest tavaly több mint ezer negyedórában tapasztalt 400 megawattot meghaladó kiegyenlítetlenséget. Jelentősen megszaporodtak a nulla- vagy negatíváras órák is a hazai áramtőzsdén: 2023-ban 96 volt belőlük, több, mint a megelőző tíz évben összesen. A megújuló kapacitások ugrásszerű növekedése mellett zöldenergia-tárolói beruházásokkal őrizhető meg az ellátás biztonsága.

Kiemelték, hogy a villamosenergia-hálózat terhelhetőségét javító, rugalmasságát növelő fejlesztések új korszakába lép Magyarország 2024-ben.

A zöldenergia hasznosítását élénkítő intézkedések közül a hálózati integrált energiatárolást ösztönző programban már tavaly megszülettek a támogatói döntések. A 33 milliárd forintos állami hozzájárulásnak köszönhetően 13 helyszínen összesen 38 megawatt összteljesítményű és 100 megawattóra összkapacitású tárolót telepítenek. A folyamatban lévő beszerzések alapján akár már 2024 második felében megindulhatnak a kivitelezési munkálatok, a fejlesztések a tervezett ütemezés szerint 2025 nyárra mindenhol befejeződnek. A legnagyobb projektben az átviteli rendszerirányító 20 megawattos (60 megawattórás) tárolót létesít Szolnoknál 15 milliárd forint támogatással – ismertették.

A közlemény szerint a Napenergia Plusz Program a családokat segíti a napelemet és tárolót tartalmazó modern rendszerek létesítésében. A gazdasági társaságok hétfőtől jelentkezhetnek a vállalati fejlesztéseket ösztönző, 62 milliárd forintos keretösszegű felhívásra a palyazat.gov.hu oldalon elérhető online felületen. A céges program vissza nem térítendő támogatást és bevételkompenzációt kínál ipari energiatárolók létesítéséhez és legalább tízéves üzemeltetéséhez. A vállalkozók saját célra is használhatják az új eszközöket, de előre kell sorolniuk a rendszerirányító igényeinek kiszolgálását. A támogatott létesítmények legkésőbb 2026 április végéig kiépülnek.

Az új zöldenergia-tárolókkal több mint hússzorosára nő a jelenleg mintegy 20 megawattos hazai kapacitás – hangsúlyozták.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a vállalatok fejlesztéseit a pályázati forráson túl a támogatással kombinálható rendszerhasználati és csatlakozási díjkedvezmények is megkönnyítik.

A zöldenergia-termelés és -tárolás folyamatos térnyerése hozzájárul Magyarország energiaszuverenitásának megerősítéséhez, a gazdasági növekedés helyreállításához – emelték ki, hozzátéve, a tiszta forrásból előállított energia helyi felhasználása csökkenti a villamosenergia-hálózat terhelését, üzemeltetési és szabályozási költségeit, mérsékli a külső kitettséget.

Az akkumulátoros zöldenergia-tárolás mellett a szakminisztérium vizsgálja a hidrogén fokozott hasznosításának és legalább egy szivattyús-tározós erőmű létesítésének lehetőségeit is – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.”

Forrás:
Zöldenergia: új korszakba lép Magyarország; Infostart / MTI; 2024. január 21.

A digitalizálódó magyar energiapiac részeként 4,7 millió okosmérő lesz a hálózat része 2030-ban

„Az évtized végére több mint százezer hazai háztartásban lehet napelemes akkumulátor, az elektromos autók pedig energiatárolóvá léphetnek elő – hangzott el azon a konferencián, amelyet a Huawei által az energiatárolásról és a hozzá kapcsolódó energetikai kihívásokról összeállított fehér könyv bemutatása alkalmából szerveztek.

Az új, digitalizált energiatárolási technológiákkal a magyar kisfogyasztók akár 70 százalékra tudják növelni a saját energiafogyasztásuk arányát a következő évtizedben – vetíti előre Huawei Technologies fehér könyve, amely a magyarországi energiapiac kihívásait és lehetőségeit vizsgálja.

Elstartolt az akkumulátorpályázat is

A kiadvány a PwC Magyarország megbízásából készült, és az Átalakuló energiapiac 2023–2030 között című konferencián mutatták be. A fehér könyv szerint a következő évtizedben kritikus szerep hárul az energiaszektorra a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében. Ez azért is sürgető, mert jelenleg az 5,2 millió hazai kisfogyasztó fele földgázt használ, ez jóval magasabb arány az uniósnál.

„A villamos energia tárolásnak lesz a legfontosabb szerepe abban, hogy tovább tudjuk növelni a napelemes kapacitást, illetve erősítsük a villamosenergia-hálózatot. Ehhez szoros együttműködésre lesz szükség az állami szféra, a szabályozási oldal és a piaci szereplők között. Sok olyan technológia megoldást láttunk a Huaweitől, amelyekkel a kitűzött célokhoz hozzá tud járulni” – mondta a bemutatón Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a rendezvényről készített közlemény szerint.

A jövőben – közölte – nemzetgazdasági, vállalati és a háztartási szinten is versenyképességi kérdés lesz, hogy mennyi energiát tudunk saját magunknak előállítani és tárolni.

Mint rámutatott, egyelőre az ipari méretű villamosenergia-tárolás gyerekcipőben jár Magyarországon, még csak mintegy 20-30 megawattnyi kapacitás van a hálózathoz csatlakoztatva. Ezt a hétfőn megnyílt 62 milliárd forintos támogatással a hússzorosára szeretnék emelni azért, hogy jelentősen nőjön a rendelkezésre álló kiegyenlítő energia mennyisége.

A nagyfogyasztók is besegíthetnek a Mavirnak

Iparági becslés szerint 2030-ig mintegy 400 milliárd euró beruházás szükséges az elosztóhálózat-üzemeltetők részéről, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is. A változások komoly kihívást jelentenek a magyar villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára is. Az egyik legfontosabb feladat a megújulók rendszerintegrációja és a hálózati rugalmasság megteremtése. Ebben meghatározó lesz az akkumulátoros energiatárolás, illetve a fogyasztói rugalmasság. A kapacitások a következő években várhatóan jelentősen bővülni fognak, többek között a kormányzati tárolótámogatási pályázatoknak köszönhetően, amelyek a hálózati és kereskedelmi célú energiatárolókra egyaránt vonatkoznak. Előbbi esetében a Mavir és az elosztótársaságok 110 megawatt/246 megawattóra tároló kiépítését vállalták 2022 és 2025 között. A Mavir emellett lehetővé teszi, hogy a nagyfogyasztók is felkínálhassák rugalmassági képességeiket.

Ennél azonban nagyobb rugalmasságra lesz szüksége a hazai villamosenergia-rendszernek, mert a nem időjárásfüggő erőművek nem tudják kielégíteni az időjárásfüggő termelők okozta kiegyenlítetlenség felfutását.

A Mavir ezért beengedi a fogyasztókat a rendszerszintű szabályozási piacára.

Az új piaci szereplők megjelenése is segítheti az energiaszektor átalakulását: ezek az aggregátorok, amelyek összegyűjtik a szereplők kisebb szabályozási képességeit, és azt aggregálva értékesítik a hálózati engedélyeseknek. Ide kell sorolni az energiaközösségeket is, amelyek a saját költségükre, kockázatukra és energiaigényeik fedezetére energiatermelő, tároló egységeket hozzanak létre.

A kormány 2026 közepéig több százmilliárd forintot szán új hálózati elemek létesítésére és a meglévők bővítésére. A hálózat digitalizációja is központba kerül, mérési központ fejlesztése, elosztói szabályozási képességhez kapcsolódó IT-rendszerek és digitális hálózatmenedzsment bevezetése szerepel a tervekben. 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt szerelhetnek fel.

„A Huawei fejlett szoftveres és hardveres megoldásokkal is segíti az erőművek tulajdonosait és a hálózatüzemeltetőket rugalmassági képességeik fejlesztésében. A vállalat virtuális erőművi generátora egy olyan, az energiatárolóval rendelkező naperőművekhez kapcsolódó megoldás, amely a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel az energiatárolós rendszereket” – mondta Xu Xiaobo, a Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatok igazgatója.

Egyelőre drága

Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig majdnem 13 gigawattórát érhet el. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális. Terjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön (például a most induló Napenergia Plusz Programhoz hasonló támogatásokon) múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma, de a PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás (lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka) is lehet hazánkban.

Ennek köszönhetően a saját termelés aránya is nő: az Eurobat [európai akkumulátorgyártók szövetsége] becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva – méretezéstől függően – átlagosan 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását.

Nőhetne a lakosság mozgástere is

További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelemrendszer megtérülése gyorsabbá válna. Az európai uniós szinten elterjedt úgynevezett prosumer üzleti modellben a háztartások aktív felhasználóként hozzájárulnak a szolgáltatók energiatermeléséhez, így az egyéni fogyasztáson túl mások számára is értéket tudnak teremteni, amelyért ellenértéket kaphatnak. Az üzleti potenciál ebben az esetben hatalmas: egy 2019-es számítás szerint 680 terawattóra villamos energiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak a jelenlegi épületállományt figyelembe véve.

Az elektromos autók lehetnek a jövő energiatárolói

További lehetőséget jelentenek a jövőben az elektromos autók, amelyek hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz. Ehhez olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba (vehicle-to-grid, vehicle-to-home). Hazánkban a napelemekkel termelt áram mennyisége (1310 megawatt, átlagosan 40 kilowattóra akkumulátorkapacitással) nagyjából megegyezik az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitásával (mintegy 1300 megawatt), így teoretikusan szinte a teljes háztartási méretű napelemes termelést el tudná tárolni az elektromos autó-állomány. Egyelőre azonban kevés járműtípus rendelkezik ezzel a technológiával, illetve a villamos energia szabályozási környezete sem áll készen a megoldás integrálására.

Okoseszközökkel akár 15 százalékot takaríthatnak meg a háztartások

A zöldátállás másik kulcsa a digitalizáció. A kisfogyasztók szintjén az okosmérők és a különböző IoT-eszközök jelentősen hozzájárulhatnak a fogyasztás optimalizálásához, és akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartásoknak. Ezek az eszközök monitorozzák a fogyasztási mintázatokat, amelyek alapján képesek testre szabott javaslatokat is adni a változtatásokra: például lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést. Becslések szerint jelenleg 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet az országban, amely akár 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, ha a magyar piac követi a nyugat-európai trendeket.

Az energiaellátásnak vállalati stratégiai szintre kell emelkednie

A nagy energiafogyasztó vállalatoknak napjaink piaci környezetében energetikai trilemma mentén kell optimalizálniuk energiaszükségleteiket; figyelembe kell venniük az energia megfizethetőségét, az ellátásbiztonságot és a fenntarthatóságot is. A napelemes rendszerek, az energiatárolók és a digitalizációs megoldások a vállalkozások esetében is nagyban segíthetik az hatékonyabb energiamenedzsmentet. Okosmérők és almérők használatával a vállalatok pontosan nyomon követhetik és testre szabhatják energiafelhasználásukat. A fogyasztás jobb, mélyebb, részletesebb ismerete segíti az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítását. Emellett az energetikai fókuszú digitalizáció és az ennek részét képező, fejlett adatgyűjtési, akár valós idejű adatelemzési és beavatkozási képességek a bonyolultabb kereskedelmi stratégiák követését is lehetővé teszik.

Segítségükkel a fogyasztás a napi energiaárakhoz vagy a saját naperőmű termeléséhez igazítható, vagy optimalizálhatók a lekötött hálózati kapacitások a fogyasztási csúcsok „levágásával”.

Bár az akkumulátorok telepítése még viszonylag magas költségtétel, tudatos energiamenedzsmenttel, megfelelő méretezéssel és különösen állami ösztönzők segítségével megtérülő beruházás lehet. Az energiatároló képesség javítása hálózati szemszögből is előnyös. A megújuló erőmű mellé telepített energiatárolóval, hálózati csatlakozási díjkedvezmény érvényesíthető, illetve arbitrázsügyletek kötésére is lehetőséget teremt. Nagy jelentősége van az energia tárolásának a csúcskiegyenlítés során is. Ehhez hasonlóan az energiafogyasztás menetrendezésében is megjelenhet az energiatárolás. A fogyasztó saját maga által meghatározott menetrendtől való eltérés esetén alapvetően a szolgáltatónak és/vagy a rendszerirányítónak kell gyorsan biztosítania a különbözetet, amely magas költséggel jár. Megfelelő energiatároló berendezésekkel a menetrendi eltérés lecsökkenthető vagy megszüntethető, így ez a jelentős költségelem is – részben vagy egészben – megspórolható.

Az akkumulátoros energiatárolóknak rendszerszintű szolgáltatások piacán – a rendszeregyensúly fenntartásában – is fontos szerepük van, és az ipari nagyfogyasztók saját felhasználásra telepített eszközei sincsenek ezekről kizárva. A tárolók rendelkezésre bocsátásáért cserébe a vállalatok bevételre számíthatnak, hozzájárulva a tárolói beruházás megtérülésének javításához.”

Forrás:
Ötmillió okosmérő lehet Magyarországon 2030-ra; Világgazdaság; 2024. január 16.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az Európai Unió nyílt stratégiai autonómiájának értékelése

„A jelentés célja, hogy segítse az EU nyílt stratégiai autonómiájának (open strategic autonomy (OSA) megvalósítását, adatokat szolgáltasson ahhoz, az innováció és termelés területén a stratégiai autonómiát növelő lépések megtételéhez és nyomon követéséhez. A jelentés operacionalizálja a koncepciót, és empirikusan elemzi a jelenlegi helyzetet. Megállapítja, hogy az EU digitális szektorának nyilvánvaló sebezhetőségei vannak, amelyek rontják a nyílt stratégiai autonómia elérését. Különösen így van ez az MI_rendszerek és nagy adattömegek (big data) esetében. Az innováció más területein is vannak sebezhető pontok, de ezek kevésbé nyilvánvalóan veszélyeztetik Európa biztonságos működését, legalábbis a felszínen. A puszta gazdasági függőségek mellett a változó geopolitikai környezet is növelte az innovációval kapcsolatos nemzetközi együttműködésből eredő potenciális sebezhetőségeket. Ennek megfelelően fokozott figyelmet kell fordítani azokra a rejtett kockázatokra, amelyek a jövőben nem nyilvánvaló vagy közvetett innovációs és termelési függőségi kapcsolatokat eredményezhetnek. Ebben a tekintetben az USA szerepe különösen kritikus, mivel az amerikai technológiák és cégek jelentős szerepet játszanak az európai innovációs folyamatokban.”

Forrás:
Assessing open strategic autonomy. A two-dimensional index to quantify EU-27 autonomy in industrial ecosystems and strategic technologies; H. Knoll; Joint Research Centre (European Commission); DOI: 10.2760/767279; 2024. január 4.

Szakértő: az űrbányászat jogi helyzete rendezetlen, még súlyos problémák jönnek

„Bár még korainak tűnhet a felvetés, egyelőre jogilag nem tisztázott, hogy lehet-e bányászni egy másik bolygón, és hogy a kibányászott anyag kinek a tulajdona – derült ki a Ludovica Podcast legutóbbi adásából.

Az égitesteket, például a Holdat sem lehet kisajátítani, sem használat, sem foglalás útján, sem egyéb más módon. Abban nemzetközi konszenzus van, hogy nem lehet felparcellázni a Holdat még virtuálisan sem – mondta Bartóki-Gönczy Balázs tudományos dékánhelyettes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűrjog és Politika Kutatóműhely vezetője a Ludovika Podcast adásában, hozzátéve, az ezzel foglalkozó cégek azt mondják, hogy ők nem nemzetek, hanem gazdasági társaságok.

Létezik-e tulajdonjog anélkül, hogy az állam elismerné azt? – tette fel a kérdést a szakértő, hiszen, mint mondta, egy állam sem ismerheti el, hiszen a nemzetközi egyezmények kötik, még akkor is, ha nem részese a világűrszerződésnek, ugyanis ez már a nemzetközi szokásjog része. A dékánhelyettes közölte, a kérdés az, hogy a Hold mélyének ásványkincseire kiterjed-e mindez.

Hiszen, mint mondta, úgy tekintünk rá, mint a halakra a nyílt tengeren, ami szintén mindenki területe, mégis lehet halászni bizonyos szabályok betartásával, és ez nem minősül az adott terület kisajátításának. Vagy tekinthetjük úgy is, hogy az ásványkincsek a Hol integráns részei, és az innen kitermelt erőforrás nem használható.

Az eddig a Földre hozott kőzetminták leginkább kutatási célúak – jegyezte meg a szakértő. A következő kérdés az lesz, mint mondta, hogy amikor ezeket kereskedelmi céllal aknázzák ki, vagy az ottani expedíciók fenntarthatósága érdekében helyben használják fel, mi lesz a jogi sorsuk. Az amerikaiak szerint ez szabad használat és nem kisajátítás, ezzel szemben a kínaiak és az oroszok szerint az utóbbi. „A világűrszerződés erről hallgat, több értelmezése is van”– magyarázta.

Hozzátette, az amerikaiak nem véletlenül igyekeznek az Artemis-megállapodás keretében szövetségeseket találni, ahol deklaráltan ők egy jogértelmezését adják a világűrszerződés második cikkének. Viszont az 1979-es Hold-egyezmény kimondja, hogy mindaddig nem termelhetnek ki erőforrásokat, amíg egy nemzetközi jogi rezsim nem garantálja a fejlődő államok jogát arra, hogy ebből részesüljenek, és ne egy újkori gyarmatosítás vegye kezdetét. Az ENSZ-ben már külön munkabizottság alakult ennek a kérdésnek a vizsgálatára – mondta Bartóki-Gönczy Balázs.

Úgy véli, az erőforrások helyszíni felhasználásával nem merülnek majd fel problémák, de amikor majd például tríciumot vagy más ásványi anyagokat termelnek ki aszteroidákból vagy magáról a Holdról, már sokkal problémásabb lesz, pláne, ha erre cégeket alapítanak és a tevékenységből társaságok profitot realizálnak. Ennek a jogi kérdése egyelőre rendezetlen.

A szakértő szerint a nemzetközi szabályozáshoz inspirációt adhat a mélytengeri bányászat jogi szabályozása, ám az sem túl hatékony, főleg, hogy nincs is aktív tevékenység. Véleménye szerint felmerülhet, hogy kell-e egyáltalán mindezzel foglalkozni, mikor jelenleg mindössze arra vagyunk képesek, hogy egy kilogramm anyagot hozzunk el egy aszteroidából.

Amikor azonban magánpiaci érdekek merülnek fel, látni kell, hogy „előbb van a tyúk, mint a tojás8, merthogy akkor fognak a vállalatok befektetni ebbe a technológiába, ha biztosítottnak látják a megtérülést. Leszögezte, pontosan emiatt rettentő fontos kérdés a jogbiztonság. Az Egyesült Államok azért próbál előremenni ebben a kérdésben, hogy ezt garantálni tudja – tette hozzá Bartóki-Gönczy Balázs.”

Forrás:
Szakértő: az űrbányászat jogi helyzete rendezetlen, még súlyos problémák jönnek; Domanits András; Infostart / InfoRádió, 2024. január 17.

Szakirodalom

Felsőoktatási informatikai rendszerek kibervédelmi kérdései

„…Kutatásom elsődleges célja a magyar felsőoktatás adatvagyonának feltárása, majd bizonyítása, hogy informatikai rendszereik nem csak belső informatikai incidenseket szenvednek el, hanem különböző célok elérésében motivált kibertámadók célpontjai is. Kimutatom, hogy a magyar egyetemek azonos szakrendszereinek biztonsági besorolása eltérő.

Esettanulmányokból kiindulva bizonyítom, hogy rendszereikben számottevő mennyiségű sérülékenység deríthető fel, és bizonyítom azok általános jellegét. Kimutatom az egyes rendszerek általánosságait, lehetséges eltéréseit, végül módszertani útmutatást és javaslatot adok a felsőoktatási informatikai rendszerek belső adatkapcsolatain és sérülékenységeinek monitorozásán alapuló pontosabb, dinamikus besorolására. Vizsgálataim dokumentálása során törekszem azok megismételhetőségre és az időbeni változások által megkívánt továbbfejlesztések támogatására, valamint adaptálhatóságukat lehetővé tevő információk megadására. Ennek érdekében az alábbi részcélokat fogalmazom meg:

1. A magyar felsőoktatási rendszerek adatvagyonának felmérése, a veszélyeztetettségük
kimutatása és rendszereik biztonsági besorolási különbségeinek bizonyítása. Jelenleg nem áll rendelkezésre a magyar felsőoktatási intézmények adatvagyonát leíró részletes és hiteles forrás. Tekintettel arra, hogy erről az intézmények nem szolgáltatnak adatokat, meghatározásuk lehetséges forrásai az informatikai-, vagy informatikai biztonsági szabályzataik lehetnek. Ezek többségükben listázzák az egyes informatikai rendszereket és feltüntetik az intézmény által meghatározott biztonsági osztályt is. Elemzésük lehetőséget ad a rendszerek számbavételére és a besorolások összehasonlításra, ugyanakkor várhatóan nem nyújtanak információt adattartalmukra és a köztük fennálló adatkapcsolatokra. Célom a rendszerek azonosítása, tárolt adataik jellegének, érzékenységének, amennyiben lehetséges, azok mennyiségének meghatározása. Bizonyítani kívánom, hogy a szférában működő különböző, helyi üzemeltetésű rendszerek nagy mennyiségű érzékeny adatot tartalmaznak, melyek más rendszerek számára periodikusan átadásra kerülnek vagy kerülhetnek, vagy közvetlen adatkapcsolat révén folyamatosan elérhetők lehetnek.

Nemzetközi és hazai adatok alapján bizonyítom a felsőoktatási rendszerek támadásának valós veszélyét, megállapítom azok trendjeit, motivációit és jellemző eszközkészletét.
…
2. A magyar felsőoktatási informatikai rendszereinek sérülékenységi állapotának mérése és elemzése. Ennek során kidolgozom a sérülékenységvizsgálat egy lehetséges metodikájának részleteit, esettanulmányokon keresztül bizonyítom a sérülékenységek létét, bemutatom a mérések elméleti hátterét és metodikáját, és a sikeres esettanulmányok alapján indukció, vagy további mérések alapján általánosítom eredményeimet. Az eredményeinek elemzésével kimutatom, hogy a felsőoktatási informatikai rendszerek elemei nagyszámú sérülékenységet tartalmaznak, és elemzem ezek jellegét. Ezzel bizonyítom a rendszerek kitettségét a belső és külső támadók számára, mely alapján megállapítom, hogy jelen helyzetben a felsőoktatási rendszerek védelme csak részleges. Áttekintem a támadások korai jelzésének lehetőségeit.

3. A magyar felsőoktatási informatikai rendszerek biztonsági besorolására szolgáló, azokra specializált metodika kidolgozása. Dolgozatom záró hipotézisének bizonyításához feltárom az egyes rendszerek közt fennálló és lehetséges adatkapcsolatokat és a korábbi megállapítások során feltárt helyzetkép alapján ajánlást adok a felsőoktatási intézményekben működő informatikai rendszerek besorolásának megnövelt pontosságú, rövid periódusú kiszámításának metodikájára…”

Forrás:
Felsőoktatási rendszerek védelmi kérdései; Koczka Ferenc; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Katonai Műszaki Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2024-II-12 09:00, helye: NKE Zrínyi Miklós Laktanya és Egyetemi Campus Zrínyi terem
A doktori értekezés letöltése PDF-ben

A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata

„…Örömmel ajánlom „A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata” című könyvet a témakör iránt érdeklődők számára.
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Költségvetési Kutatóhely a mesterséges intelligencián alapuló technológiák alkalmazása terén alapkutatásokat és alkalmazott kutatásokat egyaránt folytat. Ennek egyik elemeként 2021-ben – több egyetem és számos kutató bevonásával – széles körű alapkutatási programot indított a technológia és az abban rejlő lehetőségek megismerésére, illetve a technológia elterjedésére és várható hatásainak vizsgálatára fókuszálva. A jelenlegi kötet a kutatási folyamat lezárultával az eredmények egyfajta összegzéseként jött létre.
…
Összességében az MI-technológiák jelentőségének növekedése napjainkban megkerülhetetlen. A jövőben az MI további területeken is jelentős hatást fog kifejteni, ami hatással lesz a társadalmak minden szegmensére. Az általános emberi értékek és az emberi lét megőrzése érdekében fontos, hogy az MI fejlődése biztonságos és etikus keretek között történjen, valamint az emberiség javát szolgálja. Egy nemzetbiztonsági szolgálatnak általában, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak pedig különösen kötelessége a haza érdekeinek mindenre kiterjedő védelme. Ez a kötelesség motiválta a Szolgálatot a kötet elkészítéséhez szükséges multidiszciplináris kutatás támogatására és lefolytatására. Az érdeklődő olvasóknak ennek szellemében ajánlom figyelmébe munkánkat. Egyúttal kifejezem abbéli reményemet, hogy kutatásunk megkönnyíti az előttünk álló változások megértését, elősegíti annak a technológiaalapú paradigmaváltásnak a menedzselését, ami jelenleg is folyamatban van, illetve bízom abban, hogy ösztönzőleg hat a megkezdett munka tovább folytatására, a szakértők közös gondolkodására. Reményeim szerint a közzétett kötet a honvédelmi és a katonai nemzetbiztonsági szakterületek munkatársain túl hasznos információkat szolgáltat más, a könyvben feldolgozott, az állam működése szempontjából fontos szakterületek fejlesztése során, illetve hozzájárul a politikaformáló döntéshozók stratégiai gondolkodásának alakításához is.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata; Kovács Zoltán (szerk.); Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat; ISBN 978-615-6128-18-8; 2023 (PDF)
Lásd még:
Összegző gondolatok „A mesterséges intelligencia elterjedése hatásainak átfogó vizsgálata” kutatás lezárását követően; Kovács Zoltán, Kenedli Tamás; Világpolitika és Közgazdaságtan; 2024/1.; 98-105. o. (PDF)
„A Világpolitika és Közgazdaságtan interjút kért Kenedli Tamás, ezredestől és Kovács Zoltán alezredestől a mesterséges intelligencia katonai hasznosításával kapcsolatban. Az interjú apropóját az adta, hogy a kutatás lezárásaként kötet jelent Mesterséges intelligenciák és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata címmel.”

Az adat a jövő erőforrása – de hogyan használhatjuk jól? – vállalati szempontból

„Az nyeri meg a jövőt, aki a digitalizáció teremtette legújabb erőforrást, az adatot a legjobban képes felhasználni. Vajon vállalatként milyen alapvető kérdéseket kell feltennünk és milyen módszertant kell kialakítanunk a cég jövőbeni hatékony adatvezérelt működéséhez? Az MNB pénzügyi felügyelési területének adatmenedzselési példája kézzelfogható, gyakorlati eligazítást ad a döntésekhez.

A jelenkorban fennálló és folyamatosan növekvő adatmennyiség következtében a versenyképesség fenntartása (vagy épp a versenyelőny megszerzése) érdekében nélkülözhetetlen lépéssé vált a vállalatok életében az adatokban való mélyebb, szakszerű elmélyedés, valamint az adatvezérelt működés beemelése a szervezet folyamataiba, rendszereibe. Az előrejelzések szerint ez a jövőben se lesz másképp: ahogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Matolcsy György az Új fenntartható közgazdaságtan (2022) című globális vitairatban is kifejti „az új közgazdaság mindent mér és adattá alakít át”.

Az adatvezérelt működés lényegi eleme, hogy a döntések az adatok szisztematikus elemzésén és értelmezésén alapulnak. Az adatvezérelt működés az adatok gyűjtésének, elemzésének és felhasználásának gyakorlata, amely segítségével megoldásokat találhatunk a fennálló és a jövőben megjelenő kihívásokra. A hangsúly a változáson, az ehhez való alkalmazkodáson és reagálási képességen van. Az adatvezérelt működés kihívásainak bemutatása jelen értekezésben elsősorban a módszertanra fókuszál, emellett pedig beemelünk saját tapasztalatokat is, melyeket az MNB felügyeleti munkája során szereztünk…”

Forrás:
Az adat a jövő erőforrása – de hogyan használhatjuk jól?; Jakab Dávid; Magyar Nemzeti Bank; 2024. január 16. (PDF)
(A szerző a Magyar Nemzeti Bank Digitális felügyeletért felelős főosztályának elemzője.)

4. szám, 2024. január 22.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom