Skip to main content

16. szám, 2024. április 15.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Navracsics Tibor átszervezné az uniós források elosztását

„Hazánk jeleskedik az uniós támogatások felhasználásában a területfejlesztési miniszter szerint. Navracsics Tibor arról beszélt, hogy Magyarország a kohéziós politikában az élen jár, ezért nagyobb beleszólást szeretne az uniós források elosztásának megszervezésébe.

Magyarország az egyik legsikeresebb szereplője az Európai Unió kohéziós politikájának, hiszen mind a társadalompolitikai, mind a területfejlesztési programjaink rendkívül jó eredményeket mutatnak fel – jelentette ki a területfejlesztési miniszter pénteken Brüsszelben. Navracsics Tibor a IX. Kohéziós Fórum kétnapos konferenciáján vett részt a belga fővárosban

Nyilatkozatában hangsúlyozta: Magyarország jó felhasználója az európai uniós forrásoknak, és ebből adódóan szeretne beleszólni abba, hogy a jövőben hogyan alakuljon a kohéziós politika. Emlékeztetett arra, hogy július 1-jétől kezdődik az uniós magyar elnökség, és hozzátette: a kohéziós politika jövőjéről folyó vita már ma is egy olyan fontos téma az európai belpolitikában, amely kapcsán Magyarországnak, hangsúlyos szerepe lehet. Navracsics Tibor szerint a magyar belpolitikában a kohéziós politika társadalompolitikát, szociális felzárkóztatást, regionális fejlesztést vagy területfejlesztést jelent. Azokról a szakpolitikákról van összefoglaló néven szó, amelyek vagy a személyeket, csoportokat, vagy pedig a leszakadó területeket zárkóztatják fel – mutatott rá.

A miniszter elmondta, hogy a kétnapos konferencia során többször is előkerült az, hogy az uniós partnerek és a tagországok is számítanak Magyarországra, a magyar elnökségre is, hiszen Magyarországnak jó a híre a kohéziós politikában, és ebből adódóan odafigyelnek a véleményére.

Arról is tájékoztatott, hogy informális jellegű tanácskozást folytatott az Európai Bizottság regionális politikákért felelős főigazgatóságának vezetőjével, aki a jövő héten Magyarországra látogat, hogy megtekintse azokat a fejlesztéseket, amelyeket uniós forrásokból hajtottak végre, valamint Elisa Ferreira kohézióért és reformokért felelős uniós biztossal.”

Forrás:
Európai Unió: Navracsics Tibor átszervezné a források elosztását; Világgazdaság / MTI; 2024. április 12.

„…„Nekünk pedig ráadásul határozott elképzeléseink vannak a kohéziós politika jövőjével kapcsolatban, ami nagyjából megegyezik a közép-európai és dél-európai országok véleményével is” – tette hozzá…”

Forrás:
Sikeresen helytállunk az uniós kohéziós politikában; Magyar Hírlap / MTI; 2024. április 12.

„Digitális állampolgárság előregisztráció”

„Az Economx értesülései szerint egy, a napokban benyújtott törvénymódosítás már bevezetné a digitális állampolgárságunkra való előzetes regisztráció lehetőségét. Így egy mobiltelefon segítségével, vizuális kód felmutatásával képesek lennénk hitelt érdemlően igazolni személyazonosító adatainkat.

A napokban benyújtották az Országgyűlésnek azt a törvénymódosítást, amely annak technikai részleteit rendezi, hogy szerződéskötésnél, banki ügyintézésnél, vagy biztosítási ügyintézésnél miképp is tudjuk majd használni a központi mobilalkalmazás részeként az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást – értesült az Economx.

A számos törvényt módosító mostani csomag így részben az új szolgáltatások átültetését és egyes korábbi szolgáltatások kivezetését tartalmazza, másrészt pedig az új kódexnek való jogi-technikai megfelelést biztosítja. Magyarországon tehát eldöntött: az igazolvány, az ügyintézés és az aláírás is fokozatosan a mobilra költözik.

A digitális állampolgárságról szóló törvény miatt szükségtelenné vált az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, így hatályon kívül helyezik. Ám a közjegyzőkről, vagy az ügyvédekről szóló jogszabályokat is módosítani kell egyes pontokon, és hozzányúlnak a személyes adatok, illetve a lakcímnyilvántartás paragrafusaihoz is.

Így néz majd ki az előzetes regisztráció

A módosítás megteremti a digitális állampolgárság előzetes regisztrációjának feltételeit: a kormányablakokban lehetőség nyílik a polgárok számára személyazonosságuk igazolása mellett a digitális állampolgárság előzetes regisztrációra. Az eljárás lényege, hogy a kormányablakban a polgár a mobiltelefonjának kamerájával az előzetes regisztrációhoz tartozó adatokat olvasható kód formájában megkapja és eltárolhatja azt a későbbi aktiváláshoz.

A járműnyilvántartás számára is lesz „megoldás”, hogy a digitális állampolgár azonosítót kezelhesse, hasonlóképp a bűnügyi nyilvántartás és a hatósági erkölcsi bizonyítvány technikai szabályai is módosulnak, de változás lesz az anyakönyvi eljárásokban is.

Érdekes kivétel, hogy a módosítás garanciális okokból kizárja a választási eljárások során a mobileszközön bemutatható digitális okmány használatát.

Ezek között a rendelkezések pontosítják vagy kiegészítik:
* a mobiltelefonra költöztetett okmánytárcára;
* a digitális állampolgárság nyilvántartásra, mint újonnan létrejövő nyilvántartásra;
* a felhasználói profil aktiválására és inaktiválására;
* a digitális szolgáltatás biztosítására kötelezett szervezetekre
vonatkozó szabályokat.

Csak a 14 év felettieket illeti meg

A módosítás kimondja, hogy a 2028-ig tartó átmeneti időszakban a felhasználói profil és a digitális állampolgár azonosító a 14 év feletti korosztályt illeti meg. Ennek oka, hogy a fiatalabb korosztály esetében a változásoknak még nincs olyan jelentősége, mint a felnőtteknél, tekintettel arra, hogy az ügyek vagy a jogviszonyok egy nagy hányadában vagy kizárt a jognyilatkozat tételének lehetősége vagy pedig az a gyakorlatban ritkábban fordul elő.

A digitális állampolgárság alkalmazás tesztüzeme 2024 nyarán indul, ám első körben nem nyilvános, zárt tesztüzemként – közölte márciusban az Economx érdeklődésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Ezt követően az állampolgárok számára a korábbi bejelentésekkel, illetve a digitális államról és digitális szolgáltatások nyújtásáról szóló törvénnyel összhangban, 2024 szeptemberétől lesz elérhető.”

Forrás:
Már az idén vizuális kóddal igazolhatjuk digitális állampolgárságunkat; Drávucz Péter; Economx; 2024. április 14.
Lásd még:
T/7999 A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról; Országgyűlés; 2024. április 2.

Közigazgatás, politika, jog

Számos személyi döntés, államtitkári és titkosszolgálati csere

„Számos személyi döntés megjelent a Magyar Közlönyben.

Menczer Tamás lemondására veló tekintettel már nem külügyi államtitkár, megbízatása április 12-ei hatállyal szűnik meg. Utódja Illés Boglárka volt Fidelitas-elnök lesz április 13-i hatállyal. (Menczer Tamás a Fidesz kommunikációs igazgatója lesz. Hollik Istvánt váltva.)

Kovács Zoltán András dandártábornokot felmentik a Nemzeti Információs Központ (NIK) főigazgatói posztjáról, Helyét Hatala Andrea veszi át április 15-től a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá betagozott „szuper-titkosszolgálatnál”, a polgári titkosszolgálati csúcsszervnél – derült ki a Magyar Közlönyből.

Deme László József április 15-ei hatállyal a Honvédelmi Miniszter helyettes államtitkárává nevezték ki – a hivatalos szövegből nem derült ki, milyen területért lesz felelős. Viszont a Hivatalos Értesítőből kiderül, hogy Töll László szombattól a katonai identitásért felelős miniszteri biztos, aki feladatkörében eljárva

  • javaslatot tesz a Magyar Honvédség (MH) múltja ismeretének terjesztésére, valamint kidolgozza az MH hagyományainak megerősítéséhez szükséges koncepciót;
  • kidolgozza és összehangolja a katonai identitással összefüggő feladatokat a Honvédelmi Minisztériumban (HM) és az MH-ban;
  • meghatározza és koordinálja az MH belső hagyományainak erősítését szolgáló történeti kutatásokat, szakmailag véleményezi a HM és az MH által tervezett történeti tárgyú kiadványokat;
  • figyelemmel kíséri más államok haderejének katonai hagyományőrzését, amelyek a belső kohézió megerősítését szolgálják;
  • kapcsolatot tart magyar katonai hagyományőrző szervezetekkel, és szakmai javaslatot tesz a velük történő együttműködésre;
  • közreműködik az MH egyenruházatát, kitüntetési rendszerét, alakiságát, az alakulatok és laktanyák névadását, a katonai ünnepségeket, a honvédtiszt- és altisztképzés reformját, a tiszti kaszinók megteremtését érintő feladatokban – olvasható a Hivatalos Értesítőben.

A miniszteri biztos munkájában kétfős titkárság segíti.”

Forrás:
Hivatalossá vált az államtitkári és titkosszolgálati csere; Infostart; 2024. április 12.

Becslések szerint a kórházak adóssága már elérte a 130 milliárd forintot

„Az egészségügyi szektorban úgy becsülik, hogy a kórházak adóssága már elérte a 130 milliárd forintot is. Az Economx érdeklődésére Varga Mihály pénzügyminiszter elismerte, a kérdésről folyamatosan zajlanak a tárgyalások a kormányzaton belül, azonban konkrét ütemtervről nem tudott beszámolni.

Március végén közölte a Magyar Államkincstár (MÁK), hogy az idei év első két hónapjában a hazai kórházak már 88,4 milliárd forint adósságot görgettek maguk előtt, amihez viszont még nem számolták hozzá a négy modellváltó orvosegyetem tartozását, ami február végén újabb 18,7 milliárd forint adósságot jelentett. Utóbbit Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára is megerősítette.

Vagyis február végén a kórházak kifizetetlen számláinak a végösszege elérhette a 110 milliárd forintot is. Egy hónap alatt ez közel 30 milliárd forint emelkedést jelent. Iparági forrásaink szerint a kórházi adósság mértéke most már a 130 milliárd forintot is elérheti. Arról is értesültünk, hogy a kérdésről a héten tárgyalt is a kormány, így a Kormányinfón megkérdeztük, született-e ütemterv a kórházi adósságok kifizetésére. Varga Mihály az Economx érdeklődésére közölte, a kormány folyamatosan vizsgálja a kérdést, és a Pénzügyminisztérium több egyeztetésen van túl az egészségügyért is felelős belügyi tárcával. Arra a kérdésünkre, hogy a héten tárgyaltak-e a kabinetben a kórházai adósságokról, Varga Mihály azt felelte, hogy kormányülés nélkül is folyamatosan egyeztetnek a belügyminisztériummal és a Országos Kórházi Főigazgatósággal, ez a kérdés napirenden van.

Hogy erre mennyi ideje maradt a kormányzatnak, az jó kérdés. Például a a Honvédkórházban januárról februárra egy milliárd forinttal nőtt a tartozás, de több vármegyei intézményben is hasonló emelkedés történt.

A három legnagyobb orvostechnikai beszállító nemrég megkongatta a vészharangot is. Azt mondták, hogy egy évtizedes probléma a kórházi adósságok ügye, és úgy döntöttek, hogy az Állami Számvevőszékhez fordulnak, mert a tagvállalatok tapasztalatai alapján a tartozás után felhalmozódó kamatokat sem fizetik már ki az intézmények. A kórházi leállások 10-15 százalékában az eszközhiány áll – jelentette ki Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológiai és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója. Hozzátette: a helyzet nem fog javulni, ha az adósságokat nem rendezik, sőt inkább romlani fog.”

Forrás:
Erre a 130 milliárd forintos kérdésre nincs kormányzati válasz, aggódhatnak a betegek; Sarkadi-Illyés Csaba; Economx; 2024. április 11.

Európai Unió

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely ma lép hatályba, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.

A polgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervek számára előnyös lesz az új rendelet legnagyobb része, ha olyan összekapcsolt digitális közszolgáltatásokat használnak, amelyek határokon átnyúló adatcserét igényelnek. Az ilyen szolgáltatások közé tartozik például a felsőfokú oklevelek vagy szakmai képesítések kölcsönös elismerése, a járműadatok közúti közlekedésbiztonsági célú cseréje, a társadalombiztosítási és egészségügyi adatokhoz való hozzáférés, az adózással, a vámokkal, a közbeszerzési eljárások akkreditációjával, a digitális vezetői engedélyekkel és a kereskedelmi nyilvántartásokkal kapcsolatos információcsere. A hatásvizsgálat szerint a törvény várhatóan évente akár 5 milliárd EUR megtakarítást is eredményezhet.

A jogi aktus végrehajtására kulcsfontosságú intézkedések révén kerül sor:

  • Többszintű együttműködési keret létrehozása, amely összefogja a tagállamok legmagasabb rangú digitális kormányzati szakembereit, valamint a civil társadalom széles közösségét, a szakértőket, a tudományos szakembereket és a helyi szereplőket, hogy meghatározza a közös interoperabilitási menetrendet és a közös interoperabilitási megoldások fejlődő ökoszisztémáját. Ezt a keretet az Interoperábilis Európa Testület irányítja, és az Interoperábilis Európa közösség támogatja.
  • Kötelező interoperabilitási értékelések bevezetése a „beépített interoperábilis” közszolgáltatások kiépítése érdekében. Ez segíteni fogja a közszférabeli szervezeteket abban, hogy már az új szolgáltatások vagy eszközök tervezési szakaszában feltárják és adott esetben kezeljék a határokon átnyúló interoperabilitási szempontokat. A Bizottság biztosítja a szükséges iránymutatásokat és támogatást.
  • Az Interoperábilis Európa Portál, amely egy egyablakos ügyintézési pont, amely ösztönzi a magas színvonalú és megbízható interoperabilitási megoldások közigazgatási szervek közötti megosztását és újrafelhasználását.
  • Megerősített innovációs és szakpolitikai támogatási mechanizmusok, többek között képzés, a szakpolitikai kísérletekhez szükséges szabályozói tesztkörnyezetek, a köz- és magánszféra közötti GovTech és a szakpolitikák végrehajtását támogató projektek a megoldások kidolgozása, tesztelése és bővítése érdekében.

A rendelet a közszférabeli szervezetekre, köztük az uniós intézményekre és szervekre vonatkozik. Az interoperábilis Európáról szóló jogszabály végrehajtását a Digitális Európa program (DIGITAL) finanszírozza.

Következő lépések

A rendeletben meghatározott ütemtervnek megfelelően a legtöbb rendelkezés a hatálybalépéstől számított 3 hónapon belül alkalmazandó.

Kivételesen:

  • Az európai intézmények, szervek és ügynökségek, valamint a közszférabeli szervezetek 2025 januárjától interoperabilitási értékeléseket végeznek;
  • A tagállamok a rendelet hatálybalépése után 9 hónappal, 2025 januárjáig kijelölik az illetékes nemzeti hatóságokat.

Háttér

A közszféra interoperabilitása a közigazgatások azon képessége, hogy határokon, ágazatokon és szervezeti határokon átnyúlóan működjenek együtt és közszolgáltatásokat lássanak el. Döntő szerepet játszik a biztonságos adatáramlás megtervezésében és a közszolgáltatások terén tett erőfeszítések megkettőzésének elkerülésében. Az elmúlt évek különböző válságaiban a közszféra interoperabilitása lehetővé tette a tagállamok közötti jobb koordinációt, az erőforrások mozgósítását ott, ahol azokra a legnagyobb szükség volt, valamint a közös megoldások gyors kidolgozását.

A Bizottság az 1990-es évek óta támogatja a közigazgatási szervek közötti interoperabilitást az európai interoperabilitási kereten (EIF), egy sor cselekvési terven és finanszírozási programon, például az IDA-n, az IDABC-n, az ISA2-n, az ISA2-n és jelenleg a DIGITAL-on keresztül. Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat és az európai intézményeket, szerveket és ügynökségeket a közszféra interoperabilitási politikájának végrehajtásában, a Bizottság átfogó eszköztárat és képzéseket dolgozott ki, például az EBA eszköztárát, a SEMIC támogató központot, a JoinUp platformot és az Interoperábilis Európa Akadémiát.  Ezen túlmenően a Bizottság létrehozott egy GovTech-inkubátor kezdeményezést is, amelynek keretében a kormányok összeülnek az induló innovatív vállalkozások és más kormányok által kidolgozott legjobb megoldások elfogadása érdekében szerte az EU-ban.

A közszféra interoperabilitási politikájának számos értékelése hiányosságokat tárt fel, és cselekvésre szólított fel. A tagállamok egyre inkább hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni az európai interoperabilitási együttműködést, többek között a 2017-ben Tallinnban és 2020-ban Berlinben aláírt miniszteri nyilatkozatok révén. Hasonlóképpen, az Európa jövőjéről szóló konferencián részt vevő uniós polgárok is hangot adtak a határokon átnyúló fokozott interoperabilitás iránti igényüknek. Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály közvetlenül reagál ezekre a cselekvési felhívásokra.

Bővebb információ

Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály

Kérdések és válaszok: Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály

Hatásvizsgálati jelentés

Az intelligens városok és közösségek európai interoperabilitási kerete (EIF4SCC)

Az EBA értékelése

Idézet(ek)

„Az interoperabilitás elengedhetetlen az emberek és a vállalkozások jobb kiszolgálásához és a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentéséhez. Segíti a közigazgatásokat abban, hogy jobban működjenek. Nagy örömömre szolgál, hogy életbe lép az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely eleget tesz a jobb, interoperábilis digitális közszolgáltatások iránti felhívásoknak az EU-ban. Ez a jogszabály lefekteti a hatékony, összekapcsolt uniós közszektor, valamint az inkluzív, átlátható és felelős digitális transzformáció alapjait. Fokozza a tagállami közigazgatási szervek közötti együttműködést, és kiterjeszti a határokon átnyúló digitális közszolgáltatásokhoz való hozzáférést az EU-ban, és senkit sem hagy hátra.” – Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos”

Forrás:
Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály az emberek és a vállalkozások számára nyújtott közszolgáltatások jobb összekapcsolása érdekében; Európai Bizottság; 2024. április 11.
[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.]

Digitális közigazgatás, digitális politika

Digitalizált közigazgatás – földügyi nyilvántartás, anyakönyvezés

„Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a közigazgatásban végzett digitalizálással a kormány úgy kíván közigazgatási eljárásokat bevezetni, átalakítani, hogy azok kisebb bürokratikus terhet jelentsenek az emberek számára. Ez a cél a földügyi nyilvántartással is – jegyezte meg.

Az ingatlan-nyilvántartási tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája után az egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat vitájával folytatódott az Országgyűlés csütörtöki ülése.

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a közigazgatásban végzett digitalizálással a kormány úgy kíván közigazgatási eljárásokat bevezetni, átalakítani, hogy azok kisebb bürokratikus terhet jelentsenek az emberek számára. Ez a cél a földügyi nyilvántartással is – jegyezte meg.

Elmondása szerint a törvényjavaslat azt célozza, hogy legyen jogi képviselő a földügyi nyilvántartást érintő ügyletekben, ezzel azt akarják elérni, hogy legyenek olyan szakemberek, akik megfelelően tudnak tájékozódni, és el tudják végezni a megnyugtató garanciák felkutatását.

A javaslatnak ez a két eleme – a digitalizálás és a szükséges jogi garanciák biztosítása – megnyugtató új rendszert eredményez – összegzett.

Egyes anyakönyvezéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat

Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára expozéjában rögzítette: a javaslat fókuszában olyan személyek állnak, akikről az elektronikus anyakönyvre történő átállás után derült ki, hogy a papíralapú anyakönyvben őrzött név eltér az okmányaiban szereplőtől.

Emlékeztetett arra, hogy adateltérések az elektronikus anyakönyv bevezetése előtt is léteztek, ám az után sokkal szembetűnőbbek lettek. Ezek megszüntetése társadalmi érdek, melyek során figyelemmel kell lenni az egyéni érdekekre is – figyelmeztetett.

A javaslat ezen helyzetek megoldására jelentős egyszerűsítést vezet be, a névviselés ugyanis névváltoztatási eljárás helyett anyakönyvvezetői hatáskörben, helyben rendezhetővé válik. A módosítás eredményeként a névváltoztatási kérelmet nem kell felterjeszteni, hanem az anyakönyvvezető saját hatáskörben teljesítheti a bejegyzést – közölte.

Hozzátette: a javaslat rendezi az umlautos a betű (ä) elektronikus anyakönyvbe történő bevezetését is, a nemzetiségi névviseléstől függetlenül biztosítva az ä bejegyzésének lehetőségét.

Az elektronikus anyakönyvben továbbra is csak két utónév rögzíthető, de a javaslat szerint ehhez már nem kell azok nyilatkozatát kérni, akinek korábban több utónevét is rögzítették a papíralapú nyilvántartásba – mondta.

Kitért arra is, hogy az adateltérésben érintett esetekre jellemzően haláleset kapcsán derül sor, a javaslat szerint ilyenkor az elhunyt személy által az életében viselt név elismerhetővé válik.

Elmondása szerint a javaslat másik fő célja az anyakönyv kutathatóságára vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata.

A jelenlegi gyakorlat szerint a születési anyakönyvek kutatása 130 év, a házassági anyakönyveké 86 év után lehetséges, a családtörténeti kutatások elősegítése céljából azonban indokolt a jogszabály felülvizsgálata – jelezte.

Az új szabályozás nem az érintett halálozásától, születésétől vagy az anyakönyvi bejegyzés keletkezésétől számítja a védelmi időket, hanem szigorú védelmi idők mellett kizárja, hogy élő ember adatai az érintett vagy utódai beleegyezése nélkül nyilvánosságra kerüljenek – ismertette a javaslatot.

A módosítás eredményeként a levéltárakban kutatók számára teljes anyakönyvek nyílnak meg – közölte.”

Forrás:
Digitalizált közigazgatás; gondola.hu; 2024. április 11.

GEO-SZAKI – szolgáltató portál létesül a földmérői munka támogatására

„GEO-SZAKI néven új, földmérőket támogató szolgáltatói platform indul 2024 áprilisának első felében az e-ingatlan-nyilvántartási rendszer fokozatos bevezetésének részeként. A GEO-SZAKI alapfeladata a földmérők és az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkezők (IRM) nyilvántartása, valamint az E-ING rendszer más szakmoduljainak kiszolgálása, a jogosultságok ellenőrzése lesz.

A Széchenyi 2020 programon belül, az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése által társfinanszírozásban megvalósuló KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00040 azonosítószámú projekt jelentős változást hoz a földügy és ingatlan-nyilvántartás területén. A projekt célja az ügyfélorientált földügyi hatósági elektronikus szolgáltatások kialakítása és a földügyi hatósági belső folyamatok elektronikus újraszervezése volt. A földmérési, ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földforgalmi, termőföldvédelmi eljárásokat megújító komplex projekt eredményeként az adminisztratív terhek csökkennek, ezáltal pedig a magyar gazdaság versenyképessége tovább növekszik. Az új rendszer teljes körű éles üzemű indulása október 1-én lesz.

Az E-ING projekt részeként GEO-SZAKI néven új, földmérőket támogató szolgáltatói platform indul 2024 áprilisának első felében. A GEO-SZAKI alapfeladata a földmérők és az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkezők (IRM) nyilvántartása, valamint az E-ING rendszer szakmoduljainak kiszolgálása, a jogosultságok ellenőrzése lesz.

A kapcsolódó közigazgatási eljárásokat továbbra is a Lechner Tudásközpont folytatja le [383/2016. (XII. 2.) kormányrendelet 27. § (2) bekezdés v) és w) pontja szerinti feladatok], azaz a földmérő igazolványok kiállítását és az azokhoz kapcsolódó nyilvántartás vezetését, továbbá az ingatlanrendező földmérő minősítéssel kapcsolatos teendőket.

A GEO-SZAKI éles indítását követően a földmérők ezen a felületen keresztül láthatják a szakmagyakorlást lehetővé tévő jogosultságaikat, azaz a földmérő igazolványokhoz és az ingatlanrendező földmérő minősítések adatait, lejáratukat, továbbképzési pontjaikat. Ezen felületen adhatják meg elérési adataikat, referenciamunkáikat.

A GEO-SZAKI alkalmazás emellett támogatja a telekalakítási, épületfeltüntetési eljárásokat indító magánszemélyeket és ügyvédeket is a naprakész adatokat tartalmazó adatbázisával. A felhasználók számára így kereshető módon válnak elérhetővé a földmérők elérhetőségei, szolgáltatási területi adataik, jogosultságaik, szakterületeik.
A földmérők saját elérhetőségi, szolgáltatási területi és szakterületi adataikat, referenciamunkáikat saját maguk szerkeszthetik, a továbbképzési pontjaikról információkat kaphatnak.

Az éles indulástól kezdve a felületen a felhasználók számára kereshető módon válnak elérhetővé a földmérő személyek, illetve szervezetek azonosításhoz szükséges adatai és a szakmagyakorlás feltételeire, jogosultságaira, továbbképzési pontjaira vonatkozó további adatok, információk.
A GEO-SZAKI működéséről és az azonosítási adatok ellenőrzésének, a saját adatok feltöltésének lehetőségeiről az éles indulás után jelenik meg részletes tájékoztatás a Lechner Tudásközpont honlapján.”

Forrás:
GEO-SZAKI a földmérői munka szolgálatában; Lechner Tudásközpont; 2024. március 25.
—

„Április 19-től várja a földmérőket a GEO-SZAKI portál, amely az E-ingatlan-nyilvántartás projekt részeként a földmérők és az ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkezők (IRM) nyilvántartását teszi elérhetővé. A hamarosan élesedő portál várja a földmérőket, a rendszer használatáról hamarosan oktatóvideó is elérhető lesz.

A földmérők és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkezők (IRM) nyilvántartását teszi elérhetővé a GEO-SZAKI weboldal, amely az E-ingatlan-nyilvántartás projekt fokozatos bevezetésének részeként április 19-én indul el. A rendszer az éles indulás után azonnal várja a földmérők belépését.

A földmérő szakemberek ügyfélkapus azonosítás után érhetik majd el saját adatlapjukat és módosíthatják elérhetőségeiket, valamint beállíthatják rendelkezésre állási területeiket, szakterületeiket, továbbá referenciamunkákat is felvihetnek.

A GEO-SZAKI április 19-től az alábbi linken lesz elérhető: https://geoszaki-portal.eing.foldhivatal.hu/szakertok

A GEO-SZAKI a Széchenyi 2020 programon belül, az Európai Unió Európai Szociális Alapja és Magyarország költségvetése által társfinanszírozásban megvalósuló KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00040 azonosítószámú e-ingatlan-nyilvántartás projekt részeként készül. Az E-ingatlan-nyilvántartás projekt célja az ügyfélorientált földügyi hatósági elektronikus szolgáltatások kialakítása és a földügyi hatósági belső folyamatok elektronikus újraszervezése. A földmérési, ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földforgalmi, termőföldvédelmi eljárásokat megújító komplex projekt eredményeként az adminisztratív terhek csökkennek, ezáltal pedig a magyar gazdaság versenyképessége tovább növekszik. Az új rendszer teljes körű éles üzemű indulása október 1-jén lesz.”

Forrás:
Április 19-én indul a GEO-SZAKI; Lechner Tudásközpont; 2024. április 9.

Tízmilliárd forintot nyert el a HungaroMet Zrt. meteorológiai-klimatológiai portál létrehozására

„Tízmilliárd forintot nyert el a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást segítő, könnyű adathozzáférést biztosító, nyilvános meteorológiai-klimatológiai portál létrehozására a Digitális megújulás operatív program Pluszban.

A projekt célja egy olyan, „a múltbéli, a digitalizált és a pályázat keretében megvalósuló mérőhálózat adatait is tartalmazó adatbázis létrehozása, az adatok online publikálására alkalmas” portál megvalósítása, amely segíti a klimatológiai és időjárás-előrejelzési Big Data-alapú fejlesztéseket, és támogatja a lakosság klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodását.

A HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán azt írta: a projektben fejlesztik, bővítik a jelenleg 150 állomásból álló referencia mérőhálózatukat, kialakítanak a mért adatok fogadására alkalmas adatbázisokat és az adatok minősítését lehetővé tevő IT-rendszert, továbbá az adatok tárolására megfelelő adatbázist építenek ki.

Emellett mintegy 1500, nem akkreditált mérőeszközt is telepítenek, és az azokból származó adatokat is fogadják, minősítik és a feldolgozást követően hozzáférhetővé teszik a lakosság számára – írták.

A projekt része az is, hogy digitalizálják a jelenleg papíron tárolt klimatológiai, meteorológiai adatokat. Fejlesztik az ehhez szükséges szoftvereket, amelyek képessé teszik a HungaroMet Zrt.-t a múltbéli adatoknak az új adatbázisba integrálására (ősfeltöltés), a hosszú idejű klimatológiai adatok nyilvánossá tételére.

A fejlesztések korszerű digitális és informatikai megoldásokkal járulnak hozzá ahhoz, hogy Magyarország képessé váljon a klímaváltozást, annak hatásait folyamatosan monitorozni, elemezni, a negatív hatásokat megelőzni és a kockázatokat csökkenteni – írták.”

Forrás:
Tízmilliárd forintot nyert el a HungaroMet Zrt. meteorológiai-klimatológiai portál létrehozására; Híradó.hu / MTI; 2024. április 9.

A TikTok lesz az új Facebook az európai politikusok körében?

„A népszerű alkalmazást ellepték az olyan politikusok, mint Simon Harris, Emmanul Macron, Orbán Viktor vagy éppen Karácsony Gergely.

A TikTok népszerűsége egyre nő az európai politikusok körében, annak ellenére, hogy az alkalmazás biztonsága megkérdőjelezhető – írja a Reuters. Simon Harris Írország miniszterelnök-jelöltje például arra használja a kínai tulajdonú közösségi platformot, hogy megmutathassa az embereknek, hogyan is jutott el jelenlegi pozíciójáig. Egy másik jelentős „TikTok-közszereplő” Emmanuel Macron francia elnök, aki már 2020-ben csatlakozott az alkalmazáshoz és mára 4 millió követővel büszkélkedhet. Újonnan debütált még Olaf Scholz is azzal a kijelentéssel, ígéri nem fog táncolni videóiban. A platformra lépés nem is olyan meglepő, hiszen a szélsőjobb oldali német AFD párt már elég aktív az oldalon.

A platform a magyar politikusok körében is egyre népszerűbb. Orbán Viktor például legutóbb saját fiókján beszélt arról, hogy mostanában gyakran hallgatja Azahriah-t. A videó itt tekinthető meg. Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere is előszeretettel használja a videó-megosztót, ahol leginkább a videói alatt feltett kérdéseket válaszolja meg.

A fent említett politikusok azok közé az európai vezetők csoportjába sorolhatóak, akik szerint a kínai tulajdonú közösségi médiaplatform remek lehetőség a fiatalabb szavazók elérésére, annak ellenére, hogy az alkalmazás több biztonsági aggály miatt is megkérdőjelezhető…”

Forrás:
A TikTok lesz az új Facebook az európai politikusok körében?; Kiffer Anna; Economx; 2024. április 13.

Technika, tudomány, MI

Az ELTE nem tiltja a MI használatát, csak az ésszel való használatra biztatja a diákokat

„Már az összes hallgató megismerkedett a mesterséges intelligencia használatával az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Csabai István akadémikus tájékoztatása szerint nyelvi elemzésekben és régészeti kutatásokban is rendszeresen használják, sőt számos vizsgálatban, projektben kórházakkal és nemzetközi kutatócsoportokkal is együttműködnek. Úgy véli, a legfőbb kérdés, hogy az MI megold-e majd olyan problémákat, melyekkel nem tud megbirkózni az ember.

Az ELTE-n általában nem tiltják a mesterséges intelligencia (MI) használatát, sőt biztatják is erre a diákokat – mondta az egyetem tudománykommunikációs podcastműsorában Csabai István akadémikus, aki szerint a hallgatók számára a használat legnagyobb veszélye az, ha nem veszik észre, „mikor színezi ki a gép a tudást”.

Az egyetemi tanár közölte: ma már szinte mindenütt jelen van az egyetemen a mesterséges intelligencia, létrehoztak egy nemzeti labort is, amelyhez többek közt csatlakozott az intézmény informatikai kara, a Matematikai Intézet, valamint a Fizikai és Csillagászati Intézet is. Az MI-t számos vizsgálatban, nyelvi elemzésben és régészeti kutatásban is használják. „Igazából azt lenne könnyebb felsorolni, hogy hol nincs jelen. Megjegyzem, ahol még most nincs, hamarosan ott is lesz” – fogalmazott az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára.

Csabai István hangsúlyozta: arra törekednek, hogy ne csak a mesterséges intelligenciát kutassák, hanem együtt is működjenek azokkal a szakemberekkel, akik értik az adott szakmai terület igényeit – így dolgoznak együtt kórházakkal és nemzetközi kutatócsoportokkal is. Úgy véli, jelenleg az számít a legnagyobb kihívásnak, hogy tud-e olyan problémákban segítséget nyújtani az MI, melyeket az ember önmaga nem tudott eddig sehogy sem megoldani.

Hozzátette: az a fő kérdés, hogy meg tud-e válaszolni olyan dolgokat a mesterséges intelligencia, amelyekre az embernek jelenleg „abszolút nincs válasza, vagy a valamilyen szempontból limitált kapacitása nem engedi ezt meg”.

Nem minden információ megbízható

Csabai István elmondta: mára már szinte az összes hallgató megismerkedett a mesterséges intelligencia használatával az ELTE-n. Kiemelte, hogy rendkívül népszerűek az olyan nyelvi modellek, mint a ChatGPT és társai, és azt tapasztalják, hogy a beadandó feladatokban használják is ezeket a módszereket a diákok. „Ezt nem tiltjuk meg senkinek, az ésszel való használatra biztatjuk a tanulóinkat” – jegyezte meg az akadémikus.

Mint fogalmazott, az jelenti az igazán nagy nehézséget az MI használatában, hogy annak, aki nem tud még sokat, vagy még csak tanulja az alkalmazását, nehezebb eldöntenie, hogy melyik információban bízhat meg. „Azt már szinte mindenki megtapasztalta, hogy egy rossz diákhoz hasonlóan nagyon meggyőzően tud olyan dolgokról is sokat beszélni a mesterséges intelligencia, amikről valójában gőze sincs” – mondta Csabai István.

Az egyetemi tanár szerint a mesterséges intelligencia velünk marad, és egyre több helyen megjelenik – ráadásul felgyorsult formában. A professzor arra biztat mindenkit, hogy ne féljen kipróbálni, használni a mesterséges intelligenciát. Azt tanácsolja, legyünk kreatívak, és mérjük fel, mire, milyen célból tudjuk hasznosítani.”

Forrás:
Az ELTE nem tiltja a MI használatát, csak az ésszel való használatra biztatja a diákokat; Domanits András; Infostart / InfoRádió; 2024. április 13.

Fenntartható fejlődés

Ipari kibocsátások: az EU Tanács jóváhagyta a környezet hatékonyabb védelmét célzó aktualizált szabályokat

„A Tanács a mai napon elfogadta az ipari kibocsátásokról szóló felülvizsgált irányelvet és az ipari kibocsátási portál létrehozásáról szóló rendeletet. E két, egymást kiegészítő jogszabály célja az ipari tevékenységek környezeti hatásának szabályozása és nyomon követése.

Az új szabályok az ipari létesítményekből származó káros kibocsátások mennyiségének csökkentésével biztosítani fogják az emberi egészség és a környezet fokozottabb védelmét, egyúttal előmozdítják az energiahatékonyságot, a körforgásos gazdaságot és a dekarbonizációt.

Javítani fogják továbbá a környezeti adatok bejelentését, mégpedig azáltal, hogy a meglévő Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (Európai PRTR) korszerűsítésével létrehozzák az ipari kibocsátások átfogóbb és integráltabb portálját.

Az ipari kibocsátások csökkentése több területen

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv az ipari létesítmények, ezen belül az intenzív állattenyésztési gyakorlatokat alkalmazó gazdaságok szennyezőanyag-kibocsátását szabályozó legfontosabb uniós eszköz. A hatályos irányelv alkalmazási körébe tartozó létesítmények – beleértve az erőműveket, a finomítókat és a hulladékkezelést – az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának körülbelül 40%-áért, a levegőbe és vízbe történő szennyezőanyag-kibocsátásnak pedig 20%-áért felelősek.

Az ipari kibocsátások további csökkentése érdekében több nagy méretű, intenzív állattenyésztési gyakorlatokat alkalmazó gazdaság kerül a felülvizsgált irányelv hatálya alá, beleértve a sertés- és baromfigazdaságokat is. A bányászati tevékenységek és a nagyléptékű akkumulátorgyártás szintén az irányelv hatálya alá kerül, továbbá a Bizottság felülvizsgálata alapján a hatály az ipari ásványokra is kiterjeszthető.

Kevesebb bürokrácia az e-engedélyezésnek köszönhetően

A létesítmények működése engedélyhez kötött, mivel bizonyítaniuk kell, hogy megfelelnek az ipari kibocsátások csökkentésére vonatkozó jelenlegi szabályoknak, beleértve a megfelelő intézkedéseket és a kibocsátási határértékeket is.

Az új irányelv hatékonyabbá és kevésbé megterhelővé teszi az engedélyezési eljárást például azáltal, hogy kötelezi a tagállamokat, hogy 2035-re elektronikus engedélyezési rendszert (e-engedélyezés) vezessenek be.

Hatékony végrehajtás és szankciók

A tagállamok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat rónak majd ki azokra, akik megsértik az irányelvet. Súlyos jogsértés esetén a gazdasági szereplők kötelezhetők arra, hogy éves uniós árbevételük legalább 3%-áig terjedő bírságot fizessenek.

Az irányelv értelmében továbbá az egészségkárosodást szenvedett személyek jogosultak lesznek kártérítést igényelni azoktól, akik megsértik az irányelvet.

Tájékoztatás és társadalmi részvétel

A mai napon hivatalosan elfogadott rendelet az ipari kibocsátásokra vonatkozó átfogóbb és integráltabb tájékoztatás céljából létrehoz egy új portált, mely a meglévő Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (Európai PRTR) helyébe lép.

Ami az európai zöld megállapodás szennyezőanyag-mentességi célkitűzését illeti, az új portál javítani fogja az ipari kibocsátásokhoz kapcsolódó információkhoz való nyilvános hozzáférést, és megkönnyíti a nyilvánosság részvételét a környezetvédelmi döntéshozatalban, a szennyező források azonosítását is beleértve.

További lépések

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelvet alá kell írni és ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, Az uniós tagállamoknak ezt követően 22 hónap áll majd rendelkezésükre, hogy az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogukba átültessék.

A Bizottság 2028-ban (majd azt követően ötévente) az új keletű technikák figyelembevételével felülvizsgálja és értékeli az irányelv végrehajtását. Emellett a Bizottságnak 2026-ig fel kell mérnie, hogy miként lehet a legjobban kezelni a szarvasmarhatartásból és az uniós piacon forgalomba hozott mezőgazdasági termékekből származó kibocsátásokat.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően az új ipari kibocsátási portálról szóló rendelet 2028-tól valamennyi tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó lesz.

Háttér-információ

Az európai zöld megállapodás a nagy ipari létesítményekből származó szennyezés kezelésére irányuló uniós intézkedések felülvizsgálatára szólított fel. Az Európa jövőjéről szóló konferencia alkalmával az európai polgárok kinyilvánították, hogy támogatják az EU-t a víz, a talaj és a levegő szennyezésének leküzdésében és a metánkibocsátás csökkentésében.

A Bizottság 2022. április 5-én javaslatot nyújtott be az ipari kibocsátásokról szóló, első alkalommal 2010-ben elfogadott irányelv felülvizsgálatáról. Ezzel párhuzamosan egy kiegészítő javaslatot is előterjesztett az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartásról szóló, 2006-ban elfogadott rendelet módosításáról.

A két társjogalkotó július 19-én kezdte meg a jogszabály végső formájára irányuló tárgyalásokat. Három tárgyalási fordulót követően 2023. november 28-án ideiglenes megállapodás született mindkét jogalkotási javaslatról.

”

Forrás:
Ipari kibocsátások: a Tanács jóváhagyta a környezet hatékonyabb védelmét célzó aktualizált szabályokat; Európai Unió Tanácsa; 2024. április 12.

Euro 7: az Európai Unió Tanácsának új szabályai a gépjárművek kibocsátási határértékeiről

„A Tanács a mai napon elfogadta az Euro 7 rendeletet, amely szabályokat állapít meg a közúti járművek kibocsátási határértékeire és az akkumulátorok tartósságára vonatkozóan. A rendelet elfogadásával lezárult a döntéshozatali folyamat.

A ma elfogadott szöveg egyetlen jogi aktus formájában fekteti le a személygépkocsikra, a kisteherautókra és a nehézgépjárművekre vonatkozó rendelkezéseket. Arra irányul, hogy tovább csökkentse a kipufogógázok és fékek okozta szennyezőanyag-kibocsátást. Az új rendelet ezenfelül szigorúbb követelményeket állapít meg az élettartamra vonatkozóan.

Jobb és tisztább üzemű gépjárművek

Az Euro 7 rendelet a közúti járművek kipufogógáz-kibocsátását szabályozza, de más típusú kibocsátások, például a gumiabroncskopás és a fékrészecske-kibocsátás tekintetében is szabályokat állapít meg. Ezen túlmenően követelményeket vezet be az akkumulátorok tartósságára vonatkozóan. A személygépkocsik és a kisteherautók esetében a rendelet nem módosítja a jelenleg hatályos Euro 6 kipufogógáz-kibocsátási határértékeket, de szigorúbb követelményeket vezet be a szilárd részecskékre vonatkozóan. Ami azokat az autóbuszokat és tehergépkocsikat illeti, amelyek nehézgépjárműnek minősülnek, a rendelet szigorúbb határértékeket ír számos szennyező anyag tekintetében, több olyan szennyező anyagot – köztük a dinitrogén-oxidot (N2O) – is ideértve, amelyekről a szabályok korábban nem rendelkeztek. Az Euro 7 szigorúbb határértékeket vezet be a fékezés során keletkező részecskekibocsátásra vonatkozóan is, és egyedi határértékeket határoz meg az elektromos járművek esetében. Ezenfelül az új szabályok az élettartamra vonatkozó követelményeket is szigorítják. A szigorúbb követelmények minden járműre vonatkoznak majd, úgy a futásteljesítmény, mind az élettartam tekintetében.

A következő lépések

Azzal, hogy a Tanács a mai napon jóváhagyta az Európai Parlament álláspontját, lezárult a jogalkotási aktus elfogadása.

Azt követően, hogy az Európai Parlament elnöke és a Tanács elnöke aláírja, a rendeletet ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A rendelet a kihirdetését követő huszadik napon fog hatályba lépni.

A rendelet alkalmazásának kezdőnapja az érintett jármű típusától függ:

  • új típusú személygépkocsik és kisteherautók esetében 30 hónappal, új személygépkocsik és kisteherautók esetében pedig 42 hónappal a hatálybalépést követően kell megkezdeni a rendelet alkalmazását
  • új típusú buszok, tehergépjárművek és pótkocsik esetében 48 hónappal, új buszok, tehergépjárművek és pótkocsik esetében pedig 60 hónappal a hatálybalépés után veszi kezdetét a rendelet alkalmazása
  • a személygépkocsikba és kisteherautókba beszerelendő új rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek esetében 30 hónappal, a buszokba, tehergépkocsikba és pótkocsikba beszerelendő új rendszerek, alkatrészek vagy önálló műszaki egységek esetében pedig 48 hónappal a hatálybalépést követően kell a rendeletet először alkalmazni

Háttér

A Bizottság 2022. november 10-én terjesztette elő az Euro 7 rendeletet, amely egyik eleme a Bizottság 2020. évi fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájának és a 2021. évi szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervnek. A Tanács 2023. szeptember 25-én elfogadta álláspontját, vagyis az általános megközelítést. A Tanács és a Parlament 2023. december 18-án ideiglenes politikai megállapodásra jutott a szövegről.

Az Európai Parlament és a Tanács az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások megerősítése érdekében 2023. április 19-én elfogadta az (EU) 2023/851 rendeletet, amely 2035-től kezdődően 100%-os csökkentési célértéket határoz meg mind a személygépkocsikra, mind a kisteherautókra vonatkozóan. Az alatt az időszak alatt, amíg az ágazat felkészül erre a változásra – vagyis arra, hogy a belső piacon 2035-ben be fogják tiltani az új, belső égésű személygépkocsikat és kisteherautókat –, ezek a járművek továbbra is kereskedelmi forgalomban maradnak. A belső égésű motorral felszerelt járművek egyéb kategóriáinak (a tehergépkocsiknak, az autóbuszoknak és egyéb nehézgépjárműveknek) a gyártása ezen időpont után is folytatódni fog. Az Euro 7 rendelet egyes rendelkezéseire azért van szükség, hogy az említett időpontig szabályozzák a személygépkocsik és a kisteherautók kibocsátását, míg más rendelkezéseit (például a fékekre, a gumiabroncsokra és az akkumulátorok élettartamára vonatkozó szabályokat) 2035 után is alkalmazni kell majd – ekkor már az új, tisztább üzemű személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozóan.

”

Forrás:
Euro 7: a Tanács új szabályokat fogadott el a személygépkocsikra, kisteherautókra és teherautókra vonatkozó kibocsátási határértékekről; Európai Unió Tanácsa; 2024. április 12.

Az Európai Parlament elfogadta az uniós villamosenergia-piac reformját

„

  • Az EU villamosenergia-piaca megfizethetőbb és fogyasztóbarátabb lesz
  • „Különbözeti szerződések” az energetikai beruházások ösztönzésére
  • Az EU-nak joga lesz regionális vagy uniós szintű villamosenergia-árválság kihirdetésére

A csütörtökön elfogadott reform stabilabbá, megfizethetőbbé és fenntarthatóbbá teszi az uniós villamosenergia-piacot.
A Tanáccsal már egyeztetett szabályokat – melyek egy rendeletből és egy irányelvből állnak – 433 szavazattal, 140 ellenében és 15 tartózkodás mellett, illetve 473 szavazattal, 80 ellenszavazattal és 27 tartózkodás mellett szavazta meg az Európai Parlament csütörtökön.

Az új szabályok megvédik a fogyasztókat az áringadozásoktól. A képviselők elérték, hogy a fogyasztóknak joguk lesz hozzáférni a rögzített áras vagy a dinamikus áras szerződésekhez, és tájékoztatást kapnak majd az általuk kötött opciókról. A szállítók nem változtathatják meg egyoldalúan a szerződési feltételeket. A képviselők azt is biztosították, hogy az uniós országok megtilthatják a szolgáltatóknak, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók áramellátását megszakítsák, többek között a szolgáltatók és a fogyasztók közötti viták során.

Különbözeti szerződések

A jogszabály rendelkezik az úgynevezett „különbözeti szerződésekről” (Contracts for Difference, CFD), illetve az ezekkel azonos hatású, az energetikai beruházások ösztönzésére szolgáló rendszerekről. A CFD-k esetében a hatóság kompenzálja az energiatermelőt, ha a piaci árak túlságosan meredeken esnek, de kifizetéseket gyűjt be tőlük, ha az árak túlságosan magasak. A CFD-k alkalmazása minden új villamosenergia-termelésre irányuló beruházás esetében megengedett lesz, függetlenül attól, hogy megújuló vagy nukleáris energiából származik-e.

Villamosenergia-árválság

A szöveg a villamosenergia-árválság bejelentésére szolgáló mechanizmust határoz meg. Nagyon magas árak esetén és bizonyos feltételek mellett az EU regionális vagy uniós szintű villamosenergia-árválságot hirdethet ki, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy átmeneti intézkedéseket hozzanak a kkv-k és az energiaigényes ipari fogyasztók villamosenergia-árainak meghatározása érdekében.

A jelentéstevő szerint

„Ez a reform a polgárokat helyezi a villamosenergia-piac kialakításának előterébe. A szöveg intézkedéseket tartalmaz a polgárok, különösen a legkiszolgáltatottabbak védelmére és a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítására. A Parlament előrelépést tett az energia demokratizálása terén, és olyan piacszerkezetet hozott létre, amely választ ad az energiaválság által feltárt hiányosságokra. Minden fogyasztó, beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is, hosszú távú, megfizethető és stabil árakhoz juthat majd hozzá,” – mondta Nicolás González Casares (S&D, Spanyolország) jelentéstevő.

A következő lépések

A Parlament jóváhagyása után a tagállamokból álló Tanácsnak is el kell fogadnia a jogszabályt, hogy az hatályba lépjen.

Háttér

Az energiaárak 2021 közepe óta emelkednek, kezdetben a COVID-19 utáni gazdasági fellendülés kontextusában. Az energiaárak azonban meredeken emelkedtek a gázellátási problémák miatt, miután Oroszország 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen. A magas gázárak azonnali hatást gyakoroltak a villamosenergia-árakra, mivel azok lehívási sorrenden alapuló rendszerben kapcsolódnak egymáshoz, ahol a legdrágább (általában fosszilistüzelőanyag-alapú) energiaforrás határozza meg a teljes villamosenergia-árat.

További információ

”

Forrás:
A Parlament elfogadta az uniós villamosenergia-piac reformját; Európai Parlament; 2024. április 11.

Az Európai Bizottság áttekinti a tiszta átállásról szóló, az uniós iparral és szociális partnerekkel folytatott párbeszédsorozatot

„A Bizottság a mai napon közleményt fogadott el a tiszta átállásról – azaz Európa tiszta, erőforrás-hatékony, méltányos és versenyképes gazdasággá történő átalakításáról – szóló párbeszédsorozatot. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2023. évi beszédében bejelentette, hogy párbeszédsorozatot indít az európai iparral és a szociális partnerekkel arról, miként erősíthető meg és támogatható az európai zöld megállapodás végrehajtása, ami hozzájárul majd a megerősített ipari megközelítéshez. A párbeszédeket Maroš Šefčovič ügyvezető alelnök vezette. A mai értékelés képezi majd az alapot az uniós vezetők megbeszéléseihez, melyeket az Európai Tanács következő ülésén az európai tiszta átállás következő lépéseiről fognak folytatni.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az európai zöld megállapodás mindig is Európa növekedési stratégiája volt és jelenleg is az. A tiszta növekedés valódi előnyökkel jár gazdaságunk számára, amely kedvezően fogadta ezeket. A jövő európai gazdaságában ugyanis a versenyképesség és a fenntarthatóság egymástól elválaszthatatlan lesz. Most, hogy kiszámítható szabályozási keret van érvényben, a tiszta átállásról szóló párbeszédek fontos szerepet töltenek be az iparral és a szociális partnerekkel való együttműködés tekintetében, hogy a szabályokat a leghatékonyabb módon hajtsák végre. A párbeszédekből kiderül, hogy partnereink elkötelezettek aziránt, hogy elvégezzék a munkát, és megvalósítsák nagy ívű és alapvető céljainkat. Meglátásaik alapján Európa továbbra is támogatni fogja az ipart a dekarbonizált gazdaságnak megfelelő üzleti modell kialakítása terén.”

Eddig kilenc párbeszédre került sor a tiszta átállás témakörében. Az ipar és a szociális partnerek megerősítették szilárd kötelezettségvállalásukat az európai zöld megállapodás kialakítása és végrehajtása mellett. A szociális partnerek kiemelték, hogy mennyire fontos az átállás társadalmi méltányosságának biztosítása, a minőségi munkahelyek teremtése, valamint hogy szükség van a megerősített strukturált szociális párbeszédre. A párbeszédek a hidrogénre, az energiaigényes iparágakra, a tiszta technológiákra, az energetikai infrastruktúrára, a kritikus fontosságú nyersanyagokra, az erdőalapú biogazdaságra, a városokra, a tiszta mobilitásra és az acélra összpontosítottak.

Megerősített ipari megközelítés: Építőelemek és fő alkotórészek

A mai közlemény számos olyan, a párbeszédek során azonosított kulcsfontosságú építőelemet emel ki, amelyek támogathatják a megerősített ipari megközelítést az európai zöld megállapodás megvalósítása érdekében. Ezek az alkotóelemek a következők: hatékony és egyszerűsített szabályozási keret a vállalkozások számára az átállás megvalósítása érdekében; az energiaárakkal kapcsolatos intézkedések; modern infrastruktúra; könnyebb forráshoz jutás; valamint erősebb egységes piac globálisan versenyképes környezetben. A Bizottság a tiszta átállásról szóló párbeszédek keretében továbbra is együtt fog működni az iparral és a szociális partnerekkel, és készen áll arra, hogy mélyreható vitát folytasson a Tanáccsal és a Parlamenttel a kulcsfontosságú tényezőkről.

  • A hatékony végrehajtás és egyszerűsítés révén elért eredmények

Az EU megvalósította a szakpolitikai és szabályozási keretet a 2030-as célok eléréséhez, valamint ahhoz, hogy Európa jó úton haladjon a klímasemlegesség és a fenntartható gazdaság 2050-ig történő megvalósítása felé. Ez az egyértelmű szabályozási keret stabilitást és kiszámíthatóságot teremt valamennyi érdekelt fél számára. Mivel a hangsúly most a végrehajtásra helyeződik át, a Bizottság további iránymutatást fog nyújtani az iparnak és a tagállamoknak az uniós jogszabályok alkalmazása terén, valamint nagyobb hangsúlyt fog helyezni a terhek visszaszorítására. A Bizottság egy erre a célra létrehozott platformon egy sor kulcsfontosságú mutatót is közzé fog tenni a zöld átállás, az uniós gazdaság versenyképessége és a társadalmi átállás terén elért eredmények nyomon követésére és mérésére. A Bizottság továbbra is támogatni fogja az ipart abban, hogy a munkavállalókat felvértezze az átálláshoz szükséges készségekkel, és a jövőben is együtt fog működni a városokkal, valamint a regionális és helyi hatóságokkal.

  • Bőséges és megfizethető tiszta energia

A tagállamoknak teljes mértékben ki kell aknázniuk az aktualizált jogi keret adta lehetőségeket, nevezetesen a megújulóenergia-irányelvet annak érdekében, hogy biztosítsák a tiszta átállás előnyeit az ipar és a polgárok számára. A párbeszédek résztvevői hangsúlyozták, hogy a bőséges és megfizethető, nulla vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiával való ellátás biztosítása kulcsfontosságú feltétele annak, hogy felgyorsítsuk az uniós gazdaság dekarbonizációját és megőrizzük az európai ipar versenyképességét, különösen az energiaigényes iparágakban. Egyes ipari és közlekedési ágazatok további innovatív, átmeneti intézkedéseket sürgettek, amelyek alacsonyabb áron biztosítják az energiát, miközben a beruházás eredményének hasznosítására vonatkozó hosszú távú megállapodás révén biztonságot nyújtanak az energiatermelők számára. Az ipar olyan ipari klaszterek létrehozását is szorgalmazta, amelyek összekapcsolják a legnagyobb gyártólétesítményeket és csomópontokat a kibocsátásmentes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású erőművekkel, a hidrogént és megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokat előállító létesítményekkel, vagy a szén-dioxid-leválasztási, -tárolási, -szállítási és -hasznosítási infrastruktúrával. A párbeszédek résztvevői felszólították a tagállamokat, hogy vizsgálják felül az energiára – többek között a villamos energiára – kivetett adók és illetékek mértékét. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának megszüntetésére, összhangban a COP közelmúltbeli következtetéseivel és az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslattal.

  • A modern infrastruktúra mint az ipar gerince

A tiszta energiára való átállást szolgáló infrastruktúra fejlesztése terén szorosabb koordinációra van szükség a Bizottság, a tagállamok, a helyi és regionális hatóságok, a hálózatüzemeltetők, az ipari szereplők, a szabályozók és a pénzügyi intézmények között. A Bizottság ki fogja igazítani a jelenlegi egyeztetési mechanizmusokat annak érdekében, hogy platformot biztosítson az összes kulcsfontosságú szereplővel való rendszeres és közvetlen együttműködéshez, különös tekintettel a konkrét infrastrukturális projektekre. A közbeszerzésekre és aukciókra alkalmazandó rezilienciakövetelmények serkenteni fogják a keresletet az EU-ban gyártott olyan berendezések és alkatrészek iránt, amelyek megfelelnek az infrastruktúra-fejlesztésben való felhasználásra meghatározott magas szintű szabványoknak. A Bizottság mérlegelni fogja az ipar támogatását az energiahálózat fejlesztéséhez szükséges kábelek, csővezetékek és technológiák kereslet alapú szabványosításának kidolgozásában.

  • Finanszírozási források felszabadítása az átállás céljaira

A magánberuházások mozgósítása még nem történt meg kellő mértékben, de a magánszektor továbbra is vezető szerepet játszik majd a tiszta átállásba eszközölt beruházások megvalósítása terén. A párbeszédek résztvevői azt is hangsúlyozták, hogy csökkenteni kell a tőkebevonás költségeit, diverzifikálni kell a vállalkozások finanszírozási lehetőségeit, új innovatív pénzügyi eszközöket kell javasolni, és meg kell könnyíteni a határokon átnyúló beruházásokat. A jobb minőségű beruházások megvalósításához erős uniós költségvetésre van szükség, és ezzel összefüggésben a Bizottság gyors előrelépést sürget mind a közpénzek magánberuházások bevonására való felhasználásának innovatív módjai, mind pedig a kibocsátáskereskedelmi rendszer javasolt saját forrása terén. Összességében elmondható, hogy sürgősen végre kell hajtani a finanszírozás jobb és uniós szintű összehangolását, méretgazdaságosságot kell teremteni, fokozni kell a források hatékony elosztását és ki kell használni az egységes piacot. Az európai intézményeknek a magánfinanszírozás mozgósítása érdekében meg kell erősíteniük együttműködésüket az intézményi szereplőkkel; a Bizottságnak meg kell erősítenie a politikai szerepvállalást és a párbeszédet az Európai Beruházási Bankkal (EBB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és a magánbankokkal. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből, a Stratégiai Technológiák Európai Platformjából és az Európai Hidrogénbank keretében megvalósuló aukciókból mint szolgáltatásból származó többletbevételek felhasználása jó példa az átállás érdekében bevezetett ígéretes finanszírozási eszközökre. A párbeszéd résztvevői felhívták a figyelmet az infrastrukturális fejlesztés jelentős kezdeti beruházási költségei és a rendelkezésre álló források közötti jelentős eltérésre.

  • A tiszta egységes piac globális versenykörnyezetben való kiaknázása

Az egységes piac az EU legnagyobb erőssége, mivel méretéből adódóan válik fontossá, és Európán kívül is magas szintű normákat mozdít elő. A közös gázbeszerzés pozitív eredménye alapján a Bizottság mérlegelni fogja a keresletösszevonás és más stratégiai fontosságú áruk közös beszerzésének fejlesztését, valamint a hidrogénre vonatkozó kísérleti projekt és a kritikus fontosságú nyersanyagok közös beszerzésének megszervezését. A Bizottságnak és a tagállamoknak teljes mértékben fel kell használniuk a tisztességtelen globális verseny elleni szakpolitikai eszközöket annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a belső és a globális piacon. Ezenkívül fontos az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus végrehajtása és a globális szén-dioxid-árazás fokozott diplomácia révén történő bevezetése.

Előzmények

Annak érdekében, hogy Európa tiszta, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá váljon, a Bizottság 2019-ben előterjesztette az európai zöld megállapodást. Ezt számos konkrét kezdeményezés követte, amelyek többsége immár az uniós jog részét képezi. A hangsúly most a végrehajtásra és a megvalósításra helyeződik át, hogy a zöld megállapodás sikeres lehessen a gyakorlatban.

Az iparnak és a szociális partnereknek kell irányítaniuk az európai gazdaság átalakítását. A romló biztonsági, geopolitikai és gazdasági környezet miatt azonban nyomás nehezedik az iparra, továbbá nem adottak az egyenlő versenyfeltételek.

Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló 2023. évi beszédében elindította a tiszta átállásról szóló párbeszédeket, amelyek új módját jelentik annak, hogy a Bizottság együttműködjön az iparral és a szociális partnerekkel a jelenlegi kihívások megértése, valamint az európai zöld megállapodás végrehajtásának megerősítése és támogatása érdekében.

További információk

Közlemény

Tájékoztató

Az európai zöld megállapodás weboldala

Idézet(ek)

„Európa növekedési stratégiája mindig is az európai zöld megállapodás volt és jelenleg is az. A tiszta növekedés valódi előnyökkel jár gazdaságunk számára, amely kedvezően fogadta ezeket. A jövő európai gazdaságában ugyanis a versenyképesség és a fenntarthatóság egymástól elválaszthatatlan lesz. Most, hogy kiszámítható szabályozási keret van érvényben, a tiszta átállásról szóló párbeszédek fontos szerepet töltenek be az iparral és a szociális partnerekkel való együttműködés tekintetében, hogy a szabályokat a leghatékonyabb módon hajtsák végre. A párbeszédekből kiderül, hogy partnereink elkötelezettek aziránt, hogy elvégezzék a munkát, és megvalósítsák nagy ívű és alapvető céljainkat. Meglátásaik alapján Európa továbbra is támogatni fogja az ipart a dekarbonizált gazdaságnak megfelelő üzleti modell kialakítása terén.” – Ursula von der Leyen, President of the European Commission

„Dekarbonizációs céljaink, a zöld növekedés és az európai versenyképesség nem választhatók el egymástól. A tiszta átállásról szóló párbeszédek mai értékelése hangsúlyozza, hogy most kell végrehajtani a tiszta átállást, és most van szükség beruházásokra. Ehhez olyan továbbgondolt, innovatív ipari megközelítésre van szükség, amely garantálja a kiszámíthatóságot a befektetők számára, megerősíti a beruházásokhoz szükséges üzleti hátteret, hogy továbbra is vonzó egységes piacot biztosítson az ipari szereplők számára, és a lehető legjobban segíti az ipart abban, hogy kihasználja az európai zöld megállapodás által kínált lehetőségeket. A bőséges és megfizethető tiszta energia, valamint a világszinten egyenlő versenyfeltételek elengedhetetlenek az európai ipar fellendüléséhez. Az együttműködésen alapuló közelítésmód kiemelkedő fontosságú, és a Bizottság a tiszta átállásról szóló párbeszédek révén továbbra is aktívan együttműködik az iparral és a szociális partnerekkel.” – Maroš Šefčovič, az európai zöld megállapodásért, az intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
A Bizottság áttekinti a tiszta átállásról szóló, az uniós iparral és szociális partnerekkel folytatott párbeszédsorozatot; Európai Bizottság; 2024. április 10.

Az Európai Parlament szigorúbb kibocsátási célokat fogadott el a teherautók és buszok számára

„

  • Az éghajlatpolitikai célok megvalósítása és az EU levegőminőségének javítása a cél
  • Kibocsátásmentes városi buszok 2035-re
  • A közúti közlekedés során kibocsátott üvegházhatású gázok 25 százalékát a nehézgépjárművek okozzák az EU-ban

A Parlament szerdán új, a Tanáccsal már egyeztetett intézkedéseket fogadott el az új nehéz tehergépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célértéket szigorítása érdekében. Az új teherautók, buszok és pótkocsik kibocsátását szabályozó rendeletet a képviselők 341 szavazattal, 268 ellenében és 14 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

A nagy tehergépkocsik (beleértve a hivatásos járműveket, mint például a szemétszállító teherautók, billenőplatós járművek vagy betonkeverők) és autóbuszok szén-dioxid-kibocsátását a 2030-2034 közötti időszakban 45 százalékkal, 2035-2039 között 65 százalékkal, 2040-től pedig 90 százalékkal kell csökkenteni. Az új városi autóbuszoknak 2030-ig 90 százalékkal kell csökkenteniük a kibocsátást, 2035-re pedig zéró kibocsátású járművekké kell válniuk. A 2030-tól kezdődően a pótkocsikra (7,5 százalék) és a félpótkocsikra (10 százalék) is kibocsátáscsökkentési célokat határoznak meg.

A törvény előírja, hogy a Bizottság 2027-ig részletesen vizsgálja felül az új szabályok hatékonyságát és hatását. Ennek a felülvizsgálatnak többek között azt kell értékelnie, hogy alkalmazni kell-e a szabályokat a kisteherautókra, meg kell vizsgálnia a kizárólag szén-dioxid-semleges tüzelőanyaggal működő nehézgépjárművek nyilvántartásba vételére szolgáló módszertan szerepét, valamint azt, hogy egy szén-dioxid-korrekciós tényező milyen szerepet játszhat a kibocsátásmentes nehézgépjárművekre való átállásban.

A jelentéstevő szerint

A jelentéstevő Bas Eickhout (Greens/EFA, Hollandia) elmondta: „A kibocsátásmentes tehergépjárművekre és buszokra való átállás nemcsak éghajlat-politikai céljaink eléréséhez kulcsfontosságú, hanem a városaink tisztább levegőjének kulcsfontosságú mozgatórugója is. Egyértelműséget biztosítunk az egyik legfontosabb európai feldolgozóipar számára, és erőteljes ösztönzést biztosítunk a villamosításba és a hidrogénbe történő beruházásokra.”

A következő lépések

A tagállami kormányokból álló Tanácsnak még jóvá kell hagynia a megállapodást, mielőtt az hatályba léphetne.

Háttér

A nehézgépjárművek felelősek az EU-ban a közúti közlekedéséből származó üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 25 százalékáért, és az EU teljes üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 6 százalékát teszik ki. A Bizottság 2023 februárjában benyújtott jogalkotási javaslata szerint e kibocsátások csökkentése kulcsfontosságú az EU azon célkitűzései szempontjából, hogy 2050-re elérje az éghajlat-semlegességet és csökkentse az importált fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet.

További információ

”

Forrás:
Az EP szigorúbb kibocsátási célokat fogadott el a teherautók és buszok számára; Európai Parlament; 2024. április 10.

Az Európai Parlament jóváhagyta a fenntarthatóbb és rugalmasabb gázpiacot célzó reformokat

„

  • A képviselők a kiszolgáltatott fogyasztók védelmét és az átláthatóság biztosítását célzó intézkedéseket hoztak
  • Az új irányelv segít a gázágazat szén-dioxid-mentesítésében az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében
  • Az uniós országok korlátozhatják az Oroszországból érkező importot
  • A fosszilis gázról való elmozdulás érdekében a jogszabály támogatja a biometánt és a hidrogént

A képviselők csütörtökön elfogadták a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, köztük a hidrogén uniós gázpiacra való bevezetését elősegítő terveket.

A gáz- és hidrogénpiacokról szóló új irányelv és rendelet célja az EU energiaágazatának szén-dioxid-mentessé tétele, a megújuló gázok és a hidrogén termelésének és integrációjának fokozása.

Az intézkedések célja a geopolitikai feszültségek, különösen az Ukrajna elleni orosz háború által megzavart energiaellátás biztosítása és az éghajlatváltozás kezelése. Az irányelvről a Tanáccsal folytatott tárgyalások során a képviselők az átláthatóságra, a fogyasztói jogokra és az energiaszegénység által fenyegetett emberek támogatására összpontosítottak. A plenáris ülés 425 szavazattal, 64 ellenében és 100 tartózkodással fogadta el az irányelvet.

Az új rendelet, amelyet 447 szavazattal, 90 ellenében és 54 tartózkodás mellett fogadtak el, megerősíti a tisztességes árképzés és a stabil energiaellátás mechanizmusait, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy korlátozzák az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gázimportot. A jogszabály közös gázbeszerzési rendszert vezet be a tagállamok közötti verseny elkerülése érdekében, és öt évre kísérleti projektet indít az EU hidrogénpiacának megerősítésére.

A rendelet a hidrogén-infrastruktúrába történő beruházások növelésére is összpontosít, különösen a szénipari régiókban, elősegítve az olyan fenntartható energiaforrásokra való átállást, mint a biometán és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén.

A jelentéstevők szerint

„Az európai acél- és vegyipar, amely nehezen szén-dioxid-mentesíthető, az európai hidrogénpiac fejlesztésének középpontjába kerül,” – mondta Jens Geier (S&D, Németország), az irányelvért felelős jelentéstevő. „Ez lehetővé teszi a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetését az iparból, biztosítja az európai versenyképességet és a munkahelyek megőrzését egy fenntartható gazdaságban. A hidrogénhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó szétválasztási szabályok a gáz- és villamosenergia-piacon meglévő legjobb gyakorlatnak fognak megfelelni.”

Jerzy Buzek (EPP, Lengyelország), a rendelet jelentéstevője elmondta: „Az új rendelet a jelenlegi energiapiacot elsősorban két forráson – a zöld villamosenergián és a zöld gázokon – alapuló piaccá alakítja át. Ez hatalmas lépés az EU ambiciózus éghajlati céljainak elérése és az EU globális piacokon való versenyképességének fokozása felé. Bevezettük az uniós országok számára azt a jogi lehetőséget, hogy biztonsági fenyegetés esetén leállíthatják az Oroszországból származó gázimportot, ami eszközt ad a kezükbe, hogy fokozatosan megszüntessék a veszélyes monopolhelyzettől való függőségüket,” – tette hozzá.

A következő lépések

A Hivatalos Lapban való közzététel előtt mindkét szöveget hivatalosan el kell fogadnia a Tanácsnak.

Háttér

A jogalkotási csomag tükrözi az EU növekvő éghajlat-politikai törekvéseit, amelyeket az európai zöld megállapodásban és a „Irány az 55%!” intézkedéscsomagban fogalmazott meg. Az aktualizált irányelv célja az energiaágazat szén-dioxid-mentessé tétele, és rendelkezéseket tartalmaz a fogyasztói jogokról, az átviteli és elosztórendszer-üzemeltetőkről, a harmadik felek hozzáféréséről és az integrált hálózattervezésről, valamint a független szabályozó hatóságokról. Az aktualizált rendelet a meglévő földgáz-infrastruktúrát arra fogja ösztönözni, hogy magas tarifakedvezmények révén nagyobb arányban építsen be hidrogént és megújuló gázokat. Rendelkezéseket is tartalmaz a hidrogén földgázzal és megújuló gázokkal való keverésének megkönnyítésére, valamint a gázminőség és tárolás terén folytatott fokozottabb uniós együttműködésre.

További információ

”

Forrás:
Az EP jóváhagyta a fenntarthatóbb és rugalmasabb gázpiacot célzó reformokat; Európai Parlament; 2024. április 11.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Csökkent a kiberbűnözés Magyarországon, hatásos a KiberPajzs

„A kibercsalások száma jelentősen visszaesett 2023 utolsó negyedévére: mintegy 36 százalékkal csökkent az esetek száma.

Nemcsak a kibercsalások száma, de a károk összege is jelentősen csökkent 2023 negyedik negyedévében. A kártyás visszaélések viszont tovább nőttek. Mindez jelentős eredménynek számít a KiberPajzs együttműködés és banki visszaélésszűrő rendszerek fejlesztésnek. Nem lehet azonban hátradőlni, további erőfeszítésekre van szükség, mert egyetlen visszaélés is sok. A KiberPajzs program intézményei ezért 2027-ig meghosszabbították együttműködésüket, az MNB pedig felhívta a bankok figyelmét: honlapjaikon is mutassák be az ügyfeleknek a védekezés módjait.

A kibercsalások száma 2022 eleje óta jelentősen növekedett, 2023 negyedik negyedévére viszont csökkenni kezdett. A csalások mostani számai azonban még így is jóval magasabbak a közel két évvel ezelőtti bázishoz képest. A tavalyi utolsó negyedévben a pénzforgalmi szolgáltatóknál az átutalással kapcsolatos kibercsalások volumene 36 százalékkal (9162 milliárdról 5769 milliárd forintra), esetszáma pedig 34 százalékkal (5762-ről 3737 darabra) esett vissza. A fizetési kártyás visszaélések esetszáma és volumene azonban ezzel ellentétben tovább nőtt.

Az MNB ügyfélszolgálatára érkező kibercsalásos ügyfélpanaszok száma tavaly október óta 13 százalékkal mérséklődött és hasonló a visszaesés a jegybank keretein belül működő, anyagi jogviták rendezését végző Pénzügyi Békéltető Testületnél is. Az ügyféljelzések száma azonban változatlanul jócskán meghaladja a 2022 eleji értékeket.

Az átutalásokkal kapcsolatos kedvező adatoknál közrejátszhatott, hogy több bank fejlesztette saját informatikai visszaélésszűrő rendszereit. A fogyasztók oktatásában oroszlánrészt vállal magára KiberPajzs együttműködés. Ennek eredménye
* a kiberpajzs.hu honlap;
* az MNB fraud ajánlása a kibercsalások kiszűrésére;
* a rendőrség és a bankok közti „forródrót”;
* az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő központja által nyújtott segítség;
* az NMHH koordinációjával történő közös lépések a hívószámhamisítás és a kéretlen sms-ek kiszűrésére.

A további előrelépésben kulcsszerepe lehet az eddig is kiemelt tényezőknek számító: banki IT-rendszerek folyamatos fejlesztésének, az ügyféltudatosság további erősítésének, illetve az intenzív rendőrségi fellépésnek is.

A kibercsalók ugyanis továbbra is rendkívül változatos módon támadják az ügyfeleket. Ezért folytatni kell a bűnözők elleni harcot, hiszen egyetlen sikeres bűnözői akció is túl sok. A KiberPajzs projekt résztvevői ezért 2027-ig szóló együttműködési megállapodást írtak alá. A résztvevő partnerek az intézményükhöz kapcsolódó konkrét vállalások teljesítésére kötelezték magukat, s újabb kommunikációs kampányok is indulnak a konkrét csalástípusok felismerésére, elhárítására összpontosítva.

Az MNB vezetői körlevelet adott ki, amely előírja, hogy a piaci szereplők honlapjukon külön tájékoztató banki oldalon többek között mutassák be a fogyasztóknak a főbb csalástípusokat, azok elkerülésének, megelőzésének lépéseit, továbbá azt, hogy visszaélés észlelése nyomán kit és hogyan kell keresni az adott pénzügyi intézménynél. Egy másik friss MNB körlevél szerint a bankok, pénzforgalmi szolgáltatók május 15-ig, majd a továbbiakban folyamatosan figyelmeztessék ügyfeleiket a kibercsalás kockázatára, hiszen a bűnözők a banki meghatalmazottak internet- vagy mobilbanki hozzáférésének kompromittálódásával a meghatalmazók számláihoz (is) hozzáférhetnek…”

Forrás:
Csökkent a kiberbűnözés Magyarországon, hatásos a KiberPajzs; Gergely Máté; Világgazdaság; 2024. április 8.
Lásd még:
Tavaly év végén csökkentek az átutalásos kibercsalások, de továbbra is fokozott figyelem kell; Magyar Nemzeti Bank; 2024. április 8.

Magyarországon egyeztetett az EU Katonai Bizottságának elnöke

„Magyarországon egyeztetett az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke csütörtökön. A Honvédelmi Minisztérium budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a látogatás a magyar EU-elnökség katonai programja nyitányának tekinthető. Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke a magyar EU-elnökség katonai prioritásait ismertetve közölte, hogy támogatni kell az EU Stratégiai Iránytű programot a válságmenedzsment, a katonai képességek és a védelmi ipar fejlesztése terén.

Magyarország és a Magyar Honvédség számára továbbra is kiemelt helyen szerepel a Nyugat-Balkán helyzete, a magyar szerepvállalás hűen tükrözi ezt. Idén az EUFOR Althea művelet történetében először magyar parancsnok irányítja az EU balkáni katonai misszióját.

A vezérkari főnök fontosnak nevezte az európai gyors reagálású erők fejlesztését, megerősítette, hogy Magyarország részt vesz az új koncepció alapján 2025-ig felálló első európai harccsoport létrehozásában. A védelmi iparról azt mondta, hogy a magyar EU-elnökség támogatni fogja az európai védelmi technológiai és ipari alapokat. „A magyar védelmi ipar ennek integráns részét képezi” – tette hozzá. Magyarország támogatja azt az informális dokumentumot, amelyet Ausztria, Németország, Belgium és Hollandia írt alá, és amelynek célja, hogy a Nyugat-Balkánt „még inkább európai uniós fókuszba helyezze” – közölte, akár az EU gyorsreagálási képességének esetleges jövőbeli bevetésével, amennyiben a helyzet úgy kívánja.

„Az EU stratégiai autonómiáját nemcsak az EU harccsoportjaihoz való hozzájárulással támogatjuk. A 2016-ban indított Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal elkötelezett, ütőképes nemzeti haderőt építünk” – tette hozzá. A vezérezredes elmondta: októberben vendégül látják az EU vezérkari főnökeit, akiknek az EU Integrated Resolve gyakorlat részeként felajánlott, éleslövészettel egybekötött Brave Warrior gyakorlat során bemutatják a magyar védelmi erők képességeit hangsúlyozva ezen kiképzési rendezvények megkerülhetetlen szerepét a válságkezelési döntéshozatal javításában és az interoperabilitás előmozdításában.”

Forrás:
Magyarországon egyeztetett az EU Katonai Bizottságának elnöke; Híradó.hu / MTI; 2024. április 11.

Meghosszabbítják az együttműködésüket a KiberPajzs program résztvevői

„A KiberPajzs létrehozását az online tér pénzügyi biztonságot veszélyeztető kockázatai indokolták, a projekt ezekre hívja föl az ügyfelek figyelmét.

Bár az átutalásos csalások kárértéke 2023 végén csökkent, a további javulás érdekében a KiberPajzs program résztvevői 2027-ig meghosszabbítják az együttműködésüket – jelentette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnök.

Kandrács Csaba a program eredményének tulajdonította a kedvező folyamatokat, az ügyfélpanaszok és a vitarendezésre szoruló esetek számának csökkenését, de hangsúlyozta, hogy a kiberbűnözés visszaszorítása a továbbiakban is komoly erőfeszítéseket követel meg. Üdvözölte egyúttal, hogy a bankok jelentős része fejlesztette a visszaélésszűrő rendszerét, az ügyfelek pedig egyre tudatosabbak és körültekintőbbek. Sajnos a bűnözők is igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel, mindig új módszereket találnak ki, új eszközöket vetnek be, mindennaposak például a csomagküldő szolgáltatás mögé bújó, bankokra és vagy intézményekre hivatkozó csalások. Tavaly Magyarországon 40 ezer csalási kísérlet percenként 50 ezer forint kárt okozott az áldozatoknak – tette hozzá.

Kandrács Csaba jelentős eredményeket vár a KiberPajzs résztvevőinek további erőfeszítéseitől, többek között a rendőrség és a bankok közötti forródrót vagy az Igazságügyi Minisztérium áldozatsegítő szolgáltatásának közreműködésétől, illetve a hívószámhamisítás és a kéretlen sms-küldés kiszűrésétől, amelyben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) segít. Az MNB kommunikációs kampánya a csalások elleni védekezés lehetőségeire hívja föl az ügyfelek figyelmét, a bankoktól és pénzügyi szolgáltatóktól pedig az elmúlt napokban körlevelekben kérték, hogy a honlapjukra jól látható módon helyezzék ki a kiberpajzs.hu oldal elérését, tájékoztassák a fogyasztókat a biztonsági tudnivalókról, és ne hagyják rutinszerűen intézni a pénzügyi műveleteket akkor sem, ha ez esetleg valamelyest lassítja a kiszolgálásukat.

A Magyar Bankszövetség főtitkára közölte, hogy a bankok több mint 90 százaléka szervez biztonsági képzéseket a munkatársak számára, 80 százalékuk ellenőrzi, többségük pedig gyakorlatban is próbára teszi a tudásukat. Az óvatosság ugyanakkor Kovács Levente szerint mindig indokolt, hiszen mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek, olykor akár a banki vezetők is a bűnözők céltábláivá válhatnak. Az elkövetők mögött rendszerint nemzetközi háttér húzódik meg, és a tapasztalatok szerint felkészülten, kiváló pszichológiai érzékkel támadnak – fogalmazott.

A főtitkár szerint sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az online tér a pénzügyi műveletek számára is veszélyes terep, de vannak árulkodó és visszatérő motívumok, amelyek fenyegetésre utalhatnak. A felhasználók sürgetése, felszólításuk új alkalmazások telepítésére mindig gyanús, a veszélyek kivédésében ugyanakkor sokat segíthet az erős ügyfélhitelesítés, valamint a banki műveletek összegének korlátozása. A védekezési lehetőségekre minél korábban, már a számlanyitáskor vagy a netbankok nyitó felületein fel kell hívni az ügyfelek figyelmét – mondta Kovács Levente.

Az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatóságának vezetője szerint a kockázati érzékenység akkor sem szorulhat vissza, ha az adatok alapján javulás látszik, hiszen elfogadható szintje a pénzügyi csalásoknak sincs. Az ügyfélhitelesítés jelentőségét Bartha Lajos is kiemelte, hiszen a kártyás csalások túlnyomórészt ott jelennek meg, ahol ez hiányzik. A jegybank azt várja ez a pénzintézetektől, hogy vezessenek be valós idejű visszaélésszűrő rendszert, blokkolják a csalók bankszámláit, figyeljék a gyanús pénzügyi műveleteket, továbbá szigorítsák az ügyfélazonosítást és a kifizetési eljárásokat, hogy hamis adatokkal ne lehessen számlát nyitni, se eltüntetni az oda gyűjtött összegeket készpénzfelvétellel vagy nemzetközi átutalással. Az ajánlások teljesítését az MNB szigorúan ellenőrzi. A kiberbűnözés visszaszorítását jogszabály-változtatások is segítik, ezekről az Országgyűlés legkésőbb az őszi ülésszakban szavazhat. A banki csalásszűrő rendszereket az elszámolásforgalmi rendszert üzemeltető Giro Zrt. központi visszaélésszűrő rendszere fogja kiegészíteni, ennek visszajelzései alapján a bankok leállíthatnak gyanús tranzakciókat – közölte.

Bartha Lajos megjegyezte, hogy a korszerű technológiák a bűnözők eszköztárában is megjelennek, az óvatosság ezért mindig indokolt lesz. A mesterséges intelligenciára építő hang- és képutánzó hamisítások már felbukkantak, a csalók ezek birtokában online hiteleket is föl tudnak venni mások nevében. A legfontosabb továbbra is az, hogy az ügyfelek sose adják ki a legérzékenyebb banki azonosítóikat és a jelszavaikat, ne fogadjanak el ajánlatokat ellenőrzés nélkül, és ne nyissák meg gyanús üzenetek csatolmányait, hivatkozásait – tette hozzá.

A KiberPajzs létrehozását az online tér pénzügyi biztonságot veszélyeztető kockázatai indokolták, a projekt ezekre hívja föl az ügyfelek figyelmét – olvasható a kiberpajzs.hu oldalon. A programban 10 intézmény és hatóság vesz részt, az MNB, a bankszövetség, a rendőrség és több minisztérium mellett többek között az NMHH, a Magyar Államkincstár vagy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet.
”

Forrás:
Meghosszabbítják az együttműködésüket a KiberPajzs program résztvevői; ComputerTrends; 2024. április 9.

Törvények, rendeletek

22/2024. (IV. 9.) AM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről

„…2. § (1) A MePAR egy fizikaiblokk-alapú,

a) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 68. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően létrehozott, a földterület használatához kapcsolódó, az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. címében, valamint

b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott egyes intézkedésekkel összefüggő eljárások kizárólagos, országos földrajzi azonosító és térinformatikai rendszere, valamint annak adatbázisa.

(2) A földterület-azonosítás hivatkozási alapja a fizikai blokk. A mezőgazdasági parcellát a fizikai blokkon belül kell meghatározni.

(3) A MePAR fizikai blokkrendszer térképi megjelenítésének képi háttere az ortofotó vagy a nagyon nagy felbontású űrfelvétel.

(4) A MePAR térinformatikai rendszerének térképi alapját az Egységes Országos Vetületi Rendszerben kell elkészíteni és aktualizálni.

3. § A MePAR létrehozása és üzemeltetése során biztosítani kell, hogy

a) lehetővé tegye a támogatás alapját képező mezőgazdasági parcellák fizikai blokkon belüli elhelyezkedésének, valamint az ökológiai jelentőségű területek elhelyezkedésének rögzítését és területük meghatározását,

b) biztosítsa a 2. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban benyújtott kérelmek adminisztratív ellenőrzéséhez, különösen a területi túligénylések és a kettős igénylések azonosításához, a támogatási jogcímek közötti keresztellenőrzésekhez, továbbá a területi monitoring rendszer, valamint a helyszíni és távérzékeléses ellenőrzéshez szükséges, 4. § (1) bekezdése szerinti adatokat,

c) alkalmas legyen a Magyar Államkincstárhoz mint Nemzeti Kifizető Ügynökséghez (a továbbiakban: Kincstár) benyújtott támogatási, valamint kifizetési kérelmek kezeléséhez szükséges térinformatikai alapok biztosítására, és

d) megállapítható legyen a kataszteri fedvényen szereplő földrészletek, fizikai blokkok, mezőgazdasági parcellák és ökológiai jelentőségű területek kapcsolata….”

Forrás:
22/2024. (IV. 9.) AM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről; Nemzeti Jogszabálytár
Az agrárminiszter 22/2024. (IV. 9.) AM rendelete a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről; Magyar Közlöny; 2024. évi 43. szám; 2024. április 9.; 2424-2429. o. (PDF)