Skip to main content

24. szám, 2024. június 10.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Infoparlament tizennegyedszer – Navracsics Tibor & Both András

„Mi másról szólhatna ma egy informatikai konferencia – függetlenül a közönség összetételétől –, mint a mesterséges intelligenciáról?

Zavarba ejtő helyzeteket teremt, amikor politikusok, kilépve szűken vett kompetenciaterületükről, ami azért elsődlegesen a politika lenne (jelentsen is ez bármit), elkezdenek műszaki-szakmai, jobb esetben „csak” szakpolitikai kérdésekről beszélni. Az Infotér Egyesület szervezte 2024-es Infoparlament első etapjában épp erre kényszerültek, ugyanis a konferenciának két (pontosabban három), kifejezetten szakmai témája volt: a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia, melyeket többek között a versenyképesség (a harmadik téma) szempontjából vizsgált.

Az előadások 15-20 perces időkerete önmagában sem tette lehetővé a nagyívű és mély előadásokat, de a bevezetőben említett helyzet miatt a Parlament felsőházi termében fellépő előadók többsége még csak át sem kacsintott a „digitalizáció (és MI) = versenyképesség, felzárkózás” közhely húzta határon túlra.

Az állami szereplőktől megtudhattuk többek között, hogy erős a hazai digitális infrastruktúra, de a digitális fejlesztések, az MI alkalmazása terén még sok a teendő, pl. felül kell vizsgálni a magyar MI-stratégiát (Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium). Az MI-nek a környezetvédelemben és a körforgásos gazdaságban is fontos szerepe van, például hogy megtudjuk, mi van egy illegálisan lerakott szemétkupac mélyén, mert az hatékonyabbá, olcsóbbá teszi a hulladék feldolgozását (dr. Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár, Energiaügyi Minisztérium). Vagy: a nemzetbiztonság egyik legnagyobb dilemmája, hogy a digitalizáció kockázatokkal jár, mert „az adat az új lőszer” (ad notam „adat az új olaj”). Ezért a digitális reziliencia nemzetünk jövőjét jelenti. (Barthel Rúzsa Zsolt katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkár, Honvédelmi Minisztérium).

De valójában a szakmából érkező előadók sem jutottak túl a közhelyeken, legfeljebb hangzatos, ám kontextus nélkül nehezen értelmezhető kijelentésekkel kápráztatták el a közönséget. Például olyan sikerjelentéssel, miszerint tavaly még a munkavállalók 49 százaléka attól félt, hogy elveszti a munkáját a mesterséges intelligencia miatt, ma pedig 77 százalékuk élni sem tud a Microsoft Copilotja nélkül (Szabó Péter ügyvezető igazgató, Microsoft Magyarország). Vagy: az MI minden szektorban olyan jelentős hatással bír, hogy a szektor szereplőinek foglalkozniuk kell vele (Kübler-Andrási Judit vezérigazgató, Cetin Hungary).

És ahol valóban tart a magyar digitalizáció

Két előadó szerencsére a kaptafájánál maradt, aminek az eredménye, hogy ha csak közvetve is, de érdemi információval szolgáltak a konferencia meghirdetett témájával kapcsolatban. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter látványos statisztikai térképeken mutatta be Magyarország egyenlőtlen fejlődését. Bár Magyarország folyamatosan zárkózik fel az EU átlagához, ez alapvetően az ország központi térségének köszönhető. Míg Budapest és a most már Kecskemétig nyúló vonzáskörzete az uniós átlag fölött van az oktatástól a termelékenységig szinte minden, a versenyképességgel kapcsolatos mutatóban, addig az ország nyugati-dél-nyugati területein is vannak olyan „fehér foltok”, melyek több fontos mutatóban jelentősen elmaradnak az EU átlagától. Ez még a rengeteg fejlesztést-beruházást vonzó Északnyugat-Magyarországra is igaz, hangsúlyozta Navracsics. Ugyanakkor a képet azzal árnyalta, hogy a „fejnehéz”, fővároscentrikus fejlődés a kelet-közép-európai tagállamok általános jellemzője. Szlovákia, Csehország és Lengyelország felzárkózása is főleg Pozsony, Prága, illetve Varsó térségére koncentrálódik.

A miniszter előadásában arra is kitért, hogy az egyenlőtlen fejlődés közel sem csak térségünk országaiban probléma: többek között Franciaország és Spanyolország is küzd hasonló kihívásokkal, mindkét országban vannak erőteljesen leszakadó területek. Bár a minisztert szigorúan szakpolitikai kérdésekről beszélt előadásában, a végén megengedett magának egy kiszólást, amit pár nappal az önkormányzati választások előtt nehéz volt másként értelmezni, mint egyfajta finom, ha úgy tetszik, ízléses korteskedésnek: arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy segítsék felszámolni a kormányzatnak az országon belüli egyenlőtlenségeket, mintegy jelezve, hova is kell húzni az x-et egy szebb jövő érdekében vasárnap.

A másik érdemi tartalmat a szintén a kaptafájánál maradó Both András, az IdomSoft vezérigazgatója hozta, aki előadása első mondatában tisztázta: nem mesterséges intelligenciáról, sőt nem is technológiáról akar beszélni, sokkal inkább az azt használó emberről, azaz arról, hogy a technológia hogyan válik valóban használhatóvá. Röviden bemutatta azt a koncepciót, amely alapján a Digitális Állampolgárság Program elemeit fejlesztik.

Mint mondta, korábban kimaradt egy nagyon fontos lépés a fejlesztésből, ami a modern szolgáltatás- és UX-fejlesztésben már általános: az ún. discovery szakasz, amelynek során azt mérik fel, hogy milyen igényei és problémái lehetnek az állampolgároknak az egyes ügyek intézése során. Az IdomSoft belső csapata mintegy ötezer egyéni és fókuszcsoportos interjút készített, amelynek során többek között felmérték azokat az „életeseményeket”, amelyekben az embereknek ügyet kell intézni, valamint az annak során felmerülő leggyakoribb nehézségeket. Az új szolgáltatásokat már ezek ismeretében fejlesztik. Így az olyan életidegen megoldásokat, mint amilyen például jelenleg a vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal) kapcsolatos online ügyintézés, lecserélhetik az új logika szerint fejlesztettekre, melyek konkrét élethelyzetekhez igazodnak. Utóbbira példaként a Hazaváró oldalt hozta, amely a külföldről hazaköltözőket segíti közérthetően megfogalmazott információkkal, és egyben támogatást ad a szükséges dokumentumok összegyűjtéséhez is. Mint mondta, az oldalt Magyarországról is egyre többen látogatják a közérthető információk miatt.

A Bálnában tartott délutáni szekcióülések többek között az MI alkalmazási lehetőségeivel és az MI-alapú alkalmazásfejlesztéssel, az MI választásokra gyakorolt hatásával, a NIS2-vel és a hazai kiberbiztonság állapotával foglalkoztak.”

Forrás:
Infoparlament tizennegyedszer; Dervenkár István; Bitport.hu; 2024. június 7.
Lásd még:
Úton a szolgáltatásfejlesztés felé – YouTube; Both András; YouTube; 2024. június 8.
Infotér; Youtube

Közigazgatás, politika, jog

Hamarosan megjelennek az első LEADER helyi felhívások

„Elindult a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terven alapuló LEADER program megvalósítása. A Magyarországon működő 105 LEADER Helyi Akciócsoport (HACS) Helyi Fejlesztési Stratégiáit az Irányító Hatóság elfogadta, melyek alapján a LEADER helyi felhívások a tervek szerint 2024 júliusától jelennek meg.

A LEADER helyi felhívásokban a helyi igényekre reagálva a HACS-ok határozzák meg többek között a kedvezményezettek körét – melyek jellemzően önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek -, az elnyerhető maximális támogatási összeget, a támogathatóság feltételeit, továbbá egyedi elvárásokat is előírhatnak a horizontális szabályokon túlmenően.

A már folyamatban lévő előkészítő munka eredményeként 2024. júliustól várhatóan elérhetővé válnak a HACS-ok első felhívásai a Magyar Államkincstár honlapján. Előreláthatólag még az idei évben megjelenik a tervezett 359 darab felhívás, nagyságrendileg 45 milliárd forint összegben.

A LEADER helyi felhívások tervezett menetrendje ide kattintva érhető el.”

Forrás:
Hamarosan megjelennek az első LEADER helyi felhívások; Agrárminisztérium; 2024. június 7.

Ősszel indul az új háziorvosi ügyeleti rendszer Budapesten

„Októberben indul az új ügyeleti rendszer Budapesten – árulta el a Háziorvosok Online Szervezete által rendezett konferencián pénteken Takács Péter.

Keczéry Attila zuglói háziorvos, aki jelen volt a konferencián, megerősítette az egészségügyért felelős államtitkár információit, és lapunknak azt mondta: a bevezetés időpontján kívül más részletet nem árult el, csak annyit, hogy az erről szóló rendelet a választás másnapján, vagyis hétfőn jelenik meg.

Tavaly február 1-jétől másfél év tesztidőszak után Hajdú-Bihar vármegyében indult az új ügyeleti rendszer, amelyet fokozatosan vezettek be az ország összes megyéjében. Az ügyeleti feladatok koordinálása kikerült az önkormányzatok feladatai közül, és átvette az Országos Mentőszolgálat. Egy évvel később, idén februárban az utolsó két vármegyében, Fejérben és Pesten is elindult az immár az OMSZ által szervezett ügyeleti ellátás.

Komplexitása miatt Budapest az utolsó, ahol átalakítják az ügyeletet. Csató Gábor, az OMSZ igazgatója áprilisban az InfoRádióban arról beszélt, hogy a következő hónapokban csatlakozik a főváros az új rendszerhez, és elárulta azt is, a sürgősségi osztályokhoz telepítik az ügyeleti telephelyet.”

Forrás:
Ősszel indul az új háziorvosi ügyeleti rendszer Budapesten; Benke Ágnes; 24.hu; 2024. június 8.

Adatszolgáltatói terhek csökkentése: újabb szakmai egyeztetés a KSH és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete között

„Kiemelt cél továbbra is az adatszolgáltatói terhek csökkentése
Másodjára ültek össze szakmai egyeztetésre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) képviselői. A tárgyalás során a felek megvitatták az előző egyeztetés óta elért eredményeket, felvázolták a további terveket és teendőket, valamint megegyeztek a két szervezet közötti együttműködés folytatásában a statisztikai adatszolgáltatás pontosságának, folytonosságának és a válaszadói terhek csökkentésének érdekében.

A Központi Statisztikai Hivatal kiemelten fontosnak tartja az adatszolgáltatásban érintett felek képviselőivel való együttműködést, az érdekek és elvárások egyeztetését, az adatszolgáltatások ésszerű és szakmailag elfogadható egyszerűsítését, az adatszolgáltatói terhek csökkentését. Emiatt idén januárban a KSH együttműködést kezdeményezett a könyvelők szakmai érdekképviseleteivel, köztük a Magyar Könyvelők Országos Egyesületével.

A találkozón a Hivatal hangsúlyozta, hogy a KSH kiemelt, stratégiai célja az adminisztratív terhek csökkentése, melyet egyrészt új, alternatív adatforrások bevonásával, másrészt a folyamatok egyszerűsítésével, harmadrészt pedig a könyvelők és a könyvvizsgálók szakmai szervezeteivel történő együttműködéssel kíván megvalósítani a Hivatal. A KSH elnökhelyettese beszámolt az elmúlt időszakban megtett lépésekről és a bíztató eredményekről, majd bemutatta a Hivatal további terveit az adatszolgáltatói terhek csökkentésére és a kérdőívkitöltés korszerűsítésére. Mint elmondta, az öt fő alatti szervezetek éves teljesítménystatisztikai adatgyűjtését, a kereskedelmi szálláshelyek által kitöltött statisztikai adatgyűjtést, illetve az éves munkaügyi statisztikai jelentést megszüntette a KSH. Ezen túlmenően a 2025. év folyamán készül a Hivatal a termékkülkereskedelmi statisztikai adatgyűjtés kevesebb adatszolgáltató bevonásával történő végrehajtására. Továbbá áttekinti az összes adatgyűjtését, figyelembe véve az adatok hasznosulását és a generált adatszolgáltatói terhet, és elvégzi az indokolt és szakmailag elfogadható egyszerűsítéseket a jövő évi adatfelvételi terv előkészítésekor.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete üdvözölte, hogy több korábbi kérésük esetében is előrelépést tapasztaltak, és bizakodóan nyilatkozott a KSH további terveit illetően, majd megvitatásra és megfontolásra a jelenlevők elé tárta a képviselt könyvelők által aktuálisan jelzett észrevételeket.

Az esemény konklúziójaként a két szervezet képviselői megerősítették az együttműködés és párbeszéd fenntartása melletti elköteleződésüket.”

Forrás:
Újabb szakmai egyeztetés a KSH és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete között, 2024.06.03.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. június 3.

Különleges felkészítést rendeltek el a kórházi vezetőknek

„Továbbképzést kapnak a kórházi főigazgató-jelöltek – tudta meg a Magyar Nemzet.

Lapunk úgy értesült, hogy az idei évtől a jelöltek kiválasztása egy komplex vezetőkiválasztási rendszer alapján történik a kórházi vezetők esetében. Ezért van szükség nyáron továbbképzésre, amely elméleti és kompetenciafejlesztésből áll.

Információnk szerint a budapesti képzés egyik célja, hogy a főigazgató-jelöltek a kompetenciafejlesztő tréningen az elméleti ismeretek birtokában készségszintűvé fejlesszék tudásukat. A tíznapos elméleti és a tíznapos vezetői kompetenciafejlesztő képzés az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésében valósul meg.”

Forrás:
Különleges felkészítést rendeltek el a kórházi vezetőknek; Magyar Nemzet; 2024. június 7.

Fel kell számolni a belső perifériákat, mondta Navracsics Tibor

„Fel kell számolni a belső perifériákat annak érdekében, hogy Magyarország versenyképességét növelni tudjuk – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 14. Infoparlament – Információs társadalom parlamentje című konferencián csütörtökön az Országházban.

Navracsics Tibor előadásában úgy fogalmazott: a fejlettségi mutatók szerint az ország összességében egyre inkább felzárkózik az Európai Unió (EU) átlagához, az adatok mégis komoly területi különbségeket mutatnak az országon belül.
Budapesten kívül az összes régió fejlettsége „jócskán az EU-átlag alatt” van – mondta, kiemelve: a területi különbségek csökkentése és a versenyképesség javítása szorosan összefügg.
Az európai uniós tagság nyertese egyértelműen a főváros – jelentette ki, hozzátéve: Budapest fejlettségi szintje már 2004-ben, a csatlakozás évében is az EU-átlag 129 százalékának felelt meg, 2022-re pedig 156 százalékra fokozta előnyét a magyar főváros. Eközben az összes többi régió egy osztállyal alacsonyabbra került – mutatott rá.
Jelezte, vannak az országban „várostalan” térségek, ahol egyáltalán nincs térségszervező szerepet ellátó település, még ha jogi értelemben vannak is városok az adott környéken. Ezekben a várostalan, periférikus térségekben a műveltségi mutatók is alacsonyabbak, kevesebben vannak az érettségizettek és a diplomások – állapította meg.
A miniszter elkeserítőnek nevezte, hogy az ország legjobb tíz középiskolája közül kilenc Budapesten van, és van olyan térség – a dél-dunántúli – ahonnan még az első ötvenbe sem jutott be egyetlen iskola sem.
Megjegyezte: a területek közti jelentős különbség nem kifejezetten magyar jelenség, Közép-Európa többi országára is jellemző, hogy az összesített adatokat a fővárosok „húzzák felfelé.”
Jelen pillanatban Európa versenyképességi szigete Hollandiára és Németország nyugati részére korlátozódik – magyarázta Navracsics Tibor.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a városokat barátságosabbá, kevésbé zsúfolttá és kevésbé szennyezetté kell tenni, vidéken pedig helyben elérhetővé kell tenni a közszolgáltatásokat. „Ne legyen az embereknek kényszerük kiköltözni a városból vidékre ahhoz, hogy emberi életük legyen, és ne legyen kényszerük vidékről állandóan bejárni a városba ahhoz, hogy a közszolgáltatásokat élvezni tudják” – fogalmazott.
Navracsics Tibor a lakosság vándorlása kapcsán jelezte: a budapesti agglomeráció annyira kitolódott, hogy a külső határait már Tatabánya, Székesfehérvár, Kecskemét és Eger jelentik.
A fejletlen, periférikus területek fejlesztése érdekében a miniszter szavai szerint infrastrukturális beruházásokra, a digitális kultúra szintjének emelkedésére, a képzettség emelkedésére, a foglalkoztatottság növelésére, a munkanélküliség csökkentésére, összességében pedig a területi különbségek csökkentésére van szükség. Hozzátette: mindez nemcsak Magyarország, hanem egész Európa versenyképeségét is növelné.
A miniszter kitért arra, hogy a határ menti perifériák esetében sokat várnak a környező országok – például Románia – schengeni övezethez való csatlakozásától is.”

Forrás:
Fel kell számolni a belső perifériákat; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. június 6.

Európai Unió

Új európai versenyképességi paktum készül a magyar elnökség alatt – Bóka János

„Új európai versenyképeségi paktumot készít elő a soros magyar elnökség – mondta Bóka János, az európai uniós ügyek minisztere a 14. Infoparlament – Információs társadalom parlamentje című konferencián csütörtökön az Országházban.

A miniszter előadásában úgy fogalmazott: bízik abban, hogy a terveik szerint novemberben Magyarországon tartandó informális európai tanács „a legmagasabb politikai szinten meg tudja erősíteni” ezt a paktumot, és kijelöli az irányt az Európai Unió (EU) következő ötéves intézményi ciklusa számára.

Bóka János hangsúlyozta: a július elsejével kezdődő soros magyar elnökség központi prioritása a versenyképesség erősítése lesz. Az elnökség ideje alatt mintegy 1500-1600 munkacsoport ülést és 230 elnökségi rendezvényt szerveznek – tette hozzá, megjegyezve: a részletes programot június 18-án hozzák nyilvánosságra.

A miniszter kijelentette: az európai parlamenti választások után „az együttműködés új szakaszát” szeretnék megnyitni.

Úgy folytatta: a választásokat követő átmeneti időszak lehetőséget ad arra, hogy meghatározzák következő öt évre szóló, az unió működése szempontjából létfontosságú stratégiát és a politikai irányvonalakat.

Mint mondta, a magyar elnökség értékelni fogja az EU-t körülvevő globális helyzetet, és megvizsgálják, milyen válaszokat adott az EU az elmúlt időszak kihívásaira.

A geopolitikai helyzet törékeny – hívta fel a figyelmet Bóka János. Hozzátette: az orosz-ukrán háború lezárása rövid és középtávon sem látszik. Emellett fennáll az eszkaláció veszélye a Közel-Keleten, de ugyanez a helyzet a Kaukázusban és a Távol-Keleten is – magyarázta.

A miniszter szerint egyre erősödik a polarizáció a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Kína között, így „elkerülhetetlenül bekövetkezik” majd a konfliktus. Nem tudni ugyanakkor, hogy ez mennyire lesz szabályozott, és hogy az EU milyen helyet foglal el a polarizációban – mondta.

Bóka János közölte: folytatódik az unió versenyképességének romlása is, amit az elmúlt években nem hogy megfordítani, de még lassítani sem nagyon sikerült. A miniszter véleménye szerint a következő négy-öt évben eldől, milyen szegmensekben lesz képes globális pozíciókat elfoglalni az EU.

Éppen ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a következő öt évben milyen politikai döntéseket hoz az Unió, illetve hogyan alakítja a gazdasági, politikai és szabályozási környezetet a gazdaság szereplői számára – emelte ki a miniszter, aki kitért arra is, hogy Európát eddig nem növekedési, hanem inkább szabályozási szemlélet vezette. Emellett komoly versképességi hátrányt jelent az EU számára a jogalkotás minősége is – fűzte hozzá.

Bóka János fontosnak nevezte az adminisztratív terhek csökkentését, a gazdaságban a reális célszámok és ösztönzők megjelenését, a belső piac kiteljesítését, és az infrastruktúra fejlesztését is, melyek mind versenyképesség-növelési tényezők.”

Forrás:
Bóka János: Új európai versenyképességi paktum készül; Híradó.hu / MTI; 2024. június 6.

Melyik tagállamokban lesz nagyon érdekes az uniós parlamenti szavazás?

„A június 6-9 között rendezett európai parlamenti választáson az uniós választópolgárok megszavazzák a következő ötéves ciklusra felálló 720 fős testületet. A tagállamok népességükkel arányosítva eltérő számú képviselőt delegálnak az Európai Parlamentbe, tehát egyrészről a súlyuk meghatározza befolyásukat. Másrészről, viszont alapvetően minden tagállamban egyfajta „népszavazásnak”, illetve „pontos közvélemény-kutatásnak” számít a választás, így belpolitikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Nézzük meg e két kritérium metszetében, mely tagállamokban lesz sorsdöntő a szavazás.

Németország: felkészülés jövő tavaszra

Németország, az EU legnagyobb és gazdaságilag legerősebb tagállama, mindig kulcsszereplő az európai politikában, hiszen 96 képviselőt küldenek az Európai Parlamentbe. Az európai parlamenti választásoknak két fontos tétje van. Egyrészről, a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok munkájáról szóló “népszavazás” lesz, annak tudatában, hogy nem egészen egy éven belül – 2025 tavaszán – Bundestag, azaz parlamenti választások következnek, így a választások egy előzetes felkészüléshez biztosíthatnak erőt a pártoknak, főleg a választások valószínűsíthető győztesének a CDU/CSU pártszövetségnek.

Ez abból a szempontból érdekes, hogy a jelenlegi kormánykoalíció, amely a szociáldemokratákból (SPD), a Zöldekből és a Szabad Demokratákból (FDP) áll, jelentős politikai kihívásokkal néz szembe, amiket eddig mérsékelt sikerrel kezeltek.

Másrészről, a főleg európai – de német részről sem elhanyagolható – szempontból jelentősen számítani fog az AfD lehetséges előretörése, ami az elmúlt időszak eseményeinek és botrányainak tudatában egyelőre kétséges. Talán a sikerük objektív mércéje az lehet, hogy sikerül-e nekik megszerezni a második helyet a választáson a CDU/CSU pártszövetség mögött.

Franciaország: nagyot változhat a politikai erőtér

Emmanuel Macron francia elnök pártja, a La République En Marche (LREM), komoly kihívásokkal néz szembe a jobboldali politikai spektrum szereplői, különösen Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (RN) részéről. A francia választások eredményei nagy hatással lehetnek az ország EU-val kapcsolatos politikájára, különösen a költségvetési és migrációs kérdésekben. Le Pen euroszkeptikus nézetei és szimpátiája a magyar kormány iránt jelentős változásokat hozhatnak az EU politikájában, ha pártja jól szerepel. A francia választási eredmények komoly súllyal bírnak, hiszen összesen 81 mandátumot lehet megnyerni a nyári olimpia rendezőországában.

Az európai parlamenti szavazás előtti célegyenesben a Nemzeti Tömörülés támogatottsága tovább emelkedett, és elérte a 33%-ot, míg Macron kormánykoalíciója 16%-ra esett vissza, a szocialisták pedig 14,5%-on állnak – derül ki a Le Monde legutolsó felméréséből.

Minden tekintetében a tétek rendkívül nagyok mind Le Pen, mind Macron számára. Az előbbi egy komoly eredménnyel ráfordulhat a 2027-es elnökválasztásra, erőt mutathat és reményt sugározhat a híveinek, míg az utóbbi számára az a tét, hogy mindaddig képes legyen megmaradni az ország első emberének, valamint képes legyen előkészíteni esetleges jövőbeni európai karrierjét.

Olaszország: jobboldali mérkőzés

Itáliában szinte “lefutottnak” tekinthető a verseny, hiszen minden bizonnyal tetemes fölénnyel fog győzni Giorgia Meloni miniszterelnök pártja, a Fratteli d’Italia, melynek az összesen elnyerhető 76 mandátum közel 30%-át jósolják a közvéleménykutatók. A második helyre valószínűleg a Demokrata Párt érhet oda. A pontos különbségeket nyilvánvalóan a szavazásig homály fedi, azonban a jelentős kérdés nem itt dől el. Sokkal érdekesebb a másik két kormánypárt a Matteo Salvini vezette Lega és a Forza Italia helyzete. Amióta 2019-ben a Lega óriási győzelmet aratott az EP-választáson megfordult a szerencse, és hiába lettek a következő parlamenti választáson a győztes koalíció tagjai, mégis a Fratteli d’Italia adhatta legerősebb pártként a miniszterelnököt. Jelenleg mindkét kisebbik kormányerő szinte a megmaradásáért küzd, mert egy természetesnek mondható folyamat részeként a jobboldali választók gravitálnak a Giorgia Meloni felé.

Meloni jelentős győzelme az olasz belpolitikában elsősorban saját, európai porondon pedig a jobboldal szerepét erősítheti meg.

Lengyelország: középpontban a biztonság

Ha van valami, ami összeköti a lengyel kormányzó és ellenzéki pártokat, akkor az a szilárd elkötelezettségük Ukrajna támogatása mellett és Oroszországgal szemben. Lengyelország, amely Fehéroroszországgal és az orosz Kalinyingrádi enklávéval is határos, az utóbbi időben jelentősen növekvő számú, a határon átkelni próbáló illegális határsértést tapasztalt. Ezzel az EP kampány legfontosabb témai közé került a migráció elleni küzdelem is. Ezen témákban a két legpotensebb politikai párt nem mutat szignifikáns különbséget, ilyen formán külön érdekes lesz követni a lengyel eseményeket.

Donald Tusk miniszterelnök kormányzó Polgári Koalíciója és az ultrakonzervatív ellenzéki Jog és Igazságosság, amelyek jelenleg fej-fej mellett állnak a közvélemény-kutatásokban, egyaránt Lengyelország biztonságát helyezték európai választási kampányuk középpontjába. A PiS kampánya abban mutatkozik meg, hogy a lengyel zloty euróra való átváltásától való félelemre, az emelkedő energiaárakra és az EU éghajlat-politikájának a gazdákra gyakorolt hatásra épít.

A legújabb közvélemény-kutatások szerint a két nagy párt 30% körüli arányban messze vezet a többiek között. A választási részvétel általában alacsony, ezért a kulcskérdés az lesz, hogy mely párt lesz képes megszólítani a törzsszavazóit és elvinni őket a szavazófülkékbe. Lengyelországban 53 mandátum sorsáról döntenek a választók. ”

Forrás:
Melyik tagállamokra lesz érdemes figyelni az EP választáson?; EU-Monitor; 2024. június 6.
Lásd még:
A magyar webhelyek mellett érdemes lehet külföldieket is olvasni
European Parliament Election 2024; Europe Elects (rengeteg adat és vizualizáció)
European Election results, polls and election news; POLITICO

Digitális közigazgatás, digitális politika

Csaknem felére mérséklődött a két éven túl elhúzódó peres ügyek száma országosan

„Hiába az elmúlt évek nehezítő tényezői, amilyen a koronavírus-járvány vagy a háború okozta nehézségek, a számok alapján remekel a Fővárosi Törvényszék. Majdnem felére esett például a két éven túli perek száma. Gondot okoz viszont az alkalmazotti munkatársak elvándorlása, és főleg a jegyzőhiány.
Az OBH elnöke elmondta: 2023-ban országosan csaknem 1,2 millió ügy érkezett a bíróságokra, ebből 332 ezer, az ügyek 28,3 százaléka a Fővárosi Törvényszékre, ezáltal tavaly a bírósági ügyek csaknem 33 százaléka itt volt folyamatban, ami 4,1 százalékos emelkedés a megelőző évhez képest. Viszont 40 százalékkal csökkent a két éven túli perek száma.

Senyei György kijelentette: a Fővárosi Törvényszék nemcsak ügyforgalom szempontjából kiemelkedő, de a legnagyobb létszámú bíróság is, hiszen 680 bíró és közel 1900 igazságügyi alkalmazott működik itt. Ez összeurópai szinten is kiemelkedő, hatalmas létszám – összegzett Senyei György, megjegyezve: az ügyek átlagos nehézségi foka is magasabb itt, mint más bíróságokon.

A legtöbb perben elfogadják az elsőfokú ítéletet

A Fővárosi Törvényszék 2023-as tevékenységét összegző eseményt az OBH vezetője azzal folytatta, hogy az elmúlt időszakban egyre több ítélet emelkedett jogerőre első fokon, azaz a jogkeresők egyre nagyobb arányban fogadják el a bírósági döntést. Ez az arány szinte minden szinten és minden ügyszakban pozitívan változott. A Fővárosi Törvényszék kiemelkedik a digitális alkalmazások használatában is: az intézménynek 26 távmeghallgatásra alkalmas tárgyalóterme van, amelyekben 2023 során 4503 távmeghallgatást tartottak. Ez „lenyűgöző” szám” – mondta Senyei György, aki kitért arra is, hogy az alkalmazotti munkatársak elvándorlása viszont az ország összes bíróságán gondot okoz, és „egyértelműen anyagi okai vannak”. A jegyzőhiány pedig már extrém méreteket öltött a Fővárosi Törvényszéken, és általánosságban is veszélybe kerülhet miatta a bíróságok működése.

Az elmúlt években a működést erősen befolyásolta a koronavírus-járvány elleni védekezés, majd az azt követő rezsiválság, ami takarékossági intézkedéseket tett indokolttá.

Darabra és arányában is kevesebb az elhúzódó per

Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék elnöke az ügyforgalomról szólva elmondta: az elmúlt évben 194 443 ügy érkezett a bíróságra, ebből 11 ezer volt peres ügy, több mint 5 százalékkal emelkedett a nem peres ügyek száma, összesen 183 439 volt. A két-, illetve ötéves időtartamot meghaladó ügyek „darabszámban és százalékos mértékben is” érezhetően csökkentek.

Kiemelt figyelmet fordítanak a nemzetközi kapcsolatok fenntartására is, ám nagy kihívás, hogy már készülnek a digitális állampolgárság bevezetésével, illetve az ingatlan-nyilvántartás átalakításával összefüggő változásokra.”

Forrás:
Majdnem felére esett a két éven túli perek száma – jó formában a Fővárosi Törvényszék; Világgazdaság; 2024. június 4.

Buszjegyet a MÁV-appból? Igen! Frissítsen, és spóroljon!

„Bővülnek a jegyváltási lehetőségek a MÁV–VOLÁN-csoportnál: a két közlekedési vállalat integrációjának köszönhetően a Volánbusz járataira szóló menetjegyek – a busztársaság saját jegyértékesítési hálózatán kívül – már nemcsak a MÁV-START pénztáraiban és jegykiadó automatáiban, hanem az egyik legnépszerűbb közlekedési mobilalkalmazásban,  a MÁV appban és az ELVIRÁ-ban is megvásárolhatók – ráadásul 5 %-os kedvezménnyel!

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően még egyszerűbbé válik a buszjegyvásárlás a MÁV-VOLÁN-csoportnál: mostantól hazánk egyik legnépszerűbb közlekedési alkalmazásában, a több mint kétmillió regisztrált felhasználóval rendelkező MÁV appban és az  ELVIRA internetes jegyváltási felületen (a jegy.mav.hu oldalon) is megvásárolhatók a kiválasztott viszonylatra szóló helyközi menetjegyek, 5 %-os kedvezménnyel.

Az utasok így még egyszerűbben és olcsóbban vásárolhatják meg online jegyeiket, illetve elővételben gondoskodhatnak menetjegyük megváltásáról.

A jegyek átszállással történő utazásra is megválthatók?

Igen! Akkor is, ha több autóbuszjárattal lehet csak megközelíteni az úti célt. A jegyet elővételben ebben az esetben is a teljes szakaszra meg lehet vásárolni az applikációban vagy az interneten keresztül – a buszjegyek ugyanis adott útvonalra és járatokra szólnak, és a rajtuk szereplő érvényességi időn belül használhatók fel.
Fontos: a MÁV-appban, vagy a jegy.mav.hu oldalon megváltott jegyek csak a helyközi autóbuszjáratokra érvényesek!

Hogyan lehet érvényesíteni a megvásárolt buszjegyet?

Az elővételben vett jegyet minden esetben be kell olvasni az autóbuszok fedélzetén működő validátorokkal. Ezért célszerű már a felszállás előtt előkészíteni az elektronikus vagy kinyomtatott jegyet és természetesen az esetleges kedvezményre feljogosító dokumentumokat is. Az online megváltott menetjegyet (a jegy.mav.hu oldalon vásárolt jegyet is) a MÁV applikációban lehet bemutatni a validátoros beolvasáshoz.

Helyjegyet is lehet venni az autóbuszjáratokra az applikációban vagy a jegy.mav.hu oldalon?

Még nem, de hamarosan erre is lehetőség lesz. A helyfoglalással igénybe vehető autóbuszjáratok a nyár folyamán kerülnek be a közös értékesítési rendszerbe, addig ezekre a járatokra a megszokott módon, a volanbusz.hu oldalon lehet helyjegyet vásárolni.

Mit kell tenni az új jegyértékesítési mód igénybevételéhez?

Mindenekelőtt a MÁV applikáció legfrissebb verziójával kell rendelkeznünk a telefonunkon. Amennyiben nincs még telepítve az applikáció, úgy telepíteni szükséges azt a mobilkészülékre, vagy ha már rendelkezünk vele, akkor a letöltött verziót frissíteni szükséges.
A folyamatról itt lehet tájékozódni.”

Forrás:
Buszjegyet a MÁV-appból? Igen! Frissítsen, és spóroljon!; MÁV-csoport; 2024. június 5.

Technika, tudomány, MI

Kibervédelem és Mesterséges Intelligencia – Fábián Gergely államtitkár a 14. Információs Társadalom Parlamenten

„14. alkalommal került megrendezésre hazánk egyik legnagyobb digitális fókuszú rendezvénye, az Információs Társadalom Parlamentje, amely a kibervédelem aktuális kérdései mellett kiemelten foglalkozott a Mesterséges Intelligencia (MI) előretörésével.

A mai rendezvényen Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár előadásában a Mesterséges Intelligencia által generált kihívásokra adható kormányzati válaszokra fókuszált. Az államtitkár bemutatta azokat az MI kapcsán azonosítható lehetőségeket és lépéseket, amelyek hozzájárulhatnak a technológia vállalkozásoknál történő átvételében.

Az adatok szerint az utóbbi években jelentősen javult a hazai vállalkozások digitalizációs helyzete. Egyes élvonalbeli technológiákban – kiemelten az MI terén – előre kell lépni, hiszen számos potenciál mutatkozik a vállalatok számára, ami jelentősen javíthatja versenyképességüket, termelékenységüket – hangsúlyozta az államtitkár.

Emellett fontos aktuális feladatként említette az új MI stratégia megalkotását és a technológiára vonatkozó specifikus uniós szabályozással, az AI Act-el kapcsolatos cselekvési szükségleteket.

Fábián Gergely kiemelte, hogy az új Versenyképességi Stratégiában hangsúlyosan kezelt hat ágazat mindegyike esetén a zöld átállás mellett fontos szerepet játszik a digitalizáció és az MI, ezért több olyan kormányzati intézkedés, támogatási program várható a közeljövőben, amelyek ezek alkalmazására fókuszálnak.”

Forrás:
Fábián Gergely: a vállalkozások versenyképességének megőrzésében fontos szerepe van a digitalizációnak és a mesterséges intelligenciának; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. június 6.

Az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetsége (ETNO) képviselői megbeszélést folytattak a Nemzetgazdasági Minisztériumban

„Konstruktív és sikeres megbeszélést tartottak az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetsége (ETNO) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviselői, amelynek középpontjában Magyarország soros európai uniós elnöksége, a telekommunikációs iparág jövőbeli kihívásai és a mesterséges intelligencia kérdésköre állt.

A találkozó során a Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár vezette magyar delegáció és az ETNO képviselői megvitatták a magyar elnökség napirendjén szereplő legfontosabb kérdéseket, különös tekintettel a magyar iparstratégiát bemutató fehér könyvre, az európai Elektronikus Hírközlési Kódex közelgő felülvizsgálatára és az iparági szabályozás szükségességére. Az egyeztetések során kiemelt hangsúlyt kapott a versenyképes piac fenntartása, valamint a szektor hosszú távú jogi stabilitásának biztosítása főként deregulációs eszközökkel.

A találkozón a felek osztották azt az álláspontot, hogy a túlszabályozás és az eltérő adózási rendszerek káros hatással vannak a telekommunikációs szektorra, emellett egyaránt támogatták egy átfogó szabályozási keret kialakítását, amely gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt tesz lehetővé, és segíti a szektor versenyképességét.

A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy az iparági reformok sürgősek, különösen az 5G hálózatok fejlesztése és a mesterséges intelligencia szabályozása terén. Az ETNO tagjai kifejezték azon igényüket, hogy az Európai Bizottság gyorsítsa fel a szabályozási és pályázati folyamatokat, ezzel is elősegítve a piaci versenyképesség és a beruházások ösztönzését.
Az ETNO képviselői kiemelték, hogy a különadók fokozatos kivezetése pozitív hatással lehet a piaci szereplők beruházási kedvére, és hozzájárulhat a hosszú távú gazdasági stabilitáshoz az 5G hálózat és a versenyképesség javításával. Az NGM kiemelt célja, hogy ezek a beruházások az ország infrastruktúráját erősítsék.

A találkozó remek lehetőséget biztosított arra, hogy az NGM még a soros uniós elnökség kezdete előtt meg tudja vitatni az európai telekommunikációs szektor jövőjét érintő legfontosabb kérdéseket az iparág képviselőivel. A tárgyalás eredményesnek bizonyult, a két fél július elején folytathatja az egyeztetéseket.

A távközlés kiemelt szerepet játszik a magyar gazdaságban, annak fejlesztése kormányzati prioritást élvez. A soros elnökség során az 5G hálózat kiépítésének felgyorsítására, a piaci konszolidáció és ezen keresztül a versenyképesség erősítésére helyezi a hangsúlyt a magyar kormány – mondta az államtitkár.

Az ETNO 1992 óta képviseli Európa távközlési vállalatainak érdekeit. A szervezet 38 tagja Európából és azon túlról alkotja a kontinens digitális fejlődésének gerincét. Az ETNO aktívan hozzájárul a megfelelő szabályozási és kereskedelmi környezet kialakításához, amely lehetővé teszi tagjai számára az innovatív szolgáltatások és platformok folyamatos bevezetését.”

Forrás:
Fábián Gergely fogadta a Budapesten tárgyaló Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetsége delegációját; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. június 3.
Lásd még:
European Telecommunications Network Operators’ Association (ETNO)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális leépülés

„Egy új kutatás kimutatta, hogy meglepő sebességgel tűnnek el az internetről a weboldalak, már a tavaly még elérhető helyek 8 százaléka sincs sehol.

A Pew Research Center friss kutatása valamelyest árnyalja a kijelentést, miszerint „ami egyszer kikerül az internetre, az ott is marad”, ugyanis a 2013-ban még létező honlapok 38 százaléka már nem hozzáférhető, de a 2013 és 2023 között bármikor, legalább egy rövid ideig létező weboldalak negyede is nyomtalanul eltűnt már – írja a HVG.

Már nevet is kapott a jelenség: digital decay, azaz digitális hanyatlás.

Ez azt jelenti, hogy az egykoron létező oldalakra mutató hivatkozások ma már egyszerűen nem működnek. Ilyesmibe bárki belefuthatott már, hiszen a közösségi médiában korábban megosztott hivatkozások, vagy éppen a Wikipédián megadott források sokszor vezetnek a semmibe.

Magyarországi példákat is felhoz a lap: a zoom.hu és a vs.hu is két megszűnt internetes újság, már az archívumuk sem létezik. Ezek viszonylag rövid ideig éltek, de erre a sorsra jutott a Heti Válasz online felülete, a valasz.hu is, pedig ez egy évtizedes múlttal rendelkező kiadvány volt.

Hasonló tendencia figyelhető meg a közösségi médiás bejegyzéseknél is: az X-en (a néhai Twitteren) közzétett posztok egyötöde néhány hónap után elérhetetlenné válik. Ennek oka lehet az, hogy a fiók tulajdonosa privátra állította az elérhetőségét, vagy egyszerűen csak törölte a bejegyzést. Ezzel például akkor lehet szembesülni, amikor egy cikkbe ágyazott poszt helyén csak egy hibaüzenet jelenik meg.

Hozzáteszik, egy digitális forrásokra támaszkodó publikáció esetén sem veszi ki magát szerencsésen, ha a forrásjegyzékben feltüntetett linkek túlnyomó többsége már nem elérhető.”

Forrás:
Megdöbbentő méreteket öltött a digitális hanyatlás: már az internet sem a régi; Infostart; 2024. június 5.
When Online Content Disappears. 38% of webpages that existed in 2013 are no longer accessible a decade later; Pew Research Center; 2024. május 17.

Építöipari árfigyelő rendszer indult

„Tüzépinfó néven építőipari árfigyelő rendszer indult, amely 5 üzletlánc 65 boltjában több mint 12 000 termék napi fogyasztói árát követi nyomon – közölte a tuzepinfo.hu hétfőn az MTI-vel.

Az ingyenesen elérhető oldalon jelenleg az OBI Hungary Retail Kft., a Praktiker Kft., a Bauhaus Szakáruházak Bt., a Piramis Építőház Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Építőanyag.hu) és a Szerelvénybolt Kft. (Szerelvénybolt.hu) termékei szerepelnek, a tervek szerint a rendszerbe bevonnák a kisebb lokális boltokat is.

Huber Krisztián, az oldalt üzemelő Terc Kft. ügyvezető igazgatója a közleményben kiemelte: az oldal célja az árverseny élénkítése, ezáltal az árak mérséklése, hiszen az építőiparra jellemző hektikus árváltozások, irracionális árkülönbségek gyakran elinflálják a kormányzati támogatásokat, lehetetlenné teszik a lakosság számára az otthonfelújítást vagy az építkezést.

A közleményben ismertetik, hogy az oldalon többféleképpen lehet termékre keresni, mindennap frissítik az árakat, így folyamatosan naprakész információhoz juthatnak az érdeklődők.

A Terc Kft. 1990-ben létrejött vállalkozás, tevékenysége alapvetően az építőipari szakmai kiadványok, valamint az ezeken alapuló építőipari vállalkozói programrendszerek készítése, forgalmazása, illetve egyéb építőipari információs szolgáltatások nyújtása.

Megszólalt az ÉVOSZ

Az építőanyagok árak összehasonlítását nehezíti, hogy az árakra jelentős egyéb költségek is rárakódhatnak, ezért az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) építőanyag-kereskedelmi tagozata és az Újház Zrt. elnöke azt javasolja, hogy a vevők az építkezésükhöz közel eső építőanyag kereskedésekben, minden járulékos költséget figyelembe véve döntsenek a termékek beszerzéséről.

Juhász Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tüzépinfón (tuzepinfo.hu) megjelenő árak önmagukban nem adnak kellő tájékoztatást a tényleges költségekről. Kiemelte, hogy a több mint 1000 magyarországi építőanyag kereskedő közötti éles verseny kellő garancia arra, hogy minden piaci szereplő az igényekhez képest a legversenyképesebb szinten tartsa a fogyasztói árait.

Rámutatott, hogy az építőanyagok piaca egyedi, mert a termék fogyasztói árában kiemelten nagy súlyt képvisel a szállítási díj: az is, amíg a gyártótól egy kereskedőhöz kerül az áru, és az is, amikor a kereskedőtől az építkezés helyszínére. Emellett a rendszer nem képes figyelembe venni a kapcsolódó szolgáltatások értékét és színvonalát sem, például, hogy a kiszállított terméket eljuttatják-e a végső felhasználás helyszínére vagy kapcsolódik-e az értékesítéshez tanácsadás, amely a lakossági vásárlóknál döntő jelentőségű lehet.”

Forrás:
Újabb árfigyelő rendszer indult; Infostart / MTI; 2024. június 4.
Tüzépinfó

Újabb egyedülálló adatbázisokat tett közzé a Magyar Nemzeti Levéltár

„Két, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakával kapcsolatos adatbázist publikált a Magyar Nemzeti Levéltár a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltárával közösen. Az egyik a honvédsereg veszteségeit tartalmazza, a másik hadműveleti iratokat gyűjt csokorba.

Újabb két adatbázist tett közzé a magyar honvédelem napja alkalmából a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) az Adatbázisokonline.hu oldalán. A két új fejlesztés a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HM HIM) Hadtörténelmi Levéltárral együttműködésben készült, jellemzően az intézmény anyagait tartalmazza. A fejlesztéseknek nagy hasznát vehetik a család-, hely- és hadtörténészek, hiszen mostantól több tízezer adat válik hozzáférhetővé egy jól használható adatbázisban.

Súlyos veszteségek

Az egyik, a Ne feledd a tért, hol ők elestek című anyag az 1848-49. évi szabadságharc honvédseregének veszteségi adatbázisa. Ez a honvéd hadsereg, illetve az azt támogató nemzetőrség, valamint a magyar oldalon harcoló különböző külföldi légiók veszteségeit tartalmazza nemzetiségre való tekintet nélkül, elsősorban a fegyveres küzdelem (1848. június 1.- 1849. október 4.) időszakából. Ezen időkereten túlnyúló, de feltehetőleg a szabadságharccal szorosan összefüggő veszteségek is szerepelnek az adatbázisban, de ezek száma nem jelentős. Fontos tudni, hogy a jelenlegi adatbázis kiindulási alapnak megfelelő, de korántsem teljes, mivel a fenti adatsorban egy személy ugyanazzal a veszteségi esettel többször is előfordul. Emellett a meglevő információk szerint a honvéd hadsereg vesztesége elérhette akár a 40 ezer főt is. Az adatbázis ezért a jövőben javításra, fejlesztésre, illetve bővítésre szorul.

A Ne feledd a tért, hol ők elestek című adatbázisban 21217 dokumentum szerepel, és az iratok között számtalan módon lehet keresni. Be lehet állítani, hogy az adott katona melyik csapattestben, milyen rendfokozatban szolgált, honnan származott.

Műveleti iratok

Szintén a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárral együttműködésben készült Az 1848-49. évi szabadságharc hadműveleti iratai című adatbázis. Ennek alapjául a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárban őrzött, 1848. január 1. és 1849. december 31. közötti iratanyagok szolgálnak, amelyek a honvédsereg működésével kapcsolatos hadműveleti iratokat tartalmaznak. Az anyag zömmel a főhadszíntéren történtekkel kapcsolatban tartalmaz információkat, az erdélyi és délvidéki események anyagai csak érintőlegesen jelennek meg benne. Az anyaghoz az 1950-es években cédulakatalógus készült, amely az alapját képezte a jelenlegi digitális jegyzéknek, amely a kutathatóságot biztosítja. Az 1848-49. évi szabadságharc hadműveleti iratai című adatbázisban való kutatást is kereső segíti. Lehet szűrni az összesen 24735 dokumentumot dátumra és az iratanyag típusára vonatkozóan is. A kutatók munkáját térképes vizualizáció is támogatja.

Érdekes aprónyomtatványok

Készített korábban a Magyar Nemzeti Levéltár a témában egy 1848-49-es forradalom és szabadságharc nyomtatványai című adatbázist is, amelybe az intézmény saját anyagai kerültek be. Az adatbázis az 1848-49-es forradalom és szabadságharc katonai és politikai eseményeivel kapcsolatos aprónyomtatványokat tartalmazza, kiáltványokat, falragaszokat, röpiratokat, hadijelentéseket, újságokat és újságkivágatokat. Az iratokat a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből emelték ki, de az anyag az Országos Levéltárba kerülése óta állandóan gyarapszik, elsősorban vásárlás útján. Az 1526 utáni gyűjteményben végbement tárgyi átrendezés következtében is sok nyomtatvány került ide más fondokból. A jövőben a tervek szerint az adatbázist az 1849-49-es kormányzat iratai (H szekció) válogatott irataival, illetve más, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött irategyüttesek 1848-as vonatkozású válogatott dokumentumaival bővítik majd.”

Forrás:
Újabb egyedülálló adatbázisokat tett közzé a Levéltár; Magyar Nemzeti Levéltár; 2024. június 6.
Az 1848-49. évi szabadságharc hadműveleti iratai; Adatbázisok Online
Ne feledd a tért, hol ők elestek – 1848-49-es veszteségi adatbázis; Adatbázisok Online
1848-49-es forradalom és szabadságharc nyomtatványai; Adatbázisok Online

Jeles napok – megújult az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) online tartalomszolgáltatása

„VI. emeleti kiállítóhelyünk volt a helyszíne a most teljeskörűen megújított és jelentősen kibővített, Jeles napok című online tartalomszolgáltatásunk bemutatása kapcsán szervezett sajtótájékoztatónak 2024. június 5-én. 

A nemzeti könyvtár égisze alatt 2007 januárja óta működő online tartalomszolgáltatás informatikai és arculati szempontból is megújult. A közel 1800 ünnepoldalt tartalmazó digitális összeállítás a magyar és az európai ünnepekhez kapcsolódó irodalmi műveket, szakirodalmi szövegeket, valamint a nemzeti könyvtár gyűjteményének dokumentumait is bemutatja.

Az ünnepélyes sajtótájékoztató kezdetén házigazdaként Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója köszöntötte a meghívottakat és a sajtó képviselőit. Rózsa Dávid köszöntőjében kiemelte:
A Jeles napok majdnem két évtizede ad ábrázatot az időnek. Mára 1028 évforduló, 691 ünnep, ebből 300 egyházi ünnep, 45 jeles nap, továbbá 1124 kiemelt magyar nap és 278 világ- és nemzetközi nap leírása olvasható benne. A leírásokon, ismertetéseken alapuló óriási, mindannyiunkról szóló információtömeg azt üzeni nekünk, hogy az év hétköznapokból és ünnepnapokból áll.
Az OSZK égisze alatt működő Jeles napok online tartalomszolgáltatás a tudásalapú társadalom erősítéséről szól, ahogy a Copia, a legnagyobb magyar digitális kéziratgyűjtemény és a Bibliotheca Corvina Virtualis elnevezésű tartalomszolgáltatásunk is, amellyel összegyűjtjük és elérhetővé tesszük a világban szétszóródott corvinákat.
A Jeles napok szolgáltatásunkra a nemzeti közgyűjteményekben őrzött kulturális javak ernyőfelületeként is tekintünk, amely jelenleg a Magyar Elektronikus Könyvtár mellett a Petőfi Irodalmi Múzeum által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia anyagait használja fel.

Az esemény folytatásaként Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke mondott ünnepi beszédet.
Felidézte: Nagyszüleim legnagyobb becsben tartott könyvei a Biblia, a Petőfi-összes és a kalendárium voltak. A kalendárium nyújtotta nekik a bölcsesség tárházát, a kapaszkodót, az értékes ismereteket. A Jeles napok a mi virtuális kalendáriumunk. A nagyszüleim kalendáriumához hasonlóan innen is „lélekmankókat” kaphatunk, amelyek megtámaszthatnak minket. Kultúrafogyasztó társadalomban élünk, a kulturális termékek tömege ömlik ránk minden platformon. Bárhol, bármilyen tartalmat elérünk, de ezzel megszűnt a kitüntetett tér és idő, képletesen a helyébe lépett a „sehol”. Hogy el ne vesszünk, tájékoztatást adhat nekünk a Jeles napok gyűjteménye.

A tartalomszolgáltatást Sudár Annamária, az OSZK kulturális menedzsere, a honlap egyik főszerkesztője mutatta be a jelenlévőknek.
Beszédében elmondta: A megújult Jeles napok szolgáltatás nemzeti ünnepek, világi és egyházi, valamint egyházi eredetű ünnepek, történelmi, irodalmi évfordulók, világnapok és egyéb kiemelt magyar vagy nemzetközi napok témakörében kínál mindenki számára elérhető, hiánypótló, több műveltségterületen is jól használható összeállításokat. A munka eredményeként az ünnep oldalakon jelenleg csaknem 7000 szép- és szakirodalmi idézet olvasható, és ez a tartalom a szerkesztők szándéka szerint a továbbiakban is folyamatosan gyarapodik és bővül.

Az OSZK online tartalomszolgáltatásának egyik alappillére a bibliotéka központi épületének nyolcadik emeletén mintegy ezer négyzetméteren működő, Közép-Európa legnagyobb és legjelentősebb eszközparkú digitalizáló központja. A digitalizáláshoz minden olyan eszköz rendelkezésre áll, amely a nemzeti könyvtár állományában lévő dokumentumtípusok teljes körű digitalizálását lehetővé teszi. Napjainkra az OSZK digitalizálási kapacitása meghaladja a havi egymillió oldalt.

A sajtótájékoztatót a Jazzation acapella együttes előadása színesítette.

Jeles napok

Az újragondolt tartalomszolgáltatásba bekerültek az elmúlt csaknem húsz esztendőben megszületett új magyar ünnepek, kiemelt napok is, illetve számos, azóta létrejött több új világnap és nemzetközi nap is – ezekhez a honlap szerkesztői igyekeztek rövid és pontos leírást társítani. Önálló ünnepoldala van a tizenkét hónapnak, a zodiákusjegyeknek és a teljes évnek is.

A virtuális gyűjtemény a tartalmi bővítés révén az OSZK több száz dokumentumával gazdagodott. Bemutat számos irodalmi és szakirodalmi szöveget, képet és hanganyagot, a nemzeti könyvtárban őrzött unikális dokumentumot. A szöveges összeállításokat az OSZK gyűjteményének dokumentumai – kéziratok, kódexrészletek, régi fényképek, képes levelezőlapok, plakátok, címlapok és térképrészletek – kísérik.

A Jeles napok az iskolai munkát – tanórák színesítését, óravázlatok készítését, tananyagrészletek kibontását, ünnepségek, vetélkedők, szabadidős programok szervezését – is segíti. A folyamatosan gazdagodó, hiánypótló gyűjtemény a felhasználók más csoportjai számára is hasznos, művelődéstörténeti ismereteket közvetít.

”

Forrás:
Megújult a Jeles napok című internetes szolgáltatás; Országos Széchényi Könyvtár (OSZK); 2024. június 6.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Balatonfüreden rendezték meg az I. Hazai Űrkongresszust

„Balatonfüreden rendezték meg pénteken az I. Hazai Űrkongresszust, amelyen részt vett Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára. Üzletfejlesztési és partnerségi tapasztalatcsere valamint Magyarország űripari tevékenységének bemutatása zajlott.

Mióta Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökséghez (ESA), jelentősen bővültek a hazai űrtevékenység anyagi forrásai, az ESA felzárkóztatást segítő programja keretében pedig jelentősen növekedett a hazai közreműködők részvétele az európai programokban.

Stratégiai cél a nemzetközi kapcsolataink szélesítése az űriparban is, ezért egyre több ESA programba kívánunk bekapcsolódni – mondta az államtitkár.

A közlemény szerint a pénteki konferencia jó alkalmat kínált a résztvevők számára üzletfejlesztési és partnerségi tapasztalatcserére és űripari tevékenységük bemutatására is.

A szakmai előadások mellett minden korosztály számára változatos programokkal készültek a szervezők, így például kolonizációs növény kóstoló, óriás térkép bemutató és VR programok is színesítették a konferenciát. Jelen volt Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa valamint a következő magyar űrhajós Kapu Tibor kutatóűrhajós és a tartalékos kutatóűrhajós, Cserényi Gyula is.

Fábián Gergely felkérte a hazai űripari szereplőket, hogy vegyenek részt a minisztérium által indított űripari konzultációban, amely segíteni fogja a felelős minisztériumok munkáját a követendő stratégiák kidolgozásában valamint a szektor fejlesztésében…”

Forrás:
Űrkongresszust tartottak Balatonfüreden, több űrhajós is megjelent; Domján Anikó; Index.hu; 2024. június 7.
—

„Először rendezték meg Magyarországon a nagyközönség számára az I. Hazai Űrkongresszus Konferenciát a Balatonfüred Kongresszusi Központban 2024. június 7-én. Az esemény főszervezője az ORION Űrnemzedék Alapítvány volt, megvalósulását a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Neumann Technológiai Platform is támogatta. Az eseményen a magyar űrkutatás színe-java is jelen volt.

A rendezvény elsőként kapcsolja össze az űripar tudományos- és üzleti szereplőit, mindezt egy bárki számára látogatható, gyerekprogramokat is kínáló esemény keretében.

A kezdeményezés missziója, hogy elősegítse az információ- és tudásmegosztást. Mélyebb betekintést adjon az űrkutatás fontosságába, és ösztönözze a fiatalokat a tudományos és műszaki pályák iránti érdeklődésre. A rendezvény emellett biztosította a networking lehetőségét is a magyar űrkutatás prominens szereplői számára.

Az esemény ünnepélyes megnyitóján Fenyőfalvi Anett, az ORION Űrnemzedék Alapítvány elnöke mellett az esemény fővédnöke Dr. Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa, Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára, valamint Dr. Bóka István, Balatonfüred Város Polgármestere is köszöntötte a résztvevőket.

Fábián Gergely államtitkár úr előadásában betekintést adott a hazai űripari szektort aktuális helyzetébe. Beszédében kiemelte, hogy a minisztérium fontos szerepet vállal a nemzetközi, elsősorban az Európai Űrügynökség – ESA projektekben való részvétel ösztönzésében, valamint a hazai űripari beszállítói hálózat versenyképességének növelésben. Kifejtette a magyar űrstratégia célkitűzéseit is, köztük a hazai űrszektor multiplikátor hatásának erősítését, az űrszolgáltatási szektor integrációs fejlesztését és a versenyképesség új technológiákon alapuló javítását.

Az egyedülálló szakmai programot tekintve, köreinkben köszönthettük Jim Christensent, a NASA magasrangú képviselőjét. Előadásából megismerhettük az ORION Űrnemzedék Alapítvány új oktatási anyagait, és a Giant Moon & Mars térképek nyilvános bemutatójára is ezen a konferencián került sor először.

A rendezvény keretében a nap folyamán az izgalmas előadások mellett a résztvevők megtekinthetik a kiállítók interaktív kitelepüléseit is. A Neumann Technológiai Platform standjánál információt kaphatnak többek között a technológiai koalíciók (5G, MI, Blockchain és drón) működéséről és szakmai munkásságáról, a jelenlegi hazai iparstratégiai és űripari fejlesztések irányába tett törekvésekről.

A Neumann Technológiai Platform képviseletében Szentgyörgyi Balázs ügyvezető és Dr. Vajda Viktor ügyvezető-helyettes is részt vett az eseményen.

A nap hátralévő részében a rendhagyó konferencia számos egyéb programmal is várja az érdeklődök táborát, megcsodálhatjuk az egyedülálló holdkőzet gyűjteményeket, kolonizációs növényeket. Csillagászati kiállításon és gyerekrajzversenyen vehetünk részt, ráadásul a szuperszonikus rakéták világába is betekintést nyerhettünk. Sőt mi több, találkozhattunk a HUNOR Magyar Űrhajós Program kiválasztott új kutató űrhajósával és tartalékosával!

Az esemény méltó megkoronázásaként pedig Farkas Bertalannal közösen tehetünk sétát az első magyar űrhajósunk és Valerij Kubaszov által állított emlékfához a Tagore-sétányon.”

Forrás:
Megnyitotta kapuit Magyarország I. Hazai Űrkongresszusa; Neumann Technológiai Platform; 2024. június 7.

Szakirodalom

Az egészségügyi adatok tudományos kutatási célú hasznosításának lehetőségei és korlátai a személyes adatok védelme szempontjából

„…Jelen dolgozat célja, hogy megvizsgálja a személyes és az egészségügyi adatok felhasználási
lehetőségeit, illetve feltételeit, különös tekintettel a tudományos kutatás céljából való felhasználási lehetőségekre, annak érdekében, hogy az egészségügyi adatok tudományos kutatási célú hasznosításának lehetőségei és korlátai bemutathatóvá váljanak. A dolgozatban kiemelt figyelmet fordítok az erőforráshiányban szenvedő egészségügyi területre, ahol az adatalapú működés jelentős javulást jelenthetne az erőforrások optimális felhasználása terén, és talán az egyetlen hosszútávon is fenntartható fejlődési utat biztosíthatja. A disszertációval szeretném az éppen kialakítás alatt álló szabályrendszert bemutatni, a felmerülő és esetleg megoldásra váró jogdogmatikai problémákat megvilágítani. Kétségtelenül egyre nagyobb az igény a személyes és egészségügyi adatok hasznosítása iránt, de ezt úgy kell lehetővé tenni, hogy mindeközben az érintettek magánszférája is kellő védelemben részesüljön…”

Forrás:
Az egészségügyi adatok tudományos kutatási célú hasznosításának lehetőségei és korlátai a személyes adatok védelme szempontjából; Turcsiné Czapári Dóra; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; a doktori védés időpontja: 2024-VI-07 14:00, helye: 7622 Pécs, 48-as tér 1., PTE ÁJK Óriás Nándor előadóterem
a doktori értekezés PDF-ben

Kritikus infrastruktúrák védelmének vizsgálata

„…A probléma jelentősége a kritikus infrastruktúrák védelmének fontosságában rejlik, hiszen ezek a létfontosságú rendszerek a modern társadalmak zavartalan működésének alapját képezik. Ezért is különösen aggasztó, hogy a jelenlegi magyar jogszabályi környezet, az atomenergetikai szektort kivéve, nem rendelkezik olyan követelményrendszerrel, amely a kritikus infrastruktúrák különböző zónáinak védelmi
szintjeit határozná meg.
…
A megoldás kulcsa egy olyan zónabesorolási rendszer kidolgozása lehet, amely a különböző zónákban bekövetkezhető legsúlyosabb cselekmények hatását veszi alapul a kritikus infrastruktúra működésére nézve. Ennek a rendszernek a segítségével meghatározható lenne, hogy melyek azok a zónák, amelyek esetében a legnagyobb a kockázat, és így a védelmi erőforrásokat is hatékonyabban lehetne allokálni.

Ez a megközelítés nem csupán a védelmi rendszerek hatékonyságának növelését teszi lehetővé, de egyben a kockázatkezelési stratégiák kidolgozását is segíti. Hiszen a kockázatkezelés alapja a kockázatok pontos és megbízható azonosítása, mérés és értékelése, amihez elengedhetetlen a zónák szerinti besorolás.

Összefoglalva, a kritikus infrastruktúrák védelmének kérdése sokkal átfogóbb és összetettebb, mint amit a jelenlegi jogszabályi környezet képes kezelni. Egy új, a valós kockázatokra és veszélyekre alapozó zónabesorolási rendszer kidolgozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a kritikus infrastruktúrák védelmét a jövőben hatékonyabban tudjon megvalósulni….”

Forrás:
Kritikus infrastruktúrák védelmének vizsgálata; Pallagi András; Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola; a doktorivédés időpontja: 2024-VII-02 09:45; helye: Óbudai Egyetem – Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar – 1081 Budapest, József körút 6. – II. emelet J200
a doktori értekezés PDF-ben

Háború szülte Európai Egyesült Államok?

„SZEMLE – War made state and state made war – szól a klasszikus megállapítás. De vajon igaz ez az Európai Unióra is?

Míg kezdetben a nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi intézmények elmélete, később pedig az összehasonlító politikatudomány módszerei és perspektívája határozta meg az európai integráció elméletével és gyakorlatával foglalkozó kutatásokat, addig az R. Daniel Kelemen és Kathleen R. McNamara szerzőpáros arra hívja fel a figyelmet, hogy a koraújkori modern államépítés folyamatát (state building) vizsgáló kutatások elméleti és empirikus szakirodalma is jól hasznosítható lehet az Európai Unió és elődszervezeteinek vizsgálatakor. Bár a szerzők természetesen elismerik, hogy az Európai Unió (egyelőre) nem rendelkezik a modern nemzetállamok jellemzőivel, ugyanakkor azt állítják, hogy az államépítés szakirodalma felől olvasva új megvilágításba helyezhető az európai integráció és kormányzás gyakorlata.

A modern nemzetállamok kialakulásának okait többféle tényezőre vezeti vissza a szakirodalom: a haditechnika fejlődése és ebből kifolyólag az állandó háborús fenyegetettség megléte, a piaci-gazdasági logika vagy éppen az alapvető világszemlélet és a társadalmi ideológia megváltozása mind-mind hozzájárulhattak a modern értelemben vett államok kialakuláshoz.

Charles Tilly nyomán sokan azt állítják, hogy a jól körülhatárolt terület és lakosság felett kényszermonopóliummal rendelkező modern államok kialakulása elsősorban a haditechnika és a hadászati taktika fejlődésének volt köszönhető. A koraújkori hadseregekben a drágán felszerelhető, jól képzett, de személyes szerződéssel az uralkodóhoz kapcsolódó és nem állandóan készenlétben álló nehézlovassággal szemben is hatékony tömeges könnyűgyalogságon túl a lőpor és a lőfegyverek elterjedése azt implikálta, hogy hadászatilag képzetlen, alacsonyabb társadalmi státuszúak tömegei viszonylag olcsó felszereléssel komoly sikereket érhettek el a harcmezőn. Ennek következtében kezdték el Európa egyre több államában bevezetni az állandó és tömegekből álló hadsereget, ez aztán állandó háborús fenyegetettséget jelentett a szomszédos államokra, így ezek is kezdtek áttérni az állandó tömeghadseregre. Ez viszont igen komoly adminisztrációs feladatokat rótt a központi hatalomra, nem beszélve arról, hogy az állandó és kiszámítható bevételeket is biztosítani kellett a hadsereg fenntartásához. Az emberi és pénzügyi források állandó biztosítása pedig magával hozta, hogy a központi hatalom nemcsak az erőszak alkalmazását kívánta monopolizálni, hanem az állami apparátus kapacitásait is egyre bővítették.

Egy másik elmélet szerint viszont a késő középkorban a kereskedelem, illetve ezzel együtt a lassan urbanizálódó és a feudális kötöttségektől mentes kereskedői réteg egyre fontosabb szerepet játszott a gazdasági életben. Ez a réteg (polgárság) szövetségre lépett az uralkodóval, aki a kereskedelemből származó bevételért cserébe olyan egységes jogrendszert kezdett el kialakítani (elsősorban bíróságok és a bírósági döntést végrehajtó apparátus révén), amely a tulajdonjog és a szerződések kikényszeríthetőségének garantálása révén kedvező környezetet teremtett a kereskedelem számára. A fokozatosan létrejövő egységes jogrend pedig az egységes és központilag irányított nemzetállamok kialakulását implikálta. Bár további két magyarázómodell (a középkori kollektív tudatot felváltó individualizmus, illetve a modern nemzetek kialakulása) tulajdonképpen valamilyen új ideológia megjelenésére vezeti vissza a mai értelemben vett állam kialakulását, Kelemen és McNamara közös cikke alapvetően az első két modellt használja fel immáron nem egy nemzetállam, hanem az Európai Unió működésének magyarázatára.

A szerzőpáros abból a széles körben elfogadott megállapításból indul ki, hogy az európai integrációs folyamat során kialakult egy intézményi egyensúlytalanság, ami leginkább abban fogható meg, hogy amíg az EU kifejezetten jól teljesített egy egységes jogrend, az erős szabályozói környezet és az egységes jogrendet biztosítani hivatott bírósági rendszer kialakítását tekintve, addig pénzügyi, adminisztratív és kényszerítő (coercive) kapacitásait tekintve erősen alulfejlettnek mondható. Meglátásuk szerint ennek pedig elsődlegesen az az oka, hogy az európai integráció folyamatát nem a háborús létfenyegetettség, hanem a gazdasági-kereskedelmi kooperáció indította el, sőt mind a mai napig ez a logika dominálja. Márpedig háborús létfenyegetettség hiányában az együttműködő államok csak nagyon vonakodva (vagy úgy sem) hajlandók lemondani az állami létüket alapvetően biztosító és jellemző pénzügyi, adminisztratív és kényszerítő hatalmukról, azaz nem hajlandók egy központi és önálló hatalomra átruházni ezeket a kompetenciákat. Márpedig történetileg az a tapasztalat, hogy a modern államok kifejlődését leginkább az tette lehetővé, ha mindkét kényszer (háborús fenyegetettség és piaci integráció) egyszerre volt jelen adott történelmi pillanatban.

Első pillanatra persze meglepőnek tűnhet ez az állítás, hiszen mi mást jelentett volna a második világháború utáni hidegháborús környezet, ha nem háborús fenyegetettséget? Csakhogy az európai integráció folyamatában a háborús fenyegetettségre adott közös európai reakció legkésőbb az Európai Védelmi Közösség bukásával tulajdonképpen lekerült a napirendről, hiszen európai helyett egy szélesebb és amerikai katonai erőforrásokra építő atlanti közösség, a NATO szervezete látta el az európai államok védelmét. Ebből kifolyólag az európai integráció folyamatát szinte kizárólag a piaci-gazdasági együttműködés határozta meg. A két példa, amelyet állatorvosi lóként kezelnek a szerzők, a közös pénznem és a közös határőrizet / bevándorláspolitika. Míg nemzetállamok esetében a közös pénznem bevezetése általában egybeesett egy háborús fenyegetettség meglétével (hiszen a közös pénz a hadsereg fenntartásához szükséges adók beszedésének egyszerűsítését jelentette), addig az Európai Unió közös pénzneme kapcsán ilyesmiről szó sincs. Az euró egy pusztán piaci logika alapján bevezetett pénznem, amelyhez viszont éppen a háborús fenyegetettség hiánya miatt a tagállamok nem társítottak fiskális, adminisztratív és kényszerítő kapacitásokat az EU központjába. A 2008–2009-es válságra adott felemás válaszok pedig éppen ebből az egyensúlytalanságból adódnak. Hasonló a helyzet a közös migrációs politikával: a belső határok megnyitását nem követte a külső határok közös kontrollja (megfelelő kényszerítő hatalom, azaz központilag finanszírozott és irányított határőrség és hadsereg formájában), illetve az ehhez kapcsolódó közös (központi karhatalommal kikényszeríthető) migrációs politika – ismételten csak azért, mert nem állt fenn háborús fenyegetettség.

Más kérdés, hogy a kritikusok szerint nem csak a háborús fenyegetettség jelenthet kellő ösztönzőerőt a hiányzó kompetenciák központba való allokálásához: egy pandémia vagy éppen a migrációs nyomás is akár ilyen eredményre vezethet adott esetben. A szerzőpáros is elismeri, hogy a háborús fenyegetettség nem szükséges és elégséges feltétele az állami karakterjegyek kialakulásának, hiszen nagyon sok más, kontingens tényező játszhat szerepet abban, hogy miért is alakul ki egy állam. Úgy érvelnek, hogy adott történelmi kontextusban a két tényező együttállása erős ösztönző lehet egy központi hatalom kialakulását tekintve, miközben egyéb tényezők akár egy háborús fenyegetettség megléte esetén is gátolhatják az államépítés folyamatát.

Márpedig ez utóbbi jelenség éppen az orosz‒ukrán háború kapcsán figyelhető meg: a kritikusok és a szerzőpáros is elismeri ugyanis, hogy (egyelőre) még az EU szomszédjában dúló háború és ez a relatíve közvetlen háborús fenyegetettség sem volt elegendő ösztönzőerő ahhoz, hogy állandó pénzügyi, adminisztratív forrásokat és az intézkedések végrehajtását kikényszerítő hatalmat koncentráljanak Brüsszelbe. A közös védelempolitika vagy külpolitika egyelőre nem valósult meg, az NGEU-alap átmeneti, ahogy a közös hitelfelvétel is egyelőre csak korlátozott és egyedi esetnek tűnik. A háború (egyelőre) nem szülte meg az Európai Egyesült Államokat – persze ki tudja, mit hoz a jövő.

R. Daniel Kelemen ‒ Kathleen R. McNamara: State-Building and the European Union: Markets, war, and Europe’s uneven political development. Comparative Political Studies, 55(6), 2022, 963–991.”

Forrás:
Háború szülte Európai Egyesült Államok?; Pócza Kálmán; Ludovika.hu, PÁK blog (Politika- és Államelméleti Kutatóintézet); 2024. június 4.