Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Kormányablak a zsebben – beszélgetés Both Andrással, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgató-helyettesével
Tárgyszavak: Both András, Digitális Állampolgárság Program (DÁP), digitális kormányzati szolgáltatások, digitális személyazonosítás, hozzájárulás alapú adatszolgáltatás, Magyarország
Orbán Viktor váratlan bejelentése: megvan, ki lehet az új elnöke a Magyar Nemzeti Banknak
Tárgyszavak: gazdasági helyzet, gazdaságpolitika, Magyarország, Matolcsy György, Nagy Márton, Orbán Viktor, Varga Mihály

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Kormányablak a zsebben – beszélgetés Both Andrással, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgató-helyettesével

„Szeptember 1-jén élesben is elindult a Digitális Állampolgárság Program (DÁP): a korábban előregisztrációt végzett személyek fokozatosan megkapják a hozzáférést az állami mobilalkalmazáshoz. Az elsőként bevezetendő funkciókról, azok továbbfejlesztéséről és a további szolgáltatásokról beszélgettünk Both Andrással, a projektért felelős Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgató-helyettesével.

Élesben is elindult a Digitális Állampolgárság Program

– Mi változott szeptember 1-jétől a Digitális Állampolgárság Programban?

– Hadd kezdjem a választ egy kicsit messzebbről! Soha nem volt olyan jogszabályi környezet, amely bármilyen állami alkalmazás élesítése esetében lehetővé tette volna a tesztüzemet. Most kimondottan kértük, hogy legyen tesztelésre lehetőség, és ezt meg is adták nekünk. Július 1-jétől éles adatokkal, önkéntes felhasználók szűk körével folyik a tesztelés, azaz működik a rendszer, és gyűjtjük a visszajelzéseket.

Szeptember 1-jén az eddigi zárt alkalmazásba fokozatosan beengedünk mindenkit, aki a nyár folyamán a kormányablakokban elvégezte az előregisztrációt. Némiképp számunkra is meglepően, de majd 30 ezer emberről van szó, aki előregisztrált, illetve az alkalmazást pedig már 90 ezren töltötték le. A bevett piaci gyakorlatnak megfelelően nem egyszerre kap mindenki hozzáférést, hanem több körben, éppen azért, hogy értékelni tudjuk a visszajelzéseket és tapasztalatokat.

– Milyen szolgáltatások lesznek elsőként elérhetőek a DÁP alkalmazásban?

– Az egyik legfontosabb a személyazonosság offline ellenőrzése. Mit jelent ez? Nem kell magunkkal hordani sem a személyit, sem a jogosítványt, egy rendőri igazoltatásnál mégis tudjuk azonosítani magunkat a telefon képernyőjén, az alkalmazásban megjelenő QR-kóddal. Egyébként ez is rendkívül fontos része az ökoszisztéma fejlesztésének, hiszen hiába a lehetőség, ha a másik oldal, ez esetben a rendőrség, nincs felkészülve és felkészítve az új funkcióra. Ugyanakkor az edukációs folyamatnak csak az elején járunk, mert azt szeretnénk, hogy havonta-kéthavonta újabb és újabb nagy szereplőket kapcsoljunk be, például a kormányablakokat, a postát, a bankokat. A Digitális Adattárca elnevezésű EU-s finanszírozású projekt (Digitális Megújulás Operatív Program Plusz – DIMOP) fő célja a digitális adattárca megvalósítása, így EU-n belül szabadon, fizikai okmányaink használata nélkül tudunk utazni a későbbiek során.

– Az okmányokra nemcsak rendőri ellenőrzésnél van szükség, hanem például akkor is, ha kérik a személyi igazolvány vagy a forgalmi számát, vagy ügyintézéseknél szokták lemásolni őket. Ezt is kiváltja a rendszer?

– Azt ugye eddig is megtehette mindenki, hogy befotózza a telefonjába a különféle igazolványait. A DÁP alkalmazásban viszont rendszerezve lesz az állampolgár összes személyes adata, beleértve a TAJ-számot és az adószámot is, az okmányainak az adatai, a száma, a lejárati ideje, illetve a tulajdonában lévő gépjárművek adatai. Egy későbbi fejlesztés során ehhez hozzávesszük még az ingatlannyilvántartás és a családtagok adatait is. Ezeket nem neki kell beírnia, hanem az állami rendszerekből töltődnek be. Az igazi előny viszont abban lesz, hogy ezeket az adatokat tovább tudom küldeni, meg tudom osztani harmadik féllel. Például az online check-inhez szükség lenne az útlevélszámra? A DÁP appból a vágólapra másolom a telefonomon, onnan beillesztem a légitársaság alkalmazásába, és kész is vagyok.

De ez csak az első lépés. A következő az úgynevezett hozzájárulás alapú adatszolgáltatás lesz, amely 2025. június 1-jén indul. Ha a banknak vagy egy közműszolgáltatónak a szerződéskötéshez szüksége van az adataimra, azokat bejelölöm az appban, és egy mozdulattal elküldhetem a szolgáltatónak, illetve engedélyezhetem neki, hogy azokat az állami nyilvántartásokból letöltse. Az engedély lehet egyszeri, ideiglenes, állandó, és természetesen bármikor vissza is lehet majd vonni.

– Ügyintézésre már a kezdetektől használható lesz a DÁP app?

– Korlátozott módon, de igen – ahogy a többi funkciónál, itt is kicsiben indulunk. Elsőként az erkölcsi bizonyítvány igénylésére lesz mód. Itt már digitális okmányról beszélünk, ami nemcsak technikailag, hanem a jogintézményt tekintve is újdonság. Eddig azért fogadták el az erkölcsi bizonyítványt hitelesnek, mert rajta volt a hivatal pecsétje és az ügyintéző aláírása, valamint megfelelt bizonyos formai követelményeknek. Most azért fogadják majd el a digitális dokumentumot, mert az állam minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el. Megigényeljük az erkölcsi bizonyítványt, a kérelem végigfut a rendszereken, pár óra múlva megérkezik a hitelesített PDF a telefonra, amelyet egyből küldhet is tovább az állampolgár.

Az elektronikus erkölcsi bizonyítvány megint csak kezdőlépés – a célunk az, hogy előbb-utóbb minden okmányunk beköltözzön a telefonba, kezdve a születési anyakönyvi kivonattal.

– Szóba került már az adatmegosztás lehetősége, de a szigorúan vett államigazgatási körön kívül hol és milyen módokon lehet majd igénybe venni a DÁP alkalmazás kínálta lehetőségeket?

– Egyszerűsítheti például a webes szolgáltatásokban való bejelentkezést. Most folyik a sok helyen használt Központi Azonosítási Ügynök, a KAÜ továbbfejlesztése. A legtöbben felhasználónév-jelszó párossal, esetleg elektronikus személyivel lépnek be. Az új megoldásban a KAÜ feldob egy QR-kódot, azt az alkalmazással beolvasom, megtörténik az azonosítás, és már intézhetem is az ügyemet. A KAÜ-höz nagyjából 200 állami rendszer és nyilvántartás csatlakozik, a NAV-tól elkezdve a Magyar Államkincstáron át az EESZT-ig – ezekben mind használható lesz ez az azonosítási forma.

És ahogy említettem, ezt megnyitjuk a piac számára, illetve egy bizonyos szolgáltatói körnek kötelező lesz az opciót felkínálni 2025. június 1-től. A gyakorlatban ez óriási könnyebbséget jelent a mindennapi ügyintézésben vagy akár vásárlásban. Akarok venni egy új telefont? A QR-kódos bejelentkezéssel belépek a szolgáltatóm oldalára, ott kiválasztom és a készüléket és a csomagot, majd a szerződéskötéshez szükséges adatokat átküldöm a telefonomról, és készen is vagyunk.

– Milyen lesz a kapcsolat a DÁP-alkalmazás és a már létező állami alkalmazások, szolgáltatások között? A NAV és az Államkincstár rendszerei is beépülnek ebbe, vagy az EESZT Egészségablaka is a DÁP-ba költözik?

– Számtalan szolgáltatást kínál az állam, lehetetlen és felesleges is lenne mindent egy önálló alkalmazásba terelni. Ha egy analógiával szeretnék élni, azt mondanám, hogy az államnak vannak különböző építményei, családi ház, társasház, egyebek. Most annyi történik, hogy adunk mindenkinek a kezébe egy kulcsot, amely minden ajtó nyitására alkalmas. Az egységes dizájnnak köszönhetően a lakások belseje is jobban fog hasonlítani egymásra, ugyanott lesz a konyha, ugyanolyan színűek lesznek a falak.

Vagyis közösek lesznek bizonyos alapfunkciók, az azonosítás, az értesítés, a dokumentumkezelés, és mindenütt egységes felülettel, menükkel találkozom majd. Egy példával illusztrálva: értesítés kapok a DÁP appba, hogy hamarosan be kell fizetnem a gépjárműadót. Rákattintok az üzenetre, az átvisz a NAV alkalmazásába, ahol a szintén közös fizetési megoldással egyből rendezhetem is az adót. A folyamat végén megint csak a DÁP tárhelyemre kapok értesítést.

– Ha már a dizájn szóba került: láttam a DÁP webes portálján, hogy teljes arculati, tervezési segédanyagot adtak ki, színmintákkal, kezelőfelületi elemekkel. Ezek használata kötelező lesz azoknak az állami és nem állami szervezeteknek, amelyek valamilyen formában csatlakoznak a DÁP szolgáltatásaihoz?

– Valóban, sokkal tudatosabban foglalkoztunk a design oldallal. Egészen a kutatási résztől kezdve indultunk a szolgáltatások felületei irányába. Azt szerettük volna, hogy egyértelműen felismerhető, áttekinthető, jól kezelhető, egyszóval ergonomikus legyen a felület. Lényeges, hogy ez nemcsak a grafikai elemekre terjed ki, hanem az alkalmazások szövegezésére is. Talán a legkönnyebben úgy tudnám megfogalmazni, hogy végre magyarul beszél egy állami alkalmazás, és nem hivatalnokul, nem a bürokrácia, vagy a jog nyelvén. Apróságnak tűnik, pedig komoly szemléletváltás, és nagymértékben hozzájárul a felhasználói élmény javításához. Ezt várja tőlünk egyébként az EU is, ezt teszi lehetővé a szintén a DIMOP keretein belül megvalósuló Felületek egységes megújítása című projekt.

De visszatérve a kérdésre, a design system elemek használata az állami alkalmazások esetében lesz kötelező, pontosan azért, hogy egyből kiderüljön, itt egy államigazgatási appról van szó, és ahogy mondtam, azokban hasonló módon tudjon eligazodni a felhasználó. A piaci szereplőknek természetesen nem kell átalakítani a saját szolgáltatási felületüket, mobilappjaikat, csak az integrált szolgáltatásokat kell az egységes sztenderdeknek megfelelően elhelyezni.

– A mostani funkciók továbbfejlesztéséről már volt szó, de milyen plusz szolgáltatásokat várhatunk a jövőben a DÁP appban?

– A központi üzenetküldés, az ePosta és a dokumentumtár már jövőre elindul pilotban, és legkésőbb 2026. január 1-jén élesben is bevezetjük, addig marad a jelenlegi tárhelyszolgáltatás. Foglalkozunk a jelenlegi online fizetési rendszer, az EFER továbbfejlesztésével, és reményeim szerint a jövő év elején már nem csak a kártyás fizetés, hanem az Apple Pay és a Google Pay is elérhető lesz a DÁP-ban.

Ezzel kapcsolatban még hadd mondjak el két dolgot. A DÁP elindulásával nem szűnik meg az Ügyfélkapu, de a jövő év elejétől, a biztonság növelése érdekében már csak Ügyfélkapu+-szal vagy DÁP-pal lehet belépni. A másik, hogy az alkalmazást használó digitális állampolgárok ezentúl minden értesítést, üzenetet elektronikusan kapnak az államigazgatástól.

– A DÁP, a nevéből adódóan is, az állampolgároknak kínál szolgáltatásokat. Várható-e hasonló fejlesztés a vállalkozásokra is, hiszen állami ügyintézés ott talán még több is van?

– Nagyon jó meglátás, és vannak is erre tervek, de itt hosszabb utat kell bejárnunk. Cégnyilvántartás most is van, de ezt ki kell egészíteni úgy, hogy kiterjedjen minden jogi személyre, tehát alapítványokra, társasházakra, egyházakra is – így létrejöhet egy olyan egységes alap, amelyre a jövőben építkezhetünk. A bevezetendő elektronikus aláírást ki kell egészíteni szerepkörökkel; erre egyébként az alapját képező EIDAS 2.0 (az elektronikus azonosítást, elektronikus aláírást EU szinten szabályozó rendelet) lehetőséget ad. Végül pedig a Cégkaput kell majd úgy átalakítani, hogy a különféle meghatalmazások zökkenőmentesen illeszkedjenek az egyéni DÁP-fiókokhoz. Mindezeket a fejlesztéseket 2027-ig szeretnénk befejezni.

A Digitális Állampolgár alkalmazás (DÁP-mobilalkalmazás) a Google Play áruházban

A Digitális Állampolgár alkalmazás (DÁP-mobilalkalmazás) az Apple App Store-ban

Minden adat egy helyen?

A DÁP alkalmazással kapcsolatban mindig előkerül az adatbiztonság kérdése – mennyire biztonságos, hogy minden személyes és okmányadatom a mobiltelefonban rejtőzik, onnan tudok belépni az állami rendszerekbe és akár ügyeket is intézni?

Both András erre azt mondja, hogy a jelenlegi gyakorlat, vagyis hogy felhasználónév-jelszó párossal lehet belépni az Ügyfélkapura, semmivel sem biztonságosabb, különösen, hogy nagyon sokan megadják ezeket az adatokat például a könyvelőjüknek. De a többi adatra sem feltétlenül vigyáznak a felhasználók: a lakcímet (és a bankkártya számát) megadják minden webshopnak; de még egy irodaház portáján is odaadják a személyit, ha kérik a belépéshez.

Sokszor ezért inkább maguktól, a saját hanyagságuktól kell megvédeni a felhasználókat. A DÁP appba egyszerű biometrikus azonosítással be lehet majd lépni (ezért sem működik régebbi készülékeken), de bizonyos helyzetekben – ha sokáig nem használta valaki, szokatlan helyről akarna belépni, több sikertelen bejelentkezési kísérlet volt, különleges tranzakciót indít – plusz autentikációs adatokat kér majd be a rendszer.”

Forrás:
Kormányablak a zsebben; Schopp Attila; IT Business; 2024. szeptember 5.

Orbán Viktor váratlan bejelentése: megvan, ki lehet az új elnöke a Magyar Nemzeti Banknak

„A miniszterelnök egyenesen beszélt az egyik leglényegesebb személyi kérdésről. Orbán Viktor lényegében bejelentette, ki követi Matolcsy Györgyöt a jegybank élén és súlyosan kritizálta a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnökét.

Fontos részletet árult el Orbán Viktor a közösségi médiában a szombati, zárt ajtók mögött elmondott kötcsei előadásából. A miniszterelnök ugyanis minden jel szerint döntésre jutott arról, ki lesz Matolcsy György utódja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén.

Ahogy arról a Világgazdaság több cikkben is beszámolt korábban, Matolcsy György jegybankelnöki ciklusa 2025 tavaszán véget ér. Mivel ez a második mandátuma, törvény szerint nem vezetheti harmadjára is a magyar monetáris politikát. Éppen ezért hosszabb ideje tart a találgatás, ki lehet az MNB elnökének utódja.

Ennek megfejtéséhez vitt most sokkal közelebb a miniszterelnök.

Vasárnapi Facebook-bejegyzésének azt a címet adta, hogy „Kötcsei gondolatok”. Ezért valószínűsíthető, hogy Orbán Viktor a tegnapi beszédéből idéz, amelyet a Dobozy kúrián mondott el szűk körben. Azonban ezeket a gondolatokat most a súlyuk miatt megosztotta a nyilvánossággal.

A poszt a jövő évi békeköltségvetéssel indul. Erről azt állítja, hogy megvan a cselekvési terv. „Bemutatva, bejelentve ugyan még nincs, nem vettük még politikai munka alá, de szoktunk rá úgy utalni, mint a békeköltségvetés, ami már bent van az íróasztalfiókban. Ez nagyjából így is van, és hogyha Matolcsy elnök úr nem kényszerít rá bennünket, akkor idő előtt nem is kell előhúznunk” – fogalmazott meglepően élesen a regnáló MNB-elnökről. A megjegyzést nehéz másképp értelmezni, mint a jegybanki vezetés erős kritikája, amely a kormányzati megítélés szerint nem támogatja a fiskális politikát.

Orbán Viktor részletesen felvázolt egy új gazdasági akciótervet, csakhogy ennek előfeltételeként szabta az összehangolt gazdaságirányítást. Ezen a ponton bírálta másodszor Matolcsy Györgyöt. „Minél többet hallgatjuk a jegybankelnök urat, annál inkább az az érzésünk, mintha ezzel ellentétes irányba haladnánk, de ez csak a látszat. Valójában jó ütemben haladunk egy összehangolt gazdaságirányítási rendszer felé” – szögezte le.

Nem rejtette véka alá, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban. Részletesen kitért a magyar gazdaságpolitikai struktúra átalakítására, ezért kikövetkeztethető az is, ki követi Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank élén.

A miniszterelnök kifejtette, hogy „kell egy Erhard”. Kétségkívül Ludwig Wilhelm Erhardra utalt, aki 1963 és 1966 között Németország kancellárja volt, Konrad Adenauer kormányában pedig gazdasági miniszterként nagyban hozzájárult Nyugat-Németország gazdasági fellendüléséhez a második világháború utáni években. A magyar Erhard Orbán Viktor szerint korábban Matolcsy György volt, amíg el nem ment jegybankelnöknek.

Az Erhard-pozíciót úgy írta le, mint egy csúcsminisztert, aki a gazdasági- és a költségvetési eszközöket egyszerre tartja kézben és az új cselekvési programot le tudja vezényelni. A kormányfő ezen a ponton tett bejelentést az új MNB-elnökről.

Ennek az embernek a személye összefügg azzal, hogy a március 1-jén sajnálatos módon bekövetkező jegybankelnöki szék megürülése milyen döntésekre sarkallja a kormányt. Nyilvánvaló, hogy aki odamegy, az nem lehet ez a csúcsminiszter, hogy egyenesen beszéljek. Az egyik gazdasági csúcsminiszter, a másik pedig jegybankelnök lesz – jelentette be a döntését Orbán Viktor.

Sok értelmezőkészség talán nem kell ahhoz, hogy ezeket a mondatokat lefordítsuk. A jelenleg önállóan létező Pénzügyminisztérium és Nemzetgazdasági Minisztérium csúcsminisztériummá formálódik, ennek vezetője tehát „a gazdasági- és a költségvetési eszközöket egyszerre tartja majd kézben”. Miután Nagy Mártont már most is gazdasági csúcsminiszterként szokás emlegetni, ezért kézenfekvőnek tűnik, hogy ő lesz az új, az eddigieknél is erősebb Erhard a magyar kormányban.

Amennyiben helyes ez a levezetés, akkor a „másik” alatt Orbán Viktor a jelenlegi Pénzügyminisztert, Varga Mihályt érthette, akiből jegybankelnök lesz.”

Forrás:
Orbán Viktor váratlan bejelentést tett Matolcsy Györgyről: megvan, ki lehet az új elnöke a Magyar Nemzeti Banknak; Hecker Flórián; Világgazdaság; 2024. szeptember 8.
Lásd még:
Kötcsei gondolatok; Orbán Viktor; Facebook; 2024. szeptember 8.

Közigazgatás, politika, jog

Navracsics Tibor a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen: a területfejlesztés segítheti a versenyképességet és a gazdasági növekedést

„A területfejlesztés kiegészítő motorja lehet a versenyképesség fejlesztésének és a gazdasági növekedésnek – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlés nyitó plenáris ülésén csütörtökön Nyíregyházán.

Navracsics Tibor rámutatott, minél kisebbek a szociális és területi szakadékok egy országon belül, annál versenyképesebb a gazdaság és a társadalom.

A területfejlesztés legfontosabb feladata, hogy csökkentse a területi különbségeket az országon belül – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, ideális esetben ez a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatását jelenti a fejlettekhez, kevésbé ideális helyzetben valamilyen „középút” megtalálását teszi szükségessé, rossz esetben pedig a fejlett térségek a fejletlen felé történő leszakadását okozhatja.
„A házi feladat számunkra egyértelmű, területi szempontból pontosan körülhatárolhatóak azok a térségek, amelyeknek azonnali segítségre van szükségük, valamint vannak olyanok is, amelyeket a versenyképességük fenntartásában kell támogatni”- fogalmazott a tárcavezető.

Navracsics Tibor az elmúlt húsz év statisztikai visszatekintésében kifejtette, az Európai Bizottság kilencedik, idén áprilisban publikált, elsősorban a területi és szociális kohéziós állapotot elemző jelentése szerint a közép-európai térség – benne Magyarország – erősen felzárkózó helyzetben van. A nemzeti statisztikák szerint elsősorban a főváros felzárkózása jelentős mértékű, míg ettől eltérő pályát futnak be a felzárkózás terén az ország régiói és tájegységei – mondta

Budapest már 2004-ben az unió átlagos fejlettsége felett állt, az akkori 129 százalékos adat 2022-re 158 százalékra nőtt, a magyarországi régiók nagyobb része pedig szintén jobb adatokkal rendelkezik, mint húsz évvel ezelőtt – jelezte a miniszter, megjegyezve, az elmúlt tizenkét év dinamikát hozott a felzárkózásban is.

A 2004 és 2010 közötti időszakot említve elmondta, Budapest kivételével általában a stagnálás vagy pozícióromlás volt megfigyelhető a régiók felzárkózási számaiban, a 2010 utáni időszakban viszont megindult a számok javulása vagy a stagnálás, utóbbi főként a nyugat-dunántúli terület esetében volt megfigyelhető a munkaerő elvándorlása vagy áttelepülése miatt.

A magyarországi régiók fejlesztéspolitikai szempontból három csoportra oszthatók, a „szárnyaló”, az uniós csatlakozás előnyeit kihasználó Budapest, az ötven százalékos fejlettségi adat felett lévő vármegyék és régiók, például Pest vármegye, vagy a Nyugat- és Közép-Dunántúl, és a lemaradó, az uniós fejlettségi szintjén ötven százalék közeli vagy alatti eredményeket produkáló Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl – fejtette ki.

A tárcavezető szerint a fejlesztéspolitikának segítenie kell a vidék népességmegtartását, a cél az, hogy élhető vidék és élhető városok jellemezzék Magyarországot.
Navracsics Tibor azt mondta, a jelenlegi tapasztalatok szerint a városi lakosság nem tartja túl élhetőnek a városi környezetet, inkább a falvakba költözik ki, ahol ugyanúgy elvárja a városi szolgáltatásokat, ezért visszajár a városba, e folyamatok azonban az Európai Unió más országaiban is megfigyelhetők.

A járások fejlettségét és a belföldi vándorlási egyenleg térképeit ismertetve elmondta, ezek összehasonlításakor jól látszik, hogyan reagál a lakosság a területek fejlettségének változásaira, ez alapján megfigyelhető az ország délkeleti részéről a középső és az északnyugati területekre történő népességvándorlás, másrészt a városokból történő kiáramlás.

Megjegyezte, az ország lakosságának túlnyomó többsége, mintegy nyolcmillió ember városias körülmények között, azaz városban vagy nagyváros körzetében él, egyre csökken a külső perifériák, azaz az országhatár mellett lévő területek lakosságmegtartó ereje.

A nyitó plenáris ülésen Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke előadásában az államháztartás helyzete és az államháztartási hiány szempontjából elemezte a versenyképességet.

Pleschinger Gyula, az idén 130 éves Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) elnöke arról beszélt, hogy az idei konferencia a versenyképesség témája köré szerveződött. Az eseményen huszonkét előadást tartanak, a szekcióülések egy részét előzetesen rögzítettek és elérhetővé tesznek a szervezet honlapján.

Az elmúlt években olyan sokkhatások érték a magyar gazdaságot, amelyek annak sérülékenységére hívták fel a figyelmet, láthatóvá vált, hogy nagyon erősen kitettek vagyunk a viszonylag alacsony hazai hozzáadott értéket produkáló feldolgozóiparnak, az energiának, de sok más gyengeségre is rávilágítottak – mondta köszöntőjében az MKT elnöke. Úgy vélte, erre a versenyképesség javítása és elsősorban az immateriális javakba történő beruházások lehet az ellenszer.

Számos szekcióban fogják a versenyképesség aspektusait megtárgyalni a szakemberek, a témák között szerepel például a monetáris politika, a munkaerőpiac, a mesterséges intelligencia és az államháztartás, az online kiskereskedelem gazdasági és logisztikai hatásai, a demográfiai válság, az innováció és a versenyképesség kapcsolata – ismertette Pleschinger Gyula.

Az előadásokról rövid összefoglaló készül, a legfontosabb szakmai javaslatokat a vándorgyűlés végén összegzik és a hazai gazdaságpolitika döntéshozói elé terjesztik – tette hozzá az MKT elnöke.

Podlovics Roland, Nyíregyháza alpolgármestere hangsúlyozta, öt év után ismét, immár ötödik alkalommal találkoznak az ország közgazdászai és gazdasági szakemberei Nyíregyházán, az idei eseményre csaknem hétszáz szakember érkezett.”

Forrás:
A területfejlesztés segítheti a versenyképességet és a gazdasági növekedést; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. szeptember 6.

Adatok a középpontban: a statisztikai jártasság növelése a közigazgatásban és azon túl – Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

„A KSH küldetésének tekinti az adatok értelmezésének elősegítését

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiemelt céljának tekinti, hogy a statisztikai adatok felhasználói számára olyan információkat nyújtson, amelyek segítik a hivatalos statisztikai adatok megértését, így támogatva az adatok hatékony felhasználását és az adatalapú döntéshozatalt. A célhoz kötődően a KSH idén ősszel másodjára rendezi meg KSH STAT Akadémia elnevezésű programsorozatát, amely az államigazgatásban tevékenykedők mellett immár a versenyszféra és a tudományos élet szereplői számára is elérhető. A sajtó munkatársai részére további szakmai workshopok megrendezésére kerül sor.

A hivatal első alkalommal 2023 őszén indította útjára KSH STAT Akadémia elnevezésű ismeretterjesztő programsorozatát. A rendezvény sikerére való tekintettel és a korábbi visszajelzések figyelembevételével a KSH idén kétféle programsorozattal – Közig+ és Business elnevezéssel – hirdeti meg a programot.

A KSH STAT Akadémia Közig+ programsorozatra 2024. szeptember 16. és október 3. között, a KSH STAT Akadémia Business programsorozatra 2024. november 4. és 21. között kerül sor a KSH főépületében (1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7.). Előbbi az államigazgatás, utóbbi a versenyszféra és a felsőoktatás számára szóló tematikával várja a felhasználókat. Mindkettő a Kézzelfogható információk az adathozzáférésről Magyarország és az EU viszonylatában elnevezésű szakmai workshopokkal veszi kezdetét, amely az említett célcsoportokat kiegészítve elérhető a sajtó képviselői számára is.

A KSH STAT Akadémia Közig+ programsorozatra való regisztráció már elkezdődött. Az érdeklődőknek 2024. szeptember 09-ig van lehetőségük regisztrálni a nevük, a munkahelyi e-mail-címük és a szervezetük nevének megadásával. Ezt követően lehet megjelölni, mely előadásokon szeretnének részt venni.

KSH STAT Akadémia Közig+ további információ: https://www.ksh.hu/ksh-stat-akademia-2024
KSH STAT Akadémia Közig+ regisztráció: https://www.ksh.hu/ksh-stat-akademia-2024-regisztracio
KSH STAT Akadémia Közig+ sajtóregisztráció e-mailben: kommunikacio@ksh.hu

A hivatal stratégiájának egyik központi eleme a statisztikai adatok hasznosulásának javítása és azok értelmezésének elősegítése, aminek fő eszköze a felhasználók statisztikai jártasságának támogatása, az adminisztratív és az alternatív adatforrások számának növelése, az adminisztratív terhek, valamint a piacra kerülési idők csökkentése mellett. A statisztikai adatsorok olykor bonyolultnak tűnhetnek, értelmezésük kihívás elé állíthatja a célközönséget, éppen ezért a KSH számára fontos, hogy segítse és eligazítsa a foglalkozásukból vagy érdeklődési körükből eredően a KSH adatállományait felhasználókat, emellett a hivatal azt is küldetésének tekinti, hogy támogassa a statisztikai edukációt.

A KSH STAT Akadémia védnöke: Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke.”

Forrás:
Adatok a középpontban: a statisztikai jártasság növelése a közigazgatásban és azon túl, 2024.09.03.; Központi Statisztikai Hivatal; 2024. szeptember 3.

Európai Unió

Egységes uniós jogértelmezés: két bírói fórum előtt?

„Módosult szeptember 1-jével az Európai Unió Bíróságának alapokmánya. A módosítás, szakítva az elmúlt, több mint 70 éves gyakorlattal, lehetővé teszi, hogy bizonyos tárgykörökben október 1-je után többé ne a Bíróság, hanem a Törvényszék adhasson az uniós jog tekintetében kötelező erejű értelmezést.

Az Európai Szén- és Acélközösség megalakítása óta egyetlen szerv, mégpedig az Európai Bíróság volt jogosult uniós jogértelmezési kérdésekben dönteni. E hatáskör egészen pontosan az elsődleges és másodlagos jog értelmezésére, illetve a másodlagos jog érvényessége kérdésében való döntésekre terjed ki. A tagállami bíróságok ún. „előzetes döntéshozatali eljárásban” fordulhatnak a Bírósághoz annak érdekében, hogy adjon számukra iránymutatást valamely európai uniós jogi aktus helyes értelmezése kapcsán. A Bíróság döntésének kvázi precedens jellege van, így alapvető fontosságú egy-egy ügyben hozott döntése, valamint az is, hogy az ilyen eljárásban hozott döntések egymással összeférhetőek legyenek.

A Közösségek, majd az Európai Unió megalakulása és bővülése, azaz a tagállamok számának növekedése, de még inkább az uniós joganyag roppant mód megnövekedett mérete (az Unió „mélyülése”) az évek során rendkívüli módon megsokszorozta a Bíróság ügyterhét és ennek következményeként az átlagos eljárási időtartamot is. Erre tekintettel hosszú ideje téma az előzetes döntéshozatali eljárások felgyorsításának és áttételesen a Bíróság ügyterhe csökkentésének mikéntje. Az világos, hogy az ítélkezés úgy gyorsítható, ha – legegyszerűbben – több bíró foglalkozik velük, azaz az ügyek több bíró között oszlanak meg. Ennek triviális módon két útja van: vagy a Bíróság létszámát kell növelni vagy más szervet is be kell vonni az ítélkezési folyamatba. Mivel a Bíróságba hagyományosan minden tagállam egy-egy bírót küld, a bírák számának megnövelése számtalan problémát vet fel. A másik megoldás, az ügyek egy részének egy másik bírói szervhez terelése. Erre a Törvényszék elvileg (sőt a Nizzai-szerződés óta jogilag is) rendelkezésre is áll.

Az igazságügypolitikai dilemma ugyanakkor abban áll, hogy amennyiben az uniós jog egységes alkalmazásáért egynél több intézmény felel, hogyan lehet az egységes ítélkezést (jogértelmezést) továbbra is biztosítani. Nyilvánvaló ugyanis, hogy még a legjobb szándék, és legjobb szakmai felkészültség mellett sem tud több fórum egységet biztosítani – előbb-utóbb egymással össze nem férő ítéletek, jogértelmezések jelennek meg ilyen esetben. (Megjegyzem, ez még abban az ideáltipikus esetben is előfordulhat az ügyek nagy száma, a jogfejlődés, illetve végső soron az emberi tényező miatt, ha egyetlen fórum ítélkezik).

Az európai jogalkotó a gordiuszi csomót azzal vágta át, hogy meghatározott ügytípusokat kiemelt a Bíróság hatásköréből és a Törvényszéket ruházta fel azzal a jogosultsággal, hogy az október 1-je után induló, ilyen tárgyú eljárásokban kötelező erejű döntést hozzon.

El kell mondani, hogy a módosítás nem előzmények nélkül való: a 2001-es Nizzai Szerződés óta biztosított annak az elvi lehetősége, hogy a Törvényszék részt vegyen az előzetes döntéshozatali kérelmek elbírálásában, azonban a Bíróság korábbi jelentései alapján – noha az ügyteher egyre fokozódott – ezt a fajta hatáskörmegosztást nem javasolta. A helyzet azonban 2024 tavaszára megváltozott: a Bíróság márciusi jelentésében a megnövekedett ügyteherre és az egy-egy ügy elbírálására fordított átlagos idő növekményére tekintettel maga kezdeményezte a Törvényszékkel történő ügymegosztást.

A Bíróság alapokmányát módosító rendelet preambuluma kiemeli emellett, hogy a Bíróság tehermentesítése annál is inkább indokolt, ugyanis a testületnek „…egyre gyakrabban kell határozatot hoznia alkotmányos jellegű vagy az emberi jogokkal és az Európai Unió Alapjogi Chartájával kapcsolatos kérdésekben…”. Figyelemmel arra, hogy ezeket a kérdéseket az európai jogalkotó kiemelt jelentőségűeknek találta, a rendelet kimondja, hogy a bírósági eljárás átláthatóságát és nyitottságát javítani kell – többek között azzal, hogy főszabály szerint az ügyben érkező észrevételeket, beadványokat is közzé kell tenni a jövőben.

A tárgykörök, amelyekben a Törvényszék hatáskört kap, alapvetően három téma köré csoportosíthatók: egyes adó- és vámjogi kérdések (egészen pontosan: a közös hozzáadottértékadó-rendszer, a jövedéki adók, illetve a közösségi vámkódex, valamint az áruknak a Kombinál Nómenklatúra szerinti tarifális besorolása), egyes utaspanaszok és utasoknak biztosított jogokkal kapcsolatos kérdések („denied boarding”, késés, illetve járattörlés), valamint az üvegházhatású gázok kvótáinak kereskedelmével kapcsolatos jogviták. A Bíróság sajtóközleménye szerint ezek az ügyek az előzetes döntéshozatali eljárások nagyjából 20%-át teszi ki.

Figyelemmel arra, hogy alapvető jelentőségű uniós jogi kérdés bármilyen témájú jogvitában felmerülhet – a Bíróság az uniós jog sui generis jellege kapcsán mérföldkő súlyú döntéseit többek között éppen ilyenekben hozta az 50-es, 60-as években, a tagállami bíróságok számára a rendszer egykapus lesz: a kérdést felterjesztő bíróságok mindenképpen az Európai Bírósághoz nyújtják majd be előzetes döntéshozatali kérelmüket, amely utána dönt arról, hogy a Törvényszékhez utalja-e a kérdést. Így pl. amennyiben a megadott ügycsoportokon kívül más uniós jogi kérdést is érint az előzetes döntéshozatali ügy, az továbbra is a Bíróság hatáskörbe tartozik, valamint akkor is, hogyha az ügy ugyan a megadott tárgykörön belül marad, azonban annak kapcsán kérdés merül fel az elsődleges jog, a nemzetközi közjog, az uniós jog általános elvei vagy a Charta értelmezése tekintetében. Amennyiben a hatáskör kérdése a Bíróságon egy ún. „előzetes elemzést” követően nem dönthető el, azt a Bíróság valamennyi bírájából és főtanácsnokából álló általános értekezlet elé utalják. Megjegyzem, hogy bár a jogi garanciák természetesen fontosak és a működés hatékonysága csak a gyakorlatban látszik majd, ennek az eljárásnak a gyorsasága komoly kérdéseket vethet fel.

A szabályozás végül rendezi azt a kérdés, hogy amennyiben az ügy ugyan a Törvényszékhez tartozik, ám az úgy ítéli meg, hogy az uniós jog egységességét és koherenciáját érinti a kérdés, átteheti azt a Bírósághoz. Arról azonban nem szól a rendelet, hogy egy, a Törvényszékre szignált ügyet később a Bíróság magához vonhat-e, illetve hogy amennyiben az ügy elbírálása során hatásköri összeütközés merül fel a Törvényszék és a Bíróság között, ennek a feloldása miként történik majd. A Bíróságnak 4 év múlva kell először jelentést tennie az uniós jogalkotó szervek felé a reform mikénti végrehajtásáról.

Ami biztos, az az, hogy a Bíróság valóban nagy mennyiségű, jelentős részben technikai jellegű ügytől tud és fog szabadulni október 1-je után, s több kapacitása lesz valóban uniós jogi dogmatikai értelmezési kérdésekkel foglalkozni. A jövő zenéje, hogy a Bíróság ügyterhének csökkentése az említett területeken kivált-e majd a jelenleg láthatónál nagyobb mértékű bírói aktivizmus és erőteljes jogfejlesztő tevékenységet. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy az uniós jog értelmezésével és alkalmazásával foglalkozó tagállami szerveknek, így elsősorban a bíróságoknak, illetve másodsorban az EU-s kormányzatnak várhatóan érdemes lehet a jelenleginél is komolyabb erőforrásokat csoportosítani az európai bírósági eljárások figyelemmel kísérésére, ideértve az azokban történő tagállami érdekérvényesítést is.”

Forrás:
Egységes uniós jogértelmezés: két bírói fórum előtt?; Mernyei Ákos Péter; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2024. szeptember 4.
Lásd még:
Az Európai Unió Bírósága; Wikipédia

Majdnem teljes az uniós tagállamok biztosjelöltjeinek listája

„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kérésére múlt hét péntekig, augusztus 30-ig kellett az uniós kormányoknak bejelenteniük biztosjelöltjeiket. A biztosok a következő 5 évben, a korábbiakhoz hasonlóan, fontos pozíciókat töltenek majd be. A tagállamok körében a gazdasági biztosi székek a legnépszerűbbek, valamint a versenyképesség és kereskedelem, a kohézió és a mezőgazdaság is jelentős érdeklődésre tart számot, azonban néhány tagállam nem hozta meg egyszerűen a döntést jelöltjeiről és kivárta az utolsó pillanatot.

Emellett Ursula von der Leyen a nemek közötti egyensúly fontosságát is hangsúlyozta, így azt is, hogy a tagállamok minél több nőt jelöljenek a biztosi pozíciókra, azt kérve a tagállamokhoz intézett levelében, hogy a két jelölt közül az egyik nő legyen a nemek közötti egyensúly elérése érdekében a Bizottságban. Ez azonban a gyakorlatban nem valósult meg, a legtöbb tagállam figyelmen kívül hagyta von der Leyen kérését. A tagországok ugyanis csak hét női jelöltet állítottak a 18 férfi biztosjelölt mellett. A biztosjelöléssel kapcsolatban Bulgária, Olaszország és Belgium kivárták az augusztus 30-i határidőt, részükről csak ekkor vált publikussá, hogy Olaszország Raffaele Fitto Európa-ügyi minisztert jelöli a biztos posztra; Bulgária pedig a korábbi külügyminisztert, Ekaterina Zaharievat és a volt környezetvédelmi minisztert, Julian Popovot jelöli.

Belgium a határidőig nem jelentette be kit, kiket szánna a biztosi posztokra. Ennek fő oka, hogy augusztus végén ismét holtpontra jutottak Belgiumban a kormányalakítási tárgyalások, miután lemondott megbízatásáról a megbeszéléseket vezető politikus, Bart de Wever. Fülöp belga király július elején kérte fel De Wevert, az Új Flamand Szövetség (N-VA) vezetőjét a kormányalakításhoz vezető egyeztetések lebonyolítására, miután az ő pártja nyerte a legtöbb szavazatot, azonban az egyeztetéseken részt vevő öt párt eddig nem tudott megállapodni a társadalmi-gazdasági alapelvekben. Ez pedig nyilvánvalóan akadályozza a biztosjelöltek kinevezését, hiába határozta meg von der Leyen a belgák számára is az augusztus 30-i határidőt.

Orbán Viktor július végén bejelentette, hogy ismét Várhelyi Olivér korábbi szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztost jelöli. Magyarország a megalakuló új Bizottságban is megtartaná a bővítési biztosi posztot, azonban ez jelentős akadályokba ütközhet. A hírek szerint a többi tagállam, illetve az EP vonakodik attól, hogy Magyarország bármilyen erős biztosi pozíciót kapjon, és az európai parlamenti meghallgatás tekintetében sokan nem jósolnak pozitív eredményeket Várhelyinek.

Az EU szabályai szerint az Európai Bizottság elnöke osztja ki a szakpolitikai tárcákat a biztosjelöltek között figyelembe véve szakmai kompetenciáikat, európai elkötelezettségüket és függetlenségüket. A Bizottság tagjai hazájuk kormányától függetlenül látják el a rájuk háruló biztosi feladatokat. Ezt követően az EU Tanácsának is el kell fogadnia a kijelölt biztosokat, majd a jelölteket a tárcájuknak megfelelő parlamenti bizottság hallgatja meg és megvizsgálja, hogy alkalmas-e az adott jelölt a tisztségre. Ezen a ponton a biztosjelöltek visszaléptethetők, ha a parlamenti bizottság általi vizsgálat eredménye kedvezőtlen, majd az Európai Parlament egyhangú szavazás keretében dönt a biztosi testület egészéről.

Ha jelen helyzetben von der Leyennek sikerül elérnie, hogy a Tanács elfogadja a kiválasztott biztosjelöltek listáját, a meghallgatásokra már szeptember–októberben sor kerülhet, majd tartva ezt a menetrendet a EP képviselők az október 7–10-i, illetve 21–24-i plenáris ülések keretében dönthetnek a biztosok kinevezésével kapcsolatos határozattervezetről. Így, a legjobb esetben, a következő 5 évben a von der Leyen által vezetett Bizottság november 1-től kezdheti meg munkáját. ”

Forrás:
Majdnem teljes a tagállamok biztosjelöltjeinek listája; Varga Csilla; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. szeptember 2.

Az Általános Ügyek Tanácsa nem hivatalos ülés keretében vitatta meg a magyar prioritásokat

„A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 2-3-án Budapesten került sor az európai ügyekért felelős miniszterek informális találkozójára. Az előremutató megbeszélések középpontjában az elnökség két prioritása állt: az EU versenyképességének fokozása és a demográfiai kihívások kezelése.

A versenyképesség és a jogállamiság fokozása jobb jogalkotás révén

Az európai versenyképesség fokozása és a jogállamiság tiszteletben tartása összetett és átfogó célok, amelyek összehangolt megközelítést igényelnek. Az európai ügyekért felelős miniszterek informális találkozójának egyik sarokköve a két elv közötti szinergiák feltárása volt a 2024-2029-es stratégiai menetrenddel összhangban.

A tagállamok képviselői egyetértettek abban, hogy a jogalkotás minőségének javításával a jogállamiság egyik alapvető szempontjának javításához is hozzájárulhatunk.

A magyar elnökség ezért arra törekedett, hogy összegyűjtse a tagállamok tapasztalatait annak feltárása érdekében, hogy az Unió hogyan tudja a jogalkotási folyamat során hatékonyabban felhasználni a már rendelkezésére álló eszközöket, ezáltal erősítve a jogállamiságot, és lehetőséget teremtve arra, hogy a jobb jogalkotás révén kedvezőbb szabályozási környezetet biztosítson az Unió versenyképességének növelése érdekében. A delegációk véleménycserét folytattak a megfelelő uniós hatásvizsgálatok elvégzésének szükségességéről, a nyilvánossággal és az egyes érdekelt felekkel folytatott konzultáció fontosságáról, valamint az elfogadott uniós jogszabályok utólagos értékeléséről, és igyekeztek hozzájárulni a vonatkozó szakpolitikai intézkedések hatékony végrehajtásához.

Az európai versenyképesség fokozása

Az állam- és kormányfők az Európai Tanács 2024. júniusi ülésén egyetértettek abban, hogy szükség van egy új európai versenyképességi megállapodásra, és azonosították azokat a szakpolitikai kezdeményezéseket és intézkedéseket, amelyekkel érdemes az év végéig foglalkozni. A korábbi munkára építve a résztvevők véleményt cseréltek az európai versenyképesség szempontjából különösen fontos szempontokról és az előrelépés lehetőségeiről. Ezzel összefüggésben a miniszterek három munkacsoportban vitatták meg a versenyképesség kulcsfontosságú elemeit, amelyek az új ipari stratégiára, a munkaerőhiány és a demográfiai kihívások kezelésére, valamint a finanszírozási igényeknek a köz- és magánfinanszírozás révén történő kielégítésére összpontosítottak.

Demográfiai kihívások és azok Európára gyakorolt hatása

A zöld és a digitális átmenet mellett Európa egy harmadik átmenettel is szembe kell, hogy nézzen, amelyet a demográfiai változások idéznek elő, és amely hatással van gazdaságunkra és versenyképességünkre. Amint a 2024 áprilisában közzétett Letta-jelentés kiemelte, globális demográfiai és gazdasági változások közepette vagyunk, amelyekben az Európai Uniónak is szembe kell néznie a népesség csökkenésével és elöregedésével. A hármas átmenet kihívásainak és az európai versenyképességre gyakorolt hatásainak kezelése a magyar elnökség horizontális prioritása. Ezért a tagállamok képviselői munkaebédjük során megvitatták, hogy miként lehet uniós szinten, a nemzeti hatáskörök teljes körű tiszteletben tartása mellett válaszolni a demográfiai kihívásokra.”

Forrás:
At the informal meeting of Ministers for European Affairs, forward-looking discussions took place on the possibilities of strengthening competitiveness and tackling demographic challenges; Hungarian Presidency of the Council of the European Union; 2024. szeptember 3.

Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF): Magyarország most bukhatja el végleg a több ezer milliárd forintnyi EU-támogatást

„Magyarország egyelőre egyáltalán nem fér hozzá az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéhez, így nem tudja az ebből vállalt fejlesztéseit határidőre, 2026 nyaráig elvégezni. Emiatt a ciklus végén végleg elveszíthetjük ezt az uniós forrást – írja elemzésében az Európai Unió Számvevőszéke.

Az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközének (RRF) célja a Covid-19 világjárvány okozta gazdasági károk enyhítése és a gazdasági szerkezetváltás előmozdítása.

Az RRF források felhasználásával azonban EU-szerte problémák vannak, a legtöbb tagállam késik a programok végrehajtásával. Leginkább az orosz–ukrán háború okozott fennakadásokat, amely sok projekt újragondolására sarkallta az egyes országokat a kirobbanó energiaválság miatt – idézi a Portfolio az Európai Unió Számvevőszékének elemzését.

Kezdetben az előfinanszírozás megkönnyítette a források folyósítását, mivel nem volt feltétele a mérföldkövek és célértékek kifizetéskori teljesítése. Az RRF-rendelet értelmében azok a tagállamok, amelyek tanácsi végrehajtási határozatait 2021. december 31. előtt elfogadták, a teljes pénzügyi hozzájárulásuk legfeljebb 13%-ának megfelelő előfinanszírozásra váltak jogosulttá, így 2023 végéig összesen 213 milliárd eurót folyósítottak a tagállamoknak, ebből 56,5 milliárd eurót előfinanszírozás formájában.

Az előfinanszírozás 45%-át, azaz 25,6 milliárd eurót számoltak el a későbbi kifizetésekből.

Voltak azonban országok, amelyek helyreállítási programját nem fogadta el az Európai Bizottság. Ennek két szélsőséges példája Magyarország és Lengyelország, amelyek nem férhettek hozzá a pénzekhez, mivel különböző jogállamisági tárgyú eljárások miatt nem kötötték meg velük a szükséges megállapodást – olvasható a Portfolio cikkében.

Az RRF forrásainak felhasználása folyamatban van, de általánosan jellemzők a késedelmek. A tagállamok által benyújtott kifizetési kérelmek ütemtervei irányadóak, de meghatározzák a végrehajtási menetrendet.

2023 végéig hét tagállam még nem részesült finanszírozásban a mérföldkövek és célértékek kielégítő teljesítése nyomán.

Közülük két tagállam (Magyarország és Hollandia) nem írt alá operatív megállapodásokat, ezért nem nyújthattak be kifizetési kérelmeket, és nem részesülhettek az RRF-ből származó finanszírozásra.

Svédország ugyan aláírta szükséges megállapodásokat, de nem nyújtott be kifizetési kérelmet.

További négy tagállam (Belgium, Finnország, Írország és Lengyelország) nyújtott be kifizetési kérelmeket, de ezek értékelése még folyamatban volt 2023 végén.

Az összes tagállamból 2023 végéig benyújtandó 104 kifizetési kérelem közül 73-at (azaz 70%-ot) küldtek el időben, de az eredetileg tervezett 273 milliárd euró helyett csak 228 milliárd euró értékben érkeztek az Európai Bizottsághoz kifizetési kérelmek. Ebből 182 milliárd eurót fizettek ki a mérföldkövek és célértékek kielégítő teljesítésére.

Az uniós számvevőszék szerint a késedelmek számos tényezőre vezethetők vissza, beleértve a külső körülmények változását, a közbeszerzési és állami támogatási szabályok alulbecsülését, a végrehajtási szabályok bizonytalanságát és a közigazgatási kapacitás hiányosságait. A tagállamok féléves jelentései szerint a tervezett mérföldkövek és célértékek 18 százalékát nem sikerült teljesíteni 2023 áprilisában, ez az arány októberre 24 százalékra emelkedett. A jövőbeli mérföldkövek és célértékek késedelme változatlanul 16 százalék maradt.

Az egyetlen pénz nélküli tagállam: Magyarország

Magyarország különösen érintett az RRF források felhasználásának problémáiban, mivel még mindig nem állapodott meg az Európai Bizottsággal a jogállamisági eljárás lezárásáról, amely lefedi az RRF-hez szükséges fejlesztéseket – olvasható az idézett elemzésben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem teljesítette a 17 jogállamisági tárgyú szupermérföldkövet, így nem nyújthatott be kifizetési kérelmeket, és nem részesülhetett az RRF-ből származó finanszírozásban sem.

Ez komoly kihívást jelent a magyar gazdaság számára, hiszen az RRF források hiányában nehezebb a gazdasági helyreállítás és a rezilienciaépítés, és miután a forrásokat 2026 nyaráig fel kell használni, egyre nehezebb lesz a projekteket határidőre végrehajtani, ahogy kitolódik a szupermérföldkövek teljesítése. Magyarországnak 5,9 milliárd eurónyi RRF-támogatás, valamint a RePowerEU-fejezet további 4,6 milliárd euró járna, ami mind elveszhet.

A Portfolio-nak több versenypiaci forrás, aki haszonélvezője lenne a helyreállítási programnak, jelezte már, hogy nem is számolnak ezekkel a támogatásokkal, valamint a kormányban is egyre többen számítanak rá, hogy a magyar helyreállítási tervből végül nem lesz semmi.

EU-szerte probléma a számvevőszék szerint, hogy a késedelmek következtében a kifizetett pénzeszközök még nem minden esetben jutottak el a végső kedvezményezettekhez. 2023 októberében felvettük a kapcsolatot azzal a 22 tagállammal, amelyek az RRF forrásaiból részesültek. A kapott információk alapján a 15 válaszadó tagállam esetében a kifizetett pénzeszközök mintegy fele érte el a végső kedvezményezetteket.

Az uniós szervezet kitér arra, hogy az Európai Bizottság iránymutatásai hangsúlyozzák, hogy a mérföldkövek és célértékeknek a tagállamok ellenőrzése alatt kell maradniuk, és nem függhetnek külső tényezőktől, mint például a makrogazdasági kilátások vagy a munkaerőpiaci helyzet alakulása. Az RRF 2021. év eleji elindítása óta a geopolitikai helyzet jelentősen változott, különösen az Ukrajna elleni, 2022 februárja óta tartó háború következtében, amely magas inflációt és rekord energiaárakat okozott az Európai Unióban.

Ezeket a fejleményeket nem lehetett előre látni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek benyújtásakor, de már most is kockázatot jelentenek, és negatívan befolyásolhatják bizonyos mérföldkövek és célértékek teljesítését, valamint az intézkedések végrehajtását.
”

Forrás:
Magyarország most bukhatja el végleg a több ezer milliárd forintnyi EU-támogatást; Infostart; 2024. szeptember 6
Lásd még:
A Covid utáni helyreállítási támogatás a tervezettnél lassabban talál utat a reálgazdaságba; Európai Számvevőszék (ECA); 2024. szeptember 2.
„A 724 milliárd euró összegű uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) első három évében késedelmet szenvedett a források folyósítása és a projektek végrehajtása. Az Európai Számvevőszék jelentése szerint ez veszélyezteti annak a célnak az elérését, hogy az Unió országai ellenállóbban kerüljenek ki a Covid19-világjárvány utáni helyzetből. Bár az Európai Bizottság kifizetéseinek aránya folyamatosan nő, mégis megtörténhet, hogy a tagállamok nem tudják időben lehívni vagy felhasználni a forrásokat, illetve az RRF 2026 augusztusi lejárta előtt befejezni tervezett intézkedéseiket: ez esetben nem valósulnának meg a várt gazdasági és társadalmi előnyök.”

December előtt nem áll fel az új Európai Bizottság, az Európai Parlament nem sieti el a kiválasztási folyamatot

„Nagyon valószínűtlen, hogy Ursula von der Leyen csapata novemberben neki tudna látni a munkának. A késlekedés sokba fog kerülni, mert az új Európai Bizottság életbevágóan fontos döntések előtt áll.

A bürokrácia elől nem lehet menekülni, még akkor sem, ha az Európai Bizottság összeállításáról van szó. A bonyolult időzítési procedúrák, a meghallgatások, valamint a biztosjelöltek hosszadalmas összeférhetetlenségi vizsgálatai szertefoszlatták a novemberi indulással kapcsolatos reményeket.

Az új bizottság legjobb esetben is csak december elején állhat munkába – értesült európai parlamenti képviselőktől és diplomatáktól a Politico című brüsszeli lap. A nyári szabadságról visszatérő brüsszeli bürokraták számára durva ébredést jelentett az Európai Parlament időbeosztásának bonyolult belső működése. A folyamatokat még tovább lassítja, hogy a következő bizottsági ciklus kezdete a karácsony előtti időszakra esik.

Nem sietik el, holott az új Európai Bizottság előtt égető problémák sorakoznak

Az Európai Parlament láthatóan nem siet a biztosok következő csoportjának megszavazásával, nem sürgeti őket, hogy kezdjék meg a munkát az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a a piaci verseny, a védelem és a kereskedelem, holott az orosz–ukrán háború és a közelgő amerikai választások miatt életbevágóan fontos döntés-előkészítő munkát kellene minél gyorsabban elvégezni.

A szeptember végére időzített parlamenti meghallgatások eredeti ütemterve túlságosan optimista volt – mondta egy magas rangú parlamenti tisztviselő a brüsszeli lapnak. A bürokrata szerint a késedelem részben a parlament bonyolult utazási naptárának a következménye (a képviselők szeptember utolsó és október első két hetére Strasbourgba utaznak). A meghallgatások általában Brüsszelben zajlanak, ezek áthelyezése Strasbourgba logisztikai rémálom lenne. Hozzátette azt is, hogy sietségre nincs ok, szerinte a parlament és a biztosjelöltek számára előnyös lesz a plusz idő. „A jelöltek minél több időt szeretnének a felkészülésre” – mondta.

Újabb Von der Leyen-kudarc

A borítékolható késedelem újabb kudarcot jelent Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke számára. Von der Leyen a nemek közötti egyensúlyt megteremtő intézményt szeretne létrehozni, nem törődve azzal, hogy a tagállamok mást szeretnének. Eddig mindössze kilenc női jelölt van, és számos uniós főváros ellenáll a nyomásnak, hogy férfi jelöltjeiket női jelöltekre cseréljék. A hét elején például a szlovén kormány hivatalosan is megerősítette, hogy Tomaz Vesel marad Ljubljana jelöltje.

A június eleji európai parlamenti választások után Brüsszel azt remélte, hogy az új bizottság minél hamarabb feláll. Eric Mamer, az Európai Bizottság fő szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy „az Európai Parlament feladata, hogy meghatározza a meghallgatások menetrendjét”.

Egy új bizottság felállítása mindig is időigényes és nehézkes folyamat, a tagállamok megnevezik jelöltjeiket, a bizottság elnöke pedig szétosztja a portfóliókat. Mindez persze hatalmas háttérlobbizás közepette történik.

Az előzetes tervek még arról szóltak, hogy az új testület még az amerikai elnökválasztás előtt, legkésőbb november 1-jéig munkába áll.

Ez az időzítés azonban most szinte biztos, hogy borul, mivel minden egyes biztosjelöltnek órákig tartó meghallgatáson kell részt vennie az EP képviselők előtt, s ezek csak október közepén kezdődnek. Az eredeti tervek szeptember végére időzítették a meghallgatások kezdetét.

Végtelen bürokrácia

Mindez azt jelenti, hogy a teljes bizottság végleges megerősítő szavazására csak a november utolsó hetében tartandó parlamenti plenáris ülésen kerülne sor, így a legjobb esetben is csak decemberben tudja megkezdeni a munkát az új bizottság. Ráadásul az is benne van a pakliban, hogy az EP elutasítja a biztosjelöltet. Ebben az esetben az érintett országnak új embert kell jelölnie, akinek aztán újra végig kell mennie a teljes meghallgatási procedúrán.

A következő lépés az lesz, hogy Von der Leyen bemutatja új csapatát és annak tárcáit a parlament vezetőségének – várhatóan szeptember 11-én.

Az EP csak ezt követően dönt a meghallgatások időpontjairól.

Megkezdődik továbbá egy igen bonyolult és hosszadalmas folyamat is; a parlament jogi bizottságának (JURI) át kell vizsgálnia a jelölteket, azok pénzügyi nyilatkozatait, elkerülendő az összeférhetetlenségeket.

Ha potenciális problémát fedeznek fel, a jelöltet külön meghallgatásra hívhatják, és a bizottság tagjai nemet mondhatnak a jelöltre.

”

Forrás:
December előtt nem áll fel az új brüsszeli bizottság, óriási csúszásban az EP; Világgazdaság; 2024. szeptember 5.

A magyar uniós elnökség kompromisszumos javaslata nyomán az Európai Unió csatlakozott az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia egyezményéhez

„A mesterséges intelligenciáról szóló egyezmény az Európa Tanács mérföldkőnek számító vívmánya, mivel ez az első olyan jogilag kötelező erejű nemzetközi szerződés, amely kifejezetten a mesterséges intelligencia emberi jogi vonatkozásait szabályozza és amelyet alapvető jogaink, valamint értékeink tiszteletben tartásának biztosítása érdekében dolgoztak ki.

A nemzetközi szerződés nem csak a tárgya miatt jelentős, hanem azért is, mert Európán kívül a világ több országa, például az Egyesült Államok is kifejezte aláírási szándékát, így világszinten hangolja össze a mesterséges intelligencia rendszerek életciklusában végzett tevékenységek szabályozását.

Az egyezményt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2024. május 17-én Strasbourgban fogadta el, és a mai napon, Vilniusban nyitotta meg aláírásra.

Az Európai Unió Tanácsának augusztus 28-i döntése értelmében az Unió is az egyezmény első aláírói között szerepel. Ez fontos eredmény Magyarország számára, hiszen a Tanács döntésének előkészítésére már a magyar soros elnökség alatt került sor. A magyar elnökség által jegyzett kompromisszumos javaslat egy kétlépcsős megközelítést foglal magában. Eszerint első lépcsőben az egyezményt az Európai Unió írja alá a tagállamok képviseletében, szükség szerint pedig második lépcsőben felhatalmazhatja a tagállamokat is arra, hogy az Unió általános érdekében, az Unió mellett aláírják az egyezményt.

A javasolt megközelítéssel az Európai Bizottság és a tagállamok is egyetértettek, megnyitva ezzel az utat az egyezmény aláírása felé. Az Európai Unió általi aláírással az egyezmény az összes tagállamra egyaránt kötelezővé válik.”

Forrás:
A magyar elnökség újabb sikere: az EU csatlakozott az Európa Tanács Mesterséges Intelligencia egyezményéhez; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. szeptember 5.

Van 12 milliárd euró a számlánkon

„…A gazdaság helyzete

Orbán Viktor a gazdasági növekedésről leszögezte, hogy ebben az évben a magyar növekedés Európában az országok első harmadában található, de akkor lesz elégedett, ha az első helyen leszünk. A miniszterelnök az uniós forrásokra vonatkozó kérdésre elárulta, hogy „arról beszélünk, hogy nincsenek uniós pénzek, hát hogy a fészkes fenébe ne lennének? Van 12 milliárd euró a számlánkon, ami arra vár, hogy bevonjuk a gazdaságba”.

Orbán Viktor tisztázta, nem az a helyzet, hogy nincs pénz, csak nem tudják elég gyorsan bevonni, még úgy sem, hogy Magyarország az egyik leggyorsabb forrásfelhasználó. A 12 milliárd euró azt jelenti, hogy nincs uniós pénzhiányunk.”

Forrás:
Orbán a Mandinernek Kötcsén: Új gazdaságpolitikára van szükség, amelynek a szíve közepe a gazdasági semlegesség; Mandiner; 2024. szeptember 7.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Szeptember 19-én indul a helyi közigazgatás első integrált digitalizációs programja (DigiLocal) Romániában

„Szeptember 19-én indul a helyi közigazgatás első integrált digitalizációs programja, a DigiLocal – jelentette be csütörtökön a Facebook-oldalán a kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős miniszter.

Bogdan Ivan bejegyzése szerint a program keretében a községek 75.000 lejes, a városok 125.000 ezer lejes, a megyei jogú városok 125.000 lejes, a megyei tanácsok pedig 250.000 lejes támogatást igényelhetnek digitalizálásra. A támogatásokat az igénylések sorrendje alapján ítélik oda.

Részletes információk a https://www.mcid.gov.ro/programul-digilocal-21205/ weboldalon érhetők el.

A DigiLocal program a fejlesztések négy fő irányára nyújt támogatást:

* a polgármesteri hivatalok és megyei tanácsok információs rendszereinek összekapcsolása a Ghişeul.ro portállal, a román állam hivatalos online fizetési platformjával, amelyen keresztül egyszerűen, gyorsan és biztonságosan megvásárolhatók az intézmények digitális szolgáltatásai;
* szabványosított kommunikációs felületek, néhány kattintással elérhető oldalak kialakítása, hogy a polgárok könnyen és biztonságosan használhassák az elektronikus közszolgáltatásokat;
* a helyi önkormányzatok kiberbiztonságának megerősítése;
* informatikai eszközök vásárlása a kiszolgálási kapacitás növelésére és az interoperabilitás biztosítására, hogy a romániaiaknak többé ne legyen szükségük felesleges utazásokra és sorban állásra. ”

Forrás:
Szeptember 19-én indul a helyi közigazgatás első integrált digitalizációs programja; AGERPRESS; 2024. szeptember 5.

Megújul, digitalizál az ötven éves Útinform

„Az ötven éves Útinformnál olyan fejlesztésekbe kezdtek, amivel még hatékonyabbak és pontosabbak lehetnek. Erről beszélt az InfoRádiónak a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, Szilvai József Attila.

Az Útinform nagyon fontos feladata, hogy a közlekedőket tájékoztassa arról, ami éppen az utakon folyik. Ezek egyrészt a tervezett karbantartási feladatok, másrészt előfordulnak váratlan helyzetek, például balesetek, amelyek bekövetkeztéről ugyancsak tájékoztatni kell őket. Az elmúlt 50 évben különböző módszerekkel, igyekezett a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megosztani ezeket az információkat a közlekedőkkel – mondta Szilvai József Attila, a társaság vezérigazgatója az InfoRádióban.

Régebben a rádió vagy tévé volt a legfontosabb közvetítő, míg ma már sok autóban olyan online térképek vannak, amelyek akár két irányú adatcserét is lehetővé tesznek. Ez az adatcsere egyre fontosabb a közlekedők számára – hangsúlyozta. Egyúttal felhívta a figyelmet az Útinform honlapjára is, amelyen mindig aktuális információk jelenjenek meg – ezek utazás előtt, vagy akár utazás közben is megtekinthetők.

A társaság vezérigazgatója arról is beszélt, mennyire fontos, hogy ők is minél gyorsabban kapják meg a legfrissebb kötekedési információkat.

„A digitalizáció nekünk is sok területen segít, de azért nem mindenben. Azok az információk, amiket nem észlel valamilyen szenzor, sokszor nehezebben érnek el hozzánk. Ezért is nagyon fontos, hogy vannak nyilvános telefonszámaink, e-mail címünk, bejelentő felületünk, így ha valaki olyasmit tapasztal, ami megítélése szerint a közlekedés biztonságát vagy a közlekedés lefolyását befolyásolhatja, akkor nagyon jól teszi, ha ezeken keresztül haladéktalanul tájékoztatja az Útinformot. A figyelmeztetést mi is azonnal továbbítjuk a többi autós felé, így az arra járó következő járművezető már nem fog belefutni ebbe a problémába, vagy felkészülhet rá” – mondta a vezérigazgató.

A fél évszázados születésnap arra is alkalmat adott, hogy a vezérigazgató elmondja, milyen fejlesztéseket terveznek.

„Szeretnénk megújítani a teljes belső rendszerünket, ami érintené informatikát is és a feladatok szervezését is. Ugyanakkor a változtatható jelzésképű táblákon keresztül az autókban közlekedőkhöz is gyorsabban szeretnénk eljuttatni a legfontosabb tudnivalókat” – nyilatkozta a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Példaként említette még azt, hogy az utakon folyó karbantartások, javítások helyét az eddigieknél még pontosabban szeretnék megadni az autósoknak.

Ilyen típusú fejlesztéseket már el is kezdtek. „Ez egy nagyjából hároméves fejlesztési feladat, aminek a végén, ha minden jól sikerül, akkor a világon talán egyedülállóan korszerű rendszert fogunk tudni létrehozni, amivel még hatékonyabban és még jobban tudjuk ellátni a feladatunkat” – közölte Szilvai József Attila.”

Forrás:
Újdonságokkal készül az Útinform; Domanits András; Infostart / InfoRádió; 2024. szeptember 6.
Szilvai József Attila: világszínvonalú közlekedési tájékoztató rendszert szeretnénk létrehozni (A beszélgetés hangfájlja, MP3)

Technika, tudomány, MI

Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet: betegéletút elemzés matematikai módszerekkel és mesterséges intelligenciával

„A Rényi AI a legújabb mesterségesintelligencia-módszerekkel forradalmasítja a betegéletút-elemzést.

A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Mesterséges Intelligencia kutatócsoportja a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársaival együtt egy olyan átfogó egészségügyi életútelemző adatplatformot épít, amely lehetővé teszi a betegségek korai felismerését, egyénre szabott kezelési tervek kialakítását, és támogatja az egészségügyi rendszerek hatékonyabb működését.

„A munkacsoport célja, hogy azok az adatok, amelyek az egészségügyi ellátórendszerben már több, mint egy évtizede gyűlnek, végre hasznosuljanak a közvetlen orvosi ellátásokban, a kutatásokban és az egészségpolitikai döntésekben”, mondta a kutatócsoport képviselője, Csiszárik Adrián.

„A csoport törekvése, hogy minden olyan releváns egészségügyi információ, amely rendelkezésre áll egy emberről, legyenek azok korábbi betegségek, beavatkozások, laboreredmények, zárójelentések, gyógyszerkiváltások vagy gyógyszerérzékenység, megjelenjenek az orvos képernyőjén. Egyetlen kattintással elérhető legyen egy átfogó kórtörténet a háziorvosnál, a szakorvosi rendelésen, vagy akár egy esethez induló mentő jobb első ülésén lévő mentőorvos tabletjén”, tette hozzá Kőrösi-Szabó Péter, a Rényi AI kutatója.

A munkacsoport azon dolgozik, hogy minél többféle információ becsatornázható legyen a rendszerbe. Saját gyűjtésű adathalmazon olyan mesterséges intelligencia alapú megoldást is építettek, amely képes az eddig csak PDF formátumban elérhető eredményeket az elemzéshez szükséges formára alakítani. Ez megteremti a technikai lehetőségét annak, hogy akár az EESzT-ben fellelhető laboreredmények is az adatplatformba kerülhessenek.

„A sokféle és nagy mennyiségű adattal olyan modelleket készíthetünk, amelyek előre jelezhetik egyes betegségek megjelenésének vagy súlyosbodásának megnövekedett kockázatát, az egészségromlást, és ezek a figyelmeztetések is megjeleníthetők az orvos képernyőjén, ezzel elősegítve a megelőzést vagy az időben történő beavatkozást”, emelte ki Kőrösi-Szabó Péter.

A rendelkezésre álló adatok lakosságszintű kutatásokra is lehetőséget adnak. „Az adatplatform technológiai gyorsítósávként szolgál. Ha megkeres minket egy kutatóorvos, aki például a diabéteszes betegek hatékonyabb kezelésén dolgozik, akkor az adatplatform segítségével rengeteg előkészítő, programozási, adatelemzői és mesterséges intelligencia szakértői munkát spórolhat meg, és kezébe kap egy olyan eszközkészletet, amellyel elérhetővé válik ennek a komplex adathalmaznak a kutatása”, emelte ki Csiszárik Adrián.

Az eszköz az egészségpolitikai döntéshozatal támogatására is alkalmas lehet azáltal, hogy az óriási adathalmazból a mintázatok alapján pontosabb előrejelzések készíthetők a várható betegszámra, az ellátási terhelésre és az erőforrásigényre, ezzel segítve a jövőbeli kihívásokra való felkészülést és az egészségügyi rendszerek hatékonyabb működését.

A kutatócsoport fő célja nem a közvetlen profitszerzés, hanem elkötelezett a minél nagyobb társadalmi hasznosság, a magyar lakosság egészségmegőrzése, a mesterséges intelligencia lehetőségeinek országos rendszerszintű kialakítása mellett. A projekt azonban arra is törekszik, hogy olyan terméket fejlesszen ki, ami a nemzetközi piacon is megállja a helyét.”

Forrás:
A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közleménye (1-3. rész); MTI OS / Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet; 2024. szeptember 6.

Az Európai Unió helye a nemzetközi MI-irányítás (AI governance) rendszerében

„Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az AI Act (AIA) 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba és ahogyan az egyes rendelkezései szakaszosan alkalmazhatóvá válnak, úgy formálja át az európai szolgáltatási környezetet. Az EU, bár jelentős, ugyanakkor nem az egyetlen szereplője a mesterséges intelligencia globális irányítási rendszerének. A mesterséges intelligencia (MI) igazi slágertéma, ezért mindenki szeretne egy szeletet a szabályozási tortából, a nemzetközi környezetben több szervezet is meghatározó szerepre törekszik, némelyek etikai szabályok, mások műszaki szabványok bevezetése, esetleg kereskedelmi megállapodások megkötése által.

Ez a blogbejegyzés arra törekszik, hogy rövid áttekintést adjon arról, hogy az Európai Unióban és az EU számára releváns, tágabb nemzetközi környezetben milyen kezdeményezések vannak kibontakozóban.

Az Európai Unió – jogi szabályozás és a soft-law keveréke

Az Európai Unióban vegyesen vannak jelen a jogi aktusok, illetve a jogi kötőerővel nem rendelkező, ún. soft-law aktusok. Előbbiek dominálnak, hiszen az EU a tagállamok jogrendszerére főképp rendeletek és irányelvek megalkotása révén tud hatni. Az EU mesterségesintelligencia-stratégiájának megalkotására elsőként 2018-ban került sor, és hároméves időtávban fogalmazta meg a régió legfontosabb célkitűzéseit. Az MI gyors fejlődése miatt a stratégiát 2021-ben felülvizsgálták és kiegészítették. A 2021-es koordinált terv fő célja, hogy felgyorsítsa a befektetéseket az MI-technológiákba, támogassa a nemzeti MI-stratégiák kidolgozását és végrehajtását, valamint hogy összehangolja az MI-vel kapcsolatos szakpolitikákat.

2024. augusztus 1-jén lépett hatályba az EU mesterséges intelligenciáról szóló rendelete (AI Act), amely termékfelelősségi alapon, kockázatközpontú megközelítést alkalmazva állapít meg horizontális szabályokat. Folyamatban van a mesterséges intelligencia felelősségi irányelv (AI Liability Act -ALID) tárgyalása, amely komplex kárfelelősségi rendszert vezetne be a deliktuális felelősség elveit kiterjesztve a mesterséges intelligencia rendszerek által okozott károkra. Az MI-specifikus jogi aktusokon túl több uniós szektorális jogszabály is módosul – vagy módosult a közelmúltban – az MI-re tekintettel. A termékfelelősségi irányelv (Product Liability Directive – PLD) hatálya a tervek szerint kiterjed majd a termékekbe épített szoftverre, így a MI rendszerekre is, illetve a termék hibájából eredő károknak minősülnek a termékbe épített MI-rendszer által okozott károk is.

Az Európai Uniói bilaterális kapcsolataiban is jelentős szerep jut a technológiával összefüggő megállapodásoknak, így az MI-nek is. Az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács 2022-ben adott ki közös állásfoglalást az MI szerepéről, a partnerségnek azóta is fontos pillére a MI. Az EU és Japán között szintén 2022-ben jött létre digitális partnerségi tanács, Ausztráliával pedig 2024. június 12-én folyt digitális párbeszéd az MI területén való együttműködés felgyorsításáról.

Európa Tanács – az emberi jogok védelme

Az Európa Tanács munkájában az MI emberi jogi aspektusaira fókuszál, jellemzően inkább ajánlásokat és iránymutatásokat fogalmaz meg a részes államok számára. Ugyanakkor az első MI-ről szóló nemzetközi egyezmény is az Európa Tanács égisze alatt született, a mesterséges intelligenciáról, emberi jogokról, demokráciáról és jogállamiságról szóló keretegyezményt 2024. május 17-én fogadta el az Euróra Tanács Miniszteri Bizottsága.

Az ajánlások sorában 2017-ben fogadta el a Parlamenti Közgyűlés a technológiai konvergenciáról, mesterséges intelligenciáról és emberi jogokról szóló ajánlást, majd a Miniszteri Bizottság 2020-ban fogadott el ajánlást az algoritmikus rendszerek emberi jogokra gyakorolt hatásairól. Jelenleg is zajlik a mesterségesintelligencia-rendszereknek az esélyegyenlőségre, különösen a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásairól illetve a diszkrimináció tilalmára jelentett kockázatairól szóló ajánlás kidolgozása. A nyilatkozatok között említésre méltó a Miniszteri Bizottság deklarációja a számítógépes vagy mesterséges intelligenciával támogatott döntéshozatal kockázatairól a szociális biztonsági háló területén.

Az Európa Tanács bizottságai ezek mellett kiterjedt tevékenységet folytatnak. Az ET emberi jogi biztosának felülvizsgált ajánlását, amely az emberi jogi védelem jövőállóvá tételéről szól az MI korában, 2023-ban fogadták el. Igazságügyi területen az egyik legjelentősebb dokumentum az Európai etikai charta a mesterséges intelligencia (MI) igazságügyi rendszerekben és azok környezetében történő alkalmazásáról, amelyhez 2023 végén készült az alkalmazás átfogó értékelését segítő eszköz.

Az MSI-RES-en belül a digitális eszközök, ideértve az MI-t, újságírói szakmában való felhasználásáról szóló iránymutatás szövegezése zajlik.

OECD

Az OECD 2019-ben fogadta el a mesterséges intelligenciáról szóló ajánlását. Az MI nemzetközi irányításában ennek a dokumentumnak kiemelt szerepe van, hiszen mind az uniós AI Act, mind az Európa Tanács mesterséges intelligencia egyezménye az OECD által meghatározott definíciót használja, amikor az MI-rendszer fogalmát rögzíti. Az OECD esetében még két dokumentumot szükséges említeni: az egyik az MI-rendszerek osztályozásának keretrendszeréről szóló 2022-es szakértői tanulmány, a másik pedig a MI nyelvi modellek technológiai, társadalmi-gazdasági és szakpolitikai vonatkozásairól szóló 2023-as tanulmány. Ezek jogi kötőerővel ugyan nem bírnak, ám iránymutatásul szolgálnak az OECD tagok számára a szabályozási munka során.

G20, G7

A G20 már 2019-ben is élénken foglalkozott a gazdasági folyamatokra nagy hatást gyakorló mesterséges intelligenciával. Ebben az évben a csoport miniszteri szintű deklarációban fogalmazott meg az MI-vel kapcsolatos alapelveket. 2023-ban az Újdelhiben tartott csúcs alkalmával elfogadott vezetői szintű deklaráció szintén kitér a mesterséges intelligenciára, előirányozva, hogy a technológiát felelősségteljesen, jó célból az emberiség javára kell használni.

A G7 csoport japán elnöksége alatt tartott hirosimai csúcstalálkozón a csoport vezetői, felismerve, hogy a fejlett mesterségesintelligencia-rendszerekből eredő kockázatok és kihívások mérséklése mellett az innovatív lehetőségek maximalizálása érdekében szükség van a mesterséges intelligenciával kapcsolatos inkluzív globális irányítási rendszer kiépítésére és előmozdítására, megkezdték a munkát a nemzetközi szabályok kidolgozására. Tavaly decemberben megállapodás született a világ első nemzetközi keretrendszeréről, a Hirosima-folyamat átfogó politikai keretrendszeréről (G7 Hiroshima Process).

ENSZ

Az ENSZ, illetve annak szakosított szervezetei és ügynökségei szintén aktívan foglalkoznak a mesterséges intelligencia társadalmi hatásaival. Az ENSZ közgyűlése 2024 márciusában fogadott el határozatot arról, hogy a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében hogyan lehet kiaknázni a biztonságos és megbízható MI-ben rejlő lehetőségeket (Resolution A/78/L.49). 2021 novemberében az UNESCO adott ki ajánlást a mesterséges intelligencia etikai normáiról. Az ENSZ magasszintű MI tanácsadói testülete (UN High-Level Advisory Board on AI) jelenleg is dolgozik a mesterséges intelligencia emberiség érdekében történő irányításáról szóló jelentésen. Az időközi jelentést 2023 decemberében tették közzé, a végleges jelentést pedig 2024-ben a Summit of the Future csúcstalálkozón mutatják be. Az ENSZ ügynökségközi munkacsoportja (UN Inter-Agency Working Group on AI) 2024 májusában fogadott el fehér könyvet az MI nemzetközi irányításának rendszeréről. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO pedig az egészségügyben használt MI-rendszerek etikus működésével és irányításával kapcsolatban fogadott el iránymutatást, a nagy multimodális modellekre koncentrálva, 2024 elején.

Szabványosítás

Műszaki technológiai területen a jogi kötőerővel bíró aktusok mellett, nagy szerep jut az olyan szabványoknak, amelyek egyes termékekre, szolgáltatásokra vonatkozóan fogalmaznak meg egységes előírásokat. A nagy szabványosítással foglalkozó szervezetek jelenleg is aktívan foglalkoznak az MI-vel. Kiemelkedik közülük az ISO, amely az alábbi MI-vel kapcsolatos szabványokat fogadta el:

ISO/IEC 22989 – Az MI-vel összefüggő fogalmak és terminológia

ISO/IEC 23053 – A gépi tanulást alkalmazó MI-kre vonatkozó keretrendszer

ISO/IEC 42001 – MI-menedzsment

ISO/IEC 23894 – MI-kockázatkezelés

ISO/IEC 5259 – Adatminőség az analitikához és a gépi tanuláshoz (ML)

Folyamatban van a mesterséges intelligencia irányítási rendszerek auditálását és tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelményekre vonatkozó szabvány elfogadása. Az ISO-n kívül a CEN-CENELEC is foglalkozik szabványosítással, jelenleg az MI-vel összefüggő kockázatok katalogizálása és kezelése céljából, valamint a megbízható MI követelményeinek meghatározásával összefüggésben, de említésre méltó az európai szabványügyi testület, az ETSI is.”

Forrás:
Az EU helye a nemzetközi MI-irányítás rendszerében; Sorbán Kinga; Ludovika.hu, NKE ITKI; 2024. szeptember 2.

Az Európai Bizottság aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezményét

„A Bizottság az Európai Unió nevében aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló keretegyezményét.

Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke az Európai Unió nevében aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, emberi jogokról, demokráciáról és jogállamiságról szóló keretegyezményét. Erre az Európa Tanács tagállamai igazságügyi minisztereinek Vilniusban (Litvánia) tartott informális konferenciáján került sor. Ez az egyezmény a mesterséges intelligenciáról szóló első jogilag kötelező erejű nemzetközi eszköz. Teljes mértékben összeegyeztethető általában az uniós joggal, és különösen a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabállyal, amely a mesterséges intelligenciáról szóló első átfogó rendelet világszerte.

A Bizottság által képviselt EU a tagállamok támogatásával nagyon aktívan részt vett az egyezményről szóló tárgyalásokon. Az egyezmény összhangban van a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabállyal és más európai uniós jogszabályokkal, és magában foglalja a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatos számos kulcsfontosságú fogalmat, például a következőket:

az emberközpontú mesterséges intelligenciára való összpontosítás, összhangban az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal

kockázatalapú megközelítés

a megbízható mesterséges intelligencia alapelvei (pl. átláthatóság, megbízhatóság, biztonság, adatkormányzás és -védelem)

a mesterséges intelligencián alapuló tartalom és a mesterségesintelligencia-rendszerekkel való interakciók átláthatósága

megerősített dokumentáció, elszámoltathatóság és jogorvoslatok

a biztonságos innováció támogatása szabályozói tesztkörnyezetek révén

kockázatkezelési kötelezettségek

dokumentációs kötelezettségek

a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tevékenységek felügyeletére szolgáló felügyeleti mechanizmusok

Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy nemzetközi szinten hatékony keretet biztosítsunk a mesterséges intelligencia által az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra jelentett kockázatok kezeléséhez.

Az egyezmény ezért közös megközelítést ír elő annak biztosítása érdekében, hogy az MI-rendszerek életciklusán belüli tevékenységek összeegyeztethetők legyenek az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal, ugyanakkor lehetővé tegyék az innovációt és a bizalmat. Az egyezmény olyan MI-rendszerekre terjed ki, amelyek kockázatalapú és differenciált megközelítést követve potenciálisan beavatkozhatnak a fent említett emberi jogokba, a demokráciába és a jogállamiságba.

Az egyezményben előirányzott elvek és kötelezettségek az MI-rendszerek életciklusán belül a hatóságok vagy a nevükben eljáró magánszereplők által végzett tevékenységekre alkalmazandók. Ami a magánszektorbeli szereplőket illeti, bár továbbra is az egyezmény céljaival összhangban kell kezelniük az MI-rendszerekből eredő kockázatokat és hatásokat, lehetőségük van arra, hogy közvetlenül alkalmazzák az egyezményekben foglalt kötelezettségeket, vagy alternatív, megfelelő intézkedéseket hajtsanak végre.

Az egyezmény a kutatásra és fejlesztésre, valamint a nemzetbiztonságra vonatkozó mentességeket tartalmaz. Nyitott a csatlakozásra az Európa Tanács tagjai, az EU és a világ más harmadik országai számára.

Az egyezményt az EU-ban a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály révén hajtják végre, amely általánosan teljes mértékben harmonizált szabályokat tartalmaz az MI-rendszerek forgalomba hozatalára, üzembe helyezésére és használatára vonatkozóan, és amelyet adott esetben más vonatkozó uniós vívmányok egészítenek ki.

Következő lépések

Ez az aláírás az EU azon szándékát fejezi ki, hogy az egyezmény részes felévé váljon. Ezt követően az Európai Bizottság javaslatot fog készíteni az egyezmény megkötéséről szóló tanácsi határozatra. Az Európai Parlamentnek is egyetértését kell adnia.

Háttér

Az egyezményről szóló tárgyalások 2022 szeptemberében kezdődtek meg az Európa Tanács által Strasbourgban létrehozott mesterséges intelligenciával foglalkozó bizottság (CAI) égisze alatt. A tárgyalások során az Európai Bizottság az EU, az Európa Tanács más tagállamai, a Szentszék, az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó, Japán, Izrael, Ausztrália, Argentína, Peru, Uruguay és Costa Rica nevében tárgyalt. A civil társadalom, a tudományos élet, az ipar és más nemzetközi szervezetek 68 nemzetközi képviselőjének hozzájárulása átfogó és inkluzív megközelítést biztosított.”

Forrás:
A Bizottság aláírta az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról, az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezményét; Európai Bizottság; 2024. szeptember 5.
[Ez az Európai Bizottság eTranslation szolgáltatása által készített gépi fordítás, amely segít Önnek az oldal megértésében. Kérjük, olvassa el a használati feltételeket. Az eredeti változat elolvasásához keresse fel a forrást tartalmazó oldalt.]

Fenntartható fejlődés

Nyílt innovációs hálózatok az agroökológiai átmenetért Európa szerte

„Idén szeptemberben Budapesten gyűlnek össze az ökogazdálkodás szakértői, hogy megvitassák az agráriumot érintő legérdekesebb, legaktuálisabb kérdéseket. Köztük kollégáinkkal, az ÖMKi kutatóival is találkozhatnak az érdeklődők a kongresszus második napján, a Nyílt innovációs hálózatok az agroökológiai átmenetért Európa szerte című szekcióülésen.

A beszélgetés az AGROECOLOGY Partnerség (AGROECOLOGY Partnership), valamint a Talaj Misszió és Hálózat(ok) (SOIL Mission and Networks) organikus élő laboratóriumok bemutatásával kezdődik, majd a kutatók abba is beavatják a hallgatóságot, hogy ezek a projektek hogyan tudnak tevékenyen hozzájárulni az agroökölógiai átálláshoz.

Az izgalmas témában Clara Sabán de la Portilla, a Madridi Kutatóintézet munkatársa, valamint az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kollégái, Jónász Gerda kutató, Varga Korinna, a Szakpolitikai Kutatócsoport vezetője és Csonka Valéria kutatási projektvezető osztják meg gondolataikat a témában.

Clara Sabán de la Portilla az IMIDRA, a Madridi Kutatóintézet, Vidék-, Agrár- és Élelmiszeripari Fejlesztési részlegének kutatója. Agronómusi végzettséggel, agrárökológiából szerzett mesterdiplomát, és az agrár-élelmiszeripari közgazdaságtan PhD-jelöltje, a mezőgazdaság átalakulásai, valamint az agrár-, vidék- és környezetvédelmi politika kutatócsoportban.
2017 óta az alkalmazott kutatás területén dolgozik, a fenntartható és inkluzív élelmiszerrendszerek előmozdítása érdekében a madridi régióban agroliving laboratóriumokat hoz létre és koordinál önkormányzatokkal és magánvállalkozásokkal együttműködve.

Varga Korinna az ÖMKi Szakpolitikai Kutatócsoportját vezeti, amely az európai és nemzeti agrár-, környezetvédelmi és biogazdasági szakpolitikai területen végzi munkáját. Szakterülete a biogazdálkodással és az agroökológiával kapcsolatos nemzeti szakpolitikai elemzés, kutatás és tanácsadás az agrár-élelmiszeripari ágazat fenntartható átalakulásának megvalósítása érdekében. Kutatási munkája a részvételi kutatási módszerek és az agroökológiai élő laboratóriumokban szerzett közös alkotási tapasztalatok javítására összpontosít. Ezenfelül azon dolgozik, hogy az „élő laboratóriumi” megközelítést és módszertant szélesebb körben elfogadják a nemzeti és makroregionális agrárkutatásban. Az AGROÖKOLÓGIA Partnerség keretében az agroökológiai élő laboratóriumok és kutatási infrastruktúrák európai hálózatának koordinátora.

Jónász Gerda az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Szakpolitikai Kutatócsoportjának kutatója. Mesterdiplomáját a svédországi Lund Egyetem Nemzetközi Ipari Környezetgazdasági Intézetében, valamint a magyarországi Közép-európai Egyetemen szerezte a Környezettudományok, politika és menedzsment (MESPOM) szakon. Doktori fokozatát a Közép-európai Egyetem Környezettudományi és Környezetpolitikai Tanszékén szerezte, majd 2013 elején posztdoktori ösztöndíj keretében kezdte meg együttműködését az ÖMKi-val. Azóta kutatásokat végez és háttérdokumentumokat dolgoz ki különféle nemzeti és nemzetközi projektekhez. Széleskörű ismeretekkel rendelkezik az alternatív ellátási láncok, a biotanúsítás és az ökológiai élő laboratóriumok területén.

Csonka Valéria az ÖMKi kutatási projektvezetőjeként dolgozik, szakterülete a mezőgazdaság, különösen a biogazdálkodás és az agroökológia, valamint a biogazdasági szakpolitika. Széles körű tevékenységei közé tartozik a kapcsolódó témák elemzése és kutatása nemzeti és nemzetközi projektek keretében, a BIOEAST kezdeményezés agroökológiai tematikus munkacsoportjának koordinálása, valamint az agroökológiai élő laboratóriumok és kutatási infrastruktúrák európai hálózatának megvalósítása és irányítása. Emellett támogatja az ÖMKi On-farm Living Lab fejlesztését és képviseletét, szintén azzal a céllal, hogy nemzeti és nemzetközi szinten népszerűsítse a biogazdálkodást és az élő laboratóriumi megközelítést.”

Forrás:
Nyílt innovációs hálózatok az agroökológiai átmenetért Európa szerte; Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet; 2024. augusztus 16.
Lásd még:
Európai Ökogazdálkodási Kongresszus 2024 – Budapest, 2024. szeptember 10-12.; Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet

Megkezdte működését a Magyar BIOEAST HUB

„Az Agrárminisztérium támogatásával, valamint az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem koordinációjával szeptember 5-én megalakult a Magyar BIOEAST HUB.

Az együttműködés célja egyeztető fórumot biztosítani a magyarországi biomassza alapú gazdaság fejlesztéséhez. Gyakorlati szinten a HUB elsődleges feladata a különböző érdekelt felek, beleértve a kormányzati és ipari szereplők, kutatási intézmények és civil szervezetek megszólítása, kutatási és innovációs szükségletek feltérképezése és új projektek generálása.

Ezek mellett az információcsere, valamint a szakpolitikai döntéshozók számára ajánlások kidolgozása is a feladatkörök közé fog tartozni. Hosszú távon az együttműködés a piaci szereplők minél szélesebb körű bevonásával a fenntartható és körforgásos biomassza alapú gazdaság cselekvési terv kidolgozását kezdeményezi, igazodva a hazai biomassza-termelő gazdálkodók és feldolgozó cégek igényeihez.

A minisztérium a BIOEAST kezdeményezésen keresztül a hazai feladatokat összekapcsolja a többi kelet-európai tagállam igényeivel, ily módon elősegítve az uniós szintű egyeztetéseket és érdekérvényesítést.”

Forrás:
Megkezdte működését a Magyar BIOEAST HUB; Agrárminisztérium; 2024. szeptember 7.
Lásd még:
BIOEAST: Central and Eastern European Initiative for Knowledge-based Agriculture, Forestry and Aquaculture in the Bioeconomy
Meghívó a hazai BIOEAST HUB nyitótalálkozójára 2024. szeptember 5-én Esztergomban; Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi); 2024. augusztus 12.

Szakirodalom

Tervezés és demokrácia

„A design és a demokrácia viszonyáról szóló diskurzus a designkultúra tudományban mind a design, mind a demokrácia fogalmának tág és sokelemű értelmezési köre miatt igen széttartó, sokféle irányt, interpretációt befogadó terület. A design demokratikus potenciálját legtöbben a tömeggyártott termékek hatásában látják, amelyek a fogyasztáson keresztül a társadalmi egyenlőség illúzióját kínálják, de az értelmezések köre széles a design államtervezéshez és választások lebonyolításához való hozzájárulásától, a participatív tervezés demokratikus jellegén át a hierarchikus struktúrák innovációk általi átrendeződéséig. A releváns szakirodalmak áttekintésével, majd három esettanulmány (Philippe Starck, az IKEA és Helsinki központi könyvtára, az Oodi) elemzésével és a design „demokratizálódásának” nevezett folyamatának kritikájával ennek az értekezésnek az a célja, hogy értelmezze a designkultúra tudományban a tervezők és designteoretikusok álláspontját a demokráciával kapcsolatban, rámutasson a demokráciára való hivatkozás megtévesztő gyakorlataira, azonosítsa a design és demokrácia céljainak és módszereinek ütközőpontjait, és ezzel kijelölje a fejlődési lehetőségek irányait.
…
Mivel a design történetileg a forprofit szektorban professzionalizálódott és a kortárs tervezésben is dominánsan ott alkalmazzák, képes hozzáadott értéket nyújtani a közszférában, a módszereit és céljait azonban auditálni kell és összehangolni a demokratikus értékekkel, eljárásokkal, célokkal.”

Forrás:
Design és demokrácia; Fiáth Henrietta; Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2024-IX-20 10:00, helye: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem
Letöltés PDF-ben

KSH STAT Akadémia Közig+

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiemelt céljának tekinti, hogy a statisztikai adatokat használók számára olyan információkat nyújtson, amelyek segítik a hivatalos statisztikai adatok megértését, így támogatva az adatok hatékony felhasználását és az adatalapú döntéshozatalt. Ezen célhoz kötődően a Hivatal meghirdeti a KSH STAT Akadémia című programsorozatát, amely 2024-ben ezúttal kétféle tematikával, Közig+ és Business néven kerül megrendezésre. A KSH STAT Akadémia Közig+ az államigazgatásban dolgozók statisztikai jártasságának növelését, az adatállományok, a statisztikák még hatékonyabb és kiterjedtebb használatát hivatott támogatni. A résztvevők széles körű, munkájuk során is használható statisztikai ismereteket szerezhetnek, illetve betekintést nyerhetnek hazánk társadalmi és gazdasági folyamataiba.

Az adatvezérelt döntéshozatalhoz elengedhetetlen a szűkebb és a tágabb környezet társadalmi, gazdasági jellemzőinek, a legfontosabb piaci trendeknek, valamint az adott szektort bemutató statisztikáknak a megismerése. Ehhez olyan adatkompetenciára van szükség, amely lehetővé teszi a statisztikák helyes és pontos értelmezését, az adatok mögött álló trendek felismerését és az összefüggések értő feltárását.

A KSH STAT Akadémia Közig+ programsorozat 2024. szeptember 16. és október 3. között kerül megrendezésre térítésmentes formában, a KSH főépületében, a Statisztikai Palotában (1024 Budapest, Keleti Károly u. 5–7.).

Az alábbi kiemelt témakörök szerepelnek a programban:

Adathozzáférés – workshopok

Általános statisztikai körkép

Gazdaságstatisztika

Statisztikai rendszerek

Társadalomstatisztika

Az előadásokon a témakörök részletes bemutatásán túl háttérinformációkkal, aktuális piaci trendekkel, az adathasználatot jelentősen megkönnyítő szakmai javaslatokkal, adatforrásokra vonatkozó tanácsokkal is szolgálnak a KSH szakértői.

A KSH STAT Akadémia Közig+ programsorozat előadásaira az alábbi felületen tudnak regisztrálni az államigazgatásban dolgozók 2024. szeptember 9-ig: Regisztráció
A sajtó képviselői számára elérhető a „Kézzelfogható információk az adathozzáférésről Magyarország és az EU viszonylatában” elnevezésű szakmai workshop, amelyre a következő e-mail-címen lehet regisztrálni: kommunikacio@ksh.hu

Helyszín: Statisztikai Palota (1024 Budapest, Keleti Károly utca 5–7.)

Előadások:

Kézzelfogható információk az adathozzáférésről Magyarország és az EU viszonylatában
Előadó: Kása Katalin, Kátainé Marosi Angéla
Időpont: 2024.09.16. (hétfő) 09:00–10:30
Időpont: 2024.09.16. (hétfő) 13:00–14:30
Milyen adatokat, információkat közöl a KSH, és ezek az adatok hol érhetők el a felhasználók számára? Milyen adatforrásokból tájékozódhatunk, ha másik uniós tagállamokra vonatkozó adatokat keresünk? Az előadás e kérdésekre kíván választ adni a KSH és az Eurostat adatbázisainak bemutatásával. A workshop lehetőséget teremt arra is, hogy a résztvevők adathasználati szokásaikról tapasztalatot cseréljenek.

Minőség a hivatalos statisztikában
Előadó: Németh Eszter
Időpont: 2024.09.17. (kedd) 09:00–10:30
Mi minden különbözteti meg a hivatalos statisztikát a Google Analytics eredményeitől? Hogyan nyeri el a hivatalos statisztika védjegyét egy, a KSH által közzétett információ? A minőségügyi keretrendszer gyakorlati működésének műhelytitkai és a felhasználó által nyomon követhető jelei.

Adatvédelem a gyakorlatban – a táblázatos és a mikroadat-állományok felfedés elleni védelmének folyamata
Előadó: Földesi Erika, Hegedüs Anna
Időpont: 2024.09.17. (kedd) 10:45–12:15
Milyen módszertani megoldásokat alkalmaz a törvényi kötelezettségeknek megfelelve a KSH az adatállományok felfedés elleni védelme során, a közzététel előtt? A témához kapcsolódó fogalmak tisztázása, például, hogy a személyes adatok leválasztása az adatvédelmi eljárásnak miért csak egy kis töredéke.

Turizmusstatisztika
Előadó: Máténé dr. Bella Klaudia
Időpont: 2024.09.18. (szerda) 09:00–10:30
A turizmusstatisztika módszertani alapjai, az adatgyűjtések sajátosságai, valamint az elérhető adatok áttekintése.

Szociális statisztika
Előadó: Mura-Mészáros Péterné, Nagy Renáta, Kovács Beáta, Balka-Szücs Anita
Időpont: 2024.09.18. (szerda) 10:45–12:15
A szociális statisztika lényeges területeinek és adatforrásainak bemutatása.

Területi adatok és térstatisztika
Előadó: Schinkovits Attila
Időpont: 2024.09.19. (csütörtök) 09:00–10:30
A KSH honlapján elérhető területi adatkörök, a területi adatokat tartalmazó adatbázisok, alkalmazások, a különféle területi osztályozásokkal és lehatárolásokkal kapcsolatos feladatok rövid bemutatása.

A környezeti fenntarthatóság mérése
Előadó: Graczka Sylvia
Időpont: 2024.09.19. (csütörtök) 10:45–12:15
A környezeti statisztikáknak az előadásban bemutatott egyik területe, a környezeti számlák a gazdaság környezeti teljesítményéről adnak képet, míg a másik, a fenntartható fejlődés mérőrendszerei szerteágazó területeket ölelnek fel az energiától a hulladékon át a szennyvizekig.

Nemzeti számlák
Előadó: Dr. Cseh Tímea
Időpont: 2024.09.24. (kedd) 09:00–10:30
A nemzeti és szektorszámlák előállítása és módszertana, valamint a nemzeti számlák kapcsolata a forrás-felhasználás táblákkal.

Infláció
Előadó: Gajzágó Imre
Időpont: 2024.09.24. (kedd) 10:45–12:15
Hogyan számolható ki a mutató, a számítás során milyen problémák és kihívások adódhatnak? Ezeket a jelenleg alkalmazott módszertan hogyan kezeli? Hol érhetők el a publikált adatok, információk?

Kiskereskedelem-statisztika
Előadó: Gilyán Csaba
Időpont: 2024.09.25. (szerda) 09:00–10:30
A kiskereskedelem-statisztika módszertani bemutatása, adatforrások, adat-előállítás, outputok és elérhető adatok ismertetése.

Regiszteralapú gazdaságstatisztika (gazdasági szervezetek és alapadataik)
Előadó: Pinkasz András
Időpont: 2024.09.25. (szerda) 10:45–12:15
A Gazdasági Szervezetek Regisztere adminisztratív és statisztikai forrásairól és felhasználása: minden gazdaságstatisztikának ugyanazon regiszter (rész)sokaságából és ismérveiből kell kiindulnia, ez biztosítja az egyes statisztikai területek konzisztenciáját.

Beruházásstatisztika
Előadó: Méhes Ida
Időpont: 2024.09.26. (csütörtök) 09:00–10:30
Adatforrások, adatfeldolgozási technikák és publikációs formák a beruházásstatisztikában – építési beruházások.

Mezőgazdasági statisztika
Előadó: Tóth Péter
Időpont: 2024.09.26. (csütörtök) 10:45–12:15
Az agrárstatisztika módszertani alapjai, adatforrások, az adatgyűjtések, adatátvételek, az adat-előállítás sajátosságai, valamint az elérhető adatok áttekintése.

Munkaerőpiac (foglalkoztatás, munkanélküliség, keresetek, üres álláshelyek)
Előadó: Kadlecsik Roland
Időpont: 2024.10.01. (kedd) 09:00–10:30
Hogyan jellemezhető a munkaerőpiac a statisztika nyelvén? Milyen információk érhetők el a témában, mik a főbb indikátorok jellemzői, hogyan állnak elő? Melyek a főbb jellemzői a munkaerőpiacnak?

Helyzetkép az oktatásról és a kultúráról
Előadó: Janák Katalin, Bárdosi Mónika, Boros István
Időpont: 2024.10.01. (kedd) 10:45–12:15
Az oktatási, szakképzési rendszerrel kapcsolatos statisztikák és a nemzetközi felvételek, indikátorok ismertetése, a kulturális adatok gyűjtése hagyományainak és jelenlegi helyzetének bemutatása, az új időmérleg-felvétel módszertanának rövid összefoglalása.

A háztartások életszínvonalának mérése, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés nemzetközi vizsgálata
Előadó: Kollár Krisztina
Időpont: 2024.10.02. (szerda) 09:00–10:30
A háztartások jövedelmi helyzetének, fogyasztási színvonalának mérése, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés európai indikátorrendszere, a legfrissebb eredmények, különös tekintettel a sérülékeny csoportokra.

Ingatlanpiaci mutatók számítási módszerei, elérése, felhasználása
Előadó: Ertl Antal, Oláhné Vári Anikó
Időpont: 2024.10.02. (szerda) 10:45–12:15
A lakáspiaci mutatók mellett más ingatlanpiaci mutatószámok bemutatása.

Népesség, népmozgalom, migráció
Előadó: Kelemen Dávid, Kovács Marcell, Urbán Ferenc
Időpont: 2024.10.03. (csütörtök) 09:00–10:30
A népesség, a népmozgalmi események mérése, a legfrissebb adatok, trendek bemutatása.

Egészség- és egészségügyi statisztika
Előadó: Pásztorné Stokker Erzsébet, Sinka Soma Sebestyén
Időpont: 2024.10.03. (csütörtök) 10:45–12:15
Az egészség fogalma, az egészségügyi statisztika tárgykörei, adatforrásai, főbb hazai és nemzetközi kiadványok, az Európai lakossági egészségfelmérés és a nemzeti egészségügyi számlák bemutatása.

Kapcsolat:
Kérjük, kérdés esetén forduljon hozzánk bizalommal: statakademia@ksh.hu.”

Forrás:
KSH STAT Akadémia Közig+; Központi Statisztikai Hivatal; 2024. szeptember

37. szám, 2024. szeptember 9.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom