Skip to main content

49. szám, 2011. december 5.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Zala Megyei Kormányhivatal: túl 16 ezer sikeres ügyintézésen

„Az átvételi folyamatok során Rigó Csaba kormánymegbízott pazarló szerződésekkel, szervezeti párhuzamosságokkal és túlburjánzó bürokráciával találta szembe magát Zala megyében a közigazgatás középszintjén. A takarékossági intézkedéseknek köszönhetően a kormányhivatal 380 millió forintos megtakarítást ért el – a Rádió Orient műsorában Rigó Csaba mutatta be a Zala Megyei Kormányhivatal költségracionalizáló lépéseit.

A Zala Megyei Kormányhivatal felállásakor, az átvételi folyamat során Rigó Csaba kormánymegbízott pazarló szerződésekkel, szervezeti párhuzamosságokkal, több alkalmatlan vezetővel és túlburjánzó bürokráciával találta szemben magát. Az elmúlt időszakban véghezvitt szervezési, gazdálkodási és szabályozási egyszerűsítéseknek köszönhetően jelenleg optimálisabban és méretgazdaságosabban működnek a kormányhivatalba integrált szakigazgatási szervek. „Igyekeztünk felszámolni a pazarlásokat, azonban még bőven maradt dolgunk. A tennivalók áthúzódhatnak a jövő évre, emellett újabb feladatokat is kapunk, így a költségracionalizálási folyamat felülvizsgálata mindig indokolt lehet.” – hangsúlyozta a Rádió Orient műsorában Rigó Csaba kormánymegbízott.

A Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja kiemelte, hogy a gazdaságosság eléréséhez a hatásköri és feladatátadás során elsőként a megöröklött szerződéseket, vagyonelemeket, kötelezettségeket tekintették át, majd a gazdálkodási párhuzamosságokat mérték fel. „A funkcionális integrációnak köszönhetően lényegesen hatékonyabb rendszer állt elő. „Összehangoltuk a megyén kívüli gépjárműhasználatot és elektronikus információ áramoltatással csökkentettük a postaköltségeket. A korábbiakhoz képest jelenleg 380 millió forinttal kevesebb pénzből működünk. Ez az összeg megegyezik a kormányhivatal költségvetésének 10 százalékával” – emelte ki az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége.

Rigó Csaba elmondta, az elektronikus ügyintézés továbbfejlesztése országszerte óriási megtakarításhoz vezethet. A KIM és a KEKKH irányításával folyamatos fejlesztések zajlanak a kormányhivatalokban az infrastruktúra javítása érdekében. „Az elektronikus ügyfélkapu kiterjesztése nagy áttörést hozhat” – emelte ki a Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja.

A hivatal személyi állományában egészséges frissítés történt: szakmailag jobban motivált embereket vettek fel. „Ezzel a lépéssel a fiatal, felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőknek adtunk lehetőséget. Tisztelem az idősebb kollégák életútját is, azonban bizonyos beidegződéseik, szokásaik megváltoztatására nem minden esetben volt lehetőségünk és elegendő időnk, így a fiatalok kaptak bizonyítási lehetőséget” – indokolta Rigó Csaba a személyi változtatásokat.

A bürokrácia csökkentése mindennapos feladat, mivel a jelenség a bonyolult szabályozások meglétéből fakad. „Az Országgyűlés elé került a második deregulációs csomag, melynek folytatása is várható” – beszélt a kormánymegbízott az állampolgárok érdekében szükséges eljárásrendi változtatásokról.

A kormányhivatal vezetője elmondta, a kormányablakokban elintézhető ügykörök folyamatosan bővülnek. A hivatal felállásakor 29 ügykörrel indult, majd ez a szám 31-re, később 64-re emelkedett. „A KIM folyamatosan vizsgálja a további bővítés lehetőségét. A két zalai kormányablak már túl van 16 ezer sikeres ügyintézésen” – hangsúlyozta a kormánymegbízott.

A foglalkoztatás napjainkban nagy probléma – emelte ki az interjúban Rigó Csaba. A kormányhivatalnak ugyan nem alapfeladata a munkahelyteremtés, azonban a mai világban annak szakmai támogatását is fel kell vállalnia. „Az ügyek soron kívüli kezelésével igyekszünk a lehető legegyszerűbb megoldásokat kínálni a beruházóknak” – mondta, majd a kiemelt kormányzati célként kezelt Start közmunkaprogram bemutatására tért ki. „Az országnak borzasztó nagy szüksége van arra, hogy minél többen dolgozzanak” – tette hozzá.

A megyei önkormányzatok konszolidációjának tervszerű előkészítése jelenleg is zajlik – emelte ki a vezető. „Az új rendszerben egy önállóan gazdálkodó szervről beszélünk, ahol külön jelennek meg az egyes szakterületek. Ezt kell a jövőben felépítenünk” – zárta szavait a kormánymegbízott.”

Forrás:
Zala Megyei Kormányhivatal: túl 16 ezer sikeres ügyintézésen, OrientPress, 2011. november 28.

Vissza az oldal tetejére

Meg kell erősíteni a körjegyzőségeket!

„A közigazgatási átalakítások hatására tanácstalanság és bizonytalanság jelent meg a jegyzők körében. Az átalakítások egyik racionális módja lenne a körjegyzőségek megerősítése. Először az állam, a megyei önkormányzat és a helyi települési önkormányzat funkcióját kell tisztázni, csak ezután lehet szisztematikusan hozzányúlni a rendszerhez – a Rádió Orient műsorában Tóth László, Kőszeg jegyzője véleményezte a közigazgatás átalakításának folyamatát, továbbá városának jelenét és jövőjét is bemutatta.
…
Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége elmondta, az önkormányzat a bevételi források szűkössége miatt gondokkal küzd. Kőszeg gazdasági szerkezete egyoldalú, a nagy osztrák-német nagyüzemek az egyeduralkodóak, a kis- és középvállalkozások a mai napig hiányoznak. ‘A gazdálkodás során felmerülő hiányt a hasznosítható ingatlanvagyon értékesítésével próbálta pótolni az önkormányzat, azonban ez mára szinte teljesen elfogyott. Jelenleg takarékossággal, társulási formák bevezetésével és racionalizáló lépésekkel igyekszünk fedezni kiadásainkat. Az elmúlt időszakban számos multinacionális cég telepedett le a városban, így van remény a bevételek növekedésére’ – foglalta össze Kőszeg gazdasági helyzetét a jegyző.

A közigazgatási átalakítások hatására tanácstalanság és bizonytalanság jelent meg a jegyzők körében. A kormányzat célja az önkormányzati és államigazgatási területek szétválasztása, továbbá a kistelepülési hivatalok részleges felszámolása, a helyi feladatok bekoncentrálása a 2013 januárjától felálló járási hivatalokba. A Rádió Orient vendége kiemelte, sokkal megfontoltabb és lassabb átalakítás indokolt. ‘Szükség van modernizálásra, azonban ezt mélyreható szakmai vitáknak és elemzéseknek kell megelőzniük. Emellett az ügyek helyi szintről való elvitele nem minden esetben szerencsés. A települési önkormányzatok sokkal jobban ismerik az ügyfeleket és azok életkörülményeit. A hatósági ügyek egy részét települési szinten kéne hagyni, míg a többit be lehetne koncentrálni a járási hivatalokba’ – hangsúlyozta a vendég.

Tóth László kiemelte, a körjegyzőségek megerősítése racionális megoldás lenne. ‘Az elmúlt időszakban a közigazgatás egy ésszerű szerkezet felé mozdult el: a körzetközpontúság mellett kialakult a kistérségi együttműködés. Ez az összefogás mindenképpen szükséges, akár önkéntes társulás akár kényszertársulások formájában’ – a jegyző hangsúlyozta, először az állam, a megyei önkormányzat és a helyi települési önkormányzat funkcióját kell tisztázni, csak ezután lehet szisztematikusan hozzányúlni a rendszerhez. ”

Forrás:
Tóth László: ‘meg kell erősíteni a körjegyzőségeket’, OrientPress, 2011. november 30.

Vissza az oldal tetejére

Gál András Levente kormánybiztos lesz

„December 1-jétől a Jó Állam Fejlesztési Koncepció végrehajtásának összehangolásáért felelős kormánybiztossá nevezi ki a miniszterelnök Gál András Leventét, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) eddigi közigazgatási államtitkárát.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn, sajtótájékoztatón bejelentette: a KIM közigazgatási államtitkári feladatait Bíró Marcell, az államtitkár eddigi kabinetfőnöke látja el.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a két funkció szétválasztására a feladatok nagy száma miatt van szükség, így a jövőben más látja el a közigazgatás fejlesztésével, illetve működtetésével kapcsolatos feladatokat.

Kérdésre válaszolva közölte: közvetlen kapcsolat nincs a feladatok szétválasztása és Gál András Levente egy hónappal ezelőtti írásbeli figyelmeztetése között, hiszen az átszervezés már akkor előkészítés alatt volt, az eset azonban katalizátorként hatott a folyamatra.

Gál András Levente a tájékoztatón elmondta, feladatai közé tartozik a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program részeként a közigazgatási reform, az igazságügyi reform és az önkormányzati reform koordinálása, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kialakításának kormányzati koordinálása.

Munkájának része lesz még azon rendkívüli beavatkozást igénylő feladatoknak a koordinálása, amelyre a miniszterelnök felkéri.

Hozzátette: közigazgatási államtitkárként november 30-án vesz részt utoljára kormányülésen, az utolsón, ahol még törvénytervezeteket terjeszt elő a kormány az őszi ülésszakra. Mint mondta, ezen az ülésen dönt a kabinet a 2012-es első féléves jogalkotási tervről is.

Gál András Levente megbízatása a Magyar Közlönyben megjelenő kormányhatározat szerint 2013. november 30-ig szól. Munkáját ötfős titkárság segíti a KIM-ben.

Bíró Marcell a kormányváltás óta dolgozik a KIM-ben a közigazgatási államtitkár kabinetfőnökeként. Jogász végzettségű, korábban az Országgyűlés valamint az Európai integrációs ügyek bizottságának jogász szakértőjeként is dolgozott.

Mint mondta, az elmúlt másfél évben tevékenyen vett részt a közigazgatási egyeztetések folyamatában, a kormányülések napirendjének összeállításában és az ülésekről szóló összefoglalók előkészítésében.

Hozzátette: a jövőben is ellátja a törvény-előkészítéssel kapcsolatos koordinációs feladatokat. Ide sorolta a sarkalatos törvények végrehajtási rendeleteinek előkészítését is, amelynek számát hetvenre becsülte.”

Forrás:
Gál András Levente kormánybiztos lesz, Breuerpress International, 2011. november 28.
Szétválnak a közigazgatási feladatok, OrientPress, 2011. november 29.

Vissza az oldal tetejére

Változás a védelmi igazgatásban

„A védelmi igazgatás átalakulásáról, s a polgári védelmi gyakorlatok tapasztalatairól is tájékozódott csütörtökön a megyei védelmi bizottság.

2012. január elsejétől a megyei védelmi bizottság elnök feladatait nem a megyei közgyűlés elnöke, hanem megyei kormánymegbízott látja el, erről dr. Baán Mihály alezredes, a Vas Megyei Védelmi Bizottság titkára tájékoztatta a megyei védelmi bizottság tagjait. A védelmi titkárság beépül a megyei kormányhivatal törzshivatalába. A honvédelmi jellegű feladatok vonatkozásában profiltisztítás is történik majd. A védelmi bizottság elnökének a munkáját minősített helyzetben katonai, illetve katasztrófavédelmi elnökhelyettes segíti. A titkárság látja el a jövőben is a mindennapi feladatokat, míg a védelmi bizottság továbbra is konzultatív testület marad
…
Az idén öt településen, Szombathelyen, Körmenden, Szentgotthárdon, Meggyeskovácsiban és Nyőgérben tartottak polgári védelmi gyakorlatokat.Ezek tapasztalatairól számoltak be az érintett városok és községek helyi védelmi bizottságainak elnökei. A gyakorlatok költségeit pályázati forrásból finanszírozták a települések.

Dr. Baán Mihály tájékoztatást adott a Vas megyei védelmi igazgatási webhely feltöltésének és alkalmazásának a tapasztalatairól. Ez olyan adatbázis, amelyhez mind a települések, mind pedig a védelmi igazgatás hozzáférhet, s jelentősen gyorsítja az információkhoz való hozzájutást.”

Forrás:
Változás a védelmi igazgatásban, Vas Népe, 2011. december 1.

Vissza az oldal tetejére

Megszületett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa

„Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár és Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke részvételével megtartotta alakuló ülését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa csütörtökön, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában.

A hivatal csütörtöki közleménye szerint a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény 2010. december 6-án elfogadott módosítása a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa néven újjáalakította a szellemi tulajdonért felelős kormányhivatal vezetőjének korábban Magyar Szellemitulajdon-védelmi Tanács néven működő szakmai tanácsadó, véleményező testületét.

A tanács a szellemitulajdon-védelemhez kapcsolódó szakma- és tudományterületeken kimagasló szakértelemmel, sokoldalú gyakorlati tapasztalattal rendelkező, elismert személyiségeket egyesít a gazdasági és innovációs, a kulturális és művészeti, valamint a szakpolitikai professzionális szakértelem területeiről.

A tanács feladata a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökének felkérésére a szellemi tulajdon védelmére irányuló átfogó intézkedések tervezetének véleményezése. A tanács részt vesz a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos nemzeti stratégia kidolgozásában, valamint figyelemmel kíséri, és előmozdítja annak végrehajtását.

A legfeljebb tizenkét tagú tanács elnökét és tagjait a közigazgatási és igazságügyi miniszterrel való egyeztetést követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke nevezi ki három éves időtartamra.

A tanács elnöki tisztségére Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója kapott felkérést.

Az újonnan kinevezett tanács tagja Baán László művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Batta András zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, Blutman László, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, Borókai Gábor újságíró, a Heti Válasz főszerkesztője, Freund Tamás akadémikus, az MTA KOKI igazgatója, L. Simon László költő, irodalmár, az NKA elnöke, Nagy Tamás építész, a MOME egyetemi tanára, Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke, Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára.”

Forrás:
Megszületett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa, ma.hu/MTI, 2011. december 1.

Vissza az oldal tetejére

Csaknem négyszeres túljelentkezés a közigazgatási ösztöndíjra

„Csaknem négyszeres volt a túljelentkezés a kormány által ősszel meghirdetett Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programra. A határidőig a 150 helyre csaknem hatszázan jelentkeztek.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közleménye szerint a Nemzeti Közigazgatási Intézet szakmai bizottsága kétrészes interjúk alapján választja majd ki azokat, akik részt vehetnek a programban.

A KIM az októberi Regeneráció – Kormányzati karrierexpón hirdette meg másodszor a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programot, amelynek révén a felvétel nyerő 150 fiatal tíz hónapos szakmai gyakorlatot szerezhet, előbb nyolc hónapot Magyarországon, aztán két hónapot egy másik uniós tagállamban.

A magyarországi gyakorlat jövő év március elsejével indul, ennek teljesítése után más uniós országok minisztériumaiban vagy egyéb központi közigazgatási intézményeinél folytathatják tanulmányaikat a résztvevők.

Mint emlékeztettek, a KIM már tavaly is több rendezvénnyel nyitott a fiatalok felé. Az első alkalommal tavaly, majd idén ősszel megrendezett Kormányzati karrierexpóra több ezer fiatal látogatott ki. A tavaszi közigazgatási nyílt napon több mint hatszázan vettek részt, nyáron Regeneráció tábort szerveztek a közigazgatás iránt érdeklődő fiataloknak, januárban pedig indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is – írta a KIM.”

Forrás:
Csaknem négyszeres túljelentkezés a közigazgatási ösztöndíjra, Híradó.hu, 2011. december 1.

Vissza az oldal tetejére

Győri és soproni Kormányablakok: megvan a 10.000. ügyfél

„. „Magyarország Alkotmánya” díszkiadással, egy Szigetközt bemutató albummal, és emlékoklevéllel köszöntötte Széles Sándor megyei kormánymegbízott a soproni Kormányablakba látogató 10.000. ügyfélt.

A kormány a Kormányablakok januári létrehozásával, az egyablakos ügyintézéssel és a folyamatosan bővülő ügykörökkel szeretne hozzájárulni a közigazgatás fejlesztéséhez, és a szolgáltató állam megteremtéséhez. A Kormányablakokban október 17. óta már 61 ügykör intézhető. Az ügykörök szélesítésével az ügyforgalom is növekszik, egyre többen ismerik, és látogatnak el a Kormányablakokba. Országos szinten eddig 200 ezer ügy kapcsán indult intézkedés az ügyfélszolgálatokon, és 180 ezer ügyfelet fogadtak. Heti rendszerességgel 5.500 ügy kerül az ügyintézők elé, és ez a szám folyamatosan bővül. Győrben eddig 3702-en, Sopronban pedig 6298-an keresték fel a Kormányablakot. Az állam és a közigazgatás tekintélyének helyreállításához, valamint a változó feladatok magas színvonalú és rugalmas ellátásához elengedhetetlen, hogy 2013-ra mintegy 300 kormányablak nyitására kerüljön sor – fogalmazott Széles Sándor megyei kormánymegbízott. ”

Forrás:
Győri és soproni Kormányablakok: megvan a 10.000. ügyfél, Nyugathír, 2011. december 1.

Vissza az oldal tetejére

Tovább nőtt a kormányablakok népszerűsége Somogyban

„A csütörtökön látogatást tett a Somogy Megyei Kormányhivatalban a KIM területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára. dr. Szabó Erika, Juhász Tibor kormánymegbízottal és Dr. Neszményi Zsolt főigazgatóval közösen megtekintette a Somogy Megyei Kormányablakot is.
A Somogy Megyei Kormányablakban 2011. november 30-ig összesen 3763 ügyfél fordult meg. Az ügyfelek összesen 3775 (2129 ügykörbe tartozó, 1646 ügykörön kívüli) ügyet intéztek. (Összesen 618 konkrét kérelmet nyújtottak be.) A leggyakrabban intézett ügykörbe tartozó ügyek: ügyfélkapu létesítés, utazási költségtérítés, családi pótlék igénylés, GYES igénylés. A legforgalmasabb időszakok: 10.00-11.00 és 14.00-15.00 között voltak.

Annak érdekében, hogy a Kormányablak szélesebb körben ismertebbé váljon, tájékoztató táblákat, illetve kiadványt helyeztek el a szakigazgatási szerveknél, valamint a polgármesteri hivataloknál.

Több esetben külföldi állampolgárok is megfordultak a Kormányablakban – állampolgársággal összefüggő ügyekben, családi pótlékkal kapcsolatos érdeklődés, külföldi állampolgár házasságkötésével kapcsolatos ügyben, illetve kuriózumként egy holland nyugdíjas életben léti igazolás iránt érdeklődött (konzulátus adja ki külföldi nyugdíjasnak arról, hogy Magyarországon él).

Eddig öt egyszerűsített honosítási kérelmet nyújtottak be, az utóbbi időszak „sláger témái „: gázár támogatás, nők 40 éves szolgálati idejével kapcsolatos érdeklődés, családi adózással kapcsolatos kérdések, valamint a nyugdíjbiztosítók reálhozamával kapcsolatos kérdések. Aktuális témaként a lakáshitelek törlesztésével kapcsolatosan is érkeztek ügyfelek, ilyen kérdésekben az ügyfélszolgálat a PSZÁF kaposvári kirendeltségével összehangolva nyújt segítséget. Települési statisztika is készül – önkéntes adatszolgáltatás alapján – amely azt mutatja, hogy a megkérdezettek kb. 1/5-e vidéki, 4/5-e pedig kaposvári lakos.”

„– A látogatások során arra vagyok kíváncsi, hogy a gyakorlatban hogyan működnek a kormányablakok – mondta az államtitkár –, milyen problémák, kérdések adódnak. Miként sikerült a rendkívül szerteágazó közigazgatási rendszert beépíteni a Kormányhivatalba. Arról szeretnék bizonyságot szerezni a Kormányablakban és a kormányhivatal vezetőivel történő találkozáson is, hogy lényegét tekintve ez a szervezeti átállás működési problémát nem okozott, a szakmai munkát a hozzánk integrált szervek rendben el tudják végezni. A kormányablak pedig – mint új ügyfélszolgálati helyszín – azért kap kiemelt szerepet a látogatás során, mert ezt fejlesztjük tovább egyablakos ügyintézési helyszínné.

– Az összes most még meglevő ügyfélszolgálat, – a nyugdíjfolyósító, a földhivatal, munkaügyi központok és még sorolhatnám, – mind meg fog szűnni és egy helyszínen tudják majd intézni az emberek az ügyeiket reggel 8-tól este 8-ig – tette hozzá Szabó Erika. – 2013 végéig ezt a nagy átalakítást létre fogjuk hozni.”

Forrás:
Tovább nőtt a kormányablakok népszerűsége Somogyban, KaposPont, 2011. december 1.
Egyablakos ügyintézést ígért az államtitkár Kaposváron, F. Szarka Ágnes, Somogy Online, 2011. december 1.

Vissza az oldal tetejére

Javaslat a kormányzati stratégiai irányítási rendszer létrehozására

„Átfogó kormányzati stratégiai irányítási rendszer készül, amelynek keretében az Új Széchényi Tervvel, a Széll Kálmán Tervvel, a Magyar Munkatervvel, a Magyary Programmal és más szakpolitikai programokkal megalapozott 2020-ig szóló középtávú nemzeti stratégiák kidolgozása megvalósulhat. A stratégiai tervezési a központi közigazgatás tervezési- végrehajtási-ellenőrzési mechanizmusát hatékonyabbá, átláthatóbbá teszi. Az erről szóló kormányrendelet-tervezetet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészítette. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.

Az előterjesztés célja – a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban előírt intézkedés teljesítésével – egy új kormányzati stratégiai irányítási rendszer bevezetése, amely a stratégiák és programok kidolgozásán túl nagy hangsúlyt fektet az elfogadott dokumentumokban foglaltak összehangolására, végrehajtására és ezek nyomon követésére. A kormányzati stratégiai irányítás megújítása képes lesz megerősíteni a központi közigazgatás előretekintő képességét, a célvezérelt működés révén növeli az állam teljesítményét, valamint javítja a beavatkozások eredményességét.
A kormányzati stratégiai irányítási rendszer egységes szempontokat, elveket, fogalmakat határoz meg egy-egy stratégiai dokumentum típus kidolgozására, nyomon követésére, értékelésére és felülvizsgálatára. Ennek keretében a közigazgatási stratégiai (szakpolitikai és intézményi) tervezés során használható tervdokumentumok formai és tartalmi követelményeit, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk, beszámolás-értékelés és közzétételük részletes szabályait határozza meg.

A stratégiai irányítás növeli a cselekvőképességet azzal, hogy biztosítja a szűkös nemzeti költségvetési és uniós támogatások tudatos felhasználását, lehetővé teszi a szervezeti és személyi elszámoltathatóságot a végrehajtás egyértelmű megtervezésével és nyomon követésével.

A közigazgatási szakpolitikai és intézményi stratégiai tervezési eljárás szabályairól szóló kormányrendelet-tervezet a stratégiai tervdokumentumok kidolgozásának, előterjesztésének, egyeztetésének, valamint a stratégia végrehajtásának, nyomon követésének, értékelésének és felülvizsgálatának keretrendszerét adja meg. Ennek alapján 2012. január 1-je után a tervezett stratégiákat ezen kormányrendelet rendelkezéseinek figyelembevételével kell kidolgozni.

A tervezet definiálja azokat az alapelveket és a stratégiai dokumentumokra vonatkozó általános szabályokat, amelyeket az egyes dokumentumok elkészítése során figyelembe kell venni, így megteremtve egy egységes szempontrendszert, amely mind a stratégiai tervezést, végrehajtást, mind a monitoringozást hatékonyabbá teszi.

Alapelv, hogy a stratégiai dokumentumok végrehajthatóak legyenek, hogy a pénzügyi ráfordításoknak arányban álljanak az elérni kívánt eredményekkel, a stratégiai dokumentumban szereplő adatoknak, információknak megfelelőnek, relevánsnak és megbízhatónak kell lennie. Alapelvként kerül rögzítésre, hogy csak olyan kötelező stratégiai tervdokumentum terjeszthető elfogadásra, amely bemutatja a dokumentumban foglaltak megvalósításának finanszírozási tervét is. Ezeken felül törekedni kell a fenntartható eredmények elérésére és az együttműködésre.

A tervezet egységesen határozza meg a különböző elnevezésű stratégia tervdokumentumokat, annak alapján, hogy azok milyen időtávra szólnak, milyen célok mentén vezéreltek, továbbá egységesen határozza meg azok előkészítésére, nyomon követésére, értékelésére, felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat.

A tervezet meghatározza az egyes stratégiai tervdokumentum típusok közötti hierarchiát is, amelynek értelmében az alacsonyabb szintű dokumentumok a magasabb szintű dokumentumokkal és egymással nem lehetnek ellentétesek. A tervezet ennek értelmében nemzeti középtávú stratégiáról, miniszteri programról, szakpolitikai stratégiáról, szakpolitikai programról, intézményi stratégiáról, minisztériumi munkatervről és intézményi munkatervről rendelkezik.

Az észrevételeket 2011. december 10-ig várjuk a zsolt.karasz@kim.gov.hu email címre.”

Forrás:
Javaslat a kormányzati stratégiai irányítási rendszer létrehozására, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. november 30.
A konzultációs dokumentum letöltése (zip)

Vissza az oldal tetejére

Az Alaptörvény és a közigazgatás című konferencia tervezett programja

„Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), valamint a Magyar Közigazgatás című tudományos folyóirat szakmai támogatásával továbbképző-ismeretmegújító jellegű közigazgatási konferencia-sorozatának első állomásaként Az Alaptörvény és a közigazgatás című konferencia kerül megrendezésre.”

„Helyszín: (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) Közigazgatás-tudományi Kar 1118 Budapest Ménesi út 5. I–II. előadóterem
Időpont: 2011. december 15.

9.00–9.10 Megnyitó – Dr. Kis Norbert főigazgató, Nemzeti Közigazgatási Intézet

Alaptörvényi értékek és elvek a közigazgatásban
9.10– 9.30 Dr. Varga Zs. András, a Legfőbb Ügyész helyettese, tanszékvezető egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék
9.30–9.50 Dr. Kukorelli István, egyetemi tanár, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Alkotmányjogi Tanszék
9.50–10.05 Moderált beszélgetés, kérdések megválaszolása

Állam az Alaptörvényben
10.05–10.25 Dr. Stumpf István alkotmánybíró, Alkotmánybíróság
10.25–10.45 Dr. Cserny Ákos, egyetemi docens, (NKE) Közigazgatás-tudományi Kar, Alkotmányjogi Tanszék
10.45–11.00 Moderált beszélgetés, kérdések megválaszolása

11.00–11.15 Kávészünet

Alapjogi tendenciák és a közigazgatási jogalkalmazás
11.15–11.35 Prof. Dr. Patyi András rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
11.35–12.50 Dr. Csink Lóránt, egyetemi adjunktus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Alkotmányjogi Tanszék
12.50–13.05 Moderált beszélgetés, kérdések megválaszolása

13.05–14.00 Ebédszünet

Közpénzügyi értékelvek, gazdaság
14.00–14.20 Dr. Simon István, tanszékvezető egyetemi docens, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Pénzügyi jogi tanszék
14.20–14.40 Prof. dr. Lentner Csaba, tudományos rektorhelyettes, Wekerle Sándor Üzleti Főiskola
14.40–14.55 Moderált beszélgetés, kérdések megválaszolása

Védelem, biztonság és különleges jogrend
14.45–15.05 Prof. Dr. Molnár Miklós, rendészeti és nemzetközi rektorhelyettes, egyetemi tanár, (NKE)
15.05–15.25 Dr. habil. Lakatos László, nyá. vezérőrnagy, egyetemi docens, (NKE)
15.25–15.40 Moderált beszélgetés, kérdések megválaszolása

15.40–15.45 Zárszó”

Forrás:
Az Alaptörvény és a közigazgatás című konferencia tervezett programja, Nemzeti Közigazgatási Intézet, 2011. november 30.

Vissza az oldal tetejére

Hat járást alakítanak ki Zalában

„Körvonalazódni látszanak a közigazgatás átalakítását célzó rendelkezések, az Aprófalvak, települések sorsa, jelene, jövője címmel csütörtökön Nagylengyelben megrendezett fórum során több konkrét bejelentést is tettek a felszólalók.

A települések vezetői számára Rigó Csaba, a Zala megyei kormányhivatal vezetője, illetve Vigh László országgyűlési képviselő is tájékoztatást adott, a konkrét kérdéseket rajtuk kívül a kormányhivatal adott szakterületeken dolgozó tisztségviselői válaszolták meg. Újdonságként hangzott el, hogy Zalában a jövő év nyarán hat járás kerül kialakítására, ezek székhelyei Zalaegerszeg, Lenti, Zalaszentgrót, Keszthely, Nagykanizsa és Letenye lesznek. A járások területi kialakítását a praktikusság elve diktálta, azok tehát nem alkalmazkodnak a már bejelentett országgyűlési képviselői körzetekhez. Rigó Csaba elmondta: az ügyintézés megkönnyítése érdekében a járási székhelyek mellett lehetnek még további olyan települések, ahol kormányablakok nyílnak meg. Szóba került a közös hivatalok kialakítása is. Vigh László szerint részben az ő lobbitevékenységük eredménye, hogy a koncepcióban még feltételként szereplő 3000 fős létszámhatár 2000 fősre csökkent, illetve bekerült lehetőségként, hogy hét település már a létszámtól függetlenül létrehozhat közös önkormányzati hivatalt. A zalai képviselők módosító indítványokkal további engedményekre törekszenek.

A fórumon néhány felszólaló kritikát is megfogalmazott, többen az iskolák önkormányzati tulajdonban hagyását szorgalmazták, volt, aki az érdekképviselettel való egyeztetést hiányolta, Sümegcsehi polgármestere, Farkas Zsolt pedig úgy vélekedett, a lecsökkent létszámú parlamentben nem lesz igazi képviseletük a kistelepüléseknek.”

Forrás:
Hat járást alakítanak ki Zalában, Gyuricza Ferenc, Zalai Hírlap, 2011. december 2.

Vissza az oldal tetejére

Nem küldik el a közszolgálati egyetem elődeinek oktatóit

„Nem küldenek el tanárokat, és a hallgatókat is átveszi a közszolgálati egyetem a létrehozása után összevont intézményekből – mondta az új oktatóhely rektora a 180 percben.

A hallgatói jogviszonyt megtartja és az oktatókat is átveszi a januártól induló Nemzeti Közszolgálati Egyetem – mondta a Kossuth Rádióban az intézmény most kinevezett rektora, Patyi András.

A Legfelsőbb Bíróság egykori bírája a 180 percben az egyetem létrehozását jelentős lépésnek nevezte a közigazgatás reformjában, mivel az állammal kapcsolatos kutatások és az arról szóló gondolkodás új szellemi központja lesz, amely a megfelelő utánpótlást biztosít az állam számára. ”

Forrás:
Nem küldik el a közszolgálati egyetem elődeinek oktatóit, Hirado.hu, 2011. november 30.

Vissza az oldal tetejére

Önkormányzatok – A kormányoldal több mint kétszáz módosító indítványt nyújtott be

„Ezek között sok a kisebb szövegpontosítás, de van olyan javaslat is, amely a 155 paragrafusból álló törvény teljes egészét érinti. Az indoklás szerint a tervezet nem felel meg a jogalkotási törvényben meghatározott formai követelményeknek – ha így van, az a belügyi tárca hibája –, emiatt az előterjesztés egésze alapos korrekcióra szorul.

A törvényjavaslatról a kormányoldal szerint ezúttal is széles körű egyeztetést folytattak, ám a módosítók nagy száma alapján úgy tűnik, igen sok kérdésben még „házon belül”, tehát a fideszes polgármesterekkel sem igazán sikerült kompromisszumos megoldást találni. Még a címben sincs egyetértés: van, aki úgy véli, a törvény szóljon Magyarország helyi önkormányzatairól, míg más a helyi önkormányzásról fordulatot látná szívesebben. A tervezetben önkormányzati hivatalok szerepelnek, több indítványban viszont az olvasható, hogy maradjon a polgármesteri hivatal elnevezés, és a nagyvárosok, illetve a megyei önkormányzatok közgyűlését se kereszteljék át képviselőtestületre.

Korántsem csupán szimbolikus jelentőségű viszont, hogy számos fideszes képviselő a megyei jogú város elnevezést is megtartaná, és szeretnék, ha ilyen címet továbbra is adományozhatnának, esetleg némi előjogokkal együtt – ilyen például, hogy megtarthassák például az oktatási intézményeiket. Ezt a lehetőséget egyébként akár ki is terjesztenék, lehetővé téve, hogy azok a települések, amelyek ezt megengedhetik maguknak, külön megállapodás alapján továbbra is elláthassanak majd állami feladatot. A nagyvárosok az államosítási törekvések ellenében is ragaszkodnak ugyanis iskolájukhoz, kórházukhoz.

Ne szűnjék meg a nagyközség sem – javasolja az egyik képviselő. De ha mégis – veti fel egy másik –, az ilyen címet már korábban elnyert település akkor is lehessen majd város, ha nincs ötezer lakosa. Ugyanakkor felvetik: az ötezres határ túl magas, legyen a várossá nyilvánításhoz csupán háromezer fő a feltétel.

Az önálló polgármesteri hivatal létrehozásához szükséges népességszámot is mindenki másként határozná meg. A tervezetben kétezer fő szerepel, de van, aki úgy látja, ezer lakos esetén már állítsanak fel önálló hivatalt, sőt olyan indítvány is van, amely szerint mindenütt legyen ilyen, és azokat a járási hivatal által foglalkoztatott jegyző irányítsa. Vagyis a kormányhivatal kistérségi kirendeltségének alkalmazottja, ami az önkormányzatiságnak igen érdekes felfogása lenne, hiszen állami embert küldenének a helyhatóságokra. Abban sincs egyetértés, hogy a kisközségek esetén a kötelezően létrehozandó közös hivatalhoz legalább ezer, 1500, 1800 vagy kétezer lakos tartozzék. Aprófalvas térségekben ennek tétje van, hiszen ettől függ, hogy a helybelieknek mennyit kell majd utazniuk, ha a polgármesteri hivatalban akad dolguk. Hollókő viszont jól járna, mert a nyolcszáz lelkes kistelepülés a világörökség része, ezért ott mindenképpen önálló hivatal lenne – legalábbis az egyik fideszes indítvány szerint.

Az önkormányzati feladatok körét illetően is vannak javaslatok. A közvilágítás ne a település dolga legyen, mert magas a villanyszámla – veti fel valaki. Nevesítsék, hogy mindenütt kötelezően gondoskodjanak a hajléktalanokról, az egészséges ivóvízről, vagy adják a főváros kezébe a parkolást és a taxiszolgáltatás szabályozásának a jogát – íme néhány, véletlenszerűen kiragadott példa.

Sokan barkácsolnának még az összeférhetetlenség szabályain is. Szigorítanák és enyhítenék is azokat: nevesítenék, hogy parlamenti képviselő sem polgármester, sem helyi képviselő nem lehetne – a tervezetből ez ma hiányzik –, háziorvos vagy helyi önkormányzati intézmény alkalmazottja viszont igen. S ne legyen kizáró ok az sem – szerepel az egyik indítványban –, ha valaki bíróság által betiltott társadalmi szervezet tevékenységében vesz részt.

Kötelezően kapjon vagy csak kaphat tiszteletdíjat és költségtérítést a helyi képviselő? – ebben sincs egyetértés. Ezek a pénzek közérdekű adatnak, esetleg közérdekből nyilvános adatnak, más javaslat szerint pedig személyes adatnak számítanának. Mindig csak az aktuális vagyonnyilatkozat legyen nyilvános – ezt szeretnék néhányan –, így viszont a dolog értelme vész el, hiszen éppen az egymást követő évek összehasonlíthatósága a lényeg.

Érdekes, hogy nem egy indítványban a képviselők az önkormányzatiság korlátozásában továbbmennek az eredeti tervezeten is. Ha feloszlik a képviselő-testület, a polgármester hatáskörébe tartozó döntéseket hozza meg az illetékes kormánymegbízott – javasolják. Más azt tartaná jó megoldásnak, hogy amikor valamelyik helyhatóság nem tesz eleget jogalkotási kötelezettségének, és emiatt a kormányhivatal hoz meg egy helyi rendeletet, azt csak a következő ciklusban módosíthassák.

Az sem zavar senkit, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot vethetne ki az önkormányzatra – ehhez elég lenne, ha például a polgármester ellen a felszólításra késve indítanak fegyelmi eljárást –, legfeljebb az egymilliós plafont sokallják. Szintén a javaslatok között szerepel, hogy közelebbről meg nem határozott helyi közszolgáltatásokat ne csak önkormányzati, hanem állami cégek is nyújthassanak. Vagyis ebbe is szólhasson bele a központi hatalom. Abban viszont teljes az egyetértés, hogy a kötelező feladatokat az állam minden megkötés nélkül finanszírozza, tehát a helyi bevételek mértéke és takarékossági szempontok ne játsszanak szerepet. Azt is kihúzatnák a tervezetből, hogy az önkormányzat veszteséges gazdálkodásáért és tartozásaiért az állam nem felel.”

Forrás:
Önkormányzatok – A kormányoldal több mint kétszáz módosító indítványt nyújtott be, Lencsés Károly, Népszabadság, 2011. december 3.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Közös kassza: költségvetés mindenkinek

„Októberben indult el a Haza és Haladás Alapítvány költségvetés-magyarázó oldala, a Mercus Stúdió által fejlesztett kozoskassza.hu. A honlapon egészen 1995-ig visszamenően megtalálhatók az egyes évek költségvetése, kifejezetten jól áttekinthető formában. Ezeket az adatokat eddig is össze lehetett guberálni innen-onnan, de nem teljes idősorként, s pláne nem grafikus megjelenítéssel megtámogatva… Ezzel szemben a kozoskassza.hu oldalon évenkénti bontásban követhetjük akár a teljes költségvetés, akár egyes adónemek vagy kiadási tételek alakulását. Ez óriási segítség, amit különösen azok tudnak értékelni, akik kerestek már historikus költségvetési adatokat…Hogy pontosak-e az adatok, azt pont az adatforrások hihetetlen kuszasága miatt nem tudom ellenőrizni – feltételezem, hogy azok, bár a költségvetés szerkezetének változásai miatt nem lehetett egyszerű az 1995-ös tételeket ugyanolyan logika szerint csoportosítani, mint a 2012-eseket. Nagyon jó, hogy a nominális érték mellett a GDP arányában is megnézhetjük az egyes évek adatait (még egy olyan reálértékes változat lenne jó, ahol jelenértéken lehetne összehasonlítani az egyes évek adatait, mert a nominálértékek ugyancsak megtévesztőek lehetnek a laikusok számára). Az adatok mellett a büdzsé születésének megértését is segíti a honlap, a költségvetési kronológia oldalán például követhetjük, hol tart és hol kéne tartania a jövő évi költségvetésnek.

Elsőre komoly hiányosságnak tűnt, hogy a (joggal utált) flashes technológia miatt az egyes adatokhoz nem lehet közvetlen linket adni, de aztán rájöttem, hogy ez csak akkor van így, ha a www.kozoskassza.hu címet nyitjuk meg, mert ott egy érthetetlen frame elrejti az url-eket a későbbi kattintgatás során. Ha a www.hazaeshaladas.hu/kozoskassza címet használjuk, akkor a böngészőnk címsorában mindig látni fogjuk az aktuális oldal direkt url-jét is…”

Forrás:
Közös kassza: költségvetés mindenkinek, Mandiner blog, 2011. november 29.

Vissza az oldal tetejére

A KSH jövőre áttér az elektronikus adatgyűjtésre

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) bemutatott egy informatikai újdonságot, amelynek a segítségével a jövő év elejétől kezdődően fokozatosan áttér az adatok elektronikus úton történő gyűjtésére – közölte a KSH szerdán.

A hivatal tájékoztatása szerint január végén a honlapjukon keresztül lehet majd kitölteni egy regisztráció nélküli kérdőívet, a második negyedévben pedig elérhető lesz az adatszolgáltatói program, próbafelhasználókkal és teszt jellegű kérdőívekkel. A rendszerre való teljes átállást a jövő év harmadik negyedévére tervezik – tették hozzá.

Az alkalmazás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt pályázat keretében 2009 szeptemberétől valósult meg, az EU támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. Mint írták, ennek a létjogosultságát az adja, hogy „napjainkra egyre nehézkesebbé válik a papíralapú adatgyűjtések gyakorlata”.

A KSH hangsúlyozta: időt és pénzt lehet megtakarítani, ha a kötelező jelleggel közölt statisztikai adatok elektronikus úton, nem pedig papíralapon jutnak el hozzájuk. Az idei népszámlálás során október első felében lehetett elektronikus úton válaszolni a kérdésekre. Ezt a megoldást az összes háztartás 18,6 százaléka választotta, 817 ezer címről érkeztek be e-kérdőívek – jegyezték meg.
…
Hozzátették: a kezdeményezésben fontos szempont volt, hogy gyors legyen, az alkalmazást ne kelljen külön telepíteni az adatközlők számítógépére, illetve az tartalmazzon kényelmi funkciókat és rendelkezzen korszerű megjelenéssel. Elkészült egy kérdőívszerkesztő eljárás is, amelynek segítségével elvégezhetőek a szükségessé váló módosítások.

A nyílt napon a megjelent adatközlők részéről elhangzott az a kérdés, hogy szándékosan emlékeztet-e a kérdőívek kitöltéséhez felkínált felület a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) megszokottra. A KSH elnökhelyettese, Laczka Éva erre azt válaszolta: „ha emlékeztet, az csupán a felhasználók könnyebb eligazodása érdekében történt”.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: törvényileg szabályozott módon a leghatározottabban elkülönülnek egymástól az adóhatóság és a statisztikai szolgálat adatgyűjtései.”

Forrás:
A KSH jövőre áttér az elektronikus adatgyűjtésre, HVG.hu/MTI, 2011. november 30.

Vissza az oldal tetejére

eGovernment Konferencia és Kiállítás – Poznan58

„A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közös delegációval képviseltette magát a lengyelországi Poznanban megrendezett eGovernment konferencián és kiállításon.

A 2011. november 17-én és 18-án megtartott konferencia és kiállítás célja az Európai Unió tagállamai által, közösségi-, vagy nemzeti szinten megvalósított elektronikus közszolgáltatásokat, és azok interoperabilitását támogató megoldások kölcsönös bemutatása, megvitatása volt. A kiállítással egybekötött konferencián részt vettek az Európai Bizottság, valamint a résztvevő tagállamok magas szintű képviselői, továbbá a meghívott és regisztrált érdeklődők. A kiállításon pedig az egyes projektek delegált szakértői mutatták be a fejlesztéseket, az ahhoz kapcsolódó tapasztalatokat a konferencia résztvevői számára.

A hazánkat képviselő delegáció a ”Elektronikus Fizetés Megvalósítása”, az ”Egyablakos Vámügyintézés Megvalósítása” és az ”eVÁM” néven ismert, az Elektronikus Közigazgatási Operatív Programban megvalósított projekteket mutatta be az érdeklődők számára. A prezentációkra sokan kíváncsiak voltak, a feltett kérdések pedig leginkább a projektek által elért eredményekre és az megszerzett gyakorlati tapasztalatokra vonatkoztak. Az eVám projekt kapcsán az Európai Bizottság Információs Társadalom és Média Főigazgatóság jelen lévő képviselője kifejezetten az elektronikus vámeljárások nemzetközi szintű együttműködési lehetőségei után érdeklődött a magyar standnál.

A konferencia során érkezett pozitív visszajelzések is azt bizonyítják, hogy a KIFÜ és NAV által gondozott hazai projektek az Európai Unió mércéje szerint is komoly eredménnyel zárultak. Az idén nyártól ’élesben’ üzemelő elektronikus fizetési és elszámolási rendszernek köszönhetően például jelenleg már több, mint 300 hazai okmányirodában lehetséges az elektronikus ügyintézés, mely az ügyfelek számára gyors és kényelmes, az állam számára pedig költségkímélő megoldás a korábbi ’sárga csekkes’ gyakorlattal szemben.

A kiállításon az Európai Bizottság több kiemelt projektjével volt jelen, így többek között előadások hangzottak el a közösség gazdasági szereplői részére fejlesztett, a tagállamok határain átnyúló egyablakos ügyintézési rendszerről; a tagállamok igazságügyi szervei között e-Justice néven megvalósuló elektronikus együttműködési platformról; az EU polgárainak hatékony ellátását célzó, az egészségügy területén bevezetésre kerülő elektronikus alapú adatcseréről; a közbeszerzési eljárások és céginformációk elektronikus alapú támogatási-nyilvántartási rendszeréről, a megrendelések és a számlázás elektronikus nyilvántartásáról, a cégek termékeinek és szolgáltatásainak standardizált adatbázisáról; a biztonságos személyazonosítás bevezetéséről. Ezek a jelentős projektek jelenleg részben előkészületi, részben kísérleti ’pilot’ fázisban állnak.

Bővebb információ angol nyelven: www.egov2011.pl/

A kiállítást az egyes tagállamok delegációinak vezetői is meglátogatták, így dr. Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára is megtekintette mindhárom magyar projekt bemutatóját.”

Forrás:
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, 2011. november 28.

Vissza az oldal tetejére

Robottechnika, kiberbiztonság – Beszélgetés dr. Kovács László mérnök alezredessel

„XI. alkalommal rendezték meg a napokban az információ-informatikabiztonság, robothadviselés, robottechnika témaköreit felölelő tudományos tanácskozást. Idén is e szakterületek voltak a fő csapás irányai?
Az idén is kétnapos volt e tudományos rendezvényünk, amelynek első napján a robotok és a robottechnika, illetve e területek kutatási eredményeit mutattuk be, a második nap fő témája pedig a kiberbiztonság volt, Hol tart a nemzetvédelem? alcímmel. A kiberbiztonsági nap fő szervezője a ZMNE mellett a Biztonságpolitikai Szakkollégium volt.

Hogyan értelmezzük napjainkban az információs, informatikai biztonságot, illetve annak védelmét?
Napjainkban az információs infrastruktúrák láthatatlanul teszik dolgukat, ugyanakkor működésük elengedhetetlen a mindennapi életünkhöz. Ez nemcsak az internetet jelenti, hanem például az energiaellátó rendszereket vagy akár a közlekedés, a pénzügyi szektor, illetve az ipar számtalan szegmensében irányító szerepet játszó információs rendszereket is. Ezek biztonsága, megbízható működése minden ország számára kulcsfontosságú, hiszen nélkülük megbénulna gazdaságuk és társadalmuk. Ennek megfelelően mindent meg kell tennünk, hogy e rendszereink biztonságban legyenek.
…
Az információs −vagy úgy is mondhatnák, hogy a digitális − társadalom korszakába lépve, napjainkban elsősorban az egyre inkább szerves egységet alkotó, egymással összefüggő nagy társadalmi-gazdasági alrendszerek – állam- és közigazgatás, pénz-, illetve hadügy, hírközlés, közlekedés, egészségügy, intézmények, cégek – hálózatosítása zajlik. Éppen e széles sávú hozzáférés miatt komoly veszély fenyegethet… Fölkészültek vagyunk ezzel szemben? Van megfelelő képzésünk, megbízható humánerőforrásunk, kooperációs készségünk, egységbe foglalt törvényünk, szakmai szabályozóink, egyáltalán: digitális kultúránk?
Az elmúlt 5-6 év pontosan ennek a veszélynek a felismeréséről szólt. Minél inkább átszövik mindennapjainkat az információs rendszerek, elvileg annál nagyobb a kihívás és a veszély. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy e rendszerek milyen előnyöket jelentenek, mekkora hatékonyságnövekedés érhető el használatukkal akár a hadseregek életében is. Ha ezeket az előnyöket összehasonlítjuk a veszélyekkel, akkor korántsem olyan tragikus a kép. További adalék lehet e kérdéshez, hogy ma már a különböző rendszereket gyártók, illetve fejlesztők számára is kulcsfontosságú a biztonság. Az is tény, hogy ezeknek a rendszereknek a megfelelő és biztonságos használatára is fel kell készülni. Mindehhez pedig megfelelő oktatás és képzés szükséges. Ennek érdekében a nemzetvédelmi egyetemen is évek óta folyik az információbiztonság különböző témaköreinek oktatása. Nincs olyan végzett honvédtiszt, aki legalább alapszinten ne hallgatott volna ilyen tárgyakat. Ennek megfelelően kialakulóban van egy olyan digitális kultúra, amely a Magyar Honvédség számára is megfelelő módon kezelhetővé teszi az említett veszélyforrásokat, hasonlóan a civil szférához.
…
Lássuk most a katonai szférát, ahol robotforradalom bontakozik ki. Milyen fázisban vagyunk?
A katonai robotforradalom több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza. Tíz évvel korábban, ha valaki katonai robotokról tett említést, akkor nagyon gyakran megmosolyogták. Ma pedig annak vagyunk tanúi, hogy van légi robotunk, azaz használunk pilóta nélküli repülőgépeket, és van szárazföldi robotunk is. Ezek száma, felhasználási módja és területe napról napra növekszik. A kutatások három fázist különítenek el a robotforradalom időszakaiban. Az első fázis vége felé járunk, amikor már számos légi és szárazföldi roboteszközt alkalmazunk. A második fázis nagy valószínűséggel az lesz, amikor a robotok egyre bővülő feladatokat kapnak, és a felderítés, információszerzés, illetve a logisztikai feladatok mellett egyre inkább a harci alkalmazásuk kerül előtérbe. A harmadik fázis a hibrid haderő kialakulása, amelyben a robotok az emberekkel együtt, nagyjából fele-fele arányban fognak harcolni a jövő harcmezején. Ezekhez a fázisokhoz időintervallumokat rendelni − vagyis megmondani, hogy mikor kezdődik és mikor véget egy fázis − ma nagy merészség lenne, hiszen ez nagyrészt gazdasági, pénzügyi probléma is, nemcsak technikai.

Ha már itt tartunk: rendelkezünk robot-hadviselési doktrínával, konkrét szakharcászati útmutatással, szervezeti kerettel? Akcióképesek vagyunk a digitális harcmezőn?
>
Egyelőre e kérdésben még egy nagyon hosszú út elején tartunk. A pilóta nélküli repülőgépek alkalmazásán kívül ma még nincs doktrína a robotok teljes körű alkalmazására, és sok olyan kérdés is a tudományos kutatók asztalán van még, mint például a robotetikáé.
…
A kozmikus geofizikai, klimatikus változásoktól a modern kori – például túlnépesedési, migrációs, terrorista-, regionális agressziós, járvány-, éhínségi, ivóvízi – fenyegetéseken át a természeti katasztrófákig széles a veszélyzóna: de vajon mi történik, ha megtámad bennünket egy másik állam a virtuális térben?
Ez reális, valós veszély. A már többször említett információtechnológiai függőség miatt egyes elemzők azt vizionálják, hogy egy ilyen komplex támadás, amely a kritikus információs infrastruktúrákat érné, következményeiben azt jelentené, hogy az adott ország 100-120 évvel korábbi fejlettségi szintre esne vissza; ráadásul hosszú időre. Ugyanakkor, mivel ezek a rendszerek az esetek túlnyomó többségében országhatárokon átnyúló kapcsolatban vannak egymással, egy adott országot ért támadás más országokra, sőt akár egész kontinensekre is komoly kihatással járna. Természetesen mind az EU, mind a NATO, illetve hazánk is idejében elkezdte a felkészülést e rendszerek védelmére. Különböző kormányzati és civil szervezetek, illetve e rendszerek üzemeltetői napi 24 órában végzik e védelmi tevékenységet, legyen szó akár katonai, akár polgári rendszerekről. A problémát kutatóként én abban látom, hogy sem az EU-ban, sem hazánkban nincs meg a szervezeti kerete a koordinált információs védelemnek. Egy komplex információs támadás esetén pedig a rövid reakcióidejű, szinkronizált és összehangolt védekezés elengedhetetlen. Ugyanakkor egy másik nagyon fontos kérdés, amelyet szintén érintettünk már, az információs technológia és az információs rendszerek biztonságos használatának az oktatása. Ebben, úgy gondolom, megfelelő lépések történtek mind civil területen, mind a katonai felsőoktatásban és továbbképzési rendszerben. Ez nemcsak graduális képzést jelenthet, hanem az olyan konferenciák, tudományos tanácskozások megszervezését és népszerűsítését is, mint a ZMNE és a Biztonságpolitikai Szakkollégium közös szervezésében megvalósuló kiberbiztonsági konferencia.”

Forrás:
Beszélgetés dr. Kovács László mérnök alezredessel, Tamás Tibor, Katonahírek, 2011. december 4.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

Gartner: a bankokból jöhet az európai IT-apokalipszis

„A pénzügyi szolgáltatók IT-portfolióján keresztül a technológiai iparnak is nehézségekkel kell szembenéznie az eurózóna pénzügyi válsága miatt – jósolják gazdasági elemzők. A Gartner szakértője szerint a bankok máris készülhetnek informatikai programjaik megfaragására.
…
Ha az euró összeroppanása bekövetkezne, a bankoknak muszáj az IT-kiadásaik egy részét a rendszer átstrukturálására fordítani, frissíteni a szoftvereket, és az adatokat átkonvertálni az új devizákra.

Így nem sok forrásuk maradna, mert – Redshaw szerint – a bankok az IT-büdzsé 80 százalékát az üzletmenet fenntartására fordítják, a maradék 20 százalékot az előírásoknak való megfelelésre és kockázatkezelésre.

Így nagyon kevés pénz maradna arra, hogy az euróról leválva, a szükséges változtatásokat elvégezzék. Ezért a bankok „kreatív leépítésre” kényszerülhetnek. Azaz az IT-rendszer felülvizsgálata után bizonyos szolgáltatásokat fel kell függeszteniük annak érdekében, hogy a felszabaduló pénzt az életbevágó feladatok ellátására fordíthassák.

„Az európai piac volatilitása azt jelenti, hogy a pénzügyi szolgáltatásoknak keményen felül kell vizsgálniuk az üzleti modelljeiket, hogy eldönthessék: ahogy eddig művelték az üzletet, az a vonal vajon fenntartható-e? A bankoknak felül kell vizsgálniuk az IT-portfoliójukat és infrastruktúrájukat, szolgáltatásaikat, s ami nem hoz létre értéket, azzal többet nem szabad foglalkozni” – mondta Redshaw.

A Gartner elemzője szerint a vásárlói elégedettség javítása érdekében bevezetett programokat alighanem meg kell vágni. Az euró bedőlésének egyik következménye az lehet, hogy az ügyfélcentrikus projektek finanszírozási forrásait el fogják rekeszteni. Ugyan a bankoknak továbbra is az ügyfelekre szabott szolgáltatások felé kell tartaniuk, de ezek késedelmet fognak szenvedni vélekedett Redshaw.

A bankok sokkal nagyobb valószínűséggel fektetnek pénzt szoftverekbe, hogy segítsenek nekik a hitelezési döntésekben, mint az ügyfélszolgálatot támogató rendszerekbe, amelyek az ügyfelek kényelmét szolgálnák.

A Gartner elemzője szerint a nagy felújítási projektek is megszenvedik a helyzetet. „A nagy korszerűsítési programokat, amelyek még a recesszió ellenére is folytatódtak, felül fogják vizsgálni, ha az összeomlás bekövetkezne. A bankok nem fognak tétovázni, ha törölni kell e programokat, hiszen sok százmillió eurós veszteségeket kell lenyelniük. Azt fogják ugyanis kérdezni: ez az a dolog, amit tényleg megengedhetünk magunknak?” – tekintett előre a bankárok kabátjába bújva Peter Redshaw.”

Forrás:
Gartner: a bankokból jöhet az európai IT-apokalipszis, Meixner Zoltán, Computerworld, 2011. november 28.

Vissza az oldal tetejére

A Microsoft megbarátkozott a nyílt forráskódú megoldásokkal

„Az amerikai konszern és a nyílt forráskódú közösség közötti kapcsolat a múltban finoman szólva sem volt felhőtlen. A Microsoft hosszú időn át egy zárt stratégiát alkalmazott azért, hogy megvédje a piaci pozícióit, azonban az elmúlt években változtatott az álláspontján.

A Microsoft jelenleg már közel sem számít a nyílt forráskódú szoftverek ellenségének, sőt, egyre több ilyen megoldással jelentkezik, mivel jó üzletet lát ebben a területben. Minderről Mark Gayler, a Microsoft nyílt szoftverekért felelős munkatársa nyilatkozott. „Az én csoportom foglalkozik a Microsoft platform nyitottságával. Mindez magába foglalja a PC-s szoftvereket, a Cloud- és az úgynevezett Open Data Tools megoldásokat. A fő feladatom azokkal a kormányokkal és a különböző hivatalokkal való kapcsolattartás, amelyek szeretnének nyílt kormányzati és Open Data projekteket megvalósítani.”

Mark Gayler „Biztos, hogy nagyon sok dolgot tanultunk ezen a területen és összességében az elmúlt években egy jóval nyitottabb vállalattá váltunk. Jobban meghallgatjuk az embereket és figyelünk arra, hogy mik az ügyfeleink és a partnereink kérései. Ők pedig egyértelműen egymással együttműködő és nyitott technológiákat akarnak alkalmazni. Amennyiben mi képesek vagyunk ezeket biztosítani számukra, akkor ez nekünk is egy jó üzletet jelent. A nyílt forráskódú kontra kereskedelmi szoftverek kérdés éveken át meghatározó volt. A mi álláspontunk annyiban változott meg, hogy fel kellett ismernünk: a világ vegyes technológiai környezetekből tevődik össze. A legtöbb ügyfél valamilyen szinten nyílt forráskódú megoldásokat használ, akár az infrastruktúráján belül, akár az alkalmazásaiban vagy az eszközeiben. Ezzel szemben mi büszkén állíthatjuk, hogy a szoftvereink ebben a vegyes világban is jól működnek.” – jelentette ki Mark Gayler…”

Forrás:
A Microsoft megbarátkozott a nyílt forráskódú megoldásokkal, Berta Sándor, SG.hu, 2011. november 30.

Vissza az oldal tetejére

Okostelefonra írják a világot

„Kik foglalkoznak ma Magyarországon mobilalkalmazások fejlesztésével? Mekkora piac ez, és milyen növekedési potenciál van benne? Nem tudjuk, és láthatóan azok sincsenek tisztában vele, akik közelről figyelik a robbanás előtt álló szektor történéseit. A napokban egy magyar fejlesztői versenyen néhány kérdésre meglepő tartalmú és pontosságú válaszokat kaptunk.

Telenor Mobil Weekend című múlt hétvégi seregszemle pénteki szakmai napjára – a szaksajtónak és a „pletykamarketingnek” köszönhetően – több mint 500-an jöttek el (többségében fiatal fejlesztők). Egy alapvetően magánkezdeményezésű és -szervezésű megmozdulás esetén (amelyhez menet közben csatlakozott a három nagy smartphone-platform, a Nokiával párban járó Microsoft, az iPhone OS és az Android is), ez megdöbbentően magas szám.

A hétvége résztvevői 36 előadást hallgathattak meg az iparág legjobbjaitól, illetve kockázati tőkebefektetőktől, a szerzői jog, a szoftvergyártás, az online marketing és a mobilszolgáltatások szakértőitől. Ezután következett a verseny, ahol 11 csapat vállalkozott rá, hogy a rendelkezésre álló szűk három nap alatt „lefejleszt” egy olyan alkalmazást, amely működik, tömeges érdeklődésre tarthat számot, és üzletileg is ígéretes.

Moldován Csaba, a szervezők egyike szerint részben azért vágtak bele, mert sem Magyarországon, sem a térségben nincs hasonló, a fejlesztőket a siker felé elindító kezdeményezés. Részben pedig azért, mert ők maguk sem tudták, hogy mire számíthatnak, kíváncsiak voltak, hogy milyen a felhozatal.

– Alapvetően játékokat vártunk – mondja a civilben médiaszakemberként dolgozó Moldován. Ehhez képest többségében „problémamegoldó” vagy szolgáltató alkalmazások érkeztek. (A versenynek volt egy előképe a Facebookon, ahová szintén ígéretes alkalmazáscsírákat lehetett feltölteni, és az oda befutott félszáz alkotás között sem akadt egyetlen játék sem.)

A mostani megméretésnek a pénzdíj mellett az adta a vonzerejét, hogy a szervezők profi mentorálást is ígértek: tevékeny segítséget abban, hogy a jó ötletből termék, a kidolgozó csapatból pedig cég lehessen. Ennek ismeretében végül 11 csapat (összesen 52 versenyző) állt rajthoz, hogy a saját ötletéből futtatható alkalmazást írjon. Egy-egy fejlesztőközösség jellemzően programozó, grafikus és marketinges (!) tagokból állt – utóbbira az a magyarázat, hogy a kiírók a leendő alkalmazás „terítésére” nézve is vártak elképzeléseket. Elvileg bármelyik mobilplatfromra lehetett programokat írni, a végül elkészült 11 alkalmazás közül 10 androidos, 7 windowsos telefonra, 8 pedig iPhone-ra való.

A jelentkezők között teljesen amatőrök és „profik” is voltak (utóbbi jelzőt például arra a honfitársunkra értjük, akinek az alkalmazása a top 10-be került az Apple AppStore-jában). A győztes végül a Csatt nevű alkalmazás lett, amely azt az ígéretet hordozza magában, hogy a „kéksárga” baleseti kárbejelentő lapok kitöltése az okostelefonokra költözhet, és a mobilokkal készített fényképekkel kiegészülve lényegesen egyszerűbbé, illetve utólag megkérdőjelezhetetlenebbé teheti a baleseti szituációk rögzítését – mégpedig nemcsak Magyarországon, hanem talán egész Európában.

A Csatt-tal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a demója Androidra és Windowsra is elkészült, sőt az iPhone-os verzió befejezéséhez is csak egy-két óra hiányzott. Az androidos fejlesztő, Sáfián Szabolcs (amúgy a Népszabadság informatikusa) szerint valamilyen fokú konkurenciája jelenleg csak a SAP vállalatirányítási rendszert használó, flottás cégeknél van (de ott sem váltja ki a hivatalos kárbejelentőt) – a telefonos változatot viszont bárki használhatja majd, akinek van okosmobilja. A programban néhány gombnyomással ki lehet tölteni a baleseti űrlapot, az adatok és a feltöltött fényképek ügyfélkapus rendszerű, biztonságos csatornán utaznak a központi adatbázisba. A félreértések és az utólagos manipuláció lehetősége leszűkül, ami a balesetek utáni kiélezett pillanatokban nagy könnyebbség lehet.

A versenyre fesztiválbarát-kereső, fotós lakberendező, közösségi szmogriadó rendszer és több más „hétköznapi” alkalmazás is készült…”

Forrás:
Okostelefonra írják a világot, Hargitai Miklós, Népszabadság, 2011. december 3.

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nemzeti mobilfizetési rendszert hoznának létre

„Egyetlen, állami cég kezébe adná a parkolási díjat, autópályadíjat és tömegközlekedési jegyeket értékesítő mobilfizetési rendszert Láng Zsolt, a Fidesz képviselője. A II. kerületi polgármester erről szóló törvényjavaslatát szerdán nyújtotta be a parlamentnek, a tárgyalása egyelőre még nem kezdődött meg.

Láng javaslata szerint a kormány jelölhetné ki azt a kizárólagos állami tulajdonú szervezetet, amely a „nemzeti mobil fizetési rendszert” üzemeltetné. A törvény értelmében pedig csak ez az állami cég lenne jogosult arra, hogy mobiltelefonon (vagy más, nem helyhez kötött rendszeren keresztül) értékesítsen vonat- vagy buszjegyet, beszedje a parkolási vagy autópálya-díjat, illetve minden más, állami vagy önkormányzati szervezet által nyújtott közszolgáltatás ellenértékét.

Az indoklás szerint a jelenlegi helyzetben fennáll „a széttagoltság, a szigetszerű fejlesztések veszélye”, illetve az egyes állami vagy önkormányzati szolgáltatók csak korlátozott tárgyalási potenciállal rendelkeznek a mobilfizetési rendszereket működtető cégekkel szemben. Az egységes, állami rendszer Láng szerint növelné a hatékonyságot, és felgyorsítaná a mobilfizetés bevezetését a személyszállítás területén.

A javaslat értelmében az autópálya- és útdíjakat, a parkolási díjakat és az egyéb szolgáltatások ellenértékét 2012. július 1-től kellene az egységes mobilfizetési rendszerben beszedni, míg a tömegközlekedési cégeknek 2013. január 1-től kellene csatlakozniuk. A „nemzeti mobil fizetési rendszer” bevételét egyrészt a szolgáltató cégektől kapott árrés, másrészt a felhasználók által fizetett „kényelmi díj” biztosítaná…”

Forrás:
Államosítaná a mobilparkolást a Fidesz, [origo], 2011. december 2.

Vissza az oldal tetejére

Jelentősen nőnek jövőre a mobilcégek adminisztrációs terhei

„A távközlési cégeknek 2012-ben ezerszer több munkájuk lesz az iparűzési adó bevallásával kapcsolatban, mint ma. Jövőre hatályba lép ugyanis az a szabályozás, aminek következtében lényegében minden önkormányzatnál keletkezik majd adófizetési kötelezettsége a vállalatoknak. A helyiadó-törvényben változik a telephely meghatározása, amely után adót kell fizetni. Telephely lesz így a mobilcégek esetében az előfizetők számlázási helye − praktikusan a magánszemélyek lakcíme és a céges partnerek székhelye.
Mivel az országban lényegében teljes a lefedettség, vagyis minden településen használhatóak a telefonok, nagy valószínűséggel minden településen vannak előfizetők is. Nagyjából háromezer település vet ki iparűzési adót, így a mobilcégeknek is ennyi bevallást kell majd készíteniük 2012-től.

A telephely-meghatározás kizárólag az előfizetőkre vonatkozik, vagyis a feltöltőkártyák értékesítéséből származó bevételek kezelése nem változik − az továbbra is a székhely bevétele, s a székhely szerinti önkormányzatot illeti az adóbevétel. Amellett hogy a társaságoknak így háromezer bevallást kell elkészíteniük, a milliós ügyfélkört is szortírozniuk kell a számlázási címeik szerint. Ez a vállalatoknak komoly adminisztrációs feladatot jelent, amelynek végrehajtásához jelentős fejlesztéseket kellett végrehajtaniuk − tudatta lapunkkal a Telenor. A fejlesztések java részével már végzett a társaság.

Visszatér a papírbevallás
Azon semmilyen fejlesztés nem segít, hogy a társaságok kénytelenek lesznek sok esetben papíron adóbevallást készíteni. Ez azért lehet különösen nehéz, mert e cégek szinte bizonyosan évek óta minden bevallást elektronikusan intéznek − ráadásul jövőre az adóhatóságnak küldendő egyéb adatszolgáltatásokat, nyilatkozatokat is papírmentesen tudhatják le. Ehhez képest az ipát csak kevés önkormányzat engedi elektronikusan benyújtani. Emiatt számos helyhatósággal kell majd levelezni, nyomtatványokat töltögetni − s mindezt meg is kell őrizniük.”

Forrás:
Horror vár a mobilcégekre Magyarországon, F. Szabó Emese, Napi Gazdaság, 2011. december 2.

Vissza az oldal tetejére

Irodalmunk digitalizálása – e-könyvkiadás és online szövegek

„Az átalakuló hagyomány
…
A hagyomány átalakulóban van. Amikor elektronikus könyvkiadásról, online olvasható szövegekről vagy tágabb nézőpontból szemlélve digitálisan rögzített szövegekről beszélünk, feltétlenül ki kell térnünk arra, hogy ezen jelenségek kontextusa még képlékeny. Csak az utóbbi évtizedben is jelentős változások zajlottak le. A kilencvenes évekhez képest ma már nem lemezbe zárt, hanem online, a világhálón létező és széles közönség által elérhető digitális tudás áll a felhasználók rendelkezésére és ezzel egy időben a vizsgálatok középpontjában is.

Tézisem, hogy a digitális írásbeliség szabályainak birtokában, megfelelő koncepcióval, illetve a kor jelenségeit figyelembe vevő médiaszabályozással a digitálisan rögzített tartalmak nem csupán a kultúránk megőrzését, hanem fejlődését is jelenti. Ezen a ponton egy pillanatra fel kell idéznünk a közönséges olvasó – mindennapi felhasználó lehetséges percepcióját, aki nem bizonyos, hogy tisztában van a kultúrtörténeti háttérrel. Az ilyen olvasó egyik lehetséges válasza a védekezés, elzárkózás és félelem az eddigi, számára már ismerős kánont felváltó új médiumtól. Az új jelenségek kapcsán azonban nem szabad megijednünk: a mozi megjelenésével a színház sem tűnt el, csupán szerepe változott meg. Az új médiumok tehát nem oltják ki a régiek szerepét, hanem egymással párhuzamos befogadói dimenziókban élnek tovább.
…
A digitalizálás kérdése
A már meglévő művek kategóriáját egyrészt a már létező, általában a nemzeti örökség (cultural heritage) szempontjából jelentős szövegek alkotják. Ebben az esetben fontos szerepet kap a koncepció (mit digitalizáljanak), valamint a finanszírozás kérdése. Másrészt idetartozik a profitorientált vállalkozások által történő digitalizálás és közzététel online vagy e-book formájában. Mindkét esetben megjelenik az olvasási szokások változásának kérdésköre is.
…
Képernyőről való olvasás
Amikor a számítógép kijelzője is helyet kapott a televíziókészülék mellett a házi oltáron, vita alakult ki a képernyőről való olvasásról. Valamennyien ismerjük az ezen vita korai szakaszában felsorakoztatott érveket: a képernyőről való olvasás sohasem lesz azonos a papírról való olvasással, a könyv teste pedig metaforikus jelentőséggel is bír; egy dologban azonban, azt hiszem, megegyezhetünk: a képernyőről való olvasás az eddigiektől eltérő stratégiát kíván, és egyben paradigmaváltó hatással bír.
…
A digitális objektumok súlytalansága
A világhálón napjainkban is megfigyelhető a kommunikációs tartalom viszonylagos alulszabályozottsága, ez az eddig legdemokratikusabb felület, mert könnyű és egyenrangú megnyilvánulási lehetőséget biztosít a felhasználóknak, megkerüli a hagyományos mechanizmusokat, a kapuőröket, a szerkesztőket, a kiadókat és államhatárokat. Világosan kirajzolódik, hogy természetéből fakadóan lehetőségeket és tévutakat is rejt ez a bárki által írható-olvasható felület.
…
A hitelesség és finanszírozás kérdése
A hagyományos kiadókat kizáró közösségi tartalom-létrehozás egyik legfontosabb problémája a hitelesség kérdése. A webkettes szolgáltatások a legnagyobb nyilvánosságot vonják be, ezért a hitelesség, a kompetencia megteremtése a participatív média és közösségi tartalom-létrehozás legnehezebb feladata. Nincs biztosíték, hogy amit olvasunk, annak van igazságtartalma is, és aki írja, az valójában az, akinek mondja magát…”

Forrás:
Irodalmunk digitalizálása – e-könyvkiadás és online szövegek, Szűts Zoltán, Kortárs Online, 2011. november

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

Közigazgatás-egyszerűsítési technikák az Európai Unióban

„A közigazgatás-egyszerűsítési politika az egyszerűsítési technikák alkalmazásával valósítható meg. Ezek az eszközök teszik lehetővé az azonos érték – a minőségi közigazgatás – alapján történő közigazgatás-fejlesztést. A közigazgatás- egyszerűsítési technikákat a vonatkozó szakirodalmak és a gyakorlati tapasztalatok alapján gyűjtöttem össze. Ennek megfelelően – csoportosítás szerint – elemeztem a közigazgatási rendszer átláthatóságát fokozó közigazgatási hatósági eljárási reformokat; az elektronikus, infokommunikációs technikák (IKT) alkalmazására épülő papírmunka csökkentést, egyablakos ügyintézést, az engedélyek csökkentését, az engedélyezési eljárás egyszerűsítését; a szabályozás-fejlesztési, a jogi rendszer/eljárás/szabályozások egyszerűsítését célzó technikákat a „jobb szabályozás”, az adminisztratív teher mérése, csökkentése, a szabályozási alternatívák alkalmazása keretében. Kitértem az egyszerűsítési politikák célkitűzésének megvalósításához hozzájáruló „részvételi” lehetőségek és az ombudsman szerepének bemutatására is. Az egyszerűsítési politika egyik fő irányultságára, a kis- és középvállalkozások (KKV) támogatásának, terheinek csökkentésére vonatkozó kezdeményezéseknek a vizsgálatára is hangsúlyt fektettem, mivel az adminisztratív terhek őket sújtják leginkább, és taglaltam az adóegyszerűsítési területet, mely terület az európai KKV-k versenyképességét befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabbnak tekinthető. A csoportosítással a technikák lényegi elemeinek megragadására törekedtem. A mesterséges elválasztásuk csupán a könnyebb megértésüket szolgálta. Összefüggésük és kapcsolódásuk, szerves egységet alkotásuk vitathatatlan. Látni kell ugyanis azt, hogy az átláthatósági elv, mint „jó közigazgatási” alapelv áthatja az egész egyszerűsítési politikát, az egyszerűsítési technikák szoros összefüggést alkotnak az IKT eszközök alkalmazásával és felhasználásával, a szabályozás-fejlesztésre pedig az egyszerűsítési folyamat motorjaként tekinthetünk. Az Európai Unió intézményei és a tagállamok által alkalmazott egyszerűsítési technikák felsorolása azonban nem kimerítő, újabb és újabb technikák megjelenése és elterjedése várható. A közigazgatás-egyszerűsítési technikák sem statikus elemek, ezáltal a kutatás nehézsége tovább fokozódik.

Szakmai közigazgatási tapasztalataim miatt, a kutatás széleskörű vizsgálatát – ahol lehetséges és értelmezhető – a közigazgatás speciális, általánosságban kevésbé ismert ágára, a katasztrófavédelmi igazgatás súlyos ipari baleset-megelőzési területére szűkítem, mely nem függetleníthető egyes környezetvédelmi kérdésektől. Nem a súlyos ipari baleset-megelőzés uniós és tagállami gyakorlatának részletes bemutatására törekedtem, hanem arra, hogy a közigazgatás eme szűk, de védelmi, biztonsági, környezeti szempontból rendkívül fontos szeletének az egyszerűsítés általi érintettségéről képet nyújtsak. ”

Forrás:
Közigazgatás-egyszerűsítési technikák az Európai Unióban, Görög Katalin, Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Doktori Iskola, PhD-értekezés, 2011. október 26 (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Postapiaci stratégiát javasol az ÁSZ

„A Magyar Posta késésben van a 2013. január elsejei piacnyitásra történő felkészülésében, alapvetően az állami vagyongazdálkodási és postapiaci koncepciók hiánya miatt, ezért postapiaci stratégia elkészítését javasolta egyebek mellett az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Posta Zrt. gazdálkodásának ellenőrzéséről szóló jelentésében, amelyet pénteken ismertettek sajtótájékoztatón Budapesten.

Balkay Attila számvevő tanácsos elmondta: az ÁSZ azt javasolta a nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy mielőbb készüljön postapiaci stratégia, azt hangolják össze a vagyonhasznosítási stratégiával, határozzák meg a Posta stratégiai jövőképét. Javasolták, hogy kövessék nyomon a Magyar Posta Zrt. liberalizációs felkészülését. Ezek alapján javasolták azt is, hogy vizsgálják felül a Posta középtávú üzleti terveit, eredményeit és beruházásait.

Arra a kérdésre, hogy a maradék egy év elég-e a piacliberalizációs felkészülésére Makkai Mária felügyeleti vezető azt mondta: szabályozás oldaláról elég az idő, a postának lehetnek nehézségei”

Forrás:
Postapiaci stratégiát javasol az ÁSZ, HVG.hu/MTI, 2011. december 2.
Hogyan gazdálkodott a Posta?, sajtóanyag, Állami Számvevőszék, 2011. december 2.
Jelentés a Magyar Posta Zrt. gazdálkodásának ellenőrzéséről, Állami Számvevőszék, 2011. november (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

BM utasítás a Polgári Veszélyhelyzeti Információs Rendszer és a Marathon Terra rendszerről

Forrás:
A belügyminiszter 32/2011. (XII. 2.) BM utasítása a Polgári Veszélyhelyzeti Információs Rendszer és a Marathon Terra védelmi igazgatási célú infokommunikációs alkalmazás létrehozásáról és üzemeltetéséről, Hivatalos Értesítő, 2011.évi 58. szám, 2011. december 2., 10899-10902. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

Forrás:
2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 143. szám, 2011. december 2., 34046-34087. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Törvény az ügyészségről

Forrás:
2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről, Magyar Közlöny, 2011. évi 143. szám, 2011. december 2., 34140-34155. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére