Tartalomjegyzék

„…Az elmúlt hetek mellbevágó híre volt a szolidaritási adó összege, amely Tapolca önkormányzatának költségvetését kifejezetten negatívan érinti. Tudom, hogy most éppen erről egyeztet települési önkormányzatok szövetségével, de egyéb szövetségekkel is. Mit várhatunk?

Ebben a témában sajátos helyzetben vagyok, hiszen én vagyok az önkormányzatokért felelős miniszter, ugyanakkor az önkormányzati rendszer finanszírozása nem hozzám tartozik, én is csak lobbizni tudok. A megyei jogú városok részéről már korábban felvetődött, hogy módosítsunk a szolidaritási hozzájárulást, határozzunk meg egy 15 százalékos plafont, hogy az az iparűzési adóbevétel 15 százaléknál magasabb ne lehessen. Ez ügyben még azt nem tudom mondani, hogy ez többségi álláspont lenne a kormányban. Én a magam részéről azzal próbálok hozzájárulni a fájdalmak enyhítéséhez, hogy legalább a pénz egy részét visszahozom a versenyképes járások program keretében. Ezért tudjuk megoldani a Bárdos iskola kazáncseréjét is. A másik része, amit részben a versenyképes járások programmal összhangban próbálok elintézni, hogy az érintett polgármester nyomon tudja követni a város által befizetett szolidaritási hozzájárulás hasznosulását. Tehát tudja azt mondani Tapolca polgármestere, hogy a helyi polgárok, a tapolcai cégek általa befizetett iparűzési adója például Nyékládházán az orvosi rendelő felújításában jelenik meg. A polgármesterek számára persze fájdalmas, hogy ennyi összeget be kell fizetni, de az igazán fájdalmas az, hogy nem tudja a választópolgárainak megmondani, hogy hova megy ez a pénz. Személy szerint biztos vagyok benne, hogy a tapolcai polgárok egyébként hozzájárulnának ahhoz, hogy megsegítsék a kevésbé szerencsés városok polgárait.

A versenyképes járások program viszont önhöz tartozik.

A tapolcai cégekben dolgozó emberek között ott vannak a hegymagasiak, az ábrahámhegyiek és ezen alapul tulajdonképpen a versenyképes járások programnak a filozófiája: ha a gazdasági folyamatok térségiek, akkor legyenek a fejlesztések is térségiek. Nekem óriási megnyugvás volt, hogy a kezdeti szkeptikus hozzáállás mára megváltozott, és ma már azt mondhatom, hogy elfogadottá vált a versenyképes járások program a legtöbb polgármester számára is. A tapolcai járás egyébként nagyon jó példát mutat abban, hogy miként lehet együttműködni, úgy megosztani a fejlesztéseket, hogy mindenki elégedett legyen végül.
…
Tapolca önkormányzata eddig a pénzügyi tartalékait arra használta fel, hogy értékteremtő beruházásokhoz önrészként pályázati forrást tudjon előteremteni. Most viszont a 2026-os költségvetés tervezésekor bizony felmerült, hogy már működésre is kell a tartalékból felhasználni. Tehát nem olyan jók a kilátások ebből a szempontból.

Igen, sorra kapjuk az önkormányzatoktól a megkeresést, valóban ez a helyzet. Tudatában vagyok annak, hogy a 26-os évben valamit kell tennünk az önkormányzatokkal. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak van egy körülbelül ötmilliárdos kerete az önkormányzatokra, de ez a rendkívüli kiadásokat, kötelező feladat ellátását finanszírozza, gyakorlatilag egy átmeneti segítség lehet csak. Mi azt szeretnénk, hogy az önkormányzatok finanszírozási rendszere olyan alapokra kerüljön, és olyan stabil legyen, hogy ne eseti megoldásokkal tudjuk a működésbiztonságát garantálni, hanem visszaáll az a viszonylag többé-kevésbé biztos rendszer, amely a feladat ellátását lehetővé teszi. Én a mostani, az önkormányzatok reformjának előkészítő konzultációk sorozatában minden önkormányzati szövetségnek azt mondom, hogy én most figyelő üzemmódban vagyok. Ők mondják el, hogy ők mit éreznek problémaként az önkormányzati rendszer működésében. Ez alapján egy jelentést akarok letenni a kormány asztalára valamikor tavasszal. Ha a választópolgárok úgy döntenek, hogy mi folytathatjuk tovább, akkor ez alapján indulnánk el aztán a rendszer átalakításával. Az én célom az, hogy találjunk olyan megoldást, amelyik jó az önkormányzatoknak, és jó a kormánynak is. Én hiszek abban, hogy tudunk ilyen megoldást találni. A versenyképes járások program tipikusan ilyen volt, ugyanilyen módszerrel készült. Elindultunk, konzultáltunk, alakítottuk az egész koncepciót. Szerintem jó úton vagyunk afelé, hogy mindenki támogassa…”

Forrás:
„Ha a gazdasági folyamatok térségiek, akkor legyenek a fejlesztések is térségiek” – Interjú Navracsics Tibor miniszterre; Töreky László; Tapolcai Média; 2026. január 12.

Magyar Informatika Napja 2026 – 2026. január 21. – Dömölki Bálint nyomában

„Helyszín: Magyar Tudományos Akadémia (Budapest, Széchenyi István tér 9.), Nagyterem

Időpont: 2026. január 21., 14 órától

Dr. Dömölki Bálintra, a magyar informatika egyik legnagyobb hatású alakjára, a Neumann Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) és a Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület (GDKE) nagy egyéniségére emlékezünk a Magyar Tudományos Akadémián.

67 éve, 1959. január 21-én, az MTA Kibernetikai Kutatócsoportnak köszönhetően kezdett el működni az első magyar elektronikus számítógép, az M-3. Dr. Dömölki Bálint volt a matematikus, aki pontosan megértette a Neumann-elvű számítógép működését – és az MTA kutatócsoportjának tagjaként a magyar informatika „magjának” egyik elültetője volt, majd ő volt az a gondos „gazda”, aki végigkövette és segítette a gyümölcsöző magyar informatika fejlődését és értékeinek megóvását, átörökítését.

A Neumann Társaság és a Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület egy konferenciát szentel a 2025-ben elhunyt Dr. Dömölki Bálint tiszteletére – a szakmai előadásokban az informatikai tudások mai és jövőbeli új útjaira is rátekintést adva. A konferencia egyben az 1968-ban, Dr. Dömölki Bálint és kortársai által alapított Neumann Társaság közgyűlése is az NJSZT leendő elnökségi struktúrájáról és jövőképéről.

A konferenciánk része a Neumann Társaság hagyományteremtő kezdeményezésének: Január 21-ét ünnepeljük a Magyar Informatika Napjaként!

PROGRAM:

14:00 – 14:20

PROF. DR. KROÓ NORBERT házigazdai köszöntője a Magyar Tudományos Akadémia részéről

PROF. DR. KOVÁCS LEVENTE, az NJSZT elnöke köszöntője a Neumann Társaság részéről

ILINYI JÁNOS, a GDKE alelnöke köszöntője a Gábor Dénes-díjasok Klubja Egyesület részéről

14:20

TALYIGÁS JUDIT (Neumann-díjas) bemutatja a Dömölki Bálintról, családtagjaival készült videófilmet

14:35

PROF. DR. SZELEZSÁN JÁNOS (Gábor Dénes-díjas, Neumann-díjas, NJSZT Életműdíjas, az NJSZT Informatikatörténeti Fórum tb. elnöke): A kortárs emlékezik Dömölki Bálintra

14:50

Egy kapcsolat Dömölki szellemében: informatika és művészet találkozása. SPITZER FRUZSINA és RUZSA DÉNES bemutatja a Pixel-fény Architektúrák könyvet

15:00

NJSZT közgyűlés – levezető elnök: PROF. DR. KOVÁCS LEVENTE, az NJSZT elnöke

15:40

kávészünet

16:00

Informatika és űrkutatás – CSERÉNYI GYULA és KAPU TIBOR magyar űrhajósok

16:30

PROF. DR. GALAMBOS PÉTER: Rossum álma újraéled – eljön-e a humanoid robotok kora?

A programváltoztatás jogát fenntartjuk!”

Forrás:
Magyar Informatika Napja 2026; Neumann János Számítógéptudományi Társaság; 2026. január 9.

Közigazgatás, politika, jog

A jövőben transzparenssé, átláthatóvá kell tenni a szolidaritási hozzájárulás mozgását

„A szolidaritási hozzájárulás átláthatóbbá tételére azért van szükség, hogy az érintett önkormányzatok nyomon követhessék befizetéseik hasznosulását – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az önkormányzati törvény tervezett módosítása kapcsán, Szombathelyen.

Az önkormányzati rendszer módosításáról kezdett konzultációt a kormány. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter ismertette, hogy az önkormányzati szövetségek kérései és javaslatai alapján kezd tárgyalásokat a rendszert érintő finomításról, köztük a szolidaritási hozzájárulás és az önazonosság-védelmi törvény koncepciójáról is.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége például 8 pontos javaslattal fordult a miniszterhez. A legfontosabb feladatok között az önkormányzatiság alkotmányos megerősítését kérték, és azt, hogy a területfejlesztést szabadítsák ki a pártpolitikai befolyás alól.

Navracsics Tibor Szombathelyen beszélt arról, hogy az önkormányzatokról szóló törvény mely részeit kell feltétlenül módosítani. Megfogalmazása szerint a jövőben transzparenssé, átláthatóvá kell tenniük a szolidaritási hozzájárulás mozgását.

„A Versenyképes járások program egy kísérlet arra, hogy a városok által befizetett szolidaritási hozzájárulás mindenki által támogatott projektekben hasznosuljon, miközben nyomon lehessen követni például a szombathelyiek által befizetett pénz hasznosulását ” – részletezte a miniszter. A tárca célja, hogy a források a felzárkóztatandó területeken hasznosuljanak, egy másik része pedig visszakerüljön a befizető önkormányzatokhoz.

Navracsics Tibor a Versenyképes járások program kapcsán Szombathelyen megerősítette: „Ha egy város többet fizet be, mint amennyit eredetileg kellett volna, akkor a kormány egy meghatározott százalékát a végső elszámolásnál visszatéríti. Egyedi tárgyalásokkal megállapodunk a városokkal, hogy milyen fejlesztések valósuljanak meg a pénzből. Szombathely 700 millió forint visszatérítésre jogosult.”

Az önkormányzati törvény módosítása ebben a parlamenti ciklusban már aligha kerül az Országgyűlés elé.”

Forrás:
Navracsics Tibor: átláthatóbbá kell tenni a szolidaritási hozzájárulást; Várkonyi Gyula; Infostart / InfoRádió; 2026. január 13.

Európai Unió

A következő hétéves uniós költségvetés problémái, a ciprusi soros elnökség kihívásai

„Az Európai Unió következő, 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretének (MFF) előkészítése már most élesebb politikai vitákat vált ki, mint a korábbi költségvetési ciklusok. A dán soros elnökség költségvetési munkája feszültségekkel és nyitott konfliktusokkal zárult, a tárgyalások pedig most egy még nehezebb szakaszba lépnek, ahogy Ciprus átveszi az EU Tanácsának vezetését.

A háttérben egy olyan valóság áll, amely alapjaiban formálja át az uniós gondolkodást: az orosz–ukrán háború. Ez már nem egy „külső válság”, hanem az EU egész költségvetési logikáját átalakító tényező. A következő MFF ezért sokak szemében nem más, mint naz Európai Unió első valódi háborús költségvetése. A többéves pénzügyi keret mindig kompromisszumok eredménye volt, de korábban ezek a kompromisszumok elsősorban gazdasági és fejlesztéspolitikai kérdések körül forogtak. Most viszont biztonságpolitikai és geopolitikai döntésekről van szó, hiszen az Európai Unió tartósan finanszírozni kívánja Ukrajna fegyverkezését, az ország működését és stabilitását, a katonai és védelmi kapacitások bővítését és az európai hadiipar felfuttatását. Ez a helyzet azt eredményezi, hogy a költségvetési vita már elsősorban nem arról szól, hogy ki mennyit kap, hanem arról, hogy ki mennyit fizet a háború költségeiből, és mely hagyományos uniós politikák szorulnak emiatt háttérbe.

Töréspontok a költségvetésről szóló tárgyalások során

A dán soros elnökség idején az uniós költségvetési tárgyalások látszólag rendezett módon indultak, valójában azonban már a kezdetektől strukturális feszültségek határozták meg a folyamatot. A tárgyalássorozat eleinte technikai jellegű egyeztetésekkel indult: a Bizottság bemutatta a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret alaplogikáját, az elnökség pedig igyekezett ezt „semleges” vitaként keretezni. Ez a semlegesség azonban gyorsan illúziónak bizonyult.

Az első töréspont a költségvetés méretével és filozófiájával kapcsolatban alakult ki. Több nettó befizető tagállam egyértelművé tette, hogy nem hajlandó automatikusan elfogadni a Bizottság által javasolt, érezhetően bővülő keretet, különösen egy olyan időszakban, amikor a nemzeti költségvetések is háborús és gazdasági nyomás alatt állnak. A kohézióra és agrártámogatásokra támaszkodó országok ennek megfelelően joggal tartanak attól, hogy az új prioritások – Ukrajna, védelem, geopolitikai eszközök – elszívják a pénzt a hagyományos uniós politikáktól.

A második komoly töréspont a költségvetés szerkezete körül bontakozott ki. A Bizottság – dán hallgatólagos támogatással – egyre nyíltabban beszélt az egyszerűsítésről, nagyobb, rugalmasabb „csomagokról”, amelyek felett erősebb központi kontroll érvényesülne. Nem maradt kétség: Brüsszel nemcsak pénzt, hanem politikai mozgásteret is el akar vonni, különösen a nemzeti fejlesztések tervezése, végrehajtása és a kohéziós politika területén.

A harmadik, talán legmélyebb konfliktus a háború szerepéről szólt. A dán elnökség alatt vált világossá, hogy az orosz–ukrán háború nem átmeneti tételként jelenik meg a költségvetési gondolkodásban, hanem hosszú távú strukturális kiadásként. Ez a felismerés nemcsak Magyarország, hanem több delegáció számára politikailag nehezen vállalható következményekkel járt, és a tárgyalások tempóját is visszavetette.

A dán félév végére így nem kompromisszum, hanem egyre egyértelműbb törésvonalak maradtak, a bizonytalan helyzetet pedig a ciprusi elnökség örökölte meg.

Mit várhatunk a ciprusi soros elnökség félévétől?

A ciprusi soros elnökség tehát meglehetősen kényelmetlen időszakban veszi át az uniós költségvetési tárgyalásokat. A dán félév végére kiderült, hogy a tagállamok között nincs valódi egyetértés, csak elodázott konfliktusok. Ciprus feladata ezért nem az, hogy „nagy víziót” alkosson, hanem hogy ne engedje szétesni a folyamatot, miközben Brüsszel már a háborús és geopolitikai logika mentén szeretné újra szabni az uniós költségvetést.

Az első két hónapban – januárban és februárban – a ciprusi elnökségnek elsősorban a status quo felmérésével kellene foglalkoznia. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pontos képet kell alkotni arról, hol vannak a tagállami „vörös vonalak”, mely országok nem hajlandók többet befizetni, kik nem engedik el a kohéziós és agrárpénzeket és hol húzódnak az Európai Parlament legkeményebb politikai feltételei. Mindezt úgy, hogy közben a leginkább konfliktusos ügyeket – Ukrajna finanszírozása, védelem, saját források – külön munkacsoportokba kell terelni, mert ezek együtt kezelve kezelhetetlenek.

Márciusban az elnökségnek el kellene jutnia odáig, hogy az asztalra kerüljön egy első, valódi tárgyalási vázlat, az úgynevezett „negotiating box”. Ez még nem számokról szólna, hanem választási lehetőségekről: milyen szerkezetben gondolkodik az EU, mennyire akarja központosítani a pénzeket, milyen feltételekhez kötné a kifizetéseket és mennyire erőltetné rá a tagállamokra a politikai lojalitást.

Áprilisban és májusban a ciprusi elnökségnek várhatóan a konfliktuskerülés lesz a fő módszere. Ekkor kerülnek előtérbe az úgynevezett részmegállapodások: olyan szektorális dossziék, ahol viszonylag könnyebb haladást felmutatni anélkül, hogy a legérzékenyebb pénzügyi kérdéseket meg kellene nyitni. Ez egyben időnyerés is. Ezzel párhuzamosan az elnökségnek szűkítenie kellene az „új saját forrásokról” szóló vitát is: kevesebb, politikailag még átvihető bevételi ötletre, mert a jelenlegi csomag a tagállamok többsége számára egyszerűen elfogadhatatlan.

A júniusi Európai Tanács lesz az első valódi próbatétel. Ekkorra Ciprusnak egy érett tárgyalási keretet kellene letennie az asztalra, már indikatív számokkal. Nem végleges döntésekkel, hanem arányokkal: mennyi menne védelemre és Ukrajnára, mennyi maradna kohézióra és agrárpolitikára, és milyen politikai engedmények árán. Ez a pillanat lesz az, amikor a tagállamoknak először kell majd nyíltan szembenézniük azzal, hogy a „háborús költségvetés” a legtöbb tagállam számára nem jelent nyereséget és a rosszul értelmezett geopolitikai ambíciókért komoly árat kell fizetni.

Sürget az idő: szokatlanul feszített a tagállamok választási menetrendje

Az Európai Unió intézményei – különösen a Bizottság – szokatlanul gyors ütemben szeretnék lefolytatni a 2028–2034-es MFF tárgyalásait. Ennek oka nem technikai, hanem politikai: az uniós döntéshozók pontosan látják, hogy a következő évek választási menetrendje beszűkíti a kompromisszumkészséget, legalábbis ami a brüsszeli érdekeket illeti.

A legfontosabb határidőt a francia választások jelentik. A 2027-es francia elnökválasztás közeledtével Párizs mozgástere radikálisan csökkenni fog. Egy nagyméretű, háborús hangsúlyú uniós költségvetés támogatása esélytelen egy olyan politikai környezetben, ahol a szuverenista hangok erősödnek, a Rassemblement National párt programjában egyértelmű célként szerepel az Ukrajna javára szánt források csökkentése. Brüsszel tehát abban érdekelt, hogy a fő politikai megállapodás még a francia választások, sőt ideális esetben a kampányidőszak előtt megszülessen.

De Franciaország nem az egyetlen tényező. 2027-ben választások várhatók több más kulcsállamban is, köztük Lengyelországban és Spanyolországban is. Egyfelől ezekben az országokban a kohéziós és agrárpénzek kérdése közvetlen belpolitikai súllyal bír, így a kampányidőszak közeledtével egyre nehezebb lesz kompromisszumot kötni olyan költségvetésről, amely ezeknek a forrásoknak az átalakításával jár. A politikai okok pedig még ennél is fontosabbak, hiszen mind a néppárti lengyel Tusk-kormány, mind pedig a szociáldemokrata Sanchez-féle koalíció Brüsszel szövetségese, a szuverenitáspárti kihívó mindkét országban jó esélyekkel indul a következő választáson, kormányváltás esetén pedig ezek az országok például Magyarországgal együtt akár a minősített többséghez kötött szektoriális rendeleteket is blokkolni lennének képesek.

További közvetett tényező az is, hogy bár az európai parlamenti választások csak 2029-ben esedékesek, a jelenlegi Parlament már most igyekszik előre bebetonozni saját politikai feltételeit, hogy a következő ciklusra ne maradjon túl nagy mozgástér a Tanács kezében. Ez tovább gyorsítja a tárgyalásokat, de egyben növeli a konfliktusok esélyét is.

Összességében tehát az EU nem azért siet, mert minden kérdés tisztázott, hanem éppen ellenkezőleg: attól tart, hogy ha elhúzódnak a tárgyalások, a választási logika teljesen megbénítja a döntéshozatalt. Ez a sietség azonban az integráció szempontjából is komoly kockázatot hordoz. Egy ilyen volumenű, háborús hangsúlyú költségvetést gyors politikai kompromisszumokkal lezárni nemcsak szakmailag problematikus, hanem szembemegy az európai integráció alapelveivel is, amelyek a fokozatosságra, a konszenzusra és a tagállami végrehajthatóságra épülnek. Egy erőltetett megállapodást a tagállamok egy része nem fog sajátjaként elfogadni és nem is tekinti majd magára nézve kötelezőnek. Ráadásul az érintett országokban bekövetkező politikai változások – kormányváltások, parlamenti erőviszony-eltolódások – könnyen a későbbi végrehajtás nyílt vagy burkolt blokkolásához vezethetnek. Ez nem csupán a költségvetés működését veszélyezteti, hanem az egész uniós döntéshozatali rendszert is szétfeszítheti, végső soron egy olyan helyzetet teremthet, amelyben az Európai Unió végrehajtható költségvetés híján működésképtelenné válik – éppen akkor, amikor az orosz–ukrán háború gazdasági, társadalmi és biztonsági következményei miatt a tagállamoknak és az európai polgároknak a legnagyobb szükségük lenne az uniós forrásokra és a valódi, józan közös fellépésre.”

Forrás:
A ciprusi soros elnökség kihívásai a következő hétéves uniós költségvetés kapcsán; Petri Bernadett; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. január 13.

Az Európai Unió autonómiája – a ciprusi uniós elnökség prioritásai

„A ciprusi elnökség prioritásai az autonómia köré szerveződnek

Az Európai Unió elnökségét januárban átvevő Ciprus autonóm, a világra nyitott Európát vízionál; programját ennek megfelelően kívánja alakítani. Elsődleges célkitűzésük az EU autonómiájának, biztonságának, versenyképességének és globális szerepének erősítése a geopolitikai zűrzavar és kiszámíthatatlanság idején. A ciprusi elnökség az EU autonómiáját nem definiálja, ugyanakkor számos területen szeretné elérni, így a biztonság és védelem, az energia és kereskedelem, a versenyképesség, a zöld átmenet, a digitális innováció, de még a társadalmi kohézió terén is.

A szigetország prioritásait öt nagy téma köré szervezte. Elsőként a Biztonság, védelmi készültség és készenlét területét emelik ki. Ennek megfelelően a kulcsfontosságú védelmi kezdeményezéseket és a közös érdekű kiemelt projekteket prioritásként kezelik, mint például a Fehér könyv az európai védelemről – Készenlét 2030 és az azt kísérő, Védelmi készültségi ütemterv 2030. Ciprus az EU tengeri védelmi stratégiájának végrehajtását is napirendre tűzte, elsősorban saját nemzeti érdekeit képviselve. Ehhez kapcsolódóan az EU vízügyi rezilienciájára vonatkozó stratégia is prioritásként szerepel majd. Ugyancsak e fejezet alatt tervezik a migrációs és menekültügyi paktum teljes körű végrehajtását szorgalmazni.

A ciprusi elnökség által kitűzött prioritások második pillére a magyar elnökség által is felkarolt versenyképesség köré szerveződik. A friss elnökség az egységes piac megerősítésével és kiterjesztésével kívánja erősíteni a versenyképességet. Ezt a tőkepiacok elmélyítésével, valamint a megtakarítási és beruházási unió kialakításának felgyorsításával tervezik elérni. Ugyanakkor kiemelik az energiabiztonság megerősítésének, a beszállítói hálózatok és útvonalak diverzifikálásának, valamint a megfizethető és kiszámítható árak biztosításának fontosságát is. Ezen kívül a friss elnökség a kulcsfontosságú technológiákra is összpontosítani fog, beleértve a mesterséges intelligenciát (MI), a felhőalapú infrastruktúrát és a kiberbiztonságot.

A prioritások harmadik eleme a „nyitott Európa”, amely alatt elsősorban a bővítésre való nyitottságot értik, ezek közül is kiemelik Ukrajnát – természetesen minden további segítséget és támogatást meg kívánnak adni. Színes elem, hogy a program kiemeli: „A bővítés az EU egyik legátalakítóbb eszközének bizonyult, többek között a tagjelölt országokon belül is, tükrözve azon hajlandóságukat, hogy az európai jog, értékek és elvek alapján reformokat hajtsanak végre és megoldják a szomszédjaikkal régóta fennálló problémákat.” Ugyancsak a nyitottság jegyében tűzik napirendre az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosó kérdését is, amely elsősorban Görögország, Olaszország és Franciaország számára hozhat óriási nyereséget.

A prioritások negyedik eleme az „értékek autonóm uniója”, ami olyan témákat ötvöz, mint a jogállamiság és demokrácia, társadalmi kohézió és a megfizethető lakhatás, a gyerekjólét, a nemek közti egyenlőség és mentális egészség – vagyis számos olyan terület, amelyben az EU nem illetékes.

Végezetül az autonóm hosszú távú költségvetés kidolgozásán fognak dolgozni. Az elnökség célja, hogy egy jól kidolgozott, kiforrott tárgyalási keretdokumentumot alkosson, amely előkészítheti a tárgyalások időben történő lezárását.

A Ciprus által januárban átvett Európai Unió elnökség célja igazodik a stratégiai autonómia koncepciójához, egy olyan unióéhoz, amely a geopolitikai zűrzavar közepette erősítené az EU globális szerepét. A biztonság, a védelem, az energiabiztonság és a versenyképesség kiemelése pozitív eredményekhez vezethet, de hangsúlyozni kell, hogy a program számos területen, például a társadalmi kohézió és a jogállamiság terén is ambiciózus, ugyanakkor az EU hatáskörén túlmutat. A nyitott Európa koncepciója, különösen Ukrajna támogatása nem meglepő. A többéves költségvetés tárgyalásainak lebonyolítása kulcsfontosságú lehet az EU számára. Az elnökség programja átfogó prioritások köré szerveződik, de az autonómia fogalmát Ciprus sem definiálja, ami, hála a koncepció rugalmasságának, a legkülönbözőbb érdekeltségű csoportok számára is elfogadhatóvá teszi. Mindezt még rugalmasabbá teszi az átfogó stratégia, amely szerint „Az autonómia erőt ad, és ebből az erőből még több autonómia fog származni”. Reméljük, hogy a körkörös érvelés csak a szövegírásban jelentkezett és valahol van egy terv arról, hogy hol is kezdjük el megteremteni az autonómiát – bármit is jelentsen az.”

Forrás:
Európai Autonómia: esélyek és kihívások az EU jövőjében; Máthé Réka Zsuzsánna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2026. január 14.

Az Európai Unió többéves pénzügyi kerete és a közvetlen EU-források (2021–2027)

„Az Európai Unió 2021–2027 közötti költségvetési időszaka számos újdonságot hozott az előző ciklusokhoz képest. A globális környezet különböző területeken számos váratlan kihívást hordoz az Európai Unió és hazánk számára is, amelyekre a többéves pénzügyi keretben különböző megoldások, intézkedések jelentek meg. A közvetett és közvetlen EU-források hatékony felhasználásával megvalósított és megvalósítás vagy előkészítés alatt lévő projektek a mindennapjaink részévé váltak.
Az európai uniós költségvetés több évtizedes fejlődési folyamata, az Európai Unió költségvetési és pénzügyi rendszere, a 2021–2027 közötti programozási időszak többéves pénzügyi kerete, az újonnan bevezetett eszközök és a közvetlen EU-forrásból megvalósított programok napjainkban alapvető fontosságúak a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlesztések és trendek iránt érdeklődők számára. A könyv célja, hogy az olvasónak egységes, közérthető, a gyakorlatban is jól hasznosítható keretbe foglalja mindezen fontos ismereteket.”

Forrás:
Az Európai Unió többéves pénzügyi kerete és a közvetlen EU-források (2021–2027); Nyikos Györgyi (szerk.); Ludovika Egyetemi Kiadó; ISBN: 978-963-531-729-5; 2025
(A kötet szabadon letölthető.)

Az Európai Unió kohéziós politikája : Esettanulmányok

„Az elmúlt években jelentősen megnövekedett az érdeklődés a kohéziós politikai ismeretek iránt. Alap- és mesterképzés, felsőfokú szakirányú továbbképzés, valamint doktori tanulmányok keretében évente hallgatók százai mélyülnek el a szakpolitika nyújtotta finanszírozási lehetőségek részleteiben. Örömteli fejlemény a tananyagkínálat szélesedése is. A megfelelő felkészültség egyszerre igényli az elméleti ismeretek, így a koncepcionális keretek, jogszabályi előírások elsajátítását és ezek konkrét helyzetekben való értelmezésének képességét. Ez utóbbit hivatott szolgálni ez a valós eseteket felsorakoztató gyűjtemény.
Az egyes esettanulmányok valamely, a kohéziós politika megvalósításával kapcsolatos fontos (szakpolitikai, szabályozási) koncepcionális elem, illetve tudományos elmélet alkalmazásával foglalkoznak, és a lehetséges továbblépés irányait illetően dilemmákat fogalmaznak meg. A szerzők a nyitott kérdésfelvetésre törekedtek, azaz az esettanulmányok feldolgozása többféle megoldási javaslat körvonalazását is eredményezheti.
A könyv hat közbeszerzési problémákkal kapcsolatos esettanulmányt tartalmaz. E kiemelt figyelem oka abban rejlik, hogy a közbeszerzési előírásoknak való megfelelés jelenti az egyik legnagyobb nehézséget a kedvezményezettek és a végrehajtási intézményrendszer számára. A kötet szerzői sok sikert kívánnak a kritikai elemzésekhez.”

Forrás:
Az Európai Unió kohéziós politikája : Esettanulmányok; Kondor Zsuzsanna, Laposa Tamás (szerkesztők); DOI : 10.36250/00985_00; Ludovika Egyetemi Kiadó; 2025. december 19.
(A kötet szabadon hozzáférhető.)

Digitális közigazgatás, digitális politika

ANYACSKA: új online NAV-nyomtatvány segíti az édesanyákat a kedvezmények érvényesítésében

„Januártól nem fizetnek személyi jövedelemadót a kétgyermekes, negyven év alatti anyák, kibővül a harminc év alatti édesanyák kedvezménye, és emelkedik a családi adókedvezmény összege is. A 2026-os adóelőleg-nyilatkozatok január 1-jétől elérhetők a NAV honlapján. További könnyítés egyrészt az úgynevezett összevont nyilatkozat, amiben az „anyakedvezményeket”, valamint a családi adó- és járulékkedvezményt egyszerre lehet érvényesíteni, másrészt az, hogy az anyakedvezményeket a munkáltató, kifizető folytatólagosan figyelembe veszi, tehát innentől nem kell azt évente kérni.

Az újonnan életbe lépő kedvezmények mellett természetesen jövőre is él a négy- vagy többgyermekes édesanyák, a háromgyermekes anyák és a 25 év alattiak szja-mentessége, a személyi kedvezmény, valamint az első házasok kedvezménye. Ahhoz, hogy az adókedvezményeket a munkáltató figyelembe vegye az adóelőleg megállapításakor, adóelőleg-nyilatkozatot kell tenni. Az adóelőlegről a legegyszerűbben és leggyorsabban online lehet nyilatkozni, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA).

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal segít: a honlapján az első, „Anyák kedvezménye” csempében a legfontosabb tudnivalók mellett az azonosítást követően egyetlen kattintással érhetőek el az online kitölthető adóelőleg-nyilatkozatok.

További jelentős könnyebbséget jelent az édesanyáknak, hogy 2026 januárjától a két, három, négy vagy több gyermeket nevelők úgynevezett folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatot tehetnek. Ez azt jelenti, hogy elég egyszer nyilatkozni a kedvezményről, a munkáltató, kifizető azt mindaddig figyelembe veszi, amíg az édesanya másik nyilatkozatot nem tesz. A háromgyermekes anyák, akik már 2025-ben kérték az októbertől járó szja-mentességet, már nem kell, hogy nyilatkozzanak januárban, mivel már ez az évközi nyilatkozat is folytatólagosnak számít.

2026-tól ráadásul azok a többgyermekes édesanyák, akik családi kedvezményre is jogosultak, összevont adóelőleg-nyilatkozatot tehetnek, amelyen nemcsak az „anyakedvezményeket”, vagyis a két, három, négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, hanem ugyanazon a nyomtatványon a családi kedvezmény figyelembevételét is kérhetik a munkáltatótól, rendszeres bevételt juttató kifizetőtől. Aki mindkét kedvezményre jogosult, az összevont nyilatkozatot az ANYACSKA elnevezésű úrlapon teheti meg, aki csak a többgyermekes édesanyák szja-mentességére, az az ANYNTA űrlapon nyilatkozhat. A nyomtatványok január 1-től kényelmesen, online beadhatók az ONYA-ban, vagy papíralapon is átadhatók a munkáltatónak, kifizetőnek.

Aki nem kéri az év közbeni igénybevételt, tehát nem szeretné, hogy munkáltatója, kifizetője havonta érvényesítse a kedvezményeket, nem kell nyilatkozatot tennie, a 2026-ra vonatkozó bevallásában, egy összegben kapja meg a neki járó összeget. Aki pedig 2025-ben nem igényelte a kedvezményeket, a 2025-ös szja-bevallásban kapja vissza a kedvezményt.

Érdemes használni a NAV honlapján elérhető családi adókedvezmény kalkulátort is, amellyel néhány perc alatt kiszámítható, hogy a kedvezmény(ek) révén, hogy alakul a nettó jövedelem.”

Forrás:
Új év, újabb kedvezmények; már elérhetőek az édesanyáknak és a családoknak járó kedvezményekről szóló adóelőleg-nyilatkozatok; Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV); 2026. január 2.

Technika, tudomány, MI

Mesterséges intelligencia: az Európai Unió Tanácsa jóváhagyta az MI-gigagyárak létrehozását

„A Tanács a mai napon elfogadta az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) tevékenységeit szabályozó rendelet módosítását, amellyel a rendelet újabb célkitűzéseként jelölték meg a mesterségesintelligencia-gigagyárak vagy más néven MI-gigagyárak Európán belüli létrehozásának megkönnyítését, valamint kiegészítették azt egy külön kvantumtechnológiai pillérrel.

A módosított rendelet lehetővé teszi MI-gigagyárak fejlesztését és üzemeltetését Európában. Az MI-gigagyárak világszínvonalú MI-számítástechnikai infrastruktúrát jelentenek, amelyek erősebbé teszik majd Európa iparát és versenyképességét, és egyúttal előmozdítják a köz- és magánszféra közötti partnerségek keretében megvalósuló együttműködést a tagállamok és az ipari érdekelt felek között. Emellett szabályokat állapít meg a finanszírozásra és a közbeszerzésre vonatkozóan is, valamint védi az induló és a növekvő innovatív vállalkozások érdekeit. A módosítás rugalmasságot biztosít a partnerek számára, lehetővé téve számukra, hogy optimalizálják az eredményeket, annak előmozdítása mellett, hogy Európa vezető szerepre törjön a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológiák terén.

„A mai napon bátor és gyors lépést tettünk az MI-gigagyárak Európán belüli létrehozása felé. A mesterséges intelligencia korunk egyik legfontosabb technológiája, amelynek meghatározó szerepe van digitális jövőnk alakításában. Elengedhetetlen, hogy beruházzunk az MI-hez szükséges infrastrukturális kapacitásba: enélkül nem tudjuk fokozni Európa rezilienciáját, versenyképességét és szuverenitását. A mai döntés bizonyítja elkötelezettségünket aziránt, hogy Európa vezető szerepet töltsön be ezen a transzformatív területen.” – Nikódimosz Damianú, Ciprus kutatási, innovációs és a digitális politikáért felelős miniszterhelyettese

Következő lépések

Azzal, hogy a Tanács jóváhagyta a jogalkotási aktust, lezárult annak elfogadása. A rendeletet január 19-én fogják kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az azt követő napon fog hatályba lépni.

Háttér

Az EuroHPC célja, hogy az EU-ban szuper-számítástechnikai, kvantum-számítástechnikai és adatinfrastruktúrát fejlesszen, telepítsen és tartson karban, emellett pedig támogassa a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) rendszerek és technológiák terjedését, valamint az ezekhez szükséges készségek fejlesztését az európai tudomány és ipar javára. Az EuroHPC-rendeletet 2024-ben módosították annak érdekében, hogy hatálya kiterjedjen az MI-gyárak fejlesztésére és üzemeltetésére, melyek olyan dinamikus ökoszisztémák, amelyek ösztönzik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációt és együttműködést. A Bizottság 2025. július 15-én erre építve újabb módosítási javaslatot terjesztett elő azzal a céllal, hogy az EU támogassa az MI-gigagyárak létrehozását, és még jobban előre lendítse Európa vezető szerepét a mesterséges intelligenciával kapcsolatos innováció terén.

A Bizottság javaslata – Az európai nagy teljesítményű számítástechnikával foglalkozó közös vállalkozás létrehozásáról szóló tanácsi rendelet módosítása

A Tanács rendeletet fogadott el a szuper-számítástechnikának a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló alkalmazásáról (sajtóközlemény, 2024. június 17.)

Az Unió a mesterséges intelligencia szuperszámítógépekkel való megerősítését tervezi (háttér-információk)

Mesterséges intelligencia (háttér-információk)

”

Forrás:
Mesterséges intelligencia: a Tanács utat nyit az MI-gigagyárak létrehozásának; Európai Unió Tanácsa; 2026. január 16.

Szlovákiában az oktatási minisztérium olyan kötelező tantárgyakat vezetne be, amelyek szorosan kapcsolódnak a mesterséges intelligenciához

„A mesterséges intelligencia átalakítja a világot, és ezek a változások már az oktatási rendszert is elérték. Az oktatási tárca célja, hogy elsősorban a leendő pedagógusok tanulják meg használni ezeket az eszközöket, majd tapasztalataikat továbbadják a tanulóknak és az egyetemi hallgatóknak.

„Biztosítani fogunk 20 ezer licencet a ChatGPT speciális, oktatási célú EDU-verziójához” – jelentette be Tomáš Drucker oktatási miniszter.

A nagyszombati egyetem pedagógiai karának dékánja, Viera Peterková szerint ez egy olyan platform, „amely nem kész válaszokat ad, hanem kérdésfeltevésre és problémamegoldásra ösztönöz, és gondolkodásra készteti a felhasználót”.

Az iskolákban már most is érzékelhető, hogy a diákok sok esetben jobban eligazodnak a technológiák világában, mint maguk a pedagógusok. Ezen a helyzeten szeretnének változtatni, írja a tvnoviny.sk.

Ugyanakkor a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem (EUBA) kutatása arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia túlzott használata korlátozhatja a hallgatók kognitív képességeinek és kritikai gondolkodásának fejlődését. „A diákok elsősorban azért használják a mesterséges intelligencia eszközeit, hogy megkönnyítsék egyes feladataik elvégzését, mintegy rövidítésként. Ugyanakkor azt is tapasztaltuk, hogy ez a fajta használat gyakran – vagy legalábbis potenciálisan – ahhoz vezethet, hogy a hallgatók felhagynak az önálló, kreatív gondolkodással és problémamegoldással” – tette hozzá Michael Augustín, az EUBA nemzetközi kapcsolatok karának prodékánja.

Az oktatási minisztérium tervei szerint már a következő tanévtől az alap- és középiskolákban is bevezetnek olyan kötelező tantárgyakat, amelyek szorosan kapcsolódnak a mesterséges intelligenciához.”

Forrás:
Az oktatási minisztérium olyan kötelező tantárgyakat vezetne be, amelyek szorosan kapcsolódnak a mesterséges intelligenciához; Paraméter; Szlávik Cyntia; 2026. január 15.

Mesterséges intelligencia – Tanulmánykötet a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról

„A mesterséges intelligencia (MI) korunk egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb technológiai vívmánya. Filozófiai szempontból az MI megváltoztatja az emberiség önmagáról alkotott képét. Mit jelent embernek lenni egy olyan világban, ahol a gépek képesek tanulni, döntéseket hozni, és egyre komplexebb emberi tevékenységeket végezni? Az MI nem csupán egy újabb eszköz; de egy új tükör is, amelyben újraértelmezhetjük helyünket a világban. Vajon az MI az emberi kreativitás kiterjesztése, vagy helyettesítése? Hogyan őrizhetjük meg az etikus és felelős fejlődést egy ilyen gyorsan változó környezetben?
A gyakorlatban az MI alkalmazásai áthathatják a mindennapjainkat, de különösen jelentős szerepet játszhatnak az államigazgatásban. A mesterséges intelligenciában óriási potenciál rejlik, ha adatok elemzésében, a döntéshozatal támogatásában, a közigazgatási folyamatok automatizálásában és az állampolgárokkal való kommunikáció hatékonyságának növelésében szeretnénk segítségül hívni. Ugyanakkor az állami szféra különleges kihívásokkal néz szembe az MI alkalmazása során: meg kell őrizni az átláthatóságot, az adatvédelem iránti elkötelezettséget és az állampolgárok bizalmát.
A tanulmánykötetet jó szívvel ajánljuk mindenkinek, aki még nem kezdte el saját utazását az MI világában, hiszen egy olyan közönséget kívánunk megcélozni, amely nyitott a tanulmánykötetek használatára, és jól tudja, hogy nem azért készült a mű, hogy az elsőtől az utolsó oldalig végigolvassa valaki, hanem azért, hogy az általa használni kívánt témához adjon segítséget most vagy a következő néhány évben.
Tanulmánykötetünk ambíciója szerint nem csupán az MI jogi aspektusait tárja fel, hanem annak mélyebb jelentésére és gyakorlati alkalmazásának lehetőségeire is reflektál. Bízunk benne, hogy segít eligazodni a mesterséges intelligencia komplex világában, és meghozza a kedvet ahhoz, hogy az Olvasó elkezdje a saját „kirándulását” az MI világába, személyesen megtapasztalva, hogy az ő életében, munkájában hol és milyen módon tudja használni ezt az új technológiát.

Tartalom:
* Nagy Dávid: Mesterséges intelligencia-szolgáltatások
* Nagy Dávid: Adatbányászat
* Petruska Ferenc: Mesterséges intelligencia az oktatásban
* Fülöp Bence és Petruska Ferenc: Mesterséges intelligencia a kutatásban
* Krasnyánszky Brúnó: Mesterséges intelligencia az adatfeldolgozásban
* Samu Zoltán: Mesterséges intelligencia alkalmazása jogi területen
* Henez Botond: Promptolás, mesterséges intelligencia a közigazgatásban
* Thomázy Gabriella: Mesterséges intelligencia a szakfordításban ”

Forrás:
Mesterséges intelligencia – Tanulmánykötet a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról; Petruska Ferenc (szerkesztő); Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatási Továbbképzési Intézet; ISBN: 978-963-498-661-4; 2025

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új regionális keretrendszer a posztindusztriális városi térségek megújításához Közép- és Kelet-Közép Európában

„A PAD Alapítvány vezetésével megvalósult projekt új regionális keretrendszert nyújt a posztindusztriális városi térségek megújításához Közép- és Kelet-Közép Európában.

A PAD Alapítvány vezetésével megvalósult Revitalizing Post-Industrial Peripheries: Regional Network for Sustainable Urban Regeneration projekt nyilvánossá tette fő szakmai kimeneteit:

egy angol nyelvű online bookletet, valamint
a projekt térségi tudásmegosztó platformját.

A kezdeményezés célja, hogy a posztindusztriális városi peremterületeket – egykori bányák, gyártelepek, ipari infrastruktúrák és munkáslakónegyedek térségeit – ne elszigetelt problémaként, hanem összehasonlítható regionális jelenségként vizsgálja, és ehhez közös értékelési és tervezési keretrendszert kínáljon.

13 esettanulmány, egy közös regionális olvasat

A projekt keretében 13 esettanulmány készült Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Ukrajna posztindusztriális térségeiről. A vizsgált helyszínek az egykori nehézipari központoktól (acélművek, vegyi gyárak, rendező pályaudvarok, bányák) a kisebb léptékű ipari és infrastrukturális örökségekig terjednek, gyakran szorosan kapcsolódva lakóterületekhez és a mindennapi városi terek belső szövetéhez.

A publikáció és az online platform nem a hagyományos „best practice” gyűjteményként működik, hanem:
* feltárja a társadalmi, környezeti és térhasználati rétegek egymásra hatását,
* bemutatja az átmeneti és kísérleti, fenntartható és adaptív, informális és funkcióváltó gyakorlatokat,
* és összehasonlítható módon elemzi a területkormányzási, tulajdonszerkezeti és tervezési kihívásokat.

Közelgő online szakmai esemény

2026. január 27.: A kiadvány és az online platform megjelenéséhez kapcsolódó online kerekasztal-beszélgetés a posztindusztriális területek tervezési és gyakorlati kérdéseiről Kelet-Közép-Európában.

Adaptive Regeneration – tervezési és értékelési keret

A projekt egyik kulcseredménye az Adaptive Regeneration – An East-Central European Framework for Postindustrial Transformation című regionális értékelési keretrendszer. Ez a módszertan:
* a posztindusztriális területeket szocio-ökológiai rendszerekként kezeli,
* egyaránt vizsgálja az épített örökséget, a táji átalakulásokat és a helyi közösségi gyakorlatokat,
* és eszközt kínál tervezők és beruházók, önkormányzati döntéshozók és fejlesztők számára a valós, helyi adottságokhoz alkalmazkodó igazságos és klímatudatos átmenetet erősítő stratégiák és beavatkozások alakításához.

Online platform mint szakmai referencia

A projekt weboldala nem kampányfelület, hanem hosszú távú szakmai referencia. Elérhetők rajta:
* térségi tipológia alapján kiválasztott helyszínek esettanulmányai térképes megjelenítéssel,
* az egységes értékelés rendszer témaspecifkus mátrixai és indiktárai,
* valamint a projekt során kidolgozott elemzési módszertan elmélete és gyakorlata helyszínekhez köthető referenciákhoz kapcsolódva.

A platform célja, hogy támogassa a regionális összehasonlító gondolkodást, és hozzájáruljon a posztindusztriális területekhez kapcsolódó szakmai diskurzushoz az építészet, urbanisztika, tájépítészet és örökségvédelem területén.

Projektpartnerek

A projektet a PAD Alapítvány vezeti, együttműködésben:
* a University of Ostrava, Centre for Economic and Social History (CZ),
* a Spolka – részvételi városfejlesztéssel foglalkozó civil szervezet (SK),
* valamint a University of Rzeszów, Institute of History (PL) szakértőivel.

A projekt a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósult meg.

Weboldal és publikáció: https://postindustrial.network”

Forrás:
Megjelent a ´Revitalizing Postindustrial Peripheries´ projekt kiadványa és online platformja; Építészfórum; 2026. január 14.

Fenntartható fejlődés

Pályázónként 2,5 millió forint lakossági energiatárolók telepítésére

„Magyarország kormánya február elején családok számára indít pályázatot, 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kínálva 10 kilowattórás energiatárolók beszerzéséhez erősítette meg szerdai Facebook-bejegyzésében Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára.

Mint hozzátette, az önellátás nemcsak az ország, hanem az emberek szintjén is kulcskérdés, az áramnál pedig a napelemekkel kezdődik, és az energiatárolókkal folytatódik. Mindenki kérhet állami hozzájárulást, akinek van napeleme, vagy telepíteni tervez. Az elbírálásnál előnyt élveznek az éves szaldóelszámolásból már kiesettek vagy azok, akik 2030-ig fognak kiesni, ezt követően pedig a vidéki kistelepülések lakói. Rámutatott: Magyarországon 2010 óta napelem-forradalom zajlott le a patrióta zöld átállás jegyében. Akkor háromszáznál kevesebb naperőmű üzemelt hazánkban, ma 320 ezernél is több termel zöldenergiát. Magyarország világelső a napelemekkel előállított áram részarányában – emelte ki az államtitkár. Az óriási kapacitások akkor válnak igazi erővé, ha meg tudjuk oldani az energiatárolás kérdését. A naperőművek napközben dübörögnek, de a csúcsfogyasztási igények késő délután, kora este jelentkeznek, ezért szükséges legalább néhány órára elspájzolni az áramot – tette hozzá. A jövő év elején 100 milliárd forintos kerettel megnyíló lakossági energiatároló programmal abban segítjük a napelemmel rendelkező háztartásokat, hogy tartósan önellátók maradjanak, áramigényeik minél nagyobb részét saját eszközzel, helyben megtermelt zöldenergiával fedezhessék, ezzel hozzájárulva a rezsicsökkentés fenntarthatóságához is – hangsúlyozta Czepek Gábor. A pályázat meglévő vagy új napelemhez kapcsolódó energiatároló beszerzését támogatja. A 2,5 milliós elnyerhető forrással az akkumulátor és inverter mintegy 3,2 millió forintos árának 80 százalékát vállalja át a kormány a családoktól. A részletes felhívás jövő január közepéig megjelenik, jelentkezni egy felhasználóbarát felületen február elejétől március közepéig lehet majd. Az elbírálás során előnyt élveznek az éves szaldó elszámolásból már kiesettek vagy a következő öt évben kiesők, ezután pedig 5000 alatti lélekszámú települések lakói – részletezte a feltételeket. A most bejelentett lakossági program mellett már futnak a vállalkozások és ipari energetikai szereplők számára kiírt, tárolói fejlesztéseket ösztönző pályázatok, összesen 230 milliárd forint értékben. A Jedlik Ányos Energetikai Programban januárban indul az ipari energiatárolók telepítését 50 milliárd forinttal ösztönző felhívás – emlékeztetett- „2026-ban még magasabb fokozatba kapcsolunk a tárolói képességeink megerősítésében, hamarosan újabb bejelentésekkel jelentkezem!” – írta az államtitkár. ”

Forrás:
Czepek Gábor: pályázónként 2,5 millió forint lakossági energiatárolók telepítésére; Energiaügyi Minisztérium; 2026. január 12.

Újabb 50 milliárd forint támogatást nyújt a kormány ipari energiatárolók telepítésére, fejlesztésére

„Újabb 50 milliárd forint keretösszeggel nyújt támogatást a kormány energetikai fejlesztésekre – írta az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Facebook-oldalán. Czepek Gábor közölte: a legkisebb cégek akár a költségek 50 százalékát, a legnagyobbak pedig a 30 százalékát kaphatják meg vissza nem térítendő támogatásként.

Az államtitkár közölte: a Jedlik Ányos Energetikai Program keretében induló pályázaton energiatárolásra és mellette akár megújuló áram kiépítésére, bővítésére kaphatnak a vállalkozások 10 milliótól 1 milliárd forintig támogatást. Magyarország vezető szerepre tör a zöldenergia-termelés mellett a tárolásában is. „A tiszta áramtermelésben jól állunk, de ennek előnyei akkor érvényesülhetnek igazán, ha megfelelő tárolási képességekkel egészítjük ki” – írta. Hozzátette: csütörtökön jelenik meg a Jedlik Ányos-program pályázati felhívása: a hazai cégek az 50 milliárd forintos keretösszegből az energiatároló kötelező telepítése mellett megújuló áram (napelem, szélkerék) kiépítésére, bővítésére kaphatnak támogatást. A vissza nem térítendő támogatás a mikro- és kisvállalkozások elszámolható költségeinek akár felét is fedezheti, a középvállalatok beruházásainak kiadásaiból 40, míg a nagyvállalatokéból 30 százalékot vállal át a kormány – közölte. Ismertetése szerint a pályázatokat januártól lehet majd benyújtani, az előzetes érdeklődés alapján élénk versenyre számítanak. Az újabb lehetőséggel a tárolói képességek megerősítésére szánt állami hozzájárulások összege 230 milliárd forintra nő – tette hozzá. Czepek Gábor ismertetése szerint jelenleg mintegy 150 megawatt ipari tárolói kapacitással rendelkezik az ország. A támogatott fejlesztések garantálják, hogy legkésőbb 2030-ra Magyarország elérje az 1 gigawatt energiatárolói kapacitást. „Nagy lépésekkel haladunk, de a villanytárolási kapacitások bővítéséért felelős kormánybiztosként úgy látom, hogy további programokra van szükség, ezért hamarosan további javaslatokat terjesztek a kormány elé” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a cél a duplázás: a 2030-ra tervezett 1 gigawatt helyett 2 gigawatt, ami az EU-átlagot meghaladó tárolási kapacitásokat jelenti.”

Forrás:
Czepek Gábor: újabb 50 milliárd forint támogatást nyújt a kormány ipari energiatárolók telepítésére, fejlesztésére; Energiaügyi Minisztérium; 2026. január 12.

A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít

„A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, a pályázati feltételek csütörtöktől érhetők el: háztartásonként 2,5 millió forintos támogatás kapható, és ehhez egy mindössze 2,5 oldalas űrlapot kell kitölteni.

A cél, hogy a már megtermelt, azonban jelenleg elvesző napenergiát el lehessen tárolni, csökkentve ezzel a háztartások kiszolgáltatottságát és a villamosenergia-rendszer terhelését. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára, valamint villamosenergia-tárolásáért felelős kormánybiztos az Indexnek azt mondta, az ország, amely most megoldja az energiatárolást, a 2030-as évek nyertese lesz.

Czepek Gábor az Indexnek elmondta, az érdeklődők az otthonienergiatarolo.gov.hu oldalon tájékozódhatnak. „Egy 2,5 oldalas űrlapot kell kitölteni a 2,5 millió forint eléréséhez, ez az ajánlatunk” – közölte az államtitkár aki úgy látja, ez hatalmas lehetőség a lakosságnak és az országnak is…

A kormány célja egy olyan villamosenergia-rendszer, amely nemcsak nap- és atomenergiára épül, hanem egy harmadik pilléren, a tároláson is áll. Magyarországon már több mint 8300 megawattnyi napelem működik, ami a tényleges teljesítmény méretében lassan egy paksi atomerőműhöz mérhető, de ez az erő csak akkor használható ki igazán, ha tárolás is társul hozzá. Jelenleg körülbelül 220 megawattnyi tárolókapacitás van az országban, ezért egyszerre indul el egy lakossági és egy vállalati program – írták. A két intézkedés együttes hatása az lesz, hogy másfél éven belül a tárolókapacitás csaknem az ötszörösére nő, és eléri az 1000 megawattot, s ez kulcskérdés a rendszer működése szempontjából – tették hozzá.

Czepek Gábor szerint a programra az pályázhat, akinek már van napeleme, vagy vállalja annak telepítését, a támogatás nemcsak az akkumulátorra vonatkozik, hanem az inverterre is. Így összesen 2,5 millió forintot biztosít a magyar állam egy-egy pályázónak. A kabinet számítása szerint egy ilyen beruházás átlagosan körülbelül 3,2 millió forintba kerül, vagyis a támogatás aránya kifejezetten magas. A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek azok, akik már bruttó elszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnének át, vagyis szinte valós időben számolják el a hálózatba betáplált és onnan vételezett áram különbségét, ez nyáron kedvezőbb helyzetet teremt, télen viszont kevésbé előnyös, mint a korábbi éves szaldóelszámolás – fejtette ki. Éppen ezért fontos, hogy ezek a háztartások energiatárolóval egészítsék ki a rendszerüket, mert az akkumulátor teszi lehetővé, hogy a napelemek bruttó elszámolás mellett is hatékonyan és gazdaságosan működjenek. A program célja, hogy azok is a lehető legtöbbet hozzák ki a saját napelemes rendszerükből, akik már nem éves szaldóban számolnak el – mondta Czepek Gábor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az éves szaldóelszámolás megszüntetését az Európai Unió előírásai tették szükségessé, „de Magyarország biztosította, hogy ez ne egyik napról a másikra történjen meg”.

Hozzátette, hogy aki már benne volt az éves szaldóban, tíz évig bent is maradhat, így a kedvezmény különböző időpontokban fut ki. Ez a folyamat 2034-ig elhúzódik, addig is lesznek olyan háztartások, amelyek fokozatosan kikerülnek az éves szaldóból. 2030 végéig ez körülbelül 70 ezer embert érint, akiket folyamatosan át kell vezetni az új rendszerbe. A programban ezért prioritást élveznek azok, akik már bruttó elszámolásban vannak, és azok, akik legkésőbb 2030. december 31-ig kerülnek ki az éves szaldóelszámolásból, ez az első kiemelt kör, de egyébként bárki jelentkezhet. A második prioritási kört ezért az ötezer fő alatti települések jelentik; a kiindulópont itt is az, hogy vidéken élni jó, de ehhez megfelelő feltételeket kell biztosítani. A harmadik körbe mindenki más tartozik, aki napelemet szeretne telepíteni, vagy már rendelkezik vele, de nem fér bele az első két kategóriába.

Ők is pályázhatnak, és a kormány úgy tervez, hogy a 100 milliárd forintos keret elegendő lesz az igények kielégítésére. A számítások szerint ez az összeg legalább 200 megawattnyi lakossági tárolókapacitás megjelenését hozhatja, ami a vállalati program nélkül is jelentős bővülést eredményez a rendszerben. A legnagyobb kihívás továbbra is az, hogy a napelemek nem akkor termelnek áramot, amikor a fogyasztás csúcsa jelentkezik. A technológia jelenleg nem képes szezonális tárolásra, vagyis a nyáron megtermelt energiát nem lehet eltárolni télre, ilyen megoldás ma még nem létezik ipari szinten. Addig viszont a szivattyús tározós erőművek mellett az akkumulátor a leghatékonyabb eszköz arra, hogy a nappal megtermelt energiát estére átvigye.

Czepek Gábor szerint az akkumulátorok nemcsak a háztartások pénztárcáját védik azzal, hogy kevesebbet kell a hálózatról vételezni, hanem az egész magyar villamosenergia-rendszer szempontjából is komoly előrelépést jelentenek. Arról is beszélt, hogy nemcsak lakossági program indul, hanem párhuzamosan, február 10-től fut egy 50 milliárd forintos keretű vállalati pályázat is a Jedlik Ányos Energetikai Program részeként. Mint mondta, ez a két program együttesen megötszörözi a kapacitásokat, 200-ról 1000-re. Czepek Gábor hangsúlyozta, fontos egy félreértést tisztázni: az, aki részt vesz a pályázaton, nem kerül ki korábban az éves szaldóelszámolásból, mint ahogyan az rá egyébként is vonatkozna, és az is pályázhat, aki korábban szintén pályázati forrásból telepített napelemeket, csupán értelemszerűen a támogatásból már üzembe állított tároló a kizáró ok.”

Forrás:
A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít; Energiaügyi Minisztérium; 2026. január 15.

26,4 milliárdot forintot fordítanak a kiszáradó Dél-Homokhátság vízháztartásának javítására a KEHOP Pluszból

„Megemelte a kormány a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretét: az eredeti Operatív Programban rögzített pénzügyi kerete terhére legfeljebb annak 129,2%-áig vállalható kötelezettség – áll a csütörtöki Magyar Közlönyben. A döntéshez csatolt mellékletekben több módosítás is akad, így például vízkészlet-gazdálkodás, vízháztartási szemléletű vízrendezésre 43,09 milliárd helyett már 73,91 milliárdot fordíthatnak, míg a Felső-Duna árvíz- és jéglevezető képességének javítására, a Szigetközi hullámtéri vízpótló-rendszer létesítményeinek hosszú időtávra is megfelelő átalakítására, fejlesztésére 40 milliárd forint helyett 10 milliárd forintot szánnak.

A mellékletben plusz tételként szerepel a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, a bácskai területek vízpótlása I. ütemként, melyre 26,4 milliárd forintot írtak be, és 2026. II. negyedévére kalkulálták be az összeget. „A projekt célja a Duna–Tisza közi Homokhátság déli részének vízhiányos ökológiai állapotjavítása, helyreállítása” – írják azzal, hogy a fejlesztés megvalósulásával jelentősen javulnak Császártöltés, Kéleshalom és Jánoshalma térségének vízháztartási viszonyai. A projekt megvalósulása esetén a Mátételki-Kígyós-csatorna közvetlenül látja el a Mátételki tározót ökológiai vízzel, és a Kígyós-főcsatornán keresztül biztosítottá válik a Bácsalmási tározó vízpótlása, illetve a Kígyós-főcsatorna alsó szakaszának Natura 2000-es területtel érintett részeinek vízbiztosítása is.

7,7 milliárdot szánnak holtág revitalizációkra a Körösök mentén, Budapest XV. kerületében környezeti kár felszámolására 4,02 milliárdot szánnának, és ehhez a központi költségvetésből további 1,56 milliárdot csapnának hozzá. Villamosenergiahálózat-fejlesztésre a MAVIR Zrt. területén a megújuló energiatermelők hálózatra csatlakozását elősegítendő 18,00 milliárd forintot számolnának el.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz forráskeretének 85 százaléka uniós forrás a Kohéziós Alap (KA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Igazságos Átmenet Alap támogatásával, míg 15 százaléka hazai forrás Magyarország költségvetésének támogatásával.”

Forrás:
26,4 milliárdot adna a kormány a kiszáradó Dél-Homokhátság vízháztartásának javítására a KEHOP Pluszból; Iván-Nagy Szilvia; Telex.hu; 32026. január 15.
Lásd még:
1005/2026. (I. 15.) Korm. határozat a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1527/2023. (XII. 1.) Korm. határozat módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Háttér:
A teljes kiszáradás határán áll a Duna–Tisza közi Homokhátság, és valószínűleg menthetetlen; Telex.hu; 2025. április 16.

Szakirodalom

Az európai adatjog jelene és lehetséges jövője

„…Napjainkban a világunkat átalakító erők új dimenzióban jelennek meg: az adatok szerepének felismerése és az azokhoz való viszonyunk radikálisan formálja mindennapjainkat. E változások tükrében a jelen kutatás célja az adatalapú működéssel járó élethelyzetek szabályozására tett európai uniós – és azon belül magyar – jogalkotási lépések vizsgálata. A terület vonatkozásában mind a szabályozással érintett viszonyok, mind a vonatkozó jog számottevő változáson ment keresztül az elmúlt évtizedben. Mostanra azonban megvalósíthatónak mutatkozik az „adatjogi paradigma” egységes szerkezetű elemzése, az eddig kialakított álláspontok összehangolása és szükség esetén akár újragondolása, kiegészítése. Mindezt – bár némi filozófiai alátámasztással – de személyes meggyőződésem által vezérelve, az egyensúly, mint egyéni és társadalmi szinten is kívánatos cél elérésének szellemiségében teszem, hiszen a világ időnként szélsőséges változásai9 közepette a fennmaradásunk egyik kulcsa az egyensúlyunk megőrzése lehet.
…
1.2.2. A kutatási kérdésekről
…
1. Az adatok jog általi pontosabb megragadhatósága érdekében milyen lényeges szempontokat érdemes figyelembe venni?
2. Hogyan definiálhatjuk az európai adatjogot, milyen mozgatóelvek és elhatárolási pontok azonosíthatók az egyes elemei között az adatalapú életviszonyok vizsgálatának tükrében?
3. Milyen alterületekre bontható az adatjog és azoknak milyen főbb jellegzetességei vannak?
4. Az adatalapú működés szempontjából milyen általános hiányosságok azonosíthatók a vonatkozó joganyaggal kapcsolatban?
5. A feltárt hiányosságok alapján milyen javaslatok tehetők?…”

Forrás:
Az európai adatjog jelene és lehetséges jövője; Kollár Gergő; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2024 (A doktori védés időpontja 2026. január 13. volt.)

Egyes európai államok közszolgálatainak összehasonlító elemzése

„Kötetünk az európai közszolgálati rendszerek összehasonlító elemzésére vállalkozik. A tanulmányok egységes szempontrendszer alapján tárgyalják az egyes országokat, külön fejezet foglalkozik a statisztikai adatok elemzésével. Az adatok frissek, hiszen a 2024. július 1. és december 31. között végzett, az Európai Közigazgatási Hálózat (EUPAN) keretében készített felmérésen alapulnak. Újdonság az is, hogy a szerzők minden tárgyalt ország esetében SWOT-analízist végeztek, ami szintén a közös irányok meghatározását segítette. Meggyőződésünk, hogy a tanulmánykötet hasznos színfoltja lesz az összehasonlító elemzésekkel foglalkozó szakirodalomnak.”

Forrás:
Egyes európai államok közszolgálatainak összehasonlító elemzése; Ludányi Dávid (szerk.); DOI: 10.36250/01302_00 Ludovika Egyetemi Kiadó; 2025
A kötet szabadon letölthető.

A közszféra adatvagyona és újrahasznosításának kérdései

„A témaválasztást elsősorban azért tartom aktuálisnak, mert a nemzeti adatvagyon akkor jelent gazdasági értéket az ország számára, ha ezzel a vagyonnal gazdálkodunk. A gazdálkodás, mint minden vagyontárgy esetében magában foglalja a költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő működtetést és hasznosítást, újrahasznosítást, akkor is, ha az adatvagyon különleges jellemzőkkel bír. Az adatvagyon elsősorban gazdasági érték, üzleti vagyon, nem pedig informatikai vagyon, ezért az üzleti oldalnak kell irányítania az adatstratégia megvalósítását és folyamatos felülvizsgálatát. Az adatmenedzsment számos adatvezérelt felhasználási esetben fontos, beleértve a teljes körű üzleti folyamatok végrehajtását, a szabályozási megfelelést, a pontos elemzést és a mesterséges intelligenciát, az adatmigrációt és a digitális átalakulást. Ennek a közigazgatásban is jelentős szerepe lehetne. A jövőben mindenképpen célszerű lenne az adatmenedzsmentre és az adatvagyongazdálkodásra összpontosítani.”

Forrás:
A közszféra adatvagyona és újrahasznosításának kérdései ; Fodorné Zagyi Orsolya; Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; 2026. január 15.

Tanulás a nemzeti egészségügyi rendszerek teljesítményértékelése (HSPA) segítségével : az OECD-országok kibontakozó eredményei

„Az OECD-országok egészségügyi rendszerei hatalmas mennyiségű adatot termelnek, mégis sokan nehezen tudják ezt a szakpolitika számára közvetlenül hasznosítható következtetésekké és intézkedésekké alakítani. Az egészségügyi rendszer teljesítményértékelésének (Health System Performance Assessment – HSPA) keretrendszerei segítenek áthidalni ezt a szakadékot azáltal, hogy módszeresen értékelik, miként elégítik ki az egészségügyi rendszerek az emberek szükségleteit, hogyan allokálják az erőforrásokat, és mennyiben érik el a szakpolitikai célokat. Ez a szakpolitikai tanulmány 11 OECD-tagország országközi tapasztalatait szintetizálja annak feltárására, hogy a nemzeti HSPA-keretrendszerek hogyan épülnek fel és hogyan irányítják őket, milyen tényezők alakítják a szakpolitikai felhasználást, valamint melyek a kibontakozó mérési területek. Az országok egyre inkább alkalmazzák a HSPA-t a teljesítmény nyomon követésére, az elszámoltathatóság erősítésére és a döntéshozatal támogatására; a megvalósítást a nemzeti sajátosságokhoz igazítják, miközben közös alapelveket fogadnak el. A tanulmány három olyan feltételt emel ki, amelyek támogatják a sikeres bevezetést: a szilárd egészségügyi adat-infrastruktúrát, az érintettek erős bevonását, valamint az összhangot a tágabb szakpolitikai prioritásokkal. A HSPA terén évtizedek óta betöltött vezető szerepére építve az OECD 2024-ben megújította keretrendszerét, hogy iránymutatást adjon a nemzetközileg összehasonlítható mérés további fejlesztéséhez, és országspecifikus támogatást nyújtson a bizonyítékokon alapuló egészségügyi rendszerfejlesztés kapacitásainak megerősítéséhez.”

Forrás:
Learning through national Health System Performance Assessment (HSPA); OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/2fa1314a-en; 2026. január 12.

3. szám, 2026. január 19.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Szakirodalom