Skip to main content

23. szám, 2012. június 4.

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

„A Magyary Programról – Magyary városában” – Magyary Zoltán (1888-1945) emlék-konferencia

2012. június 8-án (pénteken) 9 órakor
A program helyszíne: Tata, Hotel Kiss (Bacsó B. u. 54. – Győr irányában a régi 1-es út mellett)

PROGRAM

9h00 – Köszöntő: Keresztesi József az MZNT elnöke

9h05 – Megnyitó: Michl József országgyűlési képviselő, Tata város polgármestere

9h10 – Bevezető gondolatok a konferenciához: Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott

9h15 – A járások történeti szerepe a magyar közigazgatásban – Magyary vizsgálata a Tatai Járásban (1936)
Előadó: dr. Saád József szociológus, Budapest

9h35 – Az új járási rendszer bevezetését előkészítő szociológiai vizsgálat eredményei és javaslatai
Előadó: Dr. Csite András PhD  igazgató, HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ

9h55 – Az Alaptörvény és a közigazgatás kapcsolata és fontosabb összefüggései
Előadó: dr. Gulyás Gergely országgyűlési képviselő

10h15 – A Magyary Program megvalósulása és első eredményei
Előadó: dr. Gál András Levente kormánybiztos, KIM Közigazgatási Államtitkárság

10h45 – szünet

11h00 – A közigazgatás korszerűsítés – a járások funkciója a közigazgatás megújításában
Előadó: dr. Szabó Erika államtitkár, KIM Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság

11h40 – A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szerepe a közigazgatás és a szakember képzés megújításában
Előadó: dr. Cserny Ákos dékán, NKE Közigazgatás-tudományi Kar

12h00 – A hatékony állam – Magyary Z. és Kiss I. nyomdokain – egy TÁMOP kutatás tapasztalatai
Magyary Szakkollégium és az Ostrakon Diákkör képviselőjének előadása

12h15 – A konferencia zárása
12h30 – Koszorúzások: szülőház (Bercsényi u.), Magyary szobor (Cifra-malom), és a Magyary emléktáblánál (volt tóvárosi községháza, Ady E. u.)

Támogató: Tata Város Önkormányzata

Forrás:
Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság, 2012. május

Az okmányirodák a járási hivatalokhoz kerülnek

„Az okmányirodák 2013. január 1-jével átkerülnek a járási hivatalokhoz – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkára pénteken Hajdúszoboszlón.
Szabó Erika a VIII. okmányirodai szakmai napokon tartott előadásában kiemelte: a járási rendszer kialakításának elsődleges célja, hogy „az állam a saját feladatait saját szervezetrendszerében végezhesse el”.

Az okmányirodák dolgozóinak egyéves képzésen kell részt venniük, hogy a később – 2013. december végére – felálló kormányablakban dolgozhassanak – fűzte hozzá az államtitkár, megjegyezve: a középfokú végzettségűek kompetenciamérésen vesznek majd részt, és vállalniuk kell, hogy öt éven belül felsőfokú végzettséget szereznek.

Szabó Erika azt mondta: a kormányváltáskor bürokratikus, átláthatatlan, széttagolt szervezetet örököltek, összesen 33 szakigazgatási szerv működött regionális vagy megyei szinten. Eddig 14 ilyen szervezetet már integráltak a kormányablakok rendszerébe. A korábbi közigazgatási hivatalokban 2010 decemberéig 1500-an dolgoztak, a 14 szakigazgatási szerv integrálásával 23 ezerre nőtt a kormánytisztviselők száma – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra, hogy minden járási hivatalban működik majd kormányablak. Közlése szerint az ott dolgozók lesznek „az állam arcai”, rajtuk múlik majd, hogy az ügyfél milyen képet kap „a jó államról”.”

Forrás:
Szabó Erika: az okmányirodák a járási hivatalokhoz kerülnek, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2012. június 1.

Egyszerűsödnek a Nemzetgazdasági Minisztérium feladatkörébe tartozó eljárások

„Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban: NGM) Magyary Program Egyszerűsítési Programjához kapcsolódó pályázatát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (továbbiakban: NFÜ) támogatásra érdemesnek találta. A projekt megvalósításával az állampolgárok számára érzékelhető változás valósulhat meg, melynek eredményeként csökken az ügyfeleket érintő adminisztratív teher, nő az elégedettség.

A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló kormányhatározat jelöli ki az egyszerűsítendő eljárásokat és az egyszerűsítésért felelős minisztériumokat. A Program összesen 228, a lakosságot érintő hatósági eljárás egyszerűsítését tűzi ki célul.

Az elmúlt 25 év alatt nem fordult elő, hogy átfogó, egységes és rendszerezett formában áttekintésre került volna a közigazgatási eljárások legnagyobb része. E hiányosság pótlásával a Program további előnye, hogy egységes formában, könnyen kezelhetően elkészülnek az eljárások folyamatábrái, melyek alapján eredményesebb azok kezelése, jövőbeni átalakításaik megtervezése és hatásaik megítélése.

A Program végrehajtásával összefüggő feladatok ellátásához a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az NFÜ Európai Uniós fejlesztési forrásokat biztosít az Új Széchenyi Terv keretében működő Államreform Operatív Program által kínált támogatás formájában.

A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának és így az NGM pályázatának célcsoportja az eljárásokban részt vevő, a közigazgatási szolgáltatásokat igénybe vevő lakossági ügyfelek csoportja. A pályázat célja az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek nagyságának 25%-kal való csökkentése. A megfogalmazott célkitűzés elérésének egyik eszközeként az egyes jogszabályok és folyamatok egyszerűsítése szolgál.

Az NGM az Egyszerűsítési Program 41 eljárásának egyszerűsítéséért felelős, ebből 27 eljárás egyszerűsítéséhez pályázott uniós forrásért. Az egyszerűsíteni kívánt eljárások legnagyobb részben az adózást, valamint a munkavállalást és munkanélküli ellátást érintő ügymenetekhez kapcsolódnak.”

Forrás:
Egyszerűsödnek a Nemzetgazdasági Minisztérium feladatkörébe tartozó eljárások, Nemzetgazdasági Minisztérium, 2012. május 31.

A Parlament elsöprő többséggel fogadta el az új földmérési és térképészeti törvényt

„Az Országgyűlés elfogadta az új földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt. A jogszabály célja, hogy az elmúlt 15 évben bekövetkezett informatikai, technikai és technológiai fejlődés, valamint az egységes ingatlan-nyilvántartás növekvő szerepe miatt új törvényben határozza meg a földmérési, földügyi és térképészeti szakterületek állami feladatait.
Újraszabályozza az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának feltételeit, az állami adatbázisok körét, a földmérési és térképészeti tevékenység előírásait.A törvény összhangban van az Európai Uniós ajánlásokkal és előírásokkal is.

A korábbi jogszabály informatikai és elsősorban térinformatikai szempontból elavult volt, ezért nem felelt meg a téradat infrastruktúrák műszaki és jogi követelményeinek.

Az új törvényben, a papíralapú térképek alkalmazásának előírásait a digitális térképi adatbázisok szabályozása váltja fel.

Új elem a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megjelenése, amellyel lehetővé válik olyan földalatti, földfeletti objektumok, valamint azokhoz kapcsolódó jogok ábrázolása, nyilvántartása, térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz való viszonyának elemzése, melyeket korábban nem, vagy csak részben lehetett megtenni. Az új szabályozással a szolgalmi jogok és vezetékjogok eddig csupán tényszerű bejegyzése mellett a jogosultság mértéke a térbeli elhelyezkedéssel együtt a digitális térképi adatbázisban is megjeleníthető lesz. A jogviták számának csökkenését eredményezheti, hogy egyértelmű lesz: melyik fél, milyen mértékben, és milyen területen gyakorolhatja jogait.

Lényeges újdonság, hogy az állami alapfeladatokat, az állami alapadatok előállításának és szolgáltatásának fő szabályait, az állami adatbázisok körét, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység lényeges előírásait a törvény a világszerte egyre növekvő számban megjelenő egységes ingatlan-nyilvántartással szabályozza.

A törvény a nemzeti téradat infrastruktúra kötelező alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki.

Az adatbázisok megjelenésével immár állami adatvagyonról van szó, melynek megőrzése és ésszerű felhasználása nemzeti érdek. Ezt az adatvagyont azonban nemcsak őrizni kell, hanem kezelni és karbantartani is. A nemzetközi törekvésekkel összhangban erre az egységes ingatlan-nyilvántartásért felelős földügyi szakigazgatás szervei a legalkalmasabbak.

Az informatika fejlődés következtében a digitális adatok olyan fontosak egy állam, egy nemzetgazdaság életében, akár egy ország vasút-, vagy telekommunikációs hálózata. A térbeli helyzethez köthető téradatok pedig a digitális adatokon belül is kiemelt jelentőségűek. A térbeli adatok biztosítják az alapot az ország geometriai rendjének megteremtéséhez, a korszerű téradat infrastruktúrákat felhasználó eszközök üzemeltetéséhez, legyen szó helykeresésről, autó navigációról, vagy akár a precíziós mezőgazdaságról.

A törvényt széleskörű társadalmi egyeztetés és vita előzte meg. A szakmai előkészítést a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi és Térinformatikai Főosztálya a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, a tizenkilenc Megyei és a Fővárosi Kormányhivatal Földhivatalaival, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatával, a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Nonprofit Kft.-vel valamint szakmai felsőoktatási intézményekkel és civil szervezetekkel együtt végezte el. A széleskörű egyeztetésnek is köszönhető, hogy a jogszabálytervezetet a parlamenti pártok mindegyike alaposan előkészítettnek minősítette, és végül az Országgyűlés elsöprő többséggel szavazta meg…”

Forrás:
A Parlament elsöprő többséggel fogadta el az új földmérési és térképészeti törvényt, Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012. május 31.

Közigazgatási, politikai informatika

Ki mit tud? Adatkérő oldalt indított az Átlátszó

„Közérdekű adatigénylő portált indít az Átlátszó.hu – az új szolgáltatás segítségével a közérdekű adatok iránt érdeklődő polgárok egy helyről indíthatják adatigényléseiket a közfeladatot ellátó intézményekhez és böngészhetik mások adatigényléseit is, így az oldal szerint egyszerűsödik az adatigénylés folyamata és erősödik a társadalmi kontroll az adóforintjainkkal gazdálkodó szervezetek felett.

Civil közösségek, gazdasági társaságok, politikai mozgalmak tagjaiként, vagy mezei állampolgárként elméletben és a törvények szerint mindannyiunk számára egyenlő feltétételekkel biztosított a közérdekű adatokhoz való hozzáférés, a gyakorlatban azonban számos akadályt kell leküzdenünk, hogy valóban hozzáférhessünk a közadatokhoz – írja az Átlátszó.hu, amely ezért ezeknek az akadályoknak a leküzdésében kíván segíteni új oldalánal, a KiMitTud közadatigénylő portálnak az elindításával.

A KiMitTud portálon el lehet hagyni a precíz jogi megfogalmazásokat, az adatigénylés jogi megfelelőségét beépített dokumentumsablonnal kívánják segíteni. Tovább egyszerűsíti a felhasználók dolgát, hogy az adatgazdák folyamatosan bővülő adatbázisa tartalmazza a közintézmények országos listáját, tematikus és ABC szerinti bontásban egyaránt. Tehát előbb-utóbb minden közpénzből gazdálkodó intézmény, önkormányzat, kórház, iskola elérhetősége szerepel majd a listán.

A regisztráció után küldött adatigénylő email elektronikus formában jut el az adatgazdához, a választ szintén emailben kapjuk, és az adatigénylő postaládáján túl a weboldal publikus felületén is megjelenik. A beépített követő szolgáltatásokkal nemcsak az általunk beadott adatigényeket figyelhetjük, de kérhetünk értesítést email vagy RSS formátumban bármely beadott adatigény állapotváltozására, így azonnal megtudhatjuk, ha egy más által megfogalmazott, ám bennünket is érdeklő adatigénylésre válasz érkezett.

A beküldött adatkéréseket az Átlátszó.hu szerint a teljes nyíltság szellemében publikálják – a hivatalokkal folytatott kommunikáció így akár egészben is letölthető, megjegyzést is lehet fűzni az adatkérésekhez és az erre adott hivatalos válaszokhoz, valamint értékelni is lehet a kapott választ, és ennek – vagy elmaradásának – fényében újabb lépéseket tenni.

A KiMitTud segítségével beküldött közérdekű adatigénylések nemcsak a közpénzek iránt érdeklődő állampolgárok számára hasznosak, de a közhivatalok, közintézmények munkáját is segítik. Ugyanis amennyiben a KiMitTud rendszerén keresztül érkezik az adatigénylés, az és a rá adott válasz is publikussá válik – ezzel elkerülhető, hogy a tisztviselőknek többször kelljen ugyanarra a kérdésre válaszolniuk. Így hozzájárulunk ahhoz is, hogy javuljon a közérdekű adatok publikációs gyakorlata.

Az újgenerációs közérdekűadat-igénylő szolgáltatások úttörője a 2008-ban az Egyesült Királyságban indult WhatDoTheyKnow portál volt, ennek mintájára azóta több országban indultak hasonló portálok. A tavaly megjelent AskTheEU segítségével például az Európai Unió intézményeitől igényelhetnek az uniós polgárok hasonló módon közadatokat.”

Forrás:
Ki mit tud? Adatkérő oldalt indított az Átlátszó, HVG.hu, 2012. május 29.

Új segélyhívó rendszert akar kiépíteni a Belügyminisztérium

„Új segélyhívó rendszert akar kiépíteni a Belügyminisztérium (BM) annak érdekében, hogy a rendőrség, a katasztrófavédelem és a mentők egységei gyorsabban ki tudjanak érni a balesetek helyszíneire – közölte Pintér Sándor miniszter kedden Budapesten.

A belügyminiszter a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége konferenciáján minisztériuma eddigi tevékenységét értékelve kitért a BM terveire is; ezek között említette, hogy „újjá akarják alkotni a 112-es hívórendszert”, mert szerinte annak kapcsolási rendszerével gondok vannak.

Pintér Sándor azt mondta, egy „vadonatúj rendszert” szeretnének kiépíteni, központi telefonfogadó állomásokkal. Közölte, már a hívásközpontban eldőlne, hogy az adott baleset, vagy más esemény mind a három területet érinti-e, és e döntés alapján ennek alapján indítanák az egységeket a helyszínre…”

Forrás:
Új segélyhívó rendszert akar kiépíteni a Belügyminisztérium, Belügyminisztérium/MTI, 2012. május 29.

A papírénál rögtönzöttebb az elektronikus iratok megőrzése

„Nicolas Sarkozy volt francia elnök és munkatársai nem kevesebb mint 2700 doboz iratot adtak át távozásuk előtt az Elysée-palota, a francia elnöki adminisztráció illetékeseinek.

Mint arról a párizsi Le Figaro beszámolt, a dobozsor 890 méter hosszú lenne. Igaz, bizonyos titkosszolgálati iratokat és más bizalmas dokumentumokat a távozó adminisztráció megsemmisít, és a távozó elnök magával viszi személyes levelezését is. „Ám a feljegyzések óriási többsége megmarad” – mondta el a lapnak Évelyne Van den Neste, aki az Elysée-palotában jelenleg a dobozokat osztályozza és rendezi, mielőtt átszállítanák őket az Archives Nationales levéltár új épületébe, a Seine-Saint-Denis megyében lévő Pierrefitte-sur-Seine-be.

Minden egyes papírt, feljegyzést átvizsgálnak, a másolatokat megsemmisítik – így a május 15-i hatalomátadás után még több évbe telik, amíg elkészül a Sarkozy elnöksége idején képződött iratok teljes leltára. A Valéry Giscard d’Estaing (VGE) elnöksége (1976-1981) idején született iratanyag feldolgozása 2007-ig tartott, Francois Mitterrand-nak és gárdájának az Elysée-palotában 1981 és 1995 között született feljegyzéseit még most is osztályozzák. A francia országos levéltárban Giscard és Mitterrand iratanyagának kezeléséért felelős illetékes, Jean-Charles Bédague elmondta a lapnak, hogy VGE volt az, aki az elnökök mandátuma idején létrejövő irattömeg megőrzésének és feldolgozásának új szabályozását kezdeményezte. „Addig minden távozó elnök egyszerűen hazavitte az iratait, hogy azokra támaszkodva dolgozzon emlékiratain”.

Azóta a törvény értelmében háromévi börtönnel és 45 ezer eurós bírsággal büntethetők azok, akik szándékosan megsemmisítenek vagy eltulajdonítanak olyan anyagot, amely a levéltárat illeti meg. Minden nagy minisztériumban levéltáros működik, akinek egyik feladata biztosítani a dossziék rendezett átadását a politikai váltások idején. De Gaulle levéltári anyaga 250 méternyi polcot tölt be, Giscard d’Estaing 500 méter, Mitterand másfél kilométer, Chirac 1 kilométer hosszú polcrendszert foglal el irataival. Nemcsak iratokat, hanem hivatalos fotókat is tartalmaz az archívum, Mitterrand és Chirac esetében egyaránt mintegy 300 ezer negatívot. Chirac elnökségétől már digitálisan is tárolják a felvételeket, az utóbbiak száma másfél millió.

Minden elnök idején más stílusban bántak az iratokkal. De Gaulle-t például sohasem elnöknek, hanem mindig tábornoknak címezték munkatársai. Az V. Köztársaság első államfője sok jegyzettel látta el a hivatalos papírokat, láttamozta azokat, amelyeket tudomásul vett és lotaringiai kereszttel, saját jelével látta el azokat az ügyeket, amelyeket követni kell. Chirac piros tollal magukra az iratokra írta megjegyzéseit, nem a margóra. Mitterrand kijavította a papíron tanácsadóinak helyesírási hibáit, ha ilyesmire bukkant. Bizonyos dokumentumokkal igen sokat foglalkozott: így például a Nagy Louvre tervezetéhez csatolta azoknak a szobroknak a listáját, amelyeknek szerinte helyet kellett kapniuk a pénzügyminisztériumtól átvett szárnnyal kibővített múzeumban.

Manapság az utókor dolgát megnehezíti az elektronikus posta, az e-mailek zömét törlik – bár a fontosabbakat kinyomtatják vagy elektronikusan rögzítik – mindez azonban mégis rögtönzöttebb, mint a korábbi papíralapú iratkezelés. Egy 2008 évi törvény szabályozza az elnöki dokumentumokhoz való hozzáférést. Elvileg minden magánéleti, katonai titoknak minősített vagy nemzetbiztonsági adatot 50 évre titkosítanak. A kormány munkájára vonatkozó adatok 25 évig nem publikusak, ami pedig a szexuális életre vonatkozik, 100 évig titok marad. A történészek, kutatók, a diákok és a dokumentumfilmesek külön kérelmezhetnek felmentést a tiltások alól: ilyenkor az érintett elnökre vagy megbízottjára tartozik a döntés. Sarkozy már jelezte, hogy személyesen fog határozni az egyes kérelmek sorsáról.”

Forrás:
A papírénál rögtönzöttebb az elektronikus iratok megőrzése, SG.hu/MTI, 2012. május 28.

Pontosabb lesz a viharjelzés a Balatonnál

„A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően az ország legpontosabb, rendszeresen frissülő meteorológiai jelző rendszere működik a Balatonnál, az idei szezontól a tó három medencéjében működtetve a viharjelző szolgálatot – hangzott el a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriuma és a Balaton Fejlesztési Tanács által közösen tartott balatonföldvári sajtótájékoztatón szerdán.

Heizler György, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakértője arról számolt be, hogy 8 ország 16 szervezete vesz részt abban az INCA projektben, amelynek fejlesztései is hozzájárultak ahhoz, hogy a balatoni viharjelzés a korábbi két egységesről három egységesre térhessen át, és a kistérségek időjárásai viszonyaihoz pontosabban igazodjon a működtetésük.

Az új felosztással egy Keszthelytől Badacsonyig tartó nyugati, egy Badacsonytól Tihanyig tartó középső és egy Tihanytól Keneséig tartó keleti medence jött létre. A három szektor kialakítása érdekében Fonyód-Bélatelepen és a Balatonlábdihegyen új fix viharjelző állomásokat építettek, és a rendszert további 14 mobil állomással egészítették ki.

A program meteorológiai lelke az INCA finomfelbontású előrejelzési rendszere, amelyet egy uniós pályázat keretében tesztelnek. A Balaton térségére különösen nagy felbontású, 1 kilométeres térbeli felbontást is lehetővé tevő számítások készülnek. Ennek eredményeként a tömegeket érintő zenei, kulturális és gasztronómiai fesztiválok biztonsága jobban garantálható, és a szervezők is jobban felkészülhetnek a várható körülményekre.

A pontos előrejelzésnek fontos szerepe van a viharjelzésen túl a vízi mentésben és a kárelhárításban is. Az aktuális időjárási helyzetet, például egy vihar közeledtét, erősségét és haladását egy önmagát frissítő honlapon is figyelemmel lehet már kísérni, akár okostelefon segítségével.

Azért, hogy a strandolók, vízibiciklizők, horgászok, csónakázók, szörfözők és vitorlázók is értelmezni tudják a balatoni viharjelző rendszer jelzéseit, új táblákat fognak elhelyezni a strandokon, vízparti kempingekben, gyermektáborokban, szállodákban, közösségi üdülőkben, tömegrendezvényeken és kikötőkben.

Molnár Gábor, a Balatoni Fejlesztési Tanács munkaszervezetének vezetője arról számolt be, hogy a közbiztonsági keretből szeretnék a pontos balatoni meteorológiai előrejelzés helyi adatait hozzáférhetővé tenni az önkormányzatok – és általuk mindenki – számára, ehhez még várják az illetékes tárca jóváhagyását.”

Forrás:
Pontosabb lesz a viharjelzés a Balatonnál, HVG.hu/MTI, 2012. május 30.

30 milliós kár: hackertámadás a Heves Megyei Önkormányzat ellen

„Több mint harminc millió forintos kárt okozó hackertámadás érte május 28-án a Heves Megyei Önkormányzat IP-telefon alközpontjának szerverét – tájékoztatta pénteken az MTI-t az önkormányzat elnöki kabinetjének vezetője.

A pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, de az önkormányzati telefonközpont jogosulatlan használatával lebonyolított forgalom értéke vélhetően meghaladja a 30 millió forintot – közölte Zelei Dániel. A különösen nagy vagyoni kár miatt Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke és Barta Viktor megye főjegyző feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon – tette hozzá.

Mint elmondta: a külföldről irányított támadás során egy lettországi emelt díjas számot hívtak, melynek információik szerint percenként csaknem 25 ezer forint a díja. Az önkormányzatnál a pünkösdhétfői munkaszüneti nap után, kedden észlelték a támadást és azonnal megszakították az önkormányzat szerverkapcsolatait.

A történtekről – miután az önkormányzati közfeladat ellátásának veszélyeztetése és a szolgáltatás jogosulatlan igénybe vételének külföldi célállomása miatt nemzetbiztonsági kockázat is felmerülhet – az Alkotmányvédelmi Hivatal Heves Megyei Kirendeltségét is tájékoztatták – közölte Zelei Dániel.

A Heves megyei önkormányzat telefonhálózata IP-technológián, azaz internetes alapokon működik. Ez a modern, napjainkban igen elterjedt megoldás más hivatalokban, így minisztériumokban és kormányhivatalokban is alkalmazzák. A számos kényelmi szolgáltatás mellett a technológia komoly költségmegtakarítást is eredményez – fűzte hozzá a kabinetvezető.”

Forrás:
30 milliós kár: hackertámadás a Heves Megyei Önkormányzat ellen, HVG.hu/MTI, 2012. június 1.

Kormányzati cloudot indított a Microsoft

„…Kimondottan kormányzati szervek számára indított szoftverszolgáltatást a Microsoft, az Office 365 for Goverment ún. közösségi cloud, vagyis több „lakója” van, de ezek kivétel nélkül amerikai kormányhivatalok, amelyek ugyanazokat a szolgáltatásokat vehetik igénybe mint bármelyik Office 365 ügyfél: van Exchange Online, SharePoint Online, Lync Online és Office Professional Plus. A kormányhivatalokat kiszolgáló infrastruktúra a céges és egyéb ügyfelektől szeparált, derül ki a Microsoft blogbejegyzéséből.

A cloudokkal kapcsolatos egyik legfőbb ellenérv a biztonság, vagy annak vélt hiánya. Ezekre a kétségekre a Microsoft a lehetó legtöbb biztonsági és üzemeltetési tanúsítvány begyűjtésével kíván választ adni, az Office 365 már ma is megfelel az olyan nemzetközi szabványoknak mint az ISO 27001, a SAS70 Type II, az EU Safe Harbor, az amerikai egészségügyi szolgáltatókra kötelező HIPAA (Health Insurance Portability and Accountability Act), valamint a diákok adatait védő, az oktatásban elengedhetetlen FERPA (Family Educational Rights and Privacy Act).

Május elején a Microsoft felhőszolgáltatása megszerezte a FISMA (Federal Information Security Management Act) minősítést is, ami az amerikai kormányzati szervek által megkívánt biztonsági tanúsítvány. A FISMA az National Institute of Standards and Technology (NIST) által kidolgozott szabályok szerinti működést vár el egy szervezettől az informatikai biztonsági kockázatok csökkentése érdekében, szigorú Az Office 365 legfontosabb riválisának tekinthető Google Apps már 2010 óta FISMA-tanúsított egyébként, az ISO 27001 minősítést azonban csak a napokban szerezte meg.

Az Egyesült Államokban nem ritka, hogy kormányzati szervek is felhőszolgáltatásokat vegyenek igénybe külső féltől, a Google Appsnek is van kimondottan állami hivatalok számára „fenntartott”, szeparált cloudja Google Apps for Government néven, ennek felhasználója többek között New Mexico állam főügyészi hivatala, az orlandói és Los Angeles-i önkormányzat, utóbbinál 36 hivatalban közel 17 ezer felhasználót szolgál ki a Google. Az egyik legnagyobb vitát kiváltó eset is Los Angelesben történt, az ottani rendvédelmi szervek mintegy 13 ezer dolgozóját végül nem migrálták Appsre a korábbi Novell GroupWise-ról, épp adatbiztonsági félelmek miatt…”

Szerkesztői megjegyzés:
Az alkalmazott felhő fajtája: elkülönített közösségi felhő („Office 365 for Government is a new multi-tenant service that stores US government data in a segregated community cloud.”)

Forrás:
Kormányzati cloudot indított a Microsoft, HWSW.hu, 2012. május 31.

Új kormányzati honlap indul az éghajlatváltozásról és a klímapolitikáról

„Célja, hogy mindenki a lehetőségeihez, felelősségéhez mérten csökkentse kibocsátását, és képes legyen alkalmazkodni a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz. Magyarországon is megfelelő hazai politikák kialakításával kell elősegíteni a fenntartható, alacsony üvegházgáz-intenzitású és sikeresen alkalmazkodó gazdaság, ipar és társadalom létrehozását.

Időben fel kell készülni az éghajlatváltozás elkerülhetetlen káros hatásaira, különösen a szélsőséges időjárási események által okozott következményekre is. Meg kell határozni az ország társadalmi-gazdasági- természeti rendszereinek ellenálló képességét növelő beavatkozási irányokat. Az éghajlatváltozás hajtóerői elleni küzdelem mindenekelőtt az egyéni értékrendekben követeli meg a kevesebből jobbat’ szemlélet elterjedését.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azzal a céllal hozta létre ezt az oldalt, hogy áttekinthető módon tegye elérhetővé a klímapolitikához kapcsolódó hivatalos információkat. Így egyetlen helyen, közérthető formában jelenhet meg az érdeklődők előtt a klímapolitika – hosszú egyeztetési folyamatok eredményeként létrejött – összetett rendszere. A szaktárca fontosnak tartja, hogy a nemzetközi egyezmények, az európai uniós rendszerek és a jogszabályok, valamint a hazai klímapolitika alapjait jelentő hatályos dokumentumok és információk könnyen és rendszerezetten legyenek hozzáférhetők bárki számára. A honlap felhívja a figyelmet a kiemelt hazai és nemzetközi eseményekre, azok eredményeiről, a lényeges döntésekről, kezdeményezésekről, a megjelenő tanulmányokról folyamatos és hiteles tájékoztatást nyújt.”

Forrás:
Új kormányzati honlap indul az éghajlatváltozásról és a klímapolitikáról, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2012. május 25.

Okosodnak a városok

„Mostantól nem üzenetrögzítő hanem online ügykezelő felület fogadja a veszprémiek panaszait. A Pannon Egyetem által fejlesztett rendszerben bármilyen bejelentést meg lehet tenni, a parlagfű veszélytől az úthibákig, vagy az illegális szemétlerakásig. A panasz útja innentől kezdve elektronikusan nyomon követhető, a bejelentőt SMS-ben is értesítik az ügy alakulásáról.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2011-ben felmérést készített a hazai városok informatikai és információs társadalmi infrastruktúrájáról. A vizsgálat során a szakemberek figyelembe vették a kutatásban résztvevő települések adottságait és jellegzetességeit, majd a tapasztalatok alapján készítették el az egyes városok fejlesztési javaslatait.

Úgy tűnik, volt mit javítani a veszprémi önkormányzat belső folyamatainak hatékonyságán, legalábbis egy elektronikus ügyintézést támogató rendszer bevezetése nagyban hozzájárulhat a kitűzött cél megvalósításához a döntéshozók szerint. Mindezt alátámasztja, hogy a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata kutatás-fejlesztési megállapodás megkötésével megbízást adott a Pannon Egyetemnek a rendszer kidolgozására.

A városvezetők reményei szerint a platform elindítása az első lépése lehet Veszprémben egy teljesen elektronizált, az élet minden területére kiterjedő városi ügyintézési rendszer kiépítésében.
A fejlesztések hátterében az IBM Smart Cities – azaz Okos Városok – kezdeményezése is erősen mozgatta a szálakat, hiszen a vállalat biztosít bizonyos informatikai technológiákat Pannon Egyetem szakemberei számára.”

Forrás:
Okosodnak a városok, Deák Miklós, IT Business, 2012. június 1.

Az Európai Bizottság jóváhagyásával módosult az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

„Az Európai Bizottság 2012. március 28-i dátummal jóváhagyta az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) módosításait. A program dokumentum aktuális verziója elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján.”

Forrás:
Az Európai Bizottság jóváhagyásával módosult az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 2012. május 29.
Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (hatályos 2012.03.28-tól.) (doc, 977 kB) (Feltöltve: 2012-05-29)

Informatika, távközlés, technika

Rövidesen az internetforgalom nagy része vezeték nélkül bonyolódik

„2016-ban 3,4 milliárdan rendelkezünk majd interneteléréssel, és éves szinten zettabájtokban mérhető forgalmat generálunk, jobbára vezeték nélküli hálózatokat használva – derül ki egy friss kutatásból.

A márciusi Mobile World Congress keretében már néhány adatot felfedett a Cisco a minden évben, így idén is elkészített VNI, azaz Visual Networking Index elnevezésű felmérésének eredményeiből, de az előrejelzést teljes egészében csak most hozták nyilvánosságra.

Az IP-alapú adatfogalom nemzetközi szintű előrejelzésére és elemzésére létrehozott kutatás legújabb kiadása a 2011–2016 közötti időszakra vonatkozik, és számszerűsíti a nyilvános és magánhálózatok várható forgalmát, beleértve az internet, a felügyelt IP-hálózatok és a lakossági és üzleti felhasználók által generált mobil adatforgalmat.

Totális mobilizálás Nem túlzottan meglepő, hogy legdinamikusabban a világ mobil adatforgalma fog növekedni az elkövetkező esztendőkben. Az előttünk álló szűk öt év során a jelenlegi tizennyolcszorosára nő ez az érték, azaz 2016-ra eléri az évi 130 exabájtot. Ez az adatforgalom 33 milliárd DVD-n tárolható adatmennyiségnek felel meg. A mobil adatforgalom drasztikus növekedését részben a mobilinternet-kapcsolattal rendelkező eszközök ugrásszerű terjedése okozza – ezek száma az előrejelzések szerint 2016-ra meghaladja majd a Föld lakosságának akkori – várhatóan 7,3 milliárdos – létszámát.

A Cisco számításai szerint a 2011–2016 közötti időszakban a globális mobil adatforgalom a globális vezetékes adatforgalom háromszorosára nő, miközben a cloud alapú szolgáltatások által generált adatforgalom 2011 és 2016 között a huszonnyolcszorosára bővül.

Zettabájtok kora A teljes adatforgalom négy év múlva várhatóan 1,3 zettabájt lesz (egy zettabájt megfelel egytrilliárd bájtnak vagy egybillió gigabájtnak). 2015 és 2016 között 330 exabájtos növekedés várható, ami csaknem megegyezik a 2011-ben világszerte generált teljes IP-forgalommal (369 exabájt). Várhatóan 2016 lesz az éve annak is, amikor a világ internetforgalmának több mint fele már wi-fi kapcsolaton keresztül bonyolódik.

Szűkebb régiónkban, Közép- és Kelet-Európában ugyanezen időszak alatt gyorsabban, az ötszörösére növekszik az adatforgalom, ami egyben azt is jelenti, hogy a 2005-ös állapothoz képest 2016-ban 87-szer nagyobb internetes terheléssel lehet számolni. A térségben a mobil adatforgalom 2011-hez viszonyítva 85 százalékos átlagos éves növekedés mellett 22-szeresére nő 2016-ra. Ez háromszor gyorsabb, mint a teljes IP forgalom bővülése, és 11-szer nagyobb, mint a régió teljes 2005-ös internetes forgalma.”

Szerkesztői megjegyzés:
Nehezen értelmezhető ez az állítás: „a világ internetforgalmának több mint fele már wi-fi kapcsolaton keresztül bonyolódik”. A wi-fi egy vezeték nélküli helyi hálózatot jelent.

Forrás:
Rövidesen az internetforgalom nagy része vezeték nélkül bonyolódik, Bitport.hu, 2012. május 31.

Áprilisban 2,110 millió vezetékes szélessávú internet-előfizetés volt Magyarországon

„A vizsgált hónapban a hagyományos telefonvonalon szélessávú xDSL-internetszolgáltatásra előfizetők száma 792 ezer volt. A gyorsjelentésben szereplő – legnagyobb – kábelszolgáltatók előfizetései áprilisban 835 ezerre nőttek. Az FTTx, vagyis (az épületig, lakásig, irodáig) optikai szálon nyújtott szolgáltatás esetében 285 ezer előfizetés volt a hónap végén. Összességében 2012 áprilisában az adatszolgáltatók vezetékes szélessávú internet-előfizetéseinek becsült száma a teljes piacra vonatkozóan 2,110 millió volt.

A szélessávú internet-hozzáférés esetében, a teljes (becsült) piacra vonatkozóan – valamennyi vezetékes technológiát figyelembe véve – a Magyar Telekom a piacvezető, piaci részesedése 34,8 százalék, második a UPC, piaci részesedése 20,6 százalék, a harmadik a sorban a Digi 13,0 százalékos részesedéssel. Ezt követi több száz kisebb szolgáltató együttes részesedése, amely 12,2 százalékot tesz ki, majd az Invitel következik 10,0 százalékkal.

A teljes hangcsatorna-számon belül – a beérkezett adatok alapján – a hagyományos vezetékestelefon-vonalak száma a hónapban 2,036 millió (az előző hónapban 2,050 millió), a kábeltelevíziós hálózaton működő hangcsatornák száma pedig 510 ezer volt (az előző hónapban 496 ezer). Az IP-alapú hangcsatornák száma 386 ezerre nőtt az előző havi 379 ezerről. A teljes piacra vonatkozó hangcsatornák becsült értéke 2,992 millió volt 2012. április végén.

A vezetékes hangszolgáltatások esetében, a teljes (becsült) piacot alapul véve a legnagyobb piaci részesedése a Magyar Telekomnak van, ez 60,9 százalékot jelent. Második helyen az Invitel áll 13,4 százalékkal, ezután a UPC 11,1 százalékkal, majd következik a Digi: 8,4 százalékkal.

Áprilisban a száz főre jutó vezetékes hangátviteli csatornák száma 29,46 darab, a háztartások vezetékestelefon-ellátottsága pedig 61,21 százalék volt. Az előfizetők hagyományos telefonvonalon 335 millió, IP-alapon pedig 112 millió percnyi hívást kezdeményeztek. A vizsgált hónapban az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama 152 perc volt.

A 2012. áprilisi adatok szerint az előfizetők a szolgáltatóváltást megkönnyítő számhordozhatóság keretében 2004. április óta összesen 667 ezer számot hordoztak.”

Forrás:
Áprilisban 2,110 millió vezetékes szélessávú internet-előfizetés volt Magyarországon, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, 2012. május 30.

Egymással rivalizáló felhőszolgáltatások

„Az angol terminológiában federated cloud (vagy cloud federation) alatt voltaképp azt a folyamatot érjük, melynek során a külső és belső számítási felhő szolgáltatások telepítésre kerülnek illetve felügyeletük zajlik. Az „összevont felhő” fogalma azonban némiképp ironikus, tekintve, hogy maga a cloud computing azért vált gyorsan népszerűvé a vállalatok körében, mert általa könnyen ellenőrizhetők az összetett, heterogén környezetek úgy, hogy közben az infrastruktúra konszolidációja is lezajlik. Ahogy azonban a szervezetek mind több és több felhő kezdeményezéssel találják szembe magukat, azzal is szembesülnek, hogy a korábban egyszerűnek hitt megoldás egyre bonyolultabb lesz.

Iparági szakértők szerint egyáltalán nem ritka, hogy a CEO-k úgy döntöttek felhőbevezetésről, hogy arról nem egyeztettek a CIO-val, vagyis nem születhetett közös terv arra vonatkozóan, hogyan is lehetne az adott vállalatnál a cloud által kínált lehetőségeket legjobban kiaknázni. Peter High, az amerikai Metis Strategy elnöke szerint valahol érthetők az ilyen anomáliák, hiszen a különböző üzletágak az ilyen típusú döntések jelentős részét egymástól függetlenül hozzák meg; ám, ha egységes döntésre kényszerülnének, akkor a végeredmény igen eltérő eredményt hozhat ki részlegenként. Ennek tükrében már nem meglepő, hogy az informatikai vezetők körében egyre gyakrabban merül fel a federated cloud lehetősége. Amivel ha megszüntetni nem is, de legalább kezelni tudják a felhő téren eluralkodó káoszt.

Az egyes részlegek vezetői, felgyorsítandó az átállást, a nyilvános felhő szolgáltatásokat gyakran saját szeszélyeiknek megfelelően választják ki. Gyakorlatilag azonnal hozzáférést kapnak olyan lehetőségekhez, mint szofisztikált ügyfélkezelés-menedzsment vagy emberi erőforrás kezelés, és ehhez nem kell mást tenniük, mint pár kattintással kitölteni néhány online űrlapot és teret engedni a büdzsében a szolgáltatás finanszírozására. Jól mutatja a jelenség terjedését, hogy a Gartner piackutatása szerint a világban tavaly a szolgáltatásként kínált szoftver (Software-as-a-Service, SaaS) piaca 21 százalékkal bővült.

De mi ennek az oka? Nos, röviden összefoglalva: a felgyorsult világ. A számítási felhővel ideális esetben valóban gyorsabban és költséghatékonyabban vihetők végbe különböző informatikai projektek. Az egyre szorosabb határidővel szembesülő fejlesztők szinte utolsó mentsvárként fordulnak a cloud computinghoz, mintegy külső erőforrásként támaszkodva rá. Ezáltal nem csak nagyobb feldolgozási teljesítménnyel és tárterülettel növelhetik hatékonyságukat, hanem úgy tesztelhetik új ötleteiket, szolgáltatásaikat, ahogy arra a hagyományos infrastrukturális keretek között sem anyagi, sem időbeli szempontok miatt nem tehetnék meg. A fejlődéssel és a felgyorsult igényekkel ugyanis az informatikai részlegek egyszerűen nem tudnak lépést tartani: ha megvárnák/kifizetnék a pillanatnyi igénybővülést (szerverek telepítése/bekonfigurálása, hálózati bővítés stb.), azzal egyszerűen nem lennének versenyképesek.

Ráadásul az alkalmazásfejlesztés csak egyetlen, felhőelfogadási trendet hajtó tényező, az USA-beli Technavio jóslata szerint 2011 vége és 2014 vége között a szolgáltatásként kínált infrastruktúra (Infrastructure-as-a-Service, IaaS) piaca 48 százalékos növekedést fog felmutatni. Mindeközben az informatikai szervezetek a szinte semmiből előbukkanó nyilvános felhőszolgáltatók által generált versenyhelyzetre reagálva saját belső infrastruktúrájukat „webképessé” teszik. A Technavio tavaly év végi becslése szerint éves szinten a magánfelhő szerverpiaca éves szinten 12,7 százalékkal bővül.

A fentiekből adódóan a CIO-nak rövidtávon mindenképpen fel kell készülniük a kevert felhőkörnyezetre, vagyis arra, hogy ezeket az egymás mellett létező megoldásokat integrálják és megfelelően kezelni tudják – már csak a működési hatékonyság, az erős biztonság és a megfelelő irányítás végett is. És itt lép be a képbe a federated cloud, mely olyan keretet biztosít, amivel a különböző külső és belső számítási felhő szolgáltatások üzembe helyezése és integrált kezelése elérhetővé válik. Három alapvető kapcsolattípust kell ehhez létrehozni: a nyilvános felhő és magánfelhő, a magánfelhő és magánfelhő illetve a nyilvános felhő és nyilvános felhő közötti átjárhatóságot kell kialakítani.

Nyilvános felhő-magánfelhő integráció
Az első nagy kihívás a CIO-k számára az, hogy felmérjék pontosan, mennyi nyilvános felhő aktivitás is történik. Számos esetben az első alkalom, amikor az informatikai részleg rájön a public cloud használatára, az a pillanat, amikor az első, a felhőszolgáltatást nyújtó céggel kapcsolatos problémával kapcsolatos hívás/e-mail befut. Ilyenkor az informatikai vezetők meg kell határozzák, miért is fordult az adott üzleti részleg külső forrásokhoz, a belső lehetőségek helyett, majd kezelniük kell a helyzetet. Két út kínálkozik: vagy ellenállnak a végfelhasználói igényeknek, és megpróbálják szervezeten belül megoldani a helyzetet, vagy kidolgozzák annak módszerét, miként lehet ezeket a külső szolgáltatásokat biztonságosabban és problémamentesebben elérni.

Utóbbi esetben az IT-nek nyilvántartó központként (is) kell funkcionálnia, az ő felelőssége lesz, hogy olyan eljárásokat és mechanizmusokat hozzon létre, amivel a végfelhasználók megfelelően felügyelt módon külső szolgáltatásokat vehetnek igénybe, a kockázatok figyelembevétele mellett. Az informatikai részleg legnagyobb felelőssége a megfelelő adatkezelés lesz; emellett fontos feladatává válik, hogy igény esetén a nyilvános felhőben tárolt adatokat gyorsan és biztonságosan vissza lehessen hozni a vállalati környezetbe.

A nyilvános felhő alkalmazások és belső eszközök közötti integrációs pontokat különböző alkalmazásfejlesztői interfészek révén fedezhetik fel.

Magánfelhő-magánfelhő integráció
A magánfelhő mellett szavazó szervezetek többsége részlegszinten vezeti be ezeket a megoldásokat. Számos esetben a felhőfejlesztési erőfeszítések alapját azon virtualizációs szándék motiválja, hogy konszolidálni lehessen az adatközponti befektetéseket és optimalizálni a rendelkezésre álló erőforrások kihasználtságát. Ennek eredményeként a Fortune 1000-es listán szereplő vállalatok java többszörös magánfelhő környezettel bír, melyek az érettség különböző fokán állnak.

Szakértők mára szinte egybehangzó véleménye szerint a belső magánfelhő-trend kezelésének kulcsa az informatikai szolgáltatásmenedzsment szabályok adoptálásában és fegyelmezett betartásában rejlik. Ezáltal lehetővé válik, hogy a vállalatszerte használt webalapú cloud szolgáltatások közös megközelítésre alapulva jöjjenek létre, illetve jelentősen könnyebbé válik a belső felhők közötti integráció.

Nyilvános felhő – nyilvános felhő integráció
Miközben az informatikai vezetők összevont-felhő stratégiájukon dolgoznak, egy dolgot biztosan el akarnak kerülni. Nevezetesen azt, hogy olyan szituációba keveredjenek, ahol egy meghatározott gyártóhoz vagy szolgáltatóhoz láncolva biztosíthatják csak a működést. Ennek jegyében számos informatikai szervezet törekszik az adatok hordozhatóságának kialakítására, fenntartására. Ha nincsenek megelégedve a kapott szolgáltatással, akkor a CIO-k különösebb megrázkódtatás nélkül akarnak váltani, cégük adatait átvinni.

A CIO.com tavaly novemberi cikke szerint a cloud történelme még annyira fiatal, hogy nincsen széles körben elfogadott nyilvános felhő standard (ugyanakkor megjegyzi, hogy a legtöbb felhőarchitektúra webközpontúsága miatt relatíve egyszerű olyan API-kat fejleszteni, melyek biztosítják a portabilitást). Nos, az azóta eltelt fél évben sem történt radikális áttörés; amint arra egy, a Cloudtweaks-en egy hónapja megjelent cikk rávilágított: bízni a felhőszabványok közeljövőbeli bevezetésére olyan, mint „Godot-ra várni”.

Mit mutat a gyakorlat?
A federated cloud koncepciója még mindig újnak számít. Mindazonáltal a vállalati cloud computing minden kategóriájának kétszámjegyű növekedését látva az informatikai vezetők számára kritikus fontossággal bír egy, ezen környezetek kezelését biztosító egységes keret létrehozása és alkalmazása. Az erre való törekvés első példái már meg is jelentek, jellemzően az amerikai piacon.
…
Ez a közös keret szabályozásra vonatkozó elveket kell, hogy tartalmazzon, például olyanokat, hogy milyen típusú alkalmazások és adatok mehetnek nyilvános felhő környezetbe, és melyeknek kötelező a vállalat tűzfalon belül, magánfelhőben maradniuk, kielégítve ezzel a vállalati és egyéb szabályzási feltételeket (compliance). A keretnek emellett betekintést kell(ene) nyújtania abba, hogyan lehet az erőforrások megfigyelését és kezelését megosztani és optimalizálni annak érdekében, hogy mindez átláthatóan és a teljes felhő környezetre kiterjedően könnyen integrálható legyen…”

Forrás:
Egymással rivalizáló felhőszolgáltatások, Computerworld, 2012. június 1.

410 TB adat és 17,8 millió havi, egyéni látogató – saját szerverpark nélkül

2011. májusában indította el szolgáltatását a Pinterest közösségi képmegosztó oldal, amelynek forgalma látványosan növekszik. 2012. februárjában már 17,8 millió havi egyéni látogatójuk volt. Amit a cég 9 hónap alatt ért el, azt más népszerű cégek (Facebook, Twitter, YouTube) csak 12-22 hónap alatt valósították meg. Jelenleg 410 TB az az adatmennyiség, amit tárolnak. Összesen 12 alkalmazottjuk van. Saját szerverpark és adatközpont kialakítása helyett viszont az Amazon felhőszolgáltatási eszközeinek (AWS) használata mellett döntöttek.

Kezdetben annyi szerverkapacitást kötöttek le, hogy a csúcsterhelést is számításba vették, és még 25 százaléknyi tartalékot is belefoglaltak, biztonsági megfontolásokból. Azonban a terhelés nem egyenletes, éjszaka a nappali igény töredéke jelentkezik csak, viszont a tényleges terheléstől függetlenül fizettek a teljes lekötött kapacitás után. Mivel lehetőség van arra, hogy a szerverek automatikusan a terheléshez igazodjanak, ezért ennek az opciónak a bekapcsolása 40 százaléknyi csökkentést eredményezett a felhasznált kapacitásban, ami 40 százaléknyi csökkentést jelentett a webszerverekért fizetett díjban. Az Amazon felhője még számos eszközt és lehetőséget biztosít arra, hogy az erőforrások felhasználása a legoptimálisabb legyen a terhelés és az érte fizetendő díj vonatkozásában.

Hagyományos módon ezt a hihetetlenül gyors növekedést nagyon nehezen lehetett volna kezelni. Előre kellett volna tervezni a szükséges kapacitást, illetve a szükséges eszközök beszerzését. Ami sok időt és sok fölöslegesen lekötött kapacitást jelentett volna. Így viszont a folyamat valós időben történik, rugalmasan.

Forrás:
Revealed: Inside super-soaraway Pinterest’s virtual data centre : How to manage a cloud with 410TB of cupcake pictures, Timothy Prickett Morgan, The Register, 2012. április 30.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Készül az Informatórium, a szegedi „szuperintegrált tér”

„A tervek szerint év végén megnyílik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Informatóriuma; a „szuperintegrált tér” igyekszik bemutatni és alkalmazni az élet szinte minden területén előforduló informatikai lehetőségeket, az egyetem legfrissebb kutatásait, eredményeit – mondta el a témában rendezett csütörtöki szegedi előadás kapcsán Z. Karvalics László az SZTE docense.

A szakember kifejtette: az emeleten a nagy emblematikus attrakciók közt láthatja majd a nagyközönség az intelligens mintaotthont, ahol a konyhától a nappalin át a hálóig minden informatizálási lehetőséget igyekeznek bemutatni. Berendeznek egy 15-20 fős okosszobát is, amelyben a világ kínálatát mutatják be a csoportos szellemi alkotómunkában, döntéshozatalban, magas szintű nyelvoktatásban. A helyszín interaktív, így lehetőséget biztosít tanórák, telekonferenciák, fókuszcsoportos közvélemény-kutatások lebonyolítására.

A földszinten két fontos látnivalóval találkozhat a közönség. A „Kütyüfarmon” az információs kultúra legfrissebb termékeiből vehetnek kezükbe egy-egy darabot a látogatók. Itt a telefontól a különböző speciális pendrive-okig, gyermek vagy kismama informatikai eszközökig minden megtalálható lesz. Egyszerre több száz eszközt próbálhatnak ki a látogatók egészen addig, míg meg nem jelenik a következő generáció az adott termékből, hiszen a korábbi akkor az egyetem informatikatörténeti múzeumába kerül. A másik nagy attrakció a „Képernyőfal” lesz, ahol a kivetítésnek a legkorszerűbb technológiáit láthatják az érdeklődők. Ez két falat foglal majd le.

A közte lévő mintegy 250 négyzetméteren, 30 kisebb helyszínen különböző tevékenységformákat terveznek. Közük lesz egy háromdimenziós kutatói munkakörnyezet, kialakítanak egy izgalmas mozgásérzékelős teret, de informatikai cégeket is inkubálnak, készül egy ledbarlang, és lesz egy virtuális-digitális Szeged-gyűjtemény is. Emellett az intézményben folyamatosan jelen lesznek szakemberek, kutatók, akik az aktív időtöltésben résztvevő látogatóknak azonnal válaszolni tudnak a felmerülő kérdéseikre. „Ezért nevezzük előszeretettel szuperintegrált térnek azt, ami itt létrejön”- mondta Z. Karvalics László. Itt minden funkció együtt lesz. A létesítmény emellett különböző programoknak is helyet biztosít.

A legközelebbi hasonló intézmény a linzi ARS Electronica. Az területileg nagyobb, ugyanakkor a tevékenységi köre sokkal szűkebb, mert a számítógépes művészet és a technológiák legújabb világának, valamint a különböző speciális szakmai közösségeknek egymásra találási helyszíne – magyarázta a szakember. Szegeden az új kulturális és közművelődési intézmény kétmilliárd forintból épül föl. A négyszintes, 6700 négyzetméteres épület kivitelezési költségeinek 83 százalékát európai uniós támogatásból fedezik.

Az új intézmény hármas funkciót fog betölteni. Az SZTE Informatóriuma mellett itt működik majd a város egyik fontos kulturális intézménye, a Százszorszép Gyermekház, és a központ egyik fontos attrakciója lesz az ide költöző informatikatörténeti múzeum.”

Forrás:
Készül az Informatórium, a szegedi „szuperintegrált tér”, SG.hu/MTI, 2012. május 31.

Számítógéplegendák a Közlekedési Múzeumban

„Korszakos jelentőségű számítógépeket tekinthetnek meg az érdeklődők a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában június 9-én Budapesten.

A múzeum számítástechnikai gyűjteménye az első magyar számítógépektől a legsikeresebb PC-kig az informatika minden generációjából és kategóriájából bemutat ritkaságokat, melyeket a látogatók szakmai tárlatvezetéseken tekinthetnek meg. Képes Gábor főmuzeológus vezetésével az informatika fél évszázados fejlődéséről, az idén 50 éves elektroncsöves számítógépről, az Ural2-ről hallhat a közönség. Steve Jobs alkotásai, az Apple Lisa és a Next, valamint a személyi számítógép története kerül a középpontba 12 órától szintén Képes Gábor főmuzeológus szakmai tárlatvezetésével. Az érdeklődők az első magyar műállat, a szegedi Katicabogár működő modelljét meg is simogathatják, és ezen a napon a Tanulmánytár minden látogatható raktárát megtekinthetik – közölte az intézmény.

A kiállított tárgyakhoz és az informatika legendás egyéniségeihez kapcsolódóan neves szakértők tartanak előadást: 14 órától Kupecz Sándor és Vincze István a 2011-ben elhunyt magnótechnikai főkonstruktőrt – a világ első kazettás floppyját, a BRG MCD-1-et tervező – Jánosi Marcellt mutatják be a hallgatóságnak. Nagy Károly Az idén harmincéves Commodore 64 és vetélytársa, a szintén 30 éves ZX Spectrum címmel tart előadást Jack Tramielre emlékezve, Kovács Győző a számítógépek „gondolkodásáról” és Alan Turing munkásságáról beszél az érdeklődőknek a múzeumi szombaton.”

Forrás:
Számítógéplegendák a Közlekedési Múzeumban, SG.hu/MTI, 2012. június 2.

Törvények, rendeletek

2012. évi LXIII. törvény A közadatok újrahasznosításáról

Forrás:
Magyar Közlöny, 2012. évi 63. szám, 2012. május 30., 10071-10077. oldalak (pdf)

Kormányhatározat a közadatok újrahasznosításának elősegítése érdekében szükséges intézkedések megtételéről

„ Kormány az állampolgároknak közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogainak tiszteletben tartásával a közadatok újrahasznosításának ösztönzése és elősegítése érdekében felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény hatálybalépését követő fél év elteltével mérjék fel a törvény alkalmazása során szerzett jogalkalmazási tapasztalatokat, és készítsenek előterjesztést a Kormány részére a közadatok újrahasznosításának ösztönzéséhez és gyakorlati elősegítéséhez szükséges további intézkedésekről, és amennyiben szükséges, tegyenek javaslatot az érintett jogszabályok módosítására.
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2013. október 1.”

Forrás:
A Kormány 1171/2012. (V. 30.) Korm. határozata a közadatok újrahasznosításának elősegítése érdekében szükséges intézkedések megtételéről, Magyar Közlöny, 2012. évi 63. szám, 2012. május 30., 10104. oldal (pdf)

2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről

Forrás:
2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről, Magyar Közlöny, 2012. évi 61. szám, 2012. május 22., 9916-9934. oldalak (pdf)