Skip to main content

Tartalomjegyzék

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Közigazgatás, politika

Az Állami Számvevőszék feladatai, különös tekintettel a közigazgatás jövőbeni változásaira

„Engedjék meg, hogy az Állami Számvevőszék elnökeként előadásomban elsősorban arra a kérdésre koncentráljak, hogy mit tehet az ÁSZ az új jogszabályi környezetben annak érdekében, hogy enyhüljön az a szorítás, ami szinte megfojtja a magyar gazdaságot. Elsőként azt mutatom be, hogy pontosan mire való a Számvevőszék, illetve miképp hasznosulhat a számvevők munkája az új ÁSZ-törvény elfogadása után, majd pedig arra térek ki, hogy milyen plusz-feladatot jelent a Számvevőszéknek a Költségvetési Tanács megújítása.”

Forrás:
Az Állami Számvevőszék feladatai, különös tekintettel a közigazgatás jövőbeni változásaira, Domokos László, Állami Számvevőszék, XIX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia
Balatonalmádi, 2011. szeptember 8-9. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Cáfolta a 30 ezer fős leépítést a kormányszóvivő

„Kategorikusan cáfolta Giró-Szász András kormányszóvivő azokat a híreszteléseket, melyek szerint a pénteken bejelentett gazdasági intézkedéssorozat a közszférát érintő 30 ezer fős leépítést tartalmazna.

A kormányszóvivő a hírTV Rájátszás című műsorában elmondta, hogy a kormányzat közel ötezer fő elbocsátásáról döntött a jövőre tervezett költségvetésben a központi közigazgatás 66 ezres létszámából.

Mint mondta: a kormány határozott szándéka az, hogy a közszférában dolgozók létszámát folyamatosan csökkentse, és nekik lehetőséget biztosítson a piaci szférában való elhelyezkedésre. – Most ezt erősíti a kormány lépése, mert mindenki, aki így elbocsátásra kerül a közszférából és nem nyugdíjkorú, az nagyon komoly járulékkedvezményeket kap a kormánytól, hogy a piaci szféra annál kedvezőbb körülmények között tudja felszívni – fűzte hozzá.

Giró-Szász leszögezte, hogy az elbocsátások nem a megszorítás eredményei, hanem mindössze a felesleges párhuzamosságokat vezetik ki a rendszerből.”

Forrás:
Cáfolta a 30 ezer fős leépítést a kormányszóvivő, HírTV, 2011. szeptember 20.

Vissza az oldal tetejére

A Kormányablak hétfőn fogadta ötezredik ügyfelét

„Hétfőn (szeptember 19.) fogadta ötezredik ügyfelét a megyei kormányablak Tatabányán. Egy 19 éves diáklány ügyfélkaput szeretett volna nyitni, amikor Török Ádám főigazgató köszöntötte és egy emléklapot, valamint az Alaptörvény díszpéldányát nyújtotta át neki.

Megyénkben jelenleg Tatabányán, a Népház utcában működik Kormányablak, ahol 13 ügykörben intézhetnek hivatali ügyeket az érdeklődők.”

Forrás:
A Kormányablak hétfőn fogadta ötezredik ügyfelét, Kék Duna Rádió, 2011. szeptember 19.

Vissza az oldal tetejére

Minisztériumi látogatás a Somogy Megyei Kormányablaknál

A Somogy Megyei Kormányhivatalnál tett látogatást, és megtekintette a Somogy Megyei Kormányablakot a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkára, Dr. Csonka Ernő.

A Kormányzati Ügyfélszolgálatot és annak működését Juhász Tibor kormánymegbízott mutatta be.

A Somogy Megyei Kormányablakban 2011. szeptember 20-ig összesen 2720 ügyfél fordult meg. Az ügyfelek összesen 2732 (1422 ügykörbe tartozó, 1310 ügykörön kívüli) ügyet intéztek. A leggyakrabban intézett ügykörbe tartozó ügyek: ügyfélkapu létesítés, utazási költségtérítés, családi pótlék, valamint a GYES igénylés. A nem ügykörbe tartozó ügyek közül jellemző ügyek az EU-kártya igénylés, a szolgálati idő beszámítási kérelem, a személyi okmányokkal kapcsolatos ügyek, családi pótlék és GYES igazolás kérelem, a lakásfenntartási támogatás valamint a szemétszállítással és a közüzemi szolgáltatókkal kapcsolatos problémák intézése. Az ügyfelek ezeken túl tájékoztatást kaphatnak a Kormányablakban az Új Széchenyi Tervvel, az egyszerűsített honosítással, a súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményével kapcsolatban és legújabban a devizahitelesekkel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről is. Szeptember elejétől a polgármesteri hivatalok mellett a Somogy Megyei Kormányablak ügyfélterében is igényelhető az Alaptörvény, ami iránt az érdeklődés folyamatos. A legforgalmasabb időszak a 10.00-11.00 valamint a 14.00-15.00 közötti.

A Somogy Megyei Kormányablaknál megforduló ügyfelek kétharmada kaposvári, egyharmaduk pedig a megye egyéb területeiről érkezik. Az állampolgárok nemcsak az ügykörbe nem tartozó hatósági ügyekkel, hanem egyéb problémákkal is fordulnak az ügyfélszolgálathoz – polgári peres kérdésekben, vízdíj, áramdíj ügyekben, szerzői jogvédelemmel, adózási kérdésekkel stb. – a Kormányablak munkatársai természetesen ezekben az esetekben is igyekeznek részletes tájékoztatást adni.”

Forrás:
Minisztériumi látogatás a Somogy Megyei Kormányablaknál, KaposPont, 2011. szeptember 21.

Vissza az oldal tetejére

Az idei népszámlálás Magyarország legnagyobb flash mobja

„Az ország 23 megyei jogú városának jegyzői két napon át tanácskoztak Kaposváron. Szóba került az önkormányzati feladatok és a közigazgatás átszervezése is.
Minden készen áll a 9 nap múlva kezdődő népszámlálásra. Ez is elhangzott a két napos tanácskozáson. 50 ezer ember összehangolt munkájáért a jegyzők felelnek majd. „Ez a társadalom ügye, ezt próbáljuk elhitetni a civil szervezetekkel, több ezer civil szervezettel működünk együtt, hogy ez tulajdonképpen egy buli, fogjuk ezt fel úgy hogy ez egy alkalom arra, hogy együtt csináljunk valamit. Ez a legnagyobb Flash mob Magyarországon a népszámlálás” – mondta Dr. Németh Zsolt, társadalomstatisztikai elnökhelyettes, KSH.
A közigazgatás átalakításával, és a megyei jogú városok szerepének megváltozásával kapcsolatban a jegyzők szerint nem a hatáskörök számítanak, hanem, hogy egy feladat a megfelelő helyen legyen. „Az adott feladat hol van jó helyen, hol lehet a leggazdaságosabb, leghatékonyabban megoldható, mert ennek csak a választópolgárok lehetnek a nyertesei” – nyilatkozta Dr. Szekeres Antal, elnök MJVSZ Jegyzői Kollégiuma.

A megyei jogú városok ezért javaslatokat tettek az átalakításokhoz. „Ilyen szempontból én úgy érzem, hogy hasznos információkhoz jutottunk, a törvényalkotók pedig hasznos javaslatokat vihettek tőlünk” – mondta Dr. Kéki Zoltán, címzetes főjegyző, Kaposvár .

A vezetők célja, hogy a közszolgáltatás minősége ne romoljon. ”

Forrás:
Jegyzői Kollégiumi találkozó – Az idei népszámlálás Magyarország legnagyobb flash mobja, KaposPont, 2011. szeptember 21.

Vissza az oldal tetejére

Miskolc megtartaná iskoláit

„Mi a szándéka a miskolci önkormányzatnak a fenntartásában lévő oktatási intézményeivel? Ez volt a fő kérdése az Észak-Magyarország által szervezett vitafórumunknak, melyet szerda délután tartottunk az Ifjúsági Házban. A kérdést azért tettük fel az illetékeseknek, mert már sok mindent tudni lehet a születőben lévő új köznevelési törvényről és önkormányzati törvényről. Bár mint a fórumon kiderült, még közel sem mindent.

Kiss Gábor, a miskolci önkormányzat humán főosztályának vezetője elöljáróban tisztázta: a készülő törvények egyelőre nincsenek olyan állapotban, hogy biztos jövőképet tudna bárki is vázolni. Annyit lehet tudni, hogy a kormány az általános és középiskolákat állami fenntartásba kívánja venni, de a 2000 főnél nagyobb települések külön szerződés alapján továbbra is vállalhatják intézményeik fenntartását. Miskolc fontosnak tartja iskoláinak megtartását, de mint fogalmazott, a törvények megszületése után szakmailag és gazdaságilag is megalapozott döntést kell hozni.

Nagyobb szerep
Az állam a jövőben aktívabb szerepet vállalna a közoktatásban. Ezt már Társy József, a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának vezetője mondta. Az okok között sorolta: finanszírozási, szakmai és felkészültségbeli különbségek miatt nem lehet biztosítani jelenleg a minden gyermeket megillető minőségi oktatást. Az állami fenntartásba vétel viszont növelné az esélyegyenlőséget.

Molnár Péter, a miskolci közgyűlés oktatási bizottságának elnöke is azt hangsúlyozta, amint megszületnek a törvények, akkor látják a döntéshozók, milyen lehetőségek állnak előttük. Hozzátette: Miskolcnak mindig fontosak voltak az iskolái, jelenleg is erején felül működteti iskolarendszerét.

Egyeztetés nélkül
A pedagógus szakszervezetek képviselői viszont azt hiányolták, hogy a törvényalkotás tulajdonképpen széles körű egyeztetés nélkül folyik. Mint mondták, amikor a koncepció majd nyilvánosságra kerül, érdemben már nem lehet rajta változtatni.

Bodolay Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezetének megyei elnöke többször is azt kérdezte, hogy ha ilyen sok baj van az oktatási rendszerrel, akkor az állam hogy látta el eddig a feladatát? Szendrei Zoltán, a pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének regionális ügyvivője jelezte, neki sikerült megszereznie az új köznevelési törvény koncepcióját. Ebben jelentős változások vannak a decemberi tervezethez képest. Az új koncepció tartalmaz üdvözlendő pontokat is, de kérdéses, hogy ha az állam csak a pedagógusok bérét finanszírozza majd, az önkormányzatok miből teszik hozzá intézményeik fenntartásához az egyéb költségeket”

Forrás:
Miskolc megtartaná iskoláit, Borsod Online, 2011. szeptember 21.

Vissza az oldal tetejére

Jegyzők: nem kockáztathatók a közszolgáltatások

„A Megyei Jogú Városok Szövetsége jegyzői kollégiuma tanácskozott a somogyi megyeszékhelyen kedden és szerdán. Majd a legfontosabb témákat szerdán sajtótájékoztatón összegezte Szekeres Antal Debrecen jegyzője, a szövetség jegyzői kollégiumának elnöke és Kéki Zoltán Kaposvár címzetes főjegyzője.

A megyeszékhelyeken kialakított kiváló minőségű közszolgáltatás nem lehet kockázat tárgya. Egyebek közt ezt a megfogalmazott üzenetet hozta föl példaként Kéki Zoltán a sajtótájékoztatón. Azt mondta: közös felelősségünk, hogy a színvonalat tartsuk, bárhogy is szervezzük át a rendszert. – Ezen kívül olyan üzenetet is meg tudtuk fogalmazni a KSH elnök-helyettesének – tette hozzá a címzetes főjegyző –, hogy visszük a munka dandárját a népszámlálás kapcsán, ám elvárjuk azt, hogy az összesített adatokhoz térítésmentesen hozzáférhessünk majd közfeladataink ellátása érdekében.

Szekeres Antal úgy fogalmazott: mivel a közigazgatás valamennyi alrendszerén változtatni akarnak, mi azt szeretnénk, ha a változtatandó alrendszerek közül kiemelt figyelmet kapnának azok, amelyek a megyei jogú városokat érintik. – Azt szeretnénk – hangsúlyozta –, ha azok a feladatok, amelyeket csak minőségi visszaeséssel tudna az állam átvenni, inkább maradnának az önkormányzatoknál.

A tanácskozás témáinak középpontjában az önkormányzati és a közigazgatási rendszer átalakítása, az új önkormányzati törvényben tervezett feladat– és hatáskörváltozások, továbbá az önkormányzati feladatellátás gyakorlati kérdései álltak. Szót ejtettek még a jegyzők az új közbeszerzési törvény legfontosabb módosításairól, a népszámlással összefüggő végrehajtási feladatokról.”

Forrás:
Jegyzők: nem kockáztathatók a közszolgáltatások, Márkus Kata, Somogyi Hírlap, 2011. szeptember 21.

Vissza az oldal tetejére

Kormányügyeleti rendszert hoznak létre

„A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat szerint a kabinet felhívja a rendészetért felelős minisztert, hogy a kormányügyelet működtetését az általa vezetett tárca ügyeleti feladatait ellátó szervén keresztül biztosítsa.

A kabinet a minisztereket arra szólítja fel, hogy a kormányhatározat egy hónap múlva esedékes hatálybalépésétől számított 30 napon belül intézkedjenek a vezetésük, irányításuk és felügyeletük alatt álló szerveken belül a jelentési kötelezettséget teljesítő szervezeti egységek, azaz a biztonsági ügyeletek kijelöléséről. A biztonsági ügyeletnek a rendkívüli eseményekről és az azokkal összefüggésben felmerült információkról azonnali tényközlő jelentésben kell értesítenie a rendészetért felelős minisztérium ügyeleti feladatait ellátó szervét, vagyis a kormányügyeletet, amely a jelentés alapján a szükséges intézkedések elrendelése érdekében tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert, a rendészetért felelős minisztert, valamint a honvédelmi tárca vezetőjét. A miniszterelnököt a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter vagy a rendészetért felelős tárcavezető tájékoztathatja – olvasható a Magyar Közlönyben.

Rendkívüli eseménynek minősül mindaz az előre nem látott veszély vagy bekövetkezett esemény, amely „a Magyar Köztársaságot érintő potenciális vagy tényleges hatásában” alkalmas az élet, a testi épség, az egészség, a vagyoni javak, a pénzügyi és a gazdasági ellátó rendszerek, a közigazgatási infrastruktúra, a természeti vagy az épített környezet olyan mértékű károsítására, továbbá a köznyugalom és a társadalom működésének olyan súlyos megzavarására, amely nagyságrendjénél fogva kormányzati fellépést igényel vagy igényelhet, függetlenül attól, hogy a konkrét helyzet eléri-e az alkotmányban foglalt minősített időszak szintjét, vagy azt az ország határain belül vagy kívül keletkezett ok váltja ki. Rendkívüli esemény az is, ha a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletein, valamint más külföldön tartózkodó magyar állampolgárok biztonságát súlyosan veszélyeztető helyzet alakul ki.”

Forrás:
Kormányügyeleti rendszert hoznak létre, Inforádió/MTI, 2011. szeptember 22.

Vissza az oldal tetejére

A polgármesterek levelüket megírták

„Levél­ben for­dult Tál­lai And­rás­hoz, a Bel­ügy­mi­nisz­té­rium önkor­mány­za­to­kért felelős állam­tit­ká­rá­hoz a „Pol­gár­mes­te­rek a Falu­kért” Egye­sü­let a ter­ve­zett önkor­mány­zati reform kap­csán. A Komárom-Esztergom megye 28, füg­get­len tele­pü­lés­ve­zető­jét tömö­rítő szer­ve­zet elnöke az észre­vé­te­le­i­ket és véle­mé­nyü­ket tar­tal­mazó doku­men­tu­mot pén­tek dél­előtt, a Komárom-Esztergom Megyei Köz­gyű­lés ünnepi ülésén adta át sze­mé­lye­sen az állam­tit­kár részére, majd dél­után, az egye­sü­let ülésén további dön­tés­ho­zók­kal is meg­is­mer­tette annak tartalmát.

„A „Pol­gár­mes­te­rek a Falu­kért” Egye­sü­let 2001 óta tömö­ríti Komárom-Esztergom megye füg­get­len kis­te­le­pü­lési pol­gár­mes­te­reit, mely szer­ve­zet­ben jelen­leg a megye 76 tele­pü­lé­séből 28 kép­vi­sel­teti magát pol­gár­mes­te­rén keresz­tül.

A doku­men­tum az önkor­mány­zati reform­mal kap­cso­la­tos állás­pont­juk, véle­mé­nyük kifej­tése előtt leszö­gezi: az önkor­mány­za­tok eladó­so­dott­sá­gára vonat­kozó „inget nem kíván­ják magukra venni”, hiszen az egye­sü­let alkotta pol­gár­mes­te­rek által kép­vi­selt 28 tele­pü­lés költ­ség­ve­tési főösszege össze­sítve közel 8 mil­li­árd forint, s hit­el­ál­lo­má­nyuk nem éri el a büdzsé 5 szá­za­lé­kát. A 28 tele­pü­lésből mind­össze öt vett fel hitelt keres­ke­delmi ban­kok­tól az elmúlt évek­ben, mely össze­get kivé­tel nél­kül fej­lesz­tésre for­dí­tot­ták, nem pedig műkö­dé­sük finan­szí­ro­zá­sára. Ezért úgy vélik, hogy a kis­te­le­pü­lé­sek önkor­mány­za­tai jó gazda mód­jára, felelő­sen gaz­dál­kodva irá­nyít­ják köz­sé­gü­ket, mely meg­ál­la­pí­tás nem fel­tét­len helyt­álló az ország vala­mennyi városvezetésére.

Az egye­sü­let tag­sága, s az álta­luk kép­vi­selt 50 ezer pol­gár nevé­ben az elnök üdvö­zölte az intéz­mény­rend­sze­rek köz­ponti fel­ügye­le­té­nek ter­vét, elfo­gadta az isko­lák igaz­ga­tói kine­ve­zé­se­i­hez kap­cso­lódó egyet­ér­tési jogát a megyei kor­mány­meg­bí­zott részéről, ugyan­ak­kor hatá­ro­zott egyet nem érté­sét fejezte ki annak kap­csán, hogy a kor­mány­zati elkép­ze­lés elvenné a kis­te­le­pü­lé­sek lel­két jelentő isko­lák fenn­tar­tá­sát az önkormányzatoktól.

Masz­la­vér Ist­ván azt is kije­len­tette: tisz­tá­ban van­nak azzal, hogy az önkor­mány­zati rend­szer átala­kí­tása során komp­ro­misszu­mo­kat kell kötni, ugyan­ak­kor bíz­nak benne, hogy ezen komp­ro­misszu­mok­ban a kis­te­le­pü­lé­sek esély­egyenlő­sége is érvé­nye­sül, hiszen Magyar­or­szág­nak ugyan­úgy része a majd­nem 1 850 darab, ötszáz fős lélek­számú körüli tele­pü­lés, mint a két­mil­liós Budapest.

A „Pol­gár­mes­te­rek a Falu­kért” Egye­sü­let az önkor­mány­zati reform kere­té­ben kidol­go­zandó tör­vény meg­al­ko­tása, s annak vég­re­haj­tása során – főbb ele­men­ként – azt sze­retné elérni, hogy:

  • az élet min­den terü­le­tén marad­jon meg a tele­pü­lé­sek önren­del­ke­zési joga a fel­ada­tok ellá­tá­sá­hoz szük­sé­ges hatás­kör­rel és pénz­ügyi fedezettel,
  • az iskola, óvoda, művelő­dési ház, egész­ség­ügyi alap­el­lá­tás működ­te­té­séről dönt­hes­sen a helyi önkor­mány­zat, s ha a saját működ­te­tés mel­lett hatá­roz, akkor a finan­szí­ro­zás egyez­zen meg az állami finan­szí­ro­zású intézményekével,
  • csak azok az állam­igaz­ga­tási fel­ada­tok kerül­je­nek a járá­sok­hoz, ame­lyek meg­ol­dása, keze­lése nem jelent min­den­napi prob­lé­mát a hely­ben élők számára,
  • a tele­pü­lé­se­ket érintő fej­lesz­té­sek eldön­tése, az ezek­hez szük­sé­ges for­rá­sok marad­ja­nak az önkormányzatoknál,
  • az 500 fő feletti tele­pü­lé­se­ken komoly közös­ség­meg­tartó ere­jük miatt továbbra is működ­hes­se­nek a pol­gár­mes­teri hivatalok.

A 28 tagot szám­láló „Pol­gár­mes­te­rek a Falu­kért” Egye­sü­let doku­men­tuma zárás­ként azt is kiemeli: „Hisszük, hogy Magyar­or­szág akkor lesz erős, ha tele­pü­lé­sei sike­re­sek, s ha a sike­res, az állam­pol­gá­ro­kért, a közös­ségi gya­ra­po­dá­sért tenni akaró és tudó önkor­mány­za­tok­nak nem sze­gik szárnyát!””

Forrás:
A polgármesterek levelüket megírták, Környe.hu, 2011. szeptember 23.

Vissza az oldal tetejére

Vas Megye Közgyűlése az átszervezésből adódó feladatokról

„A közgyűlés egyik kiemelt témája volt a megyei önkormányzat intézményfenntartó feladatainak kormányhivatalnak történő, s 2011. január 1-től várható átadása. A kormánymegbízott ebben a témában egyeztető tárgylásokat kezdeményezett. A megyei közgyűlés elnöke azonban felhatalmazás, és a vagyonátadást megalapozó jogszabályok hiányában az érdemi egyeztetéstől eddig elzárkózott. A közgyűlés azonban most a szükséges felhatalmazást megadta az elnöknek, azonban úgy vélte, az érdemi tárgyalások csak az új önkormányzati, illetve a vagyontörvény ismeretében kezdődhetnek meg. A közgyűlés megbízta azzal is az elnököt, hogy a jogszabályi keretek között határozottan lépjen az átadandó vagyon után a lehető legteljesebb kártalanítás érdekében. Felmérik azt a vagyont is, amely az átadás előtt álló költségvetési szervek, gazdasági társaságok kötelező feladatellátásához nem okvetlenül szükséges, s rendezik azok kezelői jogát is. A megyei közgyűlés szorgalmazzák azt is, hogy a feladatokkal együtt a kormányhivatal vegye át az önkormányzati hivatal érintett köztisztviselőit is. Kovács Ferenc elmondta, igyekszik megfogalmazott elvárásoknak megfelelni. Ám megjegyezte: egy, a jelenleginél sokkal drágább rendszer van kialakulóban.”

Forrás:
Vas Népe, 2011. szeptember 23.

Vissza az oldal tetejére

‘Az első, bemelegítő időszakon túl vagyunk’

„Az első negyed év átvilágítással telt, látni lehetett: nagyobb feladatról van szó, mint ami kívülről látszott – mondta Bércesi Ferenc, a Baranya Megyei Kormányhivatal főigazgatója a hivatal és az új szervezeti struktúra felállításával kapcsolatban. Hozzátette: „Úgy érzem sikerült pályára állítani a dolgokat és létrehozni egy európai színvonalú rendszert. Jövő évtől kezdődően pedig képesek leszünk további feladatok átvételére.”

Bércesi Ferenc a Baranya Megyei Kormányhivatal főigazgatója a Rádió Orientben a kormányhivatal felállásáról elmondta: rövid előkészítő munka után kellett a sűrűjébe belevágni. Eleinte döcögött a gépezet, tehát nem láttuk, hogy az integrációba bejövő szervezetek mit hoznak magukkal. Hozzátette: az első negyed év az átvilágítással telt; a bérekben, rendszerekben, igazgatásban óriási különbségek voltak. A Baranya megyei hivatalba 17 szakigazgatási szerv olvadt be, ahol a gazdálkodási, jogi képviseleti tevékenységek, az informatikai háttér egységes biztosítása nagy léptékű feladat volt. „Szerencsére sikerült rendszerbe állítani és beindítani ezek megfelelő működését. Kezd harmonikusan működni a hivatal” – tájékoztatott a főigazgató, aki úgy vélekedett: a jövő évtől kezdődően további feladatokat is képes lesz átvenni ez a rendszer és magas szinten, korszerűen fogja ellátni a tennivalókat.

Kiemelte: ha valaki kormányhivatalban dolgozik, az egy szintet, színvonalat jelent és ezt már most érzékelni lehet.

A területi integrációval kapcsolatban kifejtette: ez egy szerencsés megoldás, és szakmailag kifogástalan. Elmondta: nem hallott a polgárok részéről sem bírálatot, hiszen nagy figyelmet fordítottak arra, hogy az emberek ne érezzék meg a váltást.

Bércesi véleménye szerint van egy horizontális együttműködés a szervezetek között és ez által sokkal hatékonyabban, koordináltabban lehet ellátni a feladatokat. „Nagy tartalék egy szakigazgató számára, hogy munkaidejének 30 százalékát nem napi szervezéssel, beszerzések bonyolításával kell töltenie. Most van egy apparátus aki ezt elvégzi helyette.”

Bércesi úgy véli: nagy bizalommal fordulnak az emberek az új ügyélszolgálathoz, mely még sok szolgáltatást nem tud nyújtani, de napirenden van az ügykör bővítése. „Az egy óriási dolog, hogy az ügyfelek tudnak tájékozódni és a dolgozók speciális képzést kaptak, hogy miként kell azokkal foglalkozni, akiknek az állammal van valamilyen dolguk.”

A jelenlegi önkormányzati rendszerről elmondta: le kell tisztítani az önkormányzatok feladat- és hatáskörét. A legkisebb településnek is ugyanolyan hatásköre van, mint a legnagyobbnak és ezért valahol el lehet megfelelő szinten látni a feladatokat, valahol pedig nem. A vezető szerint arányba kellene hozni ezt a rendszert, ugyanolyan közszolgáltatást kell mindenhol biztosítani.

A kistelepülések helyzetével kapcsoltban úgy nyilatkozott: sajnos hátrányos helyzetben vannak, de némi javulás történt az elmúlt időszakban. Van olyan település, amelyik el tud tartani egy iskolát, de van, hogy több település sem képes működtetni egy intézményt. Szerinte tehát társulásos szervezetekben sokkal jobb és hatékonyabb a rendszer.

Bércesi Ferenc kifejtette: a hagyományos felállás Baranya megyében az öt járási központ, de szó esett már a hét hivatal kialakításáról is. Azonban ez esetben aránytalanságok alakulhatnának ki, a vezető meglátása szerint a kilenc járási központ lenne a legoptimálisabb, legideálisabb felállás.

A főigazgató végül elmondta: az első bemelegítő időszakon túl vagyunk.”

Forrás:
Bércesi: ‘Az első, bemelegítő időszakon túl vagyunk’, OrientPress, 2011. szeptember 22.

Vissza az oldal tetejére

A XIX. Országos Jegyző-Közigazgatási Konferencia anyagai

A 2011. szeptember 14-16. között megtartott konferencia anyagaiból (ppt állományok):

Az önkormányzati rendszer átalakítása
Schmidt Jenő elnök, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Tab Város Polgármestere

Az önkormányzati gazdálkodás időszerű kérdései
Szittáné Bilanics Erzsébet főosztályvezető Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály

Az önkormányzatok és a Magyar Államkincstár kapcsolata
Novotnik Imre elnökhelyettes, Magyar Államkincstár

A távmunka jogszabályi háttere és gyakorlati lehetősége a közigazgatásban
Dr. Juhászné dr. Badó Katalin főtanácsadó, Alkotmánybíróság Hivatala

Az új közbeszerzési törvény
Dr. Boros Anita PhD főosztályvezető, Közbeszerzések Tanácsa Nemzetközi és Oktatási Főosztály

Stabilitás és „zsákmányrendszer” szerepe a közszolgálati életpályában
Dr. habil. Stumpf István alkotmánybíró, Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága

A XXI. század hivatala – modernizáció, e-közigazgatás lehetőségei nemzetközi kitekintéssel
Varga László operatív igazgató, netTeam-DMSone Zrt.

A területi államigazgatás átalakítása
Dr. Zöld-Nagy Viktória területi közigazgatás fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Forrás:
Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége

Vissza az oldal tetejére

Központi médiamonitort kap a kormány

„Egységesítené a kormányzati médiafigyelést és -elemzést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Álláspontjuk szerint a jelenlegi rendszer „átláthatatlan, találomra működő, amatőr és szétszórt”.

A közbeszerzési pályázat indoklása szerint a kormány jelenleg nem végez egységes módszerű médiafigyelést, a sajtófigyelésekből hiányoznak a kereszthivatkozások és az archívum, a médiatartalmakat nem értékelik, elemzik, a hírek közvéleményt befolyásoló hatásának elemzésére pedig nem található példa a kormányzaton belül. A kormányzati médiamonitor-rendszer célja ezzel szemben a rendszer egységesítése, a médiahatás-vizsgálat meghonosítása, a hatékonyabb kommunikáció elősegítése.

Az új szisztéma szolgáltatásait nemcsak a Miniszterelnökség és a minisztériumok, hanem a kormánybiztosok, a kormányhivatalok és a külképviseletek is igénybe vehetik majd. A pályázat szerint a nyertes cégnek a médiafigyelésen kívül médiaelemzést, médiahatás-elemzést is kell végeznie, amelyhez speciális közvélemény-kutatások szükségesek. A megbízás a tervek szerint 2014 végéig szól majd.”

Forrás:
Központi médiamonitort kap a kormány, Bednárik Imre, Népszabadság, 2011. szeptember 23.

Vissza az oldal tetejére

Közigazgatási, politikai informatika

Belül elektronikusan, kívül rugalmasan – megújul a közigazgatás

„Lassan elválaszthatatlannak tűnő duett a Fekete Gábor és Vályi-Nagy Vilmos párosé. Míg Fekete Gábor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) e-közigazgatásért felelős helyettes államtitkáraként a kormányzat részéről a megrendelő szerepét játssza az e-közigazgatás fejlesztésében, Vályi-Nagy Vilmos a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkáraként az informatikai fejlesztések megvalósításáért és működtetéséért felel. Mindketten előadást tartottak a MENTA második napján, s mindketten a maguk szemszögéből alkottak véleményt múltról és jövőről.

A Magyary Program az irányadó
Kritikus felütéssel indította előadását Fekete Gábor. „Rossz koncepció, rossz jogi háttér, rossz megvalósítás” – így minősítette mindazt, ami az előző két kormányzati ciklusban lezajlott az e-közigazgatásban, és amit a terület mostani vezetői megörököltek. Tíz évvel ezelőtt a magyar e-közigazgatás kiállta a nemzetközi összehasonlítás próbáját, ha viszont most vizsgáljuk meg, hogy mennyire társadalmasult e terület, akkor csak kis sikereket tudunk felmutatni.

A múltban elkövetett hibák taglalása mellett felhívta a figyelmet az új kormány intézkedéseire. „Ma a kormányablakok, amelyeket a múlt év végén lettek felállítva, azt célozzák meg, hogy az állampolgár a saját kultúrája, felkészültsége alapján többféle módon tudjon minket megkeresni” – mondta.

Néhány uniós finanszírozású kiemelt projekt (Költségvetési Gazdálkodási Rendszer, Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer, Támogatási Életút Bázis Adatok, Interoperabilitás) silány eredményekkel kecsegtet, különösen figyelembe véve azt, hogy mennyi pénzbe kerültek – mondta a helyettes államtitkár. Reményét fejezte ki, hogy megfelelő beavatkozással az előírt indikátorok azért hozhatók lesznek.

Három komponensből áll a gyógyír a múlt ütötte sebekre. Az első az új koncepció, amelynek lényege: „belül elektronikusan, kívül rugalmasan”, vagyis az ügyfél választhat, ügyét milyen módon indítja, a közigazgatáson belül az ügyét viszont elektronikusan intézik. A második az új jogi háttér megteremése, ami annyit tesz, hogy a KIM előkészíti az elektronikus ügyintézés új szabályairól szóló törvényt, és minden egyéb szabályozást a közigazgatási eljárásokról szóló törvény fog tartalmazni, a részletszabályokat pedig a kormányrendeletek fogják meghatározni. A nemzeti adatvagyonról szóló törvény végrehajtása és értelmezése ad még munkát, és a központi igazgatás informatikai biztonságának megszilárdításához az egységes és kielégítő törvényi hátteret is meg kell alkotni.

A harmadik komponens a megvalósítás hátterének megteremtése. A közigazgatás fejlesztését szolgáló uniós programok, a még az Új Magyarország Fejlesztési Tervben elindított Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és Államreform Operatív Program (ÁROP) teljes megújításától eltekintettek a mostani kormányzati vezetők, a programok prioritásain nem változtattak. Az aktuális akcióterveket viszont úgy módosították, hogy az új célok megvalósításához továbbra is lehessen az uniós forrásokat igénybe venni.

Fekete Gábor hangsúlyozta, hogy az e-közigazgatás számára is az iránymutató az idén júniusban meghirdetett Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, amely világos, célirányos utat határoz meg a terület számára.

„Fenyeget a forrásvesztés réme”
Vályi-Nagy Vilmos, aki az új minisztériumi szervezetben közvetlenül a miniszternek jelent, előadásában a közigazgatási IT projektekről szólt. Ő sem feledkezett meg arról, hogy felemlegesse a múltban elkövetett hibákat. Az előző kormányzati ciklusban a fejlesztések – független, központi irányítás hiányában – összehangolatlanul folytak, a kiemelt projektek projektgazdáinak kiválasztása pedig nem egységes koncepció szerint, hanem inkább a lobbizók befolyása szerint történt. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban a helyettes államtitkár hangsúlyozta: a projektgazda szerepét játszó szervezetek szakmai és projektmenedzsment felkészültsége értékelhetetlennek bizonyult. Hozzátette: e téren az utóbbi évben sem sikerült javulást elérni, áttörés a közeljövőben a külső szervezetek és a kormányzati intézmények összefogásától remélhető.

Az orvosság a bajokra a közigazgatási IT projektek terén ugyancsak több hatóanyagból áll. A projekteket a korábbiaknál jobban és gyorsabban kell előkészíteni, a felsővezetői támogatást meg kell szerezni és fenn kell tartani a projekt tartama alatt, és a projektmenedzsment szaktudást akár piaci szereplők bevonásával szükséges behozni a fejlesztésekbe. A helyettes államtitkár azonban hangsúlyozta: a projektek irányításához szükséges szaktudás mellett a közigazgatásban dolgozók szakértelmének hasznosítása is elengedhetetlen.

„Fenyeget a forrásvesztés réme” – vallotta be Vályi-Nagy Vilmos, ugyanis a projektek késéseinek, csúszásainak az is lehet a következménye, hogy a rendelkezésre álló uniós fejlesztési kereteket nem tudja majd az ország maradéktalanul felhasználni. „Én úgy érzem, hogy ez be is fog következni, de minden meg kell tennünk mindkét oldalon, hogy a lehető legkisebb mértékű legyen.”

„Meg fogom követelni mindenkitől a közigazgatásban, hogy azért a területért, projektért, amely az irányítása alá tartozik, teljes körű felelősséget vállaljon. Rengeteg olyan esettel találkoztam az elmúlt sok évben, amikor döntésképes vezetők továbbtolták a felelősséget, fölfelé, lefelé, oldalra, azért, mert féltek, nem tudom mitől. Féltek a közbeszerzéstől, féltek a döntéshozataltól, féltek a szakmával való együttműködéstől” – jelentette ki a helyettes államtitkár.

Szavazás a korrupcióról
A kerekasztal-beszélgetéseken is a közigazgatási informatika, a projektek és a főbb megoldandó feladatok kerültek terítékre. Szó esett a közbeszerzésekről is, s a témával kapcsolatosan Vályi-Nagy Vilmos sarkosan fogalmazott. „Magyarok vagyunk, ne szégyelljük: korrupció. Egy olyan közbeszerzési rendszert kell kialakítani, ahol nem lopják el a pénzt halomban a résztvevők, a két oldal (a megrendelők és a szállítók – a szerk.). Sajnos nagyon sok ilyen eset volt az elmúlt évtizedben, kiemelten az informatikai területen. Nyilván a közbeszerzés szabályozása kapcsán ezeket a kérdéseket figyelembe véve elég szigorú rendszert alakítottak ki, amelyben nyilván nem az informatikai érdekeket vették elsődlegesen figyelembe, hanem az ezzel kapcsolatos kormányzati meg nemzeti érdekeket.”

Az éles kritikát hallván Laufer Tamás, az IVSZ elnöke, aki az első sorban ülve követte figyelemmel a beszélgetéseket, szót kért. Kifejtette, hogy a helyettes államtitkár bírálatát nem fogadja el. Vályi-Nagy Vilmos közbeszólt, hogy helyzetértékelése nem a tegnapra, hanem a múltra vonatkozott, ám az IVSZ elnöke ezzel sem értett egyet, mondván: „Mindenhol loptak.” S hogy szavainak nagyobb súlyt adjon, megszavaztatta a hallgatóságot: „Az jelentkezzen, aki úgy gondolja, hogy az informatika korrupciósabb műsorszám volt, mint mondjuk az autóipari vagy építőipari beszerzések.” Senki sem tette fel a kezét, mire a helyettes államtitkár nagy derültség közepette megjegyezte: „Súlyos vereséget szenvedtem.””

Forrás:
Belül elektronikusan, kívül rugalmasan – megújul a közigazgatás, Mester Sándor, Menedzsment Fórum, 2011. szeptember 19.

Vissza az oldal tetejére

Anglia felhagy a központosított, elektronikus kórlapok rendszerével

Az angol állami egészségügyi szolgálat hatalmas informatikai beruházása, amely az elektronikus kórlapok országos rendszerének kiépítését jelentette volna, régóta botrányok sorát produkálta. A 12,7 milliárd fontba kerülő rendszer túl sokat akart elérni, a technológia közben változott, az ismételten beleölt erőforrások ellenére az angol Egészségügyi Minisztériumból származó értékelés szerint:„Töménytelen mennyiségű pénzt pazaroltak el, amelyet az ápolókra és a betegápolás megjavítására kellett volna költeni, a nemzetközi informatikai nagyvállalatok helyett.” Mivel a rendszer képtelen az eredetileg megfogalmazott célokat teljesíteni a funkcionalitás, használat és elvárt előnyök tekintetében, továbbá a teljesítés ideje (évekkel!) és költségei reménytelenül eltérnek a tervezett céloktól, ezért a programot törlik. (Ismert dolog, hogy Anglia is komoly költségvetési nehézségekkel küszködik.)

A központilag elhatározott, minden kórházra kötelező rendszer helyett a helyi, regionális, rugalmas megoldásokat részesítik ezentúl előnyben.

Forrás:
NHS told to abandon delayed IT project, Denis Campbell, The Guardian, 2011. szeptember 22.

Vissza az oldal tetejére

Informatika, távközlés, technika

Megmenthet, de el is árulhat az okostelefon

„A függőleges és vízszintes pozíció meghatározásával rengeteg hasznos felhasználási módja lehet az okostelefonok giroszkópjának, de legféltettebb titkainkat is kikémlelhetővé teszi.

Lenyűgöző, hogy az áramfelvétel időbeli lefolyásából megfejthető, mit csinál a számítógép. Nem kevésbé meglepő, mi mindenre alkalmas még az okostelefonok helyzet- és gyorsulásérzékelője (giroszkóp), amelyet alapvetően az álló és a fekvő helyzet megkülönböztetésére, majd az érintőképernyőn nehezen játszható játékokhoz építettek be.

Kezdjük a jó példákkal. Honnan lehet tudni, hogy a területét egyedül ellenőrző erdész jól van-e? Onnan, hogy az övére függesztett okostelefonban is van helyzetérzékelő. Amely normál esetben függőleges, de ha hordozója elesik és hosszabb ideig úgy marad, akkor nagy valószínűséggel baj van. Miután GPS is van az okostelefonban, és a terepen be is kapcsolja a gazdája (és egy erre való alkalmazás rendszeres időközönként SMS-ben leadja a pozícióadatokat a felügyeletnek), tehát a vízszintesbe állás helye is rendelkezésre áll: oda kell menni menteni.

Jelenleg a gyorsulásérzékelő jele nem tartozik bele a személyes adatvédelembe. Ezért az alkalmazásnak nem is kell engedélyt kérnie a felhasználásához, rögzítéséhez, ezt a felhasználó tudta nélkül megteheti. Márpedig a rázkódási minta nagyon jól jellemzi, mit csinál a használó. Ha ezt összevetik a hely változtatásával, a célszemély épületen belüli helyzete is meghatározható, amire a GPS nem képes, mert nincs kapcsolatban a műholdakkal. Egy ilyen iPhone-alkalmazás tavaly váltott ki izgalmat az adatvédelmi aktivistákból.

Nemrég egy biztonsági konferencián bemutatták, hogy a gyorsulásérzékelő adatainak elemzésével megállapítható, hol nyomta meg az érintőképernyőt a használója. Így azt is meg lehet fejteni, hogy mit gépelt be – például egy jelszót, vagy PIN-t.

Bár a szakemberek elsődleges célja nem is az volt, hogy figyelőprogramot írjanak, hanem hogy felhívják a figyelmet a lehetőségre. A billentyűzetfigyelés veszélyességét a mobilfizetés most induló, és vélhetően gyors terjedése fogja növelni: a napokban kezdte meg működését a Google Wallet, a keresőcég NFC- (kistávolságú rádiózás-) alapú fizetési szolgáltatása, egyelőre csak Amerikában, ott is csak a nyugati parton. De nem fog ott megállni…”

Forrás:
Megmenthet, de el is árulhat az okostelefon, Kenczler Mihály, Népszabadság, 2011. szeptember 24.

Vissza az oldal tetejére

Szabad Szoftver Konferencia és Kiállítás novemberben Budapesten

„A szervezők bejelentették, hogy az FSF.hu Alapítvány 2011-ben újra megrendezi a Szabad Szoftver Konferenciát és Kiállítást Budapesten.

A rendezvény helyszíne a BME épülete az Infoparkban, időpontja 2011. november 12. A konferencia reggel kilenc órától délután negyed hatig tart, előadói szekciói és a kiállítás párhuzamosan zajlanak, így minden látogató találhat számára érdekes előadásokat, megfelelő elfoglaltságot.

A konferencián kiemelt előadóként szerepelnek: Kadlecsik József, a Linux-kernel csomagszűrő alrendszerének, a netfilternek egyik vezető fejlesztője, Tímár András, a Firefox és a LibreOffice magyar honosításának meghatározó alakja és a LibreOffice Engineering Steering Comittee tagja, valamint Torma László (Toros), a hazai Ubuntu-közösség egyik vezéralakja, blogger és szervező. Ők fogják a jelentkező előadók közül kiválasztani azokat, akik várhatóan érdekes és hasznos előadásokat fognak tartani.

A konferenciára Magyarország legjobb előadóit, kiállítóként pedig minél több szabad szoftverekkel foglalkozó civil, szakmai szervezeteket, valamint cégeket hívnak meg. A részvétel látogatók számára ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött. Az előadások anyagából konferenciakiadvány készül.”

Forrás:
Szabad Szoftver Konferencia és Kiállítás novemberben Budapesten, IT café, 2011. szeptember 9.

Vissza az oldal tetejére

Nem csak a kutyák kapnak chipet, hanem az óvodások is

„Már nem először adunk hírt arról, hogy egyre több helyen kezdik a gyermekek felügyeletére használni a modern technológiát, nevezetesen a helymeghatározást lehetővé tévő GPS-t valamilyen módon. Eddig leginkább az Egyesült Államokból érkeztek hírek ilyen megoldásokról, ám mostantól kontinensünk sem érintetlen: a minden eddig kísérlet esetében igen nagy vitát kiváltó technológiát a tesztidőszak elteltével bevezethetik a svéd óvodákban is – és persze a viták itt sem maradtak el.

A kisgyermekek elektronikus nyomkövetése ugyanazokat az aggodalmakat keltette fel Svédországban is, mint az USA-ban. A kifogásokat emelő szülők egyrészt a nevelés elgépiesedésétől félnek, vagyis hogy az intézmények majd létszám-takarékosságra használják fel a lehetőséget, hiszen egy monitoron egyetlen ember is el tudja látni több pedagógus felügyeleti munkáját (legalábbis részben), másrészt pedig attól, hogy a magánélet védelmét mindenképp megtörő nyomkövetés alkalmazása roppant veszélyes lehet etikailag is a kicsiknél, hiszen így már egy olyan környezetben nőnek fel, ahol a megfigyelés, a technológiai kontroll természetes.

Ugyanakkor azok a pedagógusok, akik már korábban bevezették intézményükben a technológiát, egyáltalán nem aggódnak, sőt üdvözlik a megoldást: az AP hírügynökségnek nyilatkozó óvónő azt mondta, hogy ha a piciket elviszik kirándulni, akkor számukra nagyon-nagyon hasznos a nyomkövetés, ha például elkóborol egy gyerek az erdőben, és eddig csak pozitív tapasztalatokról tud beszámolni.

Nem meglepő, hogy az adatvédelemre, a magánélet biztosítására meglehetősen kényes svédeknél több olyan cikk is megjelent a jelenséget kommentálva, melyek azt mondják, hogy inkább az óvodák személyzetének bővítésére kellene az eszközökre szánt pénzt felhasználni, mert hiába nagy segítség bizonyos szituációkban a chip, ha hosszabb távon, „a megfigyeltek társadalmának” kialakításával beláthatatlan károkat okoz.”

Forrás:
Nem csak a kutyák kapnak chipet, hanem az óvodások is, Drajkó Pál, IT café, 2011. szeptember

Vissza az oldal tetejére

Társadalom, gazdaság, művelődés

Tájkép csata után – az IT-szektor előrenéz

„Néhány nap telt el azóta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban (NFM) nagy átszervezést hajtottak végre, amelynek egyik legfőbb következményeként Nyitrai Zsolt, a második Orbán-kormány infokommunikációs államtitkára távozott posztjáról, s kimondatott: helyére nem kerül utód. Az infokommunikáció közvetlen képviselete a kormányban helyettes államtitkári szintre csúszott. Nehéz lesz feldolgozni e változást annak az iparágnak, amely hozzászokott ahhoz, hogy legalább államtitkári rangú politikushoz fordulhatott az utóbbi több mint másfél évtizedben, ha érdekeit érvényesíteni vágyta.

„Minden, amiben villany van”
Nagy várakozás előzte meg Kalmár István beszédét, nem tévedünk nagyot, ha feltételezzük: őmiatta jöttek el a legtöbben a vacsorára. Kalmár laza nyelvi szövetű és szerkezetű mondandójának fókuszában az NHIT, annak fejlődéstörténete és jogkörének kibővülése állott. A testület elnöke hangsúlyozta: a politika megadta a lehetőséget az NHIT-nek, hogy az iparág érdekeit ténylegesen képviselje. Sajnálattal jegyezte meg ugyanakkor, hogy e képviselet csorbát szenvedett Nyitrai Zsolt távozásával és posztjának megszüntetésével.

„Vannak jóérzésű magyar állampolgárok, akik segítenek nekünk a rengeteg dolgozatot megírni és a töménytelen mennyiségű mindenféle iratot, amelyek elénk kerülnek, elolvasni, feldolgozni, elemezni, és tiszta lelkiismerettel igyekszünk ezekre reagálni” – mondta az elnök, utalva arra, hogy testülete egyelőre egy kis létszámú irodára és lényegében önkéntesekre támaszkodhat.

Az NHIT befolyása tagadhatatlan: a magyar kormány elé nem mehet be olyan dokumentum, amelyen nem szerepel Kalmár István elnök támogató aláírása. Tanácskozási joggal az elnök a kormányüléseken is részt vehet, ha olyan kérdések merülnek fel, amelyek az NHIT működési körébe tartozik, és ha az illetékes miniszter, vagy maga a miniszterelnök erre igényt tart.

A közelmúltban közel 100 uniós finanszírozású, informatika vagy/és távközlési projektet tekintett át az NHIT, majd ezek fontossági sorrendjét újraképezte – hangsúlyozta Kalmár, mintegy jelezve, hogy a testület hatóköre meglehetősen tág. Hozzátette: a magyar források felhasználását is ellenőrizhetik, „mindent, amiben villany van” – használta e szófordulatot több ízben is.

Van lehetőség a piacon
Laufer Tamás, az IVSZ elnöke nyitotta meg az idei MENTA első napjának tanácskozását. Beszédében ő sem hagyta szó nélkül az NFM-ben történt változásokat. „Egyáltalán nem örülünk annak, hogy a szakma elvesztette az államtitkári pozícióját, ez egy nem jó hír, ez bizonyos szempontból visszalépés” – mondta, majd hozzátette: „Ez egy presztízsveszteség, elsősorban”. Laufer köszönetet mondott Nyitrai Zsoltnak, hogy artikulálta az informatikát, és pozícionálta azt. Jó hírként is értelmezte a változást az IVSZ elnöke, mondván, hogy terjed az informatika, hiszen az informatikával kapcsolatban lévő helyettes államtitkárok száma nőtt, az egyikük közvetlenül az NFM miniszterének jelent, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban is működik illetékes helyettes államtitkár.

Az IVSZ elsősorban az informatikai vállalkozások érdekeit igyekszik képviselni. A szervezet elnöke szerint a kétségtelen nehézségek ellenére vannak lehetőségek az iparág számára. „Akinek van innovatív ötlete, egy bizonyos területre tud koncentrálni, annak van lehetősége” – hangsúlyozta. Törvények tucatjai születnek a közeljövőben, amelyek szerkezeti változásokat hoznak, s e változások nem képzelhetők el informatikai beruházások nélkül – fejtegette.”

Forrás:
Tájkép csata után – az IT-szektor előrenéz, Mester Sándor, Menedzsment Fórum, 2011. szeptember 15.

Vissza az oldal tetejére

XVI. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia

„A Pro-Sec Kft. rendezésében 16. alkalommal kerül sor az Országos Tulajdonvédelmi Konferenciára, melynek témái a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok megismeréséhez való jogszabályi háttér és gyakorlat bemutatása, valamint a biztonságtechnika, informatikai, élőerő és a kapcsolódó nemzetközi és magyar szabályozási kérdések felvetése, és a szakemberek eszmecseréje.

A magánbiztonsági szektor minden területén intenzív személyesadat-kezelés folyik, a beléptetési naplóadatoktól a kamerák rögzített képéig. Mivel a megrendelő gyakran nincs tisztában a jogszabályok által biztosított mozgástérrel, túlzott igényekkel áll elő a munkatársai biztonsági háttérellenőrzését, a telephelyen folyó beléptetést illetően.

Jelenleg Magyarországon a személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az adatvédelmi biztos és a bíróságok biztosítják. Az adatvédelmi biztos eljárhat hivatalból vagy kivizsgálhat bármilyen nála tett panaszt, amely akár a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jogokkal kapcsolatos. Vizsgálata végén állásfoglalást vagy ajánlást fogalmaz meg, melyeknek jogi kötőereje korlátozott, ám a nyilvánosság eszközeivel élve mégis hatékonyak lehetnek ezek az eszközök. Januártól a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság veszi át e feladatokat, amely akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhat a jogi követelményeknek nem megfelelő adatkezelőkre, például magánbiztonsági vállalkozókra.

A fent jelzett probléma várható kihatásaira, bemutatására kívánunk szakmai fórumot létrehozni, amely lehetőséget biztosít a biztonságtechnika, informatikai, élőerő valamint a kapcsolódó nemzetközi és magyar szabályozási kérdések felvetésére, és a szakemberek eszmecseréjére.

A konferencia témái:
– Az adatvédelmi biztos intézményének megszüntetéséből és az új Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozását követő várható adatvédelmi feladatokra való figyelemfelhívás a fent megcélzott intézményekben,

A konferencia időpontja: 2011. október 5-6-7.

2011. október 5.
ADATVÉDELEM A MAGÁNBIZTONSÁGBAN

Levezető elnök: Peterdiné Árva Ilona

Megnyitó előadás:
10.30. – 11.10. Dr. Szőke Gergely László kutató, adatvédelmi felelős, Pécsi Tudományegyetem: Adatvédelem és megfigyelés

11.10. – 11.50. Dr. Kulcsár Zoltán adatvédelmi szakértő Privacy Policy Online Services: Adatvédelem vs. vagyonvédelem? Januártól 10 millió forint bírság!

11.50. – 12.30. Szádeczky Tamás adjunktus, Óbudai Egyetem:
Technikai adatvédelem

14.00. – 14.30. Élő András ügyvezető D-Link Magyarország Kft.:
D-Link – Adatszéfek

14.30.– 15.00. Bata Miklós ügyvezető igazgató Aspectis Kft.:
Megfigyelés és személyes adataink védelme

15.00 – 15.30. Kandolka Károly ügyvezető Erandó Kft.: térfigyelő

2011. október 6.
VAGYONVÉDELEM HOGYAN TOVÁBB?

Levezető elnök: Peterdiné Árva Ilona

10.40.- 11.10. Dr. Polefkó Patrik adatvédelmi szakértő, Adatvédelmi Biztos Irodája: Kamerás megfigyelés a magánbiztonsági gyakorlatban

11.10. – 11.40. Dr. Szövényi György biztonságpolitikai tagozatvezető MRTT:
Adatkezelés a magánnyomozói munkában

11.40. – 12.10. Zala Mihály elnök Nemzeti Biztonsági Felügyelet
A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatai és hatásköre a minősített adatok védelmében; a fizikai adatvédelem és az akkreditáció

12.10. – 12.40. Tóth Attila biztonságtechnikai elnök SZVMSZK:
Tervezői névjegyzék hogyan tovább?

14.00. – 14.30. Móré Attila szakértő TVT Zrt.: Magyar nyelven idén megjelenő biztonságtechnikai szabványok
14.30. – 15.00. Filkorn József műszaki igazgató Seawing Kft.: Biztonsági rendszerek adatbiztonsága
15.00. – 15.30. Hurtik Imre divízió vezető G4S Biztonságtechnikai Zrt. Microraab Divízió: Rádiófrekvenciás (RF) kártyákon tárolt adatok biztonsága. (Az előadás keretén belül konkrét esetek, megoldások is bemutatásra kerülnek.)”

Forrás:
XVI. Országos Tulajdonvédelmi Konferencia, SecuryFocus, 2011. szeptember 16.

Vissza az oldal tetejére

Trollok támadása – ki heccelődik a neten és miért?

„…A trollkodás általános jelenség: az utóbbi években világszerte végigsöpört a weboldalakon. Fórumok, Facebook-oldalak, internetes újságok hozzászólásait árasztják el sértésekkel, fenyegetésekkel, provokációkkal. Aki mellettük érvel, azt mondja, vicc az egész, vitatkozni egyébként is élvezetes – és a szólásszabadság nevében joguk van hozzá. De a többség számára ez gyűlöletbeszéd, visszaélés az ember törékenységével.

Az anonimitás megszüntetése nem megoldás
Az egyik nehézség az, hogy a trollkodás meglehetősen tág fogalom, a szemtelenkedéstől kezdve a provokáción át az erőszakos fenyegetésekig széles a skála. És a motiváció is nagyon különböző, leginkább éppen a „miért csinál ilyet valaki” kérdés ejti zavarba a szakértőket.

Az interneten emberek úgy érzik, névtelenül gátlástalanabbak lehetnek – magyarázza Mark Griffiths professzor, a Nottingham Trent Egyetem Nemzetközi Játékkutató Intézetének igazgatója. Csekélyebb az érzelmi önkontroll, a pillanat hevében a troll reaktív és proaktív is lehet. Általában fiatal felnőtt férfiak szórakoztatják így magukat, unalom ellen és bosszúvágyból.

Arthur Cassidy közösségi média pszichológus szerint minden internetező, aki online profilt készít magáról, a trollok potenciális áldozata lehet. Kevesen rejtőzködnek már, mert túlságosan csábító a Facebook kínálta önreklám, ami viszont megnyitja az utat ahhoz, hogy nevetségessé tegyék az illetőt, hogy féltékenység vagy árulás miatt áldozattá váljék.

Mindez történik ráadásul egy olyan világban, ahol a hírességek egyre többször céltáblává válnak virtuálisan is. Ennek eredményeképpen a trollkodás gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, hacsak hivatalosan nem kötelezik a közösségi oldalt, hogy lekapcsolja a trollt.”

Forrás:
Trollok támadása – ki heccelődik a neten és miért?, HVG.hu, 2011. szeptember 19.

Vissza az oldal tetejére

Szakirodalom

Vezetők és beosztottak a magyar közigazgatásban

„A közigazgatás személyzete – és nem csak Magyarországon – újra és újra tudományos vizsgálódások, kormányzati célkitűzések, olykor politikai viták célpontjává válik. Ennek a jelenségnek valószínűleg több oka is van, de ezek közül talán a legfontosabb, hogy a személyzeti politika roppant érzékeny terület, hiszen a közigazgatás – jogszerű és hatékony – működése elsődlegesen annak személyzetén múlik: kevésbé a beosztottakon, sokkal inkább a vezetőkön. Könyvemben arra törekszem, hogy komplex módon vizsgáljam a magyar közigazgatás személyi összetételét, a belső viszonyokat, a rendszer sajátosságait, a jogi szabályozás ellentmondásait, illetve mindennek elméleti hátterét, ezzel elősegítve a közigazgatási jog oktatását, közvetve pedig a közigazgatási humánpolitika korszerűsítését.

Ár: 3480 Ft, Internetes ár: 2540 Ft
Szerző: Fábián András
Megjelenés: 2011
Terjedelem: 184 o.
ISBN: 978-963-9950-50-4

Tartalom:
Bevezető
I. Közigazgatás és bürokrácia
II. Személyzeti politika a közigazgatásban
III. A miniszterelnök és a miniszterek helyzete a magyar közigazgatásban
IV. A közigazgatás és a közszolgálat alkotmányi összefüggései
V. Az irányítás fogalma és tartalma
VI. A vezetés és a vezető a közigazgatásban
VII. A vezető rendelkezési joga
VIII. A vezető felelőssége
IX. A jó vezető
X. Irányítás és vezetés a helyi önkormányzat szervezetében
XI. A köztisztviselők
XII. A kormánytisztviselők
XIII. New Public Management”

Forrás:
Dialóg Campus Kiadó

Vissza az oldal tetejére

Törvények, rendeletek

Határozat a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról

Forrás:
A Kormány 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozata a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról, Magyar Közlöny, 2011. évi 109. szám, 2011. szeptember 22., 28660-28663. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

Az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról

A rendelet a 2012-es felmérés témaköreit, ezek jellemzőit határozza meg.

I. MELLÉKLET
1. MODUL: A VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
1. TÉMAKÖRÖK ÉS MUTATÓIK
a) A 2012-es tárgyévben felmérendő, a 808/2004/EK rendelet I. mellékletében található listáról kiválasztott témakörök a következők:
— IKT-rendszerek és használatuk a vállalkozásokban,
— IKT-szakértelem a vállalkozási egységben és az IKT-ismeretek iránti igény,
— az internet és más elektronikus hálózatok használata a vállalkozásokban,
— az IKT használata a vállalkozásokban abból a célból, hogy kormányzati és közigazgatási szervekkel informá­ciókat és szolgáltatásokat cseréljenek (e-kormányzat),
— az olyan technológiákhoz való hozzáférés és ezek használata, amelyek bárhonnan, bármikor csatlakozni tudnak az internethez vagy egyéb hálózatokhoz (mindenütt jelen lévő kapcsolat),
— e-üzleti folyamatok és szervezési szempontok,
— e-kereskedelem,
— IKT-beruházások és -ráfordítások.
b) A vállalkozások következő mutatóit kell gyűjteni:

Az IKT használata a vállalkozásokban abból a célból, hogy kormányzati és közigazgatási szervekkel információkat és szolgáltatásokat cseréljenek (e-kormányzat)
Internet-hozzáféréssel rendelkező vállalkozások esetében gyűjtendő mutatók:
— internethasználat hatóság weboldaláról vagy honlapjáról való információszerzésre az előző naptári évben,
— internethasználat űrlap beszerzésére hatóság weboldaláról vagy honlapjáról az előző naptári évben,
— internethasználat kitöltött űrlap hatóságnak történő elektronikus visszaküldésére az előző naptári évben,
— internethasználat a hozzáadottérték-adó (héa) bevallásának papírmunka nélküli, teljesen elektronikus kezelésére az előző naptári évben,
— internethasználat a társadalombiztosítási járulék bevallásának papírmunka nélküli, teljesen elektronikus kezelé­sére az előző naptári évben,
— internethasználat ajánlattételi dokumentációhoz és kiegészítő iratokhoz való hozzáférésre nyilvános elektronikus közbeszerzési rendszerben az előző naptári évben,
— internethasználat áru vagy szolgáltatás kínálására nyilvános nemzeti elektronikus közbeszerzési rendszerben az előző naptári évben,
— internethasználat áru vagy szolgáltatás kínálására más uniós tagállam nyilvános elektronikus közbeszerzési rendszerében az előző naptári évben.

I. MELLÉKLET
2. MODUL: MAGÁNSZEMÉLYEK, HÁZTARTÁSOK ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
1. TÉMAKÖRÖK ÉS MUTATÓIK
a) A 2012-es tárgyévben felmérendő, a 808/2004/EK rendelet II. mellékletében található listáról kiválasztott téma­ körök a következők:
— a magánszemélyek és/vagy a háztartások hozzáférése az IKT-hez, és az IKT használata magánszemélyek által és/vagy a háztartásokban,
— az internet és egyéb elektronikus hálózatok használata magánszemélyek által és/vagy háztartásokban különböző célokra,
— IKT-szakértelem és -ismeretek,
— az IKT és az internet használatának akadályai,
— az IKT használata magánszemélyek által információk és szolgáltatások cseréje céljából, kormányzati és közigaz­gatási szervekkel (e-kormányzat),
— az olyan technológiákhoz való hozzáférés és ezek használata, amelyek bárhonnan bármikor csatlakozni tudnak az internethez vagy egyéb hálózatokhoz (mindenütt jelen lévő kapcsolat).
b) A következő mutatókat kell gyűjteni:

Az IKT használata magánszemélyek által információk és szolgáltatások kormányzati és közigazgatási szervekkel történő cseréje céljából (e-kormányzat)
Az internetet az elmúlt tizenkét hónapban használó magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:
— magáncélú internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban hatóság honlapjáról való információszerzésre,
— magáncélú internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban hatóság honlapjáról hivatalos űrlap letöltésére,
— magáncélú internethasználat az elmúlt tizenkét hónapban kitöltött űrlap hatósághoz való elküldésére.

Az internetet az elmúlt tizenkét hónapban magáncélra, de nem kitöltött űrlap hatósághoz való elküldésére használó magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók:
— ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap hatósághoz való elküldésére az interneten keresztül: nem volt szüksége űrlapküldésre.

Az internetet az elmúlt tizenkét hónapban magáncélra, de nem kitöltött űrlap hatósághoz való elküldésére használó olyan magánszemélyek esetében gyűjtendő mutatók, akik nem adták meg indokként, hogy nem volt szükségük hivatalos űrlap benyújtására:
— ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap hatósághoz való elküldésére az interneten keresztül: ilyen szolgáltatást kínáló weboldal nem állt rendelkezésre,
— ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap hatósághoz való elküldésére az interneten keresztül: a weboldal technikai hibája az űrlap kitöltése vagy küldése során,
— ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap hatósághoz való elküldésére az interneten keresztül: készségek vagy ismeretek hiánya (pl. nem tudta, hogyan kell használni a weboldalt, vagy a weboldal használata túl bonyolult volt),
— ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap hatósághoz való elküldésére az interneten keresztül: személyes adatok védelmével vagy biztonságával kapcsolatos aggodalmak,
— ok, amiért nem került sor kitöltött űrlap hatósághoz való elküldésére az interneten keresztül: a fentiek közül egyik sem, egyéb…”

Forrás:
A Bizottság 937/2011/EU rendelete (2011. szeptember 21.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (EGT-vonatkozású szöveg), Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2011.szeptember 22. (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A Belügyminisztérium alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Forrás:
A Belügyminisztérium alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben), Hivatalos Értesítő, 2011. évi 50. szám, 2011. szeptember 23., 9710-9711. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Forrás:
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben), Hivatalos Értesítő, 2011. évi 50. szám, 2011. szeptember 23., 9712-9713. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelő Központ alapító okirata

„1. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
a) ellátja a minisztérium és a minisztérium irányítása alá tartozó intézmények ingatlanai vagyonkezelését, üzemeltetését és az ehhez kapcsolódó műszaki feladatokat,
b) a HUMAN-JÖVŐ 2000 Egészségmegőrző és Oktatási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság szolgáltatásainak igénybevételével működteti a központi közigazgatás integrált üdültetési rendszerét, gondoskodik az integrált üdültetési rendszerhez tartozó – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével kijelölt – üdülőingatlanok üzemeltetéséről,
c) folyamatosan fejleszti a központi közigazgatási üdültetési rendszert,
d) anyag- és eszközgazdálkodási feladatok ellátása (beszerzés, raktározás, karbantartás, leltározás, selejtezés),
e) beszerzi a minisztérium és az irányítása alá tartozó intézmények működéséhez szükséges informatikai eszközöket, szoftvereket, oktatási segédanyagot,
f) végzi az ellátási körébe tartozó intézmények közszolgálati munkavállalói képzését szolgáló oktatási rendezvényekkel kapcsolatos helyszín- és egyéb szolgáltatások biztosításának logisztikai feladatait,
g) ellátja a vagyonkezelésében levő ingatlanok üzemeltetési és vagyonvédelmi feladatait,
h) óvodai, nevelési, ellátási tevékenység megszervezése és dologi feltételeinek biztosítása,
i) állami rendezvényekhez szükséges eszközök biztosítása, szállítása,
j) gépkocsik üzemeltetése,
k) vízi járművek üzemeltetése,
l) megállapodás alapján más intézmény részére számviteli, pénzellátási, könyvvezetési, információszolgáltatási, beszámolási, továbbá a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi adatok regisztrálásával és az analitikus nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatok végzése,
m) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály, kormányhatározat vagy az irányító szerv vezetője a hatáskörébe utal.”

Forrás:
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelő Központ alapító okirata, Hivatalos Értesítő, 2011. évi 50. szám, 2011. szeptember 23., 9714-9716. oldalak (pdf)

Vissza az oldal tetejére