Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A magyar kormányzati hitelesítésszolgáltató (GovCA) bekerül a Microsoft által elismert, megbízható szolgáltatók közé
Tárgyszavak: digitális aláírás, digitális kormányzati szolgáltatások, e-kormányzat, EKOP-2.3.8, GovCA, kormányzati hitelesítésszolgáltató, Magyarország, Microsoft, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, nyilvános kulcsú infrastruktúra, PKI
Az infokommunikációs szektor a magyar gazdaság motorja
Tárgyszavak: digitális gazdaság, digitális kormányzati szolgáltatások, e-kormányzat, infokommunikációs ipar, információs társadalom, Információs Társadalom Parlamentje, Informatika a Társadalomért Egyesület, Informatikai Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, Infotér 2014, Karas Mónika, Magyarország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Rogán Antal
Gyorsabb és jobb közszolgáltatások a vállalkozások és a polgárok számára: a Bizottság az elektronikus akadályok felszámolását javasolja
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, e-kormányzat, Európai Unió, határokon átnyúló szolgáltatások, interoperabilitás

Közigazgatás, politika, jog

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Nemzeti roamingot tervez a brit kormány
Tárgyszavak: barangolási díj, Egyesült Királyság, mobilszolgáltató, roaming
Itthon is jöhet a gigabites otthoni Internet
Tárgyszavak: DIGI, EuroDOCSIS, FTTB, gigabites Internet, Magyarország, Románia, vezetékes Internet

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A magyar kormányzati hitelesítésszolgáltató (GovCA) bekerül a Microsoft által elismert, megbízható szolgáltatók közé

A 2014 szeptemberi biztonsági frissítéssel a magyar kormányzati hitelesítésszolgáltató (GovCA) bekerül a megbízható szolgáltatók közé, mondja a Microsoft előzetes bejelentése. A kormányzati hitelesítésszolgáltatás (GovCA) kialakítását a NISZ Zrt. valósítja meg a „Teljes körű ügyfél-azonosítás projekt (EKOP–2.3.8)” keretében.

A kormányzati hitelesítésszolgáltatás lényege, hogy a papír alapú világban megszokott, kézi aláírást helyettesíteni lehessen olyan digitális kézjeggyel, amely hasonló funkciót tölt be az elektronikus világban. Az e-aláírás azonban nem érvényes hitelesítés nélkül, a kormány ezért rendeletben előírta egy erre szolgáló központ létrehozását. Ezért a NISZ Zrt. a kormányzati hitelesítésszolgáltatás keretében államigazgatási, közigazgatási intézmények számára (személyek, szervezetek, illetve informatikai eszközök részére) kézi kiadmányozáshoz, és gépi elektronikus aláíráshoz szükséges tanúsítványokat, továbbá azonosítási, valamint titkosítási célú tanúsítványokat bocsát ki. A NISZ Zrt. a kétkulcsos hitelesítési eljárások használatát nyilvános kulcsú infrastruktúra (PKI – Public Key Infrastructure) alkalmazásával teszi lehetővé, biztosítva ezzel az adatok sértetlenségét, az elektronikus dokumentumok hitelességét.

A Microsoft közleménye azt jelenti, hogy a Microsoft operációs rendszereit használó gépek és rendszerek a magyar kormányzati hitelesítésszolgáltató (GovCA) tanúsítványaival hitelesített dokumentumokat minden egyéb beállítás nélkül is jól fogják kezelni. Ezzel a NISZ ezen szolgáltatása is immár egyszerűen használhatóvá válik mind az ügyfelek, mind az ügyintézők számára. 2014 ősz folyamán elkezdődhet a GovCA szolgáltatásainak éles bevezetése a közigazgatási rendszerekben.

EKOP-2.3.8 – Teljes körű ügyfél-azonosítás; Széchenyi 2020
Korábbi híreink az EKOP-2.3.8-ról
Kormányzati hitelesítés-szolgáltató – GovCA
Introduction to The Microsoft Root Certificate Program; Microsoft TechNet
Root certificate; Wikipédia

Az infokommunikációs szektor a magyar gazdaság motorja

„Az ágazatnak a bruttó hazai terméken belüli részaránya 11-12 százalékos, és a következő években további növekedésére lehet számítani – mondta Rogán Antal, az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke egy szakmai konferencián csütörtökön.

Rogán Antal a negyedik Információs Társadalom Parlamentje című konferenciát megnyitó beszédében megjegyezte: a szektor növekedését az a tény is jól mutatja, hogy 2012-ben, amikor a GDP stagnált, az infokommunikáció részaránya 4,5 százalékkal emelkedni tudott. Kiemelte: az infokommunikációs szektorban benne van a növekedés lehetősége, a gazdaság egyik motorjának számít, súlya a gazdaságon belül az elmúlt években is nőtt. Az ágazatban közvetlenül és közvetetten foglalkoztatottak száma jelenleg meghaladja a 150 ezret, ami a teljes magyar foglalkoztatott 6,7 százalékának felel meg.

A politikus hangsúlyozta: a közvetlenül szoftverfejlesztéssel vagy hozzá kapcsolódó szolgáltatóközpontokban foglalkoztatottak száma jelenleg meghaladja a 37 ezret, és a létszám tovább nőhet a következő években. Szavai szerint az állam ehhez egyebek között fejlesztési programokkal járulhat hozzá. Az uniós támogatással megvalósult projektek közül kiemelte a digitális írástudás erősítését, a Miskolc és agglomerációja digitális közösségi programot, illetve a digitális átállást. Kiemelt célnak nevezte az e-közigazgatási ügyintézés fejlesztését. A továbblépés igazi lehetőségének a közösségépítést nevezte, amelynek a jelentőségét sem az üzleti szféra, sem a politika nem mérte még fel: „Észre kell vennünk, hogy az információs társadalom világa ma a közösségépítés új színtere” – fogalmazott.

Szabályozás, szabályozás, szabályozás
Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke kiemelte: az internettel átértelmeződnek a klasszikus tartalomalkotó foglalkozások, bárki lehet tartalomalkotó. A hatóság fő céljának a piac legjobb működésének elérését, az összes piaci szereplő számára élhető körülmények biztosítását, valamint az információs és kulturális javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását nevezte. Az elektronikus hírközlés keretszabályainak uniós felülvizsgálata jövőre kezdődik, amely a következő 10 év nemzeti szabályozási kérdéseit is alapjaiban meghatározza – tette hozzá.

A hatóság elnöke elmondta, hogy a június 16-án lezárult hálózati pályázat nyertesei 2034-ig szereznek frekvenciahasználati jogosultságot, amelyből 104 milliárd forint minimális állami bevételre számítanak. Az NMHH-hoz négy pályázat érkezett. A széles sávú szolgáltatások egyre több fogyasztót érnek el, a hatóság felelőssége a szabályozás mellet a fogyasztói tudatosság fejlesztése is – emelte ki.

Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke kiemelte, hogy Magyarországon a 15 év feletti lakosság 41 százaléka digitálisan írástudatlan, ennek oka az érdeklődés és a képzettség hiánya. Az infokommunikáció a magyar vállalatok életében alapvetően nincs jelen, a problémákra a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia és az operatív programok nyújtanak országos megoldást – tette hozzá.

A szövetség a Facebookon jelezte, hogy Laufer Tamás, az IVSZ elnöke az Infoparlamenten mutatta be a Grand Coalition for Digital Jobs kezdeményezést.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület és az IVSZ együttműködésével szervezett kétnapos rendezvény a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág legnagyobb találkozója, egyben a legmagasabb érdekképviseleti fóruma. Az idén rekordszámú több mint 1100 regisztrált résztvevő és 110 előadó kezdte meg munkáját a Parlamentben.”

Forrás:
Az infokommunikációs szektor a magyar gazdaság motorja; IT café/MTI; 2014. június 26.

Gyorsabb és jobb közszolgáltatások a vállalkozások és a polgárok számára: a Bizottság az elektronikus akadályok felszámolását javasolja

„A Bizottság a mai napon javaslatot fogadott el egy olyan új program létrehozása érdekében, amelynek segítségével a tagállamok modernizálni tudják közigazgatási szerveiket, továbbá tagállami és európai szinten egyaránt képesek lesznek interoperábilis digitális szolgáltatások biztosítására. Az európai közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és állampolgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó új uniós program, az ISA2, elődje, az ISA (Interoperability Solutions for European Public Administrations) sikerére épít azáltal, hogy biztosítja az európai közigazgatási szervek közötti, tagállamokon és ágazatokon átnyúló, gördülékeny elektronikus kapcsolattartást.

Ez azért is rendkívül fontos, mert napjaink Európájában egyre többen dolgoznak vagy élnek egy másik tagállamban, és a vállalkozások is gyakran folytatnak az Unió több országára is kiterjedő tevékenységet. E szabadságjogok gyakorlása során gyakran kell a tagállami közigazgatási szervek elektronikus rendszereit igénybe venniük.

Az olyan problémák, mint a belső szervezeti felépítés összetettsége, az idejétmúlt és nehézkes eljárások, illetve az együttműködés hiánya gyakran elektronikus akadályt képeznek, gátolva az állampolgárokat és az üzleti vállalkozásokat abban, hogy a közszolgáltatásokat hatékonyan vegyék igénybe. Mindez a belső piac zökkenőmentes működését is akadályozza.

Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke így nyilatkozott: „A közelmúltban lezajlott gazdasági válság hatására a tagállamok már megkezdték az igazgatási terhek és költségek csökkentését, a digitális szolgáltatások bevezetését és az üzleti folyamatok javítását. Ugyanakkor – mivel e folyamatok gyakran egy adott főosztály szintjén zajlanak, és hiányzik az ágazatközi és az európai szintű interoperabilitás – a változások gyakran járnak elektronikus akadályok létrejöttével. Ez nemcsak kellemetlen mind a vállalkozások, mind pedig a polgárok számára, hanem idő- és pénzpocséklással is jár.

„Az interoperabilitásra, az elektronikus kormányzatra és a nyílt hozzáférésű adatokra irányuló, évek óta tartó erőfeszítések eredményeképpen mára működnek olyan interoperábilis platformok, amelyek képessé tehetik a közszférát arra, hogy az eddiginél gyorsabban, hatékonyabban és jobb minőségben biztosítson szolgáltatásokat.
Mindennek középpontjában az ISA2 áll. Az európai digitális menetrend elengedhetetlen részét alkotja”.

Az elmúlt hónapban közzétett, az e-kormányzatról szóló 2014. évi jelentés tanúsága szerint a tagállami kormányoknak – akár még saját tagállamukon belül is – továbbra is van mit tenniük annak érdekében, hogy a vállalkozások és a polgárok zökkenőmentesen férhessenek hozzá az online közszolgáltatásokhoz. Ráadásul a határokon átnyúló, egy másik uniós tagállam polgárainak szóló közszolgáltatások elérhetősége jelenleg mindössze 42%, vagyis 30 százalékponttal elmarad az adott ország saját állampolgárainak szóló közszolgáltatások elérhetőségétől.

Uniós szinten számos területen – mint például a belső piac, a környezetvédelem, a bel- és igazságügy, adó- és vámügy, egészségügy, elektronikus személyazonosítás, közbeszerzés – van szükség az interoperabilitásra az uniós szakpolitikák sikeres megvalósításához. E területek mindegyike számára előnyös lesz az ISA2.

Háttér-információk
1995-ös létrehozásuk óta az interoperabilitási programok komoly fejlődésen mentek keresztül. Az ISA2 a bizottsági programokból nyert, két évtizedes tapasztalatra és eredményekre épít. E programok először is megvalósították a tagállami közigazgatások elektronikus összeköttetését, valamint az információk interneten való elérhetővé tételét; ezt követően valósult meg a közigazgatások elektronikus együttműködése, most pedig az tranzakciós szolgáltatások megvalósítása Európa egészében.

Az ISA2 a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozik. A rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg 131 millió euróra rúg. Az új program a jelenlegi, 2015 decemberében megszűnő ISA program örökébe lép, melynek keretében számos értékes kezdeményezés valósult meg. Ide tartozik az e-PRIOR (elektronikus számlázást és a közbeszerzési dokumentumok cseréjét lehetővé tevő informatikai rendszer), a belső piaci információs rendszer, az IMI (amely lehetővé teszi a tagállami hatóságok közötti információcserét), az MT@EC (az uniós intézmények és a tagállamok számára rendelkezésre álló gépifordítás-szolgáltatás, amely valamennyi hivatalos nyelven elérhető), valamint az európai polgári kezdeményezések támogató nyilatkozatainak online gyűjtését lehetővé tevő rendszer.

A javaslat teljes szövege:
http://ec.europa.eu/isa/documents/isa_2_proposal_en.pdf

Az európai digitális menetrend”

Forrás:
Gyorsabb és jobb közszolgáltatások a vállalkozások és a polgárok számára: a Bizottság az elektronikus akadályok felszámolását javasolja; Európai Bizottság; IP/14/739, 2014. június 26.

Közigazgatás, politika, jog

Információs Társadalom Parlamentje 2014

„…2014. június 26-27-án, immár negyedik alkalommal rendezi meg az Informatika a Társadalomért Egyesület az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége együttműködésével az Információs Társadalom Parlamentjét, amelynek alcíme „Magyar Digitális Ökoszisztéma”.

A rendezvény a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág legnagyobb találkozója, egyben a legmagasabb érdekképviseleti fóruma. Résztvevői aktív irányítói és formálói a magyar információs társadalomnak, és mind földrajzi, mind szakmai értelemben a legkülönbözőbb területekről érkeznek. Az ő segítségükkel igyekszünk reprezentatív gyűlésnek helyet adni, és az infokommunikáció által felvetett legfontosabb kérdésekre válaszokat találni.

Az új kor által nekünk szegezett kérdések, a jövőnket meghatározó strukturális problémák ugyanis nem tűntek el, hanem az infokommunikáció egyre növekvő szerepe miatt felerősödtek. Ezért válaszokat kell adni az állami elektronikus szolgáltatásokkal kapcsolatos növekvő elvárásokra, fordulatra van szükség az oktatásban és a digitális írástudás fejlesztésében, és ki kell használni az informatika lehetőségeit a társadalmi felzárkózás és a gazdaságfejlesztés területén is.

Az idei Információs Társadalom Parlamentje az első olyan alkalom, amikor az újraalakított kormány képviselői ismertethetik elképzeléseiket a kormányzati végrehajtás és az uniós források elosztása tekintetében.

A rendezvény helyszíne: Magyar Országház
Időpontja: 2014. június 26-27.

Az esemény a nyitóelőadásokat követően az Információs Társadalom Parlamentjének negyedik plenáris ülésével kezdődik, melynek keretében a kormányzati, iparági, szakmai döntéshozók előtt bárki megoszthatja ötletét, javaslatát, véleményét a Felsőházi terem teljes plénuma előtt, miután egy rövid pályázást követően egy független grémium előtt bizonyítja szakmai relevanciáját. A plenáris ülés alatt kormányzati tisztviselők és iparági véleményformálók is előadnak, majd délután az Országgyűlés bizottsági termeiben folytatódik a munka, ahol hat szekcióbeszélgetésben vitatják meg részletekbe menően az egyes területek képviselői a problémákat, a felmerült kérdéseket.

A második nap rendhagyó módon az Országház Vadásztermében folytatódik, ahol a hazánk versenyképességét legnagyobb mértékben befolyásoló terület, az oktatás kerül terítékre, ahol neves szakértőkkel, véleményformálókkal, kormányzati tisztviselőkkel keressük a megoldásokat, azonosítjuk az állami és nem állami feladatokat.

A konferencián nemcsak az infokommunikációért felelős döntéshozók vesznek részt, hanem az ágazati vezetők is, akiknek az informatika és a telekommunikáció nélkülözhetetlen szakmai céljaik elérése érdekében. Az Információs Társadalom Parlamentjének nagyon fontos célja, hogy az infokommunikációval foglalkozó civil szervezetek mellett azok a társadalmi szervezetek is részt vegyenek, amelyek küldetése ugyan nincs szoros összefüggésben az infokommunikációval, de céljaik, tevékenységeik kapcsolódnak a konferenciához. A rendezvényen fontos szerepet kapnak a határon túli magyarok is…”

Forrás:
Információs Társadalom Parlamentje
Program; Információs Társadalom Parlamentje
Parlamentáris infokommunikáció negyedszer; Infotér.eu; 2014. június 23.

Köznevelésért felelős államtitkár: a következő négy évben az igazgatási feladatok lesznek előtérben

„A köznevelésért felelős új államtitkár szerint a következő négy évben az igazgatási feladatok lesznek előtérben, a tartalmi keretek iránya jó – erről Czunyiné Bertalan Judit a Magyar Hírlapnak adott, szombaton megjelent interjújában beszélt.
Az államtitkár felidézte: az új szervezetrendszer az előző ciklus közepén indult csak el, az állami fenntartói irányítást pedig viszonylag rövid idő alatt kellett megvalósítani. Úgy vélte, a szervezet biztonságos működtetése az egyik, de természetesen nem kizárólagos célja a most következő kormányzati ciklusnak.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról úgy fogalmazott: „nyilvánvaló, hogy nem működik minden olajozottan és kristálytisztán az első pillanattól kezdve. Egyelőre azt látom biztosan, hogy rövid időn belül meg kell határozni, milyen finomhangolást, csiszolásokat kell megtenni”.”

Forrás:
Köznevelésért felelős államtitkár: a következő négy évben az igazgatási feladatok lesznek előtérben; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2014. június 21.

Jövő januártól Kecskeméten működhet a vidékfejlesztési államtitkárság

„A tervek szerint 2015. január 1-jétől kezdheti meg működését Kecskeméten a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkársága – jelentette be a szervezet új vezetője szerdán, a XV. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Fórumon, Kecskeméten.

A tervek szerint 2015. január 1-jétől kezdheti meg működését Kecskeméten a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkársága – jelentette be a szervezet új vezetője szerdán, a XV. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Fórumon, Kecskeméten.

Kis Miklós Zsolt előadásában úgy fogalmazott: ez a döntés nemcsak jelzés értékű, hanem gyakorlati szempontból is hasznos a térség „nagyon komoly” agrárpotenciálját figyelembe véve. A Kecskeméten kialakítandó apparátusban számítanak a helyi fiatal szakemberek és értelmiség munkájára is – tette hozzá.

Rámutatott: a vidék alapja a mezőgazdaság, az agrárium alapjai pedig a kis és közepes családi gazdaságok, ezért a vidékfejlesztési államtitkárság legfontosabb feladata a következő 7 évben rendelkezésre álló uniós források hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb, a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások számára kézzelfoghatóbb felhasználása lesz.
…
Az államtitkár emlékeztetett: az új kormányzati struktúra kialakítása során kiemelt cél volt, hogy a vidékfejlesztés a miniszterelnökséghez kerüljön, elsősorban a fejlesztési programok és források összehangolása érdekében…”

Forrás:
Jövő januártól Kecskeméten működhet a vidékfejlesztési államtitkárság; Miniszterelnökség; 2014. június 25.

Még várni kell a soroksári kormányablakra

„A szűkös elhelyezés nehezíti a 23. kerületi okmányiroda működését, és megnehezíti az ügyintézést a hivatalon belüli postaszolgálat hiánya is. A Rádió Orient műsorában Hardy F. Gábor hivatalvezető elmondta, többek között az egységes arculat kialakításának körülményessége miatt 2015-ig még biztosan kell várni a soroksári kormányablakra, ami felgyorsítja majd az ügyintézés folyamatát.

A főváros legdélibb kerülete önálló kis városként működik: a történelmileg sváb lakosságú Soroksár kertvárosi területe jelentősen eltér Pesterzsébettől. A Rádió Orient műsorában Hardy F. Gábor hozzátette, a 23. kerületben német nemzetiségi önkormányzat is működik. A terület okmányirodájának ügyfélforgalmát a földrajzi elhelyezkedés markánsan meghatározza, a külső kerület nagy átmenő forgalommal bír – ebből ered az ügyfelek között található nem helyi lakosok magas aránya. A kerületi hivatalvezető kiemelte, havonta 6-9 ezer ügyfelet fogad az okmányiroda.

Az eredeti elképzelések szerint Soroksáron 2013-ban nyílt volna meg a kormányablak, azonban ez a dátum 2015-re tolódott. A kerületi hivatal az ügyfelek helyzetének könnyítésére fokozatosan bővítette az ügyfélfogadási időt: megszűnt az ebédidő, hétfőn és szerdán este 7-ig tolták ki a nyitva tartást, továbbá két délután is bejelentett ügyfeleket fogadnak. Hardy hozzátette, egész nap van sorszámosztás, és mindig közlik az állampolgárokkal a várakozási időt. „A polgárok pénzéből élünk, így minden munkatársam tisztában van a velünk szemben támasztott elvárásokkal.”…”

Forrás:
Még várni kell a soroksári kormányablakra; OrientPress; 2014. június 27.

Így mentené a magyar egészségügyet az orvostechnikai szállítók egyesülete

„Hat pontban foglalta össze a magyar egészségügy fenntarthatóságának megteremtésére irányuló, általa stratégiainak tartott lépéseket az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ). A szervezet közleményében azt írta, minden előremutató lépés előfeltétele, hogy az egészségügy újra a felelős társadalmi és kormányzati gondolkodás előterébe kerüljön.

Az ETOSZ szerint különösen fontos a gyors kormányzati beavatkozás, hiszen komoly aggodalomra ad okot az ellátórendszer finanszírozási helyzete. Bár a kórházak döntő többsége lassan két teljes éve szoros állami kontroll alatt áll, a gazdálkodást folyamatosan ellenőrzik, és elvben költségvetési intézményként fedezet nélkül nem is lehetne kötelezettséget vállalni, mégis újra hatalmasra duzzadt az ellátórendszer adósságállománya – tette hozzá a szervezet.

A stratégiai pontok között említette az elérhető források bővítését, szerinte a közfinanszírozott ellátások mellett teret kell adni a szabadon vállalt, egyedi igényekre reflektáló egyéni hozzájárulásoknak is. Az ETOSZ szerint szükség van az adósságállomány azonnali konszolidációjára is, az egészségügyi kintlévőség teljes, transzparens és kiszámítható rendezésére.

Fontosnak tartja az ellátórendszer hatékonyságának erősítését is, ilyen megfontolásból az E.Alap differenciált és egymás felé is zárt kasszarendszerének megszüntetését.

Szorgalmazza emellett az ellátáshelyi kompetenciák fejlesztését, a hozzáférés egyenetlenségeinek kezelését és a betegutak érdemi racionalizálását, továbbá támogatná és erősítené az egyéni és intézményi felelősségvállalást.
Az ETOSZ úgy véli, hogy az egészségügyi ellátás záloga a szakemberek helyzetének megerősítése, elvándorlásuk megakadályozása, ami szerinte nem kizárólag bérfejlesztés kérdése, hanem az ellátás körülményeinek fejlesztését is igényli.

Az egyesület kitért rá, a továbbiakban fontos erősíteni azt a beszállítói kört is, amely javarészt kis- és középvállalkozásokból áll, e szektor legmagasabb szintű kormányzati támogatása szükséges.

Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete a javaslatpontokat eljuttatja az újonnan hivatalba lépett kormányzati és egészségpolitikai döntéshozóknak is, valamint levelet küldött Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárnak, felajánlva benne partneri együttműködését.

A közleményben foglaltak szerint „az előrelépés tekintetében reményre ad okot, hogy olyan vezetőt kapott az ágazat, aki politikusi és egészségügyi szakemberi rátermettségét is többször bizonyította már”.[Híradó]”

—————————–

„A Magyar Kórházszövetség május 31-ei adatai szerint 61,6 milliárd forint a kórházak lejárt adósságállománya, ez annak a következménye, hogy alulfinanszírozottak az intézmények. Az állami szerepvállalás növekedésével sok intézkedést tudott csinálni az egészségpolitika, ilyen értelemben van előrelépés, de a hatékonyság javítása sajnos nem tud olyan fokú forrásgazdagodással járni, mint amire szükség van – mondta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, pénteken, a közszolgálati televízióban.

Velkey György az M1 reggeli műsorában hangsúlyozta, hogy a hatékonyság javítására nagyon sok intézkedés történt és ennek köszönhetően javult is jelentős mértékben a hatékonyság. „Az állami szerepvállalás növekedésével is sok intézkedést tudott csinálni az egészségpolitika, ilyen értelemben van előrelépés, de a hatékonyság javítása sajnos nem tud olyan fokú forrásgazdagodással járni, mint amire szükség van” – nyilatkozta.

A kórházszövetség elnöke szerint ahhoz, hogy a magas szakmai színvonalú egészségügyet fenntartsák, több pénzre van szükség. Velkey közölte, hogy az orvos elhivatottsága nem pénz kérdése, de ha összehasonlítjuk az orvosi béreket, például a pénzügyi szféra béreivel, akkor láthatók az ágazatok közötti nagyon jelentős különbségek.[OrientPress]”

Forrás:
Így mentené a magyar egészségügyet az orvostechnikai szállítók egyesülete; Híradó.hu; 2014. június 26.
Továbbra is nagy a kórházak adósságállománya; OrientPress; 2014. június 27.

Köznevelési államtitkár: őszig átalakulhat a Klik

„Czunyiné Bertalan Judit az MTI-nek adott interjúban arról is beszélt, mindent megtesznek, hogy iskolakezdésre a tankönyvek rendben megérkezzenek az intézményekbe. Az államtitkár közölte: jónak tartja a mostani kerettantervi szabályozást és az iskolaszerkezeten sem változtatna.

Őszig átalakítaná a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) működését az új köznevelési államtitkár. Czunyiné Bertalan Judit – aki gondolkodási időt kért, mielőtt igent mondott az államtitkári felkérésre – a köznevelés vagy közoktatás közül egyértelműen előbbi mellett foglalt állást.

Az intézmények állami fenntartásba vételéről és a Klikről azt mondta: indokolt volt az átszervezést centralizált formában végrehajtani. A napi rutin és hatékonyság érdekében ugyanakkor szükségesnek tart egyfajta decentralizációt a Klik átalakításakor – jelezte, hozzátéve: őszig szeretnének olyan intézkedéseket hozni a Klik és a fenntartói rendszer működtetésében, ami az iskolák és a pedagógusok életét könnyebbé teszi.

Az esetleges személyi változásokról azt mondta: át kell tekinteni, hogy ez a szervezetrendszer milyen szakmai irányítással és személyi összetétellel működött. Neveket nem mondott, annyit jegyzett meg: „nyilván személyi döntések is lesznek”.

Czunyiné Bertalan Judit szerint az intézményrendszer működése, a döntéshozatal meggyorsítása érdekében át lehet gondolni a döntési szinteket, ezen belül azt, hogy mely munkáltatói jogok kerülhetnek az intézményvezetőkhöz, illetve tankerületek irányítóihoz. Az Oktatási Hivatal és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet esetleges átszervezéséről azt mondta: úgy látja, hogy sok dolgot párhuzamosan végeznek az oktatásirányításban.
…
Az államtitkár a következő tanévre való felkészülésről azt mondta: a tavalyi tapasztalatok alapján, a pedagógusok bevonásával a Könyvtárellátó Nonprofit Kft., rendszerének javításával felkészült a tankönyvterjesztés zavartalan lebonyolítására.”

Forrás:
Köznevelési államtitkár: őszig átalakulhat a Klik; Híradó.hu; 2014. június 27.

Közigazgatási, politikai informatika

Mától személynevekre is lehet keresni a hivatalos cégadatokban

„Hétfőtől személynevekre is lehet keresni a hivatalos cégadatokban – írta közleményében a közhiteles céginformációs szolgáltatás informatikai hátterét biztosító Microsec Zrt.

Egy tavaszi jogszabály-módosítás eredményeként vasárnap éjféltől személynevekre is lehet keresni az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat online céginformációs szolgáltatásában – közölte a rendszer hátterét biztosító Microsec Zrt.

Egy egyszerű kereséssel bárkiről megtudható, hogy saját nevén hány cégben visel tisztséget, illetve hány vállalkozásban rendelkezik tulajdonrésszel. A módosítás előtt ha az adatkérő nem tudta törvényes jogcímmel alátámasztani kérelmét, csak az érintett hozzájárulásával kaphatott meg természetes személyre vonatkozó információkat.

Ez a korlátozás – és az érintettek tájékoztatásának kötelezettsége a személyes adataik lekérdezéséről – kikerült a jogszabályból.

Hegedüs Márton, a közhiteles céginformációs szolgáltatás informatikai hátterét biztosító Microsec Zrt. üzletág-igazgatója szerint a gyakori vezetéknév sem lehet akadálya az információk megszerzésének, mivel a találatokat a lakcím és egyéb személyes adatok, valamint a cégbejegyzést végző bíróság nevének megadásával tovább lehet pontosítani.

A szakember szerint a természetes személyek szabad kereshetősége átláthatóbbá teszi a hazai üzleti életet, lehetőséget teremt a cégtulajdonosoknak kereskedelmi partnereik gazdasági tevékenységének pontos feltérképezésére, de megkönnyíti például az újságírók adatgyűjtő munkáját is.

A céginformációs rendszer jelenleg 600 ezer működő vállalkozás adatait tartalmazza.”

Forrás:
Mától könnyebben fel lehet tárni a hazai cégbirodalmakat; HVG.hu; 2014. június 23.

Új rendszer könnyíti az agrártámogatások kifizetését!

„A Mezőgazdasági és Környezeti Információs Rendszer (MeKIR), a mezőgazdasági földterületekre és ügyfelekre vonatkozó információkat egységesen kezelő online rendszer július elsejétől érhető el.

Palkovics Péter, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke elmondta, hogy a MeKIR a hatékony, gyorsabb információáramlást szolgálja az egyes ágazati szereplők között, így gyorsítva az ügyintézést. Fontos cél, hogy az ügyfelek saját adataikról, földterületeikről egységes felületen tájékozódhassanak, illetve hogy a kor követelményeinek megfelelően adatszolgáltatási kötelezettségeiknek elektronikus úton tehessenek eleget.

A MeKIR 1,35 milliárd forint európai uniós támogatással valósult meg. A projekt során a MVH konzorciumi partnere volt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), a Földművelésügyi Minisztérium (FM), együttműködő partnere volt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

Az MVH elnöke elmondta: a Közös Agrárpolitika (KAP) reformja a 2014 utáni finanszírozási időszakra új követelményeket fogalmaz meg, egyebek mellett hatékonyabb adatáramlást ír elő az agrártámogatásokat kezelő szervek, a kifizetők és a szakhatóságok között, továbbá megjelent a különböző nyilvántartások összevethetőségének és az állampolgárokra háruló adminisztrációs terhek csökkentésének igénye is. E követelményeknek való megfelelés érdekében hozták létre a MeKIR rendszert.

Megjegyezte, hogy a MeKIR moduláris felépítése segíti a jövőbeli változások rögzítését, a fejlesztések kivitelezését – így adott a lehetőség, hogy a jelenleg nem csatlakozott szervezetek is beléphessenek erre az adatpiacra, növelve az elérhető információk körét.

Oravecz Márton, a Nébih elnöke elmondta, hogy a hivatal az állatnyilvántartási és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó rendszerekkel járult hozzá a MeKIR adataihoz. Ezen adatok számos támogatási jogosultság igazolásához szükségesek, azokat több háttérintézmény használja a döntéselőkészítés során.

Merth Balázs, az NFA igazgatója kifejtette: a hivatal az általa előállított haszonbérleti, megbízási és vagyonkezelési szerződések adatait osztja meg a MeKIR rendszerben. Úgy vélte, fontos eredménye a fejlesztésnek a korszerű térinformatikai adatok átadása is.

Takács András Attila, a FM közigazgatási főtanácsadója elmondta: korábban előfordult, hogy egy térbeli objektum különböző nyilvántartásokban másképp, más névvel, másféle geometriával szerepelt, a MeKIR-rel lehetőség nyílik ezen ellentmondások feloldására is.

A MeKIR egy erős jogosultságokhoz kötött rendszer, azaz bizonyos szolgáltatások csak egyes intézmények vagy felhasználók számára elérhetőek. A rendszer az MVH honlapjáról érhető majd el, ügyfélkapus regisztrációval.”

Forrás:
Elkészült a MeKIR; Pavlovic Jovan; Computerworld; 2014. június 27.
Új rendszer könnyíti az agrártámogatások kifizetését!; Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; 2014. június 26.
EKOP-1.2.19 – Mezőgazdasági és környezeti információs rendszer; Széchenyi 2020
Korábbi cikkeink a témában

Új informatikai rendszer segíti az agrár-kárenyhítést

„A „Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer” (MKR) fejlesztésére irányuló EKOP 1.1.12 azonosítószámú projekt megvalósításáról számoltak be az érintett intézmények képviselői 2014. június 25-én a Magyar Tudományos Akadémia Székházában.

A projekt célja a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által létrehozott, a kockázatközösségi tagok és az állam által alkotott nemzeti kárenyhítési rendszeren (I. pillér), valamint a piaci biztosítókkal kötött mezőgazdasági biztosításhoz nyújtott díjtámogatás rendszerén (II. pillér) nyugvó egységes kárfelelősségi rendszer követelményeit teljes körűen kielégítő informatikai fejlesztés megvalósítása volt.

A kockázatkezelési rendszer szereplői által megadott adatokból hatalmas adatbázis jön létre, amely egy helyen tartalmazza az összes fontos kockázatkezelési információt: a káreseményt kiváltó időjárási jelenségek bekövetkezésére vonatkozó adatokat, a korábbi évek termelési adatait, a közzétett referenciaárakat, országos és megyei átlaghozamokat, valamint a hatósági ügyintézéshez szükséges ellenőrzésekkel, kárenyhítési hozzájárulás-fizetéssel és kárenyhítő juttatás kifizetésével kapcsolatos adatokat.

Az új informatikai rendszer létrehozása megkönnyíti a kockázatkezelési rendszer valamennyi szereplőjének feladatát: a termelők számára lehetővé teszi az elektronikus úton történő kárbejelentést, kárenyhítő juttatás-igénylést, támogatja a mezőgazdasági biztosítások megkötéséhez szükséges területadatok összeállítását, a hatóságok feladatellátását, a rendszer hatékony irányítását. Az összegyűjtött adatok lehetőséget teremtenek a kockázatkezelési rendszer elemzésére, továbbfejlesztésére, valamint a minisztériumi vezetői döntések megalapozott előkészítésére. Mindezt támogatja továbbá az adatbázishoz kiépített statisztikai és jelentési rendszer.

A projekt záró rendezvényén a konzorciumot vezető Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, valamint a konzorciumi partnerek képviselői mutatatták be a rendszer működését. A konzorcium tagja volt és az MKR projekt lebonyolításában részt vett az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Földmérési és Távérzékelési Intézet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság mellett a Földművelésügyi Minisztérium, továbbá együttműködő partner volt a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.”

Forrás:
Új informatikai rendszer segíti az agrár-kárenyhítést ; Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal; 2014. június 26.
EKOP-1.1.12 – Komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer; Széchenyi 2020
Cikkeink ebben a témában

Adóellenőrzés elektronikus úton? Július 1-től már így is lehet!

„Az eddigiektől eltérően a hivatalból induló eljárások közül elsőként az ellenőrzési eljárásoknál lesz mód az adóügy elektronikus úton történő megindítására.

Mindez úgy fog történni, hogy erről az érintett adózó nem feltétlen fog tudni, hiszen akár egy több évvel ezelőtt adott meghatalmazás miatt nem lesz szükség arra, hogy az adózó tudomást szerezzen az ellenőrzés megindulásáról, mert elégséges lesz, ha a könyvelője tudni fog róla.

Miért lehetséges ez?
Mert az eljárási törvény év közben hatályba lépő változása értelmében lehetővé válik a megbízólevélnek az elektronikus úton történő kézbesítése, ami gyakorlati értelemben a megbízólevél értesítési tárhelyen történő elhelyezését fogja jelenteni.

Azonban az is közismert, hogy az adóbevallások elektronikus úton történő beadásának 2006-os kötelezővé tételét követően a magyarországi vállalkozások jelentős hányada az adóhatósággal történő elektronikus kapcsolattartásra külső szolgáltatót vesz igénybe, így a könyvviteli szolgáltatást végzők, illetve azok munkavállalói rendelkeznek regisztrációval az adott cég adóügyeinek elektronikus intézéséhez. Az adózók tehát az elektronikus kapcsolattartásra olyan embereket bíznak meg, akik egyébként semmilyen más kapcsolatban nem állnak megbízójukkal. Az ellenőrzési eljárás megindításáról ezért nem biztos, hogy olyan ember fog először értesülni, aki egyébként az eljárásban részt fog venni.

Mire jogosít fel a T180-as bejelentőlap?
Az adózók és az adóhatóság közötti elektronikus kapcsolattartás rendszere a T180-as bejelentő lapon alapszik. A bejelentő lapot megvizsgálva jól látható, hogy az csak meghatározott adóügyek intézését teszi lehetővé. Azonban a bejelentő megfelelő módon biztosítja, hogy ne kelljen minden jogszabály-, illetve bejelentőlap-változásnál felülvizsgálni, hogy az adott ügytípust a bejelentéssel érintett személy intézheti-e, vagy sem. Erre szolgál annak a kódkockának a kitölthetősége, amellyel a meghatalmazás olyan jövőbeni ügyek intézésére is kiterjeszthető, amelyek a meghatalmazás megadásakor még elektronikus úton nem voltak intézhetők. Ha a jelenleg hatályos bejelentőlapon szereplő ügyfajtákat nézzük, akkor megállapítható, hogy a végrehajtási eljárásban esetleges elektronikus kapcsolattartás kivételével olyan ügyfajták tartoznak a bejelentés hatókörébe, amelyek adózói jogok érvényesítését vagy adózói kérelemre indult eljárásokban való részvételt biztosítják.

Ennek megfelelően az adóellenőrzések világában a T180-as meghatalmazással csak és kizárólag megbízólevél érvényességének az ellenőrzését lehetett elvégezni. Egyelőre!

Mert kérdés, hogy a 2014. július 1-től miként kell majd értelmezni a megbízólevél átvételét:

a bejelentést követő jogszabályi változás alapján újonnan elérhető elektronikusan intézhető adóügyként, vagy

egy eljárási részcselekményként, amely nem értelmezhető elkülönült adóügyként, aminek következtében erre az „ügyfajtára” nem lehet meghatalmazást adni?

A kérdés és az arra adandó válasz abból a szempontból sem mindegy, hogy azokban az esetekben, amikor a T180-as bejelentés nem meghatározott beadványok benyújtására szól és nem törvényes képviselő jár el, fűződhet-e fontos joghatás a megbízólevél értesítési tárhelyen történő elhelyezéséhez és az átvételéhez. A válasz valószínűleg nagyon le fog egyszerűsödni, ha az ominózus bejelentő kiegészül egy olyan ponttal, hogy a meghatalmazás kiterjed, vagyis kiterjeszthető a megbízólevelek elektronikus úton történő átvételére.

Amennyiben így lesz, minden olyan vállalkozásnál, ahol az adóügyek elektronikus intézéséhez korábban egy mindenre kiterjedő meghatalmazás született, elviekben számítani lehet arra, hogy az ellenőrzést az új szabályok adta lehetőséggel élve indítja meg a NAV.

Ezek után csak az a kérdés maradt, hogy kinek is jó mindez?
A NAV-nak biztos nem, hiszen még ha sikeresen ki is küldi a megbízót elektronikusan, az értesítőlevelet az ellenőrzés megkezdéséről továbbra is postai úton fogja kézbesíteni az adózóknak, mert elektronikusan csak a megbízólevél lesz átadható. Annak közlésére, hogy mikor, hol, milyen dokumentumok bekérésével kezd majd az adóhatóság neki az ellenőrzésnek, hivatalosan továbbra is a hagyományos postai úton kézbesített vagy személyes átadott levél fog szolgálni.

Így a megbízólevél elektronikus úton történő átadása kizárólag az ellenőrzésre nyitva álló határidő számítását fogja megindítani, egyéb érdemi ügyintézésre nem fog lehetőséget biztosítani, mivel eseti meghatalmazás hiányában a megbízólevelet átvevő személy az ellenőrzési ügyben a postás szerepénél többet nem tölthet be.

Ezek után jogosan vethető fel a kérdés, hogy akkor miért is van erre szükség, ha az ellenőrzések hatékonyságának növekedése egyáltalán nem várható az új jogszabályi rendelkezés hatálybalépését követően.

Az eltűnt, az adóhatósággal nem együttműködő adózói kör az új szabály hatására sem lesz könnyebben elérhető. A bevallás benyújtásában résztvevők továbbra sem fognak több felelősséggel tartozni a bevallás tartalmi helyességéért, illetve egyéb, az adózót terhelő mulasztásokért.

Az önellenőrzésekre vonatkozó szabályokat nézve az adózók sem profitálhatnak a jogszabályváltozásból. Még ha megbízólevelet is kap a KR-en keresztül valaki, amennyiben az „Értesítés – intézkedés” megjelöléssel érkezik majd, még nem fogja biztosan tudni, hogy melyik adónemet, milyen időszakra, milyen ellenőrzési típussal kívánja vizsgálni az adóhatóság, egy önellenőrzés azonnali elvégzése nem biztos, hogy nem több bajjal, mint haszonnal járna.

Várhatóan az adóhatóság ezzel az új lehetőséggel nem fog azonnal élni és nem kezdődnek tömegesen adóvizsgálatok megbízólevelek elektronikus úton történő átadásával. A későbbi bonyodalmak elkerülése érdekében azonban mindenkinek érdemes megnézni, hogy annak idején pontosan mire is adott meghatalmazást. Mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy rendet rakjon saját háza táján, ha nem akarja, hogy az ellenőrzés megkezdése idegen kezekbe kerüljön; a meglévő meghatalmazásokat érdemes módosítani, illetve a már megszűnt meghatalmazásokat hivatalosan is bejelenteni.

Az adóhatóságnak sem lesz könnyű minden adózónál körültekintően megvizsgálni, hogy az érvényes T180-as bejelentés(ek) mögötti meghatalmazás lehetőséget ad-e egyáltalán arra, hogy a megbízólevelet az elektronikus tárhelyre küldve juttassa el az adózó részére.

Azonban ha a fentebb említettek értelmében minimalizáljuk annak kockázatát, hogy a hatóság az elektronikus eljárás keretében tudjon adóellenőrzés alá vonni bennünket, továbbra is kérdés marad, hogy fűződhet-e fontos joghatás a megbízólevél értesítési tárhelyen történő elhelyezéséhez és átvételéhez. Amennyiben igen, számítani lehet arra, hogy az ellenőrzést az új szabályok adta lehetőséggel élve indítja meg a NAV.”

Forrás:
Adóellenőrzés elektronikus úton? Július 1-től már így is lehet!; Fekete Zoltán Titusz; RSM DTM Hungary; 2014. június 26.

Informatika, távközlés, technika

Nemzeti roamingot tervez a brit kormány

„A terv értelmében a felhasználók a ritkán lakott területeken szabadon választhatnának a hálózatok között. Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban hallani arról, hogy az Európai Unión belül minden roamingdíjtól és egyéb kötöttségtől megszabadulhatunk, legalábbis amennyiben az európai bizottság keresztül tudja vinni akaratát. A mobilszolgáltatók természetesen már készülnek a válasszal, ám eközben mintha megfeledkeznénk arról, hogy az egyes tagállamokon belül sem ideális a helyzet, különösen ami a ritkábban lakott és kevésbé lefedett régiókat illeti.

Lapértesülések szerint a brit kormány egy nemzeti roamingtervvel kíván hamarosan előállni, amely lehetővé tenné a felhasználók számára, hogy szabadon válasszanak a rendelkezésre álló, jobb elérést kínáló hálózatok között, legalábbis ami a távolabbi régiókat illeti. Ezen régiókban az egyes szolgáltatók nem mindig kínálnak megfelelő lefedettséget, így a gyenge térerő miatt itt-ott komolyabb akadályokba ütközik a mobiltelefonok megfelelő szintű használata. Az elképzelés értelmében a szolgáltatók kénytelenek lennének megnyitni hálózatukat a riválisok ügyfelei előtt, hogy azok az elvárt minőségen élvezzék a szolgáltatást.

A kulturális, média, illetve sportügyekért felelős Department for Culture, Media and Sport (DCMS) új első embere, Sajid Javid kötelezné erre az érintett cégeket, akik természetesen ellenzik a tervet. Szerintük ez még tovább rontaná a helyzetet a szóban forgó, ritkán lakott területeken, hiszen a cégek még kevésbé látnák értelmét újabb tornyok építésének, a rendelkezés által okozott további költségeket pedig előbb-utóbb mindenképpen maguk a felhasználók lennének kénytelenek magukra vállalni. A Three [távközlési szolgáltató] szóvivője emellett kiemelte, hogy szeretnék elérni a 98 százalékos lefedettséget, ennek érdekében komoly erőfeszítéseket tesznek, így nem mondható, hogy a szolgáltatók az utóbbi időben elhanyagolják feladataikat.

A kormányzat a jelek szerint ragaszkodik az elképzeléshez, szeretnének minden szempontból kiváló szolgáltatást garantálni a fogyasztóknak, amire jó példa, hogy jelenleg is 150 millió fontot fordítanak a lefedettséget nélkülöző területek bekapcsolására.”

Forrás:
Nemzeti roamingot tervez a brit kormány; SG.hu; 2014. június 24.

Itthon is jöhet a gigabites otthoni Internet

„Jelentősen felgyorsíthatja otthoni internetelőfizetéseinek átviteli sebességét a DIGI Magyarország. A cég az országban először kínálhat olyan vezetékesinternet-csomagokat, melyekkel ideális esetben akár 1 Gbps letöltési sávszélességet is el lehet érni.

A jelenleg elérhető leggyorsabb internetcsomagokhoz képest is legalább háromszor, négyszer gyorsabb otthoni internet-előfizetések bevezetésére készül a DIGI Magyarország. A szolgáltató több, egymással egybecsengő, de nem hivatalos forrás szerint rövidesen olyan vezetékes internetkapcsolatot fog kínálni ügyfeleinek, mellyel akár másodpercenként 1 gigabites letöltési sávszélesség is elérhető lesz. Ahhoz azonban, hogy ilyen elképesztő sávszélességet lehessen internetezni, több műszaki feltételnek is teljesülnie kell.

A DIGI a sávszélesség-emelést jelenlegi, FTTB rendszerű kábelhálózatán a hálózati eszközök cseréjét követően hajtja végre, fokozatosan. Az új díjcsomagok bevezetése legkorábban augusztusra várható, a cég vélhetően a jelenlegi kínálat megtartása mellett vezeti majd be a szupergyors eléréseket, a szolgáltatói oldalon lévő hálózati eszközök cseréje mellett a nagyobb sávszélesség eléréséhez szükség lehet egyes, előfizetői végberendezések (router) cseréje is, valamint ezt a maximális sávszélességet már az eléréshez használt PC-k képességei is erősen korlátozhatják.

A szolgáltató vélhetően Magyarországon is a Romániában tavaly bevezetett konstrukciókat fogja kínálni – a DIGI anyaországában tavaly október óta érhetők el a megnövelt sávszélességű csomagok DIGI Net FibeLink néven. A díjcsomagok 100 Mbps letöltési sebességtől 1 Gbps letöltési sebességig skálázódnak, havidíjuk pedig 29 és 55 lej (kb. 2000 forint és 3800 forint) közt mozog. A feltöltési sávszélesség attól függően szegmentálódik, hogy hálózaton belül, vagy hálózaton kívül forgalmaz az előfizető – előbbi esetében 100 Mbps, utóbbinál 30 Mbps érhető el, díjcsomagtól függetlenül.

A DIGI Magyarországon jelenleg három díjcsomagot biztosít saját kábelhálózatán, a StartNET, BaseNET és TopNET csomagok 20-80 Mpbs letöltési sávszélességet kínálnak, ezzel – legalábbis a maximális sávszélességet tekintve – ma mind a Magyar Telekom, mind a UPC Magyarország megelőzi a szolgáltatót. A leggyorsabb otthoni vezetékesinternet-csomagot hazánkban jelenleg a UPC kínálja, ez a tavaly nyáron bevezetett Fiber Power 240. A UPC egyébként már korábban igyekezett felhívni a figyelmet az EuroDOCSIS 3-as hálózatokban rejlő lehetőségekre, 2011. novemberében a cég hazánkban elsőként demózott gigabites letöltési linket saját, éles üzemű kábelhálózatán.”

Forrás:
Itthon is jöhet a gigabites otthoni internet; Koi Tamás; HWSW.hu; 2014. június 24.
Fiber to the x; Wikipédia
DOCSIS; Wikipédia

Társadalom, gazdaság, művelődés

Jön az e-buszjegy és a mobil közigazgatás: Interjú Veres Mihállyal, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatójával

„Július 1-vel a mobil parkolással és az e-matricával indul az egységes mobilfizetési rendszer, de ez még nem jelent díjemelést, ígéri Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NMF Zrt.) vezérigazgatója, aki az új szereplők belépésével nagyobb versenyre számít, így nem is tudja értelmezni az EU Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárását.

-A fejlesztési tárcával kötött szerződés szerint már tavaly be kellett volna vezetni az uniós szabályok szerint az egységes mobilfizetési rendszert, de 2014. júliusra halasztották a startot. Tartható ez a dátum?
– Az első szolgáltatással, az elektronikus útdíj szolgáltatáshoz kapcsolódó mobilos verziójával, a Hu-Go-mobillal, már hamarabb ki tudtunk jönni, de július 1-vel két fontos elemével indul a nagy, egységes mobilfizetési rendszer. Az egyik, együtt a mobil parkolás és az e-matrica. Július 1-től a Nemzeti Mobilfizetési Rendszeren keresztül parkolást, autópálya úthasználati jogosultságot is lehet venni, a személyautóra e-matricát, a 3,5 tonnánál nagyobb teherautókra meg útdíjat, viszonylati jegyet fizetni.

-Mi a másik fontos elem?
-A másik a saját ügyfélszámlakezelő-rendszer bevezetése, amelyre később más szolgáltatásokat is rá lehet csatlakoztatni. Fontos ugyanis, hogy ez a projekt nem csak a mobil parkolásról szól, hanem az egységes nemzeti mobilfizetés váza jön létre. Ez az első mérföldkő az egységes mobilfizetési rendszerben, de egyéb szolgáltatások is indulnak majd.

-Milyen területen?
-A közigazgatásban. A társaságunk 2018-ig elfogadott szakmai és üzleti stratégiájában meghatározott projektek közül az első a jelenlegi egységes mobilfizetés, a következő az elektronikus jegyrendszer, utána az egységes közigazgatási mobilfizetést szeretnénk elindítani, hogy például eljárási díjakat is lehessen mobilon fizetni.

-Büntetéseket is?
-Azt nem, de a kocsija műszakivizsga-díjának, okmányok, tb-kártya kiváltásának, például a hamarosan érkező e-anyakönyvi kivonat kifizetésére is alkalmas lehet majd a rendszer.

-De, miért kellett a mobilparkolást egységesíteni, ha az egymással versenyző szolgáltatók jóvoltából eddig is jó működött?
-A parkolásnál az volt a fő feladat, hogy az összes közterületi önkormányzati parkolási rendszert integráljuk, egységesítsük, hogy a rendszerhez kapcsolódó, újonnan csatlakozó viszonteladóknak ne kelljen egyenként a 70 közterületi parkolást szervező önkormányzati társasággal külön szerződni. Ugyanezt az egységesítést kell majd végigvinni a közösségi közlekedésben a mobil jegyértékesítésének kiépítésében is. De, ebben is várható, hogy az országos rendszer 2016-os indulása előtt, akár már az év végén, vagy jövő tavasszal, egy-két részmegoldás hamarabb megjelenik.

-Titokzatosan hangzik, mire gondol?
-Ha, a rendszer indulása előtt, már tudunk például mobilos szolgáltatással MÁV vonatjegyet, vagy valamelyik nagyváros buszjárataira helyi jegyet vásárolni, azt előbb bevezetjük. De, hogy országosan is lehetővé tudják tenni a teljes áru és a kedvezményes jegyek megvásárlását mobilon, ehhez is létre kell hozni az egységes rendszer alapját. A Volán társaságoktól a városi közlekedési cégekig, a fővárosi BKK-ig integrálni kell a sok szolgáltatót. E projekt előkészítését is elindítottuk, mert az egységes jegyrendszer-platform bevezetését törvény írta elő. Már 2015 végére elkészül az a központ, amely lehetővé teszi, hogy átjárható, egységes rendszereket tudjon az NMF Zrt. üzemeltetni.

-Ez irodát, vagy szerverközpontot jelent?
-A központ valójában egy technológiai csomagot takar, amelyben lesznek szoftverek, közlekedési kártya, sok egyéb, amely például ahhoz is szükséges, ha egy utas napijegyet vesz a fővárosi BKK-nál, azzal más társaság járatain is tudjon például az agglomerációban utazni.

-Parkolni is?
-Azzal, hogy az egységes rendszer startja után bevezetjük a közlekedési jegy mobil értékesítését is P+R megoldásokat is tudunk kínálni a mobillal fizető ügyfélnek. Például olyan konstrukcióban is, hogy a napi parkolási díj mellé közösségi közlekedési jegyet kapcsol. Ennek a műszaki hátteret hozza létre az NMF Zrt., de hogy konkrétan milyen ajánlattal rukkolnak majd ki az integrált alvállalkozók, az már rajtuk és a jogszabályokon is múlik.

-Egységes rendszerről beszél, de lefedik az egész országot?
-Magyarországon ma 70 településen van fizetős közterületi parkolási rendszer, és július 1-től mind a 70 helyen lehet majd mobillal fizetni. A rendszer lehetővé teszi azt is, ha bővül a lista, új belépők is csatlakozhatnak. Arra is lesz mód, hogy akár időszakosan, például – májustól szeptemberig – a nyári turistaszezon idejére kapcsolódjon be egy-egy település. A csatlakozás pillanatától kezdve az ott parkoló autós már tud mobillal fizetni az egységes rendszeren keresztül. Sőt, parkolóórák létesítése nélkül is lehetővé válik a rendszer segítségével adott területen a fizető parkolás bevezetés, amely infrastruktúra kiépítésének, üzemeltetésének, a pénz begyűjtésének, nem lenne kevés a költsége, és így meg lehet spórolni.

-Ne mondja, hogy csak 70 településen kell itthon a parkolásért fizetni!
-Ha egy településen kiépítik a fizetős parkolást, az még nem jelenti azt, hogy automatikusan mobillal is lehet fizetni. Számos település nem csatlakozott az egységes közterületi rendszerhez, mert a kiépítése túl nagy beruházás lett volna. Ezért, például sok helyi idegenforgalmi nevezetességnél létesített fizető parkoló nem része a közterületi fizetős rendszernek. A jogszabály így nem is kötelezi a szolgáltatót a mobilfizetés lehetővé tételére, hiába szednek díjat a parkoló őrök.

-Mi történik a korábbi mobilfizetési szolgáltatókkal az állami rendszer indulása után, csatlakoznak, vagy tönkremennek?
-Azok a szolgáltatók, amelyek SMS-sel, vagy valamilyen applikációval akarnak parkolási termékeket eladni, viszonteladóként csatlakozhatnak. Korábban sok viszonteladó csak 3-10 közterületi parkolócéggel állt kapcsolatban, a mostani viszonteladók mind a 70 helyszínen virtuálisan jelen lesznek.

-És az autósok mit kapnak az egységes rendszertől?
Az az autós, aki belépett valamelyik viszonteladó hálózatába, biztos lehet benne, hogy a szolgáltatójával az ország valamennyi közterületi parkolójában tud majd a mobiljáról fizetni.

-Ha mindenki mindenhol ott lesz, miben tudnak versenyezni?
– A mobilfizetés lehetőségért felszámított – kényelmi díjaikkal, amelyet az ügyfél által fizetett díjába építenek be. A jogszabály kimondja, hogy az NMF Zrt.-nek a viszonteladóktól be kell szedni az önkormányzati parkolási díját, és a viszonteladók parkolási tranzakciónként az általuk beszedett kényelmi díjból 40-40 forintot fizetnek az NMF Zrt. számára. A saját kényelmi díját viszont úgy árazza be, ahogyan azt üzletileg gondolja, ezzel tud versenyezni a többi viszonteladóval. Ez a díjazási modell korábban is hasonló volt, abban fognak versenyezni, hogy mekkora kényelmi díjat számítanak fel, és milyen módon adják az ügyfeleiknek a szolgáltatást, SMS-ban, vagy mobil applikációk formájában.

-Nem határozza meg az NMF Zrt. az alvállalkozójának?
– Abba nem szólunk bele, hogy milyen fizetési módozatokat kínál a szolgáltató az ügyfeleinek. Kötünk egy szerződést arról, hogy ha jelzi, hogy ezt és ezt a parkolási terméket megveszi, továbbítja az ügyfelének, azt feljegyezzük az elektronikus listába és a hónap végén elszámolunk vele. Hogy a díjat hogyan szedi be a saját ügyfelétől a szolgáltató, előre, vagy utólag, az már az ő ügye.

-De milyen verseny az, amelyben a viszonteladók mellé a NMF Zrt. maga is beszáll kiskereskedelmi szolgáltatóként?
-Ezt a lehetőséget a jogszabály írja elő, hogy nálunk is nyithassanak számlát, a NMF Zrt.-nek azért kell megteremteni az ügyfelek számára, mert lehetnek olyan ügyfélcsoportok, amelyeket valamilyen megfontolásból a viszonteladók nem szolgálnak ki, de az NMF Zrt.-nek muszáj. Ha valaki azzal keresi meg a társaságot, hogy őt a viszonteladók nem szolgálták ki, nekünk kell megoldást találni a számára.

-Az NMF Zrt. belépésével, mennyivel drágul majd a parkolás?
-Az egységes rendszer létrejötte miatt nem növekednek a mobil fizetéssel a közterületi parkolási díjak. A 6 viszonteladó között van olyan is, aki kisebb kényelmi díjakkal fog dolgozni. Azt várom, hogy ki fog alakulni a verseny, hiszen 2010 óta markáns volt a díjemelkedés. Ezt a trendet akarjuk megfordítani, hogy középtávon csökkenjenek a parkolási díjak.

-Milyen feladatokat vesz át az NMF Zrt. az önkormányzatoktól?
-A rendszerépítésből adódóan a zónák nyilvántartását mi elektronizáljuk, egységes nyilvántartást hozunk létre. A parkolási tranzakciókat központilag tároljuk. Visszamenőleg lehet ellenőrizni, hogy valaki fizetett-e a parkolásért vagy nem. A parkolóautomatákat nem vesszük át, hiszen ezek az önkormányzatoké, de már van olyan rendszer is Szegeden, amely parkolóautomata mentes, mert a rendszer lehetővé teszi, és ezt másnak is fel tudjuk kínálni.

-Ez azt jelenti, hogy csak telefonon, vagy a neten, bankkártyával is lehet fizetni?
-A mobil fizetés nem csak a mobiltelefont, mint eszközt jelenti, hanem a helyfüggetlen fizetést. Nem vagyok egy fix parkolóautomatához kötve, hanem SMS mellett okostelefonnal interneten bankkártyával is fizethetek.

-Már csak azt árulja el, július 1-re virradó éjszaka hogyan tudnak 4000 parkolóautomatán minden mobilfizetési telefonszámot kicserélni, ennyi matricát átragasztani?
-Az átállás viszonylag jól szabályozott. A jogszabály szerint évi egy alkalommal, a parkolási társaságokkal együttműködve, kell a parkolóoszlopokon a matricákat cserélni. Az NMF Zrt. legyártatja a matricákat a saját költségén, és az önkormányzatok ragasztja át. De közös kampányt is indítottunk az autósok tájékoztatására.

-Mi lesz a legfontosabb, amire július 1-től az autósnak figyelni kell?
-Hogy az SMS alapú mobilparkoláshoz a telefonszám 810-ről 763-ra változik. Nem árt megnézni az autósnak, hogy az eddigi fizetési szolgáltatója bekapcsolódott-e az új rendszerbe is, ha igen, a számára nem lesz változás.

-Arra utal, hogy a legnagyobb fizetési szolgáltató, az EME Zrt. bizony nem csatlakozott?
-Az EME Zrt. eddig valóban nem csatlakozott.

-Nem jelentkezett a pályázatra, vagy keresték és nem akart?
-Minden piacon lévő, potenciális partnert, akit alkalmasnak láttunk a feladatra, megkerestük, 3 mobil- és 3 fizetési szolgáltató csatlakozott is, az NMF Zrt. lett a hetedik, de 2 üres helyet továbbra is fenntartunk a rendszerben a később csatlakozóknak. Az EME Zrt.-t is próbáltuk rábírni a csatlakozásra, emiatt egy hónappal el is halasztottuk a matricagyártás indítását, de tovább nem tudtunk várni.

-Az EME azért nem csatlakozott, mert szellemi tulajdona eltulajdonítása miatt bejelentést tett az NMF Zrt. ellen?
-Ezt az EME mondja! Én is részt vettem a mostani fejlesztésben, keringett egy ilyen hír erről, de hivatalos eljárás nem indult ellenünk ezzel kapcsolatban.

-Az EU viszont indított kötelezettségszegési eljárást a szolgáltatásnyújtás indokolatlan és aránytalan korlátozása miatt, hogy az NMF Zrt. államosítja a mobilfizetési piacot, mi erről a véleménye?
-Az unió Magyarország ellen indította ezt az eljárást, azzal, hogy korlátozza a versenyt. Nem is értem miért, mert, ha eddig a fizetési szolgáltatók 3-10 helyre tudtak belépni, most meg 70 területre tudnak, miközben a piacon már 7 szereplő van jelen és további szereplők belépése várható, ez alapján nem tudom értelmezni a versenykorlátozást.

Névjegy – Veres Mihály
42 éves, a Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki Karán 1994-ben végzett, mint mérés- és automatizálási mérnök, a Miskolci Egyetem, Műszaki Informatika karán, Logisztika szakán, Rendszertechnika szakirányon 2000-ben kapott mérnök- informatikus (M.Sc.) oklevelet.
A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft-nél 2000 – 2013 között tudományos munkatársként, kutatóként, majd ITS szakértőként, ITS csoportvezetőként dolgozott, ezután nevezték ki a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatójának.
Nős, egy lányát neveli.”

Forrás:
Jön az e-buszjegy és a mobil közigazgatás : Veres Mihály, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója; Szirmai S. Péter; Figyelő Online; 2014. június 25.
Lásd még: Vita az egységes mobilparkolás körül; Sg.hu/MTI; 2014. június 20.

A vidékfejlesztés jelene és jövője

„A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szervezésében tartottak műhelykonferenciát ma a 3 Gúnár Rendezvényházban. A „Vidékkutatás 2012-2013” című kutatási program, és a legfrissebb vidékfejlesztési kutatások eredményeit mutatták be az előadók. A szervezők reményei szerint a tanácskozás hozzájárult a vidékfejlesztésben érdekelt helyi szereplők 2014-2020 közötti uniós pénzügyi időszakra való felkészüléséhez.

Az európai és a magyar vidéki területek átalakulásában fontos szerepet játszik egyebek mellett a városnövekedés lassulása, a vidéki területek felértékelődése, a mezőgazdaság és az élelemtermelés fontossága, a helyi piaci ellátás, vagy éppen a kisebb gazdaságok támogatása. Ezeket az elemeket azonban csak akkor tudják megfelelően érvényre jutni a következő időszak tervezésében a vidékfejlesztésben érdekeltek, ha naprakész, pontos információkkal, adatokkal rendelkeznek róluk. Ennek érdekében indította el 2012-ben a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a Magyar Tudományos Akadémia rendkívül átfogó, százmillió forint nagyságrendű kutatási programját. Vizsgálták sok egyéb mellett a vidéki környezet, a térbeli változások, a vidéki megújulás vagy éppen a vidéki szegénység problémáit. A munkában két éven át több mint félszáz kutató vett részt. A kutatási eredményekről kaptak tájékoztatást a mai konferencia résztvevői. Előadás hangzott el a fenntartható mezőgazdaságról, a helyi gazdaságfejlesztésről, a vidéki térségtípusokról és fejlesztési útjaikról. Terítékre kerültek a tudásátadás és az innováció összefüggéseivel kapcsolatos, valamint a szegénységre és a társadalmi befogadásra vonatkozó kutatási eredmények is. Délután a résztvevők műhelybeszélgetések keretében vitatták meg az előadásokon elhangzottakat. ”

——-

„…Plenáris előadások
Fenntartható mezőgazdaság, helyi gazdaságfejlesztés
Horváth András, MTA ÖBKI Funkcionális Ökológiai Osztály

Vidéki térségtípusok és fejlesztési útjaik
Farkas Jenő Zsolt, MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály, tudományos munkatárs
Finta István, MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Intézet tudományos munkatárs, MNVH tanácstag

Tudásátadás és innováció
Szörényiné dr. Kukorelli Irén, az MTA doktora, MTA KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Osztály, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár

Szegénység és társadalmi befogadás
Váradi Mónika, MTA KRTK RKI, Közép- és Észak- magyarországi Tudományos Intézet, tudományos főmunkatárs

1. műhelybeszélgetés: Fenntartható mezőgazdaság, helyi gazdaságfejlesztés
Levezető elnök: Horváth András, MTA ÖBKI Funkcionális Ökológiai Osztály
Meghívott: Kujáni Katalin, Földművelésügyi Minisztérium
Titkár: Romvári Róbert, NAKVI Monitoring és Tervezési Osztály, tervezési referens

2. műhelybeszélgetés: Vidéki térségtípusok és fejlesztési útjaik
Levezető elnök: Finta István, MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Intézet tudományos munkatárs, MNVH tanácstag
Meghívottak: Pénzes János, Debreceni Egyetem, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék egyetemi adjunktus
Megyesi Boldizsár, MTA TK SZI, Társadalmi integráció és társadalompolitika Osztály, tudományos segédmunkatárs
Titkár: Hogyor Veronika, NAKVI Monitoring és Tervezési Osztály, tervezési referens

3. műhelybeszélgetés: Tudásátadás és innováció
Levezető elnök: Szörényiné dr. Kukorelli Irén, az MTA doktora, MTA KRTK RKI Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, tudományos tanácsadó, egyetemi tanár
Meghívottak: Kovács Teréz, PTE BTK Társadalom- és Médiatudományi Intézet, Szociológia Tanszék, professzor
Czibere Ibolya, Debreceni egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék egyetemi adjunktus
Titkár: Kiss Szabolcs, NAKVI Monitoring és Tervezési Osztály, tervezési referens

4. műhelybeszélgetés: Szegénység és társadalmi befogadás
Levezető elnök: Velkey Gábor, MTA KRTK RKI Alföldi Tudományos Osztály, tudományos munkatárs
Meghívottak: Józsa Klára, Szegedi tudományegyetem, TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, tudományos segédmunkatárs
Németh Nándor, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, vezető szakértő
Titkár: Francsics Lili, NAKVI Monitoring és Tervezési Osztály, tervezési referens

A szakmai nap moderátorai:
Csatári Bálint, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, elnökségi tag
Eperjesi Tamás, Nemzeti Agrárszaktanácsadási és Vidékfejlesztési Intézet, vidékfejlesztési igazgató…”

Forrás:
A vidékfejlesztés jelene és jövője; Kecskeméti Tekevízió; 2014. június 25.
A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia; Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) (pdf)

Előadások az Információs Társadalom Parlamentje című kétnapos konferencián

„…A kamara elnöke [Parragh László] hangsúlyozta, hogy az infokommunikációs ágazat jelentősen hozzájárul a gazdaság növekedéshez, a termelékenységhez és a foglalkoztatás bővüléséhez. A szakemberhiány leküzdésére ugyanakkor alkalmas programot kell találni, ezek között a felnőttképzési lehetőségeket említette. Az ágazat a vállalkozások hatékonyságának növeléséhez és a társadalom jó közérzetéhez is hozzájárul – fűzte hozzá.

Elfogadhatatlannak nevezte a mikro-, kis-, és középvállalkozások jelenlegi informatikai elmaradottságát, ennek megoldására a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) speciális, több milliárd forint támogatást nyújtó digitális kompetencia fejlesztő program kidolgozását kezdeményezték. A program előkészítését és részleteit az MKIK Informatikai kollégiuma fogja kidolgozni amelynek elnöke Kott Ferenc szintén felszólalt a tanácskozáson.

Kiemelte: a K+F nincs a helyén a magyar gazdaságban, ami az elmúlt időszak legnagyobb hiányossága. Ezt a helyére kell tenni – húzta alá, a teljes intézményrendszer újraszabályozása, újragondolása, és a gyökeres átalakítása szükséges.

Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke elmondta: a digitális szektor hozzájárulása a GDP-hez hétszer akkora lesz, mint jelenleg a hagyományos iparágaké. Egy IKT munkahely ma évi 12 millió forinttal járul hozzá a GDP-hez, ha exportra termel akkor 20 millió forint, ez a nem tudásalapú iparágak átlagos hozzáadott értékénél 4-5-ször magasabb.

Hozzátette: a magyar gazdaság versenyképessége attól függ, hogy lesz-e elég jól képzett szakember Európában, mivel jelenleg Magyarországon az ágazatban 10 ezer betöltetlen álláshely van. Emiatt 150 milliárd forintnyi GDP-t veszít az ország – mutatott rá.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke arról beszélt, hogy a magyarság jövője a Kárpát-medencében és a 15 milliós magyar nemzetben van, és nem a 93 ezer négyzetkilométernyi területen és a tízmilliós országban keresendő.

„A NATO és az európai uniós integráció után a 21. században eljött az ideje a nemzeti integrációnak is.” Az európai közösségi térben nincsenek határon innen és túli magyar ügyek, csak közös magyar ügy van – szögezte le.

Fontosnak nevezte az ágazati szakemberhiány leküzdését, mert jelenleg 10-15 ezer informatikus, mérnök, programozó hiányzik a szektorból. Aláhúzta: a digitális technológia a kapcsolattartás és a nemzetegyesítés fontos eszköze, ezért az e-Magyarország pontok újraszervezésének szükségességére mutatott rá.

Javasolta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal tevékenységét terjesszék ki a Kárpát-medencére. Történelmi lehetőségnek nevezte az EU 2014-2020-as fejlesztési időszakában a Strukturális Alapokon belül megnyíló transznacionális támogatási lehetőségeket, mert így tagországon kívül – magyar vonatkozásban kárpátaljai és délvidéki területeken – is lehet projekteket finanszírozni.

Az Információs Társadalom Parlamentje immár negyedik alkalommal ülésezett az Informatika a társadalomért Egyesület (INFOTÉR) szervezésében. A rendezvény a közigazgatás, a civil társadalom és az infokommunikációs iparág legnagyobb találkozója, egyben a legmagasabb érdekképviseleti fóruma. Az idén rekordszámú több mint 1200 regisztrált résztvevő és száztíz előadó kezdte meg munkáját a Parlament Felsőházi termében.”

Forrás:
Parragh: a teljes K+F intézményrendszer átalakítására van szükség; Infotér.eu/MTI; 2014. június 26.

Az IVSZ, a szakma képviseletében, felvállalja a Grand Coalition for Digital Jobs európai program hazai koordinációját

„Laufer Tamás, az IVSZ elnöke az Információs Társadalom Parlamentje rendezvényen mutatta be a Grand Coalition for Digital Jobs kezdeményezést.
„Ezt a munkaerőhiányt az informatikai szakma nem tudja önmagában megoldani. A kormányzat sem. A közszféra, köz- és felsőoktatás, felnőttképzés, munkaerőpiaci közvetítők, informatikai és nem informatikai vállalatok összefogására van szükség. Ha mindenki a saját parciális és rövidtávú érdekeit nézi, akkor mindannyian vesztesek leszünk. Végeredményben Magyarország veszít.”

A munkanélküliség, különösen a képzett fiatalok munkanélkülisége, a jelen társadalom és politika egyik legnagyobb kihívása Európában és sajnos Magyarországon is. Akinek nincs munkája, jó eséllyel elesik a lakhatás, a családalapítás és az elvárható minőségű életvitel lehetőségétől is. Ez a tendencia erősen köthető a világ digitalizációjának folyamatához is. Ha valaki nem rendelkezik a digitális eszközök használatának készségével, nem képes a saját munkáján belül digitális módon gondolkodni, ma már nehezen talál munkát, holnap pedig egyáltalán nem fog.

A digitális képességek kritikusak a munkaerő piaci problémák a megoldásában, akkor is, ha nem informatikai állásról van szó – arról nem is beszélve, hogy Európában közel félmillió, Magyarországon is több mint 10,000 betöltetlen informatikai munkahely van, és a becslések szerint a következő 4 évben a betöltetlen állások száma megduplázódik. Az egy főre jutó GDP hozzájárulása egy dedikált IKT munkahelynek ma évi 12 millió Ft, ha exportra termel, akkor 20 millió Ft, a nem tudásalapú iparágak átlagos hozzáadott értékénél 4-5-ször magasabb.

Ez a 10,000 betöltetlen nem hirtelen keletkezett, gyakorlatilag már évek óta ez a helyzet és valószínűleg ha találtunk volna erre jó választ, akkor további munkahelyek keletkeztek volna. Ez óriási bevételt jelenthetett volna magyar vállalatoknak, lehetőséget pályakezdőknek és stabilitást a GDP-nek. Ezt a szakadékot egyedül sem az informatikai piac, sem a kormányzat, sem az oktatási rendszer nem tudja betömni, egymásra vagyunk utalva, együttműködésre, összefogásra van szükség. A közszféra, köz- és felsőoktatás, felnőttképzés, munkaerő piaci közvetítők, informatikai és nem informatikai vállalatok szorosan együttműködő platformjára van szükség. Ha mindenki a saját parciális és rövidtávú érdekeit nézi, akkor végül mindenki veszít, Magyarország is.

Először is mindenki számára egyértelművé kell tenni, hogy az informatikai karrier az egyik legvonzóbb karrier jelenleg és ez így lesz a jövőben is. Sokan vannak, akik nincsenek még tisztában ezzel, különösen a hölgyek, lányok körében. Bár Európában sem sokkal jobb a helyzet, itthon csak minden huszadik nő választja a természettudományi pályát, eldobva ezzel egy rugalmas, jól fizető, kismama- és anyabarát pályát.

Másodszor, alapjaiban és a lehető leggyorsabban meg kell újítani az informatika oktatást a köznevelés rendszerében. Ahogy az írás és az olvasás, úgy a korszerű digitális technológiák használatának képessége is alapvető ahhoz, hogy valaki munkát végezzen a XXI. században. Az én fiam most végzett hatodik osztályban. 240 órában tanult matematikát és természetismeretet, 222 órában magyart és történelmet, 111 órában németet, 333 órában testnevelés és egyéb készség tárgyakat és csupán 18 órában informatikát. Természetesen akkor sem mobil fejlesztéssel, 3D modellezéssel vagy játékrobotok programozásával foglalkoztak, hanem számukra érdektelen, élményt nem nyújtó dolgokkal.

Harmadszor, tudomásul kell venni, hogy a dinamikusan és gyorsan változó technológiát folyamatosan tanulni kell, képesnek kell maradni alkalmazkodni és új eszközöket megismerni. Nem csak az iskolában, azon kívül is és elsősorban digitális távoktatási keretek között. Ehhez persze a tananyagnak is alkalmazkodnia kell, hogy a diákok, dolgozók friss, használható és hatékony tudást szerezhessenek.

Negyedszer, ha valaki a képességek birtokában van, tett ezért, akkor azt honorálni kell, olyan minősítési rendszerrel, ami naprakész, és elismert a munkaerőpiacon.

Legvégül biztosítani kell a munkaerő és a munka egymásra találását. Jelenleg ennek a folyamatnak mi vesztesei vagyunk, a becslések szerint több mint 100,000 magyar informatikus távozott külföldre, miközben mi nem tudunk ilyen mértékben igazolni munkaerőt más piacokról.

Egyértelmű, hogy ezeket a problémákat csak közösen tudjuk megoldani. Az IVSZ, a szakma képviseletében, felvállalja a Grand Coalition for Digital Jobs európai program hazai koordinációját. Ezennel felkérek minden érintettet, hogy csatlakozzon a hazai „Összefogás a digitális munkahelyekért” kezdeményezéshez, alkossuk meg közösen azt a programot, ami segíthet a hiányzó munkaerő megteremtésében. Alkossunk új kereteket, jöjjenek létre új partnerségek és dolgozzunk keményen a pár éven belül kézzelfogható eredményekért.

A sikeres összefogásból az egész ország komolyan profitálhat, ha csak a mostani 10,000 hiányzó munkahelyet sikerül betölteni, az évi körülbelül 150 Mrd Ft-nyi GDP növekedést jelenthet. Mivel az informatikának köszönhetően a gazdaság digitális transzformációja elkerülhetetlen, ezért digitális munkahelyek további tízezrei jönnek létre a következő évtizedben, multinacionális- és nagyvállalatoknál, illetve innovatív startupoknál egyaránt. A KKV-k versenyképessége, nemzetközi piacon való megjelenése is elképzelhetetlen megfelelő informatikai alapok nélkül. Ahogy a XVIII. században a gőzgép, a XIX. században az elektromosság voltak a társadalom minden területén a fejlődés motorjai, úgy ma ezt a szerepet a digitális technológiák töltik be.

Nincs már „digitális gazdaság”, a gazdaság teljes mértékben digitalizálódott. A változástól ugyan sokan tartanak, de el kell fogadnunk, hogy ez a trend megállíthatatlan, sőt gyorsul, és egyáltalán nem veszi figyelembe az országhatárokat. Nincs más lehetősége Magyarországnak sem, mint részévé válni annak a digitális transzformációnak, ami néhány év alatt tüntet el évtizedek, évszázadok óta létező szakmákat és hoz létre új iparágakat. Európa, de Magyarország sem engedheti meg magának, hogy ezt ne vegye figyelembe növekedési stratégiájában. A világ erőforrásainak újraelosztása digitális technológiai alapokon zajlik, pénzt, munkaerőt, befolyást nyerhet, aki ezt felismeri.

Erre a változásra elsősorban oktatással lehet felkészülni, még nem késő, de a 24. órában vagyunk.

Ismételten kérek hát mindenkit a teremben, és azokat is, akik nem tudnak most itt lenni, hogy segítsék az IVSZ-t ebben a munkában, csatlakozzanak a kezdeményezéshez és kezdjük el ezt a munkát közösen. Fogjunk össze, hogy a digitális képességek révén javuljon hazánk versenyképessége, a betöltött több tízezer informatikai munkahelyeken keresztül pedig a gazdaság teljesítménye.”

Forrás:
Az IVSZ, a szakma képviseletében, felvállalja a Grand Coalition for Digital Jobs európai program hazai koordinációját; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ); 2014. június 27.
Grand Coalition for Digital Jobs; Európai Bizottság

A digitális ökoszisztéma a jobb életminőséghez járul hozzá

„A digitális kompetencia a tudásalapú társadalomban élők számára alapvető, de nélkülözhetetlen képességgé vált a biztonságos internethasználat is – hangsúlyozta Fónagy János államtitkár az Információs Társadalom Parlamentje című konferencián, 2014. június 27-én, Budapesten.

Az infokommunikáció révén elérhető tartalmak és szolgáltatások rövidtávon is az egyén és az ország versenyképességének jelentős mértékű javulását eredményezik. Használatuk olyan tudást ad, amely a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez elengedhetetlen, és egyre meghatározóbbá válik a gazdaság növekedésében is – közölte Fónagy János.

A digitális ökoszisztéma minden eleme hozzájárul a jobb életminőséghez is. Általa egyszerűbbé és könnyebbé válik a kapcsolattartás, időt és energiát lehet megtakarítani, hozzáférést ad a számunkra érdekes és szükséges információkhoz, segít az álláskeresésben, magasabb szintű öngondoskodást tesz lehetővé, megkönnyíti tájékozódást – sorolta az államtitkár.

A kormány elszánt, és minden elkövet annak érdekében, hogy Magyarország előkelő helyet foglalhasson el a globális digitális közösségben – mondta az államtitkár.

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégiában épp ezért jelentős hangsúlyt kapnak a digitális készségek, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban pedig e terület fejlesztésére közel 30 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2014-2020 között. A digitális írástudatlanság felszámolását segíti elő a kormány szélessáv-fejlesztési programja is, amelynek köszönhetően 2018-ra minden magyar háztartás számára elérhető lesz a megfelelő gyorsaságú internet.”

Forrás:
A digitális ökoszisztéma a jobb életminőséghez járul hozzá; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2014. június 27.

E-mailek és értekezletek akadályozzák hazánkban a munkát

„Bár a cégek nyitottak az új, vállalati működést támogató szoftverek bevezetésére, sokszor nem a megfelelő megoldást választják – derült ki a DMSONE és az eNET kutatásából. A csoportmunka-támogatás hiányában az irodai dolgozók például havonta közel 3 munkanapot töltenek vállalati meetingeken, és egy tipikus, 5 fős döntéshozatal jellemzően 65 e-mailt generál.

Ötven fő felett válik egyre bonyolultabbá a vállalati működés: az 50-500 fős szervezeteknél a háromszintű, afölött pedig már a négyszintű vezetői struktúra a jellemző, ami egyre nehézkesebbé teszi a feladatdelegálást, illetve a kiadott feladatok nyomon követését – derült ki a DMSONE és az eNET által a 2 milliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező, legalább 20 fős irodai állománnyal rendelkező vállalatok körében végzett friss kutatásból.

Már az adminisztrációs teher is jelentősen megugrik 50 fő felett, a vállalatok ötödénél 50-100 tárolandó dokumentum keletkezik naponta. Nem véletlen, hogy ekkora alkalmazotti létszám felett már legalább 3 vállalati szoftver támogatja a belső munkát. A legjellemzőbb a vállalatirányítási rendszerek alkalmazása (ERP), a 100 fő feletti cégek körében minden második használ ilyet belső működésének támogatására. A mélyinterjúk során az is kiderült, hogy az ERP rendszerek képességeit túlértékelik a vezetők, sokan úgy gondolják, hogy egy ilyen rendszer bevezetésével a dokumentumkezelés és a csoportmunka-támogatás is megoldott. Pedig ezt jellemzően nem vagy csak korlátozott funkcionalitású kiegészítők formájában tartalmazza.

A hazai vállalatok egyébként innovatívnak tartják magukat (1-10-ig terjedő skálán 7,6-os átlagérték), ha a szervezeti működést támogató szoftvermegoldások bevezetéséről van szó. Ez utóbbi kapcsán a döntéshozók kétharmada fő elvárásként a szervezeti működés javulását várja, a konkrét pénzügyi megtérülést mindössze a cégek 12,5 százalékuk jelölte meg elsődleges célként.

Frusztráló e-mailek – javuló e-számla befogadás
Minél nagyobb a szervezet, annál inkább frusztrálóak a meetingek és az e-mailben lebonyolított kommunikáció. A kutatás szerint havonta közel 24 órát, vagyis 3 munkanapot töltenek a dolgozók személyes egyeztetéseken, és három kollégából kettő úgy gondolja, hogy azok egyáltalán nem produktívak. A kutatás alapján lemodelleztek egy, a vállalatoknál tipikusnak mondható e-mail-alapú döntési folyamatot, az eredmények megdöbbentőek. Egy 5 fő bevonásával zajló e-mailes egyeztetés végül 65 üzenetet generált a döntés meghozataláig. Ez egyrészt nem hatékony, ráadásul a növekedési célokat sem támogatja.

A mélyinterjúk során az is kiderült, hogy a vállalatok észlelik, a meetingek és az e-mailek csökkenthetik a hatékonyságot, de jobb eszközöket nem igazán ismernek a belső kommunikáció és a csoportmunka támogatására. Ezek után nem meglepő, hogy a projektmenedzsment, illetve kollaborációs szoftverek alkalmazása a vizsgált vállalatok körében rendkívül ritka.

Nyitottak viszont a hazai vállalatok az e-számlára: kiderült, hogy a vizsgált cégeknek már a háromnegyede fogad be rendszeresen e-számlát. Az iparágak között kiemelkedik a kereskedelem, vélhetően a nagy volumenű számlaforgalom okán. Jó hír, hogy 2 év múlva a befogadási arány 90 százalékos lesz a megkérdezettek körében, ami így a kisebb cégeket is az olcsóbb és környezettudatosabb megoldás irányába terelheti.”

Forrás:
E-mailek és értekezletek akadályozzák hazánkban a munkát; Híradó.hu; 2014. június 23.

Összemérik ügyfélkiszolgálásuk minőségét a hazai cégek

„Idén hatodik alkalommal rendezik meg a „Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban” üzleti versenyt, melynek legfőbb célja a magyarországi ügyfél-kiszolgálási kultúra fejlesztése. A 2009-ben indított program ma az egyetlen olyan verseny Magyarországon, amely a cégek ügyfél-kiszolgálási színvonalát méri össze ágazatokon belül és ágazatok között is.

Újdonság, hogy az idei évtől kezdve a programban résztvevő vállalkozások helyezéstől függetlenül, az elért eredmények alapján kézhez kapnak egy ügyfél-kiszolgálási minőségi tanúsítványt (Certificate of Service Excellence), amely a vállalat ügyfél-kiszolgálási színvonalát a Program nemzetközi standardok alapján összeállított értékelési szempontrendszere alapján tanúsítja.

A verseny mellett a Program további egyedülálló előnye, hogy a résztvevők szintén helyezéstől függetlenül a részvételért cserébe az értékeléseket követően olyan piaci és vevőkiszolgáláshoz kapcsolódó adatokhoz, iránymutatásokhoz jutnak hozzá, melyek fontos fejlődési lehetőséget jelentenek az értékesítési és az ügyfélkapcsolati részleg, ezáltal az egész vállalat számára.

Több, a programban induló vállalkozás vezetője jelezte, hogy a versennyel párhuzamosan belső fejlesztési és motivációs programot is indít. A cél, tovább ösztönözni a vevőkiszolgálás és ügyfélszolgálat területén dolgozó munkatársakat, hogy magas szinten tartsák az ügyfélkiszolgálás színvonalát a verseny lezárását követően is.

Kricska István, a szervező ClientFirst Consulting ügyvezető partnere elmondta: A résztvevők között a nagy, nemzetközi multinacionális vállalatok mellett egyre több hazai hátterű vállalkozás is megtalálható, több közülük, eséllyel veszi fel a versenyt a nemzetközi háttérrel rendelkező cégekkel az ügyfélkiszolgálás területén is. Újdonság, hogy idén a lakossági vevő és ügyfélkiszolgálás mellett, az úgynevezett B2B, üzleti ügyfeleket kiszolgáló egységek és cégek is érdeklődnek a program iránt, már többen jelezték részvételi szándékukat.

A verseny három kategóriában méri a vevők elégedettségét, a kiszolgálás minőségét: személyes, call center és elektronikus. A Díj odaítéléséhez számos kritériumnak kell megfelelniük a pályázóknak, a rangsorolás alapjául szolgáló eredmények konkrét méréseken alapulnak „Az objektív kép kialakításához egy-egy vizsgálat során egy adott cég több száz saját ügyfelének véleményét kérdezzük meg a kiszolgálásáról, és akár száznál több próbavásárlást is végezünk” – hangsúlyozza Mózes István, a szervező ClientFirst Consulting ügyvezető partnere. Kiemeli: „Az ügyfélélménynek évek óta egyre nagyobb hatása van a vállalatok teljesítőképességére. Nagy szükség van arra, hogy ezt valamilyen formában mérhetővé lehessen tenni, többek között ebben is kiemelt szerepet játszanak az ügyfélmegkérdezések és a több hónapos tesztek” – összegez Mózes István.

A tavalyi verseny során a próbavásárlók mintegy 1500 üzletet és ügyfélkiszolgálási pontot teszteltek, és közel 30000 kérdésre adtak választ az értékelés során, ezzel párhuzamosan összegyűjtötték az ügyfelek véleményét is az érintett cégek kiszolgálásról, amely alapján kialakult a részt vevő cégek rangsora.

A 2014-es „Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban” üzleti verseny a korábbi évekhez hasonlóan díjátadó gálával és kapcsolódó szakmai konferenciával zárul november 6-án a fővárosban.”

Forrás:
Összemérik ügyfélkiszolgálásuk minőségét a hazai cégek; OrientPress; 2014. június 26.

26. szám, 2014. június 30.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés