Skip to main content

15. szám, 2017. április 10.

Tartalomjegyzék

Álláshirdetés!

Az eGov Tanácsadó Kft. junior tanácsadó és elemző kollégákat keres. Információ

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Deutsch Tamás a hiányzó informatikusokról és a Digitális Munkaerő Programról

„Nagyszabású konferencián mutatják be holnap a Digitális Munkaerő Programot, amelynek egyik fő célja az informatikusok és a digitálisan magasan képzett szakemberek képzésének támogatása. Magyarországon több mint 22 ezer informatikus hiányzik. A Digitális Munkaerőpiac 2017 elnevezésű rendezvényen a digitális szempontból lemaradt mikro-, kis- és középvállalkozókat segítő Modern Vállalkozások Programjának eddigi eredményeiről is beszámolnak. A Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, Deutsch Tamás, aki a konferencián előadást tart, az Origónak azt mondta: a kkv-k lemaradásban vannak a nagyvállalatokhoz képest.

A magyar informatikusok és digitális szempontból magasan képzett szakemberek hiányának pótlása lesz az egyik fő téma hétfőn a Digitális Munkaerőpiac 2017 elnevezésű konferencián.

Becslések szerint a hazai gazdaságból jelenleg több mint 22 ezer informatikus hiányzik, míg a magas digitális képzettségű szakemberekből több százezresre tehető a hiány.

Nélkülük az Ipar 4.0 és más gazdaságfejlesztési kezdeményezések megvalósítása, a hazai kkv-k technológiai fejlesztése, az új befektetők hazánkba vonzása, vagy akár csak a meglévők megtartása is egyre nagyobb gondot jelenthet.

A probléma kezelésére a kormány a szakmai szervezetek és érdekképviseletek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), több nagy tanácsadó cég, valamint számos piaci szereplő részvételével széles körű szakmai fórumot hív életre.

A versenyképes digitális munkahelyek létrejöttének egyik alapfeltétele, hogy a kkv-k döntéshozói ismerjék az infokommunikációs megoldások használatából eredő előnyöket.

Az MKIK ennek érdekében hozta létre a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, valamint a Kormányzati Informatikai Ügynökséggel karöltve a Modern Vállalkozások Programját (MVP), amely a hazai kkv-k digitalizációját szeretné elősegíteni.

A nagyszabású projekt kapcsolódik a rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket keretbe foglaló Digitális Munkaerő Programhoz (DMP).

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének egyik kulcskérdése, hogy pontos információkkal rendelkezzenek saját vállalkozásukról, annak működését befolyásoló tényezőkről.
A digitálisan képzett szakemberek hiányának csökkentésében a bérezésen és a juttatásokon túl a képzés és továbbképzés, a digitális eszközökkel végzett távmunka lehetősége, valamint a versenyképes munkakörnyezet nyújthat megoldást.

A kkv-kat segítő program fő célja, hogy a hazai vállalkozásokat új informatikai alkalmazások használatára ösztönözze, és segítsen nekik korszerű eszközökhöz, szoftverekhez és szolgáltatásokhoz jutni. A program kétéves időtartamú, és kifejezetten a vidéki kkv-k számára nyújt segítséget. Budapest és a Közép-Magyarország régió, valamint az agrárágazat nem tartozik a programhoz.

A Modern Vállalkozások Program 3000 kkv-t szeretne támogatni, és 127 vidéki rendezvényen ismertetik a projekt részleteit az érdeklődő vállalkozóknak. A támogatott pályázók közel ezer kedvezményes informatikai termék közül választhatnak, 400 minősített informatikai szállítótól.

A Digitális Jólét Program (DJT) részét képező projekthez összesen 4,2 milliárd forint támogatás kapcsolódik – nyilatkozta az Origónak Deutsch Tamás, a programért felelős miniszterelnöki biztos, aki kiemelte: a digitális gazdasági fejlesztés terén a kkv-k lemaradásban vannak a nagyvállalatokhoz képest, amelyek jóval nagyobb mértékben rendelkeznek a fejlesztéshez szükséges forrással és szakembergárdával.

Mint mondta, az MVP nemcsak a digitális eszközök elérhetőségével, hanem a kkv-k számára nyújtott képzésekkel is próbál segíteni a magyar foglalkoztatottak közel 70 százalékát adó kkv-knak.

A hazai digitális infrastruktúra fejlettsége már csak kevéssé marad el az EU-s átlagtól, a mobilinternet-hálózat terén pedig a harmadik helyen állunk a világméretű összehasonlításban.
A humántőke szempontjából az uniós átlagot megközelítettük, abban pedig lehagyjuk, hogy nálunk többet használják a polgárok az internetet. Facebook-használatban például a legelső helyen állunk az Unióban – mondta Deutsch Tamás.

Kiemelte, hogy a legnagyobb lemaradásunk a digitális gazdaságban és a digitális államigazgatásban tapasztalható.
…
A digitális kompetenciafejlesztés terén komoly feladatok állnak előttünk – fogalmazott a miniszterelnöki biztos, hozzátéve, hogy felmérések szerint a még nem internetező polgárok 30 százaléka azt nevezte meg problémának, hogy nem tudja, hogyan kell használni a világhálót.

Deutsch az oktatás digitalizációját is a legfontosabb feladatok közé sorolta. A digitális átalakulás során a kompetenciák fejlesztése csökkenti a digitális szakadék kialakulásának lehetőséget.
…
A digitális közigazgatás fejlesztése egy lépcsőzetes munka, ennek a programnak a felelőse a Miniszterelnökség és a Belügymisztérium – mondta az Origónak a miniszterelnöki biztos.

A Modern Vállalkozások Programja számokban
– 8720 regisztrált kkv partner
– 4183 a teljes, helyszíni informatikai és üzleti átvilágításon átesett vállalkozások száma, ebből terven felül +325 sikeres cégauditot végeztünk el.
– 2972 azon, kevésbé fejlett régiókban működő mikro-, kis- és középvállalkozások száma, amelyek Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést kaptak, illetve amelyek a Modern Vállalkozások Program szolgáltatásainak igénybevétele mellett a minősítés kiadásának feltételrendszerének megfelelnek.
– 404 informatikai minősített szállító
– 990 kedvezményes informatikai termék
A statisztikai rendszer indulása óta 1266 újonnan bevezetésre kerülő IKT alkalmazásigénylés történt.
– Több mint 123 rendezvény volt országszerte (a projekt zárásáig összesen 127 rendezvény).
– Plusz öt százalék vissza nem térítendő többlettámogatás a 48,2 Mrd Ft keretösszegű GINOP-3.2.2. program keretében, és már 10% önrésszel pályázhat.”

Forrás:
Több tízezer informatikusra lenne szükség Magyarországon; Origo.hu; 2017. április 9.

Élő laboratóriumok (living labs): nyitott innováció megvalósítása a közszférában

„A Government Information Quarterly 34. számában Mila Gascó-Hernández katalán kutató az általa „élő laboratóriumoknak” (living labs) nevezett, a közszférában megvalósított nyitott innovációs megoldásokat és azokból levont tanulságokat mutat be. A bemutatott és elemzett gyakorlatok egyike a „Citilab” kezdeményezés Cornellà városában (Cornellà de Llobregat, Barcelona), a másik a fab atheneumok hálózata Barcelonában. Mindezt 14 félig strukturált interjú és egy fókuszcsoport kvalitatív elemzésén keresztül térképezve fel.

A fab atheneum a nyilvános fab lab pontokat jelent Barcelonában. A fab lab – ami a digital fabrication laboratories (digitális gyártási laboratóriumok) rövidített formája – fordítására egyelőre nincs pontos magyar kifejezés. Az alapötlet a Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyetemen fogant meg, azzal a céllal, hogy inspirálja az embereket és vállalkozásokat ötleteik új termékekké formálására, azáltal, hogy elérést biztosít számukra a fejlett digitális gyártási technológiák széles köréhez. A fab lab-ek olcsón és gyorsan biztosítják a megfelelő környezetet, gyakorlatot, készségeket, anyagokat és technológiákat vállalkozóknak, diákoknak, művészeknek és bárkinek, aki ezek segítségével akar valami újat alkotni. Ma már mintegy 150 fab lab szerveződik hálózatba világszerte – összekötve az embereket, közösségeket és vállalkozásokat ahhoz, hogy együttműködjenek, problémákat oldjanak meg vagy ötletrohamokat szervezzenek. Jelen ismertetett tanulmány ezek közül a barcelonai hálózatot mutatja be.

Az elemzés a következő kutatási feladatokat tűzte ki, illetve keresett rájuk választ:

  • az élő laboratóriumok hogyan tudják betölteni a nyílt innovációs közvetítő szerepet?
  • melyek a közszféra keretei között értelmezhető, megfigyelhető és leírható eredmények?
  • melyek a fő kihívások az élő laboratóriumok előtt ahhoz, hogy nyílt innovációs közvetítőként működhessenek?

A két elemzett esettanulmányon keresztül a szerző az élő laboratóriumoknak a következő főbb jellemzőit emeli ki:

  • lehetőséget biztosítanak a közigazgatási intézményeknek arra, hogy találkozzanak a magánszektor szervezeteivel, mintegy innovációs közvetítőkként;
  • a nyitott innováció távlatainak fontossága túlmutat a speciális innovációs eredmények beszerzési lehetőségén;
  • a fő problémát a tekintetben, hogy az élő laboratóriumokat nyitott innovációs közvetítőként könyveljük el, a skálázhatóság és a fenntarthatóság jelenti.

A tanulságok egyben a továbblépés irányát is kijelölik a kutatásokban. A skálázhatósághoz további, még szisztematikusabb kutatásokra van szükség. Kvantitatív és kvalitatív kutatásokkal szükséges feltárni és megérteni a nyitott innovációs folyamatok különböző érdekeltjeinek (stakeholders) igényeit, elvárásait. A kvalitatív kutatásoknak meg kell céloznia, hogy betekintést nyerhessünk az egyetemek és vállalatok nézőpontjába az innovációs folyamatok alkalmazása során. Olyan szemléletváltásra van szükség, amely előmozdítja az innovációs modellek nyitottabbá válását, és amely előnyt tud kovácsolni az állampolgárok, a vállalkozások és a civil szervezetek közötti együttműködésből. Az élő gyakorlatok – mint azt az elemzésben bemutatott katalóniai esettanulmányok is igazolják – képesek támogatni ezt a fajta nyílt innovációt.”

Forrás:
Living labs: Implementing open innovation in the public sector; Mila Gascó; Government Information Quarterly; Volume 34, Issue 1; 2017. január; 90–98. oldalak
Letölthető az egyetemi-akadémia szféra EISZ hozzáférésén keresztül.
Lásd még: Citilab, laboratori ciutadà d’innovació social i tecnològica – INICI
Fab Athenaeums: a new service of public interest, unique in the world; Barcelona Önkormányzata (Ajuntament de Barcelona) (pdf)
Living lab; Wikipédia
Fab lab; Wikipédia
FabLab Budapest
What are Living Labs; European Network of Living Labs (ENoLL)
Az osztrák Nyílt Innovációs Stratégia és tanulságai; eGov Hírlevél

Közigazgatás, politika

Átfogó programot indít a kormány az informatikus utánpótlás biztosítására

„„A jelen és a jövő a digitalizáció, a kormány célja, hogy a magyar emberek és vállalkozások a digitális átalakulás nyerteseivé váljanak. Ennek elemi feltétele a szükséges digitális készségek megszerzése, legyen szó akár az alapvető digitális jártasságról, akár a professzionális informatikai fejlesztői tudásról. A felsőoktatás és az informatikai vállalkozások együttműködésére építő program hozzájárul ahhoz, hogy 2020-ig kétszeresére növekedjen az informatikai felsőoktatási szakokra jelentkezők száma” – mondta Kara Ákos 2017. április 6-án, Budapesten. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hozzátette: „A pályaválasztás előtt álló fiatalokat ösztönözzük arra, hogy válasszák az informatika területét, amely keresett szakma, és biztos megélhetést nyújt.”

Az NFM tavaly novemberében indult projektjének alapja az a kutatás volt, amely szerint a munkaerőpiacról középtávon legalább 22 ezer megfelelően kvalifikált informatikus, elsősorban alkalmazásfejlesztő szakember hiányzik. A digitális gazdaság fejlődési dinamikája miatt ez a hiány – megfelelő kormányzati beavatkozás nélkül – folyamatos emelkedést mutatna. A kormány célja, hogy jelentősen nőjön az informatikai felsőoktatásba jelentkező, diplomát szerző informatikusok száma.

A program szoros kapcsolatot létesít az oktatási intézmények és a vállalkozások között, elősegítve, hogy a várt előnyökből a felsőoktatás és a piaci szektor is részesüljön. Az egyetemi oktatásban ingyenesen elérhetővé válnak a piacon keresett speciális képzési anyagok és ipari tanúsítványok, gyakorlati piaci szakemberek jelennek meg vendégoktatóként. A felsőoktatási intézményekkel közösen vállalati gyakornoki program kidolgozása is zajlik, amely biztosítja, hogy a hallgatók az egyetemi képzés keretei között maradva, minél nagyobb számban befejezve az alap- és a mesterképzést szerezhessenek piaci tapasztalatot, ösztöndíjat.

15 felsőoktatási intézmény már együttműködési megállapodást kötött a programban való részvételre a lebonyolító Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel (KIFÜ). A projekt azonban bármely, informatikai képzést kínáló felsőoktatási intézmény számára elérhető. Még ebben a hónapban megkezdődnek azok, a munka világában elvárt, naprakész gyakorlati tudást biztosító képzések, amelyek egy-egy világszerte elterjedt, vezető informatikai megoldás átfogó ismeretét adják át a diákoknak díjmentesen – első körben az Oracle, a Microsoft és a Red Hat Linux területén. Elkezdődnek továbbá azok a kurzusok is, amelyeket a piacon aktív, gyakorló informatikai szakemberek tartanak naprakész tudásanyag átadása érdekében.

A program jelentős hangsúlyt fektet az informatikai szakmák népszerűségének növelésére is a fiatalok körében, ennek érdekében 2017 végétől országszerte több mint 400 rendezvényt, informatikai témájú szakköröket és táborokat szerveznek az Informatikai Vállalkozások Szövetségével (IVSZ) együttműködésben.

A pályaorientációs tevékenység megerősítése érdekében az országban három helyszínen demonstrációs és élményközpontok jönnek létre, ahol az általános- és középiskolások számára szemléletes, interaktív kiállítások, foglalkozások teszik vonzóbbá az informatikus pályát.

Laufer Tamás, az IVSZ elnöke elmondta: „Óriási a hazai informatikai vállalkozásokban rejlő gazdasági potenciál, de az informatikusok számának drasztikus emelése nélkül nem érhetünk el sikert. Az IVSZ vállalta, hogy a probléma megfogalmazásán túl annak megoldásán is közösen dolgozik a kormányzattal.”

A GINOP 3.1.1. program első ütemben 2,8 milliárd forint európai uniós forrásból valósul meg, az NFM, az IVSZ és a KIFÜ együttműködésével.”

Forrás:
Átfogó programot indít a kormány az informatikus utánpótlás biztosítására; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; 2017. április 6.
Lásd még: GINOP-3.1.1-VEKOP-15 Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása ; Széchenyi 2020

Tankönyv helyett tabletet kaphatnak az általános iskolások

„Tankönyv helyett tabletet kaphat 2018 szeptemberétől több ezer ötödik osztályos diák, és a tanárokat is korszerű digitális eszközökkel szerelik fel – mondta az oktatási államtitkár csütörtökön egy szombathelyi tanácskozáson.
Palkovics László arról is beszélt, hogy tízmilliárd forintot szánnak iskolabuszok beszerzésére, amelyek kistelepülésekről viszik majd a felsősöket a jól felszerelt térségi vagy városi iskolákba.

Első lépésben hatezer tablet beszerzését tervezik, és már dolgoznak a megfelelő digitális tananyagok kialakításán, ha pedig a program sikeres lesz, általánossá fogják tenni. Harmincezer tanár informatikai oktatása már zajlik, és negyvenötezren kapják meg hamarosan a munkájukhoz szükséges digitális eszközt – ismertette.

A projektre 34 milliárd forint áll rendelkezésre, és ehhez társul egy 10,5 milliárdos, az iskolák wifi-hálózatának fejlesztésére szolgáló keretösszeg is – közölte.

Palkovics László, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének rendezvényén vállalatvezetők előtt úgy fogalmazott: az oktatás hatékonyságának javítását az alapoktól kell kezdeni, éppen ezért dolgoznak az új nemzeti alaptanterv összeállításán, és ezért merült fel az alapszintű oktatás idejének megnövelése, bár – tette hozzá – erről még nincs kormányzati döntés.

Az oktatási államtitkár a legutóbbi PISA-felmérés romló eredményeire utalva azt mondta: az okokat nemcsak az iskolarendszerben, hanem szociális területen és a szakképzésben is kell keresni.

Utalt arra, hogy miközben az OECD-országokban az egyes iskolatípusok teljesítménye között nincs nagy különbség, nálunk például matematikából a hatosztályos gimnáziumokban Szingapúr eredményét hozták a diákok, a négyosztályosokban pedig Finnország és Németország szintjét, a szakgimnáziumokban és szakközépiskolákban pedig ennél gyengébb eredmény született.

Palkovics László szólt arról is, hogy terveik szerint – az új nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan – 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit. Az elképzelés szerint a rendszer hasonlóan működne mint a felsőoktatás esetében, tehát központilag megszabnák, hogy hány diák vehető fel egy évben gimnáziumba, mennyi szakgimnáziumba és mennyi szakközépiskolába.

A fórumon résztvevő cégvezetők közül többen azt szorgalmazták, hogy a szakgimnáziumoknál ne csupán egy évet foglalkozhassanak a diákokkal a szakképzésbe bekapcsolódó vállalatok, hanem, mint régen, legyen erre ismét két évük.”

Forrás:
Tankönyv helyett tabletet kaphatnak az általános iskolások; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2017. április 6.

60 milliárd forint jut Sopronnak a Modern városok fejlesztési programban

„Közel 5 milliárd forintot már átadott Sopronnak a kormányzat abból a mintegy 60 milliárdból, amelyet a város fejlesztéseihez biztosít a Modern városok programban – emelte ki Csepreghy Nándor Sopronban, a történelmi belvárosi felújításának alapkőletételén szerdán.
A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a gazdaság szempontjából Budapest fejlesztése mellett fontos az 1990 előtt méltatlan módon elfeledett vidéki Magyarország fejlesztése is. Szükség van arra, hogy minden megyében egy-két olyan központi város erősödjön meg, amely a térségnek munkalehetőséget és növekedési potenciált teremt, és ahol a XXI. századnak megfelelő szolgáltatásokat tudnak nyújtani.

Fodor Tamás, a város polgármestere (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a Modern városok program fejlesztései közül az első az M85-ös gyorsforgalmi út 60 kilométeres szakaszának megépítése Csorna-Sopron és a határ között, a második pedig a történelmi belváros rekonstrukciója, a mostani alapkőletétel helyszíne. Ennek részeként többek között megújulnak a burkolatok, cserélik a vízi közműveket, a fontosabb terek és szobrok pedig díszkivilágítást kapnak. A projekt kivitelezése mintegy 1,5 milliárd forintba kerül. A munkálatok február végén kezdődtek és várhatóan 2018 szeptemberében fejeződnek be. Itt az 1970-es évek óta nem volt jelentősebb rekonstrukció – említette.

Firtl Mátyás, Sopron és térsége országgyűlési képviselője (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy történelmi léptékű fejlesztés valósul meg Sopronban, Magyarország második legnagyobb műemlékegyüttessel bíró városának középkori belvárosában.

Fodor Tamás újságírói kérdésre egyebek között elmondta: még idén elkezdődik a strand és a fedett uszoda felújítása, és előkészítik a Nemzeti Konferencia Központ, és a Múzeumnegyed, illetve a Fertő tavi vízitelep fejlesztésének kivitelezését.

Csepreghy Nándor az M85-ös építési ütemének módosításairól elmondta, hogy az engedélyes tervek elkészültek, még idén megindíthatják a közbeszerzési eljárást. Ebben a fejlesztési ciklusban ez a mintegy 60 kilométeres szakasz elkészülhet, a költségvetési forrás ehhez rendelkezésre áll – közölte.”

Forrás:
60 milliárd forint jut Sopronnak a Modern városok fejlesztési programban; Miniszterelnökség; 2017. április 5.

Miskolc polgármestere a 21. századi városfejlesztésről

„„Légy innovatív! Élj a lehetőségekkel!” – ezzel a címmel rendezett konferenciát a Világgazdaság című napilap csütörtökön Budapesten. Az eseményen a 21. századi városfejlesztésről tartott előadást Miskolc polgármestere. Kriza Ákos egyebek mellett elmondta, a miskolci városfejlesztési modellben az ipari parkok fejlesztése, a cégek támogatása egyaránt fontos szerepet tölt be, csakúgy, mint a szakképzés fejlesztése.
Miskolc polgármestere elmondása szerint örömmel tett eleget a gazdasági napilap felkérésének, és a konferencián büszkén számolhat be a főváros és az ország közvéleménye előtt a város innováció és az okos város kialakítása terén elért példaértékű eredményeiről, sikereiről és terveiről.

Kriza Ákos előadásában napjaink városfejlesztési kihívásairól és lehetőségeiről beszélt, bemutatva azokat a nehézségeket, amiket le kellett, illetve le kell még küzdenie Miskolcnak. Ismertetett néhány jó példát, amik beváltak, jól működnek nálunk, és amiket bizony néhány nagyváros polgármestere irigyel is Miskolctól.

– 2010-ben felmértük, és három nagyobb körbe csoportosítottuk a problémákat, amik a közbiztonságot, az élhető város kialakítását és a munkahelyteremtést érintették. Nehézséget jelentett, hogy egy önkormányzat hivatali struktúrája, a közintézmények, a cégek, a hivatal széttördelt működése gátolta ezeknek a folyamatoknak az összekapcsolását – fejtette ki a városvezető.

– Először tehát meg kellett határoznunk azt a víziót, ami alapján haladunk előre. Aztán egy állandó, az igényeknek és a lehetőségeknek megfeleltethető, rugalmas, változásra képes várost tűztünk ki célul, és ebből vezettük vissza azokat a struktúrákat, amiket el szeretnénk érni, és ezekhez rendeljük az erőforrásokat – húzta alá a polgármester, hozzátéve, hogy „számunkra ez a smart city, ez az okos város”.

– Meglátásom szerint a várospolitikai elképzeléseket egy nagyon magas szakmai kompetenciával bíró grémiumnak kell kialakítania, kapcsolatban állva az összes ágazati szereplővel, akik a városirányításában részt vesznek – folytatta az előadást Kriza Ákos. – Elengedhetetlen folyamat, hogy a városüzemeltetés és a –fejlesztés egy összefüggő egészet képezzen.

De mit jelent ez a miskolci gyakorlatban? A munkahelyteremtés, a közbiztonság erősítése, és az élhető város kialakítása került a prioritáslista élére, amikor a mostani városvezetés megkezdte a munkáját.

– A közbiztonság helyzete fokmérője egy város élhetőségének. Az elmúlt 5 év alatt 50 százalékkal csökkent a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma Miskolcon. Sokat fejlesztettünk a kamerarendszeren, és ez jelentősen hozzájárult a javuláshoz. Idén elkezdődik a kivitelezése az egész város bekamerázásának. Egy olyan szoftverrel szereljük fel a rendszert, amely már a bűncselekmények gyanúját is érzékeli, de a rendszer nemcsak a bűnöző elemek kiszűrésére lesz alkalmas, hanem a közlekedés-felügyeletnek is nagy támogatást jelent majd – sorolta Kriza Ákos, hozzátéve, ezt aztán bekötik egy létrehozandó városirányítási központba, amelyet hazánkban még csak filmekben láttunk.

– Az élhető, modern város gyors ügymenetet, ügyintézést kínál a polgárai számára. Ezért most dolgozunk egy olyan városirányítási rendszer létrehozásán, amelyben nincsenek elveszett, kallódó ügyek a hivatal különböző osztályain, mérhető lesz az ügysebesség, átlátható és számon kérhető a rendszer, ebben már tettünk előre lépéseket – mondta el Kriza Ákos.

Fontos feladat az intelligens közlekedési rendszer kialakítása is – ez 2017 egyik nagy projektje. Emellett olyan informatikai fejlesztéseket is elindítanak, amelyek nemcsak a város cégeit, intézményeit, hanem a lakosságot is támogatják, hozzáférhetőek a számukra is. Ide sorolhatjuk a turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó applikációkat például.

Fenntarthatóság – ezt a szót manapság úton-útfélen hallani. Miskolc azon kevés város közé tartozik, ahol már több mint 50 százalékban megújuló energiát használnak a hőszolgáltatásban. A megújuló villamosenergia-termelés területén is egész jól állunk, olyannyira, hogy az idén még napelempark is létesül Miskolcon. A megújuló alapú energiatermelőket pedig egy okos hálózati központba „kötik be”, aminek köszönhetően 177 önkormányzati tulajdonú közintézményben, és 472 bérlakásban valós időben, központilag nyomon követhetővé válnak a fogyasztások, észlelhetők lesznek az esetleges meghibásodások. Sőt, ez az okos mérő és irányító rendszer arra is képes lesz, hogy amikor túltermelt ingyen energiánk van, akkor azt átirányítja egyre több és több közintézménybe, sorra kapcsolva be az új fogyasztókat.

– Bátran állíthatom, hogy Miskolc elindult abba az irányba, hogy 100 százalékban megújuló energiát hasznosító, energetikailag önellátó város legyen – hangsúlyozta Kriza Ákos.

A fenntarthatóságot nem csupán az energiatermelésben, energiaszolgáltatásban, hanem a közösségi közlekedésben is központi kérdésként kezelik. Hazánk legmodernebb villamos-, valamint környezetbarát CNG gázüzemű autóbusz flottája szolgálja a városlakókat és az egyre nagyobb számú turistát, akik a városba látogatnak. Minden járművön free wifi érhető el. A turizmusban óriási potenciál van Miskolcon – ez egyre jobban látszik az idegenforgalmi adatokban is –, ezért mind a Modern Városok programban, mind pedig a TOP-os fejlesztések során olyan projekteket dolgoztak ki, és indítanak el, amelyek a turizmust mint stratégiai szegmenst a leginkább erősítik.

– Ennek jegyében folytatódik a Miskolctapolcai Strandfürdő, a lillafüredi rész és a Diósgyőri vár fejlesztése. A 2020-ig terjedő időszakban összesen mintegy 14 milliárd forint fejlesztési forrást költünk el a turizmusra – húzta alá a miskolci polgármester.

– Egy 21. századi város nem fejlődhet a gazdasági szereplőkkel való szerves, rendszerszintű együttműködés nélkül. Ezért a miskolci városfejlesztési modellben az ipari parkok fejlesztése, a betelepülő, és a városban jelenlévő cégek támogatása egyaránt fontos szerepet tölt be. Mindkét ipari parkunk megtelt az elmúlt évek során, ezért még az idén megkezdődik egy új, 1000 hektáros ipari park kialakítása. De ennél is fontosabbnak tartom a szakképzés rendszerének kérdéskörét, amelyet pontosan úgy alakítunk ki, hogy kiszolgálja a gazdaság igényeit. Sőt: Miskolcon egy olyan rendszer létrehozásán dolgozunk, amely figyelemmel követi a gyermekeket az iskoláskor kezdetétől egészen a munkába állásukig, illetve felsőfokú tanulmányaik végéig. Én ebben látom azt a megoldást, amely a most még nem látható gazdasági, munkaerő-piaci kihívásokra is választ tud majd adni – fogalmazott Kriza Ákos.”

Forrás:
Városfejlesztési eredményekről tartott előadást Miskolc polgármestere Budapesten; Kujan István; Minap.hu/Miskolc Televízió; 2017. április 6.

A vidékfejlesztési program valamennyi pályázati felhívását meghirdették

„A vidékfejlesztési program valamennyi pályázati felhívását meghirdették március 31-ével, ami a 2014 és 2020 közötti időszakra 1300 milliárd forint összegű európai uniós keretet biztosít Magyarországnak – mondta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a kiskőrösi agrárexpón megtartott sajtótájékoztatón.
Viski József tájékoztatása szerint a 64 pályázat jelentős része az elmúlt másfél évben már elérhető volt. A nagy érdeklődést bizonyítja, hogy a beruházások támogatására biztosított 600-700 milliárd forint összegű keretre mintegy három-négyszeres túligénylés érkezett.

Így már csak néhány olyan konstrukció érhető el, amelyek beruházást támogatnak, munkahelyeket teremtenek és az agrár mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét hivatottak növelni – tette hozzá.

Mint mondta: a beruházási támogatások 80 százalékát a mikro, kis- és középvállalkozások számára biztosítja a program, és csak a források 20 százalékát igényelhetik a nagy mezőgazdasági vállalkozások. Az ezen túl még elérhető összeg az egyes állat- és területlétszámhoz kapcsolódó támogatási lehetőségekből származik.

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a vidékfejlesztési program keretében a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) működésének biztosításához 18 milliárd forint áll rendelkezésre. A hálózat január 1-je óta a Széchenyi Programiroda égisze alatt működik.

Schultz Gábor, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte: a programiroda alapvetően az európai uniós fejlesztési lehetőségekről ad tájékoztatást és a különféle pályázatok megvalósítását segíti országszerte 60 irodában, 180 tanácsadóval. Ügyfeleik elsősorban az önkormányzatok, a civil szféra, valamint a gazdasági társaságok köréből kerülnek ki.

Az elmúlt évről elmondta: a tájékoztatást 22 ezer találkozó és mintegy 300 rendezvény szolgálta. Az MNVH révén a jövőben pedig már vidékfejlesztési kérdésekben is segítséget tudnak nyújtani a hozzájuk fordulóknak.

Sáringer-Kenyeres Tamás, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke hangsúlyozta: céljuk és feladatuk, hogy a vidékfejlesztési programmal kapcsolatos információk és pályázati lehetőségek a magánszemélyekhez és kisvállalkozásokhoz is eljussanak. Ügyfeleik a 19 főből álló megyei referensi hálózat révén tájékoztatást kaphatnak az aktualitásokról és a már bevált, jó gyakorlatokról.”

Forrás:
A vidékfejlesztési program valamennyi pályázati felhívását meghirdették; Miniszterelnökség; 2017. április 8.

Közigazgatási, politikai informatika

Közérdekű adatok az önkormányzati honlapokon

„Mára kétségtelenül hatékonysága és olcsósága okán a legfőbb kommunikációs csatorna szerepét az internet vette át. A mindennapi élet eseményeiről, hírekről és többek között a politikáról szóló információkat a páratlan gazdagsága és hozzáférhetősége miatt egyre többen az interneten keressük.

Az internet szerepe megkérdőjelezhetetlen akkor is, amikor a helyi közügyekről van szó. Az információszabadságról szóló törvény nem véletlenül írja elő a hazai települések számára, hogy milyen adatokat és milyen módon kell kötelezően közzé tenniük a honlapjukon, honlapjaikon. Ezek az adatok (mintegy 250 féle), információk naprakészsége és elérhetősége az átlátható és jól működő helyi kormányzat minőségét nagyban jellemzi.

Egy-egy önkormányzat honlapja így tükröt mutat az állampolgároknak azáltal, hogy mit közöl honlapján a kötelező és nem kötelező közérdekű adatok köréből – ugyanakkor, az sem mindegy, hogyan. Ha egy önkormányzat átláthatóan működik, azaz nincs semmi takargatni valója, akkor honlapján vélhetően minden fontos, az állampolgárokat érdeklő és érintő kötelező információ megtalálható. Azonban ez a szándék gyakran technikai problémák révén, vagy más okból nem tud kellően átjárható formát ölteni – és ezáltal a közbizalom is csorbát szenved.

2015-ben az eDemokrácia Műhely Egyesület (www.edemokracia.hu) hiánypótló kutatásba fogott. Egyrészről felmérte, milyen mértékben teljesítik a magyar önkormányzatok a kötelező közérdekű adatszolgáltatási kötelezettségeiket, majd kidolgozott egy technikai modellt arra, hogy a kisebb települések is könnyebb módon teljesíthessék az adatszolgáltatási kötelezettségeiket, és mindezt az állampolgárok számára érthető módon publikálni is tudják. Ebben a projektben a mintatelepülés a Fejér megyei Pázmánd volt, a projekt az átláthatóság erősítése miatt az Üvegfalu nevet kapta (www.uvegfalu.hu)

2015-ben, a projekt indulásakor kutatást végeztünk az önkormányzatok közérdekű adatszolgáltatási kötelezettségeit vizsgálva – az elemzésbe bevont 300 önkormányzat közül egy olyan önkormányzatot sem találtunk, amelyik valóban maradéktalanul teljesítette volna az erre vonatkozó törvényi kötelezettségeit. Felmérésünk eredményéből kiolvasható volt, nemcsak azzal vannak komoly problémák hazánkban, hogy a szerződéseket, előterjesztéseket, testületi ülések meghívóit, jegyzőkönyveit (időben is) közzé tegyék egyes önkormányzatok a település honlapján, de 2016-ban akadtak olyan önkormányzatok is, amelyeknek még honlapjuk sem volt.

Hasonló kutatást végzett a budapesti Korrupciókutató Központ is, CRCB 2015-ben (www.crcb.eu). A felmérésben összesen 23 fővárosi kerületet, a 23 megyei jogú- és további 322 várost vizsgáltak meg 2015. augusztus–szeptember folyamán. Az önkormányzatok honlapjait a jelenleg hatályos törvények alapján összeállított szempontok szerint vizsgálva, többek között rákérdeztek arra, hogy találhatóak-e a honlapon közbeszerzési szerződések, jegyzőkönyvek a testületi ülésekről, továbbá az átláthatóságra vonatkozó kérdéseket is feltettek, például hogy milyen nyelven érhető el a honlap, vagy van-e rajta oldaltérkép.

A kutatásból kiderült, hogy a képviselő-testületi jegyzőkönyvek nyilvánosságra hozását illetően javuló tendencia figyelhető meg a két évvel korábbi kutatási adatokkal összevetve, azonban még így is az önkormányzatok közel 70%-a törvényszegő.

Az, hogy maguk a magyar városi/települési önkormányzatok nem tartják be a rájuk vonatkozó törvényeket, negatív hatással bír az állampolgárok és a vállalatok törvénytisztelő magatartására: ha maguk a közintézmények szegik meg a törvényeket, az növeli a jogszabálysértő magatartás elfogadottságát az utóbbiaknál is, és végső soron hozzájárul a társadalmi bizalom csökkenéséhez.

Lehet kicsit több bizalomból és információból is?
A korábban említett Üvegfalu projekt mellett más hazai projektekben is megjelennek a tájékoztatási minimum internet korabeli újragondolásának kérdései. Ma ugyanis nem elég felrakni valamit egy pdf-ben, az állampolgároknak – legyenek akár képviselők, vagy választók – jogos igénye, hogy könnyen, egyértelműen és gyorsan találják meg az őket érdeklő információkat a településük honlapján. Ezen kérdések egy része technikai.

Azonban technikailag ma minden adott az érdemi és hiteles tájékoztatáshoz. Meglátásom szerint leginkább a szándék és a szakmai ismeretek hiánya jelentheti azt az akadályt, ami miatt egyáltalán nem felhasználóbarát – helyesebben mondva állampolgárbarát, vagy éppen tulajdonosbarát – a hazai önkormányzati honlapok és a rajtuk található információk többsége.

A jó hír azonban, hogy ahol van akarat a helyzet jobbítására, biztosan találkozik a szakmai segítséggel is. Az Üvegfalu projekt végén ezért alapítottuk meg a 100%-os önkormányzatok klubját, ahol segítséget nyújtunk azoknak az önkormányzatoknak, akik valóban javítani kívánják az átláthatósági mutatójukat, fejleszteni az állampolgárokkal való érdemi és hiteles kommunikációt. A kezdeményezéshez bármely önkormányzat csatlakozhat, klubunkba szeretettel várunk minden megkeresést, ahol valóban a tájékoztatást mint közszolgáltatás szintjét kívánják emelni érdemi lépésekkel.”

Forrás:
Közérdekű adatok az önkormányzati honlapokon; Madarász Csaba; Jegyző és Közigazgatás; Évfolyam: XIX. Lapszám: 1.; 2017. március 21.

Megújul az ÉTDR ügyféloldali felülete, könnyebbé válik az építéshatósági ügyintézés

„Megújul az ÉTDR ügyféloldali felülete, könnyebbé válik az építéshatósági ügyintézés – jelentette be Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár a Construma építőipari kiállításon, 2017. április 6-án. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer tesztverziója a bejelentéssel egy időben indult el.

Elindult az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer, ismertebb nevén az ÉTDR új felületének tesztverziója. A portál 2017. április 6-án 10:00-kor jelentkezett a mai elvárásoknak megfelelő új és könnyen kezelhető felülettel – jelentette be Füleky Zsolt a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának vezetője csütörtökön, a Construmán.

– A megújulás célja az építészek, építtetők, ügyfelek, illetve építési beruházást folytatók dolgának megkönnyítése. Az új verzió élesítése után kevesebb időbe telik majd az ügyintézés, nem kell felhasználói kézikönyvet olvasni, mert a kérvény benyújtás folyamatát felugró segítségablakok, statikus segítőszövegek és az elektronikus kérdőívekből már ismert alsó állapotjelző sáv segíti. – fejtette ki a helyettes államtitkár. Így egy helyen, egy rendszeren belül megtalálható lesz minden, ami a kérelem benyújtásához szükséges, egyszerű, minőségi vizuális keretbe foglalva. – foglalta össze Füleky Zsolt.

Több más újítás mellett a jelenleg használatos, a dokumentumok besorolására szolgáló jelleg/típus/munkarész beállítást felváltja az egyes dokumentumok címkézése, így a nagy mennyiségű, akár 2-300 dokumentum változásait sokkal könnyebb lesz követni, könnyebben szűrhetők az éppen szükséges iratok.

A bétaverzióban induló rendszer eleinte párhuzamosan fut az éles rendszerrel, hogy a felhasználóknak módjuk legyen kipróbálni az új felületet. A tesztverzió eléréséről és a visszajelzés lehetőségeiről az ÉTDR belépési felületén is található tájékoztatás. Az újonnan beépített funkciók, valamint az egyszerűbben használható felület kialakítása a rendszer használóinak visszajelzései alapján indult el, így a felhasználók véleménye a bétaperiódusban is sokat számít.

A 2013 óta működő ÉTDR az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások felülete. Építési, bontási, használatba vételi, vagy egyéb építésügyi engedélyre bárkinek szüksége lehet, így célszerű az engedélyezési eljárások elektronikus rendszerét is a felhasználók igényeihez igazítani. Az új felület kialakítása éppen ezért a felhasználóktól érkező visszajelzések alapján indult el.

Az ÉTDR fejlesztője és üzemeltetője a Lechner Tudásközpont.”

Forrás:
Megújul az ÉTDR; Lechner Tudásközpont; 2017. április 6.

Közművek a digitalizáció útján

„Megkezdődött a közművezeték-üzemeltetők kötelező regisztrációja az elektronikus közműnyilvántartó rendszerbe. A megújult e-közmű felület az e-epites.hu oldalról érhető el.

Két hónapig, április 1-jétől június 1-jéig tart a közműhálózatokat üzemeltető szervezetek kötelező regisztrációs periódusa az elektronikus közműnyilvántartásban. A megadott időtartam alatt az e-közmű megújult adatszolgáltatói felületén minden hazai közművezeték-üzemeltetőnek regisztrálnia kell, beleértve a korábban már bejelentkezett üzemeltetőket is. Ennek elmaradása esetén a vonatkozó, 2016. novemberi kormányrendelet értelmében a felügyeleti hatóságok, azaz vízi közművek, villamos energia-, földgáz- és távhőhálózatok területén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), elektronikus hírközlés esetében pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szankciókat alkalmazhatnak.

A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló EU irányelv, valamint a Digitális Nemzeti Fejlesztési Program és a hozzá kapcsolódó Szupergyors Internet Projekt megindításával megnőtt az igény a közművek adatainak digitális hozzáférésére. Az EU tagállamok számára 2016. július 1-jétől alkalmazandó irányelv és a hazai tematikus programok teljesítésének előmozdítására a kormány a közmű-egyeztetési folyamat szabványosítását és elektronizálását határozta meg. Az egységes elektronikus közműnyilvántartásról szóló kormányrendelet 2013. november 1-jei hatályba lépése már előírta a közművezeték-üzemeltetők számára, hogy hálózataikra vonatkozó téradataikat tegyék elérhetővé egy központi, államilag üzemeltetett rendszer részére – ezzel jött létre az egységes elektronikus közműnyilvántartás alap-intézményrendszere. A 2013-as rendelet 2017. január 1-jéig szankció nélküli felkészülési időszakot biztosított a közművezeték-üzemeltetőknek az adatszolgáltatások kialakítására. A tavaly novemberi kormányrendelet ezt fél, egyes esetekben egy évvel meghosszabbította, ennek az időszaknak része a mostani, két hónapos regisztrációs időszak.

A közművek számára hozzáférhető, megújult webes felület indulását követően a nyár folyamán a lakossági, vagyis a tájékoztató felület is új arculatot kap majd. Az elektronizált közmű-egyeztetési folyamat július első napjától kezdve kizárólag az e-közmű felületéről indítható el. A felhasználók ezt követően csak a regisztrált közművezeték-üzemeltetőket találják meg a rendszerben, ezért számukra és a felhasználók számára is egyaránt fontos az üzemeltetők jelenléte az online felületen.

A megújult e-közmű rendszert a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának háttérintézményeként a Lechner Tudásközpont fejleszti és üzemelteti. További információ: www.e-epites.hu/kozmuvek
A megújult e-közmű rendszer az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2015-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása című projekt keretében készül.”

Forrás:
Közművek a digitalizáció útján; Lechner Tudásközpont; 2017. április 3.

Interaktív térképen az ország benzinkúthálózata

„991-ben hazánkban alig több mint 1000 benzinkút működött. Kíváncsiak voltunk, hogyan változott azóta ez a szám, illetve jelenlegi elhelyezkedésük mennyire fedi le az ország úthálózati térképét. E kérdések azért is érdekesek, mert az elektromos autók elterjedésével valószínűleg hasonló sűrűsödési folyamat zajlik majd le az elektromos töltőpontok esetében is.

Egy anekdota szerint az első „tankolás” egy patikánál történt. Ennek valóságalapja nehezen ellenőrizhető, de tény, hogy az első autótulajdonosok üzemanyag-igényét nem benzinkutak, hanem vegyesboltok igyekeztek kielégíteni. Magyarországon az első benzinmotoros autót 1895-ben adták el, de az első töltőállomásra 1924-ig kellett várni. Ezután, ha nem is túl gyorsan, de elkezdődött a benzinkutak országos elterjedése. Az államosítás ezt a területet sem kerülte el, de az 1960-as évektől újra megjelentek a nemzetközi cégek által üzemeltetett töltőállomások. A rendszerváltás után pedig – az autók számának robbanásszerű növekedését követve – sorra nyíltak az új benzinkutak.

Erről az időszakról már fellelhető adat a Lechner Tudásközpont által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR). Érdekes megfigyelni, hogy 1991-ben még csak 1086 benzinkút működött az országban, ám 1996-ra már 2175. Azóta viszont nem változott számottevően a kutak száma: 2015-ben például 2146 töltőállomást tartottak nyilván. Mindebből egy intenzív felfutási időszakot követő stagnálás mutatható ki.

Megnézve a TeIR-ből szintén lekérdezhető személygépkocsi-adatok éves változását, nagyjából egyenletes bővülés tapasztalható. 1990 után a gépkocsik számának növekedése nyilván a benzinkutak számának növekedését eredményezte, de fontos tényező volt a multinacionális cégek piacszerzése, a nagy forgalmú csomópontok „elfoglalása” is (1991-ben 2 015 455 db, 2015-ben pedig 3 196 856 db személygépkocsit tartottak nyilván az országban). A stagnálás pedig azzal magyarázható, hogy az 1990-es évek második felére a töltőállomások már lefedték az országos úthálózatot. Ezután a kutak száma nem emelkedett tovább, a növekvő igényeket valószínűleg egy belső átstrukturálódás, minőségi javulás és a benzinkutaknál lévő töltőpontok számának emelkedése kompenzálta.

A jó lefedettséget bizonyítja a benzinkút-elérhetőségi térkép, vagyis hogy az úthálózat egy adott pontjától milyen messze található a legközelebbi benzinkút – közúton mérve. A töltőállomások pontos térképi ábrázolása és a távolságszámítás a TeIR-ben elérhető helyadatbázis felhasználásával készült, amely 2015-ben 1701 benzinkutat tartalmazott (nem szerepelnek benne a zárt területeken, például ipari parkokban elhelyezkedő, illetve a céghálózathoz nem tartozó benzinkutak). Az úthálózatból pedig csak az autóval járható, burkolt utakat vettük figyelembe.

Az elemzés alapján a benzinkút-lefedettség teljesnek mondható, hiszen az úthálózat több mint 75%-ától 8 km-en belül elérhető egy benzinkút, és több mint 97%-os azon útszakaszok aránya, ahol az üzemanyagtöltő állomás távolsága nem több 16 km-nél. Érdekességképp megkerestük a magyar úthálózat azon pontját, ahonnan a legtöbbet kell benzinkútig autóznunk: ez az Északi-középhegységben, a Gömör–Tornai-karszt területén fekvő Tornaszentjakab külterületén található, közel a szlovák határhoz. Amennyiben pont itt fogyna el az üzemanyagunk, akkor több mint 37 km-t kellene gyalogolnunk az első töltőállomásig.

Elméletileg ez a lefedettség a jóval kisebb hatótávolságú elektromos autóknál is elégséges. Az elektromos töltőpontok kiépítése már el is kezdődött és érdekes lesz megfigyelni, hogy ez milyen módon alakítja majd át a jelenlegi benzinkúthálózatot.”

Forrás:
Kúttalan utakon?; Lellei László; Lechner Tudásközpont; 2017. április 3.

Informatika, távközlés, technika

Energiamenedzsment konferencia: Automatizálás és energiaellátás az épületekben

„Az elmúlt évek két sikeres rendezvénysorozatának – Intelligens Épület és Épületautomatika, ill. Napelemes rendszerek létesítése és üzeme konferencia – ötvözéséből új konferenciát szervez az Elektroinstallateur szaklap szerkesztősége, az EMOSZ, és az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kara. A két rendezvénysorozat tématerülete egyre több ponton kapcsolódik egymáshoz, így a mai kor trendjeit és kihívásait figyelembe véve a szervezők a két rendezvény tematikus folytatásaként új, még érdekesebb, és gyakorlati ismereteket felvonultató rendezvénnyel készülnek. Az előadásokhoz kiállítás is kapcsolódik.

Időpont: 2017. április 20. (csütörtök)
Regisztráció: 8h00
Előadások + kiállítás: 8h30 – 17h00
Helyszín: Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpont, (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14.)
Jelentkezés és friss információk itt

Tervezett témakörök:

  • Energiamenedzsment ár–megtérülés–élettartam – (Dr. Kádár Péter docens, Óbudai Egyetem KVK VEI)
  • Háztartási méretű kiserőművekről áramszolgáltatói szemmel – (Ernst Róbert, ELMŰ Hálózati Kft.)
  • Megújuló energiák hálózatba integrálása, intelligens összehangolása – (Zerényi József, MAVIR)
  • Az energiahatékonyság, és az IoT (Internet of Things – Tárgyak Internete) – (Peter Respondek, Bussysteme)
  • Épületautomatizálás (Okos épületek forradalma – mit hoz a közeljövő?) (ÓE KVK Automatika Intézet)
  • Okos otthon, okos épület, okos város – IoT és a vezeték nélküli kommunikáció megoldások – (Dr. Kopják József, ÓE KVK AI)
  • Nagyvállalati energiamenedzsment – (Haddad Richárd, ÓE KVK VEI)
  • Hálózatszennyezés, védekezés a harmonikusokkal szemben – (Hunyadi Sándor)
  • Energiamenedzsment a villanyszerelők, villamosipari vállalkozók szemszögéből – (Mayer Gergely, EMOSZ)
  • Biztonsági és megújuló áramellátás – (Inczédy György, Siel-Inczédy)
  • Intelligens szabályozástechnika és okos otthon megoldások – távfelügyelettel – (Várföldi Róbert, Siemens)
  • Épületenergetikai és energiahatékonysági kérdések automatizálási szemmel – (Opitzer Gábor, SB-Controls)
  • Intelligens világítás – (Inesa – Sylvania)

”

Forrás:
Automatizálás és energiaellátás az épületekben; Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége

A MÁV átállt az új, hárommilliárdos, informatikai háttérrel támogatott közlekedésfejlesztési rendszerére

„8 ezer kilométernyi vágányhálózat és 38 ezres ingatlanállomány kezelésének és karbantartásának irányítását modernizálták.

Egységes, a műszaki és az azt támogató gazdasági folyamatokat is magában foglaló vállalatirányítási rendszerre állt át a MÁV-csoport a napokban lezáruló, „Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver, valamint IT alkalmazás konszolidáció” elnevezésű közlekedésfejlesztési projektjével. A MÁV-on belül INKA néven emlegetett program értékben és komplexitásban Magyarország egyik legnagyobb fejlesztési projektje; hasonló nagyságrendű szervezési feladat megvalósítása tízévente egyszer fordul elő a nagyvállalatok életében. 1,9 milliárd forintos KÖZOP- és 1,4 milliárd forint értékű IKOP-támogatásból finanszírozta a fejlesztést a MÁV és a MÁV-START alkotta konzorcium.

Az INKA projekt tartalma, fókuszterülete a karbantartás-irányítás és kapacitáskorlátozás-tervezés hatékonyságának növelése, mivel ezek a szakterületek, tevékenységek meghatározó módon járulnak hozzá a már 90 százalék fölé emelt menetrendszerűség további javításához. A hatékonyságnövelést ezen üzleti, működési folyamatok esetében informatikai oldalról egy standard, a legjobb nemzetközi iparági gyakorlatok bevezetését lehetővé tevő komplex szoftveralkalmazási rendszer – az INKA – bevezetése alapozta meg. A több mint másfél éves informatikai fejlesztés végrehajtására a vasúttársaság a közbeszerzés keretében kiválasztott Hewlett Packard Enterprise vállalati szolgáltatások üzletágával (HPE ES, 2017. április 3-ától DXC Technology) szerződött, és szoftverszállítóként az SAP Hungary Kft.-t is bevonták feladat végrehajtásába.

Az INKA értékben és komplexitásban Magyarország egyik legnagyobb fejlesztési projektje; hasonló nagyságrendű szervezési feladat megvalósítása nagyvállalatok életében is tízévente egyszer fordul elő. A nemzeti vasúttársaság életében pedig különösen hangsúlyos, mert fontos része a működését racionalizáló és gazdagosabbá tevő, négy éve elkezdett folyamatoknak.

A mintegy ezermilliárd forint értékű vagyont kezelő MÁV-csoport célul tűzte ki, hogy az infrastruktúra, vagyis az általa működtetetett 8000 kilométeres, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat-karbantartás irányítása és a kapacitáskorlátozás-tervezés, a 17 ezer épületből és 21 ezer földterületből álló ingatlanvagyon üzemeltetése, hasznosítása, valamint a gördülőállomány kapacitásai magasabb szinten álljanak rendelkezésre, ezáltal a menetrendszerűség és a szolgáltatások színvonala javuljon. A projekt megvalósításával a folyamatalapú működés felváltotta az eddigi szervezetalapú működést. Áttekinthetőbbé váltak az üzemeltetési, karbantartási és felújítási folyamatok, hosszabb távon is kiszámíthatóak az anyag- és gépigények, és három évre előre tudják tervezni a pályakarbantartások során szükséges vágányzári időket. A széttagolt kisebb rendszerek helyett bevezetett integrált struktúra hatékonyságnövekedést és jelentős megtakarításokat eredményez.

A projekt a folyamatok 70 százalékát érinti a vállalatcsoportnál. 140 szervezeti csoportból nyolcszázan vettek részt a megvalósításban, ötszázan a hónapokig tartó tesztelésben, és tavaly november óta 250-en oktatták a komplex informatikai alkalmazáscsomagot használó 4400 felhasználót, akiknek új munkakultúrát is el kellett sajátítaniuk. Az új alkalmazásokhoz szükséges szemléletváltás közép távon a munkavállalók számára is tervezhetőbbé, ezáltal könnyebbé, átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a munkát.
…
Háttérinformációk:
A Magyar Közlöny 2015/70. számában hivatalosan közzétett 1329/2015 (V.22.) Kormányhatározat szerint az „Infrastruktúra és gördülő állomány karbantartó szoftver, valamint IT alkalmazás konszolidáció” elnevezésű projektjavaslatunk támogatásának jóváhagyásáról, akciótervi nevesítéséről és a projektköltségek fedezetének biztosításáról döntött a kormány.

Az INKA néven emlegetett projekt teljes költsége mintegy 3,3 milliárd forint, melynek 100 százalékos támogatási intenzitással történő finanszírozására és 20 hónap alatt történő megvalósítására két szakaszra való bontással került sor. Ennek az első szakasza KÖZOP-támogatási szerződéssel valósult meg, melynek összege 1,9 milliárd forint. További 1,4 milliárd forint értékű IKOP-támogatásból finanszírozta a fejlesztést a MÁV és a MÁV-START alkotta konzorcium.

A Hewlett Packard Enterprise vállalati szolgáltatások üzletága, amely 2017. április 3. óta DXC Technology-ként működik, feltételes, nyílt, európai uniós értékhatárt elérő, egyfordulós közbeszerzési eljárásban nyerte el a jogosultságot az INKA alaprendszer megvalósítására.”

Forrás:
A MÁV átállt az új, hárommilliárdos, informatikai háttérrel támogatott közlekedésfejlesztési rendszerére; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2017. április 6.

Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása (GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001)

„KIFÜ szerepe a projektben: Projekt gazda
Projekt azonosító: GINOP-3.1.1-VEKOP-15-2016-00001
Indítás: 2016
Zárás: 2018
Támogatás összege: 2,837 Mrd Ft
Projekt státusza: Folyamatban lévő
Projekt rövid leírása:
Az informatikai, illetve a digitális gazdasághoz kapcsolódó szakemberek iránti nemzetközi és hazai munkaerő-piaci igény dinamikusan bővül, mindeközben az utolsó tizenöt év adatai alapján hazánkban mind az informatikai képzésekre jelentkezők, mind a felvettek, mind pedig a képzéseket elvégzők száma folyamatosan csökken. A fokozódó mennyiségi és minőségi munkaerő-hiány hatásai már ma érzékelhetőek, és a következő években egyre nyilvánvalóbb korlátozó tényezőként jelentkeznek a digitális gazdaság fejlődése, illetve a nemzetgazdasági és vállalati szintű versenyképesség szempontjából.
Célzott állami beavatkozást szükséges indítani a jelenleg is jelentős mértékű és folyamatosan növekvő informatikai munkaerő-piaci szakemberhiány mérséklése érdekében.

A projekt tevékenységein keresztül várhatóan bővül az informatika képzési területre jelentkezők száma, ezen keresztül hosszú távon nő a hazai informatikai szakember kibocsátás, illetve a felsőoktatási informatika képzés tartalmi változása a képzési kimenetet a gazdasági igények irányába mozdítja el.
A projektnek alapvetően öt azonosított célja van:

  1. Az IKT iparágban működő vállalkozások képzési- és kompetenciaigényeivel kapcsolódó tudásbázis növelése
  2. A képző intézmények és a környezetükben működő IKT vállalkozások közötti együttműködések fejlesztése
  3. Az informatikai szakmák társadalmi-gazdasági elismertségének és népszerűségének növelése
  4. Kommunikációs tevékenységek megvalósítása a projekt céljainak kommunikálására
  5. IT pályára terelést segítő demonstrációs- és élményközpontok létrehozásával az IKT pályaorientáció további javítása

A projektet megvalósító Konzorcium résztvevői:
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ)
A projekt fizikai megvalósításának határideje: 2018.12.31.”

Forrás:
Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása; Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Lásd még: GINOP-3.1.1-VEKOP-15 Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása ; Széchenyi 2020

Máris egy kicsit „okosabb” Debrecen

„Márciusban a cívisváros kétoldalú megállapodást kötött a világ legnagyobb, 75 millió felhasználóval rendelkező közösségi navigációs és térkép alkalmazásával, a Waze-zel. Ezzel Debrecen egy több mint 100 partnert számláló kezdeményezéshez csatlakozott – emelte ki Mátyus László, a Debrecen Smart City vezető szakértője a Debrecen és a Connected Citizens Program kapcsolatáról szóló előadásában március 29-én, az immár 14. alkalommal megrendezett Debrecen Smart City fórumon, a Nagyerdei Víztoronyban.

– Az együttműködés célja, hogy minden forgalmi változás időben megjelenjen a Waze térképen, és a forgalmi adatok alapján optimalizálható legyen a város közlekedése. Kézzelfogható eredmény, hogy a Waze önkéntes térképszerkesztőinek és a Smart City csapatának hála Debrecen legrészletesebb autós térképe ez a térkép. Már feltöltötték az összes gyógyszertár, parkoló, benzinkút, iskola, az egyetemi karok épületeinek, a DE Klinikai Központ részeinek adatait, és a térkép folyamatosan bővül további hasznos helyekkel, mint például éttermek, trafikok, szórakozóhelyek, stb. Tervben van a Waze élő térképének integrálása a debrecen.hu portálra is, így már indulás előtt is megtekinthető a valós idejű forgalom és hogy mire lehet számítani az utakon – mondta az előadó.

A navigációs alkalmazás kulisszatitkaiba is betekinthetett a hallgatóság Rácz Gábor, a Waze egyik országfelelőse és helyi bajnoka segítségével, aki bevezette az érdeklődőket a térképszerkesztés mélységeibe. Megismertette az alkalmazás újításait, vázolta az alkalmazás jövőjét, majd bemutatta az önkéntes térképszerkesztőket is.

Az esten Czibere Gyula kerékpáros szakmai tanácsadó előadásából kiderült, mi kell ahhoz, hogy 2030-ra Debrecen kerékpáros város legyen. Véleménye szerint még „nem elég okos” a magyar kerékpáros, ezért szükség lenne specifikus oktatásra, illetve egyfajta kultúra kialakítására is. Innovatív ötleteket és újításokat ismertetett a kétkerekűek védelméről, illetve „okosításáról”.

A Debrecen Smart City csapata úgy véli, szükség van Debrecenben egy olyan szakmai fórumra, melyet a későbbiekben akár nemzetközi csatornákba is be lehet majd kapcsolni. A havonta megrendezésre kerülő találkozások célja, hogy új innovatív ötleteket és folyamatokat ismertessenek meg az érdeklődő debreceni lakossággal és véleményvezéreket, szakembereket kapcsoljanak össze a témában.”

Forrás:
Máris egy kicsit „okosabb” Debrecen; Kálmán-Kovács Mónika; HAON.hu; 2017. április 7.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Ha olvasásról van szó, a gyerekek inkább a könyvet választják, mint a táblagépeket

„Nem kell még sietni a könyvek lecserélésével e-könyvekre.

Elég makacsul tartja magát az elképzelés, hogy a mai gyerekek sokkal szívesebben vesznek a kezükbe egy tabletet vagy egy e-book olvasót, semmint egy könyvet. Egy új kutatás szerint viszont ez nem feltétlenül van így. A szakemberek olyan négy és hat év közötti gyerekek szokásait vizsgálták, akik rendszeresen hozzáfértek olvasásra is alkalmas eszközökhöz, de kiderült, hogy ezeket az eszközöket alapvetően nem olvasásra használták. Még azok sem, akik naponta olvastak.

A kutatás azt is megállapította, hogy minél több kütyüjük van a gyerekeknek, általánosságban annál kevesebbet olvasnak. Vagyis nem sok értelme van e-könyvolvasókkal ellátni a gyerekeket, mert ezzel csak elnyomják bennük az olvasási ösztönt. A helyzet ugyanis az, hogy még a mai kor gyerekei is szívesebben olvasnak igazi könyveket. Hasonló következtetésre jutott egy másik kutatás is, amelyet tinédzserekkel készítettek.

Ehhez képest az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában egyre több könyvtár cseréli le a papír könyveket e-könyvekre.

A könyvek azért is lehetnek vonzóbbak azoknak, akik komolyan gondolják az olvasást, mert a digitális eszközökön rengeteg applikáció ad alkalmat az elkalandozásra. Az amúgy is figyelemzavaros gyerekeknél ez teljesen keresztbe tesz az olvasás élményének.”

Forrás:
Ha olvasásról van szó, a gyerekek inkább a könyvet választják, mint a táblagépeket; HVG.hu; 2017. április 7.
The influence of access to eReaders, computers and mobile phones on children’s book reading frequency; Margaret K. Merga, Saiyidi Mat Ronib; Computers & Education; Volume 109, June 2017, Pages 187–196 [Magyaroszágon elérhető az EISZ-en belül] Are teenagers really keen digital readers?: Adolescent engagement in ebook reading and the relevance of paper books today; Margaret K. Merga; English in Australia; Volume 49 Issue 1 (2014)

Országos áramszolgáltató indítását tervezi a Nemzeti Közművek

„Országos egyetemes szolgáltatói engedély-kérelmet nyújtott be a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz az idei évtől a nemzeti közműszolgáltatási rendszerhez tartozó DÉMÁSZ. Pozitív döntés esetén a Nemzeti Közművek villamosenergia-szolgáltatása még az idén további több mint négy és félmillió fogyasztó számára lesz elérhető országszerte.

,„A villamosenergia-szolgáltatói tevékenység országos kiterjesztésével meg kívánjuk teremteni a szabad szolgáltató-választás lehetőségét minden az egyetemes szolgáltatás keretében vételező áramfelhasználó számára, azaz a vállalkozások mellett a lakosságnak is. Ezzel a lépéssel megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a fogyasztók egy nemzeti tulajdonú társaságcsoporttól vehessenek igénybe mind a földgáz, mind a villamos energia esetében biztonságos, magas színvonalú szolgáltatást. Folyamatos a fogyasztók érdeklődése amióta a DÉMÁSZ nemzeti tulajdonba került” – mondta Kóbor György, az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A MEKH pozitív döntése esetén a DÉMÁSZ országosan 300 helyszínen, a FŐGÁZ-zal közös kirendeltségen fogadja majd az ügyfeleket. A szolgáltató-váltáshoz várhatóan mindössze két dokumentumot kell majd kitölteni, az átlépés folyamata a törvényi előírásoknak megfelelően a legrövidebb időn belül történhet majd meg. Az így létrejövő szinergiák nem csupán a lakossági fogyasztóknak, hanem a KKV-k számára is jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy kézben tarthassák energiaügyeiket.

A DÉMÁSZ elosztó társasága 11 milliárdos hálózatfejlesztési beruházásba kezdett februártól, amióta a nemzeti közműszolgáltatás rendszer része lett. A DÉMÁSZ jelenleg az ország dél-keleti részén, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, illetve Pest megye déli részében mintegy 775 ezer fogyasztót lát el villamos energiával. A társaság különös figyelmet fordít az elosztási területén található nagyvárosok fejlődésére és biztonságára, ezért például Kecskeméten, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen és Szegeden a gazdasági fellendülést segítő hálózatbővítések mellett jelentős közvilágítás fejlesztésre és bővítésre is sor kerül az elkövetkezendő években.”

Forrás:
Országos áramszolgáltató indítását tervezi a Nemzeti Közművek; DÉMÁSZ; 2017. április 5.

Budapest okos város jövőképe

„Az áprilisi Green Talk eseményen Barta Zsombor, a HuGBC elnökségi tagja mutatja be a Fővárosi Közgyűlés által idén januárban elfogadott anyagot.

A vízió kidolgozásában Zsombor aktívan vett részt. A hallgatóság megismerheti a jövőkép egyes elemeit és fenntarthatósági vonatkozásait. Az elfogadott jövőkép olyan átfogó keretrendszer, amely a már meglévő horizontális programokkal és stratégiákkal is összhangban van, de egy élhetőbb város jövőképét vetíti előre. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) közös gondolkodás keretében kíván részt venni a jövőkép konkrét programelemeinek javaslattételi kidolgozásában, emiatt invitálunk minden kedves érdeklődőt ezen új fővárosi anyag ismertetésére és megvitatására.

A rendezvény angol nyelvű.

HuGBC és RICS tagoknak ingyenes a részvétel.

Időpont: 2017. április 26.
Helyszín: Hanák terem (201) (CEU, V. kerület Budapest, Nádor utca 9.)
Kezdés: 8h30

Regisztráció ITT.”

Forrás:
HuGBC & RICS Green Talk: Smart Budapest – Budapest okos város jövőképe; Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC); 2017. április 3.
Smart Budapest: Budapest okos város jövőképe; Budapest Főváros Önkormányzata; 2017. január (pdf)

Smart City 2017 konferencia

„Helyszín: Hotel InterContinental
Időpont: 2017.04.27

Kiemelt témák:

  • Fókuszban a város: Modern Városok – uniós források, új várostervezési modellek, intelligens közlekedés. Mitől okos egy város?
  • Fókuszban az ember: IT a mindennapokban, okosodó otthonok, megállíthatatlan e-kereskedelem, robot vs. ember
  • Fókuszban az energia: smart energiafelhasználás, megújuló energiák, intergrált energetikai rendszerek, csökkenő költségek – zöldülő világ

A szemünk előtt zajlik a negyedik ipari forradalom. A digitalizáció, a big data, az Internet of Things, az okosodó városok és otthonok, az önvezető autók, az intelligens üzemeltetési rendszerek, a robotizáció, az e-kereskedelem és a világot átszövő hálózatok már közel sem a jövő, hanem nagyon is a jelen témái. Ma már nem legyinthet egyetlen felelős vezető, döntéshozó vagy tanácsadó sem az ipart, a kereskedelmet, a társadalmat és úgy általában a mindennapi életet leginkább befolyásoló technológiai fejlődésre. Nem pár év vagy pár hónap múlva lesznek fontosak az okosodó városok, eszközök és rendszerek, hanem már tegnap óta azok.

A Portfolio Smart City 2017 konferencia ezekben a témákban keresi a lehetőségeket, a kihívásokat és igyekszik választ adni a ma vezetőinek, hogy a jövő számára jó döntéseket hozhassanak.

Előadóink lesznek többek között:

  • Csepreghy Nándor, parlamenti államtitkár, miniszter-helyettes, Miniszterelnökség
  • Hetényi Márk, vezérigazgató-helyettes, MKB Bank
  • Alföldi György DLA, egyetemi docens, BME Urbanisztika Tanszék
  • Szemerey Samu, vezető településügyi szakértő, Lechner Tudásközpont
  • Rab Judit, osztályvezető, Települési Szolgáltatások, Lechner Tudásközpont
  • Barta Zsombor, BREEAM International minősítő, ERM
  • Vígh Zoltán, közkapcsolati igazgató, Jedlik Ányos Klaszter

…”

Forrás:
Smart City 2017; Portfolio.hu

Eredménytelennek nyilvánították a Magyar Posta közbeszerzési eljárását

„Eredménytelennek nyilvánították a Magyar Posta közbeszerzési eljárását, amelyet a tervezett elektronikus kézbesítési rendszer kiépítésére és a szükséges eszközökre, például kézi számítógépekre írtak ki – derül ki az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent tájékoztatóból. Az ok egyszerű:a posta nem szánt annyi pénzt erre a célra, amennyit a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó vállalkozás kért volna.

A beszerzés becsült értékét nem közli a tájékoztató, de azt tudni lehet, hogy a Magyar Posta Zrt. tavaly szeptemberben 2,4 milliárd forint EU-s támogatást kapott a Közigazgatás- és közszolgáltatás-fejlesztési operatív programból (Köfop) az adminisztratív terhek csökkentésére. Az EU-s támogatás a költségek kicsit több mint felét fedezte volna, a teljes küldeménykövető projekt több mint 4,6 milliárd lenne.
A pályázat leírásából kiderül, hogy mire kellene a rendszer: az ajánlott és tértivevényes küldemények rendszerét újítanák meg, sőt a közönséges leveleket is követni lehetne. Elvileg nem történhetne meg többé, hogy nyomtalanul eltűnik egy küldemény, illetve a kézbesítést igazoló tértivevényre sem kellene tíz-húsz napot várni, elektronikus formában gyakorlatilag azonnal megérkezne.

A rendszer a tervek szerint 2018-ban indulna, de a közbeszerzés eredménytelensége miatt valószínű, hogy csúszni fog. A kiírásra három cég jelentkezett: T-Systems Magyarország Zrt., az S&T Consulting Hungary Kft.és a Sagemcom Magyarország Kft.”

Forrás:
Nem veszhetne el nyomtalanul postai küldemény, de erre még várni kell; mno.hu; 2017. április 7.

Szakirodalom

Intézményi vállalkozások: intézményi újítások – létező intézmények kombinációjával

„Az intézményi változások utóbbi két-három évtizedben tapasztalható dinamikája, eddig nem ismert intézmények felbukkanása, ráirányította figyelmet a kérdésre, hogy miként jönnek létre új intézmények. A 90-es évektől kezdve a szakirodalomban megjelent egy új terminus technicus: az intézményi vállalkozás (institutional entrepreneurship), amelyet az egyének és szervezetek új intézmények létrehozására, a meglévők kardinális átalakítására vagy lerombolására irányuló céltudatos akciójaként definiálnak. A szerző az intézményi vállalkozások lényegét a korábban ismert intézmények új kombinációinak kialakításaként ragadja meg. A tanulmány a sharing economy példáján – az Uber és az Airbnb eseteit használva – mutatja be az intézményi vállalkozások működését a gyakorlatban, több paraméter szerint szembeállítva őket a konvencionális piaci intézményekkel. Az írás kitér az intézményi vállalkozások széles körű, gyakran globális léptékű extern hatásaira is.”

Forrás:
Intézményi vállalkozások: intézményi újítások – létező intézmények kombinációjával; Szabó Katalin; Vezetéstudomány/Budapest Management Review; 48 (3), 2017; 2-14. oldalak (pdf)

Kiadvány jelent meg a területrendezési tervek 2017-es megújításáról

„Az általános és kiegyenlített társadalmi jólét, valamint Magyarország gazdasági gyarapodásának és térségei harmonikus fejlesztésének céljából a területrendezés kulcsfontosságú szerepet tölt be – az ország régióinak és településeinek kulturális életétől a gazdasági működéséig – számos területen. Ennek érdekében történik meg 2017 folyamán a területrendezési tervek megújítása, melyről az ezen az oldalon elérhető kiadvány ad tájékoztatást.

A területrendezés által befogadott és integrált széles szakmai elképzelések köre kiterjed a területfejlesztésre, az ágazati elképzelésekre, a településfejlesztésre és -rendezésre, ezáltal koordinálja az ország és térségei optimális területfelhasználásának kialakítását, valamint az országos, térségi és helyi fejlesztési igények területi elhelyezését. A Miniszterelnökségen belül működő Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztályának 2017. évi feladatai közé tartozik a területrendezési tervek felülvizsgálatának koordinálása. Ezen tervek határozzák meg térségenként a jellemző területhasználatot, a műszaki infrastruktúra térbeli rendjét, és biztosítanak teret, de ugyanakkor keretet is a települési fejlesztési elképzelések számára, s teszik mindezt nagy gondossággal a kiemelt fontosságú, vagy épp a speciális adottságokkal bíró térségek igényeinek, új kihívásainak figyelembevételével.

Ahogy az itt elérhetővé tett kiadvány részletezi,a területrendezési tervek megújításának célja, hogy a fejlesztési és rendezési, valamint az ágazati – így a természetvédelmi, a közlekedési, a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási stb. – célkitűzések területhasználata között egyensúly és összhang teremtődjön. Ezt a tervek egy időben történő megújítása is elősegíti. Az ország, a kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek összehangolásához nem csak azok időbeli szinkronizálása járul hozzá, hanem a tervek egységes adatbázison alapuló, digitálisan elérhető, országos lefedettségű alaptérképen való megjelenítése is.”

Forrás:
Kiadvány jelent meg a területrendezési tervek 2017-es megújításáról; Miniszterelnökség; 2017. április 3.
A területrendezési tervek felülvizsgálata 2017 (pdf)

Bevezetés a területfejlesztési jogba

„Ez a jegyzet elsősorban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán alternatív kurzusként tartott, Területfejlesztés című tantárgy ismeretanyagához kapcsolódik. Az alternatív kurzus célja, hogy a joghallgatók számára bemutassa a területfejlesztés fogalmát, alapvető jogintézményeit, a területfejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tervezési ismereteket, annak érdekében, hogy a hallgató értelmezni és alkalmazni tudja a területfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályokat későbbi munkája során. A jegyzet elkészítése során arra is törekedtem, hogy azt más felsőoktatási intézmények – így különösen a gazdasági felsőoktatás intézményei, valamint egyes mérnöki képzések – is fel tudják használni a területfejlesztés jogi szabályozásának bemutatásához. Így bár a kurzus épít a korábban megszerzett közigazgatási jogi ismeretekre, azonban a jegyzet a közigazgatási jogi általános részi tankönyvek használata nélkül is alkalmazható.”

Forrás:
Bevezetés a területfejlesztési jogba; Hoffman István; ELTE Eötvös Kiadó; Második, hatályosított és átdolgozott kiadás; Kézirat lezárva: 2015. április 1. (pdf)

Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át

„Tapasztalataink alapján a fordító-, tolmács- és terminológusképzéseink hallgatói akkor tanulják meg idegen nyelven sikeresen a jogi terminológiát, ha elsőként megismerik és tisztában vannak a magyar jogi terminusok által jelölt fogalmakkal. A jogi ismeretekről szóló bevezető kurzusok általános jogi ismereteket adnak, de nem foglalkoznak kiemelten a jogi terminusok megfeleltetésekor felmerülő olyan fogalmi kérdésekkel, amelyek a nyelvi közvetítők esetében különösen nagy kihívást jelentenek. E könyv a szerző gyakorlati és oktatói tapasztalataira építve ezt a hiány kívánja pótolni. Tartalma és szerkesztése alapján egyértelműen újdonság, mert terminológiai szemléletű tankönyv, amely egyfelől tartalmazza az elméleti megközelítést és annak leírását, másfelől azok átültetését a gyakorlatba, ami a szócikkek gyűjteménye által valósul meg.
…
E könyv a szerző ötletére épül, műfaját tekintve kísérleti jellegű. A válogatás során olyan alapvető terminusok kiválasztására törekedtem, amelyek alapvető fontosságúak a jogi terminológia elsajátításakor és a gyakorlati életben egyaránt. Bizonyára lesznek olyan szócikkek, amelyek hosszú távon megőrzik aktualitásukat (pl. szándékosság), és lesznek olyanok, amelyek a jogszabályok változása következtében elveszítik naprakészségüket (pl. közigazgatás ágrajza), mégis a szócikkekben szereplő példák a jogi terminusok forrásainak felkutatására, a jogi fogalmak leírására, a problémák megközelítési módjára és a megoldások keresésére mintát jelenthetnek a jövőben is. ”

Forrás:
Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át; Tamás Dóra Mária; ELTE Eötvös Kiadó/Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt.; ISBN: 978-963-12-8193-4; 2017 (pdf)
Szerkesztői megjegyzés: A nagyon hasznos kötetben a magyar szóhasználat és magyarázata mellett megtalálhatóak a német, angol, francia, olasz nyelvi terminusok is.