Skip to main content

34-35. szám, 2017. augusztus 21.

Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2017. szeptember 4-én jelenik meg!


Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Tartalomjegyzék

Az eGov Hírlevél következő száma 2017. szeptember 4-én jelenik meg!


Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Gyorsabb ütemben fejlődünk, mint ahogy az uniós források érkeznek

„Az állam nem vesz fel hiteleket a beruházások előfinanszírozására, a támogatásokat pedig jóval hamarább le tudtuk kötni, mint ahogyan azokat Brüsszel folyósítaná.

A hazai gyors ütemű fejlesztések miatt engedélyezte a fejlesztésre fordítható uniós források keretének túllépését a kormány. Ez nem csupán a fejlődés ütemét jelzi, hanem azért is pozitívum, mert hazánknak nem kell működési célú hiteleket felvennie, a források beérkezéséig önerőből tudja biztosítani a fejlesztések támogatását.

Az uniós források felhasználásában biztosított keretösszeg-túllépésre azért van szükség, mert a magyar kormány gyorsabban dolgozik, mint amilyen ütemben a támogatásokat Brüsszelből folyósítják – mondta lapunknak Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. Hozzátette, ez egyben kritika az unió, azon belül az Európai Bizottság felé, ugyanakkor pozitívum, mert egyik tagállam sem mutat olyan dinamikus fejlődést, mint hazánk. És amíg Magyarország jövő tavaszig leköti a fejlesztési célra szánt uniós forrásokat, más tagállamok ezt a folyamatot 2020-ig is elnyújtják, Brüsszel pedig ez utóbbi határidőre rendezkedett be – tette hozzá Csepreghy Nándor.

A hétszázmilliárd forintos forrásfelhasználási túllépés a vonatkozó kormányrendelet szerint számos területre vonatkozik. Csepreghy Nándor rámutatott, a gyakorlatban ez az összes fejlesztési területre – úgy mint a kapacitásbővítő beruházások, humán­erőforrás vagy éppen az egészségügy és az oktatás – is vonatkozhat. A miniszterhelyettes kiemelte, a keretösszeg-túllépés a magyar állam előfinanszírozását jelenti annak érdekében, hogy az adott beruházás megvalósulhasson. Az összegek az uniós források folyósításával kerülnek vissza a költségvetésbe.

Ehhez a „megelőlegezéshez” az ország nem vesz fel működési hitelt, ez az egyik legjelentősebb különbség a 2010 előtti fejlesztéspolitikával szemben. Hét évvel ezelőttig ugyanis az újításokhoz, bővítésekhez működési célú hitelt is felvett az akkori kormányzat, míg most a költségvetésből tudjuk finanszírozni ezeket a beruházásokat. Noha az ország nem tudja függetleníteni magát a világgazdasági tényezőktől, többek között a hazai középosztály megerősítésével ezt a gazdasági függőséget lehet csökkenteni – véli Csepreghy Nándor…”

Forrás:
Gyorsabb ütemben fejlődünk, mint ahogy az uniós források érkeznek; M. Orbán András; Magyar Hírlap; 2017. augusztus 17.

Céltévesztés a közigazgatás reformjában

„A New tech observations from the UK blogon megjelent elemzésében Jerry Fishenden az elmúlt húsz év brit közigazgatás-fejlesztésének egy paradoxonára, egyben legnagyobb hiányosságára mutat rá. Miközben a kormányzat komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a versenyszférában ösztönözze az innovációt és az innovatív megoldások alkalmazását, a versenyszféra élenjáró megoldásai alig köszönnek vissza a közigazgatás működésében, annak fejlesztésében. Így van ez a digitalizáció és a digitalizáció kapcsán végrehajtott szervezeti és folyamatfejlesztések terén is.

A szerző egy 1999-ben megjelent könyv (Reinventing Government) ábrájával illusztrálja mondandóját:

A gyűrűk a közigazgatás fejlesztéséhez szükséges szempontokat jeleníti meg, középpontban az információval. A körülötte lévő gyűrűben jelenik meg a technológia, azon kívül a folyamatok, a menedzsment, az emberi tényező, szervezeti kérdések, stratégia és sok minden más aspektus. A kritika szerint a reformok túlnyomó többsége túlságosan – szinte kizárólagosan – a technológiára irányul, abban a reményben, hogy a hardverek és szoftverek fejlesztése valamiféle mágikus módon gerjeszt olyan hullámokat, amelyek tovaterjednek a fejlesztési szükségletek más területeire is, anélkül, hogy magyarázatot keresnének és találnának ennek módjára. A technológia-centrikus megközelítés figyelmen kívül hagyja, hogy a fejlesztés középpontjában az információnak kellene állnia. Az informatikai igazgatók (akiknél a szerző szójátékával: a Chief Information Officer (CIO) titulusból is mintha éppen az „I” hiányozna) legtöbbször elvesznek az olyan taktikai kérdésekben, mint a számítógépek upgrade-elése vagy a közbeszerzések megfelelő lebonyolítása, ahelyett, hogy vezető szerepet vállalnának az alapvető szolgáltatások és szervezeti fejlesztések fejlesztésében. Az „építsük meg és a többi majd csak jön valahogy” az egymást követő fejlesztő-generációk mantrája lett, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem működik.

A versenyszférában jó példák bizonyítják, hogy a technológia szerepe túlmutat önmagán, és a legnagyobb hatást a folyamatok automatizálása és optimalizálása, valamint az információs menedzsment és szolgáltatások terén fejti ki. A technológiai fejlesztések átszabják a folyamatok, a szervezeti struktúra, a feladatok és hatáskörök minden szintjét. Ezzel szemben a közigazgatásban a technológiai fejlesztések többnyire a múltat automatizálják, körbe-körbe futva és újra „felfedezve” ugyanazokat a problémákat, amiket már az előző fejlesztések sem oldottak meg. A közszféra eddig vajmi keveset profitált azokból a szervezeti modellekből és működési gyakorlatokból, amelyek – sokszor éppen kormányzati ösztönzéssel és támogatással megvalósult – technológiai fejlesztések indukáltak a versenyszférában.


(A képet egyszerűsített formában Marina Mazzucato művéből alkalmazták. Lásd Wikipédia és a személyes webhelye.)

A brit tapasztalatok szerint a szolgáltatásfejlesztés többnyire kimerül a központi kormányzat weboldalainak fejlesztésében, abban bízva, hogy az majd „leszivárog” a közigazgatás alsóbb szintjeire is. Ráadásul a fejlesztések egyoldalúak: a jó megjelenésre, médiamegjelenésre és nemzetközi PR-ra koncentrálnak, kevés figyelmet fordítva a közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére, holott a weboldal-centrikus megközelítés csak egy részhalmazát jelentené a szükséges fejlesztéseknek. Ilyen esetekben a képernyő és a billentyűzet csupán a papírlapot és a tollat helyettesíti, miközben maguk a folyamatok a régi medrükben haladnak tovább. Mindezekkel együtt a digitalizáció csupán egy túlértékelt és önreklámozó mítosz marad, kiaknázatlanul hagyva az ebben rejlő valós lehetőségeket. A szerző szerint itt az ideje annak, hogy a közigazgatás saját berkein belül is magáévá tegye és alkalmazza azokat a lényeges innovációkat, amelyeket a vállalatok alakítottak ki a szervezeti modellek és szolgáltatások terén.

”

Forrás:
the inadequate scope of public sector “reform”; Jerry Fishenden; new tech observations from the UK (ntouk); 2017. augusztus 4.

Lendületben az uniós forráselosztás

„Az igényelt és az odaítélt uniós támogatások terén is rekordokat döntöget a magyar fejlesztéspolitika, a visszatérítendő források azonban továbbra sem elég kelendők.

A 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak során már több mint 116 250 pályázat érkezett be közel 10 770 milliárd forintos támogatási igénnyel – állapítható meg a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszerben (FAIR) rögzített adatokból. Ezek közül az irányító hatóság több mint 42 600 esetet bírált el pozitívan, a már megítélt EU-s támogatás összege pedig együttesen megközelíti az 5520 milliárd forintot. Az eljárásrend szerinti lekérdezésből az is kiderült, hogy csaknem 39 200 esetben a szerződést is aláírták 5690 milliárdnyi forrásról, több mint 30 430 győztes pályázó számlájára pedig már a pénz is megérkezett mintegy 2670 milliárd forint értékben.

Ha a mezőgazdasági beruházásokat is egy kalap alá vesszük a többi fejlesztési területtel, akkor a Vidékfejlesztési program (VP) iránt tapasztalható a legnagyobb érdeklődés, hiszen több mint 74 910 beérkezett pályázat látható a FAIR-ben. Összegszerűen viszont nem a VP az éllovas a maga közel 1710 milliárd forintos támogatói igényével, e tekintetben megelőzi a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) 2650 milliárdja mellett az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program (IKOP) is 1770 milliárd forinttal.

A már folyósított fejlesztési források terén is a Ginop vezeti a rangsort 759 milliárd forinttal, utána következik a Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) 509 milliárddal, majd az IKOP 479 milliárd forinttal.

Nagyságrendileg 12 ezermilliárd forintnyi fejlesztési támogatás áll Magyarország rendelkezésére a 2014–2020-as ciklusban. Ám visszatérő probléma, hogy a visszatérítendő támogatások közel sem olyan kelendők, mint a vissza nem térítendők, noha az tulajdonképpen olcsó hitel. Csepreghy Nándor szerint ennek az az oka, hogy a magyar vállalkozók okosak és leleményesek, a rendszerváltás óta eltelt 28 évben megtanultak a semmiből várat építeni. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese úgy látja: bár a hazai cégek sokszor lehetetlen helyzeteket is képesek megoldani, ennek a mentalitásnak a következménye, hogy amíg van „ingyenpénz”, addig nem lépnek még az olcsó pénz felé sem. Mint mondta, nem azt szeretnék elérni, hogy az egyikről hirtelen álljanak át a másikra, de az arányok mindenképp váljanak kiegyenlítettebbekké, ami a magyar gazdaság szempontjából is egészségesebb lenne. A 2007–2013-as ciklus legnagyobb hibája az volt, hogy olyan cégek kaptak pénzt, amelyek saját erőből képtelenek voltak nyereséget termelni, ehhez képest a 2014–2020-as időszakban nem önmagában a profitabilitás a cél, hanem az, hogy lerövidüljön egy-egy nagy beruházás megtérülési ideje.

Hétszázmilliárddal túlléphetők az uniós források
A kormány 700 milliárd forint túllépést engedélyezett az uniós források felhasználásában. A Miniszterelnökség az MTI érdeklődésére közölte, hogy az eredeti előirányzat 618,445 milliárd forint volt, a túllépésre pedig azért van szükség, hogy Magyarország hatékonyan, más tagállamokhoz képest gyorsabban használja fel e forrásokat. Lehetnek olyan fejlesztések, amelyek meghiúsulnak, és az ezekhez kötődő forrásokhoz csak akkor jut hozzá később az ország, ha erre a helyzetre már most felkészül. Számolnak továbbá azokkal az uniós szabályoknak megfelelő fejlesztésekkel is, amelyeket a jövőben a hazai költségvetés helyett az uniós forrásokra lehet majd elszámolni – írja a Miniszterelnökség. Mivel az uniós és hazai forrásból megvalósuló fejlesztések is jelentősen befolyásolják az ország gazdasági növekedését, fontos, hogy állandó likviditásuk legyen e költségvetési soroknak.”

Forrás:
Lendületben az uniós forráselosztás; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2017. augusztus 15.

Közigazgatás, politika

Új hivatali épületet adtak át a Dunaújvárosi Járásban

„Július elején új épületbe költözött a Dunaújvárosi Járási Hivatal Társadalombiztosítási Osztálya, ahol egyben a Székesfehérvári Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya is tart ügyfélfogadást. A nyugdíjkérelmek mellett a taj-ügyintézés és az EU-kártya kiadás is itt történik. A gördülékeny ügyintézés érdekében azonban újabb beruházás és költözés várható a Dunaújvárosi Járási Hivatal életében – mondta el Kovács Péter hivatalvezető a Rádió Orient műsorában.

A január elsejétől érvénybe lévő integrációt követően Fejér megye Dunaújvárosi járásában újabb változások léptek érvénybe a közigazgatás tekintetében, hiszen július harmadikától új épületben – a volt Bánki iskolában – kezdhette meg működését a Dunaújvárosi Járási Hivatal Társadalombiztosítási Osztálya. Az új épületbe való beköltözés lehetővé tette a nyugdíjbiztosítási feladatok járási szinten való ellátását, így az ezzel kapcsolatos kérelmek feldolgozását átvették a Székesfehérvári Járási Hivataltól, és – saját járásuk mellet – a Sárbogárdi járásra kiterjesztve látják el a feladatokat Dunaújvárosban. E munkakörhöz tartozik az öregségi nyugdíj megállapítása, a korhatár előtti ellátás, a baleseti nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás, a rokkantsági járadék meghatározása, illetve a nyugdíjazás előtti adategyeztetési eljárás tekintetében is ide fordulhatnak az érintettek – mondta el Kovács Péter hivatalvezető a Rádió Orient műsorában.

A családtámogatási feladatok kapcsán az új épületben érhető el az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátások, illetve a fogyatékossági támogatások igénylése. Továbbá itt kapott helyet a Székesfehérvári Járási Hivatal Egészségbiztosítási Osztályának kirendeltsége is. A szolgáltatás hetente egy alkalommal vehető igénybe Dunaújvárosban, ezzel is megkönnyítve a járásban élők életét, hiszen a taj-ügyintézés, az EU-kártya kiváltás, a hatósági bizonyítványok kiállításának kérvényezése, illetve pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ügyintézés esetén is ide érdemes fordulni.

Kovács Péter elmondta: a Családtámogatási Osztály munkájának megkezdése pozitívan hat az ügyfelekre, hiszen ezekben az esetekben korábban, legközelebb Székesfehérváron adhatták le kérelmeiket a környéken élők.
A közel jövő tervei között szerepel továbbá a járási hivatal új épületbe való költöztetése. A projekt jelenlegi állása szerint egy régi rendelőintézet felújított épületébe költözne be a járás kilenc szervezeti egységeközül hét, mivel a Kormányablak és a Foglalkoztatási Osztály jelenlegi helyén maradna. A költözés munkaszervezési okai mellett természetesen a fő cél az ügymenet egyre közelebb vitele az állampolgárok igényeihez.

Az egységes központi épület nem csak fenntartás tekintetében lenne gazdaságosabb, hanem csökkennének a postázási és közlekedési költségek is.
A kommunikációs elszigeteltség megszűnésével várhatóan felgyorsul majd az osztályok közötti információáramlás, ami minden bizonnyal az ügymenetek ellátásának idejét is megrövidíti. Megoldást jelentene továbbá a – jelenleg nehézséget okozó – helyettesítésre, ha egy épületben kapnának helyet a járás osztályai.

A tervek szerint az átadás és a beköltözés a jövő évben várható, így a rövidesen még minőségibb és komfortosabb ügyintézés vár a Dunaújvárosi Járási Hivatalban megforduló állampolgárokra – zárta szavait a hivatalvezető.”

Forrás:
Új hivatali épületet adtak át a Dunaújvárosi Járásban; OrientPress; 2017. augusztus 19.

PostaPont nyílik a MÁV-Kormányablakban

„Augusztus 21-én megnyílik a Kaposvári Járási Hivatal Baross Gábor utca 2. szám alatti Kormányablakában is a PostaPont, ahol az ügyintézéshez kötődő eljárási díjakat és illetékeket fizethetik be.
A megkötött megállapodás értelmében az augusztus 21-én megnyíló PostaPonton kizárólag csekken történő pénzbefizetés történhet.
Fontos kiemelni, hogy a PostaPont nemcsak a Kormányablak ügyfelei részére nyújt pénzbefizetési lehetőséget, hanem bármely állampolgár számára.
A PostaPont a hét minden napján (hétfőtől csütörtökig 8 órától 16:30 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig) várja az ügyfeleket.”

Forrás:
PostaPont nyílik a MÁV-Kormányablakban; KaposPont – Kapos Televízió; 2017. augusztus 18.

Felkészülni, vigyázz, GDPR – az Európai Unió új adatvédelmi szabályozása a gyakorlat tükrében (konferencia)

„Helyszín: Danubius Hotel Aréna****1148 Budapest, Ifjúság útja 1-3.
Időpontok:
1. rész: 2017. szeptember 28. csütörtök 10:00-14:00
2. rész: 2017. október 05. csütörtök 10:00-14:00
3. rész: 2017. október 13. péntek 10:00-14:00
4. rész: 2017. október 19. csütörtök 10:00-14:00

Ajánló
Az adatvedelmi.hu 2017. 09-10. hóban 4 részes országos adatvédelmi szakmai konferenciát szervez GDPR témakörben.

2016 tavaszán az Európai Unió egy átfogó, új adatvédelmi rendeletet fogadott el. A jogszabály rendelkezéseit ugyan csak 2018-tól kezdődően kell alkalmazni nemzeti szinten, az új szabályokra való felkészülést azonban célszerű minél hamarabb elkezdeni.

A négy részes konferencia célja átfogó képet szeretne nyújtani az új uniós szabályozásról, másrészt be kívánja mutatni a mindennapi élet leggyakoribb adatkezeléseinek jelenlegi és a rendelet alkalmazását követően várható gyakorlatát. A tematika ennek megfelelően felöleli az adatvédelmi rendelet szabályait, az elektronikus hírközlés, a munka világával, a direkt marketinggel és a kamerás megfigyeléssel kapcsolatos adatkezeléseket. Emellett külön figyelmet szentelünk az előzetes tájékoztatás követelményének, amely a jelenlegi és a várható új szabályozás szempontjából is jelentős jogintézmény.

A szeminárium sorozatot azon szakembereknek és az adatvédelem iránt érdeklődőknek ajánljuk, akiknek munkájához elengedhetetlenül fontosak a naprakész információk.

Előadók
Dr. Péterfalvi Attila – elnök, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)
Dr. Buzás Péter – osztályvezető, Audit és Információszabadság Főosztály, Információszabadság Osztály (NAIH)
Dr. Zárdai Zoltán – ügyvéd, Zárdai Ügyvédi Iroda
Dr. Osztopáni Krisztián – vizsgáló, Audit és Információszabadság Főosztály, Audit Osztály, (NAIH)
Dr. Sívó-Darás Orsolya – bíró, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügy Bíróság
Dr. Halász Bálint/Dr. Tarján Zoltán –ügyvéd, Bird & Bird
Dr. Bényi Orsolya – Jogi osztályvezető, Telenor Magyarország Zrt., Jogi és Megfelelési Igazgatóság
Dr. Kiss Attila – infokommunikációs szakjogász, az Országos Rendőr-főkapitányság Hivatalának kiemelt főelőadója

Időpontok – témakörök – részletes tematika

1. nap: 2017.09.28. csütörtök
10:00-11:15: Az adatkezelés elvei – Dr. Buzás Péter
– Az adatvédelem klasszikus alapelvei
– Átláthatóság
– Beépített és alapértelmezett adatvédelem

11:15-12:15: Az érintett jogai – Dr. Buzás Péter
– Mi az az információs paradoxon?
– Milyen válaszokat kíván az uniós jogalkotó adni az információs társadalom jelentette kihívásokra?
– Milyen érintetti jogokat foglal magában a GDPR?
– Miben térnek el a GDPR-ban foglalt jogok az Infotv.-ben foglaltaktól?
– Milyen „új” jogokat deklarál a GDPR?

12:15-12:45: Ebédszünet

12:45-14:00: Az adatkezelés jogalapja – Dr. Zárdai Zoltán
– GDRP-ben meghatározott 6 jogalap: hozzájárulás, szerződés (teljesítés/megelőző lépések), jogi kötelezettség teljesítése, létfontosságú érdek védelme, közérdekű vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlása, jogos érdek érvényesítése
– Jogszabályon (uniós vagy tagállami jogon) alapuló adatkezelés
– Hozzájárulás:
-– új fogalom meghatározás– konkrét tájékoztatás, cselekedet
-– további feltételek meghatározása
-– kifejezett hozzájárulás
-– speciális szabályok gyermek online hozzájárulása esetén
– Különleges adatok
– Jogos érdek – érdekmérlegelés

2. nap: 2017.10.05. csütörtök
10:00-11:00: Adatvédelmi incidensek – Dr. Osztopáni Krisztián
– Mik is azok az adatvédelmi incidensek?
– Milyen kötelezettségei vannak az adatkezelőnek az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatban?
– Néhány adatvédelmi incidens eset a Hatóság gyakorlatából

11:00-12:15: Előzetes tájékoztatás követelménye – Dr. Osztopáni Krisztián
– Az előzetes tájékoztatás kötelezettsége a GDPR alapján
– A Hatóság gyakorlata az előzetes tájékoztatással összefüggésben
– Hogyan állítsunk össze egy jó adatkezelési tájékoztatót?

12:15-:12:45: Ebédszünet

12:45-14:00: Munkajogi adatkezelések – Dr. Sívó-Darás Orsolya
– Hogyan változik a munkáltatók adatkezelésének jogalapja?
– Hogyan kezeljük az álláshirdetésre pályázók adatait? Mit lehet az állásinterjún kérdezni, milyen adatot lehet kezelni a kiválasztási eljárás során? A munkáltató által előírt alkalmassági vizsgálatok követelményei.
– A munkáltató ellenőrzési joga, avagy hogyan lehet jogszerűen ellenőrizni a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő magatartását? Ezen belül a munkahelyi kamerás megfigyelés szabályai, a munkavállalók rendelkezésére bocsátott számítógép, e-mail cím és az internet használat ellenőrzésének lehetősége.
– Céges mobiltelefon és GPS navigációs rendszer jogszerű ellenőrzése és alkalmazása.

3. nap: 2017.10.13. péntek
10:00-10:45: Direkt marketing – Dr. Osztopáni Krisztián
– Milyen adatvédelmi követelmények vonatkoznak jelenleg a marketingre?
– A Hatóság direkt marketinghez kapcsolódó adatkezelésekre vonatkozó gyakorlata
– Milyen változások várhatóak a marketing területén az uniós jog alapján?

10:45-11:45: Kamerás megfigyelés – Dr. Osztopáni Krisztián
– A kamerás megfigyelés alapvető adatvédelmi követelményei
– A munkahelyi kamerás megfigyelés különös szabályai
– Családi házon elhelyezett kamerák jogszerűségéről

11:45-12:15: Az adatvédelmi hatóságok feladat-és hatáskörei – Dr. Osztopáni Krisztián
– A vizsgálati eljárás a GDPR alapján
– A GDPR szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának szempontrendszere
– Új feladatok- és hatáskörök: a magatartási kódex és a tanúsítás

12:15-12:45: Ebédszünet

12:45-14:00: Adatvédelmi tisztviselők feladatai – Dr. Halász Bálint/Dr. Tarján Zoltán
– Mely esetekben kötelező és mely esetekben ajánlott kinevezni?
– Ki és milyen jogviszonyban láthatja el ezt a funkciót?
– Mit jelent az adatvédelmi tisztviselő “védettsége”?
– Milyen ismert és új feladatok, felelősségi körök társulnak hozzá?
– Milyen új lehetőséget hoz a GPDR a vállalatcsoportok és szektoriális szervezetek részére?
– mire kell felkészülnie egy adatvédelmi tisztviselőnek, hogy jól és hatékonyan láthassa el a feladatait a GDPR alatt? Így különösen milyen nyilvántartásokat vezessen, mi a feladata az adatvédelmi hatásvizsgálatokkal, érintettek tájékoztatásával és az érintettek részéről érkező megkeresésekkel kapcsolatban, milyen belső szabályzatokat kell létrehoznia és milyen képzéseket érdemes szerveznie, milyen szempontokat mérlegeljen az érdekmérlegelési tesztnél, hogyan készüljön fel az adatvédelmi incidensek nyilvántartására és az ezzel járó értesítési kötelezettségre?

4. nap: 2017.10.19. csütörtök
10:00-11:00: Elektronikus hírközlés – Dr. Bényi Orsolya
– Az elektronikus hírközlés szolgáltatók által folytatott tipikus adatkezelések, azok gyakorlati kérdései és esetleges buktatói.
– Adatvédelmi incidensek, a vonatkozó eljárások és egyéb gyakorlati kérdések.
– A sütik alkalmazásának kérdései.
– A GDPR hatása az elektronikus hírközlés szolgáltatók adatkezeléseire.

11:00-12:15: Az adatvédelmi hatásvizsgálat – Dr. Kiss Attila
– Az adatvédelmi hatásvizsgálat fogalma, jelentősége az EU Általános Adatvédelmi Rendeletében
– Kockázatértékelés a Rendelet alapján, a valószínűsíthetően magas kockázat fogalmi kérdései
– Az adatvédelmi tisztviselő hatásvizsgálattal kapcsolatos feladatai
– Előzetes konzultáció a felügyeleti hatósággal
– Módszertanok az EU különböző tagállamaiban
– A még mindig nyitott kérdések a hatásvizsgálattal kapcsolatban

12:15-13:00: Ebédszünet

13:00-14:00 Konferencia zárása Dr. Péterfalvi Attila Elnök Úr előadásában”

Forrás:
Felkészülni, vigyázz, GDPR – az Európai Unió új adatvédelmi szabályozása a gyakorlat tükrében; adatvédelmi.hu; 2017. augusztus 14.

Az adózás szinte teljes átalakítását készíti elő a kormányzat

„További áfa, jövedelemadó és járulékcsökkentésről dönthetnek ősszel az Országgyűlésben, valamint változhat az adózás rendje 2018-tól – értesült a Figyelő. A lap szerint ha elfogadják a kormány, azaz konkrétan a Nemzetgazdasági Minisztérium által benyújtott javaslatokat, akkor akár több száz milliárd forintos bevételtől is eleshet a költségvetés. A hetilap kérdésére a minisztérium úgy válaszolt: a törvénycsomagok változtatásának előkészítése folyik, jelenleg a módosító indítványokat várják.

Az adózás szinte teljes átalakítását készíti elő a kormányzat, ez állhat az őszi törvényhozási időszak középpontjában – írja a Figyelő eheti számában.

A hetilap szerint négy fő iránya lesz az adóváltozásoknak, ebből egyik lenne egy új, a mostanit felváltó adózás rendjéről szóló törvény (Art.), a másik pedig egy újabb adócsomag lenne. Ezekről kevés konkrétumot ismertet a Figyelő, azon kívül, hogy tudomása szerint novemberig minden változtatást elfogadhatnak.

A lap megjegyzi, hogy az Art. változtatása az ügyfélbarátság jegyében történne, erről bővebben az előző. 32. heti számban közölt információkat a hetilap.

Több információt a Figyelő sem tudott megtudni a Nemzetgazdasági Minisztériumtól, az NGM ugyanis a cikk szerzőjének kérdéseire csak annyit válaszolt, hogy folyik az újraszabályozási munka, amelyekhez augusztus 18-ig érkezhetnek be módosító javaslatok.

Sok kevesebb lenne a költségvetésben?
A hetilap cikkében Domokos Lászlónak, az ÁSZ elnökének korábbi javaslatával kapcsolatban figyelmeztet: az áfa csökkentésével rendkívül körültekintően kell eljárni, mert az rendkívül érzékeny adónem, és megbolygatása akár százmilliárdos kiesést is okozhat a költségvetésből.

Vira Sándor, a Saldo Pénzügyi és Informatikai Tanácsadó Zrt. igazgatóhelyettese azzal kapcsolatban, hogy szerinte az áfa csökkentése mit jelentene a gyakorlatban, kijelenti: az áfa csökkentése az adott piaci szegmensben jó hatással lehet a szegmens jövedelmezőségére.

Azt hozzáteszi a hetilap kérdéseire: a cégek szeretnék, ha tovább csökkennének a közterhek. A várható “ügyfélbarátibb” Art.-vel kapcsolatban pedig azt jelenti ki, hogy a meglévő pár száz formanyomtatvány helyett csak kevesebb lehet, mert az adminisztrációs terhe a vállalkozásoknak már nem fokozható.

Önálló adótárca jön létre?
Új, az adóigazgatást felügyelő tárca jöhet létre a Figyelő szerint, ugyanis a hetilap szerint az NGM kérdéseikre adott válaszában úgy fogalmazott: “az adópolitikáért felelős miniszterre, illetve a NAV-ot irányító miniszterre a törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell”.”

Forrás:
Változhat az adózás rendje 2018-tól; Híradó.hu; 2017. augusztus 17.

Újabb 3,2 milliárd forint a Vidékfejlesztési Programban

„A Vidékfejlesztési Program újabb 3,2 milliárd forintnyi forrásának odaítéléséről döntött a Miniszterelnökség. Ez alkalommal kistelepülések egyedi szennyvízkezelése valósulhat meg uniós forrásból.
Az „Egyedi szennyvízkezelés” című pályázati felhívásra 2016. április 22. óta folyamatosan nyújthatják be kérelmeiket a vidéki térségben működő települési önkormányzatok, önkormányzati társulások. A mintegy 12 milliárd forint keretösszegű pályázatra ez idáig összesen 62 darab kérelem érkezett be. Ezek közül a Miniszterelnökség első körben 27 darab kérelmet részesített pozitív támogatási döntésben, mintegy 3,2 milliárd forint összegben.

A nyertes pályázók kérelmei az ügyfélkapujukon hamarosan a „jóváhagyott” státuszba kerülnek, és a támogatói okiratokat elektronikus úton folyamatosan fogják megkapni.

Fontos információ, hogy az előlegigénylések megkönnyítése érdekében a Miniszterelnökség elérte, hogy közjogi szervezetek, pl. önkormányzatok ingyen, bankgarancia nélkül juthatnak hozzá a beruházások előlegeihez.

A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet, hogy a kiírás esetében a támogatási döntések még nem fejeződtek be, a felhívás további szakaszai kapcsán még zajlik az értékelési munka. Ezek eredményéről a későbbiekben kapnak értesítést a további nyertesek.”

Forrás:
Újabb 3,2 milliárd forint a Vidékfejlesztési Programban; Miniszterelnökség; 2017. augusztus 15.

Folyamatosak a döntések a vidékfejlesztési pályázatokról

„Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára előadást tartott augusztus 11-én Hajdúböszörményben, a VI. Hajdúsági Expo agrárfórumán. Az államtitkár a Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról is tájékoztatta a résztvevőket.
A Kormány azon dolgozik, hogy a beérkezett támogatási kérelmeket gyorsított ütemben elbírálja, eredményt hirdessen és a rendelkezésre álló forrásokat minél előbb és minél hatékonyabban a gazdálkodók rendelkezésére bocsájtsa – hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt. Az 1300 milliárd forintos összegből 670 milliárd forintról született eddig döntés, és a Miniszterelnökség a legfontosabb, beruházási típusú pályázatok esetében is meghozza a következő hetekben a támogatói döntéseket.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy az élelmiszeripari fejlesztéseket támogató felhívás esetében a Miniszterelnökség az első benyújtási szakaszban beérkezett kérelmekről döntést hozott. Eddig 291 darab támogatási kérelem érte el a támogatási küszöböt, amelyek összesen 42,3 milliárd forint támogatásban részesülnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a döntések még nem fejeződtek be, a felhívás további szakaszai kapcsán még zajlik az értékelési munka.

A településképet meghatározó épületek felújítását, korszerűsítését támogató felhívás kapcsán Kis Miklós Zsolt elmondta: a rendelkezésre álló 27 milliárd forintos keret terhére összesen 2200 darab kérelem érkezett be, amelyek együttes forrásigénye meghaladta a 76 milliárd forintot. A Miniszterelnökség végül úgy döntött, hogy minden, a felhívás által meghatározott minimum pontszámot elért kérelem, támogatásban részesül. Ennek megfelelően első körben 808 darab pályázat, összesen 25,3 milliárd forintos keretösszegben kapott pozitív döntést. A nyertesek köre tovább bővül, ugyanis még vannak le nem zárt értékelések – tette hozzá.

Az előadás során az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár kiemelte: A nyár végéig a Miniszterelnökség még további, főleg a kertészetek és állattartók számára fontos felhívásokról hoz támogatói döntéseket, és elkötelezett abban is, hogy az összes pályázat kötelezettségvállalása 2018. március végéig megtörténjen. Nem mindegy ugyanis, hogy az EU-s támogatások terén hogyan teljesítenek a tagállamok, mert ez lesz az egyik meghatározó szempont a rendszer továbbműködtetésének érdekében történő szakmai viták során.”

Forrás:
Folyamatosak a döntések a vidékfejlesztési pályázatokról; Miniszterelnökség; 2017. augusztus 15.

101 kkv kapott 4,5 milliárd forint fejlesztési támogatást

„Versenyképességének javítására és kutatásfejlesztésre 101 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert el összesen 4,5 milliárd forint támogatást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében. A támogatással összesen közel 8 milliárd forint értékű fejlesztést valósítanak meg – tájékoztatta pénteken az MTI-t Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára.
A vállalkozások új eszközök beszerzésére, információs technológia-fejlesztésre, megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására fordíthatják a támogatási összeget, újonnan kifejlesztett technológiákkal új termékeket hozhatnak létre, illetve új szolgáltatásokat is kialakíthatnak – tette hozzá.

A „Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés” című felhívás nyerteseinél fontos volt, hogy a tudományos kutatásokon keresztül olyan piacképes termékek, szolgáltatások jöjjenek létre, amelyek hozzájárulnak a vállalkozások versenyképességének, innovációs tevékenységének növeléséhez.

A mostani döntésekkel 42 innovatív vállalkozás kapott támogatást ötleteik megvalósításához és piacra vitelére, ezek a cégek több mint 5,1 milliárd forint értékű fejlesztést hajthatnak végre – ismertette az államtitkár.

Rákossy Balázs kiemelte: a kormányzati gazdaságpolitika nagy hangsúlyt fektet az innováció és kutatás-fejlesztés területére. Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat a jelenlegi 1,4 százalékról 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra tervezi növelni. A kormány uniós és hazai forrásokból 2014 és 2020 között kutatás-fejlesztési programokra 500 milliárd forintot bocsát rendelkezésre.

Kapacitásbővítő beruházásainak támogatására 59 mikro-, kis- és középvállalkozás nyert 1,35 milliárd forintot, beruházásaik összértéke meghaladja a 2,7 milliárd forintot – mondta el az államtitkár.”

Forrás:
101 kkv kapott 4,5 milliárd forint fejlesztési támogatást; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. augusztus 18.

Hétfőtől lassul az ügyintézés a hivatalokban

„A jövő heti kormányülés előtt tartják a következő egyeztetést a közszolgálati a bérekről.

Már elkészültek a plakátok, holnaptól pedig közzé is teszi a bérkövetelések megerősítését segítő kampányanyagokat a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) – értesült az mfor. Az érdekképviseletnél eltökéltek, hogy a jogosnak gondolt követeléseik kiharcolása érdekében jövő hétfőtől a munkavégzés szabályainak megfelelő módon fogják ellátni a dolgukat az államigazgatásban dolgozók. Ez pedig oda vezet, hogy lassabb lesz az ügymenet: az állampolgárok azt fogják tapasztalni, hogy a korábbinál hosszabb időt vehet majd igénybe az ügyek intézése az állam szerveinél.

Fontos, hogy nem munkalassító demonstrációról van szó. Az államigazgatási, önkormányzati dolgozókat képviselő szervezetnél azonban úgy látják, hogy a bérhelyzet javulása érdekében nyomást kell gyakorolni a munkáltatóra. Nem tesznek mást – mint arról korábban már beszámoltunk -, mint hogy betartják a foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat, így például a 8 órás munkavégzésről szóló előírásokat.

Márpedig ha mindenki e szerint végzi majd munkáját az irodában, emelkedni fog a le nem zárt akták száma. Ma ugyanis csak túlórával kerülhető el, hogy az ügyek ne halmozódjanak fel – érvelnek a szakszervezetnél.

Az akció tehát jövő hétfőn indul, az MKKSZ-nél pedig folyamatos az érdekelődés az államigazgatási egységek részéről.

Vagyis arra kell számítani, hogy az államigazgatásban elterjedt szabadságos időszak végével, augusztus 20. után sem pörög majd fel annyira az ügyintézés, mint amihez korábban hozzászokhattak az ügyfelek.
Szintén a jövő héten tartják az újabb egyeztetési fordulót a kormány és az érdekképviseletek között az önkormányzati bérek rendezéséről. A Belügyminisztérium jelzése szerint augusztus 21. és 24. között tudják fogadni a szervezeteket. Ekkortájt térnek vissza a kormány tagjai a nyári pihenésről, az első kormányülésre várhatóan augusztus 24-én kerül sor.

Vagyis az egyeztető tárgyalások után foglalkozhat a kormány a béremelési javaslatokkal. E téren egyébként más-más elképzelések vannak: az önkormányzati ágazati szövetségek az úgynevezett fejpénzt növelnék, míg az MKKSZ szerint konkrét, írásban lefektetett garanciára van szükség, hogy a pénzt valóban a bérek emelésére fordítják.”

Forrás:
Hétfőtől lassul az ügyintézés a hivatalokban; Baka F. Zoltán; mfor.hu; 2017. augusztus 15.

Közigazgatási, politikai informatika

Van már cégkapuja? Ha nincs, regisztráljon!

„A 2017. január 1-jén már létező gazdálkodó szervezetnek 2017. augusztus 30-áig létre kell hozniuk és be kell jelenteniük az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségüket a Rendelkezési Nyilvántartásba. Ennek előfeltétele a cégkapu szolgáltatásra történő regisztráció.

A cégkapu szolgáltatás
A cégkapu szolgáltatást az ügyfélkapu mintájára, azt kiegészítve hozták létre. A kettő különbsége, hogy az ügyfélkapu elsősorban magánszemélyekhez kapcsolódik, és csak személyükön keresztül azokhoz a cégekhez, amelyek ügyeit intézik, a cégkapu pedig – nevéhez méltón – a cégekhez kapcsolódik, és a cégek ügyeinek intézésére lesz alkalmas. Míg az ügyfélkapun az adóügyek mellett más magánjellegű hivatalos ügyeket is lehet intézni, például időpontot kérni igazolványok készítéséhez, a magánszemély adóbevallását benyújtani stb., a cégkapun a cégek intézhetik majd ügyeiket, tarthatják a kapcsolatot az állammal.

A cégkapu tehát valójában egy 300 MB-os ingyenes tárhely, amelyet a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NISZ) biztosít a gazdálkodó szervezetek számára. Ez a tárhely biztonságos és hiteles, amely lehetővé teszi, hogy a hivatalos levelezés a postai szolgáltatások helyett elektronikusan, igazolhatóan történjen meg. Az ide érkező dokumentumokat kézbesítettnek tekintik majd.

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek lesznek többek között: az államigazgatási szervek, a helyi önkormányzatok, a bíróságok, az ügyészség, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók, a köztestületek, a közüzemi szolgáltatók. Velük tehát a jövőben elektronikusan fogunk levelezni.

Regisztráció és bejelentés
Az első lépés a szolgáltatás igénybevételéhez a gazdálkodó szervezet regisztrálása a cégkapun. Ezt a cég képviselője, akinek önálló aláírási joga van, könnyen, gyorsan megteheti. Bonyolultabb a regisztráció, ha nem a vállalkozás képviselője, hanem annak meghatalmazottja teszi ezt meg, vagy esetleg együttes aláírásra jogosult több személy. Ilyenkor ügyfélkapus meghatalmazásra, elektronikusan hitelesített dokumentumokra lesz szükség. Tehát érdemes az egyszerűbb megoldást választani, és az ügyvezetőnek magának rászánni néhány percet.

Regisztrálni a cegkapu.gov.hu oldalon lehet. A regisztráció menete:

  • kiválasztja a regisztrálandó cég formáját,
  • megadja a cég adószámát
  • megadja a cégkapumegbízott e-mail címét, ő lesz jogosult majd az ügyintézők felvételére, törlésére, jogosultságaik beállítására
  • a háttérben a rendszer ellenőrzi az adatokat a közhiteles nyilvántartásokban
  • elmenti az adatokat, majd elektronikusan hitelesített visszaigazolást küld pdf-ben, amit le lehet tölteni.

A cégkapu által biztosított tárhelycímet nemcsak létre kell hozni, hanem be is kell jelenteni a Rendelkezési Nyilvántartásba. Ez azonban nem kíván plusz munkát, mert a cégkapu-regisztrációs program felajánlja a cégkapu bejelentését is. Alapértelmezett állapotban ugyanis ki van pipálva az „Engedélyezem a leendő cégkapu cím RNY (Rendelkezési Nyilvántartás) rendszerbe történő bejelentését” négyzet. Ha ezt így hagyjuk, további teendőnk nincs, a bejelentés a regisztrációval egyszerre automatikusan megtörténik.

De mit is jelentettünk be ezzel? Az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséget. Ez valójában a biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím, ami nem az e-mail cím, hanem a cégkapu által biztosított elektronikus tárhely maga.

Egy szervezet csak egy cégkapuval rendelkezhet. Egy cégkapu használatával a cég minden érdekeltje egy helyen férhet hozzá a szervezet hivatalos levelezéséhez, de a hozzáférést lehet majd adni a tényleges ügyintézőknek.

Bejelentésre kötelezettek
A belföldi székhellyel rendelkezői gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiséggel nem rendelkező, belföldi székhelyű szervezeteknek kötelező a regisztráció és az elérhetőség bejelentése. Vagyis minden kft., bt., nyrt., zrt. számára kötelező, de ebbe a körbe tartoznak a szövetkezetek, az állami vállalatok, de a végrehajtói, közjegyzői, ügyvédi irodák is. A cégkapus regisztrációs kötelezettség ugyanakkor az egyéni vállalkozókra, egyéni ügyvédekre nem vonatkozik, ők továbbra is az ügyfélkapu szolgáltatással jogosultak az elektronikus kapcsolattartásra. A szabadalmi ügyvivők számára opcionális a cégkapu szolgáltatás igénybevétele.

Határidők
A regisztráció és a bejelentés határideje 2017. augusztus 30-a, de 2017. december 31-éig jogkövetkezmények nélkül teljesíthető. Vagyis van egy átmeneti felkészülési időszak, hogy mindenki teljesíthesse kötelességét. 2018. január 1-jétől viszont szankciókra számíthatnak azok, akik nem regisztráltak. Egyrészt, lemaradhatnak saját ügyek intézéséről, másrészt törvényességi felügyeleti eljárást (pénzbírságot, esetleg törlést) vagy hatósági ellenőrzést fognak velük szemben kezdeményezni.

Maga a tárhely-szolgáltatatás, vagyis a levelezés 2017. december 1-jén indul el, és 2018. január 1-jétől kötelező lesz az állammal való elektronikus kapcsolattartás, a hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldés és az azon történő fogadás.

A jövőben a gazdálkodó szervezeteknek nyilvántartásba vételüket vagy alapításukat követő 8 napon belül kell majd bejelentkezniük.”

Forrás:
Van már cégkapuja? Ha nincs, regisztráljon!; LeitnerLeitner; 2017. augusztus 18.

Informatika, távközlés, technika

IVSZ Menta Konferencia 2017

„A konferencia hamarosan teltházas lesz, ezért augusztus 27-én vasárnap lezárjuk a regisztrációt, és ezt követően már csak várólistán fogadjuk a jelentkezéseket.
2017.09.14 – 2017.09.15

Helyszín:
Spirit Hotel Thermal Spa*****, Sárvár

A digitalizáció természetes!
A digitalizáció alapja az informatika – ezt sosem szabad elfelejteni. Főleg akkor, ha informatikai vállalkozást vezet valaki. Ma már senkit nem győzködni kell arról, hogy mozduljon el a digitalizáció hatására a jelenlegi állapotából. Mindenki érti, érzi, hogy fejlődnie kell, de nagyon hosszú az út a papírnyilvántartástól az adatvezérelt gazdaságig, a dobozos IT terméktől a digitális ökoszisztémáig.

A digitalizáció nem egyenlő azzal, hogy robotok kerülnek a gyárakba és nem lesz szükség emberekre. A robotizáció története nem ott fejeződik be, hogy egy vállalat megvásárolja a robotot, hanem ott kezdődik. Ha a robot ára 30 ezer dollár, akkor mire működő megoldás lesz belőle, az legalább 180 ezer dollár. A kettő közti hozzáadott érték különbség jelentős részét pedig az informatikai ipar szállítja. A digitális gondolkodás és cégműködés az adatokra alapuló megértésről, szenzorokról, virtualizált folyamatokról, azokból hozott következtetésekről, beavatkozásról, új termékekről és új üzleti modellekről szól.

A digitalizáció és az innováció nem bináris fogalmak, rengeteg apró szintet kell megugrania annak, aki sikeres szeretne lenni. Az IVSZ célja, hogy az IKT vállalkozások vezetőinek ebben a folyamatban iránytűként állítsa be a MENTA konferenciát. Irányt mutatunk, segítünk fejleszteni a gondolkodásmódot, ugródeszkát adunk a piacbővítéshez.

Regisztráció

Az IT szállító dilemmája: hol kapcsolódhatok én a digitalizációs projektekhez?
A vállalkozó dilemmája: merre induljak? hová fejlődjek, hogy versenyképes maradjak?
Az idei IVSZ MENTA konferencia ezekre a kérdésekre három tengely mentén gyűjti a válaszokat:

Technológia – Ember – Üzletfejlesztés
A digitális átalakulás során a vállalatvezető a technológiai és emberi fejlesztéshez szükséges döntést csak akkor tudja meghozni, ha tudja, hogy finanszírozás oldalon is megvan a biztonság. Nem elegendő a legjobb és legdrágább gépeket és szoftvereket megvásárolni. Nem elegendő a legjobb tudású szakembereket megnyerni. Pedig ezek is kifejezetten nehéz kihívások önmagukban. Az üzleti modelleket, megtérülést, újfajta működési módokat, forrásokat és piacot is érteni kell a sikerhez.

Témaköreink idén
1. nap: Az első napon egész nap a digitális transzformáció jelenidejű értelmezéséhez, a vállalatok számára most jelentkező kihívások leküzdéséhez nyújtunk hasznos és érdekes előadásokkal segítséget az alábbi témakörökkel:

Technológia
Smart Factory, Ipar 4.0
Blockchain
Big Data, adattárházak, gépi tanulás
Nagyvállalati core IT rendszerek

Ember
IT szakértői bérek és munkaerőpiac
Vezetőfejlesztés
Szükséges skillek a digitális vállalatban
Agilis módszertanok

Üzletfejlesztés
Üzleti hatékonyság és erőforrásmenedzsment
Ipar 4.0 projektek finanszírozása
Innovációfinanszírozás
Állami források és kockázati tőke következő generációja

2. nap: A második napon délelőtt gyakorlatias előadásokkal és interaktív workshopokkal várjuk a konferencia résztvevőit az alábbi témakörökben:
Ipar 4.0 / IoT
Munkaerő / HR
Adatgazdaság / Adathasznosítás

Tervezett előadások
Az alábbi nem a teljes és végleges programlista. Folyamatosan frissítjük, bővítjük. Kérjük, kövesd figyelemmel a későbbi változásokat!

A nagy digitális korszakváltás
Dr. Cséfalvay Zoltán (OECD)

PISA – Building better school education
Andreas Schleider (PISA alapító, OECD)

Data driven management – the real digital transformation
TBD

Megvalósultak-e Asimov álmai? – Digitális transzformáció az 50 éves sci-fi távlatából
Kömlődy Ferenc

Okosgyár, okostermék, okosflotta – amikor az Ipar 4.0 és az IoT tényleg munkába áll (panelbeszélgetés)
TBD

Big data – a digitalizálódó vállalatok legnagyobb kihívása az adattárolás
Csillag Péter (Starschema)

A gépi tanulás már jelen idő és ott van a zsebében mindenkinek
TBD (Google)

Kultúraváltás és vezetőfejlesztés, hagyományos vezetők lassítják a digitalizációt
Horvai Mátyás (Contextcc)

Hogyan viszonyulnak a hazai IT KKV-k az agilis módszertanokhoz?
Bodó Zsolt, Phd., (Sprint consulting)

Nagyvállalatok alkalmazkodóképessége a digitális forradalomhoz
Kovach Anton (Shiwaforce)

Meddig emelkedhet még az informatikusok bére?
Rónai Dániel (Hays)

Üzleti hatékonyság kihívásai a digitális transzformációban
Erik van Ommeren (Gartner)

Felforgatja a vállalatok hétköznapi működését is a Blockchain
Blummer Tamás (Digital Asset)

Ipar 4.0 projektek finanszírozási lehetőségei 2018-tól
Vityi Péter (IVSZ)

Elhibázott forrásbevonás IT vállalatoknál – amikor a sok pénz sem garantálja a sikert
Bálint Viktor (BnL Growth)

Állami finanszírozás és az innováció – hol az optimum? (panelbeszélgetés)
moderátor: Málnay Barnabás…”

Forrás:
IVSZ Menta Konferencia 2017; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2017

Kiírták a közbeszerzési pályázatot a zalai próbapálya kivitelezésére

„Három és fél kilométernyi sztrádát, tíz kilométernyi autóutat, négy hidat, emellett offroad pályát, rossz burkolatminőségű utat, csúszós, vizes felületet, valamint a nagy sebességű oválpálya előkészítő földmunkáit is el kell végeznie annak a vállalkozónak, aki elnyeri az Autó­ipari Próbapálya Zala Kft. közbeszerzési felhívását, amelynek összértéke 14,9 milliárd forint.

Egyre több részlet kerül napvilágra a zalaegerszegi autonóm tesztközpont építésének részleteiről. A közbeszerzési értesítőben a közelmúltban megjelent Keretmegállapodás a zalaegerszegi járműipari tesztpálya létrehozására irányuló fejlesztés megvalósításához szükséges építési munkák kivitelezésére nevű felhívásban a megrendelő részletezi, milyen feladatokat kell elvégezni a szerződés keretében, összesen nettó több mint 14 ,8 milliárd forintért. Ezek közé tartozik az úgynevezett handling pálya építése, amelyen a járművek kezelését próbálhatják ki, az offroad pálya, az országúti szakasz, a fékezőfelület, az okos városi környezet, azaz a smart city zone alépítményei és útszerkezetei, a járműdinamikai felület, azon belül emelkedők, rossz útburkolatok, zajmérő szakasz, aqua­planing medence, valamint az ovál pálya előkészítő földmunkáinak elkészítése. Ezek során létre kell hozni 10,3 kilométernyi 2×1 és 3,6 kilométernyi 2×2 sávos utat új nyomvonalon, párhuzamos és keresztező szervizúthálózattal.
Ezekhez kapcsolódik négy új híd, hat körforgalmi csomópont építése, 45 000 köbméter bitumenes kötőanyagú pályaszerkezeti réteg terítése, valamint 11 400 négyzetméter kőburkolat építése. Az utakhoz kapcsolódóan 13,9 kilométeren csapadékvíz-elvezetést kell kiépíteni csatornával vagy kétoldali árokkal. A terület-előkészítést, az előkészítő földmunkát összesen 997 ezer négyzetméter területen kell elvégezni.

Egy közelmúltban megjelent kormányhatározat értelmében a beruházást megvalósító Autóipari Próbapálya Zala Kft. eddigi hatmilliárd forint alaptőkéjét még az idén 15 milliárd forinttal meg kell emelni. Az indoklás szerint a kormány Magyarország járműiparban betöltött szerepének további erősítése céljából a projekt kiemelt, straté­giai fontosságára és a beruházás nemzeti stratégiai kutatási infrastruktúraként történő létrehozásának szándékára figyelemmel döntött erről.

Legkésőbb jövő nyártól már használhatják az autógyártók a zalaegerszegi járműipari tesztpálya első ütemeként elkészülő ovál pályát, amelynek átmérője 300 méter. Palkovics László kormánybiztos korábban azt közölte, hogy a projekt összköltsége mintegy 42 milliárd forint lesz.”

Forrás:
Kiírták a közbeszerzési pályázatot a zalai próbapálya kivitelezésére ; Jámbor Gyula; Magyar Idők; 2017. augusztus 18.
Lásd még egy korábbi hírből: „…Az elektromos meghajtású valamint az autonóm járművek tesztelése nemcsak a pályákon folyik majd, hanem a Smart City városban, ami húsz hektáron épül meg lakóházakkal, zöldfelületekkel, közutakkal, vasúti átjárókkal, hidakkal – fűzte hozzá egyebek között dr. Háry András, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezető igazgatója…” Épül a járműipari tesztpálya

Újabb sikeres pályázatok a Szupergyors Internet Program második ütemében

„A Szupergyors Internet Program második ütemében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt „Újgenerációs NGA és felhordó hálózatok fejlesztése a Közép-Magyarország Régióban” elnevezésű pályázat keretében 21 pályázati egységre vonatkozóan született támogatói döntés. Az egyes területeken a fejlesztést elektronikus hírközlési piaci szolgáltatók végzik. A megvalósítást a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) felügyelő mérnökei a nyertesek kiviteli tervezésétől kezdődően, az építés teljes szakaszában követik és ellenőrzik.
16 Pest megyei járásában és egy budapesti kerületcsoportban több mint 54 ezer igényhelyen valósítanak meg fejlesztést a pályázók. Az elnyert támogatások összege 2,7 milliárd forint.

Járás/pályázati egység — Támogatást igénylő neve:
1. Aszódi járás
— INVITEL Távközlési Zrt. (nyertes)

2. Budakeszi járás
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (nyertes)

3. Ceglédi járás
— Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (nyertes)

4. Dabasi járás
— UPC Magyarország Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság (nyertes)
— BEROTEL NETWORKS Korlátolt Felelősségű Társaság
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
— HFC-NETWORK Kivitelező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

5. Dunakeszi járás
— INVITEL Távközlési Zrt. (nyertes)

6. Érdi járás
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (nyertes)

7. Gödöllői járás
— INVITEL Távközlési Zrt. (nyertes)

8. Gyáli járás
— UPC Magyarország Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság (nyertes)
— HFC-NETWORK Kivitelező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
— BEROTEL NETWORKS Korlátolt Felelősségű Társaság
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

9. Kelet-Pest
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (nyertes)

10. Monori járás
— UPC Magyarország Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság (nyertes)
— NAGYTV Kivitelező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

11. Nagykátai járás
— HFC-NETWORK Kivitelező és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (nyertes)
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
— UPC Magyarország Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság
— INVITEL Távközlési Zrt.

12. Pilisvörösvári járás
— INVITEL Távközlési Zrt. (nyertes)

13. Ráckevei járás
— Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (nyertes)
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
— PR-TELECOM Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

14. Szentendrei járás
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (nyertes)

15. Szigetszentmiklósi járás
— PR-TELECOM Távközlési, Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (nyertes)
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
— INVITEL Távközlési Zrt.

16. Váci járás
— GERGI HÁLÓ Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (nyertes)
— INVITEL Távközlési Zrt.

17. Vecsési járás
— Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (nyertes)
— UPC Magyarország Telekommunikációs Korlátolt Felelősségű Társaság
— INVITEL Távközlési Zrt.

A GINOP 3.4.1 pályázatából visszamaradt, a Közép-Magyarország régión kívül eső további négy járásban 1,6 milliárd forint állami támogatással tízezer igényhely hálózati kiépítését végezhetik el a megbízott szolgáltatók. A programban a fejlesztések megvalósítását a kormány összesen 47,5 milliárd forint közösségi forrás bevonásával támogatja.”

Forrás:
Újabb sikeres pályázatok a szupergyors internet megvalósításában; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium; 2017. augusztus 17.

Melyik szolgáltató mennyire gyors internetet ad Magyarországon?

„Több mint 6,2 millió mérési adat alapján nyújt független, összehasonlító szolgáltatást az NMHH oldala.

A széles sávú szolgáltatásokat valós időben és a szolgáltatóktól független mérésekkel összehasonlító Szélessáv.net portált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) két éve, indította útjára, ahol tájékozódni lehet a hang- és képi tartalmak valódi átviteli minőségéről és a szolgáltatók által esetlegesen korlátozott szolgáltatásokról, például a bitTorrentről vagy az online videoalkalmazásokról is.

Az NMHH internetmérő szolgáltatásán, a Szélessáv.net-en a beérkező sok, valós idejű adat alapján jól felrajzolható az ország tényleges szélessáv-ellátottsága. Az elmúlt két évben az ingyenesen igényelt felhasználói mérőeszközön 2,3 millió mérést, a weboldalon keresztül a regisztrált vagy anonim fogyasztók 420 ezer szoftveres, míg az NMHH mérőautói mintegy 3,5 millió mérést végeztek Magyarország egész területéről, így a rendszer összesen közel 3500 települést érintő összegyűjtött adatot őriz.

Az oldalra naponta több mint ezren látogatnak el, a le- és feltöltési idő mellett pedig mérni lehet a késleltetési időt is, amelynek túl magas értéke az internetes élő beszélgetésben vagy online játékoknál okozhat problémát.

Hogyan ellenőrizhetők a szolgáltatások?
Ez három módon tehető meg: egyrészt anonim mérést lehet végezni az oldalon (Kihagyom és mérek gomb), másrészt regisztráció után kényelmesen hozzáférhetők a fogyasztók múltbeli mérései is (mindkét esetben mobiltelefonon és asztali gépen is megtehetők). Emellett ingyenes mérődoboz is igényelhető az NMHH-tól a honlap Hardverpartner rovatában, ami a nap minden szakában automatikusan mér olyan időszakokban is, amikor nincs forgalom az otthoni hálózaton, így még pontosabb eredményt ad. Eddig 246-an éltek ezzel a lehetőséggel.

Mérődoboz által plusz információk nyerhetők arról, hogy az internetszolgáltató korlátoz-e bizonyos szolgáltatásokat, például a bitTorrentet, a http- vagy az SSH-adatátvitelt, az online videolejátszást és egyes e-mail alkalmazásokat.

A mérődoboz regisztrálja a csomagvesztést és a késleltetésingadozást is, amelyek a hang- és a képi tartalmak minőségének változásait, illetve a hálózatokban kialakult torlódásokat mutatják meg. Ezek a hálózatsemlegességet tesztelő plusz lehetőségek az év végétől már a Szélessáv.net oldalon keresztül is mérhetők lesznek az NMHH saját fejlesztésű szoftverével. A hatóság emellett mérőautókat is bevet az adatgyűjtéshez, a mobilinternet-szolgáltatás minőségének méréséhez. Minden beazonosítható mérés eredménye – akár az NMHH-tól, akár a felhasználóktól származik – bekerül a mérőrendszer adatbázisába, az összesített eredmények pedig elérhetők Szélessáv.net oldalon.

A mérőpontok nem reprezentatív adataiból többek között kiderül, hogy a mérőpontok háromnegyedénél lehet hozzáférni ténylegesen a szolgáltatók által kínált le- és feltöltési sebességhez.

A szolgáltatók zöménél ugyanakkor nagy a sebességingadozás a hálózat technológiájától (ADSL, koax, optika), a napszaktól és a hálózat leterheltségétől függően, és csúcsidőben a mért értékek elmaradtak a kínált sebességértékektől: 20 és 21 óra között a meghirdetett letöltési sebesség átlagosan mindössze 82 százaléka mérhető.

A késleltetési idő növekedése magára a hálózati technológiákra, valamint a hálózatban esetleg előforduló torlódásokra vezethető vissza. A másodperc ezredrészében (msec) mért késleltetések jelentős várakozási időt jelenthetnek a gyakorlatban az adatok letöltésekor vagy online beszélgetésekkor.

A technológiák szerinti elemzés alapján az esetek 65-70 százalékában a döntően optikai hálózatok késleltetése tipikusan 1-5 msec, a koaxiális hálózatoké tipikusan 6-12 msec, míg az ADSL-technológiára épülő hálózatok tipikusan 18-30 msec késleltetést okoznak, de itt a legnagyobb a szórás is. A technológiától függő késleltetési időt tovább növelheti a hálózatban esetlegesen előforduló torlódások hatása, amely során néhányszor 10 msec, szélsőségesebb esetekben akár több 100 msec késleltetési idő növekedése is kimutatható.”

Forrás:
Melyik szolgáltató mennyire gyors internetet ad Magyaroszágon?; Híradó.hu; 2017. augusztus 18.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Úton az okos város felé – IDC Okos Város Fórum, 2017. szeptember 14., Budapest

„08:30
Regisztráció és reggeli kávé

09:30
Köszöntő, az IDC Okos Város Fórum megnyitója
Fauszt Gábor, ügyvezető igazgató, IDC Magyarország

09:35

Okos Város – felvezető előadás

09:55

Okos Városok – Globális trendek, helyi lehetőségek
Az IDC gondolatébresztő előadása
Tóth László, elemző, mobil-, nyomtatási és képalkotási megoldások, IDC Magyarország
A felgyorsult urbanizáció a világ minden táján komoly nyomás alá helyezi a városokat, azok vezetését, lakosságát és az ott működő vállalkozásokat egyaránt. A kihívásokra adott válaszok eltérőek lehetnek, de a szűkös erőforrások optimális felhasználása és a digitális átalakulás hosszú távú hatásainak minél jobb megértése közös vágy. A helyi önkormányzatok számára értékes információt nyújthat az IDC által kidolgozott Okos Város Érettségi Modell szerint megvizsgált városok tapasztalatai, illetve a technológia szereplők és a városvezetők várakozásait összefoglaló kutatásai.

10:15
Út az okos városok felé – a mobil és az IoT technológia szerepe a fejlesztésekben
A Vodafone témafelvezető előadása
Király István, vállalati szolgáltatások üzletág vezérigazgató-helyettese, Vodafone Magyarország Zrt.
Egy jól átgondolt, megtervezett okos város fejlesztés legfontosabb lépése az igények felmérése. Mitől lesz élhetőbb a város a lakók számára, milyen igények merülnek fel a vállalatok vagy a városvezetés részéről? A városlakók által bejelentett incidensek kezelése, a közvilágítás, a szemétszállítás, a parkolási rendszer vagy a középületek energiafelhasználása okozza a legnagyobb fejtörést? Az előadásban szó lesz arról is, hogy a mobil és az IoT technológia hogyan segítheti az önkormányzatokat a különböző problémák megoldásában, valamint abban, hogy bevonják a lakosságot a közérdekű kérdésekbe, feladatokba.

10:35
Okos Város? Hogyan álljunk neki?
Szakértői előadás
Kulcsár Sándor, okos város szakértő
A települések egy jelentős része “okossá” szeretne válni, de mi az okos város? Hogyan kezdjenek neki? Hogyan lehet a szereplők közötti összhangot megteremteni? Hogyan, milyen eszközökkel tud a kormányzat segíteni az okos települések elterjedése érdekében?! Miért van az, hogy az okos város fejlesztést kezdeti hatalmas lelkesedés, rövid idő alatt enerváltságba fordul át? Előadásomban ezekre a kérdésekre próbálok válaszokat adni.

10:55
Tamási, az okos város
Széles András, alpolgármester, Tamási Város Polgármesteri Hivatal

11:15
Civil szervezetek működése az „okosodó városban” – a Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal bemutatkozása
Dánfy László Andor, soros elnök, Kecskeméti Városi Civil Kerekasztal
Az előadásban egy közepes nagyságú, megyei jogú megyeszékhely város, Kecskemét esetében a város és vonzáskörzetének civil ernyőszerveződését mutatjuk be egy informatív civil szerveződés megalakulása és mintegy 10 éves sikeres működésének áttekintésével.
A civil szervezetek megalakulási fogalomrendszere és hagyományos interaktív működése során miként ismerte fel a város önkormányzata a civil tevékenység bekapcsolásának lehetőségét és szükségszerűségét a városi feladatok megoldásába.
2015 után egyre inkább előtérbe kerül a „digitális jólét „ megteremtése a civil társadalomban is, különös tekintettel a szenior korosztály reprezentánsaira, akik a 130 ezres lélekszámú város lakosságának több, mint egyötödét teszik ki. Ennek a korosztálynak még jelentős számú tettre kész tagja van mindkét nemben, akik meghatározóak a város kulturális, művészeti, idősügyi és hagyományőrző szakterületeinek mindennapos tevékenységében. Segíthetnek-e a civil szerveződések az informatikai megoldások elfogadtatásában és az alkalmazások megfelelő kiválasztásában.

11:35
Kávészünet és partneri kiállítás

11:55
Okos mérés az okos város szolgálatában
Dr. Molnár Gábor, vezérigazgató, Központi Okos Mérés Zrt.
A KOM Központi Okos Mérés Zrt. (KOM Zrt.) a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. kizárólagos tulajdonában álló társaság.
A Mintaprojekttel kapcsolatos főbb elvárások, célok a következők, az országos okos hálózati rendszer bevezetésének műszaki és gazdaságossági vizsgálata.
A KOM Zrt. az általa elindított partnerprogram eredményeképpen megközelítőleg 40 partnerrel kötött együttműködési megállapodást.
A KOM Zrt. által létrehozott rendszer funkcióit tekintve sikeresen alkalmazható majd az okos város program alapjainál, a városi termelés és fogyasztás energiaegyenleg esetében, az önkormányzati épületek és bérlakások energiafogyasztásának mérésére.
A Mintaprojekt keretében felszerelt okos mérőkből vagy okos mérést segítő külön berendezésekből a mérési adatok közvetlenül vagy közvetett úton (pl. az infrastruktúra-üzemeltetők központján keresztül) eljutnak a központi mérésvezérlési és adatelemző rendszerbe. A mérési rendszer már kiépült, 2017. szeptember végére várható ennek finomhangolása.
A KOM Zrt. az infrastruktúra-üzemeltetőkkel közösen megkezdte a végponti eszközök telepítését is, amely várhatóan 2017 őszén zárul.

12:15
GreenGo – e-Carsharing Budapesten – okos közlekedés esettanulmányi előadás
Michaletzky Bálint, ügyvezető igazgató, GreenGo Car Europe Kft.
Az előadás során visszatekintünk a car sharing fejlődésének hullámaira, mind technikai, mind a különböző szolgáltatási típusok kifejlődésének vonatkozásában. Rövid áttekintést adunk a jelenlegi helyzetről világ szinten, illetve megnézzük, hogyan lehet sikeres egy car sharing vállalkozás, illetve hogyan biztosan nem. Ebben, talán meglepő, hogy az egyik legfontosabb szereplő az érintett önkormányzatok. Megvizsgáljuk az önkormányzatok érintettségeit, lehetőségeit. Zárásként bemutatjuk a GreenGo eddigi működését, néhány adaton keresztül összehasonlítjuk a nemzetközi tapasztalatokkal.

12:30
Okos parkolás az élhető városokért – esettanulmányi előadás
Somogyi Zsolt, ügyvezető igazgató, Parkl
Az élhetőbb városok egyik legnagyobb kihívása belvárosban lévő autók számának csökkentése, amelyek parkolóhelyet keresve köröznek az utcákon, valamint a köztereken parkolva, elveszik a helyet az egyéb hasznosítási lehetőségek elől. Mindeközben számtalan olyan kihasználatlan parkolóhely áll rendelkezésre a világ nagyvárosaiban, amik jelenleg mégsem elérhetőek az autósok számára. A PARKL okos parkolási platformja az élhető okos városoknak segít a legjobban kihasználni minden rendelkezésre álló parkolóhelyeket, hogy több tér jusson értékes köztéri funkcióknak az utcán a parkoló autók helyett.

12:45
Technológiai megoldásszállítói előadás III.

13:00
Büféebéd

14:00
IDC kiscsoportos moderált kerekasztal beszélgetés a következő témákban:

  • Az okos város mögött álló technológia és annak vetületei
  • Bécs okos város – tapasztalatok és bevált gyakorlatok
  • Az önkormányzatok és a start upok együttműködése
  • Okos város működési modell, mi lenne az ideális forma?

A beszélgetések kötetlen formában zajlanak a megadott témákban moderátor vezetésével. A beszélgetések célja, hogy a különböző álláspontok jelenjenek és alkalmazható konklúziókat állapítsanak meg a résztvevők az eszmecsere végére.

14:55
Összegző gondolatok, az IDC Okos Város Fórum vége”

Forrás:
IDC Magyarország; 2017. augusztus

Ezentúl az interneten is kutatható lesz az I. világháborúban harcolt magyarországi katonák története

„Ezentúl az interneten is kutatható lesz az I. világháborúban a Magyar Királyság területén felállított katonai egységek tagjainak története.

Az I. világháborús hadtestek, személyek, történések egy gombnyomással elérhetőek. A Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban-program részeként mutatták be, az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság által támogatott, magyarezredek.hu oldalt.

A különleges hadtörténeti oldal születése az I. világháború befejezésének 90. évfordulója kapcsán egy vándorkiállítással indult.

“A Hadtörténeti Könyvtár alakulattörténeteit olyan jelentős, reprezentatív, gyűjteményi résznek, különgyűjteménynek találtuk, ami egyben áttekintve hallatlan nagy információanyagot és személyekhez köthető információkat tartalmazott az I. világháborúval kapcsolatban” – mondta el Andaházi Szeghy Viktor őrnagy, a HM HIM hadtörténeti Könyvtár könyvtárvezetője.

A kiállítás előkészítésekor derült ki, hogy erről a korszakról milyen hatalmas információforrás áll rendelkezésre.

Mohácsi Zoltán könyvtári szakinformatikus, “Az év fiatal könyvtárosa” 2017. évi elismertje elmondta: az összes oldalt körülbelül három éven keresztül digitalizálták.

Egyedülálló kezdeményezés
“A digitalizálást lapszkennerekkel végeztük. Leginkább A3-as és A4-es méretűek voltak ezek a dokumentumok. Számtalan kihajtható melléklet és hadrendi vázlat található bennük, amelyeket fényképeznünk kellett, és ezeket képszerkesztő-programokkal kellett összedolgozni” – tette hozzá.

A magyarezredek.hu oldal az Osztrák-Magyar Monarchián belüli Magyar Királyság területéről felállított alakulatok információs portálja. Fontos tudni, hogy efféle dokumentumok, ilyen teljességben egyedül itt tekinthetők meg.

140-nél több alakulat 50 ezer oldalnál is bővebb anyagát feldolgozva készült a most elindított honlap, amelyen személynév, helyszín, esemény alapján is kereshetnek a látogatók.

Az oldal tudományos munkát végzőknek ugyanúgy ajánlott, mint azoknak, akik családfájukat szeretnék felállítani.

Manuális korrektúra
“Mivel 98%-os felismerést biztosít, ezért egy olyan adatbázisban, ahol leginkább nevek után kutatnak, nagyon fontos volt számunkra, hogy pontos találatokat kapjanak a kutatók, ezért egy igen innovatív technológiát használtunk: a manuális korrektúrát” – magyarázta Mohácsi Zoltán.

Ennek során a korrektorok végignézték mind az ötvenezer oldalt, amit beszkenneltek és ezeket javították. Vagyis az esetleges sortörések kiiktatása és a személynevek pontosítása volt a cél. Egyszerűbben fogalmazva: a tökéletes felhasználóbarát oldal létrehozása.

“Azon személyek számára is szerettünk volna információkat adni, akik csak valamely ősük, felmenőjük adatai után érdeklődnek, vagy belebotlottak esetleg odahaza a sublótfiókban egy katonakönyvbe vagy egy régi parancsba, menetparancsba, és ennek szerettek volna részletesebben utánajárni” – mutatott rá Andaházi Szeghy Viktor.

Olyan, mint egy eBook
Az I. világháború volt a történelem legnagyobb magyar katonai emberveszteséggel járó konfliktusa. Az emlékek őrzése valamennyiünk számára fontos.

A dokumentumok a maguk teljes valójában egyfajta eBookként is lapozhatók, olvashatók. Ugyanakkor egy egyszerű és összetett keresési lehetőséggel gyakorlatilag önálló szavak, személy- vagy földrajzi nevek keresésére is van lehetőség.

A korabeli hadkiegészítési rendszer térképes megjelenítésével kereshetünk az egyes hadtestekre, honvédkerületekre, alakulatokra.

Andaházi Szeghy Viktor elmondta: a várható keresési szempontokra gondolva olyan metaadatolási rendszert építettek ki, amelyben külön el tudja különíteni az érdeklődő, hogy egy fotót szeretne az adott felmenőjéről találni, valamely hőstettét szeretné előhívni ebből az archívumból, vagy pedig valamely csatának a különböző leírásait szeretné megtekinteni.

A I. világháború – vagy, ahogy a második világégésig nevezték, “a nagy háború”, a hősök mellett sok gyászt hagyott maga után. Fontos, hogy emlékezzünk rájuk.”

Forrás:
Dédapáink után nyomozhatunk az interneten; Híradó.hu; 2017. augusztus 20.

Kevés magyar cég van a felhőben

„A hazai vállalkozások alig kilenc százaléka vásárolt tavaly valamilyen felhő­alapú szolgáltatást – derül ki az Eurostat a kimutatásából.
Az internet-hozzáféréssel rendelkező hazai vállalkozások alig kilenc százaléka vásárolt tavaly valamilyen felhő­alapú szolgáltatást – derül ki az unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a kimutatásából. A közösségben a társaságok csaknem száz százalékának van internet-hozzáférése. Az uniós vállalkozások átlag 22 százaléka vásárolt felhőalapú szolgáltatásokat. Ez a részesedés lényegesen magasabb volt a nagyvállalatoknál (45 százalék), mint a kis- és középvállalkozásoknál (21 százalék). A tagállamok közül 2016-ban leginkább Finnországra (57 százalék), Svédországra (49 százalék) és Dániára (42 százalék) volt jellemző, hogy a vállalkozások felhőalapú szolgáltatásokat vásároltak. Magyarországnál csak Bulgária, Románia, Lettország, Lengyelország és Görögország vállalkozásai használták ki kevésbé a felhőalapú infrastruktúra adta lehetőségeket.

Egyébként a közvélekedéssel szemben szűkebb régiónkban igen nagy népszerűségnek örvend a felhőszolgáltatások nyilvános változata. Magánemberként az internetet használó polgárok 30 százaléka használ felhőszolgáltatásokat Magyarországon, ami alig marad el az unió 32 százalékos átlagától. E tekintetben 21 százalékkal a lengyelek a sereghajtók, a svédek pedig messze kiemelkednek 48 százalékos arányukkal. Korábban a Bitport.hu arról számolt be, hogy a felhőpiaci magyarországi költések összértéke 2016-ban, beleértve a privát felhőt is, elérheti a 47 millió dollárt. Nálunk is, hasonlóan a régió más országaihoz, a nyilvános felhő a legnépszerűbb, részesedése meghaladja a 70 százalékot. Ha hozzávesszük az ugyancsak a publikus kategóriába sorolt, fokozottabb biztonságú virtuális privátfelhő-szolgáltatásokat (ez az IDC terminológiája szerint ugyancsak publikus szolgáltatásnak számít), akkor a nyilvános felhő már 84 százalékát fedi le a teljes magyarországi felhőpiacnak, a valódi privátfelhő-megoldások pedig alig 16 százalékot képviselnek.”

Forrás:
Kevés magyar cég van a felhőben; Dénes Zoltán; Világgazdaság; 2017. augusztus 14.

Robbanás előtt áll az átvevőhelyi csomagkézbesítés piaca Magyarországon

„Robbanás előtt áll az átvevőhelyi csomagkézbesítés piaca Kelet-Közép-Európában – derül ki a Roland Berger legfrissebb tanulmányából. A stratégiai tanácsadó szerint Magyarországon a következő évtizedben akár háromszorosára is nőhet ez a logisztikai szegmens, köszönhetően az e-kereskedelem dinamikus fejlődésének és az innovatív megoldások terjedésének.

Az e-kereskedelem teljes kiskereskedelmen belüli részesedése a kétszámjegyű éves növekedési ütem ellenére még mindig nem érte el a 10%-ot Európában. Mégis egyre több iparág és termék számára válik megkerülhetetlen szereplővé: a kezdetben népszerű könyvek mellett immár műszaki cikkek, élelmiszerek, ruházati vagy éppen drogériatermékek esetén mindennapos az online rendelés. Az e-kereskedelem fejlődése kiemelkedően befolyásolja a vásárlóhoz való kiszállítás értékláncában résztvevő szereplőket. A legjelentősebb változás azonban a csomagkézbesítő vállalkozásokat érinti. Ők azok, akik a logisztikai folyamat utolsó elemeként eljuttatják az ügyfél rendelését egy általa kiválasztott átadóhelyre („last-mile delivery”).

Jelenleg az internetes vásárlások többsége még házhoz szállítással párosul. A magasabb szintű vevői elvárások (gyors kiszállítás, rugalmas hozzáférés, kedvező díjak) és a technológiai innovációk (automatizált eszközök) azonban együttesen teljesen új csomagátvételi üzleti modellek és együttműködések elterjedéséhez vezetnek. Míg start-up cégek közösségi szolgáltatásokra épülve kísérleteznek csomagkézbesítéssel, addig a logisztikai szereplők okos csomagautomatákat telepítenek, az e-kereskedők pedig fizikai üzlethálózattal rendelkező vállalatokkal fognak össze – ad betekintést az aktuális piaci folyamatokba a Roland Berger tanulmánya.

Kelet-Közép-Európában intenzív verseny indult a vásárlókért, amelyet alapvetően az e-kereskedelem nyugat-európait meghaladó, kétszámjegyű növekedési üteme váltott ki. Az átvevőhelyi csomagkézbesítés szegmensében számos piaci szereplő jelent meg az elmúlt években: országos postai szolgáltatók, globális csomagküldő vállalatok, kiskereskedelmi hálózatok, akár közvetlenül e-kereskedők vagy éppen innovatív start-upok vesznek részt a rendelések kiszállításában.

A növekvő népszerűség és széleskörű, országos lefedettség ellenére a vállalatok még jellemzően nem kezelik megkülönböztetett, versenyelőnyt kereső módon a csomagkézbesítést, elsősorban csak mint logisztikai problémára tekintenek és e szerint optimalizálnak – von mérleget Schannen Frigyes, a Roland Berger budapesti irodájának ügyvezető partnere. „Pedig a piacon már most óriási lehetőségek vannak, hiszen a vásárlók csökkenő eladóhelyi jelenléte az átvételi pontokon növekvő gyakorisággal és aktivitással jár, ami megteremti a lehetőséget komplexebb termékek és szolgáltatások személyes értékesítésére” – teszi hozzá Schannen.

Az átvevőhelyi csomagkézbesítés piaca Magyarországon régiós összehasonlításban kifejezetten fejlett. A Magyar Posta saját és partnerhálózata mellett az árus lapterjesztő Lapker Zrt. által 2009 óta működtetett Pick Pack Pontok, valamint a GLS csomagátvételi pontjai a legnagyobb szereplők. Az országszerte több mint négyezer átvevőhely között jelentős számban találhatóak a kézbesítőcégekkel együttműködő benzinkutak, további lánchoz tartozó és független kiskereskedelmi egységek is.

Folyamatosan terjednek a csomagautomaták, amelyek forgalmas közlekedési helyszíneken 7/24 átvételi lehetőséget biztosítanak. A Roland Berger a magyarországi last-mile pick-up piac jelenlegi méretét 5 milliárd Ft-ra becsüli – ez az összeg mai értéken 2030-ig akár 18 milliárd Ft-ra nőhet. A szolgáltatás potenciálja azonban Schannen Frigyes szerint messze túlmutat a csomagátvételen: „Az átvevőhelyek stratégiai jelentőségű ügyfélkapcsolati pontokká fognak válni, ami kulcsfontosságú lesz a B2C kereskedők számára. Ezért a vállalatoknak már most meg kell kezdeniük a jövőbeli versenyelőny megalapozását.””

Forrás:
Messze nincsenek kihasználva az e-kereskedelmi átvevőpontokban lévő lehetőségek; SG.hu; 2017. augusztus 14.

Bécsnek bevált az Airbnb megregulázása

„Bécs szigorította turisztikai törvényét, melynek segítségével az osztrák főváros növeli tudja az Airbnb-s magánszállásokból való bevételét. A szigorítás 2017. augusztus 17-n lépett teljes hatályba, de már a türelmi időszakban jelentősen nőtt Bécs adóbevétele.

Tegnap lejárt a hat hónapos türelmi időszak, Bécs mostantól kötelezi az Airbnb-t és más szállásmegosztó portálokat, hogy jelentsék be szállásadóikat. Az osztrák főváros így akarja elérni, hogy a magánszállások tulajdonosai se tudjanak kibújni adófizetési kötelezettségük alól. A szigorítás februári életbe lépése óta 50 százalékkal nőtt Bécs magánszállásokból származó adóbevétele – tudjuk meg Bécs Város Külképviseleti Irodájának közleményéből.

A turisztikai törvény szigorítása alapján az adóelkerülő szállásadóknak 420 euró helyett most már egy 2100 eurós büntetést kell fizetniük, amennyiben lebuknak. A könnyebb nyomonkövethetőség érdekében pedig az online platformok kötelesek jelenteni a város felé regisztrált magánszállásaikat, így Bécs ellenőrizni tudja, hogy a szállásadók befizették-e a rájuk vonatkozó 2,5-2,8 százalékos idegenforgalmi adót. A legnagyobb szállásmegosztó portál, az Airbnb adatvédelmi aggályokra hivatkozva maga akarja behajtani az adót, amit aztán Bécs városnak továbbutalna. A tárgyalások erről folyamatban vannak, a konszern 2014 óta több mint 200 nagyvárossal kötött hasonló adózási megállapodást.

A szigorítás valójában már idén februárban életbe lépett, de a város augusztus 17-ig haladékot adott. Ennek ellenére Bécs már a türelmi időszakban profitált a szigorításból, hiszen egyre több magánszállásadó jelentkezik be önszántából. Míg tavaly nyáron alig 1000 magánszállás után fizettek be idegenforgalmi adót, addig 2017. augusztusára már 1446 magánszemély jelentette be magát. Az év első hat hónapjában így több tízmillió forinttal nőtt a város bevétele. Az illetményből befolyó pénzt Bécs idegenforgalmi célokra használja – például ebből a többletbevételből reklámozza magát az osztrák főváros más országokban, így a szállásadók maguk is profitálnak a befizetésekből.
Az elmúlt pár évben Bécsben is megugrott a magánszállások száma. Míg 2016 márciusában még csak 5600 kiadó lakás és szoba közül válogathattak az érdeklődők az Airbnb szállásmegosztó portálon, addig mostanra ezek száma már majdnem eléri a 8000-et. Mivel a magánszállásadók többsége nem fizeti be az idegenforgalmi adót, Bécs évente eddig több százezer euró bevételtől esett el.”

Forrás:
Bécsnek bevált az Airbnb megregulázása; Világgazdaság; 2017. augusztus 18.

Szakirodalom

Telefonos ügyfélszolgálatok (call centerek) új, nemzetközi szabványai

„Sokunknak okoz frusztrációt a telefonos ügyfélszolgálatok elérése, hiszen a legtöbb esetben hosszas és bonyolult menürendszerrel állunk szemben, így a kívánt információt nehezen vagy el sem érjük, újra és újra zsákutcába jutunk, ami időveszteséget és elégedetlenséget okoz számunkra. Mire elérünk vagy kapcsolnak valakit, türelmetlenné válunk, és még akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy nem ütközünk újabb akadály(ok)ba (nyelv, kompetencia hiánya stb.). Így nem elég, hogy a türelmünk végére érünk, de még a hívás díja miatt is aggódhatunk.

Az ISO-tagok körében felmérést végeztek, amelynek eredményeként kiderült, hogy az emberek nagy része nem igazán elégedett a telefonos ügyfélkapcsolati központokkal, mely azt jelzi, van még hová fejlődnie ennek a szolgáltatási ágazatnak. Ezt hivatott elősegíteni két új nemzetközi szabvány:

Az ISO 18295-1 Ügyfélkapcsolati központok. 1. rész: Az ügyfélkapcsolati központok követelményei, amely az alkalmazók számára a legjobb gyakorlatot határozza meg számos területen a magas szintű szolgáltatás biztosítása érdekében; ezek közé tartozik az ügyfelekkel való kommunikáció, a panaszok kezelése és a munkavállalók bevonása.

Ennek kiegészítéseként jelent meg az ISO 18295-2 Ügyfélkapcsolati központok. 2. rész: Az ügyfélkapcsolati központok szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelek igényei című szabvány, amely az ügyfelek elvárásait tükrözi ezzel a szolgáltatással szemben.

A nemzetközi szabványok megvásárolhatók az MSZT Szabványboltjában vagy megrendelhetők a kiado@mszt.hu e-mail-címen a Megrendelőlap kitöltésével.

Érdeklődés esetén e dokumentumok nemzeti szabványként való bevezetésére, illetve további információkért kérjük, keresse munkatársainkat a következő elérhetőségen szabvtit@mszt.hu…”

Forrás:
Telefonos ügyfélszolgálatok (call centerek); Csík Gabriella; Magyar Szabványügyi Testület; 2017. augusztus

Hogyan hasznosultak az EU-s források a kkv-szektorban?

„A 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban közel 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési forrás érkezett Magyarországra, melyek egyik fő kedvezményezettje a kkv-szektor volt. Cikkünkben megvizsgáltuk, hogy a források mennyire jártak valós gazdasági eredménnyel a kedvezményezett vállalatoknál. Eredményeink megmutatják, hogy a forrásokat a vállalkozások elsősorban kapacitásbővítésre használták fel, ami megmutatkozott többek között a létszám, a tárgyieszköz-állomány, illetve az árbevétel növekedésében. A források azonban nem javították a vállalatok termelékenységét….”

Forrás:
Hogyan hasznosultak az EU-s források a kkv-szektorban?; Banai Ádám, Lang Péter, Nagy Gábor, Stancsics Martin; Magyar Nemzeti Bank; 2017. augusztus 18. (pdf)
A részletes tanulmány: Impact evaluation of EU subsidies for economic development on the Hungarian SME sector; Ádám Banai, Péter Lang, Gábor Nagy, Martin Stancsics; Magyar Nemzeti Bank; MNB Working Papers 8; 2017. július (pdf)
Magyar nyelvű ismertetés: Kiszámolták, hogyan hatott a magyar cégekre az uniós pénz; Portfolio.hu

“PayPause” – A lakosság bankkártya- és PayPass használati szokásai

„A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a fejlettebb nyugat-európai és skandináv országok már megpedzették a fizikai pénz kivezetésének gondolatát. Ennek előnye a feketegazdaság mérséklése és a banki tranzakciók gyorsulása, s első lépései a bankkártya használat általánossá válása, illetve az érintés nélküli fizetési módok elterjedése. 2017 júliusában a GKI Zrt. lakossági felmérést készített a bankkártyák elterjedtségéről, használatról, valamint az érintéses (PayPass), illetve a mobiltelefonos fizetés várható használatáról…”

Forrás:
“PayPause” – A lakosság bankkártya- és PayPass használati szokásai; GKI Gazdaságkutató Zrt.; 2017. augusztus 17. (pdf)
Lásd még: Egyre többen fizetnek érintéssel hazánkban, de nem elegen; Világgazdaság; 2017. augusztus 18.

Törvények, rendeletek

Módosul a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

„Sajtóközlemény a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek a titkos információgyűjtéssel, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos módosításáról
A törvénytervezet négy jogalkotási cél teljesítését tűzte ki:

1) Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében foglalt szabályozási követelmények teljesítése.

2) Az Alkotmánybíróság II/1063/2015. számú határozata alapján szükséges jogalkotási feladatok teljesítése.

3) Az Európai Unión kívüli befektetők magyarországi, nemzetgazdaságilag érzékeny ágazatokba történő tulajdonszerzése ellenőrzésének szabályozása.

4) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek (a továbbiakban: Nbtv.) a 2018-ban hatályba lépő közigazgatási perrendtartás szabályaival való összhangjának megteremtése.

1) Az EJEB ítélete több vonatkozásban is az Európai Emberi Jogi Egyezményébe ütközőnek minősítette az Nbtv. titkos információgyűjtéssel kapcsolatos rendelkezéseit. Az EJEB ítéletének alapvető kritikája a magyar szabályozással szemben úgy foglalható össze, hogy a szabályozás nem biztosít lehetőséget az igazságügyi miniszter által engedélyezett titkos információgyűjtés kormánytól független szerv általi ellenőrzésére. Az ítélet elsősorban a titkos információgyűjtés bíróság vagy más független szerv általi engedélyezését tartja kívánatosnak, ugyanakkor az Egyezménnyel összeegyeztethetőnek minősítette azt is, hogy egyes nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést a kormányhoz tartozó szerv (miniszter) engedélyezze, ha a miniszter engedélyezési tevékenységét kormánytól független szerv utólag ellenőrzi. Meghatározott személyi kör (például a média szereplői) megfigyelése esetén azonban nem elegendő a kormánytól független szerv utólagos ellenőrzése. A megfigyeléssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőség biztosítása érdekében lehetőséget kell biztosítani, hogy aki megfigyelését észleli vagy vélelmezi, a végrehajtó hatalomtól független szervnél kezdeményezhesse panasza kivizsgálását.

A nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés engedélyezése a nemzetbiztonsági érdekkel (érdeksérelemmel) összefüggő politikai mérlegelést igényel, ezért a kormányzati engedélyezési hatáskör fenntartása indokolt. A törvénytervezet szerint az igazságügyi miniszter titkos információgyűjtésre vonatkozó engedélyezési jogköre – változatlan tartalommal – megmarad, a miniszter engedélyező döntését (beleértve a meghosszabbításra vonatkozó döntést is) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) – mint a kormánytól független szerv – utólag felülvizsgálja. Ha a Hatóság az engedélyező döntést megalapozatlannak találja, dönt a titkos információgyűjtés megszüntetéséről és az addig lefolytatott titkos információgyűjtés során szerzett adatokat meg kell semmisíteni. Meghatározott személyek (a média szereplői, valamint a hivatásrendi titoktartási kötelezettség alá tartozó egyházi személy) megfigyelése esetén a miniszteri engedélyező döntéshez a Hatóság előzetesen beszerzett egyetértése szükséges.

A törvénytervezet megteremti a titkos információgyűjtés végrehajtó hatalomtól független, háromfázisú ellenőrzésének intézményes kereteit, oly módon, hogy a Hatóság az előzetes (a miniszteri engedélyezéshez kapcsolódó) ellenőrzési jogosítványai mellett, a titkos információgyűjtés folyamata alatt, valamint annak befejezését követően is ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a titkos információgyűjtés végrehajtásának jogszerűségét illetően.

A törvénytervezet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) megjeleníti a Hatóságnak az Nbtv.-ben meghatározott, a titkos információgyűjtés engedélyezésével és a végrehajtás ellenőrzésével kapcsolatos feladatkörét, valamint rögzíti a megfigyelési panasz kivizsgálására vonatkozó jogkörét. Meghatározza a megfigyelési panasz kivizsgálására vonatkozó szabályokat is.

A megfigyelési panasz intézményének kialakításával a törvénytervezet lehetőséget teremt arra, hogy aki személyével kapcsolatosan az Nbtv.-ben foglaltak szerinti titkos információgyűjtésre jogosult szerv külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtő tevékenységéről tudomást szerez, a Hatóságtól, mint a végrehajtó hatalomtól független szervtől kérhesse panaszának kivizsgálását.

2) Az Alkotmánybíróság a II/1063/2015. számú határozatában megállapította, hogy az Nbtv. nemzetbiztonsági ellenőrzéssel és a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kapcsolódó felülvizsgálati eljárással kapcsolatos egyes rendelkezései – azáltal, hogy az Nbtv. a bírákra is általánosan alkalmazni rendeli – sérti a bírói függetlenséget és az Alaptörvénybe ütközik, ezért megsemmisítette azokat.

A törvénytervezet megteremti a bírák nemzetbiztonsági ellenőrzésére vonatkozó sajátos szabályokat. Egyrészt kimondja, hogy bíró ítélkezési tevékenységére tekintettel csak akkor vonható nemzetbiztonsági ellenőrzés alá, ha törvény meghatározott bírósági eljárási jogosultságát nemzetbiztonsági ellenőrzéshez köti, másrészt egyértelművé teszi azt, hogy nemzetbiztonsági kockázat esetén nem a bírói szolgálati viszonya szűnik meg, hanem csak azon eljárásokban (perekben) való eljárási jogosultsága, amelyeket törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéshez köt.

3) Az Európai Unió számos tagállama ellenőrzi az Európai Unión kívülről érkező külföldi befektetéseket bizonyos (nemzetbiztonsági szempontból érzékeny) ágazatokba irányulóan. Az esetek többségében valamely állami szerv előzetes vizsgálata és jóváhagyása szükséges az ilyen ágazatokban a tulajdonszerzéshez. Indokolt, hogy Magyarországon is kialakuljon a fenti térségekből érkező befektetések, gazdasági tulajdonszerzések nemzetbiztonsági célú vizsgálata, és ezzel összefüggésben az engedélyezési rendszere.

A törvénytervezet szerint az EU-n kívüli befektető a törvényben meghatározott tevékenységet folytató magyarországi székhelyű társaságban 25 %-ot meghaladó tulajdonrészt csak a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter előzetes engedélyével szerezhet. Az engedélyezést igénylő tevékenységek: fegyver- és lőszergyártás, az un. kettős felhasználású termék előállítása, lehallgatási eszközök, titkosítási szolgáltatásokhoz használt eszközök előállítása, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtása, továbbá villamos energetikai szolgáltatás, gázszolgáltatás, vízszolgáltatás, telekommunikációs szolgáltatás, atomenergiával, nukleáris technológiával (ezek gyártásával, kutatás-fejlesztésével vagy kereskedelmével) foglalkozó vállalkozások, népegészségügyi és járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű termék, illetve készítmény gyártásával (vagy népegészségügyi és járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű szolgáltatás nyújtásával), kutatás-fejlesztésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozások, kormányzati vagy országos szintű hatósági nyilvántartások, adatbázisok, informatikai rendszerek, vagy kommunikációs csatornák kialakításával, fejlesztésével vagy működtetésével foglalkozó vállalkozások. [Belügyminisztérium]”

—–

„A véleményezési határidő: 2017.08.25. 11 óra, véleményezési e-mail cím: SZKHAT@bm.gov.hu.”

Forrás:
Sajtóközlemény; Belügyminisztérium; 2017. augusztus 18.
2017. évi …. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek a titkos információgyűjtéssel, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kapcsolatos módosításáról; Belügyminisztérium; 2017. augusztus 18. (pdf)
Lásd még: „…Változik a nemzetbiztonsági törvény, nagyobb kontroll alá kerülnek a külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtést végző szervek – legalábbis ez olvasható ki egy most közzétett törvényjavaslatból. A törvény több ponton változik, de talán az egyik leglényegesebb, hogy ha a jövőben egy médiamunkásról, egy parlamenti képviselőről vagy egy egyházi személyről akarnak információkat gyűjteni és ehhez külső engedélyhez kötött eszközt használnának fel, akkor erről előzetesen értesíteni kell a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot…” Index.hu
Korábbi cikkünk: NAIH állásfoglalás: komoly aggályokat vet fel az „Egyes belügyi feladatokat érintő és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény” (salátatörvény)