Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2018. január 2-án fog megjelenni.

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Bancsics Ferencet nevezték ki a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) élére

„Pintér Sándor belügyminiszter 2019. január 1-jei hatállyal Bancsics Ferencet nevezte ki a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) élére.

A korábbi vezérigazgató, Szabó Zoltán Attila a Belügyminisztérium állományába kerül.”

Forrás:
A Belügyminisztérium közleménye; MTI OS Országos Sajtószolgálat; 2018. december 14.
Lásd még:
Bancsics Ferenc; IT Business
és
„IGAZGATÓSÁG Bancsics Ferenc (elnök)”
Közadat; (NISZ) Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.

Fővárosi Közgyűlés: folytatódik az e-jegy projekt

„​Egy tucat napirendi pontot tárgyalt meg 2018. december 12-i, rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Döntöttek arról, hogy újrastrukturálják az elektronikus jegyrendszer projektet, amelynek határidejét 2020 végéig hosszabbították meg. Tarlós István főpolgármester jelezte: tiszta vizet kell önteni a pohárba, ezért gazdasági helyettesével együtt feljelentést tett az ügyben az országos rendőrfőkapitánynál…

Továbbra is támogatja a Főváros az elektronikus jegyrendszer projektet, amelyet újrastrukturálnak, a feladat befejezési határidejét 2020. december 31-re módosítják – döntött a Fővárosi Közgyűlés 18 igen, 8 nem szavazattal. Az elfogadott előterjesztésben emlékeztetnek arra, hogy a Főváros 2011-ben kérte fel a BKK-t a projekt kidolgozására. A beruházás finanszírozására 2013 szeptemberében született 54,5 millió eurós hitelszerződés az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD). A BKK az EBRD szabályai alapján lefolytatott beszerzési eljárást követően 2014. október 8-án kötött szállítói szerződést a Scheidt & Bachmann céggel.

Az előterjesztés kitér rá, hogy 2014 júniusában szükségessé vált a szállítói szerződés módosítása, a projekt megvalósításának átütemezése miatt. A BKK jóhiszeműen, a projekt sikeres megvalósítása érdekében mindent elkövetett, hogy az átfogó szerződésmódosítás teljes körűen lezárható legyen – olvasható. Az elmúlt másfél évben folyamatos egyeztetések eredményeként elkészült az aktualizált követelményeket leíró, 250 oldalas dokumentum. A tárgyalások folytatásának és a szerződés fenntartásának azonban objektív akadályát képezte és jelentős kockázatot jelentett, hogy lejárt az a bankgarancia, amelyet a szállítónak a szerződés időtartama alatt fenn kellett volna tartania. A BKK igazgatósága a bankgarancia nyújtásának elmaradásával kapcsolatos szerződésszegés miatt, az EBRD előzetes hozzájárulásának birtokában, egyhangúlag döntött a szerződés azonnali hatályú felmondásáról 2018. november 21-én. Ezzel egyidejűleg a BKK a Főváros jogos pénzügyi érdekeinek érvényesítése érdekében felszólította a szállítót a kifizetett, de el nem számolt előlegek (4,1 millió euró) és a meghiúsulási kötbér (4,1 millió euró, valamint 1,5 milliárd Ft) azonnali teljesítésére. A felmondást követően a BKK haladéktalanul megkezdte a szállítói szerződés lezárását, valamint az átadott eszközök üzemeltetési kérdéseinek rendezését. A BKK tájékoztatása szerint a projekt során eddig megvalósult elemeket a projekt jövőbeli folytatása során felhasználják.

A közgyűlés döntésével a projekt tervezett befejezési határidejét 2020. december 31-ig meghosszabbították. Az újratervezést követően a rendszer lehetővé fogja tenni az országos elektronikus jegyrendszerrel történő átjárhatóságot, a fővárosi jegy- és bérlettermékek elektronikus úton történő megvásárlását, az így megvásárolt jegyek és bérletek papírmentes módon, online mobil eszközzel lesznek használhatók, a felszíni közlekedési eszközök, a HÉV-ek és a kisföldalatti esetében az utazások számát pontosan, járathoz kötötten, elektronikus alapon lehet majd meghatározni, a metrókban pedig bevezethető lesz a teljes zárt kapus rendszer.

Az ellenzék kommunikációs performanszot akar felépíteni, erre azonban nincs szükség – mondta a vitában Tarlós István főpolgármester, utalva arra, hogy a közgyűlési többség leszavazta azt az ellenzéki javaslatot, hogy hozzanak létre vizsgálóbizottságot az ügyben. Hozzátette: „a budapestiek meg fogják tudni ítélni, ki hazudik és ki nem, kinek hány és milyen projektje volt”. Úgy fogalmazott: ez ügyben az ellenzék részéről „minden elhangzott, ami várható volt: szelektív idézetek, csúsztatás, tájékozatlanság.” Tarlós István azt mondta: mindezzel a budapestieket, a közvéleményt akarják összezavarni, „ezért jobb, ha tiszta vizet öntünk a pohárba”. A főpolgármester bejelentette: tegnap Bagdy Gábor gazdasági főpolgármester-helyettessel együtt feljelentést tett az ügyben az országos rendőrfőkapitánynál, vizsgálja ki az arra illetékes hatóság, mi történt. „Ennek az eredményét észszerű lenne megvárni; az ellenzék addig találjon magának más kampánytémát. Addig felesleges regényeket írniuk, szelektíven idézniük, handabandázniuk, ennek semmi értelme” – jegyezte meg.”

Forrás:
Fővárosi Közgyűlés: folytatódik az e-jegy projekt; Budapest portál; 2018. december 12.

Közigazgatás, politika

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma digitális immunerősítő programot dolgozott ki

„…Miközben a kormány gyermekvállalást ösztönző intézkedésekkel segíti a családokat, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyerekekre milyen veszélyek leselkedhetnek a XXI. században, ezek megelőzésével, illetve hatékony kezelésével ugyanis szintén hozzájárulhatunk a családok egységéhez.

A gyermekekre és fiatalokra leselkedő veszélyek megértéséhez fontos tudatosítani, hogy míg 2012-ben a 15–29 éves korosztály 31 százalékának volt okostelefonja, 2016-ra ez a szám 85 százalékra emelkedett. A televízió erős pozíciója ellenére a fiatalok 88 százaléka tekinthető napi internethasználónak, és 24 százalékuk éjjel-nappal használja valamilyen formában a világhálót.

Az internet számos lehetőséget rejt, térhódításával azonban olyan kihívások is megjelentek, mint a sexting (intim fotókkal való visszaélés), a grooming (behálózás), a cyberbullying (internetes megfélemlítés), az online zaklatás és az adathalászat. Több millió személyes adatot lopnak el évente, és a lopások ellen az óvatlan felhasználók védtelenek.

Ma, amit internetnek nevezünk és látunk, az a valós internet mindössze négy százaléka. A fennmaradó, láthatatlan 96 százalékban zajlik a bűnözés, a fegyver- és emberkereskedelem, a kábítószer- és szervkereskedelem is. Ezen a fekete, láthatatlan részen tárolják magyar viszonylatban, több mint ötvenezer ember adatát, és árulják különböző adatbázisokban, bűncselekmények elkövetéséhez, a közösségi médiáról nyert információkból.

Gondot jelent az online játékoktól való függőség is. Ezt jelzi, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – 2018-ban első alkalommal –a játékfüggőséget is a mentális betegségek listáján szerepeltette, amelyet olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedésként határoz meg, amelyben a játék elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben.

Néhány országban a videojáték-függőséget már korábban a jelentős közegészségügyi problémák közé sorolják. Több országban, köztük az Egyesült Királyságban is, működnek olyan magánklinikák, ahol kezelik ezt a függőséget. A frissen publikált betegséglistát 2019 májusában terjesztik a WHO tagországai elé a 2022 januárjában történő jóváhagyás céljából – közölte az Egészségügyi Világszervezet.

A közösségi média kapcsán negatív hatása lehet a fear of missing out (rövidítve: fomo) jelenségnek is, vagyis az attól való félelemnek, hogy lemaradunk vagy kimaradunk valamiből. A fiatalok ma összehasonlíthatatlanul több információt dolgoznak fel, több digitális adatot hoznak létre, sokkal többet vannak online, mint a korábbi generációk, ugyanakkor sebezhetőségük is nő. Ezért kell jobban megismerni a fiatalok szokásait az online térben, és egyúttal nagyobb hangsúlyt fektetni a veszélyek elleni hatékony védekezésre. Az UNICEF magyar bizottságának 2014-es kutatása szerint az internetes zaklatás minden harmadik gyermeket érinti Magyarországon, de csupán minden tizedik gyermek kér segítséget. A szülők rendszerint nincsenek felkészülve a digitalizációval járó kihívásokra.

Digitális immunerősítő programmal a fiatalok védelméért
A kormány egyik legfontosabb céljának azt tartja a családpolitikáján belül, hogy a fiatalok biztonságosabb online környezetben nőhessenek fel, tudatosabbak legyenek, és el tudják kerülni az ellenük irányuló online támadásokat. Ez a felismerés hívta életre Magyarország Digitális gyermekvédelmi stratégiáját és a Digitális immunerősítő programot is, amelyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma az Új Nemzedék Központtal dolgozott ki. A program célja egy olyan csomag összeállítása, amelyben több mint száz gyakorlatorientált javaslatot tartalmaz. Ezek arra irányulnak, hogy a fiatalok biztonságosabb kibertérben mozoghassanak, jobban felvértezve önmagukat a veszélyekkel szemben. A javaslatokon többek között kiberbiztonsági szakértőből, országosan elismert reklámpszichológusból és rendőr főtisztből álló szakembergárda dolgozik, ők alkotják a digitális immunerősítő kerekasztalt.

A gyermekvédelmi stratégiát azért hozta létre az Emmi, mert drasztikusan csökkent a digitális világba való belépés alsó korhatára. Ma már egy alig kétéves kisgyermek is könnyedén használ egy okostelefont vagy egy tabletet, a gyermekek kiszolgáltatottsága pedig még a fiatalokénál is nagyobb. A Digitális gyermekvédelmi stratégiában éppúgy szerepel a tartalomszűrő szoftverek fejlesztése, mint a kortárs mentorprogram. A stratégia része az is, hogy a gyermekekkel bármilyen felelősségi kapcsolatba kerülő személyek – például tanárok, szülők, gyermekvédelemben dolgozók – megfelelő felkészítést kapjanak a médiatudatosságról és a jogorvoslati lehetőségekről. De a stratégia része a resztoratív – azaz a helyreállítást a fókuszba helyező – sérelemkezelési technikák alkalmazása is, hogy ha már megtörtént a baj, akkor legalább annak negatív következményeit enyhíteni tudják.”

Forrás:
Egyre több gyermek születik Magyarországon; Világgazdaság; 2018. december 15.
(Készült Magyarország Kormánya támogatásával.)

Az a cél, hogy négy óránál tovább senkinek ne kelljen várnia a sürgősségin – mondta az egészségügyi államtitkár

„Horváth Ildikó: A szakorvoshiány viszonyítás kérdése, Hollandiában alig több mint kétszáz tüdőgyógyász dolgozik, Magyarországon hatszáz. Akkor van elég belőlük itthon vagy nincs?

Azt szeretnénk, hogy négy óránál többet ne kelljen várni a sürgősségi osztályokon az ellátásra, így ehhez fogjuk igazítani a finanszírozást – mondta lapunknak adott interjúban Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár, akit a pszichiátriai ellátásról és a fővárosi súlyponti kórházak kialakításáról is kérdeztünk. Beszélt arról is, hogy Magyarország minden híresztelés ellenére jól áll a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok terén.

–  Rövid időn belül, szűk négy hónap után távozott székéből az elődje. Sokat kellett győzködni, hogy elvállalja az egészségügyi államtitkári posztot?
–  Nem nagyon gondolkodtam rajta, rögtön elvállaltam. Számomra fantasztikus kihívást jelent és megtisztelő is. Hiszek abban, hogy ebből a székből is hozzájárulhatok ahhoz, hogy a magyar emberek egészségesebbek legyenek.

–  Az utóbbi időben többször szóba került, hogy nehéz egy egészségügyi intézmény vezetőjeként az államtitkárság élére kerülni, hiszen egészen más a nézőpont. Min kellett változtatnia?
–  Az üléspont meghatározza az álláspontot, ez a gyakorlatban is így van. Ettől az asztaltól azt kell néznem, hogy milyen az egészségügyi ellátás. Amikor orvosként dolgoztam, akkor pedig arra kellett figyelnem, hogy az előttem álló beteg számára mi a lehető legjobb terápia, és azt hogyan tudom neki biztosítani. Alapvetően azonban ugyanaz a cél: azt szeretnénk, hogy a beteg, akinek a sorsa a mi kezünkben van, minél hamarabb meggyógyuljon, sőt meg se betegedjen. Legyen több az egészségben eltöltött évek száma. Egy államtitkár fe­ladata, hogy minél pontosabban, minél kevesebb jogszabállyal biztosítsuk a működést, ami jó minőségű ellátórendszert eredményez.

–  A közelmúltban jelentős szakdolgozói béremelést jelentett be a tárca. Kik részesülhetnek ebben?
–  Az egészségügyi szakdolgozók – ápolók, szakápolók, diplomás ápolók, asszisztensek, szakasszisztensek, szülésznők, dietetikusok, gyógytornászok, körülbelül 78 ezer fő –, a nem egészségügyi főiskolai szintű végzettséggel rendelkező dolgozók – logopédusok, gyógypedagógusok – és az alapellátásban foglalkoztatott védőnők, utóbbiak körülbelül ötezren vannak. A kormány négy év alatt négy lépcsőben emeli a bérüket: 2019-ben esedékes a nyolcszázalékos szakdolgozói béremelés, és a védőnők is bekerülnek a szakdolgozói bértábla hatálya alá. Tovább emelkedik 2020 és 2022 között az egészségügyi szakdolgozók bére, ami 2022-re összesen 72 százalékos béremelkedést jelent. Emellett több, az egészségügyet pozitívan érintő kérdést is elfogadott a kormány, köztük az alapellátás és a sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját, valamint az öt nemzeti egészségprogramot.

–  Az elmúlt hónapokban az országban több sürgősségi osztályon is felmondtak orvosok, a sor Zacher Gáborral kezdődött, aki a Honvédkórházból távozott. A sürgősségi ellátás reformját Kásler Miklós már hivatalba lépésekor a legfontosabb feladatai közé sorolta. Lesz változás még idén?
–  A kormány november végén elfogadta a koncepciót, tehát hamarosan konkrét lépések is történnek. A sürgősségi ellátóhelyek mindig indikátorai az egészségügynek, bemutatják azt a terhelést, amely a dolgozókra nehezedik és azt a lakossági igényt, amely a rendszer felé jelentkezik. A sürgősségi betegellátás reformját illetően nagyon komoly előkészítő munka zajlott annak érdekében, hogy a hazai igényekre jobban reagáló ellátórendszert alakítsunk ki. A nyugati országoknak van egy jó gyakorlatuk arra, ha valaki úgy megy a sürgősségi osztályra, hogy nem igényel azonnali kezelést – például egy több napja halogatott problémára keres megoldást –, mégpedig hogy a sürgősségi ellátóhelynek szerves része egy akut alapellátó egység. Itt egy háziorvosokból, mentőtisztekből, ápolókból álló team dolgozik, amely azokat a betegeket látja el, akik tényleg csak egy sürgőssé vált receptért jöttek, vagy nincsenek életveszélyben. A lényeg, hogy ellátatlanul senki se távozzon, ugyanakkor azt sem szeretnénk, hogy a „kisebb” esetek ráterhelődjenek a szakmailag magasan képzett, maguk mögött komoly technikai tudást mozgató emberekre, akiknek a traumás, akut helyzetekben kell helytállniuk.

–  Ha jól értem, a háziorvosi ügyeletről beszél, amely már létezik mint ellátási forma.
–  Igen, de mégiscsak úgy tűnik – a háziorvosi ügyelet létezésével együtt –, hogy a betegek egy része vagy kikerüli az alacsonyabb szintű ellátást, vagy elégedetlen a kezelésével. Vannak már itthon pozitív példák arra, hogy egy helyen működik az alapellátó ügyelet és a sürgősségi osztály. A mostani jogszabálytervezet egyik legfontosabb része, hogy biztosítsuk, hogy ha valaki bekerül a sürgősségi ellátásba, egy meghatározott időablakon belül megkapja a kezelését. Természetesen tömegbaleset esetén vagy az influenzaszezon közepén, tehát szélsőséges esetben lehet eltérés, de átlagos napokon tudni kell teljesíteni ezt az elvárást.

–  Mekkorára tervezik az időablakot?
–  A sürgősségi szakma az úgynevezett triage rendszer szerint működik, tehát súlyossági kategóriák alapján. Mindegyik ilyen kategória esetében meghatározza azt is, hogy mennyi időn belül kell adott betegnek ellátást kapnia. Arról egyeztettünk, hogy a leghosszabb idő, ami a beteg beérkezésétől a kezelés kezde­téig eltelik, legfeljebb négy óra legyen. Ennek adott hónapban átlagos terhelés mellett folyamatosan teljesülnie kellene. Azt szeretnénk, hogy négy óránál ne kelljen többet várni, ehhez fogjuk igazítani a finanszírozást. Bízom benne, hogy mindezeknek érezhető jelei lesznek a jövő évben a betegek számára is. Az orvosok távozásáról pedig annyit, hogy bár Zacher Gáboré igen hangos volt, rajta kívül pedig Orosházán történt még hasonló eset, azóta viszont nem hallani ilyesmiről. Személyesen is jártam a Honvédkórházban egyébként, és azt láttam, hogy megfelelő módon, gyors tempóban rendezték az orvoshiányt. A felmondásoknak nem mindig drámai okai vannak, lehet mögöttük családalapítás vagy megváltozott életkörülmények is, ezek mindig változó tényezők, nem csak az egészségügyben.

–  Ahhoz, hogy négy óra legyen a maximális várakozási idő, nemcsak infrastruktúra és megfelelő finanszírozás, hanem megfelelő számú orvos, ápoló is szükséges. Ez a feltétel adott?
–  Olyan előfordul, hogy valahol aránytalanság van a dolgozók száma és az ellátandó terület nagysága között, ezt természetesen meg kell oldani. Fontos azokról a kollégákról is beszélni, akik nem orvosi végzettségűek, de szerves részei az ellátásnak, és erre nagyon jó példa egy mentőteam. Annak része pél­dául a mentőtiszt is, aki magasan képzett, kiváló felkészültségű kolléga, de nem orvos végzettségű. Ennek ellenére a szaktudásával ugyanúgy életet ment, és traumás akut helyzetben többet ér a tudása, mint a mentőt hívó orvosé. A lényeg, hogy nem feltétlenül az orvosok számában, hanem teamekben érdemes a humánerőforrást megállapítani.

–  A legnagyobb probléma országosan az orvostársadalom öregedése és a középkorú szakorvosok hiánya. Nem mellékes – bár a helyzeten nem változtat –, hogy ez nem magyar sajátosság, hanem európai jelenség.
–  Attól függ, hogy mihez viszonyítjuk. Hollandiában az egészségügyi rendszerben alig több mint kétszáz tüdőgyógyász dolgozik, Magyarországon hatszáz. Most akkor van elég belőlük itthon vagy nincs? Hollandiának másképp működik az ellátórendszere, a háziorvosok például nagyobb kompetenciával bírnak. Japánban komolyan gondolkodnak azon, hogy a kevésnek tartott szakdolgozói létszámot robotizált eszközökkel fogják pótolni, keresik azokat a technikai vívmányokat, amelyek az ember által elvégezhető működést pótolják. Európában a becslések szerint egymillió egészségügyi dolgozó, orvos, ápoló hiányzik majd a rendszerből. Itthon ebből a szempontból valóban javulnak a tendenciák, az orvosszám ha lassan is, de növekszik, kevesebben mennek már külföldre. A nővérek esetében eleve kicsi a külföldre vándorlás, ott más a probléma. Család mellett ápolónak lenni nagyon nehéz pálya, ezért igyekszünk ezt valahogy kompenzálni a fizetések emelésével, ösztöndíjakkal, plusz bölcsődei, óvodai helyekkel, hogy munka mellett könnyebb legyen a gyermeknevelés.

–  Az elmúlt hetekben címlapra került, hogy megszüntetik a Merényi kórház pszichiátriai osztályát és áthelyezik az OPAI-ba, az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetbe. Igaz a hír?
–  A tervezésünk középpontjában most Budapest egészségügyi ellátásának átalakítása áll, amelyről a tervek már jól ismertek. Van három nagy centrumkórház Észak- és Dél-Pesten, valamint Dél-Budán, és kezd körvonalazódni, hogy Észak-Közép-Budán is kialakítunk egy pillért, amely erős sürgősségi ellátással nagy területet fed majd le.

–  Ez lesz a János kórház.
–  Igen. Ezeken túl van egy másik vállalás is, ami különösen Kásler Miklós miniszterségével vált igazán hangsúlyossá, vagyis hogy az az intézeti hálózat, ami a nagy népegészségügyi jelentőségű betegségcsokrok valamelyikét tudhatja saját szakterületének, azaz például a daganatos, a szív- és érrendszeri, mozgásszervi megbetegedéseket. Ezek közé sorolható mint országos intézet az OPAI is. Ebben az átrendeződésben esett szó arról is, hogy a pszichiátriai betegek számára mi a legmegfelelőbb ellátási modell. A Merényi kórház a dél-pesti centrumhoz tartozik, amelynek a nyertes tervpályázatát december közepén hirdetik ki. Az intézménynek pontosan meg kell terveznie, hogyan fog zajlani a területén az ellátás, majd elindulhat az építkezés vagy infrastruktúra-fejlesztés.

–  A cikk szerint bejelentették az osztályon dolgozóknak, hogy év végével megszűnik a munkahelyük.
–  Az év végével nem szűnik meg az osztály, a főváros pszichiátriai ágyainak száma változatlan marad.

–  A Nyírő Gyula Kórházban működő OPAI tulajdonképpen a 2007-ben, a Gyurcsány-kormány alatt bezárt Lipót utódja. Hogyan értékeli, tovább tudta vinni azt a tudományos és gyógyító munkát, amely a Lipóttal annak idején megszűnt?
–  A Lipót felszámolása a pszichiátriai és a neurológiai ellátás szempontjából is drámai esemény volt. Hatalmas vákuum keletkezett, és évekre komoly betegellátási problémákat eredményezett. Amikor 2010-ben elkezdtünk arról beszélni, hogyan lehetne ezt helyrehozni, már látszott, hogy a hajdani OPNI-t nem lehet újranyitni. Valami mást kellett kitalálni, ami a Lipót módszertani erejét pótolja. Erről nagyjából fél–egy év alatt komoly szakmai párbeszédet követően döntés született, vagyis hogy a hiánypótló egységeket a Nyírőben alakítsuk ki, ahol egyébként kiváló, nemzetközi szinten is elismert munka folyik. Az OPAI megnyitása óta eltelt már öt–hat év, így időszerű lehet értékelni az eddigi eredményeket és új lendületet adni.

–  A Lipóton működött egy klasszikus zárt osztály, amelyhez hasonló ma már nincs is Magyarországon. Sikerült felszívni azokat a betegeket, akik akkor, 2007-ben ellátás nélkül maradtak?
–  Átalakult a rendszer, ma a zárt osztályt inkább magas biztonságúnak hívják. Az OPAI fejlesztésekor pontosan felmérték, hány ilyen ágyra van szükség. Ezeknek a kialakítása hosszabb folyamat mind infrastrukturálisan, mint humánerőforrás szempontjából. A gumiasztal, a törhetetlen ablak és azok a feltételek, amelyekkel egy épületnek bírnia kell, hogy benne magas biztonságú osztály működhessen, sok pénzbe kerül. Amikor a Lipót megszűnt, a betegek jelentős része más intézményekbe került. Ennek ellenére volt olyan páciens, aki elveszhetett, esetleg ellátatlanul hunyt el. Azoknak, akik erről akkor döntöttek, és akik lebonyolították, komoly felelősségük van ebben. A pszichiátriai szakmának voltak támszámai arról, hány embert láttak el a Lipóton, és ebből kik kerültek be másik intézetbe vagy vesztek el. Volt közöttük olyan, aki hajléktalan lett, és sosem került már vissza a rendszerbe. Az ilyen károkat nem lehet azonnal és maradéktalanul helyreállítani, annyit tudunk tenni, hogy nem hagyjuk, hogy ilyesmi még egyszer előforduljon.

–  A kórházi fertőzésekkel kapcsolatban is elhangzott egy miniszteri ígéret…
–  Nem ígéret volt, hanem a valóság. Már szeptemberben megjelent a rendelet a Magyar Közlönyben. Miniszter úr fontosnak tartotta, hogy az első intézkedések között kerüljön sor a miniszteri rendelet kidolgozására. A cselekvési mechanizmusok jelentős része már ismert a kórházak számára, Magyarország pedig minden híresztelés ellenére jól áll ezen a téren. Persze minden olyan fertőzést, amely megelőzhető, meg kell előzni.

–  A kórházak régi igénye a finanszírozás emelése. Minek alapján döntenek erről?
–  Zajlanak a felmérések erről, ennek része például a bárki által hozzáférhető Állami Számvevőszék-i vizsgálat is. A miniszter úrral együtt elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a kórházak finanszírozását kiszámítható pályára állítsuk. Idén is kormányzati prioritás az adósságállomány csökkentése, valamint a kórházak működési környezetének és a likviditási helyzetének javítása, illetve az egészségügy átláthatóbb működtetése. Ennek értelmében a kormány azonnali ötvenötmilliárd forintos támogatást biztosít a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók működési támogatására. A 2019-es költségvetés szá­mait már ismerjük, így 2020-tól lehet úgy tervezni a büdzsét, hogy abban már szerepeljen a megfelelő finanszírozásemelés. Ez egyébként nem önálló része az egészségügyi költségvetésnek, a szak- és az alapellátással is szorosan összefügg.

–  Ónodi-Szűcs Zoltán korábbi államtitkár vezetett be egy olyan lehetőséget a kórházaknak, hogy az év végi adósságrendezésen túl pályázhattak gazdasági hatékonyságnövelő programok finanszírozására is. Ettől az intézkedéstől az elődje azt várta, hogy az adósságok nem emelkednek majd összességében húszmilliárd forint fölé, ám ez idén már biztosan nem teljesül. Mi ennek az oka?
–  A koncepció nagyon jó, támogatom. Az adósságállomány okait vizsgáljuk. Azt tudjuk, hogy a hatékonyságnövelő csomagokat az intézmények egy része négy-öt éves távlatokban tervezte, tehát ezek hatása még nem tetten érhető. Ennek ellenére még ha nem is látszik kívülről, vannak nagyon pozitív példák. Mindemellett el kell ismerni azt is, ha valaki kijön a költségvetéséből és megfelelő minőségű ellátást biztosít belőle. Azt pedig szigorúan kell kezelni, ha egy kórház ezt nem tudta teljesíteni, és mindenképpen vizsgálni kell az okait.”

Forrás:
„Lassan ugyan, de nő az itthon karriert építő orvosok száma”; Jobbágyi Zsófia; Magyar Hírlap; 2018. december 14.

Közigazgatási, politikai informatika

Frissülnek az Országos Bírósági Hivatal által publikált ÁNYK űrlapok

„Az Érdi Járásbíróság 2019. január 1. napjával történő létrehozása következtében valamennyi, a járásbíróságokra benyújtható polgári peres, polgári nemperes, végrehajtási nemperes, büntető peres, szabálysértési és elnöki igazgatási ÁNYK űrlap módosításra kerül.

Továbbá módosításra kerülnek a polgári peres, polgári nemperes, végrehajtási nemperes, büntető peres, magáncsőd eljárásban és elnöki igazgatási eljárásokban használható űrlapok jogi képviselő lapjai. A módosítást követően képviselői típusként kiválasztható a kamarai jogtanácsos szerep, valamint a továbbiakban a Kamarai Azonosító Szám felváltja a korábbi Lajstromszám mezőt.

A módosított ÁNYK űrlapok 2019. január 1. napján kerülnek publikálásra. Az űrlapok egyes változásainak részleteiről itt tájékozódhat.

Forrás:
Frissülnek az Országos Bírósági Hivatal által publikált ÁNYK űrlapok; Magyarország Bíróságai; 2018. november 30.

E-ügyintézés a megújult birosag.hu oldalon

„Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) a megújult központi honlapon tájékoztató anyagokat tett közzé a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozóan.

A 2018. január 1-jén vagy azt követően indult peres és nemperes eljárások tekintetében az E-PER 2018, az ezt megelőzően indult és elektronikus kapcsolattartással érintett ügyek tekintetében az E-PER 2016 aloldal tartalmazza – többek közt – a beadványok benyújtásának folyamatát ismertető tájékoztatót, az egyes célcsoportok részére készített segédleteket, a beadványok benyújtását követő értesítésekkel és az illetékfizetéssel kapcsolatos tudnivalókat.

Az OBH elnöke a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás során alkalmazandó elektronikus űrlapokat rendszeresített, melyek a Nyomtatványok menüpont alatt érthetőek el. Az űrlapok rendszeresen frissülnek, erről az OBH tájékoztatást nyújt a www.birosag.hu oldalon.

Az Üzemzavar naptár folyamatos és időszerű tájékoztatást nyújt az elektronikus kapcsolattartást biztosító rendszerek karbantartásáról, üzemkieséséről, mely események az eljárási határidők számítása szempontjából bírnak jelentőséggel.

A Gyakran ismételt kérdések az elektronikus kapcsolattartásról aloldalon az elektronikus kapcsolattartást érintően leggyakrabban felmerülő kérdésekre találnak hasznos válaszokat az ügyfelek.

Az OBH a bírósággal történő e-kapcsolattartást érintő, ügyfelektől érkező technikai kérdések szakszerű megválaszolása céljából működteti az E-PER Helpdesket.

Az OBH 2015. évben több elektronikus ügyintézési szolgáltatást vezetett be, melyek az ügyfelek gyorsabb, olcsóbb, tértől és időtől független, online ügyintézését biztosítják:

  • Az E-panasz biztosítja, hogy az ügyfelek az igazgatási panaszaikat a nap 24 órájában, a hét minden napján elektronikus úton is benyújthatják.
  • A Pertartam-kalkulátor egy online szolgáltatás, melynek segítségével az állampolgárok megtekinthetik, hogy egyes ügytípusokat adott bíróság átlagosan mennyi idő alatt intéz el, s ezáltal döntésük alapján a per időszerűbb lefolytatását biztosító illetékes bíróságon indíthatnak pert.
  • Bírósági Elektronikus Tájékoztató és Figyelmeztető Rendszer (BETFR) segítségével a regisztráló ügyfelek, jogi képviselők betekinthetnek az ügy alapadataiba, SMS és e-mail üzenetben tájékoztatást kaphatnak a fontosabb eljárási cselekményekről.

Szintén az ügyfelek kényelmét szolgálja a 2018. év során bevezetett Csődbetekintő Portál, amely a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. § (1d) bekezdése szerinti igazolás kiállítása iránti kérelmek elektronikus ügyintézést teszi lehetővé.”

Forrás:
E-ügyintézés a megújult birosag.hu oldalon; Magyarország Bíróságai; 2018. december 13.

OECD-értékelés Svédország digitális közigazgatásáról

„A legfejlettebb országokat tömörítő OECD közigazgatási reformmal foglalkozó igazgatósága (Reform of the Public Sector Division of the OECD Directorate for Public Governance) országtanulmányai sorában ezúttal Svédország kormányzatának és közigazgatásának digitális átalakítását vette górcső alá (Digital Government Review of Sweden, 2018). A tanulmánynak egyelőre a fő megállapításait hozták nyilvánosságra, 28 oldalon – ennek fogjuk legérdekesebb elemeit ismertetni.

Mindenek előtt érdemes kitérni az OECD általánosan használt elemzési keretére, amely a digitális közigazgatási stratégiák kidolgozásához 12 kulcs-ajánlást fogalmaz meg, három pillérbe rendezve azokat. Az OECD Tanácsának 2014-es döntése alapján ezt az elemzési keretet alkalmazzák minden tagországra, illetve több OECD-n kívüli ország is tagok is proaktív módon ezt használja, a következők szerint.
Nyitottság és elkötelezettség

  • Nyitottság, átláthatóság és nyitottság a bevonásra (inclusiveness).
  • Elkötelezettség és részvétel többszereplős környezetben a szakpolitikák kidolgozásában és a szolgáltatásnyújtásban.
  • Adatvezérelt szervezeti kultúra megteremtése.
  • A magánszféra védelme és a biztonság garantálása.
  • Irányítás és koordináció

    • Vezetőszerep vállalása és politikai elkötelezettség.
    • A digitális technológiák koherens használata a különböző szakterületeken.
    • Hatékony szervezeti és kormányzati koordinációs keretrendszer.
    • Nemzetközi együttműködés erősítése más kormányzatokkal.

    Megvalósítást támogató kapacitások

    • Világos üzleti megoldások kifejlesztése.
    • Az intézményi kapacitások megerősítése.
    • Digitális technológiák beszerzése.
    • Megfelelő jogi és szabályozási keretrendszer biztosítása.

    A svéd digitális közigazgatás felülvizsgálatának célja, hogy segítséget nyújtson a digitális technológiákban és adatokban rejlő előnyök teljes kiaknázásában, erősítse a közszféra szervezeti intelligenciáját, és hogy a közszféra platformként szolgálhasson közhasznú értékek társ-megteremtésében (co-creation), a közbizalom fenntartásában. Az OECD jelentése ennek érdekében stratégiai szakpolitikai javaslatokat is megfogalmaz a svéd kormányzat számára, hogy ezzel is új lendületet adjon a digitális és adatvezérelt közigazgatási és közszolgáltatási fejlődésnek. A kutatás során interjú-sorozat keretében kérdezték meg a svéd digitális kormányzati ökoszisztéma fő érdekeltjeit: az országos, regionális és települési közigazgatás reprezentánsait, valamint az üzleti élet, a civil szektor és a tudományos élet képviselőit.

    Mint a jelentés is megállapítja, a digitális kormányzati törekvések egyik fő hajtóereje az erős közbizalom, aminek erősítése és fenntartása minden kormányzatnak fontos feladata. E tekintetben Svédországban jó a kiinduló helyzet, mert a közbizalom átláthatósággal való erősítése, a közszolgáltatások magas színvonala és a biztos, fegyelmezett pénzügyi háttér ehhez hagyományosan jó alapot biztosít. A reformoknak ugyanakkor meg kell célozniuk, hogy a közigazgatás képes legyen jó válaszokat adni olyan aktuális társadalmi kihívásokra is, mint az urbanizáció vagy a migráció.

    A svéd közigazgatási reformok eddig alapvetően e-kormányzati törekvésekben nyilvánultak meg, a mai igény azonban már az, hogy ezek ne célt, hanem eszközöket jelentsenek szélesebb szakpolitikai célok megvalósításában, a közhasznú értékek társ-teremtésében. Ehhez az szükséges, hogy a fókusz a a New Public Management által középpontba állított folyamatok, termelékenység és belső hatékonyság helyett a közszféra környezetének alakítására tevődjön át, ahol az említett elemek csak eszközt jelentenek az átfogóbb célok megvalósításában.

    Ahhoz, hogy a közigazgatás platformként működhessen, több feladatot kell párhuzamosan megvalósítani. Ebbe beletartoznak technikai fejlesztések, a probléma-megoldó gondolkodás erősítése, együttműködő megközelítés, valamint az állampolgári elkötelezettség erősítése a közösségi tudásbővítés (crowdsourcing knowledge) felértékelődésével.

    Svédországnak jó esélye van arra, hogy digitálisan érett társadalma és közigazgatása legyen, amihez jó alapot ad a nagy hagyományú átláthatóság és az eddig megtörtént digitális fejlesztések sora, valamint a lakosság magas szintű digitális képzettsége. Amiben azonban előrelépésre van szükség, az a felhasználói igények által hajtott (user-driven) és az adatvezérelt fejlesztések. A jelentés több jó példát is említ a felhasználóbarát, adatvezérelt szolgáltatásokra, de ezek jellemzően intézményi megoldások, gyakran silószerű működéssel.

    A svéd politikai kultúrára jellemző a konszenzusra törekvés, az együttműködés, az egyenlőség, a bevonás, a mérsékelt gondolkodás, a megegyezéses döntéshozatal és a konfliktuskerülés. Ezek olyan alapok, amelyekre – bár a döntéshozatalt ezek a jellemzők gyakran lelassítják – a korszerű digitális közigazgatás és közszolgáltatások is jól építhetnek. A megkérdezettek ugyanakkor egyértelmű igényt fogalmaztak meg arra, hogy nagy szükség lenne határozottabb központi vezetésre a digitális átalakulás terén. A digitalizáció feladatai két minisztérium között oszlanak meg (külön kezelve a közigazgatás és az üzleti élet digitalizációját), a kormányzati nyílt adatok kezelésének területe pedig az elmúlt években többször is gazdát cserélt. A szereplők nagy várakozással vannak a kormányzat által már bejelentett, új digitalizációs ügynökség felállítása iránt, amely a szükséges változások hajtóerejeként és támogatójaként működhet. A jelentés szerint az új ügynökség feladata kellene, hogy legyen a platformszerű működés biztosítása is, teret adva a digitális és adatvezérelt innovációnak, a többszereplős együttműködésnek és az értékek társ-teremtésének.

    A svéd kormányzat – az északi országokkal együttműködésben – megfogalmazta ambícióját arra, hogy az ország vezető szerepre tegyen szert a mesterséges intelligencia fejlesztésében és alkalmazásában. Ehhez azonban szükség lenne a jelenleginél jóval kiterjedtebb és hatékonyabb adatgazdálkodásra is, ami jelenleg az egyik legerősebb szűk keresztmetszetet jelenti Svédországban. A nyílt kormányzati adatok hasznosítására se kormányzati szakpolitika, se kiterjedt gyakorlat nincs, ami fontos eszköztől fosztja meg a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló törekvéseket is. Egy ezt orvosló, fenntartható megoldást eredményező megközelítés kidolgozása világos irányítást, kormányközi koordinációt és együttműködést igényelne.

    A korszerű adatgazdálkodásnak jelenleg a hatályos jogi szabályozás is erős korlátja, valamint az a gyakorlat is, hogy az intézmények többnyire csak díjköteles adatszolgáltatást biztosítanak. A jelentés szerint az adatvezérelt közigazgatási reformoknak Svédországban nem technológiai, hanem kulturális akadályai vannak. A jelenlegi nyíltadat-portáloknak csak tájékoztató funkciójuk van, a nagy hagyományú átláthatóság jegyében, de interaktivitásra, bevonásra nem adnak lehetőséget. Az új ügynökségnek e téren is világos iránymutatást kell majd adnia, tevékenyen is részt vállalva a szemléletváltásban és az ebből fakadó digitális fejlesztésekben, átalakításokban.”

    Forrás:
    Digital Government Review of Sweden. Enabling government as a platform through a data-driven public sector; OECD, Directorate for Public Governance; 2018. október
    (Ez egy előzetes dokumentum, eredetileg 2018 végét jelölték meg a teljes jelentés megjelenésének határidejeként.)

    Informatika, távközlés, technika

    Digitális Jólét Program – Magyarország Digitális Hálózatkutatási Stratégiájának bemutató konferenciája

    2018. december 19. szerda 13.00-14.40
    Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Zrínyi terem

    13.00-13.20 Hálózatkutatás a Digitális Jólét szolgálatában
    Gál András Levente szakmai vezető, Digitális Jólét Program

    13.20-14.00 Magyarország Digitális Hálózatkutatási Stratégiájának hálózattudományi paradigmái
    Barabási Albert-László egyetemi tanár, NKE-Digitális Jólét Program
    Center for Complex Networks Research – Northeastern University
    Department of Medicine and CCSB – Harvard Medical School

    14.00-14.40 Magyarország Digitális Hálózatkutatási Stratégiájának bemutatása
    Szócska Miklós – Palicz Tamás – Joó Tamás Semmelweis Egyetem – Egészségügyi Közszolgálati Kar”

    Forrás:
    Digitális Jólét Program – Magyarország Digitális Hálózatkutatási Stratégiájának bemutató konferenciája; 2018. december

    Új célok az országos mobilfizetésben

    „Biztosítást is vehetünk mobiltelefonon az autópálya-matrica mellé a jövő évi nyaralás alkalmával, ahogyan egyre több kulturális és szabadidős intézmény belépőjét is, kényelmi felár nélkül – mondta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. vezérigazgatója a Magyar Időknek. Veres Mihály leszögezte: nem torpannak meg az egységes közösségi közlekedési jegyrendszert érintő fejlesztések sem.

    – Jelenleg egy öt évet átfogó stratégiát váltunk valóra, ennek az első éve már mögöttünk áll. A következő négy esztendőben mindenképp szeretnénk az üzleti parkolók terén is a közterületeknél elért lefedettséget elérni.

    A célra jelentős erőforrásokat áldozunk, tesszük ezt az autósok érdekében is, hiszen számukra kényelmesebb pél­dául a bevásárlóközpontokban ugyanazzal a mobilfizetési megoldással fizetni a parkolásért, mint a közterületen – vázolta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NM) vezérigazgatója a társaság céljait.

    Veres Mihály kifejtette, hogy új szolgáltatások, új üzleti modellek bevezetését is tervezik ennek kapcsán, hiszen a magánparkolókat üzemeltetők teljesen más technológiai háttérrel rendelkeznek, mint az önkormányzatok.

    – Az okostechnológiák segítségével olyan kényelmi szolgáltatásokat is szeretnénk bevezetni, amelyekkel könnyítjük a parkolózónák kódjaival kapcsolatos tájékozódást, hiszen sokaknak gondot okoz, hogy nem biztosak abban, hol kell fizetni a parkolásért.

    A probléma megoldására már fut egy kísérleti fejlesztésünk: bluetoothos eszközök segítségével tájékoztatjuk az autó­sokat a zónakódokról, illetve a fizetési kötelezettségről. A teszteredmények azt mutatják, hogy a programba bevont fővárosi helyszíneken megsokszorozódott a mobilparkolások száma, vagyis az autósok használják ezt a kényelmi megoldást.

    A társaság további célja az autópálya-matrica értékesítésben növelni a mobilcsatorna részarányát. – Hatalmas potenciált látunk ezen a téren: az okostechnológiák és a kombinált szolgáltatások is segíthetnek a több ügyfél bevonzásában.

    Hamarosan már biztosítást is lehet majd vásárolni az autó­pálya-matrica mellé, ez a nyaralásra indulók számára lehet előnyös megoldás, ez ügyben már tárgyalunk azokkal a biztosítótársaságokkal, amelyek a partnereink lesznek.

    Az új szolgáltatások mindegyikét viszonteladók is értékesíthetik majd – magyarázta Veres Mihály, majd a fejlesztések harmadik irányvonaláról is beszélt. – A belépőjegyek éles tesztjét nemrégiben indítottuk el két partnerrel: a Budakeszi Vadasparkkal és a Debreceni Állatkerttel, de folyamatban van további állatkertek, szórakoztató- és szabadidőközpontok bekötése is.

    A belépőjegy egyébként már egy új üzleti modellt is jelent, hiszen itt már nincsenek kényelmi díjak, vagyis a felhasználónak kizárólag a jegy árát kell megfizetnie. Míg az internetes jegyvásárlási lehetőségek gyakran járnak extra költséggel, és sok esetben ki is kell nyomtatni a jegyet, az NM Zrt. a jegyvásárlási folyamatot teljes egészében elektronizálta.

    A szolgáltatók számára pedig úgy gyorsították az integrációt, hogy akár egy androidos telefonnal le tudják olvasni a jegyet az ügyfél telefonjáról a beléptetéskor, vagyis a részükről gyakorlatilag nem igényel infrastruktúra-kiépítést a csatlakozás.

    – A következő nagy lépésünk a közösségi közlekedési jegyrendszer. Mint ismert, néhány éve folyamatban van az elektronikus jegykezelési rendszer fejlesztése.

    Már megvan a teljes körű környezete, vagyis megkötöttük a támogatási szerződést (száz százalékban uniós forrásból dolgozunk), ennek révén a tényleges fejlesztéseket is el tudtuk kezdeni.

    A jövő év első negyedévére már tesztjelleggel az utazóközönség számára is elérhetővé tesszük, így közlekedési kártyával vagy elektronikus személyi igazolvánnyal lehet majd utazni a tesztbe bevont területeken, a jegyek és a bérletek mobiltelefonon vásárolhatók meg. Már az előttünk álló évben kiépítenénk a mobil jegyértékesítési csatornákat, a következő évben pedig folytatódhat a szolgáltatók integrációja is – részletezte a vezérigazgató, aki úgy véli, hogy a teljes rendszer országos kialakításához legalább két év kell.

    A fejlesztés utáni csatlakozási folyamat időszakában pedig már egy újabb feladaton dolgozna az NM.

    – A jelenleg kísérleti szakaszban lévő okosváros-megoldásainkat akkor fejlesztjük tovább üzleti megoldásokká. Ilyen például a pécsi projektünk, ahol védett övezeti behajtási rendszer kialakítását végezzük, ami számunkra azért izgalmas feladat, mert egy hagyományos, papírjegyes rendszert kell átalakítanunk kamerás, mobiltechnológiás rendszerré. Úgy gondoljuk, hogy ennek a kísérletnek a végén egy máshol is használható üzleti terméket hozunk létre – mondta a cégvezető.

    Miután itthon stabilizálja a szolgáltatásokat, a külföldi piacok irányába fordul az NM. A társaság tavalyi kezdeményezésére a magyar elnökségi programba bekerült a V4 Smart Platform Projekt, amelynek a fő célja, hogy egy közös keretrendszeren belül a mobilfizetési szolgáltatások országhatáron átnyúlóan elérhetővé váljanak, a kísérleti projektek már folyamatban vannak. A nemzetközi együttműködéseknél maradva a vezérigazgató két további, európai uniós programról is beszélt.

    – A Mobinet volt az első, azóta már le is zárt EU-s projektünk, az erre létrehozott konzorciumhoz az olasz FIAT is csatlakozott. A kísérleti fejlesztésben Budapesten a SIM-kártyával felszerelt fedélzeti információs eszközökön intézhetik a parkolásukat az autósok.

    A LinkingDanube program pedig a Duna menti országok parkolási rendszereit fogja össze, az NM egy nyolctagú konzorcium tagjaként teszi elérhetővé a mobilfizetést az egyes országok szolgáltatásaihoz – fejtette ki Veres Mihály, hozzátéve, hogy ez a két projekt abban az időszakban valósult meg, mialatt támadások érték az egységes mobilfizetési rendszert az Európai Bizottság részéről.

    Mint ismert, a testület 2014-ben indított kötelezettségszegési eljárást az NM ügyében, ezt két évvel később az Európai Bíróság kezdte tárgyalni, és idén november elején hozott ítéletet.

    – Az ítélet fő üzenete számomra az, hogy elismeri: országos, egységes, átjárható, átlátható szolgáltatás jött létre. Vagyis az első és legfontosabb célját elérte a vállalat, amelynek 2013-as tervezéskor annak a 2010-es EU-s direktívának akartunk megfelelni, amely a közlekedési szolgáltatások igénybevételének átjárhatóságát fogalmazta meg (intelligens közlekedési rendszerek).

    Ennek a direktívának megfelelünk, ezért érdekes helyzet, hogy ebből eljárás keletkezett – mondta a vezérigazgató, leszögezve, hogy a szolgáltatás ebben a formájában fenn tud maradni. – Természetesen az is egyértelmű, hogy az arányosságot tekintve elmarasztaló ítélet született, az pedig majd a jogalkotó feladata lesz, hogy a jogszabályi környezetet úgy alakítsa, hogy az megfeleljen a bíróságnak.

    Veres Mihály szerint mindez azt is jelenti, hogy a következő években nem torpannak meg a fejlesztések. A fejlődéshez pedig az ötéves működése alatt olyan alapokat tett le a társaság, mint a 2014-ben indított mobilparkolást, az e-matricát és a HU-GO használatarányos útdíjfizetést biztosító nemzeti mobilfizetési rendszert.

    Mára több mint nyolcvan parkolási üzemeltető szervezet tagja az országos egységes mobilfizetésnek, az önkormányzatok mellett üzleti parkolási társaságok is. Folyamatos azoknak a partnereknek a csatlakozása is, amelyek az egységes rendszeren keresztül értékesítik a szolgáltatásukat: mobiloperátorok, bankok, valamint innovatív hazai kis- és középvállalkozások.”

    Forrás:
    Új célok az országos mobilfizetésben; Somogyi Orsolya; Magyar Idők; 2018. december 13.

    Fehérvár az okosvárosok útján – különleges parkolási infrastruktúrát telepítettek

    „Országosan is különleges fejlesztést mutattak be hétfőn Székesfehérváron; a város – a Vodafone NB-IoT SmartParking szenzoraival bővítve digitális eszközparkját – lehetővé teszi lakói számára az okosparkolás lehetőségét. A szolgáltató rendszerének köszönhetően Fehérváron mintegy száz parkolóhely foglaltsági állapotát követhetik nyomon az autósok mobiltelefonjuk segítségével. A századik parkolószenzort Fehérvár polgármestere személyesen telepítette a Jávor Ottó téren.

    A szenzorok segítségével valós időben, mobilapplikáción követhető a parkolóhelyek foglaltsági állapota, és a sofőröket a rendszer a legrövidebb úton irányítja a legközelebbi szabad parkolóhelyhez.

    Az új technológiának köszönhetően azonban a jövőben a parkolóhelyek keresésének gyorsításával ez az idő csökkenthető, így a forgalom, a légszennyezés mértéke és a zajszennyezés is mérséklődhet.

    Az átadott okosparkolók úgynevezett keskenysávú frekvenciát használnak (Narrowband-IoT, azaz NB-IoT), egy olyan iparági szabványt, amely alkalmas a nagy hatótávolságú, alacsony energiaigényű kommunikációra, egyszerre akár több ezer eszközt is összekapcsolva. A technológia legfontosabb jellemzői az alacsony eszköz- és infrastrukturális költségek, valamint a rendkívül hosszú, több mint 5 éves elem-élettartam.

    „Többek között az okos parkolást segítő intelligens megoldások révén tapasztalhatjuk meg igazán, hogy az okos városok már nem a távoli jövő részét képezik” – emelte ki Király István, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese, aki hozzátette: „néhány éven belül életbe lépnek az új, ötödik generációs hálózatok (5G), amelyek több eszköz és ember összeköttetését teszik lehetővé, kisebb területen, gyorsabban és jóval alacsonyabb késleltetéssel, mint valaha. Az NB-IoT megoldások az 5G technológiával támogatva képesek lesznek igazán nagy változásokat hozni a világba, és a Vodafone-nál mi azért dolgozunk, hogy ezeket a megoldásokat mielőbb ügyfeleink szolgálatába állíthassuk.”

    A Vodafone Magyarország partnere, az Intelliport Solutions Kft. által biztosított IPS 401 típusú okos parkoló szenzorok az NB-IoT technológia alkalmazásával képesek az egyes parkolóhelyek foglaltságának valós idejű figyelésére. Ez az alapinformáció, amelyre navigációs megoldások, utcai tájékoztató rendszerek és statisztikai elemző rendszerek épülhetnek, ezt a feladatot oldják meg a vállalat szenzorai a ma elérhető legmagasabb technológiai színvonalon. Amellett, hogy az okos eszközök minden környezetben 95% feletti megbízhatósággal érzékelik a parkolók foglaltságának változását, a strapabíró kivitelezésnek és az út felszíne alá süllyesztett konstrukciónak köszönhetően teljesen védettek mind az időjárás, mind a járművek okozta veszélyekkel szemben.

    Az újonnan telepített NB-IoT parkolószenzorok Székesfehérvár belvárosában érhetők el. Használatukhoz a Smart Parking mobil applikáció szükséges, mely letölthető honlapunkról.”

    Forrás:
    Fehérvár az okosvárosok útján – különleges parkolási infrastruktúrát telepítettek; Molnár Artúr; Székesfehérvár Városportál; 2018. december 10.

    Társadalom, gazdaság, művelődés

    Lendületet kaphat az elektronikus számlázás és az elektronikus archiválás további terjedése

    „A júliustól érvényes változásokkal egyszerűsödtek az elektronikus archiválás szabályai, azonban bármilyen új és hosszú távon költséghatékony módszer alkalmazása alapos felkészülést és odafigyelést kíván meg az adózók részéről. A Deloitte álláspontja szerint az új jogszabály segítheti az elektronikus számlázás és az elektronikus archiválás további terjedését.

    A számlák elektronikus archiválására vonatkozó korábbi szabályozást az elektronikus számlázás széles körű elterjedésének egyik fő gátjának tartották, elsősorban annak bonyolultsága miatt. Éppen ezért nagy várakozás előzte meg az új, július elsején hatályba lépett szabályokat, melyekhez az adóhatóság és a szakma képviselői is komoly reményeket fűztek.

    Nem véletlenül, hiszen a korábban is használt alapelvek megőrzése mellett az új szabályozás számos könnyítést tesz lehetővé. Például az új szabályok szerint többé már nem kötelező az időbélyegző használata a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumok esetében.
    A nyár óta hatályos szabályozás szélesítette az archiválási lehetőségek körét is, melyek az új szabályok szerint a következők:

    • fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum saját vagy bizalmi szolgáltató általi archiválása;
    • archiválás zárt rendszeren keresztül;
    • EDI-ben történő archiválás;
    • hash-kóddal együtt történő archiválás.

    A zárt rendszerben történő archiválást elméletileg lehetővé tette a korábbi archiválási rendelet is, ugyanakkor ennek használata egy akkreditált szervezet előzetes minősítéséhez volt kötve. Mivel ilyen szervezet nem működött Magyarországon, ezért ezt az archiválási megoldást a gyakorlatban korábban nem alkalmazták. Az új szabályok nem támasztanak ilyen megkötéseket, ezért jelenleg lényegében bármilyen zárt rendszer megfelelhet az archiválásra, amely képes teljesíteni a rendeletben elvárt alapvető követelményeket.

    Az új szabályozás azonban nem tér ki a zárt rendszer megfelelőségének részletszabályaira, másrészt ezen a téren kialakult gyakorlat sem érhető még el, így számos értelmezési kérdés merülhet fel, amelyeket egy konkrét rendszer kialakítása során mindenképpen vizsgálni szükséges. – mutatott rá Schütt Attila a Deloitte adó- és jogi osztályának menedzsere.

    Nagy újítás a hash-kóddal történő archiválás lehetősége is, ugyanakkor ez is egy olyan pontja a szabályozásnak, ami kialakult gyakorlat és tapasztalat hiányában alkalmazási kérdéseket vethet fel – például, hogy ez alapvetően csak a számlakibocsátók szempontjából lehet-e releváns opció a számlák megőrzésére, hiszen ők szolgáltatnak online adatot a számlákról, ami a hash alkalmazásának előfeltétele.

    Az elektronikus archiválás szabályai az egyszerűsödés irányába mozdultak el, viszont bármilyen új és hosszú távon költséghatékony módszer alkalmazása alapos felkészülést és odafigyelést kíván meg az adózók részéről. Annak érdekében tehát, hogy a kötelezettek minél egyszerűbb, hatékonyabb módon tudjanak megfelelni a követelményeknek, ajánlott a meglévő rendszerek felülvizsgálata, az elérhető alternatívák részletes megvizsgálása, és szükség esetén a hatósággal történő előzetes egyeztetés. – tette hozzá Tancsa Zoltán a Deloitte adó- és jogi osztályának partnere.”

    Forrás:
    Lendületet kaphat az elektronikus számlázás; Deloitte Magyarország; 2018. december 12.

    A telefonunk titokban minden lépésünket rögzíti, és ezen cégek egész sora gazdagszik meg

    „Az elmúlt néhány év során új iparág született, ami azokat a helyváltoztatási adatokat teszi pénzzé, melyeket a zsebünkben lapuló telefonunkra letöltött alkalmazások gyűjtenek be. A napi mozgásunk lekövetéséből összeálló információcsomagokat ezek a cégek aztán a hirdetőknek és hedge fundoknak adják el, hogy azok további hasznot húzzanak belőlük. A továbbított adatok az illetékes vállalatok közlése szerint névtelenek – de közben nagyon is személyesek, érzékenyek, és ismeretükkel bárki könnyedén be is azonosítható.

    Egészen dermesztő részletességgel követhető minden egyes mozzanatunk, amit a nap során teszünk: fű alatt a telefonjainkra telepített alkalmazások egész sora szolgáltat napi mozgásunkról információkat különböző cégeknek, akik ebből egyre több hasznot húznak. A témáról a New York Times közölt hosszú cikket, melyet azután állítottak össze, hogy betekinthettek egy adatbázisba, mely több mint egymillió okostelefon hollétét követi New Yorkban és környékén.

    Azzal, hogy a telefonjaink mini jeladók, alighanem mindenki tisztában van, a Times cikke viszont feltárja, pontosan hogyan is működik mindez, és hogy néz ki az az új iparág, mely a követési adatokkal való kereskedésre épült fel. A cikk az adatbázis átnézése, illetve több gyanútlan felhasználó, és több nagyon is képben levő cégvezető elbeszélése útján rajzolja fel a képet.

    Számos népszerű, ártalmatlannak tűnő telefonos alkalmazásban dolgoznak folyamatosan olyan beépített kódsorok, melyek akár két másodpercenként is lehívhatják, és továbbíthatják aktuális lokációnkat. Az így kinyert mozgási információkat aztán az azt begyűjtő cégek a telefontulajdonos tudta nélkül eladják. Bár a továbbított csomag biztosítja a felhasználó névtelenségét, a Times egyes esetekben pusztán a mozgási adatokból nagyon könnyen be tudta azonosítani a tulajdonost.

    Például Lisa Magrint, a 46 éves matematika tanárnőt: ő volt az egyedüli ugyanis New York államban, aki minden hétköznap reggel megtette ugyanazt a 14 mérföldes utat egy iskolába, ahonnan a telefon olyan szinten aprólékos információkat közölt, hogy az épületen belül simán beazonosíthatóvá vált az asszony saját osztályterme is. Az adatbázisból kiolvasható volt a teljes napja: megmutatták, hol lakik, onnan mikor indul el, mikor érkezik meg a munkahelyére. Olyan érzékeny pontok is nyitott könyvként tárultak fel a lokációs adathalmazból, hogy Magrin ellátogatott egy fogyókúrás csoport összejövetelére, hogy elment bőrgyógyászhoz, hogy megsétáltatta a kutyáját, sőt, azt is, hogy a volt élettársánál töltött egy éjszakát.

    Magrinnak négy hónap alatt 8600-szor hívták le a koordinátáit. Ez átlagosan 21 percenkénti rögzítést jelent, melyek során az ígért névtelenséggel együtt is rendkívül intim információk nyerhetők ki az emberről. Az adatbázisban olyanra is volt példa, akinek a koordinátáit több mint 14 ezerszer frissítették egyetlen nap leforgása alatt. A lap több történetet is leír, köztük azt is, hogy a telefon tisztán megmutatta, hogy egy nő bemegy egy abortuszklinikára, ott eltölt több órát, majd hazamegy. Olyan, eltérő okokból, de hasonlóan érzékenyebb helyekről is érkeztek lokációs adatokat, mint atomerőművek vagy templomok.

    Iparág épült a követésünkre
    A Times kutatása szerint legalább 75 olyan cég működik, mely rendszeresen kap nyomkövetési adatokat azoktól a telefontulajdonosoktól, akik engedélyezték készülékükön a helymeghatározást. Ezek jellemzően teljesen ártalmatlannak tűnő, a földrajzi elhelyezkedést felhasználó alkalmazások, például helyi híreket közlő vagy időjárásjelentő appok. A cégek közül több állítja: nagyjából 200 millió, az USA-ban használt okostelefonról kap adatokat. Ez a szám az Államokban tavaly használatban lévő mobileszközök fele.

    A lokációkövető cégek az információkat reklámcégeknek, kiskereskedelmi láncoknak, sőt, akár hedge fundoknak értékesítik vagy elemzik, akik minél jobban szeretnének a fogyasztói magatartás mélyére látni. A piac nagy: csak az USA-ban a becslések szerint idén 21 milliárd dollár értékben adtak el árukat a lokációközpontú hirdetések segítségével. A főszereplők ráadásul nem valami rejtőzködő ügyeskedők, hanem nagyon is ismert nevek: köztük van az IBM, akik időjárásjelentő appok felvásárlásával léptek be a piacra, a közösségimédiás Foursquare szintén lokációsmarketing-cégként találta fel újra magát, de benne van a Goldman Sachs és a PayPal-társalapító Peter Thiel is.

    A cégeket állításuk szerint nem az egyének érdeklik, hanem a minta. Azt hangsúlyozzák, hogy a begyűjtött adatok nem névhez vagy telefonszámhoz kapcsolódnak, hanem egy egyedi azonosítóhoz. A nyers adatokból viszont a fent említettekhez hasonlóan bárki azonosítható: ha olyasvalaki napját akarjuk leképezni, akit ismerünk, akkor megkereshetjük azt a telefont, ami rendszeresen az ismerős lakcímén tölti az éjszakákat, majd követhetjük a nap közbeni mozgását. Nem ismerős esetén pedig az eredendően névtelen éjszakázási pontokhoz – a lakcímekhez – hozzá lehet rendelni a neveket, nyilvános adatbázisok alapján.

    Hogy a mozgásunk követhetővé váljon, az egyes, lokációalapú appok élesítésekor bele kell egyezni a nyomon követésbe. Az appok erről nyújtott tájékoztatása azonban sokszor nem kellően alapos, vagy egyensen félrevezető. Az ablak, melyen le kell okézni a követést, a legtöbb esetben csak azt mondja el, miben teszi élőbbé az élményt a lokációkövetés, azt nem, hogy a begyűjtött adatokat eladják harmadik feleknek.

    A mobillokációs ipar az elején még csak arról szólt, hogy személyre szabhassák a felhasználóknak a hirdetéseket, és a helyileg a közelben lévő üzletek reklámjait jelentessék meg a készülékeken, de mindez mára már egy adatbetakarító és -elemző iparággá alakult. Példaként a Times a GroundTruth lokációkövető céget hozza fel, mely egy tavalyi webes szemináriumon bemutatta, miért is sokkal hatékonyabb ez a fajta szolgáltatás, mint a sima online viselkedéselemzés. A GroundTruth szemléltetésül lemodellezte egy hipotetikus felhasználó napi útvonalát – ő például lehet, hogy otthon egészséges ételekre keres rá az asztali gépén, mégis téves lesz a profil, ami csak erre alapoz, ha a telefonja követéséből kiderül, hogy amúgy nap közben meg a gyorsbüféket látogatja előszeretettel. A cég vezetője tömören így foglalta össze a tevékenységüket: “meg akarjuk érteni az egyes embereket azzal, hogy megfigyeljük, hol voltak, és hová mennek még, annak érdekében, hogy befolyásolni tudjuk azt, amit aztán tesznek.”

    A pénzügyi cégek befektetési döntések segítésére használják a lokációkövetést: még mielőtt az egyes vállalatok előállnának a pénzügyi beszámolójukkal, következtetni tudnak arra, hogy mennyire megy nekik a szekér, pusztán azzal, hogy megnézik az adatbázisban, hogyan alakult a cégközpontban a foglalkoztatottak létszáma, vagyis egyszerre hány okostelefon tartózkodik napról napra az irodában.

    Népszerű appok ezrei futtatnak lokáció-megosztó kódokat: Androidon 1200, az Apple termékein futó iOS-on 200 ilyen alkalmazást talált a MightySignal mobiltelefonok elemzésével foglalkozó cég. A legfoglalkoztatottabb ilyen vállalat az észak-karolinai Reveal Mobile volt, mely adatgyűjtő kódját több mint 500 appban találták meg.

    A Times aztán még több tucat olyan céget is beazonosított, melyek lokációadat-kereskedelemmel vagy -elemzéssel foglalkoznak, illetve célzott hirdetésekkel. Ők ezeket nem is titkolták, brosúrákban írtak a tevékenységükről, ami a Berkeley-i University of California kiberbiztonsági szakértője, Serge Egelman szerint felveti a kérdést, hogy mennyire kezelik biztonságosan ezeket az adatokat, és azok mennyire vannak kitéve hackelésnek. Egelman így ragadta meg a helyzet visszásságát: tényleg semmilyen következménnyel nem kell szembenéznie annak a cégnek, ami nem védi meg az adatokat, csak ír róluk valami rosszat a sajtó, de arról meg úgyis hamar elfeledkeznek az emberek.

    Nem bontják ki az igazság minden részletét
    A lokációkövető cégek azzal védik magukat, hogy a felhasználók maguk egyeznek bele a követésükbe, személyre szabott szolgáltatások, jutalmak és árkedvezményekért cserébe. Az egyik megszólaltatott cégvezető azt magyarázta a lapnak, hogy a felhasználók azért kapják ingyenesen a szolgáltatásokat, mert a hirdetők fizetik meg helyettük az árakat. Ezért szerinte elég naivnak kellene lenni ahhoz, hogy ne lássuk át, mi folyik valójában.

    A másik oldal nem éri be ennyivel. Az egyik lekövetett felhasználó azt állítja, ő csak azoknak az appoknak engedélyezte a lokációk lekérdezését, melyek nem jelezték, hogy kereskednének az adataival. Itt jön be a valóság elkenésének problémája: ha nem írják ki konkrétan, hogy nem kereskednek velük, akkor az simán lehet csak sunnyogás, miközben igenis megy az adat-adásvétel.

    És meg lehet oldani ezt a szituációt füllentéssel is: a theScore nevű sportalkalmazás azt írta ki, hogy a begyűjtött követési adatokat arra használhatják, hogy segítségükkel olyan “helyi csapatokat és játékosokat ajánljanak, melyek érdekesek lehetnek” a felhasználók számára. A valóságban 16 reklám- és lokációs cégnek továbbították az információkat. A cég képviselője azzal védekezett, hogy a beleegyezési ablak csak “gyors bevezetés a termék bizonyos kulcsfunkcióiba”, és a teljes leírás megtalálható az alkalmazás adatbiztonsági tájékoztatójában – tehát az apróbetűs részben, amit senki sem olvas el.

    Az IBM időjárásos appja is hasonló elven járt el. A cég hedge fundok számára is elemezte a mozgási adatokat, szintén hiányosnak mondható ügyféltájékoztatás mellett. Az IBM csak a Times érdeklődése után frissítette a termékleírását azzal, hogy kereskedelmi célokra is felhasználhatják a begyűjtött adatokat.

    Évek múlva is visszanézhetik a kocsmatúránkat
    A pénzügyi cégek és hedge fundok számára adatot szolgáltató Eagle Alpha vezetője úgy véli, a felelősség ebben az esetben a szolgáltatókat terheli. Azt mondja, több cég önként tesz lépéseket a felhasználói adatok hatékonyabb védelméért, de a gyakorlat változó. A lapnak egyes cégek azt nyilatkozták, reklámcélú felhasználásuk után azonnal törlik az adatokat, mások reklámoznak velük, majd továbbítják őket adataggregáló cégeknek, megint mások azt közölték, hogy évekig megőrzik az útvonalakat.

    A cégek egymásnak ellentmondó állásponton voltak az adatok sérülékenysége kapcsán. Voltak, akik – a Times kísérletét igazolva – azt mondták, viszonylag egyszerű az egyéneket visszafejteni a nyers adatokból, mások azt közölték, ez a folyamat annyira bonyolult, hogy még a hackerek se bajlódnának vele. Utóbbi inkább akkor valószínű, ha az adatokat titkosítják.

    A nagyok érdeke, hogy minden így maradjon
    A lokációkövető ipart a Google és a Facebook vezeti, akik saját felhasználóik adataival dolgoznak. Mindkét cég azt mondja, nem adják el őket, hanem saját termékük csiszolására, és targetált hirdetések értékesítésére használják a lokációkövetést. A Google azt közölte, hogy úgy módosították az adataikat, hogy azok kevésbé legyenek egzaktak.

    A torta maradékán osztoznak a kisebb lokációkövető cégek. A két óriáson kívül eső része egyelőre kicsi az iparágnak, de nagy ütemben növekszik. 2020-ra már várhatóan évi 250 millió dollárt fog termelni.

    Az Apple-nek és a Google-nek is az az érdeke, hogy elégedettek legyenek a hirdetők, de mindkét óriás tett már lépéseket a lokációkövetés korlátozására. Az Android legújabb verziójában azok az appok, amik épp nincsenek megnyitva, már csak “óránként pár alkalommal” kérhetik le az adatokat, a folyamatos zakatolás helyett. Az Apple-ös appok pedig kötelesek felugró ablakban a felhasználó beleegyezését kérni az útvonalak rögzítéséhez – de az Apple útmutatója, melyet a pop-up ablakok szövegezéséhez mellékelnek a fejlesztőknek, nem említi, hogy bele kéne fogalmazni hirdetéseket és adat-kereskedést.

    Az Apple-nek volt egy ötlete, tavaly a készülő iOS-ba bele akartak tenni egy olyan funkciót, ami kék csíkkal jelezte volna a telefon képernyőjén, ha olyan app gyűjtött volna lokációs adatokat, mely épp nem is volt használatban. Ez nagyban korlátozta volna az adatgyűjtést – végül elvetették. Minden halad tovább úgy, ahogy eddig, a mi haladásunkról pedig továbbra is pontos térképet rajzolnak az ügyfeleik számára a lokációkövető cégek.”

    Forrás:
    A telefonunk titokban minden lépésünket rögzíti, és ezen cégek egész sora gazdagszik meg; Tiszai Balázs; mfor.hu; 2018. december 13.

    A kormány segíti a vállalkozásokat az új követelményekhez való alkalmazkodásban

    „A magyar gazdaság sok szempontból korszakváltás közepén van, a kormány elsődleges feladata, hogy segítse a vállalkozásokat abban, hogy az új kihívásoknak meg tudjanak felelni – mondta Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, a Portfolio Klub konferenciáján.

    A helyettes államtitkár „Az út az exportpiacok felé” című konferencián kifejtette: a vállalati szektornak három kihívásnak – európai piacba történő integrálódás, digitalizáció és generációváltás – kell megfelelnie.

    Az integráció egyik pozitív fejleménye a bérek hihetetlen ütemű növekedése. Ahhoz, hogy 30-40 százalékos béremelkedést ki lehessen fizetni, hasonló mértékben növelni kellene az eladásokat vagy az árakat. Ez azonban nehéz, ezért vagy hatékonyabbá kell tenni a működést, vagy másfajta termékekkel kell megjelenni – mutatott rá a helyettes államtitkár.

    További kihívás, hogy a következő öt-tíz évben a magyar tulajdonú cégek felében generációváltásra kerül sor. Ez azonban egyúttal hatalmas lehetőség is, hiszen frissebb tudású nemzedék léphet majd az előző helyére – tette hozzá.

    A digitalizáció azt jelenti, hogy ezután minden folyamatot másképp kell szervezni, az értéklánc minden eleme máshogyan fog működni. Azok a vállalkozások, amelyek nem tudnak az új világhoz alkalmazkodni, kihullanak a piacról. A kormány feladata, hogy segítse a vállalkozásokat abban, hogy a korszakváltás követelményeinek meg tudjanak felelni – mondta a helyettes államtitkár.

    Kitért arra is, hogy az úgynevezett mosolygörbe szerint a fejlesztéstől, fogyasztástól visszafelé haladva a termelés felé csökken a tőkére vagy munkaerőre jutó hozam. Az a kérdés, hogyan lehet segíteni a vállalkozásoknak abban, hogy közelebb kerüljenek a fogyasztókhoz vagy a fejlesztéshez, hogyan lehet minél több kis-és középvállalkozást felkészíteni arra, hogy saját termékkel, saját technológiával tudjanak megjelenni a piacon – mondta.

    Az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.-nél dolgozzák ki azokat a fejlesztési programokat, amelyek képessé teszik az államot arra, hogy minél jobban, célzottan segítse a vállalkozásokat abban, hogy a számukra nyíló növekedési lehetőségeket kihasználják. Ennek egyik fontos eleme az Akadémia, a Gazella – korábbi nevén HGC – program, amelynek az a feladata, hogy szofisztikált kiválasztási eljárással megtalálja azokat a cégeket, amelyeknek komoly növekedési potenciáljuk van, majd személyre szabott, a vállalkozások élethelyzetéhez illeszkedő lehetőségekkel – képzéssel, kapcsolatépítéssel, technológiafejlesztéssel – támogassa őket. A vállalkozásokat segíti ebben a Modern gyár program is. Ezeket a programokat szeretnék továbbfejleszteni – mondta a helyettes államtitkár.”

    Forrás:
    A kormány segíti a vállalkozásokat az új követelményekhez való alkalmazkodásban; Magyar Idők/MTI; 2018. december 13.

    Szakirodalom

    Az Okos Város (Smart City)

    „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésének egyik eredménye Az okos város (Smart City) szakkönyv, amely az azonos című továbbképzés kiforrott tananyagára épül. A könyv szerzői a témák előadói, a két egyetem oktatói, az okos város témakör szakavatott művelői.
    A könyv ismerteti az okos város koncepcióját, mozgatórugóit, különféle megközelítéseit, tervezési szempontjait, a megoldások közös, infokommunikációs hátterét és az internet fejlődésén alapuló perspektíváját. Az olvasók képet kapnak az okos város kulcsterületein, úgymint városigazgatás, városi környezet, közlekedés, energetika és életvitel, a rövid távon megvalósítható technológiai megoldásokról és az inkább hosszabb távon ígéretes lehetőségekről. Olvashatunk az okos város kiberbiztonságáról, finanszírozásának módozatairól, megismerhetjük a legfontosabb hazai okos megoldásokat.
    A könyv hasznos olvasmánya lehet mindazoknak, akik a városfejlesztés korszerű megoldásai iránt érdeklődnek, vagy településük okos várossá válásán gondolkodnak.”

    Forrás:
    Az Okos Város (Smart City); Sallai Gyula (szerk.); Budapest, Dialóg Campus Kiadó (Nemzeti Közszolgálati Egyetem); ISBN 978-615-5920-22-6 (nyomtatott), ISBN 978-615-5920-23-3 (elektronikus); 2018 (PDF)
    epub változat

    Platformok, robotok és a jog. Új szabályozási kihívások az információs társadalomban

    „A jogban az eszközöket a tradíció határozza meg, különösen a szilárd dogmatikai alapon álló olyan jogokban, mint a germán jogcsalád, ahová a magyar jog is tartozik. Ződi Zsolt könyve arról az ellentmondásokkal terhelt folyamatról szól, amelyben a jogrendszer alkalmazkodni próbál a technológiai fejlődéshez, a computerizálódáshoz, a robotizációhoz, a digitális társadalomhoz. Izgalmas, érdekes, magas szintű monográfia.
    Sárközy Tamás
    professzor emeritus
    Budapesti Műszaki Egyetem

    Az érintkező-súrlódó kontinentális kéreglemezek által okozott rengésekre emlékeztető módon növekszik a feszültség az információs társadalom villámgyors technológiai és intézményi átalakulásai miatt, amelyeket csak nagy késéssel követnek a kiegyenlítés és egyensúlyteremtés erői. S noha a változó gyakorlatok, viselkedések és viszonyok mögött sokféle kontrollmechanizmus áll, minden adaptációs kényszerpálya a jog számára is azonnali kihívás. Ződi Zsolt nemcsak alapos felfedezőutakat vezet e hatalmas, jogi tudásmérnökökért kiáltó törésvonal egy-egy látványosabb helyszínére (a platformok, kódok, Nagy Adatok és mesterséges intelligenciák földjére), hanem a puszta eset- és problémamustránál jóval többre vállalkozik. Metafora-értelmezésekből kiinduló terepszemlékkel segít közel férkőzni a mélyben munkáló erők természetrajzához, a megduplázódó jogrendszer felszíni formáihoz.
    Z. Karvalics László
    habilitált egyetemi docens
    Szegedi Tudományegyetem

    Ződi Zsolt jogász, jogi informatikus, a Corvinus Egyetem docense, az MTA TK Jogtudományi Intézetének munkatársa. 1991-ben végzett a Miskolci Egyetem jogi karán. 1991 és 1996 között ugyanitt tanított jogelméletet, majd 1995 és 2015 között a jogi információs iparban dolgozott különböző pozíciókban. PhD fokozatát 2012-ben szerezte a jogi adatbázisok és jogi forráskutatás témájában írott dolgozatával, amely a Gondolat Kiadónál könyv formájában is megjelent. Több mint 50 cikk szerzője. Jelenlegi kutatási területei: jogi szövegek számítógépes elemzése, jog és nyelv kapcsolata, az információs társadalom szabályozási kérdései.”

    Forrás:
    Platformok, robotok és a jog. Új szabályozási kihívások az információs társadalomban; Ződi Zsolt; Gondolat Kiadó; ISBN: 978 963 693 865 9; 2018

    Területi statisztikai évkönyv, 2017

    „Az évkönyv a társadalmi, gazdasági folyamatokat jellemző főbb mutatókat foglalja össze a térhálózat különböző szintjeire vonatkozóan. Tartalmazza a megyék és a régiók népesedésének, társadalmi és gazdasági folyamatainak, valamint a környezet főbb mutatóit. Külön fejezetben szerepelnek az Európai Unió régióinak főbb adatai.
    A papíralapú kötetet bővített tartalmú internetes melléklet egészíti ki. A csak e-polcon elérhető településhálózati fejezet a főbb indikátorokat járásonként, településtípusonként, népességnagyság-kategóriák és településcsoportok szerint mutatja be.
    Kiadványunk tartalmazza a megyeiévkönyv-sorozat 2016-ig önálló köteteiben megjelenő főbb megyei, régiós és településhálózati mutatókat is. A településstatisztikai adatok a KSH honlapján megtalálható Tájékoztatási adatbázisban a Területi statisztika témakörből ingyenesen elérhetők. Amennyiben további információra lenne szüksége, kérjük, jelezze a „Lépjen velünk kapcsolatba” rendszerünkben.

    Tartalomjegyzék
    Mintaoldalak
    Archívum

    Forrás:
    Területi statisztikai évkönyv, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. december 10.

    Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. III. negyedév

    „2018 III. negyedévében a mobiltelefon-előfizetések száma megközelítette a 11,8 milliót, ezen belül a havidíjas előfizetések aránya tovább emelkedett. A telefonbeszélgetésre fordított idő több mint négyötödét mobiltelefonról kezdeményezték. A mobilhálózat adatforgalma 60%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2018. III. negyedév végére 9,8 millióra bővült az internet-előfizetések száma, ezek 69%-a mobilinternet-előfizetés volt. A televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma meghaladta a 3,7 milliót, 79%-uk digitális előfizetői csomagokból tevődött össze.

    Archivum
    Letöltés PDF-ben
    Kapcsolódó adatok
    Táblázatok
    Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Információ, kommunikáció
    Tájékoztatási adatbázis − Információ, kommunikáció

    Forrás:
    Távközlés, internet, televíziószolgáltatás, 2018. III. negyedév; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. december 10.

    IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, a vállalkozásoknál és a közigazgatásban, 2017

    „2017. december 31-én a nemzetgazdaságban összesen nyilvántartott közel 1,9 millió gazdasági szervezet 3,1%-át, azaz 59 ezer szervezetet az információ, kommunikáció ágban regisztrálták. 2017-ben ebben a nemzetgazdasági ágban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál – közel 76 ezer fő állt teljes munkaidőben alkalmazásban, létszámuk 2,2%-kal nőtt az előző évhez képest. Az információ, kommunikáció ág 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásai folyó áron 3173 milliárd forint nettó árbevételt értek el 2017-ben, amivel 3,8%-os részarányban járultak hozzá a nemzetgazdaság egészében keletkezett árbevételhez. A 2017. évi előzetes adatok szerint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban folyó áron 1649 milliárd forint bruttó hozzáadott érték keletkezett. A televízió-előfizetések száma 2017 végén meghaladta a 3,7 milliót, ami 4,6%-kal több az előző évihez képest. 2017-ben az internet-előfizetések száma 5,3%-kal emelkedett az előző évihez képest. A mobilinternet adta az összes internet-előfizetés több mint kétharmadát (69%), aránya egy év alatt 0,3 százalékponttal emelkedett. Az internet-előfizetéseken belül a kábeltévés előfizetések emelkedtek, míg az xDSL kismértékben csökkent.

    Archívum
    Letöltés PDF-ben
    Kapcsolódó adatok
    Táblázatok – Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a vállalati (üzleti) szektorban
    Táblázatok – Az IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban
    Táblázatok – Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a közigazgatásban
    Táblázatok – Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág összefoglaló adatai és az infokommunikációs szolgáltatók teljesítménye, 2017
    Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Információ, kommunikáció

    Forrás:
    IKT-eszközök és használatuk a háztartásokban, a vállalkozásoknál és a közigazgatásban, 2017; Központi Statisztikai Hivatal; 2018. december 10.

    Döntéshozatal-támogatási módszertan a helyi gazdaságfejlesztésben

    „Kutatásom átfogó célja (C0), olyan módszertan kidolgozása, mely a tényalapú döntéshozatal eszközrendszerével támogatja az önkormányzatok gazdaságfejlesztést célzó törekvéseit. Első lépésként a fejlesztendő területek pontos meghatározása a cél, azonosítani a lehetséges kitörési pontokat. A stratégia kidolgozásának legelső lépése tehát a helyzetfeltárás, hiszen az eredményes tervezés alapfeltétele a helyi gazdasági, társadalmi és környezeti viszonyok alapos ismerete (Goda, Tóth 2013). Ennek megfelelően, az első közvetlen célom (C1) a cselekvési tér, cselekvési lehetőségek meghatározása a környezeti tényezők és a belső erőforrások kapcsolatának vizsgálata révén. Ehhez a célhoz olyan elemző eszközt szeretnék hozzárendelni, mely a települési gazdaság belső tényezői és a rájuk ható külső környezet kapcsolatrendszerét tárja fel egy indikátorrendszer segítségével. A helyi gazdaság fejlesztési lehetőségeinek vizsgálatánál meghatározó szempont, hogy a lokális gazdaságot in situ, a környezetével interakcióban vizsgáljuk. Ehhez a ható környezeti tényezők minél teljesebb lefedése és a gazdaság belső dinamikájának egyidejű megjelenítése szükséges….”

    Forrás:
    Döntéshozatal-támogatási módszertan a helyi gazdaságfejlesztésben; Lendvay Endre; Szent István Egyetem, Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2018-XII-14 09:00, helye: SZIE Gödöllő, Főépület II. emeleti GTK Kari Tanácsterem (PDF)

    Ipar 4.0 és digitális gazdaság – forrásgyűjtemény (2017-2018)

    „A dokumentum az Ipar 4.0 és a digitális gazdaság legfrissebb és legrelevánsabb (state-of-theart) forrásgyűjteményét hivatott adni 2018. augusztusáig bezárólag. Célja, hogy a legjelentősebbnek gondolt hazai és nemzetközi publikációk, adatbázisok és értékelési módszerek tárházaként funkcionáljon mind a hazai, mind a nemzetközi kutatói közösség számára.”

    Forrás:
    Ipar 4.0 és digitális gazdaság – forrásgyűjtemény (2017-2018); Kovács Olivér; 2018 (PDF)
    A kiadvány hivatalos weboldala a szerző webhelyén: http://oliverkovacs.com/forrasgyujtemeny-ipar-4-0-es-digitalis-gazdasag/

    Törvények, rendeletek

    1669/2018. (XII. 10.) Korm. határozat a Magyar Falu Program keretében megvalósuló egyes programelemekkel összefüggő intézkedések végrehajtásáról, valamint azok 2019. évben szükséges támogatásáról

    „A Kormány

    1. egyetért a Magyar Falu Program keretében megvalósuló lakhatással, közszolgáltatásokkal, közösségi terek és helyi identitás programelemek alprogramjainak költségvetési támogatásával a 2019. költségvetési évben az alábbiak szerint:

    a) szolgálati lakás: 5 000 000 000 forint,

    b) bölcsődefejlesztés: 10 000 000 000 forint,

    c) óvodafejlesztés: 5 000 000 000 forint,

    d) óvodaudvar, illetve óvodai sport: 5 000 000 000 forint,

    e) orvosi rendelő, orvosi eszköz: 6 000 000 000 forint,

    f) mintaprogram – orvosi ellátást segítő eszköz: 2 000 000 000 forint,

    g) polgármesteri hivatal felújítás: 2 000 000 000 forint,

    h) belterületi járdafelújítás anyagtámogatása, belterületi útfelújítás: 10 000 000 000 forint,

    i) sportparkok építése: 2 000 000 000 forint,

    j) temetőfejlesztés: 3 000 000 000 forint,

    k) eszközfejlesztés közterület karbantartására: 3 000 000 000 forint,

    l) falubusz (falugondnoki) program: 8 000 000 000 forint,

    m) helyi közösségi terek fejlesztése történelmi egyházak bevonásával – a helyi identitástudat erősítése: 7 000 000 000 forint,

    n) nemzeti és helyi identitástudat erősítése önkormányzatok és nemzeti kulturális intézmények bevonásával: 6 000 000 000 forint,

    o) mintaprogram – okospontok kialakítása: 1 000 000 000 forint;

    2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos bevonásával gondoskodjon az 1. pont szerinti programelemek megvalósításához a 2019. költségvetési évben szükséges forrás, valamint a kincstári díj és pénzügyi tranzakciós illeték finanszírozása érdekében összesen 75 265 500 000 forint rendelkezésre állásáról a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 41. Magyar Falu Program jogcímcsoport, 2. Magyar Falu Program alprogramjainak támogatása jogcím javára;

    Felelős: pénzügyminiszter
    Miniszterelnökséget vezető miniszter
    Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos

    Határidő: a 2019. évi költségvetés végrehajtása során, a felmerülés ütemében

    5. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere, a belügyminiszter, valamint a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos bevonásával vizsgálja meg a falugondnoki szolgáltatások országos kibővítésének költségvetési és jogszabályi lehetőségét, és tegyen javaslatot az ehhez szükséges jogszabályi környezet kialakítása érdekében;

    Felelős: pénzügyminiszter
    emberi erőforrások minisztere
    belügyminiszter
    Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos

    Határidő: 2019. február 28.

    6. felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a pénzügyminiszter és a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos bevonásával vizsgálja meg a Magyar Államkincstár kezelő vagy lebonyolító szervként a pályázati eljárásba történő bevonásának feltételeit, legfeljebb az 1. pontban meghatározott költségvetési összeg 5%-ig terjedő szolgáltatási ellenérték meghatározásával, és tegyen javaslatot az ehhez szükséges jogszabályi környezet kialakítása érdekében.

    Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
    pénzügyminiszter
    Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos
    Határidő: azonnal”

    Forrás:
    1669/2018. (XII. 10.) Korm. határozat a Magyar Falu Program keretében megvalósuló egyes programelemekkel összefüggő intézkedések végrehajtásáról, valamint azok 2019. évben szükséges támogatásáról; Nemzeti Jogszabálytár
    A Kormány 1669/2018. (XII. 10.) Korm. határozata a Magyar Falu Program keretében megvalósuló egyes programelemekkel összefüggő intézkedések végrehajtásáról, valamint azok 2019. évben szükséges támogatásáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 196. szám; 2018. december 10.; 34760-34761. oldalak (PDF)

    A Kormány 1682/2018. (XII. 15.) Korm. határozata a Lechner Tudásközpont hosszú távú elhelyezésének biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről

    „A Kormány

    1. egyetért a Budapest XI. kerület, Budafoki út 59–63. szám alatti, az ingatlan-nyilvántartás szerinti belterület 4197/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) 1949/28490 tulajdoni hányadának Magyar Állam részére történő megszerzésével a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Lechner Kft.) hosszú távú elhelyezése érdekében;

    2. az 1. pontban foglaltak érdekében felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján – gondoskodjon az Ingatlan Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság tulajdonában álló 1949/28490 tulajdoni hányadának értékesítése során az államot megillető elővásárlási jog gyakorlása útján az Ingatlan 1949/28490 tulajdoni hányadának állami tulajdonba kerüléséről;
    Felelős: nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter
    Határidő: azonnal”

    Forrás:
    A Kormány 1682/2018. (XII. 15.) Korm. határozata a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság hosszú távú elhelyezésének biztosítása érdekében szükséges intézkedésekről; Magyar Közlöny; 2018. évi 200. szám; 2018. december 15.; 34973. oldal (PDF)

    1677/2018. (XII. 13.) Korm. határozat a járműipari tesztpálya-projekt második szakaszának megvalósításához szükséges forrásbiztosításról

    „A Kormány Magyarország járműiparban betöltött szerepének további erősítése céljából, a zalaegerszegi járműipari tesztpálya-projekt (a továbbiakban: Beruházás) kiemelt, stratégiai fontosságára és a Beruházás nemzeti stratégiai kutatási infrastruktúraként történő létrehozásának szándékára figyelemmel

    1. egyetért azzal, hogy a Beruházást megvalósító Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaság a 2019. évben legfeljebb 21 500 000 000 forint összegű tőkeemelésben részesüljön a Beruházás finanszírozása érdekében,

    2. felhívja a pénzügyminisztert, hogy az innovációért és technológiáért felelős miniszterrel együttműködve gondoskodjon az 1. pont szerinti tőkeemeléshez szükséges 2019. évi 21 500 000 000 forint költségvetési fedezet biztosításáról a központi költségvetés XVII. Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezete javára, a következő ütemezésben:

    a) legfeljebb 8 500 000 000 forint tőkeemelés 2019. március 31-ig,

    b) legfeljebb 13 000 000 000 tőkeemelés 2019. szeptember 30-ig,

    Felelős: pénzügyminiszter
    innovációért és technológiáért felelős miniszter

    Határidő: az a) és b) alpontban meghatározottak szerint

    4. felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával dolgozza ki és mutassa be a Kormány számára a zalaegerszegi járműipari tesztpálya piaci jellegű működésének modelljét.

    Felelős: innovációért és technológiáért felelős miniszter
    pénzügyminiszter

    Határidő: 2019. február 15.”

    Forrás:
    1677/2018. (XII. 13.) Korm. határozat a járműipari tesztpálya-projekt második szakaszának megvalósításához szükséges forrásbiztosításról; Nemzeti Jogszabálytár
    A Kormány 1677/2018. (XII. 13.) Korm. határozata a járműipari tesztpálya-projekt második szakaszának megvalósításához szükséges forrásbiztosításról; Magyar Közlöny 2018. évi 199. szám 2018. december 13.; 34824. oldal (PDF)

    (Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) 237/2018. (XII. 10.) Korm. rendelet a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVII. törvény végrehajtásáról

    „…1. § (1) Ez a rendelet határozza meg a Magyarország területén a szálláshely-szolgáltató által a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz való csatlakozás, valamint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ működtetésének, a bekerülő adatok kezelésének, feldolgozásának és továbbításának szabályait.

    (2) A Kormány a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetőjeként a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MTÜ) jelöli ki.

    2. Értelmező rendelkezések

    2. § E rendelet alkalmazásában:

    1. adat: az e rendelet által meghatározott napi és havi adatszolgáltatás körébe, a vendégre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó, statisztikai adatok összessége;

    2. rendelkezési nyilvántartás: az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló jogszabály szerinti szolgáltatás;

    3. szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 22. pontjában meghatározott szálláshely, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység folytatása esetében a biztosított szállás;

    4. szálláshely-szolgáltatás: a Kertv. 2. § 23. és 24. pontjában meghatározott szolgáltatás;

    5. szálláshely-szolgáltató: a Kertv. 2. § 23. és 24. pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet (ideértve a gazdasági társaságokat, a tevékenységük okán adószámmal rendelkező magánszemélyeket, valamint az egyéni vállalkozókat is);

    6. szálláshelykezelő szoftver: a szálláshely-szolgáltató által kötelezően használt olyan informatikai program, mely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára adatok továbbítására alkalmas;

    7. vendég: az a természetes személy, aki a szálláshely-szolgáltatást ténylegesen igénybe veszi és ideiglenesen a szálláshelyen elszállásolják, függetlenül a szálláshely-szolgáltatásért ellenértéket fizető személyétől;

    8. vendégéjszaka: vendégként eltöltött – éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt – legfeljebb 24 óra.

    4. A szálláshely-szolgáltató regisztrációja a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba

    5. § (1) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatási tevékenység megkezdését követő legfeljebb 5 napon belül köteles a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője által e célra működtetett elektronikus felületen (a továbbiakban: elektronikus felület) a regisztrációt elvégezni.

    (4) Az (1) bekezdésben meghatározott regisztrációt végző természetes személy azonosítása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás útján történik.

    (5) A regisztrációs eljárás során a regisztrációt végző természetes személy megadja a szálláshely-szolgáltatóra vonatkozó 1. mellékletben meghatározott adatokat, amelyeket a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ a regisztráció véglegesítéséhez az elektronikusan rendelkezésre álló, a törvényben meghatározott nyilvántartásokban ellenőriz.

    (6) A sikeres azonosítást követően a regisztrációt végző természetes személy elvégzi a szálláshely-szolgáltató üzemeltetése alá tartozó valamennyi szálláshely regisztrációját a szálláshelyre, a szálláshelyen nyújtott szolgáltatásokra, valamint az általa kezelt szálláshelykezelő szoftverre vonatkozó adatok megadásával.

    (7) A regisztrációt végző természetes személy jogosult a regisztráció során, illetve azt követően a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ elektronikus felületén az adott szálláshelyhez további felhasználókat rögzíteni a Felhasználói Szabályzatnak megfelelően. A felhasználó jogosult a napi adatszolgáltatás benyújtására, valamint a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ elektronikus üzeneteinek fogadására.

    (2) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ a területileg illetékes jegyzőt az elektronikus felület által automatikusan generált elektronikus üzenetben 24 órán belül tájékoztatja a regisztrált, valamint az adataiban változást bejelentő szálláshely-szolgáltatókról.

    5. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére történő adatszolgáltatás rendje

    7. § (1) A szálláshely-szolgáltató az elektronikus felületen történő regisztrációját követően, a szálláshelykezelő szoftver alkalmazásával, elektronikus formában biztosítja szálláshelyenként az adatszolgáltatás körébe tartozó adatok továbbítását.

    (2) A szálláshely-szolgáltató regisztrációját követően, az első adatszolgáltatást megelőzően, a szálláshely-szolgáltatónak el kell végeznie a szálláshelykezelő szoftver és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közötti biztonságos hálózati kommunikációs kapcsolat létrehozatala érdekében, a szálláshelykezelő szoftver konfigurációját az elektronikus felületen közzétett tájékoztatónak megfelelően.

    (3) A (2) bekezdésben meghatározott konfiguráció biztosítása érdekében a szálláshelykezelő szoftver gyártója az üzemeltetővel a szálláshelykezelő szoftver modul (4) bekezdésben foglalt paraméterei megfelelő működésének vizsgálata érdekében együttműködési megállapodást köthet. Ebben az esetben az üzemeltető a szálláshelykezelő szoftver gyártója által kifejlesztett modul vonatkozásában a meghatározott műszaki feltételeknek való megfelelésről igazolást állít ki. Az igazolással rendelkező szálláshelykezelő szoftver gyártója jogosult honlapján a szálláshelykezelő szoftvert, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal való kapcsolódásra alkalmas szoftverként feltüntetni. Az igazolás a modul vonatkozásában az igazolás kiállításának napján érvényes követelményeknek való megfelelést igazolja.

    (4) A szálláshelykezelő szoftver és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közötti hálózati kommunikációs kapcsolatra képes modulokra vonatkozó műszaki és hitelesítési paramétereket az üzemeltető az elektronikus felületen közzéteszi.

    (5) A (2) bekezdésben meghatározott biztonságos kommunikációs csatornán keresztül a szálláshelykezelő szoftver a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal automatikus hálózati kommunikációt tart fent.

    (6) A (4) bekezdésben meghatározott hálózati kommunikáción keresztül a szálláshelykezelő szoftver automatikusan küldi

    a) a szálláshelykezelő szoftverben elvégzett technikai záráskor a napi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat;

    b) a tárgyhónapot követő hónap 5. napján a havi adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat;

    c) a szálláshelykezelő szoftverben a vendég adatainak rögzítését követően a vendég személyes adatait nem tartalmazó adatokat.

    (7) A (6) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás körébe tartozó adatokat az üzemeltető az elektronikus felületen műszaki és hitelesítési feltételeket tartalmazó tájékoztatóban teszi közzé.
    …”

    Forrás:
    237/2018. (XII. 10.) Korm. rendelet a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVII. törvény végrehajtásáról; Nemzeti Jogszabálytár
    A Kormány 237/2018. (XII. 10.) Korm. rendelete a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVII. törvény végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2018. évi 196. szám; 2018. december 10.; 34730-34734. oldalak (PDF)