Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Információ röviden

Szakirodalom

Törvények, rendeletek


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A koronavírus-járvány (CoVID-19) miatt szükségessé vált rendkívüli kormányzati intézkedések rendeletei – 2021. március 29-április 2.

  • 161/2021. (IV. 2.) Korm. rendelet egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról, valamint az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 57. szám; 2021. április 2.; 2174-2175. o. (PDF)
  • 160/2021. (IV. 1.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során a veszélyhelyzet idején érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 154/2021. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról
    Nemzeti Jogszabálytár
    Magyar Közlöny; 2021. évi 56. szám; 2021. április 1.; 2166-2167. o. (PDF)

Tavasszal nyílnak az EU-s pályázatok, a mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak elsőként az új uniós költségvetési időszak pénzeire

„Ebben a hónapban megjelennek a 2021–2027 között elérhető uniós támogatások pályázatai – közölte a Magyar Nemzettel a Miniszterelnökség. Áprilisban és májusban az első körben gazdaságfejlesztésre lehet forrásokat igényelni. A mikro-, kis- és középvállalkozások korszerű üzleti és termelési tevékenységhez kaphatnak segítséget, majd érkeznek a Magyar multi és a Zöld nemzeti bajnok programjaihoz nyújtott támogatások.

Célkitűzések

A Miniszterelnökség jelezte azt is, hogy az uniós támogatásokat meghatározott szakpolitikai célkitűzések mentén költjük el. A pénzek felhasználása azt a célt szolgálja, hogy hazánk 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama között legyen. Így például a zöld és digitális fejlesztések jelentős hangsúlyt kapnak. Ezek ösztönzése prioritás. A legfontosabb területek közé tartozik a gazdaságfejlesztés, a versenyképesség, az infrastruktúra és a munkahelyteremtés.

A tárca emlékeztetett, hogy az Európai Unió keretköltségvetése, a többéves pénzügyi kerete (MFF) hét évre határozza meg a költségvetési támpontokat a 2021–2027 közötti időszakban. Ez és a Következő nemzedék EU (Next Generation EU) helyreállítási eszköz főösszege együttesen mintegy 1800 milliárd euró (630 ezermilliárd forint).

Magyarország részesedése az MFF-ből közel 30,8 milliárd euró (10,8 ezermil­liárd forint), a Következő nemzedék EU-val kiegészülve 51,6 milliárd euró (18 ezermilliárd forint). A Miniszterelnökség megjegyezte: az előbbi esetében a magyar kormány jelentős eredményeket ért el Brüsszelben.

A tárgyalások utolsó fordulójában a tagállamok közül a legnagyobb kohéziós forrásnövekményt, mintegy kétmilliárd euróval magasabb keretet sikerült kiharcolni. Magyarországnak mintegy húszmilliárd euró áll majd rendelkezésére a kohéziós politika keretében.

Hazánk az MFF-en belül legnagyobb mértékben – a kohéziós pénzeken kívül – a Közös agrárpolitika (KAP) keretéből részesül. A 2021–2027-es időszakban rendelkezésre álló KAP-források mértéke 10,6 milliárd euró (3710 milliárd forint) lesz.
A koronavírus-válság az Európai ­Uniót új eszközök és finanszírozási formák bevezetésére kényszerítette. A Helyreállítási és ellenálló képességi eszköz (RRF) célja, hogy a járványt követő időszakban az állami beruházások és a reformok felgyorsítására nyújtson támogatást. A cél az, hogy a tagállamok kezelni tudják a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait, úgy, hogy ezek a gazdaságok fenntarthatóbbá és ellenállóbbá váljanak.

Az RRF keretében összesen 16,8 milliárd euró, azaz közel 5900 milliárd forintnyi értékben valósulnak meg beruházások hazánkban. Ebből 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás (több mint 2510 milliárd forint), illetve 9,6 milliárd euró hitel (több mint 3380 milliárd forint).

Széles körű egyeztetés

A fejlesztési ciklus támogatási programjai kapcsán az ellenzéki pártok az elmúlt hetekben több alkalommal támadták a kormányt. A többi között azzal vádolták a döntéshozókat, hogy nem egyeztetnek a programokról, ráadásul a fejlesztési terv megvalósítása késik. Ezzel szemben a kormány széles körű párbeszédet folytat az uniós forrásfelhasználásról. A Miniszterelnökség közölte: 2019 nyarától hozzávetőleg 150 online és személyes rendezvényen közel tizenötezer szakértővel, potenciális pályázóval és szakmai szervezettel egyeztettek.
Az operatív programok, a partnerségi megállapodás és Magyarország helyreállítási és ellenálló képességi tervének folyamatosan frissített verziói 2020 őszétől elérhetők el a Pályázat.gov.hu weboldalon.
– Mindenkinek elérhető és átlátható módon alakítottuk ki a javaslatok online fórumát. A beérkezett vélemények azonnal láthatóvá válnak a felületen, ráadásul lehetőség nyílik arra is, hogy a partnerszervezetek megismerjék egymás véleményét – írta lapunknak a tárca.

Sőt 23, részben ellenzéki vezetésű megyei jogú városnak, 19 megyei közgyűlésnek, hat különböző önkormányzati szövetségnek el is küldték véleményezésre a tervezetet. Ezenfelül egyetemek, felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, kamarák, egyesületek, szövetségek, egyházak, összesen mintegy ötszáz szervezet szintén megkapta a dokumentumot.

A Miniszterelnökség elárulta azt is, hogy a tervezés következő szakaszában a fent felsorolt partnerek újabb felkérést kapnak arra, hogy véleményezzék a tervezési dokumentumok újabb verzióit. A bizottsági és társadalmi vélemények feldolgozása és beépítése folyamatos, és ennek megfelelően a tervezési dokumentumok is változnak.
– A Google hirdetési rendszerében is nagy intenzitású kampány zajlik. Ennek célja az, hogy további célcsoportokat vonjon be az egyeztetésbe és tájékoztasson a kormány a fejlesztési elképzelésekről. Ilyenek az üzleti döntéshozók, vállalkozók, civil szervezeti vezetők és a közpolitikai tervezésre nyitott szereplők – ismertette a tárca. Ehhez végül hozzátette: a miniszté­rium továbbra is várja mindenki véleményét. A társadalmi partnerek és az Európai Bizottság részéről megfogalmazott észrevételeket párhuzamosan fogják feldolgozni és beépíteni.

Az új időszak operatív programjai

GINOP Plusz – Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz
KEHOP Plusz – Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz
IKOP Plusz – Integrált közlekedésfejlesztési operatív program plusz
EFOP Plusz – Emberierőforrás-fejlesztési program plusz
TOP Plusz – Terület- és településfejlesztési operatív program plusz
DIMOP Plusz –­ Digitális megújulás operatív program (elektronikus közszolgáltatások) plusz
MAHOP Plusz – Magyar halgazdálkodási operatív program plusz
VOP Plusz – Végrehajtás operatív program plusz (a technikai segítségnyújtási forrásokat tartalmazó OP önálló programként jelenik meg a következő időszakban)”

Forrás:
Tavasszal nyílnak az EU-s pályázatok; Kiss Gergely; Magyar Nemzet; 2021. április 1.

Közigazgatás, politika

A kormány a napokban fogadja el a régiós gazdaságfejlesztési terveket

„A napokban fogadja el a kormány a négy magyarországi övezet gazdaságfejlesztési tervét – közölte a Pannon Városok Szövetsége (PVSZ) hétfői keszthelyi ülésének sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor.

Az északnyugat-magyarországi gazdaságfejlesztési zónáért és Veszprém mint 2023-as európai kulturális főváros programjaiért felelős kormánybiztos felidézte, hogy tavaly nyáron hozta létre a kormány a négy gazdaságfejlesztési övezetet.

Az északnyugat-magyarországi régió hat megyéjében most kezdődik a harmadik konzultációs fórum az övezet fejlesztési tervéről, amelyet – a másik három zónáéval együtt – a napokban fogad el a kormány.

Alapfeltétel a virágzó, gyorsan gyarapodó régiónak a közös gazdaságfejlesztési terv, mert ennek megléte esetén lehet a forrásokért versenyezni. Ennek a hat megyének jók a gazdasági és a társadalmi mutatói európai összehasonlításban is, tehetséges gazdasági és politikai szereplői vannak, akik az elmúlt 30 évben önállóan a térségből mindent ki tudtak hozni.

Most olyan támogatások és projektek kellenek, amelyekkel nemcsak megőrzi a régió vezető szerepét Magyarországon, de segít abban, hogy fel tudjuk venni a versenyt Pozsonnyal, Burgenlanddal, Észak-Szlovéniával és Észak-Horvátországgal, de a nagyobb kihívást jelentő Bajorországgal, Baden-Württenberggel és Lombardiával is – fogalmazott Navracsics Tibor.

Hozzátette, hogy a az együttműködés kultúrájának kell megerősödnie a térségben, hogy magasabb fejlettségi szintre léphessen a régió.
A hat megye kilenc gazdasági kamarája részéről már tapasztalható egyfajta közeledés, de az önkormányzatok között is szélesebb körben meg kell indulnia az együttműködésnek – jegyezte meg a kormánybiztos.

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP), a PVSZ eddigi elnöke arra emlékeztetett, hogy a Pannon Egyetem kezdeményezésére jött létre a szövetség Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Keszthely, Veszprém, Kőszeg és Tata részvételével főként kutatás-fejlesztési, innovációs projektben való együttműködésre.

Az a céljuk, hogy megtalálják a városok kitörési pontjait, nem párhuzamosságokban, hanem egymás erősítésében.

A PVSZ a sajtótájékoztató utáni ülésén egyebek mellett a Pannon Egyetem modellváltásával járó előnyökről, a régiós fejlesztési terv révén megnyíló forrásokról tárgyalt, valamint a 2023-as kulturális főváros, Veszprém sikerességéhez való hozzájárulásukról – említette még Balaicz Zoltán.

Nagy Bálint, Keszthely polgármestere – aki rotációs alapon vette át hétfőn a szövetség elnöki tisztét –, kifejtette, hogy eredményes munkát akkor tudnak végezni, ha önkormányzatok, intézmények, szervezetek egy irányba tartanak.

Miután a hat várost leginkább a kultúra és az oktatás köti össze, fontos feladatnak nevezte, hogy a következő egy évben – reagálva a járványügyi helyzet tapasztalataira is – minél több kulturális értéket tudjanak megmutatni digitálisan.”

Forrás:
A kormány a napokban fogadja el a régiós gazdaságfejlesztési terveket; Világgazdaság/MTI; 2021. március 29.

Az ezres lélekszám alatti falvakban nem lehetnek életképesek a kisboltok

„Nagy valószínűséggel az ezer és kétezer közötti lélekszámú településeken lehet megoldás a falusi kisboltok 45 milliárd forintos keretösszegű támogatása, így a dotáció körülbelül 400-600 településen segítheti a lakosság mindennapjait – mondta a Világgazdaságnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Szerinte nagyjából ez az a lakosságszám, amely el tud tartani egy kisboltot, de ezeknek a kis üzleteknek a versenyképességük érdekében mindenképp érdemes csatlakozniuk egy nagy társasághoz. A TÖOSZ elnöke úgy véli, hogy a legkisebb településeken nem nyújt valódi megoldást a támogatás, mert egy ezres lélekszám alatti település vásárlóereje nagyon alacsony, és az ilyen kisközségek lakói egyébként is a hozzájuk legközelebb eső nagyobb településen vásárolnak és vesznek igénybe szolgáltatásokat.

Hétfőn jelent meg ismét a felhívás a Falusi Civil Alap kapcsán, amelynek keretösszege idén ötmilliárd forint. Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos tájékoztatása szerint tavaly 1580 olyan szervezet nyert támogatást, amely ötezres lélekszám alatti településen működik. A szervezetek ingatlanvásárlásra és -felújításra maximum hatmillió forintig, gépjárműbeszerzésre maximum ötmillió forintig, eszközvásárlásra vagy programok szervezésére, lebonyolítására pedig kétmillió forintig pályázhatnak.

A kormánybiztos úgy véli, amíg tart a Magyar falu program, addig Falusi Civil Alap is lesz.
Schmidt Jenő elmondása szerint szükség is van az alapra, hogy az olyan szervezetek, sportegyesületek is működhessenek, amelyeket a feladatfinanszírozás miatt, valamint saját bevétel híján nem tudnak támogatni az önkormányzatok. Kiemelte, a helyi civilekre és a programjaikra minden településen szükség van, és a támogatásuk is elengedhetetlen. A TÖOSZ elnöke lapunknak azt is elmondta, hogy a szövetség által nemrégiben megszavazott Kisvárosi programcsomagot eljuttatták Gyopáros Alpár kormánybiztoshoz és a minisztériumokba is, de a kormány várhatóan csak az év második felében tud majd először érdemben foglalkozni a dokumentummal.”

Forrás:
Az ezres lélekszám alatti falvakban nem lehetnek életképesek a kisboltok; Kotroczó Melitta; Világgazdaság; 2021. március 11.

Elfogadták a Budapesti Klímastratégiát és a Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet

„Karácsony Gergely főpolgármester hivatalba lépésekor egyik első intézkedésként klímavészhelyzetet hirdetett Budapesten. A ma elfogadott Budapesti Klímastratégia és Fenntartható Energia és Klíma Akciótervben a Főváros azokat a lépéseket határozta meg, amelyeket a következő évtizedben meg kell tenni annak érdekében, hogy a káros kibocsátásokat érdemben csökkenteni lehessen Budapesten, és mérsékelni lehessen a klímaváltozás már elkerülhetetlenül jelentkező hatásait. A Fővárosi Önkormányzat, csatlakozva az európai Polgármesterek Szövetségének több mint 10 ezer tagjához, az üvegházhatású gázok legalább 40 százalékos csökkentését tűzte ki célul 2030-ig.

A kitűzött kibocsátás-csökkentéshez szükséges többek között az, hogy a budapesti lakások egyharmadában jelentős energetikai felújítás történjen, a személyautóval közlekedők aránya a városban 61 százalékról legalább 30 százalékra lecsökkenjen, a napelemek által termelt áram mennyisége 130-szorosára növekedjen, a távhőellátás legalább 50 százalékban megújuló energia felhasználásával történjen, vagy hogy a helyi jelentőségű védett természeti területek nagysága 350 hektárral bővüljön. A Klímastratégia számítása szerint a fővárosban a lakóépületek energetikai korszerűsítésével érhető el a legnagyobb kibocsátás-csökkentés, emellett a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésével a közlekedésből származó kibocsátás-csökkentési lehetőség is jelentős.

A klímaváltozás az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események hatásait Budapesten is nap mint nap érezhetjük.

Budapesten egyre ritkábban esik az eső, ugyanakkor egyre gyakoribbak az extrém csapadékesemények, amikor a csapadék nagy intenzitással, hirtelen és nagy mennyiségben hullik le. Az elmúlt években egyre többször előfordult, hogy a nagy mennyiségű csapadékot a fővárosi csatornarendszer nem tudta elvezetni és a víz elárasztotta az utcákat, ami komoly problémákat okozott a közlekedésben is.

Ezzel egyidőben a fővárosban és a Duna vízgyűjtőterületén egyre nő a csapadékmentes, aszályos időszakok hossza. Emiatt a Duna fővárosi vízszintje is hosszabb időszakokra lecsökken és egyre gyakoribbak a szélsőségesen alacsony vízállások: a 2 méter alatti napok száma jelentősen emelkedő trendet mutat. A Duna tartósan alacsony vízállású időszakai mennyiségi és minőségi problémákat is okozhatnak az ivóvízellátás-terén: fokozódhat a mikrobiológiai kifogások gyakorisága és súlyossága is. Ilyen esetekben átmenetileg ki kell vonni egyes kutakat a termelésből ahhoz, hogy az ivóvíz minősége megfelelő legyen. Erre fel kell készülni a jövőben és ennek megfelelően tervezni a kutak számát, kapacitását.

Emellett a nyarak is egyre forróbbak a városban: a főváros éves átlaghőmérséklete több mint 1 °C-ot emelkedett, és ez a következő évtizedekben további 1-2 °C-kal emelkedhet. A melegedés leginkább nyáron jellemző.

A Klímastratégia és akcióterv összes intézkedéseinek beruházási igénye 2500 milliárd forintra becsülhető. A klímavészhelyzet kezelésében mindnyájunknak részt kell venni, ezért a Fővárosi Önkormányzat kéri a vállalatok, a lakosság, a kerületi önkormányzatok és a kormányzat együttműködését is a zöld, élhetőbb és egészségesebb főváros megteremtése érdekében.”

Forrás:
A Fővárosi Önkormányzat 40%-kal tervezi csökkenteni Budapest károsanyag-kibocsátását a következő évtizedben; Budapest Főváros Önkormányzata; 2021. március 31.
Budapesti Klímastratégia és a Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv; 2021. március (PDF)

Elfogadták a Radó Dezső Tervet – a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervét

„A Radó Dezső Terv – a Főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve az uniós fejlesztési ciklushoz igazított terv. Célja a 2017-ben elfogadott Budapest Hosszútávú Zöldinfrastruktúra Koncepciójában megfogalmazott célok középtávon megvalósítandó programokra és projektekre bontása. A dokumentum készítése során figyelemmel vagyunk az Európai Unióban megfogalmazott új települési szintű zöld- és kékinfrastruktúra fejlesztési programokra, a közelmúltban meghirdetett és 2026-ig tartó ciklust magába foglaló RRF (Helyreállítási) Alapra, valamint 2021-2027 közötti fejlesztési ciklusban a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Programra (ZIKOP), amelyek keretén belül nyújtanak uniós forrású finanszírozási lehetőséget látunk az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a globális kihívások helyi kezelését célzó, valamint zöldfelület-fejlesztéssel kapcsolatos programok számára.

A fővárosi zöldinfrastruktúra fenntartás és fejlesztés feladatai sok szereplő között oszlanak meg. A Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv funkciója, hogy az összvárosi szempontokat szem előtt tartva, a Fővárosi Önkormányzat számára határozza meg a közvetlen kompetenciájába tartozó, valamint a közreműködésével, érdekérvényesítő (lobbi) tevékenységével megvalósítandó feladatokat.

A Radó Dezső Terv átfogó céljai vezérelvként szolgálnak a főváros zöldinfrastruktúráját érintő programok és projektek kidolgozása során. Átfogó céljaink a következők:

  • egészséges várost segítő zöldinfrastruktúra fenntartása,
  • klímatudatos zöldinfrastruktúra üzemeltetés,
  • biodiverzitás szinten tartását és lehetőség szerinti növelését segítő városi zöldinfrastruktúra fenntartás és fejlesztés,
  • együttműködésen alapuló zöldinfrastruktúra fejlesztés,
  • okos zöldinfrastruktúra szolgáltatások bővítése.

Kiemelt célunk, hogy 2030-ig az egy főre jutó zöldterületek (parkterületek) mennyiségét a jelenlegi 6 m2-ről, 7 m2-re növeljük. Ez a vállalás 2020. évi lakossági adatokkal számolva összvárosi szinten 226 hektár új parkterület, azaz több, mint két Margitszigetnek megfelelő nagyságú új közparkokat jelent.

Fenntartási programok keretében célunk a meglévő zöldinfrastruktúra hálózat elemeinek színvonalas fenntartása, értékeinek megőrzése. A fenntartási feladatokat zömében a Fővárosi Önkormányzat által kezelt közparki és fasori területeken a FŐKERT Nonprofit Zrt., majd az ún. „Stadtwerke” modell alapján felépülő Budapesti Közművek Nonprofit Zrt megalakulása után a FŐKERT divízió végzi, kiegészülve a szintén a Budapesti Közművekbe integrálódó BTI Nonprofit Zrt-vel. És az FKF Nonprofit Zrt-vel, valamint a továbbra is önálló cégként működő Fővárosi Vízművek Zrt., a Budapest Közút Zrt. és az FCSM Zrt. ilyen jellegű feladataival. A zöldinfrastruktúra üzemeltetés hatékony ellátásához a fenntartási feladatokat ellátó társaságok eszközállományának, telephelyeinek korszerűsítése, valamint a munkavállalók munkakörülményeinek, megbecsülésének javítása is szükséges.

Partnerségi programok keretében az együttműködésen alapuló zöldinfrastruktúra üzemeltetés kiemelt célhoz igazodva cél a fővárosi zöldinfrastruktúra fenntartási és fejlesztés feladatait ellátó szervezetek közötti hatékony együttműködést segítve javítani a fővárosi zöldinfrastruktúra minőségét. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Önkormányzat kiemelt célja megszólítani a használókat, a fővárosban élő, dolgozó lakosságot, az itt működő vállalkozásokat. Célunk partneri kapcsolatok kialakítása a zöldinfrastruktúra fejlesztés és fenntartás során is. Ennek érdekében a társadalmi bevonás tájékoztatás és konzultáció szintjeinél magasabb szintű formáinak, az együttműködésnek, a felhatalmazásnak, valamint a feladat delegálásnak a bevezetését tervezzük a fővárosi zöldfelület fejlesztés és fenntartás gyakorlatába.

Mivel a közterületekkel, ezen belül a zöldinfrastruktúrával kapcsolatos lakossági elvárások nagyon sokfélék lehetnek, egymásnak nem ritkán ellentmondó igényeket is megfogalmazva, a társadalmi véleményezés során az érintettek széles körét szükséges megszólítani, és a beérkezett vélemények alapján átlátható és több lépcsős közösségi tervezési folyamat keretében kell meghatározni a többség számára elfogadható kompromisszumot. A nagyvolumenű (100 millió Ft feletti értékű) fejlesztések során ezt a Fővárosi Önkormányzat tervegyeztetési protokoll szerint végzi.

A Főváros zöldinfrastruktúra hálózatának az akcióterv tervezési időszakára vonatkozó – 2030-ig terjedő – fejlesztési feladatokat az akcióterületi és tematikus javaslatok fejezet tartalmazza. A javaslatok között szerepelnek a Fővárosi önkormányzat közvetlen kompetenciájába tartozó zöldinfrastruktúra fejlesztési célkitűzések, illetve azok az érdekérvényesítési feladatok is, melyek megvalósítása bár nem Fővárosi Önkormányzati kompetencia, de összvárosi érdeknek tekinthető.

A Fővárosi Önkormányzat célja dokumentumban szereplő fenntartási és fejlesztési programok megvalósítása. A megvalósítás mértéke és üteme természetesen a Fővárosi Önkormányzat költségvetési helyzetének, bevételi forrásainak alapján, az éves költségvetési tervekben kerül véglegesítésre, figyelemmel a megvalósításra igénybevehető külső források (pályázati, fejlesztési hitelek, szponzori támogatások) nagyságára.

Az akciótervet Radó Dezső Tervnek neveztük el. Dr. Radó Dezső, bár a zöldinfrastruktúra kifejezést még nem használta, de évtizedeken át Budapest zöldinfrastruktúrájának fejlesztéséért és megőrzéséért dolgozott. 1962-től 1984-ig, 22 éven át a Fővárosi Kertészeti Vállalat (FŐKERT) igazgatója volt, koordinálva a fővárosi zöldfelületek mára már kiemelkedően értékes részét alkotó lakótelepi területek fatelepítési, parkfejlesztési munkálatait. A civil környezetvédők is nagy tisztelettel emlékeznek rá, hiszen nyugdíjba vonulása után a Budapesti Városvédő Egyesület és a Levegő Munkacsoport szakértőjeként, alapító tagjaként sokat tett a város fáiért, a levegőminőség javításáért. Tudományos szempontból kiemelkedő eredménye a fák értékének kimutatásra vonatkozó kertészmérnöki és közgazdasági tudományágak ismereteit ötvöző számítási módszer kidolgozása, melyet a szakemberek a mai napig használnak…”

Forrás:
Elfogadták a Radó Dezső tervet; Budapest Főváros Önkormányzata; 2021. április 1.
Radó Dezső Terv – Budapest Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterve; 2021. április 1. (PDF)

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiára épülő regionális kerékpáros stratégiát készít a központi régióra a Budapest Fejlesztési Központ

„ A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiára épülő regionális kerékpáros stratégiát készít a központi régióra, Budapest térségére a kormány döntése alapján a Budapest Fejlesztési Központ. A BFK szerdán jelentette meg a stratégia létrehozására szolgáló szakértői támogatásra szóló tendert.

A stratégia legfőbb feladata az lesz, hogy megmutassa, milyen beruházások, új kerékpárutak, útépítések, forgalomtechnikai változások szükségesek, hogy az agglomerációban minden vasút- és hévállomás biztonságosan megközelíthető legyen kerékpárral, és legyen biciklitárolási lehetőség is ott. A stratégia 2022 végéig készülhet el a BFK gondozásában, folyamatos együttműködésben az önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel és minden érintettel, a Miniszterelnökség részéről Fürjes Balázs államtitkár felügyelete mellett – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója.

Az átfogó budapesti agglomerációs kerékpárforgalmi hálózatfejlesztési stratégia elkészítésére április végéig lehet jelentkezni. A nyertesre komplex feladat vár, amelynek során nemcsak a BFK-val kell majd folyamatosan egyeztetnie, hanem a Magyar Kerékpárosklubbal, helyi civil szervezetekkel, az önkormányzatokkal és a közönséggel, a felhasználókkal is – jelezték.

„A budapesti agglomeráció közlekedése az autózáson alapul, 10-ből csak 3-an veszik igénybe a közösségi közlekedést, a cél, hogy ezt az arányt a duplájára emeljük, megközelítve a fővároson belüli arányt. Csak így lehet mérsékelni a Budapest útvonalait túlterhelő közúti forgalom káros hatásait, a légszennyezést, az egészségromlást, a dugókban elvesztegetett időt. A cél, hogy minden agglomerációs településen élő biztonságosan meg tudja közelíteni a legközelebbi állomást biciklin és ott is tudja hagyni a kerékpárját az állomáson. Ez a legolcsóbb megközelítési mód: P+R parkolókra is szükség van, tervezünk ilyeneket, de az állomások 10-15 perces bringás környezetéből a legjobb, ha az emberek biciklivel érkeznek a vasúthoz vagy a hévhez, ehhez azonban sokszor csak néhány százméter kerékpárút vagy a főúton egy biztonságos átkelési lehetőség hiányzik” – idézte a BFK közleményében Fürjes Balázst, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárt.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia meghatározta az elővárosi vasúthálózat (ideértve a HÉV-et is) fejlesztésének egymásra épülő lépéseit, az egyes vonalak kapacitásának szükséges növelését, és a városban ezek összekapcsolásához elengedhetetlen új elemeket. Ezek együttesen teszik lehetővé, hogy a maihoz képest több mint kétszer annyi vonat lépje át Budapest határát – hívták fel a figyelmet.

„Az elővárosi vasútállomások megközelítésének javítására is szükség van ahhoz, hogy megduplázzuk az utasok számát az agglomerációs kötöttpályás hálózaton. Ezt szeretnénk most a teljes 3 milliós városrégióban stratégiai szemlélettel áttekinteni és konkrét projektekké, feladatokká formálni. Az elkészítendő kerékpáros stratégia célja, hogy átfogó képet adjon, milyen most az agglomerációban a bringás infrastruktúra helyzete, hol és hogyan kell fejleszteni ahhoz, hogy egy egységes, működő rendszer szolgálja a biztonságos kerékpározást, akár a vasútállomásra vagy a hévmegállóba akar eljutni valaki, akár a munkahelyére vagy iskolájába járna végig biciklivel az elővárosokban” – fogalmazott Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója a közlemény szerint.

A legfontosabbnak azt nevezték, hogy azokat segítsék, akik az állomáson, megállóhelyen akarják hagyni a biciklijüket. A napi ingázásra ez a legalkalmasabb mód, ezért a kerékpárhálózat kiépítése mellett a B+R tárolók kapacitásának fejlesztése is elsődleges feladat.

A stratégia megvalósulásával a BFK szerint nő a mindennapi munkába, az ügyek intézésére kerékpárral közlekedők száma, a vasútállomások és megállóhelyek elérésének javítása után pedig többen fognak autó helyett vasúttal vagy HÉV-vel ingázni a főváros és az agglomeráció között.

A közleményben idézték Halász Áront, a Magyar Kerékpárosklub szóvivőjét is, aki úgy fogalmazott, hogy óriási lehetőséget látnak a közösségi közlekedés és kerékpár kombinációjában az autós ingázás alternatívájaként. „Azokon az állomásokon, ahol jól megközelíthető és megfelelő kerékpárparkolók várják az ott élőket, már sokan bicikliznek ki a vasútállomásra, ahol vonatra szállnak, majd a belvárosba érve egy másik kerékpárral vagy közbiciklivel, esetleg közösségi közlekedéssel utaznak tovább. Ezzel nemcsak időt spórolhatnak meg, elkerülhetik a torlódásokat és még mozognak is, a vonaton töltött idő alatt dolgozni vagy pihenni is tudnak” – fogalmazott.

Közölték azt is, a tervező a helyzetértékeléssel kezdi majd a munkát, ezek után következik a koncepcióalkotás, végül a beruházási program, amely a hiányzó infrastruktúraelemek projektjeit listázza.”

Forrás:
Kerékpáros stratégiát kap a Budapest környéki régió – íme a célok; Infostart 2021. március 31.

Megvan, ki vezetheti az Államkincstárat

„Bugár Csaba veheti át a hetekkel ezelőtt megüresedett elnöki posztot.

Március elején derült ki, hogy Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke távozik. Hivatalos nem közölték a döntés okát, a Népszava akkori információi szerint köze lehetett a lépésnek z annak, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter Magyar Államkincstár stratégiai megújításának és hatékonyabb működésének elősegítéséért felelős miniszteri biztost nevezett ki.

A Portfolio most úgy értesült, hogy Bugár Csaba, az MFB Invest vezérigazgatója lesz az új elnök.

Bugár Csaba 2010-től vezérigazgatóként vezette a Diákhitel Központ Zrt.-t, 2019. júniusától a tőkebefektetésekkel foglalkozó MFB Invest Zrt. vezérigazgatója lett.”

Forrás:
Megvan, ki vezetheti az Államkincstárat; Infostart; 2021. március 30.

Közigazgatási, politikai informatika

Rések a pajzson – Magyarország kiberbiztonsága

„Magyarországon a kibertámadások által veszélyeztetett szereplők többnyire vagy állami vagy külföldi tulajdonú gyártó vállalatok, ám a magyar gazdaság kisebb szereplőit is be lehetne vonni egy szélesebb körű kiberbiztonsági együttműködésbe – véli Krasznay Csaba, a Kiberbiztonsági Kutatóintézet vezetője.

Négy éve született meg a Digitális Mohács 2.0. című, Kovács Lászlóval közösen írt tanulmányuk, amelyben szakértők azt vizsgálták, hogy Magyarország kritikus infrastruktúrái megfelelő, elégséges kibervédelem alatt állnak-e. Dolgozatukban akkor arra jutottak, hogy egy jól felépített támadássorozattal szemben nem vagyunk biztonságban. Megoldási javaslatukban több lépést is javasolnak, vegyük sorra ezeket! Az egyik ilyen elem az információbiztonsági tudatosság növelése. Hogyan állunk ezzel?

E téren messze nem ott tartunk, ahol kellene, még ha ezzel nem is vagyunk egyedül a világban. Jelenleg nincs központi felelőse a tömeges információbiztonsági tudatosság növelésének, ez egy olyan űr a hazai szabályozásban, amelyet mindenképpen célszerű lenne betölteni. Részsikerek vannak, a közszolgálatban például ez egészen jól megy, a nagyvállalatoknál is megtörténik ez a fajta tudatosságnövelés, de az elsődleges potenciális áldozatokat – a széleskörű lakosságot – ez nem éri el.

Nyugaton jellemzően ki, mely intézmény felelős?

A spanyol példát konkrétan ismerem: ott az Nemzeti Kibervédelmi Intézethez (NKI) hasonló szervezetnél kilenc ember napi nyolc órában biztonságtudatossági anyagokat gyárt a közösségi és a hagyományos média számára. Itthon mindenki foglalkozik e témával egy kicsit, de senki nem felelős ezért a területért.

A másik javaslatuk az alternatív, vészhelyzetben is működő infrastruktúrák kiépítése, fenntartása. Hol tart most ez a folyamat?

A cikk írása óta megszületett a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló uniós direktíva, a NIS, aminek most zajlik a felülvizsgálata NIS 2 néven. Ez kimondottan segítette azt, hogy az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrák azonosítása megtörténhessen. Ami komolyan előkerül, az a nemzeti ellenállóképesség (national resiliency) kérdésköre. Ez olyannyira fontos, hogy éppen most, közvetlenül a beszélgetésünk előtt jött hozzám is egy kérdés a Belügyminisztériumból egy ezzel kapcsolatos szakmai állásfoglalást kérve. Ez most egy uniós szintű probléma. Vannak olyan infrastruktúrák, amelyek vészhelyzetben is működnek, hiszen ez a dolguk, de a Solarwinds-ügy rámutat arra, hogy ezeknek az összefüggése, egymásra épülése jelenleg egy olyan gordiuszi csomó, amelyet nem nagyon tudunk kibogozni és nem nagyon tudjuk, hogy ha e rendszerben egy elem eldől, milyen más elemeket sodor majd magával. Ez a 2020-as évek egyik legizgalmasabb kérdése lesz.

Harmadik lépésként a koordinált, centralizált védelem eszközrendszerének erősítését, az állami incidenskezelést szorgalmazták, hangsúlyozva ebben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szerepét.

Itt nagyon komoly törvényi garanciák vannak arra, hogy az állami incidenskezelés megvalósulhasson. Látszódik, hogy az NKI számos olyan fejlesztést is hajt végre, amelynek részletei ugyan a közvélemény számára nem ismertek, de fontosak. Ilyen például a korai figyelmeztető rendszerek kiépítése. Mind több olyan szenzor van, amely segítségével az NKI-nál összefutnak azok az információk, amelyek alapján megoldható a koordinált, centralizált kibervédelem.

A közigazgatás, a piaci szereplők, valamint az akadémiai szféra párbeszéde is fontos a kibertér és az ott elvárt biztonsági kérdések támogatása kapcsán. Ebben történt előrelépés?

Sajnálatos módon nem. Erre ráerősít az a nagyon tudatos törekvés, hogy amikor a magyar kormány kiberbiztonságról beszél, akkor szabályozásában államközpontú stratégiát épít fel. Ez nem feltétlenül probléma, hiszen a szakirodalom kétfajta kiberbiztonsági stratégiaalkotást ismer, az egyik az államközpontú, a másik a széles körben kinyúló. Nyilván én jobban örülnék az utóbbinak, de el kell fogadni, hogy a kezdetektől az állami, kritikus infrastruktúra védelmét középpontba emelő megközelítést alkalmaz. Ez van, meglátjuk, ebben történik-e előrelépés. Azt kell látni, hogy itthon a kiberbiztonsági egyelőre nem az a stratégiai fenyegetés, mint sok más országban. Egyelőre ezt egy klasszikus belbiztonsági kérdésként kezelik idehaza.

Milyen szakmai érvek szólhatnak a centralizált modell mellett?

Magyarországon a jelentős szereplők, amelyek ellen a kibertérből érkezhet fenyegetés, többnyire vagy állami tulajdonú cégek vagy külföldi tulajdonú gyártó vállalatok – a gépjárműiparra gondolok –, amelyek az anyaországból oldják meg ezt a fajta védelmet. Azokban az országokban, ahol kiterjedtebb, széleskörű kibervédelmi együttműködés van, ott a magánszféra, nemzeti ipar erősebben van jelen. Bár én úgy gondolom, hogy a magyar ipart is jócskán be lehetne vonni, a stratégiai gondolkodók vélhetően úgy találták, hogy a helyzet még nem érett meg arra, hogy kihasználják azt a magyar jogrendben is rendelkezésre álló lehetőséget, hogy a kiberbiztonságot egy szélesebb körű együttműködés keretében próbálják megoldani.

Tehát lényegében a gazdaság szerkezete indokolta a döntéshozók választását.

Igen. Hozzáteszem, hogy ezzel szerintem elszalasztunk egy lehetőséget arra, hogy a magyar gazdaság ilyen irányú fejlesztését segítsük.

Holott talán társadalmi edukációs hatása is lehetne egy szélesebb körű együttműködésnek.

Igazából azt kell látni, hogy ez az egész kiberbiztonság közel sem akkora stratégiai fenyegetés itthon. Kiberbűnözéssel azért mind gyakrabban találkozhatunk, és egyre komolyabb károkat jelent mindez, de eddig e szempontból periféria ország voltunk, nem célpont, hanem ugrópont.

Talán a geopolitikai súlyunk sem lesz soha akkora, hogy ez markánsan változzon.

Épp tegnap olvastam egy érdekes cikket a kínai nyomulásról – ez nekünk azért érdekes, mert mi vagyunk a Huawei legnagyobb európai gyártóbázisa, ezáltal tipikus ütközőpont a nagyhatalmak között. Ez nem Magyarország kiberbiztonságát érintő kérdés, hanem egy ütközőpont, ahol a nagyhatalmi érdekek egy kiberes ügyben találkoznak. De a jelentőségünk messze nem olyan nagy, hogy mondjuk a választásokat megpróbálják befolyásolni, vagy tudást, szellemi tulajdont próbáljanak tőlünk lenyúlni. Még nem ért meg ez a helyzet arra, hogy a kormányzat szélesebb körű együttműködésben kezelje ezt az ügyet, szemben Nagy-Britanniával, az Egyesült Államokkal, Észtországgal, ahol direkt célpontként találkoznak ezzel a fenyegetéssel. E terület jelentősége azért itthon is nő. A 2020-as új Nemzeti Biztonsági Stratégia sok helyen foglalkozik a kibertérből érkező fenyegetésekkel.

Laikusként mindemellett nehéz érteni, miképpen lehetséges, hogy középiskolás vagy egyetemista diákok törnek fel egy-egy rendszert, mint az néhány éve történt az elektronikus jegyrendszerrel. Mi lehet belőle a tanulság a szakemberek számára?

Ma már bárki írhat szoftvert, és ebből adódik, hogy sokszor a nem kellő tervezés okán az emberek elkezdik azt keresni, hogy hogyan lehet rajta rést találni. Nemrégiben nézegettem egy hekker fórumot, ahol arról beszélgettek, hogy az oltottsági igazolványokkal kapcsolatos plasztiklapokkal kapcsolatban van-e sebezhetőség a QR-kódokban. Kiderült néhány órán belül, hogy milyen technológiával készítették a QR-kódot, mi van mögötte, hol lehet ennek az esetleges sebezhetősége. Mi e próbálkozások célja? Egyfelől érdekes szellemi kihívás, emellett attól kezdve, hogy egy ilyen vakcinaigazolást hamisítani lehetne, megjelennének azok, akik pénzért kezdenék árulni azokat, a QR-kódok leolvasása pedig hasznot hozhatna. Valahol itt kell keresni annak okát, miért kell biztonságossá fejleszteni a szoftvereket. Magyarországon is többezer ember van, aki elkezd tovább gondolkodni, és ilyen esetekben a kihívást keresni, és minél gyengébben van megírva az adott szoftver, annál előbb sikerül célt érniük. Habitus kérdése, hogy valaki a talált hibát lejelenti a gyártó cégnek, a sajtóhoz rohan vele, vagy önmaga publikálja. A Nemzeti Kibervédelmi Intézetnek van egy kimondottan erre a célra fenntartott email címe, ahol ezeket a hibákat be lehet jelenteni, ez a leghelyesebb eljárás.

A fenti esetben az illető nem élt vissza helyzetével és jelezte a biztonsági rést, ám Jay Redcliffe, egy multicég informatikusaként dolgozó, cukorbeteg szakember saját inzulinadagoló készülékén vett észre biztonsági rést, amelynek kihasználásával akár meg is ölhették volna. Mennyire vagyunk biztonságban az Internet of Things (IoT) korában?

Erre szokták viccesen azt mondani, hogy az IoT rövidítésben az S betű jelenti a Security-t, ami ugye nincs benne, és a biztonság valóban hiányzik is ezekből az eszközökből. Nem véletlen, hogy az EU-ban sok egyéb mellett az egyik jogalkotási feladat az, hogy az IoT rendszerekben alapvető biztonsági előírások jöjjenek létre. Szerintem ez egy nagyon komoly követelmény lesz, és rövid időn belül el fogják fogadni, így az európai piacon nagyobb biztonságban lehetünk. Ami nem azt jelenti, hogy minden problémát meg fogunk oldani, hiszen száz százalékos biztonság soha nem lesz, de a mostani állapothoz képest remélem, hogy előbbre fogunk lépni.

Amikor, mint az említett esetben is, az egészségünk forog kockán, ijesztő hallani a szabályozás rendezetlenségéről. Csak az EU-ban jelent ez most gondot?

Ugyanazokat a kínai gyártású eszközöket használják a világon mindenhol.

Vagyis a gyártó lelkiismeretére van bízva a biztonságunk.

Igen.

Akkor nem lehetnek illúzióink, hiszen aligha fűződik érdekük ahhoz, hogy extra összeget áldozzanak erre, ha ez nem kényszer.

Így van. A biztonság mindig pénzbe kerül. Ameddig nem muszáj, nem költenek rá.

Végül beszéljünk egy kicsit a Solarwinds-ügyről! Nemzetközi szinten várható-e összehangolt védekezési, megelőzési akcióterv kidolgozása? Vagy inkább nemzeti alapon történnek majd megelőző lépések, csapások? Biden elnök 2 milliárd dollárt máris átirányított kibervédelemre.

Sajnos nem várható globális megállapodás. A kibertér klasszikus közlegelő, és mint minden ilyen, nincsenek lefektetett szabályok, amelyeket nagyhatalmi status quo szokott kikényszeríteni. A kibertérben még jó ideig küzdelem lesz azért, hogy a nagyhatalmak a megfelelő hatalmi pozíciókat elfoglalják. Ezért van az, hogy a legtöbb keleti nagyhatalom megpróbál egyfajta nemzeti internet felé elmozdulni, míg a nyugati államok a globális internet fenntartása mellett érvelnek. Ennek megvan az az oka, hogy az internet mégiscsak egy amerikai találmány, és sok kulcseleme amerikai kézben van, tehát érthető az orosz vagy a kínai álláspont, amivel megpróbálják megvédeni a saját érdekszférájukat. Viszont amíg a staus quo nem valósul meg, addig e téren béke nem lesz. Nemzeti alapon történnek a megelőző csapások. Itt, Európában egy klasszikus, összehangolt kiberbiztonsági lépés előnye a hatékonysága, hiszen azt 27 tagállam együttesen adja ki. Hátránya pedig az, hogy mire sikerül e sok országnak egyetértésre jutni, az idő.

Nem az Egyesült Államok Kiber Parancsnoksága, hanem egy tőzsdei cég, a FireEye hozta nyilvánosságra a kibertámadás tényét. Mire utal mindez?

Arra, hogy sikerült találni az Egyesült Államok jogrendjében egy olyan lyukat, amelyet sikeresen kihasználtak. Maga a támadás az USA-n belül indult el. A két ezzel foglalkozó szervezetnek nincs joghatósága, akinek volt, az a US Department of Homeland Security, azaz a belbiztonsági minisztérium, amely el is kezdte kiépíteni azt a fajta belső figyelő rendszert, amelyen keresztül akár észlelhették is volna a támadást, de az erőforrások ebben az időben arra mentek el, hogy az amerikai választások biztonságát megpróbálják megóvni. Ezért sikerült a támadást végrehajtani. Ez azt is megmutatja, hogy a világ pénze sem volna elég a védekezésre.

Hogyan alakul a jövőben az állami és a magánkézben lévő szervezetek szerepe e támadások kapcsán?

Ezt az amerikaiak is nagyon szeretnék tudni. Ott voltam San Franciscoban négy éve, amikor az amerikai kormány képviselője kiállt a cégek elé és együttműködést kezdeményezett, de Washington és a Silicon Valley között nagy a távolság, és nemcsak földrajzi értelemben, hanem gondolkodásban is. Az elmúlt négy évben, Trump elnöksége alatt ez a kapcsolat nem váltott át bizalmi viszonnyá. Meglátjuk, hogy Biden alatt ebben lesz-e változás.”

Forrás:
Rések a pajzson; Kovács Ágnes Lilla; Ludovika.hu; 2021. március 22.

Az online ügyintézés már arcképes azonosítással is lehetséges

„A Belügyminisztérium legújabb fejlesztésének köszönhetően akár a telefonunk kamerájával is azonosíthatjuk magunkat a közigazgatási ügyek online intézése során.

Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások eléréséhez, illetve az online ügyintézés igénybevételéhez elengedhetetlen az ügyfelek azonosítása. A hitelesített bejelentkezést a Központi Azonosítás Ügynök (KAÜ) biztosítja: az Ügyfélkapu, a telefonos azonosító kód vagy az eSzemélyi segítségével. Februártól egy újabb, egyszerű azonosítási módot is igénybe vehetünk: az arcképes azonosítás – a kamerán kívül – nem igényel további eszközt, nem kell jelszavakat, kódokat megjegyeznünk.

A szolgáltatás egyszeri online regisztrációt követően vehető igénybe, melynek során az ügyintézőnek – videochaten keresztül – be kell mutatnunk az arcképes igazolványunkat (személyi, jogosítvány vagy útlevél) az adataink ellenőrzése és a regisztráció során készült arcképünk rögzítése érdekében. A továbbiakban a bemutatott okmány és az arcképfelismerés alapján történik az online ügyintézéshez szükséges azonosításunk (immár automatikusan ügyintézői közreműködés, kódok és jelszavak használata nélkül).

Az új arcképes azonosítási szolgáltatásról bővebben olvashat, illetve az egyszeri online regisztráció lépéseit, a szükséges technikai feltételeket is megtalálja a megújult magyarorszag.hu oldalon.”

Forrás:
Az online ügyintézés már arcképes azonosítással is lehetséges; KORMÁNYHIVATALOK.hu; 2021. április 1.

Informatika, távközlés, technika

Folyamatautomatizálás (RPA) fejfájás nélkül

„Egyre több vállalat fedezi fel magának a folyamatrobotizálásban (RPA-ban) rejlő lehetőségeket. Az ismerkedési fázisban azonban a szokásosnál is nagyobb figyelmet kell szentelni a jó gyakorlatok felkutatására és a gyakori hibák elkerülésére.

A folyamatrobotizálás lényegével és főbb előnyeivel már az is tisztában lehet, aki nem mélyedt el a témában. A technológia elsősorban arra szolgál, hogy hagyományos módon össze nem kapcsolatható alkalmazásokat, rendszereket kössön össze, például úgy, hogy két alkalmazás-képernyőről átmásolja az adatok egy részét egy harmadik képernyő megfelelő celláiba. Ilyen értelemben az RPA-megoldások leginkább emberi tevékenységet (mégpedig ismétlődő, ezért unalmasnak mondható emberi tevékenységet) váltanak ki. Ez a munkaerő pedig kiváltható, vagy nagyobb hozzáadott értéket jelentő feladatokra helyezhető át.

Előnyei is ebből következnek. Drága munkaerőt szabadít fel, miközben lassú és számos hibára lehetőséget adó folyamatokat gyorsít fel és tesz hibátlanná.

Két lábbal a földön állva

Ezzel együtt az RPA sem csodaszer, ahogy egyetlen infokommunikációs technológia sem az. Ha a kezdeti lelkesedés felpörög, elkezdenek burjánzani a szoftverrobotok a rendszerekben, miközben egyre kevesebben és egyre kevésbé tudják, hogy mit csinálnak. Ez pedig komoly gondokat okozhat, ha a robotok által használt forrásrendszereket frissítik. Könnyen előfordulhat, hogy ilyenkor a robotot is módosítani kell, ami nem lesz egyszerű, ha nincsen róluk naprakész katalógus.

Szerencsére a technológia elég régóta és széles körben használt ahhoz, hogy össze lehessen szedni pár jó gyakorlatot és elkerülendő hibát. Nézzük először, hogy mire érdemes figyelni, amikor a cég belevág az RPA-kalandba!

Tűzzünk ki reális célokat! Az RPA-val gyorsan el lehet érni látványos eredményeket, de a nagyszabású alkalmazása már egészen más tészta. Felmérések azt mutatják, hogy a vállalatoknak csak töredéke tudott 50 vagy annál több robotot munkába állítani. Bánjunk óvatosan a hangzatos ígéretekkel és ne keltsünk irreális elvárásokat a vezetőségben.

Nézzük meg az üzleti hatásokat! Az egyik nagy haszna az RPA-nak, hogy az élő munkaerő kiváltásával költségeket lehet megtakarítani. De itt is óvatosnak kell lenni: attól még nem lesz 30 százalékkal olcsóbb egy folyamat, mert 30 százalékkal gyorsabban fut le. Másrészt, az RPA-nak egyéb üzleti haszna is lehet, például a dolgozói vagy ügyfélélmény javításával, amikor chatbotok segítenek elintézni triviális ügyeket.

Vonjuk be az IT-t! A legtöbb RPA-implementáció az üzleti területek felől indul, ami érthető, hiszen ők ismerik a folyamatokat és tudják, hol lehetne automatizálni. Egy kicsit ügyesebb felhasználó akár maga is össze tud kattintani és üzembe tud állítani egy szoftverrobotot – amíg az IT meg nem tudja, és le nem fújja. Üzleti rendszerekről van szó, amelyekért végső soron az IT felel, így nem lehet őket kihagyni.

Így ne csináld!

Az RPA-körüli felhajtásban kevesebb szó esik arról, hogy számos projekt egyszerűen kudarcot vall. Ez ugyan más szoftverprojektekre is igaz lehet, ám egy új technológia esetén szükségtelen ellenérzést kelthet az egyébként jó megoldások iránt is. Mit tanulhatunk mások hibáiból, hogy a mi RPA-bevezetésünk sikeres legyen?

Ne csak a csavarhúzót válasszuk ki a szerszámosládából! Léteznek egyszerű folyamatautomatizálási lehetőségek, de egy nagyobb léptékű megvalósítás átfogó gondolkodást igényel. Sok esetben maga az RPA-eszköz csak egy a többféle technológia közül, amelyre szükség lesz az eredeti célok megvalósításához. Szövegfelismerő alkalmazások, hogy szabad szöveges dokumentumokból is ki tudjunk nyerni információt; chatbotok; integráció a levelezéssel – csak néhány a lehetséges kiegészítők közül.

Ne felejtsük el a tervezést! Számos RPA-implementáció olyannyira csak arra fókuszál, hogy a robotok a helyükre kerüljenek és működni kezdjenek, hogy egyből a szoftverkonfigurációval kezdenek, és elhanyagolják a szükséges tervezési fázist. Ennek ékes példája lehet, amikor a csapat több időt tölt annak megvitatásával, hogy melyik RPA-szoftvert használják, mint az automatizálandó folyamat kiválasztásával. A folyamatlépések tényleges összekapcsolásánál fontosabb lehet a működési modell elemzése, az elérendő állapot felvázolása vagy a meglévő kontrollpontok becsatolása. Hasonlóképpen nem szabad elfeledkezni a változáskezelésről: a kapcsolódó rendszerek, folyamatok átalakítása az RPA-ra is hatással lesz, és viszont.

Figyeljünk a karbantartásra! Sajnálatos módon a folyamatautomatizáló szoftverrobotok sem úgy működnek, hogy telepítés után már nem kell velük foglalkozni. Mint minden szoftver esetében, oda kell figyelni a frissítésekre, hibajavításokra, az integráció kérdéseire, nem beszélve arról, hogy folyamatosan hozzá kell őket igazítani a változó folyamatokhoz, amelyeket kiszolgálnak. Ennek megfelelően ugyanúgy menedzselni kell őket, mint bármilyen más vállalati szoftver, lehetőleg összhangban a vállalati infrastruktúra egyéb elemeivel.”

Forrás:
Folyamatautomatizálás fejfájás nélkül; Schopp Attila; IT Business; 2021. ápr. 2.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az MNB a WWF Magyarországgal együttműködve válik karbonsemlegessé

„Az MNB a WWF Magyarországgal szorosan együttműködve tervezi semlegesíteni ökológiai lábnyomát. A jegybank nemzetközi zöld konferenciái szén-dioxid-kibocsátásának kompenzálását tavaly már sikeresen megkezdte Pápateszér település mellett egy örökerdő kialakításának finanszírozásával. Az MNB 2021. évtől működésének teljes szén-dioxid-kibocsátását várhatóan egy nagyszabású erdőtelepítéssel fogja semlegesíteni Geszt község közelében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – az általa közel két éve indított Zöld Program részeként – saját működésének „zöldítésében” is élen kíván járni Magyarországon. Ezért a jegybank 2020-ban saját rendezvényeinek, konferenciáinak, majd 2021-től a teljes működésének szén-dioxid-terhelését komplex, hosszú távú élőhely-helyreállítási ökológiai beruházással kívánja kompenzálni a WWF Magyarország természetvédelmi civil szervezettel karöltve.

Az MNB tavaly már megkezdte a környezetterhelésének kiváltását, az első, 2019. évi nemzetközi Zöld pénzügyi konferenciájának karbonlábnyomát egy égeres élőhely komplex helyreállítási programjával semlegesíti Pápateszér település területén.

Az MNB ambiciózus vállalást is tett a szén-dioxid-kibocsátásának mérséklésére, amellyel a következő két évben 30 százalékkal, 2025-re pedig 80 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. Ez a vállalás jelentősen meghaladja az Európai Unió jelenleg érvényben lévő 40%-os, illetve ennek felülvizsgálata során elfogadni tervezett 55%-os kibocsátás-csökkentési célszámát is.

A tovább nem csökkenthető kibocsátás kompenzálására az MNB olyan élőhely-rekonstrukciós projekteket kíván megvalósítani, amelyek az elkövetkezendő években képesek elnyelni a karbonlábnyoma egészét. Ennek megvalósítására a jegybank tavaly decemberben természetvédelmileg indokolt élőhely-rekonstrukciós projektek feltérképezésére kérte fel a WWF Magyarországot. Az alapítvány javaslata alapján az MNB idén a Körös-Maros Nemzeti Parkban található Geszt község közelében tervezi egy 27 hektáros erdőtelepítés megvalósítását. Ezzel a Magyar Nemzeti Bank a jegybankok közül a világon elsőként köteleződik el a hosszú távú karbonsemlegesség mellett.

A jegybank klímavédelem iránti elkötelezettségét mutatja az is, hogy 2021 januárjától alelnöki szinten képviselteti magát a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által alapított Net Zero Advisory Board-ban is. A BCSDH „Race to Zero” programjának célja, hogy elősegítse, felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a teljes magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat, ezzel fontos lépést téve a klímaváltozás lassításáért.

A Net Zero Advisory Board azzal a szándékkal jött létre, hogy a tudományos, szabályozói és a gazdasági szférán átnyúló, széles körű összefogást kezdeményezzen, a programok összehangolásával, a hatás kiterjesztésével pedig a folyamatok felgyorsítását tegye lehetővé. Az MNB számára megtiszteltetés a részvétel ebben a klímavédelmi szempontból meghatározó súlyú testületben.

Az MNB Zöld Programjának célja, hogy utat mutasson és támogassa a pénzügyi szektornak a környezetileg is fenntartható gazdasági növekedés és a klímaváltozás elleni küzdelem elősegítéséhez szükséges finanszírozó szerepét.

A jegybank ennek keretében egyebek közt tőkekövetelmény-kedvezményt nyújt a zöld háztartási lakáshitelekre, vállalati és önkormányzati megújuló energia projekteket finanszírozó bankoknak, ösztönzi a zöld kötvénykibocsátásokat, klímavédelmi fogyasztóvédelmi, egyetemi és kutatási programokat indított, zöld ajánlást készít elő a hitelintézetek fenntartható működésének biztosítására, valamint nemzetközi zöld pénzügyi konferenciákat is szervezett. Mindezekkel az MNB hozzájárul ahhoz, hogy 2021 a zöld fordulat kezdete legyen Magyarországon.”

Forrás:
Az MNB a WWF Magyarországgal együttműködve válik karbonsemlegessé; Magyar Nemzeti Bank, WWF Magyarország; 2021. április 1.

Bevonják a digitális világba az agrárgazdaság szereplőit – Digitális Agrárakadémia

„A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) vezetésével a győri Széchenyi István Egyetem (SZE), az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) és a Digitális Jólét Program (DJP) közös konzorciumot hozott létre a Digitális Agrárakadémia (DAA) fejlesztésének irányítása érdekében.

A DJP közleménye szerint a Digitális Agrárakadémia létrehozását a Digitális Jólét Program 2.0-ról szóló kormányhatározat rendelte el azzal a céllal, hogy a digitális technológia megismerésének, kipróbálásának és a szükséges alapismeretek megszerzésének lehetőségét a mezőgazdasági termelők és az agrárgazdaság más szereplői számára is biztosítsa.

2019-ben az akadémia pilotfázisában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara részvételével elkészültek a tananyagok első változatai, melyek felülvizsgálata a DAA második fázisában elindult.

A DAA második fázisában a tananyagok felülvizsgálata, frissítése, új tananyagok előkészítése, a digitális jó megoldások tudásbázisának összeállítása, a digitális bemutató gazdaságok kiválasztása, valamint a tananyagok határon túli terjesztéséhez szükséges kiegészítések elkészítése fog megtörténni. Elindul emellett a DAA portálja, ahol hozzáférhetővé válnak a tananyagok, a tudásbázis, a bemutató gazdaságok adatbázisa, valamint a projekt hírei és eseményei.

A kormány a Digitális Agrárakadémia működtetésére 2027-ig biztosított forrást az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Digitális Jólét Nonprofit Kft. (DJ Nkft.) számára – olvasható a DJP közleményében.”

Forrás:
Bevonják a digitális világba az agrárgazdaság szereplőit; Infostart; 2021. április 2.

A hazai vidék digitális felzárkóztatása

„A TTK Regionális Tudományi Tanszék munkatársai az Okos Közösségek 2.0 projektben kutatásaikkal segítik a települési önkormányzatok digitális alapú fejlődését.

Mint arról korábban beszámoltunk, határon átnyúló projektre nyert támogatást az ELTE Regionális Tudományi Tanszék és a Kassai Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Kar, az Interindustria Tudásközpont Alapítvány konzorciumvezetésével, amelyben a szakemberek a legújabb technológiák terjesztésével kívánják vonzóbbá tenni a fenntartható vidéki életet és javítani a vidéki települések szolgáltatásait.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársai az Okos Közösségek 2.0 projektben több részfeladatot látnak majd el. Két intelligens munkacsoportot szerveznek (IKT az intelligens falvak számára és az intelligens közlekedés), amelyek alapján két szakpolitikai ajánlás készül angol nyelven a döntéshozók számára. Részt vesznek továbbá egy konferencia szervezésében (3. Intelligens Akadémia), ahol különféle előadások mutatják be az intelligens lehetőségeket a vidéken és a határ menti régiókban. A konferencia tartalmát később az egyetem munkatársai által szerkesztett konferenciakötetben foglalják össze.

A projekt jó példákat dolgoz ki az intelligens eszközökről, valamint útitervet készít az önkormányzatok számára arról, hogyan válhatnak intelligens közösséggé.
Fontos része egy intelligens adatbázis kifejlesztése, amely technikai segítséget nyújt az önkormányzatok számára az internet kihasználásához, amelyben az egyetemi alkalmazottak jelentős szerepet játszanak. Ugyanolyan fontos szerep jut nekik az Intelligens falu mutató rendszer és a Díj részfeladat fejlesztésében, amelyben a célterület önkormányzatait intelligens mutatók segítségével tesztelik, és smart díjat dolgoznak ki azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ebben jó eredményeket érnek el.

A projekt lehetővé teszi, hogy az ELTE kutatói újabb eredményeket tegyenek közzé a smart jelenséghez kapcsolódva. A Regionális Tudományi Tanszék részt vesz a földrajz szakterület oktatásában, így a projekt részei és eredményei megjelennek az oktatási tevékenységben, külön kurzus, terepmunka, illetve akár hallgatói tudományos munkák, disszertációk formájában is. A tanszék fontos célja a vállalati, társadalmi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, amelyek szintén fejleszthetők ebben a projektben is.

Projektkonzorcium: Interindustria Tudásközpont Alapítvány – ITA (HU), Kassai Műszaki Egyetem – TUKE (SK), Eötvös Loránd Tudományegyetem – ELTE (HU)
Az ITA mint projektkoordinátor tapasztalt és jól beágyazott civil szervezet, amely hídként funkcionál a helyi települések felé, míg a konzorcium partner felsőoktatási intézményei biztosítják a szükséges ismereteket és kapacitásokat a határ mindkét oldalán. A Kassa Közgazdaságtudományi Karának hosszú távú tapasztalata van az ifjúság kreativitásának fejlesztésében. A TUKE számos, az innováció és a kreativitás támogatásával foglalkozó projekt koordinátora vagy partnere volt. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg (43 635,6 euró).”

Forrás:
A hazai vidék digitális felzárkóztatása; Eötvös Lóránd Tudományegyetem; 2021. március 30.

Információ röviden

A héten olvastuk: válogatás a Közbeszerzési Értesítőben megjelent informatikai és szakpolitikai témájú eljárások eredményeiből – 2021. március 29-április 1.
[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/Részvételi felhívás

Távközlési szolgáltatás – Szigetszentmiklós JB
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/60
Közzététel dátuma: 2021.03.29.
Ajánlatkérő: Budapest Környéki Törvényszék
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.09.
Virtuális alközponti szolgáltatás beszerzése a Szigetszentmiklósi Járásbíróság részére az alábbiak szerint:
Összesen 80 mellék biztosítása virtuális alközponti technológiával, VoIP rendszerrel, webes admin. felülettel, IVR-rel (automata alközponti funkcióval), szolgáltatói tulajdonú alapkészülékekkel, meglévő hívószámokkal, 3 csengetési(hívó) csoporttal.
Szolgáltatás bővítésének lehetősége összesen 88 mellékig.
Lásd bővebben

Adatátviteli célú távközlési szolgáltatások
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/60
Közzététel dátuma: 2021.03.29.
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.23.
Vállalkozási keretszerződés keretében a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség szervezetei és intézményei részére adatátviteli célú távközlési szolgáltatások folyamatos, korszerű és gazdaságos biztosítása, továbbá a Magyar Honvédség Kormányzati Célú Elkülönült Hírközlő Hálózat szolgáltatásainak és rendszer elemeinek kiegészítő tartalékolása.
Adatátviteli célú távközlési szolgáltatások igénybevétele (2021-2023)
Rendelkezésre álló keretösszeg: nettó 335.633.867,- Ft.
Tervezett évenkénti felhasználás: 2021. nettó 100.586.249,- Ft, 2022. nettó 117.523.809,- Ft, 2023. nettó 117.523.809,- Ft
Lásd bővebben

Microsoft licencek használati jogának megszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/61
Közzététel dátuma: 2021.03.30.
Ajánlatkérő: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.12.
Lásd bővebben

Győr 750 applikáció fejlesztés 2021
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/63
Közzététel dátuma: 2021.04.01.
Ajánlatkérő: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: 2021.04.12.
Mobiltelefonos kültéri játékok gyerekek és játékos felnőttek részére
Célcsoport: győri, Győr környéki általános és középiskolás korú gyerekek
3 db telefonos applikáció fejlesztése Győr 750 éves évfordulója alkalmából, mely oktatási, turisztikai célokat is szolgál és közgyűjteményhez (könyvtár) is kapcsolódik
Lásd bővebben

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Tájékoztató az eljárás eredményéről
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/60
Közzététel dátuma: 2021.03.29.
Ajánlatkérő: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes ajánlattevő: HUNGUARD Számítástechnikai-, informatikai kutató – fejlesztő és általános szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
Megbízási szerződés keretében az MFB Zrt. pénzügyi szolgáltatási tevékenysége, valamint az azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége ellátásához használt informatikai rendszer zártsági megfelelőségére vonatkozó tanúsítási eljárás lefolytatása a 42/2015. (III.12.) Korm. rendelet alapján.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 39.623.000,- Ft
Lásd bővebben

ESB komponens Integration Bus szoftverek követése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/60
Közzététel dátuma: 2021.03.29.
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes ajánlattevő: Inter-Computer-Informatika Számítástechnikai és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
„IBM ESB komponens Integration Bus szoftverek követésének biztosítása 2021.04.01-2022.03.31 időszakra” (KBF/072/2021)”
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.064.000,- Ft
Lásd bővebben

ASP iratkezelő szakrendszer L3 supp. és szak. tev
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/61
Közzététel dátuma: 2021.03.30.
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes ajánlattevő: DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
ASP Iratkezelő szakrendszer L3 supportja és szakértői támogatása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 299.859.430,- Ft
Lásd bővebben

SAP CRM rendszerek fejlesztése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/61
Közzététel dátuma: 2021.03.30.
Ajánlatkérő: Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
Nyertes ajánlattevő: AB Consulting Group Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 100.000.000,- Ft
Lásd bővebben

Kliens és szerver licenszek beszerzése
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/61
Közzététel dátuma: 2021.03.30.
Ajánlatkérő: KAV Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes ajánlattevő: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 118.857.902,- Ft
Lásd bővebben

EÉR rendszer üzemeltetés és support – táj.hird.
Közbeszerzési Értesítő száma: 2021/63
Közzététel dátuma: 2021.04.01.
Ajánlatkérő: Miniszterelnöki Kormányiroda
Nyertes ajánlattevő: Virgo Systems Informatikai Kft.
Az elektronikus értékesítési rendszer (EÉR) alkalmazásszintű üzemeltetési feladatainak, valamint fejlesztői és szakértői támogatást biztosító feladatainak (support) ellátása
A beszerzés végleges összértéke (áfa nélkül): 92.325.315,- Ft
Lásd bővebben

Szakirodalom

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág helye Magyarország nemzetgazdaságában

„Az információ és kommunikáció egyike a magyar gazdaság legkevésbé sérülékeny területeinek, teljesítménye az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett, a tendencia a dekonjunktúra éveiben is kitartott. A nemzetgazdasági ág 2019-ben a magyarországi bruttó hozzáadott érték 4,9%-át állította elő. A működő vállalkozások 6,0%-ának információ, kommunikáció volt a főtevékenysége, számuk egy év alatt tizedével nőtt, miközben termelési értékük 8,2, hozzáadott értékük folyó áron 16%-kal nőtt.”

Forrás:
Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág helye Magyarország nemzetgazdaságában; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. március 31.
A kiadvány HTML-ben
A kiadvány PDF-ben

Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a háztartásokban

„Az idősebb internethasználók közül is egyre többen böngésznek gyakran

Hazánkban a világhálót magáncélból használó 16–74 éves lakosság nyolctizede gyakran internetezett 2019-ben. Körükben a levelezés, az árukról és szolgáltatásokról való információkeresés, a közösségi oldalak és az azonnali üzenetküldő szolgáltatások használata volt a legjellemzőbb, de leginkább az internetes telefonálásban vagy videóhívásban részt vevők aránya bővült egy év alatt. A világhálóhoz csatlakozó 65–74 éves korosztályhoz tartozók 41%-a számított gyakori internethasználónak.”

Forrás:
Az információs és kommunikációs eszközhasználat főbb jellemzői a háztartásokban; Központi Statisztikai Hivatal; 2021. március 29.
A kiadvány HTML-ben
A kiadvány PDF-ben

Tájékoztató a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerhetőségéről

„A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) számos megkeresés érkezett mind a köz-, mind pedig a magánszférába tartozó szervezetektől mint foglalkoztatóktól annak kapcsán, hogy jogosultak-e kezelni (megismerni, nyilvántartani) a foglalkoztatottak új típusú koronavírus (SARS-CoV-2 vírus, koronavírus vagy COVID-19) elleni védettségének – a koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezései alapján igazolható – tényére vonatkozó adatokat.

A fentiek alapján a Hatóság az alábbi általános iránymutatást adja, azzal, hogy a jelen tájékoztató alapjául szolgáló jogi rendelkezések hatályából fakadóan az mindenekelőtt a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó jogviszonyokra irányadó, és hogy az abban foglaltak kizárólag a jelenlegi ­– tehát az annak kiadásakor fennálló – járványügyi helyzetben alkalmazandóak. Tekintettel arra, hogy az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyokra (például a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti megbízási, vállalkozási típusú jogviszonyok; a közszférában ágazati jogszabályok alapján történő foglalkoztatás) jogviszonyonként eltérő jogi szabályozás vonatkozik, a Hatóság álláspontja szerint indokolt és szükséges, hogy a jogalkotó egységesen rendezze a munkavégzésre irányuló jogviszonyok során a védettség tényének igazolásával kapcsolatos követelményeket.

A tájékoztató innen érhető el:
A Hatóság tájékoztatója a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó jogviszonyokban a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerhetőségéről

Forrás:
Tájékoztató a munkavállaló koronavírus elleni védettsége tényének munkáltató általi megismerhetőségéről; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság; 2021. április 1.

Törvények, rendeletek

Törvényjavaslat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról

„1. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jogállása
1. §
(1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)
a) a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, a dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység és a dohányterméknagykereskedők egyes tevékenységei hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
b) az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával,
c) a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával, és
d) a felszámolói névjegyzék, valamint a felszámoló szervezetek más hatósági nyilvántartásainak vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek szabályozásával, a felszámolói szervezetrendszer feletti hatósági felügyelet és hatósági ellenőrzés gyakorlásával és szabályozásával kapcsolatos feladatokat ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.

(2) A Hatóság ellátja az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal (a továbbiakban: koncessziós eljárás) és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egyes, e törvényben meghatározott feladatokat…”

Forrás:
T/15709 A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról; Folyamatban levő törvényjavaslatok; Országgyűlés; 2021. március 31.

A Kormány 159/2021. (III. 31.) Korm. rendelete a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény végrehajtásáról szóló 673/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

„…A Korm. rendelet a következő 2/A. alcímmel egészül ki:
„2/A. Az Álláshely Nyilvántartó Rendszerben nyilvántartott adatok továbbítása 8/A. § (1) Az Álláshely Nyilvántartó Rendszerben nyilvántartott adatok és a Tv. 2. § a) pontja szerinti KSZDR szervezet esetében a Személyügyi Támogató és Nyilvántartó Rendszer adatai a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 62/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti álláshely-azonosítóval (a továbbiakban: álláshely-azonosító) kerülnek összekapcsolásra.
(2) A Személyügyi Támogató és Nyilvántartó Rendszerbe csak olyan központi kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személy adata rögzíthető, aki számára az álláshely-azonosító rendelkezésre áll.
(3) Az álláshely-azonosítóhoz tartozó, a Kit. 62/A. § (1) bekezdése szerinti álláshelyi adatok és a Személyügyi Támogató és Nyilvántartó Rendszerben rögzített személyes adatok valós idejű megfeleltetésére kerül sor.
(4) Az Álláshely Nyilvántartó Rendszer esetében a jogosultságkezelés a Kit. 62/A. és 62/B. §-a szerint valósul meg.”…”

Forrás:
A Kormány 159/2021. (III. 31.) Korm. rendelete a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény végrehajtásáról szóló 673/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 55. szám; 2021. március 31.; 2104-2106. o. (PDF)