Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Bancsics Ferenc, a NISZ vezérigazgatója: „Bebizonyítottuk, hogy az állam is tud jó szolgáltató lenni”
Tárgyszavak: digitális kormányzat története, digitális kormányzati szolgáltatások, digitális ügyintézés, közigazgatási távközlési hálózatok, Magyarország, , NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt, választási informatika
Épülő nemzeti adat-ökoszisztéma – előadások és kerekasztal-beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2021. október 20.
Tárgyszavak: adatalapú közigazgatás, adatpolitika, Infotér 2021, konferencia, közadatok újrahasznosítása, közigazgatási adathasznosítás, Magyarország, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, nemzeti adat-ökoszisztéma, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), nyílt adatok, önkormányzati adatok
Mintegy 350 milliárd forintos kerttel hirdette meg a kormány az uniós Digitális Megújulás Operatív Program Pluszt
Tárgyszavak: 2021-2027, digitális gazdaság, digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz), digitális társadalom, Magyarország, uniós pályázatok, zöld átállás

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Három nap az informatika bűvkörében – Infotér 2021
Tárgyszavak: digitális gazdaság, digitális kormányzati háttárszolgáltatások, digitális társadalom, Infotér 2021, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Bancsics Ferenc, a NISZ vezérigazgatója: „Bebizonyítottuk, hogy az állam is tud jó szolgáltató lenni”

„Hiteles szereplőnek fogadta el az infokommunikációs piac az elmúlt tíz évben a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt-t. Bár a vállalat működését nem a profitérdekek határozzák meg, ügyfeleit pedig nem a piacról szerzi, hatékonyságban és a szolgáltatások minőségében semmiben nem maradhat el a piaci szereplőktől – hangsúlyozza Bancsics Ferenc, a NISZ vezérigazgatója.

– Amikor tavaly beszélgettünk, egyetérthettünk abban, hogy 2020 rendkívüli év volt. Arra viszont talán senki sem számított, hogy bizonyos tekintetben 2021 még a megelőző éven is túltesz. Mi határozta meg a NISZ szempontjából 2021-et?

– Az év indulását egyértelműen a járvány határozta meg, bár azt megelőlegezhettük, hogy a tavalyihoz hasonló radikális változások nem következnek be. 2021-ben már nem az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy fenntartsuk a kiszolgáló képességünket a járványhelyzet alatt, hiszen ez már egyfajta rutinnak volt tekinthető. Érkeztek viszont a hírek a vakcinákról, így a legfontosabb feladat az oltások minél hatékonyabb lebonyolításának elősegítése, támogatása lett. Egyrészt új megoldásokat, felületeket kellett kidolgoznunk – például az oltásokra való jelentkezéshez –, illetve garantálnunk kellett, hogy a meglévő informatikai infrastruktúra, elsősorban az EESZT, bírja a jócskán megnövekedett terhelést.

– Emiatt megint le kellett mondani a betervezett fejlesztésekről vagy azok egy részéről?

– Szerencsére nem. Május-júniusban már bizakodóbban tekinthettünk a jövőbe, és komolyabban nekiállhattunk a betervezett feladatok végrehajtásának. Vezérigazgatóként a kezdetektől fogva szívügyemnek tekintem a belső működésünk és szolgáltatásaink fejlesztését az elsődleges ügyfélkörünk, vagyis az államigazgatásban dolgozók számára. Ilyen fejlesztés volt például az elmúlt években a KEKKH-tól és más szervezetektől megörökölt, korban és architektúrában rendkívül heterogén rendszerek konszolidációja is, melyben sikerült jelentősen előrelépni.

2021-re azt tűztem ki, hogy a közvetlen ellátotti körünk felhasználói ugyanazzal a komforttal vehessék igénybe a NISZ szolgáltatásait, mint amit a piacon más szolgáltatóktól megtapasztaltak. Ennek érdekében az év végéig megújítjuk azt a portált, amelyen keresztül a kormányzati szféra szereplői megrendelhetik szolgáltatásainkat vagy azokat az eszközöket, például laptopokat, mobiltelefonokat, amelyeket mi biztosítunk részükre. Az új önkiszolgáló felületen olyan kényelmesen lehet majd megrendelni az igényelt eszközt vagy nyomon követni a megrendelés állapotát, mint bármilyen online vásárlás esetében. Ugyanitt szeretnénk majd bővebb tájékoztatást adni arról is, hogy miként lehet biztonságosan használni az eszközöket, melyek a megbízható alkalmazások, és melyektől jobb inkább óvakodni. Ezzel párhuzamosan az általunk biztosított eszközök védelmét is megerősítjük a most felállítandó Security Operations Centerünkben (SOC-ban). (Lásd a „Megerősített védelem” című keretet!)

Megerősített védelem

A kormányzati-államigazgatási szektor mindig is a kibertámadók kedvelt célpontja volt és a Covid-járvány csak felerősítette ezeket a trendeket. A kormányzati tájékoztató oldalak vagy az oltásregisztrációs honlapok a szokásosnál is több és egyre kifinomultabb támadásnak voltak kitéve. „Kollégáink felkészültségét és a kormányzati szervek együttműködését dicséri, hogy a támadásokat rövid időn belül sikerült elhárítani”, mondja Bancsics Ferenc.

A NISZ-en belül felállítandó Security Operations Center (SOC) kialakításával, a felhasználók és a szolgáltatások fölé tartott védelmi ernyővel, a meglévő biztonsági szolgáltatásokat kívánják megerősíteni. A szervezet alapját a NISZ kiberbiztonsági szakterülete adja, de ahogy Bancsics Ferenc hangsúlyozza, értelmezésükben a SOC nemcsak az eszközöket és a szakembereket jelenti, hanem egy filozófiát is. Eszerint a biztonságnak és a támadások elleni védekező képességnek már a tervezésnél erőteljesen meg kell jelennie, a SOC pedig ilyen szempontból fogja véleményezni és ellenőrizni a fejlesztéseket. Mivel pedig minden biztonsági rendszerben az ember az egyik leggyengébb láncszem, nagy hangsúlyt fektetnek majd a tudatosító képzésekre, a támadások kiértékelésére és a kormányzati szférában való közzétételre, valamint a társszervezetekkel való szoros együttműködésre.

– Ez volt az elmúlt egy év, de beszéljünk az elmúlt tíz évről is. Októberben volt tíz éves a NISZ – hogyan változott ezen idő alatt az államigazgatásban betöltött szerepe, jelentősége?

– Tíz évvel ezelőtt az volt a kormányzati elhatározás, hogy mindazokat az informatikai szolgáltatásokat, amelyeket addig a kormányzati, közigazgatási intézmények a piacról vettek igénybe többnyire egy heterogén, szigetszerűen működő struktúrában, a jövőben állami tulajdonú vállalkozások lássák el, lehetőség szerint egységes műszaki elvek alapján, állami tulajdonú infrastruktúrán, hálózatokon. A nagy kérdés az volt, hogy az ellátást lehet-e az állami eszközrendszerrel, állami vállalatokkal biztosítani. Mára egyértelműen kiderült, hogy igenis lehet, mégpedig hatékonyan, sőt, olyan tartalékok vannak a rendszerben, amelyekkel a váratlan helyzeteket is kezelni lehet.

– Vagyis megszűnt az állam függése a piaci infokommunikációs szereplőktől?

– Én sokkal inkább úgy fogalmaznék, hogy a viszonyrendszer változott meg. A NISZ központi szolgáltatóként megjelent a felhasználók és a szállítók között, ami a kiszolgálás minőségének egyfajta sztenderizálását eredményezte. Korábban az intézmények önállóan végezték a beszerzéseket, emiatt a szolgáltatások színvonala és ára is rendkívül széles skálán mozgott. Ma ez már sokkal egységesebb lett. Vagy gondoljunk a kibervédelemre. Az értékeinket, a rendszereinket és az adatainkat sokkal könnyebb megvédeni a központi létesítményekben, például a Kormányzati Adatközpontban, mint a végeken, a feladatellátási helyeken.

– Hogyan illeszkednek ebbe a szemléletbe az elmúlt időszak fejleményei, amikor is a magántőke megjelent az állami távközlési infrastruktúrát tulajdonló vállalatok körül?

– Az mindig is egyértelmű volt, hogy Magyarországon a távközlési infrastruktúra a piaci és az állami szereplők együttműködésével valósítható meg és üzemeltethető a leghatékonyabban. Ha pedig egy külföldi szolgáltató ki is vonul Magyarországról, a földből nem fogja kihúzni a kábeleket, nem fogja visszabontani a távközlési tornyokat. Ilyen szempontból mindegy, hogy a Magyarországon kiépített hírközlési infrastruktúra elemei milyen tulajdonban vannak, mert bizonyos értelemben így is, úgy is a nemzeti értékek közé tartoznak. Megteremtettük annak lehetőségét, hogy ezeket az elemeket egyszerűen igénybe tudjuk venni a közigazgatási intézményrendszer kiszolgálására, miközben csökkentettük a kitettségünket a piaci szolgáltatók felé.

Ugyanakkor a hálózati kapacitások tekintetében folyamatos fejlesztésre van szükség, ezért mi a magyar távközlési piac valamennyi szereplőjével kiegyensúlyozott viszonyra törekszünk, hogy azoktól vehessük igénybe a hírközlési szolgáltatásokat, akiktől ezt racionális keretek között meg tudjuk tenni. Az is igaz viszont, hogy leginkább alapinfrastruktúra-kapacitásokat igénylünk, amelyeken már mi nyújtjuk a menedzselt szolgáltatásokat. Többek között ezért sincs akkora jelentősége, ha egyes szereplőknél némiképp módosulnak a tulajdoni viszonyok. Talán kicsit átalakul a szerződéses konstrukció, de az ökoszisztéma marad, ami korábban volt.

Készülnek a választásokra

Az országgyűlési választások lebonyolításával kapcsolatban a NISZ-nek az infokommunikációs háttér biztosítása a legfontosabb feladata (egyik leányvállalata, az IdomSoft az alkalmazásfejlesztési munkákban is részt vesz), de az elsődleges felelősség ezen a téren a Nemzeti Választási Irodát terheli.

A jövő évi választásokra való informatikai felkészülés már 2020 decemberében elkezdődött. A rendszer fejlesztését a választástechnikai kérdésekben alapvetően a jogszabályi környezet határozza meg, az előző választások óta történt változásokat át kell vezetni – a tervek szerint ezekkel még az idén elkészülnek. Megújítják a kiszolgáló infrastruktúrát is, négy év alatt jelentősen fejlődtek az informatikai eszközök, valamint a legújabb kiberbiztonsági fenyegetettségekre is fel kell készülni.

Ugyancsak követni kell a felhasználói szokások változását: a választási honlapot egyre többen mobiltelefonról nézik, ez pedig más jellegű terhelést jelent, mintha vezetékes kapcsolaton keresztül, számítógépekről érkeznének a kérések. A fejlesztéseket követően a rendszer folyamatos tesztelése zajlik majd, hogy felkészítsék minden várható és elképzelhető helyzetre.

– Állami infokommunikációs szolgáltatóként mennyire sikerült elfogadtatnia magát a NISZ-nek a versenyszféra cégei között?

– Az elmúlt tíz év alatt a NISZ eljutott odáig, hogy nemcsak a kormányzati infokommunikációnak, hanem a teljes magyar IKT-ökoszisztémának meghatározó szereplőjévé vált. A cég megalakulásakor még szabályozással írták elő az intézményeknek, hogy bizonyos szolgáltatásokat a NISZ-től vegyenek igénybe. Ma már egyértelmű, hogy az államigazgatási szférában a NISZ-nek vannak a legátfogóbb ismeretei az infokommunikációs megoldásokról és azok kormányzati szférában történő adaptálhatóságáról. Éppen ezért, az intézmények már jól felfogott érdekükben bíznak bizonyos feladatokat a NISZ-re.

Ami pedig a piacot illeti, sok helyre hívnak bennünket előadásokat tartani, és bárhová megyünk, figyelnek, és adnak a véleményünkre. Minden bizonnyal azért is, mert mi más megközelítésben látjuk el a feladatainkat, mint a piaci szereplők. Velük ellentétben nálunk nincs profitorientált szemlélet, a tulajdonosunk nem vár tőlünk osztalékot. A tevékenységünket közszolgáltatás keretében finanszírozza az állam, a szolgáltatások kapcsán felszámítható nyereség jogszabályokban meghatározott.

Így lehetséges, hogy a feladatok ellátását mindig a lehető legmagasabb szintű megbízhatósággal és rendelkezésre állással méretezzük. Vegyük például az egyik leányvállalatunkat, a Pro-M Zrt-t, amely a készenléti szervek mobilhálózatát működteti. Ezt a hálózatot nem a népsűrűség, a potenciális fizetőképes kereslet, hanem a valós területi lefedettség alapján építettük ki, és a rendelkezésre állása is jóval magasabb, mint amennyit a piaci szolgáltatók garantálnak. A különleges helyzetekhez olyan különleges megbízhatóságra van szükség, amit nem lehet a profitabilitási szempontok alapján nézni.

– De ha nem a nyereséget mérik, mint a piaci szereplők, honnan tudják, hogy jól működnek?

– A hatékonyságot figyeljük. Mindig is azt vallottam, hogy ugyanazt a hatékonyságot kell tudnunk felmutatni, mint a profitérdekelt vállalatoknak. Ugyanarról a munkaerőpiacról vesszük fel a mérnökeinket, ugyanazoktól a beszállítóktól szerezzük be az eszközeinket, minket ugyanúgy sújtanak a chiphiányból eredő ellátási nehézségek. Vagyis a feltételek hasonlóak, így a gazdálkodásunknak is legalább olyan hatékonynak kell lennie, mint a versenypiaci szereplőknek. Mi több, számunkra árelőnyt biztosít, hogy a tulajdonos nem határoz meg elvárt osztalékot, vagy a cégérték növekedését. . De nem csak a költséghatékonyságban, hanem a szolgáltatások színvonalában, a reakcióidőben, mindenben összemérhetőnek kell lennünk a piaci vállalkozásokkal.

– A jelen és a közeljövő egyik rendkívül fontos feladata a nemzeti adatvagyonnal való gazdálkodás lesz. Ebben milyen feladatok jutnak a NISZ-nek?

– Szolgáltatóként mi az infokommunikációs rendszerek működtetéséért vagyunk felelősek, nem az azokon futó szakrendszerekért és különösen nem az azokban tárolt adatokért. Az adatgazdai szerepkört, az adatgazdálkodási feladatokat a kormányzati szervek és az intézmények látják el. Ha nekik ehhez szükségük van eszközökre, akkor azokat mi biztosítjuk, de ezzel más feladatunk nincs.

– Ki tudná emelni a legjelentősebb e-közigazgatási fejlesztéseket az elmúlt tíz évből?

– Nem annyira az egyes fejlesztésekre helyezném a hangsúlyt, hanem sokkal inkább a folyamatra és az mögötte rejlő koncepcióra. 2011-2012 környékén még kicsit fellengzősnek hangzott, amikor digitális államról, szolgáltató államról beszéltünk. Azóta minden egyes új szolgáltatás megjelenése annak a folyamatnak az egyes mérföldköve, ahogy a rideg, hatósági szemléletű közigazgatást közelebb visszük az emberekhez. Fejlesztéseinken keresztül azt szeretnénk megmutatni és bebizonyítani, hogy az állam működése nem öncélú tevékenység, hanem minden lépés az állampolgárok érdekében történik. A NISZ-nél azért dolgozunk, hogy az ügyintézés ne gyomorgörccsel induljon, hanem lehetőség szerint – akár a fotelben ülve is – minél több ügyet tudjunk elintézni otthonunkból.

Mára eljutottunk oda, hogy több mint kétezer ügyet lehet online intézni, de az összes többiben is lehetőség van az ügy elektronikus elindítására, az e-Papíron keresztül. Nem kis részben a Covid hatására, az e-ügyintézés a mindennapok része lett. Ezt támasztják alá a forgalmi adatok is, azt gondoltuk, hogy a magyarorszag.hu 2020-as látogatottságát nem nagyon lehet felülmúlni – ehhez képest szeptember-október táján már elértük a tavalyi számokat.

Persze a szolgáltató államhoz hozzátartozik az is, hogy a szakrendszerek is közérthetőek, könnyen kezelhetőek legyenek. Ez ugyan nem a NISZ hatásköre, de azt szoktam mondani a kollégáimnak, hogy akkor jó egy szolgáltatás, ha az is el tudja intézni az ügyet, aki sem az informatikához, sem a közigazgatáshoz nem ért.

– Küldetésének tartja a NISZ, hogy elősegítse a nyílt forráskódú megoldások terjedését. Sikerült már áttörést elérni ezen a téren?

– Itt szerintem nem lehet egyik pillanatról a másikra áttörést elérni, itt hosszú, szisztematikus építkezésre van szükség. A központi rendszerek, szerverek terén már jelentős arányban használunk nyílt forráskódú rendszereket, és a végponti eszközökön is egyre több helyen futnak ilyen szoftverek. Kulcsfontosságú, hogy ne csak magukat a szoftvereket kínáljuk, hanem tudásközpontként háttértámogatást is tudjunk adni hozzájuk, és ezen a területen nagyon jól állunk. Ha egy intézmény kipróbálja ezeket a szoftvereket, rájöhet, hogy a feladat ellátásához semmivel nem tudnak kevesebbet, mint a licencelt megoldások, és ma már tőlünk megkapja azt a támogatást hozzájuk, mint bármelyik gyártótól. A Kódolj határok nélkül! programozó verseny lebonyolításával pedig a középiskolás és egyetemista korosztály figyelmét fordítjuk a nyílt rendszerek felé, a jelentkezések számából és a jelentkezők tudásából ítélve egyre sikeresebben.

– A NISZ vezetőjeként személy szerint mi tölti el a legnagyobb büszkeséggel?

– Elsősorban a munkatársaim, a közösség. A járvány a mi munkánkat is felforgatta, sokak otthonról dolgoztak, lazultak a személyes kapcsolatok, tragédiák is történtek a családokban, de a cég ilyen körülmények között is helyt tudott állni. A harmadik hullám után azért már éreztük, hogy kezdünk kifáradni, kellett a közösségi élmény. Idén szeptemberben ezért újra kezdtük a tudatos csapatépítést.

Másodsorban arra vagyok büszke, hogy sikerült bebizonyítanunk, állami érdekkörben is lehet hatékonyan fejleszteni és üzemeltetni az infokommunikációs infrastruktúrát. Nem csak a piaci szereplők tudnak gyorsan dönteni, rugalmasan működni. Én ebben már tíz éve hiszek, amikor a versenyszférából átigazoltam az államigazgatásba, és továbbra is küldetésemnek tartom, hogy ezt napról napra erősítsük a köztudatban.

Háttér:
Az elmúlt évtized főbb e-közigazgatási mérföldkövei
2011. A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. megalakulása
2012. A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) elindulása
2013. Kormányzati hitelesítési szolgáltató (GOVCA) elindítása
2013. A Kormányzati Felhő (KOF) kiépítése
2014. 1818 Közigazgatási Ügyfélvonal megújulása
2014. Azonosításra Visszavezetett Dokumentum Hitelesítés (AVDH) szolgáltatás elindítása
2015. Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) elindítása
2016. Elektronikus Személyazonosító Igazolvány (eSZIG) szolgáltatás elindítása
KEKKH integrációja a NISZ Zrt. szervezetébe
2017. Cégkapu elindulása, regisztráció
2018. Az Önkormányzati ASP 2.0 rendszer elindulása
2018. SZÜF indulása
2018. Kormányzati Adatközpont (KAK) szolgáltatás indulása
2020. Kormányzati honlapok elindítása (koronavirus.gov.hu, vakcinainfo.hu)
2021. MIA chatrobot munkába állítása
Videótechnológián Keresztül Történő Azonosítási (VKTA) szolgáltatás elindítása a magyarorszag.hu oldalon”

Forrás:
„Bebizonyítottuk, hogy az állam is tud jó szolgáltató lenni”; IT Business; 2021. november 2.

Épülő nemzeti adat-ökoszisztéma – előadások és kerekasztal-beszélgetés a Magyary-színpadon, INFOTÉR Konferencia 2021. október 20.
Október 19. és 21. között került megrendezésre a 12. INFOTÉR Konferencia, mely keretében a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület hatodik alkalommal tarthatott önálló szekciót az adatok hasznosításáról. Idén a nemzeti adatvagyon, nemzeti adat-ökoszisztéma, illetve állam és piac közti együttműködés jelentősége került górcső alá.

A panel résztvevői:

Goldfárthné Veres Edit, főosztályvezető, Oktatási Hivatal
Prof. Dr. Nyikos Györgyi, tanszékvezető egyetemi tanár, a NAVÜ Nkft. ügyvezetője
Dr. Sántha György, Ph.D., elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, a Salamon Consulting Kft. ügyvezető tulajdonosa
Dr. Tomor Tamás, Ph.D., tudományos főmunkatárs, Debreceni Egyetem, Távérzékelési Szolgáltató Központ, az Envirosense Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa

Házigazda:

Molnár Szilárd, elnök, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Moderátor:

Sikolya Zsolt, elnökségi tag, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Dr. Sántha György felvezető előadását a nemzeti adat-ökoszisztéma fogalmi keretrendszerének bemutatásával kezdte, amelyet a nemzetközi szakirodalomban elterjedt módon az állami, önkormányzati intézmények, illetve a lakosság, vállalkozások, azaz nem kormányzati típusú szervek részvételével, adataival, továbbá együttműködésük rendszereként írhatunk le. Ehhez rendelkezésre áll a kapcsolódó jogi, módszertani és infrastrukturális keret, amelyben – lévén, hogy ökoszisztémáról van szó – az említett szereplők együttesen mozognak, és egymásra hatnak, adnak és kapnak is bizonyos adatokat.

Szintén fontos fogalomként merült fel a nemzeti adatvagyon, amely a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény értelmező rendelkezése szerint a közfeladatokat ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes adatok, közérdekből nyilvános adatok összessége. Ebbe a halmazba tartoznak az állami nyilvántartások, jogi nyilvántartások adatbázisai, szervezeti szintű szabályozások, de a statisztikai adatok, téradatok és kulturális adatok egyaránt. Az adatvagyon fogalma és a jelenleg működő ún. versengő modell értelmében egy állami és nem állami oldalról beszélhetünk, ezek között pedig egy kvázi „fal” húzódik. A felek adatszolgáltatási szabályrendszere több megoldást tesz lehetővé: ingyenesen, illetve ellenérték fejében kapott adatáramlást. A két világ összekapcsolásában pedig rendkívül fontos szerepe lehet egy központi intézménynek, amely elősegíti a két oldal közti kapcsolatok szorosabbá válását, és a kívánatos, együttműködésen alapuló, kooperáló modell kialakítását.

Jelenleg az adatelőállítás már „iparszerűen” működik, továbbá az is biztosított, hogy az adatok zárt és biztonságos hálózatokon keresztül áramoljanak. Ami kérdéses, hogy ezen adatok elemzése, feldolgozása milyen módon történjen. Amennyiben az elemzésre és feldolgozásra igény van, szükség lehet olyan szolgáltatásokra, amelyek értékesíthetők, illetve amelyek társadalmi és gazdasági hasznot termelnek.

Prof. Dr. Nyikos Györgyi, a nemrég újraalakult Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) ügyvezetője, előadásában a szervezet adatgazdálkodással kapcsolatos feladatairól beszélt (amelyekről szintén a nemzeti adatvagyonról szóló törvény rendelkezik), továbbá arról, hogy a NAVÜ jelenleg hol tart az adat-ökoszisztéma létrehozásában. Az intézmény szerepe első körben az, hogy felmérje, melyek a hasznosítható adatok, illetve hogy biztosítsa a hasznosításhoz szükséges, működő rendszert. Problémaként jelentkezik, hogy ugyan a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény (Közadat tv.) kapcsán lehetőség van az adatok újrahasznosítási célú igénylésére, könnyen lehet, hogy a folyamat technikai akadályokba, szabályozási korlátokba, bizonytalanságokba ütközik. Jelentős nehézséget jelent továbbá az is, ha pl. kutatásokhoz olyan komplex adatelemzésre van szükség, amelynek forrásadatai más-más szervnél lelhetők fel, és amelyek összefűzést igényelnek. A NAVÜ célja ezekre az esetekre is megoldást találni.

Az adathasznosítási folyamatok megfelelő működéséhez szükséges egy olyan rendszer kialakítása, ahol a NAVÜ koordinátorként kezeli az igényeket, és segíti az igénylők számára az információk eljuttatását – akár kormányzati, akár magánszektorról van szó. Elhangzott, hogy az adatszolgáltatási, elemzési, feldolgozási tevékenységek elősegítése érdekében a NAVÜ partnerként és szervezőként lép fel.

A közigazgatás szereplői jelenleg is rendkívül sok adatot hoznak nyilvánosságra, azonban ezek feldolgozhatósága, fellelhetősége nem mindig biztosított. Utóbbiban segíthet egy egységesített metaadat-katalógus. Egy ilyen katalógus létrehozása kapcsán az ügyvezető egy evolúciós folyamatban hisz, ami először a jelenleg is már publikált adatok összegyűjtésével kezdődne (külső és szervezeten belüli adatoké is), majd ennek folyamatos frissítése útján állna elő egy naprakész, központi metaadat-nyilvántartás. Kiindulásként azonban nagyon fontos az átfogó ismeret arról, hogy mi áll jelenleg rendelkezésre. Ehhez elengedhetetlen a hálózatosodás, a kooperáció, egyrészt az adatgazdákkal, másrészt – a modern felhasználási, elemzési megoldások alkalmazása érdekében – az egyetemekkel és egyéb adatelemző piaci szereplőkkel. „Azt gondolom, hogy képesek vagyunk rá, és ebben kérném a jelenlévő többi kollégának a segítségét és együttműködését.” – hangzott el az előadás zárásaként.

A képen szöveg, beltéri, fal, személy látható Automatikusan generált leírás

A kerekasztal-beszélgetés arról szólt, hogy mit várhat a gazdaság a magyar adatpolitikától. Goldfárthné Veres Edit, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Elemzési Főosztályának vezetője elmondta, hogy a főosztály működteti a Diplomás Pályakövetési Rendszert (DPR), amely az ország egyik legnagyobb, adatintegráción alapuló kutatási adatbázisa (600 ezer végzett hallgató 2 milliárd adata). A napi szintű használat mellett a főosztály által alkalmazott adatintegráció egyben döntéstámogató eszköz is. Pl. 2022-re ezzel az eszközzel már támogatható volt a felsőoktatási intézmények finanszírozásának tervezése. Az előremutató együttműködés jegyében főosztályvezető asszony hozzátette: „Mi nagyon boldogan lennénk az első fecskéi az új NAVÜ-s adatintegrációnak.”

Dr. Tomor Tamás bemutatkozásában a piaci szektort képviselve a téradatok fontosságát emelte ki. Mint elmondta, a Debreceni Egyetemen dolgozó kollégáival együtt az egész országot lefedő, strukturált téradatok előállításával foglalkoznak. A céljuk egy olyan modell kialakítása, melyben a gazdasági szereplők is szerepet vállalhatnak az adatok előállításában. Ebben az esetben az adatok az állami megoldásokhoz képest jóval olcsóbban visszajuthatnak a gazdaságba, és ezzel vélhetően nagyobb hasznosíthatóságot lehet elérni.

A panel kérdéseit Sikolya Zsolt, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület elnökségi tagja tette fel a kerekasztal résztvevőinek.

Dr. Nyikos Györgyi az első, a NAVÜ feladatainak a következő időszakra tervezett ütemezését érintő kérdésre elmondta:

A Nemzeti Közadatportál – a beszerzési, fejlesztési és egyéb befolyásoló tényező változatlansága mellett – a tervek szerint remélhetőleg tavaszra készülhet el.
Az Európai Unió Nyíltadat-irányelvének (korábbi PSI-irányelv) átültetése idén nyáron lett volna esedékes, amit Magyarországhoz hasonlóan – a végrehajtási szabályok hiányában – sok tagország nem tett meg. Ezen irányelv a nagy értékű adatok újrahasznosítása szempontjából is jelentős, de szükséges hozzá a magyar jogszabályi alap. Jelenleg kormányzati egyeztetés zajlik az átültetésről, amihez minimálisan a Közadat tv. módosítására van szükség.
A piaci tájékoztatási szolgáltatások a nemzeti adatvagyonról szóló törvény értelmében gazdasági szereplőket céloznak meg, hogy onnan érkezhessenek piaci megrendelések a NAVÜ felé. Az ilyen jellegű adatigénylés, válaszadás, illetve adatösszefűzés, tisztítás és megfelelő elemzés folyamatának megvalósítására a hatályos jogszabály 2023-ig biztosít időt, de a NAVÜ célja, hogy ezt korábban teljesítse. Számos olyan terület van, ahol adatokra építve lehet gazdasági értéket teremteni.

Sikolya Zsolt elmondta, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló törvény egyik elődje, a 2007. évi CI. törvény a közfeladatot ellátó szervek számára lehetővé tette, hogy döntés-előkészítési célból egymástól ingyenesen igényelhessenek adatokat összekapcsolásra, elemzésre. Ezt a törvényt azonban nem sokan alkalmazták a gyakorlatban. Arra a kérdésre, hogy az Oktatási Hivatal (OH) milyen elemzéseket készített a korábbi jogszabály keretein belül, Goldfárthné Veres Edit válaszában kiemelte a felvi.hu portálon található felsőoktatási elemzések körét, ahol minden publikációjuk olvasható. A Felsőoktatási Elemzési Jelentések negyedéves periodikájában megismerhető az összes adatintegráció eredménye tematikus számokban (az elemzések a következő linken érhetők el: https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/folyoirataink/fej). Az OH napi szinten többször használja a rendelkezésre álló adatbázist.

Az OH gyakorlati tapasztalatait megosztva példákkal szemléltette, hogy a piaci szereplők milyen kérdésekkel, problémákkal jelentkeztek:

Az egyik kérdés egy szakmai szövetség irányából érkezett azzal a problémával, hogy hova tűnik a műszaki területről az ilyen képzést kapott kb. 600 ezer hallgató. Miután a szövetség a FEOR-ból kijelölte a műszaki képzési területeket, az elemzési adatbázisból kiderült, hogy a pályaelhagyás valójában milyen mértékű.
Szintén piacról – multinacionális cégtől – érkező kérdés volt, hogy a megcélzott, toborzásra alkalmas egyetemi szakokon végzett pályakezdőknek általuk felkínált bér megfelel-e a feltételezhető igényeknek. Az illető szakokon végzett pályakezdők kereseti adataiból kiderült, hogy az ajánlani kínált bér alacsony.
A hiányszakmákat illetően felmerült, hogy egyes munkakörökbe kizárólag a célszakokon végzettek célozhatók-e meg. A konkrét kérdés a minőségbiztosítási mérnökökre vonatkozott, és az elemzésből kiderült, hogy a szakmában foglalkoztatottak majdnem 10%-a élelmiszermérnöki végzettséggel rendelkezik. Ezek átlagbére 23%-kal alacsonyabb, mint a gyógyszeripari minőségbiztosítási mérnökök átlagbére (hasonló készségek elsajátítása mellett), így levonható a következtetés, hogy az élelmiszeripari mérnökképzések is toborzási területek lehetnek.

Az elemzési szolgáltatásoknak egyértelműen a NAVÜ a letéteményese, de továbbra is megvan a lehetőség azon szervekkel való közös munkára, ahol rendelkezésre állnak bizonyos adatok, információk és értékes tapasztalatok. Dr. Tomor Tamás a gazdasági szereplők és a NAVÜ közti együttműködési lehetőségeket elsősorban az információs transzferben látja. Mint fogalmazott, nem az adat az érték, hanem az az információ, amit az adat hordoz. Az információt pedig leginkább a gazdasági szereplők tudják előállítani. Kiemelte, hogy az oktatásra érdemes összpontosítani, hiszen a fiataloknak át kell adni egy újfajta tudást. Ebben a folyamatban ugyanakkor a gazdasági szereplők olyan előnyökkel rendelkezhetnek, melyekkel az állam nem, ezért is kiemelten fontos a szereplők közötti együttműködés.

A közszféra adatai tekintetében az önkormányzatok sokszor külön sejtként működnek. Dr. Sántha György 2021 tavaszán részt vett egy kísérleti projektben, ahol a kutatók négy önkormányzat (Kecskemét, Kaposvár, Monor, Visegrád) adatvagyonát mérték fel. A kutatás azt a korábbi feltevést nem igazolta vissza, hogy a kisebb városok önkormányzatai is kb. 200-250 adatbázissal rendelkeznek. Ezzel szemben megállapítható volt, hogy a megyei jogú városok bevallottan mintegy 120-130, míg a kisebb városok 60-70 nyilvántartást/adatbázist kezelnek. A vártnál alacsonyabb számok oka a központi és a helyi igazgatási szervek közötti új feladatmegosztás, amelynek eredményeként az önkormányzati feladatok jelentős részét az államigazgatási szervek vették át. Ez abban is megnyilvánul, hogy a felmért adatok körében 50-55%-ot képviselnek a központi, állami adatbázisok, amelyek helyi szintű adatbevitellel töltődnek. Ezen felül az adatvagyon 10%-a papíralapú, digitálisan nem hasznosítható formában létezik. Körülbelül 30%-ot képviselnek az Microsoft Office (Excel) formátumú táblázatok.

A kutatás konklúziója, hogy a valódi, helyi önkormányzati adatvagyon jelentős része nem helyi informatikai rendszerekben van nyilvántartva. Az adatvagyonnak csak 10-11%-át kezelik helyi informatikai rendszerek, és többnyire olyan helyeken (pl. megyei jogú városokban), ahol városüzemeltetési projektek eredményeként térinformatikai rendszerek működnek. Informatikai fejlesztések tekintetében tehát van egy szűk piaci rés, azonban jelenleg láthatóan nincs meg hozzá helyben a szükséges fejlesztési forrás.

Pajna Sándor, az eKÖZIG Zrt. vezérigazgatója – aki a hallgatóság soraiban foglalt helyet – az elhangzottakra reflektálva hozzátette, hogy a saját gyakorlatukban két irányban indultak el. Az egyik a teljes joganyag tanulmányozásából állt, amely alapján önkormányzati feladat-hatásköri rendszer készült, a másik irány pedig az adatkezelések áttekintése volt. Végeredményben elmondható, hogy azáltal, hogy az önkormányzati feladatok megyei, járási hivatalokhoz kerültek, felére csökkentek az önkormányzatok által használt adatbázisok.

Az összefoglalót írta Sánta Márk, a DX Digital Transformation Solutions Zrt. tanácsadója
Forrás:
Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület; 2021. november 2.

Mintegy 350 milliárd forintos kerttel hirdette meg a kormány az uniós Digitális Megújulás Operatív Program Pluszt

„…a kormány meghirdette a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz idei és jövő évi fejlesztési keretét. A program négy prioritást tartalmaz.

Az Intelligensebb Magyarország című 1. prioritás legnagyobb megpályázható összeg 50 milliárd forint, erre azok a digitális szereplők startolhatnak, akik támogatással akarnak piacra lépni. A Kormányzati döntéstámogatási adatelemző és támogató központ 17 milliárdhoz jut.

A Hi-tech és zöld átállás című 2. prioritásból kiemelendő az a 15 milliárd forintos támogatás, amelyből olyan informatikai fejlesztések támogatandók, amelyek az időjárásfüggő és megújuló alapú energiáknak a villamosenergia-rendszerbe történő integrálását segítik.

A Magyarország csatlakoztatva című 3. prioritás egyedül a gigabitképes hírközlési hálózat fejlesztésére tartalmaz 6 milliárd forintot.

Végül a Digitális Állampolgárság című 4. prioritás a digitális oktatásra irányozza elő a legtöbbet, 25 milliárd forintot.”

Forrás:
Intelligensebb lehet Magyarország; Németh Géza; Napi.hu; 2021. november 6.
A Kormány 1783/2021. (XI. 5.) Korm. határozata a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz éves fejlesztési keretének megállapításáról; Magyar Közlöny; 2021. évi 200. szám; 2021. november 5.; 9177-9181. o. (PDF)
Lásd még: Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz); Széchenyi Terv Plusz (társadalmi véleményezés anyaga)

Közigazgatás, politika

1800 milliárd forintra pályázhatnak a települések fejlesztési elképzeléseik megvalósításához

„A következő hét évben 1800 milliárd forintot biztosít a kormány a térségek saját fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására, a most elindult TOP Plusz program a korábbiaknál is nagyobb lehetőségekhez juttatja a kevésbé fejlett régiókat, településeket – mondta a pénzügyminiszter a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével kötött stratégiai partnerségi megállapodás aláírásakor.

Varga Mihály felhívta a figyelmet, hogy az első pályázati felhívások összesen több mint 636 milliárd forint értékben már megjelentek. Ezek a 4-es és 5-ös út fejlesztését, települések infrastruktúrafejlesztését, fenntartható városfejlesztést, önkormányzati épületek energetikai korszerűsítését és foglalkozási-gazdaságfejlesztési együttműködések létrejöttét támogatják. Hozzátette: kedden válik elérhetővé a bölcsődék-óvodák létesítését, fejlesztését, eszközbeszerzését támogató felhívás.
A TOP Plusz projektjeinek sikere nagyban múlik a helyismereten, a helyi gazdasági szereplőkkel való szoros kapcsolattartáson, a most induló hétéves fejlesztési periódusban is maximálisan számítanak a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének stratégiai partnerségére, tudására és aktív közreműködésére – mondta a pénzügyminiszter.
Varga Mihály kiemelte: a források legalább 65 százaléka jut majd a nagyobb fejlesztést igénylő négy magyarországi régióba, és a megyéken belül járási és térségi szinten is lesz lehetőség arra, hogy a fejlesztési pénzek oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rá.
„A polgári oldal több mint két évtizede következetesen tartja, erős vidéki gazdaság nélkül nincs erős magyar gazdaság” – fogalmazott a miniszter.
Mint mondta, az innováció és a fejlődés nem lehet a nagyvárosok kiváltsága. A vidéki beruházások a gazdaság egészéhez többszörös pozitív hozadékkal járulnak hozzá, mert a helyi gazdaság élénkítésén túl életminőséget javítanak, munkahelyet teremtenek és lehetőséget adnak a további szellemi és gazdasági kapacitásnövelésre. Hosszú távon ez az alapja a régiók közötti különbségek megszüntetésének – fejtette ki.
Felidézte, hogy az előző hétéves időszakban 1500 milliárd forinttal támogatta a kormány a magyar települések fejlesztéseit a Terület- és településfejlesztési operatív programon keresztül. A résztvevő 18 megye és 22 megyei jogú város saját programokat valósíthatott meg.
Ennek köszönhetően csaknem 7 ezer hektár iparterület jött létre vagy újult meg, több mint 14 ezer bölcsődei férőhely jött létre vagy nőtt ezek színvonala, megújult több mint 2200 egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálat, közel 60 ezer ember képzése és bértámogatása valósult meg, 800 kilométer közút újult meg, 1500 kilométer kerékpáros útvonal épült és több mint 2 ezer kilométer vízelvezető rendszer teszi biztonságosabbá a települések üzemeltetését – ismertette a pénzügyminiszter.
Varga Mihály úgy fogalmazott: egy évvel ezelőtt a legoptimistábbak sem remélték, hogy a magyar gazdaság ilyen gyorsan visszaáll a koronavírus-járvány előtti növekedési pályára, ehhez a kormány által 2020-21-ben megtett válságkezelő lépéssorozat jelentősen hozzájárult. Magyarország a tíz európai uniós ország közé tartozik, amelyek már elérték a 2019-es év végi kibocsátási szintjüket – jelezte.
A pénzügyminiszter elmondta, a kormány a gazdaság újraindításakor is komoly figyelmet fordított a megyeszékhelyek, vidéki városok gazdasági fejlődésére.
Varga Mihály kitért a 3500 milliárd forint összértékű, több mint 250 projektet tartalmazó Modern Városok programra, valamint a 2015-ben megindított Nagyvállalati Beruházási Támogatás programra, amelynek keretében számos vidéki céget támogattak, és amelyben eddig 172 milliárd forint vissza nem térítendő forrásról döntöttek. Jelezte azt is, hogy az Egészségipari Támogatási programmal eddig 66 milliárd forinttal járultak hozzá az országszerte létrejövő egészségipari fejlesztésekhez.
Ezek a pályázati lehetőségek a pandémia idején és a gazdaság újraindításakor jelentős szerepet játszottak a magyar vállalkozások fennmaradásában, a munkahelyek megőrzésében és teremtésében, a gazdaság egészére katalizátor szerepet gyakoroltak innovációk, fejlesztések megvalósításában – mondta a pénzügyminiszter.

Pajna Zoltán, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta: a megyei önkormányzatok a területfejlesztés területén az elmúlt években bizonyítani tudták, hogy számíthat rájuk a kormányzat.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen több forrás áll rendelkezésre, mint az előző hétéves ciklusban. Kiemelt célként említette, hogy a forrásokat teljes egészében le tudják majd hívni.”

Forrás:
1800 milliárd forintra pályázhatnak a települések fejlesztési elképzeléseik megvalósításához; Pénzügyminisztérium; 2021. november 2.

Schmidt Jenő: hatalmas bérfeszültséget okoz a minimálbér emelése

„Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke az InfoRádióban jogosnak nevezte a minimum fölött keresők igényét a bérfejlesztésre, ám ezt aligha lehet kigazdálkodni kormányzati segítség nélkül.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szerint bérfeszültséget okozhat a minimálbér-emelés a közszektorban, mert a minimálbérnél többet keresők is jogosan várhatnának el fizetésemelést.

Schmidt Jenő az InfoRádiónak azt mondta: utóbbiról egyelőre nincs szó, az önkormányzatok pedig egyébként is nehéz gazdasági helyzetben vannak, és pótlólagos források nélkül nem tudnak bért emelni. „Nem kérdés, hogy a megnövekedett árak miatt emelni kell a béreken, de ez az önkormányzatok esetében pótlólagos forrás nélkül nem megy” – fogalmazott Schmidt Jenő.

Szerinte a feszültséget az okozza, hogy csak a legkevesebbet kereső, középfokú végzettségűeknél áll be béremelkedés, a diplomásoknál nem, pedig ezt ezek után ők is jogosan várják el.
Tisztázta, az önkormányzati szektor a minimálbér-emelkedésből fakadó plusz költségeket meg fogja kapni, de a feszültség sokkal nagyobb lesz, „a bérarányok elcsúsznak”.

„Hatalmas nagy bérfeszültség megy végig az egész közszektoron, ami 800 ezer ember, az önkormányzati szektorban dolgozóknál még 100 ezer ember. Nem vagyunk képesek arra, hogy a felmerülő különbséget odaadjuk; közben viszont megértjük a kormányt, hogy csak a minimálbér emelésére van lehetőség a kezében” – fejtette ki Schmidt Jenő.

Szerinte az nehezíti el az önkormányzatok gazdálkodását, hogy a kormányzat számára az az alapelv, hogy minden befolyó adóforinttal ő rendelkezik, az önkormányzat mozgástere „konvergál a nullához”.

„Egy-két településnek van nagyobb mozgástere, de ezek nagyon régi iparvárosok, ahol hatalmas ipari fejlesztés volt. 2800 önkormányzatnak szinte nincs egyéb, plusz bevétele, ebből adódóan minden költségnövekményt finanszírozni kell, és arra is gondolni kell, hogy az árak folyamatosan emelkednek. A 2022-es, már elfogadott költségvetés pedig bebetonozott számokat jelent, miközben az energiaárak még nőni fognak.”
Összefoglalva úgy látja, a rendszer már most borzasztóan nehezen tervezhető, az önkormányzati szektor mozgásterét „elkölti az állam”. ”

Forrás:
Schmidt Jenő: hatalmas bérfeszültséget okoz a minimálbér emelése; Infostart.hu; Rozgonyi Ádám; Infostart / InfoRádió; 2021. november 5.

Megalakult a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség Nonprofit Kft.

„Az egészségügyi ágazat tudományos tevékenységeinek összehangolására, a kutatások gyakorlati koordinálásának támogatására a kormányzati prioritások érvényesítése érdekében Prof. Dr. Kásler Miklós kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség (NEKÜ).

Az Ügynökség célja, hogy a Klinikai Vizsgálatok és az orvostudományi kutatások támogatásával kimagasló innovációs környezetet teremtsen, amely új, magyar fejlesztésű technológiák és eljárások kidolgozására ad lehetőséget, növeli a hozzáadott értéket és a betegek számára szélesebb körben elérhetővé teszi az innovatív terápiákat.

Az EMMI minisztere 2018 nyarán kijelölte az irányokat a Nemzeti Egészségügyi Programok megfogalmazásában, amelyeket az Országos Intézetek dolgoztak ki a Nemzeti Rákellenes Program mintájára. Az egészségügyi kutatások koordinálása és a szakmai munka is az Országos Intézetek kezében összpontosul.

A NEKÜ elsősorban támogatói szerepet tölt be az orvostudományi és klinikai vizsgálatok felé, és fő célja és feladata a hazai klinikai vizsgálatok és orvostudományi kutatások minőségének a személyi és tárgyi feltételrendszereinek a javítása. A hazai kutatási irányvonalak gyakorlati alkalmazásában segíti a tudományos tevékenységet végző Országos Intézetek kutatóhelyeit, a kutatási központokat és egészségügyi ellátóhelyeket. A nemzetközi együttműködések keretében a szakterületekre vonatkozó jó gyakorlatokat megosztja és a kidolgozott struktúrákat tudástranszfer révén a bilaterális és multilaterális partnerei számára átadja.

Jelenleg hazánkban nem létezik olyan intézmény, amely kizárólag a klinikai vizsgálatok és az orvostudományi kutatások fejlesztésére és támogatására szakosodott. Ezért a hazai sajátosságok figyelembe vételével, az EMMI minisztere létrehozta az egészségügyi kormányzat felügyeletével működő szakmai testületet is: a Nemzeti Orvostudományi Kutatási Központot (NOKK).

Az új, szervezett struktúra mentén a nemzetközi konzorciális klinikai vizsgálatok hazánkba való becsatornázása lényegesen hatékonyabbá válhat, emellett az országos intézetek hálózatának kialakításával megvalósítható az egységesen magas minőségű kutatóhelyek kommunikációjának erősítése, továbbá a bizalomépítés, amely Magyarország nagyobb mértékű bevonását eredményezheti a nemzetközi klinikai vizsgálatokba.

Prof. Dr. Kásler Miklós a NEKÜ ügyvezetőjének Dr. Tarnai Juditot nevezte ki, aki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) általános igazgató-helyettese volt és a teljes szektorban nagy tapasztalatokkal rendelkezik.”

Forrás:
Megalakult a Nemzeti Egészségügyi Kutatási Ügynökség Nonprofit Kft.; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2021. október 26.

A forrásfelhasználásban kitüntetett szerepe van az eredményességnek – projektmenedzsment

„A projektek hatékony megvalósítása központi kérdéssé vált az egész világon, a rendelkezésre álló források nem végtelenek, ezért felhasználásuk során kitüntetett szerepe van az eredményességnek – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az Év projektmenedzsere díj 2021 díjátadóján.

Rákossy Balázs hozzátette: a projektmenedzsment területén összetettek a feladatok, ezen a területen is azokra a szakemberekre van szükség, akik szakmai tudásukra alapozva jó kereteket adnak a projektek megoldásához, hatékonyabbá teszik a szervezetek működését. Amikor a járvány és a világválság következményeivel kell szembenézni, a kormánynak és a gazdasági élet szereplőinek is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a projektek minél hatékonyabb megvalósítására – mutatott rá.
Az eredményesség szerepe azért is kiemelt az államtitkár szerint, mivel történelmi léptékűek azok a gazdaságvédelmi és gazdaságépítési feladatok, amelyeket az elmúlt évben végre kellett hajtani. Ahogyan azok is, amelyek a gazdaság újraindítási akciótervben még megvalósításra várnak.
Magyarország elmúlt másfél évét a magyar emberek, vállalkozások és állami intézmények kiemelkedő teljesítménye jellemezte. A célok a járványhelyzetben mindenki számára világosak voltak: védekezni kellett, meg kellett erősíteni a családokat és meg kellett őrizni a munkahelyeket. A kormány ezért segítséget nyújtott és nyújt a gazdasági élet szereplőinek ahhoz is, hogy felkészülhessenek a megváltozott világgazdaság új követelményeire – mondta.
Mint fogalmazott, ezt mutatja, hogy Magyarország már 2020-ban az unió 3. legnagyobb kárenyhítő csomagját állította össze, mértéke meghaladta a 9900 milliárd forintot, a GDP 20 százalékát. Az ország a gazdaság újraindításában lépéselőnyt szerzett az unióban: a magyar gazdaság teljesítménye már most meghaladja a járvány előtti szintet, miközben az uniós országok többségében erre még várni kell. A növekedés mértéke idén rekord magas lehet, elérheti a 7-7,5 százalékot, a munkahelyek száma a 2019-es csúcson sem volt annyi, mint most, amikor több mint 4 millió 700 ezren dolgoznak.
Kiemelte: 2021-ben és 2022-ben a gazdaság-újraindítási akcióterv több mint 13 ezer milliárd forinttal segíti a vállalkozásokat és a családokat. A gazdaságpolitika fókuszában a növekedés ösztönzése, a beruházások támogatása és a versenyképesség emelése áll. Több ezer milliárd forint támogatás került, illetve kerül a gazdaság szereplőihez ezekben az években. Közös érdeknek nevezte, hogy ezeket a hatalmas összegeket hatékonyan, minél gyorsabban a kijelölt céloknak megfelelően használják fel. Mindezt lehetetlen lenne elérni azok nélkül a szakemberek nélkül, akik az egyes projektek megvalósításáért felelnek.
A következő időszak akadályait azokra a szakmai közösségekre támaszkodva lehet leküzdeni, amelyek nyitottak az új ismeretekre, folyamatosan fejlődnek és így egyre magasabb teljesítményt nyújtanak. Rákossy Balázs szerint a magyar projektmenedzser szakma ezek közé tartozik.

Cserna József, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnöke elmondta: a jelenleg zajló 4. ipari forradalom jelentős hatással van a mindennapokra. A projektorientált gazdasági tevékenység értéke becslések szerint világszerte 20 milliárd dollárra nő 2027-re, miközben mintegy 88 millió embert foglalkoztatnak. A mesterséges intelligencia (MI) és az automatizálás szerepe jelentősen nő, a fejlett erőforrásmenedzsment, adatelemzésre való összpontosítás, és a távoli munkavégzés is jellemző irányzat. A jelenlegi projektmenedzsment-feladatok 80 százaléka 2030-ra megszűnik, mivel az MI átveszi az irányítást – ismertette.

Az Év Projektmenedzsere díjat az idén Sárvári Mariann, az SPQR Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója kapta a Jupiter Projekt IT projektvezetőjeként végzett munkájáért. A szakember vezetésével valósult meg az ELMŰ-ÉMÁSZ áramhálózati vállalatok IT szempontból történő szétválasztása.
Különdíjat kapott Varga Zoltán, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs NKft. kiemelt állami beruházások, építési és építőipari terület szakmai koordinációja igazgatója, aki korábban a Nemzeti Hauszmann Program projektiroda vezetőjeként a Budavári Palota Déli összekötőszárnya és benne a Szent István terem újjáépítésében közreműködött.

A Projektmenedzsment Kiválóság Tábla évente adományozza az Év projektmenedzsere díjat, amelynek célja a projektmenedzsment szakma népszerűsítése, a szakmai kompetencia és -kultúra fejlődés elősegítése a kiemelkedően sikeres projektmenedzserek elismerésével.”

Forrás:
A forrásfelhasználásban kitüntetett szerepe van az eredményességnek; Pénzügyminisztérium; 2021. november 3.

A közösségi médiaplatformok világunkat meghatározó szerepe

„Az Információs Társadalom Kutatóintézet által szervezett Society of Internet Platforms című rendezvény második napján tovább folytatódott az online felületekről tartott beszélgetéssorozat az NKE Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.

Az eseményen Ződi Zsolt az NKE szenior kutatója a platformokról, mint a koordinációs mechanizmusok új formáiról beszélt. Mint elmondta: a platformok egyfajta kontroll mechanizmusnak tekinthetők a kibervilágban, a működtetési algoritmusok is kontrolleszközök, hiszen emberi viselkedéseket ellenőriznek. Ződi Zsolt szólt az új típusú koordinációs mechanizmus jellemzőiről is. Ezek egyike az adatosítás: a platformok minden tranzakciót adatosítanak, monitorozzák a felhasználók, tagok viselkedését, ezáltal azok is „adatcsoportokká válnak.” A koordinációs mechanizmus szintén fontos jellemzője az algoritmusok általi szabályozás és a „lock-in” lehetőség, azaz a tagok zárolásának mechanizmusa. Ződi Zsolt beszélt a virtuális piacokként működő platformokról is. Közös jellemzőjük, hogy működtetőiknek minden felhasználóról és tranzakcióról teljes információjuk van, ezáltal manipulálhatnak és kiigazíthatnak, azaz esetükben nem beszélhetünk igazi piacról. Ugyanakkor van már olyan szabályozási kezdeményezés, ami működésüket igazságosabbá tenné.

Az online platformok számos jogterületet érintenek, például a médiajog és a bűnügyi jogi területek mellett a szerzői jogot is. Utóbbiról a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, Grad-Gyenge Anikó tartott előadást. A szerzői jog a technológiai innovációkkal hozzájárult ahhoz, hogy a szerzők új módokon osszák meg saját szellemi tulajdonukat a közönséggel, közelebb kerüljenek hozzájuk és új jövedelmekre is szert tegyenek – hangoztatta a kutató, aki elmondta azt is: nagy változásokon mentek keresztül a művek közvetítői, ami talán a legnagyobb hatással volt a szerzői jogi jogviszonyokra. A 2000-es évek elején talán még nyomon lehetett követni, milyen tartalmakat osztanak meg a technológia fejlettségi fokából adódóan, de ez a helyzet mára nagyon megváltozott. Fontos előrelépés, hogy mára magukat a tartalommegosztó szolgáltatásokat is szerzői jogi felhasználónak tekintik, de szükséges a megfelelő felelősség kiterjesztése rájuk – utalt az Európai Unióban készülő Digital Services Act (DSA) néven futó, a közösségi platformok szabályozására törekvő irányelv törekvéseire Grad-Gyenge Anikó.

Napjainkra oda jutottunk, hogy az információs technológia jelentős hatással van a munkahelyeken betöltött szerepünkre. David Mangan, a Maynooth University docense előadásában elmondta: a munkaadók ma már szinte folyamatosan figyelik, mit posztolunk a közösségi médiában, „magánhatalomként” veszélyeztetik a szólásszabadságot. Sok helyen már a munkaszerződésbe is belefoglalják, mit lehet és mit nem lehet tenni az online térben. A munka digitalizációja sok esetben a „humanitást” veszi ki a munkahelyről, holott ennek kellene lenni a „legemberibb helynek” – hangoztatta a kutató, aki szerint a közösségi média tevékenységünkről adatot gyűjthetnek, azt elemezhetik és akár előrejelezhetik vele munkateljesítményünket is. David Mangan szerint napjainkban kulcsfontosságú pillanatot élünk át a platformok ilyetén hatását illetően, de elérkeztünk a küszöbhöz, így most kell megállnunk és elgondolkodnunk a jövőbeli irányokról.

A platformok gazdasági dominanciája a káros és veszélyes tartalmak online terjedéséhez vezetett, ezekre új európai szabályozási törekvések próbálnak hatással lenni. Mark D. Cole, a Luxemburgi Egyetem professzora előadásában arról szólt, hogy 2000-2019 között több irányelv is született különféle szabályozásokban a szerzői jogtól, az adatvédelemig, az elektronikus magánélet szabályozásától az e-kereskedelemig, tehát nem arról van szó, hogy az elmúlt 20 évben semmi sem történt ebben a szabályozási térben. Ezek a javaslatok azonban nem akartak kemény jogi szabályozást, ami a platformszolgáltatókat önszabályozásra késztette. Most azonban például a közösségi platformok szabályozására törekvő, DSA törvény, vagy a piacot szabályozni akaró DMA jogszabály már egy „hard law”, azaz keményebb, centralizáltabb jogi szabályozási törekvést mutat, akárcsak a tervek szerint 2022 harmadik negyedévére elkészülő európai médiaszabadsági törvény – sorolta Mark D. Cole, aki szerint vannak korábbi időkre visszanyúló hatékony irányelvek is. A terrorista propaganda terjedését megakadályozni hivatott szabályozóknak köszönhetően ugyanis egy tartalomszolgáltató akár egy órán belül is képes törölni online tartalmakat. Ha pedig ez lehetséges, akkor mindezt lehetne más tartalmakra is alkalmazni – hívta fel a figyelmet a professzor. Hozzátette: számos új szabály készül, így egyre nehezebb lesz megérteni és következetesen kezelni ezeket főleg tagállami szinteken. Kihívás lesz a tagállami jogba való átültetés és az egyes állami médiahatóságok szerepe is az európai szintű szabályozások alkalmazásában – mondta Mark D. Cole.

„Ha nem koncentrálunk a lényeges társadalmi kérdésekre, amelyeket ezek a platformok felvetnek, és amelyek nagyon nagy kihívásokat jelentenek a társadalmaink számára, akkor nem tudjuk elérni értékalapú céljainkat” – kezdte meg október 29-én a délutáni szekció előadássorozatát Török Bernát. Az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézet vezetője a platformok szabályozása, illetve a horizontális szabályozások működőképessége kapcsán úgy fogalmazott: a horizontális szabályok és szabálytervezetek fontos kérdéseket hagynak figyelmen kívül, melyek részben annak köszönhetők, hogy megpróbálnak kizárólag a technológiára koncentrálni, és kevésbé foglalkoznak annak társadalmi szerepével, hatásaival, illetve a közértékekkel. Az esemény szervezője arra kérte a nemzeti törvényhozókat, hogy a jövőben kiemelt figyelmet fordítsanak mindezekre.

A Lodzi Egyetem docense arról beszélt, hogy a kibertér normáit és elveit globális szinten vizsgáljak, és azt próbálják kideríteni, hogy ezeket a globális kibertérben hogyan tudják hasznosítani. Joanna Kulesza elmondta, hogy több kutató azzal próbált bizalmat adni az online közösségeknek, hogy rájuk bízták a kibertérben való szabályok felállítását. Mások mellett David Post amerikai jogtudós tanulmányait említette, amelyekben a szakember rávilágított arra, hogy a kibertérre nem vonatkoznak a területi határok, de azt is megállapította, hogy a nemzeti szabályozások sem megfelelőek, ezért másfajta megoldási módra van szükség. Joanna Kulesza a többi között kitért arra is, hogy később Lawrence Lessig és Yochai Benkler egy merőben új, a „hibrid gazdaság” koncepciójával álltak elő. Lessig megkülönböztette a kereskedelmi gazdaságot és a megosztáson alapuló gazdaságot, melyek elemzésével Benklerrel együtt eljutottak a hibrid gazdasági forma megfogalmazásához, mely szerint az emberek a közös célért azért dolgoznak együtt, mert fontos számukra a közösség és nem csak a nyereség miatt szeretnének megosztani valamit az internetes platformokon. A nemzetközi joggal és internetes kormányzással foglalkozó szakember ismertette azt is, hogy az internetes protokollok létrehozásában az önszabályozás érvényesül. A kibertér szabályozására vonatkozóan kifejtette: „a hasonlóan gondolkodó országok álláspontja szerint a nemzetközi jogi alapelvek érvényesek a kibertérre is, sajnos azonban ez nem tükrözi a globális gondolkodásmódot.”

A Bocconi Egyetem jogászprofesszora az alkotmányjog új kihívásairól értekezve kifejtette: most először fordul elő, hogy az új, hatalomgyakorló gazdasági magánvállalatok szerepet kapnak a szólás- és a sajtószabadság terén. Oreste Pollicino az európai és az amerikai jogalkalmazás eltéréseit is felvázolta, amelynek kertében megállapította, hogy az USA-ban a szólásszabadságot helyezik az első helyre és így próbálják megvédeni az új digitális környezetet, míg Európa a kockázatkora figyel a szólásszabadság tekintetében. Kitért arra is, hogy vannak olyan államok, ahol a piaci szereplőket és azok védelmét meg kell változtatni, ez a radikális változás azonban a kibertér teljes megváltoztatását eredményezheti. Ennek kapcsán kiemelte: „a Facebook és a Google számára sokszor nehéz megmondani, ha az állami cselekvés doktrínáját megsértik, hogy úgy tesznek, mintha ők lennének a kormányok.” Hozzátette: a digitális alkotmány új eljárásjogi dimenziója az értékalapú megközelítésből az eljárásjogi megközelítés irányába mozdul el Európában.

„Nagyon sok digitális platform van a világban, viszont csak néhány tölt be belőlük domináns szerepet. Azonban minden platformot úgy mutatnak be számunkra, mintha azok a szabad véleménynyilvánítás, a kreativitás platformjai lennének” – fogalmazott a panelbeszélgetések záró előadásában Lawrence Lessig. A Harvard Egyetem jogászprofesszora elmondta, hogy sokak számára ez azt jelenti, hogy mivel a szólásszabadság platformjairól van szó, alkotmányosan nem lehet szabályozni őket, hiszen a szólásszabadság jogát az alkotmányok garantálják. Ha pedig a szólásszabadság csorbításán gondolkodnának, vagyis szabályoznák a felületeiken közzétehető tartalmat, az cenzúrát jelentene a felhasználók szemében. Lessig úgy véli, a társadalomi konfliktusok sokszor vezetnek erőszakos tettekhez, amelyekben meghatározó közvetítő szerepük van a platformoknak, ugyanis ők juttatják el a(z) (dez)információkat a különböző csoportokhoz.”

Forrás:
A közösségi médiaplatformok világunkat meghatározó szerepe; Tasi Tibor, Sallai Zsófia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2021. november 3.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2021. november 8.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

OVS licencek beszerzése (Microsoft)
Ajánlatkérő: Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Közbeszerzési Értesítő: 2021/211, 2021.11.02.
LIFE projekt – Okos parkolás
Ajánlatkérő: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata
Közbeszerzési Értesítő: 2021/211, 2021.11.02.
Microsoft licenszek 1 éves licenszkövetése 2021
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2021/211, 2021.11.02.
Oracle támogatás 2022
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Közbeszerzési Értesítő: 2021/212, 2021.11.03.
ASP Cloudera teszt sík licencekövetés
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2021/213, 2021.11.04.
Tervezői és grafikai szoftverek előfizetése és örö
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/213, 2021.11.04.
Notebook beszerzés
Ajánlatkérő: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2021/213, 2021.11.04.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

PPM rendszer-üzemeltetés, szoftverfejlesztés
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.606.250,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/211, 2021.11.02.
Komplex szakértői tanácsadás tájékoztató
Ajánlatkérő: HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Mű
Nyertes: Equinox Consulting Korlátolt Felelosségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 300.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/211, 2021.11.02.
Táj. elj. eredm. – DATRAK – ÜKR rendszer (Üvegkapu kulcsszolgáltató rendszer fejlesztés)
Ajánlatkérő: DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes: Yazoo-Systems Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.287.351.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/211, 2021.11.02.
BIIR Interfész üzemeltetése és fejlesztése
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes: Gabesz SZOFT Informatikai Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság;UDEMX Szoftverfejlesztő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 70.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/211, 2021.11.02.
Eljárás eredményéről szóló döntés. ( ERP licencek, support szolgáltatás, testreszabás)
Ajánlatkérő: BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: IT Sense Informatikai szolgáltató és kereskedelmi kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 18.739.076,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/212, 2021.11.03.
Videotechnikai elemző központok létrehozása
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes: Elektrotechnik Szerviz Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 17.398.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/213, 2021.11.04.
CROCODILE3 Forg.szim.szoft.besz-Táj.elj.eredmény.
Ajánlatkérő: Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: PTV Austria Planung Transport Verkehr GmbH
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 216.532.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/213, 2021.11.04.
Tablet-tárolószekrények beszerzése
Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
Nyertes: Balázs-Diák Kft.;SmartUp Solutions Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 128.500.850,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2021/213, 2021.11.04.

Fontos mérföldkövön van túl a NAV „Adóügyi igazgatási eljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése” kiemelt projektje

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 9,331 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével és 5,137 milliárd forint intézményi forrás felhasználásával fejleszti szolgáltatásait. A Széchenyi 2020 program révén a következő években megújulnak az ügyfeleket segítő egyes szolgáltatások és online megoldások. A Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében megvalósuló KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00035 „Adóügyi igazgatási eljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése” kiemelt projekt célja az adóügyekkel kapcsolatos papírmunka csökkentése, valamint az ügyintézés egyszerűsítése az ügyfelek és az ügyintézők számára.

A 2023. június 29-ig létrejövő fejlesztések a NAV adó-, jövedéki, felszámolási és végrehajtási, valamint bűnügyi tevékenységeihez kapcsolódnak. A projekt 9,331 milliárd forint európai uniós támogatással, összesen hat mérföldkőben és négy fő fejlesztési céllal valósul meg. Ezek a célok az ügyfélkapcsolati rendszerek fejlesztése, a kkv-szolgáltatások fejlesztése, az adatpiac és publikációs felület kialakítása, valamint a végrehajtási eljárások korszerűsítése.

A projekt harmadik mérföldköve 2021. szeptember 28-án lezárult és a mérföldkőben megvalósult a Bűnügyi Adatpiac és PEI Publikációs Felület kialakítása.

A Bűnügyi Adatpiac fejlesztés eredményeképpen a többszörös lekérdezések száma csökken, így a bűnügyi elemzők munkájának adminisztratív terhei is jelentősen mérséklődnek. A bonyolult, személyi és tárgyi összefonódásokkal bíró bűncselekményeknél nélkülözhetetlen az elkövetői kör kapcsolatrendszerének vizsgálata. A hálózatkutatási módszerek segítségével a nagyobb bűnszervezetek kapcsolati hálózatai is feltérképezhetővé válnak.

A NAV a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszerek hatékonyságának nyomon követhetőségét szolgáló átfogó statisztikákat publikál. A bejelentések eredményességéről és az eredményességet előmozdító javaslatokról az érintetteket is tájékoztatja.

A jelenlegi ügyviteli folyamat felgyorsul, mivel a felület a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (PEI) munkatársainak támogatást nyújt a kommunikációs feladatok ellátásához és biztosítja a felhasználók közötti kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket is.

A fejlesztéssel megvalósult egy komplex lekérdezési lehetőségeket biztosító felület és egy könnyen használható adatvizualizációs felület, hogy az informatikai ismeretekkel nem rendelkező nyomozók, bűnügyi elemzők a komplex adathalmazokban rejlő kapcsolatokat egyszerűen és gyorsan azonosíthassák. Így az elemzők megfelelő időben, a megfelelő információkkal képesek támogatni a bűnüldözői és felderítő tevékenységet.”

Forrás:
NAV KÖFOP-projekt – túl a harmadik mérföldkövön; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; 2021. november 4.

Informatika, távközlés, technika

Három nap az informatika bűvkörében – Infotér 2021

„Nem maradt nagy bejelentés nélkül az idei, ezúttal offline megrendezett, immár 12. Infotér konferencia. Az új magyar szuperszámítógép mellett szóba kerültek az új operatív programok és az államigazgatási informatika mesterséges intelligencia alapokra helyezése is.

Az elmúlt közel két év mély nyomott hagyott mindenkiben és mindenen. A Google Trends adatai alapján 2020 legkeresettebb szava a koronavírus volt, amit szorosan követett a Zoom, a koronavírus update, a koronavírus tünetek és a Google Classroom.

A járványhelyzet hozta digitális robbanás alapjaiban változtatta meg az életet: a fiatal generáció értékes éveket veszített, a lezárások pedig a legtöbbeket arra kényszerítették, hogy a biztonságot jelentő analóg folyamataikat digitálisra cseréljék. Persze nemcsak a humán, hanem az üzleti szereplők is megjárták a maguk Canossáját, kezdve a távmunkát előnyben részesítő szervezeti kultúraváltástól, a kényszerinnováláson át, a hirtelen változó üzleti környezetben fennmaradásig. A tizenkettedik Infotér Konferencia három napon keresztül az elmúlt időszak tapasztalatainak és a hogyan tovább megvitatásának helyszínéül szolgált, a 0. napot pedig az oktatásnak és a fiatalokat érintő legfontosabb témáknak szentelte – ilyen volt a 0. napi NextGen és az Infotér Konferencia testközelből.

Szuperszámítógép, magyar MI

…A tárca nélküli minisztert Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese követte az előadók sorában. A szekció második bejelentése is ekkora hangzott el, miszerint Európa legnagyobb szuperszámítógépének fejlesztésébe kezd az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és az OTP Bank – jelentette be Palkovics László. [Valójában a 2. legerősebb gép lesz, a mostani rangsor szerint. Szerk.]
A megállapodás keretében a legkorszerűbb, mesterséges intelligencián alapuló, öntanuló magyar nyelvi modell fejlesztése valósul meg, amely egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatokon képes kezelni akár teljes banki folyamatot is. A magyarul bevitt adatokat a szuperszámítógép képes lesz a mindennapi élet egyéb területein is alkalmazni, például az oktatásban, a kutatás-fejlesztésben, a piaci szektorban. A tervek szerint a jövő év közepéig két magyarországi helyszínen kezdi meg működését a szuperszámítógép, amely jelenleg a világ egyik legfejlettebb, kifejezetten mesterségesintelligencia-feladatokra kifejlesztett eszköze. A bejelentés során az ITM minisztere hangsúlyozta, hogy a számítógép kínálta lehetőségeket többek között állami szereplők, egyetemek, valamint a kis- és közepes vállalkozások számára is elérhetővé kívánják tenni. Az, hogy magyar nyelven is elérhetővé válnak azok a funkciók, amelyek eddig csak főképp angol nyelven, angol logika mentén építkeztek, az számtalan iparág szereplőjének könnyíti majd meg a mindennapjait.

Az oktatás, az informatika és a jövő kérdései

Az előadásokat követően több helyszínen, tizenegy kerekasztal-beszélgetés, tizenegy eltérő módon fókuszált, az IT-szakemberhiány, a vállalkozásindítás, a digitalizáció és az informatika a nők számára vonzóbbá tételének kérdésköreire. Természetesen az oktatás jövője, a mesterséges intelligencia és az autizmus is fókuszba került.

A 0. nap első panelbeszélgetése arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként lehetne enyhíteni az IT-szektor munkaerőhiányán, hiszen már nemcsak a fejlesztőirodák és az informatikai iparág szívja fel a szakembereket, hanem a többi ágazat is igényt tart a jó informatikusokra. A hiányzó IT-munkaerő létszáma lassan a tizenötezer felé közelít, a járványhelyzet hozta távmunka pedig megnyitotta a határokat, ami azt az egyensúlyvesztést eredményezi, hogy olykor több a piacon a fejvadász, mint a szakember. A beszélgetés során felmerült az is, hogy a felsőoktatásban is egyre kevesebb az oktató, illetve a lemorzsolódás is problémát jelent, nem beszélve arról, hogy a nagyobb cégek elhalásszák a hallgatókat, akik a diploma megszerzése helyett, inkább munkába állnak.

Az üzleti szereplők mondták

– Az adat olyan kinccsé vált, mint korábban az olaj volt. Az adat is finomítva jó, de egyelőre nyers formájában találkozunk vele; a szállítók feladata, hogy megmutassák a vállalkozásoknak, hányféleképpen hasznosítható a finomított adat, miközben megmarad felette a kontroll. – Gonda Gábor vezérigazgató, T-Systems

– Az 5G-re, mint platformra számtalan megoldást lehet kiépíteni. Fontos lenne, hogy a kis- és középvállalkozások hozzájussanak olyan tesztelési lehetőségekhez, amelyeken kipróbálhatják saját, 5G-re fejlesztett megoldásaikat. – Orbán Anita vállalati kapcsolatok vezérigazgató-helyettes, Vodafone

– 2030-ra a 4iG Magyarország és a régió vezető rendszerintegrátor cége kíván lenni, tartósan 100-150 milliárd feletti forgalommal, miközben komplex távközlési szolgáltatóként is meghatározó piaci szereplő lesz itthon és a régióban. – Tápai Tamás, informatikáért felelős vezérigazgató-helyettes, 4iG

– Minden cégnek megvan a lehetősége, hogy adatvezérelt vállalattá váljon. Ehhez viszont nem csak a meglévő adatokban kell gondolkodni, hanem új adatforrásokat kell keresni, teremteni, mert az igazi érték azok felhasználásában van. – Christopher Mattheisen, ügyvezető igazgató, Microsoft Magyarország

A délutáni szekció kitért arra is, hogy milyen informatikusra van szükség, ahogy az is fókuszba került, hogy miként válhat valakiből sikeres vállalkozó. Az oktatás jövőjére is kitekintettek a szakértők, valamint egy igazán aktuális téma, a lányok az informatikában címmel is helyet kapott a díszteremben zajló beszélgetésfolyamban. Az este a társadalmi érzékenyítés fényében telt. Az utolsó előtti kerekasztal-beszélgetés során az autizmus és az autista gyermekek oktatása, a koronavírus alatti digitális fejlesztése kerül fókuszba, a saját élmények az autizmussal való megbirkózás, és egy rögtönzött könyvbemutató mellett.

Tudásvezérelt gazdaság kell

„A negyedik ipari forradalom nem az ipart, hanem minket változtat meg”, kezdte az konferencia hivatalosan 1. napjának plenáris ülését Soltész Attila, az Infotér Egyesület elnöke. Ha lépést akarunk tartani a versenyben, az emberekkel kell foglalkozni, tudásvezérelt ipari országgá kell válnunk, és ennek kell alárendelni a fejlesztéspolitikát is. Ehhez azonnal neki kell állni tudásmagok elültetésének, hogy a következő generáció tudásban versenyképesebb legyen, és a szellemi termékek exportján alapuljon a gazdaság.

Az elmúlt négy év digitalizációs sikereit sorolta fel Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős helyettes államtitkára. Így például 670 ezer háztartásba jutott el a nagy sebességű internet, és a DESI előzetes, még nem publikált számai szerint a lakossági előfizetések között Magyarországon a legmagasabb a legalább egy gigabites kapcsolatok aránya. Elindultak az 5G-fejlesztések, több ipari-logisztikai létesítményben működnek vagy épülnek privát 5G-hálózatok. Minden állami iskola összes tantermében kiépült a wifi, hogy a hálózat ne legyen akadálya a digitális oktatásnak.

A gazdaság, a kkv-k digitalizációjáért tehet sokat a nemrég elindított Vállalkozói Információs Portál (vali.hu). György László, az ITM államtitkára elmondta, hogy sok kisvállalkozás bele sem kezdett a támogatási lehetőségek feltérképezésbe, mert reménytelennek érezték a próbálkozást. Az új portálon három kattintás (és egy regisztráció) után nemcsak megtekinthető minden, az adott vállalkozás számára elérhető lehetőség, de egyből jelentkezni is lehet rájuk.

Támogatás több forrásból

2021-ben nem megkerülhető téma az új uniós fejlesztési ciklus és a hozzájuk kapcsolódó operatív programok. Az ezzel foglalkozó szekció felvezető előadásában Vartus Gergely, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a korábbi időszakokkal ellentétben egyetlen átfogó operatív program, a DIMOP+ tartalmazza majd az összes infokommunikációs fejlesztési lehetőséget.

Komoly érvek szólnak amellett, hogy az infokommunikáció külön operatív programot kapjon. Az előző ciklusban sok párhuzamosság volt a különféle operatív programokban, ami nem tett jót a rendszer átláthatóságának. A jelenlegi tervek szerint minden fejlesztést, amelynek fő scope-ja az infokommunikáció lesz, a DIMOP+ ernyője alatt gyűjtenek össze, legyen szó e-kormányzatról, egészségügyről vagy akár a kisvállalkozások informatikai fejlesztéséről. Részleteket még nem lehet tudni, mert a konkrét pályázati konstrukciókat tartalmazó éves fejlesztési keret még nem jelent meg, viszont a kapcsolódó kormányhatározatokból az valószínűsíthető, hogy viszonylag sok kiemelt projektre lehet számítani.

A kerekasztal résztvevői hangsúlyozták a közvetlen uniós források (CEF2, Digital Europe, Horizon Europe) fontosságát is. Ezeket Magyarország jóval a lehetőségei (és gazdasági ereje) alatt használja ki. A jövőben a kormányzat arra ösztönöz majd minden szereplőt, hogy minél nagyobb mértékben igyekezzenek kihasználni ezeket a forrásokat is.

Digitális állam mindenkinek

Sületésnapi tortával is ünnepelt az idén tíz éves Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. a szokásos NISZ-Színpadon. Bancsics Ferenc egy kis visszatekintéssel érzékeltette az elmúlt évek fejlődését. A 2013-as Infotéren még arról beszéltek, hogy a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) sávszélességét 2020-ra 30 megabit/másodpercre kellene emelni. Ehhez képest most a hálózat átlagos sávszélessége 43 megabit, de ha kivesszük az egyenletből a gigabites vonalakat, 150-180 megabitre jön ki az átlag.

„Az e-közigazgatás jövője a mesterséges intelligenciára épül”, szögezte le Hajzer Károly, a BM informatikai helyettes államtitkára. Az MI-t ugyan belengi a gyanakvás légköre, de a nyugati országokban is számos gyakorlati alkalmazás támasztja alá például az arcfelismerés vagy biometrikus azonosítás előnyeit. A központi rendszerekben már kiépítették azokat az MI-elemeket, amelyek szabadon felhasználó építőkövei lehetnek a további fejlesztéseknek. Ennek megfelelően KEÜSZ-ként definiálták a hangfelismerést, a hanggenerálást, a chatbotot, az entitáskinyerést vagy éppen az automatikus döntéshozatali mechanizmust.

Szükség van azonban még két dologra. Egyrészt, szakrendszeri oldalon is olyan alkalmazásokat kell írni, amelyek támogatják az MI alapú ügyintézést. Másrészt az államigazgatás várja az ötleteket, alkalmazásokat a versenyszférától is – de ezeket olyan formában dolgozzák ki, hogy megfeleljenek a kormányzati szabványoknak, használják ki az említett központi szolgáltatásokat.

Tolnay Roland, a Kopint-Datorg ügyvezető igazgatója részletesebben is beszélt az automatizált közigazgatási döntéshozatali (AKD) rendszerről. Az AKD a keretet biztosítja majd a szakrendszereknek, amelyeken belül mikroszerviz alapon lehet létrehozni a folyamatelemeket. Akár 30-50 elemű folyamatlista is előállítható lesz, és az üzleti logika végig a szakrendszeren belül marad. Az automatikus döntéshozatal úgy néz majd ki, hogy az AKD web service-eken keresztül meghívja a folyamatelemet, az lefut, visszaadja az eredményt az AKD-nak, és megy tovább a folyamat.”

Forrás:
Három nap az informatika bűvkörében; Kiss Franciska, Schopp Attila; IT Business; 2021. november 3.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Itthon is nagyot robbant a távgyógyítás

„A digitalizáció a mindennapi betegellátást is utolérte. A világjárvány felgyorsította a távorvoslás kipróbálását, és az otthon használható diagnosztikai eszközöket is egyre többen alkalmazzák. Az innovatív orvosi készülékek, a digitalizáció és technológiák szerepe a jövőben tovább fog erősödni a K&H szerint.

A világjárvány az egészségügyben is felgyorsította a digitális technológia alkalmazását, hiszen az oktatás mellett az egészségügyi alapellátásnak is sokszor az online tér adott helyet. Bár a telemedicina és a távgyógyítás hazánkban még gyerekcipőben járnak, az már biztosan látszik, hogy a koronavírus-járvány merőben átalakította az orvos-beteg kapcsolatot az alapellátásban. A Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT) által idén áprilisban publikált felméréséből ugyanis kiderült, hogy a járvány második hullámában a megkérdezett, 18 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő szülők 56 százaléka élt az orvosi távkonzultáció lehetőségével, és 85 százalékuk elégedett is volt, megfelelőnek találta ezt a megoldást.

A távgyógyítás mellett nemcsak az szól, hogy kényelmes és hatékony. A WHO jelentése szerint már most ötmillió orvosra és szakdolgozóra lenne szükség világszerte az egészségügyben. A jövőben ezért várhatóan a mostaninál jóval meghatározóbb szerepet kaphat a távorvoslás. Dr. Novák Hunor gyermekgyógyász úgy látja, hogy mindkét oldalról, orvosoknak és pácienseknek is több nyitottságra van szükségük a távgyógyítás terén: „A telemedicina nem a COVID miatti kényszermegoldás, hanem egy modern lehetőség a gyógyításra: számos betegség esetén akár fotó vagy videó alapján is eldönthető, hogy kell-e személyes orvosi vizsgálat, sok esetben pedig felírható akár gyógyszer is. Nemcsak krónikus problémák, hanem akut betegségek esetén is sokszor használható a telemedicina, például felülfertőződött bőrelváltozásra is felírható antibiotikumos krém, pusztán egy fotó alapján. A telemedicina ugyanakkor nem helyettesíti, csak kiegészíti az orvoslást. Magyarországon túl sok orvos-beteg találkozás történik, ami COVID-tól függetlenül is csak egy újabb lehetőség egy betegekkel teli rendelőben egy másik betegség összeszedésére.”

Egyre többen használnak digitális diagnosztikai eszközöket

„A távgyógyítás során az orvos és a beteg online „találkoznak” egymással, ami gyors és egyszerű, így a pácienseknek nem kell heteket várniuk, hogy szakemberrel konzultálhassanak. Amikor pedig elengedhetetlen a személyes kivizsgálás és beavatkozás, akkor is olyan innovatív eszközöknek kell rendelkezésre állni a rendelőkben, kórházakban, mentőautókban, amelyek megkönnyítik az orvosok, ápolók munkáját. A K&H gyógyvarázs műszerbeszerzési pályázat ezért idén ilyen eszközök beszerzésében is támogatja a gyermekegészségügyet” – nyilatkozta Horváth Magyary Voljc Nóra, a K&H gyógyvarázs pályázat zsűrijének tagja.

Az elmúlt időszakban igencsak népszerűvé váltak a könnyen és gyorsan használható otthoni diagnosztikai eszközök is. Ilyenek a szív- és érrendszeri funkciókat folyamatosan mérő okosórák, a testzsírszázalékot kimutató mérlegek, a bőr hidratáltságát feltérképező műszerek vagy a testmozgást mérő mobilalkalmazások. Bár ezek a digitális eszközök nem helyettesíthetik a szakorvosi vizsgálatot, az egészségmegőrzésben és az orvosok munkájának megkönnyítésében meghatározó szerepük lehet a jövőben. A hosszú távon gyűjtött élettani adatok ugyanis nagy segítséget jelentenek a szakorvosoknak a diagnózis felállításában. Ha például kardiológushoz megyünk, megmutathatjuk neki az okosóránk méréseinek eredményét, ami segíthet a további vizsgálatok pontos meghatározásában.”

Forrás:
Itthon is nagyot robbant a távgyógyítás; Medical Online; 2021. november 5.

Born Digital Műhelykonferencia Budapesten

„A digitálisan született objektumok digitális kulturális javainkká válnak, amelyek ugyanúgy részét képezik a nemzeti és az egyetemes kultúra digitális kulturális örökségének, mint az írott vagy a tárgyi emlékek – mondta Dr. Latorcai Csaba az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központja és az Országos Széchényi Könyvtár által, a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett Born Digital („digitálisan született”) Műhelykonferencián.

A téma kapcsán a közigazgatási államtitkár kifejtette, hogy a born digital tartalmakat érintő diskurzus a digitális megőrzés nemzetközi szinten is egyik legizgalmasabb területe: bizonyos kérdésekben jelenleg is zajlanak a viták, a módszertan még most is csak kialakulóban van.

A hazai közgyűjteményeknek elemi érdeke, hogy részt vegyenek ezekben a vitákban és tevékenyen alakítsák a digitálisan született tartalmak jövőbeli megőrzési technikáit. Ahogy az analóg, írott források és tárgyi emlékek jelentette kulturális örökség esetében, úgy a digitálisan született kulturális javak esetében is fontos, hogy ezek letéteményesei a közgyűjtemények legyenek.

Latorcai Csaba kiemelte, hogy a Kormány, felismerve a közgyűjteményi digitalizáció jelentőségét, elfogadta a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiát. Ez a stratégia már nevesítve tartalmazza a born digital tartalmakat, és ismeri az azokkal kapcsolatban felmerülő kihívásokat.

A legfontosabb cél a nemzetközi szabványoknak megfelelő, módszertanilag egységes, hosszútávon fenntartható, stabil jogi alapokon nyugvó, az egyes részterületekre is kidolgozott born digital gyűjteményezési gyakorlat kialakítása – zárta beszédét az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára, Dr. Latorcai Csaba.”

Forrás:
Born Digital Műhelykonferencia Budapesten; Emberi Erőforrások Minisztériuma; 2021. november 5.
Lásd még: Born digital; Petőfi Irodalmi Múzeum, Digitális Bölcsészeti Központ
Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia 2017-2025

Székelyföldi múzeumokban digitalizál a Néprajzi Múzeum

„Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson kezdik meg a néprajzi tartalmak digitális fejlesztését a budapesti Néprajzi Múzeum munkatársai.

A Néprajzi Múzeum közleményében emlékeztet arra, hogy a munkatársai által kidolgozott mintaprojekt célja a teljes magyar nyelvterület néprajzi tartalmú kulturális örökségének számbavétele, bemutatása. A mintaprojekthez öt székelyföldi múzeum csatlakozott: a Csíki Székely Múzeum Csíkszeredából, a Haáz Rezső Múzeum Székelyudvarhelyről, a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyről, a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklósról és a Maros Megyei Múzeum Marosvásárhelyről.

Ahhoz, hogy az együttműködésben szereplő intézmények mielőbb rendelkezzenek korszerű, digitalizált állományokat is tartalmazó, publikálási lehetőséggel bíró nyilvántartással, a Néprajzi Múzeum szakemberei komplex, öt pilléren nyugvó feladatrendszert dolgoztak ki. A kezdeti felmérést adatbázisépítés, digitalizálás, majd archiválás követi, emellett az utógondozásra is figyelmet fordítanak – hangsúlyozzák a közleményben.

A Néprajzi Múzeum a mintaprojekt keretrendszerében saját eszközparkját felhasználva mobilstúdiót épít a helyszíneken, helyben oldva meg ezzel a digitalizálás folyamatát. A felszerelés mellett szakmai oktatással, gyakorlati workshopokon készítik fel a digitalizálás munkálataira az erdélyi kollégákat.

A felépített ideiglenes digitalizáló állomás először Sepsiszentgyörgyön, majd Csíkszeredán teljesített szolgálatot. Októberben Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen párhuzamosan zajlik majd a munka Odler Zsolt projektvezető, Garai Edit és Sarnyai Krisztina fotósok segítségével. A Néprajzi Múzeum célja, hogy közös erőfeszítés eredményeként 500 műtárgyat töltsenek fel digitalizálás után az adatbázisba a szükséges metaadatokkal.

A székelyföldi múzeumok jelenleg nem rendelkeznek olyan integrált és komplex nyilvántartó rendszerekkel, amelyek alkalmasak a metaadatok és a digitalizált tartalmak tárolására, magyar nyelvű, online megjelenítésére. Ezáltal jelentősen leszűkül az általuk őrzött kulturális javak megismerhetősége és kutathatósága. A Néprajzi Múzeumban ugyanakkor több évtizede zajlik az a tudatos munka, amelynek eredményeként országosan az egyik legnagyobb és legteljesebb integrált múzeumszakmai digitális adatbázissal rendelkezik az intézmény.

A múzeumban rendelkezésre álló szakmai tudás mellé sikerült megteremteni azokat a technikai feltételeket, amelyek lehetőséget biztosítanak a kompetenciafeladat határon túli kiterjesztéséhez is – mutatnak rá hangsúlyozva, hogy a magyar nyelvterületen őrzött néprajzi gyűjtemények közös adatbázisban való elérhetősége a nemzeti kulturális örökség megőrzésének kiemelt jelentőségű eredménye lehet. ”

Forrás:
Székelyföldi múzeumokban digitalizál a Néprajzi Múzeum; SG.hu; 2021. október 19.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Az angol hírszerzés az Amazon felhőszolgáltatását fogja használni

„A kooperáció keretében erősebben használnák fel a mesterséges intelligenciát kémkedési célokra.

A Financial Times bennfentesekre hivatkozva szellőztette meg azt az információt, hogy az Amazon Web Services (AWS) együtt akar működni a brit titkosszolgálatokkal, elsősorban a Government Communications Headquarters (GCHQ), valamint az MI5 és MI6 nevű hivatalokkal. A projekt során a kereskedelmi konszern fogja feldolgozni a szigetországi titkosszolgálatok bizalmas anyagait. A cél az, hogy a kémkedésben az eddiginél sokkal nagyobb mértékben alkalmazzák az adatelemzési megoldásokat és a mesterséges intelligenciát. Az elemzésre kiválasztott dokumentumokat a hivatalok Nagy-Britanniában tárolják majd, azokat tehát nem adják át az AWS-nek.

A GCHQ egy magas biztonsági fokozatú felhőrendszert akar biztosítani a társszervezeteinek, mindenekelőtt az MI5-nak és az MI6-nek, valamint számos más brit kormányzati hivatalnak, s úgy vélte, hogy erre a feladatra az Amazon Web Services tűnik a legmegfelelőbbnek. A Government Communications Headquarters egyébként már februárban közölte, hogy a mesterséges intelligenciát akarja felhasználni a hatalmas adatmennyiségekben lévő globális minták felderítésére, hogy így semlegesíthesse a dezinformációkat és a gyermekmolesztálókat.

A Reuters kérdésére válaszul a GCHQ hangsúlyozta, hogy nem kommentálja a tevékenységével és a technológiai szolgáltatókhoz fűződő üzleti viszonyaival kapcsolatos értesüléseket. Az AWS szintén nem akarta kommentálni a kiszivárgott híreket.”

Forrás:
Az Amazon dolgozza majd fel a brit titkosszolgálati anyagokat; SG.hu; 2021. október 28.
Szerkesztői megjegyzés: A cikk számos hibás véleményt tartalmaz! A titkosszolgálatok munkája nem egyenlő a kémkedéssel. Az Amazon nem fog együttműködni az angol titkosszolgálatokkal. A kereskedelmi konszern nem fogja feldolgozni a titkosszolgálati anyagokat.
Az Amazon Web Services cég informatikai szolgáltató cég, és az Amazon digitális kereskedelmi óriásvállalat leányvállalata, eszközöket fog szolgáltatni ahhoz, hogy az angol titkosszolgálatok maguk tárolják és feldolgozzák az adataikat. Az AWS felhőszolgáltató, tárhelyet és szoftveres eszközöket fog nyújtani ehhez. A bejelentés lényege az, hogy az angol titkosszolgálatok nem építenek saját adatközpontot („Nemzeti Nemzetbiztonsági Adatközpont”), hanem szolgáltatásként veszik igénybe mindezt az AWS-től. Két dologra ügyelnek: az adatok nem hagyhatják el Angliát. Mivel az AWS-nem számos országban van adatközpontja (így Angliában is), ez a feltétel könnyen teljesíthető. A másik feltétel az, hogy maga az AWS sem férhet hozzá az adatokhoz.
Lásd még: Amazon Web Services; Wikipédia

Sztáray: a kormány kulcsfontosságú terepként tekint az űrkutatási programokra

„A kormány kulcsfontosságú terepként tekint az űrkutatási programokra a gazdasági és technológiai növekedés szempontjából – jelentette ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára a Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusának megnyitóján Budapesten hétfőn.

Sztáray Péter úgy fogalmazott: a kormány felismerte, hogy globális jelentősége van az űrágazatban rejlő üzleti lehetőségekre való nagyfokú összpontosításnak.

Kiemelte: az idén tették közzé az első magyar kormányzati űrstratégiát, amelynek célja, hogy rávilágítson az ágazat erősségeire, kihívásaira és kiemelt projekteket fogalmazzon meg. Ezek a prioritások az első magyar kereskedelmi műhold felbocsátásától és a kapcsolódó földi szegmens fejlesztésétől kezdve az űrkutatás oktatási pillérének erősítésén át az űrkutatással kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekben való aktívabb részvételig terjednek – mondta az államtitkár. A stratégia fő prioritási területének nevezte az emberes űrrepülést. Hangsúlyozta: a kormány elkötelezett amellett, hogy kutatóűrhajóst küldjön a nemzetközi űrállomásra, azért, hogy magyar tudományos kísérleteket végezzen és eszközöket validáljon a mikrogravitációban.

Sztáray Péter a nemzetközi partnerségek fontosságát hangsúlyozva elmondta: a 2015-ös Európai Űrügynökség taggá válása óta Magyarország megnégyszerezte az űrtevékenységre fordított költségvetését. Emellett együttműködési formákat dolgoznak ki olyan amerikai cégekkel, mint az Axiom Space, amely kijelölt partner a magyar űrhajós küldetés megvalósításában. Az Orosz Űrügynökséggel a hagyományos együttműködés még az Interkozmosz program idejére nyúlik vissza, és már kilenc kétoldalú megállapodást kötött Magyarország más országokkal is Brazíliától Izraelig, Szingapúrtól Törökországig – tette hozzá.

Oleg Kotov, a szövetség elnöke elmondta: a koronavírus-járvány miatt rendezvényüket hibrid formában, részben az online térben rendezik. Céljuk tapasztalataik átadása, amellyel szeretnék lelkesíteni a fiatalokat és a kutatókat Magyarországon az űrkutatás iránt. Ennek érdekében egyetemista és középiskolás diákokkal találkoznak a kongresszus résztvevői Budapesten, Miskolcon, Győrben, Debrecenben és Kecskeméten.

A kongresszust megnyitó Farkas Bertalan nyugalmazott dandártábornok, kutatóűrhajós arról is beszélt: halottak napja alkalmából a konferencia résztvevői hétfőn emlékfát ültetnek a Városligetben az elhunyt űrhajósok tiszteletére.

A megnyitót követően tartott sajtótájékoztatón Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa kiemelte: kezdetét vette a második magyar tudományos űrhajós misszió, a Hungarian to Orbit (Hunor) program toborzása, amelyre elektronikusan, a hunor.gov.hu oldalon lehet jelentkezni 2022. január 31-éig.

A miniszteri biztos ismertette: mivel tudományos misszióról van szó, a nemzetközi standardoknak megfelelő testmagasság, testsúly és más paraméterek mellett kifejezetten fontos a felsőfokú végzettség, az angol és lehetőleg orosz nyelvtudás, valamint a mentális stabilitás és a csapatban dolgozás képessége. A leendő magyar űrhajóst a jövő évben választják ki, ezután zajlik majd a fizikai felkészítés és tudományos képzés – tette hozzá Ferencz Orsolya. A Nemzetközi Űrhajós Szövetség 33. kongresszusát Budapesten rendezik november 1-5. között.”

Forrás:
A kormány kulcsfontosságú terepként tekint az űrkutatási programokra; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2021. november 1.

Sztáray Péter megbeszélése a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség főigazgatójával

„A biztonságpolitikáért felelős államtitkár 2021. november 4-én találkozott a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) főigazgatójával. Christian Feichtinger a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (Association of Space Explorers – ASE) 2021. november 1. és 5. között Budapesten rendezett éves Kongresszusára érkezett Magyarországra.

Sztáray Péter hangsúlyozta: a magyar kormány prioritásként kezeli az űrkutatás területét, ennek is köszönhető, hogy házigazdaként látjuk vendégül az ASE űrhajósait Budapesten. Tájékoztatást adott arról, hogy az elmúlt három évben a kormány jelentősen növelte az űrkutatásra szánt erőforrásokat. A nyár folyamán fogadtuk el Magyarország első kormányzati űrstratégiáját, amely meghatározza a következő időszak prioritásait és zászlóshajó projektjeit, köztük a magyar űrhajós missziót. Ismertette, hogy a HUNOR (Hungarian to Orbit) űrhajós programra már megnyílt a jelentkezés a magyar űrhajós-jelöltek számára, és bízunk abban, hogy a projekt jelentős lökést ad a hazai űrszektornak.

Christian Feichtinger elismeréssel szólt az ASE Kongresszus budapesti megrendezéséről, valamint a magyar kormány űrkutatással kapcsolatos programjairól. Reményét fejezte ki, hogy a magyar féllel még szorosabbra tudják fűzni a kapcsolatokat az elkövetkező években.”

Forrás:
Sztáray Péter megbeszélése a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség főigazgatójával; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2021. november 4.

Drónok felderítésén dolgozik az Antenna Hungária

„Pilóta nélküli eszközök felderítésére alkalmas komplex szenzorrendszert fejlesztett ki 2,8 milliárd forintból az Antenna Hungária Zrt. által vezetett konzorcium, amely a „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések” című pályázaton 1,9 milliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el – közölte a cég.

A fejlesztés során létrehoztak egy működő műszaki mintarendszert, amely számos elemében prototípus szintű összetevőkből épül fel, amelyek így önálló termékként is piacképesek. A projekt eredményeként létrejött szenzor lehetőséget biztosít a pilóta nélküli légi járművek ellenőrzésére, mely probléma a világ minden táján jelentkezik. Jelenleg az eszközök technológiai fejlődése lényegesen nagyobb ütemben halad, mint az érzékelésük.

A teljes rendszer nemzetközi szinten is újdonságnak számít, példaként említik a szélessávú rádiófrekvenciás 3 dimenziós iránymérést, ami költséghatékonyságával és visszajátszó tulajdonságával számít egyedinek a piacon. A rendszer kognitív és adaptív képessége révén számos környezetben bevethető. Az öntanuló képességének köszönhetően nagyon zajos, sűrű városi környezetben is használható. A rendszer alapvetően polgári célú alkalmazásra készült, de ezen terület innovációja visszahat az ország védelmi nemzetbiztonsági fejlesztéseire is, ennek révén tovább bővíthető az esetleges felhasználók köre.”

Forrás:
Drónok felderítésén dolgozik az Antenna Hungária; SG.hu; 2021. november 3.

Szakirodalom

Az e-ingatlan-nyilvántartások fejlesztése külföldön

„A Kormány a T/17443 számon nyújtotta be a 2023. február 1-én hatályba lépő ingatlan-nyilvántartási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek célja az elektronikus ügyintézésre történő átálláshoz szükséges átmeneti szabályok biztosítása. Jelen háttéranyag a külföldön működő ingatlan-nyilvántartási rendszerek elektronikus megoldásairól ad tájékoztatást.”

Forrás:
Az e-ingatlan-nyilvántartások fejlesztése külföldön; Máté Olga; Infojegyzet; Képviselői Információs Szolgálat; 2021/71.; 2021. november 5. (PDF)

A Kopernikusz program

„A Kormány T/17430 számú Földmegfigyelési Információs Rendszerről szóló törvényjavaslatának célja a Földmegfigyelési Információs Rendszer (FIR), illetve az ehhez kapcsolódó állami feladatokat ellátó Földmegfigyelési Operatív Központ működését lehetővé tévő jogszabályi háttért megteremtése. A FIR a Kopernikusz Európai Földmegfigyelési Programba illeszkedik. Jelen Infojegyzet a Kopernikusz programot kívánja röviden bemutatni.”

Forrás:
A Kopernikusz program; Soltész Katalin; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2021/66.; 2021. november 4. (PDF)

Településterv

„A háttéranyag a T/17443 számon benyújtott törvényjavaslathoz készült. Az összeállítás ismerteti a településterv fogalmát, illetve bemutatja a településfejlesztési terv és a településrendezési terv szabályozását.”

Forrás:
Településterv; Simsa Tünde; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2021/70.; 2021. november 5. (PDF)

Törvények, rendeletek

Fontos adatpolitikai rendelet jelent meg a közigazgatási adatvagyon hasznosításáról

„A Kormány
a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény 15. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 15. § (2) bekezdés a)–d) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
A NEMZETI ADATVAGYONRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS EGYES SZERVEZETEK KIJELÖLÉSE
1. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladatait ellátó szervezet
1. § A nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Natv.) szerinti Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladatait a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: NAVÜ) látja el.
…
II. FEJEZET
A NEMZETI ADATVAGYON ÜGYNÖKSÉG KÖZADATOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAIRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK
…
IV. FEJEZET
A NEMZETI ADATVAGYON TANÁCS FELADATAIVAL, MŰKÖDÉSÉVEL ÉS ELJÁRÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ RÉSZLETES SZABÁLYOK…”

Forrás:
A Kormány 607/2021. (XI. 5.) Korm. rendelete a nemzeti adatvagyon hasznosításával összefüggő egyes részletszabályokról; Magyar Közlöny; 2021. évi 200. szám; 2021. november 5.; 9100-9113. o. (PDF)
Háttér: 2021. évi XCI. törvény a nemzeti adatvagyonról; Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye; Wolters Kluwer

A Kormány 1782/2021. (XI. 5.) Korm. határozata a Nemzeti Adatvagyon Tanácsról

„1. A Kormány a nemzeti adatvagyonnal összefüggő kormányzati politika végrehajtásának, valamint a nemzeti adatvagyonnal való gazdálkodással, adatgazdasággal összefüggő, illetve a nemzeti adatvagyon hasznosításához kapcsolódó, mesterséges intelligencián alapuló adatelemzési technológiák alkalmazásának ösztönzése, valamint
ezek megvalósításának felügyelete céljából a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 9. §-a szerinti kormánybizottságként létrehozza a Nemzeti Adatvagyon Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).

2. A Tanács tagja
a) az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter,
b) az e-közigazgatásért felelős miniszter, valamint
c) az informatikáért felelős miniszter.

3. A Tanács vezetője az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter.

4. A Tanács munkájában – tanácskozási joggal – részt vehet
a) az e-közigazgatási, informatikai, valamint közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő fejlesztések egységesítéséért felelős miniszteri biztos,
b) a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség vezetője, valamint
c) az eseti meghívottként részt vevő más személyek.
…
6. A Tanács tevékenységét az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter által vezetett munkaszervezet kijelölt szervezeti egysége támogatja…”

Forrás:
A Kormány 1782/2021. (XI. 5.) Korm. határozata a Nemzeti Adatvagyon Tanácsról; Magyar Közlöny; 2021. évi 200. szám; 2021. november 5.; 9177. o. (PDF)

45. szám, 2021. november 8.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Törvények, rendeletek