Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ): egy szervezet, négy fő cél

„Augusztustól egy új szervezet, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) felel a teljes magyar kormányzati informatikáért. Az új felállástól kisebb bürokráciát és hatékonyabb döntéshozatalt vár Guller Zoltán, a DMÜ vezérigazgatója. A következő időszak kormányzati informatikai fejlesztéseit négy fő cél határozza meg, amelyek közül az egyik legfontosabb a könnyen használható, ügyfélbarát kormányzati mobilalkalmazások elérhetővé tétele.

– Új korszak kezdődik a kormányzati informatikában

– Az elmúlt kormányzati ciklusokban is változott már a kormányzati informatika intézményrendszere, de a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozása a teljes struktúrát átalakítja. Miért volt szükség a DMÜ megalakítására és miért ebben a formában hozták létre?

– Hadd válaszoljak először a kérdés második felére. Magyarországon az első kormányzati ügynökség a hat évvel ezelőtt létrehozott Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) volt. Arra a feladatra jött létre, hogy a turizmus állami irányítását kiszabadítsa a bürokrácia fogságából. Nem egy vagy pláne több minisztériumhoz tartozik a terület, nem államtitkárok, helyettes államtitkárok és főosztályvezetők intézik az ügyeket, hanem egy piaci logika szerint működő szervezet, amely teljes körűen ellátja a terület irányításával kapcsolatos feladatokat. A működési modell bevált, most már közel fél tucat hasonló ügynökség működik Magyarországon. Célszerű ezt a működést azokban az iparágakban bevezetni, ahol gyorsan kell tudni dönteni.

És hogy miért volt erre szükség az informatikában? Jól látszik, hogy a digitalizációs ökoszisztéma ma nagyon széttördelt struktúrában működik. Nincsen központi szakmai szervezet, amelyik a stratégiaalkotásért, a digitalizáció irányításáért, a szakmai szabványok kialakításáért felelne. Ezt ma négy minisztérium között szétszórva összesen 13 gazdasági társaság és egy költségvetési szerv végzi. Az átalakítással egy jóval hatékonyabb struktúra jöhet létre, amely mentesül a minisztériumok irányítása alól, és egyetlen nagyobb egységként a korábbinál eredményesebben tud működni.

– Azért valahogy eddig is megvalósultak a kormányzati informatikai fejlesztések. Milyen konkrét előnyöket remélnek az új struktúrától?

– A mostani rendszer organikusan alakult ki, több helyen létrejött egy-egy digitalizációval foglalkozó szervezet, ahogy ez a téma egyre hangsúlyosabbá vált. De a széttöredezettségből adódóan ezek a szervezetek nem, vagy nem a megfelelő mértékben kommunikáltak egymással, és ami a legfontosabb, nem volt egységes, központi rendező elv.

Egyébként ugyanez volt korábban a turizmussal is, azzal is mindenki foglalkozott valamilyen szinten. Ezeket az egységeket szedtük össze hat éve az MTÜ-be, és most ugyanezt tesszük az informatikával. Szétszálaztuk az államigazgatást, megkerestük a különböző minisztériumokban, háttérintézményekben működő egységeket, és mindent, ami digitalizációt érintő fejlesztés, üzemeltetés, infrastruktúra vagy akár csak a hardver, azt most egyetlen szervezet irányítása alá vonjuk.

– Milyen szervezetek, feladatok, tevékenységek kerülnek a DMÜ felügyelete alá?

– Talán egyszerűbb úgy megfogni a kérdést, hogy mi az, ami nem. A NAV és a Magyar Államkincstár rendszere, a rendőrség belső Robotzsaru szoftvere, valamint az egészségügyi informatikai rendszer (EESZT) nem, de minden más igen. Egységesen hozzánk tartozik majd minden a schengeni határvédelmi rendszer üzemeltetésétől a választási rendszeren át valamennyi okmány-előállítási folyamatig vagy a Kréta és a Neptun üzemeltetéséig és továbbfejlesztéséig.

– Az említett négy rendszer miért nem?

– Sokat tanakodtunk ezen, de úgy gondoljuk, hogy az említett rendszerek tökéletesen működnek, ráadásul a többi szervezet és rendszer integrációjával is sok munkánk lesz, és szerintem bölcs döntés, ha ezt a négyet most nem bolygatjuk.

– Mi lesz a DMÜ felügyelete alá kerülő szervezetekkel? Csak a fenntartó fog változni, vagy komolyabb átszervezésekre is sor kerül?

– Nem lett volna érdemes egy új struktúrát létrehozni, ha csak a felettes szerv változik, és egyébként minden marad a régiben. Nyilvánvalóan jelentős átalakításokat tervezünk, hiszen, ha mást nem, a párhuzamosságokat meg kell szüntetni és a szinergiákat ki kell használni. Sokkal átláthatóbb és áramvonalasított szervezetben gondolkodom, de az átalakításokkal kapcsolatban a végső döntések még nem születtek meg.

– Mi lesz a menetrend ezen a téren?

– A Digitális Magyarország Ügynökség hivatalosan július 26-án áll fel. (Az interjú július 20-án készült – a szerk.) Ezután kerülhet sor az érintett szervezetek betagozására a DMÜ alá. Ez nagyjából egy hónapot vesz igénybe, így szeptember 1-jén már mindenki az új felállásban dolgozik. Ez még azonban nem a vége, mert december 31-ig tervezzük, hogy kialakul a rendszer végleges struktúrája.

– A szervezetek, a rendszer eddigi átvilágítása során mi volt a legnagyobb meglepetés, ami érte?

– Az, hogy mennyire sok témával és területtel foglalkoznak a szervezetek, amelyek sok esetben kevésbé voltak köztudatban.

– Ön szerint hogyan áll a digitalizáció terén Magyarország, úgy a közigazgatásban, mint a vállalkozásokban?

– Nem is gondolnánk, hogy hányféle és milyen minőségű szolgáltatást tudunk kínálni az állampolgároknak és a vállalkozásoknak. Most majd arra kell nagy hangsúlyt fektetni, hogy mindenki értesüljön ezekről és használják a különböző alkalmazásokat.

– Említette az eltervezett feladatokat. Melyek ezek, milyen irányt vesz az államigazgatási informatika fejlesztése?

– Négy területet emelnék ki, vagy legyen inkább 4+1. A +1 az, hogy működtetni kell a létrehozandó szervezetet, infrastruktúrát, össze kell fésülni a különálló szervezeteket, ki kell használni a szinergiákat, működtetni kell az infrastruktúrát, amit létrehoztunk.

A négy feladat közül az elsőt röviden a „digitális állampolgárság” kifejezéssel tudnám leírni. Ez igazából a teljes körű digitális ügyintézést jelenti, vagyis, hogy az állam minden funkcióját igénybe lehessen venni elektronikusan is. A cél az, hogy négy év múlva minden állampolgár minden hivatalos ügyét el tudja intézni mobiltelefonról. A terveink szerint 2025-ben már egy közműátírás miatt sem kell majd személyesen befáradni az ügyfélszolgálati irodába. Lesz egy mobiltelefonra optimalizált alkalmazás, amely mindenki számára elérhető és számtalan ügy intézésére alkalmas.

Ehhez szorosan kapcsolódik a második feladat, az ügyfélbarát szolgáltatások kialakítása. Hiába tud egy alkalmazás rendkívül sok mindent, ha a kezelése, használata nem egyértelmű, nem felhasználóbarát. Nemcsak új funkciókat, szolgáltatásokat kell fejleszteni, hanem a meglévőket kell olyanná tenni, hogy megfeleljenek a felhasználók elvárásainak. Az államigazgatás ugyanolyan szolgáltatás, mint a mobil bankolás vagy éppen a streamingszolgáltatások használata, és azokkal is fogják összehasonlítani a felhasználók. Éppen ezért említem a mobiltelefont, ugyanis azt gondolom, hogy ez a vita már eldőlt: a felhasználók többsége a mobiljáról tájékozódik, vásárol és intézi az ügyeit. Ezért mobiltelefonra optimalizált alkalmazásokban gondolkodunk a jövőben.

– Milyen lesz ennek a gyakorlati megvalósítása? Egyetlen alkalmazásból, egyforma felületen lehet elérni majd minden ügyintézést, vagy külön alkalmazások lesznek mondjuk a földhivatalhoz és a gépkocsi-ügyintézéshez?

– Azt hiszem, erről még egy kicsit korai beszélni. De szerintem néhány éven belül minden további nélkül megvalósítható lesz, hogy a mobiltelefonunkon rajta legyen digitálisan a személyi igazolványunk, jogosítványunk és a lakcímkártyánk, vagy akár a forgalmi engedélyünk. Nem állunk messze attól, hogy ne kelljen egy igazoltatásnál megkeresni a forgalmit és a biztosítás befizetését igazoló csekket. Nagyon sok mindent létrehoztak már a szakemberek a magyar államigazgatásban, most már csak el kell kezdeni használni mindezt. El szeretnénk érni, hogy olyan legyen egy magyar állami applikáció front-endje, mintha az egy amerikai streamingszolgáltató appja lenne, amelyet több százmilliónyian használnak. De ne csak úgy nézzen ki, hanem olyan könnyen, magától értetődően használható is legyen. A mögöttes tartalommal már nincs gond, a front-endet kell ugyanolyan gondosan létrehozni, mint a backendet.

– Ez eddig két feladatról beszéltünk. Mi a harmadik?

– Nagyon erősen gondolkodunk egy magyar bázisú felhőszolgáltatásban. Számos aspektusa van ennek, és jó kérdés, hogy meg lehet-e csinálni a magánszektor nélkül, vagy egyáltalán érdemes-e. A megvalósítás mikéntjén még gondolkodunk, de mindenképpen valamilyen színvonalasan működő, Magyarországról kínált felhőszolgáltatásról van szó.

– A már működő Kormányzati Adatközpont is felhős infrastruktúrában működik, nem?

– Ennél sokkal komplexebb dolgot szeretnénk megvalósítani. Nemcsak a magyar kormányzatnak szolgáltatott felhőről lenne szó, hanem általában egy magyar bázisú felhőszolgáltatásról, amelyet a magánszektor is használhatna. Nem az a kérdés itt, hogy a kormányzatnak hol vannak az adatai, hanem hogy miként működhet egy Magyarországról szolgáltatott, magyar szereplők felügyelete alatt álló felhőszolgáltatás.

– És végül mi a negyedik nagy feladat?

– Megvalósítani az adatalapú kormányzati döntéselőkészítést és döntéshozatalt. Van rengeteg kormányzati adatunk, csak éppen nem használjuk ki annyira, mint lehetne. Ezt is megvalósítottuk már a turizmusban, van honnan jó példát hozni. A Magyar Turisztikai Ügynökség 43 ezer szálláshellyel áll online kapcsolatban. Tudható, hogy Magyarország összes szálláshelyén hány turista szállt meg, ők hány évesek, melyik országból jöttek, mikor érkeztek, mikor távoztak. Mindezekhez még pénzügyi adatok is kapcsolódnak, így ezekből egészen komoly elemzéseket tudunk csinálni. A turizmusban nem hozunk már döntést adat nélkül, és azt szeretném elérni, hogy a kormányzati döntéseket a rendelkezésre álló adatok jobban tudják támogatni a jövőben.

Egészen elképesztő, milyen óriási lehetőségek vannak az adatelemzésben. Minden mérhető, látható, nincs mellébeszélés. Nem is az adatgyűjtés a legfontosabb itt, hanem a begyűjtött adatok értő elemzése: a szakemberek kapjanak lehetőséget arra, hogy minél nagyobb adatmennyiségből minél több hasznos információt tudjanak létrehozni a kormányzat számára.

– Milyen konkrét kormányzati fejlesztésekben fognak megnyilvánulni a fent említett prioritások?

– Talán nem is annyira az egyes fejlesztések érdekesek, hanem az a módszertan, gondolkodásmód, ahogy nekiállunk ezeknek. Azt szeretném elérni, hogy egyetlen nagy rendszerben gondolkodjunk, és megszámolható mennyiségű programot hajtsunk végre. Minden egyes döntést, projekttervet abból a szempontból fogunk megvizsgálni, hogy elősegítik-e ezeknek a céloknak az elérését. Felülvizsgáljuk a DIMOP-ot, a Digitális Magyarország Operatív Programot annak érdekében, hogy csak olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek támogatják ezeket a célokat. Ebből a szempontból mindenképpen új világ jön a magyar államigazgatási fejlesztésekben.

– Nagyon ambiciózus terveket vázolt fel, amelyek sok ponton változást jelentenek a mostani struktúrához, működéshez képest. Ön szerint mennyire lesz nehéz legyőzni a régi beidegződéseket, megváltoztatni a működési modelleket, legyűrni az esetleges személyi ellenállást?

– Szeptember 1-jétől az említett négy területet leszámítva a teljes magyar állami digitalizációs környezet, a hardverek, szoftverek, infrastruktúra, feladatok és hatósági jogkörök egy kézbe kerülnek. Innentől kezdve az Ügynökség menedzsmentjének feladata lesz, hogy megoldja ezeket a problémákat. Enyém a lehetőség, de enyém a felelősség is.

Max Webernek van egy gondolata: a bürokrácia szükségszerűen bürokratizmussá alakul. Éppen ezért nem osztályokban, főosztályokban, helyettes államtitkárságokban, hanem egy olyan gazdasági társaságban gondolkodunk, amelyben a piac szabályai érvényesülnek. A piac fejével kell gondolkodnunk, így érhetünk el sikereket. Nem lesz könnyű, nem egy-két hónap alatt érjük el a kívánt eredményeket.

– Mindezt összefoglalják valamilyen hivatalos dokumentumban is?

– A következő hónapokban elkészítjük és közzétesszük azt a stratégiát, amely 2030-ig megmutatja, hogy a magyar állam mit tesz az informatikával kapcsolatban. Az MTÜ honlapján megtalálható a turizmus stratégiája, amely egy könnyen olvasható, érthető és legfőképpen mérhető anyag. Minden egyes döntésünk mögött a stratégiában szereplő cél megvalósítása áll. Az, hogy mi miért történik a turizmusban, azt ez a dokumentum tartalmazza. Egy ehhez hasonló informatikai stratégia megalkotásán dolgozunk.

– Az elmúlt években-évtizedekben már elég sok informatikai stratégia született, miben lesz ez más?

– Valóban sok stratégia, iránymutatás, irányelv készült. Én azt szeretném, hogy ez egy olyan stratégia legyen, amelyet mindannyian értünk, megmutatja, hogy a következő 4-8 évben a magyar kormányzat mit fog csinálni a digitális területen. Annyiban mindenképpen más lesz, hogy a teljes kormányzati kört felöleli majd.

A DMÜ négy célja

– Digitális állampolgárság
– Ügyfélbarát szolgáltatások
– Magyar bázisú felhőszolgáltatás
– Adatalapú kormányzati döntéselőkészítés

A Digitális Magyarország Ügynökség alá kerülő szervezetek

Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Idomsoft Zrt.
Kopint-Datorg Kft.
Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)*
Digitális Jólét Nonprofit Kft.
Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
Kormányzati Szoftverlicenc-gazdálkodási Kft.
Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.
Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.
Digitális Adattranzakciós Központ Kft.
Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt.
Nemzeti Mobilfizetési Zrt.
Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.

*A KIFÜ-t Guller Zoltán miniszteri biztosként felügyeli majd

Guller Zoltán

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett kiváló minősítéssel jogi diplomát 2000-ben. Szakmai pályafutását az Educatio Kht-nál kezdte igazgatóhelyettesi pozícióban, ezután a Multinova Kft-nél töltött be igazgatói pozíciót.

Budapesten ügyvédjelöltként dolgozott, majd több mint hét és fél éven keresztül a Commitment Kft./Zrt.-nél töltött be igazgatói tisztséget. 2010-2011-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője.

Pályafutása során ügyvezető igazgató feladatokat látott el a Humán Jövő Közhasznú Nonprofit Kft-nél és a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft-nél. 2011-2012 között a Hunguest Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, majd 2012-től a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumi elnöke. Pályafutása során az állami szféra több területén is aktívan tevékenykedett, 2012 és 2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, majd 2014-2016 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2016-2018 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd 2018-2022 között a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszteri biztosa. Jelenleg a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke, 2022. május 26. napjától pedig a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztos, és a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatója.”

Forrás:
Egy szervezet, négy fő cél; Schopp Attila; IT Business; 2022. augusztus. 3.

Közigazgatás, politika

Gyopáros Alpár: A Magyar Falu Program a valós fejlesztési igényekre reagál

„A Magyar Falu Program a 2018-as meghirdetése óta a valós fejlesztési igényekre kíván reagálni – hangsúlyozta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos csütörtökön Forráskúton.

Gyopáros Alpár a Csongrád-Csanád megyei település felújított orvosi rendelőjében arról beszélt, hogy olyan pályázatokat hirdetnek meg és olyan támogatási eszközökkel élnek, amelyeket maguk a falvakban élők kérnek.

Az eredményekről kifejtette: az első pályázatok 2019 elején történt meghirdetése óta harmincezer nyertes pályázatot hirdettek ki országszerte háromezer kistelepülésen, azok összértéke meghaladja a háromszázmilliárd forintot.

Felidézte, hogy a programban sokféle támogatási célt határoznak meg a többi között szociális, oktatási és közigazgatási területen.

Rendkívül fontosnak tartotta a kormányzat az alap egészségügyi ellátás megerősítését a falvakban – hangsúlyozta a kormánybiztos.

Gyopáros Alpár szavai szerint köztudott, hogy orvoshiány van Magyarországon, ami a falvakat sújtja a legjobban, majd szólt arról is, hogy szükségessé vált a infrastruktúra és az orvosi eszközállomány fejlesztése is.

Mint emlékeztetett, az orvoshiány mérséklésére háziorvosok, gyermekorvosok és fogorvosok számára is alakítanak ki szolgálati lakásokat az ország számos pontján.

A kormánybiztos összesítése szerint az alapellátás fejlesztésére eddig több mint 25 milliárd forintot biztosítottak a Magyar falu programból, 170 szolgálati lakást építettek vagy újítottak fel, több mint hatszáz orvosi rendelőt újítottak fel és minden pályázó település – szám szerint több mint 1700 – forrást nyert orvosi eszközök beszerzésére.

Gyopáros Alpár kitért arra is, hogy az önkormányzatok mellett a pályázatok kedvezményezettjei a civil és egyházi szervezetek, iskolafenntartók, tankerületek, továbbá több mint hétezer kivállalkozás is nyert támogatást, valamint elindították a kisboltok fejlesztését és újak nyitását célzó programelemet is.

A kormánybiztos kiemelte, hogy a falusi csok is a program része, amelynek köszönhetően sikerült megállítani a drasztikus népességcsökkenést a falvakban. Mára mintegy 1200 településen megállt a népességcsökkenés – mutatott rá Gyopáros Alpár, aki szerint ez jelzi, hogy a Magyar falu program alapvetően sikeres.”

Forrás:
Gyopáros Alpár: A Magyar falu program a valós fejlesztési igényekre reagál ; Magyar Nemzet/MTI; 2022. augusztus 25.

Fény az alagút végén: újra van miben bízniuk a pályázati pénzre váró cégeknek

„Következetesen szigorú az utóbbi időszakban az uniós pénzek elosztásánál a fejlesztéspolitikai intézményrendszer. Ez a meg nem valósuló projektek után akár több százmilliárd forintnyi visszahulló forrást is eredményezhet, amelyekért újra versenyezhetnének majd a cégek. Az a rémhír pedig nem igaz, hogy üres a kassza, az elmúlt hetekben ugyanis a 2014–2020-as és a 2021–2027-es ciklus terhére is sorozatosak a kifizetések, mind támogatás, mind előleg formájában.

Minden jel arra utal, hogy vészmegoldást talált az átmeneti forráshiányra a fejlesztéspolitikai intézményrendszer. Pedig az elmúlt hónapok másról sem szóltak, minthogy a 2014–2020-as uniós ciklus már kifutott, a 2021–2027-es időszak pedig csak lassan indul csak be, így alighanem jó darabig várniuk kell a beruházni, fejleszteni vágyó cégeknek az újabb támogatási programokra.

Nem ül ölbe tett kézzel az intézményrendszer

Bár már küszöbön áll a megállapodás a Magyarország és az Európai Bizottság közti vita rendezésére, amelynek a kohéziós alapok és a helyreállítási pénzek folyósítása is a tétje, az intézményrendszer tagjai láthatóan nem ülnek ölbe tett kézzel a brüsszeli hírekre várva. Korábban nem látott, következetes szigort lehet tapasztalni – nemcsak a már elnyert források terhére a megvalósítás tartalmát tekintve, hanem már a támogatási pénzek odaítélése terén is.

A VG birtokába jutott dokumentumok szerint például a Miniszterelnökség uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkársága több ízben is elutasította a támogatói döntés elleni kifogásokat.

Pedig számos olyan – néhány, vagy akár csak egyetlen ponttal a bíráláskor meghúzott vonal alatti – termelő-gyártó cég próbált beruházástámogatáshoz jutni a Ginop Plusz 1.2.3-ban, amely az előző (2014–2020) vagy akár a még korábbi (2007–2013) ciklusban is sikeresen valósította meg pályázatait. Az ráadásul a rutinosabb pályázóknak is fejtörést okozhatott, hogy egyes esetekben másképp bírálták el az ISO-tanúsítványt, ha itthon, illetve külföldön akkreditálták, de a megújuló energiás vállalások elfogadása is rostálta a mezőnyt.

Csak oda jusson pályázati pénz, ahol az várhatóan a leginkább hasznosul

A szándék egyértelmű: nem cél mindenáron kiszórni a fejlesztési forrásokat, ehelyett arra törekszik a kiíró, hogy csak oda jusson pályázati pénz, ahol az várhatóan a leginkább hasznosul, nemcsak az adott cég lép vele szintet, hanem nemzetgazdasági vetületben is hozzájárul a hatékonyság, a versenyképesség növeléséhez.

Míg egy-egy pályázó esetét önmagában vizsgálva nyilvánvalóan rossz hír az elutasítás, hiszen más forrásból kell előteremteni a tervezett beruházás finanszírozását, a reálgazdaság egészét nézve örvendetes, ha több százmilliárd forintnyi visszahulló forrás keletkezik.

Így ugyanis lesz egy második esély támogatáshoz jutni olyan népszerű célokat tekintve, mint az ipari ingatlanok létesítése, gépvásárlás – vagy akár az energiahatékonyság javítása napelemes rendszer létesítésével, esetleg hőszigeteléssel.

Jön a pénz: támogatás és előleg is

Az a rémhír sem állja meg a helyét, hogy üres a kassza – derült ki Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check (ECC) Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetőjének gyűjtéséből. A szakember arról számolt be a VG-nek, hogy a 2014–2020-as és az új, 2021–2027-es ciklus keretében is folyamatosak ugyanis a kifizetések, mind a támogatások, mind pedig az előlegek tekintetében.

Nemcsak az 50-100 millió forintos kifizetések pörögnek, hanem az akár nyolcszázmillió és egymilliárd forint közötti összegűek is. Mindezt néhány gyakorlati példával alátámasztva, ilyen a
* Ginop-1.2.3 (kapacitásbővítés kombinált hiteltermékkel),
* Ginop-1.3.3 (beszállítói integrátorok támogatása) és a
* Ginop Plusz 1.1.2 (Magyar Multi Program) is.

Lízing- és hitelkonstrukciók

Az ECC ügyvezetője szerint mindez remélhetőleg erős alap a folytatásra, miközben sokan attól tartottak, hogy a következő egy-másfél évben alig lesz támogatási pénz.

A pályázatok néhány hónapos esetleges hiánya idején a beruházásokat tervező kkv-k a kedvezményes lízing- és hitelkonstrukciók igénybevételével tervezik fejlesztéseik finanszírozását – mutatott rá a VG-nek Tóth Ádám Ferenc. Kifejtette, hogy ezek a termékek jellemzően 10-25 százalék önerővel, egyedi futamidővel, euróban és forintban is elérhetők. A mostani turbulens gazdasági környezetben pedig az sem egy utolsó szempont, hogy rugalmasan, változó vagy fix kamatozással, egyedi ajánlat alapján is lehet szerződni.”

Forrás:
Fény az alagút végén: újra van miben bízniuk a pályázati pénzre váró cégeknek; Gyöngyösi Balázs; Világgazdaság; 2022. augusztus 28.

Lázár János: A budapestiek jól fognak járni velem, a vidékiek még jobban

„– A budapestiek jól fognak járni velem, a vidékiek még jobban – jelentette ki Lázár János a Tranzit közéleti évadnyitó és gondolatexpó Tégláról téglára – A következő időszak beruházásai című rendezvényén Tihanyban. Magyarország építési és beruházási minisztere az eseményen részletesen kifejtette, milyen feladatok várnak rá a következő években. Azt is elárulta, eddig még nem kapott ihletett ahhoz, hogy találkozzon Karácsony Gergellyel.

– Az ország komoly nehézségek és kihívások előtt áll. Tartalékot kell képezni az országban. A liberálisok arról beszélnek, hogy a háborútól függetlenül is lennének problémáink. Ez nem igaz. A háborútól függetlenül ilyen problémáink biztosan nem lennének – jelentette ki Lázár János a Tranzit közéleti évadnyitó és gondolatexpó Tégláról téglára – A következő időszak beruházásai című rendezvényén Tihanyban.
Mit kell csinálni?

Magyarország építési és beruházási minisztere a háború kitörésének két komoly negatív gazdasági következményéről tett említést. Elsőnek az energiaárnövekedést nevezte meg. Mint mondta, ez több ezer milliárd forint többletkiadást jelent a magyar költségvetésben. Emellett óriási mértékben emelkedtek a kamatok: korábban 4 százalékon finanszírozták a magyar államot, most 8 és 12 százalékon tudják finanszírozni.

A miniszter elárulta, amikor Orbán Viktor felkérte őt az Építési és Beruházási Minisztérium élére, abban kért tőle személyes segítséget, hogy mit lehet tenni a fejlesztésekkel egy ilyen helyzetben.

Először is, amely fejlesztések, beruházások folyamatban vannak, azokat be kell fejezni. Torzó nem maradhat ebben az országban. Sem út, sem óvoda, sem iskola − mondta. – A második tétel − folytatta − az el nem kezdett beruházások felülvizsgálása és elhalasztása. Tájékoztatása szerint nagyjából 2100 milliárdnyi beruházást halasztottak el. Ezek nagy része a közinfrastruktúrához tartozik. A miniszter hozzátette, közel 270 nagy projektről született döntés, a többinek pedig most is folyik a felülvizsgálata.

Lázár János leszögezte, ha a rendelkezésre álló forrásainkat nem tesszük tartalékba, akkor nem tudjuk állni a versenyt az energiapiacon, a kamatok piacán, a pénzpiacon, és bajba kerülhet az ország a következő években.

Gazemberekkel tárgyal Brüsszelben

Lázár János úgy véli, az EU-val biztosan lesz megállapodás, hiszen „ezek a pénzek nekünk járnak, nem lehet elvenni tőlünk”.

A gond az, hogy Navracsics Tibor szerintem gazemberekkel tárgyal Brüsszelben a forrásainkról. Ezt jól mutatja Lengyelország példája is − mondta. Ismertette, a lengyelektől azt kérték, köpjék le a magyarokat, és akkor kapnak pénzt. Azonban semmit nem kaptak. Tőlünk, magyaroktól most azt kérik, hogy „köpjünk fel, álljunk alá, és majd megkapjuk a nekünk járó pénzt”. Lázár János szerint ennek az összegnek nagyon komoly a tétje, de úgy véli hogy Navracsics Tibor kiválóan tárgyal ezekről. Megjegyezte, az az Építési és Beruházási Minisztérium hatáskörébe tartozik, hogy ezeket a pénzeket hogyan fogjuk elkölteni, s szerinte ennek majd „válságálló pénzelköltésnek kell lennie”.

Az én munkámnak az a mottója, hogy miként lehet kevesebből többet és jobbat építeni − tette hozzá. Megjegyezte, amit eddig építettek és építenek majd a jövőben, annak azt a célt kell szolgálnia, „hogy ha valaki átjön a határon, az ne érezze a különbséget Ausztria és Magyarország között”. A miniszter úgy véli, olyan beruházásokat kell csinálnunk majd a következő tíz évben, amelyek által sokkal erősebb, független, és jóval gazdagabb országként lép majd ki Magyarország a válságos időszakból. Ennek egyik feltétele az is, hogy a magyar vállalkozásokat kell támogatni a külföldi cégekkel szemben.

Még nem kapott ihletet Karácsonyhoz

A fővárosi vezetéssel való egyeztetésről szólva elmondta, még nem kapott ihletet ahhoz, hogy találkozzon Karácsony Gergellyel. Megjegyezte azonban, hogy a budapestiek jól fognak járni velem, a vidékiek még jobban

Kifejtette, az elmúlt tizenkét évben a kormány többet költött a fővárosra, mint az ország vidéki részére. – Ennek az az oka, hogy mi, fideszesek úgy kell hogy tekintsünk Budapestre, mint az ország legszebb helyére, a nemzet fővárosára. Nekünk alapvető érdekünk, hogy a főváros erős legyen. Harcolnunk kell, küzdenünk kell a budapestiek bizalmáért – mondta. Lázár János közlése szerint pártja úgy képzeli el a térséget, hogy „a Kárpátoktól északra Lengyelország dominálja az uniót, délre pedig Budapest központtal Magyarországnak kell minőségi teljesítmény alapján dominálnia a régiót”.

Forrás:
Lázár János: A budapestiek jól fognak járni velem, a vidékiek még jobban; Ternovácz Áron; Magyar Nemzet; 2022. augusztus 27.

Kormányzati stop: rengeteg beruházás úszta meg a kormányzati zárolást

„Rengeteg beruházás úszta meg a kormányzati zárolást, ahol időben megnyitották az építési naplót, ott még elkezdődhetett a kivitelezés. Megnéztük, milyen fejlesztésekkel találkozhatunk az országban jövőre is.

Bár továbbra sem ismert, hogy mely beruházásokat érinti hátrányosan az 1100 milliárd forintos kormányzati zárolás, az időben elindított projektek még zöld utat kaphattak a kivitelezés megkezdésére.

A VG információi szerint a kulcs az építési napló: azoknál a fejlesztéseknél, amelyeknél májusban megnyitották, zavartalanul megindulhat a kivitelezés a következő hónapokban.

Nem volt ilyen szerencsés például a Kecskemét és Dunaföldvár közötti 52-es főút 35 kilométeres szakaszának felújítása, amelynél hiába hirdették ki a győztest a közbeszerzési eljárás során, ez sem volt elég indok arra, hogy folytatódjon a tavaly megkezdett rekonstrukció. Alapos a gyanú, hogy az M100 autóút esztergomi bekötése az M1-esbe, vagy az M4 autóút hiányzó szakaszai is csak később épülhetnek meg, annak ellenére, hogy mindkét beruházás esetében megvolt a nyertes ajánlattevő. Ezek alapján pedig nem meglepő, hogy azok a projektek, amelyek közbeszerzés alatt álltak a beruházási stop elrendelése idején, szintén áldozatul estek a kormányzati zárolásnak. Az uniós közbeszerzési értesítő szerint egyelőre biztosan nem épül meg a bajai, a pusztaszabolcsi, a budakalászi és a dunavarsányi elkerülő sem.

Ezzel együtt szép számmal vannak olyan fejlesztések, amelyek még időben elindultak, így a következő évben, években életben tarthatják a magyar építőipart. Sorra vettük, milyen projektekkel találkozhatunk jövőre is.

A Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása

Jövőre pöröghet fel a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítása, amelynek alapkövét tavaly októberben tették le. A rekonstrukciót két szakaszban végzi a kivitelező RM International Zrt., míg az északi szakaszon a kisajátításokat végzik, a délin már javában zajlanak a munkálatok. Kiskőrös térségében már a vasúti pályát bontják, sőt néhol már az új vágányt építik, Kiskunhalas és Kelebia között egyelőre még régészeti feltárásokat folytatnak. A teljes beruházásnak – amelynek keretében új állomásépületeket alakítanak ki Délegyházán, Kiskunlacházán, Dömsödön és Kiskőrösön – 2025-re kell elkészülnie, több helyen P+R parkolókat is építenek.

Gyorsforgalmi és közúthálózatok fejlesztése

Azok a fejlesztések, amelyek tavaly vagy korábban elindultak, az ígéretek szerint az eredeti terveknek megfelelően valósulhatnak meg, így a 83-as főút négysávosítása, az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda közötti szakaszának megépítése vagy a kalocsai Duna híd kivitelezése, ezek 2023 végén, 2024-ben fejeződhetnek be. Az M44-es autóút utolsó, befejező etapján még pont időben elindulhattak a munkálatok, tavasszal átadták a munkaterületet. A beruházás ráadásul hosszabb időt vesz igénybe, a tervek szerint 2025-re jöhet létre az M5-ös autópálya és Békéscsaba közötti gyorsforgalmi kapcsolat.

Igazán szerencsésnek mondhatják magukat a soltvadkertiek, a Bács-Kiskun megyei város elkerülőjének megépítésére még márciusban kötötte meg a vállalkozói szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A térség országgyűlési képviselője is megerősítette egy interjúban, hogy meg fog épülni az elkerülő. De örülhetnek a gyöngyösiek is, a napokban pedig arról jött hír, hogy megindult az elkerülő második ütemének kivitelezése.

Magyar falu program, Modern városok program, EKF

Ahogy említettük, továbbra sem lehet pontosan tudni, hogy mely fejlesztéseket kell elhalasztani a beruházási stop miatt. Az önkormányzatok számára azonban mindenképpen jó hír, hogy az eddigi megszólalások szerint a Magyar falu és a Modern városok program védettnek számít, tehát elvileg nem érinti ezeket területeket az elvonás, erről Varga Mihály pénzügyminiszternek is volt egy elejtett mondata a nyár folyamán. A 2023-as költségvetésben is el lett különítve forrás a két programra (az előbbire 26,7 milliárd, az utóbbira 23,3 milliárd forint), bár tegyük hozzá, mindkettőre kevesebb, mint az idei büdzsében.

Ezzel együtt nagy kérdés, hogy mi lesz a sorsa Falusi Útalapnak, amely évről évre tetemes összegeket biztosít a közúthálózat felújítására. Az eddigi hírek szerint nagyon úgy tűnik, hogy a Magyar Közút sem ússza meg a kormányzati zárolást.

Az Európa kulturális fővárosa (EKF) 2023 projektjei viszont maradéktalanul megvalósulnak, a teljes keretből mintegy 30 milliárd forintot fordíthat Veszprém infrastrukturális fejlesztésekre, a beruházás 2025-ben zárul.

Kapacitásnövelő beruházások

Már a beruházási stop bejelentésekor is hangsúlyozták a kormányzati szereplők, hogy a döntés nem érintheti a vállalati kapacitásnövelő fejlesztéseket. Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédében külön kiemelte, hogy Magyarország egyik éllovasa kíván lenni a járműiparban zajló technológiaváltásnak, tehát a kormány biztosan nem fog spórolni, ha arról van szó, hogy újabb beruházásokat kell idecsábítani. És a jelek szerint úgy tűnik, nem a levegőbe beszélt a miniszterelnök: bár nem tudni, hogy a kínai akkumulátorgyártó vállalat, a CATL 3000 milliárdos fejlesztéséhez a magyar állam mennyivel járul hozzá, de vélhetően nem lehet csekély az összeg, ha azt nézzük, hogy a 681 milliárdos SK Innovation iváncsai gyárbővítéséhez 78 milliárd forint támogatást nyújtott a magyar kormány. És még nem beszéltünk a BMW és a Mercedes beruházásairól, amelyek a következő években lendületben tarthatják a magyar építőipart, még ha nehezebb idők jönnek is.”

Forrás:
A kormányzati stop ellenére sem maradunk beruházások nélkül; Járdi Roland; Világgazdaság; 2022. augusztus 23.

Az Orvostechnikai Szövetség az egészségügyi intézmények adósságának mihamarabbi rendezését kéri

„Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) felhívja Magyarország Kormánya figyelmét arra, hogy hazánk gazdasági teljesítménye lehetővé, az egészségügyi intézmények finanszírozási hiányosságai valamint várható költségnövekedései pedig szükségessé teszik a mihamarabbi adósságrendezést.

A Magyar Államkincstár (MÁK) által közzétett adatok szerint a fekvőbeteg-ellátást végző hazai egészségügyi intézmények összes lejárt adóssága július végén meghaladta a 29 milliárd forintot. A négy orvosegyetem lejárt tartozásállományával együtt ez az összeg 35 milliárd forint.

Az intézményrendszer ezt az adósságot úgy halmozta fel, hogy egyrészt az idei évi teljesítménye jelentősen elmarad a 2019. évitől, másrészt a Covid-járvány idén már lényegesen kisebb terhelést jelentett az ellátórendszernek, mint az előző két évben.

Eközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 6,5%-os GDP-növekedést mutatott ki 2022 második negyedévére. A Pénzügyminisztérium adatai szerint ezzel a növekedéssel hazánk dobogós az Európai Unióban.
Mindezek alapján az OSZ azt kéri, hogy a Kormány mihamarabb intézkedjék az egészségügyi intézmények lejárt adósságállománynak rendezéséről. Azért is, mert az év hátralévő részében a kórházakat extrém módon fogja terhelni az energiaárak emelkedése, amelynek finanszírozásához jelenleg nem rendelkeznek forrással.

Az OSZ továbbra is szükségesnek tartja, hogy a Kormány részéről megszülessenek azok a finanszírozási döntések, amelyek révén meg lehet akadályozni a kórházi adósságok keletkezését.”

Forrás:
Az Orvostechnikai Szövetség közleménye; MTI OS; 2022. augusztus 25.

Adatvédelmi szempontból jogszerű a benzinkutakon a forgalmi vonalkódjának beolvasása

„Amikor megjelentek a hatósági áras üzemanyagról szóló jogszabályok, azonnal nyilvánvaló volt, hogy ez a helyzet különleges következményekkel jár a benzinkutakra adatvédelmi szempontból nézve is, így nem meglepő, hogy gyorsan előjöttek problémák is.

A NAIH nevében megszólaló Péterfalvi Attila elnök tegnap kiadott állásfoglalásában több, hasonló ügyben érkező beadványra reagált. A hatósághoz fordulók két dolog törvényessége felől érdeklődtek az egyik üzemanyagforgalmazó gyakorlatával kapcsolatban: jogszerű-e az, hogy a töltőállomáson a jogosultság ellenőrzéséhez beolvassák és rögzítik a forgalmi engedélyen lévő vonalkódos információkat, illetve törvényes-e az, hogy minderről az üzemanyagtöltő állomásokon nincs tájékoztató, illetve az egyik kúton munkatársak szóban sem tudtak felvilágosítást adni.

Az első kérdésre a válasz (Péterfalvi Attila rövid reakcióját még rövidebben összefoglalva): ha az adatgyűjtésre és kezelésre egy vonatkozó törvény lehetőséget biztosít, akkor az törvényes, feltéve, ha az adatkezelésre vonatkozó egyéb szabályokat is teljesítik az adatkezelők. Mivel a vonatkozó törvény létezik, vagyis feladataik ellátásához a benzinkutaknak ellenőrizniük kell az adatokat, így a helyzet a következő az elnök megfogalmazásában:

Hatósági áron való töltés esetén az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője vagy annak képviselője jogosult a forgalmi engedélyen lévő vonalkód leolvasására vagy a gépjármű rendszámának feljegyzésére és számítógépes rendszerében a hozzá tartozó bizonylattal visszakereshető módon való tárolására. Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az adatokat rögzíti, úgy azokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére továbbítja adóügyi ellenőrzés céljából.

A beadványok másik kérdésére, a tájékoztatással kapcsolatosra Péterfalvi Attila közli, hogy az adatkezelőknek az adatgyűjtéssel kapcsolatban tájékoztatási kötelezettségük van, ez alól nem bújhatnak ki – elvileg. Ugyanis az elnök által idézett GDPR-előírás meglehetősen lazán, nem is kis-, hanem nagykaput kínálva szabályozza ezt a kérdést: „A GDPR nem írja elő, hogy a 13. cikk alapján az érintett rendelkezésére bocsátandó információkat milyen formában vagy intézkedésekkel kell az érintettek rendelkezésére bocsátani, azonban egyértelművé teszi, hogy az adatkezelő felelőssége, hogy átláthatósági célokból a szükséges információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban megtegye a »megfelelő intézkedéseket«”.

Az indoklás következő bekezdése aztán szélesre tárja az ajtót: „A GDPR rendelkezéseinek megfelelő adatvédelmi tájékoztatás az adatkezelés helyszínén, pl. az üzemanyagtöltő állomás fizetőhelyén, vagy a töltőállomás kútjainál, továbbá az adatkezelő honlapján közzétéve – amennyiben rendelkezik weboldallal -, de más igazolható módon is megtörténhet.”

Hogy mi az a „más igazolható mód” ezekben az esetekben – az nem világos a NAIH elnökének állásfoglalásából sem.”

Forrás:
Jogszerű a benzinkutakon a forgalmi vonalkódjának beolvasása; Dajkó Pál; IT café; 2022. augusztus 23.
Közleményt adott ki a Hatóság az üzemanyagtöltő állomások forgalmi engedélyen szereplő vonalkód leolvasásához kapcsolódó adatkezeléséről; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH); 2022. augusztus 22.

Európai Unió

Navracsics Tibor a – korábbi 98,8 helyett – most már 98,9 százalék esélyt lát a megállapodásra

„A magyar kormány – a határidő hétfő éjféli lejárta előtt órákkal – megküldte válaszát az Európai Bizottságnak az úgynevezett költségvetési kondicionalitási eljárásban. Navracsics Tibor uniós forrásokért és területfejlesztésért felelős minisztert kérdeztük.

A szoros értelemben vett tárgyalássorozat a válaszlevéllel kapcsolatban július közepe, vége óta folyt. Ám ha a távolabbi előzményekre is visszatekintünk, akkor mondható, hogy áprilisban, közvetlenül a választások után kezdődött a „történet”, hiszen akkor fordult az Európai Bizottság – jogállamisággal kapcsolatos aggályaival – a magyar kormányhoz, tájékoztatást kérve néhány, jobbára közbeszerzési eljárással, illetve az uniós források felhasználásának intézményi feltételeivel kapcsolatban – kezdte Navracsics Tibor. Hozzátette: azóta szinte napi rendszerességgel zajlanak – technikai és politikai szinten – az egyeztetések.

Ez a jogállamisági mechanizmus eljárás adja a politikus szerint a tágabb keretét egyébként a másik kettő, vagyis

  • a partnerségi megállapodást érintő (operatív programokat lehetővé tevő) és
  • az újjáépítési alaphoz kötődő (nemzeti terv elfogadását lehetővé tevő) tárgyalásnak.

A tárcavezető megerősítette, a tárgyalások során, sok esetben mozgott az elvárásrendszer a bizottság részéről, így jelentős időt emésztett fel annak azonosítása, hogy mit is talál „problémásnak vagy aggályosnak” Brüsszel, és ezeket hogyan lehet orvosolni. Mindez legenyhébb formában szövegértelmezést, legmélyebb formában pedig jogszabály-változtatást is jelentett – jegyezte meg Navracsics Tibor arra is kitérve: olykor a Bizottsággal együtt sem tudták egész pontosan azonosítani azt, hogy mi jelent problémát.

Ahogy arról beszámoltunk, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi Kormányinfón azt mondta, olyan választ tudtak megküldeni a bizottságnak, amelyben a testület összes javaslatával kapcsolatban közös álláspontra jutottak. Navracsics Tibor ezt kiegészítendő úgy fogalmazott: nagyon bíznak benne, hogy nem maradtak kérdéses területek, és az ő álláspontjuk szerint mindenben eleget tettek a bizottság kéréseinek, noha nem kétséges, hogy a levél kapcsán további értelmezések, tisztázó tárgyalások várhatók. De egy rendkívül bonyolult folyamatról van szó, amiben ugyan a magyar kormány egy egységes cselekvőnek, tárgyalópartnernek tekinthető, de a másik oldalon több főigazgatóság, kvázi minisztérium vesz részt az Európai Bizottság részéről, nem beszélve a politikai szintről, ami tovább komplikálja az eljárást. „Én abban bízom, hogy alapvetően ez már egyértelműen a megegyezés irányába mutat” – fogalmazott.

Többször felvetődött a tárgyalások során, hogy esetleg brüsszeli elvárás lesz, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, a keddi Kormányinfón viszont szintén kiderült, hogy ez végül nem szerepelt kitételként. Navracsics Tibor kiemelte: kezdetektől fogva azon az állásponton voltak, hogy nyitottak minden kompromisszumra, így készek lettek volna megvizsgálni az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését – noha ennek szerinte alkotmányossági és egyéb problémái is lennének –, de ez végül nem merült fel a bizottság részéről.

A miniszter arra is kitért, hogy a tárgyalások eredményeként mintegy 20 ezer milliárd forint körüli összeg érkezhet, amit a magyar gazdaságra és társadalomra lehet költeni a következő 7 éves időtartamban. Megjegyezte, a magyar kormány csak részint tárgyalófél, hiszen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz kötődő szakpolitikák és operatív programok közvetlenül az Agrárminisztériumhoz tartoznak, de tudomása szerint ők is jól állnak. Ami pedig az uniós hitelkeretet illeti, Navracsics Tibor azt mondta, ha vitatémává válik a kormányon belül, ő biztosan annak igénybevétele mellett fog kiállni. Egyrészt azért, mert az elmúlt egy-két évben valóban alapjaiban változott a világ, másrészt mert ez a lépés tovább erősítené az európai együttműködést, amit Magyarország érdekének is tart.

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a kormány uniós forrásokból finanszírozná a pedagógusok béremelését, a miniszter jelezte: nem kizárólag béremelésről lenne szó, hanem általában az oktatási szektor és az abban dolgozók presztízsének növeléséről, amire egyébként van példa az Európai Unió gyakorlatában. Tehát egy átfogóbb oktatási modernizációról, korszerűsítésről, ha úgy tetszik, reformról tárgyalnak az Európai Bizottsággal, aminek részét képezi a pedagógusok bérének emelése is. Sőt, Magyarország esetében sem lenne ez példátlan, hiszen az Európai Unió költségvetése már korábban is adott anyagi segítséget a közigazgatás korszerűsítésére az Államreform Operatív Program keretében.

A már említett magyar válaszlevélre adandó érdemi válaszra az Európai Bizottságnak egy hónapja van, de emellett folyamatos a kapcsolattartás – ismételte meg Navracsics Tibor, abban bízva, hogy szeptember első felében már többé-kevésbé hivatalos, de legalábbis jó tárgyalási alapnak számító válasszal számolhatnak Brüsszel részéről. A miniszter – a korábbi 98,8 helyett – most már 98,9 százalék esélyt lát a megállapodásra.”

Forrás:
Navracsics Tibor már „98,9 százalékban” bizonyos; Kocsonya Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2022. augusztus 24.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. augusztus 29.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • 5G eSport Gaming eszközök beszerzése- Felhívás
    Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/162, 2022.08.22.
  • webMethods ESB környezet on-premise biztosítása
    Ajánlatkérő: VB Szolgáltató Központ Kft. (Volánbusz)
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/162, 2022.08.22.
  • AF – MAVIR – Palo Alto tűzfalak gyártói támogatás
    Ajánlatkérő: MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/162, 2022.08.22.
  • Nyílt technológiákra épülő licencek (OSWL22)
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/162, 2022.08.22.
  • FlowLogic licencekövetés beszerzése
    Ajánlatkérő: NÜSZ Informatikai Szolgáltató Kft.
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/163, 2022.08.23.
  • CTI-IT eszközök beszerzése ( 1 db, nyitott portokról információkat tartalmazó adatbázishoz történő online hozzáférés beszerzése, egy éves időtartamra.)
    Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/163, 2022.08.23.
  • ESCO szolgáltatás nyújtása (a „KaposGrid” projekt keretében energiahatékonysági szolgáltató (ESCO – Energy Services Company) igényebevétele
    Ajánlatkérő: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/163, 2022.08.23.
  • Érzékenyítő kampány tanulmány beszerzése (komplex oktatási csomag létrehozása a legjellemzőbb kiberfenyegetésekről)
    Ajánlatkérő: Nemzetbiztonsági Szakszolgálat
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/163, 2022.08.23.
  • Safeti vagy azzal egyenértékű szoftver
    Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság, Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/164, 2022.08.24.
  • SAP S/4 HANA bevezetésének előkészítés
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/164, 2022.08.24.
  • Notebook beszerzés – 2022
    Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/165, 2022.08.25.
  • Microsoft Office-Windows licensek beszerzése
    Ajánlatkérő: Újbuda SMART 11 Üzemeltető és Fejlesztő Nonprofit Kft.
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/165, 2022.08.25.
  • 2.0_Okostanterem III: digitális kultúra 4 részben
    Ajánlatkérő: Klebelsberg Központ
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/165, 2022.08.25.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • RRF rendszertanulmány beszerzése (1-1 db komplex – Ügyészségi Nyomozást Támogató Informatikai Rendszerre (ÜTR) és Minősített Adatok Elektronikus Kezelésére Szolgáló Informatikai Rendszerre(MKR) vonatkozó rendszertanulmány)
    Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
    Nyertes: OmniCorp Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.950.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/162, 2022.08.22.
  • VOIP szolgáltatások
    Ajánlatkérő: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
    Nyertes: Vodafone Magyarország Távközlési Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25 292.520,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/162, 2022.08.22.
  • Neptun keretszerződés
    Ajánlatkérő: Semmelweis Egyetem
    Nyertes: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 600.000.000,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/163, 2022.08.23.
  • DTO kutatás 2020 (Digitális Távolléti Oktatás kutatás)
    Ajánlatkérő: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
    Nyertes: Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 93.000.000,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/164, 2022.08.24.
  • Azonosítógazdálkodási rendszer továbbfejlesztése
    Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
    Nyertes: Interface Számítástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 11.440.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/165, 2022.08.25.
  • Elégedettségi Felmérések 2022-2025
    Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
    Nyertes: M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Korlátolt Felelőségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 88.270.000,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/165, 2022.08.25.
  • UD-112 Web,- és mobil alkalmazásfejlesztés (A Debreceni Egyetem Integrált oktatási és egészségügyi rendszereihez kapcsolódó web,- és mobil alkalmazásfejlesztés)
    Ajánlatkérő: UD INFOPARK Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: SIGHTSPOT NETWORK Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 500.000.000,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/166, 2022.08.26.
  • Virtuális valóság lőszimulátor készlet beszerzése
    Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Honvédség Parancsnoksága;Magyar Honvédség Anyagellátó Raktárbázis
    Nyertes: GBX Stúdió Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 70.087.877,00 Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/166, 2022.08.26.

Megújult az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer

„2022. augusztus elejétől megújult formában érhető el a társadalmi, gazdasági és környezeti téradatokat egyaránt megjelenítő Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer. Az interaktív online felület összehangolt alkalmazásokkal, korszerűbb szolgáltatásokkal, felhasználóbarát felülettel, újrastrukturált adatbázissal, valamint bővülő adattartalommal támogatja a köz- és magánszféra területi tervezéssel, elemzéssel és értékeléssel foglalkozó szereplőit.

Megújul a Lechner Tudásközpont által üzemeltetett és fejlesztett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR). A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter szakpolitikai irányításával több mint két évtizede működő térinformatikai alkalmazás társadalmi, gazdasági és környezeti téradatokat megjelenítő interaktív online felülete csaknem 20 különböző adatkezelő szervezettől (KSH, MÁK, NAV stb.) kap rendszeresen adatokat, félszáz témakörben.

Az 1998 óta működő és most megújított TEIR célja továbbra is, hogy lehetőséget biztosítson a társadalom, a gazdaság, valamint az épített, táji és természeti környezet állapotának, területi jellemzőinek megismerésére, változásainak figyelemmel kísérésére. A térségi, települési szinten fejlesztési és rendezési tevékenységet végző területi, ágazati szereplők számára segítséget nyújt a tervek elkészítéséhez, a döntések előkészítéséhez, továbbá a változások folyamatos figyelemmel kísérése által a döntések hatásainak elemzéséhez, a monitoring tevékenység ellátásához.

A TEIR alapegységét továbbra is a települések jelentik, amelyek adatai tetszőleges térbeli egységekbe aggregálhatók. A rendszer folyamatosan bővülő hatalmas adatbázis-konszolidációjának részeként megtörtént az adatleírások pontosítása és az egyedi adatokhoz rendelt módszertani megjegyzések rögzítése is, a legfontosabb átalakítás pedig az eddig évente tárolt adatok idősorba rendezése volt, ami lehetővé teszi a hosszú idősoros adatok eddigieknél lényegesen egyszerűbb, gyorsabb lekérdezését. Illetve új funkcióként idősoros térképi animációk is letölthetők, támogatva a látványos prezentációk készítését.

A felhasználók számára leginkább szembeötlő változás a megújított, korszerű grafikai design, amely vizuálisan is egységesíti az elmúlt 24 évben folyamatosan újabb – az adott kornak megfelelő technológiával, megjelenéssel létrehozott – alkalmazásokkal kibővült rendszert.

Az alkalmazások legtöbbjét úgynevezett „Tablók” váltják fel. Ezek azonos elven működő, lekérdezést összeállító és megjelenítő felületek. A lekérdezések összeállítása a Mutató-Terület-Időszak logika szerint történik, az eredmények pedig Táblázat, Diagram, Térkép, illetve Riport formában ábrázolhatók. Továbbra is vannak előre összeállított tablók (pl. helyi esélyegyenlőségi programok LEADER stratégiák készítéséhez), de a felhasználók saját tablókat létrehozva saját TEIR felületet készíthetnek.

Egy újabb év adatait betöltve az adatbázisba, az adott mutatót megjelenítő felületeken az új adatok automatikusan frissülnek. Az egységes, a korábbinál részletesebb metainformációkkal ellátott adatbázison alapuló tablókon keresztül lehetőség nyílik az adatok eddiginél testre szabhatóbb lekérdezésére, akár rangsorok generálására, a pénzügyi adatok esetében pedig az infláció követésére is. A tablók mellett megújultak a TEIR speciális alkalmazásai is, így a Tematikus térképek adatbázisa, az Illetékességi adatok és a Szociális Ágazati Információs Rendszer felülete. A továbbfejlesztett TEIR lehetőséget teremt előre elkészített angol nyelvű lekérdezések, illetve tablók megjelenítésére is. Az eddigieknél is több opció alapján, de mégis egyszerűbben összeállíthatóak a kimutatások, lekérdezések, vizuálisan korszerűbb az interaktív térképes megjelenítés.

Az adatbázis lekérdezésére összetett szűrőfelületet alakítottak ki, a korábbinál szabadabban testre szabható keresési feltételekkel. Így lehetőség nyílik adatgazdák, adatkörök szerinti szűrésre, évközi adatok keresésére, nemcsak az alapadatokat, hanem a TEIR által előre generált mutatókat és az azokat tartalmazó tablókat illetően is.

A felhasználók az eddigi havi hírlevél mellett célzott értesítéseket kaphatnak a számukra fontos tablók módosításairól, a kiválasztott adatkörök frissítéséről, az általuk lekérdezett adatok esetleges módosításáról.

2022. április 25-én hatályba lépett a TEIR működését szabályozó a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről szóló 31/2007. (II. 28.) Kormányrendelet módosítása is. Ennek értelmében a megújított TEIR-t bárki teljeskörűen és díjmentesen, időbeli korlát nélkül, azonos feltételekkel használhatja.

A rendszer legtöbb funkciója bejelentkezés nélkül elérhető. Az adatok letöltéséhez, saját beállításokhoz, értesítésekhez szükséges csupán az ügyfélkapus bejelentkezés.

A megújult adminisztrációs felületen az adatbetöltési folyamat is felgyorsult, az adatok automatikusan frissülnek a különböző felületeken, erről a felhasználókat is értesítve. Az automatizált működés amellett, hogy kevesebb időt igényel, a TEIR adatbázis megbízhatóságát is tovább növeli. A felületen előre meghatározott ellenőrzések mentén követhető és menedzselhető az adatbetöltés folyamata, ezen kívül lehetőség nyílt az adatok elnevezésének módosítására, új adatgazdák, adatkörök felvételére, módosítására, a mértékegységek adminisztrációjára, területtípusok kezelésére is.

A TEIR továbbfejlesztése az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében készült el.”

Forrás:
Megújult az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer; Lechner Nonprofit Kft.; 2022. augusztus 2.

 

Informatika, távközlés, technika

Meredeken emelkedett a mobilinternet használata

„Öt év alatt kilencszer több gigabájtot használtunk el internetezésre.

Ha egy jelentős technológiai fejlődést kell megemlíteni a 2000-es évekből, akkor az internetezésre is alkalmas okostelefonok megjelenése mindenképp ide sorolható. A telefonjainkat többé már nem csak hanghívásra és SMS küldésre használhattuk. A nagyméretű érintőképernyők lehetővé tették, hogy a nehézkes asztali gépektől, laptopoktól elszakadva élvezzük az internet nyújtotta lehetőségeket. A mobilitás élménye a mobilinternet-szolgáltatás egyre gyorsuló elterjedésével teljesedhetett ki.

A mobiltelefonon való internetezés ma már a mindennapi rutinunk része. Népszerűsége folyamatosan növekszik. Ez tükröződik vissza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által a mobilszolgáltatóktól gyűjtött forgalmi adatok elemzésében is.

A hangszolgáltatásra használt (lakossági és nem lakossági) mobiltelefon-előfizetések száma az elmúlt hat évben alig változott, csaknem eléri a tízmillió darabot. Ezen SIM-kártyák közül viszont évről évre több csatlakozott a mobilinternetre. Míg 2016-ban közel ötmillió SIM-kártya generált online adatforgalmat, 2021-re számuk 7 millió felé emelkedett, ami már a kártyák háromnegyedét tette ki. Ennél is meredekebben emelkedett az egy SIM-kártyára eső forgalmazott mobiladat-mennyiség: ez a 2016-os 0,8 gigabájtról 2021-re kilencszeresére, azaz 7,5 gigabájtra ugrott. Ennek oka, hogy nemcsak egyre többen használják a mobilinternetet, hanem egyre intenzívebben is, azaz több ideig böngésznek, streamelt médiát fogyasztanak, nagyobb felbontásban élvezik a tartalmakat vagy épp videocsetelnek.

Meredeken emelkedett a mobilinternetet használók aránya

A szolgáltatók által jelentett 7 millió mobilinternetre csatlakozó SIM-kártya nem egyenlő 7 millió lakossági felhasználóval, hiszen ez tartalmazza a nem lakossági előfizetéseket, és egy ember akár több SIM-kártyát is használhat. Az NMHH-felmérés szerint a mobilinternetet használók aránya – a szolgáltatók által közölt előfizetési adatokhoz hasonlóan – meredeken emelkedett. 2016-ban a 14 éves vagy idősebb lakosságnak 38 százaléka használt csak mobilinternetet, 2021-re viszont arányuk már 67 százalék volt, ami kb. 5,6 millió embert jelentett az országban.

Ám, ha mobiltelefon, akkor nemcsak mobilinternet létezik, hanem a helyhez kötött szolgáltatásra kapcsolódó WIFI-hálózatot is igénybe lehet venni. A mobilinternettel nem, de WIFI-vel internetezők aránya 4 és 8 százalék között ingadozott a vizsgált időszakban. Összességében pedig elmondható, hogy 2021-ben körülbelül 6,3 millió 14 éves vagy idősebb ember internetezett a mobiltelefonján. Ez idő alatt mintegy harmadára, azaz 28 százalékról 9 százalékra esett vissza azok száma, akik a mobiltelefonjukon nem interneteznek, de helyhez kötött internetet használnak. Ők 2021-ben körülbelül 800 ezren voltak.

A készülékek megújulásával tovább fog bővülni a mobilon netezők száma

Arra a kérdésre, hogy miért nem interneteznek a mobiltelefonjukon, a legtöbben (40 százalék) azt válaszolták, hogy elég nekik a vezetékes internet. 37 százalékuk mondta azt, hogy nincs rá szüksége, 21 százalékuk pedig azt, hogy a mobilkészüléke nem alkalmas az internetezésre. Ez alapján azt várhatjuk, hogy a készülékek megújulásával még tovább fog bővülni a mobilon internetezők tábora.

Talán a mobilinterneten nem, de WIFI-n internetezőket lehetne a legkönnyebben rávenni a mobilinternet használatára. A mobilinternetezők csoportjától leginkább a pre paid mobiltelefon-előfizetés különbözteti meg őket. A pre paid csomagoknál a mobilinternet fajlagosan drágább lehet, illetve a költsége nyilvánvaló, és alkalmanként igényelni szükséges, ami inkább spórolásra készteti a felhasználót. További jellemzője ennek a csoportnak, hogy tagjai főleg nyugdíjasok, akik valószínűleg kevesebbet utaznak, így csökken a bárhol elérhető internet iránti igényük. A mobilon nem, de asztali gépen vagy laptopon internetezők számára valószínűleg a technológia, illetve a kis képernyő jelent kihívást. Ők nagyobb arányban szintén nyugdíjasok, akik gyakorlatlanabbnak gondolják magukat az internethasználatban, mint a mobiltelefonon (mobilinternettel vagy WIFI-vel) internetezők.”

Forrás:
Meredeken emelkedett a mobilinternetet használók aránya; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2022. augusztus 23.

Korunk válságai és a mesterséges intelligencia (MI)

„Számos szakember képviseli ezt az álláspontot.

Az Alpbachi Európai Fórum az idén korunk válságaira (klímaváltozás, koronavírus-járvány, infláció, ukrajnai háború) és azok hatásaira keresi a választ a mesterséges intelligencia (AI) segítségével.

„A bolygónkat fenyegető veszélyeket és kihívásokat tekintve sürgősen szükségünk van megfelelő technológiai fejlesztésekre és innovációkra ezek leküzdéséhez. A technológia által megnyitott tudományos lehetőségek mellett a mesterséges intelligenciának „óriási geopolitikai jelentősége is van a felsőbbrendűségért folytatott küzdelemben” – mondta Hannes Androsch, az Osztrák Technológiai Intézet (AIT) felügyelőbizottságának elnöke. A globális vízhiány, a gabonahiány és a globális felmelegedés csak néhány példa a válságok sorából, amelyek megoldásában a mesterséges intelligencia segíthet.

„A mesterséges intelligencia már nem a jövő témája, hanem megérkezett az életünkbe. Csak rá kell nézni egy okostelefonra: tucatnyi olyan alkalmazás létezik, mint például a prediktív gépelés vagy a biometrikus feloldás ujjlenyomat alapján, amelyeket a legtöbb ember nap mint nap használ. Azonban nem minden mesterséges intelligencia egyforma. Amikor az emberek mesterséges intelligenciáról beszélnek, általában gépi tanulásra gondolnak. De a mesterséges intelligencia ennél sokkal több.”

„Az Alpbachi Európa Fórumon konkrét alkalmazásokkal, az úgynevezett vertikális mesterséges intelligenciával foglalkoznak és nem csak metaszinten vitatkoznak róla. Néhány évvel ezelőtt még nem valós alapokon zajlottak a beszélgetések. A vitákat disztópikus félelmek vagy utópisztikus elvárások uralták, amelyeknek nem sok gyakorlati vonatkozása volt. Egyesek attól tartottak, hogy a mesterséges intelligencia a fejünk fölé nő, mint Goethe „Varázslótanoncában”. Minden szakértő, akivel beszéltem, azt mondja, hogy ezek a disztópikus előrejelzések eltúlzottak. Még ha a mesterséges intelligencia nem is fogja felülmúlni az embert, a szakértők szerint akkor is veszélyeket rejt magában. Fontos, hogy ezeket az Alpbachi Európa Fórumon is kiemeljük. A mesterséges intelligencia egy eszköz a sok közül” – tette hozzá Martin Kugler, az AIT tudományos kommunikátora és újságírója.

A szakember mindezt azzal egészítette ki, hogy a technológiának hogy számos korlátja van. Egyrészt nagymértékben függ a tanulásra megadott adatok minőségétől, amelyekkel táplálják és csak valószínűségi kijelentéseket ad. Különösen azokban az alkalmazásokban, ahol a biztonság a legfontosabb, a mesterséges intelligenciát óvatosan kell használni. Emellett számos alkalmazási területen rendkívül energiaigényes, és adatvédelmi problémák merülhetnek fel, mivel a mesterséges intelligencia mindig adatáradattal dolgozik.

„Már nem az a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia segít-e nekünk, hanem az, hogyan tudjuk továbbfejleszteni” – vélte Wolfgang Knoll, az AIT ügyvezető igazgatója. A technológia számos területen nagy lehetőségeket rejt magában. Androsch azonban kételkedett abban, hogy képesek lesz kihasználni ezt a potenciált, mondván: „Más országokhoz képest messze le vagyunk maradva. Hatalmas felzárkóztatásra van szükségünk.” Nehezen értette azt, hogy Ausztria miért támaszkodik egy új linzi „digitalizációs egyetemre”, amely csak 2040-ben lesz teljesen működőképes, miközben a Linzi Egyetemen már most is rendelkezésre áll a megfelelő intézményhez szükséges know-how. ”

Forrás:
A mesterséges intelligencia lehet a megoldás minden krízisre? ; SG.hu; 2022. augusztus 28.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont (EJKK): „Megvetettük lábunkat a hazai tudományos életben”

„A Nemzeti Közszolgálati Egyetem három évvel ezelőtt nagy volumenű tudományos vállalkozásba kezdett: önálló kutatóközpontba szervezte a stratégiailag fontos társadalomtudományi témákat vizsgáló kutatásokat. Az Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) publikációival nem csupán „beszállítója” a Ludovika Egyetemi Kiadónak, de a szélesebb nyilvánosság számára is érdekes eredményeket jelenít meg. A kutatóintézet igazgatójával, Török Bernáttal beszélgettünk, akiről kiderül az is, hogy okostelefon-függőnek tartja-e magát.

Mi hívta életre három évvel ezelőtt a kutatóközpontot?

Az Eötvös József Kutatóközpont életre hívása és működése világosan kötődik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem általános küldetéséhez: azért hoztuk létre, hogy a magyar társadalom és a magyar állam számára stratégiai jelentőséggel bíró társadalomtudományi témákat intenzív, célzott kutatásokkal dolgozzuk fel. A karok mellett működő, autonóm egyetemi kutatóközpont modellje mindenképp újszerűnek tekinthető a társadalomtudományok területén, ugyanakkor az elmúlt három év visszaigazolta a döntés helyességét. A kutatóintézetek rövid időn belül határozottan jelentek meg tudományterületeik világában. Megvetettük lábunkat a hazai tudományos életben, és több területen is egyfajta tudásközponttá, kompetenciaközponttá váltunk. A következő időszakban nemzetközi téren is szeretnénk hasonlóan erős jelenlétet kialakítani.

Milyen feladatai vannak a kutató-központnak?

A kutatóközpont feladatai közül magától értetődően a magas minőségű tudományos munka a legfőbb, az EJKK-nak mindenekelőtt az NKE tudományos kiválóságát kell erősítenie. Az egyetem közszolgálati küldetésével összhangban azonban ehhez szorosan hozzátartozik az is, hogy jelen legyünk ne csak a hazai szakmai-tudományos közéletben, hanem az annál szélesebb nyilvánosságban is. Kutatásainkkal ennek megfelelően a közéletben is jelen kell lennünk, és szakértőként minél hangsúlyosabban szeretnénk alakítani a közgondolkodást.

Hogyan épül fel a kutatóközpont?

Az EJKK-ban tíz társadalomtudományi kutatóintézet működik, és éppen most van alakulófélben a tizenegyedik. Az intézetek állományban lévő munkatársainak létszáma nagyjából öt-tíz fő között mozog. A munkába bevont kutatók száma ennél magasabb, hiszen nem NKE-s, illetve külföldi kutatókkal is együtt dolgozunk kutatói szerződés keretében hosszabb-rövidebb projektekben. A modell lényege azonban az intézeteken belüli intenzív műhelymunka, erős, szakmailag komplex csapattal. Ahogy gyarapodtak a kutatóintézetek, gyarapodott a kutatóközpont is, de a modell lényege nem változott. Személyesen is nagyon hiszek a közös célokkal és identitással bíró kutatói közösségek műhelymunkájában.

Milyen mennyiségű és minőségű publikáció jelent meg az EJKK égisze alatt az elmúlt három évben?

Hazai publikációk terén már indulásnál erős volt a csapatunk; olyan kollégákat is igyekeztünk megnyerni az indulás pillanatában, akik e téren kimagaslóan teljesítettek mind a tudományos cikkek, mind a monográfiák terén. A minősített külföldi publikációk számának növelése egyre erősödő elvárás az egyetemek számára, erre az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottunk, ezzel is hozzájárulva az egyetemi építkezéshez. Megalakulásunk óta erős támogatói – ha úgy tetszik „beszállítói” – vagyunk a Ludovika Egyetemi Kiadónak. Számos presztízskötet, tanulmánykötet, monográfia jelent meg a kiadónál a kutatóközpont gondozásában. A visszajelzésekből is jól látható, hogy a minőségi, igényes, saját szellemi termékként megjelenő kötetek hatása utolérhetetlen. Látjuk és követjük az új trendeket, fontosak a tudománymetriai és az egyetemi rangsorolás szempontjából is hangsúlyos kritériumok, de a hagyományos műfajokat nem lehet elengedni, hiszen sok szempontból azok adnak presztízst egy kutatói közösségnek.

Eszmetörténeti, politikaelméleti, gazdasági, kiberbiztonsági, közép-európai, technológiai, vallási és geopolitikai kérdésekkel foglalkozó intézetek. A névadó – báró Eötvös József – sokoldalú életművének lenyomatát fedezhetjük fel, ha áttekintjük a kutatóintézetek sorát. Hogyan határozták meg a kutatási területeket? Várható újak felvétele?

Közös pont, hogy a kutatóintézetek stratégiai kérdéskörök mentén alakultak. Nem fedik le valamennyi társadalomtudománnyal kapcsolatos területet, amire nincs is szükség, hiszen a karokon is kiemelkedő kutatómunka zajlik sok-sok területen. A stratégiai kérdések köre változhat, de úgy gondolom, az elmúlt három év építkezését követően az EJKK elért egy egészséges méretet. Az egyetembe integrálódott kutatási egységként a bővülésnek is megvan a korlátja, így a következő időszak fókuszában biztosan nem ez, hanem a meglévő intézetek további erősítése áll.

Nem csupán az EJKK, de az Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) vezetője is. Milyen területen végez kutatásokat az intézet?

Az ITKI-nek nagyon világos feladatmeghatározása van: azt vizsgálja, hogy az új technológiák milyen hatással vannak az emberre, a társadalomra és az államra. Ez nagyon széles, mégis jól érthető feladatkijelölés. Az új technológiák napjainkban már tényleg mindenhol jelen vannak, mi évről évre azokat a kérdéseket keressük, amelyek ezt a küldetést aktuálisan a legközvetlenebbül érintik. Ez izgalmas frissességet ad a munkánknak, és intenzív gondolkodásra sarkall.

Milyen kutatási módszereket alkalmaznak?

Kutatóintézethez illő módon összetett módszerekkel dolgozunk. Amit talán kiemelnék, mert nem magától értetődő, hogy az ITKI rendszeresen végez empirikus, kérdőíves reprezentatív kutatásokat. Részint longitudinális kutatásokat végzünk, amelyek alkalmával több évben, azonos szempontok alapján mért adatokat kérdezünk le. Nincs nagyobb érték ennél, hiszen így világosan láthatunk folyamatokat. Egy pillanatkép is lehet érdekes, de még izgalmasabb, hogy merre tart egy folyamat. A longitudinális kutatások mellett minden évben egyedi aktuális kérdéskörökre is próbálunk választ keresni.

Legutóbbi kutatásuk – az „Okos-telefon-függőség a magyar társadalomban” – elején súlyos helyzetképet festenek a hazai viszonyokról. Az eredmények alapján, saját bevallása szerint, a magyar lakosság negyede okostelefon-függő.

Ez a kutatás az egyik legjobb példája az előbb említetteknek. Évek óta foglalkoztatja a tudományos közösséget, hogy az okostelefonnak milyen hatása van az életünkre, és azt éreztük, hogy egyre inkább érdemes függőségi kérdésként is foglalkozni ezzel. Az ITKI-ben erősen támaszkodunk az empirikus kutatásokra, tehát nem csupán spekulálunk, hanem valóban próbálunk utánamenni a társadalmi folyamatoknak. Ez volt a célunk a mostani kutatással is. Utánajártunk, hogy az emberek mit gondolnak az okostelefon-függőségről, problémának érzik-e, függőnek tartják-e magukat. Izgalmas kutatás volt, mert nagy kihívás úgy kérdezni a függőségről, hogy az feltárja a valóságot. Kizárólagosságra törekvés nélkül mi úgy próbáltuk megragadni a függőséget, hogy melyek azok a pontok, amelyeknél a használat vagy a használat módja a normálisnál erősebb kötődést mutat, mert olyan dolgoktól von el minket, amiknek éppen akkor helye lenne. Ilyen volt például, hogy autóvezetés közben – piros lámpánál vagy dugóban állva – is szükségességét érzi-e a hírolvasásnak, vagy e-mailek ellenőrzésének; vagy előnyben részesíti-e a mobiltelefon használatát olyan helyzetekben, ahol tulajdonképpen nem kellene – mondjuk egy baráti beszélgetés, filmnézés, étkezés közben. A válaszadók negyede mondta, hogy függő – pedig az emberek ezt nem szeretik bevallani magukról. A kutatás lényege az elgondolkodtatás és a reflektálás, hogy felhívjuk a figyelmet a használat tudatosságára.

Éppen négyen ülünk az interjúnak helyszínt adó John Lukacs társalgóban… Melyikünk okostelefon-függő?

A magam részéről úgy fogalmaznék, hogy nem vagyok függő, de vigyáznom kell rá, hogy ne is legyek. Nagyon sok okos dologra tudjuk használni a digitális eszközeinket, de könnyen pótcselekvésszerű jellemzők is megjelenhetnek. Helyes a kutatás üzenete: figyeljünk oda! Olyan intenzív használattal közelítünk az okostelefonhoz, ami, ha nem figyelünk, könnyen függőségbe fordulhat.

Vezetői pozíció esetében felértékelődik a mobiltelefon mint munkaeszköz szerepe. Mi választja el a vezetői mobilhasználatot az okostelefon-függőségtől?

A lényeg roppant egyszerű: minden dolognak megvan a maga helye, ideje, rendeltetése. Az okostelefon használatának is. Az, hogy sokat használjuk, nem függőségi kérdés, ellentétben azzal, ha akkor nyúlunk hozzá, amikor annak nem lenne ott a helye és ideje. Például ha mániákusan ellenőrizgetjük, hogy nem kaptunk-e új e-mailt vagy üzenetet, vagy folyton görgetjük az új posztokat a közösségi médiában. Ez egyszerű pótcselekvés, ami abnormális viszonyt alakít ki okostelefonunkhoz: elvonja az időnket, energiánkat, figyelmünket csupa olyan tevékenységtől, amelynek ott lenne a helye az életünkben: könyvolvasásnak, a másikra való figyelemnek, családdal, baráttal, gyerekeinkkel töltött minőségi időnek.

2019-ben átfogó kutatásban vizsgálták, mennyire bíznak a magyar emberek az információs társadalom szereplőiben, illetve mennyire tudatosan vesznek részt az online világban. Tavaly és tavalyelőtt megismételték ugyanazt a kutatást, így képet kaphattunk arról, milyen változásokat eredményezett a koronavírus-járvány. Milyen megállapításokat tett a kutatás?

Ez, az évről évre megismételt kutatásunk általános attitűdkutatás; felmérjük, hogy a magyar emberek hogyan viszonyulnak az információs társadalmi szolgálatatásokhoz, infokommunikációs eszközökhöz, közösségi médiához, illetve hogyan viszonyulnak a digitális világhoz. Ebben a kutatásban az volt izgalmas, hogy voltak a pandémia előtti és az első hullámok utáni adataink is. Ha összevetjük az adatsorokat, világosan látszanak a folyamatok: 2019 óta csökkent azoknak az aránya, akik a személyes kapcsolataikat féltették a digitális világtól. A járvány éppen azt mutatta meg, hogy sokszor ezek a megoldások segítik azok fenntartását.

A kutatás szerint hogyan változott a hírfogyasztás a járvány ideje alatt?

A pandémia következtében élethelyzettől és társadalmi osztálytól függetlenül mindenki számára felerősödött az információ értéke. A válaszadók többségét általában érdeklik a hírek, de csupán azokat olvassák, amelyek eléjük kerülnek, tehát rábízzák magukat a szolgáltatókra, a közöségi média ajánlórendszereinek algoritmusára. A pandémia ebben hozott némi változást, hiszen az információéhség következtében az emberek maguk keresték az információkat. Az aktív keresés pozitívuma, hogy összetettebb képet kapunk a valóságról, így talán kevésbé leszünk kiszolgáltatva az egyes médiafelületeknek. Az információéhséget kihasználva azonban az álhírek terjedése markánsan jelen volt.

Nagy hírportálok is kiemelten foglalkoztak a fenti kutatások eredményeivel. Cél, hogy a sajtó segítségével átlagemberekhez is eljussanak egy-egy kutatás révén?

Ahogy említettem, a kutatóközpont általános feladatai közé tartozik, hogy a tudományos-szakmai eszmecseréken túl a szélesebb nyilvánosságban is megjelenjen. Ez az egyetem és a kutatóközpont tekintetében is hozzátartozik közszolgálati küldetésünkhöz. Fontos szempont, hogy olyan kutatásokkal álljunk elő, amelyek tudományos értékkel bírnak, és erősítik nyilvános jelenlétünket. A világ gyorsan változó, összetett folyamatainak társadalmi megértéséhez hozzá kell tennünk a magunk tisztázó gondolatait; minden kutatónak feladata ez, de különösen is magától értetődőnek kell lennie az NKE kutatóintézetei számára.

Várhatunk a közeljövőben is nagy volumenű kutatást az ITKI-ben?

Egyik nagyobb kutatásunk jelenleg a Facebook moderálási gyakorlatának működését vizsgálja. Miért töröl, hogyan moderál a techóriás, értesíti-e az érintett felhasználót, és mit gondolnak minderről maguk a felhasználók. Nagyon fontos kérdésről beszélünk, hiszen mindez ma már a demokratikus társadalmi párbeszédünk része. A kutatás eredményeiről szeptemberben fogunk beszámolni. Emellett – a választási évet hátunk mögött hagyva – aktuális kutatás témája lehet a politika és a digitális világ kapcsolatának vizsgálata: az új technológiák a politikát és a demokráciát is áthatják, és megváltoztatják.”

Forrás:
„Megvetettük lábunkat a hazai tudományos életben”; Szilágyi Dénes; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont (EJKK); 2022. augusztus 8.
(A cikk – eredeti formájában – a Bonum Publicum magazin 2022. júniusi lapszámában jelent meg.)

Világűrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzés indul az NKE-n

„A UniSpace program keretében Világűrpolitikai tanácsadó képzést indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A 2022/2023-as tanévben induló szakirányú továbbképzésen az űrtudomány és űrtechnológia alapjait, az űrélettant és táplálkozást, valamint a nemzetközi jog és az űrgazdaság alapjait is elsajátíthatják a hallgatók. A képzésre BA vagy BSC diplomával 2022. szeptember 2-ig lehet jelentkezni, a felvételi beszélgetésekre várhatóan 2022. szeptember 7-9. között kerül sor.

A magyar kormány által elfogadott Magyarország Űrstratégiája című dokumentum célkitűzéseivel összhangban 17 magyar egyetem konzorciumi megállapodást kötött, hogy a UniSpace program keretében 4 önálló, azonban összehangolt és koordinált űrtudományi szakirányú továbbképzést indítson. A UniSpace program igazgatója Parragh Bianka, az NKE tudományos főmunkatársa, a konzorcium koordinálásáért az NKE a felelős. A program keretében az Űrtechnológiai szakember képzési programot a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem 11 egyetemmel együttműködésben, az Innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakember képzési programot a Debreceni Egyetem 9 egyetemmel együttműködésben, az Űrtudományi szakember képzési programot az Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 egyetemmel együttműködésben, míg a Világűrpolitikai tanácsadó képzési programot a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 10 egyetemmel együttműködésben indítja.

A UniSpace program képzései három félévesek, az első szemeszter közös, azaz a hallgatók minden tudományterület releváns alapismereteit elsajátíthatják (űrtudomány és -technológia alapjai, űrélettan és táplálkozás, nemzetközi jog és űrgazdasági alapok). A második és harmadik szemeszterek képzésenként, tudományterületenként mélyítik el a világűr felhasználásával kapcsolatos ismereteket. Emellett a hallgatók e szemeszterek során is áthallgatnak a többi szakirányra. 2024-re a UniSpace program keretében megszerzett oklevéllel rendelkező szakemberek a hazai és a nemzetközi térben is unikális, versenyképes tudásra tesznek szert, amely a munkaerőpiacon egyedülálló elhelyezkedési lehetőséget biztosít számukra – legyen szó a köz- vagy a magánszféráról.

Az NKE Világűrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzésének célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a világűr emberi felhasználásának jogi, politikai és gazdasági aspektusaival. A közös modulra épülő két félév során levelező munkarendben, magyar nyelven tanulhatnak a hallgatók űrjogot, űrgazdaságtant, releváns biztonság- és védelempolitikai ismereteket, illetve olyan ismereteket, amelyek a szektorban való munkához nélkülözhetetlenek. A képzés szakfelelőse Bartóki-Gönczy Balázs egyetemi docens.

A UniSpace Konzorcium szakmai partnerei a UniSpace programot felügyelő és irányító Külgazdasági és Külügyminisztérium; a Kulturális és Innovációs Minisztérium; továbbá a konzorciumvezető Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartójaként a Miniszterelnökség.
Jelentkezési határidő: 2022. szeptember 2. 12:00 óra
Bővebb információk ITT olvashatók.

Forrás:
Világűrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzés indul az NKE-n; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. augusztus 9.

Szakirodalom

Az egyablakos ügyintézési mód kialakulása és aktualitásai a magyar államigazgatásban

„A tanulmány az egyablakos ügyintézési mód kialakulását és eddigi tapasztalatait veszi számba, a jogszabályi háttér ismertetésével. Az utóbbi 10 évben lezajlott fejlesztések eredményeképp az aktuális helyzetet is bemutatja, mindamellett, hogy a legújabb ügyfélbarát lehetőséget is röviden felvázolja. Külön kitér a mobilizált ügyfélszolgálati mód eddigi eredményeire, egy megye, Borsod-Abaúj-Zemplén adataira fókuszálva. Végezetül bemutatja az államigazgatási ügyfélszolgálati rendszer újdonságait, az aktuális fejlesztéseket, melyeket az ügyfélbarát, szolgáltató államigazgatás elérése érdekében vezetnek be.

A Szerző kormányhivatali főigazgató.”

Forrás:
Az egyablakos ügyintézési mód kialakulása és aktualitásai a magyar államigazgatásban; Gerőcs-Tóth Andrea; Jogi Fórum; 2022. augusztus 22.
A tanulmány letöltése PDF-ben

Közigazgatási eljárási határidők megtartása és az ügyek ésszerű határidőn belüli befejezésének követelménye

„Magyarország Alaptörvénye a tisztességes hatósági ügyintézés alapjogát biztosító XXIV. cikkében kifejezetten nevesíti az ügyek észszerű határidőn belüli befejezésének követelményét. A tanulmány arra keresi a választ, hogy az észszerű időben való ügyintézés előírásának milyen érvényesülési mechanizmusa van. A tanulmány egyrészt áttekinti a jelenleg hatályos és a korábban hatályban lévő hatósági eljárásjogi szabályozást a határidők túllépésének jogkövetkezményeiről. Másrészt az alkotmánybírósági és közigazgatási bírói gyakorlat alapján megvizsgálja az eljárási határidők túllépésének megítélését. A tanulmány az esetjog áttekintése után rámutat az abból adódó következtetésekre. Szankcióalkalmazási (közigazgatási bírságot kiszabó) ügyekben, ha a hatóság a törvényi határidőt túllépi, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az Alaptörvény szerinti észszerű határidő követelménye sérül, de a törvényi határidők és határidő-számítás betartása sem jelenti azt automatikusan, hogy az Alaptörvénybe foglalt „észszerűség” követelménye sem sérült.”

Forrás:
Közigazgatási eljárási határidők megtartása és az ügyek észszerű határidőn belüli befejezésének követelménye; Balogh-Békesi Nóra; Pro Publico Bono: Magyar Közigazgatás; 10 (2).; 2022; 82-98. o. (PDF)

A közigazgatási teljesítménymérés fejlesztéspolitikai aspektusai: „nagyrendszerek” és projektszintű „részrendszerek” összekapcsolása

„A napjainkban zajló komplex társadalmi, gazdasági, geopolitikai, technológiai és szervezeti változások kiemelten szükségessé teszik a közigazgatásban megvalósuló fejlesztések stratégiai és operatív dimenziójának összekapcsolását. A tanulmány előfeltevése szerint az országos léptékű helyzetleíró mutatók és a projektalapú fejlesztések interaktív viszonyrendszere komplex mérésirendszer kiépítésével valósítható meg, amely egyszerre képes támogatni, mérni a fejlesztések eredményes megvalósítását, továbbá alkalmas azok társadalmi gazdasági hatásainak azonosítására és alátámasztására. A hipotézist a tanulmány a releváns hazai és nemzetközi szakirodalom megállapításaira támaszkodva a 2014–2020 közötti Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program keretében megvalósított projektek támogatását szolgáló módszertani fejlesztések és mérések alapján igazolja. Mindezek alapján néhány következtetést és ajánlást fogalmaz meg a 2021–2027 közötti időszak teljesítménymérési perspektíváival kapcsolatban.”

Forrás:
A közigazgatási teljesítménymérés fejlesztéspolitikai aspektusai: „nagyrendszerek” és projektszintű „részrendszerek” összekapcsolása; Kaiser Tamás; Pro Publico Bono: Magyar Közigazgatás; 10 (2).; 2022., 150-169. o. (PDF)

A bürokratikus szervezetek információs infrastruktúrájának digitalizálása

„A tanulmány célja, hogy megpróbálja összefoglalni, hogy a kutatás keretében milyen megállapításokat tettünk a bürokratikus (közigazgatási) szervezetek elméleti alapja és infrastrukturális fejlődése kapcsán. Az elmúlt időszakban a közigazgatás modernizációja lendületet vett, ezért úgy véljük, hogy érdemes figyelmet fordítani arra, honnan indult az ügyintézés kialakított rendje, és hol tart ma a digitális
közigazgatás fejlesztési lehetőségei terén. Jelen összegző tanulmányban nem a teljes digitalizációs folyamatot fogjuk vizsgálni, hanem csupán a bürokrácia alapfogalmait és a bürokratikus szervezetek back office folyamatait támogató, a közigazgatás alap infrastruktúrájának fejlődési állomásait, kitérve az önkormányzati vetületekre is.
Kulcsszavak: bürokrácia, legális uralom, társadalmi innováció, digitalizáció”

Forrás:
A bürokratikus szervezetek információs infrastruktúrájának digitalizálása; Cseh Gergely, Paulovics Anita; Multidiszciplináris Tudományok; 11 (2)., 2021; 270-277. o. (PDF)