Tartalomjegyzék
Kiemelt híreink
- Kormányzati intézkedések az energiaválság miatt (Kormányinfo)
Tárgyszavak: energiaválság, Gulyás Gergely, Magyarország, önkormányzatok
Közigazgatás, politika
- Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke az önkormányzatok villamosenergia vásárlásra fordítható normatív kormányzati támogatásáról
Tárgyszavak: Magyarország, önkormányzati energiaköltségek, Schmidt Jenő, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) - Lázár János: „a régi mindig szebb és jobb, mint az új”
Tárgyszavak: építésügy, Lázár János, Magyarország, műemlékvédelem - A kórházakat is elérte a központi kifizetési korlátozás és a pénzügyi szigor
Tárgyszavak: energiaválság, kórházi költségvetés, Magyarország - Itt vannak az új dátumok: hosszú téli szünet, sokaknak kötelező szabadság jön
Tárgyszavak: energiaválság, közigazgatás, közoktatás, Magyarország - Kiderült, milyen kormányzati kifizetésekhez kell Varga Mihály engedélye
Tárgyszavak: energiaválság, kifizetési korlátozások, Magyarország, Pénzügyminisztérium - Kényszerszabadságra küldik a kormányhivatalnokokat – kijött a rendelet
Tárgyszavak: energiaválság, kormányhivatalok, Magyarország, minisztériumok
Európai Unió
- A termékekre és a mesterséges intelligenciára vonatkozó új felelősségi szabályok a fogyasztók védelme és az innováció előmozdítása érdekében
Tárgyszavak: Európai Bizottság, fogyasztóvédelem, Mesterséges Intelligencia (MI) — felelősségi szabályok, termékfelelősség, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) - Kérdések és válaszok: A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv
Tárgyszavak: Európai Bizottság, fogyasztóvédelem, Mesterséges Intelligencia (MI) — felelősségi szabályok, termékfelelősség, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) - Kérdések és válaszok a termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban
Tárgyszavak: Európai Bizottság, fogyasztóvédelem, Mesterséges Intelligencia (MI) — felelősségi szabályok, termékfelelősség, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika)
Közigazgatási, politikai informatika
- Önkiszolgáló pontok támogatják a gyors ügyintézést a kormányablakokban
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, kormányablakok, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — közigazgatás, mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pont (KIOSK), MIA (Mesterséges Intelligencia Asszisztens) Pontok, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt - Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.: 2,549 milliárd forint uniós támogatásból megújult az Országleltár Portál
Tárgyszavak: adatpolitika, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., Magyarország, Országleltár Portál - Szálláshely-adatokat nyilvántartó oldalt indított a Magyar Turisztikai Ügynökség
Tárgyszavak: adatpolitika, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), Magyarország, szálláshely-adatok - KCR – Központi Címregiszter, közös célok reményében
Tárgyszavak: digitális ingatlan-nyilvántartás, digitális kormányzati szolgáltatások, Központi Címregiszter (KCR), Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., Magyarország - Még több formában érhető el az ingatlan-nyilvántartási térkép
Tárgyszavak: adatpolitika, digitális ingatlan-nyilvántartás, Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft., Magyarország, téradatok
Társadalom, gazdaság, művelődés
- Gépi kézírásfelismerés segítségével készült el a Magyar Nemzeti Levéltár új adatbázisa
Tárgyszavak: digitális levéltárak, digitális történettudomány, laikus tudomány, Magyar Nemzeti Levéltár, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — levéltárak - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH): rohamosan terjednek a gyermekeket veszélyeztető online kihívások
Tárgyszavak: gyermek- és ifjúságvédelem, közösségi média, Magyarország, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
Kiberbiztonság
- A közösségi médiát monitorozó szoftvert vásárolna a magyar kormány?
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Izrael, közösségi média, Magyarország, megfigyelés - Eljöhet az ideje annak, hogy az ember félreálljon a kiberbiztonság területén
Tárgyszavak: Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — kiberbiztonság - Kiberbiztonsági Hackathon: 2022 ősz, 2022. október 7-9.
Tárgyszavak: hekketon, kiberbiztonság, kibervédelem, Magyarország, NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet
Digitális geopolitika és geoökonómia
- Európai Védelmi Alap: fókuszba került az MI és a kvantumtechnológia
Tárgyszavak: Észak-atlanti Védelmi Innovációs Akcelerátor, Európai Védelmi Alap, kvantumtechnológia, Mesterséges Intelligencia (MI) — katonai alkalmazások, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika) - Tízmilliárd forintból épül űripari központ Magyarországon
Tárgyszavak: Magyarország, űripar, űrkutatás
Szakirodalom
- Hogyan építsünk egy jobb rendet? Nagyhatalmak rivalizálásának korlátozása egy anarchikus világban
Tárgyszavak: biztonságpolitika, geopolitika, külkapcsolatok, nemzetközi kapcsolatok, stratégiai vetélkedés
Törvények, rendeletek
- Felmentették az országos kórházfőigazgató informatikai helyettesét – csak pozíciói összeférhetetlenségét szüntették meg
Tárgyszavak: digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK), Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), Szabó Bálint
Részletes tartalom
Kiemelt híreink
Kormányzati intézkedések az energiaválság miatt (Kormányinfo)
„…A miniszter bejelentette: a kormány döntött arról, hogy a téli szünet hosszabb lesz az iskolákban, mint az elmúlt években megszokott volt: december 22-től január 8-ig fog tartani.
Idén december 21-én kell utoljára iskolába menni és 2022. január 9-e lesz a szünetet követő első iskolai nap – közölte a miniszter, hozzátéve, ez a döntés is lehetővé teszi azt, hogy spóroljanak az energiával.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő hozzátette: az őszi szünet „rovására” hosszabbodik meg a téli szünet.
Gulyás Gergely azt is bejelentette: ugyanebben az időszakban kormányzati igazgatási szünetet is el fognak rendelni. Ezekben a napokban kötelezően szabadságot kell kivenniük a kormányzati igazgatásban dolgozóknak, így jelentős spórolásra van mód a közigazgatás területén is – tette hozzá.
A miniszter beszámolt arról is: a kormányülésen az önkormányzatokkal is foglalkoztak, mert a távhőhöz szükséges gázárak is ugrásszerűen megnőttek. Ez sokszor több mint tízszerese, de olyan is van, ahol húszszorosa az eddigi gázárnak, ami az önkormányzatoknak jelentős terhet okoz – mondta.
A kormány ezért Balla György országgyűlési képviselőt (Fidesz) felkérte, hogy miniszteri biztosként koordinálja a pénzügyi és a belügyi tárca, illetve a Technológiai és Ipari Minisztérium részvételével a tárgyalásokat az önkormányzatokkal, minden nagyobb önkormányzat vezetőjével üljön le, és a kisebb önkormányzatok számára is találjon olyan megoldást, amely lehetővé teszi, hogy a következő nagyon nehéz évet az önkormányzatok túl tudják élni.
Gulyás Gergely szerint ebben az évben az önkormányzatok nagy többsége a plusz költségeket még éppen a hosszú távú szerződések miatt ki tudja gazdálkodni, viszont a következő évben nyilvánvaló, hogy még nagyobb spórolásra és még emellett is kormányzati segítségre lesz szükség.
Hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy mindenkinek el kell fogadni egy olyan programot, ami a legnagyobb, racionálisan lehetséges kiadáscsökkentést az energetika területén megfogalmazza és előirányozza.
Jelezte: ha mindent megtesznek az önkormányzatok, akkor is lesznek olyanok, vagy talán azok lesznek többségben, akik segítségre szorulnak.
A miniszter cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint kifizetési stopot rendelt el a kormány. Közlése szerint a kifizetéseket a Pénzügyminisztérium jóváhagyásával lehet teljesíteni.
A döntést azzal indokolta, hogy Magyarország elkötelezett az idei 4,9 százalékos költségvetési hiány tartása mellett.
Kijelentette: az országnak semmilyen fizetőképességi problémája nincs. Hektikus a világgazdasági környezet, ennek megfelelően vannak komoly árfolyammozgások, de a kormány mindent megtesz a költségvetési hiány tartása érdekében – mondta, jelezve: a magyar gazdaság kifejezetten jól teljesít, a fundamentumai erősek, a munkanélküliség növekedése sem indult el…
Jelezte: a kormányülésen abban maradtak, hogy az idei gazdasági folyamatok alapján a korábbi költségvetés minden nehézség ellenére fenntartható, ha minden jól megy, akkor a 4,9 százalékos hiány is tartható. Szerinte ez nagyon nagy teljesítmény, mert Európában nem lesz túl sok olyan állam, amely az eredeti hiánycélt képes lenne tartani.A téli szünet őszi szünet rovására történő meghosszabbításáról kérdésre elmondta, még ma este megjelenik a tanévről szóló rendelet módosítása.
…
A miniszter szerint az Európai Bizottság megfogalmazta azokat a pontokat, amelyekben változást akart elérni, ez összességében nem volt teljesíthetetlen, ezért megállapodtak, és méltánytalan lenne azt feltételezni, hogy az uniós testület nem tartja magát ehhez.
…
A magyar kormány abban érdekelt, hogy megállapodásra jusson az Európai Bizottsággal, és úgy látja, hogy ennek nincs akadálya – mondta a miniszter elutasítva azt a felvetést, hogy Magyarország is fontolgatja-e azt, mint Lengyelország, hogy kilépjen az EU világjárvány utáni helyreállítási programjából, ha nem kapja meg a forrásokat.
…
A rezsiszámlák MVM által előrehozott fizetési határidejével kapcsolatban közölte, az államnak tulajdonosi befolyása van a cégben, ezért késedelmi kamat nélkül október 15-ig elég lesz befizetni a számlákat. A következő számláknál visszatérnek az előző befizetési határidőhöz – tette hozzá.Beszámolt arról, az összes minisztériumi épületet 18 fokig lehet felfűteni, és az egyetemek is spórolnak, de a kormány nem gondolkodik sehol sem négynapos oktatási, vagy munkahétben.
A tűzifaprogramról közölte, az erdőgazdaságok és az agrártárca azt vállalta, hogy a fűtési szezon kezdetére mindenkinek, aki fával kíván fűteni, biztosít tíz köbméter tűzifát.
Elmondta, a Pilisi Parkerdőnél vannak kisebb-nagyobb gondok, de azokat meg fogják tudni oldani.
Az a fontos, hogy november közepéig, végéig mindenki jusson hozzá a fához – mondta.
…
Kérdésre beszélt arról is, hogy a kormány nem tervezi ársapka bevezetését az önkormányzatok rezsijének csökkentésére, mert ahhoz azt is meg kellene mondani, hogy ki fizeti a beszerzési ár és az ársapka közötti különbözetet, erre pedig az önkormányzatok egyelőre nem adtak választ. Azt is mondta, a „vége az lesz, hogy az államnak is segíteni kell”, de mivel az önkormányzatok helyzete nagyon eltérő, a kormány szerdán arról döntött, hogy egyedileg tárgyal az önkormányzatokkal a segítségről. A kormány a lehetőségekhez mérten korrekt tárgyalásokra készül – tette hozzá.Az uszodák téli nyitva tartásáról azt mondta, a sport- és közösségi létesítmények közül az uszodákat érinti a leginkább a rezsiárak növekedése, ezért minden uszodát nem fognak tudni nyitva tartani. A bezárásoknál két szempontot érdemes figyelembe enni, a földrajzi elhelyezkedést, tehát ha valahol két uszoda van közel egymáshoz, akkor az egyiket be lehet zárni, és azt, hogy hol biztosított a tömeg- és versenysport is.
…
Arra kérdésre, hogy tervezi-e a kormány a közösségi média figyelésére alkalmas szoftver vásárlását, közölte, nincs ilyen szándék, az erről szóló sajtóhíreknek nincs alapjuk…”
Forrás:
A kormány fontosnak tartja az emberek meghallgatását; Kormányinfo; 2022. szeptember 29.
Közigazgatás, politika
„A háromezer fő alatti lakosságszámú települések tekintetében 40 milliárd forintnyi villamosenergia vásárlásra fordítható normatív kormányzati támogatásra van szükség a következő három hónapban – hívta fel a figyelmet Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke a Magyar Önkormányzatok Szövetsége mai, Gödöllőn megrendezett konferenciáján. Az elnök kiemelte, hogy a TÖOSZ ezen javaslatát a – kormányzati és az önkormányzati szint közötti folyamatos egyeztetésre hivatott- Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának (ÖNET) keddi ülésén már a kormányzat tudomására hozta. A konferencia keretében megtartott, a rezsicsökkentésből kizárt önkormányzatok mozgásterét és a felelős és biztonságos település működtetés kérdéseiről szóló kerekasztal-beszélgetésen – amelyen a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Magyar Faluszövetség vezetői és képviselői vettek részt – Schmidt Jenő hangsúlyozta, hogy a villamosenergia és gáz tekintetében kedvezőbb beszerzési árat biztosító végső menedékes jogintézményt fenn kell tartani december 31-e után is azoknál az önkormányzatoknál, ahol nincs közbeszerzés. A Kormány kénytelen lesz valamilyen módon segíteni, a mérték a kérdés, egy egész ország nem zárhat be – tette hozzá Schmidt Jenő”
Forrás:
Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); Facebook; 2022. szeptember 29.
Lázár János: „a régi mindig szebb és jobb, mint az új”
„„A 21.századi építészetnek nemzetinek kell lennie, a régi mindig szebb és jobb, mint az új” – jelentette ki Lázár János építési és beruházási miniszter Fertődön, az Esterházy-kastélyban rendezett III. Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferencián. A tárcavezető bejelentette: a kormány ősszel az Országgyűlés elé terjeszti az új építésügyi koncepciót, amelyben külön fejezetet szentelnek a kulturális örökségvédelemnek.
Harmadik alkalommal ad otthont a fertődi Esterházy-kastély a magyar tájépítészeti oktatás kiemelkedő alakjáról, Mőcsényi Mihály Széchenyi-, Kossuth- és Geoffrey Jellicoe-díjas tájépítészről elnevezett konferenciasorozatnak. Míg tavaly a barokk kertművészet, ezúttal a zene- és kertművészet kapcsolata kerül fókuszba. A nemzetközi konferencia megnyitóján Lázár János építési és beruházási miniszter kifejtette: 30 év után először van újra építésügyi minisztérium hazánkban, ennek köszönhetően szervezetileg, érdekérvényesítő képességének méltó helyére kerülhet a magyar kulturális örökségvédelem is. Lázár János elmondta, a területet felügyelő tárcavezetőként a nemzeti építészet mellett tör lándzsát a posztmodern kortárs építészete helyett. Lázár János nehéz vitákra számít a témában, de szerinte egy sarokpontja van a kormány álláspontjának: ami a II. világháború előtt, vagy a háború után a nemzeti építészet jegyében épült, az védelmet és támogatást igényel.
„A magyar kortárs kormányzati politika építészeti vonalában a réginek fontosabb szerephez kell jutnia, mint az újnak, mert első kötelességünk, hogy a régit helyre hozzuk, használatba és birtokba vegyük” – szögezte le a miniszter, aki szerint ez érvényes a kiürülő belvárosok védelmére ugyanúgy, mint a számos állami köztulajdonban lévő épületre.
Lázár János ugyanakkor hangsúlyozta, nem csak építeni kell, hanem hasznosítani is, ennek érdekében pedig nyitnak a magántőke felé is.
„2030-ra Magyarországon el kell érni, hogy a műemlékek újjáépüljenek és megtalálják új funkciójukat. Ehhez új szabályozásra, új üzleti konstrukciókra, de elsősorban társadalmi támogatásra van szükség” – szögezte le Lázár János…”
Forrás:
Lázár János: ”a régi mindig szebb és jobb, mint az új”; Építészfórum; 2022. szeptember 29.
A kórházakat is elérte a központi kifizetési korlátozás és a pénzügyi szigor
„Az intézmények gazdasági vezetőinek csütörtök kora délután eligazítást tartottak, arról, hogy péntek délig újra kell tervezniük a 2023-as költségvetésüket, emellett október 31-ig a béreken felül csak a „betegellátással összefüggő”, tételesen engedélyeztetett számlákat fizethetik ki – tudta meg a Népszava. Információink szerint ez a gyakorlatban azt jelenti majd: ha esedékessé válik például egy gyógyszerszállítmány kifizetése, akkor az utalás előtt egy online felületen azt engedélyeztetni kell. Az intézményeknek meg is kell indokolniuk, valóban a betegellátással kapcsolatos a számla. Ha egy adott típusú utalásra egy kórház bead egy kérelmet és azt jóváhagyják, akkor arra már a többi kórháznak nem kell külön engedély. Úgy tudjuk: az értekezleten azt is hangsúlyozták, ez a korlátozás nem azt jelenti, hogy nem lehet új rendeléseket indítani, az csak az október végéig esedékes kifizetésekről szól.
Azt, hogy mindez a gyakorlatban miként működik majd, senki nem tudta lapunknak megmondani: az engedélyező folyamatot kezelő online felület ugyanis még nem készült el. Az engedélyezett kifizetéseket pedig a kincstári rendszeren keresztül ellenőrzik is.
Arra, hogy egy kórházban mi minősülhet nem betegellátással kapcsolatos kötelezettségnek, a lapunkat tájékoztató érintettek, nemigen tudtak felelni. Volt aki úgy vélte: ilyen lehet például, amikor az orvosok kongresszusra mennek, és de most bármilyen forrásból is van erre a pénz, azokat a kórház október 31-ig biztosan nem utalhatja. Azaz aki kongresszusra megy, annak saját magának kell befizetnie a részvételi díjat. (A gyakorlatban gyakran gyógyszercégek vagy más szponzorok befizetik a kórházak számlájára az egyes előadók konferencia költségeit, és ezeket az összegeket a kórház utalja a rendezvényszervezőknek, szállodáknak.)
A kórházi vezetőkkel közölték azt is, hogy le kell állítaniuk valamennyi informatikai beszerzéseiket. Úgy tájékoztatták őket, hogy ha bármi okból ez mégis elkerülhetetlen, akkor az csak úgy lehetséges, ha arra előzetesen engedélyt kérnek a Miniszterelnökségtől.
Információnk szerint a gazdasági vezetőket arra is utasították, hogy péntek délig tervezzék újra a 2023-as költségvetésüket. Ennek részben oka, hogy eredményesen lezárult a gázközbeszerzés és így a 2021-es év végi árakat 4,2 szorzóval kell átírni.
Megkérdeztük a területet felügyelő belügyminisztériumot: Miért van szükség arra, hogy az egészségügyi intézmények péntek délig újratervezzék a 2023-as évi költségvetésüket? Miért éppen az informatikai beszerzések leállítására volt szükség? Mikorra készül el az a felület, amelyen az intézményeknek engedélyeztetniük kell az utalásaikat? Lapzártánkig nem válaszoltak.”
Forrás:
Kézi vezérlés alá vonják a kórházi kasszákat, péntek délig újra kell tervezniük a 2023-as költségvetésüket; Danó Anna; Népszava; 2022. szeptember 30.
Itt vannak az új dátumok: hosszú téli szünet, sokaknak kötelező szabadság jön
„,,,Korábban Orbán Viktor már az Országgyűlésben kijelentette a napokban, hogy az energiaárak miatt nem kell idén online oktatásra számítani. Az azonban kérdés volt, hogy a közoktatásban a sok port kavart 18 Celsius-fokos szabályozáson kívül lesz-e még bármi változás az energiaárak miatti kormányzati spórolási intézkedések keretében.
A csütörtöki Kormányinfón kiderült, hogy lesz: a szülőknek, a tanároknak és a gyerekeknek arra kell készülniük, hogy az őszi szünet rovására hosszabb lesz a téli szünet.
A tanév eredetileg tervezett rendje szerint október 29-től november 7-ig tartott volna az őszi szünet, és december 22-től január 3-ig tartott volna a téli. Ezen változtatott a kormány, őszről három napot a téli időszakra csoportosítanak át, így a közoktatásban az őszi szünet helyett hosszabb téli szünet lesz, december 22-től január 8-ig.
Mint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter fogalmazott, ezzel jelentős összeget spórolhatnak meg az intézmények és így az állam.
A fentiek szerint ősszel a november 1-jei négynapos hétvége után november 2-án, szerdán már folytatódik az oktatás.
Fontos azonban azt is tudni, hogy minden iskolaigazgató saját hatáskörben dönthet 3 iskolaszüneti napról, ezért lehetnek egyedi helyzetek, és az is előfordulhat, hogy az őszi szünet mégis hosszabb lesz egyes intézményekben – mondta Gulyás Gergely…”
Forrás:
Itt vannak az új dátumok: hosszú téli szünet, sokaknak kötelező szabadság jön; Infostart; 2022. szeptember 29.
Kiderült, milyen kormányzati kifizetésekhez kell Varga Mihály engedélye
„ Egy levélből derült ki, hogy csak a legszükségesebbeket utalja automatikusan a kormányzat.
Mint arról a Telex szerdán beszámolt, egy úgynevezett 2000-es határozatban – a Magyar Közlönybe be nem kerülő, de sorszámozott dokumentumban – utasította a kormány az alá tartozó szerveket, hogy csak meghatározott tételeket fizethetnek ki október 31-ig. A portál akkor úgy értesült, hogy nem a rossz pénzügyi helyzet miatt hozták ezt a döntést, hanem inkább azért, hogy a szervezetek betartsák a májusban elhatározott kormányzati kiadáscsökkentést.
Az ATV rákérdezett az ügyre, és a Pénzügyminisztérium megerősítette a kifizetési stop bevezetését. Azt írták, hogy „a kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél, amellyel a szankciós energiaválságra válaszol. Szankciós felárakat kell fizetni a földgázért és a villamos energiáért, ezért amíg a szankciók életben vannak, addig a kormány takarékos gazdálkodást folytat.”
A közlés szerint automatikusan fizetik
* a béreket,
* a nyugdíjakat,
* a köznevelési, a felsőoktatási,
* a szociális, az egészségügyi, és
* a közfeladatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá
* a 2014-2020 közötti uniós programok kifizetéseit és
* a dologi költségeket is.Minden más kifizetéshez azonban a pénzügyminiszter engedélye szükséges.”
Forrás:
Kiderült, milyen kormányzati kifizetésekhez kell Varga Mihály engedélye; Infostart; 2022. szeptember 29.
Kényszerszabadságra küldik a kormányhivatalnokokat – kijött a rendelet
„ December 22. (csütörtök) és január 6. (péntek) között zárva tartanak a minisztériumok és a különböző szintű kormányhivatalok, a tisztviselőket pedig lényegében kényszerszabadságra küldik.
A Magyar Közlönyben csütörtök késő este megjelent jogszabály szerint „az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik”, ez alól pedig csak a felügyelő miniszter tehet kivételt.
Ennek értelmében nem lesz érvényes a törvénynek az a pontja, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást” – írja a Hvg.hu.
A meghatározott idősávban a felettesek kötelesek szabadságot kiadni a beosztottaiknak – összesen 11 munkanapot –, akinek pedig már nem maradt szabadsága az idei évre, annak a 2023-as keretéből veszik le ezeket a munkanapokat.
Tehát az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni.”
Forrás:
Kényszerszabadságra küldik a kormányhivatalnokokat – kijött a rendelet; Infostart; 2022. szeptember 30.
Európai Unió
„A Bizottság a mai napon két javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy a felelősségi szabályok megfeleljenek a digitális kor és a körforgásos gazdaság kívánalmainak, és figyelembe vegyék a globális értékláncok hatását. A Bizottság egyfelől kezdeményezi a gyártók hibás termékekkel kapcsolatos objektív felelősségére vonatkozó szabályok korszerűsítését (az intelligens technológiától a gyógyszerekig). A felülvizsgált szabályok jogbiztonságot teremtenek a vállalkozások számára, megkönnyítve ezzel, hogy új és innovatív termékekbe fektessenek be, továbbá gondoskodni fognak a méltányos kártérítésről hibás termék – többek között digitális vagy felújított termék – okozta kár esetén. Másfelől a Bizottság most első alkalommal javaslatot nyújt be a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti felelősségi szabályok célzott összehangolására. Az egységes szabályozás megkönnyítené a mesterséges intelligencia okozta károk károsultjai számára, hogy kártérítést kapjanak. A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv célkitűzéseivel és a mesterséges intelligenciáról szóló, e terület kiválóságát és az abba vetett bizalmat megalapozó jogszabályra irányuló 2021. évi bizottsági javaslattal összhangban az új szabályok biztosítani fogják, hogy a károsultak ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek mesterségesintelligencia-termékek vagy -szolgáltatások által okozott kár esetében, mint bármely más típusú kár esetében.
Felülvizsgált termékfelelősségi irányelv, amely megfelel a zöld és a digitális átállás, valamint a globális értékláncok támasztotta kihívásoknak
A felülvizsgált irányelv korszerűsíti és megerősíti a nem biztonságos termékek által okozott személyi sérülés, vagyoni kár vagy adatveszteség megtérítésére vonatkozó, a gyártók objektív felelősségén alapuló jelenlegi szabályokat, a kerti székektől a csúcstechnológiás készülékekig. Méltányos és kiszámítható szabályokat fektet le mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára. A felülvizsgált irányelv:
• korszerűsíti a körforgásos gazdaság üzleti modelljeire vonatkozó felelősségi szabályokat: biztosítja, hogy a felelősségi szabályok egyértelműek és méltányosak legyenek a termékeket jelentősen módosító vállalatok számára;
• a digitális kor kívánalmainak megfelelően korszerűsíti a termékekre vonatkozó felelősségi szabályokat: lehetővé teszi a kártérítést abban az esetben, ha egy robot, drón, okosotthonrendszer vagy hasonló termék biztonsága a működéséhez szükséges szoftverfrissítések, mesterséges intelligencia vagy digitális szolgáltatások folytán sérül, illetve ha a gyártó nem küszöböli ki a termék kiberbiztonság szempontjából sebezhető pontjait;
• egyenlőbb versenyfeltételeket teremt az uniós és nem uniós gyártók között: ha egy fogyasztó nem uniós országból importált nem biztonságos termék miatt szenved sérülést, kártérítésért fordulhat az importőrhöz vagy a gyártó Unión belüli képviselőjéhez;
• biztosítja az egyenlőséget a fogyasztók és a gyártók között: előírja a gyártóknak a bizonyítékok nyilvánosságra hozatalát, nagyobb rugalmasságot vezet be az igények benyújtására vonatkozó határidők tekintetében, és összetett ügyekben – például gyógyszerekkel vagy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogvitában – enyhíti a károsultakra háruló bizonyítási terhet.
MI-felelősségi irányelv: a károsultak könnyebben fordulhatnak jogorvoslatért
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv célja, hogy egységes szabályokat állapítson meg az információkhoz való hozzáférésre és a bizonyítási teher enyhítésére vonatkozóan a MI-rendszerek által okozott károk esetében, kiterjessze a károsultak (mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások) védelmét és a biztosítékok növelésével előmozdítsa a mesterségesintelligencia-ágazat fejlődését. Az irányelv harmonizálni fog egyes, a termékfelelősségről szóló irányelv hatályán kívül eső követelésekre vonatkozó szabályokat, mégpedig azokban az esetekben, amikor a kárt jogellenes magatartás okozta. Ez magában foglalja például a magánélet megsértését vagy a biztonsági problémák által okozott károkat. Az új szabályok megkönnyítik például, hogy valaki kártérítést kapjon abban az esetben, ha hátrányos megkülönböztetés érte egy MI-technológiát felhasználó munkaerő-felvételi eljárás során.
Az irányelv két fontos rendelkezése egyszerűsíti a jogi eljárást a károsultak számára, ami a kár okának bizonyítását illeti. Egyrészt abban az esetben, ha megállapítható, hogy a kárt milyen hiba okozta, és a mesterséges intelligencia teljesítményével való ok-okozati összefüggés észszerűen valószínűsíthető, az ok-okozati összefüggés vélelme alapján a károsult nem köteles kifejteni, hogy a kárt milyen konkrét hiba vagy mulasztás okozta. Ez ugyanis különösen nehéznek bizonyulhat az MI-rendszerek terén kevésbé jártas károsultak számára. Másrészt a károsultak több eszközzel rendelkeznek majd ahhoz, hogy jogi jóvátételért folyamodjanak. Az irányelv bevezeti a vállalatok és beszállítók által szolgáltatandó bizonyítékokhoz való hozzáférés jogát a magas kockázatú MI-rendszerekkel kapcsolatos esetekben.
Az új szabályok kiegyensúlyozottak: védelmezik a fogyasztókat, miközben elősegítik az innovációt, megszüntetnek több, a kártérítés útjában álló akadályt, és biztosítékokról gondoskodnak a mesterségesintelligencia-ágazat szereplői számára: lehetővé teszik nekik, hogy megtámadják az ok-okozati összefüggés vélelmén alapuló kártérítési igényeket.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai
Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök a következőket mondta: „El szeretnénk érni, hogy a mesterségesintelligencia-technológiák szárnyra kapjanak az EU-ban. Ennek előfeltétele, hogy az emberek bizalmat tápláljanak a digitális innovációk iránt. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos polgári jogi felelősségre vonatkozó mai javaslatunkkal jogorvoslati eszközöket adunk a mesterségesintelligencia-rendszerek folytán károsult fogyasztók kezébe, hogy ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, mint a hagyományos technológiák esetében, és garantáljuk a jogbiztonságot belső piacunkon.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott: „A termékfelelősségről szóló irányelv már négy évtizede a belső piac sarokköve. A mai javaslat alkalmassá teszi a jogszabályt arra, hogy választ adjon az elkövetkező évtizedek kihívásaira. Az új szabályok figyelembe fogják venni a globális értékláncokat, ösztönözni fogják az innovációt, erősítik majd a fogyasztói bizalmat, és növelni fogják a jogbiztonságot a zöld és digitális átállásban részt vevő vállalkozások számára.”
A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders a következőket mondta: „A új technológiákban rejlő óriási lehetőségek mérlegelése során szem előtt kell tartanunk a fogyasztók biztonságát. Az uniós polgárok védelmének megfelelő normái képezik a fogyasztói bizalom és ezáltal a sikeres innováció alapját. Az olyan új technológiák, mint a drónok vagy a mesterséges intelligencián alapuló kézbesítési szolgáltatások, csak akkor működhetnek, ha a fogyasztók biztonságban és védve érzik magukat. A mai napon ezeknek a követelményeknek megfelelő modern felelősségi szabályokra teszünk javaslatot. Meglévő jogi keretünket hozzáigazítjuk a digitális átalakulás realitásaihoz.”
A következő lépések
A Bizottság javaslata most az Európai Parlament és a Tanács elé kerül. E két intézménynek el kell fogadnia a javaslatot ahhoz, hogy az életbe léphessen.
A javaslat értelmében a Bizottság a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv hatálybalépése után öt évvel indokolt esetben értékelni fogja, hogy szükség van-e mesterséges intelligenciával kapcsolatos követelésekre vonatkozó objektív felelősségi szabályokra.
Háttér-információk
A termékfelelősségre vonatkozó, a gyártók objektív felelősségén alapuló jelenlegi uniós szabályok csaknem 40 éve születtek. Ezeket a szabályokat naprakésszé kell tenni, hogy alkalmasak legyenek a zöld és a digitális átállás kapcsán jelentkező kihívások kezelésére, különös tekintettel az új technológiák és a mesterséges intelligencia megjelenésére. Ez azt jelenti, hogy jogbiztonságot kell teremteni a vállalkozások számára, és biztosítani kell a fogyasztók megfelelő védelmét probléma esetén.
Politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen elnök összehangolt európai megközelítést vetített elő a mesterséges intelligencia területén. A Bizottság vállalta, hogy előmozdítja a mesterséges intelligencia térnyerését, és átfogóan kezeli az MI felhasználásához kapcsolódó kockázatok és lehetséges károk problémakörét.
A mesterséges intelligenciáról szóló, 2020. február 19-i fehér könyvében a Bizottság vállalta, hogy előmozdítja a mesterséges intelligencia kiválóságát és térnyerését, és a bizalom erősítése érdekében foglalkozik az MI egyes felhasználási területeihez kapcsolódó kockázatokkal. A fehér könyvet kísérő, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló jelentésében a Bizottság azonosította a jelenleg hatályos felelősségi szabályok ezzel kapcsolatos hiányosságait.
A Bizottság 2021 áprilisában elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslatát, amely a kármegelőzésre összpontosító horizontális szabályokat állapít meg a mesterséges intelligencia tárgyában. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály az EU-ban kifejlesztett és használt nagy kockázatú MI-rendszerek biztonságosságát és megbízhatóságát biztosítani hivatott kiemelt kezdeményezés. Garantálni fogja az egyének és a vállalkozások biztonságát és alapvető jogait, ugyanakkor elő fogja segíteni a mesterséges intelligencia térnyerését, valamint a beruházásokat és az innovációt ezen a területen. A mesterséges intelligenciára vonatkozó mai felelősségi csomag kiegészíti a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. Megkönnyíti a vétkességen alapuló polgári jogi felelősség tárgyában benyújtott kártérítési követeléseket, megalapozva ezzel a kártérítés intézményébe vetett bizalmat.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv hozzáigazítja a magánjogi rendelkezéseket a mesterséges intelligencia által támasztott új kihívásokhoz. Ezek a kezdeményezések a termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálatával együtt szervesen illeszkednek a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseibe, hogy a felelősségi szabályokat a zöld és digitális átállás követelményeinek megfelelővé tegye.
További információk
Javaslat a termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálatára
Kérdések és válaszok: Irányelv a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről
Kérdések és válaszok: A termékfelelősségről szóló irányelv
A mesterséges intelligenciára vonatkozó felelősségi szabályok
Összehasonlító jogi tanulmány a mesterséges intelligenciával kapcsolatos polgári felelősségről”
Forrás:
A termékekre és a mesterséges intelligenciára vonatkozó új felelősségi szabályok a fogyasztók védelme és az innováció előmozdítása érdekében; Európai Bizottság; 2022. szeptember 28.
Kérdések és válaszok: A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv
„A mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos felelősségről szóló irányelv kiegészíti és korszerűsíti a polgári jogi felelősségre vonatkozó uniós szabályozási keretet, és első alkalommal vezet be az MI-rendszerek által okozott károkra vonatkozó szabályokat.
Az új szabályok biztosítani fogják, hogy a mesterségesintelligencia-technológia által okozott károk károsultjai ugyanolyan módon juthassanak kártérítéshez, mintha más körülmények között szenvedtek volna kárt. Az irányelv két fő intézkedést vezet be: az úgynevezett „ok-okozati összefüggés vélelmét”, amely mentesíti a károsultakat annak részletes kifejtésére vonatkozó kötelezettségük alól, hogy hogyan idézte elő a kárt egy bizonyos felróható cselekmény vagy mulasztás; valamint a vállalatok vagy beszállítók birtokában lévő bizonyítékokhoz való hozzáférés biztosítását, ha nagy kockázatú mesterséges intelligenciáról van szó.
- Miért van szükség új irányelvre?
A technológiai fejlődés kibontakozásával párhuzamosan olyan garanciákat is ki kell alakítani, amelyek szavatolják, hogy az uniós fogyasztók a digitális korban is a legmagasabb szintű védelemben részesüljenek. A Bizottság gondoskodni kíván arról, hogy az úttörő technológiai innováció soha ne a polgárokat védő biztosítékok kárára valósuljon meg. A joghézagokat, melyek e példa nélküli technológiai fejlődés eredményeképp keletkeztek, egységes uniós szabályozással célszerű megszüntetni, hogy elkerülhessük a jogi széttagoltság kialakulásának kockázatát.
A jelenlegi nemzeti felelősségi szabályok nem alkalmasak a mesterséges intelligencián alapuló termékek és szolgáltatások által okozott károkkal kapcsolatos kártérítési keresetek kezelésére. A vétkességen alapuló kártérítési keresetek esetében a károsultnak meg kell határoznia, hogy kit perel, és részletesen meg kell indokolnia a vétkességet, a kárt és a kettő közötti ok-okozati összefüggést. Ez nem mindig könnyű, különösen ha a kár mesterséges intelligenciára vezethető vissza. A rendszerek gyakran összetettek, átláthatatlanok és autonómok, ami rendkívül megnehezíti, sőt lehetetlenné teszi a károsult számára a bizonyítást. A polgári jogi felelősségi szabályok egyik legfontosabb funkciója annak biztosítása, hogy a károsultak kártérítést követelhessenek. Ha a mesterséges intelligencia jelentette kihívások túlságosan megnehezítik a kártérítés igénylését, akkor nem biztosított az igazságszolgáltatáshoz való jog. A most javasolt szabályok az eredményes kártérítés garantálásával elősegítik a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog védelmét, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzít.
Az új szabályok szavatolni fogják, hogy bármely típusú károsult (legyen szó akár egyénekről, akár vállalkozásokról) méltányos esélyt kapjon a kártérítésre, ha azt a mesterséges intelligencia szolgáltatójának, fejlesztőjének vagy felhasználójának felróható cselekmény vagy mulasztás okozta. Emellett megalapozzák a bizalmat és problémák felmerülése esetén alkalmazható garanciákat alakítanak ki, ami elősegíti az ágazat fejlődését és a mesterséges intelligencia elterjedését az EU-ban. A hatékony felelősségi szabályok a biztonsági szabályok betartására ösztönzik a gazdasági szereplőket, és ezáltal hozzájárulnak a károk megelőzéséhez.
- Hogyan segíti az irányelv a károsultakat?
Az új szabályok kiterjednek bármely jogalany (szolgáltató, fejlesztő, felhasználó) felróható cselekményén vagy mulasztásán alapuló nemzeti kártérítési keresetekre, a nemzeti jog hatálya alá tartozó bármilyen típusú (az életet, az egészséget, a tulajdont, a magánéletet stb. érintő) kárra és a károsultak valamennyi típusára (magánszemélyek, vállalatok, szervezetek stb.).
Az új szabályok két fő biztosítékot vezetnek be:
- Először is, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv enyhíti a károsultak bizonyítási terhét azáltal, hogy bevezeti az „ok-okozati összefüggés vélelmét”: ha a károsultak bizonyítani tudják, hogy egy bizonyos, a kár szempontjából releváns kötelezettségnek való meg nem felelés felróható valamely személynek, valamint hogy észszerűen valószínűsíthető a mesterséges intelligencia teljesítményével való ok-okozati összefüggés, a bíróság vélelmezheti, hogy a kárt az említett meg nem felelés okozta. Másrészről viszont a felelős személy megdöntheti ezt a vélelmet (például annak bizonyításával, hogy a kárt más ok idézte elő).
- Másodszor, ha a kárt például az okozza, hogy egy csomagszállító drónokat üzemeltető szereplő nem tartja be a használati utasítást, vagy egy szolgáltató mesterséges intelligencián alapuló munkaerő-toborzási szolgáltatások igénybevételekor nem tartja be az előírásokat, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló új irányelv segíteni fogja a károsultakat a releváns bizonyítékokhoz való hozzáférésben. A károsultak kérhetik a bíróságtól, hogy rendelje el a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó információk közlését. Ez lehetővé teszi a károsultak számára, hogy azonosítsák a felelősségre vonható személyt, és megtudják, mi okozta a problémát. Másrészt a közlésre megfelelő biztosítékok fognak vonatkozni az érzékeny információk, például az üzleti titkok védelme tekintetében.
A termékfelelősségről szóló felülvizsgált irányelvvel együtt az új szabályok elő fogják mozdítani a mesterséges intelligenciába vetett bizalmat azáltal, hogy hatékony kártérítést biztosítanak a károsultak számára, ha a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály megelőzéssel kapcsolatos előírásai és más biztonsági szabályok ellenére bekövetkezik a kár.
- A mesterséges intelligencia mely válfaját érinti a javaslat?
Az irányelv arra törekszik, hogy az MI-rendszerek károsultjai számára ugyanolyan szintű védelmet biztosítson, mintha más körülmények között szenvedtek volna kárt. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló javaslat tehát az MI-rendszerek valamennyi válfajára vonatkozik: a magas és a nem magas kockázatúakra egyaránt.
- Hogyan járulnak hozzá az új szabályok az innovációhoz és a fejlődéshez a mesterséges intelligencia területén?
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvre irányuló javaslat egyensúlyt teremt az MI-rendszerekkel kapcsolatos károk károsultjainak és az ágazatban tevékenykedő vállalkozásoknak az érdekei között.
Ebből a célból a Bizottság a legkevésbé beavatkozó jellegű eszközt (a megdönthető vélelem eszközét) választotta a bizonyítási teher könnyítéséhez. Így a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv nem jelenti a bizonyítási teher megfordítását, mert elkerülendő, hogy az MI-rendszerek szolgáltatói, üzemeltetői és felhasználói nagyobb felelősségi kockázatoknak legyenek kitéve, ami akadályozhatná a mesterséges intelligencián alapuló termékek és szolgáltatások innovációját.
Továbbá a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelvre irányuló javaslat hozzájárul az MI-technológiákba vetett közbizalom megerősítéséhez annak biztosítása révén, hogy a mesterséges intelligencia károsultjai ugyanolyan szintű védelemben részesüljenek, mint a más típusú károk elszenvedői, és ezáltal ösztönzi a mesterséges intelligencia Unió-szerte történő bevezetését és elterjedését.
A vállalkozások jobban előre látják majd a meglévő felelősségi szabályok alkalmazásának módját, és így fel tudják mérni felelősségi kitettségüket és képesek lesznek biztosítással fedezni azt. Ez különösen igaz a határokon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozásokra, többek között a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), amelyek az MI-ágazatban a legaktívabbak közé tartoznak.
- Milyen kapcsolatban áll a javaslat a termékfelelősségről szóló irányelvvel?
A termékfelelősségről szóló felülvizsgált irányelv korszerűsíti a meglévő uniós szintű objektív termékfelelősségi rendszert, és a hibás termék által okozott károk miatt a gyártóval szemben benyújtott kártérítési keresetekre, valamint az emberélet-veszteség, az egészséget vagy tulajdont érő károsodás és adatvesztés miatti lényeges veszteségekre kell majd alkalmazni. Ezen túlmenően a termékfelelősségről szóló felülvizsgált irányelv a magánszemélyek által előterjesztett követelésekre korlátozódik.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló új irányelv célzott reformot hajt végre a vétkességen alapuló nemzeti felelősségi rendszerek tekintetében, és alkalmazandó lesz bárkire, akinek a felróható magatartása befolyásolta a kárt okozó MI-rendszert, továbbá a nemzeti jog hatálya alá tartozó bármely típusú kárra (ideértve a megkülönböztetésből vagy az alapvető emberi jogok, így a magánélet megsértéséből eredő károkat is), valamint a természetes vagy jogi személyek kárigényeire egyaránt.
Ami a bizonyítási teher enyhítését illeti, a két irányelv hasonló eszközöket vezet be (a bizonyítékok bemutatásához való jog, megdönthető vélelmek), és a következetesség biztosítása érdekében hasonló megfogalmazást alkalmaz, függetlenül a választott kártérítési módtól.
- Milyen kapcsolatban áll a javaslat a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal?
A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségéről szóló irányelv ugyanazon szabályozási terület két vetületét képviseli: a két jogszabály eltérő szakaszban és egymást erősítő módon alkalmazandó. A biztonságorientált szabályok célja elsősorban a kockázatok csökkentése és a károk megelőzése, de ezek a kockázatok soha nem szüntethetők meg teljes mértékben. Felelősségre vonatkozó rendelkezésekre van szükség ahhoz, hogy káresemény bekövetkezése esetén a jogos kártérítési igény ténylegesen érvényesíthető legyen. Míg a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály célja a károk megelőzése, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv biztonsági hálót határoz meg a kár bekövetkezése esetén nyújtandó kártérítés tekintetében.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv ugyanazokat a fogalommeghatározásokat használja, mint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály, különbséget tesz a magas kockázatú/nem magas kockázatú mesterséges intelligencia között, elismeri a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály dokumentációs és átláthatósági követelményeit azáltal, hogy a felelősség tekintetében is érvényesíti azokat az információk közléséhez való jog révén, továbbá arra ösztönzi az MI-rendszerek szolgáltatóit/felhasználóit, hogy teljesítsék a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerinti kötelezettségeiket. Az irányelv alkalmazandó lesz az MI-rendszerek által okozott károkra, attól függetlenül, hogy azok a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szerint magas kockázatúak-e vagy sem.
További információk
Kérdések és válaszok: A termékfelelősségről szóló irányelv
Összehasonlító jogi tanulmány a mesterséges intelligenciával kapcsolatos polgári jogi felelősségről”
Forrás:
Kérdések és válaszok: A mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló irányelv; Európai Bizottság; 2022. szeptember 28.
Kérdések és válaszok a termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban
„1. Miért szükséges aktualizálni a termékfelelősségi szabályokat?
A termékfelelősségről szóló irányelv közel 40 éve jelent jogi biztonsági hálót a polgárok számára, amelynek alapján kártérítést igényelhetnek, ha valamilyen hibás termék miatt kár éri őket. Minthogy az irányelv 1985-ben keletkezett, nem fedi le az új digitális technológiákon alapuló termékkategóriákat, például a mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt intelligens termékeket. A jelenlegi szabályok nem adnak egyértelmű eligazítást arra vonatkozóan, hogy ki felel azért, ha hibás egy szoftverfrissítés, illetve ha meghibásodnak a gépi tanulási algoritmusok vagy a termékek működéséhez elengedhetetlen digitális szolgáltatások. A meglévő szabályok nem rendelkeznek arról sem, hogy ki felelős abban az esetben, ha egy vállalkozás lényeges módosítást eszközöl egy már forgalomban lévő terméken, vagy ha egy terméket egy fogyasztó importál közvetlenül az Unión kívülről. Mindez megnehezíti a vállalkozások számára, hogy felmérjék az innovatív termékek forgalmazásának kockázatait, a károsultak számára pedig egyre több termék esetében teszi elérhetetlenné a kártérítést. A termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálata biztosítani fogja, hogy az új termékfelelősségi szabályok figyelembe vegyék az új terméktípusokat, ami hasznára fog válni mind a vállalkozásoknak, mind a fogyasztóknak.
2. Mely termékekre vonatkoznak majd a felülvizsgált szabályok?
A felülvizsgált termékfelelősségi szabályok minden termékre vonatkoznak a kerti székektől kezdve a daganatos megbetegedések elleni gyógyszereken keresztül, a mezőgazdasági termékeken és fejlett gépeken át egészen a szoftverfrissítésekig. Más termékekhez hasonlóan a hibás szoftverek és MI-rendszerek is kárt okozhatnak, akkor is, ha más termékekbe (például egy takarítórobotba) integrálják őket, és akkor is, ha önálló digitális termékként hozzák őket forgalomba (például okostelefonok egészségügyi alkalmazásaként). Az aktualizált irányelv kifejezetten rendelkezni fog arról, hogy a szoftverek vagy MI-rendszerek okozta károkért is kártérítés legyen igényelhető.
Az új szabályok figyelembe veszik a körforgásos gazdaságból, nevezetesen az olyan üzleti modellekből származó termékeket is, amelyekben már meglévő termékek módosításával vagy korszerűsítésével foglalkoznak. A javaslat megteremti a körforgásos üzleti modellek elterjesztéséhez szükséges jogi egyértelműséget. Az irányelv szabályai (beleértve a lehetséges vélelmeket is) az újragyártókra és a termékeket jelentősen módosító egyéb vállalkozásokra is vonatkoznának, amennyiben ezek a termékek kárt okoznak valakinek, kivéve, ha bebizonyosodik, hogy a hiba a termék valamely nem módosított részével kapcsolatos.
3. Miként biztosítanak az új szabályok nagyobb védelmet a fogyasztók számára?
Az új szabályok a hibás termékek által okozott személyi sérülés, vagyoni kár és adatvesztés esetén is lehetővé teszik kártérítés igénylését. A kártérítés attól függetlenül igényelhető, hogy a megrongálódott vagyontárgyat – például szolgálati teherkerékpárt vagy otthoni irodai felszerelést – szakmai vagy magáncélokra használták-e. Figyelemmel arra a tényre, hogy a szoftverfrissítések, a korszerűsítések és a digitális funkciók befolyásolhatják a termékbiztonságot, mostantól akkor is kártérítés igényelhető, ha ezek hibásak és valakinek kárt okoznak.
Az új szabályok hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a kártérítést igénylők egyenlő feltételeket élvezhessenek a gyártókkal, ez utóbbiak számára ugyanis előírják az információk nyilvánosságra hozatalát, és bonyolult helyzetekben – például bizonyos gyógyszerekkel vagy mesterséges intelligenciával kapcsolatos esetekben – enyhítik a bizonyítási terhet.
4. Lesznek-e korlátozások az új szabályok alapján igényelhető kártérítés mértékét illetően?
A felülvizsgálat módosítja a jelenlegi szabályokat: megszünteti az alsó küszöbértéket és a felső összeghatárt, amely eddig megakadályozta, hogy a fogyasztók teljes kártérítést kapjanak az elszenvedett károkért.
5. Igényelhető-e kártérítés a termékfelelősségről szóló irányelv alapján az alapvető jogok megsértése miatt?
Kártérítési igény nyújtható be a gyártóval szemben, ha a hibás termék halált, személyi sérülést (beleértve az orvosilag elismert lelki sérülést), vagyoni kárt vagy adatvesztést okozott.
Az új szabályok nem teszik lehetővé az alapvető jogok megsértéséért járó kártérítést, például akkor, ha valakinek egy MI-alapú diszkriminatív munkaerő-felvételi szoftver miatt nem sikerül az állásinterjúja. Az ilyen jogsértések megelőzésére a mesterséges intelligenciáról szóló, jelenleg tárgyalás alatt álló törvénytervezet szolgál. Amennyiben mégis jogsértés történik, az érintettek a nemzeti termékfelelősségi szabályok alapján kérhetnek kártérítést, amihez a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló javasolt irányelv is segítséget nyújthat.
6. Milyen változásokkal jár mindez a vállalatok számára?
A vállalatok már ma is kötelesek kártalanítani a hibás termékek miatt sérülést szenvedett személyeket. Ezen túlmenően az új irányelv arra is kötelezi a vállalatokat, hogy hozzák nyilvánosságra azokat a bizonyítékokat, amelyekre a panaszosoknak szükségük volna igazuk bíróság előtti bizonyításához. A rendelkezés célja a gyártó és a fogyasztó közötti információs aszimmetria megszüntetése: a gyártók a fogyasztóknál jóval többet tudnak arról, hogyan állították elő és hozták forgalomba az adott terméket.
7. Ki felelős az EU-n kívül gyártott hibás termékekért?
A jelenlegi irányelv értelmében az importőrök felelősek az Unión kívül gyártott hibás termékekért. Ennek oka, hogy a fogyasztók számára túl nehéz volna kártérítést igényelni az Unión kívüli vállalatoktól.
A mai globális értékláncok azonban lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy közvetlenül (importőr nélkül) vásároljanak termékeket az Unión kívül. Ezért az új irányelv értelmében a fogyasztók a nem uniós gyártó képviselőjétől igényelhetnek kártérítést. A piacfelügyeleti rendeletnek és az általános termékbiztonságról szóló rendelet küszöbön álló felülvizsgálatának köszönhetően ez azt jelenti, hogy minden esetben lesz egy uniós székhelyű felelős személy, akitől kártérítést lehet kérni.
A forgalmazók (offline és online értékesítők) is felelősségre vonhatók, ha a károsult kérésére nem hajlandók megadni az uniós székhelyű felelős személy nevét. Ez vonatkozik az online piacterekre is, ám csak akkor, ha azok a fogyasztók felé forgalmazóként járnak el.
8. Mi a kapcsolat az új irányelv és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály között?
2021 áprilisában a Bizottság közzétette a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletre irányuló javaslatát. A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály szabályokat állapít meg annak biztosítására, hogy az MI-rendszerek szigorú biztonsági követelményeknek feleljenek meg, ideértve a beépített adatnaplózást és a kiberbiztonsági jellemzőket is. Ezek a szabályok hasonlítanak azokhoz, amelyeket a többi uniós biztonsági jogszabály ír elő más termékekre, például gépekre, rádióberendezésekre vagy általában a fogyasztási cikkekre vonatkozóan. A felülvizsgált irányelv egyértelművé teszi, hogy mindezen kötelező biztonsági követelményeket – beleértve a mesterséges intelligenciáról szóló törvényben foglaltakat is – figyelembe kell venni, amikor a bíróság megvizsgálja, hogy egy termék hibás-e. A felülvizsgált irányelv azt is egyértelművé teszi, hogy a szoftver – így az MI-rendszer is – termék. Ezért ha egy MI-rendszer hibás, és halált, személyi sérülést, vagyoni kárt vagy adatvesztést okoz, a sérültek a termékfelelősségről szóló irányelv alapján igényelhetnek kártérítést. A felülvizsgált irányelv jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket biztosít a vállalkozások számára az MI-technológiákba való beruházáshoz, a fogyasztók számára pedig megadja az ahhoz szükséges védelmet, hogy a mesterséges intelligencián alapuló termékeket egyre szélesebb körben elfogadják.
9. Mi a kapcsolat ezen irányelv és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló javasolt irányelv között?
A termékfelelősségről szóló irányelv szerint a gyártók objektív felelősséget viselnek a hibás termékek által okozott károkért, amely a termékek teljes körére kiterjed, ideértve a szoftvereket és az MI-rendszereket is. A termékfelelősségről szóló irányelv azonban nem elszigetelten létező jogszabály, és a károsultak sokszor választhatnak, hogy mely jogi alapon kívánnak igényt benyújtani. Valamennyi tagállam rendelkezik vétkességen alapuló felelősségi rendszerrel, amely megköveteli a károsultaktól, hogy bizonyítsák: valaki vétkessége okozta az őket ért kárt. Ha a károsult a vétkességen alapuló felelősségre vonatkozó nemzeti szabályok alapján igényel kártérítést, például olyan károkért, amelyek nem tartoznak a termékfelelősségről szóló irányelv hatálya alá (ilyen lehet az alapvető jogok megsértése vagy a termékek felhasználóival, nem pedig a gyártóval szembeni követelés), és a kártérítési igény egy MI-rendszer által okozott kárra vonatkozik, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségről szóló javasolt irányelv bizonyos feltételek teljesülése esetén segítheti a panaszosokat azon nehézségek elkerülésében, amelyekkel egyébként az adott MI-rendszer átláthatatlansága miatt szembesülnének.”
Forrás:
Kérdések és válaszok a termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban; Európai Bizottság; 2022. szeptember 28.
Közigazgatási, politikai informatika
Önkiszolgáló pontok támogatják a gyors ügyintézést a kormányablakokban
„Új, mesterséges intelligenciával támogatott, érintőképernyős önkiszolgáló ügyintézési pontokon is lehet már ügyet intézni a kormányablakokban. Az ún. MIA Pontokon elhelyezett eszközöket (Mesterséges Intelligencia Asszisztens) mindenki kipróbálhatja, országszerte közel 200 helyszínen. A projekt 2,6 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2020-00058 „Adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretében.
A kormányablakokban kialakított MIA Pontok érintőképernyős eszközein könnyen, gyorsan, ügyintézői beavatkozás és sorban állás nélkül lehet meghatározott ügyeket elektronikusan intézni. Különlegesség, hogy az eszközökön a magyarorszag.hu központi e-ügyintézési portálon megszokott ügytípusok egy részével már most találkozhatunk: például vezetői engedély és személyi igazolvány pótlása, gépjármű ügyek, anyakönyvi kivonat- és erkölcsi bizonyítvány igénylése.
A MIA eszközök használata hamarosan olyan mindennapi rutinná válhat az állampolgárok számára, mint egy bankautomata kezelése. Mindemellett, a folyamatosan bővülő ügyköröknek köszönhetően, az eszközök jelentős terhet vehetnek le az ügyintézők válláról, ezáltal növelik a közigazgatás hatékonyságát. Sőt, a Mesterséges Intelligencia Asszisztensekkel jelenleg már közel kétszáz helyszínen találkozhatunk országszerte.
Az önkiszolgáló terminálok minden olyan technológiai kiegészítővel rendelkeznek, amely a gyors és egyszerű ügyintézéshez szükséges. Többek között a beépített kamera, a mikrofon, az ujjnyomat- és okmányolvasó, a hangszóró, a nyomtató, a bankkártya terminál, valamint az aláíró pad is a kényelmet szolgálja.
A Mesterséges Intelligencia Asszisztensek lépésről lépésre vezetik végig a felhasználót az ügyintézés menetén, emellett a felhasználó azonosítása mesterséges intelligencia segítségével történik, amely az egyik legbiztonságosabb azonosítási formának tekinthető, hiszen az arcképazonosító szoftverek rendkívül pontos, nagy megbízhatóságú analitikára képesek, így az emberi szem által nem észlelhető eltéréseket is kiszűrik.
A fejlesztés forrása 2,6 milliárd forint, amelyet az Európai Szociális Alap és a hazai központi költségvetés finanszíroz a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- fejlesztés Operatív Program, valamint a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretén, a „Mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pont (KIOSK) kiterjesztése a kormányhivatalokra, illetve más külső ügyintézési helyszínekre” (KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2020-00058) projekt megvalósítása során.
A projektet a Széchenyi 2020 program keretében a Belügyminisztérium, a Budapest Főváros Kormányhivatala és a Digitális Magyarország Ügynökség alá tartozó szervezetek (IdomSoft Zrt., Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) valósítják meg.
Bővebb információ, valamint a helyszínek listája a magyarorszag.hu oldalán érhető el.”
Forrás:
Önkiszolgáló pontok támogatják a gyors ügyintézést a kormányablakokban; NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.; 2022. szeptember 27.
„A konzorcium a vissza nem térítendő uniós támogatást a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Programban kapta.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által vezetett konzorcium 2,549 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült, a projekt részeként új szolgáltatások újult meg az Országleltár Portál – közölte a vállalat. A konzorcium a vissza nem térítendő uniós támogatást a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Programban kapta.
A fejlesztésnek köszönhetően az állami vagyonnyilvántartási adatok egyre szélesebb köre válik hozzáférhetővé a jövőben, tovább javítva a transzparens állami- és kormányzati működést. Az új szolgáltatások az állampolgárok, vállalkozások és állami szervek részére egyaránt lehetőséget biztosítanak arra, hogy az állami tulajdonban lévő ingatlan, társasági részesedés és egyéb eszköz típusú vagyonelemekre vonatkozó információkhoz az eddiginél könnyebben jussanak hozzá és mindezt már okostelefonra optimalizálva is megtehessék – közölte az MNV.
A tulajdonosi joggyakorló szervezetek kezelésében lévő vagyonelemekre vonatkozó kötelező adatszolgáltatás informatikai támogatására az úgynevezett Adatszolgáltatási Keretrendszer alkalmazást vezették be. Ennek segítségével az ellenőrzött elektronikus közigazgatási rendszeren keresztül történt belépést követően egy zárt rendszerben lehetőség nyílik az adatok beküldésén, azonnali feldolgozásán és a közvetlen visszacsatoláson keresztül az adatállományok folyamatos minőségi javítására, rendszerszintű ellenőrzésére.
Új lehetőségként a projektben kialakították a Bérleti Licit Portál alkalmazást is, így az átmenetileg nem hasznosított, állami feladatellátásra időszakosan nem szükséges állami tulajdonú ingatlanok bérbeadása egyszerűbben és gyorsabban meg tud történni a jövőben. Az állami szervek elhelyezési igényeit támogató megoldás segítségével pedig az elhelyezési folyamat költséghatékonyabbá válik, a kereslet és a kínálat közös platformot kap, elősegítve a korszerűbb, hatékonyabb ingatlangazdálkodást. A Bérleti Licit Portál alkalmazás már 2021 szeptembere óta működik, az idén szeptember 28-án pedig az új alkalmazásokat is üzembe helyezték.
Az MNV Zrt. a megrendelő konzorciumi tagjaival, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel és az Állami Vagyonnyilvántartási Kft.-vel szoros együttműködésben valósította meg az informatikai fejlesztéseket – olvasható az MNV Zrt. közleményében.”
Forrás:
MNV: 2,549 milliárd forint uniós támogatásból megújult az Országleltár Portál; Computerworld; 2022 október 1.
Szálláshely-adatokat nyilvántartó oldalt indított a Magyar Turisztikai Ügynökség
„Szálláshelyadatokat nyilvántartó oldalt indított NTAK Iránytű néven a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) – közölte az ügynökség kedden az MTI-vel.
Az MTÜ tájékoztatása szerint az új felületen – amely a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) oldalán található – kibővített statisztikai mutatók, új funkciók és összehasonlítási lehetőségek érhetők el, a tervezéshez és működéshez is nélkülözhetetlen adatokat kérhet le a szálláshelyeket üzemeltető mintegy 45 ezer hazai vállalkozás.
A közlemény emlékeztet: a rendszer 2019-ben indult, a hazai szálláshelyek a bevételi és kapacitásadatokat eddig is lekérdezhették az NTAK-ban. A fejlesztést követően viszont az előfoglalási adatok, a vendégforgalmi és a küldőpiaci információk is lekérdezhetők, valamint az egyes szolgáltatók eredményeiket összevethetik más települések szálláshelyeivel – írták.
Az NTAK Iránytű olyan tényadatokat biztosít az előfoglalási adatok visszamutatásán keresztül, amelyek támpontot adnak az üzleti tervezéshez, az árképzéshez, valamint a marketing és értékesítési aktivitások összeállításához – tették hozzá.
A közleményben Jakab Zsófia, az MTÜ marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyettese rámutatott: a lekérhető adatok segíthetik a szálláshely-szolgáltatókat az adatalapú döntéshozatalban, hozzájárulhatnak működésük javításához és fejlesztéseik megvalósításához, mindez pedig jelentősen növelheti a hazai szálláshely-szolgáltatók piaci versenyképességét.”
Forrás:
Szálláshelyadatokat nyilvántartó oldalt indított a Magyar Turisztikai Ügynökség; Híradó.hu/MTI; 2022. szeptember 27.
Lásd még: Elindult az NTAK Iránytű; Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK); 2022. szeptember 27.
KCR – Központi Címregiszter, közös célok reményében
„A Központi Címregiszterhez, azaz KCR-hez kapcsolódó továbbképzésen tartottak előadásokat a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási és geodéziai szakértői Csornán, szeptember 22-én. A gyakorlati fókuszú prezentációkból a résztvevő jegyzők és polgármesteri hivatali ügyintézők a KCR használatának lehetőségeiről, jogi hátteréről és ingatlan-nyilvántartással való kapcsolatáról szerezhettek naprakész tudást.
Szakmai napon osztották meg tudásukat szeptember 22-én a Rábaköz fővárosának is tartott Csornán a Lechner Tudásközpont ingatlan-nyilvántartási és geodéziai szakértői. A jegyzőknek, illetve a polgármesteri hivatalokban dolgozó ügyintézőknek szervezett szakmai napon a Lechner Tudásközpont Ingatlan-nyilvántartási és Geodéziai Igazgatóságának munkatársai tartottak előadásokat.
A szakmai nap a Központi Címregiszterhez (KCR) kapcsolódó önkormányzati és ingatlanügyi hatósági feladatellátás témakörében szerveződött. A hallgatóság sorait a környező önkormányzatok jegyzői, jegyzői feladatellátást segítő ügyintézői alkották. Elsőként Jánossy András, a Lechner Tudásközpont geodéziai vezető szakértője tartotta meg a „Közös Célok Reményében… a Lechner ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásai” című előadását. Beszélt a hazai ingatlan-nyilvántartás kezdeti történetéről, a jelenlegi ingatlan-nyilvántartás informatikai rendszereinek ismertetéséről, valamint az állampolgároknak és intézményeknek szóló, Lechner Tudásközpont által biztosított, elektronikus ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásokról is.
Darabánt Miklós TAKARNET ügyfélszolgálati felelős az Ingatlan-nyilvántartás – Központi Címregiszter kapcsolata és földügyi megközelítése témában ismertette a KCR jogi és igazgatási hátterét, valamint az ingatlan-nyilvántartással való kapcsolatát.
Végezetül az előző gondolatmenetet folytatva és a jogi környezetre vissza-vissza utalva Nagy Péter ingatlan-nyilvántartási rendszertámogató szakértő tartotta meg a tárgyhoz kapcsolódóan a gyakorlati kérdéseket felvázoló, az életből vett példákkal sűrűn tűzdelt előadását.
2015 előtt Magyarországon a közigazgatás nem rendelkezett egységes, központi, az ország valamennyi címét lefedő cím-adatbázissal. Az ingatlanok címadatai 2015 januárja óta kerülnek az ingatlan-nyilvántartásba a Központi Címregiszterből, azaz a KCR-ből, automatikus címadatátvétel útján. Korábban a címek a különböző címnyilvántartások változtatásai és a hozzájuk kapcsolódó folyamatok miatt nem egységes szellemben készültek, különböző, elkülönült jogszabályok rendelkeztek róluk, a címkezelés nem volt egységes. A „Közhiteles címregiszter kialakítása” projekt keretében kialakították a hazai címkezelés egységes jogszabályi környezetét igazgatási folyamatait és megvalósult egy központi teljes címnyilvántartás. A címregiszter nyilvántartás adatai elérhetővé váltak a közigazgatás szereplői számára.
Az ingatlan-nyilvántartáshoz kapcsolódó szakmai napot Berkiné Sokorai Tünde aljegyző szervezte. A helyszíneként szolgáló városházával szemben található a több mint 900 éves premontrei kanonokrend ma is működő rendháza és plébániatemploma a Csornai Premontrei Prépostság, amely Csorna legimpozánsabb építészeti jellegzetessége.”
Forrás:
KCR – Központi Címregiszter, közös célok reményében; Jánossy András; Lechner Tudásközpont; 2022. szeptember 29.
Még több formában érhető el az ingatlan-nyilvántartási térkép
„A Lechner Tudásközpont által szolgáltatott állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból már olcsóbban lehet igényelni kisebb pontosságú, de nagyobb területeket lefedő váztérképeket is.
A Lechner Tudásközpont földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként nem hatósági eljárásban történő felhasználásra szolgáltatja az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázist. A jelenleg háromhavonta frissülő adatok megrendelhetőek az ügyfélszolgálaton vagy a geoshop geoportálon keresztül ESRI shape vagy dxf formátumban, valamint igényelhetőek WMS szolgáltatás formájában is.
Amennyiben a térképi és attribútum információk közül csak a földrészlet geometriájára és helyrajzi számára van szükség, úgy elegendő a kedvezőbb áron hozzáférhető váztérképet megrendelni. Újdonság, hogy 2022. szeptemberétől az ügyfélszolgálaton keresztül a váztérkép 0,5 méterre, illetve 1 méterre generalizált verziója is elérhető, mely kisebb pontossági igénnyel nagyobb területek adatainak megrendelését segíti elő.
További információért, valamint az adatok megrendelésével kapcsolatban keressék az ügyfélszolgálatot a teradatszolgaltatas@lechnerkozpont.hu e-mail címen.”
Forrás:
Még több formában érhető el az ingatlan-nyilvántartási térkép; Lechner Tudásközpont; 2022. szeptember 28.
Társadalom, gazdaság, művelődés
Gépi kézírásfelismerés segítségével készült el a Magyar Nemzeti Levéltár új adatbázisa
„Gépi kézírásfelismerés segítségével készült el a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) legnagyobb, az 1828. évi országos összeírást feldolgozó adatbázisa, amelyet hétfőn adtak át a nagyközönségnek.
Az 1828. évi országos összeírás teljes, 12 688 település adatait tartalmazó, indexelt képanyaga a Valenciai Műszaki Egyetem által fejlesztett algoritmus és mintegy 70 önkéntes munkájának eredményeként jött létre. Ez az összeírás az eddigi legnagyobb, kézírásfelismeréssel feldolgozott gyűjtemény Magyarországon.
Az új adatbázis átadásán Mikó Zsuzsanna, az intézmény általános főigazgató-helyettese kiemelte: számos jó nemzetközi gyakorlatot követve az MNL is nyitott a civilek bevonására adatbázisainak fejlesztésébe. A főigazgató-helyettes reményét fejezte ki, hogy az önkéntesek által feldolgozott iratanyag és adatbázisok száma egyre gyarapodni fog, és megköszönte az önkénteseket adó Magyar Családtörténet-kutató Egyesület segítségét a közösségi összefogással végzett munkában.
A meghirdetett programra két nap alatt annyian jelentkeztek, hogy le kellett állítani a toborzást.Az 1828. évi országos összeírás 196 724 oldalból áll, és tartalmazza a 19. század első feléből valamennyi adófizetési kötelezettség alá eső háztartás tulajdonosának, családfőjének az adatait. Az egyedülálló történeti forrásban 2 845 595 személynév szerepel a történeti Magyarország, Horvátország és Szlavónia teljes területéről.
A most közzétett irategyüttes elsősorban családtörténet-kutatási szempontból kivételesen értékes forrás, illeszkedve a https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/ honlapon már régóta elérhető korábbi, 1715. és 1720. évi összeírások sorába.
Az adatbázisban a kereshető személynevek mellett a vagyoni és társadalmi helyzetre vonatkozó adatok digitalizált képei is elérhetők a kutatóknak. Az összeírás a korszak magyar társadalom- és gazdaságtörténete szempontjából pótolhatatlan forrásértékű.”
Forrás:
Gépi kézírásfelismerés segítségével készült el a Magyar Nemzeti Levéltár új adatbázisa; Kultúra.hu/MTI; 2022. szeptember 30.
„„Újabb halálos kihívás terjed a gyerekek között” – gyakori cím a médiában, de sajnos sokan nem is sejtik, hogy miről szól egy-egy virtuális kihívás és mitől veszélyes. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének tanácsadó testületeként működő Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal szeptember 28-i ülésén az online kihívások veszélyeivel, visszaszorításuk lehetőségeivel és a szülői tudatosság növelésének fontosságával foglalkozott.
Az online kihívások terjedése nem csupán az online tér és a közösségi szolgáltatások velejárója, mindinkább a fiatal korosztály, különösen a tinédzserek sajátos szocializációjának a része. Igazán jelentős veszéllyé mégis az elmúlt évek trendszerűen terjedő és egyre nagyobb fizikai és mentális veszélyeztetettséggel járó, önkárosítást vagy akár halált eredményező online terjedő kihívások váltak.
A szakirodalom alapvetően a veszélyes és veszélytelen virtuális kihívások között tesz különbséget. A veszélytelen online kihívások közé soroljuk a társadalmi jellegű feladatokat, mint például a Jerusalema táncos kihívását vagy a szolidaritási kihívások csoportjába tartozó Ice Bucket kihívást. A gond nem ezekkel van, hanem azon kihívásokkal, amelyek a résztvevőket vagy másokat fizikai, pszichikai veszélynek teszik ki. Ilyenek például az önkárosításra, mérgező anyagok belégzésére vagy fogyasztására, illetve egyéb súlyos sérüléssel járó cselekedetekre bíztató kihívások.
Csak néhány az utóbbi években elterjedt veszélyes, sőt halált is okozó kihívások közül: Kék Bálna-kihívás, Fahéj-kihívás, Autó szörf-kihívás, Kiki-kihívás, Benadryl-kihívás, Blackout-kihívás, Mosókapszula-kihívás, Radír-kihívás, Jég és só-kihívás. Az online terjedő trendek népszerűségének számos oka lehet, amelyek a kiskorúak esetében főként a társadalmi hovatartozás, a csoporttudat és kötődéseik fontosságában keresendők. A szakirodalom és a pszichológusok a „fear of missing out” (FOMO), vagyis a „kimaradástól való félelem” jelenségét emelik ki.
A veszélyes online kihívások hatásaiAz egyik első és forradalminak mondható kihívás – ami már Magyarországon is elterjedt – az Ice Bucket challenge volt 2014-ben. A kihívás eredetileg az ALS megbetegedésekre kívánta felhívni a figyelmet, és pénzgyűjtési célja volt. Ám a kihívások nem álltak meg a jó ügyeknél, hanem a veszélyek felé vették az irányt. Az online kihívások – mindamellett, hogy azok gyakran a kortársak közötti kapcsolatok erősítésének eszközei – fizikai vagy pszichikai veszélyeztetettséget is generálhatnak.
A Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal véleménye szerint ezen kihívások legveszélyesebb hatása a szándékos önkárosítás lehet. Az önkárosítást, olyan szándékos önsértésként vagy önmérgezésként határozza meg a szakirodalom, amely általában 13 és 15 éves kor között kezdődik, és ezt követően válik gyakoribbá, különösen lányok esetében. A Kék Bálna-kihívás éppen ezeket a fiatalokat találta meg. A szorongó, elszigetelődő gyerekek kiszolgáltatott helyzetére apellált, és az önsértésen túl öngyilkosság elkövetésében csúcsosodott ki.
A szándékos önkárosítástól eltérően vannak olyan esetek, amelyek során az ideiglenes vagy maradandó egészségromlás a kihívás közvetlen következménye. Ilyen volt a hazánkban is megjelenő Fahéj-kihívás, amely során a résztvevők nagy mennyiségű fahéj elfogyasztására vállalkoznak. A fahéj belélegzése tüdőgyulladást okozhat, valamint a légutak hámsérülésével és hegesedésével járhat. A járulékos önkárosítással vagy halállal végződő esetek egyik visszatérő példája az úgynevezett Blackout-kihívás is, amely annak 2008 körüli felbukkanását követően a TikTok közösségi oldalon 2021-ben vált ismét népszerűvé. A feladat ez esetben a lélegzet visszatartása volt addig, amíg az eszméletvesztés be nem következik. A hosszantartó oxigénmentes állapot eredményeként különösen a gyermekek esetén fulladásos halál is bekövetkezhet. Hazai esetek közül a Vonat-szelfi jelenség terjedt el, amely az álló vonatok tetején készülő képek készítését tűzte ki célul. A kihívás idén – sajnálatos módon – több esetben is tragédiával végződött.
A kihívások a fizikai sérelemokozás mellett súlyos érzelmi károkkal is járhatnak, így az önkárosításon kívül vagy éppen ezt kiegészítve félelmet kelthetnek, depressziót és poszttraumás stresszt is okozhatnak a gyermekek körében.
Változások kellettek a közösségi irányelvekben
Az online kihívások terjedését a közösségi média is nagymértékben elősegítette. Így a YouTube, a Facebook, a Snapchat és a WhatsApp, sőt mára már kifejezetten a TikTok vált az online kihívások megjelenésében, valamint terjedésében leginkább érintett felületté. Az egyre több veszélyt és halált okozó kihívások ellen viszont lépni kellett. A nagy elérésű közösségi média oldalak zömében változtattak közösségi irányelveiken és szigorúbb fellépést hirdettek az ilyen jellegű tartalmakkal szemben. Az emberéleteket követelő Blackout-kihívás elterjedését követően a TikTok bejelentette, hogy új tartalommoderációs eszközöket és hashtageket ellenőrző, szűrő technológiát vezetnek be a gyermekek biztonsága érdekében. Vagyis, ha egy hashtagnél hirtelen megugrik az érdeklődés, akkor azt a TikTok kivizsgálja.
A közösségi média oldalak vállalásai és törekvései ellenére továbbra is komoly problémát jelentenek ezek a trendek. Ezen kívül az is kérdés, hogy az újonnan megjelenő veszélyes online kihívásokra milyen gyorsan képesek reagálni a platformok, illetve hogy az ilyen jellegű tartalmak és az ezekre mutató címkék (hashtagek) szűrését végző mechanizmusok mennyire hatékonyak.
Ez a feladat ugyanakkor nem csak a közösségi médiára hárul, a szülői tudatosság növelése is legalább annyira fontos. Közös érdekünk, hogy a szülő felismerje, ha a gyermeke bajban van, így akár olyan trendet jelentő online kihívásokban vesz részt, amelyek testi épségét vagy mentális egészségét veszélyeztetik. Ennek érdekében ismerniük kell az új online trendeket és segítséget kell nyújtaniuk ezek elkerülésében, értelmezésében és a káros hatások korai észlelésében.
A téma fontosságára és aktualitására tekintettel a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztal tagjai egyetértettek abban, hogy a kérdést a tagok által képviselt szervezetek bevonásával további vizsgálatnak vetik alá és egy következő ülésükön ismét napirendre tűzik.”
Forrás:
Rohamosan terjednek a gyermekeket veszélyeztető online kihívások; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2022. szeptember 29.
Kiberbiztonság
A közösségi médiát monitorozó szoftvert vásárolna a magyar kormány?
„Az angol nyelvű Times of Israel héber nyelven megjelenő testvérlapja, a Zman Iszrael tegnapi tudósításában számolt be a tervezett vásárlásról. A lap az információt az izraeli gyártó, az Avnon Group nevű vállalat egyik magas rangú tisztségviselőjétől szerezte meg.
A több mint 30 éve működő Avnon Group védelmi ipari cég, technológiai és fegyverfejlesztéssel foglalkoznak, kiemelten kiberfegyverekkel. A vállalatcsoport jelen van az egész világon, több mint 70 országban értékesítik a termékeiket.
A beszámoló szerint a szóban forgó szoftver egy elemző rendszer, mely alkalmas pl. arra, hogy a közösségi média tartalmai alapján képet adjon a „közhangulatról.” Ugyanakkor a forrás az újságíróknak azt mondta, hogy arról nincs információjuk, hogy a magyar kormány konkrétan mire is kívánja felhasználni a programjukat, annyit tudnak, hogy a közösségi médiát akarják vele figyelni.
Mivel hadiipari fejlesztésről van szó, az izraeli törvények értelmében az Avnonnak a tranzakcióhoz meg kell szereznie a védelmi minisztérium kiviteli engedélyét…”
Forrás:
A közösségi médiát monitorozó szoftvert vásárolna a magyar kormány; Dajkó Pál; IT café; 2022. szeptember 29.
Vesd össze:
„Arra kérdésre, hogy tervezi-e a kormány a közösségi média figyelésére alkalmas szoftver vásárlását, közölte, nincs ilyen szándék, az erről szóló sajtóhíreknek nincs alapjuk.”
A kormány fontosnak tartja az emberek meghallgatását; Kormányinfo; 2022. szeptember 29.
Eljöhet az ideje annak, hogy az ember félreálljon a kiberbiztonság területén
„ A BME hallgatóit is bevonva már mesterséges intelligenciával vadásznak az informatikai rendszerek támadóira, négy „fegyver” már működik is béta verzióban.
Lezárult a Quadron Kibervédelmi Kft., a Budapesti Műszaki Egyetem és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium közös tudományos kutatási projektjének első szakasza – számolt be az InfoRádiónak a Quadron ügyvezető igazgatója. Gulyás Péter hozzátette, a kutatás középpontjában egy olyan, mesterséges intelligencián alapuló eljárás állt, ami képes lehet azonnal érzékelni, ha egy informatikai rendszert támadás ér, azaz jóval előbb, mint ahogy a támadás által okozott károk mutatkoznának.
„A mesterséges intelligenciával és gépi tanulással megtámogatott rendszerrel kapcsolatos tervünket régóta dédelgetjük. Nem olyan rég az áttörés is megtörtént a Quadron Research Lab. keretein belül” – említette Gulyás Péter.
Megítélése szerint a kutatás-fejlesztéshez a BME legjobb és legképzettebb hallgatói csatlakoznak leendő szakértőkként.
A spanyolviaszt szerinte nem ők fogják feltalálni, hisz szerte a világon nagyon sokan kutatnak ezen a kiberbiztonsági területen, ennek a kutatásnak az alappillére inkább az, hogy nem elemzőkkel és humán interakcióval, erőforrással dolgoznak, hanem különböző matematikai és mesterségesintelligencia-modellekkel.
„A számítási kapacitástól függően sokkal nagyobb valószínűséggel, sokkal hamarabb és sokkal több támadást is észre tudunk venni. Nincsenek fizikai korlátai az elemzésnek” – emelte ki Gulyás Péter.
A fejlesztésnek az a célja, hogy minél hamarabb és minél pontosabban kiszűrje a fals pozitív támadáselemzési eredményeket is, és a valós támadásokra időben riasszon.
Hogy hol tartanak?
„Ez év tavaszán kezdtük el a munkát valós környezetben, néhány ügyfelünk jelentkezett béta tesztelésre, az első riportok pedig egy hónappal ezelőtt meg is érkeztek. Idő kell az eredményhez, hiszen nem feltétlenül leselkedik minden pillanatban támadás az ügyfeleinkre. De három-négy termék béta verzióban már működik, amivel fogjuk még spékelni ezt a megoldást, az az, hogy a technológiai fejlettségen javítunk, illetve a felhasználó kollégák felkészültségét erősítjük.” ”
Forrás:
Eljöhet az idő, hogy az ember félreálljon a kiberbiztonság területén; Kalapos Mihály; Infostart / InfoRádió; 2022. szeptember 29.
Kiberbiztonsági Hackathon: 2022 ősz, 2022. október 7-9.
„A kibertér tele van időszerű kihívásokkal, amelyek durva hatással lehetnek a mindennapjainkra. Erre időszerű példa a 2022. május 7-én történt kibertámadás, amely az Egyesült Államok Colonial Pipeline rendszerét bénította meg. Egy számlázási szoftvert ért támadás, képes volt az ellátó láncra súlyos következményekkel hatni.
A kiberbiztonság mindannyiunkat érint, de gyakran csak akkor észleljük a hiányát, amikor akadály keletkezik. A kiberbiztonsági innovációs versenyünknek az a célja, hogy az akadályt megelőzve időszerű innovatív válaszok keletkezzenek. 2022. október 07. és 9. között megrendezésre kerül így a Hackathon, ahol egyetemen hallgatók keresnek innovatív választ a modern kor kihívásaira.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Semmelweis Egyetem, az OXO Cybersecurity Lab kiberbiztonsági startup inkubátor szakmai támogatásával ezért közösen olyan ötletversenyt hirdet egyetemi hallgatók számára, ahol a versenyzők egyrészt elmélyedhetnek napjaink kiberproblémáiban, másrészt ötleteikkel hozzájárulhatnak olyan megoldások kidolgozásához, melyet először egyetemi keretek között, majd a piacon is megmérettetve magukat, hosszú távon akár létre is hozhatnak.
A verseny 2022. október 07-09. között kerül megrendezésre, melyre minden magyar felsőoktatási intézmény hallgatója, nappali és levelező tagozatos is jelentkezhet, akár egyénileg, akár csoportosan. A hackathon célja az, hogy a különböző egyetemek különböző képzéseinek hallgatói találkozhassanak és közösen dolgozhassanak egy-egy problémán, ezért nem csak a műszaki, hanem például a gazdasági, a társadalomtudományi és az orvostudományi területről is várják a szervezők a jelentkezőket, akik érdeklődnek a kiberbiztonság iránt. A szervezők által felvetett problémák között lesz ugyanis olyan, mely az egészségügyre fókuszál, mely az autonóm közlekedést mutatja be, ami a rendészeti és katonai kérdéseket feszegeti, vagy éppen a mesterséges intelligencia és a nagy adatok biztonságára vonatkozik.
A verseny 2022. október 7-én, pénteken délután kezdődik, amikor a szervezők ismertetik azt a több tucat kiberbiztonsági akadályt, melyek megoldására az ötleteket ki kell dolgozni. A jelentkezők ezután kiválasztanak egy vagy több problémát, amivel foglalkozni szeretnének. Amikor egy akadályra van legalább öt jelentkező, az adott csapat el tudja kezdeni a közös munkát, mely október 9-e, vasárnap 20:00-ig tart. A két nap alatt a csapatoknak egy ún. business model canvas-t kell létrehozni, melyből kiderül, hogyan látják az adott probléma megoldását technológiai és üzleti oldalról, valamint az ötletüket ún. pitch formájában kell szóban előadniuk a szakmai zsűrinek. A két nap folyamán ebben mentorok segítik őket, akik mind szakmai, mind gazdasági szempontból támogatják a hallgatókat.
Az ötleteket és a verseny alatt formálódó csapatokat természetesen nem hagyjuk magukra a verseny után sem, aki szeretné tovább vinni az innovatív ötletét, azt ebben támogatni fogják a szervezők.
Az erre nyitott résztvevőket először az egyetemi inkubátorprogramok és kutatások keretei között segítik az ötlet megvalósításában, majd igyekeznek azokat a lehető leghamarabb valós piaci körülmények között megmérettetni, akár piaci vagy állami tőkealapok befektetéseinek segítségével. A már kész ötlettel rendelkező, arra érett csapatok pedig egyből jelentkezhetnek az OXO Cybersecurity Lab októberben induló piaci inkubációs programjába.
A versenyre a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludevent (https://ludevent.uni-nke.hu/event/2275/) felületén lehet jelentkezni.”
Forrás:
Kiberbiztonsági Hackathon: 2022 ősz; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Kiberbiztonsági Kutatóintézet; 2022. szeptember 29.
Digitális geopolitika és geoökonómia
Európai Védelmi Alap: fókuszba került az MI és a kvantumtechnológia
„Felpörgette a védelmi célú kutatás-fejlesztési együttműködéseket az orosz–ukrán háború, a NATO DIANA-val reagál a helyzetre, és az Európai Unió is fokozza erőfeszítéseit. Az Európai Védelmi Alap keretében az első pályázati körben 1,2 milliárd eurót osztottak szét többek között mesterséges intelligenciához, katonai felhőhöz, kvantumtechnológiához kapcsolódó projektekre, az összeg öt százalékát a forradalmi ötleteket felmutató kkv-k és induló innovatív vállalkozások kapják.
Erősítik a védelmi innovációt
Az orosz–ukrán háború hatására európai országok sora jelentett be számottevő haderőfejlesztési tervet, ezek közül talán az egyik legambiciózusabb program a németeké, akik százmilliárd euróval növelik a hadseregre fordított összeget. Az orosz támadás azonban nem csak a katonákra szánt összeg átgondolását váltotta ki az Európai Unióban, de várhatóan jelentős hatással lesz a kutatás-fejlesztési források felhasználására is, a védelmi szektor által is használható innovációk jóval nagyobb szerephez juthatnak a jövőben.
Forradalmi ötletek
Július végén jelentették be, hogy az Európai Védelmi Alap (European Defence Fund, EDF) keretében az Európai Bizottság 1,2 milliárd eurónyi forrást biztosít összesen 61, széles körű összefogással megvalósuló, védelmi kutatás-fejlesztési projekthez. A finanszírozásra kiválasztott pályázatokon keresztül az EDF olyan, magas szintű védelmi képességekkel kapcsolatos programokat támogat, mint a vadászrepülőgépek, harckocsik és hadihajók következő generációjának fejlesztése, valamint olyan kritikus védelmi technológiák esetén támogatja a kutatás-fejlesztést, mint a katonai felhő, a mesterséges intelligencia, a félvezetők, az űrkutatás, a kibertechnológia vagy az egészségügy. Emellett az egész világot átformálni képes megoldások, különösen a kvantumtechnológiák és az új anyagok terén is előrelépést várnak a kutatások támogatásától, valamint az ígéretes kkv-k és induló innovatív vállalkozások is segítségre számíthatnak. Az 1,2 milliárd eurónyi forrás 5 százaléka ugyanis olyan, forradalmi elképzelések kidolgozására jut, amelyek alapvetően változtathatják meg a védelmi technológiákat.
Az EDF egyébként az orosz–ukrán háború kirobbanása előtt jött létre, a 2021-2027-es időszakra közel 8 milliárd eurónyi forrás áll rendelkezésre az alap keretein belül. Az első támogatások többsége egyébként nem az egyetemi kutatásokra jut, hanem inkább államilag finanszírozott kutatóközpontok kapják őket, amelyek alkalmazott technológiákkal foglalkoznak. Így például van olyan nyertes pályázó, amely extrém magasságokban röpképes, napelemek által működtetett drónok kifejlesztésén dolgozik. Azt eddig is láthattuk, hogy milyen komoly szerepet játszanak a háborúban a drónok. Ha sikerül ilyen eszközöket készíteni, azok lényegében helyettesíthetik a műholdakat, hiszen a légvédelem számára nehezen, vagy egyáltalán nem elérhető módon tudnának információkat továbbítani a csapatok elhelyezkedéséről, mozgásáról.
DIANA-t is bevetik
A háború kirobbanása után pár hónappal a NATO összehangolt, több országot érintő kutatási programot jelentett be, az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Királyság pedig terveket fogalmazott meg a kvantumtechnológia, hiperszonikus eszközök és egyéb területeken zajló közös fegyverkutatás kiterjesztésére. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára jelentette be még áprilisban, hogy az Egyesült Királyság és Észtország közös katonai k+f programnak ad otthont, amely a szövetség kutatóközpontjait fogja össze.
Az Észak-atlanti Védelmi Innovációs Akcelerátor (Defence Innovation Accelerator for the North Atlantic – DIANA) várhatóan erősíteni fogja a védelmi technológiák és beszerzések terén folytatott transzatlanti együttműködést. Az akcelerátor többek között a mesterséges intelligencia, a big data, a kvantumtechnológiák, a biotechnológia, a hiperszonikus technológiák és az űrkutatás területén megvalósuló projektekkel foglalkozik majd. Ahogy Kalle Laanet észt védelmi miniszter fogalmazott a DIANA célja az, hogy támogassa a mély technológiákkal foglalkozó vállalatokat, amelyek hozzájárulnak a védelmi erőfeszítésekhez.
Az Egyesült Királyságban az Imperial College London lesz a fogadó szervezet, amely koordinálja a tevékenységeket, valamint létrehoz egy „virtuális piacteret”, amely összeköti az induló vállalkozásokat a befektetőkkel és a beszerzőkkel. A projekt része a NATO szélesebb körű, a katonai kutatási együttműködés fellendítését célzó kezdeményezésének, amely végső soron akár 60 helyszínt is érinthet. Április 6-án a dán DTU kutatóintézet közölte, hogy őket és partnereiket választották ki a NATO kvantumtechnológiákkal foglalkozó koppenhágai tesztközpontjának létrehozására.
Szintén április elején jelentette be a Fehér Ház, hogy az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália vezetői megállapodtak abban, hogy „felgyorsítják a beruházásokat a következő generációs kvantumképességek biztosítása érdekében”. A kutatás-fejlesztés középpontjában a „helymeghatározás, navigáció és időzítés” áll majd a következő három év kísérletei során. A projekttől remélt kvantumérzékelők komoly előrelépést jelenthetnek a hajók vagy rakéták nagy pontosságú irányításában.”
Forrás:
Fókuszba került az MI és a kvantumtechnológia; IT business; 2022. szeptember 26.
Tízmilliárd forintból épül űripari központ Magyarországon
„A Remred Space Technologies 2025-re felépülő központjában kisműholdak gyártását és összeszerelését fogják végezni. A cél, hogy európai szinten is kiemelkedő szereplővé váljanak.
A hírt Dr. Sárhegyi István, a Remred igazgatóságának elnöke jelentette be a Brain Bar jövőfesztiválon, hangsúlyozva, hogy az űripar ma az egyik legdinamikusaban fejlődő terület. „A XXI. századot az űrben fogják írni” – jelentette ki előadásában Sárhegyi, aki szerint aki ma ezen a területen lemarad, az behozhatatlan hátrányba kerül.
A több mint 400 millió forintos nettó árbevételével az ország egyik legnagyobb űripari cégének számító Remred éppen ezért határozott úgy, hogy Martonvásáron egy 3200 négyzetméteres összterületű összeszerelőcsarnokot építenek fel Remtech néven 2025-ig, amelyben 100-tól 400 kilogrammig terjedő műholdak és az azokhoz szükséges alrendszerek gyártását, összeszerelését, integrációját és tesztelését végzik majd.
„A jelenlegi civilizációnk nem lenne fenntartható műholdak nélkül” – fejtette ki Sárhegyi, hogy miért éppen a műholdakban látják a potenciált, majd ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy a piaci helyzet több szempontból is ideális ahhoz, hogy belevágjanak egy ilyen projektbe. A piac az elmúlt időszakban a nagy, geostacionárius pályára szánt műholdaktól egyre inkább a kisebb, alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak felé fordul, amelyekből viszont minden eddiginél többet bocsátanak fel, így jelentősen megnőtt a kereslet az összeszerelési és tesztelési kapacitásra.
Egy másik, egészen friss változás, hogy a geopolitikai helyzet megváltozása miatt a civil felhasználás mellett ismét előtérbe kerültek a védelmi szempontok is a technológia kapcsán, ennek eredményeképpen pedig nem csak a magánvállalatok, de az államok is egyre több pénzt fordítanak a szektorra. Sárhegyi úgy véli, hogy az orosz-ukrán háború vilagosan megmutatta, mennyire fontos szerepet játszanak a műholdak egy konfliktusban, így pedig minden ország célja az, hogy növeljék az ilyen jellegű képességeiket.
A cégvezető hozzátette, hogy a Remtech regionálisan is egyedülálló lesz a maga nemében, így Magyarország számára is lehetőséget kínál arra, hogy regionálisan meghatározó tényezővé váljunk az űripar területén. „Most abban a pillanatban vagyunk, hogy a kisebb államoknak is megéri beszállni az űriparba, és regionális vezető szerepre törhetnek” – fejtette ki Sárhegyi, aki szerint ma éppen egy új űrkorszak hajnalán járunk. Ezt a korszakot a növekvő bevételi lehetőségek és a költségek drasztikus csökkenése jellemzi, valamint az, hogy az államok mellett megjelentek a kisebb KKV-k is a piacon, Magyarországon ez a terület viszont egyelőre nem nagyon aktivizalódott. „Magyarországon nincs űripar” – fogalmazta meg sarkos véleményét, kifejtve, hogy itthon az elmúlt évtizedekben elsősorban az űrkutatás volt a húzóágazat az űriparral szemben, miközben a nemzetközi gyakorlatban ma már az ipari tevékenység nagyjából 80%-kal esik latba a szegmensben.
Pozitív fejlemények persze itthon is akadnak, amire az egyik jó példa éppen a Remred, akik az Energiatudományi Kutatóközpont spin-off vállalataként Magyarország egyik legsikeresebb űripari termékét, a Pille dózismérőt valamint a Tritel űrdozimetriai teleszkópot értékesítik a nemzetközi piacon. Sárhegyi ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Remred ma már együttműködik többek között a NASA-val és az ESA-val is, és olyan projektekben vesznek részt, mint az Artemis Hold-program keretében megvalósuló Lunar Gateway űrállomás és az európai űrügynökség robotikus Mars-küldetése, amelynek keretében marsi talajmintákat fognak visszahozni a Földre.
Az új központ létrehozásával a Remred célja, hogy az európai piac egyik kiemelkedő szereplőjévé váljon a kisműhold- és rendszerintegráció területén – írja a Remred által kiadott sajtóközlemény. A tervek szerint 2025 első negyedévére megvalósuló Remtech mintegy 70 új, magas hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyet teremt, és helyet kap benne egy olyan, 1500 négyzetméteres laboratóriumi terület is, amelyben az űripari szabványoknak megfelelő rezgés-, sokk-, termo-, vákuum-, anyagtechnológiai-, EMC-, és akusztikus tesztekhez szükséges eszközök is megtalálhatóak lesznek. „Hazánk űripari fejlődése szempontjából elengedhetetlen egy olyan magyar űripari rendszerintegrátor cég létrehozása, mely képes összefogni a nemzeti űrszektort és versenyképes lehet az Európai Űrügynökség meglehetősen zárt piacán” – mondta el a bejelentés kapcsán Zábori Balázs, a Remred műszaki igazgatója, hozzátéve, hogy közel 50 éves űrkutatási múltuknak köszönhetően a Remredben minden szükséges tudás adott egy ilyen ambiciózus terv megvalósításához.”
Forrás:
Tízmilliárd forintból épül űripari központ Magyarországon; Bobák Áron; Rakéta.hu; 2022. szeptember 29.
Szakirodalom
Hogyan építsünk egy jobb rendet? Nagyhatalmak rivalizálásának korlátozása egy anarchikus világban
„Dani Rodrik-Stephen M. Walt: How to Build a Better Order, Limiting Great Power Rivalry in an Anarchic World) Eredetileg megjelent: Foreign Affairs, volume 101 number 5 (2022 sept-oct) page 141-155
A szerzők: Dani Rodrik a Harvard Kenedy School Nemzetközi Politikai Gazdaságtan professzora. Kutatásai során főleg a globalizációt és a gazdasági növekedést és fejlődést vizsgálta. Emellett tagja az Amerikai-Kínai Gazdaságpolitikai Munkacsoportnak is. Stephen M. Walt szintén a Harvard Kennedy School professzora, ám az ő területe a külügy. Számos amerikai egyetemen tart előadásokat, az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja.
A Világrend vége
A cikk elején a Szerzők azt az állítást teszik, hogy a jelenlegi világrend épp a szemünk előtt omlik össze. Az USA relatív hanyatlása Kínához mérten meggyengítette a szabály központú hiperglobalizáció rendszerét és minden bizonnyal elhozza annak végét is. Ennek hátterében a sorozatos pénzügyi válságok, a növekvő egyenlőtlenség, a protekcionizmus, a pandémia és a gazdasági szankciók állnak. Oroszország Ukrajna elleni inváziója újraélesztette ugyan a NATO-t, de elmélyítette a szakadást Kelet és Nyugat, Észak és Dél között. Ez a távolodás azért különösen káros mert lassítja a globális problémák elhárítására fordított erőfeszítések foganatosítását.
Ebben a helyzetben senkinek nem esik nehezére egy olyan világrendet elképzelni, amelyben az USA és Kína viszonya tovább romlik, Európa és az egész világ újra fegyverkezni kezd, a gazdasági integráció kora véget ér és kisebb befelé forduló gazdasági közösségek jönnek létre. Rodrik és Walt mégis azt kívánják bemutatni, hogy hogy jöhet létre egy jóindulatúbb világrend, amelyben azt Egyesült Államok és Kína egyes kérdésekben versenyeznek, másokban együttműködnek. Ez a rendszer lehetővé teszi azt, hogy a fegyverkezés költségeinek visszaszorításával minden ország többet fordíthasson a regionális problémák kezelésére.
Ennek az új világrendnek a megvalósítása, a Szerzők véleménye szerint nem is annyira nehéz, mint amilyennek elsőre tűnik, vannak már példák a jelenleg létező intézmények között, például a korábban említett Amerikai-Kínai Gazdaságpolitikai Munkacsoport, amely lehetőségeket keres a konstruktívabb megoldásokra a bilaterális egyezségekben. A kivitelezéshez egy 4 elemből álló keretrendszert javasolnak, amely lefekteti az együttműködés alapjait, elősegíti a kommunikációt és egymás álláspontjainak megértését, lehetőséget ad arra, amelyre a nagyhatalmi rivalizálásnak nem sikerült, az emberi lét minimumkövetelményeinek, és a gazdasági prosperitásnak a fenntartására szerte a világon.
A keretrendszer
A ’90-es években kialakult világrend egyértelműen az utolsókat rúgja, de a nyomába nem kell szükségszerűen a háborúnak lépnie. Természetesen az Egyesült Államok és Kína igen érzékeny a saját biztonságára, és ezért gyanakvóan tekintenek egymásra, de egyaránt tudják azt, hogy egyik sem tudna hosszú távon a másik fölé kerekedni. Emellett pedig az élet számos területén képesek együttműködni, máshol pedig egyenesen egymásra vannak utalva. Rodrik és Walt keretrendszere szerint a szemléletváltáshoz szükséges az is, hogy a nemzetek közti egyezségek természete is megváltozzon. Nem lehet a feltétel az egyezség minden részletkérdésben az együttműködés megkezdéséhez, elég csupán a sarkalatos kérdéseket tisztázni és teret engedni a nézeteltéréseknek a részletekben.
A keretrendszer szerint az első meghatározandó kategória a tiltott tevékenységek köre. Ezek olyan széleskörűen elfogadott normákon alapulnak, amelyeket egyik fél sem vitat, ennek alapjául szolgálhatnak például az ENSZ alapszabályában foglaltak. Természetesen ezeket az a szabályokat időről-időre meg fogják szegni az államok, ennek ellenére erős alapot szolgáltatnak, amelyeket senki nem hághat át komoly konzekvenciák nélkül. A második kategóriába azokat az eseteket sorolják, ahol mindkét fél profitálhat a saját cselekményeinek változtatásával. Legegyszerűbb példaként a Szerzők a bilaterális kereskedelmi megállapodásokat említik, de például a fegyverkezés csökkentésére vonatkozó egyezmények is ide sorolhatók.
Amennyiben az államoknak nem sikerül kölcsönösen előnyös megállapodást kötni, a keretrendszer ajánlása szerint, minden államnak jogában áll olyan lépéseket tenni, amellyel elősegítik a saját céljaikat, de nem sértik a másik fél szuverenitását. Ebben az esetben különösen fontos, hogy a nagyhatalmak tisztában legyenek az egyoldalúan hozott lépéseik harmadik felekre gyakorolt következményeivel, és hogy igyekezzenek arányos reakciót adni minden eseményre. Végül pedig a harvardi professzorok szerint azokat a problémákat, amelyeket csakis több állam együttműködésével lehet megoldani, a negyedik kategóriába soroljuk. Ennek a negyedik megoldási javaslatnak a hiányát láthatjuk a klímaválság elleni védekezés akadozásában, vagy a világjárvány kezelésének hiányosságaiban.
Az 5G és a keretrendszer
Ebben a részben a Szerzők egy kurrens példán mutatják be a régi szemlélet és az új szemlélet közti eltérést. A kínai Huawei vállalat bizonyult az 5G technológia körüli fejlesztések nyertesének. Ez aggodalmat keltett a nyugati nemzetbiztonsági szolgálatokban, ugyanis, véleményük szerint, a vállalat a kínai hírszerzéshez köthető. Ennek okán az USA megtiltotta a telekommunikációs vállalatainak, hogy a Huawei-el üzleteljenek és hogy aláássa vállalat fejlődését azt is megtiltotta, a mikrochipekek értékesítsenek a Huawei számára. Ezzel a lépéssel pedig jelentős károkat okozott azon afrikai államoknak, akik az alacsony áruk miatt széles körben használták a Huawei termékeket, amelyek ellátása a szankciók miatt akadozni kezdett.
Ezzel szemben Nagy-Britannia kormánya megegyezésre jutott a Huawei-el, amelynek értelmében a termékek évenként biztonsági ellenőrzésen esnek át, ennek eredményeit publikálják. A 2019-ben megjelent jelentés megállapította, hogy a szoftveres háttér javításra szorul, majd 2020. júliusában az Egyesült Királyság kitiltotta az 5G hálózatairól a vállalatot, ebben szerepet játszott az USA politikai nyomása is. Azonban pusztán azzal, hogy erről a döntésről mindenki szabadon megfogalmazhatta a véleményét sokkal átláthatóbbá tették a kérdést és kevesebb vitát szült a döntés kínai részről.
Az iráni válság értelmezése
Az elmélet szerint ebben a helyzetben is létezik egy olyan megoldás, amely mindkét fél számára előnyös. Elsőként például kölcsönös szándéknyilatkozatot tehetnek az ENSZ alapszabályainak betartására. Nagy előrelépésnek számított, mikor 2015-ben sikerült megkötni a nukleáris egyezséget, amelynek értelmében Irán csökkentette az urán dúsításra alkalmas infrastruktúráját bizonyos szankciók feloldásáért cserébe. Ez tipikus példája a második kategóriába sorolható megoldásoknak. Az egyezménytől a Trump adminisztráció 2018-ban egyoldalúan elállt, ám Irán nem kezdett azonnal az infrastruktúra újraépítésébe, mindkét fél nyitott maradt a kapcsolatok javítására. Azóta is csak mérsékelt intenzitással történnek csapások és válaszcsapások.
Agressziótól mediációig
Nem kérdés, hogy az orosz-ukrán háború csökkentette az új, békésebb világrend kialakításának esélyeit, de érdemes ezt a folyamatot is megvizsgálni a Szerzők szempontjai szerint. Az invázióval az oroszok egyértelműen megszegték az ENSZ alapszabályát, erre válaszul a Nyugat egyoldalú választ adott a szankciókkal és az ukrán fegyveres erők támogatásával. Az is megfigyelhető ezen a folyamaton keresztül, hogy milyen következményekkel jár, ha a hatalmak nem használják ki a tárgyalásokban rejlő lehetőségeket, hiszen Oroszország már jóval az invázió előtt kifejezte aggodalmát Ukrajna NATO és EU tagságával kapcsolatban, de erre a nyugat nem tudott megnyugtató választ biztosítani. Mikor a háború kitört az USA egyértelművé tette, hogy nem avatkozik direkt módon a háborúba válaszul pedig az oroszok is kifejezték, hogy nem tervezik más területekre terjeszteni a háborút. Mikor azonban az USA képviselői olyan nyilatkozatokat tettek miszerint hosszú távon a céljuk volt Oroszország meggyengítése a háborúval az Oroszok atomtámadással és a háború további kiterjesztésével kezdtek fenyegetőzni. A háború során unilaterális (4-es kategóriába sorolható) problémák is felmerültek, például az ukrán gabonaexport akadályozása, amelyet végül Törökország mediációjával sikerült magas szintű tárgyalásokon feloldani.
Nagy hatalom, nagy megértés
Az ukrán háború is bizonyította azt, hogy önmagában a keretrendszer nem tudja biztosítani a pozitív jövőt, mert nem mindenki cselekszik a keretrendszeren belül. De az új nézőpont alkalmazásának számos előnye van a korábbi rend visszaállítására való törekvéssel szemben. Egyik előnye például, hogy alkalmazása gyakorlatilag semmibe nem kerül, és segítségével könnyen megfigyelhető, hogy melyek azok az országok, amelyek valóban elkötelezettek az új rend felé. A keretrendszer segíthet kiépíteni egy olyan bizalmat és megértést, amely jelenleg hiányzik a világpolitikából, segítségével elválaszthatóak az együttműködés és a nézeteltérések fórumai.
A javasolt új megközelítés évtizedek óta tetten érthető Tajvan kérdésének kapcsán, ahol az USA támogatja Tajvan védelmének kiépítését, amellyel segít fenntartani a függetlenségét, de továbbra se ismeri el Tajvant teljes értékű államként.
A Szerzők konklúziója, tehát az, hogy előfordulhat olyan szituáció, amelyre a keretrendszer se ad megoldást, de a régi megközelítés semmiképpen nem vezethet a békés jövőbe.”
Forrás:
Hogyan építsünk egy jobb rendet?; Jász Mihály; Fejlődésgazdaságtani Szakosztály, Magyar Közgazdasági Társaság; 2022. szeptember 27.
Vesd össze:
How to Build a Better Order. Limiting Great Power Rivalry in an Anarchic World; Dani Rodrik, Stephen M. Walt; Foreign Affairs; 2022. szeptember-október
Lásd még:
Dani Rodrik; Wikipédia
Stephen M. Walt; Wikipédia
Törvények, rendeletek
„Meglepetést keltett, hogy a miniszterelnök szeptember 30-ai hatállyal felmentette az országos kórházi főigazgató informatikai helyettesét.
A hír nyomán sokan találgatták az indokot mivel Szabó Bálintot az egészségügyi szolgáltatási tér „atyjaként” jegyzik az ágazatban. A felmentéséhez nem fűztek magyarázatot. Információink szerint valójában annyi történt, hogy megszüntették egy összeférhetetlenségi helyzetet, amely azután alakult ki, miután a magyar állam 100 százalékos tulajdonban lévő, februárban alapított Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. (ESZFK) ügyvezetői feladataival is Szabó Bálintot bízták meg.
Ennek cégnek a feladata a központi egészség informatikai rendszerek (egészségügyi szolgáltatási tér, háziorvosi és kórházi rendszerek) fejlesztése, alkalmazás-üzemeltetése. Így az általa vezetett cég tevékenységét, mint az Országos Kórházi Főigazgató informatikai helyettese maga felügyelte. Ezt a hónapok óta fennálló visszás helyzetet orvosolták a hétvégén megjelent felmentési határozattal.”
Forrás:
Nem kirúgták, csak a pozíciói összeférhetetlenségét szüntették meg Szabó Bálintnak; Danó Anna; Népszava; 2022. október 2.
Lásd még:
A miniszterelnök 83/2022. (IX. 30.) ME határozata országos kórházfőigazgató-helyettes felmentéséről; Magyar Közlöny; 2022. évi 159. szám; 2022. szeptember 30.; 6601. o. (PDF)