Skip to main content

5. szám, 2022. január 31.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Megújul a Digitális Jólét Alapcsomag: nagyobb sávszélesség és korlátozások nélküli előfizetési lehetőség lesz

„Nagyobb sávszélességet és korlátozások nélküli előfizetési lehetőséget nyújt 2022. januárjától a Digitális Jólét Alapcsomag a felhasználók számára. A hazai hírközlési szolgáltatók kínálatában megjelenő Alapcsomagnak köszönhetően ma már az egész országban elérhető a minden eddiginél alacsonyabb fogyasztói árú internet-előfizetés.

Magyarország Kormánya a Digitális Jólét Program elindításával és az annak részeként kidolgozott Digitális Jólét Alapcsomag védjegy formájában történő bevezetésével lehetővé tette, hogy valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató kínálatában megjelenjen a Digitális Jólét Alapcsomag védjeggyel ellátott, minden eddiginél alacsonyabb havi díjú internet-hozzáférés szolgáltatás. Az Alapcsomag bevezetésének célja az volt, hogy mindazok, akik korábban az internetezés magas ára miatt nem tudtak előfizetni a szolgáltatásra, egy minden eddiginél alacsonyabb fogyasztói árú internet-előfizetést érhessenek el.

2022. januárjától az Alapcsomagban foglalt otthoni szolgáltatás maximális letöltési sebessége legalább30 Mbit/s-ra emelkedik, míg a minimális (garantált) letöltési sebességet 7,5 Mbit/s-ban állapították meg. Megszűnik az a felhasználókat érintő feltétel, mely szerint az Alapcsomagra csak azok fizethettek elő, akiknek az azt megelőző egy évben nem volt internet-előfizetésük, így a kedvezményes internet elérés mindenki számára elérhetővé válik. Ugyancsak megszűnik az igénybevétel időtartamára vonatkozó korlátozás, 2022. elejétől már egy éven túl is hatályos marad az előfizetői szerződés.

Dr. Solymár Károly Balázs az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a Digitális Jólét Alapcsomagnak köszönhető, minden eddiginél alacsonyabb fogyasztói árú internet-előfizetéssel a digitális világ adta lehetőségek azok számára is elérhetők lesznek, akiknek anyagi gondot jelentett eddig az internet-előfizetés.

Kövesi Gabriella az Hírközlési Érdekegyeztető Tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy a hírközlési szolgáltatók számára kiemelten fontos, hogy mindenki hozzáférhessen a technológiai fejlődés vívmányaihoz, az internet által biztosított tudáshoz, a digitalizáció nyújtotta előnyökhöz. Az új Digitális Jólét Alapcsomag megalkotásakor az motiválta a szolgáltatókat, hogy az új feltételek segítségével még vonzóbb belépő csomagok között választhassanak fogyasztóink. A digitalizáció fontos cél, ennek érdekében továbbra is teljes támogatásunkat élvezi a Digitális Jólét Program, és annak részeként a megújult Alapcsomag.

A Digitális Jólét Alapcsomagról

Az internet-hozzáférés szolgáltatás (Digitális Jólét Alapcsomag) igénybe vételi havi díjának – a Szolgáltató árképzési elveit figyelembe véve – fajlagosan legalább 15 %-kal olcsóbbnak kell lennie az adott Szolgáltató következő, nem kisebb sávszélességű, illetve adatforgalom tartalmú, legolcsóbb, publikus, önállóan értékesített, azonos hűségidejű internet-hozzáférés szolgáltatási díjcsomagjánál.

Az Alapcsomag védjegy használati jogának elnyerésére a védjegyet tulajdonló Digitális Jólét Nonprofit Kft. pályázati rendszert alakított ki, amelynek köszönhetően 2017. június 6-án megnyílt a lehetőség az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára a védjegy használatának elnyerésére. A védjegyhasználati jogosultság megszerzése céljából önkéntes alapon pályázhat valamennyi – Magyarország területén működő –, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltató. A pályázat nyilvános, folyamatos és a csatlakozás önkéntes a szolgáltatók részére.

A szakértőkből álló Tanácsadó Testület a beérkezett pályázatokról egy értékelési szempontrendszer alapján döntési javaslatot készít a Digitális Jólét Nonprofit Kft. részére és javaslatot tesz a pályázatok elbírálására. A nyertes pályázókkal a Digitális Jólét Nonprofit Kft. védjegyhasználati szerződést köt. A mai napig valamennyi jelentős piaci erővel bíró hírközlési szolgáltató beadta pályázatát. Ennek köszönhetően már az egész ország területén elérhető az Alapcsomag.

A Digitális Jólét Nonprofit Kft. kétfordulós eljárásrendben, folyamatos bírálat mellett 22 nyertes pályázatot hirdetett ki. Jelenleg 19 szolgáltató biztosítja a Digitális Jólét Alapcsomagot. Az Alapcsomagra a bevezetése óta több mint 33 ezren fizettek elő.”

Forrás:
Nagyobb sávszélesség és korlátozások nélküli előfizetési lehetőség a Digitális Jólét Alapcsomagban; Digitális Jólét Program; 2022. január 27.

Minden fontos tudnivaló a 25 év alattiak adókedvezményéről

„A fiataloknak jár az adókedvezmény, az nem veszhet el, és nem is lehet lemondani róla.

2022. január 1-től a 25 év alattiak az átlagbérig mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól.A kedvezmény igénybevétele automatikus: külön nem kell kérni, és nem is kell nyilatkozni róla a munkáltatónál. Az adókedvezményt már a januárra szóló, február elején átutalt fizetésben is érvényesítenie kell a munkáltatónak, így a fiatalok idei első fizetése akár mintegy 65 ezer forinttal is több lehet. Nyilatkozatot a 25 év alattiaknak csak egy esetben kell kitölteniük: ha a kedvezményt nem kívánják érvényesíteni. Például azért, mert több munkáltatótól is van jövedelmük, amelyek együtt már meghaladják az adómentes értékhatárt. Vagyis csak annak kell nyilatkoznia, akinek a több forrásból származó az idén meghaladja az 5 204 400 forintot. A 25 év alattiaknak az adókedvezmény nemcsak a munkabér után jár, hanem például a táppénz, a megbízási díj, az őstermelői és az átalányban megállapított jövedelem és a vállalkozói kivét után is. Az első házasoknak járó adókedvezmény sem veszhet el az adómentesség miatt. Ha két 25 év alatti összeházasodik, akkor a fiatalok az első házasoknak járó adókedvezményt, nem az esküvőt követő hónaptól, hanem 25 éves koruktól számított 24 hónapon keresztül vehetik igénybe.”

Forrás:
Minden fontos tudnivaló a 25 év alattiak adókedvezményéről; Pénzügyminisztérium; 2022. január 26.

Közigazgatás, politika

A NATO európai innovációs központjává válna Magyarország

„A NATO szövetséges államai civil együttműködésekre alapozva, kettős felhasználású termékek előállítására képes start-upok bevonzásával válaszolnának az innovatív és forradalmi technológiák területén jelentkező új kihívásokra. A tavaly meghirdetett DIANA kezdeményezésben egy regionális hivatalból, négy-öt innovációs központból és számos tesztközpontból álló hálózat épülhet ki Európában. A magyar felajánlások mindhárom szinten tartalmaznak hazai helyszíneket Budapesten és Zalaegerszegen – összegezte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a David van Weellel, a NATO főtitkárhelyettesével folytatott mai megbeszélése fő témáját.

A civil innováció a biotechnológiától a mesterséges intelligencián át az autonóm eszközökig számos területen utcahosszal előzi a védelmi szférát. A vállalkozások újító gondolkodásmódja és tudásbázisa technológiai áttörést hozó polgári és védelmi megoldások kidolgozásában hasznosulhatna. A DIANA az Amerikai Egyesült Államokban hatvan éve eredményesen működő DARPA mintájára teremtene az egyetemi, kutatóintézeti és kormányzati partnereket is bevonó innovációs ökoszisztémát.

A tervek szerint Észak-Amerikában és Európában is létrehoznak egy-egy alapvetően koordinációs szerepet betöltő regionális központot, amelyek meghatároznák a DIANA éves munkatervét a térségekben. Az innovációs serkentő helyszínek egyfajta inkubátorházként képzési lehetőséget, irodai férőhelyet kínálnak a kiválasztott start-upok számára. A tesztközpontok színvonalas tesztlehetőséget biztosítanak az önerőből ahhoz hozzájutni nem tudó vállalatoknak. Egy regionális központ és az első tesztközpont akár már 2022 nyaráig felállhat, a teljes hálózat a jövő évtől működhet.

A NATO új típusú biztonsági kihívásokért felelős vezetője, David van Weel főtitkárhelyettes személyesen tájékozódik a felajánlásokról, körútja során az elsők között kereste fel Magyarországot. Kétnapos programja részeként a miniszteri találkozó mellett meglátogatja az Európai Innovációs és Technológiai Intézet budapesti székhelyét és a ZalaZONE járműipari tesztpályát.

David van Weel a találkozón elmondta: „A DIANA egy ambiciózus kezdeményezés, amelyet a szövetséges állam- és kormányfők a tavalyi NATO-csúcstalálkozón indítottak el. A Szövetség technológiai előnyének megőrzése érdekében létrehozzuk a civil innovátorokkal való hatékony együttműködéshez szükséges mechanizmusokat. Látogatásom során lehetőségem nyílik megismerni a kiváló innovációs ökoszisztémát Magyarországon. Szeretnék köszönetet mondani a magyar kormánynak a DIANA erőteljes támogatásáért és a nagylelkű felajánlásokért, beleértve egy regionális irodát, tesztközpontokat és egy gyorsító telephelyet. A DIANA helyszíneivel kapcsolatos döntések az idei év során fognak megszületni.”

Palkovics László kifejtette: „A magyar javaslatok mellett számos érv szól: az innovációt fókuszba helyező gazdaságfejlesztés mellett ilyen a védelmi ipar gyors ütemben zajló újjáépítése is. Zalaegerszegen a jövő évtől termelő Lynx-harcjárműgyár szomszédságának köszönhetően már most készülnek az ágazathoz kapcsolódó tesztkapacitások. A tavaly életre hívott Védelmi Innovációs Kutatóintézet és felsőoktatási partnerként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudása, képességei szintén a közös ügy szolgálatába állíthatók. Magyarország már elkötelezte magát amellett is, hogy csatlakozik az előzetes koncepció szerint egymilliárd eurós tőkeösszeggel kockázati tőkealapként létrejövő NATO Innovációs Alaphoz. A sikeres hazai vállalatok gyarapodása a gazdasági növekedésben, munkahelyekben, adóbevételekben számszerűsíthető hasznokkal jár, az állam befektetőként kedvező feltételekkel juthatna a legkorszerűbb eszközökhöz és technológiákhoz.””

Forrás:
A NATO európai innovációs központjává válna Magyarország; Innovációs és Technológiai Minisztérium; 2022. január 27.

Európai Unió

Európa számára kiemelkedően fontos lesz az űrstratégia a jövőben

„A politikai vezetők erősebbé és versenyképesebbé tennék az Európai Uniót. Ennek az irányvonalnak tartalmaznia kell az ipari, a gazdasági, a digitális és az űrszuverenitás erősítését. Ezekről beszélt újságírónk a belső piac európai biztosával, Thierry Bretonnal.

Euronews:
„Mit jelent az űripar a piac, a technológiai fejlődés és védelem szempontjából Európa számára?”

Thierry Breton, a belső piac európai biztosa:
„Európa egy nagyszerű űrhatalom. A hordozórakéták és a műholdak területén is a világ néhány legjobb játékosa a miénk, de sok start-upunk is van. Viszont ez egy olyan terület, amely egyre inkább vitatott. Stratégiai terület, olyan, amit meg kell védeni az európaiak számára is. Nemrégiben láthattuk, hogy mi történt egy rakétakilövés után: mindenfelé roncsokat hagyott maga után, és tönkretehette volna a saját, független konstellációinkat, főleg azokra gondolok, amelyek nagyon hasznosak a mindennapi életünk szempontjából, mint amilyen például a Galileo vagy a Copernicus. A Galileo teszi lehetővé számunkra a műholdak pozicionálását. A világ leghatékonyabb konstellációjával rendelkezünk, de nem is ismerjük. Sokat használjuk azt a szót, hogy GPS, de valójában a Galileo a leghatékonyabb. Az összes műholdas rendszerünket ez teszi lehetővé Európában, de sokkal távolabb is, és a legpontosabb a világon. Ezt fogjuk fejleszteni – nagyon fontos a kapcsolódó járművek számára, az autonóm járművek számára, de minden olyan tevékenység számára is, amely az okostelefonjainkon és a mai mindennapokban zajlik. A Copernicus lehetővé teszi számunkra, hogy az űrből láthassuk: mi történik. Képek, radarok révén, a szén-dioxid-kibocsátás észlelésével, röviden rengeteg minden van, amit az űrből láthatunk. Valójában két független műholdas konstellációnk van, amelyek valóban az európaiakért léteznek. De ennél messzebb kell mennünk, mert sok minden történik az űrben. Ez egy olyan terület, amelyet meg kell védenünk – a szuverenitás, az autonómia területe. És a védelmi, katonai szempontok is fontosak számunkra. Az űr az ipari tevékenységre, a tudományra és a digitális világgal kapcsolatos tevékenységünkre is hatással van, valamint a védelemre, annak védelmére, ami fontos számunkra.”

Euronews:
„Milyen űrstratégiát mutat be jövő hónapban a Bizottság?”

Thierry Breton, a belső piac európai biztosa:
„Először is hozzá kell férnünk az űrhöz. Ha van hozzáférésünk az űrhöz, akkor autonómok vagyunk. Óriási vállalataink vannak és olyan indítórakétáink, mint az Ariane és a Vega. Ezt folytatnunk kell, és nyilvánvalóan folytatni is fogjuk – továbbra is támogatjuk ezeket a fejlesztéseket. Az újrafelhasználhatóság és a jelentősebb indítórakéták felé is el kell mozdulnunk. Valódi szakértelemmel rendelkezünk. Aztán vannak még kisebb, úgynevezett mikro-indítórakétáink. Lesznek olyan műholdas konstellációink, amelyek apró műholdakból állnak majd. Szóval újabb igények vannak kialakulófélben. De a hozzáférés az űrhöz és a hozzáférés autonómiája alapvető fontosságú számunkra. A stratégia része az is, hogy folytatjuk a fejlesztéseket, mint ahogyan azt a Galileo esetében említettem is. Vannak újgenerációs műholdjaink, amelyek még pontosabb szolgáltatásokat tesznek majd lehetővé, hiszen azt látjuk, hogy egy kapcsolt jármű esetén ha csak 10 centiméteres a pontosság, az nagy problémákat képes okozni. Szóval valóban centiméteres pontosságra van szükségünk. Ezen fogunk dolgozni a Galileo új generációival.

Ami pedig a Copernicust illeti, nyilvánvalóan azt is tovább fogjuk fejleszteni. És új igények is feltűnnek. Egy olyan új konstelláción, műholdas kapcsolaton dolgozunk, amely – köszönhetően az új LEO szatelit-technológiáknak – szélessávú kapcsolódási lehetőséget fog kínálni Európa-szerte. Ez nagyon fontos, mert még mindig vannak fehér zónák. A karantén ideje alatt a kontinens bizonyos helyein a határon mozogtunk amiatt, hogy mindenki otthon volt, internetet használt, sokszor többet, mint szükséges, a hálózatot pedig nem erre tervezték. Többször katasztrófa-közeli állapotba kerültünk, szóval biztonsági elemeket is be kell építeni a szélessávú infrastruktúrákba, köztük az űrrel kapcsolatos területre – arra az esetre, ha valaha támadásokat kell majd kiállni, különösképpen a kiberbiztonsággal kapcsolatban.

De azt is tudjuk, hogy el kell kezdenünk a biztonságról gondolkodni. A biztonság nagyon fontos a kommunikációs hálózatban, az internetes hálózatban és a kvantumtechnológiákban, amelyek a titkosítási technológiák új generációi, és lehetővé teszik számunkra, hogy maximális biztonságot érjünk el. A konstelláció fogja hordozni ezeket alacsony pályán a Föld körül. Mivel észak-déli konstellációról van szó, az egész európai kontinenst – ahogyan a mi szakzsargonunkban mondjuk – beszórhatjuk, de az afrikai kontinenst is. Szeretnénk afrikai barátainknak is olcsó kapcsolatot kínálni az egész kontinensen. Ami a start-upokat illeti, szeretnénk újítani és táplálni ezt az ökoszisztémát. Újabb dimenzió a katonai, amit már korábban említettem. Egyre fontosabb a szuverenitás kérdése, hogy megvédjük azt, ami az űrben történik. Természetesen meg is figyelhetjük, de nem szabad naivnak lennünk, azt is látni kell, hogy mi folyik ott, beleértve a törmelékkezelést, amit űrforgalom-irányításnak nevezünk. Mindez nagyon fontos lesz a stratégiában, és amelyekről nyilván még többet fogunk beszélni a következő hónapban Toulouse-ban.”

Euronews:
„Kicsivel több mint egy éve mutatta be digitális platformokkal kapcsolatos javaslatait. Bízik benne, hogy hamarosan alkalmazni fogják ezeket?”

Thierry Breton, a belső piac európai biztosa:
„Igen, először is, ez egy nagyszerű pillanat, mert egy éve javasoltuk ezeket a szövegeket. Aztán egy év elteltével szavazott a Tanács a két szövegről. Ez, mint tudják, nagyon rövid idő az európai intézmények és a társjogalkotók közötti demokratikus párbeszédben. A két szöveg a Digitális Piacok Törvény, (Digital Markets Act), amely szabályozni fogja a platformok gazdasági szempontjait és a Digitális Szolgáltatások Törvény (Digital Services Act), amely szabályozza a társadalomban való életünket ezeken a platformokon. Ez utóbbi arról szól, hogy minden, ami a fizikai életben tilos, a digitális terekben, az információs térben is tilos legyen. Ez azt jelenti, hogy vissza kell szerezni ezt az információs teret, biztosítva, hogy legyen rá vonatkozó törvény, és hogy a platformok ellenőrzés alatt álljanak, miközben nyilvánvalóan megőrizzük a szólásszabadságot is. Tehát jó kompromisszumot sikerült kialakítani. Ez valóban azt mutatja, hogy a társjogalkotók – egyrészt a tagállamok, másrészt a Parlament – ​​nyilvánvalóan támogatták ezt a bizottsági javaslatot, mivel a szövegek, amelyekről szavaztak, nagyon közel állnak azokhoz a javaslathoz, amelyeket a csapatom és én megfogalmaztunk. Szóval ez nagyon jól sikerült. Bízom benne, hogy a francia elnökség alatt sikerül olyan kompromisszumot találnunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy ezek a rendeletek a lehető leggyorsabban hatályba lépjenek. Mindannyiunk élete forog kockán ebben az információs térben, ez a mi és a gyermekeink biztonságáról szól. Tehát sürgős. Európa pedig megadta magának az eszközöket, hogy reagáljon erre a vészhelyzetre. Mi vagyunk az első kontinens, amely ezt megtette.”

Euronews:
Thierry Breton, köszönöm, hogy válaszolt a kérdéseimre.”

Forrás:
Európa számára kiemelkedően fontos lesz az űrstratégia a jövőben ; Gregoire Lory; Euronews; 2022. január 28.

Gyorsabban, erősebbet, jobban? – Az Európai Unió 2022-ben

„Míg 2020 és 2021 az koronavírusjárvány kordában tartásáról, az emberi egészség védelméről és a tagállamok gazdaságának felszínen tartásáról szólt, addig 2022-ben sok új területen indulhat meg az uniós egyezkedés és közös munka. 2022 szak- és geopolitikai szempontból is sok kihívás elé állítja a soros francia elnökséget. A Covid hol erősítette, hol gyengítette az EU-t egyes területeken, viszont a szakpolitikai célok még mindig a tagállamok kompromisszumformálási hajlandóságán múlik.

Régi és új szakpolitikák – előrelépés vagy helyben kocogás?
Az Európai Unió Tanácsának francia elnöksége már decemberben ismertette előrelépési szándékát a klíma- és energiapolitika, a digitális átállás, Schengen és a migrációs politika reformja, a belső piaci, valamint a stratégiai célként megfogalmazott önálló védelempolitika létrehozása mellett. Vegyük sorba tehát, hogy milyen konkrét célok és megvalósítások érhetők el idén az adott területeken.

Az egyik legnagyobb vitát kiváltó új intézkedések között található a Bizottság által tavaly decemberben bemutatott „Irány az 55”, avagy Fit for 55 nevű klímacsomagja. A tizenkét jogszabályból álló csomag célja, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon az Unió, valamint környezetkímélőbbé alakítsa az energiarendszereket, amelyek rendkívül technológia és tőkeintenzív beruházások. Az egyik komoly törésvonal a Bizottság által szorgalmazott taxonómiarendelet, amely Franciaország mint atomhatalom, valamint a közép-európai országok társadalmai számára fontos atomenergiát már fenntarthatóként kezeli. Az új szocialista német kormány több atomerőmű bezárásával tette világossá álláspontját, viszont az Energiewende csúfos kudarca és az energiaárak elszállása megmutatta, mennyire függ a geopolitikailag is kockázatos orosz gáztól. Kérdés, hogy a zöld átállás tekintetében mennyire oszlanak meg majd a költségek, hiszen az EU-s polgárok már most érzik a drágulást mind energia, élelmiszer és szolgáltatások terén.

A franciák több gazdasági területen is szeretnének eredményeket elérni, mint például a globális társaságiadó harmonizációja, amely főként amerikai nyomásra került napirendre, viszont a tagállamok kompromisszumkészsége itt valóban megmutatkozott. Több vitát fog kiváltani azonban a Stabilitási és Növekedési Paktum államadósságra vonatkozó része, ahol a franciák eltörölnék a 60%-s államadósságra vonatkozó szabályt. Kérdés, hogy a Scholz-kormány és a szigorú német fiskális hitvallás mennyire lesz rugalmas a kérdésben. A német kancellár szerint a növekedés és fiskális egyensúly nem egymást kizáró tényezők, viszont kérdés, hogy mennyire tudja megnyerni az „északi fukarok”, főként Hollandia álláspontját. Kétségkívül, a francia gazdasági miniszter mellett szakértők is komoly reformokért kiáltanak, szakítva a hagyományos német megszorítópolitikától.

A német kormány új politikai programja nemcsak az energia, hanem a szociálpolitika terén is szakít a status quo-val, amely a minimálbérek vagy akár a házasság újraértelmezése és a tagállamok közötti kötelező kölcsönös elismerése finoman szólva sem hozott osztatlan sikert. Míg Németország e két területen átalakítaná a többi tagállam szakpolitikáját és hozzáállását, addig a védelempolitika területén még kiélezett helyzet van kialakulóban a francia–német tandem között.

Macron elnök már a 2017-es sorbonne-i beszéde alatt felvázolta az erős, önállóan cselekedni képes, határait megvédő Európa képét. A schengeni határok védelme, a védelmi ipar fejlesztése, gyorsreagálású, önálló uniós hadsereg és új védelmi technológiák, jogszabályok bevezetése mind napirenden van. A francia elnöknek nem csupán a Biden elnök „America First” soft verziója szúrja a szemét, hanem a rohamosan növekvő kínai gazdasági térnyerés is. Az orosz kérdés kapcsán visszatérne a berlini fal leomlása óta szorgalmazott állásponthoz. A kölcsönös tiszteleten és világosan lefektetett közös szabályokon alapuló megegyezést kötne az orosz elnökkel, újragondolva Európa biztonsági architektúráját. Az EU-nak nem csupán adott geopolitikai helyzete és földrajzi közelsége miatt kell közös megoldást találnia Ukrajna és Oroszország ügyében, hanem saját jövőjének meghatározása szempontjából is. Az EU jövője konferenciasorozat elszalasztott lehetősége, hogy nem vonta be sem a déli, sem pedig a keleti szomszédság országait, s nem tette le voksát egy tágabb Európa jövőjét felvázoló vízió mellett. A keleti és déli végekről (Keleti Partnerség, Nyugat-Balkán) érkező válságjelek azonban nem hanyagolhatók el. Tény, hogy amíg az EU a Pandora-szelencéjét kinyitó jogállamisági/értékvita egyre ambivalensebb mezsgyéjén mozog, addig nem fog tudni egyértelmű válaszokat adni a külső kihívásokra sem. Megjegyzendő, hogy a francia elnökség „honest broker” szerepét nem könnyíti meg a közelgő elnökválasztási kampány, amelyre a Covid járványhelyzet csak olaj lesz a tűzre.

A belső piac megerősítése és a tagállamok belbiztonsági koordinációja is reformok célkeresztjében van. Macron (korábban Merkel támogatását is élvezve) kiállt Schengen teljes reformja mellett, ahol aktív rendőri erők védenék az EU külső határait, szigorítani szeretne a harmadik személyek be- és kilépési szabályain, az embercsempészek és illegális migránsok, valamint terrorizmus elleni fellépés is napirenden van. A belső piac védelmét nem csupán a fizikai, hanem digitális térben is szeretné biztosítani a főként amerikai tech cégeket megregulázó digitális piacokról és digitális szolgáltatásokról (DSA/DMA) szóló jogszabályok élesítésével. A harmadik országok cégeinek erőfölénnyel való visszaélése régóta fejfájást okoz a kontinensnek, Európa pedig saját unikornis cégek felépítésével tudna biztonságos alternatívát kínálnia a kontinens lakosainak.

Látható, hogy idén sem a csend uralja a brüsszeli intézmények folyosóit. Az egyre fokozódó nemzetközi járványhelyzet, az Európa védelmét lefektető intézményes biztonsági garanciák hiánya, valamint az EU-n kívüli fenyegetések nem egy pillanat alatt fognak megoldódni. Az előrelépéshez megfontolt, szakmai alapokon nyugvó megoldásokra, a napi politikai csatározásoktól mentes higgadt párbeszédre és egymást tisztelő kompromisszumkészségre van szükség az intézmények, tagállamok és partnerek részéről.”

Forrás:
Gyorsabban, erősebbet, jobban?; Miszlivetz Áron; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. január 24.

Navracsics Tibor: bizottsági kísérlet a zöld átállás vonzóvá tételére (Új Európai Bauhaus-díjak)

„A 2019. december elsején hivatalba lépett új Európai Bizottság ötéves időszakának legfontosabb prioritásaként kezeli a zöld átállás kérdését. A jogi környezet formálása és a technológiaváltás gyakorlati előkészületei mellett immár tavaly óta a stratégia szellemi hátországát is erősíteni kívánják egy új kezdeményezéssel.

Az Új Európai Bauhaus-díjakat idén fogják másodszor átadni azoknak a kreatív kezdeményezéseknek és projekteknek, amelyek a zöld átállás értékrendjét jelenítik meg az építészettől az oktatásig a mindennapi élet legkülönbözőbb területein. Tavaly német, olasz és spanyol cégek és vállalkozások taroltak a díjkiosztón. Az idei díjakra a nevezési határidő február 28-án zárul. Így idén akár még magyar projektek is részesülhetnek az elismerésben.

Az új európai Bauhaus kezdeményezésének története Ursula von der Leyen 2020-as az Európai Unió állapotáról szóló beszédére nyúlik vissza. Az Európai Bizottság elnöke ekkor, a zöld átállást biztosító eszközök között emelte ki az új európai Bauhaust, amelynek jövőbeni hivatása, hogy a zöld átállásnak és a fenntarthatóságnak esztétikát és stílust adjon. Megfogalmazása szerint a kezdeményezés olyan közös alkotóteret hozna létre, ahol „építészek, művészek, diákok, mérnökök és dizájnerek együtt dolgozva válthatják valóra e célokat.”

Egy évvel a beszéd elhangzása után, 2021 szeptemberében a Bizottság kommunikációt adott ki, amelyben meghatározta az új európai Bauhaus kereteit, főbb alapelveit és irányait. A kommunikáció a kezdeményezés alapértékeként három egymástól el nem választható értéket nevezett meg: a fenntarthatóságot, az esztétikát és a befogadó jelleget. A száz évvel ezelőtti Bauhaus mozgalom forradalmi újító szellemét megcélozva az utódok azt a feladatot szabták meg maguknak, hogy az ökológiai fordulat szellemi támogatásaként újrafogalmazzák korunk emberének viszonyát a környezetéhez, illetve saját közösségeihez. Újra megerősítik a természetes környezethez való viszonyt, és olyan kezdeményezésekkel élnek, amelyek erősítik az összetartozás tudatát.

A törekvések gyakorlati jelentőségűvé tételét szolgálta a tény, hogy a kommunikáció elfogadását követő napon első alkalommal ki is osztották az Új Európai Bauhaus-díjat tíz kategóriában. A kezdeményezés filozófiájának megfelelően a kategóriák tematikája valóban széleskörű, felölelve az építészeti technológiáktól a településrészek rehabilitációján keresztül az oktatási innovációig számos területet.

A kategóriánként 30.000 eurós díjak célja nem csak az alkotók motiválása. Legalább ennyire fontos, hogy a díjak révén az Európai Bizottság az egész zöld átállásnak akar egyfajta saját esztétikai világot és kultúrát teremteni. Ebből adódóan a díjak révén egy közösségépítési folyamatot is elindított a Bizottság, amelynek célja, hogy Európa-szerte megtalálják azokat az alkotókat és közösségeket, amelyek szintén elkötelezettek a zöld átállás értékei mellett.

Idén február 28-án zárul a második alkalommal odaítélendő Új Európai Bauhaus-díjak nevezési határideje. Tavaly kínzóan hiányoztak a közép-európai résztvevők a díjkiosztó gálán. Csak remélni tudjuk, hogy a második alkalommal már több lehetőség jut nekik is.”

Forrás:
Bizottsági kísérlet a zöld átállás vonzóvá tételére; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. január 27.

Platformokat érintő szabályozás a választási integritás védelmében

„Az Európai Bizottság 2020 decemberében publikált, az Európai Demokráciára vonatkozó cselekvési tervről szóló közleményében – felismerve az online platformok, közösségi oldalak választási integritásokra jelentett veszélyeket – kifejezte azon határozott szándékát, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokra átfogó szabályozást kíván elfogadni a politikai hirdetések felismerhetőségének és átláthatóságának biztosítására. Az elhatározás egyik első elemeként tavaly novemberben a Bizottság közzétette a politikai reklámok átláthatóságának és targetálásának szabályairól szóló rendelettervezetét.

A tervezet előterjesztésének egyik indoka az uniós tagállamok szabályozása terén tapasztalható egységesség jelentős hiánya. Ez tetten érhető például az egyes tartalmak politikai jellegének meghatározása körében, a közzététel egyes formai (szerkesztett tartalmaktól való elválasztás) és tartalmi (megrendelő, finanszírozó egyértelmű megnevezése) követelményeiben egyaránt. Egy másik körülmény, ami a közös uniós szabályozás megteremtését szorgalmazta, vitathatatlanul a közösségi platformok választási kampányokban való egyre meghatározóbb szerepéhez köthető. Nevezetesen: az egyre nagyobb méreteket öltő dezinformációs kampányokkal szembeni aktuális, illetve majdani tagállami fellépések vélhetően még inkább növelhetik a szabályozások közötti különbségeket, ami tovább nehezíti a probléma hatékony kezelését, a demokratikus döntéshozatali folyamatok, illetve a választások integritásának külső befolyástól való hatékony megóvását. Mindazonáltal, a technológiai változások mellett a szabályozás további indokát a tervezet (1) preambulumbekezdésének legelső mondata foglalja össze: „[a] politika reklámok kínálata és kereslete növekszik, és az egyre inkább határokon átnyúló jellegű.”

A rendelettervezet számos tekintetben kapcsolódik a DSA (Digital Services Act) egyes rendelkezéseihez, néhol kiegészítve azt, ugyanakkor hatálya nem kizárólag az online térre korlátozódik: a szabályozás számos eleme az offline térben is alkalmazandó előírásokat fogalmaz meg. A Bizottság javaslatának kulcseleme a politikai reklámokkal szemben érvényesítendő átláthatósági követelmények uniós szintű teljes harmonizációja. Az átláthatóság ugyanakkor önmagában nem alkalmas eszköz a felmerült aggályok kezelésére, ahhoz a felhasználóknak megfelelő szintű, tudatos közösségi média-használati ismeretekkel is rendelkezniük kell. Mindemellett a szabályozás nem érinti a politikai reklámok közzétételére fordítható összegek mértékének kérdését (kampányfinanszírozási szabályok), ilyen módon pedig nyilvánvalóan a nagyobb pénzügyi forrásokkal bíró szereplők véleménybefolyásolási képességét a szabályok alig-alig lesznek képesek mérsékelni.

Fontos alapvetés, hogy a tervezet nem érinti az egyes tagállamok szabályozásában a politikai reklámok érdemi tartalmi kérdéseit (csupán annak kereteit rögzíti, miszerint az valamely politikai szereplő javára vagy nevében közzétett, a választói magatartást vagy választások eredményét befolyásoló üzenet), illetve azok közzétételére vonatkozó előírásokat – noha néhány keretjellegű szabályt mégis olvashatunk a szabályok értelmezésére (is) szolgáló preambulumbekezdések között. A rendelet hatálya nem terjed ki a nem politikai szereplők – vagyoni ellenszolgáltatás nélkül közzétett – üzeneteire, így a szabályok az álhírek megosztásával, illetve a trollok tevékenységével szemben vélhetően kevésbé lesz hatékony eszköz (hacsak nem sikerül valamilyen pénzmozgást bizonyítani). A tervezet másik, a platformokon közzétett tartalmakért viselt felelősség kérdését érintő alapelv az általános nyomonkövetési kötelezettség előírásának tilalma; a közösségi oldalaknak „csupán” megfelelő bejelentési felületet és mechanizmust kell biztosítaniuk a felhasználók számára, hogy értesítéseket nyújthassanak be a rendelet szabályainak eleget nem tevő politikai reklámokkal, illetve azok megrendelőivel szemben.

A bevezetni kívánt szabályozás a nyilvánosság kellő mértékű információkkal való ellátására helyezi a hangsúlyt, bár némely esetben – legalábbis a tervezet jelen fázisában még – nehezen értelmezhető és a tájékoztatás érdekében életszerűtlennek látszó követelményeket is megfogalmaz (mint például a politikai reklámok tágabb kontextusának és céljainak megértését lehetővé tevő információk minden esetben való közzétételének kötelezettségét). Szintén fontos előírás, hogy különleges adatok kezelésével járó targetálási és felerősítési technikák alkalmazása főszabály szerint tiltott, ezen eszközök alkalmazásával konkrétan nevesített nagyon szűk körben (például kifejezett hozzájárulás esetén) lehetne jogszerűen élni.

A rendelet első komoly erőpróbája a 2024-es európai parlamenti képviselők választása lesz, ezt a tervezet kifejezetten rögzíti is. Érdemes szem előtt tartani, hogy a közösségi médiában terjedő álhírek, dezinformációs kampányok mértéke, illetve jelentősége a 2016-os amerikai elnökválasztást megelőző időszakkal összefüggésben látott napvilágot, de hasonlóképpen komoly méreteket öltött az ugyanazon évben megtartott Brexit-népszavazás kapcsán is. Ha figyelembe vesszük az említett két dátumot, akkor látható, hogy egy, a digitális környezetben felmerülő, a demokratikus államok működését alapjaiban befolyásoló veszélyre az Uniónak gyakorlatilag nyolc év alatt sikerül (ráadásul hatásait tekintve előzetesen mindenképpen ismeretlennek tekinthető) választ adni. (A nagyobb közösségi oldalak már korábban bevezettek átláthatóságot biztosító szabályokat, így például a Facebookon közzétett politikai hirdetésekkel összefüggő releváns információk, mint például a finanszírozó személye vagy az elköltött összegek régóta hozzáférhetők bárki számára, azonban e magánszabályozás keretében meghozott vállalások nyilván nem helyettesíthetik egy uniós szintű szabály megalkotását.)

Az online tér folyamatos és rohamos változásait is figyelembe véve ez a „reakcióidő” nem tekinthető kifejezetten gyorsnak. Így kérdés, hogy mire a rendelet hatályba lép, nem jelenik-e meg valamilyen teljesen új eszköz a választási eljárások befolyásolására, ami miatt a szabályozás lényegi elemei gyakorlatilag már első alkalmazásuk idejére aktualitásukat is veszíthetik.”

Forrás:
Platformokat érintő szabályozás a választási integritás védelmében; Szikora Tamás; Ludovika.hu; ITKI-blog; NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI); 2022. január 28.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. január 31.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • Internet és adatátviteli szolgáltatás beszerzése
    Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/18, 2022.01.26.
  • Agrárszektor felméréséhez komplex eszközrendszer (a Közép-Duna Menti Kiemelt Térségben a precíziós mezőgazdasági megoldások alkalmazási lehetőségeinek feltérképezése)
    Ajánlatkérő: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/19, 2022.01.27.
  • Országos Teleradiológiai Hálózat
    Ajánlatkérő: Országos Kórházi Főigazgatóság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/19, 2022.01.27.
  • CrowdStrike Falcon X vagy azzal egyenértékű … AF
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/20, 2022.01.28.
  • Informatikai rendszer fejlesztése és üzemeltetése
    Ajánlatkérő: Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/20, 2022.01.28.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Neptun rendszer terméktámogatása
    Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
    Nyertes: SDA Informatika Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 654.680.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/16, 2022.01.24.
  • Negyedéves tájékoztató -Szervezetfejlesz. 2021/IV. szervezetfejlesztési feladatokhoz kapcsolódó szolgáltatások ellátására a külön jogszabályban meghatározott szervezetek számára)
    Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
    Nyertes: p2m Informatika Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 1.656.599.176,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/16, 2022.01.24.
  • Microsoft licenszek 3 éves licenszkövetése 2021
    Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
    Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 175.060.800,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/17, 2022.01.25.
  • Negyedéves tájékoz.-Kommunikáció 2021/IV. negyedév
    Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
    Nyertes: New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.;Lounge Design Szolgáltató Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 22.048.583.997,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/17, 2022.01.25.
  • OKOS közösségi kerékpárrendszer-tanulmánytervek
    Ajánlatkérő: Veszprém Megyei Önkormányzat
    Nyertes: Mikroline Mérnöki és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.400.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/17, 2022.01.25.
  • VGE biztonságtechnikai rdsz, informatika kiépítés
    Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: T-SEC HUNGARY Biztonságtechnikai és Szolgáltató Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.656.188,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/18, 2022.01.26.
  • Táj. elj. eredmény – Dig. tud. központ – Veszprém
    Ajánlatkérő: Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: Veszprém-Balaton 2023 Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 33.450.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/18, 2022.01.26.
  • Térségi Információs Rendszer kiépítése (melynek célja, hogy könnyen, gyorsan, egyszerűen lekérhetőek legyenek a legfontosabb munkaerőpiaci, foglalkoztatási adatok)
    Ajánlatkérő: Innovációs és Technológiai Minisztérium
    Nyertes: SZITÁR-NET Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.900.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/19, 2022.01.27.
  • Tájékoztató a DKM01DMS21 szerinti KM2-ről (DMS ONE licencek)
    Ajánlatkérő: Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: DMS One Szolgáltató és Tanácsadó Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 25.796.600,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/20, 2022.01.28.

Június 1-jén indul az ePincekönyv rendszer

„Fontos információ a szőlő-bor ágazat szereplői számára, hogy az egyszerűbb és gyorsabb adminisztrációt eredményező új hazai borszabályozás bevezetésének következő üteme 2022. június 1-jén kezdődik, ekkortól indul meg az új adminisztrációs logika alkalmazása és nyílik meg az elektronikus ügyintézés lehetősége a termelők számára. A megújított szabályozás teljesen csak 2022 augusztusától lép életbe.

A tavaly augusztus 1-jén hatályba lépett új szabályokra való felkészülést egy egyéves átmeneti időszak segíti. Ennek első 10 hónapjában még a régi adminisztrációs ügymenetet kell alkalmazni, s az új adminisztrációs szabályok csak az átmeneti időszak utolsó 2 hónapjában, 2022 június 1-jétől lépnek életbe, és ezzel együtt az ágazati adminisztráció (pl. szőlőtelepítés, szüret, származási bizonyítványok, forgalombahozatal) informatikai hátterét is az ePincekönyv rendszer fogja biztosítani. Ebben az időszakban az elektronikus adminisztrációs feladatok még fakultatívak lesznek minden ágazati szereplő számára.

Az új szabályok 2022. augusztus 1-jétől lépnek teljes körűen hatályba. Ekkortól kezdve a nem kisüzemi bortermelők, valamint a (3 év átlagában) 10 hektárnál több ültetvényt használók számára kötelező lesz az adminisztrációt elektronikusan intézni, míg a kisebb termelők részére továbbra is megmarad a hegybírónál történő személyes ügyintézés lehetősége.

Az elektronikus ügyintézés kötelezettsége alól kivételt jelent a szakmai-jövedéki nyilvántartások (korábban: pincekönyv) vezetése. E nyilvántartás on-line vezetése csak az (3 év átlagában) évi 20.000 hl borászati termék felett értékesítő borászati üzemengedélyesek számára lesz kötelező.

Az új adminisztratív szabályok 2022 júniusában történő bevezetése így igazodik a borpiaci évhez, amely minden év augusztus 1-jétől a következő év július 31-éig tart, ezzel együtt segíti az ágazati szereplők munkáját, az új adminisztrációs szabályok alkalmazását. A módosítás a szőlőtermesztőkkel és borászatokkal történt egyeztetések után valósul meg.

Az új borjogi szabályozás részleteiről a boraszat.kormany.hu/bortorveny oldalon találnak részletes információt.”

Forrás:
Június 1-jén indul az ePincekönyv rendszer; Agrárminisztérium; 2022. január 29.

Jóváhagyta a kormány a nyíltan hozzáférhető adatok és közszféra információinak felhasználásáról szóló tervezetet – Románia

„Jóváhagyta a kormány csütörtöki ülésén a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló törvénytervezetet – közölte a kabinet ülését követően a kormányszóvivő.

Dan Cărbunaru elmondta, a jogszabályt a Románia Digitalizációjáért Hatóság, valamint a kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős minisztérium kezdeményezte, hogy teljeskörűen átültessék a román jogrendbe az Európai Parlament és a Tanács 2019/1024-es irányelvét.

Az új jogszabály fő célja egyrészt lehetővé tenni a magánvállalatok – főleg kkv-k számára -, hogy hasznosítsák a közigazgatási szervek által létrehozott és nyílt hozzáférésű adatokat különféle innovatív megoldások kifejlesztésére, másrészt megkönnyíteni a közintézményekkel való kommunikációt és növelni az átláthatóságot – magyarázta a szóvivő.”

Forrás:
Jóváhagyta a kormány a nyíltan hozzáférhető adatok és közszféra információinak felhasználásáról szóló tervezetet; Maszol.ro/Agerpres; 2022. január 27.

Hack the City – Adatvizualizációs verseny Budapestről

„Adófizetőként sokszor bosszankodunk, hogy a pénzünket számunkra követhetetlen módon, vagy rosszul költik el, ráadásul a közös vagyonunk elköltésébe beleszólni is alig tudunk. A februári, a Városháza és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány által szervezett hackathon éppen erről a problémáról fog szólni: lehetőséget teremt különböző szakterületek képviselőinek, hogy kreatív, látványos, közérthető módon mutassák be, mire, mit, mikor költ Budapest.
…
Jelentkezz a Főpolgármesteri Hivatal és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány által közösen szervezett „Hack the City” költségvetés vizualizációs hackathonra, és tervezd meg egy csapattal, hogyan mutassuk be igazán látványosan és közérthetően, mire költi a főváros a bevételeit!
Részletek és regisztráció:
Kategóriák, amelyekben nevezni tudsz:
1. Interaktív adatvizualizáció
2. Storytelling
Helyszín: Újvárosháza (Budapest, Váci u. 62-64, 1056)
Időpont: 2022. február 25-27.

A győztes csapatok munkáit a Fővárosi Önkormányzat felhasználja majd a Budapest költségvetéséről való hivatalos kommunikációjában.”

Forrás:
Hack the City; Budapest Városháza, Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK); 2022. január-február

A Magyar Államkincstár elindította a MobilGazda Facebook-oldalt az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat kérelmező ügyfelek és képviselőik számára

„ A Magyar Államkincstár elindította MobilGazda Facebook oldalát az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat kérelmező ügyfelek és képviselőik számára. Az oldal célja, hogy a MobilGazda Facebook oldal követői naprakész információkhoz jussanak a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban.

A MobilGazda Facebook oldalon megtalálhatók a mobilGAZDA alkalmazást érintő hírek, bemutatók, felhasználást segítő videók; a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokat érintő hírek és közlemények, fontosabb határidők, az ügymenettel kapcsolatos információk, a támogatási intézkedések ismertetői, gyakori kérdésekkel kapcsolatos bejegyzések, álláshirdetések. Az oldal ide kattintva érhető el: https://www.facebook.com/mobilgazda/”

Forrás:
Itt a Magyar Államkincstár új dobása: ez óriási segítség lehet minden gazdának; Agrárszektor.hu; 2022. január 26.
mobilGAZDA – Agrártámogatások a zsebben; Magyar Államkincstár

Mérföldkőhöz érkezett az oktatási adatok nyilvántartása

„A köznevelési és felsőoktatási ágazat számos területén valósul meg digitalizáció
– mondta Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke egy konferencián. Ahogy a kormány is, az OH is az e-közigazgatást és a digitalizációt helyezi előtérbe. Egy uniós projekt keretében minden oktatással kapcsolatos elektronikus ügyintézés egy helyen, az ügyfélkapus szolgáltatások segítségével valósul meg, egyre több szolgáltatás már elérhető. Kiemelte: az Európai Unió 1,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásából korszerű nyilvántartási és ügyintézései rendszert fejleszt az Oktatási Hivatal.

Az elektronikus szolgáltatások bővítésével csökken az adatszolgáltatásra, illetve az ügyintézésre, adminisztrációra fordított idő. A nyilvántartások összehangolása átláthatóbbá és könnyebben hozzáférhetővé teszi az elektronikusan tárolt oktatási jogviszony-, oklevél- és bizonyítványadatokat.

Az elektronikus űrlapkezelési szolgáltatások bővülésével a közneveléssel és felsőoktatással kapcsolatos ügyekben válhat egyszerűbbé, gyorsabbá az ügyintézés – hangzott el a konferencián. Példaként említették, kényelmesen, online igényelhető az egyéni tanulói munkarend, illetve jelenthető be, ha a gyermek külföldön teljesíti óvoda-vagy tankötelezettségét.

Online lehet jelentkezni a középfokú felvételi központi írásbeli vizsgára, valamit a hat és nyolc évfolyamos középiskolákba, a tanulói jogviszonnyal nem rendelkezők pedig az érettségire jelentkezhetnek elektronikusan. Az idei vizsgára a nyolcadikosok 20 százaléka jelentkezett online, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők 50 százaléka választotta az elektronikus jelentkezést.

A magyar állam ösztöndíjas képzésein tanuló, illetve végzett felsőoktatási hallgatók az ösztöndíjas kötelezettségükkel kapcsolatos ügyeiket is intézhetik elektronikusan.

Sokan az elektronikus ügyintézést preferálják

Az OH ügyfélbarát és szolgáltató hivatal, de a világ egy kicsit gyorsabban halad, mint ahogy a közigazgatás haladni tud – mondta Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese. Azt látják, hogy a diákok, a szüleik és a hallgatók is az elektronikus ügyintézést preferálják.

Fontos a bürokráciacsökkentés, mondta Miltényi Gábor, a projekt szakmai vezetője a konferencián. Kiemelte: a program 2020 őszén indult és 2022 szeptemberében zárul. A projekt segítségével többek között 25 százalékkal csökkenhet az ügyintézési idő.

Az elektronikusan kitöltött űrlapok ügyfélkapun keresztül benyújthatók. Így elkerülhetők a postai kézbesítésből adódó esetleges hibák, valamint a dokumentumokat nem kell kinyomtatni sem. Az ügyintézés állapotáról az ügyfelek visszajelzést is kapnak és folyamatosan nyomon is követhetik azt. Az oktatási adatokat transzparensen tartják majd nyilván. Többek között az érettségi, a sikeres nyelvvizsga vagy a diákigazolványok nyilvántartása is elérhető a felületen.

Példaként elhangzott, hogy a tan- és az óvodakötelezettség központi nyilvántartás keretében valósul meg, s bekerülnek azoknak a külföldi állampolgároknak a gyermekei is, akik Magyarországon élnek, és itt járatják óvodába vagy iskolába gyerekeiket – mondta Szikora Ágnes, az OH főosztályvezetője.

Kiemelte: az egyéni munkarend kérelme, a magántanulói státusz engedélyezése, a korai iskolakezdés vagy a tankötelezettség halasztásának engedélyezése is a OH feladata lett. Példaként elmondta, a 2021-ben egy pilotprojekt keretében a halasztásos és korábbi iskolakezdéses ügyekben 16 ezer kérelem érkezett be a hivatalhoz, több mint 9 ezren ügyfélkapun nyújtották be a kérelmet, 7 ezren a postai utat választották. 2022-ben már 21 ezer kérelmet nyújtottak be, és azok kétharmada ügyfélkapun keresztül érkezett az OH-hoz, egyharmada pedig postai úton.”

Forrás:
Mérföldkőhöz érkezett az oktatási adatok nyilvántartása; Koncsek Rita; Világgazdaság; 2022. január 25.

Informatika, távközlés, technika

Okosvárosprojekt Bécsben: egyre közelebb a megoldásokhoz

„Már a második fázisánál tart az Aspern Smart City Research (ASCR). A Bécs 22. kerületében, a Seestadt Aspern városrészben 2013 őszén elindított okosvárosprojekt Európában egyedülálló kísérlet, amelynek egyik fő célja klímabarát, skálázható, a jövő rendszereinek fejlesztése során felhasználható energiahatékonyság-javító megoldások kidolgozása.

A városrész ahhoz, hogy sikeresen tesztelje a jövő energiahatékony rendszereit, új megközelítéseket hívott segítségül a kutatási projektben. Ezt lehetővé tette a projekt finanszírozása is: piaci és állami szereplők álltak össze, köztük a Siemens, a Wien Energie, a Wiener Netze, a Wirtschaftsagentur Wien, a Wien 3420. A Siemens az anyagi támogatáson túl az 5D-s megoldásaival, azaz a dekarbonizáción, a decentralizáción, a diverzifikáción, a demokratizáláson és a digitalizáción alapuló eszközeivel járult és járul hozzá.

A projekt 2,4 millió négyzetméteren valósul meg, amelynek a fele zöldterület, és 10 ezer lakásban 25 ezer lakónak ad majd otthont pár éven belül, a több mint 10 ezer munkahely mellett.

Az első, 2018-ban zárult fázisban kiépült az az infrastruktúra, amely lehetővé tette a tesztelést biztosító, valós idejű adatgyűjtést és -elemzést. A projekten dolgozó több mint száz szakember már eddig is számos új tervet tett le az asztalra: az épülettechnológia és a hálózati infrastruktúra területén 15 prototípust fejlesztettek ki és 11 szabadalmat nyújtottak be.

Az új városrész megoldásainak egyike, hogy épületinformációs rendszerrel támogatták a házak tervezését, kivitelezését, létrehozták az épületek digitális ikreit, amelyek az üzemeltetés során nyújtanak segítséget.

Újdonságnak számít az energiafogyasztók és -termelők összekapcsolása: olyan energiaközösségek működését vizsgálják, amelyek lehetővé teszik a helyben termelt, megújuló energia felhasználását, és átadását más szereplőknek. Ebből profitál az elektromos járművek töltése is. Az áramhálózati üzemeltetésre új elemzési metódust teszteltek, és előkészítették az intelligens hálózatok kiépítését is. Összekapcsolták az okosépületeket, a hatékonyságnövelő automatizálási rendszer bevetése mellett új világítástechnikai koncepciót alkalmaztak, és adatközponti hulladékhőt használnak egy klinika fűtésére.

Szenzortechnológiára épülő kommunikáció zajlik a tárgyak, a rendszerek és a felhasználók között.

Folyamatosan nyomon követik az energiarendszerek adatait, és a kiértékeléshez, valamint a környezeti ingerekre való reagáláshoz csatasorba állították a mesterséges intelligenciát is.

Mivel az okosváros-megoldások alapja az adatgyűjtés és -feldolgozás, természetes módon előtérbe kerülnek az adatbiztonság kérdései, a kibertámadások elleni védelem is. Ezeket a szempontokat a fejlesztés kezdete óta szem előtt tartják, a felhasznált szoftverek nagy része nyílt forráskódú.

A klímavédelem és a költséghatékonyság soha nem volt elhanyagolható szempont, ám a 21. század harmadik évtizedében mindkettőnek megsokszorozódott a súlya. Szakértők számítása szerint a világ népességének 70 százaléka városokban és urbanizált területeken fog élni, ezért különösen fontos, hogy a legtöbb elektromos áramot fogyasztó területek energiahatékonyak legyen. Kiemelt tényező az épített környezet energiafelhasználásának csökkentése is: Európában az áramfelhasználás 40 százaléka az épületekhez kötődik.

A Seestadt Aspernben kidolgozott és már bizonyítottan működő fejlesztések napjaink energiahatékonysági és energiapolitikai problémáira kínálnak megoldást közösségek számára. A szakemberek mindvégig a lehető legszélesebb körű alkalmazhatóságra törekedtek, és az innovációk előtt immár nyitott az út, hogy közkinccsé váljanak, akár hazánkban is.”

Forrás:
Okosvárosprojekt Bécsben: egyre közelebb vagyunk a megoldásokhoz; Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója 2022. január 26.
Korábbi cikkeink a témában

Digitális alkalmazásokat díjazott a Pénzügyminisztérium

„A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) kárbejelentő alkalmazása, valamint a Billingo online számlázó nyerte el a Pénzügyminisztérium támogatásával meghirdetett elismerést, az Év technológiai megoldása díjat – jelentette be sajtótájékoztatóján Budapesten a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Balogh László közölte, hogy az online fejlesztéseket az elmúlt évek felértékelték, ezért a jubileumi, 20. alkalommal meghirdetett Év honlapja pályázat keretében a legjobb digitális pénzügyi alkalmazásokat is keresték. A pályázatot a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és az Internet Marketing Tagozat írta ki, az ehhez kapcsolódó technológiai különdíjat a PM mellett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatta.
A sajtótájékoztatón ismertették a szakmai zsűri indoklását. Eszerint a Billingo honlapjának megjelenése és funkciói egyaránt a legmagasabb minőséget képviselik, korszerű módon szolgálva ki a felhasználókat, és segítve a céges ügyintézés szinte minden elemét.

A Mabisz alkalmazását hiánypótlónak nevezték, kiemelve, hogy egyszerűen és gyorsan teszi elérhetővé a biztosítási adatokat. Az alkalmazás azért is kiemelkedően fontos, mert a baleseti ügyintézés mindig nehéz, segítséget igénylő folyamat – tették hozzá.”

Forrás:
Digitális alkalmazásokat díjazott a Pénzügyminisztérium; Pénzügyminisztérium; 2022. január 26.

Leginkább mobilról olvasunk híreket

„A 15 és 40 év közöttiek közel száz százaléka netezik, azonban a 75 év felettiek közül kevesen – derül ki egy új dokumentumból, amit a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa fogadott el e heti ülésén…

Magyarország több mint háromnegyede netezik

A hatóság elfogadott egy új dokumentumot az online médiumok piacáról és felhasználóiról 2021 negyedik negyedévéről, amit a Digitális Közönségmérési Tanács megbízásából készített a Gemius Hungary. A kutatásból kiderül, hogy a 15 év feletti magyar lakosok több mint háromnegyede – 77,52%-a – internetezik, ami több mint 6,4 millió embert jelent.

A korcsoportok szerinti bontásból kiderül, hogy a kb. 1 milliós Z-generáció (15 és 24 év közöttiek) és a kb. 2 milliós Y-generáció (25 és 40 év közöttiek) közel 100 százaléka netezik. A 2,36 milliós X-generációnál (41 és 56 év közöttiek) ez az arány közel 86 százalékos, míg a 2,2 milliós baby boomereknél (57 és 75 év közöttiek) közel 62 százalékos. A 76 évnél idősebbeknél, akik kb. 740 ezren vannak, nagyon alacsony az internetezők aránya: csupán 6,5 százalék.

A 24.hu, az Index.hu és az Origo.hu a leglátogatottabb weboldalak

A legtöbben magazinokat és híroldalakat olvastak a vizsgált három hónapban. Mindkét típusú felület körülbelül 5,5 milliós elérést generált, bár a híreket átlagban közel kétszer annyi ideig olvasták az emberek, mint a magazinokat: előbbit kb. négy, utóbbit két percig. Az ilyen típusú oldalakat szinte 100 százalékban mobilról látogatták, az otthoni és munkahelyi számítógépeknél azonban ez az arány változó: a magazinokat inkább otthon, a híreket inkább a munkahelyen olvasták az emberek. Mindkét esetben hétköznap többet böngészték ezeket az oldalakat, mint hétvégén.

A negyedév összesített adatai alapján a legnépszerűbb weboldal a 24.hu volt, ami több mint 4,5 millió belföldi internetezőt ért el. A második és harmadik helyen az Index.hu és az Origo.hu következett, 4 milliónál több látogatóval. A legmagasabb átlagos napi elérése a Blikk.hu-nak volt közel 900 ezer felhasználóval, míg a 24.hu és az Index.hu is épp hogy átlépte a 800 ezret. A legtöbb időt, átlagban 42 másodpercet az Index.hu-n töltötték az emberek, a 24.hu-n és az Origo.hu-n pedig 20 és 19 másodpercet.”

Forrás:
Leginkább mobilról olvasunk híreket; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2022. január 27.
Internetes közönségmérési adatok (2021. IV. negyedév); Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); 2022. január 27. (részletesebb elemzés, számok, kutatási háttér)

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Ukrajna, Oroszország, USA, NATO, EU – háború, vagy béke?
Az elmúlt héten nagyjából a végletekig fokozódott a sajtóban és a közösségi médiában a háborús hisztéria. A jelenség más kifejezéssel aligha írható le kellő pontossággal, ráadásul támad néhány olyan „támpont” is, amire hivatkozva immár nyugodtan használhatjuk ezt az erősen minősítő szóösszetételt. Meglepő módon a CNN fogalmazta meg a múlt héten azt az álláspontot, hogy a nyugati világ közbeszédét (ami sok szempontból a globalizált világ egészének közbeszédét is jelenti) alapvetően ez a célzatos, mesterségesen tervezett, konstruált és terjesztett háborús félelemkeltés uralja – ami az Egyesült Államok hatalmi köreiből indul ki. Az USA-ban éppen kormányon levő demokrata párti oldal egyik legfontosabb szócsövének tekintett hírcsatorna (amely többnyire inkább az aktív beavatkozások politikáját hirdető „héja” gondolatok támogatójaként vált ismertté) egyenesen úgy fogalmazott: a mindent elborító háborús hisztéria (amely lényegét tekintve egy orosz invázió közvetlen veszélyét festi fel) lényegében az Egyesült Államok kormányának információs hadviselése.

Ez korszakos pillanat, mert – miközben az amerikai hegemón szereppel rivalizáló hatalmak rég óta hangoztatják, hogy az USA az információs hadviselésben is nagyhatalom – tudomásunk szerint ez az első eset, hogy az amerikai „mainstream” tájékoztatás az amerikai hatalmi struktúrák vonatkozásában is elismeri: az információs korban (ahol tehát az adat, az információ a legfontosabb gazdaságépítő, társadalomformáló, és egyben hatalomszerző erő) minden valamire való szereplő „fegyverként” (is) használja az információt. Tehát: nem csak az oroszok. Nem csak a kínaiak. Hanem, bizony, az Egyesült Államok is. Irányítottan tájékoztat, ahol szükségét érzi, ott egyenesen félre tájékoztat, elfed, vagy éppen valótlanságokat sulykol. Aktívan formálja a közvéleményeket, a saját lakosságáét éppen úgy, mint az ellenfélét, vagy a konfliktusok szemlélőjeként elkönyvelhető többiekét. Tehát, immár az egyik legfontosabb amerikai médium (amelynek erre az úttörő narratívájára két nappal később ráerősített a nyugati liberális világrend másik szócsöve, a Financial Times is) állítja azt, az Ukrajna körüli eseményekhez kapcsolódva, hogy nem csupán Oroszország (és persze Kína) folytat információs hadviselést, hanem az Egyesült Államok is aktív, sőt élen járó szereplő ebben a harcmódban.

Ebből azonban az következik: immár „hivatalossá” vált, hogy semelyik oldal híreiben sem bízhat feltétlenül az, aki mindössze tisztán szeretne látni ebben a nagy horderejű témában. Az információval való tudatos manipulálás, a közvélemények „megdolgozása” az elmúlt héten tényleg szinte már a végletekig fokozódott. Jól jelzi ezt, afféle igazi tragikomikus fordulatként, hogy immár Ukrajna vezetése szólalt fel (a nyilvánosságban és a színfalak mögött egyaránt) az amerikai háborús hiszterizálás ellen. Ami azért meglepő, mert kezdettől nyilvánvalónak tűnik, hogy egy esetleges orosz agresszió veszélyének eltúlzása az ukrán hatalmi struktúrák birtoklóinak kedvezhet: felsorakoztatja maga mögé az ukrajnai közvéleményeket, és ami ennél sokkal fontosabb, maga mögé állíthatja a nyugati, NATO-tagállam országok közvéleményeit is (ami katonai támogatás, gazdasági segítségnyújtás formájában realizálódhat, de akár a nyugati integrációjukat is elősegítheti). Most mintha az látszana: már a „kognitív hadviselés” is kicsúszhat a mozgatók kezei közül.

A fentiekből az a következtetés szűrhető le, hogy az Ukrajna körüli, de valójában egy sokkal átfogóbb konfliktusmezőben (annak átrendezéséért, illetve másik oldalról a status quo megőrzéséért) folyó küzdelmeket olyan meta-információs, dezinformációs áradat öleli ma már körül, hogy köznapi halandó számára alig van esély arra, hogy kiderítse, „mi is az igazság”. Pontosabban talán úgy fogalmazhatnánk, némi cinikus, de józan pragmatizmussal: az információs-dezinformációs örvényben a valóság kiderítésére fordított erőfeszítések messze nincsenek már arányban a várható megtérüléssel. Miután azonban az életünket alapvetően befolyásoló geopolitikai válsághelyzettel nézünk farkas szemet, mégsem mehetünk el a téma mellett szó nélkül.

Ebben a különös helyzetben azt tartjuk jó megoldásnak, ha legalább – a háború, vagy nem háború latolgatását félretéve – néhány alapvető háttér információt felfrissítünk, összegzünk. A héten, az információs harsogásban, elénk került egy olyan írás, amit jó szívvel ajánlunk ilyen csendes, higgadt, de alapos tájékozódásra, a fontos háttérrészletek felvillantására. A minisztériumi háttérintézményként működő Külügyi és Külgazdasági Intézet orosz témákra szakosodott kutatójával, Ilyash Györggyel a Forbes szerkesztője folytatott figyelemre méltó beszélgetést napjaink kríziséről:

„A Nyugat és Oroszország is elégedett lehetne a Minszki Szerződés használatával, ami véget vethetne a mostani, orosz-ukrán határon kialakult konfliktusnak, ugyanakkor ez egyet jelentene Ukrajna nyugati orientációjának végével. A háború egyáltalán nem, de a szankciók is csak nagyon korlátozottan szolgálják a felek érdekeit. Ilyash György Oroszország-szakértővel arról beszélgettünk, hogy látják az oroszok az ukrajnai válságot, mit akarnak elérni, miért számítanak jelentősebb katonai hatalomnak Kínánál, és mikor kellene a gázellátásunkért aggódnunk.

„A nyugati narratíva szerint ez a konfliktus kizárólag Ukrajnáról szól. Az orosz értelmezés viszont egy új európai stratégiai erőegyensúlyról szól. Ehhez Ukrajna csak ürügy. Ezt egyébként Nyugaton is értik, a kommunikáció viszont tudatosan az, hogy itt kizárólag Ukrajnáról van szó” – kezdte a Forbes.hu-nak Ilyash György a Külügyi és Külgazdasági Intézet orosz külpolitikával és posztszovjet térséggel foglalkozó kutatója.

A kutató szerint az Egyesült Államok a látszatát is igyekszik elkerülni, hogy Oroszországra egyenrangú félként tekint a nemzetközi diplomáciában, így pedig úgy is be lehet állítani az eseményeket, hogy abban a NATO és a nyugati szövetségesek kizárólag közvetítőként – és Ukrajna megmentőjeként – vesznek részt.

A tárgyalások ténye és azok témakörei azonban az oroszok egyenrangúságának jelei

Mindeközben az oroszok célja Ilyash szerint elsősorban „az európai biztonsági architektúra megváltoztatása”. „Ez nem azt jelenti, hogy a Szovjetuniót akarják visszahozni. De úgy gondolkoznak, hogy a 90-es évek előtt a kontinens biztonságát kompromisszumok garantálták a Szovjetunió és a nyugati országok között” – tette hozzá.

Kína a kanyarban sincs

Nagyon egyszerűen fogalmazva tehát azt is lehetne mondani, hogy Oroszország újra tényezővé akar válni. De Ilyash szerint ennél többről van szó.

„Már most is tényező. Az elmúlt húsz évben nagyon komolyan megújította a haderejét, a nukleáris arzenálja pedig olyan nagyságrendekkel nagyobb Kínáénál, hogy ha utóbbi a teljes gazdasági és technológiai kapacitását ennek bővítésére fordítja a következő tíz évben, még akkor sem biztos, hogy beérné Oroszországot” – mondja a szakértő.

Ilyash szerint bár Nyugaton a közbeszédben visszatérő érv az orosz hadsereg visszamaradottsága és szervezetlensége, ez már régen nem igaz, erről számos kutatás áll rendelkezésre NATO-tagországokban. „Ha nem kell félni Oroszországtól, mire fel a hisztéria?” – teszi fel a kérdést.

Szerinte Emmanuel Macron francia elnök sem véletlenül beszélt korábban orosz fenyegetésről. „Az európai kontinens soha nem lesz stabil, soha nem lesz biztonságos, ha nem könnyítjük meg és nem tisztázzuk kapcsolatunkat Oroszországgal” – mondta Macron egy 2019-es beszédében.

A háború senkinek sem érdeke

Habár Ilyash szerint Oroszországnak megfelelő ereje van ahhoz gazdaságilag és katonailag, hogy beleálljon a fegyveres konfliktusba, ez aligha fog megtörténni. Még abban az esetben sem, ha a nyugati országok fontos kérdésekben várhatóan nem fognak engedni az oroszoknak.

Ilyen fájó pont lehet az oroszoknak a NATO keleti terjeszkedésének folytatása.

„Szaknyelven fogalmaznak az oroszok, katonai-technikai válaszról beszélnek, vagyis valószínűleg fegyverrendszerek telepítését helyezik kilátásba olyan területekre, amelyek kellemetlenül érintik Európát és az USA-t. A háború viszont számtalan szempontból nem érdekük.”

Ilyash azt mondja, Vlagyimir Putyin orosz elnök és környezete állításai szerint legfeljebb akkor fordulna katonai agresszióhoz, ha akár az ukránok, akár a NATO átlép bizonyos vörös vonalakat. Ezek között említette a kelet-ukrajnai konfliktus katonai rendezésének kísérletét az ukrán állam részéről, aminek célja a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság visszaillesztése lenne Ukrajna közigazgatási rendjébe.

„Arról persze lehet elmélkedni, hogy milyen jogon húz ilyen vörös vonalat Oroszország, de csak a tényeket vizsgálva, ha ezt nem sérti meg senki, akkor a katonai összecsapás sem valószínű” – mondja Ilyash.

A háború kirobbanásának esélyét csökkentik szerinte más tényezők is, mert Ukrajnát katonailag senki nem védené meg. Ezt az elmúlt napokban többször hangsúlyozták amerikai, brit és más vezetők, az oroszoknak meg akkora katonai fölénye van, hogy pillanatokon belül győznék le nyugati szomszédjukat.

A szankciók mindenkinek fájnak

A nyugati országok erélyesen fenyegetik az oroszokat a helyzet eszkalálódása esetén. Kétségtelen, hogy súlyos károkat okozhatnának az országnak, ha például drasztikus lépéseket vetnének be az orosz politikai elit ellen, a nyersanyagokra épülő iparágakat reguláznák meg, korlátoznák a technológiai, illetve egyéb export- és importtevékenységeket, szankcionálnák, a két Északi Áramlat-vezetéket, megtiltanák nemzetközi szereplőknek, hogy orosz kötvényeket vegyenek vagy lekapcsolnák Oroszországot a SWIFT-rendszerről.

„Sőt, az is elhangzott már, hogy a dollárhoz való hozzáférést is megtagadná az USA. Ezek valóban súlyos csapást mérnének az oroszokra, de ezek valószínűleg megmaradnak fenyegetésnek. Egyrészt mert a nyugati szereplőket is súlyosan érintené szinte minden javasolt szankció. Ha például lekapcsolnák a SWIFT-rendszerről Oroszországot, az nemcsak a globális pénzügyi rendszert sokkolná, hanem a már most is gyengülő dollárnak alá is áshatja a globális pozícióját és globális tartalékvaluta szerepét” – mondja a szakértő.

„A másik pedig geopolitikai érv: az, hogy most az oroszok és a kínaiak közelednek egymáshoz, jelenleg saját elhatározásuk. Ebben az is benne van, hogy az együttműködés mértékét és fejlődési ütemét maguk szabadon határozzák meg.

De súlyos szankciók esetén Oroszországnak nem lenne más lehetősége, minthogy azonnal és teljeskörűen, szorosan együttműködjön Kínával. Az történne, mint Belarusz esetében láttuk: amikor az EU Aljakszandr Lukasenka elnököt akarta büntetni, neki már csak kényszerűségből is Oroszország felé kellett fordulnia.”

A szakértő azt mondja, egyszerű nemzeti érdekek és a nagyhatalmi számítások miatt közeledik egymáshoz Kína és Oroszország, nem pedig ideológiai alapon. Tehát nincs szó arról, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök Putyinnal együtt autokrata szövetséget építene, a közeledést a nyugati lépések is elősegítik.

Gázhiány nem fenyeget

Ilyash szerint hasonlóan hangzatos hírek jelennek meg arról, hogy az oroszok leállítják a gázszállítmányokat, de ezeknek alig van alapja.

„Olyat még nem hallottam brüsszeli vezetőtől, hogy a szerződésben vállalt mennyiség ne érkezett volna meg Oroszországból” – mondja Ilyash.

„Abban van vita, hogy korábban a Gazprom a leszerződött mennyiségen kívül saját költségén leszállított és tárolt gázt Európában, mert a cég biztos volt abban, hogy előbb-utóbb ez is el fog fogyni. Most csupán leszerződött mennyiségeket szállítanak le. Az persze nem kérdés, hogy a mostani energetikai krízist arra használják az oroszok, hogy minél hamarabb használni kezdjék az Északi Áramlat 2-t.”

A gázvezetékkel, amely Ukrajna megkerülésével fog gázt juttatni Európába, Ilyash szerint Oroszország nem csinál mást, mint bármelyik más nagyhatalom: bővíti a mozgásterét. Hozzátette, hogy az oroszok továbbra is készek Ukrajnán keresztül gázt szállítani, csak ezek után sokkal jobban kell alkalmazkodnia az ukrán félnek a piaci viszonyokhoz.

Ilyash szerint az európai gázellátással tíz éven belül lehet gond. Hamarosan ugyanis megépül a Szibéria ereje 2 elnevezésű vezeték Kína felé, valamint Oroszország jelentősen bővíti az LNG-szállításait ázsiai országokba.

Ezekkel Kínába, Indiába és Japánba szállít a mostani európai mennyiségekkel összemérhető gázmennyiséget, és kevésbé lesz rászorulva az európai piacra, amely ráadásul jóval kevesebb gázt képes felvenni alacsonyabb áron. Így már valószínűbb, hogy politikai célokban is hasznosíthatják a gázszállítási pozíciójukat.

„Addig viszont ez Oroszországnak sem érdeke. Neki is fontos, hogy megvegyék tőle a gázt” – mondja Ilyash.

A megoldás: Minszki Szerződés

Habár a nyugatbarát ukránok aligha örülnek neki, az országnak az jelentene Ilyash szerint megnyugtató megoldást, ha a 2014-15-ben összeállított Minszki Szerződést életbe léptetnék a felek.

Nemrégiben egyébként az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken is emellett érvelt – és a Putyin-barátsággal aligha vádolható Guardianen is jelent már meg ilyen vélemény.

„Ennek lényege Ukrajna föderalizálása. A két szakadár tartomány visszatérne ugyan az ukrán közigazgatásba, de jelentős autonómiával rendelkeznének, és lehetőségük lenne beleszólni az ukrán állam külpolitikai irányultságába” – foglalta össze a szakértő a megegyezés lényegét.

Szerinte ennek Oroszország is örülne, emellett Putyinnak megnyugtató lenne, ha a határaihoz közel ritkábban és kisebb hadgyakorlatokat tartana a NATO, illetve megszületnének egyéb fegyverkorlátozási megállapodások. Ezekre az intézkedésekre a tárgyalások keretében nyitottnak mutatkozott a NATO is. Az EU-nak szintén megfelelő kompromisszum lehet a Minszki Szerződések betartása. Az USA jelenleg a deeszkalációnak örülne a legjobban, amihez az oroszok meghátrálására lenne szükség – ennek meglehetősen kicsi a realitása, ezért szintén belemehetnek a Minszki Szerződés végrehajtásába. Minden más forgatókönyv ugyanis csak növelni fogja az európai és nemzetközi biztonsági feszültséget.

Ami a háború elkerülésével kapcsolatban megnyugtató, az az, hogy a Krím 2014-es elfoglalásához képest jóval kevésbé lelkesedik egy háborúért az orosz közvélemény.

„Az oroszok is csak ugyanolyanok, mint mi. Senki nem akar háborút” – mondja Ilyash.

A BBC ukrajnai tudósítója szerint Kijevben bár feszült hangulat van, alapvetően háromféle nézőpont alakult ki: sokan rezignáltan veszik tudomásul az eseményeket, mert már régóta együtt kell élniük a folyamatos fenyegetettséggel. Mások bíznak a Volodimir Zelenszkij elnökben, hogy rendezi a helyzetet, mások pedig kerekperec kijelentik, hogy ha úgy alakul, képesek fegyvert fogni Oroszország ellen.”

Forrás:
Eszükben sincs az oroszoknak leállítani a gázszállítást Ukrajna miatt – egyelőre; Galavits Patrik; Forbes.hu; 2022. január 27.
A bevezető dr. Nyáry Gábor munkája.

Kiberbiztonság és nagypolitika: a háttéralkuk és a megoldások

E heti stratégiai körképünkhöz szánt bevezető írásunkban (ahol egyben érdemleges olvasmányként a Külügyi és Külgazdasági Intézet oroszszakértő munkatársának háttérmunkájára hívtuk fel a figyelmet) úgy fogalmaztunk: a végletesen kiéleződő információs háborúságban szinte értelmetlenné válik a napi fejlemények figyelése. A nyilatkozatok, cáfolatok, ellennyilatkozatok megfejtésének kísérlete. Amit tehetünk az az, hogy – mintegy hátrébb lépve egyet – újra végigtekintünk az Európában (és persze ezzel a globalizált világban) súlyosbodó geopolitikai összecsapás hátterein, körülményein, szélesebb összefüggésein. E mellé azonban ajánlunk még egy másik olvasmányt is.
Ha figyelmen kívül hagyjuk a „zajt”, a tudatosan megkonstruált és ömlesztett információs és dezinformációs rétegeket, akkor szinte alig marad valami figyelemre érdemes. De, azért akad. Van néhány olyan apróság, amire érdemes felfigyelnünk ebben a kaotikus beszédhalmazban: kicsik, egyszerűek, látszólag jelentéktelenek – de legalább tények. Tudható, látható, ellenőrizhető adatok. És, talán nem is olyan kicsit, talán nem is olyan jelentéktelenek, mint ahogy az első látásra tűnik. Vessünk rájuk egy pillantást, és próbáljuk meg beilleszteni őket egy nagyobb képbe!

Olvasóink emlékezhetnek rá, éppen két hete írtuk, hogy az információ áradó tömegében is felkaptuk a fejünket egy hírre. Az orosz belbiztonsági szervezet, az FSzB különleges egysége csapot le egy szervezett bűnözői csoport főhadiszállására. Az összehangolt (számtalan oroszországi város számos helyszínén egyszerre zajló) akciósorozatban az elmúlt évben elhíresült hackercsapat, az eddigi idők legriasztóbb zsarolóvírusos támadásáért felelős REvil szervezet emberei kerültek rendőrkézre. Az eset már így, önmagában is jelentős figyelmet kelthet, hiszen ennek a bűnözői társaságnak köszönhető, hogy a tavalyi esztendőt a „zsarolóvírusos támadások évének” könyvelhették el a szakemberek – írtuk két hete. Akkori gondolatmenetünkben azonban hangsúlyoztuk: a rendőri akció a tulajdonképpeni bűnüldözési mozzanaton messze túlmutatva, valójában a nagyhatalmak közötti geopolitikai egyezkedés részének tekinthető. Méghozzá nagyon is fontos elemének. Tavaly júniusban, az Egyesült Államok és Oroszország két vezetőjének genfi csúcstalálkozóján ugyanis a nagyhatalmak közötti biztonságpolitikai megbeszélés, egyezkedés lényegében kizárólag a kibertér témái körül forgott. A megbeszélések kontextusában ez nagyon is érthetőnek tekinthető. Az előző év roppant kiterjedésű kiberkémkedési akciósorozata, a SolarWinds-ügy, majd a 2021-es év első felében egymást érő súlyos zsarolóvírusos kibertámadások ugyanis az amerikai nemzetbiztonsági hierarchia főbb vezetői körében olyan fenyegetővé tették a kiberdomént érő kockázatokat, amelyeket immár a nemzetközi terrorizmus súlyával tudtak csak mérni. Egyértelműnek látszott az a vélekedés is, miszerint az Egyesült Államok alapvető működési struktúráit érő fenyegetések, a kritikus infrastruktúra elemek elleni akciók mögött sokszor (még akkor is, amikor látszólag a pénzszerzés szerepelt egyedüli célként) a bűnözői csoportok és rivális hatalmak (elsősorban Oroszország és Kína) egy fajta együttműködése állhat. Az „együttműködést” persze célszerűbb idézőjelbe tenni, hiszen a népszerű feltételezéssel ellentétben a nyílt együttműködés (tehát, bűnözői csoportok állami megbízása) vélhetően a ritkább esetek közé tartozik. Ügyszövetségek azonban nagyon is elképzelhetőek, és különösen nagy veszélyeket rejthet az állami és a bűnözői struktúrák hallgatólagos kooperációja.

Tavaly júniusban, Biden és Putyin genfi találkozóján az amerikai elnök ügyes tárgyalási ajánlatként azt vetette fel partnerének: miután a kiberfegyverzetekkel kapcsolatban aligha köthetnének a hagyományos és atomfegyverek korlátozásához hasonlatos nemzetközi megállapodásokat a geopolitikai porond nagy riválisai, ezért válasszanak másik utat a probléma megoldására. Az oroszok (és a hasonlóan vélekedő kínaiak) tegyék félre az ilyen „kiberfegyverzeti leszerelési” törekvéseiket, mivel az USA továbbra is ragaszkodni kíván az ilyen eszközökben rejlő támadó potenciálokhoz. Koncentráljanak inkább a támadható célpontok körének – nemzetközi szinten történő – korlátozásához, javasolta Biden. Lényegében tehát azt vetette fel, hogy az ún. kritikus infrastruktúra körébe sorolható legfontosabb struktúrák és hálózatok elleni támadásoktól való tartózkodásról állapodjanak meg a felek. A javaslathoz (amelynek esélyeit éppen a téma jól körülhatárolható jellege és szűk hatóköre segítette) konkrét listát is csatolt a támadhatatlannak javasolt intézményekről. Tárgyalástechnikai szempontból az amerikai terv kifejezetten jónak, mert a tényleges megegyezés esélyével kecsegtetőnek látszott. A diplomáciai játékelmélet szakértői nem győzik hangsúlyozni: a problémák részekre bontása, a kicsi, de éppen ezért elérhető célok, részcélok megfogalmazása jelentős lépés a siker felé. Putyin azonban már a nyáron világossá tette: Oroszország sokkal átfogóbb megállapodást szeretne. Nem csupán a kibertér egyes elemeinek sérthetetlensége, hanem a biztonsági konstrukció egészének újrarendezése Oroszország stratégiai célja. Nyáron még talán rejtélyesnek tűnhetett a sajtótájékoztatón bejelentett orosz követelés; mostanra azonban nagyon is világossá vált, hogy a hidegháború lezárultával kialakult egész világrend (az amerikai hegemónián alapuló biztonságpolitikai konstrukció) újraszabása az orosz vezetés törekvése.
A kritikus infrastruktúravédelmi koncepcióhoz kapcsolódva azonban az amerikaiak egy követeléssel is előálltak: az szerették volna elérni, hogy az orosz hatóságok ne tűrjék tétlenül az Oroszország területén működő (és onnét a világ más pontjain, például az USÁ-ban levő célpontok ellen támadásokat indító) kiberbűnözői csoportok működését. Miközben ez a fontos kérdés látszólag lekerült a napirendről, a valóságban – szakértői szinten, csendesen a háttérben maradva – folyamatosan egyeztettek és egyezkedtek a két ország megbízottai ezekben a kulcsfontosságú témákban. Két héttel ezelőtt, amikor az orosz bűnüldöző hatóságok pillanatok alatt felgöngyölték az amerikaiaknak súlyos károkat okozó REvil hackercsoportot, akkor ezzel a legfontosabb amerikai követelésnek tettek valójában eleget. Miközben tehát Ukrajna körül látszólag (és talán valóságosan is) élesedik az ellentét a két nagyhatalom között, addig – ezzel tökéletesen párhuzamosan és egy időben – a két ország a nyáron megállapodott „fegyverszüneti” menetrendet követve teszi egyik lépést a másik után.

„Győzelmi jelentést azonban még korai lenne írni, a helyzet a nagyhatalmak között, és az érintett válságövezetekben egyaránt továbbra is feszült. Sok szereplő mozog a porondon, és szinte mindegyiknek megvan a maga sajátos érdeke, stratégiai célja is „- írtuk két hete, és ez az óvatosság továbbra is indokolt. Némi bizakodásra azonban mégis okot ad, hogy a történet fonala itt még nem szakadt meg, sőt! Az elmúlt héten ugyanis – mondhatni mintegy menetrend szerűen – az orosz bűnüldözők újabb veszélyes kiberbűnözői csoportra csaptak le. Természetesen naivitás volna holmi véletlenek egybeesésére gyanakodni: ahogyan a két héttel ezelőtti rajtaütésnél is igyekeztek a felek a világ nyilvánossága elé tárni, hogy az orosz rendőrök az amerikai hatóságoktól érkező konkrét megkeresés nyomán léptek akcióba, úgy a mostani lépés is a két ország közötti hivatalos együttműködés következménye. A most letartóztatott Infraud csoport szintén globális hatókörrel igyekezett támadásokat szervezni a kibertérben, méghozzá számottevő sikerrel. A módszerük (bűnözői specialitásuk) az volt, hogy lopott személyes adatok, illetve banki rendszerekből megszerzett érzékeny információk birtokában indítottak támadásokat pénzintézetek ellen. Nem árulunk el titkot: a pénzintézetek az amerikaiak által érinthetetlennek javasolt kritikus infrastruktúra pillérei! Az Infraud csoport evékenységét már egy jó évtizede követték az amerikai igazságszolgáltatási-bünüldözési szervek, mindeddig azonban eredménytelenül. Most azonban (nyomozati időtávokban mérve szinte „percek alatt”) rendőrkézre kerültek – nem sokkal azután, hogy az amerikaiak orosz kollégáik beavatkozását kérték. A banda két tagja került előzetes letartóztatásba, három másik pedig házi őrizetben várja a nyomozás végét. Ez az újabb, a másikat alig két héttel később követő akció egyértelműen annak a jele, hogy a két nagyhatalom vezetői a nyáron valamiben bizonyosan megállapodtak, és azt – ha kis lépésekben is – de rendületlenül kezdik valóra váltani. Eddig az oroszok „teljesítettek”. Kérdés az, hogy mit kapnak cserébe az amerikaiaktól. Amit kértek, azt tudjuk: a biztonsági szerkezet átfogó újrarendezése.
Russia Detains Four Infraud Cybercrime Members, Tass Report; Anna Andrianova; Bloomberg; 2022. január 22.

Az elemzés készítette: dr. Nyáry Gábor

Mi az a kvantumfölény, és kell-e aggódnunk miatta?

„A kvantumszámítógépek érkezésével hamarosan szinte az összes ma használt titkosítási rendszer pillanatok alatt feltörhető lesz, ami a bankszámlánktól a kritikus infrastruktúrákig mindenre hatalmas veszélyt jelent.

Ahogy arról korábban már többször írtunk, a kvantumszámítógépek a szakértők egybehangzó véleménye szerint a számítástechnika talán legnagyobb forradalmát hozhatják el hamarosan, amely a tudomány és a technológia számos területén fogja éreztetni a hatását. A kvantumfölény elérése után már csak az a kérdés, hogy a technológia mikor válik szélesebb körben is elérhetővé, a kvantumszámítástechnika demokratizálódásának ugyanakkor nem csak hatalmas előnyei, de egészen ijesztő következményei is lehetnek.

„Az adattolvajok már ma is hatalmas mennyiségű titkosított adatot gyűjtenek be engedély nélkül és tárolják el őket adatbankokban, várva a napot, amikor a számítógépeik elég fejlettek lesznek ahhoz, hogy feltörjék őket” – írja a BBC, akik több olyan cég vezetőjével is beszéltek, amik kifejezetten ennek a problémának a megoldására szakosodtak. A kilátások nem túl fényesek: ha a bűnözőknek sikerül hozzájutniuk a megfelelő technológiához, akkor visszamenőlegesen is hozzáférhetnek minden banki adathoz, online kommunikációhoz és bitcoin-tranzakcióhoz is, de akár a kritikus kormányzati infrastruktúrákat is könnyedén meghekkelhetik.

A probléma gyökere, hogy a mai titkosítási rendszereket, mint amilyen az RSA vagy az ECC, a hagyományos, bináris számítógépek képességeit figyelembe véve alkották meg. A jellemzően algebrai struktúrákat alkalmazó rejtjelező eljárások olyan matematikai kihívások elé állítják a mai számítógépeket, amelyek megoldása évekbe telne, ugyanakkor a kvantum-elektrodinamika szabályai szerint működő kvantumszámítógépek akár másodpercek alatt képesek lesznek ezeket megoldani.

A szakértők már nevet is adtak annak az időpontnak, amikor a kvantumszámítógépek elég fejlettek lesznek ahhoz, hogy megfejtsék a ma használt titkosítási algoritmusokat. A Michele Mosca által Z dátumnak elnevezett időpont ugyanakkor valójában nem egy konkrét napot vagy évet takar, hanem a kvantumszámítógépek jelenlegi fejlődési ütemét figyelembe véve azt állapítja meg, hogy ez a helyzet mekkora valószínűséggel következhet be a jövőben. A Waterloo Egyetem Kvantumszámítási Intézetének igazgatóhelyettese 2015-ben arra jutott, hogy annak az esélye, hogy egy kvantumszámítógép feltörje az RSA-2048 titkosítást, 2026-ban 15% eséllyel következik be, 2031-ben viszont már 50% lesz ennek az esélye.

Hogy a fenti számítás mennyire lesz időtálló, arra viszont jelenleg szinte lehetetlen lenne válaszolni. A jelenlegi legfejlettebb kvantumszámítógép, az IBM novemberben bemutatott Eagle processzora 127 kvantumbitet tud kezelni, miközben a Google és a stockholmi műszaki egyetem kutatói 2019-ben úgy számoltak, hogy ahhoz, hogy a 2048 bites RSA-titkosítás nyolc óra alatt feltörhető legyen, nagyjából húszmillió qubitre van szükség. Ugyanakkor ahogy azt a Quintessence Labs erről szóló cikke kiemeli, ezt a számot 2012-ben még egymiliárd, 2017-ben 230 millió, 2019-ben pedig 170 millió qubitre becsülték, így feltételezhetjük, hogy az RSA-titkosítás feltöréséhez szükséges kvantumbitek száma a technológia fejlődésével tovább fog csökkenni. Az RSA-2048 titkosítás feltörése egyébként egy hagyományos számítógéppel nagyjából 300 billió évbe telne, míg egy 4099, tökéletesen stabil qubittel üzemelő kvantumszámítógép nagyjából 10 másodperc alatt képes lenne feltörni.

A probléma megoldásával az utóbbi időben egyre többen kezdtek el foglalkozni, az olyan nagy technológiai cégektől, mint a Google, a Microsoft vagy az IBM a kifejezetten az erre a problémára szakosodott vállalatokig, amilyen például a Quantinuum vagy a Post-Quantum. Az Egyesült Államok Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézete, a NIST is elkezdte már a helyzet feltérképezését, és egy jelenleg is folyó eljárás keretében kiválasztják azokat a kvantumálló titkosítási eljárásokat, amelyek megfelelnek az új kihívásoknak. A kvantumálló titkosítás lényege, hogy olyan matematikai problémákat találjanak, amelyeknél a kvantumszámítógép kvantum-szuperpozícióból fakadó előnye nem érvényesül, amire például megoldást kínálhat, ha az algebrai struktúrákról áttérnek a geometriai struktúrákat használó titkosításra.

A mai titkosítási eljárások közül sem kell azonban mindegyiket azonnal kukáznunk, amint a kvantumszámítógépek szélesebb körben is elérhetővé válnak, a szakértők szerint például az úgynevezett hasítófüggvényeken alapuló titkosítási rendszerek, amilyen például az SHA-2, kevésbé vannak kitéve a kvantumszámítógépek jelentette veszélynek, mint az RSA vagy az ECC.”

Forrás:
„Kvantumapokalipszis” miatt kongatják a szakértők a vészharangot; Bobák Áron; Rakéta; 2022. január 28.
Lásd még:
Kvantum-számítástechnika közérthetően; eGov Hírlevél
A kvantum-számítástechnika ismertetése; Microsoft
Post-Quantum Cryptography; NIST Computer Security Research Center
What is quantum computing?; IBM

A NATO űrstratégiája

„A tagállamok űreszközei elleni támadást a szövetség elleni támadásnak fogják tekinteni, ami szükség esetén az összes tagállam összehangolt, fegyveres válaszát váltja ki.

Ezt mondja ki a NATO közelmúltban nyilvánosságra hozott, első, formális űrstratégiája.

A stratégia tükrözi, hogy a világűr egyre nagyobb jelentőségű sok ország számára, ezért Kínához, Oroszországhoz, Indiához és más országokhoz hasonlóan a NATO is szükségesnek tartja, hogy egységes rendszerbe foglalva közzé tegye a szervezet szándékait a világűrben. Hangsúlyozzák, hogy a stratégiát alig két hónappal azt követően teszik közzé, hogy Oroszország egy használaton kívüli saját műholdja elleni fegyverkísérlettel veszélyeztette a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósok biztonságát.

A stratégia a NATO 2019-es titkos űrstratégiájának kibővítése, annak a közleménynek a figyelembe vételével, amelyet a tagállamok vezetői tavaly adtak ki, és amelyben megerősítik, hogy bármely tagállam elleni támadás a szövetség egésze elleni támadásnak tekintendő. Ezen túlmenően a stratégia meghatározza a szövetség kulcsfontosságú szerepét az űrtevékenységben, beleértve a szövetségesek elrettentési és védelmi képességeinek összehangolását a más hadszíntereken (szárazföldön, a tengereken, a légtérben és a kibertérben) folyó hasonló tevékenységgel. A stratégia felsorolja azokat az alapelveket és nézeteket, amelyekhez a nemzetközi joggal összhangban a szövetség tartani kívánja magát, beleértve azokat a Világűrszerződésből (Outer Space Treaty) fakadó követelményeket, miszerint a világűr békés célra történő felhasználása minden állam érdeke, és egyetlen ország sem tekintheti sajátjának a világűrt. Ugyanakkor a stratégia azt is kimondja, hogy a NATO nem kíván az űrtevékenység önálló szereplője lenni, hanem támaszkodni akar a tagállamok mindazon képességeire, adataira, termékeire és szolgáltatásaira, amelyeket azok önkéntesen felajánlanak a szövetség űrbeli műveletei, küldetései és egyéb tevékenységei segítése érdekében.

A stratégiával kapcsolatban Kaitlyn Johnson, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának űrpolitikai szakértője rámutat arra, hogy a NATO-nak pontosan definiálnia kellene, mit tekint az űrbeli javak elleni támadásnak. Az sem derül ki a stratégiából, hogyan reagál a NATO az űrhadviselés azon formáira, amelyek csak átmenetileg teszik működésképtelenné az űreszközöket. A szakértő hiányolja a „vörös vonalak” egyértelmű kijelölését, bár véleménye szerint a stratégia megfogalmazásai szándékosan homályosak és bizonytalanok ezekben a kérdésekben.

Az űrstratégia végén egyfajta terminológiai függelékként megadják néhány űrtevékenységgel kapcsolatos fogalom NATO-értelmezését. Jellemzően világűrnek a légtér felső határán túl lévő „térfogatot” tekintik, de lábjegyzetben megjegyzik, hogy a világűr fogalmára jelenleg nincs egyetemesen elfogadott definíció. A felsorolásban szereplő többi fogalom magyarázatára vagy magyarítására tett leghalványabb próbálkozás is messze meghaladná cikkünk kereteit, ezért ezzel kapcsolatban az eredeti közleményre utalunk (lásd lent).”

Forrás:
A NATO űrstratégiája; Both Előd; Űrvilág; 2022. január 24.
NATO’s overarching Space Policy; North Atlantic Treaty Organization; 2022. január 17.

Új dokumentum összegzi a kínai űrprogram terveit

„…Ez az ötödik ilyen jellegű dokumentum a 2000-ben, 2006-ban, 2011-ben és 2016-ban kibocsátottak után.

2016 óta a kínai űripar gyors és innovatív előrehaladást ért el, ami az űrinfrastruktúra folyamatos fejlődésében, a BeiDou Navigation Satellite System (BDS) befejezésében és működésében, a nagy felbontású földmegfigyelő rendszer kiépítésében, valamint a műholdas kommunikáció és műsorszórás folyamatos fejlődésében nyilvánul meg. Sikerrel zárultak a háromlépcsős holdkutatási program utolsó lépése (pályára állás, leszállás és visszatérés), az űrállomás építésének első szakaszai. A Mars esetében a zökkenőmentes bolygóközi utat és leszállást a bolygó Mars feltárása követi.

Jövőbeli kilátások

Ami az emberes űrrepülési projektet illeti, Kína a következő öt évben a Wentian és Mengtian kísérleti modulok, a Xuntian űrtávcső, a Sencsou emberes űrhajók és a Tianzhou teherűrhajók elindítását tervezi a fehér könyv szerint.

A kínai űrállomás várhatóan 2022-ben készül el, és a fehér könyv szerint Kína űrlaboratóriumot épít a fedélzeten, és hosszú távra űrhajósokat helyez ki nagyszabású tudományos kísérletek és karbantartások elvégzésére.

Ebben az időszakban is végeznek tanulmányokat az emberi holdraszállásról, az új generációs emberes űrhajókról.

A dokumentum részletezi a Holddal kapcsolatos terveket, az orosz-kínai együttműködés lépéseit, majd rátér az űrkutatás szabályozásának kérdéseire. Ezen a területen is Kína vezető szerepet kíván játszani az ENSZ keretein belül.”

Forrás:
China details future space ambition in white paper, calls for formulating UN-centered space rules; Deng Xiaoci; Global Times; 2022. január 28.
China’s Space Program: A 2021 Perspective; China National Space Administration; 2022. január 28. (teljes szöveg)

Megjelent az amerikai szövetségi, teljes felügyeleten („nulla bizalom”) alapuló kiberbiztonsági stratégia

„ Az amerikai kormányzat új kiberbiztonsági stratégiát tett közzé a szövetségi ügynökségek számára, amely már az úgynevezett zero trust (nulla bizalom) biztonsági modell felé mutat – vagyis abból indul ki, hogy a rendszerek kompromittálódása elkerülhetetlen, így azok egyetlen eleme sem tekinthető feltétel nélkül megbízhatónak. A közel 30 oldalas terv több tucat olyan intézkedést tartalmaz, amelyeket az érintett szervezeteknek kivétel nélkül végre kell hajtaniuk a következő két évben, az elvárható szintre növelve rendszereik biztonságát és csökkentve a biztonsági incidensek kockázatát.

Ahogy a beszámolók fogalmaznak, az amerikaiak még mindig lábadoznak a SolarWinds-botrány óta, amelynek következtében orosz hekkerek hónapokig tébláboltak zavartalanul az Egyesült Államok bizonyos kormányzati rendszerein belül. A jelek szerint Joe Biden is ekkor elégelte meg, hogy futószalagon érkeznek a nagy horderejű kibertámadásokról szóló hírek, és egy elnöki rendeletben jelezte, hogy milyen változásokat tart szükségesnek az ország védelmi képességeinek javítására.

A most nyilvánosságra hozott, új stratégia értelmében kormányzati szerveknek a 2024-es pénzügyi év végéig kell implementálniuk a tervben leírt számos intézkedést, köztük a hálózatok szigorúbb szegmentálását, a többtényezős hitelesítés bevezetését vagy a titkosítás szélesebb körű alkalmazását. Az egyes részlegek 60 (esetenként 120) napot kapnak az illetékes vezetők kijelölésére, akik végrehajtják az intézkedéseket, és érzékenységük alapján minősítenek bizonyos információkat.

Jobb később, mint soha?

A Fehér Ház szerint a kifinomult kibertámadások szaporodása azt is világossá tette, hogy a szövetségi kormányzat nem támaszkodhat többé a hagyományos, perem alapú védelmi szemléletre a kritikus rendszerek és adatok biztosításában. Ennek megfelelően a zero trust stratégia megvalósítása ad lehetőséget az ügynökségek számára, hogy gyorsabban észleljék a fenyegetéseket, elkülönítsék azokat és reagáljanak rájuk.

Azáltal, hogy a dokumentum egy sor konkrét biztonsági célt részletez a kormányzati szervezeteknek, átfogó ütemtervként szolgálna a szövetségi kormány átállításához új kiberbiztonsági paradigmára. A stratégia első tervezetét már tavaly szeptemberben kiadták, a végleges tervezetbe pedig a mostani bejelentés szerint beépítették a kiberbiztonsági szakértőktől, piaci szereplőktől és non-profit szervezetektől származó meglátásokat is.

A kormányzati tájékoztatásból kiderül, hogy a közelmúltban nagy port kavart Log4j-sebezhetőséget újabb bizonyítéknak tekintik rá, hogy ellenfeleik folyamatosan megtalálják annak a lehetőségét, ahogy „betolhatják a lábukat az ajtónyílásba”. Kérdés, hogy ezt mennyire sikerül majd a felvázolt határidőn belül megváltoztatni: az amerikai légi és űrhaderő tavaly ősszel lemondott, szoftverfejlesztésekért felelős vezetője például úgy fogalmazott, hogy az amerikai kibervédelmi készségek bizonyos kormányzati intézményeknél óvodás szinten vannak.”

Forrás:
Nem lesz kivétel, bekeményít a Fehér Ház; Bitport.hu; 2022. január 28.
Moving the U.S. Government Toward Zero Trust Cybersecurity Principles; The White House, Office of Management and Budget; 2022. január 26. (PDF)

Szakirodalom

Offenzív kiberműveletek 1.: Az offenzív kiberműveletek természete

„A cikk címében szereplő offenzív kiberműveletekhez szükséges képességek kialakításáról számos országban hatalmas szakmai vita alakult ki az elmúlt időszakban. Ugyanakkor az offenzív kiberműveletek alkalmazásának körülményei és azok következményeinek számbavétele ugyanolyan fontosak, mint maguk a műveletek. Ennek megfelelően jelen írás címe önmagában is sok kérdést felvet. Szükséges-e az offenzív kiberképességek kialakítása? Ez egyenlő-e a kibertámadó képességek kialakításával? Ezek a képességek milyen feltételek mentén alkalmazhatók akkor, ha egy kibertámadás mögött állami szerepvállalás áll? Része lehet-e a modern fegyveres küzdelemnek a kibertérben való támadás? Ezeket a kérdéseket igyekszik jelen írás számba venni két részben. A tanulmány első része az offenzív képességek általános hátterét járja körül, míg a második rész a képességek kialakításának feltételeit, szervezeti hátterét és az alkalmazás módjait, valamint annak feltételeit vizsgálja.”

Forrás:
Offenzív kiberműveletek 1.: Az offenzív kiberműveletek természete; Kovács László; Hadmérnök; DOI: https://doi.org/10.32567/hm.2021.2.13; 16(2); 2021; 187–204. o.

Offenzív kiberműveletek 2.: Kibererők és képességeik

„A kibertér biztonságának megteremtése számos tevékenység összehangolt megvalósítását igényli. A kiberbiztonság komplex rendszerében a szabályozási és eljárási kérdések mellett aktív kibervédelmi műveleteket is találunk. Ugyanakkor a védelmi célú kibertérműveletek önmagukban nem mindig elégségesek a teljes és átfogó kiberbiztonság megteremtéséhez. Így a védelmi kibertérműveletek mellett offenzív kiberműveletek végrehajtására is szükség lehet. Emellett az offenzív kibertérműveletek, és az abban foglalt eszközök és eljárások természetszerűleg nemcsak a saját oldali rendszereink védelméhez járulnak hozzá, hanem az ellenérdekelt fél infokommunikációs rendszereinek lefogásával, azok működésének akadályozásával, vagy azokból információk kinyerésével más műveleti terekben végrehajtott tevékenységek támogatásához járulnak hozzá hatékony módon. Jelen tanulmány első része az offenzív kiberműveletek általános jellemzőit mutatta be, a második rész, azaz jelen írás az offenzív kiberműveleti képességek gyakorlati megvalósítását és alkalmazhatóságát elemzi, valamint kitér a kiberműveleti erőkre, az általuk alkalmazható eszközökre és eljárásokra.”

Forrás:
Offenzív kiberműveletek II.: Kibererők és képességeik ; Kovács László; Hadmérnök; DOI: https://doi.org/10.32567/hm.2021.3.7; 16(3), 2021; 119–137. o.

A kibervédelem szerepe az Európai Unió közös biztonsági és védelmi politikájában

„A műveleti térként megjelenő kibertér számos kérdést vet fel, ami a vele kapcsolatos stratégia és politika átalakítását követeli meg, így nemzeti és uniós szinten is szükséges áttekinteni az általa jelentett kihívásokat. A kibernetikai fenyegetések egyik jellegzetessége, hogy nemcsak technikai válaszokat igényelnek, hanem stratégiai megoldásokat is. A számítástechnikai-internetes támadók vagy bűnözők jelentkezhetnek geopolitikai, kulturális és gazdasági síkon egyaránt, ennek megfelelően az egyesült Európa biztonsági és védelmi erőfeszítéseinek valamennyi fent említett területre ki kell terjedniük, mert az ilyen típusú veszélyeztetés közvetlenül vagy közvetve hatással van a tagországok minden szintű tevékenységére. Az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikája példaszerű következetességgel, egységesen kezeli a kiberfenyegetéseket. Jelen írás arra keresi a választ, hogy az EU új kiberbiztonsági stratégiája milyen eszközökkel járul hozzá a kontinens átfogó biztonság- és védelempolitikájához.”

Forrás:
A kibervédelem szerepe az Európai Unió közös biztonsági és védelmi politikájában; Bihaly Barbara; Hadtudományi Szemle; 14. szám 3., 2021; DOI: 10.32563/hsz.2021.3.4

Mesterségesintelligencia-alapú kibertértámadási modellek

„Az infokommunikációs rendszerek biztonságát fenyegető veszélyek egy egészen új generációját jelentik azok a kibertámadások, amelyeknél a támadók a mesterséges intelligencia erejét is felhasználják. Az alábbiakban néhány konkrét támadási modell bemutatását tűztük ki célul, hogy érzékeltessük a veszély nagyságát, és javaslatokkal szolgáljunk a veszély elhárításának megszervezéséhez.”

Forrás:
Mesterségesintelligencia-alapú kibertértámadási modellek; Fehér András Tibor, Négyesi Imre; Műszaki Katonai Közlöny; DOI: 10.32562/mkk.2021.3.5; Évf. 31. szám 3., 2021; 73-87. o.

<b>Friss amerikai jelentés arról, hogy hogyan alakítja át az MI a kémkedést

„Egy hipotetikus nyílt forráskódú, felhőalapú, MI-vel támogatott eszközt vizsgáltak a hírszerző közösség számára.

Ha a hírszerző közösség nem változtatja meg a hírszerzés definícióját és nem alkalmazza a felhőalapú számítástechnikát, akkor lemarad az ellenfelek, a magánszervezetek sőt a nyilvánosság mögött is abban, hogy tudja mi történhet – áll a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának új jelentésében.

A széles körű geopolitikai és katonai események előrejelzésére irányuló hírszerzés hagyományosan az olyan jól finanszírozott és szakértő személyzetet alkalmazó kormányzati ügynökségek feladata volt, mint a CIA vagy az NSA. A jelentés szerint azonban ugyanazok az intézményi elemek, amelyek lehetővé tették, hogy a kormányzat létrehozza ezeket az ügynökségeket, most, a nagy, nyilvánosan elérhető adathalmazok és a vállalati felhőszolgáltatások korában lelassítják őket.

A jelentés egy hipotetikus nyílt forráskódú, felhőalapú, mesterséges intelligenciával támogatott jelentéstételi (angol rövidítése után OSCAR) eszközt vizsgál a hírszerző közösség számára, amelynek segítségével sokkal gyorsabban észlelhetnék a nagyobb geopolitikai vagy biztonsági eseményekre utaló nyomokat, és sokkal gyorsabban cselekedhetnének azok alapján. A jelentés felsorolja azokat a különböző eljárási, bürokratikus és kulturális akadályokat a hírszerző közösségen belül, amelyek gátolják az OSCAR fejlesztését és az amerikai kémügynökségek általi használatát.

A korábbi magas rangú kormányzati tisztviselőkkel, hírszerzési- és felhőszakértőkkel készített interjúk alapján a jelentés megvizsgálta a mesterséges intelligencia közeljövőjét nagyvállalati felhőkörnyezetekben, ahol az AI-t nem titkosított hatalmas adathalmazokon képezték ki.

A kereskedelmi szektorban gyorsabb a technológiák átvételi üteme és a magáncégek nyílt forráskódú hírszerzéssel, az OSINT-tel kapcsolatos kiváló képességei előnyhöz juttathatják őket a hírszerző közösséggel szemben, ha a gyorsan változó globális eseményeket kell értékelni – mutatott rá a jelentés. A kutatók erre könnyen találtak példákat, hiszen többek között a Bellingcat, az Atlantic Council Digitális Törvényszéki Kutató Laboratóriuma is bizonyítja, hogy az OSINT a hírszerzés számos hagyományos eszközét elavulttá teszi.

Az elmúlt néhány évben az amerikai hírszerző közösség lépéseket tett a nagy, nyilvánosan elérhető adathalmazok megjelenéséhez való alkalmazkodás érdekében. A CIA például 2015 októberében felállított egy Digitális Igazgatóságot, hogy jobban tudja kezelni a beérkező hatalmas mennyiségű, nyílt digitális információt. A Védelmi Hírszerző Ügynökségnek (Defense Intelligence Agency, DIA) van egy MARS nevű programja, amely mesterséges intelligenciát és felhőalapú számítástechnikát használ a nyíltan elérhető hírszerzési adatok feldolgozására. Interjúkban a hírszerzési tisztviselők gyakran mondják, hogy a titkos hírszerzés – amely titkosított és csak a hírszerző ügynökségek számára elérhető – még mindig nagy szerepet játszik a munkájukban a nyilvánosan elérhető adatok megerősítésében.

A CSIS beszámolója szerint azonban az ehhez hasonló lépések csekélyek ahhoz képest, hogy mennyi adat van odakint, és hogy milyen gyorsan és hatékonyan elemezhetőek gépi tanulással, hatalmas felhőkörnyezetekben. A jelentés azt állítja, hogy a hírszerző közösségben még mindig túl sokan nem igazán értik, mi is az OSINT. „Az IC tisztjei úgy gondolnak az OSINT-re, mint a sajtóra a CNN-től a TASZSZ-ig, és hozzáadott értékként tekintenek annak fordítására. Ma az OSINT ennél jóval többet jelent” – írja a tanulmány.

Az OSINT ma olyan dolgokat foglalhat magában, mint a beszerezhető telefonos metaadatok, közlekedési információk, vagy nyilvános szenzorok adatai, csevegőszobák üzenetei stb. Azaz mindenféle olyan információ bele tartozik, amelyre a hétköznapi emberek nem fordítanának figyelmet, de amely értékes lesz, ha gépi tanuláson fut át. A jelentés szerint a hírszerző közösség legnagyobb problémája a saját maguk által okozott probléma: a „megszállottság az internet titkos környezetben történő újrateremtésére, ami rendkívül költséges és időigényes”.

Ahelyett, hogy zárt, testre szabott hálózatokat használnának az adatok tárolására és elemzésére, valamint régimódi minősítési folyamatokat az információk titokban tartására, a közösségnek el kellene mozdulnia a reflexszerű túlminősítéstől, és a nem minősített felhő-képességek felé kellene fordulnia, amelyek biztonságosabbak lehetnek, mint a minősített hálózatok, mivel a behatolások detektálására vagy megakadályozása érdekében bármikor több ember figyeli őket.

A jelentés a továbbiakban számos olyan kulturális változtatást javasol, amellyel az ügynökségeknek számolniuk kell, valamint szélesebb körű hatásköröket adna az ODNI számára a felhő- és gépi tanulási termékek kormányzati beszerzésére.”

Forrás:
Friss amerikai jelentés arról, hogyan alakítja át az AI a kémkedést; Computerworld; 2022. január 25.
New report offers glimpse on how AI will remake spywork; Patrick Tucker; American Military News; 2022. január 22.
Move Over JARVIS, Meet OSCAR. Open-Source, Cloud-Based, AI-Enabled Reporting for the Intelligence Community; Emily Harding; Center for Strategic and International Studies (CSIS); 2022 (PDF)