Skip to main content

6. szám, 2022. február 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A közösségi digitális egészségügyi (egészséginformatikai) rendszert központosított formában alakítják ki

„A kormány közérdekből „nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft. (a T-Systems Zrt. leányvállalata) állam általi megvásárlását”, így a tranzakciót nem vizsgálhatja a versenyhivatal. A cég új neve: Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. lett, a feladata pedig a központi egészséginformatikai rendszerek fejlesztési, alkalmazásüzemeltetési, ügyfélszolgálati feladatainak az ellátása.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet hétfőn 9 órakor lépett hatályba. A megvásárolt és átnevezett cég felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az emberi erőforrások minisztere gyakorolja. Ehhez azonban be kell szereznie az Operatív Törzs egyetértését, de ez a kötelessége csak a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig tart.

A szintén tegnap megjelent másik Magyar Közlönyben a kormány meghatározta a Szolgáltatóközpont feladatait, továbbá azt is, hogy a közfeladatait a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján látja el, így a működés fedezetét is a miniszter biztosítja.

A Szolgáltatóközpont a következő központi egészséginformatikai rendszerek fejlesztési, alkalmazásüzemeltetési, ügyfélszolgálati feladatait látja el:
– Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) és támogató rendszerei,
– EESZT adatszolgáltatásokat és EESZT használatot támogató szoftver (miniHIS),
– Gyógyászati segédeszköz forgalmazást támogató rendszer (miniGYSE rendszer).

A Szolgáltatóközpont által nyújtott egészséginformatikai szolgáltatásokat a következő intézmények kötelesek igénybe venni:
– Emberi Erőforrások Minisztériuma,
– Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő,
– Nemzeti Népegészségügyi Központ,
– Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet,
– Országos Kórházi Főigazgatóság,
– Országos Mentőszolgálat,
– Országos Vérellátó Szolgálat,
– közfinanszírozott állami fenntartású fekvőbeteg-szakellátó intézmények,
– közfinanszírozott állami fenntartású járóbeteg-szakellátó intézmények.”

Forrás:
Központosította a kormány az egészséginformatikát; Németh Géza; 2022. február 1.
Egészséginformatikai cég került állami tulajdonba ; Portfolio.hu; 2022. január 31.
27/2022. (I. 31.) Korm. rendelet a Magyar Államnak a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaság feletti irányítás megszerzésével megvalósuló összefonódás közérdekből történő nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 27/2022. (I. 31.) Korm. rendelete a Magyar Államnak a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaság feletti irányítás megszerzésével megvalósuló összefonódás közérdekből történő nemzetstratégiai jelentőségűnek
minősítéséről; Magyar Közlöny; 2022. évi 15. szám; 2022. január 31.; 780 o. (PDF)
3/2022. (I. 31.) NVTNM rendelet a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 3/2022. (I. 31.) NVTNM rendelete a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának kijelölése érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2018. (VI. 25.) NVTNM rendelet módosításáról;Magyar Közlöny; 2022. évi 15. szám; 2022. január 31.; 781 o. (PDF)
28/2022. (I. 31.) Korm. rendelet az állami tulajdonú egészséginformatikai gazdasági társasággal kapcsolatos egyes rendelkezéseknek a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 28/2022. (I. 31.) Korm. rendelete az állami tulajdonú egészséginformatikai gazdasági társasággal kapcsolatos egyes rendelkezéseknek a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól; Magyar Közlöny; 2022. évi 16. szám; 2022. január 31.; 784. o. (PDF)
29/2022. (I. 31.) Korm. rendelet a központi egészséginformatikai szolgáltatásokról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 29/2022. (I. 31.) Korm. rendelete a központi egészséginformatikai szolgáltatásokról; Magyar Közlöny; 2022. évi 16. szám; 2022. január 31.; 785-788. o. (PDF)

Gulyás: tovább lesz érvényes a védettségi igazolvány

„Hosszabb ideig, két oltással május 1-jéig érvényesek lesznek az oltási igazolványok, igazodva az európai uniós országok gyakorlatához – mondta a csütörtöki Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter…

Májusig két oltással is érvényesek maradnak az oltási igazolványok

Elmondta: sem Brüsszel, sem a többi uniós ország nem szigorított a korábbi szabályokon az omikron variáns megjelenése miatt, a kormány pedig nem akarja, hogy a magyarokra hátrányosabb szabályok vonatkozzanak, mint más uniós polgárokra.
A kormány korábban azt írta elő, hogy a második oltás felvétele után legalább négy hónappal, de legfeljebb fél éven belül kérni kell a harmadik oltást, máskülönben az oltási igazolvány érvényét veszíti.

Az ötödik hullám csúcsánál járhatunk

Gulyás Gergely beszámolt arról is, hogy a virológusok többsége szerint az ötödik hullám csúcsán jár Magyarország, és amilyen gyorsan felfutott a fertőzésszám, annak csökkenése is olyan sebességgel várható.
Jelezte: szerdán közel húszezer fertőzöttet regisztráltak. A vírus az ötödik hullámban lényegesen gyorsabban terjed, mint korábban, de sem a kórházban kezeltek száma, sem az elhunytaké nem közelíti meg a megelőző hullámokét.

Az oltás megvéd a betegség súlyos lefolyásától

Az omikronnál az oltás kevésbé véd a fertőzéstől, de a súlyos tünetek ellen továbbra is a lehető legnagyobb védettséget nyújtja – hangsúlyozta, hozzátéve: valamennyi oltóanyagból kellő mennyiség van, összesen több mint 8,1 millió. A miniszter mindenkit az oltások felvételére kért.

Kapcsolódó cikk: Februárban is minden csütörtökön, pénteken és szombaton oltási akció

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közölte: döntés született arról, hogy Magyarország is részt vesz abban a beszerzésben, amelyet az Európai Bizottság indított a Pfizer egyik gyártmánya, a Paxlovid iránt, amelyet a magas kockázati besorolású betegek gyógyítása során lehet használni. Jelenleg ötvenezer kezelésnek megfelelő gyógyszer beszerzését tervezik, a szerződés keretében ez később tovább emelhető – mondta…”

Forrás:
Gulyás: tovább lesz érvényes a védettségi igazolvány; koronavirus.hu/MTI; 2022. február 3.

Közigazgatás, politika

György István a lejárt okmányok megújítására buzdítja az érintetteket

„A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet idején lejáró okmányok június 30-ig érvényesek, ezért arra kérik az érintetteket, hogy mielőbb újítsák meg azokat – hívta fel a figyelmet a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára pénteken a Facebook-oldalára feltöltött videóban, jelezve: több millió okmány érvényességét kell meghosszabbítani.

György István emlékeztetett, az Országgyűlés döntött arról, hogy a veszélyhelyzet idején lejáró okmányok 2022. június 30-ig érvényesek.
Arra kérnek mindenkit, hogy ne várják meg az utolsó hónapokat, heteket, hanem mielőbb hosszabbítsák meg lejáró okmányaikat, így a személyi igazolványt, forgalmi és vezetői engedélyt, útlevelet, közgyógyellátási igazolványt vagy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványát.
Az államtitkár közölte, több millió okmány érvényességét kell meghosszabbítani.
Országszerte 310 kormányablakot lehet felkeresni időpontfoglalással vagy a helyszínen sorszámhúzással – tette hozzá.
Időpontot foglalni a 1818-as telefonszámon vagy az idopontfoglalo.kh.gov.hu oldalon lehet.”

Forrás:
György István a lejárt okmányok megújítására buzdítja az érintetteket; koronavirus.gov.hu/MTI; 2022. február 4.

Több mint 600 ötlet érkezett be Budapest második közösségi költségvetésébe

„Január 31-ig lehetett ötletet beadni a Fővárosi Önkormányzat idén másodjára megrendezett közösségi költségvetésébe. A budapestiek több mint 600 ötletet küldtek be arra, hogy mit valósítson meg a főváros a közösségi költségvetés egymilliárd forintos keretéből.

A budapestiek novembertől februárig küldhettek be ötletet a közösségi költségvetés három kategóriájába: a Zöld Budapest kategóriába több mint 350 ötletet adtak be, az Esélyteremtő Budapest kategóriába közel 100 ötlet érkezett, a Nyitott Budapest kategóriába pedig közel 150 javaslatot küldtek be a budapestiek.

A Fővárosi Önkormányzat következő feladata a szakmai jóváhagyás, vagyis annak eldöntése, hogy az egyes ötletek illeszkednek-e a közösségi költségvetés feltételrendszerébe, illetve szakmailag megvalósíthatók-e, támogathatók-e. A fővárosi és kerületi szakemberek megvizsgálják, hogy az adott javaslat (vagy legalább annak egy része) megvalósítható-e a rendelkezésre álló forrásból, megfelel-e az érvényben lévő műszaki vagy egyéb előírásoknak, terveknek, jogszabályoknak, és nem ellentétes-e a kitűzött szakpolitikai célokkal.

A szakmailag zöld lámpát kapott ötletek ezután az ötletfejlesztés fázisába kerülnek. A hasonló célú vagy azonos helyre (mondjuk ugyanarra a parkra) vonatkozó ötleteket az önkormányzat munkatársai összevonják, hogy ezek ne versenyezzenek egymással. Tavaly például 36 javaslat érkezett közvécék létrehozására; ezeket a hivatal összevonta egy olyan projektté, amely végül nyert is a szavazáson.
​​
A szakmailag megszűrt, majd továbbfejlesztett ötletek a budapestiekből álló közösségi költségvetési tanács elé kerülnek. A tanács feladata, hogy az ötletek értékelése és megvitatása mellett összeállítsa a szavazólapra kerülő javaslatok körét. Érdemes figyelni a közösségi költségvetés honlapját, mert hamarosan lehet majd jelentkezni a közösségi költségvetés tanácsába. A tanács által elfogadott ötletek közül pedig a budapestiek fogják kiválasztani a nyertes projekteket, amiket megvalósít a főváros.​

Arról, hogy mi is pontosan a közösségi költségvetés és mire jó, itt lehet bővebben olvasni.”

Forrás:
Több mint 600 ötlet érkezett a fővárosi közösségi költségvetésbe ; Budapest Főváros Önkormányzata; 2022. február 1.

Európai Unió

Frissítették az uniós Covid-igazolvány szabályait – Magyarország is érintett

„ Február elseje óta hatályos az uniós Covid-igazolvány paramétereinek EU-szintű aktualizálása. Tisztulni látszik a keleti és az EU-konform oltások keveredésének a kezelése is.

A cél a mostani aktualizálás esetében is az volt, mint korábban: az EU-huszonhetek teljes körében azonosan értelmezzék a közösségi szinten létrehozott és tavaly nyár óta immár a gyakorlatban is létező uniós védettségi igazolás használatát.

A körülmények ugyanis azóta sok tekintetben változtak, és ezért a tagállami hajlandóság is erősödött egyéni, másokétól eltérő intézkedésekre, ami sokak félelme szerint tovább gyengíthette volna a tagországok között a lehetőleg minél gördülékenyebb személyi mozgást.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az érkező személyeknél mostantól nem aszerint ítélnek meg valakit, hogy mely országból jött, hanem hogy személy szerint az ő védettségi szintje miként fest.

(Mellesleg éppen ez a mozzanat tolja még inkább előtérbe az uniós Covid-igazolvány gyakorlati értelmét.)

A másik lényeges mozzanat, hogy míg az uniós védettségi igazolás tavalyi kibocsájtásakor még 12 hónapos érvényességi időt feltételeztek, (tényleges határidőt nem rögzítettek, akkor még nem lévén elegendő empirikus adat az oltások és a fertőzésből történt kigyógyulás nyújtotta védettség valós időtartamáról), mostanra ez immár kötött határidőnek minősülő 9 hónapra módosult.

Magyar szempontból a legfontosabb kérdés, vajon miként reagál az aktualizált igazolás azon több százezer magyar helyzetére, akik az első (esetleg az első kettő) oltásnál még az EU egészségügyi hatósága által mindmáig el nem ismert keleti (kínai vagy orosz) vakcinát vettek fel, és csak utána kaptak valamilyen EU-konform szert.

Ez utóbbi kapcsán a napokban végigfutott a magyar sajtóban Ujhelyi István magyar szocialista párti képviselő online nyilatkozata arról, hogy érdeklődésére az Európai Bizottság részéről illetékes helyen (Didier Reynders igazságügyi biztost és alelnököt nevezte meg) kapott olyan jogértelmezést a február 1. óta érvényes előírásról, hogy akárhány keleti vakcinát is kapott valaki korábban, elegendő egy újabb, immár uniós oldalon is elfogadott oltás a védettség elismeréséhez.

Első ránézésre „a biztosi értelmezés” annyiból nagyon is hasznosnak tűnt, mivelhogy az elérhető hivatalos európai bizottsági és EU-tanácsi dokumentumok tételesen nem térnek ki arra a Magyarországon tömegesen létező esetre, amikor valakinek mondjuk két Szputnyikja van, és erre kapott egy (de csak egy) Pfizert, Modernát, vagy hasonlót.

Azért érdekes ez, mert az EU-s igazolvány tavalyi indításakor még az volt a domináns uniós szintű értelmezés, hogy az számított automatikusan védettnek, akinek legalább két (Janssen esetében egy) EU-konform oltása volt.

Az Európai Bizottság még tavaly is úgy fogalmazott a tárgyban születő tájékoztató anyagaiban, hogy mindazok, akik – akár EU-területen kívül, akár azon belül – az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által még el nem ismert vakcinát is kaptak, úgymond „tájékozódjanak” az utazásuk szempontjából általuk választott célország nemzeti hatóságainál ennek elismertségéről.

Az igazolvány bevezetésekor ugyanis még mindenki, aki EMA-konform oltással rendelkezett, automatikusan védettnek minősült, míg a „többiek” szabad (karanténmentes) belépése attól függött, vajon a felkeresett tagállam kinyilvánított-e készséget egyes „EU-külső” vakcina felmutatása mellett is szabad beutazás biztosítására.

Mostanra a világban sok millió ember kapott elsőnek vagy mindkét esetben orosz vagy kínai oltást, és csak utána vettek fel EU-hatóságok által is elismert (második vagy harmadik) szert, így uniós szinten is szükségessé vált az ilyen helyzetben lévő harmadik országbeli személyek védettségének a megítélése.

És ez utóbbi kapcsán már akad egyértelmű meghatározás (lásd az EU-tanács 2022 február elsejei érvényességgel közölt tájékoztatását), ami leszögezi: védettnek (beutazásra jogosultnak) tekinthető minden olyan harmadik országból érkező személy, akinek az utolsó oltása az Európai Gyógyszerügynökség által elfogadott szerek közül kerül ki, és ezt a célországba érkezés előtt legalább 14 nappal kapta.

Arra az uniós jogalkotók láthatóan nem gondoltak, hogy hasonló egyértelműséggel ugyanezt a tagállamok vonatkozásában is kinyilvánítsák, lévén a Magyarországon történt tömeges keleti oltásfelvétel unión belül viszonylag egyedülállónak tekinthető. De attól még a harmadik országbéliek felé megfogalmazott formula értelemszerűen érvényes kell hogy legyen uniós belülről érkezők esetében is – nyilván ezen alapult a magyar EP-képviselő által kapott EU-biztosi értelmezés is.

A 270 napos érvényesség amúgy az utolsó felvett oltás dátumától értendő (azaz a mai helyzetben ennek legalább tavaly májusinak kell lennie). Az igazolvány beolvasásakor automatikusan kiugrik majd, hogy valakinek az amúgy elfogadott szerrel elvégzett oltása ezen időtávon belül van-e, és persze eltelt-e már 14 nap a kérdéses szer felvétele óta.

Egyebekben az aktualizált EU-igazolás továbbra is úgy működik, mint eddig: a feltételeknek megfelelő adatokat felmutató személytől nem tagadható meg belépés egyik uniós tagállamba se, illetve karanténba sem kényszeríthető. (Természetesen rendkívüli járványhelyzetre elrendelt nemzeti hatósági intézkedés adott esetben eltérhet ettől – de erről nyilván már előzetesen is tudni lehet.)”

Forrás:
Frissítették az uniós Covid-igazolvány szabályait – Magyarország is érintett; Fóris György; Infostart; 2022. február 2.

Koronavírus: A Bizottság az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet egy évvel történő meghosszabbítását javasolja

„Az Európai Bizottság a mai napon javaslatot tesz az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet egy évvel, 2023. június 30-ig történő meghosszabbítására. A Covid19-vírus továbbra is jelen van Európában, és egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen hatást fog gyakorolni a fertőzések lehetséges növekedése 2022 második felében vagy az új variánsok megjelenése. A rendelet meghosszabbítása biztosítani fogja, hogy az EU-n belül utazók továbbra is használhassák az uniós digitális Covid-igazolványukat, ha továbbra is érvényben vannak népegészségügyi korlátozások az egyes tagállamokban. A Bizottság ma fogadja el a javaslatot, mert biztosítani kívánja, hogy az Európai Parlament és a Tanács a jelenleg hatályos rendelet lejárta előtt időben le tudja zárni a jogalkotási eljárást.

Az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet hatályának 2023 júniusáig történő meghosszabbítása mellett a Bizottság néhány korlátozott módosítást is javasol a rendelethez:

  • A magas színvonalú laboratóriumi antigéntesztek felvétele azon vizsgálattípusok közé, amelyekre tesztigazolvány adható ki. Ennek célja a diagnosztikai tesztek típusainak kiterjesztése egy olyan időszakban, amikor a Covid19-tesztek iránt nagy a kereslet.
  • Annak biztosítása, hogy az oltási igazolványok tartalmazzák bármely tagállamon belül, és ne csak az igazolványt kiállító tagállamban beadott valamennyi dózis megfelelő számát. Ennek célja az, hogy eloszlassa a polgárok gyakorlati aggályait amiatt, hogy a különböző tagállamokban felvett oltások esetében az igazolvány nem minden esetben tünteti fel helyesen a kapott dózisok számát.
  • Annak előírása, hogy a Covid19 elleni oltóanyagok klinikai vizsgálataiban részt vevő személyek számára is ki lehessen állítani az igazolványt. A vizsgálat résztvevői számára kiállított uniós digitális Covid-igazolványt ezután más tagállamok is elfogadhatják. Ezen intézkedés célja, hogy ösztönözze a Covid19 elleni oltóanyagok folyamatos fejlesztését.

Az uniós digitális Covid-igazolványok belföldi használata továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az uniós digitális Covid-igazolványra vonatkozó uniós jogszabályok nem írják elő és nem is tiltják az uniós digitális Covid-igazolvány belföldi használatát (például rendezvényekre vagy éttermekbe való belépés céljából). Ugyanakkor, amennyiben egy tagállam belföldi célokra Covid-igazolványon alapuló rendszert hoz létre, biztosítania kell, hogy az uniós digitális Covid-igazolványok is felhasználhatók és teljes mértékben elfogadottak legyenek. Ezen túlmenően a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti érvényességi időszakaikat hangolják össze az utazás céljából uniós szinten meghatározott érvényességi időtartammal.

Következő lépések

Annak érdekében, hogy a rendelet meghosszabbítására vonatkozó javaslat még időben, 2022. június 30-a – vagyis az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet jelenlegi hatályának lejárta előtt – életbe lépjen, a Bizottság felszólítja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy mielőbb fogadják el a javaslatot.

A Bizottság 2022. március 31-ig egy második jelentést is közzétesz az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendeletről, az említett rendeletben előírtaknak megfelelően. Az első jelentést 2021. október 18-án tették közzé. Az első jelentésben foglaltakkal összhangban a Bizottság a rendelet meghosszabbítására vonatkozó mai javaslatát a második jelentés előtt terjeszti elő annak érdekében, hogy a szükséges jogalkotási eljárást a rendelet jelenlegi hatályának lejárta előtt le lehessen zárni.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders így nyilatkozott: „Nem tudjuk előre megjósolni, hogy a világjárvány hogyan alakul majd, de arról gondoskodhatunk, hogy a polgárok továbbra is élvezhessék egy olyan igazolvány előnyeit, amely működik, és amelyet bárhol elfogadnak. Ha nem hosszabbítjuk meg az uniós Covid-igazolványról szóló rendeletet, akkor fennáll a kockázata annak, hogy több különféle nemzeti rendszer alakul ki, kevésbé lesznek átláthatóak a szabályok, és akadályokkal szembesülünk az utazások során. Az uniós digitális Covid-igazolvány hatékony eszköznek bizonyult a biztonságos és szabad utazás megkönnyítésében. Várakozással tekintek az elé a nap elé, amikor már nem lesz rá szükség, de addig is az igazolvány lehetővé teszi számunkra, hogy biztonságosan mozogjunk Európában.”

Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos hozzátette: „Az uniós digitális Covid-igazolvány megkönnyítette a biztonságos szabad mozgást és utazást egy olyan időszakban, melyet nagyfokú bizonytalanság jellemzett. Polgáraink kedvezően fogadták az uniós digitális Covid-igazolványt, hiszen az megkönnyítette életüket. Ez a fontos eszköz kulcsfontosságú szerepet játszott a kockázatok kezelésében és a polgárok világjárvány alatti védelmét szolgáló népegészségügyi intézkedések támogatásában. A mai napon javaslatot teszünk az EU-n belüli utazást megkönnyítő igazolvány hatályának kiterjesztésére, hogy biztonságot nyújtsunk polgárainknak mindaddig, amíg a népegészségügyi szükségletek fennállnak. Javasoljuk továbbá az igazolvány aktualizálását, hogy az összhangban legyen a tudomány legújabb fejleményeivel és a járványügyi változásokkal – többek között azzal, hogy fel kell gyorsítani az emlékeztető oltások beadására irányuló kampányokat, és támogatni kell a folyamatban lévő létfontosságú klinikai kutatást, elismerve az abban részt vevő polgárokat.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: „Több mint 1,2 milliárd uniós digitális Covid-igazolvány került már kiállításra, és összesen 60 ország használja a rendszert. Ezzel globális standardot teremtettünk. Az uniós átjáró digitális infrastruktúrája révén továbbra is megkönnyítjük a Covid-igazolványok elfogadását határokon átívelően, amíg tart a világjárvány. Ez nagyban megkönnyíti a szabad mozgást és az utazásokat a jelenlegi bizonytalan időkben.”

Háttér-információk

Az Európai Parlament és a Tanács a Covid19-világjárvány idején a biztonságos és szabad mozgás megkönnyítése érdekében 2021. június 14-én elfogadta az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendeletet. Ezt a rendeletet 2021. július 1-jétől kell alkalmazni, és jelenleg 2022. június 30-áig hatályos.

Az uniós digitális Covid-igazolvány története igazi uniós sikertörténet. Az igazolvány a jövőben is elősegíti azt, hogy a polgárok az Európai Unió egész területén biztonságosan utazhassanak a világjárvány idején. A tagállamok eddig több mint 1,2 milliárd igazolványt állítottak ki. Emellett bebizonyosodott, hogy ez az egyetlen működő Covid19-igazolványrendszer, amely nemzetközi szinten széles körben működik, amellyel globális standardot teremt. 2022. január 31-ig már 33 nem uniós ország és terület kapcsolódott az uniós digitális Covid-igazolvány rendszeréhez, és várhatóan még többen fognak csatlakozni a jövőben.

A Bizottság 2021. december 21-én az uniós digitális Covid-igazolványhoz kapcsolódóan új szabályokat fogadott el, amelyek utazás céljából 9 hónapos (pontosan 270 napos) kötelező elfogadási időszakot állapítanak meg az EU-n belüli utazást elősegítő, befejezett alapoltási sorozat alapján kiállított oltási igazolványokra vonatkozóan. E szabályok 2022. február 1-jétől alkalmazandók.

A Tanács a Covid19-világjárvány idején a biztonságos és szabad mozgás megkönnyítése érdekében 2022. január 25-én megállapodott arról, hogy naprakésszé teszi a szabályokat. A szabályok értelmében az érvényes Covid-igazolvánnyal rendelkező személyekre a legtöbb esetben nem vonatkozhatnak további korlátozások az EU-n belüli utazásaik során.

A Bizottság a mai napon javaslatot tesz egy másik, ezzel összefüggő rendeletre is, amely kiterjeszti az uniós digitális Covid-igazolvány alkalmazását a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó vagy lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokra is.

További információk

Javaslat az uniós digitális Covid-igazolvány módosítására (uniós polgárok)

Javaslat az uniós digitális Covid-igazolvány módosítására (az EU-ban jogszerűen tartózkodó és lakóhellyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok)

Az Európai Bizottság honlapja az uniós digitális Covid-igazolványról

Az Európai Bizottság hivatalos oldala a koronavírus-járvány elleni válaszintézkedésekről

Re-open EU”

Forrás:
Koronavírus: A Bizottság az uniós digitális Covid-igazolványról szóló rendelet egy évvel történő meghosszabbítását javasolja; Európai Bizottság; 2022. február 3.

Minden, amit az uniós digitális Covid-igazolvány új szabályairól tudni kell

„Az uniós digitális Covid-igazolvány a gyakorlatban

Legfrissebb hírek
Mennyi ideig érvényes az uniós digitális Covid-igazolvány?

Az Európai Bizottság 2021. december 21-én az uniós digitális Covid-igazolványhoz kapcsolódó szabályokat fogadott el, amelyekben 9 hónapos vagy 270 napos érvényességi időszakot állapít meg, az alapoltási sorozat befejezése utáni 14. naptól számítva.

Emellett az oltási igazolványok kódolására vonatkozó szabályokat is ki fogják igazítani az emlékeztető oltások figyelembevétele érdekében. Az emlékeztető oltásra vonatkozó adatokat a következőképpen fogják feltüntetni:

3/3 a két adagból álló alapoltási sorozat befejezését követő emlékeztető adag esetében
2/1 az egy adagból álló alapoltási sorozat befejezését követő emlékeztető adag vagy egy kétadagos oltóanyag gyógyult személynek beadott első adagja esetében

Az új szabályok 2022. február 1-jétől lesznek alkalmazandók.

Uniós digitális Covid-igazolvány: A Bizottság 9 hónapos kötelező elfogadási időszakot állapít meg az oltási igazolványok tekintetében (az Európai Bizottság sajtóközleménye, 2021. december 21.)

Mi az uniós digitális Covid-igazolvány?

Valamennyi uniós állampolgár, aki
– megkapta a védőoltást,
– negatív teszteredménnyel rendelkezik, vagy
– felgyógyult a Covid19-ből,
igazolni tudja ezt az uniós digitális Covid-igazolvánnyal.

Az igazolványt a tagállami nemzeti hatóságok díjmentesen állítják ki, és azt mind a 27 uniós tagállam, valamint több Unión kívüli ország is elfogadja.

Az igazolvány egy nemzeti nyelven és angolul kerül kiállításra. Tartalmaz egy készüléken (okostelefonon vagy táblagépen) megjeleníthető vagy nyomtatott QR-kódot, továbbá egy digitális aláírást, amelyet egy uniós átjárószolgáltatás segítségével lehet ellenőrizni.

Mikortól használható az uniós digitális Covid-igazolvány?

Az igazolvány 2021. július 1-je óta aktív, kiállítása pedig díjmentes. A rendszer július 1-jétől kezdődően 12 hónapig fog működni.

2022. február 1-jétől az uniós digitális Covid-igazolvány elfogadási időszaka 9 hónap (270 nap) lesz, amelyet az alapoltási sorozat utolsó adagjának beadásától kezdődően kell számítani.

Ki kaphat uniós digitális Covid-igazolványt?

Az uniós digitális Covid-igazolvány három esetben kerül kiállításra:
– védőoltás
– felgyógyulás Covid19-fertőzést követően
– negatív Covid19-teszt

Megjegyzés: Az igazolvánnyal nukleinsav-amplifikációs tesztek (NAAT-tesztek), például RT-PCR-tesztek vagy antigén gyorstesztek eredményeit lehet igazolni. Az utazóknak célszerű mindig ellenőrizni az érvényben lévő szabályokat, tehát azt, hogy milyen tesztek elvégzése mentesít a szabad mozgást korlátozó intézkedések alól a tranzit- és a célországokban. Az antitest tesztek jelenleg nem ismerhetők el, ugyanakkor ez a rendszer elindítását követően változhat.

Azok az uniós állampolgárok, akik nem uniós országban kaptak védőoltást, az állampolgárságuk vagy a lakóhelyük szerinti tagállamtól kérhetik az uniós digitális Covid-igazolvány kiállítását. További tájékoztatásért kérjük, forduljon az állampolgársága vagy a lakóhelye szerinti tagállamhoz.

Milyen utazási intézkedések vonatkoznak az uniós digitális Covid-igazolvány birtokosaira?

Az érvényes uniós digitális Covid-igazolvánnyal rendelkező utazókra nem vonatkozhatnak a szabad mozgást érintő további korlátozások.

Az érvényes uniós digitális Covid-igazolvány a következőket tartalmazza:
– oltási igazolvány az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott oltóanyag felvételéről, amennyiben az alapoltási sorozat utolsó adagjának beadása óta legalább 14 nap, de legfeljebb 270 nap telt el, vagy amennyiben az érintett személy emlékeztető adagot kapott
– gyógyultsági igazolvány, amely azt igazolja, hogy legfeljebb 180 nap telt el az első pozitív PCR-teszteredmény időpontja óta
– az utazást megelőzően legfeljebb 72 órával kapott negatív PCR-teszteredmény, vagy az utazás előtt legfeljebb 24 órával elvégzett, negatív eredményű antigén gyorsteszt

A tagállamok elfogadhatják a WHO által jóváhagyott oltóanyagokra vonatkozó oltási igazolványokat is.

Milyen adatokat tartalmaz az igazolvány? Biztonságban vannak ezek az adatok?

Az uniós digitális Covid-igazolvány csak az alábbi információkat tartalmazza:
– a birtokos neve
– a birtokos születési dátuma
– a kiállítás időpontja
– a védőoltásra/tesztre/felgyógyulásra vonatkozó információk
– egy egyedi azonosító

Ezeket az adatokat csak az igazolvány tartalmazza, és amikor az igazolványt a QR-kód révén ellenőrzik vagy az ezzel megbízott munkatársak elkérik, az adatok átadására vagy tárolására nem kerül sor.

Minden egyéb egészségügyi adatot az uniós digitális Covid-igazolványt kiállító nemzeti hatóság őriz.”

Forrás:
Az uniós digitális Covid-igazolvány a gyakorlatban; Európai Tanács, Az Európai Unió Tanácsa; 2022. február 1.

Taxonómialista: eldől, hogy mit javasol környezetbarát energiának Brüsszel

„ Az Európai Bizottság szerdai ülése hagyja jóvá a testület javaslatát az úgynevezett taxonómialistára. Előzetes források szerint nem kell meglepetésre számítani: jó eséllyel a végleges brüsszeli verzió is kitart majd az atomenergia és a földgáz támogathatósága mellett.

Mairead McGuinness, az Európai Bizottság pénzügyi szolgáltatásokért felelős tagja a hét elején a brüsszeli Politicónak nyilatkozva azt jósolta, hogy nem kell érdemi változtatásokra számítani a tavaly december 31-én közzétett javaslathoz képest. Mint fogalmazott: „finomítani” fognak csak az eredeti verzión, de senki ne számítson „érdemi átírására”.

Az ír EU-biztos szavai arra utalnak, hogy a javaslat körüli viták, majd a január 1. és 21. között lehetővé tett tagállami és szakmai szervezeti véleményezések a két leginkább megosztónak számító kérdésben, az atomenergia és a földgáz megítélésében nem térítette el a brüsszeli testületet eredeti elképzelésétől, jóllehet, azt ígérte, hogy minden észrevételt „behatóan megvizsgál” majd.

McGuinness azzal magyarázta már előre e tekintetben a Bizottság álláspontját, hogy az persze nyilvánvaló, hogy a gáz fosszilis energia („nem vagyunk vakok” – jegyezte meg ennek kapcsán), de szerinte „még mindig jobb” egy átmeneti időszakban erre támaszkodni, „mint a mocskos szénre”.

Ami az atomenergiát illeti, „az teljesen szénmentes” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az utóbbi esetében a mérgező hulladékok sokat emlegetett kezelésének a mikéntje brüsszeli megítélés szerint is első számú kérdés, éppen ezért az atomerőművek jövőbeni engedélyezésénél ezt vízválasztó tényezőnek tekintik.

McGuinness szerint a taxonómiajavaslat egyébként sem azt írja elő, hogy milyen energiába fektessenek a jövőben, hanem hogy bizottsági megítélés szerint milyen feltételek mellett teljesíti a taxonómia átmeneti kategóriáját az atomenergia és a földgáz. Utána már „a pénzügyi befektetők elhatározásán múlik, hogy mérvadónak tekintik-e ezeket a feltételeket”.

A tavalyi év utolsó perceiben véleményezésre közrebocsátott bizottsági anyag a földgáz esetében a fenntarthatósági minősítést a 2030-ig épített új erőművekre vonatkoztatta, és előfeltételként rögzítették, hogy az ezt alkalmazó létesítmények kibocsátása nem haladhatja meg megtermelt kilowattonként a 270 gramm szén-dioxid-tartalmat, továbbá, hogy üzembeállításuk szénalapú energiahasználatot vált ki. Az atomenergia esetében előírták, hogy a működtető országnak szavatolnia kell annak környezetvédelmi kritériumoknak megfelelő üzemeltetését (utalással a nukleáris hulladékok biztonságos elhelyezésére).

Egy szűkebb országcsoport kezdettől fogva határozottan ellene volt (és maradt) a bizottsági taxonómialista adott formájú elfogadásának. Ausztria, Dánia, Luxembourg és Spanyolország több közös levélben fejezte ki határozott helytelenítését, hangsúlyozva, hogy „mind politikai, mind pedig technikai szempontból problematikusnak” találják a decemberi bizottsági javaslatot, amely utóbbi megítélésük szerint „visszalépést” jelent az EU energiaváltási törekvései szempontjából.

Az osztrák kormány részéről Leonore Gewessler klímavédelmi és energiaügyi miniszter perrel fenyegette meg az Bizottságot arra az esetre, ha változtatás nélkül ragaszkodik a közzétett szövegtervezethez. A bécsi fenntartás elsősorban az atomenergia támogatható státuszának megőrzése ellen irányul – mutatnak rá szakértők. Hasonló fellépés a dán kormány részéről sem kizárt.

Tudnivaló továbbá, hogy az Olaf Scholz által vezetett új német kormány számára, amelyben a környezetvédelmi és a klmívédelmi tárcák zöld párti kézben vannak, szintén elfogadhatatlannak minősül az atomenergia támogatása. Cserébe a földgáz átmeneti szerepének az elismerése határozott berlini támogatásra számíthat.

McGuinness mindezt úgy kommentálta, hogy a Bizottság tiszteletben tartja mindenki véleményét és kész szembesülni ezekkel.

Szakértők ugyanakkor kezdettől fogva emlékeztetnek, hogy a taxonómialista esetében a tét nem az, vajon „legalizálják”, avagy „betiltják” az atomenergia és a földgáz használatát, annál is kevésbé, mivel minden tagország nemzeti hatáskörben dönthet arról, hogy milyen összetételű „energiamix” alkalmazásával igyekszik biztosítani gazdasági működését. A leendő közösségi szabályozás a klímacélok teljesülésével összhangban álló energiák alkalmazását szolgáló jövőbeni befektetések számára kíván elsősorban iránymutatást adni, hogy igazoltan környezetkímélő jellegük folytán mely energiaformák számíthatnak tartós támogatottságra a közösségi politikán belül.

Másfelől viszont környezetvédők azzal érvelnek, hogy megítélésük szerint a taxonómialista tényleges tiszte nem az lett volna, hogy a következő időszakban minek a használata lehet indokolt, hanem hogy egyértelművé tegyék: a jövőre nézve melyek az elismert és ténylegesen „zöld energiák”, A bizottsági értelmezés szerintük ezt hígítja fel.

A folytatás

A brüsszeli javaslat a szerdai formalizálása után is még csak egy javaslat, ami egyelőre bekerül majd az elfogadási eljárás szokásos menetébe. Ennek során a szükséges tagállami és európai parlamenti többség egyetértését egyaránt el kell tudni nyerni ahhoz, hogy a tervezetből EU-joganyag lehessen. Ez utóbbira amúgy négy hónap áll majd rendelkezésre, ami indokolt esetben további két hónappal meghosszabbítható.

Csavar a történetben, hogy ezúttal olyan jóváhagyási eljárást alkalmaznak, amelynél a tagállami többség nem a bizottsági javaslat támogatására, hanem elutasításához szükséges, ami valószínűsíti annak végső EU-tanácsi elfogadását, lévén egy széles tagállami koalíció a földgázt, vagy az atomenergiát (esetleg mindkettőt) egyelőre szükségesnek ítéli meg (nyilván ezért tart ki mellette az Európai Bizottság is).

Az Európai Parlament valamennyi képviselőjének abszolút többségével (353 vokssal) dönthet majd a javaslat elfogadása, vagy elutasítása mellett. ”

Forrás:
Eldől, hogy mit javasol környezetbarát energiának Brüsszel; Fóris György; Infostart; 2022. február 3.

Uniós taxonómia: az Európai Bizottság a széntelenítés felgyorsítása érdekében felhatalmazáson alapuló, kiegészítő éghajlat-politikai jogi aktust terjeszt elő

„Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette az éghajlatváltozás mérsékléséről és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló, felhatalmazáson alapuló, taxonómiai kiegészítő éghajlat-politikai jogi aktust, amely a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos bizonyos tevékenységekre terjed ki. A biztosi testület politikai megállapodásra jutott a szövegről, amelynek hivatalos elfogadására akkor kerül sor, ha fordítása az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre áll.

Az EU 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez tekintélyes volumenű magánberuházásra van szükség. Az uniós taxonómia célja, hogy a magánbefektetéseket a klímasemlegesség eléréséhez szükséges tevékenységekhez irányítsa. A taxonómiai osztályozás nem írja elő, hogy egy adott technológia része legyen-e a tagállamok energiamixének, vagy sem, hanem az átmenet felgyorsítását célozza, és minden lehetséges megoldást figyelembe vesz annak érdekében, hogy elérjük éghajlat-politikai céljainkat. A Bizottság a tudományos szakvélemények és a jelenlegi technológiai fejlődés figyelembevételével úgy véli, hogy az átmenetben szerepet játszhatnak a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos tevékenységekbe történő magánberuházások is. A kiválasztott, gázzal és atomenergiával kapcsolatos tevékenységek összhangban vannak az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseivel, és lehetővé teszik, hogy felgyorsítsuk a környezetszennyezőbb tevékenységekről, például a szénalapú energiatermelésről a klímasemleges jövőre való átmenetet, amely főként megújuló energiaforrásokon alapul.

A mai, felhatalmazáson alapuló kiegészítő éghajlat-politikai jogi aktus fő elemei:

– Az energiaágazat további gazdasági tevékenységeinek beemelése az uniós taxonómiába. A szöveg a taxonómiai rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározza azokat az egyértelmű és szigorú feltételeket, amelyek teljesülése esetén a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos bizonyos tevékenységek átmeneti jelleggel kiegészíthetik az éghajlatváltozás mérsékléséről és az ahhoz való alkalmazkodásról szóló első – 2022. január 1-jétől alkalmazandó – felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó tevékenységeket. Ezek a szigorú feltételek a következők: (mind a gáz, mind az atomenergia esetében) hozzájárulás a klímasemlegességre való átmenethez; (az atomenergia esetében) a nukleáris biztonsági és a környezetbiztonsági követelmények teljesítése; (a gáz esetében) hozzájárulás a szénről a megújuló energiaforrásokra való átmenethez. A fenti tevékenységekre vonatkozó további, konkrétabb feltételeket a mai, felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus határozza meg.

– Egyedi közzétételi követelmények előírása a vállalkozások gáz- és atomenergia-ipari tevékenységei vonatkozásában. A Bizottság az átláthatóság biztosítása érdekében a mai napon módosította a taxonómiai közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust annak érdekében, hogy a befektetők egyértelműen beazonosíthassák, mely befektetési lehetőségek foglalnak magukban gázzal vagy atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket, és így megalapozott döntéseket hozhassanak.

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus szövegének elfogadása előtt szakértői konzultációkat folytatott a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal és a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal. A témához kapcsolódóan az Európai Parlament is küldött észrevételeket. A Bizottság alaposan megvizsgálta, és a mai napon előterjesztett szövegben figyelembe vette az e csoportoktól kapott észrevételeket: többek között célirányosan kiigazította a technikai vizsgálati kritériumokat, valamint a közzétételi és az ellenőrzési követelményeket, ezzel javítva azok egyértelműségét és használhatóságát.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket nyilatkozta: „A klímasemlegesség küldetésünk és egyben kötelezettségünk is. 2030-ra és 2050-re kitűzött céljaink eléréséhez most kell cselekednünk. A mai, felhatalmazáson alapuló jogi aktus célja, hogy támogassa az uniós gazdaságot az energetikai átmenet – egy igazságos átmenet – során, vagyis a megújuló energiaforrásokon alapuló zöld energiarendszer kialakításában. Ennek érdekében fel fogja gyorsítani a szükséges magánberuházásokat, különösen ebben az évtizedben. A mai új szabályok növelik az átláthatóságot és javítják az információk közzétételét, így a befektetők az esetleges zöldrefestést felismerve megalapozott döntéseket hozhatnak.”

Mairead McGuinness, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos a következőket mondta: „Az EU elkötelezett a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása mellett, és ehhez minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk. Az átmenetet elősegítő magánberuházások fokozása kulcsfontosságú éghajlat-politikai céljaink eléréséhez. A mai napon meghatározott szigorú feltételek hozzá fognak járulni e beruházások finanszírozásához, vagyis a szennyezőbb energiaforrások, például a szén felhasználásának csökkenéséhez. Fokozzuk továbbá a piac átláthatóságát, hogy a befektetők a befektetési döntéseik meghozatalakor könnyen azonosítani tudják a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket.”

Következő lépések

A felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktust le kell fordítani az összes hivatalos uniós nyelvre. Az aktus ezt követően a társjogalkotók – az Európai Parlament és a Tanács – elé kerül vizsgálat céljából, mivel ők ruházták fel a Bizottságot a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó hatáskörrel. Az aktus vizsgálatát – csakúgy, mint a taxonómiai rendelet szerinti többi felhatalmazáson alapuló jogi aktus esetében – négy hónap alatt kell elvégezniük. Ha szükségesnek ítélik, kifogást emelhetnek a dokumentummal szemben.

A vizsgálati időszak bármely társjogalkotó kérésére két hónappal meghosszabbítható. A jogi aktussal szemben a Tanács megerősített minősített többséggel – vagyis a tagállamok legalább 72%-át (legalább 20 tagállamot) és az EU népességének legalább 65%-át képviselve –, az Európai Parlament pedig a plenáris ülésen szükséges többséggel (legalább 353 európai parlamenti képviselő szavazatával) emelhet kifogást.

Ha a társjogalkotók egyike sem emel kifogást, a felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus a vizsgálati időszak végével hatályba lép és 2023 január 1-jétől alkalmazandóvá válik.

Háttér-információk

Az európai zöld megállapodás Európa növekedési stratégiája, amelynek célja a polgárok jólétének és egészségének javítása, Európa klímasemlegességének 2050-ig történő elérése, valamint az EU természeti tőkéjének és biológiai sokféleségének védelme, megőrzése és javítása.

Az uniós taxonómia célja, hogy Unió-szerte javítsa a fenntartható tevékenységek finanszírozását. Európa 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez kulcsfontosságú, hogy a befektetők a fenntarthatóbb technológiák és vállalatok felé forduljanak. A taxonómia átláthatóvá teszi a vállalatokat: tudományos alapokon nyugvó egységes struktúrája révén biztosítja, hogy a befektetők valóban olyan projektekbe és gazdasági tevékenységekbe fektessenek be, amelyek jelentős pozitív éghajlati és környezeti hatást fejtenek ki. Emellett közzétételi kötelezettségeket vezet be a vállalatok és a pénzügyi piaci szereplők számára.

Az EU közös éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokat tűzött ki, az energiamix meghatározása azonban a tagállamok hatáskörébe tartozik; az energiamix összetétele ezért tagállamonként eltér, és esetenként még mindig alapvetően a magas szén-dioxid-kibocsátású szénre épül. A taxonómia a magánbefektetőket az éghajlat-politikai céloknak megfelelő befektetésekre ösztönzi, a támogatható energetikai tevékenységek meghatározásakor pedig figyelembe veszi az egyes tagállamok sajátosságait és eltérő kiindulási helyzetét.

További információk

Kérdések és válaszok az atomenergiával és a gázzal kapcsolatos bizonyos tevékenységekre vonatkozó uniós, felhatalmazáson alapuló, taxonómiai kiegészítő éghajlat-politikai jogi aktusról

Adatlap

Felhatalmazáson alapuló, taxonómiai kiegészítő éghajlat-politikai jogi aktus

A fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómia

GYIK: Mi az uniós taxonómia, és hogyan fog működni a gyakorlatban?

GYIK: Mi a taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus, és hogyan fog működni a gyakorlatban?

GYIK: Az uniós taxonómiai rendelet 8. cikke szerinti, közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus támogatható gazdasági tevékenységekre és eszközökre vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatos egyes jogi rendelkezéseinek értelmezése

A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága (DG FISMA) fenntartható finanszírozásról szóló weboldala”

Forrás:
Uniós taxonómia: a Bizottság a széntelenítés felgyorsítása érdekében felhatalmazáson alapuló, kiegészítő éghajlat-politikai jogi aktust terjeszt elő; Európai Bizottság; 2022. február 2.

Az Európai Bizottság Közigazgatással és kormányzással foglalkozó szakértői csoportjának első ülése

„Az Európai Bizottság elnökletével működő, közigazgatással és kormányzással foglalkozó szakértői csoport alakuló ülésére január 31-én került sor. A DG REFORM főigazgatója, Mario Nava megnyitotta az ülést a DG REFORM athéni irodájában, felhívva a figyelmet arra, hogy a Bizottság szorosan együttműködik a tagállamokkal.

A közigazgatással és kormányzással foglalkozó szakértői csoportot 2021. december 17-én hozták létre. Fontos lépést jelent a Bizottság számára a tagállamokkal a közigazgatás és a kormányzás területén folytatott együttműködés fokozására irányuló erőfeszítéseiben.

A szakértői csoport olyan platform lesz, amely megkönnyíti az Európai Bizottság és a tagállamok képviselői közötti párbeszédet. A cél a közigazgatás előtt álló közös kihívások és az azok kezelésére szolgáló innovatív megközelítések azonosítása. Ez a nyílt párbeszéd platformja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy szinergiákat hozzon létre, és támogatási eszközeit a tagállamok szükségleteihez és kihívásaihoz igazítsa.

A tagállamok képviselői közé tartoztak a közigazgatás területén horizontális kérdésekért, szakpolitikákért, koordinációért vagy modernizációért felelős nemzeti hatóságok magas rangú tisztviselői. Az egyes tagállamok saját nemzeti szervezeti felépítésüknek megfelelően kinevezik képviselőiket. Nemzetközi szervezetek és kutatóintézetek megfigyelőként vettek részt az ülésen.

A közigazgatással és kormányzással foglalkozó szakértői csoportot közzétették a bizottsági szakértői csoportok és más hasonló testületek nyilvántartásában is.

A szakértői csoport negyedévente ülésezik. Az első ülésen a megbeszélések a tágabb célkitűzésekre összpontosítottak, tisztázták a szakértői csoport hatókörét, és eszmecserét folytattak azokról a témákról és témákról, amelyek a szakértői csoport 2022. évi munkaprogramjának részét képezhetik.

Az első ülésen a tagállamok szakértői előadásokat tartottak a közigazgatás területének konkrét témáiról. A jövőben további előadásokra kerül sor.

A közigazgatással és kormányzással foglalkozó szakértői csoporttal kapcsolatos további információk a következő weboldalon találhatók: Commission decides to set up a group of experts on public administration and governance | European Commission (europa.eu)”

Forrás:
First meeting of the Expert Group on Public Administration and Governance; European Commission; 2022. január 31.

A helyreállítási alap után most a kohéziós pénzek sorsa a kérdés

„ Tavaly a figyelem arra irányult, hogy lesz-e, és mikor lesz elérhető a 750 milliárd eurós rendkívüli helyreállítási alap. A magyar rész ebből ma is kérdéses, de az EU regionális politikai biztosa most a közös költségvetésből járó kohéziós támogatás lehetséges forrásvesztésére is emlékeztetett.

Elisa Ferreira múlt héten az Európai Unió konzultatív szervezete, a Régiók Bizottsága plenáris ülésén figyelmeztetett, hogy közösségi forrást veszíthetnek azok a tagországok, amelyek nem juttatják el mielőbb az Európai Bizottsághoz a leendő uniós felzárkóztatási támogatások lehívásához szükség operatív programokat.

Magyarország is a megszólítottak között van.

Csupán emlékeztetőül: az EU-huszonhetek 2021-2027 időszakra 2018-as áron egy 1074,3 milliárd eurós keretköltségvetést hagytak jóvá, amelyből hét év alatt 336,4 milliárd eurót kívánnak az elmaradott helyzetben lévő térségek, régiók térítésmentes támogatására. illetve fejlesztésére fordítani.

A mindenkori hétéves közösségi pénzügyi keret rögzítésekor értelemszerűen véglegesítik az egyes tételekből az egyes tagállamokat megillető hányad nagyságát is. Magyarország számára (ugyancsak hét évre) ilyenformán mintegy 20 milliárd eurót (mai áron 7,2 ezer milliárd forintot) „pántlikáztak” meg a kohéziós és regionális politikai rubrikából.

Az elérhető összeg megjelölése azonban önmagában még nem jogosít fel az automatikus igénybevételre. A felzárkóztatási pénzeknél több fordulós folyamatot kell még ehhez végigcsinálni: mindenekelőtt egy úgynevezett partnerségi megállapodás keretében minden tagország el kell, hogy fogadtassa a brüsszeli Bizottsággal egyebek között a különböző pénzfelhasználási feltételeket (intézményi keretet, szabályozási, engedélyeztetési, ellenőrzési, nyomonkövetési keretrendszert stb.).

A partnerségi program bizottsági véleményezésére három hónap áll rendelkezésre, amely mögött igazából intenzív egyeztetést kell elképzelni Brüsszel és az érintett főváros között. Ha a felek minden tételt tisztáztak és egyetértettek, további egy hónapon belül sor kerülhet ennek a lényegében bevezető fokozatnak a formális véglegesítésére és jóváhagyására.

Ezzel azonban még csak kezdetét veszi a majdani pénzköltés gyakorlati előkészítésének az újabb fázisa. Ekkor válik ugyanis esedékessé, hogy a tagországok beterjesszék a különböző támogatási területekre vonatkozó részletes nemzeti operatív programjaikat, tulajdonképpen a majdani nemzeti pénzköltés konkrét területekre és célokra történő lebontását.

A partnerségi megállapodási szakasz nem kis részt a közösségi pénzek majdani jogtiszta és hatékony formájú felhasználását igyekszik szavatolni, míg a szakzsargonban csak „OP”-ként emlegetett programok kitárgyalása azt hivatott felügyelni, hogy a tagállami pénzköltés valóban olyan célokat és projekteket szolgáljon amelyekről (mint a digitalizációról, vagy a gazdaságok „zöldesítéséről”) a keretköltségvetés elfogadásakor huszonhetes körben elvi egyetértésre jutottak.

Ez utóbbi fázisra négy hónap áll rendelkezésre, amit tovább egy hónap követ a végső jóváhagyásra.

A regionális politikai biztos figyelmeztetése most voltaképpen arra vonatkozott, hogy olyan esetekben, amikor az idei év végéig nem sikerül a fenti folyamat végére jutni, és nem zárul le a nemzeti operatív programok véglegesítése, a vonatkozó közösségi pénzügyi keret elérhetősége is ezzel arányosan csökkenhet.

Magyarország tavaly beterjesztette a pénzköltési feltételekről intézkedő leendő partnerségi megállapodási tervezetet, de a véglegesítés még várat magára. Részben emiatt is, a mindezek figyelembevételével is készülő operatív programok átadása még nem történt meg – amivel amúgy a magyar példa távolról sem egyedülálló, sok tagállam ma még hasonló elmaradásban van.

Cserébe minden ilyen helyzetben lévő országra igaz, hogy ha az év második feléig nem sikerül a kohéziós politikai programok kapcsán minden vonatkozásban dűlőre jutni, akkor a vonatkozó „megpántlikázott” hányad veszélybe kerülhet.

Magyarország esetében mindez annyival komplikáltabb, hogy egyelőre késlekedik az ezzel párhuzamosan, a járványkárok kompenzálására felállított rendkívüli 750 milliárd eurós helyreállítási (avagy új generációs) alap magyar részéhez beterjesztett nemzeti reformprogram bizottsági jóváhagyása is.

Tekintve, hogy sok esetben a kétféle alap egymást kiegészítve készül nagyobb volumenű programokat, vagy forrásigényes területeket finanszírozni, a tartósabb elmaradás bármelyik oldalon az egyes célkitűzések teljesülését veszélyeztetheti.

A teljes költségvetési keretből a magyar jogosultság amúgy hét évre 30,8 milliárd euró (folyóáron 11 ezer milliárd forint). Az új generációs alapból a magyar kormány egyelőre csak a vissza nem térítendő (tehát nem hiteljellegű) rész, 6,7 milliárd euró lehívására jelentett be igényt – ez mai áron mintegy 2,4 ezer milliárd forint.

Mindebből az is látszik, hogy a különböző (rendkívüli helyreállítási, illetvek közösségi költségvetési kohéziós) alapokból a különböző jóváhagyási procedura függvényében összesen mintegy 9,6 ezer milliárd forintnyi közösségi forrás időben történő és teljes összegű lehívása lehet a tét. ”

Forrás:
A helyreállítási alap után most a kohéziós pénzek sorsa a kérdés; Fóris György; Infostart; 2022. február 1.

Az Európai Unió új megközelítése, hogy az uniós szabványok világszerte meghatározóak legyenek, hirdessék az uniós értékeket, valamint előmozdítsák a reziliens, zöld és digitális egységes piacot

„A Bizottság a mai napon új szabványosítási stratégiát terjeszt elő, amely felvázolja az egységes piaci és a globális szabványokra vonatkozó uniós megközelítést. A stratégia mellett a Bizottság javaslatot tett a szabványosításról szóló uniós rendelet módosítására, valamint elkészítette a rendelet végrehajtásáról szóló jelentést és az Unió 2022. évi európai szabványosítási munkaprogramját. Az új stratégia céljai az EU globális versenyképességének megerősítése, a reziliens, zöld és digitális gazdaság előmozdítása, valamint a demokratikus értékek érvényre juttatása a technológiai alkalmazásokban.

Bár ritkán kerülnek szóba, a szabványok az EU egységes piacának és globális versenyképességének alapját jelentik. A gyártók szempontjából a szabványok biztosítják a termékek és szolgáltatások interoperabilitását, csökkentik költségeiket, javítják a biztonságot és előmozdítják az innovációt. Láthatatlanok, de meghatározzák mindennapi életünket, legyen szó wifi-frekvenciákról, hálózathoz csatlakoztatható játékokról vagy a sílécek kötéseiről, hogy csak néhány példát említsünk. A szabványoknak köszönhetően bízhatunk abban, hogy egy áru vagy szolgáltatás a céljának megfelelő, biztonságos és nem károsítja az embereket vagy a környezetet. A harmonizált szabványoknak való megfelelés garantálja, hogy a termékek megfelelnek az uniós jognak.

Az innováció felgyorsult üteme, a zöld és digitális törekvések, valamint a műszaki szabványok és az uniós demokratikus értékek kapcsolata stratégiai megközelítést tesznek szükségessé a szabványosítás terén. A klímasemleges, reziliens és körforgásos gazdaság uniós célja nem valósítható meg európai szabványok nélkül. Ahhoz, hogy az EU továbbra is globális normaalkotó maradjon, alapvető fontosságú, hogy jelentős globális lábnyommal rendelkezzen a szabványosítási tevékenységek terén, és vezető szerepet töltsön be a kulcsfontosságú nemzetközi fórumok és intézmények munkájában. Globális szabványok alkotása révén az EU egyrészt világszerte hirdetheti értékeit, másrészt lépéselőnyt biztosíthat az uniós vállalkozásoknak.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök erről így nyilatkozott: „Szabványokon alapul a mesterséges intelligenciát használó eszközökben az adatvédelem biztosítása, akárcsak a mobil eszközök feltöréssel szembeni védelme, és ezeknek összhangban kell állniuk az EU demokratikus értékeivel. Szintén szabványokra van szükség bizonyos nagyobb – például a hidrogéntechnológiát vagy az akkumulátorokat előmozdító – beruházási projektek megkezdéséhez, valamint az innovációs beruházások értéknöveléséhez annak révén, hogy lépéselőnyt biztosítunk az uniós vállalkozások számára.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos a következőket mondta: „A műszaki szabványok stratégiai jelentőséggel bírnak. Európa technológiai szuverenitása, a más régióktól való függőség csökkentése és az uniós értékek védelme megköveteli, hogy globális normaalkotók legyünk. A most elfogadott stratégia egyértelművé teszi szabványügyi prioritásainkat, és megteremti a feltételeket ahhoz, hogy az európai szabványok világszerte meghatározóak legyenek. Fellépéseinkkel meg kell őriznünk az európai szabványosítás integritását, az európai kisvállalkozásokat és érdekeket pedig előtérbe kell helyeznünk.”

A ma előterjesztett stratégia öt fő intézkedéscsoportot javasol:

  1. A stratégiai területeken felmerülő szabványosítási igények előrejelzése, rangsorolása és kezelése: Gyorsabban és az európai innovációs és szakpolitikai tervekkel összhangban kell elfogadni a szabványokat. A Bizottság számos szabványosítási igényt azonosított: a Covid19-oltóanyagok és -gyógyszerek kapcsán, illetőleg a kritikus fontosságú nyersanyagok újrahasznosítása, a tiszta hidrogén értéklánca, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású cementgyártás, a chipek (integrált áramkörök) tanúsítása és az adatszabványok terén is. Az Unió 2022. évi európai szabványosítási munkaprogramjában ezeket egyértelműen azonosítjuk, és erre ezentúl évente sor kerül. A jövőbeli szabványosítási prioritások meghatározásával egy új magas szintű fórum fog foglalkozni. A Bizottság emellett létrehozza a szabványosítási főtisztviselői tisztséget. E főtisztviselő feladata az lesz, hogy a Bizottság különböző szolgálatainak magas szintű iránymutatást nyújtson a szabványosítási tevékenységekkel kapcsolatban. Munkáját a szabványokkal foglalkozó uniós kiválósági központ fogja támogatni, amely a Bizottság szolgálataiból tevődik össze.
  2. Az európai szabványosítási rendszer irányításának és integritásának javítása: Az európai szakpolitikákat és jogot támogató európai szabványokról európai szereplőknek kell dönteniük. A Bizottság ezért javaslatot tesz a szabványosításról szóló rendeletnek az európai szabványosítási rendszer irányítását javító módosítására. Bár az európai rendszer továbbra is nyitott, átlátható, inkluzív és pártatlan marad, a javaslat értelmében a jövőben a Bizottság által az európai szabványügyi szervezeteknek adott megbízásokat az EU és az EGT-tagállamok képviselőinek, vagyis a nemzeti szabványügyi testületeknek kell kezelniük. Ezáltal kiküszöbölhető, hogy az EU-n és az EGT-n kívüli képviselők esetleg beavatkozzanak a szabványügyi döntéshozatalba olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint például a kiberbiztonság vagy a hidrogénszabványok. A Bizottság ezenfelül fokozott figyelmet fog fordítani a rendszer inkluzivitására, a kkv-k és a civil társadalom érvényesülésére. Felhívja az európai szabványügyi testületeket irányítási struktúráik korszerűsítésére, valamint új szakértői felülvizsgálati eljárást kezdeményez a tagállamok és a nemzeti szabványügyi testületek körében a civil társadalom és a felhasználók igényeinek jobb figyelembevétele, továbbá kkv-barát szabványosítási feltételek teremtése érdekében. Ezzel párhuzamosan a Bizottság a szabványosításról szóló rendelet felülvizsgálatát is elindítja.
  3. Európa vezető szerepének erősítése a globális szabványok terén: A Bizottság a magas szintű fórum segítségével új mechanizmust hoz létre az uniós tagállamokkal és a nemzeti szabványügyi testületekkel való együttműködésre az információcsere, valamint a nemzetközi szabványosítás terén Európa által képviselt megközelítés koordinálása és megerősítése érdekében. Fokozni fogja az egyeztetéseket az uniós tagállamok és a hasonlóan gondolkodó partnerek között Az unió támogatni fogja az Afrikában és a szomszédságpolitikában részt vevő országokban folytatott szabványosítási tevékenységeket.
  4. Az innováció támogatása: A Bizottság szerint jobban ki kell használni az uniós finanszírozású kutatásokat arra, hogy az innovatív projekteket szabványosítás révén felértékeljük, illetve előrejelezzük a szabványosítási igényeket. Ezért a Bizottság megkezdi egy „szabványosítási ösztönző” használatát a Horizont 2020 és a Horizont Európa program keretében, hogy tesztelje a kutatási eredmények relevanciáját a szabványosítás terén. 2022 közepéig elkészül egy szabványosítási gyakorlati kódex kutatók számára, amely remélhetőleg hozzájárul az Európai Kutatási Térségben (EKT) a szabványosítás és a kutatás/innováció közötti kapcsolat megerősítéséhez.
  5. A szabványosítási szakértők következő generációjának színre léptetése: A szabványok kidolgozásához a legjobb szakértőkre van szükség, és Európa e téren épp generációváltás előtt áll. A Bizottság elő fogja mozdítani a szabványokkal kapcsolatos tudatosság növelését a tudományos körökben, például az uniós egyetemi napok szervezése és a kutatók képzése keretében.

Háttér-információk
A szabványok mára globális jelentőségre tettek szert. Más régiók jobb stratégiával és nagyobb határozottsággal növelik globális befolyásukat e terén. Az európai szabványosítási rendszernek tovább kell fejlődnie ahhoz, hogy e kihívást kezelje. Az új szabványosítási stratégiára vonatkozó bizottsági elképzeléseket és a szabványosítási rendelet kiigazítását „A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében” című bizottsági közlemény harangozta be.

A harmonizált szabványok olyan európai szabványok, amelyeket valamely elismert európai szabványügyi szerv (a CEN, a CENELEC vagy az ETSI) dolgoz ki az Európai Bizottság felkérésére. Ezek a szabványok elfogadásukkal az uniós jog részévé válnak, és használatukkal a gyártók az egységes piac egészén igazolhatják az uniós jogszabályok követelményeinek való megfelelést, ami hozzájárul a kisvállalkozások költségeinek csökkentéséhez. A folyamat a Bizottság és a szabványosítási közösség közötti köz-magán társuláson alapul, amelyben a szerep- és feladatköröket a 2012. évi szabványosítási rendelet határozta meg.

További információk
Kérdések és válaszok az uniós szabványosítási stratégiáról

Tájékoztató az uniós szabványosítási stratégiáról

Az EU szabványosítási stratégiája: Globális szabványok meghatározása a reziliens, zöld és digitális egységes uniós piac támogatása érdekében

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1025/2012/EU rendeletnek az európai szabványügyi szervezetek európai szabványokra és szabvány jellegű dokumentumokra vonatkozó határozatai tekintetében történő módosításáról

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1025/2012/EU rendelet 2015 és 2020 közötti végrehajtásáról.

Az Európai Unió 2022. évi szabványosítási munkaprogramja”

Forrás:
Az EU új megközelítéssel törekszik arra, hogy az uniós szabványok világszerte meghatározóak legyenek, hirdessék az uniós értékeket, valamint előmozdítsák a reziliens, zöld és digitális egységes piacot; Európai Bizottság; 2022. február 2.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. február 7.

    [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

  • Art & Tech Center kialakítása – II ( Urban Innovative Action program 5. pályázati „CUP 4 Creativity”)
    Ajánlatkérő: Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/21, 2022.01.31.
  • Ajánlati felhívás_KBF/733/2021 (Tűzfal és WebSense tartalomszűrő támogatása )
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/21, 2022.01.31.
  • Fejlett drón- és önvezető technológia -AF
    Ajánlatkérő: Széchenyi István Egyetem
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/21, 2022.01.31.
  • Kikötő digitális közműtérképének elkészítése új
    Ajánlatkérő: Mahart-Szabadkikötő Zrt.
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/21, 2022.01.31.
  • Eljárást megindító közbeszerzési dokumentumok. (Kiegészítő felhő kiszolgáló infrastruktúra elemek)
    Ajánlatkérő: Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/22, 2022.02.01.
  • „Informatikai eszközök beszerzése 2021.-2”
    Ajánlatkérő: Szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/23, 2022.02.02.
  • Nélkülözhetetlen beavatkozások a FUTÁR rendszerben
    Ajánlatkérő: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/23, 2022.02.02.
  • Optikai lemezes archiváló rendszer beszerzése
    Ajánlatkérő: Néprajzi Múzeum
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/24, 2022.02.03.
  • UD-112 Web,- és mobil alkalmazásfejlesztés
    Ajánlatkérő: UD INFOPARK Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/25, 2022.02.04.
  • AF-KÖNYIR FEIR, IMAP
    Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/25, 2022.02.04.
  • Műszaki vizsgabiztosi e-learning tananyag
    Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt felelősségű társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 198.400.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/25, 2022.02.04.
  • vizsgabiztosi e-learning tananyag beszerzése
    Ajánlatkérő: KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt felelősségű társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 197.850.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/25, 2022.02.04.
  • Nyomtatók, nyomdai eszközök … SafeQ rendszer …
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/25, 2022.02.04.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

  • Kötvényportfólió nyilvántartó rendsz.megvalósítása
    Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
    Nyertes: DSS Consulting Informatikai és Tanácsadó Zártkörű Részvénytársaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 244.837.297,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/21, 2022.01.31.
  • Microsoft Open Value licencek
    Ajánlatkérő: MÁV-HÉV Helyiérdekű Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
    Nyertes: Karakter Számítástechnikai, Elektronikai Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 69.298.000,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/22, 2022.02.01.
  • Tájékoztató az eljárás eredményéről.
    Ajánlatkérő: MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság;Alienline Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 24.976.700,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/22, 2022.02.01.
  • AutoCAD szoftverlicencek beszerzése
    Ajánlatkérő: Viziterv Environ Környezetvédelmi és Vízügyi Tervező, Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
    Nyertes: Arkance Systems HU Korlátolt Felelősségű Társaság
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 45.895.200,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/22, 2022.02.01.
  • Asztali nyomtatók és kellékanyagok beszerzése
    Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
    Nyertes: Euro-Profil Rendszerház Kft.
    A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.127.500,- Ft
    Közbeszerzési Értesítő: 2022/23, 2022.02.02.

Informatika, távközlés, technika

Kísérleti állami blokklác-projektek sora indul Kínában

„Peking komoly tervekkel állt elő.

A Kínai Nemzeti Bank (PBC) tavaly szeptemberben betiltott minden kriptovaluta-tranzakciót és azóta tilosak a virtuális fizetőeszközökkel kapcsolatos üzleti tevékenységek. A külföldi tőzsdéknek is megtiltották, hogy kínaiaknak kínáljanak digitális pénzekkel összefüggő szolgáltatásokat.

A Reuters most azt írta, hogy az ázsiai állam a blokklánc technológiával kapcsolatos programokat indít 15 modellrégióban, 164 társaság, kórház és egyetem is elindítja a saját blokklánc-projektjét. A modellrégiók magukba foglalják Pekinget, Sanghajt, valamint a két dél-kínai metropoliszrégiót, Kantont (Guangzhou) és Chengtut (Chengdu). A 164 létesítmény közé tartozik a SAIC-GM-Wuling Automobile, a Beijing Gas Group, illetve az Industrial and Commercial Bank of China.

Az elképzelések alapján minden régió kibertér-felügyelete kiemelten figyelni fog a technológia szerepére az adatcserében, a vállalati eljárások optimalizálásában, az üzemi költségek csökkentésében és az együttműködések hatékonyságának a javításában. Ezáltal megteremthetővé válik egy megbízható blokklánc-rendszer. A lehetséges alkalmazási területek között vannak az energiaszektor, a kormányzati üzletek, a kereskedelem, a pénzügyi ágazat és a határokon átnyúló pénzügyi kereskedelem.

A technológia segíthet minden tranzakció követésében, ráadásul azok nem manipulálhatók. A blokklánc technológián alapuló könyvelés leépítheti a hagyományos könyveléssel szembeni bizalmatlanságot, továbbá az egész folyamat olcsóbbá és hatékonyabbá válhat.”

Forrás:
Jönnek a kínai állami blokklánc-projektek; SG.hu; 2022. január 31.

Hamarosan eléri az egymilliót a MÁV app és az Elvira regisztrált felhasználóinak száma

„Az érintésmentes vásárlás térnyerése jól kimutatható a MÁV-Volán-csoportnál is, 2021-ben az utasok majdnem egyharmada váltotta meg jegyét az új ELVIRA felületén, vagy a vasúti és Volánbusz termékeket is tartalmazó MÁV applikáción keresztül. Az online jegyértékesítő alkalmazás népszerűségét jól mutatja, hogy hamarosan köszönthetjük az 1 milliomodik olyan regisztrálót, aki a 2020. év végi fejlesztésnek köszönhetően mindkét online csatornára érvényes felhasználói fiókot nyit.

A XXI. század vásárlási szokásainak átalakulásával egyre többen választják az online értékesítési csatornákat, ezért nagy hangsúlyt fektetünk ezen felületeink folyamatos korszerűsítésére. A vasúti közlekedés versenyképességének növelése érdekében szolgáltatásainkat utasaink igénye szerint alakítjuk. A MÁV applikációt – a vasúttársaság saját belső erőforrásaira alapozva – a MÁV Szolgáltató Központ fejleszti. Az utasok igényeihez igazított alkalmazás népszerűsége megmutatkozik a MÁV app forgalmán. A 2019-es egyharmadhoz képest 2021-ben már az online értékesítés kétharmada az applikáción keresztül történt, és csaknem minden ötödik belföldi vonatozó itt megváltott jeggyel utazott.

A vasúttársaság menetrendi tájékoztatást biztosító applikációja 2018-ban bővült a jegyértékesítés lehetőségével, az applikáció elterjedését azonban nemcsak a kor technológiai elvárásai indokolják. A koronavírus-járvány terjedése, az ehhez kapcsolódó óvintézkedések bevezetése is szükségessé tette az érintésmentes, gyors és kényelmes vásárlási lehetőség biztosítását. A MÁV applikáció rendelkezik minden olyan előnnyel, ami a mai utasok számára kiemelten fontos, ez egyre több embert ösztönöz ennek használatára. Az app segítségével egyszerűen, sorban állás nélkül és 10 százalékos kedvezménnyel vásárolhatunk e-vonatjegyet, továbbá elérhetők az Okosjegy-ajánlatok, a START Európa nemzetközi vonatjegyek széles választéka, a Budapest közigazgatási területén kívüli HÉV jegyek is, illetve itt is megválthatjuk egyes vidéki városok – a Volánbusz üzemeltetésében lévő – helyi busz közlekedésében felhasználható napijegyeket, bérleteket. Mindemellett fontos állomása volt a fejlesztésnek az is, hogy 2020 vége óta nem szükséges külön regisztrálni az Elvirára és a MÁV appra, hiszen a két felület bármelyikén véghezvitt regisztrációval mindkét csatornához hozzá lehet férni.

A MÁV-Volán-csoport folyamatosan azon dolgozik, hogy az ország vasúti és közúti hálózatán modern, összehangolt, kiszámítható és jó minőségű szolgáltatást tudjon kínálni. Célunk, hogy a közösségi közlekedés versenyképes alternatíva legyen az utazók számára, és egyre többeket ösztönözzön ennek használatára az egyéni utazás helyett.”

Forrás:
Hamarosan eléri az egymilliót a MÁV app és az Elvira regisztrált felhasználóinak száma ; MÁV-csoport; 2022. január 29.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

A kvantum-számítástechnika és digitális technológia szerepe a nemzetbiztonsági munkában

„Interjút adott a híres-hírhedt NSA (National Security Agency) tavaly augusztusban kinevezett kutatási igazgatója a MIT Technology Review-nak. Gilbert (Gil) Herrera többek között arról beszélt, hogy szerinte milyen módon alakítja át a kiberkémkedést a modern technológia, például a kvantum-számítástechnika.

A pár száz főt foglalkoztató kutatási részleg egyik feladata, hogy megjósolja, milyen technológiák játszanak majd szerepet az USA védelmének magasabb szintre helyezésében. Emellett operatív feladatokat is ellát a kibervédelemben (hírszerzés és elhárítás).

Az NSA nincs könnyű helyzetben, a Technology Review szerint még mindig nem heverte ki a Snowden-ügyet. A kiszivárgott dokumentumok eléggé elbizonytalanították az USA egyik legfontosabb titkosszolgálatának helyztetét. Herrera szerint most az a legfontosabb feladatuk, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki, melyek segítenek értékes információt kinyerni az NSA birtokában lévő hatalmas mennyiségű adatból, illetve segítenek nyomon követni azokat a kiberrendszereket, amelyek most a nagyhatalmi versengés nyomán felépültek.

Arccal a kvantum-számítástechnika felé

A részleg egyik fontos projektje a belső kvantum-számítástechnikai kompetencia felépítése. A technológia alapjaiban értelmezi újra a titkosítást, ezért Herrera szerint érthető, hogy minden nagyhatalom nagy energiát fordít rá. Az NSA egyébként évtizedek óta foglalkozik a területtel, és a titkosítások visszafejtésében már vannak is kézzel fogható eredményei.

Az 5G-vel kapcsolatos kutatások szintén prioritást élveznek. A munkatársak feladata többek között feltérképezni, hogy miként lehet megfigyelni hatékonyan az 5G-s kommunikációt. Konkrétan azt kutatják, hogy mit jelent ebből a szempontból a nagyobb átviteli sebesség, a kisebb hatótávolság, vagy hogy a 4G-hez képest sűrűbben helyezkednek el a cellák.

A részlegnél szorosan összekapcsolódnak a napi védelmi feladatok és a kutatások. Az NSA működtet egy ún. „scientists on call” programot: amikor az operatív elemzők valamilyen technológiai problémába ütköznek, több száz tudóstól kérhetnek segítséget.

Herrera szerint a részlege úgy működik, mint egy kis elit kutatóegyetem, ahol öt tudományterület – matematika, fizika, kibernetika, informatika, villamosmérnöki tudományok – köré szerveződnek a kutatások, és mindegyikben 100-200 ember dolgozik.

NSA-eszközök a piacon

Valószínűleg a Snowden-ügy is hozzájárult ahhoz, hogy az NSA kilépjen az árnyékból. Amellett, hogy rendszeresen oszt meg kiberbiztonsági információkat, melyek segíthetnek a szervezeteknek a védelemben, szabadon hozzáférhető eszközöket is fejleszt. 2019-ben például kiadtak egy reverse engineering eszközt, a Ghidrát, amely segít a hekkereszközök működésének feltárásában. De másodlagos haszonként segít az NSA népszerűsítésében is (akár toborzási céllal).

A részleg foglalkozik anyagkutatással (pl. olyan anyagokat keresnek, melyek a félvezető technológiák fejlődését segíthetik), a távközlési hálózatok fizikájával (tenger alatti kábelek, műholdas kommunikáció stb.), mesterséges intelligenciával, az adatelemzés matematikai alapjaival stb.

A legfontosabb azonban a matematika. Ez a legrégebb óta működő osztály, amely egyben az ország legnagyobb foglalkoztatója is [Az NSA alkalmazza az országban a legtöbb matematikust, az NSA Matematikai Osztályának munkatársai pedig ezek közül a legkiválóbbak. Szerk.] – és az egyetlen, amelynek nem kell versenyeznie a piaci cégekkel. Szerencsére a Szilícium-völgyben a szoftverfejlesztőket többre értékelik, mint a matematikusokat, mondta Herrera.

A részleg matematikusainak egyik kiemelt kutatási területe a bigdata-elemzések. Az NSA egyik nagy problémája (a jogi kérdéseken túl) ugyanis az, hogy a rendkívüli mennyiségű összegyűjtött adatból hogyan lehet megbízható és értékes információt előállítani. Ezek az adatok gyakran bizonytalan forrásból származnak (lopottak), több száz nyelven és formátumban íródtak, így sokszor az sem egyértelmű, hogy a nyers adatokat hogyan lehetne validálni.

Ez minden nagyhatalomnál központi kérdések

A részlegnek a legfuturisztikusabb területeket sem szabad figyelmen kívül hagynia. Herrera szerint például ilyen a szintetikus biológia. A biotechnológiának ezt a területét például Kína is kiemelten kezeli.

A kutatási részleg vezetője szerint az komoly kihívást jelent, hogy ma már nagyon sok innovatív kutatás egyáltalán nem katonai jellegű. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a kockázati tényezők köre sokkal szélesebb és ezáltal követhetetlenebb, mint a korábbi évtizedekben. Herreráék feladata éppen ezért az is, hogy megmutassák, milyen globális hatása lesz ezeknek a technológiáknak.”

Forrás:
Ilyen az USA kiberkémjeinek titkos élete; Bitport.hu; 2022. február 5.
Meet the NSA spies shaping the future; Patrick Howell O’Neill; MIT Technology Review; 2022. február 1.

A most megjelent brit űrvédelmi stratégia az űrből érkező támadásra figyelmeztet

„Egy új jelentés szerint egy ilyen esemény folyamatos pusztítással járó forgatókönyv lenne.

A brit védelmi minisztérium közzétette űrvédelmi stratégiáját, amely egy „exoatmoszférikus nukleáris támadás” riasztó veszélyét vetíti előre. A dokumentum azonban kevés konkrét javaslatot tesz egy ilyen fenyegetés elhárítására.

A héten kiadott brit „űrvédelmi stratégia” című dokumentum a világűrt a jövő potenciális csatatereként írja le, amely a kibertámadásoktól és a műholdak elleni kápráztató lézerektől kezdve egészen az „exoatmoszférikus nukleáris támadásig” terjedő fenyegetésekkel van tele.

Egy ilyen támadás, amelyet feltehetően egy Föld körüli pályán lévő műholdról indítanának, folyamatos megsemmisítést eredményezne – áll a jelentésben. A jelentés azonban nem tér ki arra, hogy mennyire valószínű egy ilyen támadás, hogy Nagy-Britannia ellenfelei közel állnak-e ahhoz, hogy ilyen képességekkel rendelkezzenek, vagy hogy mit jelent a „permanens gyilkos esemény” kifejezés.

Hasonlóképpen, a jelentés nem ír le semmilyen eszközt egy ilyen esemény elhárítására, azon kívül, hogy felajánl egy kötelezettségvállalást arra, hogy „megérti, megtervezi és alkalmazza a brit érdekek védelmét és megvédését szolgáló technológiákat” egy űralapú háború esetén.

Ehelyett leírja, hogy Nagy-Britannia hogyan tervez befektetni az űralapú felderítésbe, kezdve a „Skynet” megfigyelő műholdakba történő több mint 5 milliárd font (6,8 milliárd dollár) befektetéssel, egészen az Egyesült Államok vezette „Olympic Defender” űrvédelmi programban való brit részvétel elmélyítéséig.

A jelentés négy hónappal azután készült, hogy Boris Johnson miniszterelnök bemutatta a brit nemzeti űrstratégiát, amely a kormány szerint „megerősíti az Egyesült Királyság azon törekvését, hogy 2030-ra Európa vezető szolgáltatójává váljon a kereskedelmi célú kis műholdak indításában”. Johnson a stratégia kiadását a „galaktikus Nagy-Britannia” felé tett lépésként üdvözölte, ellenfelei azonban azzal vádolták, hogy „klasszikusan nagyzolással” próbálja elterelni a figyelmet a belpolitikai kérdésekről.

A legutóbbi jelentés Oroszországot és Kínát „nemzetközi fenyegetésként” írja le, hivatkozva arra, hogy mindkét nemzet az elmúlt években műholdellenes rakétákat tesztelt. A jelentés különösen Oroszországot emelte ki, amiért egy tavalyi teszt után űrszemét nyomát hagyta maga után. Hasonló teszteket azonban az USA már az 1980-as években, India pedig 2019-ben hajtott végre, de egyiket sem említi a védelmi minisztérium jelentése.”

Forrás:
A brit hadsereg űrből érkező nukleáris támadásra figyelmeztet; Computerworld.hu; 2022 február 4.

A XXI. század a világűrről szól majd, mondta Farkas Bertalan

„ Hazánk első és eddig egyetlen kutatóűrhajósa azt reméli, újból mérföldkövet jelent majd az űrkutatás történetében, ha ismét eljut egy magyar asztronauta a kozmoszba. A korábbi űrhajós-vadászpilóta az AGROmashEXPO mezőgazdasági kiállításon, a vetőmagjairól ismert, de ma már az agrárium és az űrtechnológia kapcsolatát is kutató martonvásári Marton Genetics-csoport standjánál nyilatkozott a Figyelőnek.

A kormány jó ideje nagy hangsúlyt fektet az űrstratégiára, a gazdaságvédelmi akciótervben pedig egyenesen a jövő iparágai közé sorolta az űripart. Milyen lehetőségei vannak hazánknak, mely területeken kapcsolódhatunk be a kozmosz felfedezését célzó nemzetközi munkába?

Helyes döntés volt a kormány részéről az űrstratégia elfogadása, mert ha tetszik, ha nem, a XXI. század a világűrről szól majd. Az elképzelések fókuszában a Hold meghódítása, a Marsra való eljutás áll, ami űrhajósszempontból fantasztikus. Csodálatos dolog lenne, ha ebben az évtizedben vagy a következőben sikerülne a tőlünk több mint 350 ezer kilométerre lévő Holdon kialakítani egy olyan platformot, ahol az asztronauták hosszabb időt tölthetnének és tudományos jellegű kísérleteket végezhetnének. Azt is fontos látni, hogy egyre inkább előtérbe kerül a kémia szerepe, annak a vizsgálata, hogy a szomszédos égitesten talált kőzetekből – ott, azon a felszínen – mit lehet előállítani. Magyarország lehetőségei persze jóval korlátozottabbak, mint az űrnagyhatalmaké – például az Egyesült Államoké, Oroszországé, Kínáé, Indiáé –, ezért nekünk azt kell kitalálnunk, miként tudunk illeszkedni a nagy programokhoz, mert az ezekben való részvétel elengedhetetlen. Ha pedig a piros-fehér-zöld megjelenik egy projektben, akkor arra csak büszkék lehetünk, ahogyan arra is, amit eddig letettünk az asztalra a nemzetközi együttműködés terén.

A kabinet tervei szerint négy és fél évtizeddel az ön űrrepülése után, 2024-ben vagy 25-ben újra eljuthat egy magyar kutatóasztronauta a világűrbe, s a Nemzetközi Űrállomáson az itthoni űripari vállalatok és egyetemek által közösen kifejlesztett telekommunikációs, földmegfigyelési, sugárzásmérő eszközökkel végezhetne tudományos kísérleteket. Mint a legautentikusabb hazai forrás, milyen tippeket adna a második magyar űrhajósnak?

Tanács helyett inkább úgy fogalmaznék: akit kiválasztanak erre a feladatra, az olyan óriási lehetőséget kap, amellyel nem szabad visszaélni. Azt a tudományos programot, amelyre felkészült, tisztelettel, becsülettel kell végrehajtania. Legyen újból egy mérföldkő az űrkutatás történetében a magyar résztvevő! Mint 1980-ban, amikor jómagam a hetedik nemzet képviseletében járhattam a világűrben. Egy biztos, mindenképp szeretnék ott lenni a visszatérésekor a pezsgőbontásnál, és gratulálni neki, hogy továbbvitte mindazt, amit több mint négy évtizeddel ezelőtt a Farkas Berci bácsi tett.

A hazai egyetemi világ nagy aktivitást mutat az univerzum kutatásában. Az ELTE-n például űrtudományi centrumot alapítottak, a Debreceni Egyetemen pedig többek közt űrtáplálkozási és -élettani kérdésekkel foglalkoznak. Mennyire követi ezeket a fejleményeket, illetve mennyire számítanak a közreműködésére a szakmai műhelyek?

Személyesen is találkoztam a Debreceni Egyetem rektorhelyettesével, aki bemutatta nekem az űrpaprikaprojektjüket és más kutatásaikat. Milyen csodálatos lenne olyan terméket kikísérletezni, amely aztán a világűrbe kerülhet! A debreceni tudósok profik ebben a munkában. De más felsőoktatási intézményeket is ki kell emelnem, mert több helyütt vizsgálják, miket lehet az űrkutatási eredményekből továbbadni bolygónkon a mezőgazdaságnak, a mérnököknek.

Beszélgetésünk helyszínén, az AGROmashEXPO-n a Marton Genetics-csoport is éppen azzal a céllal épített fel egy háromszáz négyzetméteres „űrbázisstandot”, hogy bemutassa az agrárium űrtechnológiáit. Hogy találkozik egymással a mezőgazdaság és az űripar?

1980 óta hatalmas technikai fejlődés zajlott le. Sőt azt látom, ez a fejlettség sokkal előrébb tart annál, hogysem az emberek követni tudnák. Csak nézem azokat a gépeket, amelyekről korábban el sem tudtam képzelni, hogy valaha az agrárium szolgálatába állnak. Példaként említhetem a világűrből készített műholdfelvételeket vagy azokat a – Martonvásáron is használt – drónokat, amelyek a fotóikkal azonnali információkat tudnak adni egy-egy parcelláról.

A közelmúltban elneveztek önről egy oktatási-módszertani centrumot Budapesten. Mivel foglalkozik az intézmény?

A központ azért jött létre, hogy közelebb vigye a fiatalokhoz az űrkutatás tudományterületeit. Több előadást is tartottam már gyerekeknek, s ezek az alkalmak a szülők elmondása szerint nagy hatással voltak a kicsikre, hirtelen mindegyikük űrkutató akart lenni. Persze az oktatási-módszertani centrumban nem űrhajósok kinevelése a célunk, hanem azt akarjuk megmutatni, hogy a kozmosz kutatása gyakorlatilag minden tudományágra kiterjed. Nincs olyan terület, amely ne kapcsolódna valamilyen úton-módon az űrtevékenységhez. Emellett elnöke vagyok a kutatómérnökökből álló Magyar Űrtevékenységet Támogató Egyesületnek, amely az űrkutatás támogatására jött létre, és ahová mindenkit szeretettel várunk.
Mi is az az űrpaprika?

„Az AGROmashEXPO-n is kiállított – a tv-paprikáéval azonos kinézetű – űrpaprikát azzal a céllal nemesítettük, hogy űrbéli körülmények között is nevelhető legyen. Nem mellesleg minden része fogyasztható, nem csupán a termése: a gyökeréből például ásványianyag-, a szárából pedig rostpótlás biztosítható” – mondta a Figyelőnek a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének a professzora. Fári Miklós, aki a zárt rendszerű növénytermesztéssel foglalkozó kutatócsoportot vezeti az agrárkaron, kifejtette: az univerzitás két éve dolgozik az űrpaprika-termesztésen, párhuzamosan egy egyesült államokbeli kísérlettel. A kozmoszba szánt és a tulajdonságai révén az űrkutatók számára is hasznos növénynek számos kritériumnak szükséges megfelelnie. Többek közt alacsony fényhiány-érzékenységűnek, a hőingadozásokkal szemben pedig ellenállónak kell lennie, s azt is el kell érni, hogy a terméshez ne legyen szükség beporzó méhre. A szakember egyfajta „húzóprojektnek” tartja a debreceni űrpaprikát, amely szerinte azt hivatott bebizonyítani, hogy „nekünk is van helyünk a XXI. századi űrbiológiában”. A program védnöke Farkas Bertalan.”

Forrás:
A XXI. század a világűrről szól majd; Helmeczi Zoltán; Figyelő; 2022. február 6.

Zöldül az űr?

„Az űrkutatás kiemelt alternatívát jelenthet az emberi léthez szükséges erőforrások növelésében, azonban az ehhez vezető út alapvetően nem környezetbarát. Az Európai Űrügynökség (European Space Agency – ESA) éppen erre kíván rácáfolni.

Számos tanulmány és elismert kutató megfogalmazta már, hogy amennyiben a világ energiafelhasználása a jelenlegi tendenciában fog növekedni, összesen körülbelül tíz Földre lesz szüksége az emberiségnek az igények kielégítéséhez. Éppen ezért új és más lehetőségeket fednek fel a szakértők, mint például a körforgásos gazdaság kialakítása vagy akár a világűr erőforrásainak kiaknázása. Utóbbinál azonban az érme mindenképpen kétoldalú, ugyanis az űrszemét termelése vagy az űrhajó hajtóanyaga jelentős ökológiai lábnyomot hagy maga után.

Az űrkutatás fenntarthatóbbá tétele végett az Európai Űrügynökség 2012-ben létrehozott Clean Space kezdeményezése az űrmissziók környezeti hatását hivatott megvizsgálni, amelyet három fő területre osztanak: az EcoDesign, amely magában foglalja a környezeti hatások kezelését és a zöld technológiák előmozdítását, a Cleansat, amelynek keretében az űrszemét minimalizálására törekednek, illetve az Active Debris Removal, amely a törmelékek eltávolítását, valamint az űrhajó lokális javítását helyezi középpontba. E projekteken belül olyan tanulmányokat és kísérleteket végeznek, mint a műholdak összeütközése, amelynek relevanciája lényegesen nagy a Föld körül keringő objektumok számából kiindulva. 2022. január 5-i adatok szerint több mint 330 millió 1 milliméternél nagyobb, többnyire nem működő tárgy mozog a Föld körül olyan gyorsan, hogy azok kisebb robbanásokat generálhatnak az ütközéskor.

A különböző tanulmányokra alapozva tette közzé az Európai Unió az öt pilléren nyugvó Űrprogramját 2021. áprilisában, amelynek keretében – többek között – a kiépített műholdrendszer segítségével az okosvárosok monitorozása, az integrált mezőgazdaság precíziója, továbbá a levegőösszetétel vagy az UV-sugárzás pontosabb megállapítása is megvalósulhat. Erre építkezve fogja az Európai Bizottság 2022. februárjában életre hívni a megújult, és a francia soros elnökség egyik prioritásaként is kezelt űrstratégiát, amelynek két fő célkitűzése lesz: nagysebességű, szélessávú hálózatok megbízható és költséghatékony internetkapcsolatának biztosítása Európa-szerte, valamint az űrforgalom-irányítás hatékony és integrált megközelítése.

Az új stratégia elemeiről, a klímaváltozás űrből látható hatásairól és a GreenDeal-ről folytatott videókonferenciát – a Nemzetközi Űrállomásról élőben bejelentkezve – Matthias Maurer, az ESA német asztronautája és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2022. január 24-én, amelyet az ún. #SpaceChat felületre érkezett kérdések megválaszolása övezett. A #CosmicKiss misszió űrhajósa a beszélgetésen hangsúlyozta a politikai cselekvés égető szükségességét a természet pusztulásának megállítása céljából, amelyhez a globális együttműködés és szabályozás is elengedhetetlen. A Bizottság új stratégiájának is ezek lesznek a mozgatórugói.”

Forrás:
Zöldül az űr?; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. január 31.

Szakirodalom

Új tudományos folyóirat: Eurázsia Szemle

„2022. január 28-án került sor az Eurázsia Szemle tudományos folyóirat ünnepélyes bemutatására és annak első számának ismertetésére.

Az új tudományos folyóirat legfőbb célja egy olyan nemzetközileg elismert tudományos fórum létrehozása, amely multidiszciplináris megközelítésben a szűkebb régiók helyett Eurázsia egészét érintő és átfogó kérdésekkel foglalkozik. A lap célja, hogy lehetőséget és keretet biztosítson a különböző tudományágak között kibontakozó diszkurzusra, az eltérő nézőpontok ütköztetésére, továbbá mindazon trendek, kihívások és lehetőségek elemző bemutatására, amelyekkel a 21. század Eurázsiája és a nemzetközi rendszer szembenéz.

A Holdújévhez kapcsolódóan megszervezett, a folyóirat első számát bemutató online rendezvényen több, mint száz résztvevő volt jelen. A rendezvény keretében Dr. Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója mutatta be az Eurázsia Szemle folyóiratot, majd Dr. Csizmadia Norbert, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke méltatta a kezdeményezést, ezután Prof. Dr. Szilágyi István, az Eurázsia Szemle főszerkesztője ismertette az Eurázsia Szemle céljait.

Ezt követően az Eurázsia Szemle tudományos folyóirat szerkesztőbizottságának tagjai röviden bemutatták a folyóirat egyes rovatait is adó régiók, országok jelentőségét, szerepét az Eurázsia korszakban a lap első számában megjelenő tanulmányaik mentén.
Dr. habil Salát Gergely: Kína, az új centrum;
Dr. Háda Béla: Geopolitikai játszmák és hatalmi építkezés Dél-Ázsiában a 21. század harmadik évtizedének elején;
Dr. Moldicz Csaba: Törésvonalak Európában – Közép-Európa helyzete az új világrendben
Prof. Dr. Rostoványi Zsolt: Iszlám és geopolitika – a Közel-Kelet helye a formálódó eurázsiai erőtérben;
Dr. Szatmári Péter: Államcivilizáció vagy civil állam: az Orosz Föderáció perspektívái a 21. században;
Dr. Klemensits Péter: Délkelet-Ázsia geopolitikai jelentősége az új multipoláris világrendben.

Az Eurázsia Szemle tudományos folyóirat első száma az Eurázsia Központ oldalán – www.eurasiacenter.hu – érhető el.

Az Eurázsia Központ és az Eurázsia Szemle szerkesztőbizottsága örömmel várja az érdeklődőket és az Ázsiával kapcsolatos tanulmányokat az eurasiacenter@uni-neumann.hu email címen.”

Forrás:
Neumann János Egyetem – Új tudományos folyóirat: Eurázsia Szemle – lapbemutató; Neumann János Egyetem; 2022. február 1.

„Az olvasó, aki az Eurázsia Szemle első számát kezében tartja és lapozgatja, tapasztalhatja és meggyőződhet arról, hogy a folyóirat a szerkesztőbizottság szándéka szerint azért jött létre, hogy a multipoláris világrend kialakulásával, fejlődésével és változásával kapcsolatban megfelelő, naprakész tájékoztatást és ismereteket adjon, ezzel támogatva a magyarországi döntéshozók, kutatók és egyetemi hallgatók, továbbá a téma és a térség iránt érdeklődők felkészülését az új világrendhez történő alkalmazkodásra.

”

Forrás:
Eurázsia Szemle; I. évf. 2021/1. szám
Az ismertetést összeállította dr. Nyáry Gábor

Megjelent a Területi riport 2021 című kiadvány

„Intézetünk egy új kiadvánnyal jelentkezik, amely eltérő területi léptékek alkalmazása mellett kívánja bemutatni az alapvető társadalmi–gazdasági folyamatokat. A szerzők célja az, hogy hazai folyamatok jobb megértése érdekében kitekintést nyújtson szűkebb (Kelet-Közép-Európa) és tágabb (EU) térségünk folyamataira is. A kiadvány az elmúlt tíz év folyamatainak bemutatása mellett kitér a napjaink nagy kihívását jelentő COVID–19 pandémia hatásaira, illetve várható jövőbeli folyamatokra is, így egy ágens alapú népességelőrejelzés mellett a robotizáció további térhódításának várható térségi hatásai is helyet kaptak a kötetben…”

Forrás:
Területi riport 2021; Koós Bálint (szerk.); KRTK Regionális Kutatások Intézete; 2022. január 7.