Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Védettségi igazolvány: tisztázta a kormány az oltási igazolvánnyal kapcsolatos részletszabályokat
Tárgyszavak: koronavírus-járvány, Magyarország, oltási igazolvány, védettségi igazolvány
Müller Cecília: megújul a koronavírusról szóló tájékoztatók rendszere
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, koronavírus-járvány — tájékoztatás, Magyarország, Müller Cecília
Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán
Tárgyszavak: adatpolitika, digitális azonosítás, digitális kormányzat, e-azonosítás, e-kormányzat, Észtország, Európai Unió, kiberbiztonság, kibervédelem, konferencia, Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), nyílt adatok, rezíliencia

Közigazgatás, politika

Több mint 600 ezer notebookot kapnak a diákok és a tanárok
Tárgyszavak: digitális oktatás, Kásler Miklós, Magyarország

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

A digitális közigazgatás és az interoperabilitás az Európai Unióban 2021-ben, helyzetjelentés
Tárgyszavak: digitális kormányzat, digitális közigazgatás, Európai Unió, közigazgatási interoperabilitás

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Védettségi igazolvány: tisztázta a kormány az oltási igazolvánnyal kapcsolatos részletszabályokat

„ Azok a védettségi igazolványok, amelyek fertőzésen való átesettség alapján vannak kiállítva, május elsején veszítik el az érvényességüket.

Május 1-jétől alakul át a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) kedden az MTI-vel.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a kormány korábbi bejelentése szerint az eredetileg tervezett február 15. helyett csak május 1-jétől alakul át a védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá.

Az erről szóló kormányrendelet-módosítás hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben – írták.

Kiemelték: azok a védettségi igazolványok, amelyek fertőzésen való átesettség alapján vannak kiállítva, május elsején veszítik el az érvényességüket. Az oltási alapon jelenleg érvényes védettségi igazolványok automatikusan érvényesek maradnak májustól, ha a tulajdonosuk az előző oltástól számított 6 hónapon belül felvette a második, illetve a harmadik oltását is.

Emlékeztettek: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti Kormányinfón bejelentette, hogy az uniós gyakorlathoz igazodva, a kormány május 1-jére tolta ki a védettségi igazolványok oltási igazolvánnyá alakulását.

Ez azt jelenti, hogy májustól csak oltási alapon lesz érvényes az igazolvány. „Oltatlan személy, fertőzésen való átesettség esetén sem lesz jogosult az oltási igazolványra, az esetleg jelenleg meglévő fertőzésen átesettségre kiadott védettségi igazolvány pedig májustól elveszíti érvényességét” – fogalmaztak.

A KTK tájékoztatása szerint az is változatlan, hogy májustól az oltási igazolvány a második oltást követően hat hónapig lesz érvényes, ezután az érvényesség – főszabály szerint – csak a megerősítő harmadik oltás után lesz meghosszabbítva. Ha valaki két oltást követően lesz fertőzött, akkor a fertőzés igazolásától számított 6 hónapig lesz érvényes az igazolványa.

A megerősítő harmadik oltás felvétele után az igazolvány korlátlan időre lesz érvényes – hangsúlyozták.

Hozzátették: az egydózisú Janssen vakcinával oltottak esetében szintén 6 hónapon belül kell felvenni a megerősítő második oltást ahhoz, hogy az igazolvány érvényes maradjon.

A 18 éven aluliaknál az egydózisú oltóanyag esetén egy, a kétdózisú oltóanyag esetén két oltás elegendő lesz az érvényességhez – írták.

Jelezték: a jelenlegi védettségi igazolványok cseréjére nem lesz szükség, a QR-kód alapján lehet majd ellenőrizni az okmány érvényességét.

A közleményben megjegyezték: aki szeretné mielőbb felvenni az oltást, illetve a megerősítő oltást, az a most zajló februári oltási akciókon könnyedén megteheti előzetes időpontfoglalás nélkül is. ”

Forrás:
Tisztázta a kormány az oltási igazolvánnyal kapcsolatos részletszabályokat; Infostart / MTI; 2022. február 8.
38/2022. (II. 11.) Korm. rendelet egyes lejárt okmányok érvényességének veszélyhelyzettel összefüggő meghosszabbításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2022. évi 24. szám; 2022. február 11.; 1140. o. (PDF)

Müller Cecília: megújul a koronavírusról szóló tájékoztatók rendszere

„Megújul a koronavírusról szóló tájékoztatók rendszere; az eddigi, a vírussal kapcsolatos zöldszámokat péntektől a 1812-es hívószám váltja fel, ezenkívül weboldal és e-mail is az érdeklődők rendelkezésére áll – mondta az országos tisztifőorvos az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti híradójában.

Müller Cecília elmondta, az új, ingyenesen hívható Egészségvonal telefonszámán a koronavírus-információk mellett népegészségügyi, az egészségvédelemmel kapcsolatos vagy a gyógyszerellátás témában is érdeklődhetnek a nap 24 órájában.
A telefon mellett e-mailen és az erre létrehozott weboldalon is hiteles tájékoztatást kapnak az azt felkeresők – emelte ki.
Közölte, az egeszsegvonal.gov.hu oldalra látogatók a koronavírus-tájékoztatók mellett széles körű információkat találnak például gyógyszerekről, egészségügyi szolgáltatásokról és szolgáltatókról.
Müller Cecília kiemelte, a cél egy sokkal szélesebb ismeretanyag eljuttatása a lakossághoz, a weboldalon megfelelő forrásból naprakész információk találhatók.”

Forrás:
Müller Cecília: megújul a koronavírusról szóló tájékoztatók rendszere; koronavirus.gov.hu; 2022. február 11.

Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán

„E-kormányzati és kiberbiztonsági emlékkonferenciát szervezett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és az Észt Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége az észt-magyar diplomáciai kapcsolatok századik évfordulója alkalmából. A február 10-én hibrid formában tartott eseményen a résztvevők olyan témákat jártak körül, mint Észtország kiberhatalmi szerepe, a közigazgatás digitális fejlesztése, vagy a kiberbiztonság egyes kérdései.

„Két európai kisállam diplomáciai kapcsolatát ünnepeljük!” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében az NKE nemzetközi rektorhelyettese. Koller Boglárka a balti állammal kapcsolatban úgy fogalmazott: a posztszovjet ország függetlenségének elnyerése után az „innovatív utat választotta”, ezáltal napjainkra a „világ leginkább digitalizált nemzete” lett. Majd hozzátette: abban az időszakban Magyarország sem tétlenkedett, így majdnem egy évben jelent meg mindkét országban a digitális közigazgatás. „A tét nagy, hiszen a kormányzás digitalizálása, az információs társadalom fejlesztése még enyhén szólva is befejezetlen ügy” – fogalmazott a nemzetközi rektorhelyettes.

„Hálásak vagyunk Magyarországnak, hiszen harminc évvel ezelőtt az elsők között ismerte el az észt függetlenséget!” – mutatott rá az Észt Köztársaság budapesti nagykövete. Kristi Karelsohn szerint a konferencia olyan teret nyit meg a két ország között, melyben a szakértők a közönség számára is érthetően tudják megvitatni a fentebb említett ügyeket.

A kőszegi Institute of Advanced Studies (iASK) kutatója, Z. Karvalics László moderálásában megvalósuló beszélgetés során a meghívottak egyetértettek abban, hogy Szingapúrt példaként véve: többről van szó, mint az információ áramlásáról. Multipoláris teret kell teremteni a biztonságos szolgáltatások kiépítéséhez. Z. Karvalics László úgy fogalmazott: Észtország kiérdemelte helyét az információs politika fejlesztésének nagyjai között és abban a helyzetben van, hogy más államok digitális szinten sokat tanulhatnak tőle.

Az Észt Köztársaság Védelmi Minisztériumának politikai tanácsadója véleménye szerint a fejlődés legfontosabb eleme a folyamatos változáshoz való alkalmazkodás és a gondolkodásmód ez irányú megváltoztatása. Anett Numa emellett kiemelte: Észtország örül annak, hogy a fejlesztéseit más országokkal is megoszthatja, így azok tanulhatnak Észtország korábban elkövetett hibáiból.

A Cybernetica Sharemind csapatának projektmenedzsere a Cybernetica észt vállalatot mutatta be, mely leginkább e-Estonia X-Road és internetes szavazórendszer fejlesztéséről ismert. Baldur Kubo kifejtette: a „magánélet” jelentése információs kontextusban a saját személyes adataink gyűjtése és felhasználása feletti rendelkezés jogát jelenti, melyet mindenkinek – kormányzatnak, vállalatoknak szintúgy – tiszteletben kell tartania.

Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az üzleti adatokkal kapcsolatban kiemelte: szükség van a kormányzattal való együttműködésre, hiszen a szabályozások a politikai térből érkeznek. „Az EU digitális fejlesztéseinek mintáját az Amerikai Egyesült Államok szolgáltatta” – szögezte le Ződi Zsolt, ugyanakkor azt is hozzátette: ez nem minden esetben jó, hiszen eltérő jellemzőkkel és gondolkodásmóddal rendelkeznek az európai és amerikai országok.

Beléptünk a mesterséges intelligencia korába, amikor a kormányzatnak már lépéseket kell tennie a digitális védelem területén – húzta alá a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Mesterséges Intelligencia osztályának vezetője. Kása Ferenc úgy fogalmazott: a közadatok hasznosítása összetett folyamat, mivel minden állam más és más szociológiai, gazdasági és politikai érdekekkel rendelkezik, így nem készíthető egy egységes séma. Megoldásként az Európai Unió által meghatározott Európai adatstratégiában található „adatkormányzást” említette, melynek lényege a kormányzati szereplők és a stakeholderek hozzáállásának megváltoztatása.

Az NKE Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője az „adatkormányzásról” elmondta: stratégiai jelentőségét az adja, hogy ez a funkció hosszú távon nemcsak itthon, hanem más EU-tagországokban is elérhető lesz, melynek segítségével egy határokon átnyúló elektronikus szolgáltatási rendszer valósul meg. Kétségtelenül a digitális azonosítás az a terület, ahol Észtország talán a leglátványosabb, úttörő fejlesztéseket tudhatja magáénak – hangsúlyozta Krasznay Csaba. A digitális azonosítás fejlett megoldásai (többek között az „e-residency” funkció révén) a balti államot a társadalmi digitalizáció mintaországává tették.

A késő délutánba nyúló programon a szakértők tovább elemezték a kiberbiztonság témakörét így szó esett a kiberbiztonság kormányzati szabályozásairól, rezilienciájáról és a lehetséges innovatív megoldásokról is.

A konferencia programja
100 Years of Estonian-Hungarian diplomatic relations
Contacts and Mergers – From Past Experiences to the Digital Transformation
Anniversary Conference on E-Governance and Cybersecurity
February 10, 2022
Budapest
Az észt-magyar diplomáciai kapcsolatok 100 éve
Kapcsolatok és összefonódások – a múltbeli tapasztalatoktól a digitális átalakulásig
Ünnepi konferencia az e-kormányzásról és a kiberbiztonságról
2022. február 10.
Budapest

08:00 – 08:30 Regisztráció

08:30 – 08:50 Megnyitó
Kristi Karelsohn – Észtország budapesti nagykövete
Koller Bolgárka – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi rektorhelyettes

08:50 – 10:00 A digitális társadalom felé: a két meghatározó évtized
Z. Karvalics László, moderátor – iASK Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, vezető kutató és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Anett Numa – Észtország Honvédelmi Minisztériuma, kiberbiztonsági és digitális átalakulási szakértő
Szittner Károly, Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület, szakértő

10:00 – 10:30 Kávészünet

10:30 – 11:45 A közadatok hasznosítása
Z. Karvalics László, moderátor – iASK Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, vezető kutató és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Kása Ferenc – Digitális Jólét Program (DJP), Mesterséges Intelligencia Divízió
Ződi Zsolt – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Információs Társadalom Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs

11:45 – 13:00 Az elektronikus azonosítás
Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Mark Erlich – Estonian Information System Authority (online)
Kaija Kirch – Cybernetica
Gaál Barna – Belügyminisztérium, Informatikai Helyettes Államtitkárság, E-Közigazgatási Főosztály, osztályvezető
Szabó Áron – Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség (MELASZ) és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

13:00 – 14:15 Ebédszünet

14:15 – 15:30 Kiberbiztonság: szabályozás és irányítás
Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Kadri Kaska – NATO Cooperative Cyber Defence Centre of Excellence (CCDCOE)
Raul Rikk – Ministry of Economic Affairs and Communications for Estonia, Director of National Cyber Security (online)
Kovács László – Magyar Honvédség Parancsnoksága, kibervédelmi haderőnemi szemlélő, dandártábornok
Horváth Péter Tamás – Külgazdasági és Külügyminisztérium, kiberkoordinátor

15:30 – 16:00 Kávészünet

16:00 – 17:15 Kiberbiztonság: innovatív megoldások és reziliencia
Nyáry Gábor, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület
Baldur Kubo – Cybernetica
Kasper Ágnes – TalTech, Tallin

17:15 – 17:30 Zárszó
Krasznay Csaba, moderátor – Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont, Kiberbiztonsági Kutatóintézet, intézetvezető és Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület

Szakmai tematika, részletesen

A digitális társadalom felé: a két meghatározó évtized
Éppen két évtizeddel ezelőtt indult útjára a magyarorszag.hu portál, a magyar elektronikus közigazgatás zászlóshajó projektje. Ugyanakkor szinte pontosan két évtizede, 2000-ben indult el Észtországban is az elektronikus közigazgatás első szolgáltatása, és az úttörőnek számító elektronikus aláírási rendszer. A program témanyitó panelbeszélgetése a kapcsolatainak centenáriumát ünneplő két állam kormányzati digitalizációjának első két évtizedét villantja fel: bemutatva a hasonlóságokat és eltéréseket, a sikertörténeteket és a zsákutcákat is.

A közadatok hasznosítása
A közszférák digitalizációjának egyik legaktuálisabb kérdése a közadatok hasznosítása. A tömegesen generálódó adatok egy új aranykort ígérnek, ám ennek ára van. Az adatok birtoklása, nyitottsága, tehát tényleges felhasználhatósága élénk társadalmi vitákat vált ki sokfelé. Ugyanakkor a közadatokhoz kapcsolódva mind inkább napirendre kerülnek a személyiség- és fogyasztóvédelmi kérdések is, sőt – az adat szuverenitás formájában – a nagypolitika is szót kér ebben a témában. A nyílt közadatok hasznosítása terén Észtország a 2020-as évtized elejére nemzetközi „trendsetter”-ré vált, így tapasztalatai különösen érdekesek lehetnek.

„Az elektronikus azonosítás”
Az e-azonosítás funkció az elektronikus kormányzati és e-közigazgatási rendszerek használatához szükséges azonosítási és hitelesítési funkciókat más rendszereknél magasabb biztonsági szinten és hatásfokkal biztosítja. Stratégiai jelentőségét az adja, hogy hosszabb távon ez a funkció már nemcsak itthon, hanem más EU tagországokban is használható lesz, amelynek segítségével egy határokon átnyúló elektronikus szolgáltatási rendszer valósul meg. Kétségtelenül az e-azonosítás (e-identity) az a terület, ahol Észtország talán a leglátványosabb, úttörő fejlesztéseket mondhatja magáénak. A digitális azonosítás fejlett megoldásai (egyebek mellett az „e-residency” funkció révén) a társadalom-digitalizáció mintaországává tették a balti államot.

Kiberbiztonság: szabályozás és nemzetközi kormányzás
Napjainkra a kiberbiztonság az online világ egyik központi kérdésévé vált. A modern társadalmak gyors ütemű digitalizációja és a fenyegetettség ezzel párhuzamos növekedése hangsúlyossá teszi, hogy erőfeszítésekre és megoldásokra van szükség a kiberterület biztonságának garantálása érdekében. Észtország vitathatatlan „világvezető” lett a kibervédelem egyik legismertebb megújítójaként a közigazgatási és magán IT-rendszereit ért 2007-es hackertámadások nyomán. A kibertér biztonságát garantáló törekvések között kiemelt jelentőségű a nemzetközi szabályozások és normák kialakítása, és ezen a téren Észtország az európai térség elismert „nagyhatalmává” vált. A geopolitikai feszültségek felerősödésével a kiberdiplomácia egyértelműen az EU stabilizációs törekvéseinek élére került, a digitális határterületre vonatkozóan összehangolt biztonsági intézkedések – eszköztár – egész sorával.

Kiberbiztonság: innovatív megoldások és társadalmi reziliencia
A globális Covid19-világjárvány során a kiberfenyegetések eszkalálódása rávilágított a kritikus infrastruktúrák védelmének fontosságára, ideértve az elrettentési megoldások új formáinak keresését is. Emellett a kibertérben folytatott rosszindulatú tevékenységek példátlan fokozódása nyomán új védelmi filozófia alakult ki. Anélkül, hogy a kiberbiztonság kérdését az egész társadalom prioritásává tennék, a normák keresése értelmetlen. A közigazgatás gyors digitalizációja a biztonsági szempontok újraértékelését is szükségessé teszi. A kiberbiztonság stratégiai kérdéssé vált: a digitalizált ökoszisztémákra támaszkodó állami szervezetek a kibertérrel kapcsolatos új kihívásokkal szembesülnek nemcsak technológiai szempontból, hanem jogi, politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai szempontból is. A kibervédelem már nem mérnökök ügye. Mostanra a társadalmi reziliencia áll a középpontban, és ebben az oktatás központi szerepet játszhat. A kiberbiztonsággal kapcsolatos tudatosság hatékony fejlesztése olyan modellterület, ahol – a jelenlegi uniós CASPA program keretében – az észt és a magyar szakértők közösen innovatív megoldásokat dolgoznak ki.”

Forrás:
Információbiztonsági konferencia az észt-magyar kapcsolat centenáriumán; Pap Melinda Patrícia; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. február 10.
A konferencia anyagait a szervezők bocsátották rendelkezésünkre. Köszönjük!

Közigazgatás, politika

Több mint 600 ezer notebookot kapnak a diákok és a tanárok

„…A kormány az oktatás területén a következő négy évben mintegy 200 milliárd forint értékben vásárol 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot – jelentette be a miniszter a köznevelés fejlesztésével kapcsolatban. Az első 120 ezer notebook többsége már meg is érkezett az országba, kiszállításuk jövő héten veszi kezdetét a Klebelsberg Központ irányításával. Kásler Miklós beszámolt róla, hogy megjelentek a digitális tankönyvek is…”

Forrás:
Több mint 600 ezer notebookot kapnak a diákok és a tanárok; Kovács Ferenc; Index.hu; 2022. február 12.

Európai Unió

Uniós pénzügyi szabályok: újra ketyeg az időzített bomba

„ Nem tudni, hogy az Európai Bizottság „szondáztatás” céljából szándékosan szivárogtatott-e ki néhány merész elképzelést, vagy a média volt szemfüles, mindenesetre a nyilvánosságra került információ előkészítheti a talajt a tavaszra várt testületi javaslat fogadtatásához. A németek már reagáltak.

Egy, a brüsszeli Politico által „megszerzett” 11 oldalas bizottsági munkaanyag szerint a testület olyan forgatókönyvet fontolgat 2023-tól, amivel egyfelől formailag tartanák a tavalyi bejelentést és visszaállítanák a járvány előtti közösségi költségvetési szabályokat. Másfelől viszont a tényleges alkalmazásukat egy átmeneti időn át rugalmasan kezelnék azon, a korlátokat túllépő tagországok esetében, amelyek működőképes programmal rendelkeznek, és igazolni is tudják ennek folyamatban lévő végrehajtását (például folyamatosan javuló részadatokat tudnak felmutatni).

Mint a hírportál megjegyzi, a bizottsági elképzelést – ami nyilván a mostani tervek szerint márciusra várt tényleges testületi javaslat előkészítését célozza – bizonyára nagy megkönnyebbüléssel fogadják a déli fővárosokban (még a magát „félig délinek” tekintő Franciaországban is). Másfelől viszont 24 órának sem kellett eltelnie, hogy a kiszivárgott ötletre válaszul a német kancellár tanácsadója egy párizsi tanácskozáson máris határozott fenntartásokat hangoztasson.

Szakértők emlékeztetnek, hogy a tagországok költségvetési hiányáról, az államadósság mértékéről vagy az infláció lehetséges nagyságáról is intézkedő úgynevezett stabilitási és növekedési paktum jövőbeni sorsa voltaképpen azóta az Európai Unión belüli viták „időzített bombájának” számít, hogy rendelkezéseit tagállami egyetértéssel 2020 tavaszán „átmeneti jelleggel” felfüggesztették, tekintettel a koronavírus által előidézett rendkívüli gazdasági helyzetre.

Időközben ugyanis lényegében a tagországok többségében, többnyire mindhárom területen elszaladtak a mutatók – különösen az államadósság ugrott meg elsősorban a déli és kelet-európai tagállamokban –, ami növekvő mértékű aggodalmakat vált ki e fővárosok többségében, hogy pontosan mikortól és milyen mértékben kell majd készen állniuk a felfüggesztés előtti szigorú közösségi szabályokhoz való visszatérésre.

Vajon azonnal ugyanazok a szigorú korlátok válnak-e alig tíz hónap múlva ismét mérvadóvá, amelyek a Maastrichti Szerződés óta a Covid berobbanásáig behatárolták a nemzetállami költségvetések mozgásterét – mint amilyen a GDP maximum 3 százalékáig engedhető költségvetési deficit és a legfeljebb 60 százalékos államadósság követelménye –, vagy esetleg elképzelhető-e ez utóbbiak megreformálása is?

Értelemszerűen, a járvány alatt még jobban eladósodó tagországok csoportja a minél hosszabb átmeneti időben és lehetőleg a korábbi küszöbszintek lazításában érdekelt. Az úgynevezett „százon felüliek klubjába” jelenleg Belgium, Ciprus, Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország tartozik (ezek azok az országok, ahol az államadósság GDP-arányos része meghaladja a 100 százalékot, de akad jó pár „száztól alig elmaradó” további tagállam is). Érthető módon, politikusaik az elmúlt hónapokban számtalanszor hangot is adtak ebbéli véleményüknek.

Velük szemben egy sokkal szűkebb tagállami csoport áll (alapvetően Ausztria, Finnország, Hollandia, Németország, Svédország), de befolyásuk annál nagyobb, lévén – nettó befizetőkként – ők a közös büdzsé első számú finanszírozói.

Tekintve, hogy közülük akár egy szembeszegülése is megtorpedózhat bármilyen lazítási kísérletet (hiszen konszenzussal kell majd dönteni), markáns és csoportos fellépésük még kevésbé ignorálható.

Az Európai Bizottság dilemmája mindezek láttán az, vajon melyik szerepkört vállalja fel: élére álljon valamelyik véleménycsoportnak, vagy megkísérelje közös platformra hozni őket?

A szerdai kiszivárgás arra utal, hogy a testület – követve több mint fél évszázados klasszikus szerepét – most is az utóbbi felé hajlik. Egyfelől nem enged könnyítést a járvány előtti szigorú kritériumokon, másfelől majdani betartatásuknál még egy ideig igyekezne „realisztikusan” viszonyulni a tényleges helyzethez, és előre lefektetett paraméterek alapján próbálna „rugalmasságot” mutatni.

Az utóbbi mellett a testület levezetése az – még mindig a napvilágra került 11 oldalas belső anyag vonatkozó része szerint –, hogy egyaránt tagállami és közösségi érdek az országok államadósságát egy működőképes szintre leszorítani, erre azonban csak stabil, növekedési pályára állított gazdaságok képesek.

Ha viszont mostantól számítva néhány hónapon belül a költségvetési megszorítás kell hogy a gazdálkodás kizárólagos kiindulópontja legyen, akkor az nemcsak előre kiszámítható politikai feszültséget gerjeszt, hanem létében teszi kétségessé az egész helyreállítási (új generációs) program végrehajthatóságát, hogy a digitalizációs vagy klímacélok teljesítéséről ne is beszéljünk. Ráadásul, az ily módon leblokkoló gazdaságok az esetek többségében az adósságcsökkentéshez szükséges növekedési többletet sem fogják tudni megteremteni – szól a brüsszeli érvelés.

Amely ugyanakkor állítólag azt is igyekezne értésre adni, hogy ez a relatív engedékenység elsősorban az elszaladt államadósság-hányadra vonatkozna (a „százasok klubjában” többen is vannak, ahol a GDP-ben kifejezett adósságráta már-már a 200 százalék felé tendál…). Ami viszont a költségvetési deficitet illeti, ott sokkal hamarabb és sokkal szigorúbban el fogják várni a mielőbbi visszatérést az eredeti (3 százalékos) plafon tiszteletben tartásához – derül ki a megszellőztetett verzióból. (Nem fognak habozni újra elindítani a túlzott költségvetésihiány-eljárást ott, ahol ez indokolt – szögezi le a munkaanyag.)

Hogy aztán a nettó befizető „fukarokat” – a korábbi status quo visszaállításának szószólóit – összességében mindez mennyiben hatja majd meg, az egyelőre legalábbis kérdéses. Az első jelzés mindenesetre megszületett azon a párizsi pénzügypolitikai tanácskozáson, amelyre csütörtökön került sor, és amelynek rendezője szintén a Politico volt. Ennek egyik felszólalója Jörg Kukies, Olaf Scholz német kancellár gazdasági főtanácsadója volt, aki nem rejtette véka alá, hogy a maga részéről „meglehetősen szkeptikus” a „rugalmasan kezelt szigor” megvalósíthatóságát illetően. Azon persze sok múlik majd, hogy végső soron milyen pontos formát és tartalmat öltve teljesülne ez a rugalmasság – ismerte el Kukies is. De például azt a mostanában sokat emlegetett verziót, miszerint a klímacélokat és a „zöld gazdaságra” történő átállást szolgáló kiadásokat „kivennék” a költségvetési hiány megállapításakor, a német szakember eleve működésképtelennek minősítette.

Mint fogalmazott, hasonlóval próbálkoztak már a német nemzeti büdzsé kezelésekor, de a valóságban „nagyon nehéz egy konkrét kiadást mentesíthetőnek minősíteni egy másikhoz képest”. Az ilyesminek szerinte rendre az a vége, hogy egyre szélesebb kör tesz szert egyre több mentességre, és a végén már átláthatatlan kuszaságba fullad az, aminek egységes költségvetési rendszernek kellene lennie. „Nagyon könnyen Pandóra szelencéjének bizonyulhat az egész” – vélte értékelésében a német szakember.

Aki ennek ellenére sietett leszögezni azt is, hogy kormánya nem zárkózik el „új megoldások” megvitatásától, ha az a növekedést és a klímacélok teljesülését szolgálja. De akkor annak működőképesnek is kell lennie – tette hozzá. ”

Forrás:
Uniós pénzügyi szabályok: újra ketyeg az időzített bomba; Fóris György; Infostart; 2022. február 11.
Lásd még: Good news for France and Italy as Brussels looks to keep debt rules on ice in 2023; Bjarke Smith-Meyer; Politico; 2022. február 9.
Germany ‘very skeptical’ over easing EU debt rules for green spending; Matei Rosca, Bjarke Smith-Meyer; Politico; 2022. február 10.
France’s Bruno Le Maire tells Germany not to ‘close doors’ on EU budget reforms; Giorgio Leali, Pauline de Saint Remy; Politico; 2022. február 11.

Az Európai demokráciával foglalkozó magas szintű munkacsoport végleges jelentése

„Az európai demokráciával foglalkozó magas szintű munkacsoport elfogadta végleges jelentését.

A Régiók Európai Bizottsága európai demokráciával foglalkozó magas szintű csoportja Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke elnökletével elfogadta végleges jelentését. A hét európai személyiség – Joaquín Almunia és Androulla Vassiliou volt európai biztosok, Rebecca Harms és Maria João Rodrigues volt európai parlamenti képviselők, az Európai Ifjúsági Fórum elnöke, Silja Markkula és Tomasz Grzegorz Grosse professzor (Varsói Egyetem) – tanácsokat adtak az RB-nek a demokrácia Unión belüli megerősítésének módjairól és eszközeiről, és számos ajánlást terjesztettek elő az EU-n belüli demokrácia javítása érdekében, többek között:

Az irányítás és az eljárások újragondolása annak érdekében, hogy eredményeket tudjunk felmutatni. Ennek magában kell foglalnia a jól működő végrehajtási kapacitást, valamint az EU, a nemzeti, valamint a regionális és helyi szintek közötti szoros kölcsönhatást, valamint az uniós szerződések dinamikusabb értelmezését az olyan szakpolitikák tekintetében, mint az egészségügy, a migráció és az éghajlat-politika, a polgárok igényeire összpontosítva.
A helyi és regionális önkormányzatok szerepének erősítése az uniós döntéshozatalban, különösen a Régiók Európai Bizottsága – amely az EU-ban több mint egymillió helyi választott politikust képviselő politikai testület – szerepének megerősítésével az előkészítő, a döntéshozatali, a végrehajtási és az értékelési szakaszban.
A polgárok és a döntéshozók közötti szakadék csökkentése a részvétel fokozása révén, például „helyi központok” (local hubs) révén, az európai polgári kezdeményezés javításával, valamint az Európa jövőjéről szóló konferencia bevált tájékoztatási gyakorlatainak és tanulságainak figyelembevételével a polgári részvétel állandó strukturált mechanizmusának létrehozása érdekében.

Ez a jelentés a helyi és regionális önkormányzatoknak az Európa jövőjéről szóló konferenciához való hozzájárulásának részét képezi majd.”

Forrás:
The High Level Group on European Democracy adopted its final report; European Committee of the Regions; 2022. feburár 3.
Report of the High Level Group on European Democracy; European Committee of the Regions; 2022. január 31. (PDF)
Háttér: Az RB európai demokráciával foglalkozó magas szintű munkacsoportja annak szenteli első ülését, hogy támogassa a helyi vezetők hozzájárulását az Európa jövőjéről szóló konferenciához; Régiók Európai Bizottsága (RB); 2021. március 17.

Digitális szuverenitás: az Európai Bizottság jogszabályjavaslata (Chips Act) a félvezetők hiányának megszüntetéséért és Európa technológiai vezető szerepének megerősítéséért

„A Bizottság a mai napon átfogó intézkedéscsomagra tesz javaslatot annak érdekében, hogy biztosítsa az EU ellenálló képességét, technológiai vezető szerepét és ellátásbiztonságát a félvezető technológiák és alkalmazások terén. A csipekről szóló európai jogszabály erősíteni fogja Európa versenyképességét és ellenálló képességét, valamint elő fogja segíteni mind a digitális, mind a zöld átállás megvalósítását.

A közelmúltban kialakult, az egész világot sújtó félvezetőhiány a járműipartól az egészségügyi eszközök gyártásáig számos ágazatban vezetett gyárbezárásokhoz. Egyes tagállamokban például 2021-ben harmadával csökkent az autóipari termelés. Ez még nyilvánvalóbbá tette, hogy ebben az összetett geopolitikai környezetben milyen rendkívüli mértékben függ globális szinten a félvezető-értéklánc a piaci szereplők egy igen szűk körétől. Ugyanakkor arra is rávilágított, mennyire fontosak a félvezetők az európai ipar és társadalom egésze számára.

A csipekről szóló európai jogszabály Európa erősségeire – a világszínvonalú kutatási és technológiai szervezeteire és hálózataira, valamint az úttörő berendezésgyártók sokaságára – épít, és orvosolja a fennmaradó hiányosságokat. Virágzó félvezető-ágazatot épít ki a kutatástól a gyártásig, és mindezt reziliens ellátási lánccal egészíti ki. A tagállamokkal és nemzetközi partnereinkkel közösen több mint 43 milliárd eurónyi köz- és magánberuházást fog mozgósítani, és intézkedéseket fog bevezetni az ellátási láncok jövőbeli zavaraival kapcsolatos megelőzés, felkészülés, előrejelzés és gyors reagálás érdekében. Segítségével az EU megvalósíthatja azt a célját, hogy 2030-ig 20%-ra, azaz kétszeresére növelje piaci részesedését.

A csipekről szóló európai jogszabály biztosítani fogja az ahhoz szükséges eszközök, készségek és technológiai képességek rendelkezésre állását, hogy az EU ne csak a kutatás és a technológia, hanem a fejlett csipek tervezése, gyártása és csomagolása terén is vezető szerepet tölthessen be, és ezáltal csökkentse függőségeit. A jogszabály fő elemei a következők:

Az Európai Csipkezdeményezés – a meglévő Kulcsfontosságú Digitális Technológiák közös vállalkozás stratégiai átszervezésével létrejött, csipekkel foglalkozó közös vállalkozás révén – egyesíti az Unió, a tagállamok, a már zajló uniós programokhoz társult harmadik országok, valamint a magánszektor forrásait. Ezáltal 11 milliárd euró áll majd rendelkezésre a jelenleg is zajló kutatások, fejlesztések és innovációk megerősítésére, a fejlett félvezető eszközök és a prototípusokat előállító kísérleti gyártósorok bevezetésére, az innovatív és praktikus alkalmazásokban használható eszközök tesztelésére, a munkavállalók képzésére, valamint a félvezető-ökoszisztéma és -értéklánc mélyreható feltérképezésére.

Az ellátás biztonságát garantáló új keret a beruházások ösztönzésére és a termelési kapacitások növelésére fog szolgálni, amire rendkívül nagy szükség van a fejlett tranzisztorokkal, az innovatív és energiahatékony csipekkel kapcsolatos innováció előmozdításához. Emellett a Csipfinanszírozási Alap megkönnyíti majd a finanszírozáshoz jutást az induló innovatív vállalkozások számára, ezáltal segítve őket az innovációk kiérlelésében, illetve a befektetők megtalálásában. Magában fog foglalni egy félvezetőkkel kapcsolatos célzott tőkebefektetési eszközt az InvestEU keretében, amelynek célja a növekvő innovatív vállalkozások és a kkv-k piaci terjeszkedésének megkönnyítése lesz.

Koordinációs mechanizmus a tagállamok és a Bizottság között a félvezetők kínálatának nyomon követése, a kereslet felmérése és a hiányok előrejelzése céljából. A testület nyomon fogja követni a félvezetők értékláncának fejleményeit, ennek keretében pedig kulcsfontosságú információkat gyűjt majd a vállalatoktól az elsődleges hiányosságok és a szűk keresztmetszetek feltérképezése érdekében. Ezenkívül közös értékelést készít a válságról és koordinálja a meghozandó intézkedéseket, melyek egy új vészhelyzeti eszköztárból kerülnek majd kiválasztásra. A nemzeti és uniós eszközök teljes körű kihasználása ily módon gyors és határozott együttes fellépést fog garantálni.

A Bizottság a jogszabályjavaslat mellett egy ajánlást is összeállított a tagállamoknak. Ebben egy olyan, azonnal bevethető eszközt ajánl számukra, amely lehetővé teszi a tagállamok és a Bizottság közötti koordináció azonnali megkezdését. Ennek keretében késedelem nélkül lehetőség nyílik az időszerű és arányos válságreagálási intézkedések megvitatására és a döntéshozatalra.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott: „A csipekről szóló európai jogszabály gyökeres változást fog hozni az európai egységes piac globális versenyképessége szempontjából. Rövid távon növelni fogja a jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képességünket, ugyanis lehetővé teszi számunkra az ellátási lánc zavarainak előrejelzését és elkerülését. Középtávon pedig hozzá fog járulni ahhoz, hogy Európa ipari vezető szerepet töltsön be ebben a stratégiai fontosságú iparágban. A csipekről szóló európai jogszabály a beruházások kereteit és a stratégiát fekteti le. Sikerünk kulcsa azonban az európai innovátorokban, a világ élvonalába tartozó kutatóinkban rejlik – azokban az emberekben, akik az évtizedek során kontinensünk felvirágoztatásáért dolgoztak.”

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök hozzátette: „A csipek a zöld és digitális átálláshoz és az európai ipar versenyképességének biztosításához egyaránt létfontosságúak. Az ellátás biztonsága szempontjából nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyetlen országra vagy vállalatra támaszkodjunk. További közös erőfeszítéseket kell tennünk a kutatás, az innováció, a tervezés és a gyártólétesítmények terén, hogy Európa erősebbé és a globális értéklánc kulcsfontosságú szereplőjévé váljon. Ez nemzetközi partnereink számára is előnyös lesz. Együtt fogunk működni velük a jövőbeli ellátási problémák elkerülése érdekében.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős uniós biztos kifejtette: „Csipek nélkül nem valósulhat meg sem a digitális, sem a zöld átállás, és Európa technológiai vezető szerepe is veszélybe kerül. A legkorszerűbb csipekkel való ellátás biztosítása gazdasági és geopolitikai prioritássá vált. Magasra tettük a lécet: célunk 2030-ig megduplázni – 20%-ra kell növelni – világpiaci részesedésünket, és megvalósítani a legmodernebb, legenergiahatékonyabb félvezetők európai gyártását. A csipekről szóló európai jogszabály révén megerősítjük kiváló kutatási kapacitásunkat, és segítünk abban, hogy eredményei a gyártás terén is érvényesüljenek. Jelentős közfinanszírozást mozgósítunk, amely már most is számottevő összegű magánberuházásokat vonz. Emellett mindent megteszünk annak érdekében, hogy megerősítsük a teljes ellátási lánc biztonságát, és elkerüljük a gazdaságunkat érő olyan jövőbeli sokkhatásokat, mint amilyet a csiphiány miatt jelenleg tapasztalunk. A jövő vezető piacaiba való befektetéssel és a globális ellátási láncok kiegyensúlyozásával lehetővé fogjuk tenni az európai ipar számára, hogy versenyképes maradjon, minőségi munkahelyeket teremtsen, és kielégítse a növekvő globális keresletet.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos elmondta: „Az Európai Csipkezdeményezés szorosan kapcsolódik a Horizont Európa programhoz, ezáltal a kisebb és energiahatékonyabb csipek következő generációjának kifejlesztése a folyamatos kutatásra és innovációra fog támaszkodni. A jövőbeli kezdeményezés nagyszerű lehetőséget kínál majd a kutatóknak, az innovátoroknak és az induló innovatív vállalkozásoknak arra, hogy vezető szerepet vállaljanak az innováció új hullámában, amely hardveralapú mélytechnológiai megoldások fejlesztésére fog irányulni. Az európai csipfejlesztés és -gyártás a kulcsfontosságú értékláncok gazdasági szereplőinek javát szolgálja, és segíteni fog ambiciózus célkitűzéseink elérésében az építőipar, a közlekedés, az energia és a digitális technológia terén.”

A következő lépések
Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az ajánlással összhangban haladéktalanul kezdjék meg koordinációs tevékenységeiket annak érdekében, hogy már a rendelet elfogadása előtt is átlássák a félvezető-értéklánc jelenlegi helyzetét az EU-ban, előre jelezzék az esetleges zavarokat, és korrekciós intézkedéseket hozzanak a jelenlegi hiány orvoslására. Ahhoz, hogy a csipekről szóló európai rendelet hatályba léphessen, az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak a rendes jogalkotási eljárás keretében meg kell vitatniuk a Bizottság javaslatát. Elfogadását követően a rendelet az EU egészében közvetlenül alkalmazandó lesz.

Háttér-információk

A csipek stratégiai jelentőségű eszközök a kulcsfontosságú ipari értékláncokban. A digitális átalakulással új piacok nyíltak meg a csipgyártó ágazat előtt, hiszen például a nagymértékben automatizált autók, a számítástechnikai felhő, a dolgok internete, az 5G/6G konnektivitás, a világűr, a védelem, a számítástechnikai kapacitások és a szuperszámítógépek terén is elengedhetetlen a csipek használata. A félvezetők komoly szerepet játszanak a geopolitikai érdekek szempontjából is, mivel meghatározzák az országok katonai, gazdasági és ipari, valamint digitális átállással kapcsolatos cselekvési képességét.

Az Unió helyzetéről szóló 2021. évi beszédében Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke felvázolta az európai csipstratégiára vonatkozó elképzelését, mely szerint közösen létre kell hoznunk a legkorszerűbb elvárásoknak megfelelő és a gyártást is magában foglaló európai csipökoszisztémát, valamint össze kell kapcsolnunk az EU világszínvonalú kutatási, tervezési és tesztelési kapacitásait. Az elnök ellátogatott az eindhoveni székhelyű ASML vállalathoz is, amely a félvezetők globális értékláncának egyik fontos szereplője.

2021 júliusában az Európai Bizottság létrehozta a processzorokkal és a félvezető technológiákkal foglalkozó ipari szövetséget azzal a céllal, hogy azonosítsa a mikrocsipek gyártása terén tapasztalható jelenlegi hiányosságokat és a vállalatok – legyenek azok akár kis- vagy nagyvállalatok – fejlődéséhez szükséges technológiai fejlesztéseket. A szövetség hozzájárul a meglévő és jövőbeli uniós kezdeményezések közötti összhang megteremtéséhez, emellett fontos tanácsadói szerepet is betölt, és stratégiai ütemtervet fog felvázolni az Európai Csipkezdeményezés és más érdekelt felek számára is.

Ez idáig 22 tagállam csatlakozott ahhoz a 2020 decemberében megfogalmazott együttes nyilatkozathoz, amelyben vállalták, hogy együttműködnek az elektronika és a beágyazott rendszerek európai értékláncának megerősítése, valamint az élvonalbeli gyártási kapacitások fejlesztése érdekében.

Az új intézkedések segíteni fogják Európát abban, hogy megvalósítsa a digitális évtizedre vonatkozó azon célkitűzését, miszerint 2030-ra 20%-ra kívánja növelni részesedését a globális csipgyártás terén.

A csipekről szóló jogszabállyal együtt a Bizottság a mai napon az érdekelt feleknek címzett, célzott felmérést is közzétett, hogy részletes információkat gyűjtsön a csipek és a szilíciumlapkák iránti jelenlegi és jövőbeli keresletről. A felmérés eredményei segítenek a Bizottságnak alaposabban megérteni, hogy a csiphiány milyen hatással van az európai iparra.

További információk
A csipekről szóló európai jogszabály: Kérdések és válaszok

A csipekről szóló európai jogszabály: Online tájékoztató oldal

A csipekről szóló európai jogszabály: Tájékoztató

Közlemény a csipekről szóló európai jogszabályról

A csipekről szóló európai jogszabály: Az európai félvezető-ökoszisztéma megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról szóló rendelet

A Bizottság ajánlása a tagállamok számára a félvezetőhiány kezelését célzó közös uniós eszköztárról és a félvezető-ökoszisztéma nyomon követésére szolgáló uniós mechanizmusról

Célzott felmérés az érdekelt felek körében”

Forrás:
Digitális szuverenitás: a Bizottság új jogszabályjavaslatot terjeszt elő a félvezetők hiányának megszüntetése és Európa technológiai vezető szerepének megerősítése érdekében; Európai Bizottság; 2022. február 9.

Engedve a szigorú szabályokból, az Európai Bizottság jelentős többletforrást javasol az európai félvezetőgyártó szektornak (Chips Act)

„Jelentős többletforrásban részesülhet az európai félvezetőgyártó szektor az Európai Bizottság ma előterjesztett intézkedéscsomagjának köszönhetően.

Kénytelen saját működésének szabályait bizonyos tekintetben felülírni az Európai Unió annak érdekében, hogy az európai félvezetőipart versenyképesebbé tegye, egyszersmind függetlenedni tudjon az amerikai és az ázsiai gyártástól – legalábbis ezt sugallja a Bizottság által ma ismertetett European Chips Act intézkedéscsomag.

A frissen bejelentett csomag révén az Európai Unióban zajló, illetve később induló félvezetőipari beruházások 2030-ig további akár 15 milliárd eurónyi forráshoz férhetnek majd hozzá, azon a 30 milliárd eurón felül, melyet a korábbi projektekben és támogatási kereteken felül biztosít a régió a helyi félvezetőgyártópiac szereplői számára a gyárak bővítéséhez, új komplexumok létesítéséhez és összességében a gyártási volumen felfuttatásához.

A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a kezdeményezés mai bejelentése során hozzátette, az Európai a félvezetőipari beruházások során kész engedni korábbi, saját szigorú normáiból, melyek a stratégiai beruházások regionális állami támogatását tűzzel-vassal üldözték annak érdekében, hogy egyes tagállamok különféle állami dotációkon keresztül ne tudjanak magukhoz vonzani kulcsbefektetőket.

Margrethe Vestager, a Bizottság illetékes alelnöke hangsúlyozta, ha az Európai Unió más régiókkal ellentétben továbbra sem ösztönzi jelentősebb mértékben ezeket a beruházásokat, akkor a kontinens búcsút inthet a helyi félvezetőgyártásnak. Ennek érdekében a Bizottság kész arra, hogy egyes esetekben a beruházások közpénzhányadának mértékét akár 100%-ig engedélyezze – mondta el a biztos.

A Bizottság célkitűzése bár Európának hosszú távon megkönnyebbülést hozhat, a kisebb uniós tagállamok számára kedvezőtlen következményekkel járhat, ezzel ugyanis a nagyobb beruházásokat a nagyobb források felett diszponáló tagállamok happolhatják el. Az European Chips Act a hatályba lépésig ennek megfelelően élénk vitákat válthat még ki tagállami szinten, mielőtt a Tanács és a Parlament rábólintana a végső szövegezésre.”

Forrás:
Több forrást kap az európai chipgyártás; HWSW.hu; Koi Tamás; 2022. február 8.

Több milliárd eurós európai technológiai alapot indítanak – digitális szuverenitás

„Új, több milliárd eurós közfinanszírozású alapot hoznak létre, hogy fellendítsék az európai technológiai szektorba irányuló befektetéseket, hogy felvehesse a versenyt az amerikai és ázsiai riválisokkal – közölte hétfőn Franciaország pénzügyminisztere.

Bruno Le Maire szerint a hazai gyártású európai technológiai induló vállalkozásoknak sokkal magasabb szintű finanszírozásra van szükségük, ha Európa csökkenteni akarja a külföldi technológiai óriásoktól való függőségét.

Hozzátette, hogy kedden, német kollégájával, Christian Lindnerrel közösen közöl majd részleteket az új alapokról, de azt mondta, hogy 10-20 alapot szándékoznak elindítani „legalább egymilliárd euró értékben a technológiai bajnokok finanszírozására”.

„Végső célunk az, hogy 2030-ra tíz technológiai vállalat jöjjön létre egyenként több mint 100 milliárd euró értékben” – mondta Le Maire, amikor megnyitotta a digitális szuverenitásról szóló konferenciát.

A német pénzügyminisztérium közleménye szerint Berlin egymilliárd euróval egészíti ki az alapot.

Az európai kockázatitőke-alapok gyakran túl kicsik ahhoz, hogy finanszírozni tudják az induló európai technológiai vállalkozások fejlesztését, így nem sok más választási lehetőségük marad, mint sokkal nagyobb amerikai alapokhoz fordulni.

Eközben számos amerikai és kínai technológiai cég részesült állami finanszírozásban fejlesztésük bizonyos szakaszában, ami korábban az európai cégek számára bonyolultabb volt az EU szigorú állami támogatási szabályai miatt.”

Forrás:
Europe to launch multi-billion euro tech fund – France; Reuters; 2022. feburár 7.

Európa jövőjéről szóló konferencia – Sikerül-e közelebb hozni a polgárokhoz az Európai Uniót?

„A legfrissebb felmérés alapján kétséges, hogy eléri-e célját az Európa jövőjéről szóló konferencia.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament január végén tette közzé a tavaly ősszel, uniós polgárok körében készített felmérésük eredményeit. Ebben az Európai Unió helyzetét és jövőjét érintő kérdések mellett az Európa jövőjéről szóló konferenciával (CoFoE) kapcsolatban is kíváncsiak voltak az európaiak véleményére.

A felmérés idején – szeptember–október – közel hat hónapja zajlott már az egyévesre tervezett rendezvénysorozat. A konferencia kettős célt szolgál: egyfelől az Európai Unió reformjának szükségességéről döntenek a résztvevők, másfelől az uniós demokráciát is megerősítenék általa azzal, hogy a politikusok, érdekképviseleti szervezetek mellett a polgárok meglátásait is becsatornázzák a közösség jövőjéről folytatott vitába. Sőt, a civilek akarata rendre visszatérő hivatkozási alap az uniós vezetők részéről, amikor a CoFoE utáni lépésekről nyilatkoznak.

Noha a legnagyobb figyelem a konferencia plenáris üléseire, valamint az európai polgári vitacsoportokra irányul, az állampolgárok széles körben véleményt nyilvánítani mégsem ezeken, hanem a nemzeti szinten megrendezett vitafórumokon tudnak. Az európai szinteken ugyanis mindösszesen 800 civil lehet jelen.

A mostani, félidőben készített felmérés azonban három területen is rámutat az egész kezdeményezés és a folyamat gyengeségeire, hiányosságaira.

Az Európai Unió jövőjéről folytatott diskurzusba való bekapcsolódás egyik fontos feltétele, hogy annak lehetősége és a már zajló viták részletei eljussanak az állampolgárokhoz. A felmérésből ugyanakkor az derül ki, hogy abban az időszakban a megkérdezetteknek csupán 33 százaléka értesült valamilyen, a konferenciával összefüggő információról, közülük kétharmaduk viszont nem tudta értelmezni, nem tudta hova kapcsolni a hallott dolgokat. Az arányok országonként eltérők. Az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Franciaországban a polgároknak mindössze egyötöde hallott, vagy látott valamit a CoFoE-ről és csak 4 százaléka értette is, hogy miről van szó. Ezzel a franciák a leggyengébb mutatóval rendelkeznek az Unió 27 tagállama közül. A legtöbb emberhez Finnországban – 54 százalékhoz – jutottak el az események hírei, de Magyarországon is az uniós átlag feletti mértékben tájékozottak a polgárok – a felmérésben résztvevők 45 százaléka értesült különböző információkról.

Bármilyen döntés is születik majd az Európa jövőjéről szóló konferencia lezárultát követően, erős legitimitása akkor lesz, ha minél többen vesznek részt annak kialakításában. Éppen ezért problémát jelent a polgárok alacsony részvételi hajlandósága. A felmérés alapján egyedül egy EU jövőjével kapcsolatos kérdőív kitöltésében venne részt a civileknek valamivel több, mint a fele – 59 százaléka –, minden más lehetséges részvételi forma esetén ez az arány nem éri el az 50 százalékot. Személyesen – például egy nemzeti vitafórumon – is csupán 46 százalék kapcsolódna be az Európa jövőjéről szóló konferenciába. Ez utóbbi terén a legnagyobb hajlandóságot a románok – 62 százalékkal – mutatták, míg a leginkább elutasítóak a litvánok voltak 32 százalékkal. Magyarországon a polgároknak 36 százaléka mondta azt, hogy megosztaná másokkal személyesen a gondolatait.

A harmadik terület a hitelesség kérdésével függ össze. A megkérdezettek arra a kérdésre ugyanis, hogy mi motiválná őket a részvételre, a legnagyobb százalékban – 53 százalékuk – azt válaszolták, hogy akkor kapcsolódnának be leginkább, ha elhinnék, valóban számít a véleményük a folyamatok alakításában. Mindebből kitűnik, hogy a politikai elit kommunikációja ellenére, a polgárok továbbra is szkeptikusak jelenlétük fontosságát illetően.

Az eredmények tehát nem biztatóak, ám az európai vezetőknek van még két hónapjuk javítani ezeken. Feltéve, hogy valóban szeretnének.”

Forrás:
Sikerül-e közelebb hozni a polgárokhoz az Európai Uniót?; Kalas Vivien; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2022. február 9.

Az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentése szerint csökkentek az EU régiói közötti területi és társadalmi egyenlőtlenségek

„A Bizottság által közzétett 8. kohéziós jelentés azt mutatja, hogy a kohéziós politikának köszönhetően csökkentek az EU régiói közötti területi és társadalmi egyenlőtlenségek. A kohéziós finanszírozásnak köszönhetően a kevésbé fejlett régiók egy főre jutó GDP-je 2023-ra várhatóan akár 5%-kal is nőhet. Ugyanezen beruházásoknak köszönhetően 3,5%-kal csökkent a régiók legfejlettebb 10%-a és a régiók legkevésbé fejlett 10%-a közötti különbség.

A jelentésből az is kiderül, hogy a gazdasági lassulások és az utóbbi idők legsúlyosabb egészségügyi válsága közepette, rugalmasságának köszönhetően a kohéziós politika rendkívül szükséges és nagyon gyors támogatást nyújtott a tagállamoknak, valamint a regionális és helyi hatóságoknak.

A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó új kohéziós politikai programok, melyeket a NextGenerationEU csomag pénzügyi háttere is erősít, tovább folytatják majd a régiók és a polgárok javát szolgáló beruházásokat.

További főbb megállapítások

A kohéziós politika egyre fontosabb beruházási forrássá válik. A 2007–2013-as programozási időszak és a 2014–2020-as programozási időszak között 34%-ról 52%-ra nőtt a kohéziós finanszírozás aránya az összes közberuházásban.

2001 óta Kelet-Európa kevésbé fejlett régiói egyre inkább zárkóznak fel az EU többi részéhez. Ugyanakkor számos közepes jövedelmű és kevésbé fejlett régiót – különösen az EU déli és délnyugati részén – sújt gazdasági stagnálás vagy hanyatlás.

A tagállamok közötti konvergencia megvalósulásának üteme felgyorsult, de a gyorsan növekvő tagállamokon belül nőttek a belső regionális egyenlőtlenségek.

A foglalkoztatás növekszik, de a regionális különbségek továbbra is nagyobbak, mint 2008 előtt.

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma 2012 és 2019 között 17 millióval csökkent.

A kutatás-fejlesztésbe történő beruházások hiánya és a legkevésbé fejlett régiók innovációs ökoszisztémáinak gyengeségei miatt nőtt a regionális innovációs szakadék Európában.

Az EU népessége elöregedik, és az elkövetkező években csökkenni fog. 2020-ban az EU lakosságának 34%-a élt elnéptelenedő régióban. Ez az arány az előrejelzés szerint 2040-re eléri az 51%-ot.

A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos így fogalmazott: „A 8. kohéziós jelentés egyértelműen rámutat arra, hogy a kohéziós politika fontos szerepet játszik az uniós országok és régiók közötti konvergencia előmozdításában és az egyenlőtlenségek csökkentésében. Azon területek feltérképezésével, amelyeken a tagállamoknak és régióknak többet kell tenniük, és hatékonyabban kell fellépniük, a jelentés lehetővé teszi számunkra, hogy a múltból tanulva felkészültebben nézzünk szembe a jövő kihívásaival. Fel kell gyorsítanunk a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kohéziós politikai programok elfogadását és végrehajtását, hogy ezáltal továbbra is támogathassuk a régiókat a világjárványból való kilábalásban, teljes mértékben kiaknázhassuk a zöld és digitális Európára való átállás előnyeit, és biztosíthassuk a hosszú távú növekedést.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos hozzátette: „A világjárvány növelte az egyenlőtlenségek kockázatát az EU-ban, és a kohéziós politika az egyik legfontosabb eszközünk e tendencia leküzdéséhez és az emberekbe való befektetéshez. Segít abban, hogy teljesítsük azt a célkitűzést, hogy erős, befogadó és méltányos szociális Európát építsünk ki. Büszke vagyok arra, hogy az uniós forrásoknak köszönhetően a hátrányos helyzetű gyermekek könyveket és számítógépeket kapnak; a fiataloknak tanulószerződéses gyakorlati képzést kínálnak a munkaerőpiacra való belépésük megkönnyítése érdekében; a kiszolgáltatott helyzetben lévők pedig meleg ételhez és ellátáshoz férnek hozzá.”

A kohéziós politika az uniós régiók előtt álló fő kihívásokkal foglalkozik

A kohéziós politika számos uniós régió és polgár számára hozott változást. Segítette őket abban, hogy beruházzanak a fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb, hosszú távú előnyökkel járó növekedésbe. Támogatta a fizikai és digitális infrastruktúrát, az oktatást és képzést, a kkv-kat, valamint a zöld átállást.

A közelmúltban a kohéziós politika abban is segítette az uniós régiókat, hogy megbirkózzanak a koronavírus-világjárvány jelentette kihívással és annak következményeivel. A 2020 tavaszán elindított két támogatási csomag (a CRII és a CRII+) azonnali likviditást biztosított, rugalmasabbá tette a kiadásokat, 100%-ra növelte a társfinanszírozási arányt és kiterjesztette az EU Szolidaritási Alapjának hatályát.

A NextGenerationEU eszköz részeként a REACT-EU további 50,6 milliárd eurót biztosított a világjárvány utáni helyreállítás támogatására, lehetővé téve a régiók és városok számára, hogy a 2021 és 2027 közötti programozási időszak előkészítése során is folytathassák a növekedésbe való beruházást. Emellett biztosította az égetően szükséges biztonsági hálót a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek számára, akiknek a helyzete a világjárvány következtében még bizonytalanabbá vált.

A következő években a kohéziós politika továbbra is elő fogja mozdítani a méltányos és fenntartható fejlődést az EU valamennyi régiójában, miközben támogatni fogja a zöld és digitális átállást mégpedig a következőkkel:

a fejlesztés átfogó és célzott megközelítése, a finanszírozás, az irányítás, a következetesség és a nemzeti szakpolitikákkal való szinergiák egysége révén;

helyi alapú, többszintű és partnerségen alapuló politikák, a legsérülékenyebb területekre szabott támogatásokkal;

a felmerülő és váratlan kihívásokhoz való folyamatos alkalmazkodás.

Következő lépések

A 8. kohéziós jelentés alapot biztosít a közelgő kohéziós fórum (2022. március 17–18.) vitáihoz. A fórumon az uniós intézmények, az összes tagállam nemzeti, regionális és helyi hatóságai, a szociális és gazdasági partnerek, a nem kormányzati szervezetek és a tudományos körök képviselői vesznek részt. A fórumon megvitatják, miként biztosíthatja a kohéziós politika, hogy egyetlen régió se maradjon le a folyamatban lévő strukturális változások közepette, és hogy minden régió élvezhesse a zöld és digitális átállás előnyeit.

Háttér-információk

A Bizottság háromévente jelentést tesz közzé az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójáról, amelyben bemutatja az előrehaladást és az EU-nak a regionális fejlődés motorjaként betöltött szerepét. A jelentés az EU-n belüli kohézió alakulását számos mutató alapján elemzi, mint például a jólét, a foglalkoztatás, az oktatási szintek, valamint az akadálymentesség és a kormányzás.

Tények és adatok alapján a jelentés pillanatképet ad az uniós régiók fejlettségéről és az előttük álló kihívásokról. A jelentés felméri, hogy csökkentek-e a régiók közötti egyenlőtlenségek, valamint megvizsgálja, hogy mely régiók állnak az élen és melyeknek kell felzárkóznia az innováció, a foglalkoztatás vagy például az intézményi kapacitás terén. Arra is rámutat, hogy a régiók hol tartanak a zöld és digitális átállásban, és melyeknek van szüksége további támogatásra. A régiók kiegyensúlyozott és fenntartható hosszú távú növekedését célzó uniós szakpolitikák és beruházások számára irányadó, ha világosabb képet kapunk arról, hogy mit sikerült elérni, és mit kell még tenni a 2021 és 2027 közötti programozási időszakban.

További információk

Közlemény a 8. kohéziós jelentésről: kohézió Európában 2050-ig

A 8. kohéziós jelentés (összes dokumentum és térkép)

Kérdések és válaszok a 8. kohéziós jelentésről

Tájékoztató a 8. kohéziós jelentésről

Az EU Kohéziós Alapjának nyíltadat-platformja”

Forrás:
Az új kohéziós jelentés rávilágít, hogy az uniós támogatásnak köszönhetően csökkennek az uniós régiók közötti különbségek; Európai Bizottság; 2022. február 9.

Uniós kohézió: tíz sikeres év után problémás a folytatás a kelet-európai régiók számára

„ Az elmúlt tíz évben nagyságrendekkel nőtt a 2004-től csatlakozott kelet-európai régiók fejlettsége, de ezt alááshatja, hogy az új befektetéseknek eddig többnyire a szükségesnél kisebb hányada ment csak a jövőbeni fejlődést megalapozó kiadásokra – véli az Európai Bizottság kohéziós jelentése.

Két év kihagyás után, ezúttal egy fél évtizedes időszakot lefedve tette közzé a héten a brüsszeli testület a szokásos, többéves (sorrendben nyolcadik) kohéziós jelentését.

Az anyagból mindenekelőtt kitűnik, hogy az EU gazdasági növekedési átlagától elmaradó régiók – bizonyos szempontból akár egész tagállamok – felzárkóztatását segíteni hivatott úgynevezett kohéziós és strukturális támogatási formákból kiemelkedő mértékben részesültek a kelet- és közép-európai tagállamok, valamint a déliek közül Görögország és Portugália.

Ugyancsak esetükben hangsúlyozottan igaz, hogy a 2014–2020 közötti költségvetési időszakban a fejlesztéseket célzó közkiadások nagyobbik hányada (52 százalék) teljesült közösségi támogatásból. (A megelőző, 2007–2014-es ciklusban ez a hányad még csak 34 százalék volt, azaz a nagyobbik részt akkor még nemzeti forrásokból finanszírozták.)

A kohéziós riport bemutatásakor Elisa Ferreira kohéziós politikai EU-biztos a nemzeti befektetések visszaszorulását a 2008-2009-es pénzügyi válsággal, illetve a nyomába lépő közös megszorító intézkedésekkel magyarázta, amelyek az esetek többségében a kiadások visszafogására kényszerítették a tagállami kormányokat.

Ha a jelenség a jövőben is fennmaradna, az beavatkozást igényelhet, mivel a közösségi támogatásoknak nem a nemzeti gazdálkodás kiváltása, hanem kiegészítése a feladata – hangsúlyozta Ferreira, aki azonban bizakodását fejezte ki, hogy a pénzügyi válság lecsengésével, és most már remélhetőleg a járványveszély csillapodásával is ezen a téren is visszatérhetnek a folyamatok a korábbi természetes medrükbe.

Kevésbé látszik viszont biztatónak a közösségi támogatások hasznosításának egy másik visszatérő tanulsága – intettek ugyanakkor bizottsági részről az ötéves jelentés további megállapításait elemezve.

Így mindenekelőtt külön figyelmet érdemlőnek minősítették, hogy sok közepesen fejlett, netán az átlagosnál szegényebb régió gazdasága nem tudott a változó gazdasági környezet elvárásait követve fejlődési pályán maradni, esetenként a visszaesés, máskor a korábbi fejlődés folytatásának a képtelensége, optimális esetben is csak a stagnálás volt tapasztalható.

Ez a jelenség a jelentés szerint elsősorban a dél-európai uniós tagokra jellemző, de előfordul például Belgiumban (Vallónia tartományban), sőt, közép-olasz és francia, mi több, még egyes osztrák, német és holland régiók esetében is.

Visszatérő jellemzőjük – és ez a tendencia kezd megjelenni a kelet- és közép-európai térségekben is –, hogy az adott régiókban késlekedtek vagy teljesen elmaradtak a szükséges modellváltással. Ennek tipikus járulékos eleme (és hosszabb távon oka is), amikor a fejlesztési – közkiadásokon is alapuló – beruházási törekvések csekély hányada célozza csak a jövőbeni megtérülést hozó területeket (mindenekelőtt az oktatást és az egészségügyet), és nagyobb részt a jelenbeni folyamatokon, körülményeken próbálnak segíteni.

Ennek kapcsán a jelentés a keleti tagországok esetében is kiemelte, hogy miközben az elmúlt hét évben a legszegényebb keleti térségek dinamikusan közelítettek az EU-átlaghoz, ám éppen a jövőbeni képességeket célzó fejlesztések relatíve csekély aránya középtávon alááshatja ezt a tendenciát.

Az oktatás, a munkaerő folyamatos átképzése, az innováció erősítése, kiegészülve a társadalom egészségi állapotának javításával, együttesen jelentik a kulcsot a jelenbeni gyors haladás fenntarthatóságához – figyelmeztetett a brüsszeli jelentés.

Ráadásul konkrétan a keleti régiók többségénél még hátra van olyan átfogó szerkezetváltási kihívások megoldása, mint például az agrárszektortól a magasabb termelékenységet, nagyobb hozzáadott értéket produkáló gazdasági ágazatok felé történő átcsoportosítás.

A nyolcadik európai bizottsági kohéziós jelentés terjedelmes anyagát, a hagyományt követve, idén márciusban az európai uniós Kohéziós Fórum többnapos tanácskozásán fogják majd szakmai és politikai vezetők részvételével részletekbe menően megvitatni. ”

Forrás:
Uniós kohézió: jönnek fel a kelet-európai régiók, de van egy kis probléma; Fóris György; Infostart; 2022. február 11.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. február 14.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

Informatikai infrastruktúra üzemeltetés
Ajánlatkérő: Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zártkörűen működő részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/26, 2022.02.07.
Térfelügyeleti kamerarendszer bővítés-fejlesztés
Ajánlatkérő: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata
Közbeszerzési Értesítő: 2022/26, 2022.02.07.
Microsoft licenszek és támogatás beszerzése ’22
Ajánlatkérő: Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/27, 2022.02.08.
Mobil hang és adatszolgáltatás
Ajánlatkérő: Mathias Corvinus Collegium Alapítvány
Közbeszerzési Értesítő: 2022/27, 2022.02.08.
Elektronikus utalványok beszerzése
Ajánlatkérő: Központi Statisztikai Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/27, 2022.02.08.
Adótanácsadás
Ajánlatkérő: BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/28, 2022.02.09.
HEPA IT eszközök, online roadshow platform
Ajánlatkérő: HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Mű
Közbeszerzési Értesítő: 2022/28, 2022.02.09.
Telefonok és telefonhálózat karbantartása 22-23.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/28, 2022.02.09.
Liferay keretrendszer szoftverkövetése (808/2022)
Ajánlatkérő: Országgyűlés Hivatala
Közbeszerzési Értesítő: 2022/30, 2022.02.11.
Ügyfélhívó rendszerek karbantartása, javítása
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/30, 2022.02.11.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

Informatikai eszközök beszerzése 2021, eredmény
Ajánlatkérő: Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
Nyertes: ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 50.000.00,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/26, 2022.02.07.
Elj.eredm-5G kiscellás tesztkörnyezet létesítése
Ajánlatkérő: Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes: AH NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 103.100.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/26, 2022.02.07.
Elj.eredm-5G kiscellás tesztkörnyezet létesítése
Ajánlatkérő: Digitális Jólét Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Nyertes: AH NET Távközlési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 68.550.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/26, 2022.02.07.
ITP 2000 inf.Rendszer fejlesztés támogatás
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: BG-ART Informatika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 387.984.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/27, 2022.02.08.
Táj hird – Pázmány – Szerverek
Ajánlatkérő: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Nyertes: Bázis Informatika Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 64.682.230,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/28, 2022.02.09.
IFR EBI és DVM szoftv.körny.-nek karbantartása
Ajánlatkérő: Városliget Ingatlanfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: Honeywell Szabályozástechnikai Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 44.044.250,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/28, 2022.02.09.
IRMA Ügyiratkezelő Rendszerhez támogatás
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: AC Soft Szoftverfejlesztő Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 230.400.000 – Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/28, 2022.02.09.
Táj eljárás eredményéről Alkatrész KBF/532/2021
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: The Blue Chip Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 150.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/29, 2022.02.10.
HPC Központ teherelosztó és akusztikai munkái
Ajánlatkérő: Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség
Nyertes: DRYVIT PROFI Építőipari Szolgáltató Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 73.353.357,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/29, 2022.02.10.
IDOL support 2022-2024.
Ajánlatkérő: Információs Hivatal
Nyertes: HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 37.800.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/30, 2022.02.11.
120db nyomtató bérlése és teljes körű üzemeltetése
Ajánlatkérő: Készenléti Rendőrség
Nyertes: Lézer Irodatechnika Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 57.572.400,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/30, 2022.02.11.

Egyszerűbb lesz a közművek átírása és az adatmódosítás

„Az e-bejelentővel néhány kattintással, egyetlen online felületen is intézhetők az ügyek.

Idén új szolgáltatás indul, amellyel a kormány tovább csökkenti az emberek adminisztratív terheit – jelentette be György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára közösségi oldalán megosztott bejegyzésében.

György István hozzátette: az e-bejelentővel a közműátírás és a megváltozott adatok bejelentése néhány kattintással, egyetlen online felületen is elintézhető, vagy személyesen az ország bármelyik kormányablakánál. Ez azt jelenti, hogy nem szükséges külön-külön felkeresni a közműcégeket, ezt az e-bejelentő elvégzi helyettünk. A bejelentő díjmentes, egyszerű és gyors ügyintézési lehetőség – fogalmazott az államtitkár.

György István közösségi oldalán megosztott videójában emlékeztetett, hogy a kormány tíz évvel ezelőtt megkezdett közigazgatás-fejlesztési és bürokráciacsökkentési programja, amely számos fejlesztést hozott az elmúlt években, újabb mérföldkőhöz érkezett.

Az e-bejelentő szolgáltatás lényege, hogy egy informatikai felületen keresztül be lehet jelenteni az adatváltozást. Nem csak lakcímváltozás esetén lehet igénybe venni, hanem például névváltozáskor, legyen az házasságkötés következménye, vagy történjen bármilyen más okból.

Mintegy harmincnégy olyan közműcég van, amely már csatlakozott az e-bejelentőhöz – ismertette György István. Hozzátette: akik a rendszerben benne vannak, az ő esetükben elegendő csak ezen a rendszeren keresztül ezt az adatváltozást egyszer bejelenteni, és valamennyi közműcég megkapja ezeket az adatokat felhatalmazás alapján.”

Forrás:
Egyszerűbb a közművek átírása és az adatmódosítás; Index.hu; 2022. február 13.

Még ebben a hónapban elindul az Okos Város Piactér

„Még februárban megnyílik az önkormányzatok és a termékeiket kínáló cégek számára a regisztráció lehetősége az Okos Város Piactéren – jelentette be Balla Attila, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. technológiai és vállalkozásfejlesztési ügyvezető helyettese február 9-én szerdán, Szentendrén tartott sajtótájékoztatóján.

Az ügyvezető helyettes a sajtótájékoztatón hiánypótlónak nevezte az Okos Város Piactér koncepcióját, hiszen „a hazai digitális okos város ökoszisztéma szereplői és az önkormányzatok számára egy olyan platform született, ami ebben a szegmensben még nem volt”. Balla Attila kifejtette, az Okos Város Piactér elsősorban azért jött létre, hogy kapocs legyen az önkormányzatok és a már minőségbiztosításon átesett, okos város megoldásokat kínáló cégek között. A szállítók jogi, műszaki, társadalmi és pénzügyi validációnak kell, hogy megfeleljenek, így a termékük felkerülhet a Piactér online felületére, s ezek közül válogathatnak az önkormányzatok, vagyis a megrendelők.

A létrehozásakor a fő szempont az volt, hogy az okosváros-fejlesztések érdekében olyan támogatási formákat és platformokat dolgozzanak ki, amelyek a döntéseket – így a projektek végső kialakítását is – fel tudják gyorsítani. Az ügyvezető helyettes felidézte, hogy 2021 novemberében jelentették be a Digitális Falu Programot, amely tizenegy intézkedést tartalmazott, köztük az Okos Város Piactér létrehozását. Hozzá tette, érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi 3200 önkormányzatból 2800 ötezer fő alatti, tehát a fejlesztéseknél is figyelembe kell venni ezt az arányt. Ugyanakkor olyan szakembergárdát is képezni kell, akik átlátják a fejlesztéseket és képesek segíteni a települések vezetőit vagy a helyi cégeket a helyes irány megtalálásában. Mostanra már 1400, úgynevezett térségfejlesztési referens áll rendelkezésre országszerte, húzta alá a technológiai és vállalkozásfejlesztési ügyvezető helyettes.

Dr. Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára üzenetében úgy fogalmazott: az Okos Város Piactér célja, hogy a digitális települések kiépítésében a helyi önkormányzatok és a szolgáltatásokat fejlesztő magánvállalatok minél magasabb szakmai színvonalon működjenek együtt. A platform mögött álló validációs folyamat által biztosított termékinformációk birtokában a megrendelők megalapozott döntést hozhatnak az egyes okos termékek beszerzéséről. Az Okos Város Piactér megkönnyíti az információcserét és a kapcsolattartást a szereplők között, és hatékonyan tudja támogatni a magyarországi digitális településfejlesztést. „A kulcsszó ezúttal is a településfejlesztés, a vidékfejlesztés, ami e program dinamikáját meghatározza, így talán már megérthetik, hogy személyesen miért lelkesedem ennyire a projektért” – zárta gondolatait az államtitkár.

Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere a sajtótájékoztatóra küldött videóüzenetében köszönetét fejezte ki az Okos Város Piactér létrehozásáért, hiszen – mint fogalmazott – megkönnyíti és lerövidíti a döntési folyamatokat az önkormányzatoknál. Ez azért fontos, mert lépést kell tartani a korral, át kell látni a fejlesztési lehetőségeket, s még azelőtt döntést kell hozni ezekről, hogy elavulnának. „Úgyhogy én üdvözlöm ennek az Okos Város Piactérnek a létrejöttét, és azt hiszem, hogy ez egy nagyon jó technológia, segítség és háttértámogatás minden település számára” – hangsúlyozta a polgármester.

A sajtótájékoztatón felszólalt Ujhegyi András, a Delta Csoport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese és Vass Lajos, az ÉMI Nonprofit Kft. innovációért felelős igazgatója is. Az cégvezetők összefoglalták azokat a szempontokat, amelyek a vállalatok, vagyis a beszállítók oldaláról jelentkeznek az Okos Város Piactér kapcsán.

Elhangzott például, hogy eddig csak nehezen tudtak validált módon, egységes keretrendszerben termékeket kínálni, de ez most megváltozott. „Mi úgy látjuk, hogy azon az úton, amelyen például Monor városa elindult, az Okos Város Piactér egy kiváló kezdeményezés, hogy tovább tudjunk lépni. Nekünk szállítóknak és a Digitális Jólét Program szakembereinek az a dolgunk, hogy lefordítsuk a technológia nyelvére azokat a célokat, amelyeket a városok megfogalmaznak” – emelte ki Vass Lajos. ”

—

„…Az Okos Város Piactér az a digitális platform, ahol egymásra találhatnak az digitális település termékek szállítói, fejlesztői, illetve ezek potenciális megrendelői. A piactéren kizárólag olyan termékek fejlesztése található meg, amelyek előzetesen sikeresen teljesítették a minősítés, a szakértői értékelés elvárásait. A hitelesítő vizsgálat fő szempontjai, hogy

a piactéren megjelenő termékek valós társadalmi igényeket teljesítsenek,

megfelelő, korszerű műszaki színvonalat képviseljenek,

jogi szempontból tisztázott, átlátható működéssel rendelkezzenek és

a hosszú távon is stabil működésűnek értékelt fejlesztések, szolgáltatók képesek legyenek garantálni a fenntartható üzemeltetést.

Mint olvasható, amennyiben szükséges, a szakértők működés közben is megvizsgálják az értékelt termékeket, szolgáltatásokat. Minden egyes piactéren szereplő terméket egy jól hasznosítható, átfogó termék- és céginformációkat tartalmazó úgynevezett „termékadatlap” mutat be, amelynek része a termék szakértők általi minősítésének eredményét tartalmazó rövid összefoglaló is…

Balla Attila, a Digitális Jólét Nonprofit Kft. technológiai és vállalkozásfejlesztési ügyvezető-helyettese bízik abban, hogy a platform létrejötte és a mögötte álló minőségbiztosítási folyamat kellő magabiztosságot ad a magyarországi digitális településfejlesztésnek. „Az Okos Város Piactér bejelentésével elértünk egy olyan szakpolitikai mérföldkövet, amellyel még hatékonyabban tudjuk a magyar digitális településfejlesztést támogatni. A kommunikáció a településvezetői és lakossági bizalom olyan tényezők, melyek hiánya megakadályozhatja a digitális településszövetek hazai elterjedését. Túl sokat beszélünk a technológiáról, és keveset arról, hogy milyen valós előnyökkel jár a polgárok számára, akik sokkal digitálisabbak, mint a városaink, és felkészültek okos városokban élni. Ennek a bizalomnak a felépítésében is segít a piactér” – hívta fel a figyelmet.

Határokon túl
Hazánk, mint a 2020 novemberében bejelentett Digitális Falu Program esetében is, úgy az Okos Város Piactérrel is úttörőnek számít a közép-európai és a V4 gazdasági térségben. Ennek tükrében már az idei év második felében el is indul a platform határon túli kiterjesztése, elsőként Csehországban…”

Forrás:
Még ebben a hónapban elindul az Okos Város Piactér; Digitális Jólét Program (DJP); 2022. február 10.
Elstartolt az Okos Város Piactér; InfoRádió; 2022. február 9.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az információs társadalom és a digitális kultúra – Ludovika Szabadegyetem

„A digitális kultúra százszor erősebben programozza át emberi létünket, mint ötven éve a televízió, egyre gyorsuló változásoknak lehetünk szemtanúi, éppen ezért az ilyen technológiákat tudatosan érdemes használni – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem új szemeszterének nyitóelőadásán. Ebben a félévben az információs társadalom témaköre áll a középpontban, az érdeklődők többek között a digitális platformok szabályozásától, az online tér devianciáin és a kriptovaluták világán át a fake news jelenségek megismeréséig tudhatnak meg hasznos információkat a 21. századi tématerület legnevesebb hazai kutatóitól.

„Azt megmondani, hogy mi vár ránk nem olyan nehéz” – mindezt 1900-ban született és a mai világunkat ábrázoló rajzok segítségével bizonyította be az információs társadalom témakörét felvezető előadásában Rab Árpád. Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa beszélt a „technológiai evolúció” okozta látványos fejlődésről, aminek köszönhetően az emberiség a 18. század utolsó harmadától kezdve megtriplázta élettartamát, életminőség javító vívmányok sora készült el és fajunk – a nagy háborúkat leszámítva – a tartós béke korszakába lépett. Az elért 250-szeres világgazdasági növekedés mutatja, hogy soha nem volt ilyen sikeres az emberi nemzedék, ma a „legrövidebb ideig élő ember is többet él, mint a régmúltban a leghosszabb ideig élő.” A hirtelen megnőtt életszínvonal és az emberiség létszámának jelentős gyarapodása azonban kihívás, amit a digitális kultúra próbál megoldani – mutatott rá Rab Árpád, aki szerint a technológiai változások ma is tartó hatodik hullámában a digitális kultúra igyekszik megoldani az intelligencia, az erőforrások hatékony megosztása és a természettel való harmónia problémakörei támasztotta kihívásokat. A technológia által létrehozott lehetőség ugyanakkor nem hozott tudatosságot, a digitális eszközök használata ugyanis kétarcú, nem egyenlő az értékteremtő tudással. Rab Árpád szerint fontos lenne oktatással javítani az információs írástudásunkat, ami nem ugyanaz, mint a digitális írástudás. Utóbbi ugyanis egyszerűen az eszközhasználatot jelenti, míg előbbi a kompetenciát, hogy felismerjük egy információ hiányát és képesek legyünk megszerezni azt. Méghozzá korunk legnagyobb kincséből: az adatból.

Előadásában a jövőkutató beszélt a digitális kultúra 12 alapjellemzőjéről, ami többek között az állandóság, másolhatóság, azonnaliság, identitás, szóbeli írásbeliség, elszakadás a forrástól, bizonytalanság, multitasking címszavakkal írható le. A jellemzők kapcsán Rab Árpád elmondta: a digitális kultúra és például a különféle chat applikációkban közkedvelt emojik segítségével teljes érzelmi skálát tudunk átélni, az érzelemkifejezést online általában merészebben is alkalmazzuk. Fontos azonban a tudatos használat, hiszen észre sem vesszük, mennyit változunk nap mint nap. Egy átlagos középiskolás ezen évei alatt tízezer órát játszik kütyüin, épp annyit, amennyit a középiskolás létben tölt, mindezt állandó ingerültségben, „processing” nélkül, holott ez a feldolgozás hiányzik az emberi agy számára. A digitális kultúra alapjellemzője szintén az ingyenes másolhatóság, mindezt jól jelzi, hogy a „Ctrl C”-„Ctrl V” napjaink legnépszerűbb billentyűparancsa – hívta fel a figyelmet a jellemzőket taglalva Rab Árpád, aki szerint a digitális kultúra kétarcú: eltávolít a fizikai valóságtól, magyarán egy „biológiai lény” épp biológiai valóságáról mond le. A digitális kultúra ettől még jó dolog, mert ősi vágyaink megvalósulását hozza el, embereket és gazdaságokat kapcsol össze, segítségével például smart citykben élhetünk, ám nem árt tudatosan használni.

A jövővel kapcsolatban Rab Árpád a mesterséges intelligenciák fejlődését állította középpontba. Mint kifejtette: az MI és az automatizáció teljesen felforgatja világunkat, amit már mi is megélünk. Attól ugyanakkor nem kell félnünk, hogy a gép majd elveszi munkánkat, mert tudatossággal, az emberi komponensünk hozzáadásával megtanulhatjuk logikáját – hangzott el a Ludovika Szabadegyetemen.

A Ludovika Szabadegyetem február 15-én, 18 órakor folytatódik az Oktatási Központ II. előadójában, Nagy Zoltán András „Devianciák az online térben” címmel tart előadást.”

Forrás:
Tudatosan „használni” a kétarcú digitális kultúrát; Tasi Tibor; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. február 9.
Ludovika Szabadegyetem – Dr. Rab Árpád Szörény (2022.02.08.); YouTube; 2022. február 9.

Magas polcon a nemzeti könyvtár – az intézmény történetének legnagyobb infrastrukturális beruházása valósult meg

„– A kormány által támogatott Országos könyvtári rendszer projektnek köszönhetően az intézmény történetének legnagyobb infrastrukturális beruházása valósult meg – mondta a Magyar Nemzetnek Rózsa Dávid. Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával az elmúlt két év tapasztalatairól, eredményeiről és fejlesztéseiről beszélgettünk, valamint beavatott minket a Látjátok feleim… című dokumentumfilm elkészítésének munkálataiba is.

– Márciusban lesz két éve, hogy átvette az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) vezetését. Hogyan értékeli az eltelt időszakot?

– Éppen akkor gyűrűzött be hazánkba a világjárvány, amikor kineveztek az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójává. Ezért ebben a két évben számos olyan feladatot kellett megoldani, amely összefüggésben volt a pandémiával. A karanténidőszakban meg kellett szervezni a kollégák otthoni munkavégzését, majd az újranyitásra biztosítani az intézmény működéséhez szükséges biztonságos körülményeket mind a munkatársaknak, mind az olvasóknak. Lehetőségeinkhez képest igyekeztünk minél többet nyitva lenni, nem tartottunk nyári szünetet sem 2020-ban, sem 2021-ben, és ugyanezt tervezzük idén is. Sőt tavasszal szeretnénk visszahozni a sok-sok évvel ezelőtt megszüntetett hétfői nyitvatartási napot, épp ennek előkészítésén dolgozunk.

– Ezek a feladatok közvetlenül a járványhelyzethez kötődtek, de emellett számos infrastrukturális beruházás valósult meg, illetve van folyamatban.

– A sajtóban éveken át állandó téma volt az OSZK infrastrukturális állapota. Ezen a téren hatalmasat léptünk előre: a kormány által támogatott Országos könyvtári rendszer projektnek köszönhetően az intézmény történetének legnagyobb infrastrukturális beruházása valósult meg. Egyebek mellett tavaly létrehoztuk a történeti fénykép- és videótár modern felszerelésű kutatótermét a könyvtár hetedik emeletén, és felújítottuk a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtárt, amelyet immár hetven éve az OSZK üzemeltet. A több hónapos nagyberuházás során megújult az intézmény barokk terme és folyosója. Míg a nemzeti bibliotékában nemrég megújult a ruhatár, épp teljes körűen felújítjuk az Oroszlános udvarról nyíló szintet. Megszépül az előtér, zajlik a mosdók felújítása, de újjászületik az ereklyetérnek nevezett kiállítótér is, ahol az intézmény történetében először ősszel állandó kiállítás nyílik.

– Mit tudhatunk a tárlatról?

– A kiállítás az OSZK páratlan kulturális örökségének esszenciáját mutatja be a legkorszerűbb digitális technológiák segítségével, kreatív szakembereink kiváló ötletei alapján. Olyan térbe lépnek be a látogatók, ahol megismerkedhetnek a nemzeti identitásunk alapjait jelentő dokumentumokkal, amelyek egyben a nemzeti könyvtár lényegét is jelentik, egy egységes történetre felfűzve, audiovizuális tartalmakkal kiegészítve. Ennek előzményeként pedig március 15. alkalmából különleges kiállítással készülünk.

– Térjünk vissza az elmúlt időszak értékeléséhez. Az intézmény bérhelyzete is sokszor téma volt az utóbbi években. E területen miként sikerült javítani?

– Az első nagy lépést ezen a téren 2020 őszén tettük meg, amikor – az intézmény elődeim alatt jellemző gyakorlatával felhagyva – úgy döntöttünk, hogy a személyi keretet kizárólag munkatársainkra fogjuk fordítani. Ezzel és a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével egyidejűleg kapott hatszázalékos emeléssel a kollégáink nyolcvannyolc százalékát érintő, átlagosan huszonegy százalékos béremelést hajtottunk végre. Továbbá tavaly, amikor a kultúrstratégiai intézményeknek többletforrást biztosított a kormány – 1,1 milliárd forinttal megnövelve az intézmény költségvetését –, megvalósult a bérfejlesztés harmadik üteme, amely a munkatársak több mint nyolcvannégy százaléka esetében újabb huszonkét százalékos béremelést jelentett. Ha ezeket összeadjuk, látszik, hogy rengeteg kolléga bére emelkedett egy év alatt negyvenöt-ötven százalékkal. A könyvtárszakmai területen dolgozók átlagbére ötvenhat százalékkal nőtt. Hat év szünet után, 2020-ban visszavezettük a juttatási elemek közé és megdupláztuk a kafetériát. Az előbb említett nagy projekt és az épülő piliscsabai archiválóraktár mellett ez is ékes bizonyítéka annak, hogy a nemzeti könyvtár (és általában a kultúra) milyen magas polcon van – szemben a 2002 és 2010 közötti ínséges időkkel.

– Milyen új online és offline tartalmakat tettek hozzáférhetővé az előző két évben?

– Az OSZK-ban sokáig megoldatlan feladat volt, hogy a létrejött digitális tartalmak elérhetővé váljanak az online térben. 2020. június 4-én, Trianon századik évfordulója alkalmából indítottuk el Fotótér nevű tartalomszolgáltatásunkat, majd a következő hónapokban közzétettünk történeti térképeket, metszeteket, régi plakátokat, röpiratokat, hanglemezeket. Babits Mihály halálának nyolcvanadik évfordulóján, 2021 augusztusában indítottuk el kézirattári tartalomszolgáltatásunkat, a Copiát, ahová felkerült digitális formában a Babits házaspár teljes levelezése, ami több mint 6600 levelet jelent. De most is rengeteg új tartalommal készülünk, köztük Széchényi Ferenc kéziratos térképeivel, art decós és szecessziós plakátanyaggal a XX. század első harmadából, valamint az új- és modernkori ex libriseket tartalmazó adatbázissal. Folyamatosan bővülnek már meglévő tartalomszolgáltatásaink, több lépcsőben zajlik a Magyar Elektronikus Könyvtár megújítása. Hamarosan teljesen új külsővel, kezelőfelülettel találkozhatnak a felhasználók. A webarchiválás 2021. január 1-je óta jogszabályban rögzített kötelezettsége az OSZK-nak, ami azt jelenti, hogy mentjük a teljes magyar webtér tartalmait. Jogszabályi lehetőségeinkkel élve idén szeretnénk minél több, közpénzből elkészült honlap archivált tartalmát szabadon elérhetővé tenni. Néhány hónapon belül elkezdődik az országos könyvtári platform éles üzeme egy külső partnerintézménynél – ezzel a szoftverrel a hazai könyvtárak munkáját kívánjuk segíteni. Kiemelendő, hogy tavaly minden korábbinál több pénzt, összesen száznyolcmillió forintot fordítottunk állománygyarapításra, amely szintén évtizedekig a mostoha területek közé tartozott. Megvásároltuk Magyarország egyik legnagyobb magán-térképgyűjteményét, benne száz unikális magyar vonatkozású térképpel. Hogy ne csak magunkról beszéljek: kötelespéldány-osztályunk adatai azt mutatják, hogy a 2020-as pandémiás év dermedtsége után 2021 jelentős gyarapodást hozott a tervezett kiadványok és az új kiadású vagy utánnyomott könyvek számát tekintve.

– És a nemzeti könyvtár készítette el a magyar kormány egyik ajándékát, a Pray-kódex díszmásolatát az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából hazánkba látogató Ferenc pápának. Emellett a Halotti beszéd és könyörgést, az első összefüggő magyar nyelvemléket őrző kódexről és a díszmásolatról Látjátok feleim… címmel dokumentumfilmet forgattak. Beavatna a munkálatokba?

– A Pray-kódex díszmásolatának készítésekor tudtuk, hogy dokumentumfilm formájában szeretnénk megörökíteni minden pillanatot. Hiszen mindannyiunk számára világossá vált, hogy ez most egy olyan feladat, amely a nemzeti könyvtár gazdag történetében is kiemelt momentumnak számít. A Pray-kódex a XII. századi magyarországi egyházi kultúra és általában a magyar művelődéstörténet egyik legfontosabb dokumentuma. A kézirategyüttes számos jelentős művészet- és zenetörténeti, jogi, történelmi forrást tartalmaz. Ebben található egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünk, az Annales Posonienses (Pozsonyi évkönyvek), amely a magyar történelem évszázadain vezet keresztül, egészen a XIII. század elejéig. Innen értesülünk többek közt Géza fejedelem haláláról, István király megkoronázásáról és Gellért püspökké szenteléséről. Ahhoz, hogy a Pray-kódex díszmásolata létrejöhessen, szükség volt a digitalizáló, állományvédelmi, restaurátor, könyvkötő, kézirattáros, nyomdász szakemberek és kutatók munkájára. Különösen ügyeltünk arra, hogy ne legyen túldíszített a kódex, hiszen eredetileg mindennapos használatra készült. A munkálatok több hónapon át tartottak, közben pedig a dokumentumfilmes kollégák rögzítettek minden egyes munkafolyamatot. Összesen huszonhárom órányi filmnyersanyagot vettek fel.

– Komoly feladatot jelenthetett mindezt hetvenperces dokumentumfilmbe sűríteni.

– A dokumentumfilm elkészítése kapcsán három kollégámat emelném ki: Sudár Annamária látta el a forgatókönyvírói, rendezői feladatokat, az ő fejében hamar összeállt, mit és hogyan szeretnénk megmutatni. A felvételek mellett több mint százötven vágóképet is tartalmaz a film. Ballagó Gergely operatőr kamerája minden egyes részletet gyönyörűen megörökített, míg a vágás Hanák Luca munkáját dicséri. A film alatt olyan Haydn-darabok szólnak, amelyek kottáit itt őrizzük az OSZK-ban.

– Ha már szóba került Haydn és a zene, milyen együttműködés jön létre a nemzeti könyvtár és a Haydneum – Magyar Régizenei Központ között?

– Színháztörténeti és zeneműtárunk egyik legértékesebb állományrésze, voltaképpen koronaékszere az Esterházy-gyűjtemény, amelyben XVIII–XIX. századi zeneszerzők, mások mellett Haydn, Werner, Albrechtsberger kéziratos kottái találhatók meg. Évtizedek óta ezt a korszakot kutatja Vashegyi György, aki a régizene korhű hangszereken való előadásmódjának apostola. Elfeledett zenei kincseink címmel már szerveztünk hagyományteremtő koncertet tavaly ősszel a lovardában, február 11-én pedig együttműködési megállapodást kötünk a Haydneummal, amelynek célja, hogy a nálunk őrzött régizenei kottákat, dokumentumokat digitális formában is feltárjuk, elérhetővé tegyük. Így elsőként ez a nemrég létrejött hazai intézmény adhatja majd elő e remek zenéket, s ez országimázsunk szempontjából is fontos kulturális tett.

– Február 11-én megnyílik az OSZK digitalizáló központja. Milyen téren jelent ez előrelépést az eddigiekhez képest?

– Egy hatalmas csarnokban felépült a térségben egyedülálló digitalizáló központ. Munkafolyamataink újrahangolásával idén tízmillió oldalt tervezünk digitalizálni. Korábban ennek a töredékét sem tudtuk megvalósítani. Nem azért, mert nem akartuk, hanem azért, mert másfél évbe került, amíg ezen a területen felszámoltuk a több évtizedes rossz gyakorlatokat. Most már minden készen áll a tömeges digitalizálásra és az unikális – nagyon érzékeny, különleges és nagy méretű – dokumentumok feldolgozására is.”

Forrás:
Magas polcon a nemzeti könyvtár; Petrovics Gabriella; Magyar Nemzet; 2022. február 11.

Átadták az Országos Széchényi Könyvtár digitalizáló központját

„Óriási jelentőségű és impozáns vállalkozás átadására kerül sor ma: mostantól az Országos Széchényi Könyvtár rendelkezik Közép-Európa közgyűjteményei közül a legnagyobb és legmodernebb eszközparkkal, amely évente 10 millió oldal digitalizálását teszi lehetővé, és alkalmas a könyvtárban fellelhető valamennyi dokumentumtípus digitalizálására – mondta el az ünnepélyes átadás alkalmából a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely azt is mondta, az erre elköltött csaknem 10 milliárd forint alkalmassá teszi az OSZK-t arra, hogy korszerűen tegye közzé és jelenítse meg mindazt, amit nemzeti értékként őriz; így az eddig kevéssé kutatott dokumentumok is elérhetővé válnak az egész világ számára.

A feladat sokkal több, mint új digitalizációs eszközök, élvonalbeli szoftverek, online tartalmak és biztonságos tárhelyek egymásba kapcsolása: a projekt lényege a Gutenberg-galaxis magyar részének átemelése a digitális korba.

A digitalizáció a modern kor parancsa, a mai napon ezért jó két évtizedes adósságot sikerült törleszteni; Mátyás korvinái, Kossuth hangja vagy régi kották egyaránt elérhetők Clevelandből, Budapestről vagy Kolozsvárról is – méltatta a fejlesztést Gulyás Gergely.

Demeter Szilárd, a nemzeti könyvtár, a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért felelős miniszteri biztos felidézte, hogy 2019-ben könyvszakmai és informatikai szempontból is átvilágították az OSZK-t, a zárójelentésekből pedig világossá vált, hogy nemcsak egy jó könyvtárost, hanem egy jó menedzsert is kell keresni az intézmény élére.

Rózsa Dávid főigazgatósága óta 560 köbméter szemetet és lomot távolítottak el az épületből, és a nemzeti könyvtár 80 különböző adatbázisban tárolt adatvagyonát tavaszra egyetlen adatbázisba integrálják – méltatta az OSZK vezetőjét.

Mint mondta, a digitális kulturális adatvagyon integrációja akkor lesz sikeres, ha a különböző intézmények nem szigetekként teszik közzé saját digitalizációjuk eredményeit, hanem az egész nemzeti kulturális adatvagyon egy egységben, ingyenesen válik elérhetővé. Ehhez akár jogszabály-módosítást is érdemes végrehajtani.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy a kormány 2016-os döntése értelmében, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) keretében európai szinten is a legjelentősebbek közé tartozó digitalizációs központot tudtak kialakítani.

Beszámolója szerint az OSZK folyamatosan bővíti a Magyar Elektronikus Könyvtár, valamint az elektronikus periodika archívumok anyagát, 2020-tól pedig sorra indította új digitális tartalomszolgáltatásait, amelyek idén tavasszal tovább bővülnek.

Az OSZK digitális szolgáltatásaira 2021-ben már 36 millió megkeresés érkezett.

A digitalizációs központban klimatizált teret építettek ki, valamint kidolgozták a szükséges hardveres és szoftveres környezet is, ennek köszönhetően a tömeges digitalizálás mellett a védendő dokumentumok manufakturális feldolgozása is lehetséges.

Az eszközpark aggregált kapacitása 10 millió levilágított oldal évente, a lapbehúzó szkenner óránként 10 ezer oldalt képes feldolgozni, de hangfelvételek, mozgóképek digitalizálása is lehetséges a központban.

A kormány által biztosított támogatásnak köszönhetően az OSZK-ban egy év alatt átlagosan 56 százalékkal emelkedtek a bérek, Piliscsabán 2023-ra elkészül az intézmény külső raktára, a főépületben új kutatótermet hoztak létre, megújul a zirci műemlék könyvtár barokk terme, sikerült megoldani a külföldi hungarika anyag beszerzésének több évtizedes problémáját és háromszor akkora összeg jut állománygyarapításra, mint korábban.

Szijártó Zoltán, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) elnöke hozzátette, a létrejött kapacitás 23 millió könyv tárolására, keresésére ad lehetőséget, ez a rendszer pedig kiterjeszthető a többi könyvtárra, sőt a múzeumokra vagy még nagyobb intézményi körre is.

Több telephelyen, katasztrófatűrő kialakításban összesen 22 ezer terabyte felhőalapú tárterület jött létre a KIFÜ üzemeltetésében a projektben létrehozott informatikai rendszerek elhelyezésére, futtatására.

Vashegyi György, a Nemzeti Kulturális Tanács és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a Haydneum és az OSZK között létrejött együttműködésről szólva elmondta: annak célja, hogy az új digitalizáló központ segítségével, a Haydneum munkatársainak részvételével feldolgozzák a Magyarországon fellelhető, jelentős kulturális értéket képviselő, 1600 és 1850 között keletkezett zeneművészeti és zenetudományos emlékeket.”

Forrás:
Átadták az Országos Széchényi Könyvtár digitalizáló központját – képek; Origo.hu; 2022. február 11.

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

A digitális Európai Unió globális befolyása

„Az Európai Bizottság az elmúlt két évben számos jogi eszközt készített elő, amelyek a digitális Európa online jogbiztonságát és elvi kereteit hivatottak garantálni a jövőben, az egységes digitális piac felé vezető úton. A technológia fejlődését követő új uniós megközelítések nyomán 2022 februárjára két újabb bizottsági előterjesztés jelent meg, az új szabványosítási stratégia, valamint az első digitális jogokról és irányelvekről szóló nyilatkozat, amelyek hozzájárulnak majd Európa globális szerepvállaláshoz.

A szabványok az EU egységes piacának és versenyképességének alapját jelentik, így az új szabványosítási stratégia célja az EU globális versenyképességének megerősítése, a reziliens, zöld és digitális gazdaság előmozdítása, valamint a demokratikus értékek érvényre juttatása a technológiai alkalmazásokban. Míg Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök azt hangsúlyozta, hogy szabványokon alapul a mesterséges intelligenciát használó eszközökben az adatvédelem biztosítása, illetve, hogy azok hozzájárulnak az innovációs beruházások értéknöveléséhez is, addig Thierry Breton, belső piacért felelős biztos szerint a szabványok stratégiai jelentőséggel bírnak. A stratégia szerint a (1) szabványosítási igények előrejelzésével évente felülvizsgált prioritásokat kell meghatározni, amelyre egy új fórumot (szabványokkal foglalkozó uniós kiválósági központ) alakítana ki a Bizottság, bevezetve a szabványosítási főtisztviselői tisztségét. (2) A Bizottság javaslatot tesz a 2012-ben kialakított szabványosításról szóló rendelet módosítására, szem előtt tartva, hogy a kkv-k és a civil társadalom minél inkább érvényesülhessen a szabványügyi döntéshozatalban. (3) A Bizottság új mechanizmust kíván létrehozni a szabványügyi információcserére és a tagállami szabványügyi testületekkel való együttműködésre, Európa globális szabványügyi szerepének növelése érdekében az Unió támogatni fogja az Afrikában és a szomszédságpolitikában részt vevő országokban folytatott szabványosítási tevékenységeket. (4) Az innovatív európai finanszírozású kutatási projekteket is bevonná a Bizottság a szabványosítási igények előrejelzésében, bevezetve egy „szabványosítási ösztönzőt” a Horizont Európa programba, hogy tesztelje a kutatási eredmények relevanciáját e téren. 2022 közepéig várhatóan elkészül egy szabványosítási gyakorlati kódex kutatók számára, amitől azt remélik, hogy hozzájárul az Európai Kutatási Térségben (EKT) a szabványosítás és a kutatás/innováció közötti kapcsolat megerősítéséhez, ezen túl (5) a Bizottság az európai kutatók képzése által szeretné növelni a szabványokkal kapcsolatos tudatosságot a tudományos körökben.

2021. március 9-én a Bizottság Digitális iránytű: a digitális évtized megvalósításának európai módja című közleményében felvázolta az Európa 2030-ig megvalósítandó digitális átalakulására vonatkozó jövőképét, majd 2021 szeptemberében a digitális évtizedhez vezető út című közleményével bevezetett egy irányítási keretet a digitális célok elérésére. Annak érdekében, hogy a technológiai fejlődésben rejlő új lehetőségek az európai értékek érvényesülése mellett bontakozzanak ki, a Bizottság 2022. január 26-án megalkotta a digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozattervezetet, mintegy hivatkozási alapként a digitális átalakulás európai formájára. A nyilatkozattervezet kidolgozását a 2021 szeptemberében és októberében végzett Eurobarométer tematikus felmérés alapozta meg, amely szerint az uniós polgárok nagy többsége hasznosnak tartja, hogy az Európai Unió meghatározza és előmozdítsa a digitális átalakulást biztosító európai jogokat és elveket. A nyilatkozat azért is fontos, mert elfogadását követően azzal képviseli majd globális szinten az Európai Unió a digitális átalakulásra vonatkozó megközelítését, így az unión kívüli digitális jogokkal és elvekkel kapcsolatos tárgyalások alapjául szolgál majd. A vezérelv meggyökerezni látszik az európai gondolkodásban, miszerint a digitális térben ugyanazon jogok és kötelezettségek illetnek meg, mint az offline térben, így a polgárok védelmének is egyező mértékűnek kell lennie a személyes és az online térben.

A nyilatkozattervezet a digitális átalakuláshoz kapcsolódó alapvető jogokra és elvekre terjed ki – úgy, mint (1) az emberek és jogaik középpontba helyezése (könnyen érthető információkkal, a személyes adatok felhasználása és megosztása feletti ellenőrzéssel), (2) a szolidaritás és az inkluzivitás támogatása, (3) a választás szabadságának biztosítása az online térben (lecsatlakozási lehetőséggel a munkaidő után), (4) a digitális nyilvános térben való részvétel elősegítése (megfizethető és gyors digitális konnektivitással, a közszolgáltatásokhoz való digitális hozzáféréssel), (5) az egyének biztonságának, védelmének és szerepvállalásának fokozása (digitálisan képzett tanárokkal, biztonságos digitális környezet megteremtésével a gyermekek számára), valamint a (6) digitális jövő fenntarthatóságának előmozdítása.

A nyilatkozattervezet parlamenti és tanácsi jóváhagyását 2022 nyarára tervezi a Bizottság, a tavalyi nagyszabású deklarációk után fennáll a gyanú, hogy az ezzel kapcsolatos bejelentésre a francia tanácsi elnökség által június 21–22-én tervezett Digitális Közgyűlésen kerül sor, ahogy ez a nyilatkozattervezet egyik alapját képező, a portugál elnökség ideje alatt, 2021. június 2–3 között Lisszabonban szervezett Digitális Közgyűlésen elfogadott a digitális demokrácia irányairól szóló lisszaboni nyilatkozat esetében történt.”

Forrás:
Az EU mint globális digitális elvvezér?; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu; Öt perc Európa blog; 2022. február 7.

Ébredhetünk-e arra egy sötét napon, hogy a kvantumszámítógépek mindent feltörtek?

„Ébredhetünk-e arra egy sötét napon, hogy a kvantumszámítógépek mindent feltörtek?

Éppen amikor fellélegezhetnénk, mert úgy tűnik, hogy túljutottunk a Covid-járványon, a kvantum-apokalipszis visszaránt minket a földi lét keserű valóságába. Ugyanis az IT-iparban sokan pánikról és elkerülhetetlen végről beszélnek a kvantumszámítástechnika miatt, miszerint az fenyegetést jelent a titkosított adatok jövőjére, a kiberbiztonságra és életmódunkra nézve.

De mit is jelent ez? Nos, egyszerűen fogalmazva, egy olyan világ elképzelt kimenetele, ahol minden titkosított fájlt „hirtelen” feltörnek a kvantumszámítógépek. (Valójában ez csak bizonyos titkosítási eljárásokat érint, és azokat is csak több év múlva tudnák feltörni.) A Neven-törvény (nem pedig Moore törvénye) végül is azt mondja, hogy a kvantumszámítógépek körülbelül 10 év múlva már feltörhetik a vezető kriptót.

Lényeges megérteni, hogy a kvantumszámítógépek nem egyszerűen „erősebb szuperszámítógépek”. A számítástechnika új paradigmáját képviselik. A kvantummechanika tulajdonságait használják a számításokhoz, amelyek alapvetően eltérnek a mai digitális, „klasszikus” számítógépektől. A hagyományos, egyesekből és nullákból álló bitek helyett kvantumbiteket használnak, amelyek egyszerre képesek különböző értékeket képviselni. A kvantumszámítógépek összetettsége miatt sokkal gyorsabbak lehetnek bizonyos feladatok elvégzésében, és olyan problémák megoldására is képesek lehetnek, amelyek a modern gépek számára gyakorlatilag lehetetlenek – beleértve számos olyan titkosítási algoritmus feltörését, amelyeket jelenleg érzékeny adatok, például személyes, üzleti és államtitkok védelmére használnak.

Megváltás vagy armageddon?

Ezek a lehetőségek egyelőre elméleti jellegűek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez puszta spekuláció. Több ország, köztük az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és az Egyesült Királyság is keményen dolgozik és hatalmas összegeket fektet be a szupergyors kvantumszámítógépek kifejlesztésébe, hogy stratégiai előnyre tegyen szert a kibertérben. Olyan technológiai óriások, mint a Google, a Microsoft, az Intel és az IBM, valamint olyan speciálisabb cégek, mint a Quantinuum és a Post-Quantum is dolgoznak a megoldásokon.

A valóságban a kvantumszámítást rendkívül nehéz megvalósítani. Tavaly a Google azzal büszkélkedett, hogy sikerült elérnie a kvantum szupremáciát azzal, hogy olyan feladatot talált, amelyet egy kvantumszámítógép képes elvégezni, de ami egy klasszikus számítógép számára lényegében lehetetlen. A vállalat bejelentette, hogy a Sycamore nevű 53 bites kvantumszámítógépével 200 másodperc alatt megoldott egy olyan matematikai feladatot, amelyhez egy klasszikus számítógépnek 10 000 évre lett volna szüksége.

Sundar Pichai, a Google vezérigazgatója a Szputnyik indulásához vagy a Wright fivérek első repüléséhez hasonlította ezt az eredményt – a gépek új korszakának küszöbét, amely mellett a mai leghatalmasabb számítógépek abakusznak tűnnek. Bár ez egy fontos mérföldkő volt, messze nem a kvantumszámítástechnika új korszakának nyitánya. Az ipari és tudományos szakértők különböző okokból gyorsan kritizálták. A valóságban még legalább egy évtizedre vagy annál is többre vagyunk egy olyan kvantumszámítógéptől, amely képes értékes problémák megoldására.

De addig is legyen min aggódnunk

Harri Owen, a PostQuantum stratégiai vezetője és Ilyas Khan, a cambridge-i és coloradói Quantinuum cég vezérigazgatója által felvetett lehetőség szerint a kvantumszámítógépek használhatatlanná teszik a legtöbb létező titkosítási módszert. Aki ilyen képességet fejleszt ki, azonnal képes lesz arra, hogy leállítsa a kormányzati védelmi rendszereket, és hozzáférjen a magánadatokhoz és a banki adatokhoz. Ahogy Ilyas Khan fogalmazott, mindez „veszélyt jelentene az életmódunkra”.

Ez azonban számos okból kifolyólag nagyon valószínűtlen. Nem csak arról van szó, hogy a kvantumszámítástechnika bonyolult és rendkívül drága, és még évtizedekre van a megvalósítástól, de az sem világos, hogy miért jelent akkora kockázatot, ha ma olyan adatokat gyűjtünk, amelyeket csak 30 év múlva lehet visszafejteni.

A lényeg azonban az, hogy a kormányok nagyon is tisztában vannak ezzel a potenciális kockázattal. A kockázatcsökkentési erőfeszítések pedig már évek óta folyamatban vannak.

Az Egyesült Államokban például a Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) révén 2016 óta folyik egy verseny, amelynek célja, hogy 2024-ig elkészüljenek az első kvantumszámítógép-ellenálló algoritmusok. Az Egyesült Királyságban az összes „szigorúan titkosnak” minősített kormányzati adat már „posztkvantum” – azaz a titkosítás új formáit használja, amelyek a kutatók reményei szerint kvantumbiztosak lesznek. A kutatást vezető Nemzeti Kiberbiztonsági Központ pedig folyamatosan tanácsot ad a kormányzatnak és a vállalkozásoknak a hosszú távú titkosítási és biztonsági igényekről.

A kvantum-apokalipszis lehetősége

A számítógépes rendszerek modernizálása és frissítése olyan technikai probléma, amelyet az emberiség képes megoldani.

Ez a világvége-forgatókönyv a Y2K-probléma eltúlzására emlékeztet, amelyre az ezredforduló egyik nagy katasztrófájaként tekintettek, de kezelhetőnek bizonyult. Ennek a nagyszabású, nemzetközileg összehangolt erőfeszítésnek a léptéke és az esetlegesen technológiai eredetű válság kezelésére fordított dollármilliárdok hatalmas kiadása példátlan volt. Egyébként továbbra is megoszlanak a vélemények arról, hogy az Y2K-probléma valóban komolytalan volt, vagy épp ellenkezőleg, a jól elköltött hatalmas pénzösszegek akadályozták meg az összeomlást. És ennek ellenére még most is kísért, miután súlyos (de nem katasztrofális) Y2K22 hibával kezdte az évet a Microsoft.

Egy biztos, a kvantum-apokalipszis önmagában kevésbé fenyegetőbb veszély, mint az, hogy hiszünk egy eltúlzott katasztrófában és rettegünk tőle. Ez megakadályoz minket abban, hogy felfogjuk, milyen figyelemre méltó dolog lesz a kvantumszámítástechnika az emberiség számára, és milyen lökést fog jelenteni a 21. századi problémamegoldó képességeink számára.”

Forrás:
Mekkora esély van a kvantum-apokalipszisre?; Computerworld.hu; 2022 február 12.

Trabant-rendszer, Csibisz AI – magyar részvételű projektek az űrben

„ Orbán Viktor miniszterelnök 2022. február 1-jei moszkvai látogatása eredményeként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitrij Olegovics Rogozin, az Oroszországi Föderáció Űrtevékenységért Felelős „Roszkoszmosz” Állami Vállalat vezérigazgatója kézjegyével látta el a két intézmény között a világűr békés célú kutatása terén folytatott további együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Magyarország és Oroszország közel fél évszázada gyümölcsöző együttműködést valósít meg a világűr békés célú kutatása terén. Hazánk e téren – immár az Európai Űrügynökség tagállamaként is – széles körű és kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik külföldi partnereivel – írták.

Az elmúlt években három magyar-orosz űrkutatási projekt technológia- és eszközfejlesztése kezdődött meg különböző magyar és orosz kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok részvételével.

A Csibisz-AI egy Föld körüli pályán keringő mikroműhold, amelynek célja a villámok tulajdonságainak vizsgálata.

Az Obsztanovka-2 a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatára tervezett mérőrendszer, amelynek célja a magnetoszférában és az ionoszférában végbemenő elektromágneses jelenségeknek, és a nagyméretű űrjárműveknek az ionoszférával történő kölcsönhatásának a vizsgálata.

A Trabant-rendszer két mikroműholdból álló flotta, amelyek az űridőjárási folyamatok és az ionoszféra dinamikáját vizsgálják, folyamatos hullám- és részecskeméréseket végezve egymástól 100 méter – 100 kilométer távolságban, körülbelül 500 kilométer magas pályán keringve. A fejlesztett rendszer egyik fontos újítása, hogy adattovábbítási sebessége egyedülállóan gyors lesz.

A magyar és orosz kutatók e három közös űrkutatási projektben végzett eredményes együttműködését a projektek megvalósításához szükséges további eszközök és források biztosítása céljából a két ország kormánya a közeljövőben külön egyezménnyel is megerősíti – áll a közleményben.

A világűr békés célú felhasználása terén meglévő együttműködés további elmélyítésének másik iránya lehet egy újabb magyar kutató-űrhajós misszió, amely orosz közreműködéssel valósulna meg.

Magyarország az Interkozmosz program keretében 1980-ban a világ hetedik nemzeteként küldhetett saját nemzeti űrhajóst a világűrbe. Büszkék vagyunk rá, hogy az akkori küldetés magyar műszaki eredményeként létrehozott technológiák a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensében napjainkban is az űrhajósok biztonságát szolgálják – írták.

Országaink érdeke, hogy a nemzetek a világűrben végzett aktivitásukat állítsák bolygónk védelme és az egyetemes emberiség szolgálatába – zárul a KKM közleménye. ”

Forrás:
Trabant-rendszer, Csibisz AI – magyar részvételű projektek az űrben; Infostart / MTI; 2022. február 12.

Szakirodalom

A digitális közigazgatás és az interoperabilitás az Európai Unióban 2021-ben, helyzetjelentés

„A digitális közigazgatásról és az interoperabilitásról szóló helyzetjelentés áttekintést nyújt az olvasók számára azokról a főbb fejleményekről és kezdeményezésekről, amelyek meghatározták 2020 és 2021 között az európai országok közigazgatásának digitalizációs és interoperabilitási tevékenységét. A jelentés azokkal a kötelező és nem kötelező erejű nemzeti kezdeményezésekkel foglalkozik, amelyeket a tanulmány hatálya alá tartozó 35 európai ország vezetett be vagy módosított. Az Európai Interoperabilitási Keretrendszer (EIF) ugyanezen 35 európai országban 2020-ban történő végrehajtásának magas szintű áttekintésének köszönhetően az olvasók áttekintést kapnak az európai interoperabilitás jelenlegi helyzetéről is. Egy külön fejezet nyújt összehasonlítást az országok 2019. évi teljesítményével annak érdekében, hogy megtalálja a korrelációkat és a hasonlóságokat, valamint azokat a lehetséges javítási területeket is, amelyek segítik az európai országokat a jobb további végrehajtás érdekében. A jelentés rámutat, hogy a legtöbb európai ország már megkezdte a közszféra digitalizálását, a Covid19-világjárvány kitörése csak felgyorsította e digitális átalakulás ütemét, és mindenki számára elengedhetetlenné tette a digitális technológiákat és digitális szolgáltatásokat. A jelentés beszámol az Európai Bizottság által a 2021–2021-es időszakban e területen előterjesztett számos politikai és jogalkotási kezdeményezésről is, valamint beszámol a közszféra Európa-szerte történő digitális átalakulását elősegítő számos uniós finanszírozási programról. Végezetül a jelentés idei kiadásának célja az is, hogy betekintést nyújtson a különböző nemzetközi szervezetek által 2019 óta kidolgozott legújabb globális kezdeményezésekbe, amelyek célja, hogy világszerte támogassák a kormányokat és a közigazgatási szerveket a digitális átalakulás felé vezető úton.”

Forrás:

State-of-play report on digital public administration and interoperability 2021; European Commission, Directorate-General for Informatics; 2022. január 31.

7. szám, 2022. február 14.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Európai Unió

Háttér-információk

Közigazgatási, politikai informatika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális transzformáció: stratégia és technológia

Szakirodalom