Tartalomjegyzék

„Megtippelhetetlen, mikorra érhet véget az Európai Bizottság és a magyar kormányzat sokrétű vitája, annál is inkább, mert a tárgyalási fordulók nemhogy közelítenék, olykor erősen távolítják az álláspontokat. Több forrásból szerzett információink alapján rekonstruáltuk az egyezkedés menetét: ezek tanúsága szerint két, eleve bizalmatlan fél igyekszik megegyezni egy rendkívül komplex kérdéskörben, amelynek egyik legproblémásabb témáját a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a KEKVA-k adják.

Az Európai Bizottság (EB) állítja, a kérései a kezdetektől világosak, ami pedig esetleg nem került szóba már az elején, az következik a megfogalmazott kérések „szellemiségéből”. A magyar kormányzat szerint viszont az EB az újabb és újabb igényeivel csak az időt húzza.

Ugyan nem mondhatjuk, hogy az egész ekkor kezdődött, de vegyük fel a fonalat 2022. augusztus 22-én!

A magyar kormány ekkor küldött az Európai Bizottságnak egy 17 tételes korrekciós intézkedéscsomagot, amelynek egyike a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) EU-s forrásfelhasználásának átláthatóságára irányult.

Ebben a kormány vállalta, hogy e KEKVA-k a közbeszerzési szabályok alá tartoznak, az összeférhetetlenségi szabályaik pedig összhangban lesznek a vonatkozó iránymutatással és az EU-s költségvetési rendelettel, továbbá hogy a minderről rendelkező módosító törvényt 2022. szeptember 30-ig elfogadják. Erre végül október 4-én került sor, 10-én hirdették ki, 13-án hatályba is lépett.

A történet itt kezdett el fodrozódni.

2022. év vége: vissza a startvonalhoz!

Kormányzati forrásaink szerint az EB a tárgyalások során nem emelt kifogást a módosító törvény korrekciós intézkedései ellen, viszont a törvényből négy másik tételt kifogásolt, és a törlésüket kérte. Hozzátették: az akkortájt ugyancsak készülő és november 1-jén hatályba lépő XXXI. törvény azon szakasza is problémás, amely a KEKVA, illetve annak kuratóriumi vagy fb-tagjaira, illetve az ilyen alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztséget betöltőkre nem vonatkoztatná a politikai felső vezetőkre szabott összeférhetetlenségi okokat. Az EB az egyeztetések során többször kérte ennek mellőzését, ezért a november 30-i, majd december 9-én aktualizált értékelése során sem volt jó véleménnyel. Lényegében úgy vélte: ugyan a korrekciós intézkedések hivatottak voltak kezelni az összeférhetetlenségi kérdéseket, de a november 1-jei törvény bővítő rendelkezései lenullázták az előrelépést.

Minderre erősített rá a tanács december 15-i végrehajtási határozata, amely az iméntiek miatt semmisnek minősítette a KEKVA-kra vonatkozó vállalások teljesítését, megtiltotta a modellváltó egyetemekkel az Erasmus- és Horizont-programok szerződéseinek aláírását, azaz visszakerültünk a startvonal mögé.

Így ért véget az esztendő.

2023. január–február: kik és mennyi ideig lehetnek tagok?

Az új évben, január 24-én az akkor még igazságügyi miniszter Varga Judittal a jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders találkozott, és úgy nyilatkozott, a kondicionalitási és az akadémiai szabadságot érintő vállalások különállók, úgy is kezelendők. Viszont március 8-án, amikor Bóka János európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár egyeztetett Johannes Hahnnal, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosával, az utóbbi már úgy vélekedett, az EB politikailag mégiscsak egy csomagban kezeli őket.

Hahn egyébként január 25-én Navracsics Tiborral, az EU-s forrásokért is felelős területfejlesztési miniszterrel is tárgyalt, és újdonságként bedobta a kuratóriumi tagság hosszát, amire négy évet javasoltak, egyszeri újrázási lehetőséggel.

Mindezt feldolgozva február 15-én ment ki egy normaszöveg, amelyben a magyar fél 6 plusz 6 éves kuratóriumi tagsággal felelt, ugyanakkor elfogadta, hogy a felsőoktatási intézményt fenntartó KEKVA-k kuratóriumi tisztségét nem töltheti be politikai felső vezető, kormány- és miniszteri biztos sem.

Erre március 2-án érkezett meg az EB válasza – csupa új elemmel.

2023. március–április: előkerül a lehűlési idő

A legfontosabb újdonság, hogy a szabályozás ne csak a felsőoktatási intézményt fenntartó KEKVA-kra, hanem az összesre vonatkozzon, és az összeférhetetlenségi korlátozások se csak a kuratóriumi, hanem az fb-tagságra, valamint a KEKVA-k által létrehozott jogi személyek hasonló testületeire is terjedjenek ki. Az EB megismételte a saját 4 plusz 4 éves kuratóriumi tagsági javaslatát, sőt, emelt a téten, mert bevezette a tárgyalások során eddig szintén ismeretlen fogalmat, az úgynevezett „lehűlési időt”, azaz hogy egy köztisztviselő mennyi kihagyás után vállalhatna pozíciót KEKVA-ban – erre két évet javasoltak.

További újdonságként jelezték, hogy a kuratóriumi tagok megválasztását alkalmassági kritériumokhoz kell kötni, a kinevezések és visszahívások joga pedig kerüljön az államhoz.

E csomag feldolgozása belekerült némi időbe, hiszen a válasz csak a hónap utolsó napján, március 31-én ment ki.

Ebben a kormány jelezte, szerinte a kétféle KEKVA-ra nem lehet egységes szabályozást húzni, és továbbra sem egyértelmű az összeférhetetlenségre vonatkozó személyi kör, viszont az fb-tagságra kiterjesztés elfogadható, miként az alkalmassági vizsgálat is, a lehűlési időre pedig kettő helyett egy évet javasolt.

Ezt olvasva Johannes Hahnnál már fogyhatott a cérna, mert április 5-én közölte: akármilyen megállapodás születik, az összes KEKVA-ra kell vonatkoznia. Újdonságnak, ám észszerű segítségnek is számított az értelmezése, miszerint az érintetti kört alapvetően aszerint kell meghatározni, hogy a tisztségviselőnek lehet-e döntési vagy befolyásolási lehetősége az uniós finanszírozás tekintetében.

Ebből legalább már annyi kiderült, hogy a KEKVA-kból kizártak köre kialakult, nem kerülnek be a polgármesterek és az európai parlamenti képviselők sem.

Erre az ajánlat-ellenajánlat fordulóra is elmentek hetek, hiszen a magyar válasz április 22-én kelt, és már az első pontjánál gyanús volt, hogy nem arat osztatlan sikert, ebben szerepelt ugyanis, hogy a felsőoktatási intézményt nem fenntartó és EU-s forrásból sem részesülő KEKVA-knál igazán maradhatnának az eddigi szabályok…

Azon témákban viszont már a megegyezéshez közelítettek az ajánlások, hogy az fb-tagságra is kiterjesztik a korlátozásokat, meghatározzák az alkalmassági feltételeket, és az alapítói jogokat nem veszi vissza az állam.

2023. május: felpörögnek az események

Május 4-én és 11-én valóságos nagyüzem volt a tárgyalásokon: az EB-től négy főigazgató, magyar részről Bóka János államtitkár vonult fel.

Az EB az alkalmassági vizsgálathoz temérdek saját ötletet hozott. Nyílt pályázati rendszert, az elbíráláshoz az Integritás Hatósághoz hasonló szervezet felállítását javasolta, és felvetette, hogy a jelenlegi tagokat is alá kéne vetni ilyen ellenőrzésnek. Kiemelte: az egész folyamatnak átláthatónak kell lennie, a megindokolt döntést a kuratórium nem bírálhatja felül, ugyanakkor jogorvoslatnak természetesen helye lehet.

Erre már két héten belül, május 23-ra megszületett a magyar válasz: egy új normaszöveg.

A kormány abban a tekintetben kötötte az ebet a karóhoz, hogy csak az EU-s források igénybevételére jogosult KEKVA-kra vonatkozzanak az új szabályok, tartotta a 6 plusz 6-os kuratóriumi tagsági időtervét, és az Állami Számvevőszéket javasolta alkalmassági vizsgabírónak.

Habár úgy tűnhetett, valamelyest közelítettünk ahhoz, hogy megállapodás szülessen, az EB viszonválasza sokkal inkább hátralépést jelentett, talán a legnagyobbat.

2023. június: elfogynak a válaszok

Június 5-én érkezett ugyanis egy e-mail Stéphanie Riso főigazgatótól Bóka Jánosnak, amelyben felhívta a figyelmet, hogy a legutóbbi magyar javaslatcsomagból hiányoznak fontos részek az alkalmassági feltételekről és az átlátható eljárásról, márpedig ezek nélkül további tárgyalásnak sincs helye.

Ha pedig nem kapott magyar ötleteket a hiányolt részekre, az EB maga mondta meg, szerinte hogy kéne festenie az alkalmassági feltételeknek és bizottságoknak, továbbá az összeférhetetlenség területén is új ötletekkel állt elő:

A KEKVA-nként létrehozandó alkalmassági bizottságok 3 tagból álljanak (egyet a kormány, egyet a felsőoktatási intézményt fenntartó KEKVA esetén a szenátus, a többi KEKVA esetén az MTA elnöke jelöljön, e két tag válassza meg a harmadikat, aki az elnök is lesz – konszenzus hiányában a Fővárosi Törvényszék jelölje ki a harmadik tagot), őket 4 évre nevezzék ki.

Nem lehetnek kuratóriumi vagy fb-tagok az alkalmassági bizottság tagjai vagy a közeli hozzátartozóik; az érintett KEKVA-k által fenntartott vagy tulajdonolt szervezet tagjai, alkalmazottai vagy tisztviselői, illetve az ő törvényben meghatározott közeli hozzátartozóik; állami tulajdonú cégek igazgatótanácsának tagjai és vezetői sem.

A személyi kört kiegészítették azokkal, akik politikai pártnak vagy alapítványnak az alkalmazottai voltak, illetve fizetett tevékenységet végeztek ilyen szervezetek számára a megelőző 2 évben.

A kuratóriumok és az fb-k tagjait (akiknek legalább egyharmada nő legyen) végül a miniszterelnök nevezze ki szintén 4 plusz 4 évre, és az országgyűlési képviselőkkel egyezően tegyenek vagyonnyilatkozatot, amelyet az Integritás Hatóság ellenőriz.

Mindezen felvetésekre az időközben európai uniós ügyekért felelős miniszternek felkért Bóka János válaszolt. A legbajosabbnak azt vélte, hogy a kuratóriumi és fb-tagok kinevezését a végrehajtó hatalomhoz rendelné az EB, továbbá hogy a kizártak körének legújabb bővítése szerint már professzorok, oktatók és kutatók is kiszorulnának az igazgatótanácsokból…

Ezen észrevételek június 15-én mentek ki Brüsszelbe, ahonnan máig nem érkezett válasz, és mivel azóta kitört a nyári szünet Brüsszelben is, alighanem az egyéves évfordulóját is megülhetjük a huzavonának, és várhatjuk, mi lesz a blokkolt Erasmus- és Horizont-programokkal.”

Forrás:
Így vitázik az Európai Bizottság és a magyar kormány – Rekonstruáltuk egy év tárgyalásait; Szűcs András; Világgazdaság; 2023. július 22.

Áldás vagy átok? A Janus-arcú MI kormányzásának kérdései – 2023. július 24.

#Szabályozás, országok

Vezető amerikai MI-cégek önkéntes szabályozásban állapodtak meg az amerikai kormányzattal
Hét vezető amerikai vállalat önkéntes szabályozásban állapodott meg az amerikai kormányzattal, megerősítik MI-rendszereik biztonságos és megbízható működését. Az érintett vállalatok: Amazon, Anthropic, Google, Inflection, Meta, Microsoft, OpenAI.
FACT SHEET: Biden-⁠Harris Administration Secures Voluntary Commitments from Leading Artificial Intelligence Companies to Manage the Risks Posed by AI; The White House; 2023. július 21.
Ensuring Safe, Secure, and Trustworthy AI (a kötelezettségvállalás, PDF)
Moving AI governance forward; OpenAI; 2023. július 21.
Top tech firms commit to AI safeguards amid fears over pace of change; Kari Paul, Johana Bhuiyan, Dominic Rushe; The Guardian; 2023. július 21.

Az MI-kormányzás kínai és nemzetközi megközelítései, konkrét szakpolitikai törekvések és szabványok szempontjából
A szerzők részben az Alibaba, kínai digitális óriáscég, szabványosítási részlegénél, illetve a Kínai Információs és Kommunikációs Technológiai Akadémia biztonsági kutatóintézeténél dolgoznak. A dokumentum kooperatív fordítás, amely elérhető a Google Docs-on.
A cikk négy fő témát ölel fel:
* a globális MI-kormányzás szakpolitikai kérdései a szerzők és intézményeik szempontjából,
* az MI-szakpolitikák kormányzási és biztonsági kérdéseinek kezelése,
* az MI-kormányzással kapcsolatos fontos kínai és nemzetközi szabványokat,
* ajánlások a kínai MI-kormányzási szakpolitikákra és szabványokra.
Special Topic AI Security | Analysis of Domestic and Foreign Policies and Standards on AI Governance; Zhu Hongru, Peng Juntao, Sun Yong, Jing Jing; China Information Security; 2023/5, Angol fordítás: 2023. június 12., Google Drive

MI-szabályozás Kínában, mit szabályoznak és hogyan?
A három cikkből álló sorozat megpróbálja visszafejteni a kínai MI-kormányzást. A szabályozást alkotóelemeire – terminológia, kulcsfogalmak és specifikus követelményekre – bontja, majd nyomon követi ezeket a gyökereikig, feltárva, hogy hogyan alakították ki a szabályozást a kínai tudósok, közigazgatási és politikai szakemberek és újságírók. Ennek során a szerző kialakítja annak konceptuális modelljét, hogy Kína hogyan alakítja ki az MI-kormányzási politikáját.
China’s AI Regulations and How They Get Made; Matt Sheehan; Carnegie Endowment for International Peace; 2023. július 10.

#Szabályozás, nemzetközi szervezetek

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése az MI-ről
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának történelmi ülése, melynek tárgya az MI potenciális veszélyei és a nemzetközi béke és stabilitás. Sürgős biztosítékokra szólított fel a „példátlan” technológia ellen.
Artificial Intelligence: High-level Briefing; Security Council Report; 2023. július 17. (az ülés előzetese)
Artificial intelligence: opportunities and risks for international peace and security – Security Council, 9381st meeting; Egyesült Nemzetek; 2023. július 18. (A teljes ülés videón, felvételről)
Remarks by Ambassador Zhang Jun at the UN Security Council Briefing on Artificial Intelligence: Opportunities and Risks for International Peace and Security; Permanent Mission of the People’s Republic of China’s to the UN; 2023. július 18.
Remarks at a UN Security Council High-Level Briefing on Artificial Intelligence; United States Mission to the United Nations; 2023. július 18.
UN Security Council meets for first time on AI risks; Michelle Nichols; Reuters; 2023. július 18.
UN Security Council convenes historic session to discuss AI threat to global peace; Euronews & AP; 2023. július 19.
AI for the good of international peace and security; Zeng Yi; Global Times; 2023. július 19. (kínai szakértő)

#Szabályozási kérdések

A nagy MI-modellek nemzeti nyilvántartása
A közvélemény számára nem átlátható, hogy ki lehet felelős a generatív MI előnyeiért és kockázataiért. E modellek megértésének első lépéseként össze kell gyűjteni az alapvető információkat egy egyszerű nyilvántartási folyamat segítségével.
It’s Time to Create a National Registry for Large AI Models; Gillian Hadfield, Mariano-Florentino (Tino) Cuéllar, Tim O’Reilly; Carnegie Endowment for International Peace; 2023. július 12.

Az általános célú MI kormányzása – Átfogó térkép a megbízhatatlanságról, a visszaélésekről és a rendszerszintű kockázatokról
A politikai döntéshozóknak átfogó ismereteket kell szerezniük az általános célú MI-modellekhez kapcsolódó kockázatok teljes skálájáról, hogy proaktívan csökkentsék ezeket a veszélyeket. Ez a jelentés három kategóriába sorolja fel ezeket a lehetséges kockázatokat: megbízhatatlanságból, helytelen használatból és rendszerszintű kockázatokból származó kockázatok. A jelenleg megfigyelhető példákkal és releváns forgatókönyvekkel illusztrálva kilenc releváns kockázatot vázolnak fel három elsődleges kockázati kategóriában. Ez a kockázati térkép strukturált forrást biztosít a döntéshozók számára az általános célú MI sokrétű kihívásainak és potenciálisan messzemenő hatásainak megértéséhez.
Governing General Purpose AI — A Comprehensive Map of Unreliability, Misuse and Systemic Risks; Pegah Maham, Sabrina Küspert; Stiftung Neue Verantwortung; 2023. július

Szakértők irányelveket javasolnak a biztonságos MI-rendszerekhez
A World Ethical Data Foundation új, önkéntes keretrendszert adott ki az MI-termékek biztonságos fejlesztésére. A keretrendszer 84 kérdésből álló ellenőrzőlistát tartalmaz, amelyet a fejlesztőknek meg kell fontolniuk egy MI-projekt kezdetekor.
Artificial intelligence: Experts propose guidelines for safe systems; Zoe Kleinman; BBC; 2023. július 20.
Me-We-It: An Open Standard for Responsible AI; World Ethical Data Foundation

Magatartási kódex az egészségügyben, orvosi ellátásban és egészségügyi kutatásban használt MI-hez
Az MI Magatartási Kódex ( Artificial Intelligence Code of Conduct, AICC) projekt az amerikai Nemzeti Orvostudományi Akadémia (NAM) kulcsfontosságú kezdeményezése, amelynek célja, hogy irányadó keretet biztosítson ahhoz, hogy az MI -algoritmusok és alkalmazásaik az egészségügyben, az orvosi ellátásban és az egészségügyi kutatásban pontosan, biztonságosan, megbízhatóan és etikusan működjenek.
Toward a Code of Conduct for Artificial Intelligence Used in Health, Medical Care, and Health Research; National Academy of Medicine; 2023. június 20.

#Problémák, kockázatok, veszélyek

Több mint 1300 angol szakértő állt ki az MI jótékony hatásai mellett
A BCS, Chartered Institute for IT (angol IVSZ), szervezte nyílt levelet több mint 1300 szakértő írta alá. Tanúsítva, hogy az MI „jót szolgáló erő, nem pedig fenyegetés az emberiségre”. A szervező szerint ez azt mutatja, hogy az Egyesült Királyság szakmai közössége nem hisz „a felettünk uralkodó gonosz robot urak rémálomszerű forgatókönyvében”.
More than 1,300 experts call AI a force for good; Chris Vallance; BBC; 2023. július 19.

Az MI egzisztenciális kockázatának illúziója
Ha arra összpontosítunk, hogy az MI miatt a távoli jövőben az emberiség el fog pusztulni, akkor ez megakadályozhat bennünket abban, hogy az MI által most okozott, a társadalmat fenyegető veszélyekkel foglalkozzunk.
The Illusion of AI’s Existential Risk; Blake Richards, Blaise Agüera y Arcas, Guillaume Lajoie, Dhanya Sridhar; Noema; 2023. július 18.
Kritika: Ryan Carey (Twitter)

Az MI egyik keresztapja aggodalmait hangoztatja
Yoshua Bengio azzal érvel, hogy a katasztrófa kockázata eléggé valós ahhoz, hogy azonnal cselekedjünk.
One of the “godfathers of AI” airs his concerns; The Economist; 2023. július 21. (alternatív elérés)

Automatizált elbocsátás és algoritmikus menedzsment
Hogyan hatnak az algoritmikus rendszerek a dolgozókra?Egyértelműek a következtetések – ezeket a technológiákat a nyereség növelésére és a dolgozói kontrol (saját tevékenységük felett)csökkentésére használják, a dolgozók megfigyelése és nyomon követése révén. „Amikor a hatalom központosított, az adatok felerősítik ezt a hatalmat”. A dolgozók legtöbbször azt sem tudják, mikor alkalmazzák az MI-rendszereket, vagy hogyan értékelik teljesítményüket.
Automated Firing & Algorithmic Management: Mounting a Resistance, with Veena Dubal, Zephyr Teachout and Zubin Soleimany; AI Now Salons; 2023. július 20.

Miért gondolják az MI-vel írt szövegek leleplezésére szolgáló szoftverek, hogy az Egyesült Államok alkotmányát egy MI-rendszer írta?
Ha Amerika legfontosabb jogi dokumentumát – az Egyesült Államok alkotmányát – betápláljuk egy olyan eszközbe, amelyet az MI-modellek (például a ChatGPT) által írt szövegek észlelésére terveztek, akkor az azt fogja mondani, hogy a dokumentumot szinte biztosan egy MI-rendszer írta. Miért adnak hamis pozitív eredményeket ezek a szoftverek? Beszélgetés szakértőkkel, köztük a GPTZero nevű speciális eszköz megalkotójával.
Why AI detectors think the US Constitution was written by AI; Benj Edwards; Ars Technica; 2023. július 14.

A Google szakértője un. „adatmérgezésre” figyelmeztet, kínai tudósok a fenyegetés elhárításán dolgoznak
Csak egy töredékét kell manipulálni egy adott MI-rendszer tanítási adatainak ahhoz, hogy kritikus módon sérüljön a rendszer funkcionalitása. A kísérletek szerint az adathalmaz mindössze 0,1 százalékának megváltoztatásával adatmérgezés fordulhat elő. Apró változtatásokkal az adatkészlet tulajdonosa megszerezheti az irányítást a gépi tanulási modell felett.
Google AI expert warns of ‘data poisoning’ as Chinese scientists work to ward off emerging threat; Zhang Tong; South China Morning Post; 2023. július 11.

Közigazgatás, politika, jog

Megszorítások jönnek a Legfőbb Ügyészségen

„Felfüggesztenek több juttatást is, miután a 2024-es költségvetésben több mint öt százalékkal csökken az ügyészség előirányzata.

A Legfőbb Ügyészség megerősítette a Telex információit, miszerint több kiadáscsökkentő intézkedést is meghoztak a jövő évre nézve. Az idei évhez képest a Legfőbb Ügyészség előirányzatait 2024-ben 5,6 százalékkal, ezen belül a személyi kiadások előirányzatait 2,3 százalékkal csökkentették.

A Legfőbb Ügyészség – a zavartalan működés megőrzése, illetve annak érdekében, hogy egyetlen munkavállalójától se kelljen megválnia – az alábbi átmeneti kiadáscsökkentő intézkedéseket tervezi 2024. évben:

a ruházati költségtérítés kifizetésének ideiglenes felfüggesztése;

a lakhatási támogatások kifizetésének ideiglenes felfüggesztése;

a kitüntetésekhez kapcsolódó juttatások kifizetésének ideiglenes felfüggesztése;

a szociális támogatások mérséklése;

a munkáltatói lakástámogatás ideiglenes felfüggesztése.

A Legfőbb Ügyészség közölte, mindez az elfogadott költségvetési előirányzat csökkentéséből fakadó kényszerű és átmeneti intézkedés, amely azt célozza, hogy az ügyészségnek ne kelljen egyetlen munkavállalójától sem megválnia, de amint javul a gazdálkodási helyzet, a korlátozásokat fel fogják oldani.”

Forrás:
Megszorítások jönnek a Legfőbb Ügyészségen; Infostart; 2023. július 21.

Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes Lázár János építési törvénye

„Novák Katalin azért küldte tovább normakontrollra, mert elfogadása esetén az építési és közlekedési miniszter egy rendelettel felülírhatná a rá vonatkozó törvényt.

Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy előzetes normakontrollt kért Novák Katalin köztársasági elnök Lázár János július 4-én elfogadott új építési törvényéről. Az Alkotmánybíróság (AB) elbírálta a köztársasági elnök indítványát: az AB honlapján közzétett július 19-i határozat szerint a testület megállapította, hogy a törvény több pontja alaptörvény-ellenes.

Novák Katalin azért küldte tovább normakontroll-eljárásra, mert elfogadása esetén Lázár János egy rendelettel felülírhatná a rá vonatkozó törvényt.

A Hvg.hu cikke szerint az AB is és a testület húszoldalas határozatában arra jutott, hogy „a törvény nem hirdethető ki”, mert alaptörvény-ellenes. Viszont az alkotmánybírák megjegyezték: ez „nem jelenti azt, hogy ne létezne alkotmányos megoldás a törvény által kitűzött célok megvalósítására”. Az AB még ötletet is adott arra, hogy miként: „a fenti jogalkotói célt szolgáló szabályozásnak konkrét feltételeket tartalmazó felhatalmazáson (…) a speciális eljárásrend alapjait és arra vonatkozó kivételeket, eltérési lehetőségeket törvényi szinten szabályozó rendelkezéseken kell alapulnia.”

Lázár János a döntés után úgy reagált, hogy Az Alkotmánybíróság döntését, amely az állami beruházások rendjéről szóló törvénnyel kapcsolatban született, megfontoljuk.”

Forrás:
Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes Lázár János építési törvénye; Világgazdaság; 2023. július 20.
Lásd még:
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (Frissítés: 23.07.12.); Építési jog; 2023. július 17. (a törvény története)

Jelenleg a tudomány és a politika között süketek párbeszéde zajlik – mondta Navracsics Tibor

„„Számomra az egyetem már nem a tudás elefántcsonttornya, hanem fontos, hogy aktívan bekapcsolódjanak az adott térség gazdasági, tudományos és kulturális életébe. Ehhez az egyetemeknek specifikus tudással kell rendelkezniük a saját régiójukra vonatkozóan. Az egyetem, mint információs központ tudjon tájékoztatni befektetőket, jogszabályalkotókat, legyen gyakorlatias. Jelen pillanatban olyan térségi stratégiákat készítünk elő, amelyek reményeink szerint komplex fejlesztéseknek ágyaznak meg a Dél-Dunántúlon, Zalaegerszeg környékén, Veszprém és Székesfehérvár térségében, a Marcal-völgy felzárkóztatásában” – fejtette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter Tusványoson egy beszélgetés során.

Arra a kérdésre, hogy ehhez az új szerepkörhöz megvannak-e a kellő kompetenciák a területfejlesztésért felelős miniszter rávágta, hogy nincsenek, de ezért kell minél több terhet rakni az egyetemekre, hogy meglegyenek. Majd hozzátette: „Ma sokkal hálásabb és kényelmesebb dolog az országban Hegel filozófiájával foglalkozni, mint a térségre specifikus tudást kutatni, a helyi közösség, a helytörténet, folklór, gazdaságtörténet, gazdasági szereplők megismerése, vagy az érdek- és konfliktustérképek összeállítása.”

Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár egyből rákontrázott Navracsics kijelentésére, szerinte ugyanis megvannak a szükséges kompetenciák, és a modellváltás óta minden kiválóan működik. „Nem rossz modell az, amit összepakoltunk. Sok támadás éri a magyar felsőoktatást, ami azt jelenti, hogy jó irányba megyünk” – hárította a kritikákat Hankó.

Kiemelte, hogy a felsőoktatási finanszírozás teljes átszervezése jövőre már a források felét célparaméterekhez kötötten fogja megadni, vagyis „minden második forint meghatározott eredmények alapján jár”. Ezeknek a paramétereknek a középpontjában a régiós érdekeltség áll, vagyis, hogy az egyetemek milyen arányban vesznek fel diákokat az adott területről, és a diplomát megszerzők mekkora aránya helyezkedik el helyben. Elmondása szerint, ha ma valaki diplomát szerez 36 nap alatt talál munkát és másfélszeres szorzóval számolhat a bérezésnél.

Annak ellenére, hogy az utóbbi években megcsappant az egyetemekre jelentkezők száma, Hankó optimistán tekint a jövőbe. „A Diplomás Pályakövetési Rendszer, amely régiós szinten mér, idén azt mutatta, hogy a hátrányos régiókból 67 százalékkal többen jelentkeztek idén egyetemre” – állítja Hankó. Ennek persze lehet az is a hátterében, hogy szignifikánsan megkönnyítették az egyetemre való bejutást, bár ezt az államtitkár nem említette meg…”

Forrás:
Navracsics az egyetemek szerepéről: filozofálgatás helyett inkább területfejlesztésre kellene fókuszálni; HVG.hu; 2023. július 20.

„…Navracsics Tibor reményét fejezte ki, hogy gyümölcsöző lesz a stratégiaalkotó egyetemek, illetve a politikai, gazdasági, kulturális vezetés közötti együttműködés.
„Ez azonban nagy mértékben függ attól, hogy a tudományos tanácsadás, illetve a politika kapcsolatának alapvető kérdéseire jó válaszokat tudunk-e adni. Vagyis hogy lesznek-e olyan politikusaink, akik legalább annyira műveltek, hogy jól tudnak kérdezni, illetve lesznek-e olyan tudósaink, szakembereink, akik legalább annyira elkötelezettek a társadalom iránt, illetve értik azt, amit a politikusoktól kérdezne, és olyan választ tudnak adni, ami hasznosítható a társadalom szempontjából.

Jelenleg a tudomány és a politika között süketek párbeszéde zajlik. A politikusok nem tudnak úgy kérdezni, hogy azt a tudósok, szakemberek megértenék, a tudósok pedig nem tudnak olyan választ adni, amit a politikusok hasznosítani tudnának. Ezen múlik, hogy az egyetemeknek osztott területfejlesztési, stratégia lapokat jól tudjuk kijátszani” – fogalmazott.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Nem fideszes modellváltás ment végbe; Kaszás Gábor; Index.hu; 2023. július 20.

Európai Unió

Az Európai Bizottság az értékalapú és interoperábilis digitális közigazgatásról

„Az értékalapú digitális közigazgatásról szóló 2020. évi Berlini Nyilatkozat végrehajtását ismertető mai jelentés szerint a tagállamok, amelyekben folyamatosan nő a digitális jártasság szintje, innovatív technológiákat vezetnek be közszolgáltatásaik terén. Ugyanakkor bőven maradt még tennivaló a társadalmi részvételt, a digitális befogadást, valamint a digitális szolgáltatásokba vetett bizalom erősítését és a biztonságot illetően.

Az előrelépés azért fontos, mert az európai társadalom és gazdaság sikeres digitalizálásának fő mozgatórugói a méltányos, inkluzív, nyitott és megbízható digitális közszolgáltatások. A digitális és interoperábilis közszolgáltatások elengedhetetlenek ahhoz, hogy az EU reziliens, versenyképes és innovatív maradjon. Az uniós tagállamok a közszolgáltatások és a közigazgatás digitalizálására és átalakítására összesen több mint 48 milliárd eurót költenek – olyan eszközök felhasználásával, mint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a Technikai Támogatási Eszköz. A 2020 decemberében aláírt Berlini Nyilatkozat az alapvető jogokat és a demokratikus értékeket helyezi a digitális átalakítás középpontjába. Ez elő fogja segíteni az emberközpontú digitális közszolgáltatások nyújtását, hogy megvalósulhassanak az Európa digitális évtizede programban 2030-ra kitűzött digitális célok. Emellett az átállásra irányuló erőfeszítések tagállamok közötti összehangolása – mérsékeltebb költségek mellett – növelni fogja a hatékonyságot, az eredményességet és az interoperabilitást, összhangban az Interoperábilis Európáról szóló jogszabályjavaslattal, az egységes digitális kapuval és az európai digitális személyazonossággal.

A digitális társadalom keretrendszere

A Berlini Nyilatkozat hitet tesz egy, az alapvető jogokon, a demokratikus értékeken és az értékalapú digitális kormányzáson alapuló digitális társadalom mellett, és megerősíti Európa szilárd elkötelezettségét a digitális átalakulás és az európai értékek iránt. Az emberközpontú digitális transzformációra és interoperabilitásra összpontosít, mely a digitális közszolgáltatások Európában történő bevezetésének kulcsfontosságú tényezője. A cél, hogy a legfontosabb közszolgáltatások online rendelkezésre állása 2030-ra 100%-osan biztosítva legyen az Európai Unióban.

A nyilatkozat hozzájárul a „Digitális évtized 2030” szakpolitikai program és az ahhoz kapcsolódó, a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló nyilatkozat hatékonyabb nyomon követéséhez. A 2022. májusi első jelentést követően ez immár a második jelentés a Berlini Nyilatkozat végrehajtásáról (a Tanács svéd elnöksége idején készült). Áttekintést nyújt arról, hogy a tagállamok az előző évhez képest milyen eredményeket értek el a Berlini Nyilatkozat szakpolitikai intézkedéseinek végrehajtása terén. A legtöbb szakpolitikai területen, így az alább felsoroltakon is, kedvező tendenciák mutatkoznak:

A tagállamok folytatták az alapvető jogoknak és a demokratikus értékeknek a digitális szférában történő előmozdítására szolgáló stratégiák, projektek és testületek létrehozását. Számos platformot hoztak létre, hogy tájékoztatást nyújtsanak és előmozdítsák az alapvető jogokról folytatott vitát.

A tagállamok új stratégiákat és kezdeményezéseket (például képzéseket) dolgoztak ki a polgárok digitális készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése érdekében. Ez hozzájárul a polgárok szerepvállalásának és digitális jártasságának növeléséhez, összhangban a képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzásáról szóló közleménnyel (2022 áprilisa).

A tagállamok emberközpontú rendszereket és innovatív technológiákat vezetnek be a közszférában. Ez fontos pillére az Interoperábilis Európáról szóló jogszabályjavaslatnak, melynek célja, hogy általánossá tegye az interoperabilitást az európai közigazgatásokban.

Ugyanakkor a tagállamok kevéssé haladtak előre a társadalmi részvétel és befogadás növelése terén, és többet kell tenniük a digitális szférába vetett bizalomnak a biztonsági intézkedések révén történő megerősítéséért.

A megállapításokat országonkénti bontásban ismertető jelentés számos olyan bevált gyakorlatot mutat be, amelyek példaként szolgálhatnak a politikai döntéshozók, a vállalkozások és a polgárok számára.

Háttér-információk

A Berlini Nyilatkozat előzményét az e-közigazgatásról szóló Tallinni Nyilatkozat jelenti (2017). Egy lépéssel továbbmegy a Tallinni Nyilatkozatban megfogalmazott, felhasználóközpontúsággal kapcsolatos elveknél, amikor leszögezi, hogy Európában a digitális átalakulásnak demokratikus értékeken és etikai alapvetéseken kell nyugodnia.

További információk

A Berlini Nyilatkozat érvényesüléséről szóló második jelentés

Idézet(ek)

„A digitalizáció hatékony eszköz a gyorsan változó társadalmi és technológiai fejlődés kihívásainak kezelésére. A Berlini Nyilatkozat érvényesüléséről szóló második jelentés bemutatja, hogy milyen haladást értünk el a digitális technológiáknak az életünk javítása érdekében történő alkalmazása terén, egyszersmind hangsúlyozza az alapvető jogok és értékek megóvásának jelentőségét.” – Johannes Hahn, a költségvetésért és az igazgatásért felelős biztos – 17/07/2023”

Forrás:
Digitális közszolgáltatások: A tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az értékalapú és interoperábilis digitális közigazgatás megteremtésére; Európai Bizottság; 2023. július 17.

„Jelenleg fejlesztés alatt”: Lemaradásban az uniós források kezelésének digitalizációja

„

Még nem valósult meg az a törekvés, hogy az Európai Bizottság „valóban digitális” legyen

Az uniós szabályok nem írják elő közös informatikai eszközök egységes használatát az uniós kiadások védelme érdekében

A sok helyi rendszerrel, számos adatbázissal és portállal bíró összetett informatikai környezet gátolja a hatékony pénzgazdálkodást

Az Európai Bizottság és az uniós alapok kezeléséért felelős valamennyi szerv nehézségekkel szembesül a digitalizáció terén. Ez az Európai Számvevőszék által ma közzétett áttekintés fő üzenete. Történt előrelépés, de nagy kihívást jelent a különböző informatikai rendszerek és adatbázisok összehangolása és ezáltal interoperabilitásuk javítása. Mivel az uniós forrásokat számos, különböző informatikai rendszereket használó szerv kezeli, jelenleg nem lehetséges nagyszabású tesztelés végzése, pedig az elősegítené az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és az uniós kiadások ellenőrzésének hatékonyabbá tételét – írja az Európai Számvevőszék.

A digitalizáció stratégiai prioritás az uniós közigazgatás számára. 2018. évi digitális stratégiájában az Európai Bizottság ismét leszögezte, hogy célja 2022-re „valóban digitálissá” válni. Ezt 2022 közepén egy új digitális stratégia követte, amelynek kulcsfontosságú intézkedéseit 2024 végéig kell befejezni.

„Történt előrelépés, de egyes kulcsfontosságú intézkedéseket jelentős késés és költségvetés-túllépés hátráltat, így azt kell mondanunk, hogy a digitalizáció területe ’jelenleg fejlesztés alatt áll’– jelentette ki Laima Liucija Andrikienė, az áttekintésért felelős számvevőszéki tag. – Az uniós költségvetésből finanszírozott operatív kiadások kezelésére számos informatikai rendszer létezik. Az interoperabilitás és az átláthatóság javítása érdekében ezeket össze kell hangolni és egyszerűsíteni kell. Nem üdvös, hogy az uniós szabályok nem írják elő valamennyi tagállam és irányító szerv számára közös informatikai eszközök egységes használatát az uniós kiadások védelme érdekében.”

A Bizottság digitalizálta a tagállamoknak történő kifizetéseket végző rendszereit. A digitalizáció széles körű alkalmazása jellemző például a mezőgazdaságban, a területalapú kifizetések esetében. A kohéziós és vidékfejlesztési támogatásokat azonban az uniós országok számos különböző informatikai eszköz útján kezelik. Mivel ezeket az eszközöket általában nem integrálták az uniós rendszerekbe, ezért nincs hatékony eszköz az uniós források kedvezményezettjeire vonatkozó hasznos információk cseréjére. Bár a Bizottság működtet egy online portált az általa közvetlenül vagy közvetve irányított programok keretében uniós finanszírozásban részesülő vállalkozókról és kedvezményezettekről, ez a portál nem tartalmaz információkat sem a végső tényleges tulajdonosokra, sem a pénzeszközök végső kedvezményezettjeire vonatkozóan, amennyiben a pénzt partnerszervezetek, illetve az Unión belüli vagy kívüli más hatóságok kezelik. A számvevők véleménye szerint az átláthatóságot – és ezáltal az uniós költségvetés védelmét – jelentős mértékben javítaná, ha egyedi azonosítót vezetnének be az uniós forrásokban részesülő vállalkozókra és kedvezményezettekre nézve, hogy lehetséges legyen a különböző eszközökben és rendszerekben keresést végezni.

Emellett az elektronikus közbeszerzés elterjedtsége is különböző az egyes tagállamokban. Rendkívül széttagolt az egyes uniós országoknak a kohéziós és mezőgazdasági kiadások terén a vállalkozókra és kedvezményezettekre vonatkozó átláthatósági beszámolása is. Létezik ugyan egy közös adatbányászati és kockázatértékelési eszköz, amely lehetővé teszi az uniós források kezelése szempontjából releváns adatokhoz való hozzáférést és azok elemzését, ennek használata azonban jelenleg nem kötelező, és így nem általános. A Bizottság javasolta ennek az eszköznek a kötelezővé tételét, valamint átláthatósági szabályainak kiterjesztését az összes uniós finanszírozás kezelésére. Ez azonban nem lépne hatályba a következő, 2028-ban kezdődő programozási időszaknál hamarább.

Háttér-információk

Az uniós költségvetés felhasználásának három fő szakasza van: előkészítés, végrehajtás és beszámolás, és ezekre az uniós költségvetési rendelet szabályai vonatkoznak. Az Unió fő költségvetés-végrehajtási eszközei a támogatások és a közbeszerzés, ezek lefedik az uniós költségvetési kiadások többségét. Az uniós költségvetésből finanszírozott valamennyi program irányítása három irányítási mód valamelyike révén történik. Ezek: a közvetlen irányítás (a Bizottság vagy más uniós intézmény/szerv által), a közvetett irányítás (a Bizottság partnerszervezetei, illetve más Unión belüli vagy kívüli hatóság által) és a megosztott irányítás (a Bizottság és a tagállami hatóságok által közösen). Áttekintésük során a számvevők a kiválasztott szakpolitikai területeken mindhárom irányítási módot vizsgálták.”

Forrás:
„Jelenleg fejlesztés alatt”: Lemaradásban az uniós források kezelésének digitalizációja; Európai Számvevőszék; 2023. július 6.
04/2023. sz. áttekintés: Az uniós források kezelésének digitalizálása; Európai Számvevőszék; 2023 (PDF)

Az Európai Bizottság a közös európai turisztikai adattér építőelemeiről

„A Bizottság a mai napon kiadott közleményében ismertette a közös európai turisztikai adattér építőelemeit. Az adattér lehetővé fogja tenni az idegenforgalmi vállalkozások és a hatóságok számára, hogy megosszák egymással az innovatív turisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges adatok széles körét, és ezáltal fenntarthatóbbá tegyék a turisztikai ökoszisztémát, továbbá megerősítsék annak gazdasági versenyképességét.

A turizmus összetett, gyorsan fejlődő ipari ökoszisztéma, amely hatalmas mennyiségű adatot állít elő és használ fel. A közös európai turisztikai adattér a következő előnyökkel jár majd:

Elősegíti a különböző forrásokból, például a vállalkozásoktól, a helyi hatóságoktól és a tudományos életből származó adatok megosztását, valamint összeköti a közszférabeli és az egyéb érintett feleket az adattér fő jellemzőinek kialakítása érdekében. Például a szállodák energiafogyasztására vonatkozó adatok segíthetnek nyomon követni a turizmus egy adott turisztikai célpontra gyakorolt környezeti hatását.

Előmozdítja az adatok elérhetőségét a felhasználók széles köre, többek között az üzleti közvetítők, a desztinációmenedzserek, az idegenforgalmi szolgáltatók és egyéb szereplők számára. Például a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásokat kínáló induló innovatív vállalkozások több releváns adathoz férnek majd hozzá. Az utazási irodák jobban áttekinthetik a városokon, régiókon és határokon átívelő ajánlatokat. A helyi önkormányzatoknak több információ áll majd rendelkezésükre a turisztikai forgalomról. Mindez segítségére lesz a cégeknek – különösen a kisebb vállalkozásoknak – és a helyi önkormányzatoknak, hogy létrehozzák, előnyösebbé tegyék és személyre szabják szolgáltatásaikat, valamint támogatást fog nyújtani a turisztikai kínálatuk fenntarthatóságával kapcsolatos döntéshozatalban.

Elősegíti a következetes, megbízható és hatékony irányítási keretrendszer kialakítását a szóban forgó közös európai turisztikai adattér számára, az adatokra vonatkozó meglévő uniós és nemzeti jogszabályok, valamint az uniós szinten meghatározott közös normák alapján. Gondoskodik róla, hogy az adatkormányzási modell kifejlesztésében részt vehessen a turisztikai ökoszisztémában érdekelt valamennyi fél (azaz a tagállamok, a helyi és regionális önkormányzatok, a magánszektor és az EU-s intézmények), és az említett célra uniós finanszírozást bocsát rendelkezésre

Lehetővé teszi a különböző adattartományokon átívelő kölcsönös átjárhatóságot, az olyan ágazatok közös európai adattereire is kiterjedően, mint a mobilitás; az energia; a környezet; az egészségügy; az intelligens közösségek; a kulturális örökség és más ágazatok, amelyek egyértelműen kapcsolódnak a turisztikai élményekhez.

Következő lépések

A mai közlemény bemutatja a turisztikai adattér kulcsfontosságú támogató eszközeit, továbbá azt is kihangsúlyozza, hogy a bevezetésnek fokozatosan kell majd megtörténnie, mivel így lehet gondoskodni róla, hogy minden érdekelt fél elvárásai figyelemben részesüljenek, valamint hogy az eljárás az egyéb ágazati adatterek létrehozásával összhangban menjen végbe, és ezáltal biztosítható legyen az adatterek között átjárhatóság. A Digitális Európa program keretébe tartozó koordinációs és támogatási tevékenységeknek köszönhetően 2023 végére elkészül az adattér létrehozására vonatkozó terv.

Háttér-információk

A tagállamok, a regionális és helyi önkormányzatok, valamint a magánszektor egyaránt foglalkoznak adatgyűjtéssel, és a kinyert adatokat saját szabványaiknak és igényeiknek megfelelően kezelik. A különböző ökoszisztémákból összegyűjtött adatok a turizmus szempontjából is relevánsak. Uniós szinten létrejött egy olyan megállapodás, amelynek értelmében az Eurostat önkéntes alapon megosztja a szállásfoglalással kapcsolatos adatait a magánszektorral; az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja pedig 2021-ben kidolgozta az uniós turisztikai irányítópultot, amely a zöld és digitális átállásnak, valamint a turisztikai ökoszisztéma rezilienciájának a nyomon követésére szolgáló eszköz.

Az európai adatstratégia vezette be a közös európai adatterek alapvető fontossággal bíró szakpolitikai fejleménynek számító fogalmát a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokban és a közérdeklődésre számot tartó területeken, hogy az európai gazdaság és társadalom javát szolgálva releváns adatokat bocsássanak a köz- és a magánszektor rendelkezésére. A Tanács 2021. március 25-i következtetései támogatták az adatterek fejlesztését. Ezzel összhangban 2022 júniusában a Bizottság közleményt adott ki az EU jövőjéről szóló konferenciáról, és ebben a turizmushoz kapcsolódó és a mobilitási adattereket egyaránt olyan új cselekvési területekként említette, amelyeket az EU-nak figyelembe kell vennie a digitális átállás megvalósításához. Az idegenforgalom átállási pályája felvetette a turisztikai adattér technikai megvalósításának szükségességét. Jelenleg az idegenforgalom átállási pályája a kulcsfontosságú érdekelt felekkel való együttműködésben történő megvalósítás alatt áll.

Az Európai Unió Tanácsa által 2022 decemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra szóló európai turisztikai menetrend szintén az adatmegosztási gyakorlatok idegenforgalomban történő alkalmazását szorgalmazta. A menetrend alapja az idegenforgalom átállási pályája, amelyet a Bizottság dolgozott ki, és amely tartalmazza az uniós országok, a Bizottság és a turisztikai ökoszisztéma által végrehajtandó intézkedések programját.

További információk

Közlemény a közös európai adattérről

Az EU turisztikai ökoszisztémája

Átállási pálya az idegenforgalom számára

Uniós turisztikai irányítópult

Idézet(ek)

„Az adatkormányzási rendelet, az adatmegosztási jogszabály és az európai adatterek segítségével nyitott, de egyszersmind szuverén egységes európai adatpiacot hozunk létre. Ez valamennyi ipari ökoszisztéma számára előnyökkel jár majd, ideértve a turizmust is. Az európai turisztikai adattér fel fogja lendíteni az európai turisztikai vállalkozások és úticélok körében történő adatmegosztást, tiszteletben tartva az uniós szabályokat, és egyúttal előmozdítva az innovációt. Ezáltal Európa világelső lesz az intelligens és fenntartható turizmus terén.” – Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos – 20/07/2023”

Forrás:
A Bizottság fellendíti az intelligens, fenntartható és reziliens uniós turisztikai ököszisztéma céljait szolgáló adatmegosztást és innovációt; Európai Bizottság; 2023. július 20.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Létrejött a NAV Röntgenképelemző és Felügyeleti Központja

„A fejlettebb technológiával és a képzett szakértelemmel nagyobb valószínűséggel találják meg az illegális termékeket.

A csempészek Magyarország külső határain a legkülönbözőbb, agyafúrt módszerekkel próbálkoznak illegális áruikkal, legtöbbször cigarettát bejuttatni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feladata a határt átlépő szállítmányok, csomagok ellenőrzése. A munkát a NAV saját beszerzései mellett most külső forrásból érkezett technikai eszközök is segítik: a Continental Dohányipari Zrt. támogatásával létrejött a NAV Röntgenképelemző és Felügyeleti Központja.

A NAV az Európai Unió külső határán, az ukrán és szerb határszakaszokon folyamatosan ellenőrzi a határt átlépő szállítmányokat, csomagokat. Ennek fontos eszközei a röntgensugaras csomag- és rakományátvilágító berendezések (röntgenberendezések), amelyekkel – a személyek biztonságának garantálása mellett – átvilágítják a járműveket és azok szállítmányait, valamint a poggyászokat. A röntgenképek értékelése munkaigényes folyamat, amit forgalmi fennakadás nélkül kell elvégezni.

A Budapesten a héten átadott új Röntgenképelemző és Felügyeleti Központ munkatársai valós időben látják a határátkelőhelyeken átkelő, ott vizsgált szállítmányokat, és a digitális felvételeket utólag is ellenőrzik, elemzik. Jelenleg négy, de a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően később tizenkét berendezés működik majd a távfelügyeletet biztosító informatikai rendszerben, 24 órás üzemben.

A központ kialakításához nagyban hozzájárult a Continental Dohányipari Zrt. is: a hatékony munka ellátásához 50 millió forint értékű adományt ajánlott fel, ami magában foglalt például értékes műszaki eszközöket, speciális irodaberendezéseket, ezen kívül a szerelési munkákat, az informatikai eszközök telepítését, a berendezések beüzemelését is.

A központ működtetésével a NAV egyik célja, hogy a röntgenberendezések által készített felvételeket elemzők speciális szaktudásával gyorsuljon a forgalom, nőjön a határátkelőhelyek áteresztőképessége. A fejlettebb technológiával és a képzett szakértelemmel nagyobb valószínűséggel találják meg az illegális termékeket, közöttük a feketepiacon nagy haszonnal kecsegtető dohánytermékeket.

A NAV nem áll meg ezen a ponton: jelenleg is vizsgálja olyan rendészettechnikai eszközök -testkamerák, testszkennerek, drónok – alkalmazási lehetőségét, amelyekkel még hatékonyabban tudja ellenőrizni az áruforgalmat.”

Forrás:
Röntgenképelemző központtal bővült a NAV; Computerworld; 2023. július 21.

Ujjlenyomattal elérhetők a leletek, receptek, egészségügyi dokumentumok

„Eddig 2,3 millióan töltötték le telefonra az EgészségAblak applikációt, illetve több mint 2 millió leletet is letöltöttek, ehhez már elegendő egy ujjlenyomat.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára 2023. július 17-én, a IX. kerületi Drégely utcai háziorvosi rendelőben azt hangsúlyozta: egy ujjlenyomattal bárki hozzáférhet az összes leletéhez, laboreredményéhez, zárójelentéséhez, minden más egészségügyi dokumentumához. Az alkalmazás népszerű, eddig 360 ezer receptet töltöttek le azon keresztül.

„A cél, hogy minél könnyebb és gyorsabb legyen mindenkinek az egészségügyi ellátása, illetve minél könnyebben hozzáférhetőek legyenek a már feltöltött információk” – mondta.

Az államtitkár utalt arra, hogy az alkalmazás az oltási igazolványból indult ki, ez bővült további funkciókkal, mint az e-recept és az e-lelet. Hangsúlyozta: a mindig kéznél levő leletek csökkentik a tévedés lehetőségét. Beszélt arról is, hogy az 1812-es Egészségvonal a hét minden napján 24 órában elérhető, ahol tájékoztatást nyújtanak egészségügyi szolgáltatásokról, segítenek a szolgáltatók keresésében, valamint minden további EESZT-vel kapcsolatos kérdésben is.

Békássy Szabolcs, országos kollegiális szakmai vezető háziorvos arról beszélt, hogy az EESZT elindulása történelmi időpont volt a magyar egészségügyi ellátórendszer életében, hiszen magával hozta az egészségügyi adatok sokkal gyorsabb áramlását. Európában is unikális dolog a mai napig – mondta.

„Az EgészségAblak alkalmazással újabb mérföldkőhöz érkeztünk, az alkalmazás az e-beutalókat is tartalmazza, ez pedig nemcsak a páciensek számára jelent kényelmi szolgáltatást, hanem az egész ellátórendszer számára is, hiszen nagy terhet vehet le a háziorvosok válláról.” – fogalmazott. Hozzátette: de mindez nem jelenti azt, hogy a személyes orvos-beteg találkozásra ne lenne szükség.

Jelinek Benjámin IX. kerületi háziorvos azt hangsúlyozta: a betegek számára kényelmes és megnyugtató az, hogy elérhetőek elektronikusan a receptek, értesülhetnek a leleteik eredményéről, átnézhetik hozzátartozóik dokumentációját. Az alkalmazás terhet vesz le az ellátórendszerről, de a háziorvos is kiemelte, hogy orvosi tanácsokért továbbra is fel keresni személyesen a szakembereket.”

Forrás:
Ujjlenyomattal elérhetők a leletek, receptek, egészségügyi dokumentumok; Belügyminisztérium; 2023. július 17.

Téradat-nyilvántartások a közigazgatás szolgálatában. Zárókoferenciát tartott a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt

„A 2015-ben indult „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” nevű kiemelt KÖFOP projekt eredményeként megújult vagy létrejött szolgáltatások – például az e-közmű, a TEIR, a Nemzeti Mintaterv Katalógus, vagy az E-TÉR – mára használatba léptek, többen közülük évek óta támogatják a szakmai és lakossági felhasználókat, megkönnyítve a gyors és hatékony ügyintézést. A Miniszterelnökség háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont a projekt keretében összesen tizenegy különböző, téradatokkal kapcsolatos online szakrendszert hozott létre, illetve fejlesztett tovább. A webes informatikai alkalmazások integrált használatát egy háttérben működő keretrendszer segíti, így azok egységes platformon kommunikálnak egymással. A projekt záróeseményét 2023. június 29-én tartották meg.

A Lechner Tudásközpont, mint a Miniszterelnökség háttérintézménye, konzorciumvezetőként vett részt a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt megvalósításában. Konzorciumi tagként a központi hardver infrastruktúra kialakítását biztosító NISZ Nemzeti Infokommunikácós Szolgáltató Zrt. és a minőségbiztosításáért felelős Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség vett részt a projektben. Az ünnepélyes záróeseményre 2023. június 29-én került sor, Budapesten.

A konferencián Dr. Sik András, a Lechner Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások Igazgatóság vezetője köszöntőjében elmondta, hogy a projekt eredményeként a felhasználók egykapus digitális felületen keresztül juthatnak a keresett alkalmazásokhoz, amelyek azzal a céllal jöttek létre, hogy az épített környezethez és térségi tervezéshez kapcsolódó közigazgatási és közszolgáltatási eljárások adminisztrációs terhei, átfutási ideje és költségei csökkenjenek, valamint a területen dolgozó szakértők és ügyintézők munkája is egyszerűbbé váljon. Segítséget nyújtanak azok számára is, akik építkezni, telket venni szándékoznak, esetleg a saját lakókörnyezetüket érintő terveket, előírásokat szeretnék pontosabban ismerni, akár a zsebükben hordott mobiltelefonon keresztül is. A projekt a Lechner Tudásközpontban zajló szakinformatikai munkát is megújította, ugyanis bevezetésre került az agilis fejlesztési módszertan és a projektnek köszönhetően valósulhatott meg a szemléletformálási céllal életre hívott Lechner Kiválóság Program is.

Dr. Farkas Gergely, az Építési és Közlekedési Minisztérium Építésügyi Igazgatási Főosztályának osztályvezetője a múltra visszatekintve elmondta: a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságának munkatársai örömmel vettek részt szakpolitikai irányítóként azokon az egyeztetéseken, amelyek eredményeként az adminisztratív terhek csökkentését célzó szakrendszerek megszülettek. A közös munka részét képezte a rendkívül sokrétű projekt keretében megvalósuló alkalmazások jogszabályi hátterének előkészítése is.

Szakmai vezetőként Juhász Géza Péter, a Lechner Tudásközpont Térségi és Téradat Főosztályának vezetője a projekt szakmai részleteit ismertette. A két konzorciumi partnerrel megvalósított projektet 2015-ben indult, az alkalmazásfejlesztés pedig 2016-ban kezdődött meg. A vállalkozókat 35 közbeszerzési eljárás keretében választották ki, amely után 9 mérföldkövön keresztül 47 szakmai eredménytermék készült el, összesen 11 szakrendszert alkotva. Mindehhez olyan jogszabályi segítséget is kaptak az érintett minisztériumoktól, amely lehetővé tette a megszületett rendszerek bevezetését és használatát. A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében újult meg az 1998 óta létező Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, azaz a TEIR, illetve továbbfejlesztésre került számos korábban már kisebb mértékben elektronizált folyamat, mint például az e-közmű, vagy a térségi tervezés teljes folyamatát digitálisan támogató E-TÉR, a településképi arculati kézikönyvek létrehozását segítő TAK, illetve a Műszaki Irányelv Program (MIP), a Nemzeti Mintaterv katalógus (NMTK), a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép szolgáltatás (NTA), a Nemzeti Ingatlanberuházás Helyszínkereső (NIH), vagy az Állami Középület Kataszter (ÁKÉK). Létrejöttek teljesen új rendszerek is, mint amilyen a Lechner Tudásközpont legnépszerűbb adatköreit a szakalkalmazások összehangolásával mobiltelefonon elérhetővé tévő „Lechner Mobil” nevű mobilapp. A fejlesztések eredményeiről közel 90 hír jelent meg a lechnerkozpont.hu oldalon és több mint 200 poszt a Lechner közösségi média felületein. Többszáz alkalommal említették a projektet a legnagyobb látogatottságú hazai hírportálok és 30 megjelenés valósult meg médiavásárlással a szakmai médiában. Az e-közmű 2019-ben elnyerte az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület Minőség-Innováció díját, a Nemzeti Mintaterv Katalógus pedig 2020-ban bekerült a Highlights of Hungary jelöltjei közé.

A konzorciumi partner NISZ Nemzeti Infokommunikácós Szolgáltató Zrt. képviseletében Honti László projektmenedzser beszélt a KÖFOP projektek számára kialakított NISZ fejlesztésekről, melyeknek köszönhetően a NISZ által felügyelt más projektek mellett a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt is két telephelyes megoldással, nagy sebességű adatkapcsolatokkal, kiemelt fizikai objektumvédelemmel tudhatja biztonságban rendszereit költséghatékony üzemeltetés mellett.

Dr. Spaller Endre, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség elnöke a projektben végzett minőségbiztosítási feladatokról beszélt. Kiemelte, hogy a KIFÜ az általa kezelt 50 projektnek köszönhetően jó rálátással rendelkezik a KÖFOP projektekre, melyekről általánosan elmondható, hogy azokra jellemzően a nagyon összetett konzorcium, a gyakran változó szakmai tartalom, az elhúzódó beszerzések, a túl hosszú projektéletciklus, a megnövekedett költségek és a többszörösen módosított támogatási szerződések leselkednek veszélyként. A KIFÜ mindezeket a veszélyeket a minőségbiztosítás eszközeivel igyekszik tompítani. Munkájuk során számtalan projektben minőségbiztosítási nyilatkozatot raktak össze, elkészült 1600 db szakértői jelentés, 60 db sikeres helyszíni- és záróellenőrzés.

Az e–közmű, azaz az Egységes Elektronikus Közműnyilvántartási Rendszer product ownere, Gyertyánági András felsorolásából a konferencia résztvevői megtudhatták, hogy a közművezetékek adataihoz történő elektronikus hozzáférést 6 éve biztosító online felületen a regisztrált közművezeték-üzemeltetők száma 1265, a hálózatok száma pedig 1393, ami 100%-os regisztrációt és 98%-os térképi adatszolgáltatási arányt jelent. A rendszer 220 000 felhasználója közül 7500 kamarai jogosultsággal rendelkező tervező, az indulás óta benyújtott kérelmek száma pedig meghaladja a 600 000 darabot. Nagyságrendileg általánosan 5000 ügy van folyamatban, napi szinten 142 új ügy keletkezik, amelyek átlagos átfutási ideje az e-közmű előtti 30 napról 17 napra csökkent. A rendszer működésének egyik záloga a felhasználói csoportok konstruktív hozzáállása és a folyamatos párbeszéd a felek között, amelyre a Lechner Tudásközpont mindig nyitott

A projektben fejlesztett szakrendszerek közül a legösszetettebb feladat az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer, azaz az E-TÉR kialakítása volt. Létrehozásának alapkoncepciója a területrendezési, területfejlesztési, településrendezési, településfejlesztési tervek és településképi dokumentumok teljes életciklusának – a tervező kiválasztásától a tervezésen, egyeztetésen át, az elfogadott tervek tervtárazásáig – lehető legnagyobb mértékű webes támogatása volt – ismertette Devecseri Anikó, a Lechner Tudásközpont Térségi Szakértői Osztályának vezetője. A rendszer jelenleg elérhető verziójának Tájékoztatás menüpontjában a már elkészült Országos Területrendezési Terv, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a Budapesti Agglomeráció és a vármegyék területrendezési tervei találhatók meg, az Egyeztetés és Tervezés menüpontok a folyamatban lévő vármegyei területrendezési tervek és a települési tervezések készítését szolgálják. A tervezés megbízója a települési vagy vármegyei szinten az önkormányzat, a tervezés végterméke pedig egy tervjavaslat, amelyet egyeztetésre kell küldeni a jogszabályban rögzített véleményező szervezeteknek. Az egyeztetés lezárultával a beérkezett vélemények alapján a tervező vagy a település módosítja a tervet, amelyet ezt követően a megfelelő testület – vármegyei vagy települési önkormányzat – fogad el és a nyilvánosság is megismerhet. Az E-TÉR felületén minden felsorolt területi és települési tervezési folyamat lefolytatható, mivel a különböző típusú tervezések rugalmas konfigurálására van lehetőség a szakrendszerben. A települési egyeztetés egy éve indult meg az E-TÉR-ben. A fejlesztés során 137 db informatikai követelmény/funkció valósult meg, és 811 településen összesen már 1105 tervezési folyamat indult el a felületen. Jelenleg 653 településen folyik tervezés, 37 különböző eljárástípusban.

A családiház-építés egyben a leghálásabb és legnehezebb feladatok közé tartozik – kezdte egy idézettel beszámolóját Babos Annamária, a Lechner Tudásközpont Tervezési és Műszaki Osztályának vezetője, aki a Nemzeti Mintaterv Katalógust mutatta be a résztvevőknek A változatos, magas építészeti minőséget és lakókomfortot biztosító, szakmailag elbírált, műszakilag ellenőrzött családiház-tervek közötti választást a tervekhez tartozó mennyiségek és építési költségek, valamint a különböző paraméterek szerinti szűrhetőség segítik. A mintatervkatalogus.hu oldalon alapterület, szobák száma, családtagok száma, család életmódja, telek lejtése, tetőforma szerint lehet keresni és a tervrajzok mellett látványtervek segítenek az épületek elképzelésében. A vázlattervek eddig is jó szolgálatot tettek tájékozódási lehetőségként, inspirációs forrásként, a helyszíni adaptálásra alkalmas mintatervek viszont már mélyebben is betekintést engednek egy családi ház létrejöttének gyakorlati részleteibe és költségeibe, sőt konkrét épületek megvalósításának is az alapját adhatják.

Braunmüller Péter, a Lechner Adatszolgáltató Osztályának vezetője a Nemzeti Térinformatikai Alaptérkép (NTA) szolgáltatásait mutatta be. Az NTA Magyarország első komplex online téradat-szolgáltatása, amely távérzékelési és ingatlan-nyilvántartási adatbázisokból levezetett alapadatok alapján készült, állami adatforrásokat egységesít, folyamatosan elérhető és adattartalma is folyamatosan bővül. A szolgáltatás 12 nagyítási méretarányban elérhető és 8 különböző tematikára épül: közigazgatási határok, fekvés- és belterületi tömbhatárok, generalizált épületek, közlekedési létesítmények, vízrajzi és vízügyi létesítmények, felszínborítási információk, szociális és kulturális, valamint ipari létesítmények, természetvédelmi létesítmények és névrajz. Az e-közmű, az Építésügyi Monitoring Rendszer, a fentrol.hu és a geoshop.hu, valamint az ingatlan-nyilvántartás már most is ezt használja alaptérképként és a felhasználók köre tovább bővül majd.

Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TEIR) továbbfejlesztésének eredményeit Dr. Nagy András, a Lechner Tudásközpont térinformatikai vezető szakértője mutatta be. A hosszú idősoros, területi folyamatok vizsgálatára alkalmas térinformatikai alkalmazás 1998-ban indult el, ám az idő előrehaladtával felülete és struktúrája is megújításra szorult. A 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt adott lehetőséget az adatbázis-korszerűsítésre, alkalmazásfejlesztésre, illetve a felhasználói felület frissítésére, a már megismert hatalmas adattartalom és a felhasználók által kedvelt alkalmazások megtartása mellett. A www.teir.hu oldalról elérhető új TEIR legtöbb funkciója bejelentkezés nélkül használható, bejelentkezésre csupán az adatok letöltése, saját beállítások érvényesítése, illetve értesítések igénylése esetén van szükség. A megújított TEIR-t bárki teljeskörűen és díjmentesen, azonos feltételekkel használhatja. Felhasználói visszajelzések alapján a rendszer legnagyobb értéke az adatgazdagság, a válaszok 75%-a szerint egyértelműen pozitív a megújítás utáni felhasználói élmény. A TEIR-t legtöbben térségi tervezéshez, települési információk gyűjtéséhez, kutatáshoz, előadások készítéséhez használják.

A szakrendszerek bemutatói után más nézőpontok kerültek előtérbe. Elsőként a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében megvalósított szakalkalmazásokat közös térképi keretrendszerrel segítő UMS 2.0 működését vázolta fel Dr. Kohán Balázs, a Lechner vezető térinformatikai szakértője. Az UMS 2.0 egységes térképi adatszolgáltatást és technológiai megoldásokat biztosít a projekt olyan térképes felületei számára, mint például az E-TÉR. A térképi keretrendszert, amely nem csak adatbázisból és nem csak térképekből áll, 4 elem alkotja: a felhasználói felület, az alkalmazásszerver, a térkép szerver és a téradatbázis. Az egyes szakrendszerek alkalmazásainak térképei akár pillanatok alatt változtathatók és a rendszer minialkalmazások beiktatásával könnyen tovább bővíthető.

Kirkovits Andrea, a Design Főosztály vezetője UX és UI szemmel mutatta be az alkalmazásfejlesztési folyamatot. A kezdeteket felidézve elmondta, a digitális transzformáció első lépéseként lean inseption csapatok jöttek létre, amelyekben a szakma, a fejlesztők, valamint a UX és UI szakemberei közösen gondolták át, hogy a tervezett rendszerek miben, kinek és hogyan fognak majd segíteni. A tervezés és a fejlesztés sokszor zajlott párhuzamosan, az UX által felállított struktúrák, drótvázak a tervezett felület információs architektúráját és felhasználási forgatókönyvét teremtették meg, az UI a vizuális és grafikai tervezést, színek, tipográfia és elrendezés kérdéseit vállalata magára, a fejlesztők és a szakma pedig az informatikai kidolgozást és a tartalmat nyújtották.

A projekt keretében elkészült szakrendszerek eredményeinek bemutatására szolgáló Lechner Akadémiáról Kovács Tamás, a Humánerőforrás-menedzsment Főosztály vezetője beszélt. Az oktatóanyagok, illetve ismeretterjesztő tartalmak feltöltésére és megosztására alkalmas rendszer a Lechner képzésmenedzsment rendszeréhez illeszkedik és felhasználóbarát felülettel nyújt segítséget a kifejlesztett alkalmazásokhoz kapcsolódó tartalmak feltöltéséhez – legyen szó pdf-ről, videóról, podcastről vagy egyéb segédanyagról. A platform tartalmi feltöltése jelenleg is tart.

Az Országos Építésügyi Nyilvántartás kezdőoldalán keresztül elérhető, a 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt átfogó eredményeként létrejött szakrendszerek európai összehasonlításban is korszerű megoldásokat kínálnak a közigazgatási ügykezelés digitális támogatására.

A zárókonferencián megjelenített eredménytermékek, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, a KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00037 azonosítószámú, 3D alapú adat infrastruktúra kialakítása projekt keretében készültek el.”

Forrás:
Téradat-nyilvántartások a közigazgatás szolgálatában; Juhász Réka; Lechner Tudásközpont; 2023. július 18.

E-kutatás és digitális kutatási ügyintézés az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában

„Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára állami szaklevéltárként mindig kiemelt feladatának tekintette – az általa őrzött iratanyag szakszerű kezelése, valamint az információs kárpótlás keretében hozzá forduló állampolgárok kérelmeinek gyors ügyintézése mellett – a tudományos kutatás elősegítését.

Az itt őrzött iratanyag ma Magyarország egyik legkutatottabb forrásegyüttese: évente több száz kutató több millió oldalnyi iratanyagot tanulmányoz át. A már digitalizált és digitálisan anonimizált iratanyag azonban sokáig csak a Levéltár épületében, lokálisan volt elérhető. 2020. december 14-étől indítottuk el az e-kutatás néven ismertté vált szolgáltatásunkat, amellyel a magyar levéltárak közül elsőként tettük lehetővé, hogy a digitalizált iratok egy részét már online is elérhessék a kutatók.

2023. július 17-étől tovább bővítjük ezt a szolgáltatást: mostantól a kutatási engedélyeket ügyfélkapus azonosítást követően, online is be lehet nyújtani hozzánk. Leendő kutatóink így a kutatási kérelem beadásától egészen az iratanyag megismeréséig és az esetleges másolatok kifizetéséig minden mozzanatot az interneten keresztül végezhetnek el.

A kutatói kérelem ügyfélkapus azonosítással történő beadása az ABTL honlapján keresztül lehetséges.”

Forrás:
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának közleménye; Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára / MTI OS; 2023. július 17.

Semjén Zsolt bejelentette a „digitális állampolgárság” részleteit

„Virtuális nemzeti tér jön létre, amelynek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és államrezonhoz hozzáfér – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Tusnádfürdőn.

A Tusványoson tartott Nemzeti kerekasztalon a politikus elmondta: ez a nemzetegyesítés virtuális része, melynek révén alapvetően megoldódnak a sport és kulturális, illetve közéleti műsorok közvetítésével kapcsolatos problémák.

„Ennek keretében minden magyar állampolgár a teljes magyar közmédiához és a teljes magyar államrezonhoz hozzáfér egy egyszerű regisztrációval, egy IP-címmel, VPN-környezetben, egy digitális állampolgársággal, ami a nemzetegyesítésnek valóban a XXI. századi formája” – fogalmazott.

Emlékeztetett, hogy nemzetegyesítés tekintetében mindig gondot okozott a sport- és kulturális műsorok közvetítésének kiterjesztése Magyarország határain túlra, mivel azt az Európai Bizottság és a tagállamok, különösen is az utódállamok és leginkább a jogtulajdonosok ellenzik. Nagy előrelépés, hogy 2032-ig megvásárolták a téli és nyári olimpiák közvetítési jogát, a magyar válogatott selejtezőinek közvetítését az Európa- és világbajnokságokon. 75 nagy sporteseményt, 15 sportágat tudnak a kábelszolgáltatók közvetíteni – mondta. A cél, hogy sport mellett a közmédia közéleti és kulturális műsorai is foghatók legyenek a határon túl, ezért van szükség a virtuális nemzeti térre, mivel a technika előrébb tart, mint a jogkorlátozó jogalkotás. Ehhez január 1-től minden magyar állampolgár kapcsolódhat, bárhol éljen a világban – mondta…”

Forrás:
Semjén Zsolt bejelentette a „digitális állampolgárság” részleteit; Infostart / MTI; 2023. július 21.

Technika, tudomány, MI

Adatpolitika: új energetikai adatközpont segíti az energiaátmenetet

„A FEAK távlati célja, hogy létrejöjjön a villamosenergia-hálózat „digitális ikerpárja”, amely valós idejű szimulációk lefuttatására alkalmas felületként hathatósan segíti a szakpolitikai, műszaki és gazdasági döntéseket.

A júniusban megalapított FEAK Független Energetikai Adatközpont Zrt. (FEAK) fő feladata az ellátásbiztonság növelését, a megújuló energiaforrások szélesebb körű hasznosítását szolgáló megoldások kialakítása és alkalmazása a villamosenergia-szektorban – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium (EM).

A társaság az EM háttérintézményeként nagy tömegű energetikai fogyasztói adatok mesterséges intelligenciával megtámogatott feldolgozásával és optimalizálásával biztosít majd szakmai, elemzői hátteret az ágazati szereplők, az energiaközösségek és más felhasználók döntéseihez.

A FEAK a szükséges fejlesztések megvalósításával ezen felül az energia hatékony felhasználását szolgáló központi energiamenedzsment keretrendszert hoz létre a közintézmények részére. Alapvető küldetése egy országos lefedettséggel rendelkező, független, egységes energetikai adatközpont üzemeltetése az adatvezérelt döntéshozatal érdekében. Létrejötte innovációra ösztönöz, növeli az átláthatóságot és megkönnyíti az együttműködést az ágazatban. Az energetikai adatközpont kulcsfontosságú szereplőként mozdítja elő az energiarendszer áttérését a fenntarthatóbb és hatékonyabb működésre.

A néhány erőműtől a fogyasztók felé áramló villamos energián alapuló hagyományos hálózati modellt mindenütt átszabja a megújuló termelés térnyerése. A legelterjedtebb alternatív energiaforrások időjárásfüggő jellegük miatt nagyobb fokú kiszámíthatatlanságot hoztak be a rendszerekbe. A fejlesztések így világszerte elsősorban arra irányulnak, hogy az iparági döntéshozók közel valós idejű adatokkal rendelkezzenek. A FEAK első ütemben a villamosenergia-hálózat korszerű menedzsmentjéhez, a kapcsolódó közpolitikai döntések megalapozásához szolgáltat adatokat. Működésének induló fázisában megtörténik a szükséges fejlesztések előkészítése és végrehajtása, a szabályozási környezet kialakítása.

A társaság várhatóan 2026-tól kezdi majd meg tevékenységét független energetikai adatmenedzsment-szervezetként. Korszerű megoldások alkalmazásával ekkortól járulhat hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, az elosztó és átviteli hálózat állagmegóvásához, a közlekedés zöldítéséhez is. A kizárólagos állami tulajdonban álló FEAK tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az EM gyakorolja majd. A társaság vezérigazgatója Solymár Károly Balázs, a tárca energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkára, aki vezető tisztségviselői feladatait díjazás nélkül látja el.

A FEAK távlati célja, hogy létrejöjjön a villamosenergia-hálózat „digitális ikerpárja”, amely valós idejű szimulációk lefuttatására alkalmas felületként hathatósan segíti a szakpolitikai, műszaki és gazdasági döntéseket. Az adatközpont mesterséges intelligenciával támogatott elemzésekkel és az energiahatékonysági tanácsadással valamennyi érdekelt ágazati szereplő számára képes lesz értéknövelt szolgáltatásokat nyújtani. A FEAK további törekvése, hogy megszerzett szakértelmét és kidolgozott módszereit a későbbiekben egyéb közüzemek adatalapú menedzsmentjében is kamatoztassa – olvasható a minisztériumi közleményben.”

Forrás:
EM: új energetikai adatközpont segíti az energiaátmenet sikeres levezénylését; Computerworld; 2023. július 21.

Nyelvi modellek segítségével az egészségügyi álhírek és áltudomány ellen – Együttműködési megállapodást kötött az OSZK és az SZTE

„Nyelvi modellek segítségével tervezik megtalálni és kiszűrni az egészségügyi álhíreket és áltudományos írásokat.

Átfogó és több területet érintő kutatási és könyvtári együttműködést kötött az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – közölte az OSZK kedden.

Mint kiemelik, a két intézmény sokrétű tevékenységét is jelképezi a kedden aláírt megállapodás, amely érinti a humanizmus korszakát, innovatív és korszerű szövegelemzési módokat, valamint a Karikó Katalin munkásságával kapcsolatos webes tartalmak összegyűjtését.

A szegedi egyetemen Rózsa Dávid, a nemzeti könyvtár főigazgatója, valamint az SZTE képviseletében Rovó László rektor és Fendler Judit kancellár írta alá azt a dokumentumot, amelyben közösen megalapítják a Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoportot, valamint kölcsönösen támogatják egymást webarchiválási, természetesnyelv-feldolgozási és országos könyvtári szolgáltatási feladataikban. A közleményben kiemelik: a Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport megalakulásával a 15-17. századi magyar historiográfiakutatás kap méltó intézményi keretet és támogatást.

A kutatócsoport feladata elsősorban a Magyarország történetét feldolgozó, túlnyomórészt humanista történeti művek szövegének részletes feldolgozása és korszerű megjelentetése. Ennek része a forráskiadások és a korszerű fordítások elkészítése. A feladatok elvégzésében az SZTE és az OSZK társintézmények és -műhelyek kutatóival is együttműködik.

A megállapodás fontos pontja az OSZK Digitális Bölcsészeti Központja és az SZTE Informatikai Intézetének innovatív nyelvtechnológiai kooperációja. „A nyelvtechnológia egy interdiszciplináris terület, a mesterséges intelligencia, a nyelvészet és a szoftvermérnökség összekapcsolódása” – emelik ki a közleményben. Mint írják, a szövegek gépi elemzésével foglalkozik, amellyel az átlagos felhasználó helyesírás-ellenőrző, gépi fordító vagy információ-visszakereső programok formájában találkozik, de mostanában leggyakrabban a ChatGPT kapcsán hallhat róla.

A két intézmény közös munkája a természetes nyelvek specifikus vizsgálatát tűzte ki célul. A természetes nyelveken folyó kommunikáció a számítógép számára sokszor nagyon nehezen értelmezhető elemeket tartalmaz, így kihívást jelenthet például a különböző stílusok, többjelentésű szavak megkülönböztetése. Ugyanakkor a számítógépek az embernél sokkalta nagyobb feldolgozási kapacitással rendelkeznek, tehát ha megtanítjuk a gépet arra, hogy mit keressen, akkor egy szöveg gyorsabban és teljesebben feldolgozható lesz, mintha azt egyes emberek végeznék – írják a közleményben.

Az együttműködés keretében a nemzeti könyvtár a webről leszedett nagy mennyiségű, válogatott és előfeldolgozott magyar nyelvű szöveganyagot szolgáltat a szegedi kutatóknak, a munka első fázisában elsősorban egészségügyi hírek témakörben. A szegedi mesterségesintelligencia-kutatók ezeket a híreket az év elején indult, Álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása című projektjükben tervezik felhasználni. A szövegekből nagy nyelvi modelleket építenek, amelyek segítségével automatikusan tervezik megtalálni és kiszűrni az egészségügyi álhíreket és áltudományos írásokat. Az együttműködés keretében az SZTE kutatói olyan eszközöket fejlesztenek az OSZK számára, mint például az automatikus tárgyszavazó, amelynek segítségével automatikusan megállapítható, hogy mi van egy képen, illetve, miről szól az adott dokumentum.

Az együttműködés kiemelkedő momentuma a Karikó-gyűjtemény építése, amelyben a Szegedről indult világhírű tudós pályafutásáról és életéről szóló hírek kapnak helyet, az OSZK-ban kifejlesztett webarchiválási infrastruktúra felhasználásával. Az OSZK vállalja a gyűjtemény szakszerű archiválását, illetve könnyen használható keresőfelületet biztosít, amelynek segítségével bárki böngészheti a Karikó Katalinról szóló híreket és információkat, adatokat.

A megállapodás utolsó pontjában az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtár üzemeltetésre ad át országos szintű, változatos tematikájú – többek között régikönyves – adatbázisokat az OSZK-nak.”

Forrás:
Együttműködési megállapodást kötött az OSZK és az SZTE; Weborvos / MTI; 2023. július 19.

Dönthetnek az algoritmusok az alkalmazottakról?

„Az Európai Bizottság egy olyan jogalkotási kezdeményezésre készül, amely szabályozza a munkavállalók irányítására, nyomon követésére és toborzására szolgáló algoritmusok használatát.

Ez év elején az EU Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatósága egy tanulmányt rendelt annak felmérésére, hogy megismerje a mesterséges intelligencia alapú eszközök potenciális hatását a munkahelyi környezetre. Arra voltak kíváncsiak, hogy a cégek milyen széles körben alkalmazzák az algoritmikus irányítási technológiákat, milyen lehetőségek és kihívások várnak a munkáltatókra és a munkavállalókra, milyen a jelenlegi uniós és nemzeti szintű jogi keret, és vannak-e szabályozási hiányosságok, amelyekkel foglalkozni kell. Ez a kutatás „lehetséges jövőbeli szakpolitikai fejlesztések alapjául szolgál majd” – olvasható a megbízott tanácsadó cég honlapján.

„Nem tudom megjósolni, hogy a következő Bizottság mit fog tenni, de nagy jelentőséget tulajdonítunk a mesterséges intelligencia kérdésének a munka világában” – mondta Nicolas Schmit szociális ügyekért felelős biztos. Az EU vezető tisztségviselője megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia itt van, és ennek tagadása nem opció. „Amit azonban tehetünk, hogy megteremtjük a megfelelő kereteket”. Véleménye szerint a mesterséges intelligenciáról szóló törvényre kell építeni, amely egy olyan kiemelt jogalkotási javaslat, amely a kockázat szintje alapján szabályozza ezt a technológiát. Schmit szerint az MI-törvény a mesterséges intelligenciával piaci szempontból foglalkozik, és az MI-megoldásokat termékként kezeli. A következő lépés az lesz, hogy a Bizottság megvizsgálja a konkrét alkalmazásokat, különösen a mesterséges intelligencia munkahelyi környezetben történő felhasználásával vagy visszaélésével kapcsolatos potenciális kockázatokat.

A tanácsadók által az év elején az érdekeltekkel megosztott kérdőív részletes képet adott arról, hogy az uniós végrehajtó testület mit fontolgat, mivel olyan konkrét technológiákról érdeklődött, mint az alkalmazások, a viselhető eszközök és a nyomkövető eszközök. A Bizottság megbízottjai azt is vizsgálják, hogy a munkavállalók bizonyos csoportjai vagy kategóriái jobban ki vannak-e téve az MI-alapú eszközöknek, valamint az algoritmusok irányítási funkcióit, nevezetesen az erőforrások elosztása, a képzés, az értékelések és a munkaerő-felvétel terén. A munka három fő területre összpontosul: adatvédelem és munkavállalói jogok, foglalkozás és biztonsági eszközök, valamint diszkrimináció.

Az Európai Parlament álláspontja szerint a munkavállalók toborzására és értékelésére szolgáló MI-modellek magas kockázatúak, ami azt jelenti, hogy szigorúbb rendszert kellene követniük. Brando Benifei, a mesterséges intelligenciáról szóló törvénnyel kapcsolatos jogalkotás egyik élharcosa szerint az MI-törvény nem a legjobb jogi eszköz a technológia munkahelyi alkalmazásának szabályozására, ahhoz külön kezdeményezésre lenne szükség. A munkáltatók MI-alapú rendszerei és a munkavállalók közötti hatalmas információs aszimmetria ugyanis már egy másik jogszabályban is megjelent.

„Nem fogadhatjuk el csak úgy, hogy az algoritmusok az emberek urai. Be kell vonnunk az emberi oldalt. Ezért beszélünk emberközpontú megközelítésről a mesterséges intelligencia területén is” – mondta Schmit. Egy uniós irányelv már előírja a döntéshozatal átláthatóságát, az emberi felülvizsgálatot és a munkavállalók számára a felhasznált kritériumok megtámadásának lehetőségét. A biztos szerint az algoritmikus irányításra vonatkozó rendelkezéseknek minden foglalkoztatási területre vonatkozniuk kellene. Példaként hozta fel a munkavállalók viselkedésének felügyeletét, amely a távmunka robbanásszerű elterjedésével került előtérbe.

Az EU Parlament előadója, Elisabetta Gualmini már megpróbálta kiterjeszteni az algoritmikus menedzsment fejezetet a foglalkoztatás minden más területére is. A tárgyalások során tapasztalt visszalépések miatt azonban vissza kellett vennie a törekvéseit. „A technológia célja, hogy segítse az embereket, de világos szabályok nélkül fennáll a veszélye, hogy veszélyt jelent és a kizsákmányolás eszközévé válik. Már így is késésben vagyunk, és őszintén remélem, hogy ennek a kérdésnek a kezelése az új Bizottság egyik legfontosabb prioritása lesz” – mondta Gualmini.

Schmit, Benifei és Gualmini azonban mindannyian ugyanahhoz a balközép politikai családhoz tartoznak, miközben az első előrejelzések szerint a következő Európai Parlament jelentősen jobbra fog tolódni. Így az, hogy az algoritmikus irányítással kapcsolatos jogalkotási kezdeményezés megvalósul-e, nagyban függ a következő uniós végrehajtó politikai színezetétől és napirendjétől, különösen attól, hogy ki veszi át Schmit tárcáját. „Ez egy nagy kérdés. Úgy gondolom, hogy itt Európának előre kell lépnie, és elképzelhetőnek tartom, hogy a következő Bizottság arra fog építeni, amit most megalkotunk. Fel kell mérni, lehet-e valamilyen jogalkotási intézkedést hozni” – zárta szavait Schmit. ”

Forrás:
Dönthetnek az algoritmusok az alkalmazottakról?; SG.hu; 2023. július 21.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új, innovatív megoldások a felnőttképzésben: mikrotanúsítványok és az egyéni tanulási számlák

„Magyarországon új lehetőségek nyílnak a felnőttképzések terén a mikrotanúsítványok és az egyéni tanulási számlák bevezetésével. Az Európai Uniós kezdeményezés célja, hogy a gyorsan változó munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelően rugalmasabbá és szélesebb körben elérhetővé tegye a felnőttképzéseket.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium koordinálásával valósul meg a Készségek Európai Éve 2023 Programsorozat, amelynek keretében elindulhat az egyéni tanulási számlarendszer és a mikrotanúsítványok bevezetésének kidolgozása. Az erről szóló kormányhatározat a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben.

Az egyéni tanulási számla lehetőséget nyújt a résztvevők számára, hogy pénzügyi motivációs eszközként használják, és saját képességeik fejlesztésére összpontosítsanak. Emellett hozzájárul a képzési rendszerek átláthatóságához is. A mikrotanúsítványok rendszere rövidebb ideig tartó képzéseken, kurzusokon vagy tréningeken nyújt lehetőséget a specifikus ismeretek megszerzésére. Ez a koncepció lehetővé teszi a készségek és kompetenciák célzott fejlesztését, amelyek alkalmazkodnak a gyorsan változó társadalomhoz és munkaerőpiachoz, ezzel támogatva az egész életen át tartó tanulás lehetőségét.

Az Unió a Készségek Európai Éve 2023 Programsorozattal szeretné felhívni a figyelmet a felnőttképzések fontosságára. Az Európai Bizottság kezdeményezése kiemelt prioritást élvez, hiszen a megfelelő készségek birtokában a munkavállalók szélesebb és jobb minőségű munkalehetőségekhez juthatnak, hozzájárulva a vállalatok versenyképességének növeléséhez, valamint a fenntartható gazdasági és társadalmi növekedéshez, és elősegítve a zöld- és digitális átállást.

A felnőttképzések népszerűsége uniós szinten is erősödik. Míg az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2021-ben a megkérdezettek 5,9 százaléka számolt be arról, hogy a felmérést megelőző 4 hétben részt vett valamilyen képzésben, addig a 2022-ben ez a arány már 7,9 százalék volt.

Az egyéni tanulási számla rendszerek és mikrotanúsítványok bevezetésének kidolgozása a felnőttképzési szakterület projektjeinek részeként valósulhat meg. A Készségek Európai Éve 2023 programsorozathoz kapcsolódó információk elérhetők az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. honlapján.”

Forrás:
Új, innovatív megoldások a felnőttképzésben; Kulturális is Innovációs Minisztérium; 2023. július 19.
Háttér:
A készségek európai éve (2023); Európai Bizottság
Új trendek a tanúsításban: a mikrotanúsítványok; Szlamka Erzsébet; Új Munkaügyi Szemle; 2023/1., 62-76. o. (PDF)
„Egy, az oktatási és képzési rendszeren belül tapasztalható trendet jár körbe a cikk szerzője: a mikrotanúsítványok elterjedését. Az írás a fogalmak tisztázása után kitér a jelenség okaira, kifejti a mikrotanúsítványok céljait, lehetséges előnyeit és hátrányait, valamint a különböző célcsoportok (tanulók, munkáltatók, szolgáltatók) szempontjait és a szakpolitikai megfontolásokat, szinergiákat tekinti át. Végül a Tanács Ajánlásából következő feladatokra világít rá, egy fajta roadmap-et előirányozva”

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A kiberrezilienciáról szóló jogszabály: közös tagállami álláspont a digitális termékek biztonsági követelményeiről

„Annak szavatolása érdekében, hogy a digitális elemeket tartalmazó, forgalomba hozott termékek – így például a csatlakoztatott otthoni kamerák, intelligens hűtőszekrények, televíziók és játékok – biztonságosak legyenek, a tagállamok képviselői (Coreper) közös álláspontot alakítottak ki a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményekről szóló javasolt jogszabályról (a kiberrezilienciáról szóló jogszabály).

„Hatalmas örömünkre szolgál a Tanácsban ma elért megállapodás, amely a biztonságos és védett digitális egységes piac iránti uniós kötelezettségvállalás sikere. Amennyiben az EU-ban kerülnek értékesítésre, a dolgok internetét alkotó termékeknek és egyéb összekapcsolt tárgyaknak – meg kell felelniük a kiberbiztonság alapszintjének, biztosítva a vállalkozások és a fogyasztók kiberfenyegetésekkel szembeni hatékony védelmét. A ma elért megállapodás fontos mérföldkő a spanyol elnökség számára, és reméljük, hogy ezáltal a lehető legnagyobb mértékben előmozdítjuk a Parlamenttel folytatandó tárgyalásokat.” – Carme Aetigas Brugal, a digitalizációval és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ügyekért felelős államtitkár

A javaslat célkitűzései

A rendelettervezet kötelező kiberbiztonsági követelményeket vezet be a hardver- és szoftvertermékek tervezésére, fejlesztésére, gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozóan annak elkerülése érdekében, hogy az uniós tagállamok különböző jogszabályaiból eredő követelmények között átfedések alakuljanak ki.

A javasolt rendelet minden olyan termékre alkalmazandó lesz, amely közvetlenül vagy közvetve csatlakozik egy másik eszközhöz vagy hálózathoz. Néhány kivétel is meghatározásra kerül olyan termékek – így például az orvostechnikai eszközök, a légi közlekedés vagy a járművek – vonatkozásában, amelyekre a hatályos uniós szabályokban már szerepelnek kiberbiztonsági követelmények.

A javaslat célja, hogy pótolja a hiányosságokat, tisztázza a hatályos kiberbiztonsági jogszabályokkal fennálló kapcsolatokat és e jogszabályokat koherensebbé tegye annak biztosítása révén, hogy a digitális elemeket tartalmazó – például a dolgok internetéhez (IoT) tartozó – termékek az ellátási lánc egészében és teljes életciklusuk során biztonságosak legyenek.

Végezetül a javasolt rendelet azt is lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a digitális elemeket tartalmazó termékek kiválasztásakor és használatakor figyelembe vegyék a kiberbiztonság szempontját, méghozzá azáltal, hogy lehetőséget biztosít a felhasználóknak arra, hogy megalapozott döntést hozzanak a megfelelő kiberbiztonsági jellemzőkkel rendelkező hardver- és szoftvertermékekről.

A bizottsági javaslatból megtartott főbb elemek

A Tanács közös álláspontja fenntartja a bizottsági javaslat általános irányvonalát, mindenekelőtt az alábbiak tekintetében:

– a megfelelésért való felelősség egyensúlyát átalakító szabályok a gyártók vonatkozásában, akiknek biztosítaniuk kell az uniós piacon forgalmazott, digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó biztonsági követelményeknek, köztük az olyan kötelezettségeknek való megfelelést, mint a kiberbiztonsági kockázatértékelés, a megfelelőségi nyilatkozat és az illetékes hatóságokkal való együttműködés

– a sebezhetőségek kezelésével kapcsolatos, a gyártók által meghatározott eljárásokra vonatkozó alapvető követelmények a digitális termékek kiberbiztonságának szavatolása érdekében, valamint a gazdasági szereplőkre, például az importőrökre és a forgalmazókra vonatkozó kötelezettségek az említett eljárásokkal kapcsolatban

– olyan intézkedések, amelyek javítják a hardver- és szoftvertermékek biztonságának átláthatóságát a fogyasztók és az üzleti felhasználók számára, valamint az e szabályok érvényesítését szolgáló piacfelügyeleti keret

A Tanács módosításai

A tanácsi szöveg több helyen módosítja a bizottsági javaslatot, többek között a következők tekintetében:

– a javasolt jogszabály hatálya, többek között azon konkrét termékkategóriák tekintetében, amelyeknek meg kell felelniük a rendelet követelményeinek

– az aktívan kihasznált sebezhetőségek vagy biztonsági események esetén az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) helyett az illetékes nemzeti hatóságok (számítógép-biztonsági incidensekre reagáló csoportok – CSIRT-ek) felé fennálló értesítési kötelezettségek; az ENISA egységes jelentéstételi platformot hoz létre

– a termékek várható élettartamának gyártók általi meghatározására szolgáló elemek

– a kis- és mikrovállalkozásokat támogató intézkedések

– egyszerűsített megfelelőségi nyilatkozat

A következő lépések

A Tanács közös álláspontjáról a mai napon elért megállapodás („tárgyalási megbízás”) lehetővé teszi a spanyol elnökség számára, hogy tárgyalásokat kezdjen az Európai Parlamenttel („háromoldalú egyeztetések”) a javasolt jogszabály végleges változatáról.

Előzmények

A csatlakoztatott eszközök kiberbiztonságáról szóló, 2020. december 2-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy fontos felmérni, hogy hosszú távon szükség van-e horizontális jogszabályra annak érdekében, hogy szabályozva legyen a csatlakoztatott eszközök összes releváns kiberbiztonsági szempontja, például az elérhetőség, az integritás, a bizalmas jelleg, és a forgalombahozatali feltételek meghatározása.

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke az Unió helyzetéről szóló 2021. szeptemberi beszédében jelentette be először ezt az elképzelést, amely tükröződött az Európai Unió kiberbiztonsági helyzetének javításáról szóló, 2022. május 23-i tanácsi következtetésekben, amelyekben a Tanács felszólította a Bizottságot, hogy 2022 végéig tegyen javaslatot a csatlakoztatott eszközök tekintetében alkalmazandó közös kiberbiztonsági követelményekre.

A Bizottság 2022. szeptember 15-én elfogadta a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó horizontális kiberbiztonsági követelményekről és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (a kiberrezilienciáról szóló jogszabály), amely kiegészíti majd az uniós kiberbiztonsági keretet: a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvet (kiberbiztonsági irányelv), az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelvet (NIS 2 irányelv) és az uniós kiberbiztonsági jogszabályt.

Rendelet a digitális elemeket tartalmazó termékekre vonatkozó harmonizált kiberbiztonsági követelményekről (a kiberrezilienciáról szóló jogszabály), a Bizottság javaslata, 2022. szeptember 15.

Irányelv az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről (NIS 2 irányelv), 2022. december 27.

Kiberbiztonsági jogszabály, 2019. június 7.

Irányelv a hálózati és információs rendszerek biztonságáról (kiberbiztonsági irányelv), 2016. július 19.

”

Forrás:
A kiberrezilienciáról szóló jogszabály: a tagállamok megállapodtak a digitális termékekre vonatkozó biztonsági követelményekre irányuló közös álláspontról; EU Tanácsa; 2023. július 19.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Digitális geopolitika: az EU Tanácsa a kritikus fontosságú ásványokról szóló, az EU és az USA közötti megállapodásról

„A Tanács a mai napon elfogadott egy határozatot, amelyben felhatalmazta a Bizottságot, hogy az EU nevében tárgyalásokat kezdjen az Egyesült Államokkal a kritikus fontosságú ásványokról szóló megállapodásról, valamint elfogadta a kapcsolódó tárgyalási irányelveket is.

E megállapodás célja, hogy megerősítse a kritikus fontosságú ásványok ellátási láncait, és mérsékelje az infláció csökkentéséről szóló amerikai jogszabály által az uniós iparra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.

„A kritikus fontosságú ásványokról szóló megállapodás kulcsszerepet tölt majd be a kritikus fontosságú ásványok nemzetközi ellátási láncainak diverzifikálásában. Hozzá fog továbbá járulni a zöld átállás terén folytatott együttműködésünk megerősítéséhez is. A megállapodás az infláció csökkentéséről szóló amerikai jogszabály keretében a tiszta üzemű gépjárművekre vonatkozó kedvezmény alkalmazását illetően ugyanolyan jogállást biztosít majd az EU számára, mint amellyel az USA szabadkereskedelmi megállapodásainak részes felei rendelkeznek.” – Héctor Gómez Hernández, spanyol ipari, kereskedelmi és turisztikai miniszter

A határozat főbb elemei

A tárgyalási irányelvek értelmében a kritikus fontosságú ásványokról szóló megállapodásnak:

rendelkezéseket kell tartalmaznia a kritikus fontosságú ásványok nemzetközi ellátási láncainak és a kapcsolódó ágazatoknak a megerősítésére vonatkozóan

teljes mértékben összhangban kell lennie a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival és a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogszabályban kitűzött célokkal – ami az EU kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátásának szavatolását illeti –, valamint az Európai Akkumulátorszövetséggel

meg kell erősítenie a kritikus fontosságú ásványok kereskedelmét és nemzetközi ellátási láncainak diverzifikálását, valamint elő kell mozdítania az elektromosjármű-akkumulátorokkal kapcsolatos technológiák alkalmazását azáltal, hogy hivatalosan is megerősíti az arra irányuló közös kötelezettségvállalást, hogy megkönnyítsék a kritikus fontosságú ásványok kereskedelmét, valamint előmozdítsák az azzal kapcsolatos tisztességes versenyt és a piacorientált feltételeket

magas szintű környezetvédelmet kell előmozdítania, ösztönöznie kell a kritikus fontosságú ásványok ágazatában dolgozók védelmét, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalást a kritikus fontosságú ásványok ellátási láncai terén

törekednie kell a kritikus fontosságú ásványok ellátási és értékláncain belüli torzító hatású és protekcionista gyakorlatok megelőzésére

ösztönöznie kell a kritikus fontosságú ásványok életciklus-értékelésére, kitermelésére, címkézésére, újrafeldolgozására és a kapcsolódó folyamatok átláthatóságára vonatkozó nemzetközi szabványokkal kapcsolatos együttműködést a fenntartható ellátási láncok támogatása érdekében, valamint segítenie kell megelőzni az EU és az USA közötti kereskedelem jövőbeli akadályait

Háttér

Az Egyesült Államok 2022 augusztusában hatályba léptette az infláció csökkentéséről szóló jogszabályt, amely bevezette a tiszta üzemű gépjárművekre vonatkozó kedvezményt. Ez a kedvezmény adójóváírás formájában nyújt támogatást az erre jogosult akkumulátoros vagy üzemanyagcellás járművek vásárlásához. A teljes támogatásra való jogosultsághoz a járművet többek között olyan akkumulátorral kell felszerelni, amely legalább részben olyan kritikus fontosságú ásványokat tartalmaz, amelyeket vagy Észak-Amerikában hasznosítottak újra vagy az Egyesült Államokban vagy olyan országban termeltek ki és dolgoztak fel, amellyel az USA szabadkereskedelmi megállapodást vagy kritikus fontosságú ásványokról szóló megállapodást kötött.

Az EU és az USA közötti átfogó szabadkereskedelmi megállapodás hiányában a kritikus fontosságú ásványokról szóló célzott megállapodás megkötése várhatóan lehetővé tenné, hogy az EU-ban kitermelt vagy feldolgozott, érintett kritikus fontosságú ásványokat megfelelőnek tekintsék az infláció csökkentéséről szóló jogszabály értelmében a tiszta üzemű gépjárművekre vonatkozó adójóváírás alkalmazásának egyes követelményei tekintetében, ezáltal pedig hozzájárulna az EU és az USA közötti ellátási láncok előmozdításához.

A kritikus fontosságú ásványokról szóló megállapodás lehetőséget kínál az uniós bányászati és feldolgozóipari beruházások vonzerejének növelésére.

A következő lépések

A megbízás elfogadását követően a Bizottság hivatalos tárgyalásokat kezdhet az Egyesült Államokkal a megállapodás rövid időn belül történő megkötése érdekében.

A tárgyalások lezárását követően a Tanácsnak el kell fogadnia a megállapodást. A kritikus fontosságú ásványokról szóló megállapodáshoz szükség van továbbá az Európai Parlament egyetértéséhez is.

A Tanács határozata a kritikus fontosságú ásványokról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról

Irányelvek a kritikus fontosságú ásványokról szóló megállapodásra vonatkozóan az Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokhoz

A Bizottságnak a tanácsi határozatra irányuló ajánlása

Ülések

”

Forrás:
Az USA-val folytatott kereskedelem: a Tanács felhatalmazást adott a kritikus fontosságú ásványokról szóló, az EU és az USA közötti megállapodásról folytatandó tárgyalások megkezdésére; EU Tanácsa; 2023. július 20.

Az Európai Unió Űrprogramügynökségének (EUSPA) főigazgatójának látogatása Budapesten

„023. július 18-án Budapestre látogatott az Európai Unió Űrprogramügynökségének (EUSPA) főigazgatója, Rodrigo da Costa.

A főigazgatót a Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium részéről Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár fogadta. A megbeszélések középpontjában a műholdas rendszerek katasztrófavédelem során történő alkalmazása állt.

Da Costa főigazgató látogatása alkalmával az Eurisy, EUSPA és a Külgazdasági és Külügyminisztérium közös szervezésében szakmai konferenciára került sor a műholdas eszközök a katasztrófakezelésben történő alkalmazásáról. A konferencián a természeti katasztrófák és kockázatok kezelésében érintett hazai ipari és hatósági, illetve nemzetközi szereplők, valamint a tudományos élet képviselői osztották meg észrevételeiket és tapasztalataikat a műholdas szolgáltatások felhasználásáról és integrációjuk fontosságáról.

Az eseményen da Costa főigazgató az európai űrprogrammal kapcsolatos perspektíváról szólva kifejtette: „A Galileo, az EGNOS, a Copernicus és a GOVSATCOM külön-külön is jelentős űrszolgáltatások, de együttesen alkalmazva kiemelkedően jelentős szerepet tölthetnek be. A katasztrófavédelem és a katasztrófaelhárítás kulcsfontosságú ágazat, ahol az összehangolt fellépés életeket ment. A felhasználói igények kielégítésére leginkább összpontosító ügynökségként az EUSPA szorosan figyelemmel kíséri a piacot, aktívan fejleszt és nyújt űreszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat.”

Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos áttekintést adott Magyarország űrstratégiájáról, és ismertette annak mérföldköveit. A miniszteri biztos elmondta: „A találkozó és konferencia fontos a vészhelyzetekben felmerülő kihívások közös kezelésében. Az innovatív eszközök és a műholdas technológiák felhasználásával tényeken alapuló döntéseket hozhatunk, amelyek nagyban segítik a katasztrófák megelőzését vagy kezelését.””

Forrás:
Az EUSPA főigazgatójának látogatása Budapesten; Külgazdasági és Külügyminisztérium; 2023. július 19.

Törvények, rendeletek

1276/2023. (VII. 17.) Korm. határozat a „Készségek Európai Éve 2023” programsorozat, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatok végrehajtásáról

„A Kormány

1. egyetért a készségek és kompetenciák fejlesztési relevanciájával, a készségek európai évéről szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/936 európai parlamenti és tanácsi határozatban elfogadott „Készségek Európai Éve 2023” (a továbbiakban: tematikus év) általános célkitűzéseivel;

2. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy – a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával – gondoskodjon a tematikus évhez kapcsolódó programsorozatok koordinálásáról, valamint a készségek, kompetenciák fontosságát hirdető események szervezéséről, kiadványok elkészítéséről;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter, gazdaságfejlesztési miniszter, külgazdasági és külügyminiszter miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2024. május 31.

3. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy – a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával – készítsen beszámolót a Kormány részére a tematikus év Magyarországon megvalósult kezdeményezéseinek végrehajtásáról és eredményeiről;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter, gazdaságfejlesztési miniszter,
külgazdasági és külügyminiszter miniszter, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2024. december 31.

4. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy a felnőttképzésért való felelőssége keretében – a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával – dolgozzon ki részletes koncepciót az egyéni tanulási számla hazai bevezetési lehetőségeiről;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter, gazdaságfejlesztési miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2024. július 1.

5. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy a felnőttképzésért való felelőssége keretében – a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával – dolgozzon ki részletes koncepciót a mikrotanúsítványok hazai keretrendszerének kialakításáról.
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter, gazdaságfejlesztési miniszter, pénzügyminiszter
Határidő: 2024. december 31.”

Forrás:
1276/2023. (VII. 17.) Korm. határozat a „Készségek Európai Éve 2023” programsorozat, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatok végrehajtásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1276/2023. (VII. 17.) Korm. határozata a „Készségek Európai Éve 2023” programsorozat, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatok végrehajtásáról; Magyar Közlöny; 2023. évi 106. szám; 2023. július 17.; 5765. o. (PDF)

30. szám, 2023. július 24.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Törvények, rendeletek