Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az egészségügy átalakításáról
Tárgyszavak: egészségügyi ellátórendszer átalakítása, Magyarország, Takács Péter
Meghalt Fekete Gábor, a magyar e-közigazgatási intézményrendszer felépítésének kiemelkedő alakja
Tárgyszavak: digitális kormányzat története, digitális kormányzati szolgáltatások, Fekete Gábor, Magyarország
Áldás vagy átok? A Janus-arcú MI kormányzásának kérdései – 2023. augusztus 21.
Tárgyszavak: Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Európai Unió, Kína, Mesterséges Intelligencia (MI) — katonai alkalmazások, Mesterséges Intelligencia (MI) — kormányzás, Mesterséges Intelligencia (MI) — szabályozás, Szaúd-Arábia

Közigazgatás, politika, jog

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Újgenerációs hálózat Sümegen, valamint a gödi adatközpont hírei
Tárgyszavak: Göd, Magyarország, MVM NET, Nemzeti Adatközpont Kft., Sümeg, újgenerációs (NGA) szélessávú hálózatok

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Infomorzsák a HUNOR programról
Tárgyszavak: Ferencz Orsolya, HUNOR – Hungarian to Orbit, Magyarország, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), űrkutatás

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az egészségügy átalakításáról

„Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szerint egy modern egészségügyi ellátórendszer nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre. A politikus luxusnak tartja, hogy 150-200 emberre jut egy háziorvos, az egészségügy problémáiért pedig meglátása szerint alapvetően a „szocialista ellátórendszer” a felelős.

Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre kevesebb időt töltenek az emberek kórházakban. Csak azokat a betegeket tartják bent az egészségügyi intézményekben, akiknek valóban szükségük van erre, ehhez azonban túlméretezett a kórházi struktúra – mondta a Portfoliónak adott interjúban az egészségügyért felelős államtitkár.

Takács Péter szerint a rendszernek olyannak kellene lennie, mint amilyen egy öntisztító sütő. Ezzel arra utalt, hogy egy-három évente képesnek kell lennie önmaga mérésére és arra, hogy az eredményekből következtetéseket tudjon levonni, és így saját maga is változásokat generálhat.

A politikus nagy problémának tartja, hogy „egy szocialista, fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltet Magyarország”. Mint fogalmazott, ezzel ellentétben egy modern egészségügyi ellátórendszer nagyobb hangsúlyt fektet a megelőzésre, például különböző szűrésekkel. Szerinte a modern struktúra sokkal több, akár helyben megoldható, definitív ellátást nyújt, aminek egy része az alapellátásban történik meg, a másik fele pedig a járóbeteg-ellátásban.

Takács Péter úgy véli, a jövőben sem lesz kevesebb az ellátott eset, de az orvostudomány fejlődésével folyamatosan csökken majd a kórházban eltöltött idő. Mint mondta, mindenki az ágylábakat számolgatja, de nem az a lényeg, hanem az ellátott esetek száma.

„Az nem járható, hogy a nagyapám 3-4 hónapig bent van a vármegyei kórházban, és a nagyanyám hónapokig ingázik a kórházba 60 kilométerről.

Ezek a kapacitások azok, amiket a városi kórházakban meg kell erősíteni, ezen dolgozunk” – jelentette ki az államtitkár.

Takács Péter arról is beszélt a lapnak, hogy nem zárnak be kórházakat, hanem áthangolják az egyes funkcióikat annak megfelelően, hogy a lakóhelyek közelében elérhető, magas színvonalú ellátást nyújtsanak. Elismerte, hogy öregszik a háziorvosi társadalom és figyelmeztetett: egészen addig, amíg a jelenlegi finanszírozási rendszer áll fenn, nem fognak nagy számban háziorvosnak tanulni a fiatalok.

„Luxus, hogy 150-200 főre tartunk fent praxist. Alaposan körbejártuk a témát, és nagyon sok igazságtalanság felszínre jött. Egy 200-300 fős praxisban dolgozó idős kolléga, aki mellett nyugdíjas korú asszisztens van, sokkal több finanszírozást kap, mint egy 2300 főt ellátó, frissen végzett, 30 éves szakorvos” – fogalmazott az egészségügyért felelős államtitkár.

A politikus arról is beszélt az interjúban, hogy a sebészet rendkívül rosszul finanszírozott szakma, hiszen 100 ezer forint bevételt 122 ezer forint ráfordításból tud realizálni. Szerinte a Szent János Kórház a magyar egészségügy állatorvosi lova, az egyik legrosszabb finanszírozási struktúrával rendelkező magyar intézmény. Számos kritikus megjegyzéssel szemben ő úgy látja, orvosból nincs hiány Magyarországon, a szakdolgozóból viszont igen, ott nagy problémák vannak. Azt azonban pozitív fejleménynek tartja, hogy az orvosok esetében a töredékére esett vissza a külföldre vándorlás.”

Forrás:
Egészségügyi államtitkár: nem zárunk be kórházat, de ne az ágylábakat számoljuk; Infostart; 2023. augusztus 15.
Lásd még: „Az interjúban az államtitkár többek között a kórház-finanszírozásra is kitért. Szerinte ezen a téren intézményenként jókora eltéréseket lehet tapasztalni. Például van olyan kórház, amely összbevételének 3,5 százalékát költi energiaszámlára, de más intézmény az elavult infrastruktúra miatt 16 százalékot. Ennek menedzselésére az lenne a megoldás, ha a kiadásokat is egy szervezet kezelné, ez pedig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság lenne.”
Egészségügyi államtitkár: nincs értelme fenntartani a kisebb praxisokat, jönnek az összevonások; Világgazdaság; 2023. augusztus 15.

Meghalt Fekete Gábor, a magyar e-közigazgatási intézményrendszer felépítésének kiemelkedő alakja

„Megdöbbenve fogadtuk a hírt, hogy méltósággal viselt betegség után elhunyt Fekete Gábor, kerületünk első szabadon választott polgármestere.

Fekete Gábor 1963-ban született Sárváron, tanulmányait a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán végezte. Szakmai pályáját fejlesztőmérnökként 1986-ban az EMG-ben kezdte, és mindig büszkén emlékezett az ott eltöltött évekre.

Már a ’80-as évek közepétől kezdve tagja volt a lelkes, politikával foglalkozó nemzedéknek, 1988-ban pedig részt vett a XVI. kerületi EMG Fidesz-csoport megalapításában. 1990-ben egyedüli fideszes polgármesterként nyert kerületünkben, amit a teljes cikluson keresztül vezetett.

4 évig vezette a kerületet, ez idő alatt kezdődött többek között a telefonhálózat fejlesztése, illetve megvalósult az éves költségvetés és az intézménygazdálkodás teljes reformja.
A Kertvárosban eltöltött évek után a Citynform Rt. igazgatói posztját töltötte be, ahol munkatársaival az önkormányzati informatikai rendszerek működésének reformját készítette elő, melynek eredményeként létrejött egy olyan korszerű, integrált önkormányzati rendszer, amelyet 15 éven át 200 intézmény és fenntartó használt.

Demokráciafelfogásával olyan alapokat teremtett a XVI. kerületi önkormányzatiságban, amelyek a mai napig segítenek abban, hogy a helyi politikusok a kerület érdekeit helyezzék minden más elé. A kerület fejlesztését, fejlődését szem előtt tartó személyisége miatt még azok is tisztelték és becsülték, akik nem mindenben vallottak azonos nézeteket vele.

Munkájának köszönhetően nyerte el jelenlegi formáját az Erzsébet-liget és környéke, hiszen elérte azt, hogy a kivonuló szovjet csapatok ingatlanai ne váljanak szabad prédává, hanem azok helyén a XVI. kerületiek számára lakások, köz- és egészségügyi intézmények létesüljenek.

A rendszerváltozást követő időszakban, támogató hozzáállásának köszönhetően egyedülállóan sok karitatív, civil és sportegyesület alakult és kezdte meg működését a kerületben.

Mindvégig lelkes kertvárosi, igazi lokálpatrióta személyt veszítettük el, aki mélyen hívő keresztényként, hittel felvértezve, tapasztalatával, ötleteivel, sokszor saját kezével igyekezett mindenhol, mindenben segíteni. Segíteni embertársainak, ismerőseinek, barátainak és sokszor rengeteg plusz terhet vállalva magának a Kertvárosnak is. Rengeteget olvasott, kutatott és mindig tanult is valami újat.

1999-től a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, majd a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője volt.
2000-ben a Károlyi Palota Kulturális Központ főigazgató-helyetteseként dolgozott.
2000-2002 között a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosság programkoordinációs főosztályvezetőjeként az információs társadalom programok irányítását végezte, majd az Informatikai és Hírközlési Minisztérium főosztályvezetőjévé nevezték ki.

2003-tól a Veresegyház és Térsége Fejlesztéséért Kht. közigazgatási programvezetőjeként irányította a kistérségi társulási modellkísérlet közigazgatás-fejlesztési projektet, melyhez közvetlen központi támogatás járult.

2010-től a Vidékfejlesztési Minisztériumban miniszteri biztos, ahol többek között feladata volt a saját ötleteként elindított Közhiteles Címregiszter (KCR) projekt, ami rendet kívánt tenni a több szakmai terület határterületén mozgó címinformációk inkonzisztenciájában, rá jellemző módon a projekt nem csupán ötlet volt, hanem igazgatásilag is átgondolt módon indult útjára.

Ezt követően az újonnan létrehozott Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium E-közigazgatásért Felelős Helyettes Államtitkára lett Dr. Navracsics Tibor miniszter irányításával.
A KIM-ben töltött évek alatt Fekete Gábor kiemelkedő szerepet vállalt a magyar e-közigazgatási intézményrendszer felépítésében és a kormányzati informatika fejlesztésében. Mindig kiemelt célként tartotta szem előtt a különböző adatbázisok, illetve nyilvántartó rendszerek közötti átjárhatóságot, az “interoperabilitás” megteremtését. Szakmai felügyelete alatt született meg az e-ügyintézés új koncepciója és törvényi szabályozási keretei, továbbá – európai uniós fejlesztésekből – ekkor jöttek létre azok a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (SZEÜSZ-ök – mint pl. a központi azonosítás, elektronikus űrlap benyújtás, aláírás és fizetés), amelyek a papír mentes közigazgatási működésnek jelenleg is fontos alapjai.

A KIM megszűnését követően, 2014-től az Országos Bírósági Hivatal informatikáért felelős elnökhelyettese lett, innen nevezték ki 2015-ben a Földmérési és Távérzékelési Intézet élére főigazgatónak. 2016-ban azt a feladatot kapta, hogy az Intézetet építse be Budapest Főváros Kormányhivatalába, a zökkenőmentes átalakítást követően, 2018-ig főosztályvezetőként vezette a szervezetet. Ezt követően 2019-ig a Lechner Lajos Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Méltósággal viselt betegsége miatt egy idő után már nem vállalt fontosabb kormányzati megbízatásokat, ugyanakkor évekig szakértője volt a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak, valamint aktív tagja volt több szakmai civil szervezetnek is.

Ötletei, intellektusa, integratív hozzáállása kiemelkedő közigazgatási gondolkodóvá tették. Életigenlő személyiségét, pozitív gondolkodását, emberségét minden munkatársa szerette, akinek alkalma volt együtt dolgozni vele. A közös munkából sokszor évtizedekig tartó mély barátságok születtek.

Halála fájó veszteség a XVI. kerület, a XVI. kerületi Önkormányzat, a XVI. kerületi lokálpatrióták, a XXI. századi közigazgatás, a digitális állam felépítésében résztvevő valamennyi kolléga és pályatárs, valamint mindenki számára, aki ismerte Őt. Munkássága, életútja mind szakmailag, mind emberileg zsinórmérték marad.

Fekete Gábort a Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat saját halottjának tekinti.

Gábor, nyugodj békében!

”

Forrás:
A Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület nekrológja, kiegészítve tisztelői és barátai, illetve a Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat információival. 2023. augusztus 18.

Áldás vagy átok? A Janus-arcú MI kormányzásának kérdései – 2023. augusztus 21.

100 millió fontért szeretne nagy teljesítményű mikrocsipeket vásárolni Anglia
Az illetékes kormányzati szervezet akár 5000 grafikus feldolgozó egységet (GPU) is beszerezne, hogy a fejlett MI-rendszerekhez szükséges megfelelő számítási kapacitás rendelkezésre álljon.
Sunak to spend £100m of taxpayer cash on AI chips in global race for computer power
James Titcomb; The Telegraph; 2023. augusztus 20.

A ChatGPT-nek még mindig szüksége van emberekre
Sok-sok ember dolgozik a képernyők mögött, és mindig is szükség lesz rájuk, ha a modell tovább fejlődik
ChatGPT Still Needs Humans
John P. Nelson.; Consortium News; 2023. augusztus 18.

A világ nem áll készen az MI következő évtizedére
Mustafa Suleyman, a DeepMind és az Inflection AI társalapítója arról beszél, hogy az MI és más technológiák minden felett átveszik az uralmat – és esetleg a nemzetállam tulajdonképpeni szerkezetét is fenyegetik majd.
The World Isn’t Ready for the Next Decade of AI
Gideon Lichfield és Lauren Goode beszélgetése Suleymannal (podkeszt és átirat); Wired; 2023. augusztus 16.

A mesterséges általános intelligencia (AGI) felé – Mi hiányzik?
A mesterséges általános intelligencia (AGI) olyan MI-rendszereket jelöl, amelyek képesek az emberek által végrehajtható feladatok széles körében az emberi teljesítményt elérő, vagy azt meghaladó szintet elérni. Nem ismerek olyan elméletet, amely azt állítaná, hogy az AGI vagy a szingularitás lehetetlen. Általában azonban szkeptikus vagyok azokkal az érvekkel kapcsolatban, amelyek szerint a nagy nyelvi modellek, például a GPT-sorozat (GPT-2, GPT-3, GPT-4, GPT-X) az AGI felé haladnak. Ez a cikk megpróbálja elmagyarázni, miért hiszem, hogy ez így van, és szerintem mi hiányzik, ha az emberiség (vagy az emberi faj tagjai) úgy döntenek, hogy megpróbálja elérni az AGI-t. Megpróbálom érzékeltetni azt is, hogy miért könnyű az úgynevezett „AGI receptjéről” absztrakt módon beszélni, de a fizika maga miért akadályoz meg minden hirtelen és váratlan ugrást a jelenlegi helyzetről az AGI vagy szuper-AGI felé.
Toward AGI — What is Missing?
Mark Riedl; Medium; 2023. augusztus 3.

Az egyes nemzetek különböző úton képzelik el az MI szabályozását
Útmutató Kína, az Európai Unió és az Egyesült Államok törekvéseihez.
Rules to keep AI in check: nations carve different paths for tech regulation
Matthew Hutson; Nature; 2023. augusztus 8.

Az amerikai döntéshozók által mérlegelt MI-szabályozás magyarázata
A ChatGPT, a Midjourney és más eszközök arra kényszerítik Bident és a Kongresszust, hogy vegyék komolyan MI-t, és szabályozásának problémáit.
The AI rules that US policymakers are considering, explained
Dylan Matthews; Vox; 2023. augusztus 1.

Az algoritmikus döntéshozatal újragondolása
Új tanulmányukban a Stanford Egyetem oktatót rámutatnak arra, hogy a „méltányosságon” alapuló algoritmikus döntések nem mindig vezetnek méltányos vagy kívánatos eredményekhez.
Rethinking Algorithmic Decision-Making
Monica Schreiber; Stanford Law School; 2023. július 27.

Az MI hatalmi paradoxona. Meg tudják-e tanulni az államok az MI kormányzását – mielőtt még túl késő lenne?
A korábbi technológiai hullámoktól eltérően az MI-rendszerek a globális hatalmi struktúra és egyensúly szeizmikus változását is elindíthatják, mivel veszélyeztetik a nemzetállamok, mint a világ elsődleges geopolitikai szereplőinek státuszát. Akár beismerik, akár nem, az MI-rendszerek megalkotói maguk is geopolitikai szereplők, és az MI feletti szuverenitásuk tovább erősíti a kialakulóban lévő „technopoláris” rendet, amelyben a technológiai vállalatok olyan hatalmat gyakorolnak a saját területükön, amelyet egykor a nemzetállamok számára volt fenntartva.
The AI Power Paradox. Can States Learn to Govern Artificial Intelligence—Before It’s Too Late?
Ian Bremmer, Mustafa Suleyman; Foreign Affairs; 2023. szeptember/október (2023. augusztus 16-án jelent meg)

Az MI valós károkat okoz. Erre koncentráljunk és ne a hamis hírverésre az emberiség végéről
Az MI hatékony szabályozásához a valódi károkat vizsgáló megalapozott tudományra van szükség, nem pedig az egzisztenciális kockázatokról szóló felmagasztalt sajtóközleményekre.
AI Causes Real Harm. Let’s Focus on That over the End-of-Humanity Hype
Emily M. Bender, Alex Hanna; Scientific American; 2023. augusztus 12.

Az MI-t egyetlen módon tudjuk ellenőrzésünk alatt tartani: az államosítás, a köztulajdonba vétel a megoldás
Az MI végtelen lehetőségei – és végtelen kockázatai – szövetségi tulajdont igényelnek.
There’s Only One Way to Control AI: Nationalization
Charles Jennings; Politico; 2023. augusztus 20.

Az üzlet számára nyitva: digitális óriáscégek, koncentrált hatalom és a nyílt MI politikai gazdaságtana
A tanulmány a „nyílt” MI-t a nyílt és nyílt forráskódú MI-rendszereket napjainkban övező figyelemmel összefüggésben vizsgálja. A szerzőka zt találták, hogy a „nyílt” és a „nyílt forráskódú” kifejezéseket zavarosan és sokféleképpen használják, gyakran inkább aspirációt vagy marketinget jelentenek, mintsem technikai leírást, és gyakran keverik a nyílt forráskódú szoftverekből és a nyílt tudományból származó fogalmakat. Ez bonyolítja az amúgy is összetett környezetet, amelyben jelenleg nincs megállapodás a „nyitott” definíciójáról az MI területén.
Open (For Business): Big Tech, Concentrated Power, and the Political Economy of Open AI
David Gray Widder, Sarah West, Meredith Whittaker; SSRN; 2023.augusztus 18.

Ezek a nők megpróbáltak figyelmeztetni minket az MI-re
Ma már egyértelműek az MI-rendszerek kockázatai – de a figyelmeztető jelek mindvégig ott voltak.
These Women Tried to Warn Us About AI
Lorena O’Neil; Rolling Stone; 2023. augusztus 12.

Kína és az Egyesült Államok intelligens drónrajokkal kísérletezik, hogy biztosítsa fölényét a katonai MI területén
Peking és Washington kiemelten kezeli az autonóm járműveket és a megfigyelést. Mindkét fél prioritásai közé tartozik, hogy olyan fegyvereket hozzanak létre, amelyek emberi segítség nélkül is megtalálják célpontjaikat, valamint MI-eszközöket a célpontok műholdfelvételek alapján történő azonosításához.
China, U.S. Test Intelligent-Drone Swarms in Race for Military AI Dominance
Alastair Gale; Wall Street Journal; 2023. augusztus 19.
(alternatív elérés)

Közeledik a szigorú fellépés az MI-vel szemben
Öt módja annak, hogy Washington felelősségre vonja a Szilícium-völgyet.
The AI Crackdown Is Coming
Matteo Wong; The Atlantic; 2023. augusztus 7.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok versengenek az Nvidia chipek vásárlásáért MI-ambícióik megvalósítása során
Az Öböl-menti országok több ezer GPU-t szereznek be a nagy nyelvi modellek készítéséhez szükséges mikrocsipek globális hiánya közepette.
Saudi Arabia and UAE race to buy Nvidia chips to power AI ambitions
Madhumita Murgia, Andrew England; Financial Times; 2023. augusztus 14.
(alternatív elérés)

Szkeptikusan a generatív MI-ről
Hatalmas hírverés övezi ezt a technológiát. Üzletileg és a tényleges használhatóságát tekintve, azonban sok a kérdőjel.
The sceptical case on generative AI
John Thornhill; Financial Times; 2023. augusztus 17.
(alternatív elérés)

Közigazgatás, politika, jog

Három új államtitkárt nevezett ki az államfő

„Két új tárcánál is új államtitkárok dolgoznak majd.

Novák Katalin köztársasági elnök hétfőn a Facebook-oldalán közölte, hogy Pátkai Nándort az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának közigazgatási államtitkárává, Zsigmond Barna Pált pedig a minisztérium államtitkárává, míg Bíró Attilát az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárává nevezte ki.
„A most kinevezett államtitkároknak új feladataikhoz jó munkát kívánok” – írta a köztársasági elnök.”

Forrás:
Három új államtitkárt nevezett ki az államfő; Infostart / MTI; 2023. augusztus 14.

24 fejlesztés elindításáról döntött a kormány, derült ki az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) listájából

„ Két tucat fejlesztésről döntött a kormány.

Összesen 24 projekt megindításáról döntött a kormány júliusban – erről az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tájékoztatta a Világgazdaságot. A portál ez alapján arról ír: a kéttucatnyi fejlesztésből 19-nél már a harmadik negyedévben megindul a tervezésre irányuló közbeszerzési eljárás.

A Lázár János vezette minisztérium a pontos beruházások tartalmazó listát is megosztotta a VG.hu-val. Ebből kiderül: a fejlesztések mind vidéken valósulhatnak meg, abból a célból, hogy erősítsék az ottani ipari infrastruktúrát. Az érintett települések:
* Debrecen,
* Iváncsa,
* Dunakeszi,
* Zalaegerszeg,
* Nyíregyháza és
* Kecskemét.

Debrecenben a fejlesztések egyik bázisa az Észak-Nyugati Gazdasági Övezet (ÉNYGÖ) lehet, amihez kapcsolódik több csomópont, illetve út fejlesztése, a Debrecen-Füzesabony vasútvonal korszerűsítése is. A Debrecen Déli Gazdasági Övezetben is közúti és vasúti infrastruktúra-fejlesztéseket terveznek, de szó van több út felújításáról is.

Az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület kialakításával összefüggésben szintén közút- és vasútfejlesztési beruházások készülnek, akárcsak Dunakeszin. A Zalaegerszeg–Zalaszentiván térségben konténerterminál valósul meg, ehhez kapcsolódnak közúti és vasúti fejlesztések is. A Nyíregyházi Ipari Parkhoz kacsolódóan négy közúti tervezés (M3 autópályán különszintű csomópontok, kapcsolódó országos úti fejlesztések, 4.bsz. főút – 100. sz. vasútvonal külön szintű keresztezésével az ipari parkba történő bekötés vizsgálata, 4. sz. főút bevető szakasz kapacitásbővítő fejlesztésének vizsgálata) közbeszerzési eljárása indul meg, de vasúti fejlesztések is várhatók a kelet-magyarországi megyeszékhelyen. Kecskeméten az Ipari Park fejlesztésével összefüggésben a közútfejlesztési beruházásokról jelent meg kormányhatározat.

A teljes lista a Világgazdaság cikkében olvasható.”

Forrás:
Kiderült, milyen felfüggesztett beruházásokat indít be Lázár János; HVG.hu; 2023. augusztus 20.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Elindult a Lechner Tudásközpont Copernicus böngésző szolgáltatása

„Már elérhető a Lechner Tudásközpont új webes szolgáltatása, a bárki számára ingyenesen hozzáférhető Copernicus böngésző, amely az egész ország területére vonatkozóan tartalmaz űrfelvételekből előállított adatokat.

Az Európai Unió földmegfigyelési programja, a Copernicus program többek között a Sentinel műholdcsalád felvételei alapján teszi lehetővé a földfelszín, az óceánok és a légkör monitorozását. Az adatok gyűjtésén túl a program azok feldolgozásával, kiértékelésével és szolgáltatásával is foglalkozik. A távérzékelési adatok mellett feldolgozott és értelmezett, tematikusan előkészített adatbázisokat tesz elérhetővé bárki számára. Az évekre visszamenőleg elérhető adatok alapján például nem csak a klímaváltozás alakulása és annak hatásai követhetőek nyomon, de segít a mérsékléséhez szükséges intézkedések megtervezésében. Az űrfelvételek és a rájuk épülő elemzések olyan fontos információkat biztosítanak, amelyek segítenek feltérképezni megújuló energiaforrásaink egy részét, egyben jó alapot biztosítanak a felszínborítás változásainak monitorozásához is.

Hazánkban a Lechner Tudásközpont Földmegfigyelési Operatív Központ (FOK) foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek közigazgatás-fejlesztési és -támogatási célú feldolgozásával, kiértékelésével. Ehhez, valamint a korábbi évek munkáihoz is kapcsolódóan (aszály-monitoring, belvíz- és gyeptérképezés) indult el a Copernicus böngésző szolgáltatás, amely a Sentinel műholdfelvételek előfeldolgozása és elemzése során keletkezett adatokat teszi elérhetővé az egész országra vonatkozóan, támpontot és inspirációt adva azoknak is, akik még csak ismerkednek a műholdfelvételek adattartalmával és felhasználásuk lehetőségeivel.

A Copernicus böngésző elsősorban a Sentinel–2 felvételek előfeldolgozott állományait, országos mozaikokat, standard indikátorokat szolgáltat egy-egy éven belül több időpontra. Emellett megtalálhatóak még a felvételek alapján gépi tanulásos eljárással és adatintegrációval előállított nyers, éves felszínborítási adatbázisok is, valamint a jövőben elérhetővé fog válni a belvízgyakorisági térkép is. Ezeket a bárki számára elérhető adatokat leginkább olyan térinformatikai műhelyek, oktatási intézmények találhatják hasznosnak, ahol nem csak demonstrálják a távérzékelés használhatóságát, de próbálják azokat kutatásaikba, munkáikba is bevonni. Megfelelő tudással hasznosak lehetnek a mezőgazdasági kárrendezésekben, talajtérképezésben, felszínborítás térképezésben és vizsgálatokban.

A Lechner Tudásközpont a Copernicus böngészőben megtalálható adatok, műholdfelvétel-mozaikok alapján végezte el a 2018-as CORINE felszínborítás-térképezést, a NÖSZTÉP Ökoszisztéma-alaptérkép, valamint a Nemzeti Nagyfelbontású Felszínborítási Rétegek előállítását, amire épülve a felszínborítás változásait monitorozó térképi adatok fejlesztése jelenleg is folyik.

Hazánkban a Miniszterelnökség szakmai háttérintézményeként működő Lechner Tudásközpont foglalkozik a távérzékelési eljárásokkal gyűjtött földmegfigyelési adatok, többek között űrfelvételek közigazgatás-fejlesztési és -támogatási célú feldolgozásával, kiértékelésével – együttműködve az Európai Űrügynökséghez kapcsolódó hazai feladatokat koordináló Külgazdasági és Külügyminisztériummal.”

Forrás:
Elindult a Lechner Tudásközpont Copernicus böngésző szolgáltatása; Lechner Tudásközpont; 2023. augusztus 9.

A NAV adatvagyona alapján előrejelezhető az adózatlan vagyon eltüntetése

„Esély sincs eltüntetni már az adózatlan vagyont.

Egy gyanús beruházás kapcsán kezdeményeztek adóellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, akik fiktív számlákra és több adónemet érintő adóelkerülésre is fény derítettek – tájékoztatta a hatóság a Computerworldöt.

Egy szabályosan működő vállalkozás bevallásának elemzésekor tűnt fel az adóhivatal munkatársainak egy másik társaság több százmilliós, beruházásról kiállított számlája. A NAV adatbázisaiban a számlaadatok alapján indított lekérdezések eredménye arra utalt, hogy a munka nagy részére a kivitelező olyan vállalkozásokkal kötött szerződést, amelyek a fiktív működés tipikus jeleit mutatták.

A vizsgálat a beruházás helyszínén kezdődött, ahol az adóellenőrök további információkat gyűjtöttek arról, hogy kik a munkálatok tényleges kivitelezői.

A beruházás helyszínén kizárólag a kivitelező alkalmazottai és eszközei voltak jelen, holott a számlák szerint a munkát alvállalkozók végezték. Az alvállalkozói szerződések, és az ezek alapján kiállított számlák tehát fiktívek voltak, mert csak papíron végezte más vállalkozás a munkát. A kivitelező cég a fizetendő adója csökkentésére fogadta be a fiktív alvállalkozói számlákat. Az ellenőrzés kiderítette azt is, hogy a kivitelező cég vezetője baráti, illetve családi kapcsolatban áll az alvállalkozások mögötti személyekkel.

A NAV adatvagyonából, különösen az Online Számla rendszer adataiból már a beruházás befejezése előtt látható volt a csalás. A gyors adóhatósági reakció nyomán még az ellenőrzési eljárás jogerős befejezése előtt megindult a végrehajtási eljárás, ami a vállalkozás bankszámlájának azonnali zárolását, járműveinek, tárgyi eszközeinek és követeléseinek lefoglalását jelentette. Ezzel a NAV megakadályozta, hogy a vállalkozás az eljárás ideje alatt eltüntesse azt a vagyont, ami a közterhek beszedésére nyújtott fedezetet.”

Forrás:
Akkora a NAV adatvagyona, hogy felér egy varázsgömbbel; Computerworld; 2023 augusztus 11.

Háziorvosi adatokkal bővült az EgészségAblak mobil alkalmazás

„A „Háziorvos” menüpontban mostantól mindenki meg tudja nézni a saját háziorvosa legfontosabb adatait. Ezzel a kényelmi funkcióval elkerülhető, hogy valaki tévedésből rendelési időn kívül menjen az orvosához.

A mobilalkalmazás célja, hogy a lakosság könnyen, gyorsan, egyszerűen és minél széleskörűbben használhassa a digitális egészségügy előnyeit. Az új kényelmi funkcióval elkerülhető, hogy valaki tévedésből rendelési időn kívül menjen az orvosához, és megkönnyíti az orvos elérését is – nyilatkozta az MTI-nek Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára hozzátéve, hogy ez a fejlesztés egyszerre segít a betegeknek és megkönnyíti az egészségügyi dolgozók munkáját is. A háziorvosi rendelési adatok a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hatósági nyilvántartásából származnak. Amennyiben valaki eltérést tapasztal, úgy azt az NNK felé jelezheti.

Az EgészségAblak alkalmazás ingyenes és mindenki számára letölthető. Első használatához TAJ-számra, Ügyfélkapu-azonosítóra és jelszóra van szükség, a további belépéseknél azonban már egyszerűen ujjlenyomattal, Face ID-val vagy jelkóddal is azonosíthatja magát a felhasználó.
Tömeges vénykiváltás is lehetséges a Receptek menüpontból

A lakosság az alkalmazás segítségével kényelmesebben követheti nyomon és válthatja ki a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök elektronikus receptjeit is a főoldalon található Receptek menüpontban. A gyógyszeres- és gyógyászatisegédeszköz-recepteket ikonok különböztetik meg egymástól.

Több recept esetén az applikációban előre ki lehet válogatni a kiváltandó elektronikus vényeket. A kiválogatott receptekből a lista alján található, Tovább gombra kattintva a kiváltani kívánt receptek vonalkódjai jelennek meg, egyesével leválasztva. A QR kód fülre kattintva a rendszer egy QR kódot (speciális vonalkódot) hoz létre, amely egy kódba „tömöríti” az összes kiválasztott recept listáját. A gyógyszertárakban már vagy csak a vonalkódokat kell felmutatni, vagy – az erre felkészült gyógyszertárakban – már elég csak a QR kódot beolvasni a táránál, így a kívánt vényköteles termékek kiadása felgyorsul és csökken a várakozási idő. (A QR-kódos vénykiváltás egyelőre még nem érhető el minden patikában.)

Ugyancsak a főmenüból érhető el az 1812-es menüpont, amelynek megnyomásával a hét minden napján, éjjel-nappal elérhető Egészségvonal. Az ingyenesen hívható számon tájékoztatást, segítséget nyújtanak többek között az EESZT használatával, a gyógyszerellátással, gyógyászati segédeszközökkel, valamint az eReceptekkel kapcsolatosan.”

Forrás:
Háziorvosi adatokkal bővült az EgészségAblak mobil alkalmazás; ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ; 2023. augusztus 17.

Modernizálják a kormányablakok működését, megújul az ügyintézés

„Évente 22 millió okmányt állítanak ki a Kormányhivatalok! A jövőben pedig a cél, hogy egy igazolvány minél több adatot tartalmazzon – erről is beszélt az Exkluzív adásában György István a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára!
…A műsorban kitértek az államtitkár jelenlegi feladatköreire és a kitűzött célokra, melynek megvalósításán dolgoznak munkatársaival.
A kormány 2010-ben egy teljes közigazgatás-átalakítási folyamatba kezdett, megkezdték a kormányhivatali rendszer felállítását 2011-ben.
„A kormányablakrendszer kifejezetten jól kitalált, nagyon jól megvalósított rendszer. Ezt az ellenzék sem vitatja, az ott elvégzett feladatellátást nem igazán érte kritika.” – mondta György István.
A jövő a digitális ügyintézésben van, gőzerővel dolgoznak a papíralapú okmány helyettesítésén és azon is, hogy elektronikus kormányablakokat nyithassanak meg.”

Forrás:
Modernizálják a Kormányablakok működését, megújul az ügyintézés; Spirit FM; 2023. augusztus 18.
Modernizálják a Kormányablakok működését! | Exkluzív, 2023.08.17.; SPIRIT FM; YouTube; 2023. augusztus 17.

Éles az új funkció a BudapestGO-ban – Megérkezett az egylépéses digitális jegyérvényesítés

„Még egyszerűbb lett a digitális jegyek használata a BKK fejlesztésének köszönhetően: az NFC-funkcióval mostantól csupán egy lépés a jegyek érvényesítése a BudapestGO applikációval. Az elmúlt hetekben több tízezer új kódmatrica jelent meg a BKK járművein, mától ezek a BKK ügyfeleinek gyorsabb jegyérvényesítését segítik.

Élesedett az NFC-funkció a BudapestGO applikációban, így mostantól többféle digitális jegyérvényesítésre lesz lehetősége a közösségi közlekedés használóinak. Az új matricák a megszokott QR-kódot is tartalmazzák, így aki szeretné, az a jól ismert, kamerás beolvasással is elvégezheti az érvényesítést, vagy a bérlet beolvasását.

Gyorsabb és egyszerűbb jegyérvényesítés

A BKK július végén kezdte kihelyezni a 30 ezer új kódmatricát a felszíni járművekre és az M4-es metró megállóinak bejáratához. Hamarosan minden járművön, pár hét múlva pedig valamennyi metróvonalon is elérhető lesz az új technológia használatához szükséges matrica.

A gyorsabb beolvasást biztosító matricán a QR-kód mellett egy kör alakú logó is látható „NFC” felirattal a közepén. Ehhez az ábrához kell odatartani az NFC-képes telefont a jegyérvényesítéshez, amely 4 lépéssel és 10 másodperccel gyorsabb az új technológiával.

Az iOS és Android rendszert használó telefonok között, illetve egyes készüléktípusoknál lehetnek különbségek a jel érzékelésében a gyártók technológiai adottságai miatt. A BKK egy videóval és a bkk.hu/egylepeseservenyesites címen elérhető aloldallal segíti az új technológia megismerését.

Csak a BudapestGO-ban elérhető az új funkció

A BKK más módon is támogatja a digitális jegyek használatát: a legújabb BudapestGO app verzióban az egyes jegyekre és bérletekre használatot segítő információs sáv került. Ez a kiegészítő funkció a későbbiekben bármikor ki-be kapcsolható az ügyfél által az applikáció beállítások menüjében.

A vonaljegyet és az időalapú jegyet minden felszálláskor érvényesíteni kell. A BudapestGO-ban megvásárolt jegyet automatikusan lehet érvényesíteni az új technológiával: felszállásnál elég feloldani a telefont, az NFC-matricához tartani, és megjelenik az animáció. Ezt a mozgó ábrát kell bemutatni a metróbejáratnál a BKK munkatársainak, vagy első ajtós felszállásnál a járművezetőnek.

A napijegyeket és a bérleteket csak jegyellenőrzés esetén kell felmutatni – a kód beolvasásával vagy az NFC-funkció használatával. Ezeket a termékeket nem kell külön érvényesíteni, hiszen a lejáratuk végéig érvényesek, addig korlátlanul lehet velük utazni. Ilyen esetben a mozgó ábra vagy a jegykód bemutatása csupán azt szolgálja, hogy beléptetésnél ellenőrizhessék a termék érvényességét.

Az NFC-technológia nem azonos az elektronikus jegyrendszerrel, tehát bankkártyával nem működik az NFC-matrica, csak a már megvásárolt digitális jegy vagy bérlet használatát könnyíti meg – egyelőre csak a BudapestGO appal.

Akiknek nincs beállítva az automatikus frissítés, azoknak az új funkció aktiválásához frissíteniük kell az applikációt. A BudapestGO legújabb verziója letölthető a Play áruházban és az App Store-ban. Bővebb információ és a funkciókat bemutató videók a bkk.hu/budapestgo oldalon érhetők el.”

Forrás:
Éles az új funkció a BudapestGO-ban – Megérkezett az egylépéses digitális jegyérvényesítés; Budapesti Közlekedési Központ; 2023. augusztus 15.

Digitális ügyintézés: sokan és többnyire elégedetten használjuk

„Egy friss felmérés szerint a felnőtt lakosság 80 százaléka használja az internetes lehetőségeket, ha mindennapos elintéznivalója támad. Legsűrűbben a bankok szolgáltatásait vesszük igénybe, de távközlési és közüzemi témában is népszerű ez a csatorna.

A magyarok a bankok, valamint a távközlési és közigazgatási szektor digitális ügyintézési megoldásaival elégedettek leginkább, míg legkevésbé a biztosítási szektorral – derül ki a FaceKom országos kutatásából. A témában informatikai megoldásszállítóként érdekelt cég a felmérést múlt hónapban bonyolította le, amelynek eredményei a 18-65 éves hazai népességre nézve reprezentatívnak tekinthetők.

Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy ma már nagyon szűk rétegét adják a társadalomnak azok, akik semmilyen módon nem használják mindennapos ügyeik elintézésére a digitális felületeket és csatornákat (ők nagyjából 20 százalékra tehetők).

Vezetnek a bankok

A digitális ügyintézést használók leggyakrabban a bankjukkal kerülnek így kapcsolatba: a válaszadók közel fele (49%) jelezte, hogy hetente használja a banki digitális ügyintézést. A termékek, ügyek jellegéből is következik, hogy a távközlési szolgáltatók és közműszolgáltatók felületeit jellemzően inkább havonta, míg a biztosítók és a közigazgatás digitális ügyintézési lehetőségeit ritkábban, évente használjuk.

A kutatás során rákérdeztek arra is, hogy miként értékelik az ügyfélkezelést és az igénybe vett szolgáltatások minőségét az ügyfelek. A válaszadók háromnegyede alapvetően elégedett a digitális ügyintézési lehetőségek színvonalával. Szektorokra bontva óriási különbségek nincsenek ugyan, de a bankok egyértelműen vezetik az elégedettségi toplistát (84 százalékos elégedettségi ráta), második helyen a távközlési szolgáltatók (76%), a dobogó harmadik helyén pedig a közigazgatás (73%) áll, míg az ötös lista végén a biztosítók vannak (68%).

Az elégedettségi kérdéskör további részletezéséből kiderült az is, hogy a bejelentkezéssel, ügyfélazonosítással, valamint magával az ügyintézési feladatokkal a legtöbben teljesen vagy inkább elégedettek (78%). Közel ugyanilyen arányban (72%) nyilakoztak pozitívan a digitális ügyfélfolyamatok visszajelző, értékelő részéről.”

Forrás:
Digitális ügyintézés: sokan és többnyire elégedetten használjuk; Bitport; 2023. augusztus 9.

Technika, tudomány, MI

Holland modell? Társadalmi célok szolgálatába állított mesterségesintelligencia-kutatások hálózata

„Abban a mezőben, ahol a technológia, a politika és a stratégiai gazdaságfejlesztés találkozik a mesterséges intelligenciával (MI), főleg a jogi, etikai vagy igazgatási kontextusra esik hangsúly és figyelem. Ezért lehet iránymutató az a holland törekvés, hogy a társadalom szempontjából fontos lehetőségek támogatásához is kiterjedt szakértői-kutatói erőforrásokat lehessen rendelni.

Noha a mesterséges intelligencia térképén már régóta megtaláljuk a társadalmi célú MI (AI for Social Good vagy Public Interest AI), az emberközpontú MI fejlesztése (development of human-centric AI, Humanistic AI) kérdéskörét, valójában ezek csak friss hajtásai egy sokkal régibb és átfogóbb megközelítésnek, amely a digitális technológia és kultúra megoldásvilágának társadalmi felhasználhatóságában hisz. Ebben keveredik a társadalmi informatika (Social Informatics, Human-Centered IT), a társadalmat szolgáló innováció (Social Impact Innovation, Dual Use Innovation), a nyílt (open) paradigma számos területe (nyílt adat, nyílt forrás, nyílt hozzáférés), olyan kiemelt területekkel, mint az e-demokrácia és a digitális befogadás (digital inclusion) vagy a digitalis szakadék szűkítése – az oktatásra, az egészségügyre és a közösségi önszerveződésre érzékenyen.

A hollandiai Mesterséges Intelligencia Innovációs Központ (Innovation Center for Artificial Intelligence, ICAI) úgy kívánt lökést adni a kutatás-fejlesztésből fájdalmasan hiányzó társadalmi-közösségi-humán célú alkalmazásoknak, hogy létrehozta az 51 partnerből álló ROBUST hálózatot, amely már idén jelentős kormányzati forrásokra számíthat. 10 évre 25 millió euro érkezik a holland kutatás-fejlesztési ügynökségtől (Netherlands Organisation for Scientific Research – Nederlandse Organisatie voor Wetenschappelijk Onderzoek, NWO) és 5 évre 7,5 millió euro a gazdasági tárcától. A teljes időszakban összesen 87 millió eurós büdzséből tervez gazdálkodni a 19 ipari partnert és 15 társadalmi szervezetet tömörítő ROBUST, amelyben a fejlesztő munka 17 újonnan alapított kutatóközpontban (laboratóriumban) folyik majd. A köz-és magáncélú forrásokat egyaránt felhasználó együttműködés (public-private partnership) eredményeként meginduló kutatómunka az ENSZ Stratégiai Fejlesztési Céljaihoz (sustainable development goals, SDG’s) igazodik: mindegyik központ egy-egy itt definiált speciális társadalmi kérdés vizsgálatára szerveződik.

Nem is akárhogy: az induláskor rögtön 85 PhD-helyet hoznak létre, hogy öt éven belül már 170 fős fiatal kutatói állománnyal számolva haladhassanak előre egy olyan munkaterv mentén, amely hosszú tézis-érlelés helyett néhány hónapos átfutással megosztott eredményeken és folyamatosan megjelenített alkalmazási lehetőségeken keresztül kíván hatást gyakorolni a kulcs-szereplőkre. Ez a gyorsaság különösen a kis-és középvállalkozásoknak kedvez, amelyek megfelelő tőke és humán erőforrás híján nemigen gondolkozhatnak hosszú távú projektekben. A ROBUST ezen felül azzal is csábítja partnerségre ezt a vállalkozói kört, hogy egy korábbi sikeres gyakorlat átültetésével adatlaboratóriumokat hoz létre a számukra. Ezekben maximum tizenkét hetes ciklusokban, a cégek számára jelképes összegért oldanak meg érzékeny problémákat különböző adattechnológiákban jártas, felkészült diákok.

A hálózat tevékenységének a középpontjában az átláthatóság, a megbízhatóság és a mérhetőség áll, fejlesztési filozófiájának kulcsszava pedig a „kontextus-érzékenység” (nem mindegy, hogy egy technológiának mi a felhasználási környezete, sugara). Ez ad jó alapot annak a vállalt szerepnek a betöltésére, amit a ROBUST vezetői a holland MI-ökoszisztéma „orkesztrálásának” neveznek: ebbe a fogalomba egyaránt beleértik a szereplők összehangolásának és az Uniós társ-törekvésekhez és hálózatokhoz való kapcsolódásnak a feladatait.

A ROBUST létrehozása, megjelenített prioritásai és konkrét tevékenysége is számos fontos üzenetet hordozhat a mesterséges intelligencia fejlesztésének hazai szereplői számára.”

Forrás:
ROBUST: tackling social issues together with AI; The Netherlands AI Coalition; 2023. július 6.
Az ismertetés dr. Z. Karvalics László munkája
Kiegészítés:
„Az AiNed program kiegésztése
A ROBUST program kiegészíti a Holland MI Koalíció által kifejlesztett AiNed program elemeit, és a két program a jó koordinációnak köszönhetően erősíti egymást.”

Kína rövidesen megjelenteti az MI új szabályozását

„Elemzők szerint mindenképp szabályozni kell a mesterséges intelligenciát, mert ennek hiánya veszélyes lenne az emberiségre. Kína a regulációban a világ előtt jár, szabályai jóval szigorúbbak, mint az Európában felvázolt tervek, ugyanakkor Peking több praktikus intézkedést is kidolgozott.

Kína a héten adja ki a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozó új szabályozást. A végleges szabályozás kevésbé szigorú az eredetileg tervezetteknél, de azt mutatják, hogy Kína – Európához hasonlóan – jól halad az elmúlt évek legígéretesebb és legvitatottabb technológiájának kormányzati felügyeletével. Ezzel szemben az Egyesült Államokban még azután sem veszik komolyan az állami ellenőrzést, hogy az iparági vezetők erre sürgették Washingtont.

A kormány 24 irányelvet dolgozott ki, amelyek keményebbek, mint az európai elképzelések, viszont számtalan praktikus intézkedést tartalmaznak – írja a Bloomberg. A vállalatoknak például egyértelműen fel kell tüntetniük egy videóról, képről vagy cikkről, hogy azokat a mesterséges intelligenciával generálták.

A szolgáltatóknak az MI alkalmazásakor is garantálniuk kell a szellemi tulajdonjogok védelmét, valamint a kiberbiztonsági és adatvédelmi jogszabályok betartását.

A kínai cégeknek mechanizmusokat kell létrehozniuk a nyilvánosságnak a platformokkal kapcsolatos problémák bejelentésére. Ugyanakkor a távol-keleti országban egyetlen vállalat sem vezethet be MI-szolgáltatást megfelelő engedélyek nélkül, ami egyes szakértők szerint túl szigorú. Elemzők úgy vélik, hogy mindenképp szabályozni kell az új technológiát, ennek hiánya veszélyes az emberiségre.

Igaz, Kínában a chatbotok nem mondhatnak ellent a kormány álláspontjának. Például a Yuanyu Intelligence néhány nappal az indulás után lekapcsolta a ChatYuan szolgáltatást, miután az MI Peking álláspontjával ellentétes módon, de a valóságnak megfelelően orosz agressziónak nevezte az orosz–ukrán háborút. Peking mindent összevetve igyekszik úgy felügyelni a mesterséges intelligenciát, hogy ne fojtsa meg a szektort, amelynek fejlődését a geopolitikai feszültségek is hátráltatják.”

Forrás:
Kína elsőként csap le a veszélyes mesterséges intelligenciára, és keményebb lesz Európánál; Hornyák Szabolcs; Világgazdaság; 2023. augusztus 15.
Beijing Tries to Regulate China’s AI Sector Without Crushing It; Sarah Zheng, Jane Zhang; Bloomberg; 2023. augusztus 14.
(alternatív elérés)
Háttér:
A generatív MI ideiglenes szabályozásáról van szó. A jogszabály angol neve: Interim Measures for Administration of Generative Artificial Intelligence Services.

„A mesterséges intelligencia és a béke” – ez a témája a pápa 57. Béke világnapi üzenetének

„Ferenc pápa közzé tette a 57. Béke Világnapjára tervezett üzenetének témáját. Nyílt párbeszédre szólít fel a „bomlasztó lehetőségekkel és ambivalens hatásokkal felruházott” mesterséges intelligencia témájában.

Az Átfogó Emberi Fejlődés Dikasztérium augusztus 8-án, kedden közleményt adott ki, amelyben bemutatja a következő, január elsejei Béke világnapi üzenet témáját, amely a „mesterséges intelligencia és a béke” kérdésével foglalkozik.

Nyitott párbeszéd

A sajtóközlemény felhívta a figyelmet a „mesterséges intelligencia terén elért figyelemre méltó előrelépésekre”, valamint arra, hogy ezek „gyorsan növekvő hatást gyakorolnak az emberi tevékenységre, a magán- és társadalmi életre, a politikára és a gazdaságra”. Ezzel összefüggésben Ferenc pápa „nyílt párbeszédre szólít fel ezeknek az új technológiáknak a jelentéséről, amelyek bomlasztó lehetőségekkel és ambivalens hatásokkal vannak felruházva”. A Szentatya hangsúlyozza az „éberség” fontosságát munka közben, „hogy az erőszak és a diszkrimináció logikája ne verjen gyökeret az ilyen eszközök előállításában és használatában, a legsérülékenyebbek és a kirekesztettek rovására”, mivel „az igazságtalanság és az egyenlőtlenségek konfliktusokat és ellentéteket szítanak”.

Az emberiség szolgálatában

A pápai üzenet érinti majd azt, hogy égető szükség van „a mesterséges intelligencia koncepciójának irányítására és felelősségteljes felhasználására”, továbbá arra, hogy azt „az emberiség szolgálatára és közös otthonunk védelmében alkalmazzuk”. Ez nem lehetséges anélkül, hogy az „etikai reflexiót” kiterjesztenénk az „oktatás és a jog” területére. A sajtóközlemény azzal zárul, hogy „az egyén méltóságának védelme és az egész emberi család számára ténylegesen nyitott testvériség iránti aggodalom” jelenti „a technológiai fejlődés nélkülözhetetlen feltételeit, amely hozzájárul az igazságosság és a béke előmozdításához a világban”

A Béke világnapja

Minden év január 1-jén, Mária, Isten Anyja ünnepén tartja az egyház a Béke Világnapját. Az emléknapot VI. Pál pápa hozta létre 1967-ben, megteremtve ezáltal a pápai üzenetek hosszú hagyományát, amelyek arra buzdítanak minden embert, hogy gondolkodjanak el a béke építésével kapcsolatos fontos témákon…”

Forrás:
„A mesterséges intelligencia és a béke” – ez a témája a pápa 57. Béke világnapi üzenetének; Edoardo Giribaldi, Somogyi Viktória; Vatican News / Reuters; 2023. augusztus 9.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Újgenerációs hálózat Sümegen, valamint a gödi adatközpont hírei

„Az MVM Net Zrt. elkészült egy tizenhat települést érintő, új generációs adatátviteli hálózat kiépítésével a Sümegi járásban. A hálózaton keresztül a helyi lakosok és vállalkozások nagyobb volumenű adatforgalmat bonyolíthatnak, és széles sávú hozzáférési szolgáltatásokat vehetnek igénybe.

Lezárult Az új generációs NGA- és felhordóhálózatok fejlesztése az MVM Net Zrt.-nél a Sümegi járásban elnevezésű projekt – tette közzé az állami vállalat. A beruházás révén a kevésbé fejlett térségekben is terjedhetnek a digitális szolgáltatások az állampolgárok és a vállalkozások körében.

A munka 2017. június 12-én indult a Széchenyi 2020 program keretében, és 2023. július 31-én zárult. A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap 268,5 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítette. A hazai és európai uniós forrásokból megvalósuló, összesen 344,23 millió forintba kerülő Szupergyors internet programban végzett hálózatfejlesztésre Sümeg járás 16 településén került sor.

A hálózati végpontok sávszélessége minden helyszínen legalább 30 megabit lett másodpercenként.

Az NGA vezetékes hozzáférési hálózat részben vagy egészben optikai elemekből áll, és nagyobb adatforgalom bonyolítását igénylő, széles sávú hozzáférési szolgáltatásokat képes nyújtani, mint a rézhálózatok. A közleményben szintén említett felhordóhálózat a hírközlő hálózatnak a hozzáférést biztosító szolgáltató és a hozzáférést igénybe vevő szolgáltató közötti kapcsolatát teremti meg.

Az MVM Net portfóliójában első számú feladat a Mavir Zrt. kiszolgálása széles sávú hálózati megoldásokkal a villamosenergia-rendszer biztonságos üzemeltetése céljából – olvasható az MVM Net honlapján. E társaság biztosítja az MVM csoportnak és más energiaipari cégeknek is a széles sávú hálózati megoldásokat.

Egyelőre nem lesz Gödön adatközpont

Az MVM Net egy gödi adatközpont létesítésére és üzemeltetésére 2016. június 6-án megalapította a százszázalékos állami tulajdonú MVM Net Nemzeti Adatközpont Kft.-t, ám az adatközpontból egyelőre nem lesz semmi. A kft. beszámolója szerint ugyanis „a kormány a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében” többek között a tervezett gödi adatközpont létesítésének elhalasztásáról, átütemezéséről döntött. A cég legfrissebb üzleti beszámolójának a zárónapja ezért 2023. július 15., másnap pedig már indult is a vállalkozás végelszámolása.”

Forrás:
Újabb településeken turbózta fel a netet az MVM; Világgazdaság; 2023. augusztus 15.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Rendkívül egyszerű meghekkelni a műholdakat

„Nincs szükség millió dolláros felszerelésre, és programozó zseninek sem kell lenni ahhoz, hogy valaki bele tudjon piszkálni egy alacsony Föld körüli pályán keringő műhold működésébe.

„Talán nem volt a legjobb ötlet megtartani ezt az előadást”, jegyezte meg Johannes Willbold, a bochumi Ruhr Egyetem PhD-hallgatója, miután azt ecsetelte a las vegas-i Black Hat biztonsági konferencia hallgatóságának, mennyire egyszerű meghekkelni a műholdakat. (Ugyanezen a konferencián hirdette meg az amerikai kormányzat az AIxCC programot és versenyt a kritikus infrastruktúrák védelmére.)

A fiatal kutató háromféle műholdat tanulmányozott, és úgy találta: többségük teljesen védtelen a távoli beavatkozások ellen, mert a legalapvetőbb biztonsági rendszereknek is híján vannak.

„Mindenki azt hiszi, hogy a műholdak biztonságosak”, idézi szavait a The Register. „Igen drága berendezésekről beszélünk, amelyeket titkosítással és hitelesítéssel is védeni kellene. Feltételezem, hogy a bűnözők is azt gondolják, hogy túl kemény diót jelentenek, és kriptográfiai zseninek kell lenni a feltörésükhöz.”

A közvélekedés szerint iszonyú drága lenne átvenni az irányítást egy műhold felett, mert költségesek azok a földi állomások, amelyeken keresztül az égitestekkel kommunikálni lehet, ráadásul azok felépítését, működését, a bennük alkalmazott firmware-t is nehéz lenne megismerni. Ez viszont koránt sincs így. Mind az AWS, mid a Microsoft Azure kínál Ground Station as a Service (GSaaS) szolgáltatást, tehát egy kellően feltöltött bankkártya birtokában bárki kommunikálhat alacsony pályán keringő (Low Earth Orbit, LEO) műholdakkal. Ami pedig a firmware-t illeti: a kereskedelmi műholdak piaca óriási fejlődésen ment át az utóbbi években, a platformok számos komponense könnyen megvásárolható. Willibold becslése szerint 10 ezer dollárért már bárki készíthet magának földi irányítóállomást.

Védtelen műholdak

A német kutató ennél egyszerűbb módszert választott: kikérte a szükséges adatokat a műholdak üzemeltetőitől tanulmánya számára. Sokan meg is tették ezt, és nem egy esetben még titoktartási egyezményt sem kötöttek vele. Az általa megvizsgált három műhold az ESTCube-1 (az Arm Cortex-M3 processzoron futó miniatűr, 10×10×10 centiméteres CubeSat berendezés); az Európai Űrügynökség által működtetett, valamivel nagyobb CubeSat OPS-SAT kutatási platform; és az úgynevezett Flying Laptop (a Stuttgarti Egyetem űrkutató intézete által üzemeltetett nagyobb és fejlettebb műhold) volt.

Biztonsági szempontból lesújtók voltak az eredmények. A két CubeSat már a legalapvetőbb biztonsági próbákon is elhasalt: nem használtak hitelesítési protokollt, és titkosítás nélkül sugározták adásukat. Némi kódolással Willibold képes lett volna átvenni az irányítást a műhold felett, és kizárni onnan az eredeti tulajdonost – ahogyan ezt előadása során szimulálta is. A Flying Laptop jobban teljesített. Működtek az alapvető biztonsági rendszerek, és igyekezett elrejteni a legfontosabb funkciókat a behatolóktól. Ugyanakkor némi tudással és kódolással ez is sebezhetőnek bizonyult.

Veszélyes forgatókönyvek

Bár a német kutató által vizsgált műholdak nem kulcsfontosságú feladatokat teljesítenek, súlyos károkat okozhat, ha illetéktelenek veszik át fölöttük az irányítást. Felhasználhatók arra, hogy téves információt vagy számítógépes kártevőt küldjenek le a földi célpontokra; kommunikálhatnak más műholdakkal, és megfertőzhetik azokat is; de akár a röppályája is megváltoztatható, hogy ütközzön egy másikkal, az így keletkező űrszemét pedig további égitesteket tehet tönkre.

Sajnálatos módon a biztonsági funkciók utólagos beépítése nem életszerű. Műszakilag lehetséges lenne, de ezeknek a kis műholdaknak mind az áramfogyasztása, mind a számítási teljesítménye a végletekig ki van használva – a titkosítás vagy a hitelesítés futtatása gyakorlatilag lehetetlen. Meglepő módon a nagyobb műholdak sebezhetőbbek, mert a Cubesat platformon a kis méretek miatt egyedi szoftverek futnak, míg a nagyobbakban gyakoriak a kereskedelmi alkatrészek és a nyílt forrású szoftverek.”

Forrás:
Egyszerű meghekkelni a műholdakat; IT Business; 2023. augusztus 14.

Máris elkésett az EU a kvantum-háborúban?

„A vállalatoknak és a kormányoknak gyorsan kell cselekedniük, hogy átfogó stratégiát dolgozzanak ki a kvantumkészségre vonatkozóan ─ áll a European Policy Center új jelentésében. A kutatások jelenlegi ütemét figyelembe véve a becslések szerint a következő két évtizedben érkezik egy olyan kvantumszámítógép, amely képes feltörni a modern kriptográfiai eljárásokat. Ez alig elegendő idő a politikai döntéshozók számára, hogy megtervezzék és végrehajtsák azokat a technikai és logisztikai intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy felkészüljenek a kvantumszámítógépek világára ─ állítja a jelentés szerzője, Andrea G. Rodríguez.

A kvantumszámítógépek pusztítást végezhetnek a digitális kommunikációban azáltal, hogy feltörik a nyilvános kulcsú kriptográfiai algoritmusokat, amelyeket biztonságos továbbítására használnak. Amikor a felhasználók egy biztonságos weboldalon (például egy bank honlapján) böngésznek, a nyilvános kulcsú kriptográfia segítségével a felhasználó és a weboldal biztonságosan kicserél egy titkos kulcsot, amellyel titkosítják az összes kommunikációjukat. Egy kvantumszámítógéppel ez könnyedén feltörhetővé válna.

A kriptográfiailag releváns kvantumszámítógépeknek (Cryptographically-Relevant Quantum Computer – CRQC), lennének korlátai, mert minden ilyen védett kapcsolat egyedi, és egy kvantumszámítógépnek minden számítási erőforrására szüksége lenne ahhoz, hogy egyszerre csak egy kapcsolatot törjön fel. A jelenlegi információk alapján jobban megéri a fenyegetettségi aktoroknak a “most begyűjteni, később visszafejteni” elvet alkalmazni, vagyis attól nem kell tartani, hogy a CRQC megjelenésével azonnal kiürítik a bankszámláinkat ─ nem azért, mert nem lennének erre képesek, hanem mert egy bankszámla nem kifizetődő célpont. A kvantumszámítógépek üzemeltetése feltételezhetően drága lesz, ezért a kapcsolódó támadások valószínűleg nagy értékű célpontok, például országok vagy fontos iparágak ellen irányulnak majd.

A NIST posztkvantumkriptográfia szabványosítási projektje 2024-ben teszi közzé a kész szabványokat. Csak azoknak a szervezeteknek kell majd lecserélniük a régi szabványokat az újakra, amelyek saját kódjukban kriptográfiát használnak, azonban ez nem feltétlenül triviális feladat. Bill Newhouse, a project vezetője a csapatával olyan eszközök kifejlesztésén dolgozik, amelyek segítségével a szervezetek megtalálhatják munkafolyamataik összes olyan pontját, ahol a kvantum-sérülékeny kriptográfiát használnak.
„A projekt során azt próbáljuk kitalálni, hogy a szervezetek ─ legyen szó akár kormányzatról, akár az iparról ─ mit tehetnek a felkészülésük érdekében”.
Ezért fontos, hogy az EU azonnal lépéseket tegyen és egy tervet dolgozzon ki ─ nyilatkozta Rodríguez. Az EU viszonylag kevesebb időt töltött az ilyen jellegű technikai megoldások kidolgozásával, mint az Amerikai Egyesült Államok. A jelentés arra ösztönzi az EU-t, hogy fordítson több erőforrást a posztkvantumkriptográfiára, valamint a kvantumkulcs-elosztás tesztelésére. Rodríguez szerint azonban még ha az új kvantumrezisztens technológiák készen is állnak, a felhasználók átállása ezekre éveket vehet igénybe.”

Forrás:
Máris elkésett az EU a kvantum-háborúban?; Nemzeti Kibervédelmi Intézet; 2023. augusztus 10.
A quantum cybersecurity agenda for Europe; Andrea G. Rodríguez; European Policy Center; 2023. július 17.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Infomorzsák a HUNOR programról

„Még ebben az évben eldőlhet, ki lesz az a két űrhajósjelölt, aki Amerikába utazhat a kiképzés folytatására. Hamarosan meghirdetik azokat az oktatási programokat, amelyek a középiskolások számára teszik hozzáférhetővé az űrtechnológiai tudást, a SUMIMANT–ra regisztrálva pedig akár a Nemzetközi Űrállomásra is eljuthat a nevetek

Dr. Ferencz Orsolya volt a vendégelőadója a Budapest XVI. kerületi önkormányzat által szervezett közösségi programnak, ahol Schuminszky Nándor űrszakíró, Magyarok az Űrben címmel csaknem két órás, igen érdekfeszítő beszámolóban mutatta be az elmúlt 40 év emberes űrrepüléseit. Az elkötelezett rajongók által viszonylag ismert tény pl. hogy 1979-ben Magyari Béláról is elkészültek a sikeres repülést ünneplő PR plakátok, hiszen nem lehetett előre tudni ki lesz kiválasztva végül a küldetésre.

Azt azonban kevesen tudják, – mivel alig néhány ilyen hibás plakát maradt fenn-, hogy az egyik képaláírás tanúsága szerint Magyari Béla ölében kislánya Krisztina ül. Ha ezt a verziót ismerte volna meg a nagyközönség, az azért még a korabeli viszonyok között is nagy botrány lett volna, hiszen az azóta felnőtt hölgyet a valóságban Grétának hívják. Ebből is látszik, milyen nagy a média felelőssége, hiszen a hibák nem csak akkor számítanak, ha valami oknál fogva nyilvánosságra kerülnek. Az érintettek számára akkor is kellemetlenek lehetnek, ha a tájékozatlan közvélemény figyelmét elkerülik.

Miközben az előadás további érdekes mozzanatokat tárt fel a 40 évvel ezelőtti események sorából, arra is felhívta a jelenlévő, űrkutatásért felelős vezetők figyelmét, hogy ebben az évezredben, a modern viszonyok között, célszerű lenne az emberi tényezőre is figyelni, és elkerülni az efféle tévedéseket. Ennek a kihívásnak próbálnak megfelelni, amikor a jelenleg kiképzés alatt álló űrhajós jelölteket próbálják egyelőre megóvni a médiazajtól – emelte ki Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. A program általános céljairól megtartott tájékoztatója után, ezért először arra kértük, fejtse ki bővebben, miért nem lehet meghívni akár a Spacejunkie YouTube csatornára is vendégként a HUNOR program résztvevőit.

– Miért korlátozzák az űrhajósjelöltek médiafelületeken való megjelenését és az interjúkészítési lehetőséget is?

Dr. Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos

– A négyből három ember a földi központban marad. Ha most kitesszük őket annak a hatalmas média figyelemnek, ami ezt a vállalkozást övezi, akkor később, amikor más feladatot kapnak nem biztos, hogy könnyű lenne megszokni a változást. Most az űrhajósjelöltek kizárólag a szakmai felkészülésre koncentrálnak, – tegyük hozzá, a nemzetközi standardoknak ebben nem könnyű megfelelni-, és mi nem szeretnénk semmi felesleges terhet rakni rájuk, ami esetleg elvonná a figyelmüket a feladattól. Az a fontos most, hogy mind a négyen az általuk elérhető maximális teljesítményt nyújtsák, hiszen ennek az értékelése alapján fog eldőlni, hogy ki lehet a négyből az a kettő, aki az Egyesült Államokban tovább folytathatja a kiképzést. A programról folyamatosan adunk tájékoztatást és nyilván, egy-egy szakasz lezárultával fogunk részletesebb információkat adni, de most egy kicsit még a nagyközönség türelmét kérjük.

– A Honvédelmi Minisztérium nemrégiben kiadott egy közleményt, amiből megtudhattuk, hogy a jelöltek az elmúlt hetekben egy túlélési gyakorlaton vettek részt. Sokan nem értik, miért van szükség ilyen katonai jellegű felkészítésre?

– A szárazföldi és a víz felett zajló helikopteres feladatokkal kombinált gyakorlatsorozatnak az volt a szerepe, hogy ha a landoláskor esetleg valami nem úgy sikerül, ahogy tervezték, akkor az űrhajósok felkészülten állhassanak bármilyen helyzet elé. Emellett ez növeli a pszichés felkészültségüket is. Az ilyen próbatételek fontos tapasztalatot jelentenek, arra nézve, hogy nagy feszültség mellett, hogyan tudnak koncentrálni, összpontosítani, és fegyelmezetten végrehajtani egy feladatot. Ez egyébként az alapkiképzésnek is a része, hogy nagy stressz szint mellett is, mind fizikailag, mind szellemileg maximálisan helyt kell állni.

– Hogyan folytatódik most a kiképzés?

– Lesz egy rész, amelyben még mind a négyen érintve vannak, amelyben pl. a súlytalanság kipróbálása is a program része lesz

– Ezt valahol Nyugat-Európában fogják teljesíteni?

– Igen, a külföldi részeket az amerikai és az európai partnerekkel közösen szervezzük, de aztán lesz egy választóvonal, és az amerikai kiképzésre már csak két ember megy.

– Mikor feleződik meg a társaság?

– Mi semmilyen módon nem szeretnénk ezt a döntést sürgetni, de most kb. ez év végére mondják a szakemberek, hogy esetleg eldőlhet. Maga küldetés 2024 végén 2025 első félévében valósulhat meg. Ez várhatóan az Axiom-5 misszió lesz, nem tudunk ennél pontosabbat, de ez nem is magyar hatáskör.

– A Debreceni Egyetem oroszlánrészt vállal az űrhajósjelöltek felkészítésében. Csak itt zajlik az elméleti képzés, vagy az ország más felsőoktatási intézményeiben is?

– Számos egyetem kutatói segítik az elméleti felkészülést, illetve a Debreceni Egyetem a gyakorlati, űrélettani kísérleteknél is nagyon komoly szerepet vállal. Ami a tudományos programot illeti, a pályázat még mindig nyitva van, egyre másra érkeznek a jobbnál jobb ötletek, de a minisztérium honlapján továbbra is várjuk a javaslatokat. Időről időre az Energiatudományi Központ munkatársai lezárják és értékelik a pályázatokat, aztán újra megnyitják a lehetőséget.

– Legalább nagyságrendi számot lehet tudni, hogy mégis mennyi pályázat érkezett?

– Azt tudom mondani, hogy nagyon sok, több tucat, de az értékelés több körös, és a nemzetközi szakembergárda rostáján is át kell mennie a sikeres kísérleteknek. Tematikailag nagyon sokrétű a felhozatal, az űrélettani, anyagtudományi, vagy sugárzásmérési kísérleteken túl, oktatási programok is érkeztek, amelyek nagyon hasznosak, hiszen ne felejtsük el, hogy a nemzetközi partnerek elvárják, hogy ezt a területet minél inkább integráljuk az ismeretterjesztésbe, és az oktatásba.

(A Külügyminisztérium honlapján 2022 februárja óta olvasható a HUNOR program szabad kapacitásainak kiaknázására vonatkozó felhívás. A programra 12 magyar fejlesztésű műszert, és 8 tudományos kísérletet választanak ki. Belső információk szerint eddig 4 eszköz és kísérlet teljesítette a szigorú nemzetközi feltételeket. Közülük kettő a REMRED-hez köthető, de a projektben részt vehet a Semmelweis Egyetem, egy miskolci cég egy anyagtudományi-, egy másik pedig gyógyszer adagolási kísérlettel).

– Ezzel összefüggésben fontos kérdés, hogy lesz-e tanárprogram, hogyan képzelik el a tanárok felkészítését, hiszen fontos, hogy szakmailag minél magasabb szinten, de mégis kreatívan tudják majd kommunikálni a HUNOR programot a gyerekek felé?

– A HUNOR programnak is lesznek ilyen kísérő programjai, de reményeink szerint az Európai Űrügynökség ESERO (European Space Education Resource Office) programját is el tudjuk majd indítani, a Space Terminal programfelelőssel közösen, ami kifejezetten középiskolai tanároknak szól. Közben készítjük a kormány felé a szakmai anyagot, amely lehetővé teszi, hogy olyan űrlaborokat nyissunk az országban, amely középiskolásoknak nyújt majd lehetőséget műholdas eszközépítésre. Ez ügyben nagyon jó tapasztalataink vannak az egyetemi programok kapcsán, gondolok itt az MRC-100 műholdra, amelynek a programjába bekapcsolódott Győr, Debrecen, és Szeged is. Ezek azonban mind egyetemistáknak szóló programok, és mi azt szeretnénk, ha a középiskolásaink izraeli mintára, az ott már jól vizsgázott programot a magyar viszonyokra adaptálva, hozzáférnének ehhez a technológiai lehetőséghez. Az űrtevékenység tehát jóval szélesebb annál, mint amit emberes űrrepülésnek hívunk. A HUNOR egy nagyon fontos pontja a magyar űrszektornak, de nem az egyetlen, ebbe az ismeretterjesztés éppen úgy beletartozik, mint a tudományos programok, a nemzetbiztonsággal összefüggő katonai tevékenység, vagy a műholdas küldetések, ugyanakkor tudjuk, hogy a fiatal generációk fantáziáját leginkább az űrhajósok mozgatják meg.

Szintén az ismeretterjesztést és a fiatalok bevonását célozza meg Schuminszky Nándor és Vincze Miklós ötlete, a SUMIMANT „Útitárs” program (Send Up My Image via MANT – Küldd fel a képem a MANT-on keresztül). A kampány fő célja, hogy felkeltse és fenntartsa az érdeklődést a közvélemény, elsősorban a természet-, és műszaki tudományok iránt fogékony fiatalok érdeklődését a HUNOR program iránt. A résztvevők szimbolikus módon maguk is a magyar kutatóűrhajós útitársává válhatnak, a küldetés résztvevőinek érezhetik magukat. A MANT által majdan üzemeltetett weboldalon ugyanis hamarosan fel lehet majd iratkozni egy listára, amelyet az Axiom-5 magyar űrhajósa magával visz egy memóriakártyán vagy pendrivon a Nemzetközi Űrállomásra.

Fontos részlet, hogy a meghajtó nem kerülne kapcsolatba a Dragon űrhajó, vagy az ISS számítógépes rendszerével, így nem szükséges, hogy érvényesek legyenek rá az efféle akciókhoz szükséges biztonsági protokollok. A lapka akár mindvégig egy reprezentatív tokba zárva, esetleg egy magyar zászlóba bevarrva utazhat a fedélzeten. A korábbi hasonló ESA és NASA kampányokhoz képest itt lehetőség nyílna kis méretű képek feltöltésére is a rendszerbe, és ezek, a nevekkel együtt kerülnének rá a memóriakártyára. Az adatok megadása után a rendszer e-mail-ben küldené el a felhasználónak a közvetlen linket, amelyről később bármikor elérheti saját HUNOR-jegyét. A szerzőpáros javaslatot tett arra is, hogy a SUMIMANT – mint mission patch – rákerüljön a második magyar űrhajós szkafanderére és fedélzeti űrruhájára. Ennek másolataihoz később a gyűjtők is hozzájuthatnának.”

Forrás:
Infomorzsák a HUNOR programról; Kővágó Angéla; Spacejunkie.hu; 2023. augusztus 20.

Szakirodalom

A mesterséges intelligencia szerepe a közigazgatásban

„A ma emberének élete és jóléte szorosan összefügg az adatok és az egymással összekapcsolódó modern technológiák alkalmazásával. A mesterséges intelligencia (MI) már most érezteti hatását, akár a mindennapi életünkben is. Ezért is van óriási jelentősége annak, hogy 2023 júniusában az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját a mesterséges intelligenciára vonatkozó törvénnyel kapcsolatban. Ez lesz a világ első átfogó szabályrendszere a mesterséges intelligencia kockázatainak kezelésére.

Hatékonyság és innováció

E két hívószóról nem feltétlenül, illetve nem elsősorban a közigazgatás jut eszébe az embernek. Pedig igény lenne mindkettőre úgy a közigazgatásban dolgozók, mint az ügyfelek részéről. Lássuk, segíthet ebben a Mesterséges Intelligencia?

Manapság már nem meglepő, hogy egyre több területen merül fel a mesterséges intelligencia[1] (MI) használatának lehetősége, sőt igénye. Ez a rohamos, már-már szinte követhetetlen iramban történő fejlődés, az elismerő, méltató hangok mellett, érthető okokból gyarapítja a szkeptikusok, mi több a vészharangokat kongatók, apokaliptikus végkimenetelt emlegetők népes táborát is.

Ennek ellenére, sőt inkább éppen ezért történelmi lépésnek is nevezhetjük az Európai Unió azon törekvését, hogy a „világ első átfogó szabályzatrendszerét készítse elő a mesterséges intelligencia lehetőségeinek és veszélyeinek kezelésére. A cél az, hogy az EU-t a mesterséges intelligencia megbízható, globális központjává alakítsák.

2023. június 14-én az Európai Parlament elfogadta tárgyalási álláspontját az MI-törvénnyel kapcsolatban. A Parlament számára prioritást jelent, hogy az EU-ban használt mesterséges intelligenciarendszerek biztonságosak, átláthatóak, nyomon követhetőek, megkülönböztetéstől mentesek és környezetbarátok legyenek. A Parlament emellett technológiasemleges, egységes definíciót kíván létrehozni a mesterséges intelligencia számára, amelyet a jövőbeli mesterséges intelligenciarendszerekre is alkalmazni lehetne.”[2]
Tagadhatatlan, hogy a mesterséges intelligencia olyan technológia, amelynek hatalmas potenciálja van a különböző ágazatokban, többek közt a közigazgatásban is. Az MI-technológiák alkalmazása izgalmas lehetőségeket kínál a közigazgatás hatékonyságának növelése, a szolgáltatások javítása és az innováció előmozdítása terén.

Jelen írásommal, értelemszerűen a teljesség igénye nélkül, igyekszem elsősorban a saját lehetőségeink bővítése érdekében eljátszani azzal a gondolattal, hogy a legújabb kollégánk a mesterséges intelligencia. Barátok leszünk vagy ellenségek? Lényegesen segítheti a munkámat, vagy inkább fölösleges macera? Konkurenciát jelent számomra? Veszélyezteti az állásomat?

Elismerem, valószínűleg jóval gyorsabban és többet tud dolgozni, mint én vagy te, de mennyire megbízható, innovatív, empatikus vagy etikus? Egyáltalán szükség van ilyen típusú, mindeddig embernek tulajdonított jellemvonásokra vagy ezek fölösleges sallangok, melyeknek nincs helye egy szigorúan szabályozott környezetben? Meg tud oldani egy váratlan helyzetet? Elvárhatjuk tőle a minőségi munkát, vagy csak a mennyiséggel tudja humanoid kollégáit lekörözni? Egyébként, köztünk legyen mondva, a munkamennyiség egyáltalán nem olyan jelentéktelen aspektus.

Gondolatébresztőnek talán ennyi kérdés elég is. Valószínűleg az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre a jövő fogja megadni a választ, így most inkább a végső, és főként egyetlen igaz válasz keresésének és pláne megtalálásának igénye nélkül az alábbiakban igyekszem felvázolni a mesterséges intelligencia közigazgatásban betölthető szerepének néhány lehetséges variációját, szemezgetve elsősorban külföldi példák közül, ütköztetve a pro és kontra érveket.

I. Az MI előnyei a közigazgatásban

1. Hatékonyság növelése

Az MI automatizálhatja a rutinszerű közigazgatási feladatokat, lehetővé téve a közigazgatási szakembereknek, hogy elsősorban a komplex, stratégiai tevékenységekre összpontosítsanak. Az automatizálás értelemszerűen egyszerűsítheti a folyamatokat, csökkentheti a bürokratikus terheket és javíthatja a közigazgatás működésének hatékonyságát.

A mesterséges intelligencia nagy mennyiségű adat feldolgozására képes, és ez komoly előnyt jelenthet a közigazgatás számára. Az állami intézményeknek és közigazgatási szerveknek gyakran kell kezelniük hatalmas adatállományokat, amelyek manuális elemzése időigényes és nehézkes, vagy éppenséggel kivitelezhetetlen. Az MI-technológiák segítségével azonban az adatokat hatékonyan és gyorsan lehet feldolgozni, könnyen ki lehet nyerni belőlük fontos információkat, és kiszűrni a releváns összefüggéseket.

Egy amerikai példát hozva: Georgia állam Kormányzati Átláthatósági és Kampányfinanszírozási Bizottsága havonta körülbelül 40 000 oldalnyi kampányfinanszírozási nyilatkozatot dolgoz fel, amelyek közül sokat kézzel írnak. Más alternatívák értékelése után a bizottság egy kézírás-felismerő szoftvert vetett be, melyet emberi felügyelettel erősített meg.[3]
2. Adatalapú döntéshozatal

Az MI-rendszerek azáltal, hogy képesek nagy mennyiségű adatot feldolgozni, értékes információkat nyújthatnak az adatokon (bizonyítékokon) alapuló döntéshozatal támogatására, lásd az Ákr.[4] szerinti hatósági eljárásokban[5] a tényállás tisztázása és a bizonyítás során.

Köztudott a pontos, teljes körű és naprakész adatokat tartalmazó nyilvántartások kialakításának, karbantartásának fontossága, különös tekintettel a közhiteles nyilvántartásokra,[6] amelyek „hitelesen tanúsítják (deklaratív hatály) az abban bejegyzett jogok és tények fennállását, azaz a bejegyzett adatok, jogok és tények helyességét és a valósággal való egyezőségét az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell”.

A kormányok világszerte nehézségekkel szembesülnek, amikor ingatlan-nyilvántartásról esik szó. Egy francia cég, a Google-lal együttműködve olyan mesterségesintelligencia-szoftvert fejlesztett ki, amely képes elemezni a légi felvételeket és beazonosítani a be nem jelentett ingatlanokat, építményeket. A szoftver a 2021 októberében tartott próbaüzemében 20 000 be nem jelentett fürdőmedencét észlelt Franciaország néhány vizsgált régiójában. Tekintettel arra, hogy az úszómedencével rendelkező ingatlanok magasabb adózási sávba esnek, a francia adóhatóság, a mesterséges intelligencia bevetésével további 10 millió euró adóbevétellel gyarapította a költségvetést. Az állami büdzsére gyakorolt jótékony hatása mellett a hatóságok kiemelték, hogy elsődleges cél a hatékony vízgazdálkodásra való törekvés volt.[7]
A kormányzati szervezetek és a biztosítótársaságok összefogásával valósultak meg hasonló kezdeményezések az Egyesült Államokban is, ahol szintén az infrastruktúrában és az ingatlanokban bekövetkezett változások azonosítására fejlesztettek ki mesterséges intelligencia által támogatott szoftvereket. Egy ausztrál cég mesterséges intelligencia eszköze légi felvételek alapján végzi a földterületek beazonosítását. A fejlesztő cég a szoftver felhasználási területei közül az alábbi területeket emelte ki:[8] automatizált ingatlan-elemzés biztosítás és követeléskezelés tárgykörben, kockázati modellezés, ingatlanbecslés, ingatlanban bekövetkezett változások észlelése, építési engedélyek gyorsított elbírálása, közbiztonság, tervezés stb.

A fenti példákon túlmenően érdekesek lehetnek azon MI-algoritmusok, melyek képesek értelmes mintázatok azonosítására, trendek felismerésére, tényszerű információkon alapuló döntések meghozatalának elősegítésére a rohamosan változó társadalmi kihívások hatékony kezelése érdekében. Így például szerepet kaphatnak a gazdasági fejlődés elősegítése és a beruházások ütemezése terén, mivel az MI-algoritmusok képesek azonosítani a gazdasági trendeket, például a gazdasági növekedést, az ipari fejlődést és a munkaerőpiaci tendenciákat, segítve ezáltal az önkormányzatokat, a gazdaságfejlesztési szervezeteket a társadalmi-gazdasági környezet értékelésében, a beruházások célzott tervezésében és a gazdasági stratégiák kidolgozásában.

Mivel az MI-algoritmusok képesek elemző adatok alapján azonosítani a közlekedési mintázatokat, segítségükkel megelőzhető a forgalmi dugók kialakulása, illetve növelhető a közlekedési folyamatok hatékonysága. Mindez hozzájárul a közlekedési infrastruktúra fejlesztéséhez, a közlekedési szolgáltatások optimalizálásához, valamint a közlekedés fluidizálásához.[9] Az AI által támogatott rendszerek nagy hatékonysággal működnek már jó néhány világvárosban, mint például Los Angeles, Stockholm, Szingapúr, Peking.

Az MI-algoritmusok úgyszintén segíthetnek a környezeti adatok elemzésében, például a légszennyezettség, a vízminőség vagy a természeti erőforrások felhasználásának monitorozásában. Ez lehetővé teszi a környezetvédelmi szervezetek számára a fenntarthatósági intézkedések tervezését, a környezeti hatások felismerését és a gyors beavatkozás lehetőségét. Barcelonában MI-algoritmusokat alkalmaznak a légszennyezettség monitorozására. Az algoritmusok elemzik a légszennyezési adatokat, így a levegő minőségét és a szennyező anyagok koncentrációját, hogy segítsenek a megfelelő intézkedések kidolgozásában és az egészségügyi hatások kezelésében. Szingapúr az MI-technológiát a vízminőség monitorozására használja. Algoritmusok elemzik a vízminőségi adatokat, például a pH-szintet, a víz hőmérsékletét és a kémiai összetételt, hogy időben azonosítsák a szennyező forrásokat és hatékony intézkedéseket tegyenek a vízminőség javítása érdekében. New York MI-algoritmusokat használ a szemétkezelés optimalizálására, mely elemzi a hulladékgyűjtési adatokat, például a hulladéktermelési mintázatokat és a hulladékgyűjtési igényeket, hogy hatékonyabban megtervezhessék a szemétgyűjtési útvonalakat és minimalizálják a szemét illegális lerakását.

Szintén az MI-algoritmusmintázat felismerő képességének köszönhetően az adóhatóságok jobban megérthetik az adózók viselkedését, feltárhatják az adócsalásokra utaló jeleket, és célzott intézkedéseket hozhatnak az adóelkerülés ellen. Az MI segítségével a közigazgatás sokkal hatékonyabban tudja feldolgozni az adatokat, átlátni az összefüggéseket, előrejelzéseket készíteni, ezáltal is növelve az közapparátus hatékonyságát és eredményességét.

És ez még csak a kezdet.

3. Szolgáltatások minőségének javítása

Az MI által vezérelt csetbotok és virtuális asszisztensek személyre szabott és időbeni információkat nyújthatnak az állampolgároknak, ezáltal javítva a közszolgáltatások általános minőségét és hozzáférhetőségét, megteremtve a gyors reagálás és a személyre szabott szolgáltatások nyújtásának lehetőségét.

Most hadd jöjjön néhány konkrét példa, ahol az ilyen intelligens rendszerek hatékonyan működhetnek:

a) Ügyfélszolgálat és információszolgáltatás: Az MI csetbotok és virtuális asszisztensek[10] kiváló eszközök az állampolgárok kérdéseinek és problémáinak kezelésére. Az ilyen rendszerek képesek automatikusan válaszolni a leggyakoribb kérdésekre, biztosítva a gyors és pontos információszolgáltatást. Például egy chatbot segíthet az adóbevallás kitöltésében, vagy az okmányirodai ügyintézés során felmerülő kérdések megválaszolásában.

b) Támogatás jogi és szabályozási kérdésekben: Az MI-alapú rendszerek képesek feldolgozni és értelmezni a jogi szabályozás terjedelmes dokumentumait. Ez segítheti a jogalkalmazókat például egy új jogszabály értelmezésében vagy a jogi eljárásokkal kapcsolatos információk nyújtásában.

c) Engedélyezési és engedélykezelési folyamatok: Az MI csetbotok bevethetők különböző engedélyezési és engedélykezelési folyamatokban, támogatva az állampolgárokat és a gazdasági szervezeteket napi ügyeik intézésében.

d) Bejelentések és panaszok kezelése: Az AI chatbotok és virtuális asszisztensek lehetővé tehetik az állampolgárok számára, hogy bejelentéseket vagy panaszokat tegyenek, és nyomon kövessék azok feldolgozását. Az ilyen rendszerek képesek a beérkező üzeneteket elemző algoritmusok segítségével csoportosítani, prioritási sorrendet felállítani és az illetékes szervezetekhez továbbítani. Itt említem meg, hogy elfogadta az országgyűlés, és a Magyar Közlönyben 2023. május 25-én közzétették az úgynevezett Panasztörvényt,[11] amely a közszférára és a magyar vállalkozások jelentős részére is kiterjed. A törvényhez kapcsolódó visszaélés-bejelentő rendszer egyik hatékony működtetési formája éppen a mesterséges intelligencián[12]
e) Adatlekérdezés és statisztikák: Az MI-alapú rendszerek képesek gyorsan és hatékonyan adatokat szolgáltatni a közigazgatási szerveknek nagyban hozzájárulva ahhoz, hogy a döntéshozók naprakész információkra és a pontos statisztikákra alapozva dolgozzanak ki célirányos szakpolitikákat.

Az MI által vezérelt csetbotok és virtuális asszisztensek széles körű alkalmazásának hosszú sora tovább folytatódhat és fog is, hisz ezek a technológiák lehetővé teszik egyrészről az állampolgárok által nyilvánvalóan preferált gyors és kényelmes ügyintézést úgy, hogy mindeközben csökkentik a közigazgatás adminisztratív terheit is.

4. Hatékony erőforrás-allokáció

Az MI előrejelző analitikai képességei jól hasznosíthatók az erőforrások hatékonyabb elosztásában is. Az adatok elemzésével, mint például a népességdemográfia, az igények és a keresleti mintázatok egybevetésével az MI-rendszerek segíthetik az erőforrások hatékonyabb elosztását, biztosítva ezáltal, hogy a közszolgáltatások a leginkább rászorulókhoz jussanak el.

Az alábbiakban hoztam néhány példát, amikor az MI hozzájárulhat a hatékonyabb erőforrás-felhasználásban:

a) Személyzeti és munkaerő-gazdálkodás: Az MI-algoritmusok képesek elemző adatok alapján előrejelzéseket készíteni a munkavállaló igényről, meghatározni az optimális munkavállalói szerkezetet egy adott osztályon, ügycsoportban vagy projektben, megtervezni a munkaidő-beosztást a fokozott igények időszakaiban.

b) Pénzügyi források kezelése: Az MI-alapú analitikai eszközök képesek előrejelzéseket készíteni a közigazgatási költségvetésről és a pénzügyi forrásokról, lehetővé téve az erőforrások hatékonyabb tervezését és felhasználását bizonyos kiemelt területeken, vagy éppenséggel a gazdaságosabb költségvetési döntések meghozatalát.

c) Infrastruktúra és fejlesztések tervezése: Mivel az MI-algoritmusok képesek elemző adatok alapján előrejelzéseket készíteni a közigazgatási infrastruktúra és fejlesztések területén is, az erőforrások hatékony elosztása az útépítéseknél, beruházási projekteknél vagy fejlesztéseknél egyaránt érvényesíthető.

d) Választások és közvélemény-kutatások: Az talán már nem is jelent újdonságot, hogy az MI-algoritmusok képesek elemezni a közvélemény-kutatásokat és előrejelzéseket készíteni a választási eredményekről. Ez segítheti a politikai döntéshozókat a hatékonyabb, célzottabb kampánystratégiák kidolgozásában, a közvélemény figyelembevételével történő politikai döntések meghozatalában.

e) Környezeti hatások elemzése: Az MI környezeti hatásokról és az éghajlatváltozásról készített előrejelzései már jó ideje támogatást jelentenek a hatékonyabb környezetvédelmi politikák kidolgozásában és a fenntartható fejlődés előmozdításában.

Szinte lehetetlen már most felsorakoztatni azon területeket, amelyek méltán tarthatnak számot a mesterséges intelligencia kifogyhatatlan és egyre csak bővülő képességei által nyújtott lehetőségekre, és ez alól az állami és helyi közigazgatás sem kivétel. Tagadhatatlan, hogy az MI alkalmazása nagyon sok előnnyel járhat a hatékonyság növelése, az erőforrás-ütemezés-optimizálás vagy éppenséggel a szolgáltatások minőségének javítása terén, azonban – szintén a teljesség igénye nélkül – szót kell ejtenünk az MI nem megfelelő alkalmazásának esetleges hátárnyairól, illetve veszélyéről.

II. Az MI közigazgatásban történő használatával kapcsolatban felmerülő aggályok[13]

Etikai kérdések: Az MI felelősségteljes használata során óhatatlanul felmerülnek etikai kérdések,[14] mint például a magánélet védelme, az adatbiztonság, az algoritmusok tisztességessége, elfogultság, diszkrimináció. Nagy elvárásokat támasztunk az Európai Unió Mesterséges Intelligencia szabályozási kezdeményezésével[15] szemben, mely keretrendszer megteremtheti a magyar jogszabályi környezet alapjait a transzparencia, a felelősség és az egyén jogainak védelmében.
Diszkrimináció és igazságosság: Az MI-algoritmusok hajlamosak reprodukálni és erősíteni a társadalmi előítéleteket,[16] ha nem megfelelően vannak tervezve és képezve. Például egy automatizált döntéshozatali rendszer, amely MI-t használ a munkaerő kiválasztására, lehet, hogy torzított döntéseket hoz, amelyek diszkriminálnak bizonyos csoportokat, például a nőket vagy a kisebbségeket.
Digitális készségek fejlesztése: Az MI-technológiák sikeres integrációja a digitális készségek[17] megerősítését követeli meg a közigazgatás szakembereitől. Képzési programok és speciális felkészülési kezdeményezések bevezetése szükséges a közszolgák körében annak érdekében, hogy magabiztosan, hatékonyan használják és kezeljék az MI-rendszereket.
Adatminőség és interoperabilitás: Az adatminőség és az interoperabilitás biztosítása alapvető fontosságú az MI-kezdeményezések sikeréhez. A közszolgálati adminisztráció feladata, hogy kezelje az adatszigeteket, kialakítson adatmegosztási mechanizmusokat és fenntartsa az adatok integritását annak érdekében, hogy az MI-rendszerek megbízható és pontos eredményeket generáljanak.
Munkahelyek elvesztése és társadalmi hatások: Elképzelhető, hogy az MI és az automatizáció bevezetése a közigazgatásban is potenciálisan munkahelyek elvesztését eredményezheti. Ez nemkívánatos társadalmi és gazdasági hatásokat generálhat, például a munkanélküliség növekedését, ami azonban ellensúlyozható lehet szakmai továbbképzésekkel vagy átképzésekkel.
Bizalom és elfogadás: A bizalom elnyerése kulcsfontosságú az MI közigazgatásban történő sikeres bevezetéséhez. A nyílt és közérthető kommunikáció az MI céljáról, előnyeiről és korlátairól, valamint a használatával kapcsolatos aggályok kezelése elengedhetetlen ahhoz, hogy széles körben elfogadásra és támogatásra találjon az MI által támogatott közigazgatási ügyintézés. Az adatvédelem és a magánszféra védelme kritikus kérdés a közigazgatásban, különösen akkor, ha nagy mennyiségű személyes adatot kell kezelni. A jogalkotónak gondoskodnia kell arról, hogy megfelelő adatvédelmi szabályozás és intézkedések legyenek érvényben annak érdekében, hogy az állampolgárok adatai biztonságban legyenek, és ne történhessen meg jogosulatlan adathozzáférés, vagy éppenséggel adatvesztés.

III. Az MI jövője a magyar közigazgatásban

Okos ügyintézés: Az MI-technológiák meghatározó szerepet fognak játszani az okos ügyintézés fejlődésében Magyarországon is. Az elmúlt években már megtapasztalhattuk az online ügyintézésben rejlő lehetőségeket, főként a Covid-járvány által okozott kényszerhelyzetben. Jelen pillanatban minden jel afelé mutat, hogy az MI képességeivel soha nem látott távlatok nyílhatnak meg a magyar közigazgatás előtt.
Ügyfélközpontú szolgáltatások: Az MI által vezérelt virtuális asszisztensek és chatbotok személyre szabott közszolgáltatásokat nyújthatnak a természetes és jogi személyek számára, figyelembe véve az egyéni preferenciákat és igényeket. A közigazgatás az MI segítségével közvetlenebb kapcsolatot tarthat fenn az ügyfelekkel célzott információk és hatékony, felhasználó-központú szolgáltatások nyújtásával.
Együttmûködés és partnerségek: A közigazgatás és a versenyszféra közötti együttműködés alapvető fontosságú az MI teljes potenciáljának kiaknázásához. Partnerségek létrehozása és az innovációs ökoszisztéma támogatása megkönnyíti a tudáscserét, az erőforrások megosztását és az MI-alapú megoldások együttműködéses kidolgozását.
Etikus és inkluzív MI: A magyar közigazgatásnak prioritásként kell kezelnie az etikus MI-rendszerek fejlesztését és bevezetését. A tisztesség, a transzparencia és a felelősség biztosítása az MI-algoritmusokban, valamint az inkluzivitás és a sokszínűség alapértelmezetté tétele a modellek fejlesztése során hozzájárul a közszféra bizalmának építéséhez és a döntéshozatali torzítások elkerüléséhez.

Összegzés

Az MI lenyűgöző képességei óriási potenciált jelenthetnek a magyar közigazgatás számára is a hatékonyság, a döntéshozatal és a szolgáltatásnyújtás terén. Az etikai aggályok kezelése, a digitális készségek fejlesztése, az adatbiztonság garantálása és a közvélemény bizalmának elnyerése kulcsfontosságú kihívások, amelyeket kezelni kell. Az MI-technológiák felelős bevezetése, az ügyfelek igényeinek középpontba állítása és a partnerségek kialakítása révén megvalósulhat a magyar közigazgatás megújulása. Az MI és a magyar közigazgatás szereplői együttesen formálhatják a jövő közigazgatási rendszerét, amelyben az innováció, a hatékonyság és az ügyfélközpontúság kiemelt szerepet kapnak.”

Forrás:
A mesterséges intelligencia szerepe a közigazgatásban; Keléné Dr. Péter Éva; Jegyző és Közigazgatás; XXV. évfolyam, 3. lapszám; 2023. augusztus 7.
A szerző aljegyző a Mohácsi Polgármesteri Hivatalban.
A cikk jegyzetanyaga elérhető a fenti webcímen.

Az egészségügyi ágazatban dolgozók bér- és létszámhelyzete Magyarországon

„Az értekezés célja feltárni az egészségügyi ágazat humánerőforrás helyzetét az OECD európai országaiban a gyakorló orvosi és egészségügyi szakdolgozói létszám, valamint a kórházi ágyszámok elemzésén keresztül. A dolgozat további célkitűzése megvizsgálni a Magyarországon teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosok és egészségügyi szakdolgozók jövedelmének változását, valamint a kórházi orvosi és egészségügyi szakdolgozói jövedelem területi egyenlőtlenségeit. Az értekezés kitűzött célja az egészségügyi ágazat humánerőforrás létszám- és jövedelemhelyzetével kapcsolatos számok változásának megismerése. Nem célja az értekezésnek az oki tényezők meghatározása.

A kutatás főbb céljai az alábbiak szerint összegezhetők:
1. Feltérképezni a gyakorló orvosi létszám- és kórházi ágyszámhelyzetet az OECD európai országaiban.
2. Feltérképezni a gyakorló szülésznők, praktizáló ápolók és gyakorló gyógytornászok létszámhelyzetét az OECD európai országaiban.
3. Megvizsgálni a Magyarországon teljes munkaidőben foglalkoztatott orvosok átlagos havi jövedelmének idősoros változását, valamint a kórházi orvosi jövedelem területi egyenlőtlenségeit.
4. Megvizsgálni a Magyarországon teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi jövedelmének idősoros változását, valamint a kórházi egészségügyi szakdolgozói jövedelem területi egyenlőtlenségeit”

Forrás:
Az egészségügyi ágazatban dolgozók bér- és létszámhelyzete Magyarországon; Elmer Diána; Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-VIII-31 11:00, helye: MTA Pécsi Területi Bizottsága (PAB) 7624, Pécs, Jurisics M. u. 44.
A doktori értekezés letöltése PDF-ben

A jegyzői státusz változásai a 19. századtól Magyarországon

„A kutatásom elsősorban jogtörténeti vonatkozású, mely arra irányul, hogy bemutassam a jegyzői státusz változásait egészen a 19. századtól napjainkig. Mivel a vizsgálat nemcsak jogtörténeti tárgyú, hanem közigazgatási jog is, a jelenlegi szabályozáshoz eljutva, mindenképpen szükséges a jegyző jelenlegi jogállásának, közigazgatásban, ezen belül is a helyi önkormányzatok rendszerében betöltött szerepének vizsgálata a hatályos jogszabályok alapján.
…bemutatom a jogtörténeti előzményeit követően az 1990-es helyi önkormányzati rendszer felépítését, különös tekintettel a jegyző jogállására, s azt is, hogy hogyan módosult ennek a hivatalnak a jogállása a 2011-es új közigazgatási reform hatására. A közelmúltban jelentős jogszabályi változásai természetesen érintették – sőt a járások kialakulásával jelentősen megváltoztatták – a helyi közigazgatást, annak szervezeti struktúráját, feladat – és hatásköri megosztását. Disszertációmban bemutatom a megváltozott jogszabályi környezetet, s az ezzel járó változásokat, a polgármesteri és jegyzői feladat-és hatáskörök módosulását.
…
Hipotézisek:
1. A jegyző személye mindig összefüggött a helyi igazgatási szervekben az állam szolgálatával, az államigazgatási feladatok ellátásával.
2. 1990-től 2000-ig terjedő időszak a „második” hőskornak nevezhető a jegyző jogállásában, ugyanis szinte minden elsőfokú államigazgatási hatáskör címzettje a jegyző volt ebben a periódusban.
3. Az elmúlt évtized során a hivatal vezetésében egy sajátos kettős hatalom alakult ki. A polgármester ugyanúgy részt vesz a hivatal vezetésében, mint a jegyző. A felelősség viszont nem duális, az maradt a jegyzőé.
4. Az új önkormányzati törvény látványosan erősítette a polgármesterek pozícióját, míg a jegyzői szerepkört gyengítette.

Kutatási kérdések
1. Hogyan változtatta meg az ezredforduló az addig egységes jegyzői hatáskör-telepítés rendszerét?
2. Milyen a jegyzők és a felettük munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterekkel történő kapcsolatrendszer? Hogyan alakult ez a történelem során és az utóbbi időkben?…”

Forrás:
A jegyzői státusz változásai a 19. századtól Magyarországon; Lengyelné Bús Zita; Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés A védés időpontja: 2023-IX-08 10:00, helye: Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Eperjes terem
A doktori értekezés letölthető PDF-ben.

Szolgáló vezető a tanuló vállalkozásban, második kiadás

„Évtizedek óta szaporodnak a könyvek a vállalatvezetésről. Közös bennük az ígéret, hogy feltárják az üzleti siker titkát. De mi a siker? Erre ritkán kapunk választ. Kiss Ulrich jezsuita, korábban sikeres vállalatvezető, majd vállalkozó, illetve társadalomkutató tréner és egyetemi oktató 2004 óta frappáns választ ad vezetői szemináriumain: Nem a siker elérése a cél, hanem a cél elérése a siker.

Következésképp módszere a célok gondos tervezéséből indul ki, és lépésről lépésre erre figyelmeztet. A cél végig iránytűnk marad: az ünneplés pillanataiban éppúgy, mint a követendő szabályok – és a kerülendő hibák – meghatározásánál. Egészen addig, amíg el nem érjük az utódlás kérdését. Ki folytatja majd, amit felépítettünk és kríziseken átvezettünk? A szerző nem tuti „recepteket”, hanem megbízható módszert kínál, hogy a vezető – csapatával karöltve – maga találja meg a célravezető választ. Mindez folytonos tanulást és tudatos változást feltételez. A cél tehát, hogy folyamatosan újra felfedezzük az aktuális és konkrét küldetést, így szolgálva a közjót, és erre neveljük csapatunkat is. Ezt segíti a következetes reflexió minden döntés előtt és cselekvés után. A reflexió zárja le és indítja a folyamatot, és megnyitja a magunk és munkatársaink fejlődésére vezető utat. Ez a Szent Ignác-i lelkigyakorlatok alkalmazása. Ezt gyakorolhatjuk a fejezetek végén felajánlott elmélkedésekkel.

A hasznos és eredeti, olvasmányos és ötletgazdag könyv leginkább akkor válik az olvasó javára, ha a szövegben felkínált gyakorlatokat elvégzi, a feltett kérdésekre választ keresve. Nem érdemes halogatni, mert MOST van itt a cselekvés ideje.”

Forrás:
Szolgáló vezető a tanuló vállalkozásban, második kiadás; Jezsuita Kiadó; 2023
Lásd még:
A szolgáló vezetés alapelvei; Telegdy Balázs; LinkedIn; 2022. április 20.

Alkalmazóképes ügyfélmegértés

„Emberközpontú természetéből adódóan a design gondolkodás egy üzleti környezetben népszerű megközelítés, amelyet gyakran alkalmaznak az ügyfélközpontúság megvalósítására, a diverzifikált ügyféligényeket jobban kielégítő megoldások felfedezésére. Ezeknek az innovatív értékajánlatoknak (termékeknek, szolgáltatásoknak és platformoknak) a létrehozása érdekében a tervezői szemléletmód az ügyfél mély megértését interdiszciplináris együttműködéssel és iteratív fejlesztéssel ötvözi. Az értekezés célja, hogy a doktori kutatómunka releváns elméleti összefüggéseivel együtt – esettanulmányok segítségével – bemutassa a tervezői szemléletmód nem tervezői adaptálásának vizsgálati eredményeit és következtetéseit az értékajánlat tervezést támogató, kontextuális ügyfélmegértés napi gyakorlatának kialakítását illetően. Továbbá, hogy a tervezési praxis és az elmélet összefüggéseinek azonosításával jobb megértést, a kifejezetten életszerű kutatói tapasztalatok átadásával pedig módszertani átláthatóságot, konkrét eszközöket és eredményesebb megvalósítási lehetőséget teremtsen a vizsgálat tárgyában a tervezési szakterületen kívüli alkalmazáshoz. A disszertáció ebben a kontextusban tudományos szempontból kevéssé tanulmányozott kérdésekre fókuszál, tehát az alkalmazóképes tudás vizsgálatára a napi üzleti realitásban. Ennek érdekében a kutatási program feltáró jellegű, empirikus módszerekre épült és induktív logikát követett.
A disszertáció tárgyalja a korlátozó tényezőként azonosított kompetenciahiány és skálázási probléma következményeit, amely a tervezői erőforrások szűkös eléréséből ered. Ismerteti az ügyfélmegértés szokásos módszereinek korlátait, amelyek az ügyféllel kapcsolatban inkább szimpátia ébresztésére alkalmasak, mintsem valódi empátia kialakítására. A hipotetikus ügyfélreprezentációk alternatívájaként bemutatja, hogyan lehetséges adat alapú perszóna megközelítéssel az ügyfélképen élesíteni, és ezáltal az ügyféligényeket jobban kiszolgáló értékajánlat ötletekhez eljutni. Továbbá tárgyalja, hogy a perszónák digitalizálásával, az ügyfélmegértés automatizálásával hogyan állítható elő üzletileg teljesítményképes ügyfélreprezentáció, amelyet pénzügyileg mérni és mozgósítani lehet. Végezetül pedig előre vetíti az adatvezérelt empátia vízióját.”

Forrás:
Alkalmazóképes ügyfélmegértés. A design szemléletű ügyfélközpontúság nem tervezői megvalósításának kihívásai az értékajánlat tervezés gyakorlatában; Tóth Tímea Mónika; Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-VIII-24 10:00, helye: Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Auditórium
A doktori értekezés letölthető PDF-ben

34. szám, 2023. augusztus 21.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom