Skip to main content

36. szám, 2023. szeptember 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Szeptember elsején 4,8 milliárd forintos pályázati kiírás jelenik meg városi civil szervezetek támogatására

„Szeptember elsején jelenik meg a Miniszterelnökség által biztosított forrásból a Városi Civil Alap keretében „civil közösségi tevékenységek és feltételeinek támogatása” című 2024. évi pályázati kiírás, 4,8 milliárd forint keretösszegben – jelentette be a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón Budapesten.

A Városi Civil Alap célja az ötezer fő feletti lakosságszámú településeken székhellyel rendelkező, értékteremtő civil szervezetek – egyesületek, alapítványok – pályázati úton történő támogatása – közölte Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár. Hangsúlyozta, a kormány a mostani válságos időben is fontosnak tartja ezen szervezetek segítését.

Szalay-Bobrovniczky Vince felidézte, hogy a kormány 2021-ben indította útjára a Városi Civil Alap elnevezésű programot, amellyel az ötezer fő feletti településeken székhellyel rendelkező értékteremtő civil szervezetek részére is elérhetővé kívánta tenni azoknak a céloknak a költségvetési támogatását, amelyek a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap terhére 2020 óta támogatásban részesülhetnek.

A Város Civil Alap, mint a Falusi Civil Alap városi alternatívája hiánypótló pályázati forrás, amely lehetőséget teremt ingatlan vásárlásra és felújításra, gépjármű beszerzésre, programtámogatásra, eszközbeszerzésre és kommunikációs tevékenység támogatására – tájékoztatott a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte, hogy rendkívül népszerű a pályázat, az első két évben tíz-, illetve nyolcszoros volt a túljelentkezés.

A Városi Civil Alap infrastrukturális fejlesztéseket is lehetővé tevő forrásai jól kiegészítik a szintén civil szervezetek által igénybe vehető – évről évre növekvő összegű – Nemzeti Együttműködési Alap forrásait, amelyeket működésre, programokra, rendezvényekre lehet igénybe venni – jegyezte meg Szalay-Bobrovniczky Vince.

Kiemelte: jelentős újítás az előző évekhez képest, hogy több pályázati kategóriában is lehetővé válik, hogy a civil szervezetek működési költségeik, például rezsi finanszírozására fordíthassák az elnyert támogatást. Továbbá úgynevezett egyszerűsített elszámolásra lesz lehetőség a legfeljebb hárommillió forint megítélt támogatás esetében, a civil szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

A kiírás a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. oldalán jelenik meg; a pályázatok benyújtására szeptember 1-én 10 óra és október 2-án 12 óra között lesz lehetőség. A megvalósítási időszak 2025 december 31-ig, az elszámolási időszak pedig 2026. március elsejéig tart – tudatta a helyettes államtitkár.”

Forrás:
Szeptember elsején 4,8 milliárd forintos pályázati kiírás jelenik meg civil szervezetek támogatására; Miniszterelnökség; 2023. augusztus 31.

Közigazgatás, politika, jog

Szeptembertől új rendszerben kérhetnek K+F minősítést a vállalkozások

„Változnak a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység minősítésének eljárási szabályai: az eddigi hatósági eljárás helyett 2023. szeptember 1-jétől szakértői eljárás keretében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál kérhető a tevékenységek K+F minősítése. Ennek megszerzésével a vállalkozások ezután is adókedvezményhez juthatnak.

A változás – a tudásalapú gazdaság megerősítését célzó Neumann János Program újabb konkrét lépéseként – a párhuzamosságok elkerülésével javítja a kutatás-fejlesztés és innováció ösztönzésének hatékonyságát.

A tudástermelő egyetemek és a tudásfelhasználó gazdaság összekapcsolását segíti a Kulturális és Innovációs Minisztérium kiemelt stratégiai intézkedéscsomagja, a Neumann János Program. A program – a meglévő intézményi struktúrák továbbfejlesztésével és új, célzott programok indításával – a tudásalapú gazdaság megerősítésére fókuszál. Célkitűzése, hogy Magyarország 2030-ra az innováció területén Európában a legjobb 10, a világon pedig a legjobb 25 ország közé kerüljön.

A kormány döntésének értelmében 2023. szeptember 1-jétől a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, mint kijelölt szerv felel a K+F minősítés folyamataiért. A hatékonyságot szem előtt tartva és a párhuzamosságok felszámolása érdekében így egy kézben összpontosulhatnak a KFI területtel kapcsolatos legfontosabb eljárások, továbbá az eddigi hatósági eljárás helyett a szakértői eljárás lesz általános.

A K+F minősítési eljárásról és az igénylésről további információ a Hivatal honlapján található: https://nkfih.gov.hu/hivatalrol/kuldetes-kozfeladatok/kf-minosites”

Forrás:
Szeptembertől új rendszerben kérhetnek K+F minősítést a vállalkozások; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal); 2023. szeptember 1.

Navracsics Tibor: 3,9 milliárd eurós hitelkérelmet nyújt be Magyarország

„A területfejlesztési miniszter Budapesten egy rendezvényen azt mondta, hogy a pénzt a kormány a helyreállítási alapból igényli és a szükséges dokumentumokat határidőre eljuttatja az Európai Unió Bizottságához.

Navracsics Tibor azt mondta: 3,9 milliárd eurónyi összeget, az eddigiekhez hasonlóan, energetikai infrastruktúra, energiahatékonysági pályázatokra, illetve a zöld átállás projektjeinek finanszírozására akarja a kormány fordítani.

„Péntek délután küldjük el a programunkat, 3,9 milliárd eurónyi összegre jelentünk be hitelkérelmet” – közölte.
A terv augusztus 11-ig társadalmi vitán volt, az interneten keresztül bárki megismerhette, véleményezhette, van egy listájuk is arról, hogy kik szóltak hozzá, a javaslatokat reményei szerint be is építették.
„Ezt követően a Bizottság értékeli, és maguk a projektek is ismertté válnak” – tette hozzá.

Az EB közben még mindig nem készült el a májusi, jogállamisági kritikákra reagáló törvények értékelésével.”Mind a mai napig nem kaptunk hivatalos választ” – szögezte le.

A kohéziós pénzek felhasználását tekintve közben nincs „szoros határidő” – mondta még.

Arról is beszélt még, hogy az EP Költségvetési Bizottság ülésének jegyzőkönyvében pontatlanul idézték őt. „Az a mondat, amit nekem tulajdonítva jelentettek meg a jegyzőkönyvben, úgy hangzott el, hogy 3300 önkormányzat és 10 ezres nagyságrendű ember között esetenként előfordulhat korrupció, de rendszerszintűen nincs ilyen jelen.”

Navracsics Tibornak „arra van mandátuma”, hogy megegyezzenek az EU-val.”

Forrás:
Navracsics Tibor: 3,9 milliárd eurós hitelkérelmet nyújt be Magyarország; Infostart; 2023. augusztus 31.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Többfunkciós bevásárlólistával bővült az online Árfigyelő

„Többfunkciós, szabadon összeállítható, megosztható bevásárlólistával bővült a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett online Árfigyelő – ezt Rigó Csaba Balázs a nemzeti versenyhatóság elnöke jelentette be a GVH Podcast csatornáján már elérhető beszélgetésben. Az új funkció tovább fokozhatja a piaci versenyt, így várhatóan folytatódik az élelmiszerárak csökkenése, ami hozzájárul az infláció letöréséhez. Az Árfigyelőt létrehozó munkacsoport folyamatosan dolgozik a további funkcionális fejlesztéseken, illetve a közeljövőben várható a termékkategóriák bővítése is.

Az online Árfigyelőt fejlesztő munkacsoport a fogyasztói visszajelzéseket is figyelembe véve folyamatosan dolgozik a rendszer tovább építésén. Mostantól az Árfigyelő már arra is lehetőséget ad, hogy a látogatók saját bevásárlólistát állítsanak össze, melynek a kosárértékét naponta figyelhetik. Így nem kell többé sok időt tölteni a szokásos bevásárlás előtt az árak összehasonlításával, mert a rendszer minden szükséges információt egy helyen biztosít. Az új funkció az egyes üzletek árainak a korábbinál is jobb átláthatóságával további napi versenyre ösztönözheti a kereskedelmi láncokat, így jelentősen hozzájárul az infláció fokozatos csökkentéséhez.

Az új bevásárlólista funkció élesítését Rigó Csaba Balázs, a nemzeti versenyhatóság elnöke jelentette be a GVH Podcast csatornáján.
…
Július elseje óta érhető el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetett – a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) szakmai támogatásával – Magyarország Kormányával közösen kifejlesztett online Árfigyelő adatbázis. A www.arfigyelo.gvh.hu címen elérhető honlapon hat kiskereskedelmi lánc, mintegy 1200 boltjában, összesen 62 termékkategóriában hasonlíthatják össze a napi fogyasztói árakat a látogatók.

Az Árfigyelő segítségével bárki könnyedén összehasonlíthatja a termékek árait a különböző kiskereskedőknél, így a vásárlók megtalálhatják a legjobb ajánlatokat és lehetőségeket. Ezáltal időt és pénzt takaríthatnak meg a vásárlásaik során.

A július elsejei indulás óta az egyedi látogatók száma már megközelíti az 1,2 milliót. A látogatók egyre többet, már átlagosan 4 perc 10 másodpercet töltenek el az oldalon, amely egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a fogyasztók használják is a rendszert. A Pulzus Kutató augusztus elején publikált felmérése szerint már az első hónapban több mint 6 millióan értesülhettek az Árfigyelőről, és a felmérésben megkérdezett 18 évnél idősebb válaszadók 15%-a használja a rendszert.

Az online Árfigyelő fejlesztése folyamatos, a felhasználói igényeknek megfelelően fejlesztik a megjelenítés, illetve a szolgáltatás térképes funkcióját is. A jövőben lehetőség lesz például csak a környékbeli boltok termékeire szűrni, illetve a tervek között szerepel az Árfigyelő hivatalos mobilapplikációjának kifejlesztése is.

A funkcionális fejlesztésekkel párhuzamosan hamarosan tovább bővülhet a rendszerben szereplő termékek köre is. Ennek meghatározása során a munkacsoport kiemelten fókuszál a speciális diétát követők, illetve különböző ételallergiákkal élők speciális igényeire, valamint a kisgyermekes családok által gyakran vásárolt termékekre.”

Forrás:
Itt a bevásárlólista! Már elérhető az új funkció az Árfigyelőben; Gazdasági Versenyhivatal (GVH); 2023. augusztus 30.

Az APEH informatika története

„Meghívó
Hely: Óbudai Egyetem (Budapest III. Bécsi út 96/B) F09 terem
Dátum: 2023.10.13.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF), az Óbudai Egyetem (ÓE) és a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) tisztelettel meghívja Önt az iTF Nagy Számítástechnikai Műhelyek sorozatának következő rendezvényére, melynek témája:

Az APEH informatika története

13:30 – 14:00 Érkezés, regisztráció, kötetlen beszélgetés
14:00 – 14:05 Tick József: Köszöntő
14:05 – 14:15 Szalay Imre: Neumann 120
14:15 – 14:30 Polgár Péter: Az APEH informatikája a kezdetektől 1998-ig
14:30 – 14:45 Futó Iván: Világbank – az Adóigazgatás Korszerűsítése Projekt (AKP)
14:45 – 15:00 Jacsó Tamás: eBEV/ÁNYK – elektronikus adózási rendszer
15:00 – 15:15 Bakonyi Tibor: Átállás VMS/DSM – Oracle/Unix (IRKA I, IRKA II)
15:15 – 15:30 Szünet
15:30 – 15:45 Henter Zsolt: Az új hálózati infrastruktúra
15:45 – 16:00 Futó Iván: Az új informatikai szervezet kialakítása
16:00 – 16:15 Vikárius Gabriella: Adattárház, RADAR
16:15 – 16:30 Vargáné Kozma Edit: Hogyan élték meg az igazgatók az informatika változásait
16:30 – 17:00 Beszélgetés, hozzászólások

Minden érdeklődőt szívesen látunk. Részvételi szándékát kérjük, hogy itt jelezze.
Korábbi rendezvényeink anyagai megtalálhatók az itf.njszt.hu-n, az iTF események alatt.”

Forrás:
Az APEH informatika története; Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF); 2023. június 29.

Hatvanban kezdi meg működését az országos, egységes járóbeteg-időpontfoglalási rendszer

„A folyamatok gördülékenyebbé tételével jelentősen csökkenhetnek a várakozási idők a járóbeteg-ellátásban – jelentette ki a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára az országos elektronikus járóbeteg-időpontfoglalási rendszer bevezetéséről tartott keddi sajtótájékoztatón, a Hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézetben.

Rétvári Bence kiemelte: az elmúlt években a kormány komoly erőfeszítéseket tett a járóbeteg-ellátás színvonalának emelése érdekében. Ennek jegyében 54 járóbeteg-szakrendelőt korszerűsítettek és 23 új létesítmény épült. A fejlesztésekre azért is volt szükség, mert a legnagyobb forgalom a járóbeteg-rendelőkben van: a koronavírus-járvány előtt országosan csaknem 70 millió, azóta 50-55 millió beteglátogatást regisztráltak itt évente.

A felújítás és korszerűsítés mellett azonban a szervezettség javítása is fontos szempont, hiszen ezzel használható ki optimálisabban az orvosok és az ápolók rendelési ideje, rövidítve ezzel a várólistákat – közölte az államtitkár. Ezt a célt szolgálta a digitális platformra, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térre (EESZT) épülő országos, egységes járóbeteg-időpontfoglalási rendszer kialakítása, amelyet országszerte fokozatosan 90 rendelőben vezetnek be – mondta az államtitkár.

A rendszer próbaverzióját korábban az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI) már bemutatták, ám „élesben” most, Hatvanban debütál. Lényege, hogy az intézmény informatikai rendszere közvetlen összeköttetésben az EESZT-vel telefonos ügyfélszolgálaton keresztül fogadja a betegek időpontigénylését, majd nyomon követi az ellátás fontosabb mozzanatait. A folyamat átláthatósága a továbbiakban a rendszer finomhangolását, továbbfejlesztését is segíti – tette hozzá. Rétvári Bence jelezte: a rendszert a betegek az Egészségablak alkalmazáson keresztül tudják követni, amelyet eddig több mint 2,3 millióan töltöttek le. A tervezett fejlesztések egyik fontos iránya, hogy a későbbiekben az időpontfoglalásban a háziorvosok is tudjanak segíteni, illetve azt a betegek az Egészségablak alkalmazáson keresztül önállóan is megtehessék – mondta az államtitkár.

Tóth Tibor, az országos járóbeteg-fejlesztési projekt orvosszakmai vezetője az eseményen arról beszélt: legfőbb céljuk egy, a korábbi időszakhoz képest új, egységes működési rend kialakítása. Ez lehetővé teszi azt is, hogy az ország minden járóbeteg-ellátó intézményében azonos feltételek mellett vehessenek igénybe egészségügyi szolgáltatásokat az érintettek. A jelentős beruházást igénylő fejlesztés része a rendszer működtetéséhez szükséges eszközök megvásárlása és üzembe helyezése is – közölte.

Tóth Tibor azt mondta, a magyar egészségügy szakmai munkája európai összehasonlításban is kimagasló és elismert, ezért ez a projekt a szervezettségre helyezi a hangsúlyt, így a betegellátás folyamatának optimalizálásával összességében az egészségügy egészének jobb működését, valamint a betegbiztonság és -elégedettség növekedését eredményezi.”

Forrás:
Rétvári Bence: Csökkenti a várakozási időket az új járóbeteg-időpontfoglalási rendszer; Híradó.hu / MTI; 2023. augusztus 29.

Tovább bővült a fentrol.hu. Befejeződött a Légifilmtár 1960-ban készült fotóinak digitalizálása

„Több ezer érdekes felvétellel bővült a fentrol.hu oldalon bárki számára elérhető Légifilmtár. Az elmúlt fél évben digitalizált képek feltöltésével már nem csak a teljes 1959-ben készült fotóállomány böngészhető online, de az összes 1960-ban készült légifelvétel is megtalálható az oldalon.

Összesen 9 388 újabb légifelvétel került fel a fentrol.hu-ra, így jelenleg már 226 219 db fotót lehet böngészni, letölteni és címkézni az oldalon.

A korábbi évek gyakorlatát követve, az archív légifelvételek szkennelése során továbbra is a legveszélyeztetettebb állapotú képek kaptak elsőbbséget, függetlenül a tartalmuktól és az érintett területektől.

Az újonnan feltöltött képek többsége – mivel az 1990 előtti színes felvételek szkennelése már befejeződött – fekete-fehér, de 669 db valódi és infraszínes felvétellel is bővült az archívum.
…
A Lechner Tudásközpont Légifilmtárában 1959-től készült légifelvételek találhatók. A teljes 1959-es filmállomány mellett az elmúlt fél évben sikerült befejeznünk az összes 1960-ban készült fotó digitalizálását is.
…
Az összes feltöltött kép által érintett települések listája itt böngészhető.”

Forrás:
Tovább bővült a fentrol.hu; Lechner Tudásközpont; 2023. szeptember 1.

Technika, tudomány, MI

MI-t használó szoftverrobotot mutatott be a KINCSINFO

„A VISZ (Vezető Informatikusok Szervezete) INFOGOLF’23 konferenciáján a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) keretein belül fejlesztett, a KINCSINFO és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (Rényi Intézet) közös applikációját és egy speciális, mesterséges intelligenciával támogatott szoftverrobotot mutatott be Fenyvesi Nóra, a KINCSINFO és a MILAB szakmai projektvezetője.

A VISZ (Magyarországi Vezető Informatikusok Szervezete, a hazai vállalatok és állami szervezetek informatikai vezetőiből álló közösség) INFOGOLF’23 konferenciáján a KINCSINFO és a Nemzeti Laboratórium (MILAB) színeiben Fenyvesi Nóra szakmai projektvezető mutatta be 2023. augusztus 30-án a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézettel közösen továbbfejlesztett teszt applikációját és egy speciális a Magyar Államkincstár Lakossági Szolgáltatások területén működő mesterséges intelligenciával támogatott szoftverrobotját.

A Magyar Államkincstárban képződött közel 100 milliós nagyságrendű képi állomány klasszifikációját és dokumentummá összefűzését követően az eredményeket egy applikáción keresztül publikálták a szakértők felé, ezzel tovább gyorsítva a digitális ügyintézés sebességét, majd ezt az applikációt a felhasználók tapasztalatait figyelem bevéve fejlesztették tovább. Ezen tapasztalatok összefoglalása után az előadás második felében a RINA (webes alapú, EU által fejlesztett szoftveralkalmazás, amely az elektronikus adatcseréhez csatlakozott országok illetékes intézményei közötti elektronikus kapcsolattartásra szolgál, nemcsak a nyugdíj, hanem valamennyi társadalombiztosítási ügyben) szoftverrobot mesterséges intelligencia által szabályozott időzíthetőségéről esett szó röviden.

Az eseményen egy pódiumbeszélgetés keretein belül – Fenyvesi Nóra (KINCSINFO, MILAB), Kubányi Péter (Team Leader, Hungary, Lenovo) és Varga Péter (ügyvezető igazgató, MOL Campus) részvételével – beszéltek többek között a MILAB projektben szereplő személyes adatok szigorú kezelésről, a hasonló digitalizációs projektek; az okos városok, épületek fejlesztéseiről, a kapcsolódó kihívásokról és a mesterséges intelligencia biztonságos használatának fontosságáról is.”

Forrás:
MI-t használó szoftverrobotot mutatott be a KINCSINFO; Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium; 2023.augusztus 31.

Tucatnyi kínai cég kapta meg a jóváhagyást csetbotjainak nyilvános alkalmazására

„Augusztus utolsó napján tucatnyi kínai cég kapta meg a régóta várt jóváhagyást generatív MI-szolgáltatásainak széles körű bevezetésére, amit öten közülük azonnal meg is tettek.

A kormányzati jóváhagyást követően néhány technológiai cég, köztük a Baidu és a SenseTime is nyilvánosan elérhetővé tette saját, generatív mesterséges intelligenciára épülő chatbotját. Ezzel három másik MI-startup (Baichuan Intelligent Technology, Zhipu AI, MiniMax) termékeivel együtt összesen öt ilyen szolgáltatás publikus bevezetést jelentették be csütörtökön – olvasható a Reuters beszámolójában. Más országokkal ellentétben Kína megköveteli a vállalatoktól, hogy MI-megoldásaikat előzetesen biztonsági értékelésre nyújtsák be, és csak az engedélyek kiadását követően hozzák azokat tömeges forgalomba.

A hatóságok a közelmúltban állítólag felgyorsították ezeket a folyamatokat, hogy támogassák a generatív MI-t fejlesztő vállalatokat, miután a technológia egyre inkább az Egyesült Államokkal folytatott verseny középpontjába kerül. A Baidu vezérigazgatója a mostani bejelentés kapcsán is kiemelte, hogy Ernie Bot nevű robotjának széles körben való elérhetővé tételével a Baidu nagy mennyiségű értékes, valós emberi visszajelzést gyűjthet. Ez pedig elengedhetetlen a chatbot továbbfejlesztéséhez, ami az ottani piaci versenyben is hatalmas előnyt jelent az első hullámban érkező fejlesztők számára.

Aki most kimarad, az tényleg lemarad

Bár a vállalati alkalmazásokhoz nincs szükség előzetes kormányzati jóváhagyásra, eddig csak kis léptékű nyilvános tesztelést végezhettek az ilyen MI-termékekkel. A kormányzat augusztus közepén tett közzé a generatív MI-termékek lakossági szabályozását célzó ideiglenes rendelkezéseket, amelyek nyomán a gyártók több funkcióval és erősebb marketingtevékenységgel végezhették a tesztelést. A kínai médiában megjelent hírek szerint ebben a körben összesen 11 cég kapott jóváhagyást a hatóságoktól, köztük a TikTok tulajdonosa, a ByteDance, illetve Kína egyik legnagyobb technológiai vállalata, a Tencent is.

Az egyelőre nem világos, hogy mi a helyzet a BAT néven emlegetett hármas (Baidu, Alibaba, Tencent) harmadik tagjával. Az Alibaba Cloud szóvivője szerint az ő nagy nyelvi modelljük, a Tongyi Qianwen nevet viselő rendszer is megjelenésre vár, és arra számítanak, hogy a szabályozók a következő héten is nyilvánosságra hoznak egy listát a jóváhagyással rendelkező cégekről. A Reutersnek nyilatkozó elemző az engedélyezési hullám kapcsán arról beszélt, hogy ez hozzájárul majd az iparág amúgy is tapasztalható konszolidációjához: sokan vágtak bele ugyanis a nagy nyelvi modellek fejlesztésébe, de csak a szükséges technológiai háttérrel és a megfelelő mennyiségű adattal rendelkező versenyzők lesznek képesek előrelépni.”

Forrás:
Szabadon engedték a kínai MI-chatbotokat; Bitport.hu; 2023. szeptember 1.

Társadalom, gazdaság, művelődés

BringaApp: úttörő mobilalkalmazás Nyíregyházán a kerékpáros közlekedés népszerűsítésére

„Elkészült a BringaApp elnevezésű mobilalkalmazás Nyíregyházán, a 621 millió forint értékű uniós infrastrukturális pályázat részeként megvalósult fejlesztés célja a kerékpáros közlekedés népszerűsítése.

A Nyíregyházi Turisztikai Nonprofit Kft. által üzemeltetett applikáción keresztül a városlakók és a turisták kaphatnak hasznos információkat Nyíregyháza és a térség látnivalóiról, a biciklivel felkereshető helyszíneiről.

A belvárosi és sóstói túraútvonalak segítenek megismerni Nyíregyháza várostörténetét, bebarangolható például a bokortanyák világa, a rétközi tájak, vagy akár követhető a középkori templomok útja is. Az applikáció tartalma szabadon bővíthető, így idővel új útvonalakkal, helyszínekkel színesedhet a kínálat.

A turisztikai és közösségi szempontok mellett a kerékpárosok igényeit vették figyelembe a fejlesztés során; az alkalmazásban a nyilvános illemhelyek, biciklitárolók és kerékpáros szervizek mellett játszóterek pontos helye is elérhető. A BringaApp ingyenesen letölthető a Google Play Áruházban és folyamatban van az App Store-ban való megjelenése.”

Forrás:
Úttörő bringás applikációval állt elő egy magyar település; Infostart / MTI; 2023. szeptember 3.

Húszmillió forintra emelkedik az azonnali fizetések értékhatára

„Újabb mérföldkőhöz érkezett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által 2020-ban bevezetett Azonnali Fizetési Rendszer (AFR). Folyamatos egyeztetéseket követően az Azonnali Fizetési Rendszer 2.0 fejlesztési stádium első lépéseként az elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások már húszmillió forint értékhatárig teljesülnek az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknál az év minden napján, 0-24 óráig, legfeljebb öt másodperc alatt. Az MNB stratégiai célja, hogy 2030-ra a tranzakciók kétharmada elektronikusan teljesüljön.

2023. január 1-jén lépett hatályba a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelet módosítása, amely tartalmazza az azonnali fizetési ökoszisztéma továbbfejlesztésével (AFR 2.0) kapcsolatos kötelezettségeket és határidőket. Ennek megfelelően idén szeptember 1-jétől az elektronikus úton indított egyedi belföldi átutalások az eddig érvényes tízmillió forint helyett már húszmillió forint értékhatárig az év minden napján, 0-24 óráig, legfeljebb öt másodperc alatt teljesülnek az érintett pénzforgalmi szolgáltatóknál.

A rendelet értelmében 2024-ben további, az MNB számára fontos és rendszeresen kommunikált kötelezőség lép majd életbe. Ezek az egységes adatbeviteli módokra, úgymint a QR-kód, a deeplink és az NFC olvasási képességére vonatkoznak, valamint előírja a szolgáltatóknak, hogy biztosítsák a fizetési kérelem fogadását az ügyfeleik számára. Az egységes adatbeviteli módokhoz kapcsolódik továbbá a QR-kód szabvány megújítása is. További szabályozás, hogy az azonnali fizetési tranzakciók teljesüléséről a szolgáltatók minden esetben megfelelő módon tájékoztassák ügyfeleiket.

Az MNB az AFR alap márkát kiegészítve egységes arculati elemeket és azok felhasználását szabályozó anyagot (arculati kézikönyvet) készített, mely már nem csupán a rendelet által érintett pénzforgalmi szolgáltatók, szervezetek, hanem minden olyan piaci szereplő számára iránymutatást ad, amelyek a jövőben az Azonnali fizetésre épülő valamilyen szolgáltatást kínálnak. Az információs anyagok megtalálhatóak az MNB dedikált AFR honlapján: www.mnb.hu/azonnalifizetes

2020. március 2-án indult el a jegybank által koordinált azonnal fizetési szolgáltatás, amelynek alapvető célja a hazai pénzforgalom hatékonyságának növelése, a fizetési piac és a magyar gazdaság versenyképességének javítása. Az év minden napján 24 órában működő szolgáltatással néhány másodperc alatt lebonyolíthatóak lettek a fizetések a magyarországi fizetési számlák között, a szolgáltatás szabályrendszere pedig lehetővé tette, hogy az alapinfrastruktúrára építve a piaci szereplők szerteágazó kiegészítő szolgáltatásokat hozzanak létre. Az azonnali fizetési szolgáltatás kapcsán létrejött új alapinfrastruktúra használatával az innovatív fizetési szolgáltatások a korábbiaknál gyorsabban és egyszerűbben kialakíthatóak. ”

Forrás:
Húszmillió forintra emelkedik az azonnali fizetések értékhatára; Magyar Nemzeti Bank; 2023. szeptember 1.

Elkészült Miskolc napenergia-térképe, országos napenergia-térkép készül

„A saját ingatlanára is rákereshet, amellyel hasznos adatokat tudhat meg a megújuló energiaforrással kapcsolatban.

Elkészült Miskolc napenergia térképe. Az Envirosense Hungary Kft. a Magyar Napelem Napkollektor Szövetséggel együttműködve elkezdte egy országos napenergia-térkép létrehozását. A szolgáltatás a www.napenergiaterkep.hu oldalon keresztül érhető el, amely folyamatosan bővül. Miskolc napenergia-térképe is elkészült, és hamarosan elérhető lesz a honlapon. A projekt részleteiről sajtótájékoztató keretében számolt be szerdán Veres Pál, Miskolc polgármestere és Tomor Tamás, az Envirosense Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója. Veres Pál arról beszélt, hogy komoly lépés lehet, hogy alternatív fenntartható fejlődés iránybába mozduljon a város. „Jelentős fejlődésre szorul a város napelem energia tekintetében” – mondta. Hozzátette: fontos azzal tisztába lenni, hogy hova tudnak ehhez megfelelő eszközöket elhelyezni.

A klímaváltozás miatt szükséges

„A klímaváltozás hatalmas kihívások elé állít minket és a napenergia egy lehetőség is, hogy a jövő számára élhető maradjon a bolygó” – hangsúlyozta. Arra is kitért, hogy a város elkötelezte magát, hogy a szén-dioxid kibocsátását 2050-re nagyjából nullára csökkentse. „A mi vállalásunk az, hogy ezek a célok 2023-ig elinduljanak és külön öröm, hogy Miskolcról is megvalósult ez a térkép” – mondta a polgármester.

Tomor Tamás már arról beszélt, hogy egyedülálló technológiával dolgoznak egy ilyen térkép megalkotásánál. „Légifotókból és hőfelvételekből alkotjuk meg ezeket a képeket” – ismertette. Azt is elmondta, hogy ez egy országos térképezési program, amelynek harmadik állomása Miskolc. Arról is szólt, hogy egy olyan program, amely idén 80 városra fog kitérni. „Ez a légifelmérés 2021-ben valósult meg és minden tetőszerkezeti felépítését vizsgálta és a hőfelhasználásról is adatokat készítettünk” – mondta.

Azt is hozzátette, hogy az oldal kezelése egyszerű és átlátható, informatív értéket tartalmaz. A klímasemlegesség, olyan állapotot vagy célt jelent, amikor egy szervezet, vállalat vagy egyéni személy olyan tevékenységeket végez, amelyek összességében nem járulnak hozzá a légkörben található üvegházhatású gázok mennyiségének növekedéséhez, vagyis nem növelik a globális felmelegedést. A klimaneutralitás elérése azt jelenti, hogy az összes kibocsátott üvegházhatású gázt valamilyen módon kompenzálják vagy csökkentik annyira, hogy azok összességében semleges hatást gyakoroljanak a klímára.
”

Forrás:
Ezt nézheti meg az új napenergia térképen Miskolcon; Ujlaki Attila; BOON.hu; 2023. augusztus 30.
Napenergia Térkép

Közösségi tudomány a könyvtárakban

„Közösségi tudomány a könyvtárakban

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete szakmai konferenciát szervez Közösségi tudomány a könyvtárakban címmel, amelyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Időpontja: 2023. szeptember 14., 13.00 óra
Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár, 1827 Budapest, Budavári Palota „F” épület, Díszterem
Program:

13.00 Köszöntő – Gerencsér Judit elnök

13.10 Közösségi Tudomány a könyvtárakban – megújuló szerepek és lehetőségek – Gaálné Kalydy Dóra, MTA Könyvtár és Információs Központ, főigazgató-helyettes

13.40 Az Eger, Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt-kápolna kutatása közösségi tudományos összefogással – N. Kis Tímea, Tokaj-Hegyalja Egyetem, Kulturális Örökség Tanulmányok Tanszék, Speculum Kutatócsoport

14.10 A Nagy-Eged hegyi kápolna kutatása a helytörténész könyvtáros önkéntes szemszögéből – Turay Zoltán, Bródy Sándor Könyvtár, Eger

14.30 A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár részvétele a Borostyán Élőhely Kutatás közösségi tudományos projektben –Darabosné Maczkó Beáta, MATE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár, könyvtárvezető

15.00 kérdések – válaszok

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Szíves visszajelzésüket a részvételi szándékról a következő linken várjuk 2023. szeptember 8-ig:
https://forms.gle/Q2tJXbpLAvDPPorf9

KÖZÖSSÉGI TUDOMÁNY

A közösségi tudományon (citizen science) olyan tudományos projekteket értünk, melynek vezetői minden esetben az adott szakma elismert szakemberei, mellettük, általuk meghatározott módon, nem hivatásos szereplők, önkéntesek is részt vesznek a munkában. A közösségi tudományos programokban résztvevő önkéntesek szabadidejüket a helyi közösség számára fontos és hasznos tevékenységgel tölthetik el, hozzájárulnak a helyi értékteremtéshez.

Rendezvényünk célja, hogy bemutassuk a közösségi tudományos programokban rejlő könyvtári lehetőségeket.”

Forrás:
Közösségi tudomány a könyvtárakban; Magyar Könyvtárosok Egyesülete; 2023. augusztus

Fél évezred gyönyörű ex libriseit tette szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár

„Az OSZK most útnak indított Könyvjegytár elnevezésű online tartalomszolgáltatása elsőként a Régi Nyomtatványok Tárában megtalálható közel 1100 darabos régi ex libris-állományt, valamint a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár modern ex librisei gyűjtők neve szerint rendezett, tízezer darabos gyűjteményegységének 3400 dokumentumát és ezek variánsait teszi szabadon hozzáférhetővé.

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) egyedülálló gyűjteményében a könyvek és a folyóiratok mellett különleges kisgrafikai alkotások is megtalálhatók: a nemzeti könyvtár hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően nagy példányszámú, régi és modern műveket egyaránt tartalmazó ex libris-gyűjteménnyel rendelkezik. A most útnak indított Könyvjegytár elnevezésű online tartalomszolgáltatása elsőként a Régi Nyomtatványok Tárában megtalálható közel 1100 darabos régi ex libris-állományt, valamint a Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtár modern ex librisei gyűjtők neve szerint rendezett, tízezer darabos gyűjteményegységének 3400 dokumentumát és ezek variánsait teszi szabadon hozzáférhetővé.

Az ex libris egy, az adott könyv tulajdonosát megjelölő, legtöbbször művészi értékű, kis méretű grafikai alkotás; magyarul általában könyvjegy vagy ritkább esetben könyvcímer terminussal illetik. Többnyire sokszorosított, grafikai vagy nyomdai eljárással készített papírlap, amelyet eredeti funkciójában a könyv kötéstáblájának belső oldalára ragasztottak. Művészi rajz, címer, embléma, történetileg kialakult allegória, szimbólum vagy egyéb ábrázolás a könyvtulajdonos nevével, esetleg jelmondattal, mottóval, idézettel ellátva, az egyes korok és művészek stílusa, ízlése szerint más-más megformálásban. Az ex libris egy változatának tekintendő a supralibros (super ex libris), amely annyiban különbözik az ex libristől, hogy nem a könyv belsejében helyezkedik el, hanem a könyv elülső táblájába nyomják, illetve rajzolják bele.
…
A most közzétett anyag modern, 20–21. századi ex librisei között olyan híres személyek könyvjegyei tekinthetők meg, mint Babits Mihály, Bajor Gizi, Faludy György, Hofi Géza és Illyés Gyula.
…
A Könyvjegytár többféle irányt mutat a témában való eligazodáshoz, a nyitólapon három fő kategóriában nyújtva keresési lehetőséget: nevezetes személyek, népszerű tematikák és földrajzi helyek szerint. A nevezetes emberek kapcsán híres grafikusok, metszők; híres gyűjtők, megrendelők és a grafikákon bemutatott személyek szerint csoportosítva szerepelnek grafikák. Utóbbi részben külön hangsúlyt kap az idén évfordulós jeles költőink, íróink prezentálása, köztük a Petőfi- és Madách-bicentenárium alkalmából a Petőfi Sándor és Madách Imre személyét és műveit idéző ex librisek.
…
A modern ex librisek tematikai változatosságát a népszerű tematikák közt fellelhető 12 témacsoport szemlélteti, amelyek közt mindenki megtalálhatja a neki tetsző motívumkincset: betűgrafika; könyv, olvasás; foglalkozás; zene, tánc; néprajz; mitológia; vallás, egyház; közlekedés; épület, szobor; címer; növény; állat. A régi ex librisek jellegüknél fogva a címeresek között képviseltetik magukat nagy számban. A földrajzi helyek külön, három fő alkategóriában szerepelnek: domborzati formák, felszíni vizek, települések.

A képek böngészéséhez a részletesebb eligazodást a komplex kereső is biztosítja.

A gyűjteményről menüben Régi és modern ex librisek az OSZK gyűjteményében címmel a műfaj történetét és a nevesebb gyűjtőket, alkotókat ismertető tanulmány segíti az ex librisek világában való eligazodást.
”

Forrás:
Fél évezred gyönyörű ex libriseit tette szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár; Litera.hu; 2023. augusztus 23.
Könyvjegytár; Országos Széchényi Könyvtár; 2023. augusztus 23. (blog bejegyzés)
Könyvjegytár (az online gyűjtemény)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Asztro-geopolitika és kiberbiztonság – „Az év információvédelmi dolgozata 2023” cím nyertes előadása a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület CVII. Szakmai fórumán

„A Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület meghívja Önt, a 2023 szeptember 20-án tartandó, „Információvédelem menedzselése CVII. Szakmai Fórum” rendezvényére.

A Rendezvényünket személyes jelenléttel tartjuk!
Lurdy Konferencia-és Rendezvényközpont, (1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 12-14.)
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

A rendezvény programja:

09.30 – 10.00 Érkezés, regisztráció

10.00 – 11.30 Köszöntő és bevezető gondolatok – Aktualitások az információvédelem területén
Dr. Ködmön István (Hétpecsét) alelnök

Tanúsítványkezelés kihívásai napjainkban
Kovács Tamás (Noreg Információvédelmi Kft.) műszaki igazgató

A vállalati ellenálló képesség növelése a szervezeti kultúra és a kiberhigiénia fejlesztésével
Szolnoki Éva Gabriella (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) biztonsági vezető

11.30 – 11.50 Kávé szünet (kávé, üdítő, pogácsa, aprósütemény)

11.50 – 13.00 „Az év információvédelmi dolgozata 2023” cím nyertes előadása
Asztro-geopolitika és kiberbiztonság
Dr. Nyáry Gábor (NKE) vezető kutató

***

DPO Fórum
Téma:

A Modern közúti közlekedési járművek és rendszerek személyes adatkezelése
Előadó:
Dr Répás József – Alverad Technology Focus Kft.
Időpont:
A 7pecsét fórumot követően: 13:30 óra
Témafelvezetés és moderáció: Sándor Zsolt András – Gill & Murry Kft.

***

Regisztráció:
Jelentkezzen a Hétpecsét Fórumra, és jelölje a regisztrációnál, hogy részt kíván venni a DPO Fórumon!

Kérjük részvételi szándékát jelezze legkésőbb 2023. szeptember 17-ig elektronikus regisztrációval a honlapon keresztül.

A részvételt technikai okok miatt kizárólag az időben beérkezett regisztráció alapján tudjuk biztosítani.

A fórumról szóló információkat, valamint az Egyesület életéről és az információbiztonsággal kapcsolatos érdekességekről a Hétpecsét Egyesület LinkedIn oldalán olvashatnak!

Regisztráció a Fórumra”

Forrás:
CVII. Szakmai fórum; Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület; 2023. június 22.

Speciális nyomozóegységet hoz létre a Belügyminisztérium a kiberbűncselekmények felderítésére

„A hvg.hu újságírója vette észre, hogy a Belügyminisztérium egy 2015-ben bevezetett rendelet módosításával speciális, kifejezetten az online bűnözők ellen bevethető egységet állít fel. A hivatalos indoklás szerint erre a kiberbűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárások hatékony kezelése és a bűnelkövetőkkel szembeni eredményes fellépés miatt van szükség.

A szeptember 15-én megalakuló, speciális feladatkörű egység alapja az ORFK Bűnügyi Főosztályán már most is működő Kiberstratégiai Osztály, illetve a Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályon belüli Kiberbűnözés Elleni Osztály lesz. A csapat tagjai kiemelt, „kibervédelmi” státuszt kapnak, ennek megfelelően emelt pótlékok egészítik majd ki illetményüket.

Az egység jogi alapját a a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendeletnek az online térben elkövetett bűncselekmények felderítésére specializálódott egység felállítása érdekében szükséges módosításáról szóló BM rendelet adja. A 97 fős szervezet éves költségét mintegy 233 millió forintban határozták meg, amelyet az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a saját saját költségvetéséből fog biztosítani.”

Forrás:
230 millió forint kibervédelmi rendőrökre Magyarországon; IT Business; 2023. augusztus 31.
30/2015. (VI. 16.) BM rend. az online bűncs. felderít. egység feláll. érdekében; Belügyminisztérium, Jogszabálytervezetek; 2023. augusztus 30.

Szakirodalom

A magyar helyi önkormányzatok és helyi közösségek a digitalizáció korában

„…A kutatás során arra keresem a választ, hogy a helyi közösség és a helyi önkormányzatok kapcsolatára milyen lehetőségeket kínálhat a digitális átalakulás, továbbá egy transzformatív folyamat hatására hogyan változhat meg a helyi önkormányzatok és a helyi közösségek kapcsolata, viszonya.
…
A kutatás célja annak a vizsgálata egyrészt, hogy tekinthetjük-e a helyi közösségek létét a helyi önkormányzatok alappillérének, másrészt, hogy az új típusú „okos” településfejlesztés mit jelent – szabályozási és stratégiai oldalról vizsgálva – a hazai helyi közösségek és helyi önkormányzatok számára…”

Forrás:
A magyar helyi önkormányzatok és helyi közösségek a digitalizáció korában; Ritó Evelin; Miskolci Egyetem, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2023-IX-29 11:30, helye: Miskolci Egyetem, Állam-és Jogtudományi Kar, Eperjes terem
(A doktori értekezés letöltése PDF-ben.)

Magyarországi technológiai startupok adatbázisa – Bevezető az adatbázis használatához

„A „Digitális átalakulás és digitális vállalkozások: feljebb lépési stratégiák és lehetőségek Magyarország számára” című, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 138846-os OTKA pályázata keretében finanszírozott kutatásom egyik célkitűzése volt, hogy létrehozzak egy új adatbázist, amely a magyarországi technológiai startupok néhány adatát tartalmazza. Az Otka-pályázat vállalása szerint, az adatbázis szabadon használható, közzététele segíti a magyarországi (technológiai) vállalkozások teljesítményét és jellegzetességeit vizsgáló hazai kutatói közösséget. Ebben a bevezető írásban néhány konkrét vállalati példán keresztül a lista összeállításával kapcsolatos módszertani nehézségeket mutatom be, például a „mi a magyar?” és a „mi a startup?” kérdések értelmezésének nehézségeit. A céges adatok összegyűjtését Csordás Dániel, a KRTK munkatársa végezte.”

Forrás:
Magyarországi technológiai startupok adatbázisa – Bevezető az adatbázis használatához; Szalavetz Andrea; ELKH KRTK, Világgazdasági Intézet; Műhelytanulmányok; Nr. 149. (2023. augusztus); 2023. augusztus 15.
A tanulmány letöltése (PDF)
Startup adatbázis (.xlsx fájl)

Veszélyes árazási gyakorlat a magyar telekommunikációs szektorban – az MNB elemzése

„Az elmúlt időszakban az energia- és élelmiszerárak jelentős megugrása az átlagos infláció nagymértékű megemelkedéséhez vezetett. A hazai lakossági telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások az idei évben változtattak árazási gyakorlatukon és az átlagos inflációhoz indexáló, visszatekintő áremeléseket hajtottak végre, amely mértéke az uniós átlag és a környező országokban tapasztalt többszöröse volt. A magyar telekommunikációs szolgáltatások vásárlóerő-paritáson mért ára már 2021-ben is meghaladta az uniós átlagot, amit felerősít az idei és a jövő évben várható további árnövekedés. A visszatekintő árindexálás miatt felvethető a kérdés, hogy az áremeléseket aktuális költségnövekedések indokolják-e, ami a lakosság jóléte és versenyjogi szempontból egyaránt fontos.
…
Az új átárazási gyakorlat következtében a telekommunikációs szolgáltatások ára hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. 2023 júniusában a telekommunikációs szolgáltatások ára 12,5 százalékkal nőtt éves alapon, ami az Európai Unióban megfigyelt átlagos növekedés (1,2 százalék) több, mint tízszerese, de a régió átlagánál (5,1 százalék) is majdnem két és félszer magasabb.
…
Becsléseink alapján – figyelembe véve az idei év eleji áremelkedést is – a hazai árszint jelenleg nominálisan már csak 21 százalékkal marad el az uniós átlagtól, vásárlóerő-paritással korrigálva pedig már 17 százalékkal haladja meg azt.
…
A magyar árszabási gyakorlat jelentősen eltér az átlagos európai gyakorlattól. Hazánkban az egyszerre több telekommunikációs szolgáltatást (például vezetékes internetet és kábeltévét vagy mobilbeszélgetést és mobilinternetet) tartalmazó csomagok uniós átlaghoz viszonyított árszintje számottevően magasabb, mint az önállóan értékesített szolgáltatásoké. Ez a 48,3 százalékpontos különbség a csomagok és az önálló szolgáltatások árszintje között egyedülálló és arra utal, hogy bár Magyarországon az önállóan értékesített telekommunikációs szolgáltatások olcsóbbak, viszont cserébe a hazai szolgáltatók az Európában megszokottnál kisebb mennyiségi kedvezményeket nyújtanak azoknak a vásárlóknak, akik egyszerre több szolgáltatást tartalmazó csomagot vásárolnak.
…
Ezzel szemben a vezetékes internet és kábeltelevízió szolgáltatások közel 10 százalékkal olcsóbbak, mint az átlagos árszint (4. ábra). A vezeték nélküli internet és a mobilbeszélgetések vásárlóerőparitással korrigált ára Magyarországon a lengyel díjak több, mint kétszerese… ”

Forrás:
Veszélyes árazási gyakorlat a telekommunikációs szektorban; Quittner Péter; Magyar Nemzeti Bank; 2023. szeptember 1. (PDF)

Versenyképességi Tükör

„… Az MNB 2019-ben tette közzé a Versenyképességi program 330 pontban című kiadványát, amely tartalmazta a fenntartható felzárkózást megalapozó versenyképességi fordulathoz szükséges beavatkozási irányokat. A jegybank által felállított versenyképességi mérőrendszer elemeként a Versenyképességi tükör feladata, hogy a megfogalmazott javaslatok teljesülését folyamatosan nyomon kövesse. A most megjelenő kiadvány a legutóbbi, 2021. decemberi összesítés óta 2023. júniusig terjedő időszakban elindított vagy végrehajtott intézkedések előrehaladását mutatja be.
…
A 12 fő versenyképességi területből 2019 óta a legmagasabb megvalósulást a kutatás-fejlesztés és innováció (65 százalék), az állami hatékonyság (62 százalék), valamint az új pénzügyi modell (51 százalék) területe mutatta. A kutatás-fejlesztés és innováció területén érdemi előrelépésre került sor a vizsgált időszakban 2 javaslat teljesen megvalósulttá válásával. Egyrészt, a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó anyagi terheket csökkenti, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére a kkv-k, az állami felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek a szabadalmi bejelentési és kutatási, vizsgálati, valamint megadási díjaknak az egynegyedét lesznek kötelesek csak megfizetni. Másrészt, a Neumann János Program keretében az állam a doktori képzési költség 50 százalékát megtéríti a munkáltató számára a doktori képzését önköltséges, tanulmányi szerződés kereteiben folytató doktoranduszok számára. Az állam hatékonyabb működését segíti elő az online intézhető ügyek arányának növelése, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjának megújulása, valamint a versenyképesebbé váló kincstári rendszer irányába tett erőfeszítések.
…
Magyarországon a gazdaság digitalizációja folytatódott, azonban a sikeres felzárkózás érdekében további intézkedések szükségesek, melyeket a Nemzeti Digitalizációs Stratégia meghirdetése jelöl ki. 2022 decemberében hozta nyilvánosságra a kormány a Nemzeti Digitalizációs Stratégiát (NDS), amely széleskörű fejlesztési irányokat határoz meg 2030-ig. A stratégia a jegybank 330 pontos versenyképességi javaslataiból 6 területen összesen 24 javaslatot érint. A kkv szektorban alapvetően a digitális felkészültséget fejlesztő irányokat fogalmaz meg az NDS, az adat-alapú működést támogató technológiák elterjedését szorgalmazza, miközben a digitális infrastruktúra további fejlesztése is elérendő cél. A munkaerőpiacon a stratégia egyik központi eleme az Európai Állampolgári Digitális Kompetencia Keretrendszer gyors és szisztematikus hazai bevezetése, amelyre számos képzési és fejlesztési program fog épülni az előttünk álló évtizedben. Az egészségügy területén a Nemzeti Digitalizációs Stratégia intézkedései között szerepel többek között az EESZT további fejlesztése, a Smart Hospital rendszer kialakítása, valamint a telemedicinával kapcsolatos tevékenységek bővítése. Az oktatásban különösen hangsúlyosan jelenik meg a digitalizáció fejlesztése, az intézkedések a digitális pedagógiai módszertanoktól kezdve a digitális kompetenciák fejlesztésén át egészen a digitális eszközparkig terjednek. Az állam hatékonyabb működése érdekében az e-közigazgatás teljes kiépítése az elérendő cél, ehhez papírmentes, teljesen elektronikus háttérműködést kívánnak kialakítani. Bevezetik az adatkormányzást, miközben a közigazgatásban az „egy adat egy helyen” elv alapján végzik a jövőben a fejlesztéseket, kiküszöbölendő a párhuzamosságokat. A modern infrastruktúra fejezetben a stratégia a telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, többek között az optikai hálózatba minél több intézmény bekapcsolásával, az optikai kábelek 5G kapacitásának bővítésével, az 5G/6G szabványosítással és az 5G Kiválósági Központ létrehozásával…”

Forrás:
Versenyképességi Tükör; Magyar Nemzeti Bank; 2023. augusztus 31. (PDF)
Sajtótájékoztató; Youtube; 2023. augusztus 31.

Online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője

„Richard Susskind bevallottan provokál, szándékosan gondolkodásra késztet. Alapvető kérdéseket tesz fel, amelyekre csak elsőre tűnik egyszerűnek a válasz: mi a bíróságok feladata a modern társadalmakban, és vajon be tudják-e tölteni szerepüket a 21. század gyorsuló változásai közben? A digitális korban jól érzékelhetően módosulnak a kapcsolattartási, vásárlási, ügyintézési szokások. A bíróságoknak szükségszerűen követniük kell ezeket a folyamatokat, alkalmasnak kell lenniük a megváltozott elvárások és az újfajta jogviszonyok hatékony kezelésére.

Susskind figyelmeztet, hogy az erre a kihívásra adott helyes válaszok megtalálásához nem a jogászokat kell először megkérdezni, hanem az eljárások feleit, akik előtt le kell bontani a bírósági út igénybevételét korlátozó akadályokat. A bíróságok nem működhetnek elefántcsonttoronyban, hanem mindenki számára elérhető szolgáltatást kell nyújtaniuk. Ebben tud segíteni a modern technológia, amelynek fejlesztései már most lehetővé teszik a földrajzi távolságok és az időbeli korlátok legyőzését. Susskind szerint a jelenlegi igényeknek megfelelő, ügyfélbarát megoldás egy bírósági platform létrehozása lehetne, amivel már számos országban kísérleteznek. Ezek kedvező tapasztalatai is segíthetik a többi ország döntéshozóit a hasonló fejlesztések megvalósításában.

Ha van könyv, amelyet minden jogásznak el kell olvasnia, akkor ez az: a végére jutva egészen másként látja majd mindazt, amit eddig a bíróságok működéséről, lehetőségeiről gondolt. Stílusának, érveinek köszönhetően nagyon hamar a hatása alá kerül az olvasó. A szó legnemesebb értelmében vett kötelező olvasmány!”

Forrás:
Online bíróságok és az igazságszolgáltatás jövője; Richard Susskind (szerző), Osztovits András (fordító); ORAC Kiadó; ISBN: 978 963 258 579 6; 2023
(a kiadvány néhány oldala online is olvasható)
Az eredeti angol kiadás rövid, magyar nyelvű recenziója:
Aki már a koronavírust megelőzően is online bíróságokat szeretett volna: recenzió Richard Susskind „Online courts and the future of justice” című könyvéről; Ferencz Bálint; Pro Futuro; doi: https://doi.org/10.26521/Profuturo/2020/1/7562; 10(1); 2020; 192–200. old.
Lásd még:
Richard Susskind; Wikipédia

Törvények, rendeletek

1385/2023. (VIII. 31.) Korm. határozat az elektromobilitás elterjedésének ösztönzéséről

„A Kormány

1. egyetért azzal, hogy a klímasemlegesség céljának eléréséhez elengedhetetlen a fenntartható közlekedés, az ahhoz kapcsolódó és azt kiszolgáló ipar és infrastruktúra fejlesztése, és egyetért azzal, hogy az elektromobilitás hazai elterjedését további eszközökkel szükséges támogatni;

2. felhívja a területfejlesztési minisztert, hogy az energiaügyi miniszter bevonásával gondoskodjon a hazai elektromos töltőhálózat bővítését célzó támogatási program kidolgozásáról és elindításáról, figyelembe véve Magyarország nemzetközi kötelezettségeit, az elektromos hálózat adottságait, valamint a gazdaságos és megújuló forrásból történő energiafelhasználás célkitűzését;

Felelős: területfejlesztési miniszter, energiaügyi miniszter
Határidő: 2024. március 1.

3. felhívja a területfejlesztési minisztert, hogy az energiaügyi miniszter és a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával gondoskodjon a tisztán elektromos meghajtású járművek gazdasági társaságok – kiemelten car-sharing szolgáltatók, flottaszolgáltatók és taxitársaságok – általi beszerzését támogató program kidolgozásáról és elindításáról;

Felelős: területfejlesztési miniszter, energiaügyi miniszter, gazdaságfejlesztési miniszter
Határidő: 2024. március 1.

4. egyetért azzal, hogy a 2. és 3. pontban foglalt támogatási programok elsősorban európai uniós forrásból kerüljenek finanszírozásra;

5. felhívja a pénzügyminisztert, hogy a 4. pontban foglalt forrás hiányában vagy késése esetén, a 2. és 3. pontban foglalt célok határidőben történő megvalósítása érdekében gondoskodjon – a 2. pont szerinti feladat tekintetében legfeljebb 30 350 000 000 forint, a 3. pont szerinti feladat tekintetében legfeljebb 30 000 000 000 forint – mindösszesen legfeljebb 60 350 000 000 forint többletforrás biztosításáról, mely tartalmazza a lebonyolítási díjat is.

Felelős: pénzügyminiszter
Határidő: a felmerülés ütemében”

Forrás:
1385/2023. (VIII. 31.) Korm. határozat az elektromobilitás elterjedésének ösztönzéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1385/2023. (VIII. 31.) Korm. határozata az elektromobilitás elterjedésének ösztönzéséről; Magyar Közlöny; 2023. évi 124. szám; 2023. augusztus 31.; 7365. o. (PDF)

1379/2023. (VIII. 30.) Korm. határozat a Magyar Telekom Nyrt. és a Kormány által kiadandó, „Magyarország Digitális Átalakításáért” elnevezésű közös nyilatkozatról

„A Kormány felhatalmazza a gazdaságfejlesztési minisztert, hogy a Magyarország Kormánya és a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 36., cégjegyzékszám: 01-10-041928) „Magyarország Digitális Átalakításáért” elnevezésű közös nyilatkozatát a Kormány nevében aláírja.
Felelős: gazdaságfejlesztési miniszter
Határidő: azonnal”

Forrás:
1379/2023. (VIII. 30.) Korm. határozat a Magyar Telekom Nyrt. és a Kormány által kiadandó, „Magyarország Digitális Átalakításáért” elnevezésű közös nyilatkozatról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1379/2023. (VIII. 30.) Korm. határozata a Magyar Telekom Nyrt. és a Kormány által kiadandó, „Magyarország Digitális Átalakításáért” elnevezésű közös nyilatkozatról; Magyar Közlöny; 2023. évi 123. szám; 2023. augusztus 30.; 7323.o. (PDF)