Skip to main content

51-52. szám, 2023. december 18.

Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2024. január 2-án fog megjelenni.

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Alapvetően változik meg állam és állampolgár viszonya jövő szeptembertől – interjú Both Andrással, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgató-helyettesével

„Mobiltelefonra költözött igazolványok, a piaci szolgáltatóknál és külföldön is használható állami azonosító, mobilon aláírt és beküldött dokumentumok – alapvetően változik meg állam és állampolgár viszonya jövő szeptembertől kezdődően, ha megvalósulnak a Digitális Állampolgárság Programban ígért fejlesztések. A siker kulcsa nemcsak a technológiai oldalon keresendő, hanem sokkal inkább a digitális államigazgatás gyökeresen átalakuló, az ügyintézés helyett a szolgáltatást előtérbe helyező szemléletmódja lesz – mondta el Both András, aki a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgató-helyetteseként felügyeli a program szakmai végrehajtását.

Digitális állampolgárság: a technológia adott, a szemlélet változik

– Az elmúlt években folyamatosak voltak az e-közigazgatási fejlesztések, folyamatosan bővült az elérhető szolgáltatások köre, és nemcsak a szűken vett államigazgatásban, hanem például az egészségügyben vagy az adózás terén is. Miért volt most szükség arra, hogy a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) égisze alatt folytatódjanak a fejlesztések?

– Az elmúlt bő tíz évben kiépült az államigazgatási távközlési hálózat, a fizikai infrastruktúra központosított, a nyilvántartások működése pedig egységesebb lett, erre pedig folyamatosan épültek rá a digitális szolgáltatások – ma már 4700 ügyet lehet intézni elektronikusan. Emellett azt is látjuk, hogy a kormányablakokba továbbra is nagyon sokan járnak, mégpedig azért, mert ott több esetben egyszerűbben tudják elintézni az ügyeiket, mint digitálisan. Nem mindig tudják az állampolgárok, hogy mit lehetne elintézni online, ha pedig tudják, nem mindig találják meg az elektronikus felületeken.

Az első tényező a DÁP meghirdetésére éppen az volt, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Olyan digitális szolgáltatásokat kell kínálnunk, amelyeket ismer, megtalál és könnyen használ bármelyikünk.

A második tényező egy külső hatás, a készülő eIDAS 2.0 uniós rendelet. (Lásd a „Határokon átnyúló fejlesztések” című keretet!) Ez számos elvárást fogalmaz meg a digitális identitás, adattárca, azonosítás kapcsán, és ezeknek az elvárásoknak is meg szeretnénk felelni, ráadásul lehetőség szerint az elsők között az EU-ban. Erre reflektál a DÁP számos eleme.

Végül a piaci szereplők is igénylik a fejlesztést, leginkább azt, hogy az államigazgatásban használt állampolgári digitális azonosítási rendszer és az államilag biztosított digitális aláírás alkalmazható legyen a bankoknál, közműszolgáltatóknál, biztosítóknál.

– Nemrégiben jelent meg a Digitális Állampolgárság Programól szóló törvény. Miért volt szükség ilyen magas szintű szabályozásra?

– A keretek eddig is törvényi szinten voltak szabályozva, hiszen erről szólt az e-ügyintézési törvény. Ha úgy tetszik, az felelt meg az eredeti eIDAS-nak, megfogalmazott számos lehetőséget, és előírt számos kötelezettséget az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatosan. Ezeket viszont nem minden esetben tudtuk betartatni – évek múltán is vannak olyan szervezetek, amelyeknek még nem csatlakoztak az egy ponton való bejelentkezést biztosító központi azonosítási ügynökhöz (a KAÜ SSO-hoz), ezért továbbra is közvetlen ügyfélkapus bejelentkezést alkalmaznak. Ez például a kétfaktoros belépési mód bevezetésénél okoz problémát.

A digitális állampolgárságról szóló törvény célja kettős. Egyfelől definiálja azokat a kereteket és feladatokat, amelyek az eIDAS 2.0-nak való megfeleléshez szükségesek. Másfelől szakít az eddigi terminológiával: ügyintézés helyett digitális állampolgárságra teszi a hangsúlyt.

– Ez nem csak játék a szavakkal?

– Nem, és pontosan azért nem, mert alapvető szemléletváltást jelez. Az állampolgárok nem ügyeket akarnak intézni, az állampolgárok szeretnének minél hamarabb és minél kevesebb hercehurcával túljutni a különféle életeseményeken, mint a gyerek születése, a költözés miatti változások bejelentése vagy mondjuk egy gépjármű adásvétele. Nem elég egy ügyet elektronizálni, szeretnénk az állampolgárok bevonására koncentrálni, az ő nyelvezetüket használni, az ő gondjaikra reflektálni. A digitális állampolgár nem ügyet intéz, a digitális állampolgárnak lehetőségei vannak, az államigazgatás a kezére játszik az életeseményhez igazodó feladatokkal – nem neki kell a különféle hatóságokhoz rohangálnia, hanem a lehetőségek, feladatok proaktív módon megjelennek előtte, neki csak végig kell mennie az egyes lépéseken.

– Az életeseményen alapuló ügyintézés már jó pár évvel ezelőtt szóba került, és voltak is erre kezdeményezések.

– Valóban, de akkor még a teljes folyamatnak csak egy szeletét ragadtuk meg, arra építkezve tovább kell lépnünk. Fontos, hogy lépést tartsunk azzal a trenddel, hogy az emberek ma már a mobiltelefonjukon keresztül közelítik meg a világ ügyeit. Ott van például a születés életesemény – azon mindenki átesik. Nagyon jó dolog, hogy az újszülött már több kórházban automatikusan megkapja az igazolványait a helyszínen. De vajon igazából mettől meddig tart a születés életeseménye? Számtalan különféle dolog kapcsolódik hozzá onnantól kezdve, hogy a várandósság igazolást nyer, egészen odáig, hogy a gyermek mondjuk egy éves lesz, és kötünk neki babakötvényt.

Hogyan képzeljük mi ezt el? Az anya az orvosi vizsgálaton megtudja, hogy gyermeket vár. Letölt egy applikációt, már oda érkeznek az orvosi leletei is. Az alkalmazás figyelmezteti, hogy milyen lehetőségei, kötelezettségei vannak, milyen támogatásokra jogosult, és azokat igényelnie sem kell.

Például az anyasági támogatás mindenkinek alanyi jogon járhatna. Miért ne állhatna abból a folyamat, hogy felugrik egy értesítés a mobilappban, és megkérdezi, hogy erre a bankszámlára utalhatjuk-e a támogatást? Ha nem, beírja a helyes számlaszámot, és kész. Persze ennek az alkalmazásnak a használata önkéntes lesz, így aki nem kíván majd ezzel a lehetőséggel élni, továbbra is a megszokott módon intézheti ügyeit.

– Az állami adatkezeléssel kapcsolatban gyakran felmerül az adatbiztonság kérdése, és különösen éles lesz az akkor, mindenkinek egyetlen azonosítója lesz. Mi az állam válasza ezekre a kérdésekre?

– Az egyedi, tartós azonosító használata Európia Uniós elvárás, ezért – az eIDAS 2.0-nak megfelelően – az eddig évtizedekig használt gyakorlatot az államnak át kell alakítania. Az állam csak azokhoz az adatokhoz férhet hozzá, amelyeket egyébként eddig is tárolt, és amelyekhez eddig is hozzáfért, ezért tehát többlettudás az állam oldalán nem keletkezik. Ráadásul a jövőbeni egyedi azonosító nem lesz visszavezethető a természetes személyre, míg a régi személyi számból kiderült az illető neme és születési ideje is. Most bárhol intézünk ügyeket, a négy természetes azonosítónkat (név, lakcím, születési idő és hely, anyja neve) használja bank, biztosító, közmű, és ezekkel egyértelműen beazonosítható bárki. A jövőben egy véletlenszerűen generált szám tartozik majd a személyhez, és mindenhol csak azokat az adatokat rendelik hozzá, amelyek abban az adott helyzetben ténylegesen szükségesek. Az egységes azonosító megszünteti a különféle egyéb azonosítók, mint a TAJ-szám, adószám stb. szükségességét is hosszútávon. Az már csak az államigazgatás szereplőin múlik, hogy ezt majd milyen gyorsan vezetik át a különféle szakrendszereken.

– De nem pont az egységes azonosítás teszi egyszerűbbé az adatlopást, az adatokkal való visszaélést? Hiszen csak egyetlen számsort kell megszerezni…

– Az azonosító még nem jelent azonosítást, ahhoz más eszközök is kellenek. Ma például egy fizikai kártyát, a személyit vagy a jogosítványt, amelyen ott van a fotóm összevetik az arcommal, és eldöntik, hogy én vagyok-e én. Ha most ellopják a személyi igazolványomat, azt számtalan helyen fel tudja használni bárki, aki csak egy kicsit is hasonlít hozzám.

Hogyan működne ez az új rendszerben, amikor a kártyák, az azonosítás a telefonra költözött? Először is, be kell lépnem a telefonomba, ami máris nagyobb védelmet jelent, mint amilyet a személyi nyújt. Majd ezek után olvasnak le egy vizuális jelzést, mondjuk egy QR-kódot, és jelennek meg azok az információk, amelyek az adott szervezet számára fontosak, például megjelenik egy nagy méretű, színes fotó, amelyről sokkal jobban látszik, hogy tényleg engem ábrázol-e. Mindez működik az állampolgár oldalán internetkapcsolat nélkül is, a virtuális bankkártyához hasonló módon. Pusztán magával az azonosítóval nem mennek semmire az adattolvajok. Egyfelől nem tárolunk több adatot, másfelől viszont kevesebb adatot utaztatunk a hálózaton, és az is olyan lesz, hogy nem lehet személyhez kapcsolni.

– Milyen lépésekben történik a fejlesztés, a digitális állampolgárság mely elemeivel találkozhatnak először a felhasználók?

– Az első és leglátványosabb újítás az új mobilapp lesz, amelyben megvalósítjuk a digitális állampolgárság négy „lába” közül a digitális azonosítást és a digitális aláírást. Mit jelent ez a gyakorlatban? Először is, hogy a telefonunk igazolványként is működik majd, nem kell magunknál hordani a személyit és a jogosítványt. Nem az okmányok képe, hanem az adattartalmuk lesz benne – ha változik a lakcímünk, ha jogosítványt kapunk (vagy éppen elveszik azt), az azonnal megjelenik az appban is. A felhasználási helytől, a szituációtól függően más-más adattartalom jelenik meg a lekérdezésekben – nem ugyanazt látja az igazoltató hivatalos személy, vagy a múzeumi jegypénztáros, aki arra kíváncsi, hogy elmúltam-e 65 éves.

Az elektronikus aláírás révén pedig dokumentumokat, például egy szerződés egyetlen mozdulattal aláírható és továbbküldhető lesz – nem kell a nyomtatással, az aláírással és a postázással bajlódni. Mindezeken túl első körben pár népszerű és könnyen használható funkció kerül az appba, mint például az erkölcsi bizonyítvány igénylése vagy az időpontfoglalás a kormányablakokba.

Azt hozzá kell tenni még ehhez, hogy ez a lehetőség egyelőre csak a magánszemélyek számára lesz elérhető 2024 őszétől, a jogi személyek egy ideig még a Cégkaput használhatják majd.

– Mi lesz a következő lépés?

– 2025 közepétől a digitális azonosítás a piaci szereplők egy jelentős részénél is használható lesz. A törvény alapján több mint 200 szervezet kötelezett arra, hogy megvalósítsa a szolgáltatásaihoz való DÁP-hozzáférést. Ebbe a körbe tartoznak a bankok, biztosítók, távközlési szolgáltatók, közműszolgáltatók is. Ha tehát be akarok lépni a szolgáltatóm ügyintézési oldalára, azt az állampolgári azonosítómmal is meg tudom majd tenni.

Terveink szerint szintén 2025-től jön a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás, ami szintén a szolgáltatókkal kapcsolatos ügyintézést segíti. Mondjuk biztosítást szeretnék kötni az autómra. Azonosítom magam, az állam pedig ismeri mind az én adataimat, mind az autómét – a biztosító oldalán felugrik egy ablak, hogy átadom-e ezeket az adatokat a biztosítónak? Ha rányomok az igen gombra, a szükséges mezők rögtön ki lesznek töltve.

2025-ben újul meg két, életesemény alapú ügyintézés, a már említett születés és a gépjárműátírás. 2026-tól pedig elérhető lesz a digitális állampolgárság két másik lába, az e-posta és az e-fizetés.

– Az csak a történet egyik fele, hogy a telefon és az egységes azonosító alkalmas lesz az állampolgár azonosítására. A másik fele az, hogy hol lehet ezt használni a közigazgatáson és a kötelezett szolgáltatókon kívül, mondjuk az említett dohányboltban és múzeumban?

– Ennél a kérdésnél szét kell választani az offline és az online azonosítást. Az offline az, amikor felmutatom a telefonomban futó alkalmazást (biometria használatát követően), és abból kiolvassák a szükséges vagy engedélyezett adattartalmat. Mi ingyenesen közzétesszük azokat a szoftverfejlesztő készleteket, SDK-kat, amelyek ennek megvalósításához szükségesek. Itt nem lesz kötelezetti kör rövidtávon, de ha egy dohánybolt üzemeltetője, vagy egy múzeum úgy érzi, hogy ez számára előnyös, akkor viszonylag kis költséggel megteremtheti ennek lehetőségét.

– Mindezekben a fejlesztésekben milyen szerep jut a hazai infokommunikációs szektor szereplőinek, milyen mértékben és formában számít rájuk az állam?

– A DMÜ egyik alapvetése, hogy nem kell az államnak mindent magának csinálnia. Teljesen biztos, hogy nem akarunk alaptechnológiát fejleszteni (például felhőszolgáltatást vagy operációs rendszert). Számtalan olyan terület van, ahol az állam és a piac együttműködéséből kiváló dolgok születhetnek.

Az együttműködések eddig legtöbbször technológiai fókusszal történtek, gyakran csak a különböző digitális megoldások műszaki leszállítására koncentráltak. Úgy gondolom, hogy most a „delivery” helyett inkább a „discovery-re”, azaz a felhasználói igények felmérésére és megértésére kellene koncentrálni közösen. A piaccal való együttműködésben ez például úgy csapódhat le, hogy nemcsak határidőket, költségkereteket és technológiai elvárásokat állapítunk meg, hanem sokat foglalkozunk a szolgáltatástervezési oldallal is. Ebben például kiválóan hasznosítható külföldi, nevezetesen dán és brit példákat vettünk alapul.”

Forrás:
Az igazolványunk és az ügyintézés a mobilra költözik; Schopp Attila; IT Business; 2023. december. 14.
Lásd még:
„Határokon átnyúló fejlesztések

November 8-án a tagállami tanács és a parlament lezárta az egyeztetéseket az eIDAS 2.0 rendeletről, amely kiszélesíti az eredeti eIDAS funkcióit, megteremtve az egységes európai digitális személyazonosítás alapjait.

Hét fontos jellemzője van az eIDAS 2.0-nek:

– Önkéntes használat: senki számára nem kötelező, a digitális térbe csak az lép be, aki akar.
– Egyedi, tartós azonosító: Minden természetes és jogi személy egyedi azonosítót kap, amely érvényes a piacon és az államigazgatásban egyaránt, ugyanakkor nem vezethető vissza az adott személyre.
– Átível a határokon: implementálása után a személyes azonosító egész Európában használható lesz.
– Nem csak magánszemélyeknek: az azonosítás és a többi funkció nemcsak a magánszemélyekre terjed ki, hanem a jogi személyekre, vállalatokra is.
– Offline is használható: a digitális azonosítás akkor is használható, ha éppen nem érhető el internetkapcsolat.
– Állam és piac együttműködik: a digitális azonosítás megvalósításában és használatában az államok számítanak a piaci szereplőkre.
– Digitális aláírás és időbélyegző: a digitális azonosításhoz szorosan kapcsolódik a széles körben használható elektronikus aláírás és a dokumentumok hitelesítése.”

Nagy Márton a Gazdasági Kabinetről, és a feladatairól

„A kormány gazdaságpolitikai döntéseinek hatékonyabb előkészítése lesz Nagy Márton feladata a Gazdasági Kabinet vezetőjeként.
…
Jóval több területért lett felelős, és a gazdasági kabinet élére is kinevezte a miniszterelnök. Mennyiben változott a munkája?

Dolgozni kell tovább, nem gondolom, hogy a pozíció a lényeg, alapvetően a munkát kell összefogni. A koordináló szerepkörnek a gazdasági miniszter kezében kell lennie, nem kerültem magasabb pozícióba, ez nem hatalmi, hanem szakmai, és szervezési kérdés. A veszélyek korában – ahogy a miniszterelnök is tökéletesen megfogalmazta – rengeteg kihívással küzdenek a gazdaságok. A hatalmi kérdések helyett a feladatra kell koncentrálni, hogy a gazdasági struktúra a legrugalmasabban alkalmazkodjon a kihívásokhoz. A megtisztelő feladatom pusztán annyi, hogy megkönnyítsem a miniszterelnöki döntéshozatalt. Tehát a kinevezésnek összességében ennyi az értelme…”

Forrás:
Nagy Márton az Economxnak: Ezért neveztek ki a gazdasági kabinet élére; Economx;2023. december 13.

Közigazgatás, politika, jog

Navracsics Tibor: kulcsszerepet kapnak az önkormányzatok az új minisztériumban

„A fejlesztéspolitikát új területi dimenzióval lehet megerősíteni azzal, hogy az önkormányzatok január elsejétől átkerülnek a Belügyminisztériumtól az újonnan megalakuló Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az InfoRádióban.

2024. január elsejétől az önkormányzati terület a Belügyminisztériumtól átkerül az újonnan létrehozott Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az InfoRádióban arról beszélt, hogy az átalakítás célja az, hogy az eddig is nagyon sikeres magyar fejlesztéspolitikát, amelynek egyes iparági fejlesztései révén például ma már Északkelet-Magyarországon is nagyon komoly növekedési pólusok jelentek, a jövőben a területi dimenzióval lehessen megerősíteni.

„Az új struktúrában a területi egyenlőtlenségek gyorsabb ütemű csökkentését tudjuk szolgálni, és ebben a területi dimenzióban az önkormányzatok, a kormányhivatalok, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás kulcsszerepet játszik. A jövőben a területfejlesztés döntő részben térségi területfejlesztés lesz. Az önkormányzatokkal partnerségben szeretnénk elmozdítani a fejlesztési logikát várostérségi, térségi vagy éppen nagytérségi logika felé, amikor adott esetben több településnek kell együtt a fejlesztési célkitűzéseit megfogalmazni és végrehajtani” – mondta a tárcavezető.

Arról is beszélt, hogy a jövőben a fejlesztéspolitika az úgynevezett funkcionális várostérségekre, mint például a megyeszékhelyek és a körülötte lévő településekre fókuszál majd, Példaként említette, hogy Budapestet és az agglomerációs övezete ma már nemcsak a fejlesztések, hanem a mindennapi élet szempontjából is nehezen értelmezhető már külön településekként, és erre a fejlesztéspolitikának is reagálnia kell. De ugyanilyen egységes térségként nevezte meg a Balatont vagy Tokaj-hegyalját.

„Három vármegye osztozik közigazgatásilag a Balaton területén, és ha még a vízügyi igazgatást, a környezetvédelmet is idevesszük, még bonyolultabb a kép, ugyanakkor mindenki a Balatont természetes egységként fogja föl, éppen ezért a fejlesztéspolitika is talán több hasznot hajt, ha megpróbálja szintén egységként kezelni ezt a térséget” – magyarázta Navracsics Tibor.

Budapest és az agglomeráció ügyében már előzetes egyeztetéseket is folytatott Karácsony Gergely főpolgármesterrel, és életet szeretnének vinni abba a szemléletbe, hogy nem ér véget a közigazgatási határnál Budapest élete, és ahogyan a helyi járatok is kimennek az agglomerációs településekre, ugyanígy például a közszolgáltatások megtervezésénél, a fejlesztési források elosztásánál Budapest nem csak a közigazgatási határain belül értelmezhető, hanem a többi településsel együtt.

A miniszter kiemelte, hogy ezt szolgálja részben a Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács is, amely 2022 nyara óta működik ismét, és az új tárca reményei szerint a fejlesztésekben, a fejlesztési tervek elkészítésében nagyobb szerepet kap a jövőben.

Az új koncepció sikerességét Navracsics Tibor szerint csak hosszú távon lehet mérni, mert a változtatások eredménye csak évekkel később mutatkozik meg. Jó mérőszám lehet a területi egyenlőtlenségek csökkentése, mert ma az Európai Unió átlagához mérten Budapest a maga 156 százalékával kiemelkedik a magyar mezőnyből, míg az Észak-Alföld a 49 százalékával az egyik leginkább legnehezebben felzárkózó régiók közé tartozik. „Ha ez az olló egy kicsit tudna zárulni, akkor ez mindenképpen a siker jele lenne” – mondta a területfejlesztési miniszter.”

Forrás:
Navracsics Tibor: kulcsszerepet kapnak az önkormányzatok az új minisztériumban; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2023. december 12.
A beszélgetés letölthető hangfájlként
Elindultak az EU-pénzek. Melyik mikor ér ide? Navracsics Tibor, Inforádió, Aréna; YouTube

Megtartotta első ülését a megújult Gazdasági Kabinet

„Orbán Viktor miniszterelnök úr döntése értelmében, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezetésével a mai napon megtartotta első ülését a megújult Gazdasági Kabinet.

A Gazdasági Kabinetben immáron egy helyre összpontosulnak a legfontosabb gazdasági kérdések, jogkörei kibővültek a korábbi Növekedési és Versenyképességi Kabinethez tartozó területekkel, így a kabinet összességében 66 felelősségi körre vonatkozóan rendelkezik döntési jogkörrel.

A gazdaságfejlesztési miniszter a kabineten keresztül ügydöntő jogkörrel rendelkezik a kormányon belül, többek között az adópolitika, a vidékfejlesztés, az államháztartás, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása, a belgazdaság, valamint a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért való felelősségi körökbe tartozó előterjesztések és jelentésekhez kapcsolódó kérdések területein.

A Gazdasági Kabinet állandó tagjai az elnökséget ellátó gazdaságfejlesztési miniszter mellett: az agrárminiszter, az energiaügyi miniszter, az építési és közlekedési miniszter, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a területfejlesztési miniszter, valamint a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén a benyújtó) miniszter vagy miniszterek és a miniszterelnök politikai igazgatója.

Az ülés napirendi pontjai között a kabinet megtárgyalta a jogkörébe tartozó előterjesztéseket, melyek többek közt a kkv-k és a munkaerőpiac megerősítését, valamint az infrastruktúra fejlesztését célozták. Ezek között szerepelt a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram folytatása, közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztési beruházások megvalósítása.

A kabinet elsődleges funkciója, hogy segítse a miniszterelnök és a kormány munkáját. Szerepe koordinatív is, amelyben összehangolja a nemzetgazdasági és ágazati célokat, hatásokat a kormányzati és társadalmi érdekekkel annak érdekében, hogy minél erőteljesebben fejlődjön és növekedjen a magyar gazdaság.

A gazdasági növekedés helyreállításához, a gazdaság dinamikus növekedéséhez az óvatossági motívum oldódására, a fogyasztás és a beruházások növekedésére, valamint az aktivitási ráta további növelésére van szükség.”

Forrás:
Megtartotta első ülését a megújult Gazdasági Kabinet; Kormányzati Tájékoztatási Központ; 2023. december 13.

Horváth Gábor közgazdász lett a Költségvetési Tanács elnöke

„Horváth Gábor közgazdászt, kockázatkezelési szakembert nevezték ki 2024. január 10-i hatállyal a Költségvetési Tanács elnökévé kedden Budapesten.

Horváth Gábor az eskütételt Novák Katalin köztársasági elnök, Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László jelenlétében tette kedden a Sándor-palotában. Kinevezése hat évre szól. Az eseményen a köztársasági elnök Kovács Árpádnak, a Költségvetési Tanács jelenlegi, leköszönő elnökének a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetést adományozta. Varga Mihály a díjazottat méltatva kiemelte: Kovács Árpád személyében az elméleti tudás és annak gyakorlati alkalmazása a lehető legtökéletesebb egységet hozta létre. Emlékeztetett: Kovács Árpád a Költségvetési Tanács elnöki tisztét 2012-ben jelentős hazai és nemzetközi szakmai tapasztalattal foglalta el, munkája hatékonyságát, eredményességét mutatja, hogy másodszorra is bizalmat kapott, így 12 évig őrködött Magyarország költségvetése fölött. Az elnöki feladatkör az elmúlt 12 évben szerteágazó feladatot jelentett, széles látókört és nagy felkészültséget igényelt – hangsúlyozta Varga Mihály, hozzátéve: végigtekintve a tanulmányokat és szakterületeket, amelyekkel Kovács Árpád foglalkozott, olyan polihisztor képe rajzolódik ki, akinél az elsődleges szakterületet, az állami gazdálkodás ellenőrzését szerteágazó tudás támogatja.

A Költségvetési Tanács élére kinevezett Horváth Gábor közgazdász 22 éve foglalkozik kockázatkezeléssel, széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik a makrogazdasági elemzés, a bankcsoporti irányítás, az eszköz-forrás menedzsment, a vagyonkezelés és a banki átvilágítás területén. Munkájából kifolyólag mintegy 25 éve figyeli a magyar és a régiós gazdaságok fejlődését, államháztartási egyensúlyuk és államadósságuk alakulását.”

Forrás:
Horváth Gábor közgazdász lett a Költségvetési Tanács elnöke; Híradó.hu / MTI; 2023. december 12.

Nemzetközi audit: a KSH adatainak minősége és megbízhatósága kiemelkedően magas

„A jelentés megállapítja, hogy Magyarország hagyományosan erős és megbízható statisztikai rendszerrel rendelkezik, valamint, hogy az előző audit óta lezajlott modernizációs és fejlesztési lépések nagyban hozzájárulnak a magyar statisztika erősítéséhez. A szakértők kiemelték, hogy a KSH statisztikáinak minősége és megbízhatósága kiemelkedően magas, amit a megbízható és folyamatosan fejlesztett módszertanok biztosítanak.

Az Eurostat – az Európai Unió statisztikai hivatala –, valamint az uniós és EFTA-országok statisztikai hivatalai és más, európai statisztikát előállító statisztikai hatóságai együttesen alkotják az Európai Statisztikai Rendszert (ESR), amelynek célja a magas minőségű statisztikák biztosítása európai, országos és területi szinten. Az ESR egyik legfontosabb dokumentuma, Az európai statisztika gyakorlati kódexe, amely lefekteti az európai statisztika alapelveit és ismérveit. Az alapelveknek való megfelelést az ESR rendszeresen vizsgálja. 2021 és 2023 között harmadik alkalommal került sor a minden tagországra kiterjedő szakmai auditra (Peer Review). A nemzeti statisztikai rendszerek szakértői vizsgálatát azonos módszertan alapján, az Eurostat és a tagállamok független szakértőiből álló küldöttség végezte. Az audit magában foglalta az adott nemzeti statisztikai rendszerre vonatkozó önértékelési kérdőív kitöltését, valamint egy helyszíni látogatást. A Peer Review szakértői idén márciusban öt napig tartózkodtak hazánkban, és arra voltak kíváncsiak, hogy a KSH és a hivatalos statisztikát előállító egyéb intézmények (Belügyminisztérium, Agrárminisztérium, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal) mennyire felelnek meg a kódexben megfogalmazott elveknek. A látogatás után a szakértők egy jelentés keretében ajánlásokat és fejlesztési javaslatokat fogalmaztak meg a KSH és a hivatalos statisztika előállításában részt vevő nemzeti hatóságok számára. Ezt a jelentést tette most közzé angolul az Eurostat és magyarul a KSH.

A jelentés megállapítja, hogy Magyarország hagyományosan erős és megbízható statisztikai rendszerrel rendelkezik, valamint, hogy az előző audit óta lezajlott modernizációs és fejlesztési lépések nagyban hozzájárulnak a magyar statisztika erősítéséhez. A riport kitér arra, hogy a KSH-t igen erős innovációs készség jellemzi, és a Hivatal hatékonyan fejleszti az alternatív adatforrások (állami, adminisztratív adatbázisok), valamint a nagy piaci szereplők (pl. mobilszolgáltatók, kereskedelmi szervezetek) birtokában lévő adatok statisztikai célú felhasználását. A szakértők kiemelték, hogy a KSH statisztikáinak minősége és megbízhatósága kiemelkedően magas, amit a megbízható és folyamatosan fejlesztett módszertanok biztosítanak. A jelentés megállapítja, hogy a KSH-nak a Hivatalos Statisztikai Szolgálat (HSSz) tevékenységének koordinátoraként, és a hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos iránymutatások és ajánlások kidolgozójaként, valamint a HSSz tagjainak akkreditálójaként kulcsszerepe van a hazai hivatalos statisztika előállításában. A KSH mindemellett kiterjedt tapasztalatára építve hangsúlyosabb szerepet vállalhat a nemzeti adatvagyon-gazdálkodásban, ezzel elősegítve és támogatva az adminisztratív adatok szélesebb körű felhasználását, valamint az új adatforrások feltérképezését és hasznosítását.

A minőség a hivatalos európai statisztikának olyan védjegye, amely megbízhatóbbá teszi azt a más forrásból hozzáférhető adatoknál. Az ideihez hasonló szakértői vizsgálatra eddig két alkalommal, 2006–2008 és 2013–2015 között került sor. Az auditot végző szakértői csoport ajánlásai és fejlesztési javaslatai illeszkednek a KSH folyamatban lévő innovációs tevékenységeihez, amilyen például az alternatív adatforrások felhasználása, az adatkormányzásban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint a gyors reagálóképességre, naprakészségre és relevanciára való törekvés.”

Forrás:
Nemzetközi audit: a KSH adatainak minősége és megbízhatósága kiemelkedően magas, 2023.12.15.; Központi Statisztikai Hivatal; 2023. december 15.

Gondban lesznek a kórházak januártól

„Nem jósol vidám jövőt 2024-re a Magyar Kórházszövetség alelnöke az egészségügyben. Ficzere Andrea úgy fogalmazott lapunknak, a bérnővérek egy része kiesik a betegellátásból és az elkövetkezendő hetekben nem lép be annyi munkavállaló az intézményekbe, hogy minden osztály biztonságosan üzemeltethető legyen. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke pedig úgy véli, csak egy jóval magasabb bérrel lehetne a szakdolgozókat visszacsábítani.

Országszerte gondban lesznek a kórházak 2024. január 1-től a bérnővéri foglalkoztatás kivezetése miatt, mondta Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség alelnöke az Economxnak.

Azon dolgozunk, hogy minél több dolgozót tudjunk egészségügyi szolgálati jogviszonyban (eszjtv) foglalkoztatni, hiszen a kórházak működése, valamint a betegek biztonsága szempontjából is ez a jó irány, tette hozzá az alelnök.

Veszélybe kerülhet a biztonságos betegellátás

Ugyanakkor úgy véli, hogy bár szerencsére sokan választják a jogviszonyban történő munkavégzést, az elkövetkezendő hetekben nem lép be annyi munkavállaló az intézményekbe, hogy azok mindegyike biztonságosan üzemeltethető legyen.

Bérmunkaerőt – leginkább nővéreket, műtős személyzetet, kisebb mértékben orvosokat – szinte valamennyi területen foglalkoztattak, így különböző mértékben minden terület sérülhet – véli az alelnök.

A december egyébként sem könnyű a kórházakban, jönnek az ünnepek, a szakdolgozók is szeretnének a családjukkal lenni, valamit ki kell adni az év közben bennragadt szabadságokat is. Az osztályokon és intézményekben viszont nem sérülhet a betegellátás a szabadságok kivétele miatt, hiszen a betegek érdeke az első – emelte ki a Kórházszövetség alelnöke.

Aggódnak az ápolók

A szakdolgozói kamara elnöke szerint a hazai betegellátásból 25-30 ezer szakdolgozó hiányzik. Jelenleg 130 ezren dolgoznak a szakellátásban, sokkoló, de 15 ezer ember akár egy nap alatt kivonulhat a rendszerből a kora miatt, a következő tíz év tendenciája az olyan, mint amikor a Titanic ment a jéghegy felé, mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke egy egészségügyi konferencián.

Míg Magyarországon ezer lakosra hat szakápoló jut, az Amerikai Egyesült Államokban 17.

A kórházban dolgozók aggódnak, mert osztályok válhatnak működésképtelenné, mondta egy neve elhallgatását kérő szakdolgozó. Úgy fogalmazott, hogy nem tudja hogyan fogják pótolni a bérnővérek kiesése miatt a létszámhiányt a Szent Imre kórházban, a Szent János kórházban vagy az Uzsokiban.

Decemberben megnövekednek a felső légúti panaszokkal járó betegségek és ez a szakdolgozókat sem kerüli el – mondta Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke az Economxnak. Ezért az év utolsó hónapja sokszor az egyik legnehezebb, a szabadságok kiadása miatt, az ünnepek miatt, és az esetleges tömeges megbetegedések miatt is. Tavaly a foglalkozási megbetegedések 95 százaléka az egészségügyi dolgozókat érintette, veszélyes szakma az egészségügy, mondta Soós Adrianna.

Tovább csökken a szakdolgozók száma

2024-ben már valóban nem lehet új szerződéseket kötni a bérnővérekkel, erősítette meg Soós Adrianna, de hozzátette, a vállalkozói formában alkalmazott szakdolgozók egy részét arra kérték, hogy adják be újra az engedély kérelmeiket. Az biztos, hogy januártól tovább fog csökkenni a szakdolgozók száma a kórházakban és az osztályokon is.

Többször tettek arra javaslatot arra, hogy nyugdíjasok visszafoglalkoztatása gördülékenyebb legyen, de van egy olyan szabály, hogy aki a közszférából ment nyugdíjba, akkor annak tilos oda vissza dolgozni, mert kétféle jogcímen nem akarnak közpénzt kifizetni. A nyugdíjasok visszafoglalkoztatása ma egy tortúra, az egészségügyben, hónapokig tart az elbírálása. Van, amikor a dolgozó fél évig nem kapja sem a nyugdíját, sem a keresetét – sorolta a gondokat a szakszervezeti elnök.

De vannak jó példák is, mondta Soós Adrianna, mert a nyugdíjasok visszafoglalkoztatására már kaptak engedményeket a pedagógusok, és a szociális ellátásban dolgozók, vagyis utóbbi szektorok dolgozói a nyugdíjukat és a fizetésüket is megkapják egyszerre. Az egészségügyben ez még nem valósult meg, itt csak kereset pótlást kapnak a dolgozók, de az nagyon kevés, ezért a pénzért nem fognak visszajönni a szakápolók. Úgy véli, a magasabb bérekkel lehetne kompenzálni azt, hogy szakdolgozók visszatérjenek a szakmába, mivel több tízezren hagyták el a betegellátást és mentek el a kereskedelembe a magasabb bérek miatt.

Úgy fogalmazott Soós Adrianna a munka humánizálására is szükség lenne, a félfeudális, parancsolgatós, vezetői stílusból elege van a fiatal dolgozóknak. Utalt a jövőre esedékes 20 százalékos szakdolgozói béremelésre is, amit nem nevezett jelentősnek, ez nem lesz elég ösztönző arra, hogy tömegek térjenek vissza az egészségügybe – véli Soós Adrianna.

2006-os adatokat értek el az egészségügyben

Statisztikai adatok szerint 2022-ben ezer lakosra átlagosan 192 kórházi ellátás jutott. A betegek lakóhelye alapján Baranya vármegyében a legmagasabb a lakosságarányos kórházi esetszám, ott tíz járásból hétben meg is meghaladta a 230-at. Csongrád-Csanád és Heves vármegyében 2-2 olyan járás van, ahol a kórházi esetszám elérte az előbb említett mértéket, a többi vármegyében legfeljebb csak egy ilyen járás van.

A GDP-arányos egészségügyi kiadás – részben a bruttó hazai termék folyó áras értékének lassabb növekedése miatt – 2020-ban 6,3 százalékról 7,3 százalékra nőtt, a közkiadások GDP százalékában mért aránya pedig 4,3 százalékról 5,2 százalékra, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Ezzel 2006 óta először sikerült az 5 százalékos küszöb felett maradni a közkiadások tekintetében.

A 2021-ben – elsősorban a világjárvány féken tartását célzó erőfeszítéseknek köszönhetően – a hazai folyó egészségügyi kiadások GDP-arányos értéke 7,3 százalékról 7,4 százalékra emelkedett, ezen belül a közkiadások aránya 5,2 százalékról 5,3 százalékra. 2020-ban hazánkban az egy lakosra jutó, vásárlóerő-paritáson mért egészségügyi kiadások az EU-tagállamok mediális értékének 64 százalékát érték el – derül ki a statisztikai adatokból.”

Forrás:
Januártól jön az igazi pokol a kórházakban ; Koncsek Rita; Economx; 2023. december 14.

Európai Unió

Az Európai Parlament támogatja az uniós egészségügyi adatteret a betegek és a kutatás érdekében

„

  • A polgárok hozzáférhetnek receptjeikhez, felvételeikhez és laboratóriumi vizsgálataikhoz más uniós tagállamokból is
  • Az összesített egészségügyi adatok megosztása lehetségessé válna kutatási célokra, például a rák és a ritka betegségek kutatására
  • Szigorú adatvédelmi biztosítékokat vezetnének be, amelyek szabályoznák, hogy az érzékeny adatokat hogyan és milyen céllal oszthatják meg

A képviselők szerdán elfogadták az európai egészségügyi adattér létrehozására vonatkozó álláspontjukat, melynek célja, hogy megkönnyítsék a személyes egészségügyi adatokhoz való hozzáférést.

Az új európai egészségügyi adattér lehetővé tenné a polgárok számára, hogy ellenőrizzék személyes egészségügyi adataikat, és megkönnyítené a biztonságos adatmegosztást kutatási és nonprofit célokból. A plenáris ülés 516 igen szavazattal, 95 ellenében és 20 tartózkodással elfogadta a jelentést, amely a Parlament tárgyalási mandátumaként szolgál majd a kormányokból álló Tanáccsal folytatott tárgyalásokra a jogszabály végleges formájáról.

Jobb egészségügyi ellátás az adatok hordozhatóságának jogával

A jogszabály lehetővé tenné a betegek számára, hogy hozzáférjenek személyes egészségügyi adataikhoz az EU különböző egészségügyi rendszereiben (úgynevezett elsődleges felhasználás), és lehetővé tenné az egészségügyi szakemberek számára, hogy betegeik adataihoz hozzáférjenek, szigorúan az adott kezeléshez szükséges adatok alapján. A hozzáférés kiterjedne a betegek összefoglalóira, az elektronikus receptekre, az orvosi képekre és a laboratóriumi eredményekre.

Az egyes országok a MyHealth@EU platformon alapuló nemzeti egészségügyi adathozzáférési szolgáltatásokat hoznának létre. A törvény emellett szabályokat állapítana meg az elektronikus egészségügyi nyilvántartási rendszerek uniós szolgáltatói számára az adatok minőségére és biztonságára vonatkozóan, amelyeket a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok felügyelnének.

Adatmegosztás a közjó érdekében, biztosítékok mellett

Az adattér lehetővé tenné az összesített egészségügyi adatok – többek között a kórokozókra, az egészségügyi követelésekre és visszatérítésekre, a genetikai adatokra és a közegészségügyi nyilvántartási adatokra vonatkozó adatok – közérdekű célokból történő megosztását, beleértve a kutatás, az innováció, a szakpolitikai döntéshozatal, az oktatás és a betegbiztonság céljait (úgynevezett másodlagos felhasználás). Az adatok reklám vagy biztosítási kérelmek elbírálása céljából történő megosztása tilos lesz.

Szigorúbb garanciák az érzékeny adatokra 

A képviselők azt szeretnék, ha a betegek nagyobb beleszólást kapnának abba, hogy az egészségügyi szolgáltatók hogyan használják fel adataikat. A legtöbb egészségügyi adat másodlagos felhasználására vonatkozóan egy olyan rendszert javasolnak, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok kimaradjanak, ha akarnak. A képviselők követelik, hogy kötelező legyen a beteg kifejezett hozzájárulása bizonyos érzékeny adatok (pl. genetikai és genomikai információk) másodlagos felhasználásához.

A Parlament célja továbbá, hogy kiterjessze a tiltandó másodlagos felhasználási módokat, például a munkaerőpiacon vagy a pénzügyi szolgáltatások esetére is. A kutatási célból megosztott adatoknak új gyógyszerek vagy más egészségügyi termékek vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez kell vezetniük. A képviselők azt szeretnék elérni, hogy minden uniós ország elegendő finanszírozást kapjon az adatok másodlagos felhasználásának védelmére, valamint annak elkerülésére, hogy az adatok a szellemi tulajdonjogok hatálya alá kerüljenek vagy üzleti titoknak minősüljenek.

A jelentéstevők szerint

Annalisa Tardino (ID, Olaszország), az Állampolgári Jogi Bizottság társjelentéstevője elmondta: „Az európai egészségügyi adattér hozzá fog járulni ahhoz, hogy a betegek az EU-ban mindenhol a legkorszerűbb egészségügyi ellátást kapják. A szövegbe jelentős megerősítéseket építettünk be az érzékeny személyes adatok védelmére vonatkozóan, egyensúlyt teremtve a kezelésre és az életmentő kutatásra vonatkozó egészségügyi adatok cseréje, valamint a polgárok magánéletének védelme között.”

Tomislav Sokol (EPP, Horvátország), a Környezetvédelmi Bizottság társjelentéstevője közölte: „Az európai egészségügyi adatűr az Európai Egészségügyi Unió központi építőkövét és az EU digitális átalakulásának mérföldkövét jelenti. Ez egyike azon kevés uniós jogszabályoknak, ahol európai szinten valami teljesen újat hozunk létre. A nemzeti és határokon átnyúló szintű egészségügyi ellátás javításával lehetővé teszi a polgárok számára a jogkörök bővítését, és megkönnyíti az egészségügyi adatok felelősségteljes megosztását, ami fellendíti a kutatást és az innovációt.”

Sajtótájékoztató<

December 13-án, szerdán, 14.00 órakor Annalisa Tardino és Tomislav Sokol társjelentéstevők válaszolnak az újságírók kérdéseire. Az eseményt itt követheti.

A következő lépések

A Parlament most készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a tagállamokkal, amelyek december 6-án fogadták el saját álláspontjukat a jogszabály végleges formájáról.

További információ

”

Forrás:
Az EP támogatja az uniós egészségügyi adatteret a betegek és a kutatás érdekében; 2023. december 13.

Az EU Tanácsa és az Európai Parlament megállapodása a platformalapú munkát végzők jogairól

„A Tanács és a Parlament ideiglenes megállapodást értek el a platformalapú munkát végzők munkafeltételeinek javítását célzó irányelvjavaslatról. Amennyiben a ma létrejött megállapodást mindkét intézmény megerősíti még azelőtt, hogy azt hivatalos elfogadási eljárás keretében elfogadnák, több millió ember részesülhet a munkavállalókat megillető jogokban.

Az irányelv két fontos javítást vezet be: egyrészt segít meghatározni a digitális platformoknak dolgozó személyek helyes foglalkozási viszonyát, másrészt megállapítja az első uniós szintű szabályokat az algoritmikus rendszereknek a munkahelyen való alkalmazására vonatkozóan.

„A mai megállapodás hatalmas előrelépést jelent a platformalapú munkát végzők számára, akik a jogszabály Tanács és Parlament általi megerősítését követően jobb védelemben részesülnek majd. A jogszabály egyik legnagyobb vívmánya, hogy azok a munkavállalók, akiket tévesen önfoglalkoztatónak minősítettek, munkavállalóként könnyebben részesülhetnek az uniós jog szerint őket megillető jogokkal.” – Yolanda Díaz, Spanyolország második miniszterelnök-helyettese, munkaügyi és a szociális gazdaságért felelős miniszter

Az „önfoglalkoztató” munkavállalók helyes besorolása

Jelenleg az Unióban platformalapú munkát végzők – így többek között a taxisofőrök, a háztartási alkalmazottak és az ételkiszállító futárok – többségében formálisan önfoglalkoztatók: mintegy 28 millió ember dolgozik jelenleg ebben a formában. Ennek ellenére sokuknak számos olyan szabályt és korlátozást kell betartaniuk, amelyek a munkavállalókra vonatkoznak. Ez azt jelzi, hogy ezek a személyek valójában munkaviszonyban állnak, és ezért meg kellene illetniük őket a nemzeti és az uniós jogszabályok értelmében a munkavállalók számára biztosított munkavállalói jogoknak.

A Parlamenttel elért ideiglenes megállapodás orvosolja ezeket a hibás besorolásokat, és megkönnyíti az érintett dolgozók számára a munkavállalóvá történő átsorolásukat. A megállapodás értelmében a dolgozókról jogilag vélelmezni kell, hogy az adott digitális platform munkavállalói (és nem önfoglalkoztatók vagy önálló vállalkozók), amennyiben a platformmal fennálló kapcsolatuk megfelel az irányelvben meghatározott öt mutatóból legalább kettőnek. Ezek a mutatók a következőket foglalják magukban:

  • a dolgozó által megkereshető pénzösszegre felső határ vonatkozik
  • a dolgozó munkavégzését felügyelik, többek között elektronikus úton
  • ellenőrzik a feladatok szét- és elosztását
  • a dolgozó ellenőrzésnek van kitéve a munkakörülmények tekintetében, és korlátozások vannak érvényben a munkaidő megválasztását illetően
  • a dolgozó szabadsága korlátozott a munkájának megszervezésében, és szabályok vannak érvényben a dolgozó megjelenésére vagy magatartására vonatkozóan

Az elfogadott szöveg szerint a tagállamok nemzeti joguk alapján további mutatókkal egészíthetik ki ezt a listát.

Azokban az esetekben, amikor a jogi vélelem alkalmazandó, a digitális platformnak kell majd bizonyítania, hogy nem áll fenn a nemzeti jog és gyakorlat értelmében vett munkaviszony.

Az algoritmusok átláthatóbb használata

A digitális munkaplatformok rendszeresen használnak algoritmusokat emberierőforrás-gazdálkodás céljából. Ennek eredményeként a platformalapú munkát végzők számára gyakran nem átlátható a döntések megszületésének mikéntje és a személyes adatok felhasználásának módja.

A Parlamenttel elért megállapodás biztosítja, hogy a dolgozókat tájékoztassák az automatizált nyomonkövetési és döntéshozatali rendszerek használatáról. Emellett megakadályozza, hogy a digitális munkaplatformok automatizált nyomonkövetési vagy döntéshozatali rendszerek révén bizonyos típusú személyes adatokat kezeljenek. Ezek az adatok a következőket foglalják magukban:

  • a platformalapú munkát végzők érzelmi vagy pszichológiai állapotára vonatkozó személyes adatok
  • a magánjellegű beszélgetésekkel kapcsolatos személyes adatok
  • a tényleges vagy potenciális szakszervezeti tevékenység előrejelzésére szolgáló adatok
  • a dolgozó faji vagy etnikai származásának, migrációs státuszának, politikai véleményének, vallási meggyőződésének vagy egészségi állapotának megállapításához használt adatok
  • biometrikus adatok, a hitelesítésre használt adatok kivételével

Az új szabályok értelmében e rendszereket olyan képzett személyi állománynak kell nyomon követnie, akiknek a tagjai különleges védelmet élveznek a hátrányos bánásmóddal szemben. Az emberi felügyelet olyan jelentős döntések meghozatalakor is garantált lesz, mint például a fiókfelfüggesztések.

Következő lépések

Az ideiglenes megállapodást most a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően mindkét intézmény hivatalosan is elfogadja azt. A hivatalos elfogadási eljárást követően a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az irányelv rendelkezéseit átültessék nemzeti jogukba.

Háttér

A platformgazdaság az elmúlt években exponenciális növekedést ért el: 2016 és 2020 között bevételei mintegy 3 milliárd euróról közel 14 milliárd euróra emelkedtek, a platformalapú munkát végzők száma pedig 2025-re várhatóan eléri majd a 43 millió főt.

Noha a digitális platformok növekedése a vállalkozások és a fogyasztók számára egyaránt előnyökkel jár, ennek hatására számos dolgozó esetében a foglalkozási viszony tekintetében szürke zóna alakult ki. A Bizottság szerint körülbelül 5,5 millió azon – jelenleg önfoglalkoztatóként besorolt – dolgozók száma, akik valójában munkaviszonyban állnak a digitális platformokkal, és ezért meg kellene illetniük őket ugyanazon munkavállalói és szociális jogoknak, mint amelyeket az uniós jogszabályok a munkavállalók számára biztosítanak.

Továbbá az algoritmusoknak a platformalapú munkavégzés keretében történő használata kérdéseket vet fel a dolgozók adatainak kezelésével, valamint a döntéshozatal átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatban.

A Bizottság 2021. december 9-én tette közzé az irányelvjavaslatát, azzal a céllal, hogy:

  • biztosítsa, hogy a platformokon keresztül dolgozó személyek az ilyen digitális munkaplatformokkal fennálló tényleges kapcsolatuknak megfelelő munkaviszonnyal rendelkezzenek, vagy megszerezhessék azt, és élhessenek a vonatkozó munkavállalói és szociális védelmi jogokkal
  • biztosítsa az algoritmikus irányítás méltányosságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát a platformalapú munkavégzés keretében
  • fokozza a platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos fejlemények átláthatóságát, nyomonkövethetőségét és az azokkal kapcsolatos tudatosságot, valamint javítsa a vonatkozó szabályok végrehajtását a platformokon keresztül dolgozó valamennyi személyre vonatkozóan, beleértve a határokon átnyúló tevékenységet folytatókat is

A foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős miniszterek a 2023. június 12-i ülésükön megállapodtak a Tanács általános megközelítéséről. Az Európai Parlamenttel 2023. július 11-én kezdődtek meg a tárgyalások, amelyek a mai napon megállapodással zárultak.

”

Forrás:
A Tanács és a Parlament megállapodásra jutott a platformalapú munkát végzők jogairól; EU Tanácsa; 2023. december 13.

Fellélegezhetnek a magyar vállalkozások, egyelőre nem lesz kötelező az elektronikus számlázás az EU-ban

„Mégsem startol el jövőre az elektronikusszámla- és digitális adatszolgáltatási reform, miután még azok az EU-tagállamok sincsenek felkészülve az uniós sztenderdek szerinti elektronikus számlák fogadására, amelyek egyébként elkötelezettek a rendszer mellett. A szakértő szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérdéssel egyáltalán nem szükséges itthon foglalkozni, hiszen ami késik, nem múlik: előbb-utóbb Magyarországon is búcsút kell inteni a papíralapú és az e-mailben, pdf-ként küldött számláknak.

Mégsem startol el jövőre az elektronikusszámla- és digitális adatszolgáltatási reform – tudatta a Világgazdasággal a Niveus Consulting Group. Az e-számla fogalmának módosítása és a számlabefogadói beleegyezés eltörlése eredetileg 2024 elején történt volna meg – lehetővé téve a tagállamoknak, hogy derogáció nélkül bevezessék a kötelező, az EU-sztenderdnek megfelelő e-számlázást –, ám kiderült, a projekt csúszik, ezért várhatóan jövőre még egyáltalán nem lépnek hatályba ezek a rendelkezések az unión belül sem. Erre egyébként az Európai Bizottság VAT in Digital Age (VIDA) javaslatcsomagja kötelezné a tagországokat a közösségen belüli ügyletek esetében, miközben egy új, majdnem valós idejű digitális adatszolgáltatási rendszer (DRR, Digital Reporting Requirements) bevezetését is előírná.

Antretter Erzsébet, a Niveus adótanácsadási üzletágának vezetője úgy véli, a késedelemnek elsősorban az az oka, hogy még azok a tagállamok sincsenek felkészülve az uniós sztenderdek szerinti elektronikus számlák fogadására, amelyek egyébként elkötelezettek mellette, ezért felmentést kértek a hatályos szabályok – elsősorban a vevői beleegyezés kötelezettsége – alól. Tehát 2024-ben még nem kerülnek be a kötelező elektronikus számlázással kapcsolatos rendelkezések a közösségi jogba, ráadásul a DRR bevezetésének 2028-as céldátuma is várhatóan csúszni fog.

A magyar vállalkozások szempontjából mindez azt jelenti, hogy mivel hazánk nem kért és nem is tervez derogációt kérni a vonatkozó közösségi szabályok alkalmazása alól, ezért amíg az EU-s előírások nem változnak, Magyarországon nem lesz kötelező az elektronikus számlázás, és nem módosul az online számla-adatszolgáltatás.

Egyelőre tehát fellélegezhetnek azok, akiknek ez nehézséget okozna. Antretter elmondása szerint ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérdéssel egyáltalán nem szükséges foglalkozni, hiszen ami késik, nem múlik: előbb-utóbb búcsút kell inteni a papíralapú és az e-mailben, pdf-ként küldött számláknak.”

Forrás:
Fellélegezhetnek a magyar vállalkozások: nem lesz kötelező az elektronikus számlázás – egyelőre; Nagy Péter; Világgazdaság; 2023. december 14.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Jövő szeptembertől indul a digitális állampolgárság program

„Ennek lényege, hogy az ügyintézés, az igazolványok és az aláírás is mindenki számára elérhető lesz mobilon – döntött az Országgyűlés. A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló jogszabályt, amelyet Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter terjesztett elő, 113 igen, 37 nem és 13 tartózkodó szavazattal fogadták el a képviselők.

A jogszabály szerint egy központi mobilalkalmazás jön létre, amely mindenki számára elérhető, ugyanakkor nem lesz kötelező a használata.

Az elsők közt a születéssel és az autóátírással kapcsolatos ügyeket lehet majd intézni az applikációból, később a költözéssel, házassággal, vállalkozásindítással kapcsolatos ügyeket is, illetve az erkölcsi bizonyítványt is be lehet szerezni – ismertette a jogszabály vitájában Dömötör Csaba államtitkár, jelezve, a cél az, hogy minden közigazgatási ügyet digitálisan is el lehessen intézni.

A mobilalkalmazás segítségével a felhasználók igazolhatják majd a személyazonosságukat és egy gombnyomással rendezhetik fizetnivalóikat az állam felé, később hivatalos leveleiket is megkaphatják a felületen, illetve a közműszámlák is érkezhetnek az alkalmazásba.

A jogszabály szerint a keretalkalmazás, a digitális személyiadattárca-szolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosítás szolgáltatás 2024. szeptember 1-jétől, a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás 2025. június 1-jétől, az ePosta, az eDokumentumkezelés és az eFizetés szolgáltatás 2026. január 1-jétől indulhat el.”

Forrás:
Elkezdődött a visszaszámlálás a digitális jogsik, személyik bevezetéséhez; Infostart / MTI; 2023. december 13.

Elindult a felsőoktatási létszámstatisztikai adatokat bemutató interaktív honlap

„Elindult a firstat.oh.gov.hu honlap, az Oktatási Hivatal felsőoktatási statisztikai adatokat bemutató interaktív online felülete, amely a Felsőoktatási Információs Rendszer Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (FIR OSAP) moduljából generált felsőoktatási ágazati statisztikákat mutatja be.

Az érdeklődők – hallgatók, felsőoktatási intézmények, középiskolák, egyetemre jelentkezni vágyó középiskolások, kutatók, sajtó stb. – országos, egyetemi, kari szintű részletes hallgatói és oktatói adatokat tekinthetnek meg a felületen, és például olyan kérdésekre kaphatnak választ, hogy

  • egyes egyetemekre, főiskolákra félévente hány hallgató jár,
  • egyes szakokra hány hallgató jár, közülük mennyi a nő és a férfi, milyen korcsoportot képviselnek,
  • mely megyéből érkeznek az adott egyetem, főiskola hallgatói,
  • hányan járnak nappali vagy levelező képzésre,
  • mennyi a külföldi hallgatók száma,
  • hány kollégista van egyes egyetemeken,
  • mennyi a duális hallgatók száma,
  • hány PhD-vel rendelkező oktatója van az intézményeknek,
  • hogyan alakulnak az egyes egyetemek, szakok létszámadatai egymáshoz viszonyítva idősorosan stb.

A felületen a Felsőoktatási Információs Rendszer hivatalos féléves statisztikai adatai (OSAP) jelennek meg az alábbi bontásban:

”

Forrás:
Elindult a felsőoktatási létszámstatisztikai adatokat bemutató interaktív felület; Oktatási Hivatal; 2023. december 13.
Felsőoktatási Információs Rendszer

Útszámkereső – elindult a központi közúthálózati információk webhelye

„Elstartolt az Útszámkereső, a segítségével az országos közúthálózatba tartozó utakról lehet pontos információkat kapni az adott út üzemeltetőjére, nevére, számára vonatkozóan.

A frissen elindult Útszámkereső felület elsődleges célja, hogy az országos, állami tulajdonban és üzemeltetésben lévő közúthálózatról tájékoztassa a látogatókat – számolt be róla a Vezess.hu. Az új felülettel párhuzamosan a már korábban létrehozott KIRA (Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis) továbbra is elérhető, azonban a helyazonosításra célszerűbb lesz a felhasználói igényekhez jobban igazodó Útszámkeresőt használni a jövőben.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a hazai úthálózatból 31 ezer kilométernyi szakaszt kezel, a társaságon kívül azonban számos további üzemeltetője is van az országos közúti hálózatnak.

Az új oldal segítségével az úthálózat bármely pontja ötféleképpen kereshető, illetve kattintással is azonosítható. A jobb oldalon megjelenő adatok az országos közúthálózat minden pontját többféle módon azonosítják, mely adatok egy gombnyomással másolhatók, megoszthatók, az adott térképi nézet pedig képként lementhető.

A felület mobil eszközön a szükséges beállítások mellett mutatja az aktuális pozíciót is, kellő ráközelítéssel a dinamikus helymeghatározás is használható, mely során a térképen egy úton végighaladva folyamatosan mutatja a felület az aktuális helyzetet, alapadatokat és közelítő értékű szelvényszámot is.”

Forrás:
Új szolgáltatást élvezhetnek a magyar autósok – ráadásul ingyen; Infostart; 2023. december 13.
Útszámkereső

Technika, tudomány, MI

Ferenc pápa nemzetközi szerződést sürgetett a mesterséges intelligencia használatának szabályozására

„Ferenc pápa nemzetközi szerződést sürgetett a mesterséges intelligencia használatának szabályozására, arra figyelmeztetve, hogy az MI „technológiai diktatúrája” veszélyeztetné a békét és a demokráciát.

A 86 éves pápa szerint azt szeretné, ha a világ vezetői megállapodnának egy etikai keretek között kidolgozott „kötelező érvényű nemzetközi szerződésben” a mesterséges intelligenciáról. Ferenc a felhívást a béke világnapjára szóló éves üzenetében tette, amelyet a katolikus egyház minden év január 1-jén tart. „Az erkölcsi ítélőképesség és az etikus döntéshozatal egyedülálló emberi képessége több, mint algoritmusok bonyolult gyűjteménye. Ezt a képességet nem lehet egy gép programozására redukálni, amely bármilyen „intelligens” is, gép marad” – írta Ferenc. „Több sürgős kérdést fel kell tenni. Milyen következményei lesznek közép- és hosszú távon ezeknek az új digitális technológiáknak? És milyen hatással lesznek az egyéni életekre és a társadalmakra, a nemzetközi stabilitásra és békére?.”

A pápa határozottan figyelmeztetett a mesterséges intelligencia által vezérelt fegyverrendszerek ellen, amelyeket „súlyos etikai aggodalomra okot adónak” nevezett, ugyanakkor szerinte a technológia visszaélési lehetőségei is riadalmat keltenek, beleértve a „választásokba való beavatkozást, a megfigyelési állam kialakulását” és a növekvő egyenlőtlenségeket. „Mindezek a tényezők a konfliktusok szításának és a béke akadályozásának kockázatát hordozzák magukban” – mondta a pápa. Óvatosságra intése ellenére Ferenc dicsérte a tudomány és a technológia „lenyűgöző eredményeit”, és hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia „izgalmas lehetőségeket” is kínál.

Az üzenete nyilvánosságra hozatala alkalmából a Vatikánban tartott sajtótájékoztatón Michael Czerny bíboros, a pápa egyik munkatársa hangsúlyozta, hogy Ferenc „nem luddita”, de a mesterséges intelligencia az emberiség jövőjének egyik legnagyobb téttel bíró „hazárdjátékát” jelenti. A pápa felhívása az MI szabályozására néhány nappal azután hangzott el, hogy az EU tisztviselői ideiglenes megállapodásra jutottak egy új MI-törvényről, míg az Egyesült Államokban a törvényhozók kétpárti csoportja a technológia szabályozási keretét vizsgálja. Ferenc maga is volt már mesterséges intelligenciával készült mélyhamisított képek áldozata: az év elején egy mesterséges intelligenciával készült kép, amelyen a pápa fehér pufidzsekit viselt, vírusként terjedt el. ”

Forrás:
A pápa a mesterséges intelligenciát szabályozó egyezményt sürget; SG.hu; 2023. december 14.
Lásd még:
In World Peace Day message, Pope warns of risks of AI for peace; Lisa Zengarini; Vatican News; 2023. december 14.
Artificial Intelligence and Peace. Message of His Holiness Pope Francis for the 57Th World Day of Peace; Francis; The Holy See; 2023. december 8.

Bankoknál, biztosítóknál vizsgálta a mesterséges intelligenciát, gépi tanulást az MNB

„Az MNB első ízben végzett el a bankoknál, biztosítóknál alkalmazott mesterséges intelligencia és gépi tanulás informatikai, személyiségi jogi és egyéb kockázatait áttekintő témavizsgálatot. Az MI és GT technológiát mára a számlanyitástól a marketingen át a kampánymenedzsmentig több területen alkalmazzák. A felügyelet jogsértéseket nem, de kezelendő kockázatokat feltárt.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) informatikai felügyelési témavizsgálatot folytatott le több pénzügyi intézménynél az általuk alkalmazott gépi tanulást és mesterséges intelligenciát használó informatikai megoldások IT-biztonsági ellenőrzésére. A vizsgálat 3-3 – az e megoldásokat már alkalmazó – bankra és biztosítóra terjedt ki.

A felügyelet átvilágította a gépi tanulás és mesterséges intelligencia (GT-MI) alkalmazásának szabályozottsági, ellenőrzési, valamint a kontrollrendszerek hatékonyságát, az ezzel kapcsolatos szervezeti működést, a fejlesztési és üzembeállítási feladatokat, az IT architektúrát, az üzemeltetést, a logikai- és adatbiztonságot, illetve a jogosultságok kezelését. A hazai pénzügyi intézmények ma elsősorban az ügyfélazonosítás, számlanyitás, marketing, valamint az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM) és kampánymenedzsment folyamataikban alkalmaznak GT-MI megoldást.

Mivel a GT-MI rendkívül friss kezdeményezésnek számít, még az ezekre vonatkozó szabályozási keretrendszer is formálódóban van. Speciális külön szabályozás hiányában a témavizsgálat a pénzügyi intézmények, (viszont)biztosítók, befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatók IT-rendszerének védelméről szóló kormányrendelet, illetve az MNB-nek az IT-rendszer védelméről szóló ajánlása alapján zajlott. Az MNB a téma újdonsága miatt szervezetén belül külön munkacsoportot hozott létre az új, egyedi vizsgálati módszertan kidolgozására és alkalmazására.

A GT-MI IT-biztonsági kérdései mellett az MNB olyan specifikus kockázatokat is áttekintett, hogy az érintett bankok, biztosítók által alkalmazott megoldás hogyan illeszkedik az intézmény stratégiájába, illetve, hogy a folyamatokkal kapcsolatos döntéseket kellő szakértelem bevonásával, specifikus kockázatelemzéssel hozták-e meg. A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy a pénzügyi intézmények megfelelően kezelték-e az ügyfelek személyiségi jogait, a személyes, a különleges (akár biometrikus) adatokat.

Az MNB vizsgálta, hogy az intézmények gondoskodtak-e a tömeges összekapcsolt adatok védelméről, számoltak-e a modellből történő visszafejtés lehetőségére. Vizsgálati témának számított, hogy automatizált döntéshozatal esetén az intézmény alkalmazott-e minőségi kontrollt és hiba esetén felülvizsgálta-e a döntéseket. Felmérte-e a gyártói támogatás megszűnése esetén alkalmazandó eljárásokat, különös tekintettel a rendszeresen újratanítandó modelleknél.

Fontos szempont volt, hogy a vizsgált bankok, biztosítók kitértek-e a GT-MI tanítása során az „adatmérgezés” (adatbázisokban szereplő hibás modellek, információk) felismerésére, vagy a széles körben választott mintákkal történő tanításra a diszkrimináció kivédése érdekében. Az alkalmazott technológia jellemzőire vonatkozó tesztelések megtörténte mellett az MNB azt is vizsgálta, hogy az algoritmusok – különösen a folyamatos újratanítást igénylők – alkalmasak lehetnek-e egyes döntések felidézésére szükség esetén.

Az MNB témavizsgálata nem tárt fel a jelenlegi jogszabályokat sértő kockázatokat, hiányosságokat. A felügyelet ugyanakkor több olyan (az intézményeknek vizsgálati levélben elküldött) javaslatot is megfogalmazott, amely – bár nem jogszabálysértő, ám mégis kezelendő – problémákra vonatkozik. Ezek főként a kockázatelemzés, szabályozottság, tesztelések hiányából/nem teljeskörű voltából fakadtak.

A témavizsgálat célja az volt, hogy az MNB megismerje a GT-MI mai felhasználási területeit, és értékelje egy ezzel kapcsolatos esetleges felügyeleti iránymutatás szükségességét, illetve elkészült módszertanát beépítse általános IT-felügyeleti vizsgálati módszertanába. Így a GT-MI megoldások vizsgálata az MNB további átfogó vizsgálataiban is kiemelt fókuszt kap majd.”

Forrás:
Bankoknál, biztosítóknál vizsgálta a mesterséges intelligenciát, gépi tanulást az MNB; Magyar Nemzeti Bank; 2023. december 13.

Problematikus az MI-rendszerek elterjedése és használata a magyar mezőgazdaságban

„Nyitottságra és bizalomra lenne szükség a magyar agráriumban ahhoz, hogy megfelelően ki lehessen használni a precíziós technológia és a mesterséges intelligencia nyújtotta előnyöket – hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián. A szakemberek szerint, bár minden adott lenne a technológia alkalmazkodásához, a szükséges információk átadásának hiánya, a generációváltás és a gazdaságátadás lassúsága komoly gátat szabhat ezek elterjedésének. A kerekasztal-beszélgetésen ugyanakkor szó esett arról is, hogy a mesterséges intelligencia üzemmérettől függetlenül valamennyi gazdaság számára óriási segítséget jelenthet, a precíziós gazdálkodási gyakorlatok belépő költségszintje pedig jóval alacsonyabb annál, mint sokan hiszik.

Gödri Bulcsu, az INTEQ Ipari és Agrár Integrátor Zrt. ágazati igazgatója szerint viszonylag könnyű arra a kérdésre válaszolni, hogy milyen szerepet tölthet be a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban, mivel a technológia rendelkezésre áll. A szakember a Portfolio Agrárszektor 2023 Konferencián elmondta, hogy a mesterséges intelligencia szerepet játszhat abban, hogy termelési adatok elemzésével korai fázisban észrevegyék az anomáliákat, segíthet a különböző gazdálkodási gyakorlatok lenyomatainak érvényesítésében, terméshozamok előrejelzésében, valamint abban, hogy az ellátási láncot blockchain alapon, megmásíthatatlanul végig lehessen vinni, ami majd egy kiemelt alapja lesz a Közös Agrárpolitikának, és egyben a következő éveknek az egyik legnagyobb feladata lesz.

A mesterséges intelligencia nagyon sok ponton tud segíteni a mezőgazdaságnak, nem itt van a gond. A probléma ott van, hogy ki fogja átvezetni a magyar gazdálkodókat a digitális változáson – mondta Gödri Bulcsu.

Ifj. Dusnoki Csaba, az Új Élet Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője úgy látta, hogy a konkrét probléma ott van, hogy sok termelő arra se hajlandó, hogy lássa, hol járnak az erőgépei, nemhogy felmérni azt, hogy milyen lehetőségek vannak a mesterséges intelligenciában, és abban, hogy erre miért lehet szüksége az illető gazdának. A szakember szerint arra lenne szükség, hogy az emberek ne azt lássák, hogy őket mindenféle kémtechnológiával akarják követni, hanem hogy ezek a megoldások tényleg segíthetnek nekik a működésükben. Szabó Levente, a 4iG Nyrt. Üzleti Megoldások Igazgatóságának projektigazgatója szerint a mesterséges intelligencia kiváló lehetőség és eszköz, ami hatalmas segítséget adhat az ágazat szereplői számára. Ez a technológia nagyon hasznos lehet abban, hogy közelebb hozza egymáshoz a gazdálkodókat és a gépi, adatalapú megoldásokat. Ahhoz, hogy valaki precíziósan gazdálkodjon, rengeteg adatot kell generálni, gyűjteni, összegezni és elemezni. A mesterséges intelligencia ebben válthatja ki az emberi munkaerőt. Udvarhelyi Csaba, a Drone Agro Kft. ügyvezetője szerint a mesterséges intelligencia a permetező drónoknál több fronton is megjelenik: már a gépek irányításánál is, a kijuttatásnál, illetve a felmérések során gyűjtött adatok elemzésével. A szakember rámutatott, hogy nagyon sok mezőgazdasági gép már fel van szerelve precíziós eszközökkel, amelyek rengeteg adatot generálnak, ám ezek nincsenek feldolgozva. A mesterséges intelligencia ezt a munkát veheti át az embertől.

Milyen előfeltételekre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar mezőgazdaság hatékonyan fel tudja használni a mesterséges intelligenciát?

Gödri Bulcsu szerint fontos lenne, hogy a jelenlevő megoldások ne szorítsák be a gazdákat technológiai silókba. Ez egy komoly és jelenlevő probléma, hogy bizonyos vezetési rendszerek csak bizonyos monitoring rendszerekkel kommunikálnak, ami máris technológiai silókat hoznak létre. A magyar gazdálkodók számára a mesterséges intelligencia és a precíziós gazdálkodás még gépekhez van kötve. Úgy gondolkodnak, hogy először a gép, aztán az intelligencia: ez pedig nagyon hamar kialakítja a fentebb már említett technológiai silókat, ami később a növekedés gátja lehet. Dusnoki Csaba ezzel kapcsolatban azt a kérdést tette fel, hogy valóban itt van az ideje a mesterséges intelligencia adaptációjának? A szakember szerint sokszor már a gazdálkodók és a szaktanácsadók között sem megfelelő az információk áramlása, viszont akkor hogyan várjuk el, hogy az ember és a mesterséges intelligencia között ez megvalósulhat?

Bár fontos az oktatás, de nem feltétlenül ez tesz egy termelőt precíziós termelővé, vagy egy gazdaságot precíziós gazdasággá – mutatott rá Dusnoki Csaba.

Szabó Levente egyetértett azzal, hogy nem a gazdálkodónak kell mesterséges intelligencia szakemberré, adattudóssá vagy precíziós gazdává válnia, hanem felnőtt emberként felelősséget kell vállalnia a gazdálkodásáért. És ez a feladata a jövőben is. A technológiának pedig, ahogy fejlődik, meg kell teremtenie egy olyan információs környezetet, ahol szóba tud állni egymással gép és gép, gép és ember. Ezen a területen pedig óriási a lemaradás, pedig Magyarországnak nagyon jó adottságai lennének ennek a hátterében. A probléma a bizalmatlanság, gazda és gazda, gazda és szakértő, gazda és intézmény, valamint intézmény és intézmény között. Ehhez pedig meg kell teremteni itthon is a megfelelő agrárinformatikai ökoszisztémát. Ha a felmerülő kérdésekre a mesterséges intelligencia gyors, megfelelő és pontos választ tud adni, akkor a szakértőknek már nem kell hosszadalmasan keresniük ugyanezeket a válaszokat, hanem foglalkozhatnak a felmerülő egyéb feladatokkal. Udvarhelyi Csaba szerint az oktatás igenis fontos tényező. Mert ha egy gazdaságban megjelenik egy új technológia, akkor azt rendszerint kiadják az agronómusnak, hogy tanulja meg. Viszont ennek az embernek már megvannak a maga feladatai, így ez háttérbe fog szorulni, és a végén valójában senki se fog érteni ahhoz az adott géphez, vagy technológiához, amelyet a normál, megszokott módon fognak üzemeltetni.

Azt kell felismerni, hogy ezeknek a technológiáknak a kezelése egy új pozíció, egy új szerepkör a gazdaságon belül. Erre nem lehet kijelölni egy embert, és csak úgy hozzáadni a feladataihoz. Erre már olyan szakképzett munkaerő kell, aki csakis ezzel foglalkozik – mondta ki Udvarhelyi Csaba.

Milyen szerepet játszhat a kisebb-közepes gazdaságokban a mesterséges intelligencia?

Gödri Bulcsu szerint a kis és közepes gazdálkodók azok, akiknek a legkevésbé fér bele a hiba a működésükbe. Ezért fontos lenne az, hogy ők nyitottsággal és bizalommal álljanak a szaktanácsadókhoz és a technológiai újdonságokhoz. Dusnoki Csaba úgy látta, hogy a legnagyobb probléma a gazdálkodók életkorából, a generációváltás szükségességéből, illetve sok esetben meg nem valósulásából fakad. A fiatalabb gazdálkodókban jellemzően nagyobb a kedv és a hajlandóság az innovációhoz, az újdonságok kipróbálásához, de a gazdaságátadás és a generációváltás terén a magyar agrárium nem áll túl jól. A szakember szerint ugyanakkor üzemméret alapján minden gazdaságban lenne helye a precíziós gazdálkodásnak és a mesterséges intelligenciának. Szabó Levente szerint azt kell nézni, milyen döntéstámogató rendszereket lehet figyelembe venni. Ezek mögött viszont már lehet komoly mesterséges intelligencia.

Ahhoz viszont rengeteg tudás kell, hogy az ember a precíz gazdálkodástól eljusson a precíziós gazdálkodásig. Ezt fogja tudni hozzáadni a szakértő, aki lehet lehet a gazdálkodó maga, egy külön személy, vagy egy szervezet, iroda is – mondta Szabó Levente.

Udvarhelyi Csaba szerint sokan egyből nagyon drága dolgokra gondolnak, ha meghallják a mesterséges intelligencia vagy a precíziós gazdálkodás fogalmakat. A kis- és közepes gazdaságok pedig azt gondolhatják, hogy ezt nem engedhetik meg maguknak. Pedig ezeknek a gyakorlatoknak az elkezdéséhez nincs szükség nagy költségekre.

Melyek lehetnének az első lépések, amelyekkel az agrárium el tudna indulni az adatfelhasználás és a mesterséges intelligencia felé?

Udvarhelyi Csaba szerint ehhez megfelelő oktatással rendelkező szakemberekre lenne szükség a megfelelő helyeken. Szabó Levente a nyitottságot emelte ki, a technológia és egymás irányába, valamint az együttműködést. Ifj. Dusnoki Csaba szerint jól működő, gazdaságos, eredményeket hozó magyar mezőgazdaságra lenne szükség, ahol gondolkodnak a továbbfejlesztésen. Ügyes startupok és a meglevő rendszerek integrációja – mondta Gödri Bulcsu.”

Forrás:
A magyar mezőgazdaság még nem áll készen a mesterséges intelligenciára; Agrárszektor.hu online agrárgazdasági újság; 2023. december 14.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Háromdimenziós digitális másolatok készülnek középkori leletekről Veszprémben

„November végén kezdődött el az a rendkívül izgalmas folyamat, amelynek keretében a várnegyed középkori leleteit, maradványait csúcstechnológiás módszerrel digitalizálják. A munkálatok során háromdimenziós szkennelést alkalmaznak, amely lehetővé teszi a valós tárgyakkal szinte mindenben megegyező digitális másolat kialakítását. Az eljárás mérési pontossága 1 mikrométer, azaz 1 milliméter ezredrésze.

A digitalizálás a műtárgyak megőrzésének, dokumentálásának fontos eszköze, ezért a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény komplex digitalizációs programot dolgozott ki a várnegyedből származó leletek megörökítésére. Ennek első lépése a középkori kőfaragványok szkennelése. Az eljárást a Laczkó Dezső Múzeummal közösen végzik, mivel mindkét intézmény őriz Várhegyről származó leleteket. A dokumentálás mellett cél, hogy a maradványokat részletesebben is megismerjék.

A csúcstechnológiás módszert már a világ több múzeumában is használták – többek közt a párizsi Louvre szinte minden műtárgyát ezzel az eljárással digitalizálták. A különleges megoldás nagyon pontos másolatok készítésére alkalmas. Az optikai felületszkennerek akár tízmillió pontot is lefényképeznek az érintett tárgyról, az így rögzített pontok pedig mindössze néhány századmilliméterre vannak egymástól – ez akkora távolság, mint például egy 3-4 századmilliméter vastag világosbarna hajszál. A lenyűgöző pontosság mellett az eljárás során színeket is lehet rögzíteni.

A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Laczkó Dezső Múzeum által kezdeményezett folyamat november végén indult el. Az elsők között a Gizella Kápolna hevederívének egy darabját szkennelték be. A folyamat minden pillanata izgalommal teli, hiszen egy ilyen volumenű faragott, festett kőről rengeteg új információ megtudható az eljárás révén, így kiderülhet például, hogy hányszor és hol használták fel az elmúlt évszázadokban és milyen festésrétegek kerültek a felületére. A Gizella Kápolna Árpád-kori művészetünk kiemelkedő emléke, ezért minden olyan információ rendkívül hasznos, ami az eddigi tudásunkat bővíti.

A várnegyedben talált régészeti leletekből a Biró-Giczey Házban továbbra is elérhető a kiállítás (sőt 2024-ben is látogatható lesz). A Work in Progress 2023 keretében pedig a vársétákon többek között a Gizella Kápolnába is betekinthetnek az érdeklődők. A Veszprémi Főegyházmegye különleges programja a jelenlegi formájában december 30-ig látogatható, 2024-ben pedig megújult tartalommal várja az érdeklődőket.

A veszprémi leletek 3D digitalizációját az Alap Inspektor Méréstechnikai és Minőségügyi Kft. végzi. Az eljárás három lépésből áll: az adatrögzítés, a pontfelhő feldolgozása és a 3D modell létrehozása. A 3D szkennerek lézersugarakat vagy más fényforrásokat használnak a tárgyak felületének rögzítéséhez. Ezeknek a sugaraknak a visszaverődéséből keletkeznek a pontok, amelyeket a szkenner térbeli koordinátákként rögzít. A pontfelhő feldolgozás során a szoftverek összekötik ezeket a pontokat, így folyamatos felületeket hoznak létre. Végül, a matematikai algoritmusok – mint például a háromszögelés – révén létrejön a háromdimenziós modell, amely hűen reprezentálja az eredeti objektumot. ”

Forrás:
Háromdimenziós digitális másolatok készülnek középkori leletekből; Prim Online; 2023. december 12.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Kritikus fontosságú nyersanyagok: biztos és független ellátást kér az Európai Parlament

„

  • Kevesebb bürokrácia, több innovatív megoldás, alternatív nyersanyagok kellenek
  • Jóval nagyobb arányú újrafeldolgozásra lenne szükség
  • Stratégiai partnerségre kellene lépni harmadik országokkal

Kedden a Parlament zöld utat adott annak az új jogszabálynak, amely a stratégiai nyersanyagok ellátásbiztonságát hivatott javítani az EU-ban.

A kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabály célja, hogy az EU önellátóbb és versenyképesebb legyen ezen a téren. Ehhez a jogalkotók szerint az adminisztratív terhek enyhítésére, az innováció általános ösztönzésére, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására lenne szükség. Lendületet kívánnak adni a kutatásnak, az alternatívák kifejlesztésének, valamint a környezetet kevésbé károsító bányászati és kitermelési módszerek meghonosításának.

A jogszabálytervezet gazdasági ösztönzőkkel, valamint stabil és biztonságos üzleti környezet megteremtésével támogatja a bányászati és újrahasznosítási projekteket, valamint leegyszerűsíti és felgyorsítja az engedélyezés folyamatát.

A Tanáccsal folytatott tárgyalások során a képviselők arra törekedtek, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a stratégiai nyersanyagokat helyettesítő anyagok előállítása és elterjesztése. Fontosnak tartják, hogy a hulladékból több stratégiai nyersanyagot nyerjenek ki, ezért az újrafeldolgozást konkrét célértékekhez kötötték a jogszabályban. A képviselők hangsúlyozták továbbá, hogy csökkenteni kell a vállalkozások, különösen a kkv-k ügyintézési terheit.

Stratégiai partnerség harmadik országokkal

Ahhoz, hogy az EU minél több forrásból tudja beszerezni a kritikus fontosságú nyersanyagokat, a képviselők szerint stratégiai partnerségeket kellene kialakítania harmadik országokkal, ami valamennyi fél számára előnyökkel járna. Javaslataik alapján olyan hosszú távú partnerségek számára készítették elő a terepet, amelyeknek része a tudás- és technológiatranszfer, a jobb munka- és jövedelmi feltételeket biztosító új állások betöltését segítő képzés és továbbképzés, valamint a nyersanyagok irányadó ökológiai normák szerinti kitermelése és feldolgozása a partnerországokban.

A jelentéstevő szerint

Nicola Beer (Renew Europe, Németország) jelentéstevő elmondta: „A jogszabály Európa biztonságos és fenntartható nyersanyagellátásának iparpolitikai terve. Célzott gazdasági ösztönzők segítségével biztonságossá szeretnénk tenni a magánbefektetők számára a projekttervezést, egyedüli kapcsolattartó pontokat biztosítanánk a vállalkozások számára, valamint gyors és egyszerű engedélyezési eljárásokkal és egyértelmű határidőkkel segítenénk a nemzeti hatóságok munkáját. Ez lendületet ad a nyersanyagok kitermelésének, feldolgozásának és Európán belüli újrahasznosításának.”

A következő lépések

A jogszabályt a képviselők 549 szavazattal, 43 ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el. Most a Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a rendelet megjelenhessen a Hivatalos Lapban, és hatályba lépjen.

Háttér

Elektromos autók, napelemek és okostelefonok – mindegyikhez szükség van kritikus fontosságú nyersanyagokra, amelyek kulcsszerepet játszanak az EU zöld és digitális átállásában is. Rendelkezésre állásuk alapvető az Unió gazdasági ellenálló képessége, technológiai vezető szerepe és stratégiai autonómiája szempontjából. A geopolitikai helyzet korántsem kedvez az ellátásnak: az orosz–ukrán háború és az egyre agresszívabb kínai kereskedelem- és iparpolitika akadályt jelentenek a kobalt, a lítium és más nyersanyagok beszerzésében. A megújuló energiákra való globális átállással, valamint a gazdaság és a társadalom digitalizációjával az elkövetkező évtizedekben az ilyen stratégiai nyersanyagok iránti kereslet gyors növekedése várható.

A jogszabály az Európa jövőjéről szóló konferencia több javaslatát tükrözi, különösen az 5. javaslatot (Fenntartható fogyasztás, csomagolás és termelés) és a 17. javaslatot (Az EU külföldi szereplőktől való függőségének csökkentése a gazdaságilag stratégiai ágazatokban). Ezek a kezdeményezések a fenntarthatóságra, a gazdasági autonómiára és a stratégiai ágazatok rugalmasságára fókuszálnak, amelyek a konferencia kulcsfontosságú témái.

További információ

”

Forrás:
Kritikus fontosságú nyersanyagok: biztos és független ellátást kér az EP; Európai Parlament; 2023. december 12.

Szakirodalom

Szervezeti antropológia

„Jelen kiadvány az első szervezeti antropológia témájú tanulmánykötet magyar nyelven. A szociokulturális antropológiának ezen alága Magyarországon még nagyon fiatal és kevesen művelik. Az USA-ban és Nyugat- Európában azonban jelentős múltra tekint vissza; manapság nagyon népszerű, sőt keresett szakterületnek számít a piaci felhasználók körében is. A kötet első két tanulmánya azt mutatja be, hogy a szervezeti antropológia hogyan bontakozott ki a szociokulturális antropológiában, milyen részterületei, irányzatai vannak, mely megközelítési és kutatási módszerek jellemzik. Ezeket követi egy, a szervezettudományt a gyakorlatban, szervezetfejlesztőként és elméleti szinten egyaránt művelő szakember reflexiója, aki a kvalitatív kutatói megközelítés híveként egy másik perspektívából mutatja be az antropológia és a szervezet- és menedzsmenttudományok kapcsolatát. Írása rávilágít arra, hogy a szociokulturális antropológiának milyen jelentős szerepe volt – illetve lehet a jövőben – a szervezetkutatások terén. A kötet utolsó részében három kutató három, magyarországi terepmunkán alapuló esettanulmánya illusztrálja, hogy a szervezeti antropológia kérdés feltevései hogyan segítik a megismerést. Reményeink szerint a kötet írásai egy hazánkban még kevéssé ismert tudományág népszerűsítéséhez fognak hozzájárulni, bátorítást adva egy jövőbeli fiatal szervezeti antropológus generációnak…”

Forrás:
Szervezeti antropológia; Molnár Ágnes (szerk.); L’Harmattan; 2023

A közjó érdekében alkalmazott közgazdaság kormányzása: a piaci kudarcok kijavításától a kollektív célok kialakításáig

„Korunk nagy kihívásainak csak úgy tud a közgazdaságtan megfelelni, ha megérti, hogy hogyan lehet közös célokat közösen kitűzni és teljesíteni. Amennyiben abban a keretben gondolkodunk, hogy az állam maximum a magángazdaság rossz működését tudja kijavítani (piaci kudarcok), és az állami cselekvés mindig azzal a veszéllyel jár, hogy magánérdekek kiszolgálójává válik, nos ebben gondolkodási keretben nincs megoldás az első mondatban felvetett problémára. Azért, hogy túl tudjunk lépni a korlátozó előfeltevéseken, a cikk a közjó megújított felfogását dolgozza ki. Ez meghaladja a közjavak és köztulajdon (public goods and commons) klasszikus felfogását. A közösség javára (common good) úgy tekint, mint ami lehetővé teszi, hogy a gazdaságot irányítani és alakítani lehessen a kollektív célok elérése érdekében.”

Forrás:
Governing the economics of the common good: from correcting market failures to shaping collective goals; Mariana Mazzucato; Journal of Economic Policy Reform; 2023. december 4. (szabadon olvasható)
Mariana Mazzucato az eGov Hírlevélben, korábban

Törvények, rendeletek

547/2023. (XII. 12.) Korm. rendelet Magyarország nemzeti meteorológiai szolgáltatójáról és a meteorológiai tevékenységről

„… 5. A nemzeti meteorológiai szolgáltató

5. § (1) A 4. §-ban foglalt feladatokat nemzeti meteorológiai szolgáltatóként az állam 100%-os tulajdonában álló nonprofit zártkörűen működő részvénytársasági formában működő egyszemélyes gazdasági társaság (a továbbiakban: Társaság) látja el.
…
10. A nemzeti meteorológiai adatbázis

10. § (1) A nemzeti meteorológiai adatbázis adatgazda feladatait a Társaság látja el.

(2) Aki Magyarország területén meteorológiai tevékenységet folytat, az általa mért meteorológiai adatokat és előállított meteorológiai információkat a nemzeti meteorológiai adatbázisba, hiteles meteorológiai adatok esetében a hiteles nemzeti meteorológiai adatbázisba juttathatja el. Az adatok adatbázisba juttatásának, kezelésének és további felhasználhatóságának módját az érintettek megállapodásban rögzítik.

(3) A nemzeti meteorológiai adatbázis hiteles meteorológiai adatokat tartalmazó része, a hiteles meteorológiai adatbázis a nemzeti adatvagyon részét képezi.

(4) A Társaság a nemzeti meteorológiai adatbázisból meteorológiai adatokat, meteorológiai információkat szolgáltat.

(5) A Társaság a nemzeti meteorológiai adatbázisban lévő meteorológiai adatokat, információkat elektronikus közzététellel, a meteorológiai közadat portálon nyilvánossá teszi.

(9) A meteorológiai közadat portálon nyilvánossá tett meteorológiai adatok és meteorológiai információk ingyenesen felhasználhatók. Amennyiben állami szerv, állami tulajdonú gazdálkodó szervezet vagy a 11. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő meteorológiai szolgáltatási tevékenységet folytató személy a meteorológiai közadat portálról származó adatok felhasználásával egyedi, hozzáadott értéket tartalmazó szolgáltatást végez, a hozzáadott érték előállításának költségét jogosult a felhasználótól igényelni.

12. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

13. § (1) Az Országos Meteorológiai Szolgálat mint a környezetvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv 2023. december 31-én jogutód nélkül megszűnik, az általa ellátott feladatokat a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság veszi át 2024. január 1. naptól. ”

Forrás:
547/2023. (XII. 12.) Korm. rendelet Magyarország nemzeti meteorológiai szolgáltatójáról és a meteorológiai tevékenységről ; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 547/2023. (XII. 12.) Korm. rendelete Magyarország nemzeti meteorológiai szolgáltatójáról és a meteorológiai tevékenységről; Magyar Közlöny; 2023. évi 177. szám; 2023. december 12.; 9914-9919. o. (PDF)