Tartalomjegyzék

„Miniszter úr, kávézott mostanában Navracsics Tiborral?

Rendszeresen szoktunk beszélgetni. A viszonyunk az előző ciklusban is kiváló volt és ha változott azóta, hogy visszatért a kormányba, akkor is csak pozitív irányba.

Azért is kérdezem, mert a Miniszterelnökség, miniszter úr portfóliójának egy része – kormányhivatalok, közigazgatás – Navracsics Tiborhoz kerültek, neki most januártól önálló tárcája lesz. Orbán Viktor miniszterelnök mivel indokolta ezt?

A kormánystruktúra meghatározása kormányfői hatáskör. A mostani változás lényege, hogy a 2022-es kormányalakítás óta a Területfejlesztési Minisztérium a Miniszterelnökség kebelén belül volt. Mindig is támogattam, hogy a Navracsics Tibor által vezetett terület önálló tárca legyen. Örülök, hogy ez megvalósul. Korábban a Miniszterelnökségen belül hozzám tartoztak az uniós pénzek is, 2022-től Navracsics miniszter úrhoz. Most az általa vezetett, immáron önálló területfejlesztési tárca tőlünk a területi közigazgatást, a Belügyminisztériumtól pedig az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányzati hatásköröket kapta meg. Ez ésszerű kormányzati döntés, hiszen a területi közigazgatás és az önkormányzatok is szorosan kapcsolódnak a területfejlesztéshez. Ráadásul Navracsics Tibor érdeme az egységes kormányhivatali rendszer, ő hozta létre 2011-ben. Ez az elmúlt évtized államreformjának az az átalakítása, amelynek eredményességét senki nem vitatja.

De miért született meg a döntés?

A miniszterelnöknek az az elvárása, hogy a központi kormányzati és politikai kérdéseknek az eddigieknél is nagyobb figyelmet szenteljek.

Az nem volt a miniszterelnök kérése, hogy a Miniszterelnökség is költözzön fel a Karmelitába? Nyáron lehetett hallani – és most egy Facebook videóban el is árulta Orbán Viktor – hogy szombaton is dolgozik, és az is kiszivárgott, hogy ilyenkor rendszeresen igényli miniszter úrral az egész napos konzultációt is akár.

A miniszterelnöknek a szombat munkanap, ezért sokszor szombaton is dolgozunk. Én innen, a Kossuth térről a Karmelitába nagyon gyorsan odaérek.

Varga Mihály úgy fogalmazott a közelmúltban egy futball hasonlattal, hogy a miniszterelnök az edző, és “a játékosokat nem szokták megkérdezni”, ő határozza meg a stratégiát, ki hol játszik a pályán, ki a hátvéd, vagy a góllövő csatár. Változott a csatársor, vagy “csak” más szögből próbálnak gólt lőni?

Alapvetően nem változott meg a kormányban a szereposztás, csak kis mértékben módosultak a hatáskörök. Van, aki egy kicsit nagyobb területen játszik, de ugyanúgy szükség van mindenkire.

Annak mi a jelentősége, hogy Nagy Márton vezeti a jövőben a gazdasági kabinetet, az újra elnevezett Nemzetgazdasági Minisztérium élén, Matolcsy György gazdasági minisztériumát hívták így, mielőtt jegybank elnök lett. Varga Mihály viszont a költségvetési munkacsoport élén erős vétójoggal élhet majd, ha csöng a kassza.

A kormány belső működési rendje csak annyiban fontos, hogy a döntéshozatal hatékony, a döntések megalapozottak legyenek.

A Kormányinfó végén miniszterelnök úr azt mondta, jövő márciusban jelöl új jegybankelnököt. Nagy Mártont vagy Varga Mihályt kéri fel, hogy Matolcsy György MNB-elnöki pozícióját töltse majd be?

A miniszterelnök tesz javaslatot az új jegybank elnök személyére. Ilyen felkérés még nem történt…”

Forrás:
Gulyás arról, hogy Orbán Viktor újra kimegy-e kávézni: “ez megjósolhatatlan”; Csuhaj Ildikó; ATV; 2023. december 31.

Megvalósítási szakaszba léphet a Digitális Állampolgárság Program

„Megjelent a Magyar Közlönyben a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény, amely lehetővé teszi, hogy 2026-ra az állampolgárok minden ügyüket digitálisan tudják elintézni.

Az elektronikus ügyintézés szintet lép, így a jövőben az ügyintézés-központú működés helyett az állampolgárok élethelyzeteihez igazodnak majd a különböző állami szolgáltatások.

A kormány 2022 decemberében fogadta el a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programot. Az elmúlt időszakban megkezdődött a jogszabályi környezet kialakítása, megtörtént az online felületek értékelése és a felhasználói szokások felmérése, valamint a technológiai és szolgáltatási sztenderdek kialakítása.

A most megjelent jogszabály szerint a digitális személyiadattárca-szolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosításszolgáltatás 2024. szeptember 1-jétől indulhat el. A felhasználók mobilalkalmazás segítségével igazolhatják majd a személyazonosságukat, az elektronikus aláírással pedig egyszerűsödik a dokumentumok aláírása. 2025-ben kerül bevezetésre a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás, így az állampolgárok digitális azonosítással léphetnek majd be egyes piaci szolgáltatók ügyintézési felületeire is. 2026-ban az ePosta, az eDokumentumkezelés és az eFizetés szolgáltatás indulhat el.

Az új mobilalkalmazás az Európai Uniós eIDas 2 rendeletnek megfelelően kerül kialakításra, amelynek megfelelően minden állampolgárnak egységesen alkalmazható, egyedi azonosítója lesz, így lehetővé válik az információk pontos és zökkenőmentes áramlása.

A fejlesztés alapelve, hogy minden, az állammal kapcsolatos adatnak az állampolgár a tulajdonosa, ezért az állampolgár rendelkezik arról, hogy adatait felhasználhatják-e. Az alkalmazás használata önkéntes lesz, a megszokott ügyintézési lehetőségek továbbra is elérhetőek maradnak.”

Forrás:
Megvalósítási szakaszba léphet a Digitális Állampolgárság Program; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2023. december 22.
2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól; Nemzeti Jogszabálytár
2023. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól; Magyar Közlöny; 2023. évi 187. szám; 2023. december 22.; 11043-11090. o. (PDF)

Közigazgatás, politika, jog

A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdasági szuperminisztériumként fog működni

„2024. január 1-től a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új elnevezéssel, Nemzetgazdasági Minisztériumként folytatja tevékenységét – a tárca közleményében. Közben a Magyar Közlönyben további minisztériumi átalakításokról jelent meg rendelet.

Az átalakulás célja, hogy a minisztérium a miniszterelnöki elvárásoknak megfelelően hatékonyan, új és innovatív szemlélettel támogassa a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a gazdasági növekedés helyreállítását – írják a közleményben.

Ennek az innovatív munkának az elvégzése érdekében az NGM szervezeti rendszerében kiépül egy új kormányzati makrogazdasági elemzőrendszer is, amelynek alapvető feladatai a következők:
* a kormány nemzetgazdasági döntéseinek megalapozása hatástanulmányok készítésével,
* makrogazdasági elemzések és előrejelzések készítése,
* a releváns, nemzetközi gazdaságpolitikai folyamatok, események nyomon követése.

Nagy Márton az új, kormányzati makrogazdasági jelzőrendszer kiépítésének feladatára makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkárként Suppan Gergelyt, az ország egyik legnagyobb tapasztalattal bíró szakemberét javasolta a miniszterelnöknek, amelyet Orbán Viktor elfogadott.

A péntek éjjel megjelent Magyar Közlönyben azonban további átalakítások olvashatók amelyet az MTI nem részletezett, a portfolio.hu azonban igen.

A rendelet 19 pontban sorolja fel a nemzetgazdasági miniszter feladatait, területeit (ezt megelőzően 14 pontból állt a felelősségi köre, köztük újak is vannak):
* nemzeti pénzügyi szolgáltatások,
* pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozás,
* nemzetközi pénzügyi kapcsolatok (kivéve: OECD, IMF és Világbank, mert ezek maradnak Varga Mihály pénzügyminiszternél),
* gazdaságfejlesztés,
* lakáspolitika,
* versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszere,
* állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozása,
* állami vagyon felügyelete,
* postaügy,
* belgazdaság,
* foglalkoztatáspolitika,
* iparügyek,
* társadalmi párbeszéd,
* vállalkozásfejlesztés,
* űriparfejlesztés,
* turizmus,
* vendéglátás,
* kereskedelem (belföldi kereskedelem),
* harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása.

A szaklap kiemeli azt is, hogy más minisztériumoktól az alábbi területek érkeznek Nagy Márton tárcájához.
* a turizmus és a vendéglátás, ezeket eddig a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelte,
* az űriparfejlesztés és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának ügye, ezeket a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kapja meg a tárca,
* valamint a kereskedelem felügyelete, amely eddig a Nagy István által vezetett Agrárminisztériumhoz tartozott.
…
változások lesznek a védelmi iparban is. Január elsejétől a Focus Ventures nevű részvénytársaság elkerül a honvédelmi tárcától. Mindez azért érdekes, mert a közlöny szerint a „Kormány a Focus Ventures Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki a védelmi ipari beszállító-fejlesztési program fenntartásában és finanszírozásában való közreműködésre, valamint a forráskezelési és közvetítői feladatok ellátására”.
A Focus Ventures eddig a honvédelmi miniszter feladatai közé tartozott.

Az Index szerint itt arról van szó, hogy egyeztetési kötelezettség alakul ki a Honvédelmi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium között mert Nagy Márton felügyeli a Nemzeti Tőkeholdingot, amely alá tartozik a Focus Ventures. A védelmi ipar pedig fontos ágazat a magyar gazdaság számára.”

Forrás:
Gazdasági szuperminisztériumot hirdettek ki az éjszaka; Infostart / MTI; 2023. december 23.
Lásd még:
599/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendelkezésekről; Nemzeti Jogszabálytár
1597/2023. (XII. 22.) Korm. határozat a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes kormányhatározatok módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Kihirdették: ilyen lesz Nagy Márton kibővített Nemzetgazdasági Minisztériuma; Portfolio.hu; 2023. december 22.
Megérkezett Orbán Viktor karácsonyi meglepetése, átszabja a kormányt; Szabó Gyula; Index.hu; 2023. december 23.

Bővülnek Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter feladatai

„…Navracsics Tibornál is változások lesznek

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter feladatai jövőre az alábbiak lesznek (a korábbi 5 feladatköre 13-ra bővül ki):
* területfejlesztés,
* közbeszerzések,
* európai uniós források felhasználása,
* közigazgatási minőségpolitika és személyzetpolitika,
* közigazgatás-fejlesztés,
* közigazgatás-szervezés,
* helyi önkormányzatok,
* településüzemeltetés,
* helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete,
* ingatlan-nyilvántartás,
* térképészet,
* anyakönyvi ügyek,
* az Európa Kulturális Fővárosa pályázati programmal kapcsolatos feladatok koordinálása.”

Forrás:
Megérkezett Orbán Viktor karácsonyi meglepetése, átszabja a kormányt; Szabó Gyula; Index.hu; 2023. december 23.
Lásd még:
599/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes rendelkezésekről; Nemzeti Jogszabálytár
1597/2023. (XII. 22.) Korm. határozat a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét érintő egyes kormányhatározatok módosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Kihirdették: ilyen lesz Nagy Márton kibővített Nemzetgazdasági Minisztériuma; Portfolio.hu; 2023. december 22.

Átalakul a Gazdasági Versenyhivatal, jelentősen bővülnek a szervezet jogkörei

„Szigorú ellenőrzést kapnak az ügyfélszolgálati és panaszkezelési szolgáltatások.

Több területen is bővülnek a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogkörei idén – közölte a versenyhivatal. Január 1-jétől a nemzeti versenyhatóság látja el az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért felelős hatóságként a külföldi támogatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatokat.

A GVH az uniós piacot torzító külföldi állami támogatások esetében az Európai Bizottság megkeresésére célzott vizsgálatokat indíthat – tették hozzá.

A fogyasztóktól érkező panaszok hatékonyabb kezelését segíti a panaszkezelési szabályok európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseire tekintettel végrehajtott módosítása. Ez, valamint a magyarországi gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő törvények módosítása a GVH-hoz forduló, jogvitás ügyet kifogásoló fogyasztókat segíti az ügyek hatékonyabb intézésében.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosítása értelmében március 1-jétől a GVH versenytanácsa elrendelheti elektronikus adat – például egy honlap – hozzáférhetetlenné tételét, amennyiben ez a fogyasztók kiterjedt érintettségére figyelemmel súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében szükséges.

A hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi – írták. Kitértek arra is, hogy február 17-én lép hatályba az európai parlamenti és tanácsi DSA-rendeletet elősegítő magyar szabályozás, amely a Magyarországon letelepedett vagy az ország területére irányuló internetes közvetítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra terjed ki.

A DSA-rendelet elsődleges célja az, hogy megakadályozza az illegális és káros online tevékenységeket és a szándékos álhírterjesztést – magyarázták. A Gazdasági Versenyhivatal a verseny védelmének következetes érvényre juttatása és az egységes jogalkalmazás előmozdítása, valamint a felhasználók jogainak védelmében szorosan együttműködik a DSA-rendelet végrehajtását végző hatósággal (NMHH) a digitális szolgáltatási piaci versenyt érintő kérdésekben, valamint a digitális szolgáltatások piacával összefüggő, felhasználókat érintő ügyekben – tették hozzá. A GVH gyorsított ágazati vizsgálati jelentésében foglalt javaslatai alapján is készül az online szálláshelyfoglalási piacot szabályozó törvénymódosítás.

A tájékoztatás szerint az Országgyűléshez benyújtott, a magyar fogyasztók és vállalkozások érdekében történő fellépésről szóló törvényjavaslat az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény módosításával a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét is bővítené, és a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint több európai uniós irányelv módosításáról szóló DMA-rendelethez képest szigorúbb nemzeti szabályokat állapítana meg a kapuőrök kötelezettségeire.

Ilyen szabályok a magyar nyelvű, Magyarország területén működő személyes, illetve telefonos és elektronikus eléréssel rendelkező ügyfélszolgálat és panaszkezelési mechanizmus, szigorú fizetési határidők megállapítása, független jogi tanácsadási kötelezettség előírása.

Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslat számos pontja a nemzeti versenyhatóság augusztus végén indított gyorsított ágazati vizsgálatának gyakorlati hasznosulását jelenti – jelezték. A közleményben idézték Rigó Csaba Balázst, a GVH elnökét, aki a Magyar Nemzet december 28-i számában megjelent évértékelő interjúban úgy fogalmazott: el kell érni, hogy egyetlen vállalkozás se hozhassa kiszolgáltatott helyzetbe se a pihenni vágyókat, se a nekik szállást kínáló magyar vállalkozókat.”

Forrás:
Átalakul a Gazdasági Versenyhivatal, a szervezet jogköreinek bővítése sok embert érinthet; Világgazdaság / MTI; 2023. január 1.

Személycserék történtek több tárcánál, új főigazgató a Sándor-palotában

„Személycserék történtek több tárcánál, és a köztársasági elnök stábjában is komoly változás történik január 1-től.

A december 28-án megjelent Magyar Közlönyben több kormányfői határozat is szerepel, amik személyi változtatásokról szólnak.

A miniszterelnök javaslatára Gion Gábort, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárát 2023. december 31-i hatállyal felmentették a megbízatása alól. Ugyancsak felmentették – az igazságügyi miniszter javaslatára – Kupecki Nórát, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkárát tisztségéből, ezzel egyidejűleg a tárca helyettes államtitkárává nevezi ki 2024. január 1-i hatállyal Pilz Tamást.

Változás történt a Sándor-palotában is: Ekler Gergely eddigi hivatalvezető kinevezése – más fontos feladatellátására tekintettel, közös megegyezéssel – 2023. december 31-i hatállyal megszűnik, ezzel egyidejűleg Novák Katalin visszavonta Schanda Tamás János kabinetfőnöki kinevezését, és január elsejei hatállyal kinevezte őt a Sándor-palota főigazgatójává.”

Forrás:
Új főigazgatója van a Sándor-palotának; Infostart; 2023. december 29.
267/2023. (XII. 28.) KE határozat hivatalvezetői kinevezés megszűnésének megállapításáról; Nemzeti Jogszabálytár
268/2023. (XII. 28.) KE határozat főigazgatói kinevezésről; Nemzeti Jogszabálytár
69/2023. (XII. 28.) KE határozat államtitkár felmentéséről; Nemzeti Jogszabálytár
112/2023. (XII. 28.) ME határozat helyettes államtitkár felmentéséről és helyettes államtitkár kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár

További személyi változások: (Magyar Közlöny; 2023. évi 188. szám; 2023. december 22.)
265/2023. (XII. 22.) KE határozat közigazgatási államtitkár kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
(dr. Horvát Szilárd, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium)
266/2023. (XII. 22.) KE határozat államtitkári és közigazgatási államtitkári kinevezések módosulásának megállapításáról; Nemzeti Jogszabálytár
(A két új minisztérium állományba átkerülő államtitkárok)
107/2023. (XII. 22.) ME határozat helyettes államtitkárok kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
(dr. Galik Gábor, dr.Polyánszky-Tamási Zoltán Péter, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium)
108/2023. (XII. 22.) ME határozat helyettes államtitkárok kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár
(Huray Kinga, Suppan Gergely, Nemzetgazdasági Minisztérium)

Navracsics Tibor: a beérkezett uniós pénz több, mint amire számítottunk

„Mintegy 300 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra. Ennek felhasználásáról, illetve a következő brüsszeli kifizetésről és annak sorsáról beszélt az InfoRádióban a területfejlesztési miniszter.

Mint arról az Infostart is beszámolt, nagyságrendileg 780 millió eurót, vagyis mintegy 300 milliárd forintot utalt át az Európai Unió Magyarországnak a csütörtöki nap folyamán. Az összeg a helyreállítási alap hitelkeretének nagyjából 20 százalékát jelenti.

„Ez több, mint amire eredetileg számítottunk, mert az első hírek szerint úgy tűnt, hogy 10 plusz 10 százalékos részletekben fogja folyósítani az előleget a bizottság. Valami oknál fogva most év végén úgy döntöttek, hogy 20 százalékot folyósítanak. De ez csak az újjáépítési alap kedvezményes kamatozású hitel része, amelyet jobbára energetikai fejlesztésekre fog a kormány költeni, és aztán majd vissza kell fizetni” – mutatott rá Navracsics Tibor.

Mint mondta,a helyreállítási alap támogatási részének, a körülbelül 2300 milliárd forintnyi összegnek (amit nem kell visszafizetni) a folyósítása várhatóan a jövő év első felében megindulhat.

A most beérkezett pénzre vonatkozóan minimális összegben már megindultak a tervezési folyamatok és ez valamennyi kiadást jelentett a költségvetésből, de ez valójában „friss pénznek” tekinthető, vagyis most lehet majd elkölteni.

„Az összegek másik része, amely a mostani ígéretek és tervek szerint jövő év január első felében érkezik, és amely már a kohéziós pénzekkel van összefüggésben – valamint amely a magyar várakozás szerint 400-450 millió euró körül lesz – az olyan összeg, amelyet a költségvetés már megelőlegezett különböző operatív programokra, pályázatokra” – fejtette ki a miniszter. Az akkor érkező pénz tehát a költségvetés megelőlegezett összegeinek pótlására lesz használható.

Továbbra is támaszt bizonyos elvárásokat az Európai Bizottság. A jogállamisági feltételességi eljárás még mindig zajlik, emlékeztetett Navracsics Tibor, kifejtve: itt a tanács döntése értelmében 3 operatív programot sújtja a teljes keretösszeg 55 százalékát érintő felfüggesztés:

KOP (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program; jobbára közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési projektek)

KEHOP (Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program)

TTOP (Terület-és Településfejlesztési Operatív Program).

A többi operatív program elmondása szerint 100 százalékban elérhető, és abban bíznak, hogy a kormányzat kiírhat pályázatokat és zökkenőmentesen jönnek majd az uniós pénzek ezek támogatására.

Navracsics Tibor szerint a tárgyalások folyamatosak, a nehézségek inkább abból adódnak, hogy ahogyan közeledünk a 2024 júliusi uniós választásokhoz, az Európai Bizottság egyre óvatosabbá válik, hiszen az Európai Parlament részéről egyre növekvő politikai nyomásnak van alávetve.

„Az EP pedig nagyjából havonta, másfél havonta fogad el egy-egy olyan határozatot, amely megtiltja az EB-nek, hogy bármilyen pénzt juttasson Magyarországnak, tisztán politikai alapon. Ezek jobbára hatástalanok. De azzal kell számolnunk, hogy a következő időszakban nehezebben fogunk előre jutni a tárgyalásokkal. Mi azonban nyitottak vagyunk továbbra is a kompromisszumokra” – fejtette ki a területfejlesztési miniszter.”

Forrás:
Navracsics Tibor: a beérkezett uniós pénz több, mint amire számítottunk; InfoRádió; 2023. december 28.
Elindultak az EU-pénzek. Melyik mikor ér ide? Navracsics Tibor, Inforádió, Aréna; InfoRádió – Infostart (YouTube)
A beszélgetés hangfájlja

Még nem érkezett meg az a levél Brüsszelből, amin a tanárok béremelése múlik

„Bár a kormányrendelet megjelent a Magyar Közlönyben a januári béremelésről, a tárcavezető szerint egy technikai jóváhagyásra még szükség van a bizottságtól. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint eljutunk oda, hogy jövőre 670-680 ezer, egy év múlva pedig 830-840 ezer forint körül lesz egy pedagógus-átlagbér.

Egyelőre nem érkezett meg a kormányhoz az Európai Bizottság levele, melynek alapján megkezdődhetne januárban a pedagógusok régen várt béremelése – erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt az ATV.hu-nak adott év végi interjúban.

Bár a kormányrendelet megjelent a Magyar Közlönyben a béremelésről, a tárcavezető szerint még egy technikai jóváhagyásra van szükség a bizottságtól. Ez egy jogi garancia. A nekünk adott tájékoztatás szerint a papír el is készült, csak Brüsszelben ilyenkor mindenki szabadságon van, ezért még nem volt, aki aláírja – magyarázta Gulyás, hozzátéve, ha ezt megkapjuk, akkor januártól a pedagógusok nem 10, hanem átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapnak. Ez vonatkozik
* a tanárokra,
* a szakképzésben részt vevő oktatókra és
* az óvónőkre is.

„A következő két év béremeléseivel a fizetések terén is elismerjük azt a szép hivatást, a tanári pályát, amely az ország jövője szempontjából talán a legfontosabb.”

A portál ugyanakkor emlékeztet rá, hogy a Belügyminisztérium december 29-én már hivatalosan közölte: január 1-jével megvalósul a pedagógusbér-emelés, így átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik a tanárok és óvónők bére. Sőt, azt is tudatták, hogy a január 1-jől alkalmazandó új bérsávok szerint a pedagógus havi illetménye pedagógus I. besorolás esetén 538 ezer, pedagógus II. kategóriában 555 ezer, mesterpedagógusnál 630 ezer, kutatótanár esetében pedig 750 ezer forintnál nem lehet kevesebb.

Gulyás erre reagálva hangsúlyozta, hogy a kormány és a Belügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy a 32,2 százalékos pedagógusbér-emelés megvalósuljon 2024 január elsejével. „Ennek érdekében – ez a bizottsági elvárás is ebben az esetben – nyilvánosságra kellett hozni, és társadalmi egyeztetésre kellett bocsátani azokat a rendeleteket, melyek a pedagógusbér-emeléshez szükségesek. A bizottság megígérte, hogy a jogi garanciát jelentő jóváhagyást elküldi a magyar kormánynak, de ez még nem történt meg” – mondta.

A miniszter arról is beszélt, hogy a most várható 32,2 százalékos emelés után 2025-ben 20,8 százalékkal nőnek tovább a fizetések: „Eljutunk oda, hogy jövőre 670-680 ezer, egy év múlva pedig 830-840 ezer forint körül lesz egy pedagógus-átlagbér. 2030-ig a béremelés 7000 milliárdba kerül, a magyar adófizetők tehát a 88 százalékát, a Brüsszelből Magyarországnak járó forrásokból pedig 12 százalékát fizetjük a béremelés költségeinek.” ”

Forrás:
Még nem érkezett meg az a levél Brüsszelből, amin a tanárok béremelése múlik; Járdi Roland; Világgazdaság; 2023. december 31.
1615/2023. (XII. 29.) Korm. határozat a 2024. évi tanárbéremelés érdekében szükséges pénzügyi forrás biztosításáról; Nemzeti Jogszabálytár
Magyar Közlöny; 2023. évi 194. szám; 2023. december 29. (PDF)
(A Magyar Közlönyben több rendelet is foglalkozik a pedagógusok béremelésével.)

Kifutott a pénzből jó néhány építési projekt, milliárdokat csoportosít át a kormány

„További nyolcmilliárd forintra van szükség tizenkilenc út-, vasút-, illetve magasépítési beruházás költségeinek fedezéséhez, ezért ezekre a kormány együtt mintegy 8,4 milliárd forintot csoportosít át.

A kormány egyetért a legfeljebb 8 427 264 746 forint többletforrás biztosításával a Magyar Közlönyben felsorolt 19 beruházás javára. Az átcsoportosításról a pénzügyminiszternek kell intézkednie.

A határozat indoka a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények kezelése, valamint az ebből eredő kifizetések teljesítése. A pénznek Magyarország 2024-es központi költségvetésében az állami beruházások fejezetben, a következő három jogcímcsoportba kell kerülnie:

állami közútfejlesztési beruházások (1 425 908 541 forint),

állami vasútfejlesztési beruházások (1 175 165 365 forint),

egyedi magasépítési beruházások (5 826 190 839 forint).

Csodaszép lett a gimnázium

A teljes többletforrásból a legtöbb pénzt, 2,1 milliárd forintot a Jedlik Ányos Gimnázium tervezése és kivitelezése (magasépítés) kapja. A teljes projektnek a 2021-es közbeszerzési határozat szerint nettó 16,4 milliárd forintból kellett volna kijönnie, de az eredetileg becsült költsége 15 milliárd forint volt. Végül – 37 százalékkal drágábban – 22,5 milliárd forintból épült meg, ez év szeptemberében adták át. A fővállalkozó a Laterex Zrt. volt.

A Csepelen épülő gimnázium érdekessége, hogy még el sem készült, az acélszerkezete máris régiós második helyezés ért el a Construsoft Tekla BIM Awards 2023 versenyén, és két közönségszavazási díjat is kapott. Tervezője a Bim.group Kft. (A cég önmagát bim.GROUP-nak írja.) A tervezés Magyarországon innovatívnak számító megoldással történt, az acélszerkezetet a KÉSZ csoport építette. A különleges épület születéséről a Magyar Építőkben olvasható interjú, látványos külső és belső tereiről az átadásakor jelentek meg leírások és képek.

Költözött az archívum, javult Debrecen megközelíthetősége

Az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) archívumai raktárának építése 1,6 milliárd forint többletforrást kap, a Debrecen–Füzesabony vasútvonal korszerűsítésének első üteme 1,2 milliárdot, a lista további projektjei egymilliárd forintnál kevesebbet.

Az OSZK raktárainak építéséről is 2021-ben született meg a közbeszerzési határozat, amely 17,5 milliárd forintról szólt, a nyertes ajánlattevő a Fejér-B.Á.L. lett. A kormány még 2020 végén hagyta jóvá a beruházást, de már akkor 23,3 milliárd forintos felső értékkel. A piliscsabai épület műszaki átadásának kezdetéről az OSZK számolt be, a program egészéről pedig remek fotókkal októberben az Oktogon írt.

A Debrecen–Füzesabony vasútvonal korszerűsítésének első ütemére 2020-ban nyert megbízást a V-Híd Építő Zrt., a beszerzés végösszege az akkori állapot szerint 54,9 milliárd forint volt, de a beruházás végül 18 százalékkal többe, nettó 65 milliárd forintba került, és ez év augusztusára készült el.

A munka során – többek között – a meglévő 11,6 kilométeres nyomvonal felújítása mellett elvégezték a szükséges korrekciókat közel 3,6 kilométer hosszan. Debrecen és Tócóvölgy állomás között a meglévő mellé egy második vágányt is építettek.

A többletforráshoz jutó útépítési beruházások között még nagyobb összeggel szerepelnek

a Miskolc tehermentesítő út első és második ütemének kiegészítő feladatai (674 millió forint),

az M4 gyorsforgalmi út Üllő–Cegléd közötti szakaszán a monori autópálya-mérnökség és rendőrség létesítménye (431 millió forint) és

a 67-es főút M7 autópálya és Kaposvár (észak) közötti szakasz 2 × 2 keresztmetszetre fejlesztése és a kaposfüredi elkerülő építése (233 millió forint).

A magasépítési projektek közül nagyobb összeget kap még

a szekszárdi új interaktív könyvtár és levéltár (650 millió forint),

a maglódi 12 tantermes iskola (374 millió forint),

a szigetszentmiklósi, Temesvár utcai új iskola (279 millió forint)

és a győri mentőállomás építése (213 millió forint).

”

Forrás:
Kifutott a pénzből jó néhány építési projekt, milliárdokat csoportosít át a kormány; Világgazdaság; 2023. december 30.

Kinevezték az új országos kórházi főigazgatót

„Az új vezető Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Főigazgatói székéből érkezik.

Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára Orbán Viktor miniszterelnök 2024. január 1-jei hatállyal Révész Jánost nevezi ki az Országos Kórházi Főigazgatóság élére – derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából.

Az új vezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Főigazgatói székéből érkezik, az intézményt 2018-tól vezette, míg előtte a megyei kórház Klinikai Onkológiai és Sugárterápiás Centrum centrumvezető főorvosa volt.

Életrajza szerint 1995-ben végzett az Általános Orvos – Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd rá hat évre egészségügyi szakmenedzseri diplomát szerzett a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karán. Szakképesítései szerint 2000-ben szülész-nőgyógyász szakorvos – Semmelweis Egyetem, l.sz. Női Klinikáján, 2003-ban klinikai onkológia – Országos Onkológiai Intézetben, 2007-ben klinikai farmakológia – Debreceni Egészségtudományi Egyetem Ill. Belklinika, Klinikai Farmakológiai Tanszéken.

Mint arról korábban beszámoltunk, az új országos kórházi főigazgató elődjét, Jenei Zoltánt november 30-án mentették fel tisztségéből. A vezetői feladatokat megbízottként Szondi Zita általános országos kórházi főigazgató-helyettes látta/látja el.”

Forrás:
Kinevezték az új országos kórházi főigazgatót; Infostart; 2023. december 29.
113/2023. (XII. 28.) ME határozat országos kórház-főigazgató kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár

Tíz éves a járási rendszer – tapasztalatok és jövőkép

„Egy évtized elteltével időszerű a járások működési tapasztalatainak rövid áttekintése. A magyar közigazgatás történetében meghatározó szerepe volt a járásnak mint területi igazgatási egységnek. Előzményei egészen az Árpád-korig nyúlnak vissza, de a járási területet érintő illetékesség először csak a XV. század első harmadából származó pénzügyigazgatási dokumentumokban lelhető fel. Bár a járások közigazgatási szerepköre folyamatosan változott, a középkortól egészen az 1983-as megszüntetésig megkerülhetetlen szerepet töltöttek be az államigazgatásban.

A kormány 2011-ben hozott döntést arról, hogy 2013. január 1-jétől a hatékonyabb, takarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében – a települési és a megyei szint között – járásokat hoz létre, amelyek az államszervezet legalacsonyabb szintű területi egységeként működnek. Az Országgyűlés 2012-ben a járások kialakításáról szóló törvény elfogadásával újraépítette a Kádár-korszakban megszüntetett járási rendszert, amely a vármegyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja. Az elmúlt évtizedben számos törekvés volt e rendszer hatékonyabbá, méretgazdaságosabbá tételére és az ügyintézés könnyítésére. Az első, 2015-ös átalakítás jelentősen egyszerűsítette a járási hivatalok struktúráját, megszűntek a megyei szakigazgatási szervek, és ezzel párhuzamosan a járási hivatalok szakigazgatási szervre és törzshivatalra történő felosztása is, így egy egységesebb hivatali struktúra jött létre. A második nagy átalakítás 2017-ben a járási hivatalokat három kategóriába osztotta: járási hivatalok, kiemelt járási hivatalok és megyeszékhelyek járási hivatalai. A járási szint ekkor vált a hatósági jogalkalmazás legfontosabb szintjévé. A harmadik, 2020-as változtatás során tisztításra kerültek a járási hivatalok hatáskörei, több olyan feladatot is vármegyei szintre emeltek, melyek a kezdetektől járási hatáskörben voltak. A módosítás óta a járási hivatalok kizárólag járási szintű ügyekkel foglalkoznak.

Az újjáalakítást követően folyamatosan bővült a kormányablakban intézhető ügyek száma is, 2017-ben 1573, 2023-ban már több mint 2500 ügykört intézhetnek itt a polgárok.

Kisebb járásokban az ügyfélforgalom döntő többségét (akár 90 százalékát) a kormányablakok bonyolítják le. A legközelebbi kormányablaktól mért átlagos közúti távolság a fővároson kívül folyamatosan csökken. Amíg 2014-ben az átlagos távolság (214 kormányablakkal) 31,6 kilométer volt, addig 2018-ban ez a szám (296 kormányablakkal) 14,2 kilométerre csökkent. Jelenleg 313 kormányablak működik 287 településen, így az átlagos távolság tovább csökkent.

A polgárok az államigazgatással elsősorban a kormányablakban találkoznak, ezért különös jelentősége van annak, hogy milyen tapasztalatokat szereznek ezek működéséről. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. közvélemény-kutatást végzett, melyből kiderült, hogy az állampolgárok közel háromnegyede évente legalább egy alkalommal intéz ügyet kormányablakban.

A megkérdezettek közel 80 százaléka nagyon elégedett, 15 százaléka pedig jónak véli a kormányablakok megközelíthetőségét. Az ügyféltérrel és az intézhető ügyek számával 93 százalék elégedett, de az ügyintézők hozzáállása is kimagaslóan pozitív értékeléseket kapott.

Az előbbi pontokhoz viszonyítva az ügyfelek kevésbé elégedettek az ügyintézés gyorsaságával és az eljárások egyszerűségével.”

Forrás:
Tíz éves a járási rendszer – tapasztalatok és jövőkép; Bíró Zsolt; Világgazdaság; 2023. december 27.
(A szerző a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. gazdaságfejlesztési üzletágának vezető szakértője.)

Európai Unió

Az Európai Bizottság 2024. évi munkaprogramja

„… Felgyorsítottuk a zöld és digitális kettős átállást, bevezettük a mérföldkőnek számító Európai Uniós Helyreállítási Eszközt, megerősítettük az EU globális vezető szerepét, és ápoltuk a társadalmaink alappilléreit képező értékeket: a demokráciát és a jogállamiságot. Gazdasági biztonsági stratégiánkkal arra törekszünk, hogy kihasználjuk az EU gazdasági nyitottságának előnyeit, miközben a lehető legkisebb mértékűre csökkentjük a fokozott geopolitikai feszültségekből és a felgyorsult technológiai váltásokból eredő kockázatokat.

Sietnünk kell a munkával, hogy még véglegesítsük azokat a fennmaradó kulcsfontosságú jogalkotási javaslatokat, amelyeket a mostani Bizottság terjesztett elő annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák szakpolitikai intézkedéseinket. E célból a Bizottság az elkövetkező hónapokban támogatni fogja az Európai Parlamentet és a Tanácsot abban, hogy megállapodásra jussanak a függőben lévő jogalkotási javaslatokkal kapcsolatban.

Annak érdekében, hogy kellően tudjunk összpontosítani erre a feladatra, és mivel a jelenlegi megbízatás keretében megígért szükséges jogszabályi keret legnagyobb része már érvényben van, ez a munkaprogram korlátozott számú új kezdeményezést tartalmaz, amelyek vagy meglévő kötelezettségvállalásoknak tesznek eleget, vagy pedig újonnan felmerülő kihívásokra adnak választ.
…
A Bizottság 2024-re tervezett munkájának részletes áttekintését e munkaprogram mellékletei tartalmazzák…”

Forrás:
A Bizottság 2024. évi munkaprogramja. Ma cselekszünk, hogy felkészüljünk a holnapra; Európai Bizottság; COM(2023) 638 final; 2023. október 14.

Navracsics Tibor: Még nem lehet kulturális közösségnek nevezni az Európai Uniót

„Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerint az európai integráció életben tartásához elengedhetetlen, hogy egy olyan kulturális közösség alakuljon ki, amely tiszteletben tartja a nemzetek sajátosságait. A miniszter lapunknak beszámolt az európai uniós források helyzetéről, a kereszténydemokrácia válságáról, Ukrajna uniós csatlakozásáról és a magyar elnökség jelentőségéről is.

– Már-már klasszikussá vált az a kérdés, hogy milyen Magyarországnak járó forrásokat blokkol továbbra is az Európai Unió?

– Valójában jelenleg három operatív program van felfüggesztés alatt a tanács tavaly decemberi döntése értelmében. Ezek a Top plusz, tehát a területi és településfejlesztési operatív program 2021–27 közötti része, a Kehop plusz, tehát az energiahatékonysági és környezeti operatív programok 2021–27-es része, illetve az Ikop plusz, vagyis a közlekedési operatív program 2021–27-es részének 55 százaléka. Ebből a három operatív programból is 45 százalék már szabadon elérhető, 55 százalékot pedig tavaly decemberben további döntésig vagy mérlegelésig felfüggesztett a tanács.

– Milyen további feltételeket szabott az Európai Bizottság az összegek folyósításához?

– Arra lenne szükség, hogy a jogállamisági eljárást, amit 2022 áprilisában, az országgyűlési választások után indítottak Magyarország ellen, megszüntessék. Erre politikai okokból azonban kevés az esély, hiszen akkor az Európai Tanácsnak ki kellene mondania, hogy hazánk mindenben megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek, és nincs semmilyen fenntartása sem a bizottságnak, sem pedig a tagállamoknak Magyarországgal szemben. Láthatjuk, hogy ezt az eljárást politikai okokból tartják életben, ennek ellenére mi tárgyalni fogunk a jövőben is, hiszen a nekünk jogosan járó uniós források nagy részét még mindig nem kaptuk meg, ezért a lehető leggyorsabban el kell érnünk, hogy a felfüggesztett pénzek aránya csökkenjen, azaz az operatív programok költségvetésének egyre nagyobb része szabaduljon fel számunkra. Jelenleg is folyamatban van a 2014–2020-as időszakban finanszírozott uniós projektek zárása és elszámolása, az eddigi adatok alapján Magyarország a pénzügyi kerete 95 százalékát használta fel. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert ezzel az aránnyal Magyarország az unió élmezőnyében van. Összességében Magyarországon mintegy 52 ezer projekt valósult meg a 2014–2020-as időszakban az uniós források felhasználásával, ez azt is jelenti, hogy a nekünk járó forrásokat jól használjuk fel.

– Az utóbbi időben az uniós forrásokkal kapcsolatban többször is előkerült a kérdés, hogy Ukrajna esetleges uniós csatlakozása milyen pénzügyi terheket róna hazánkra. Mekkora anyagi terhet jelentene ez nekünk?

– Erről még folynak a számítások. Azonban az is fontos kérdés, hogy milyen konstrukcióban történne meg Ukrajna esetleges csatlakozása. Egy példát említhetek? Elég valószínű, hogy mind a mezőgazdasági támogatások, mind a kohéziós pénzek jelentős része Ukrajnához kerülne, hiszen az országnak ezen a területen is nagyon alacsonyak a fejlettségi mutatói. Így pedig, ha a jelenlegi elvek mentén osztanák szét az európai uniós költségvetést, Ukrajna Moldovával kiegészülve elvinné a most rendelkezésre álló összegek döntő többségét, több ezer milliárd eurót. Ezért is gondoljuk úgy, hogy Ukrajna még nem érett meg a csatlakozásra.

– Hogyan lehet például egy bolgár és egy francia gondolkodását közös nevezőre hozni? Lehet-e jelenlegi állapotában kulturális közösségnek nevezni az uniót?

– Még nem lehet kulturális közösségnek nevezni az Európai Uniót. Robert Schuman is úgy gondolta annak idején: ahhoz, hogy az európai integráció életben maradjon és fejlődjön, arra lenne szükség, hogy egy kulturális közösség jöjjön létre, amely tiszteletben tartja a nemzetek önállóságát. Ebből a szempontból a kérdésre az a válasz, hogy egy bolgár és egy francia között a közös nevezőt viszonylag könnyű megtalálni vagy könnyebb megtalálni akkor, amikor a gyarapodás időszakát éljük, és a többletjavakat kell elosztani, de sokkal nehezebb olyankor megtalálni, amikor a hanyatlás időszakában vagyunk, és a hiányt kell elosztani. Jelen esetben arról van szó, hogy az Európai Unió egy amúgy sem túl fényes gazdasági időszakát éli, a legtöbb országban stagnál vagy csak töredékszázalékokkal fejezhető ki a növekedés. Ebben a helyzetben akarunk olyan pénzügyi kötelezettséget vállalni, amely a csoport versenyképességét középtávon veszélyezteti? Az a kiadás, amivel Ukrajna támogatása és a jövőbeni európai uniós tagsága jár, olyan feszültséget jelent, amely ma az Európai Unió számára feloldhatatlan.

– Ukrajna európai uniós csatlakozása a békét vagy inkább a háborút hozná el az Európai Unióba?

– Ukrajna egy hadban álló ország, amely védi a saját földjét, miközben az állam területének egy része megszállás alatt van. Ukrajna tehát nem tudja teljesíteni a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges egyik alapvető feltételt, mert nem tudja megmondani, mekkora az a terület és az a népesség, amely ténylegesen az ellenőrzése alá tartozik. A nemzetközi közösség elismeri Ukrajna igényét a kelet-ukrajnai oroszok által lakott területekre, ugyanakkor ezek ténylegesen nincsenek ukrán ellenőrzés alatt. Vagyis önmagában egy olyan kormánnyal megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat, amely nem tudja megmondani, hogy mekkora területtel és mekkora népességgel csatlakozna az Európai Unióhoz, olyan bizonytalansági tényező, amely az egész unió jövője szempontjából kockázatos.

– A korábban tapasztalt erővonalak mennyire változtak meg az elmúlt években az Európai Unióban?

– A brexit ebből a szempontból egy korszakhatár volt, hiszen korábban az Egyesült Királyság uniós tagsága azt is jelentette, hogy a hagyományos német–francia törekvésekkel szemben van egy erős, kormányközi Európát szorgalmazó nagyhatalmi pozíció is, amely képes volt ellensúlyozni a kontinentális törekvéseket. Franciaország és Németország pedig jól láthatóan azt a következtetést vonta le a brit távozásból, hogy sokkal gyorsabban kell haladni az integráció építésével. Ez egyértelműen kiélezte az Európai Unión belüli politikai konfliktusokat, hiszen most már az látszik egyértelműen, hogy a nyugat-európai országok gazdaságilag nem tudnak motorjai lenni az Európai Uniónak. Mára azt mondhatjuk, hogy a szövetség legdinamikusabb növekedést felmutató és legversenyképesebb térsége a közép-európai térség, amely szintén igényt formál arra, hogy a saját álláspontja megjelenjen az unió döntéshozatalában és a jövő formálásában.

– Ezeknek az erővonalaknak a változása mennyire látszódik majd az európai uniós választások eredményein?

– A legfőbb kérdés az, hogy az a nagykoalíció, amely tulajdonképpen 1952 óta, az Európai Szén- és Acélközösség létrejötte óta többségi pozícióból irányította az európai integrációt, és amely a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták és a liberálisok együttműködéséből állt, többséget szerez-e az új Európai Parlamentben. A másik forgatókönyv, hogy valamilyen más együttműködési formációt kell keresniük maguknak ezeknek a pártoknak. Ez nagyon komoly hangsúlyeltolódást eredményezhet az Európai Parlament tevékenységében is.

– A kereszténydemokrácia és a szociáldemokrácia valóban elavulttá, megkopottá vált a nagy uniós tagországokban, vagy ez csak egy átmeneti állapot?

– Azt nehéz megjósolni, hogy átmeneti állapot-e vagy pedig egy végleges hanyatlásról beszélünk. Én hiszek abban, hogy ez egy átmeneti állapot, és a kereszténydemokrácia relatív hanyatlása részben annak köszönhető, hogy ez az irányzat Nyugat-Európában elhagyta azt az utat, amit a második világháború utáni nagy alapító atyák kijelöltek. Amelynek segítségével harmóniával tudták kezelni az európai közösségeket, a nemzeti érdekeket, illetve a nemzeti törekvéseket. Én úgy gondolom, hogy a közép-európai kereszténydemokrata pártoknak éppen az a missziója, hogy megpróbálják korrigálni ezt a tévutat. Amennyiben ez sikerül, meggyőződésem, hogy a kereszténydemokrácia is vissza tudja szerezni az európai választók támogatását.

– A magyar soros elnökség mekkora hatást gyakorolhat a kereszténydemokrácia erősödésére?

– Az európai parlamenti választás után július elején az új összetételű Európai Parlament is megalakul, és megkezdi az első tárgyalásokat, illetve meghallgatja az Európai Bizottság következő elnökjelöltjét. Ebben a fél évben alakul meg az új Európai Bizottság is, és ilyenkor választják meg az Európai Tanács elnökét, Charles Michel utódját. Ezért az uniós elnökségnek a hagyományos szakpolitikai feladatok mellett egyfajta közvetítői szerepet is el kell látnia. Az intézményi megújulás évében sokszor közvetíteni kell az egymással vitatkozó felek között, és segíteni kell ezt a megújulást. Ha ezt a magyar uniós elnökség hatékonyan véghez tudja vinni, az hozzájárulhat a közép-európai kereszténydemokrácia presztízsének növeléséhez is.

– Milyenek lesznek a választások után létrejövő új uniós intézmények?

– Az Európai Bizottság összetétele alapvetően nem az európai parlamenti választástól, hanem a tagállamok aktuális kormányzati helyzetétől függ. Ebből következően itt én drámai változást nem várok. Hasonló a helyzet az Európai Tanácsnál, amelyben a tagállamok kormányainak miniszterei ülnek. Itt sem várok hatalmas fordulatot. Jelentősen módosulhat azonban az Európai Parlament összetétele, a mostani előrejelzések ugyanis azt mutatják, hogy a baloldali pártok veszíteni fognak a pozícióikból, a jobboldali pártok pedig erősödnek. A kutatások szerint az Európai Néppártban tömörülő kereszténydemokrata néppártok győznek, mellettük pedig a konzervatív jobboldali pártok is jelentősen erősödhetnek a választáson. Egy ilyen eredmény esetén pedig a jövő európai belpolitikája attól függ, hogy az Európai Néppárt fenn akarja-e tartani azt a centrista koalíciót, amely a liberálisokból, a szociáldemokratákból és a kereszténydemokratákból áll, vagy pedig jobbra nyit, és inkább a konzervatív pártokkal és egyéb jobboldali csoportosulásokkal folytatja majd az együttműködést.

– Az új Európai Parlamenttel milyen lesz az elkövetkező öt év, hogyan látja Európa jövőjét?

– Az európai integrációról általában minden időszakban azt szokták mondani, hogy válságban van. Ami most újdonságot jelent, az a külső környezet, vagyis hogy közvetlenül az Európai Unió határainál háború zajlik, emellett a közel-keleti térségben és a Balkánon is fokozódik a feszültség. Ez sokkal bizonytalanabbá teszi az európai integráció működését. A másik újdonság, hogy sokkal élesebb politikai konfliktusok jelentek meg az európai belpolitikában, elkezdtek kialakulni azok a pólusok és törésvonalak, amelyek a tagállamokon belül megszokottnak mondhatók. Ez azt eredményezi az én megítélésem szerint, hogy az eddigieknél sokkal intenzívebb, sokkal konfliktusosabb európai politikára kell felkészülnünk.”

Forrás:
Navracsics Tibor: Még nem lehet kulturális közösségnek nevezni az Európai Uniót; Gábor Márton; Magyar Nemzet; 2023. december 27.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Újévkor elindult a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus áfarendszere (eÁFA)

„A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az év első napján élesítette az elektronikus áfarendszert (eÁFA) – közölte a hivatal hétfőn.

Az eÁFA-ban először február 1-jétől nyújtható be áfabevallás, de már most kipróbálhatók a rendszer bizonyos funkciói – írták, hozzátéve: az elektronikus áfarendszer támogatja az adókötelezettség elektronikus és pontos teljesítését, csökkenti az adminisztrációt, és kiszolgálja az adózói ügyviteli rendszerek adatigényét.

Azt írták, hogy az eÁFA-t webes felületen, illetve gép-gép kapcsolatban január 1-jétől érhetik el a felhasználók.

A közlés szerint az eÁFA januárban lekérdezési szolgáltatásokat nyújt: az adózók már lekérdezhetik a NAV rendelkezésére álló adatokat (online számlaadatok, online pénztárgépi nyugták, valamint a vámeljárások adatai) és az adókódokat. A bejelentkezés után – a rendszerrel való ismerkedést segítve – láthatók a 2023. decemberben érkezett forrásadatok, amik később kiegészülnek a 2024. januárban folyamatosan érkező forrásadatokkal. Megjelennek továbbá az adózó adatai és – az automata adókódolás eredményeként – a rendszerben követhető az áfapozíció is.

Február 1-jétől lesz elérhető minden funkció, az említetteken túl az adókód módosítása, az időszakzárás, a bevallás tervezetének elkészítése, előellenőrzése és a bevallás beadása is. Tehát az eÁFA-ban – mind a webes felületen, mind a gép-gép kapcsolatban – az áfatörvény rendelkezése alapján – a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesíthető először a bevallási kötelezettség. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2024. február 1-jétől lehet a forrásadatokat szerkeszteni, bevallást előállítani és beadni.

A NAV részletezése szerint áfabevallásukat az eÁFA-ban a havi bevallási gyakoriságú adózók 2024. február 20-ig, a negyedéves gyakoriságú bevallók 2024. április 20-ig, az éves gyakoriságú adózók 2025-ben adhatják be először.

Az eÁFA egy szolgáltatáscsomag is, ami a NAV-nál rendelkezésre álló adatokra épül, megadva a lehetőséget az adózói döntések beillesztésére és az adatok kiegészítésére. Ezzel mostantól, azaz a 2024. január 1-jét követő adómegállapítási időszakokra már háromféleképpen is teljesíthető az áfabevallás: az eÁFA-ban, gép-gép kapcsolaton keresztül, az eÁFA webes felületén, illetve ÁNYK-nyomtatványon.

A tájékoztatás szerint, ha valaki ugyanarra az időszakra több úton is beadja bevallását, akkor az elsőként benyújtottat veszi számításba a NAV. Az eÁFA-rendszerre, akár a webes felület, akár a gép-gép kapcsolat használatára bármikor át lehet térni. Az 1-es áfakódú áfaalanyok azonban esetleges áfakötelezettségüket továbbra is csak nyomtatványon teljesíthetik – jegyzi meg az adóhivatal.

Az új rendszer számos előnnyel szolgál, így például az eÁFA-ban lekérdezhetők a releváns NAV-adatok, a befogadott és kiállított számlák adatai, valamint a vámeljárások adatai; elkészíthető az adónyilvántartás, így a bevallási kötelezettség is egyszerűen teljesíthető.

Azt írták, hogy a rendszer az ÁNYK-nál fejlettebb validációra képes, és a NAV kockázatelemzésében keresett eltérésekre is felhívhatja a figyelmet. Az eÁFA-val a NAV bevezette az adókódot, amivel meghatározható, hogy egy adott ügylethez kapcsolódó bizonylat tételei a bevallás mely sorába, soraiba kerüljenek. Az eÁFA webes felületén a forrásadatok automatikus adókódolását a felhasználók saját döntéseiknek megfelelően módosíthatják, például elhalaszthatják, illetve arányosíthatják bizonylataik előzetesen felszámított áfatartalmát.

Könnyebbé válik az adminisztráció azáltal, hogy a bevallást webes felületen vagy gép-gép kapcsolaton keresztül teljesítő áfaalanyoknak nem kell az M-lapon is adatot szolgáltatni. A bevallásnál gép-gép kapcsolatot használók mentesülnek az önellenőrzési pótlék alól, ha az önellenőrzést a bevallás beadásától, de legkésőbb az esedékességétől számított tizenöt napon belül benyújtják.

Az eÁFA webes felületét azok az adózók használhatják, amelyek egy adott bevallási időszakban összesen 100 ezer darabnál kevesebb számlát kezelnek.

A NAV közlése szerint az áfabevallások összeállítását illető, új megközelítéssel várhatóan egyszerűsödik a vállalkozások, könyvelők számára a kötelezettségek jogszerű teljesítése, a kevesebb adminisztráció pedig ösztönözheti a digitális működés magasabb szintű alkalmazását. Részletes tájékoztató a nav.gov.hu. oldalon érhető el.”

Forrás:
Élesítette a NAV az új rendszert; Infostart / MTI; 2024. január 1.
eÁFA – Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Közlemény a NAIH információszabadság érvényesülését érintő új ellenőrzési feladatairól és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségről

„Az Országgyűlés 2023. december 13-i ülésnapján elfogadta a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló törvényt, amelynek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Infotv.) érintő módosításai 2024. január 1. napján lépnek hatályba.

A módosítás értelmében – egyebek mellett – az Infotv. egy új VI/B. Fejezettel egészül ki, amely a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok átláthatóságának és azok megismerhetőségére vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrzésére irányuló feladat- és hatáskört, valamint ehhez kapcsolódó jelentéstételi kötelezettséget telepít a NAIH-ra.

A módosítás a közfeladatot ellátó szervek, a helyi önkormányzatok, valamit a köztulajdonban álló gazdasági társaságok tekintetében egy új, a korábbihoz képest kibővített adatszolgáltatási kötelezettséget vezet be, melynek a kötelezett szervek minden év január 31-ig kötelesek eleget tenni, és az előző évre vonatkozóan adatot szolgáltatni a következő adatokról (abban az esetben is, ha nem kaptak, vagy nem utasítottak el adatigénylést):

a) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igények teljesítésének és megtagadásának számáról és a megtagadások jellemző indokairól,

b) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti kérelmek teljesítéséhez szükséges napok átlagos számáról, valamint

c) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közzétételi helyének pontos internetes elérhetőségéről.

Az Infotv. 30. § (3) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerveknek, – ahogyan eddig is – ezt követően is nyilvántartást kell vezetniük az elutasított adatigénylési kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól. E nyilvántartás valamint az iratkezelési nyilvántartás képezi az új adatszolgáltatás alapjául szolgáló adatbázist.

Az adatszolgáltatásra szolgáló iFORM űrlapot a Hatóság a:
https://naih.hu/online-ugyinditas
internet oldalán 2024 januárjában fogja közzé tenni.

A NAIH elvárja az adatszolgáltatásra kötelezettek együttműködését és a kötelezettségeik maradéktalan teljesítését…”

Forrás:
Közlemény a NAIH információszabadság érvényesülését érintő új ellenőrzési feladatairól és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségről; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH); 2023. december 21.
Lásd még:
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságró; Nemzeti Jogszabálytár

Technika, tudomány, MI

Szerzői jogok megsértése miatt beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot a New York Times

„A New York Times beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot, azzal vádolva őket, hogy engedély nélkül használták fel az újság több millió cikkét chatbotjuk kiképzésére.

Ez az első nagy amerikai médiaszervezet, amely beperelte az OpenAI-t, a népszerű mesterségesintelligencia-platform, a ChatGPT létrehozóját, valamint a Microsoftot, az OpenAI egyik befektetőjét és a most Copilot néven ismert MI-platform megalkotóját a műveikkel kapcsolatos szerzői jogi kérdések miatt. Írók és egyéb szervezetek is pereltek már, hogy korlátozzák az MI-szolgáltatások által az online tartalmaikból történő, kártérítés nélküli adatgyűjtést. Az újság a manhattani szövetségi bíróságon benyújtott panaszában azzal vádolja az OpenAI-t és a Microsoftot, hogy ingyen használják a The Times újságíróinak munkáját, és engedély nélkül biztosítanak alternatív eszközöket az olvasóknak az információszolgáltatáshoz. „Semmi forradalmi nincs abban, hogy a The Times tartalmát fizetés nélkül használják fel olyan termékek létrehozására, amelyek a The Times-t helyettesítik, és közönséget lopnak el tőle” – írta a lap.

Az OpenAI és a Microsoft szerint a szerzői jogvédelem alatt álló művek felhasználása mesterséges intelligencia termékek képzésére „tisztességes felhasználásnak” minősül. Ez a megfogalmazás a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok engedély nélküli felhasználását szabályozó jogi doktrína. Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala a honlapján azt írja, hogy az átdolgozási célú felhasználás „valami újat, új célt vagy jelleget” ad hozzá, és „nagyobb valószínűséggel tekinthető tisztességesnek”. A The Times nem jelölt meg konkrét kártérítési összeget, de a 172 éves újság „dollármilliárdokra” becsüli a letöltött cikkekbe fektetett munkát. Azt szeretnék, ha a vállalatok megsemmisítenék azokat a chatbot-modelleket és tréningkészleteket, amelyek az ő anyagát tartalmazzák. Az idén folytatott tárgyalások, amelyek célja a per elkerülése és a „kölcsönösen előnyös értékcsere” lehetővé tétele volt az alperesekkel, sikertelenül zárultak – közölte az újság.

A mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek bármiféle engedélykérés vagy fizetés nélkül az internetről töltik le azokat az információkat, amikkel a generatív MI chatbotokat képzik és ezek a cégek több milliárd dollárnyi befektetést vonzottak. A befektetők az OpenAI-t több mint 80 milliárd dollárra értékelik, a Microsoft eddig 13 milliárd dollárt fektetett be a cégbe. A chatbotok súlyosbították a nagy médiaszervezetek helyzetét, hiszen nagyon küzdenek az olvasók megtartása érdekében, bár a Times jobb helyzetben van, mint az ágazat jórésze. A Times szeptember végén 9,41 millió digitális előfizetővel zárt, szemben az egy évvel korábbi 8,59 millióval, míg a nyomtatott előfizetők száma 740 ezerről 670 ezerre csökkent. Az előfizetések a Times bevételeinek több mint kétharmadát, míg a hirdetések a bevételek mintegy 20%-át termelik.

A Times keresete több olyan esetet is említ, amikor az OpenAI és a Microsoft chatbotjai szinte szó szerinti kivonatokat adtak a felhasználóknak a Times cikkeiből. Ezek közé tartozott egy Pulitzer-díjas 2019-es sorozat a New York-i taxisiparban folyó uzsorahitelekről, valamint Pete Wells 2012-es kritikája Guy Fieri azóta bezárt Guy’s American Kitchen & Barjáról, amely netes szenzációvá vált. A Times szerint az ilyen jogsértések veszélyeztetik a magas színvonalú újságírást, mivel csökkentik az olvasók igényét arra, hogy felkeressék a honlapot, csökkentik a forgalmukat és potenciálisan károsíthatják a hirdetési és előfizetési bevételeket. A hírportál azt is állítja, hogy a Microsoft Bing keresőmotorja – amelyet az év elején az OpenAI technológiájával frissítettek – „lemásolja és kategorizálja” a Times tartalmát, hogy hosszabb és részletesebb válaszokat adjon, mint a hagyományos keresőmotorok.

A Times szerint az alperesek chatbotjai megnehezítik az olvasók számára, hogy megkülönböztessék a tényeket a fikciótól, többek között akkor is, amikor a technológia tévesen tulajdonít információkat az újságnak. A Times szerint a ChatGPT egyszer tévesen két irodai székre vonatkozó ajánlásnál a Wirecutter termékértékelő weboldalát jelölte meg forrásként. „A mesterséges intelligencia nyelvén ezt hallucinációnak nevezik” – írta a Times. „De egyszerűbben fogalmazva ez félretájékoztatás.” Diane Brayton, a Times általános jogtanácsosa egy belső feljegyzésben közölte a munkatársakkal, hogy az újság elismeri a generatív mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az újságírás számára, de „a munkánk felhasználását az ilyen eszközök létrehozásához engedélyezni kell, és olyan megállapodással kell járnia, amely tükrözi a munka méltányos értékét, ahogyan azt a törvény előírja”.

A The Times egyike azon vezető hírszerkesztőségeknek, amelyek az év elején olyan kódot adtak hozzá a honlapjaikhoz, amely megakadályozza, hogy az OpenAI webes robotja, a GPTBot átvizsgálja platformjaikat tartalom után kutatva. A lap hét évvel azután fordult a bírósághoz, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság elutasította a Google több millió könyvet tartalmazó digitális könyvtárával szembeni keresetet. Egy szövetségi fellebbviteli bíróság úgy ítélte meg, hogy az olvasóknak szövegrészletekhez hozzáférést biztosító könyvtár a szerzők műveinek tisztességes felhasználását jelenti. Regényírók – köztük John Grisham, David Baldacci és Jonathan Franzen – is beperelték az OpenAI-t és a Microsoftot a manhattani szövetségi bíróságon, azt állítva, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek több tízezer könyvükből dolgozik fizetés nélkül. Egy másik perben Sarah Silverman humorista és más szerzők citálták bíróság elé az OpenAI-t és a Meta Platforms céget San Franciscóban, amiért az felhasználta műveiket. ”

Forrás:
Szerzői jogsértés miatt beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot a New York Times; SG.hu; 2023. december 27.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Az Azonnali Fizetési Rendszer új szolgáltatásainak bevezetésére új határidőt adott a Magyar Nemzeti Bank

„A három éve hibamentesen és biztonságosan működő Azonnali Fizetési Rendszer új szolgáltatásainak bevezetésére új határidőt adott a Magyar Nemzeti Bank. A fejlesztések ütemezett bevezetése lehetőséget teremt a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy a lehető legbiztonságosabban implementálják a technikai újításokat, megteremtve a kényelmes és mindenki számára azonnali fizetési alternatívákat a bolti, a személyek közötti és a számlafizetésekre.

Az Azonnali fizetés kialakítása és bevezetése során az MNB célja egy olyan hazai fizetési megoldás létrehozása volt, amely minden fizetési helyzetben olcsó, biztonságos és valós alternatívát kínál azok számára, akik elektronikusan szeretnének fizetni. A hazai azonnali fizetés bevezetése nemzetközi összehasonlításban is sikeresnek tekinthető, hiszen nagyon gyorsan az összes átutalás jelentős része azonnalivá vált, köszönhetően annak a magyar sajátosságnak, hogy minden pénzforgalmi szereplőnek kötelező jelleggel biztosítani kell az azonnali fizetést ügyfelei számára. A rendszer 2020. márciusi indulása óta több mint 640 millió átutalás teljesült kevesebb mint 5 másodperc alatt és az ügyfelek a tranzakciók 43 százalékát már a normál banki üzemidőn kívül, azaz este vagy hétvégén indítják, kihasználva az új technológia előnyeit.

Három év hibamentes működés alapján az MNB úgy döntött, hogy érdemes továbbfejleszteni a rendszert, ezzel megteremtve egy kényelmes fizetési alternatívát a bolti, a személyek közötti és a számlafizetésekre. Az MNB a rendszer továbbfejlesztésének tervezése és megvalósítása keretében is kiemelt hangsúlyt fektetett az elérhető legmagasabb szintű biztonság megteremtésére, majd az ehhez szükséges új fejlesztéseket 2022. decemberében rendeletben írta elő.

A rendelet kihirdetését követően az MNB folyamatosan nyomon követte a pénzforgalmi szolgáltatók és központi rendszer fejlesztéseinek haladását, továbbá bilaterálisan egyeztetett számos, nagy ügyfélszámmal rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóval és minden érintett piaci szereplővel. Ezen időszak során a maximális biztonság szem előtt tartásán túl az MNB kiemelt figyelmet fordított arra is, hogy a jogszabályban meghatározott határidőig minden hazai ügyfél számára teljes funkcionalitással elérhetőek legyenek az Azonnali fizetésre épülő szolgáltatások. Az MNB célja az elektronikus pénzforgalmi tranzakciókhoz kapcsolódó biztonság megőrzésén túl az, hogy megteremtse az Azonnali fizetésre épülő új típusú szolgáltatások teljes lefedettségét annak érdekében, hogy ezen szolgáltatások teljes értékű fizetési megoldást kínáljanak minden fizetési helyzetben.

Ezen új technológiák bevezetése meglehetősen komplex feladat a pénzforgalmi szolgáltatók és az elszámolóház számára, mivel a banki informatikai rendszereket és a központi elszámolási infrastruktúrát is fejleszteni kell. A központi rendszer és a pénzforgalmi szolgáltatók készültségi fokának figyelembevételével a Magyar Nemzeti Bank úgy döntött, hogy a fizetési kérelem kötelező fogadásának új határidejét 2024. április 1-ben, az egységes adatbeviteli megoldások kötelező beolvasásáét (QR kódos, NFC-s, deeplinkes fizetés) pedig 2024. szeptember 1-ben állapítja meg. A döntéssel az MNB elegendő időt kíván biztosítani a szektornak a szükséges fejlesztések magas minőségű végrehajtása mellett azok teljeskörű tesztelésére is, a hibamentes indulás biztosítása érdekében. Az új határidők továbbá lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az Azonnali fizetésre épülő új szolgáltatások bevezetéséig a bankszektor maradéktalanul megfeleljen a biztonsággal kapcsolatos MNB elvárásoknak.

Az Azonnali fizetésre épülő új szolgáltatások keretében a QR-kóddal és egyéb egységes adatbeviteli megoldásokkal kezdeményezett azonnali átutalások esetében egy központi hitelesítési megoldás kerül bevezetésre 2024-től, amely minden tranzakció hitelességét és sértetlenségét magas szintű, kriptográfián alapuló titkosítási megoldással fogja biztosítani. Az új szolgáltatásnak köszönhetően a fizető ügyfelek átutalási tranzakciói minden időpillanatban biztonságos módon kerülnek elszámolásra, amely garantálja, hogy a fizetéshez kapcsolódó adatok illetéktelenek számára hozzáférhetetlenek legyenek.”

Forrás:
Tavasszal érkezik a fizetési kérelem, ősszel a QR kódos fizetés; Magyar Nemzeti Bank; 2023. december 21.

Szakirodalom

Az okosvárostól az okosfalvakig: a smart city koncepció alkalmazhatóságának néhány földrajzi aspektusa Magyarországon

„…A kutatásom során egyre inkább felszínre került az a tény, hogy az okosváros nem csupán egy városfejlesztési vagy technológiai áramlat. Mind ezidáig azonban korlátozott mennyiségű ismerettel rendelkezünk arról, hogy Magyarországon az okosváros-modell miképpen formálja át a hazai településfejlesztési és -tervezési gyakorlatot, milyen szerepe van a települések hosszútávú fejlődését illetően, valamint alkalmazásának milyen korlátai vannak. Annak érdekében, hogy az okosváros-koncepció hazai adaptációját minél behatóbban megismerjem és releváns szakpolitikai javaslatokat legyek képes megfogalmazni a területi politika számra, a doktori dolgozat térbeli fókusza több területi szintre terjed ki. Egyrészről települési szintű folyamatokat tárok fel a magyar településhierarchia fővárost követő legmagasabb szintjén elhelyezkedő, említett öt regionális centrumváros példáján. Másrészről – az Európai Uniós szintű szakpolitikai fordulatra és a magyar kormányzati ambíciókra alapozva – az okosfejlesztési kezdeményezések rurális terekbe történő begyűrűzését is vizsgálom, ezáltal a dolgozat felöleli a településhierarchia csúcsát és alját.

A disszertáció hat fejezetből áll. Elsőként a témaválasztás indoklását és a kutatás céljait fejtem ki, valamint a legfontosabb megfogalmazott kérdéseket. Ebben a fejezetben ismertetem a doktori kutatás háromosztatú struktúráját: három problémából kiindulva, három fő célt és kérdést fogalmaztam meg, e mentén épül fel a dolgozat. A következő fejezetben bemutatom a kutatás módszertani hátterét, beleértve a tudományelméleti megfontolásokat, megközelítéseket, a vizsgált földrajzi léptékek kiválasztása mögött rejlő indokokat és az alkalmazott adatgyűjtési és -elemzési módszereket. Ezt követően az okosváros-koncepció elméleti hátterére térek ki, elsősorban társadalomföldrajzi szempontból, kiemelve a koncepció kialakulásának előzményeit, mozgatórugóit. E logikai egységen belül ismertetem az okosváros-koncepció definiálása körül kialakult elméleti diskurzusokat, a fejlesztési modell egyes tartalmi elemeit, dimenzióit. A negyedik fejezetben mutatom be saját eredményeimet, illetve itt kerül sor az elsődleges és a másodlagos forrásokból származó adatokból nyert következtetések levonására. Az öt vizsgált regionális központ város, valamint vidéki térségekben megvalósuló kezdeményezések példáján keresztül világítok rá az okosváros-koncepció alkalmazásának fő magyarországi sajátosságaira, különösen arra, hogy a terület-és településfejlesztésben hogyan alkalmazzák az okosváros-koncepciót és az okosváros-eszközöket. Az eredmények fontos részét képezik az egyes városfejlesztésben érdekelt szereplők attitűdjének, véleményének feltárása az okosváros-koncepció kapcsán. A tervezési-fejlesztési folyamatokat gátló, illetve elősegítő tényezők megismerése nyomán szakpolitikai ajánlásokat, javaslatokat teszek a jövőbeli hazai okosváros-fejlesztések megalapozottságának növelése céljából. Az értekezést összegzés zárja az eredményekből leszűrhető legfontosabb következtetések áttekintésével.”

Forrás:
Az okosvárostól az okosfalvakig: a smart city koncepció alkalmazhatóságának néhány földrajzi aspektusa Magyarországon; Szalai Ádám; Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2024-I-22 10:00, helye: 6722 Szeged, Egyetem utca 2., Földtudományi Nagyelőadó
A dolgozat letöltése PDF-ben

Jogforrások a hatalommegosztás rendszerében – normák és hatáskörök

„…a disszertáns bemutatja a hatalmi ágak – mint testületek – által megalkotott különböző jogforrásokat és az azokkal kapcsolatos elméleti aggályokat, gondolatokat. A dolgozat további célja az, hogy olyan mélységben vizsgálja meg azokat az egyértelműnek tűnő jogforrásokat – pontosabban a törvényeket, kormányrendeleteket, kormányhatározatokat, országgyűlési határozatokat, jogegységi határozatokat, alkotmánybírósági határozatokat – amilyen mélységben azt az eddigi magyar jogászközösség még nem tette meg. Ennek során az olvasó a hatalmi ágak szerint rendszerezve ismerheti meg a magyar jogforrások meghatározó formáit, valamint a dolgozat feleleveníti és kiegészíti a korábbi századok egyes elfeledett materiális és formális distinkcióképzéseit is.

A címválasztás indokai: a dolgozat elsődlegesen egy elméleti, normatani fókuszpontot kapott, másodlagosan pedig egy jogforrástani és kodifikációs személetmódot is követ. Mindezek alapján a dolgozat törekszik jogbölcseleti és államelméleti oldalról is megközelíteni a jogforráselméletet, és az azzal összefüggő állam működési koncepciókat azzal a céllal, hogy az egyszerre rendelkezzen gyakorlati és elméleti hasznossággal is.
…
A dolgozat nóvum jellegét azonban mindenekelőtt az első rész adja. Ebben a tematikai egységben veszi sorra a szerző a normák fajtáit, illetve a – döntően normákat tartalmazó – jogszabályok materiális és formális fogalmait. E körben elemzi továbbá a pozitív alkotmányjogi értelemben vett jogforrási hierarchia jogszabálytípusait és az azok közötti kapcsolatok lehetséges fajtáit, beleértve a jogszabályokba – a materiális jogszabályfogalom felhasználásával – nemcsak a törvényeket és rendeleteket, hanem a normatív határozatokat is. Hatásosan mutatja ki a jogi szervezetszabályozó eszközökről, hogy azok egyrészt ebben az értelemben extern jogi aktusoknak minősülnek, másrészt hogy normatív jelleggel is bírhatnak. Továbbá – elméleti alapossággal, de a létező határozati típusokat empirikusan is vizsgálva, a gyakorlat számára is hasznosítható következtetésekkel – először tekinti át a kormányhatározatok magyarországi fajtáit és azok tényleges jellemzőit. E körben a szerző kritikusan viszonyul a Kormány határozatalkotási gyakorlatához, és számos, jogforrástani szempontból hasznos javaslattal él annak megváltoztatása érdekében…”

Forrás:
Jogforrások a hatalommegosztás rendszerében – normák és hatáskörök; Balássy Ádám Miklós; Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2024-I-15 14:30, helye: KRE ÁJK 1042 Budapest, Viola u. 2-4. Kari Tanácstermében (mfsz. 10.)
A dolgozat letöltése PDF-ben

A közszféra innovációja döntő fontosságú a világszerte lelassult innováció felgyorsításához

„A közgazdasági kutatások eleddig nem elemezték a rendszeralkotó nagy hármas, azaz az állami szektor, a reálgazdaság és a pénzügyi szektor közti kölcsönhatásokat. Erre tesz most kísérletet egy hamarosan megjelenő könyv, amelynek szerzője e cikkben foglalja össze az új megközelítés lényegi elemeit.

Már a 2008-as pénzügyi és reálgazdasági válság is rádöbbentette a szakma képviselőit arra, hogy közel sem értjük annyira a világgazdaságban zajló eseményeket, mint ahogy azt korábban remélni mertük. A világgazdaság színpadán zajló történetek valahol olyanok, mint William Shakespeare Troilus és Cressidája, aminek cselekménye meglehetősen töredékes, telis-tele van ellentmondásokkal és súlyos diszharmóniával, minekutána rendkívül nehéz követni és megérteni. A közgazdasági kutatások törekedtek ugyan egy-egy esemény, vagy egy-két rövidebb eseménylánc értő felvillantására, de egyáltalán nem vizsgálták a komplexitásukat, azaz a mögöttük rejlő mélyebb rendszerkonfigurációs dinamikát, így nem elemezték a rendszeralkotó nagy hármas, azaz az állami szektor, a reálgazdaság és a pénzügyi szektor közti kölcsönhatásokat. Nem tanulmányozták a köztük lévő viszonyrendszer szimmetrikus jellegének megváltozását és annak szerepét a fejlett gazdaságok innovációs dinamizmusának elfojtásában (Nagy Elfojtás), azaz az általános innovációs teljesítmény inkább romló, mintsem javuló amerikai és európai tendenciájában, szélesebb látókörben pedig a világgazdaság növekedési dinamikájában a hatvanas évek vége óta tartó romló tendenciában.

A Ludovika Kiadó gondozásában megjelent kötet (Reversing the Great Suppression: Unleashing Catalytic Public Sector for Innovation Dynamism) eme hiányok pótlására tesz kísérletet, mégpedig úgy, hogy az említett három nagy rendszerkomponens alkotta konfigurációban megvizsgálja a messzebbre nyúló instabilitási vonalakat. A kötet azt hangsúlyozza, hogy a Nagy Elfojtás mögött munkálkodó tektonikus mozgások egyik meghatározó mozzanata a táguló pénzügyi univerzum, amely jószerivel kiutasította önnön tudatából a kockázatot vagy a fájdalmas bukás lehetőségét rejtő reálgazdaságot, elfojtván így annak dinamikáját, minekutána az eleve túlterheltté váló állami szektornak kell(ene) még nagyobb szerepet vállalnia az általános innovációs dinamizmus – így sajátjának is – kultiválásában. Minden adott tehát egy shakespeare-i végkifejlethez, amikor is az állam túlterheltsége okán egyre cselekvőképtelenebb, a reálgazdaság súlyos torzítások okán egyre erőtlenebb, míg a pénzügyi szektor magába kódolja a következő válság eljövetelének lehetőségét. A kötetet Kovács Olivér, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszékének tudományos főmunkatársa jegyzi.

2023 és a múlt kísértete

2022 végén a Project Syndicate magazin neves társadalomtudósok és közéleti/politikai személyiségek várakozásaira volt kíváncsi a 2023-as esztendőre vonatkozóan. A válaszokból kirajzolódó kép lehangoló; olyan, mint egy shakespeare-i tragédia (az ember hús, vér és balsejtelem). A haladást szolgáló közpolitikák és a hatékony közszférák iránti igény talán magasabb, mint valaha, hiszen a globális szegénység közelmúltban tapasztalható növekedése sötét idők előhírnöke: az elhúzódó inflációs környezet új normál állapottá válhat; a társadalmak közötti és a társadalmakon belüli egyenlőtlenségek mélyülése a kormányzás kritikus hiányosságaiból is fakad; az árnyékból lassan felsejlik egy következő pénzügyi válság rémképe; a félretájékoztatás világjárvánnyá lép elő („infodémia”); hovatovább az Európai Unió irrelevanciájának benyomása erősödhet sokakban.

S bár a kánonból kihallható néhány optimista hang – amelyek mérséklődő inflációt, kissé jobban növekvő reálbéreket, a piacokon tapasztalt visszaesésnél már csak szolidabb hanyatlást várnak –, az az uralkodó meglátás, hogy a világ egyharmada 2023-ban gyakorlatilag recesszióban lesz, azt sejteti, hogy olyan komplex társadalmi-gazdasági folyamatok szabadultak el, amelyek kezelésére aligha lehetnek berendezkedve az uralkodó közgazdasági ismeretek felhasználására építő nemzeti-, és szupranacionális szintű gazdasági kormányzatok.

A 2008-as pénzügyi és reálgazdasági válság óta napjaink fejlett gazdaságait egyfajta konstans válságkezeléstudat hatja át. Ezt a 2019-es pandémia sem írta felül, sőt. A foganatosított nemzeti- és szupranacionális gazdaságpolitikai intézkedések a kereslet feltámasztásának, vagyis a recesszió elkerülésének jegyében fogantak, és komoly élénkítési programok formájában öltöttek testet (pl.: mennyiségi csillapítás, fiskális transzferek stb.).

A Nagy Elfojtás: trójai faló

Paradox módon a túlzott ösztönzés és a fiskális prudencia föllágyulása elfojtott innovációs dinamizmust eredményezett a reálgazdaságban (ahogy a Szerző nevezi: Nagy Elfojtás) egy olyan időszakban, amikor nemcsak a válságkezelés, hanem a digitális forradalom és az ipar 4.0 által kiváltott szerkezeti változás támogatása is folyamatban van. A Nagy Elfojtás elnevezés tehát arra utal, hogy ami eredetileg a társadalmi-gazdasági szereplők túlélését volt hivatott segíteni, az végül hozzájárult a piaci teljesítmények elfojtásához.

A Nagy Elfojtás tehát részben abból adódik, hogy az élénkítési programok óriási államadóssághoz vezettek (és vezetnek), amely korlátozza az államok és a magánszektor kapacitását, a fenyegető és potenciálisan ellenőrizhetetlen infláció pedig további bizonytalanságokat injektált az emberek mindennapi életébe, valamint a közelmúltban nem tapasztalt piactorzító hatásokat váltott ki, amelyek révén életben tudtak maradni valójában versenyképtelen zombicégek is (azaz elterjedt a zombisodás a cégek és a banki tevékenységek terén is). E folyamatok konfigurációjával még nem foglalkoztak a szakirodalomban, holott ez a konfiguráció az, amely elfojtja a reálgazdaság innovációs dinamizmusát, ami a termelékenység vérszegény növekedésében és gyengébb innovációs teljesítményében tükröződik (például 2017-ről 2020-ra a munkatermelékenység az OECD-országokban 1,5%-ról 1,1%-ra csökkent; miközben az eurózónában szinte stagnált, 2018-ban 0,2% volt; papíron jól néztek ki a számok, úgymint a K+F-kiadások növekedése, a kockázati tőkére jelentkezők aránya, ahogyan azt a 2021-es Global Innovation Index sugallja, de a társadalmi-gazdasági innovációs dinamizmus valódi pozitív lendület nélkül maradt).

Emellett egy hosszú távú rendszerszintű trend ássa alá a reálgazdasági innovációs dinamizmust, amely folyamatkomplex diagnosztizálása és analizálása rendre kimaradt a szakma ilyen-olyan elemzési kereteiből. Ilyen, hosszabb távú kúszó jelenség a pénzügyi szféra elszakadása a reálgazdaságtól, vagyis a túlzott financializáció, az eszközalapú gazdasági rendszerek létrejötte.

A kötet rámutat arra a napjainkban is megfigyelhető rendkívül érdekes paradoxonra, hogy minden érzékelhető és jól dokumentált helyi és globális kihívás ellenére – kezdve a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság utóhatásaival, beleértve az euróövezeti válságot, az európai integrációs folyamat egészének fenntarthatóságát veszélyeztető újra és újra fellángoló populizmust, szecesszionizmust és nacionalizmust, az eredtileg Egyesült Államok és Kína közötti, de mára már sok más országot is érintő kereskedelmi háborút, a migrációs és COVID-19 válságokat, a katonai konfliktusokat, a hatalmasra duzzadó és médiavisszhangot kapó üzleti botrányokat (pl. Wirecard, Luckin, Archegos Capital stb.) –, szóval mindez ellenére a pénzügyi szektor mintha rezisztens lenne. Példának okáért az S&P500 az elmúlt 5 évben 40%-kal nőtt, az elmúlt 12 hónapban (2022. január-2023. január) visszaesett ugyan 16%-kal, de ezt a visszaesést főleg a 2022-es év első fele eredményezte, a második 6 hónapban csupán 0,11%-kal mérséklődött. Az anomália tehát abban rejlik, hogy elméletben kaptunk egy hatékony közvetítőrendszernek gondolt és jól teljesítő pénzügyi rendszert, ennek ellenére a gazdasági növekedés nem lett fenntarthatóan magasabb, nem lett inkluzívabb, de még csak áthatóbban zöldebb sem (pl.: a banki hitelkihelyezés aránya az 1990-es évektől kezdve csökkenőre pályára állt a nem-pénzügyi vállalkozások esetében, amelyektől elsődlegesen várnánk az innovatív ötleteken és fejlesztéseken keresztül fel-felsejlő termelékenységi dinamikát; miközben az ingatlan vagy pénzügyi eszközpiacon működő cégek terén tovább nőtt a volumen). Vagyis, ez a pénzügyi rendszer valójában a reálgazdaság (és az államok) trójai falova.

A Nagy Elfojtás visszaformálása: innovatív közszféra

Az innovációs dinamizmus elfojtott lett, így az a benyomás erősödött, hogy az állami szektorok többnyire képtelenek hatékonyan fellépni és kezelni a komoly kihívásokat. Nem véletlen, hogy az államokba és a gazdasági kormányzásokba vetett bizalom a 2008-as válság óta mérséklődő pályára állt (nem beszélve arról, hogy már olyan kulcsintézményekbe vetett hit is megrendülni látszik, mint az Európai Központi Bank, ami az elszabadult inflációs környezet miatt kénytelen ezt elszenvedni). Az sem szabad, hogy meglepő legyen, hogy sok helyütt növekszik a kiábrándultság a mindenkori politikából (pl.: a választási részvétel a fejlett világban az 1950-es és 1960-as évek 80-90%-áról 70%-ra csökkent 2017-re). Mivel a fiskális és monetáris élénkítéssel operáló államok lefojtják a piac saját immunválaszát bizonyos fenntarthatatlan folyamatokra vonatkozóan (pl.: ahonnan egyébként a befogadóbb növekedés kárára ugyan, de kirostálódnának a zombi cégek), olyan innovatív államokra van szükségünk, amelyek felélénkítik és megerősítik a hosszú távú strukturális reformokhoz szükséges társadalmi tőkét és bizalmat az épp zajló digitális forradalom időszakában. Ezen a ponton az a kérdés kerül előtérbe, hogy miképpen is lehetne az állami szektorokat alkalmassá tenni arra, hogy hatékonyabban katalizálják a közszférán belüli és a reálgazdasági innovációkat.

Sajnos a közszféra innovációjának természetét eddig a magánszektor számára kifejlesztett innovációs terminológiákkal írták le (Mulgan – Albury, 2003; Leyden – Link, 2015; Falk et al. 2017), amelyek inkonzisztensek az állami szektor sajátosságaival. Ezenkívül a közszféra innovációjával kapcsolatos munkák a mai napig mellőzik az alacsony innovációs képességet tápláló rendszerszintű minták beépítését (pl.: a pénzügyi univerzum tágulását, amely hozzájárul a folyamatokhoz, mint például a zombisodáshoz, az állam túlterheléséhez, ezeken keresztül a Nagy Elfojtáshoz). Az állami szféra innovációjának természetét ugyan sokan vizsgálták a szakirodalomban – megemlítve, hogy a közszférában innovációs kényszer uralkodik (OECD, 2015; 2017) –, olybá tűnik azonban, hogy e munkák rendre megálltak néhány sekélyes és közhelyes mozgatórugó beazonosításánál (pl.: külső környezet, emberi tőke, lásd Glor (2021) rendszerszintű szakirodalmi áttekintését). Mi több, elmulasztották kezelni a közszférán belüli innovációs szabadságot befolyásoló komplexebb összefüggéseket, mivel nem is törekedtek a reálgazdasági innovációs dinamizmust katalizálni kész állami szférák peremfeltételeinek és folyamatkonfigurációjának felfejtésére, ami hovatovább megkerülhetetlen az olyan strukturális váltások idején, mint a digitális átalakulás és az Ipar 4.0 fejlesztések révén előálló új termelési rendszer, amely gazdaságpolitikai változtatási szükségleteket is fölvetnek.

A kötet újszerűsége és hozzáadott értékei

A hamarosan megjelenő kötet a korábbiakban említett hiányosságok pótlására vállalkozik, ennek során pedig az állami szféra innovációjának új narratíváját adja annak bemutatásán keresztül, hogy a közszféra innovációja döntő fontosságú a pénzügyi univerzum és a reálszféra tektonikus mozgásai miatt előálló elfojtott innovációs dinamizmus visszafordíthatósága szempontjából. Egyfajta innovációs katalizátor jellegű közszférának kell átvennie egy időre a szerepet a reálgazdaságtól a társadalmi-gazdasági ökoszisztéma lényegi innovációs mintáinak újraélesztésében (fontos, hogy nem izolált és felülről vezérelt, hanem együttműködésekre építő szerves módon). Ehhez semmiképp sem elégséges pusztán a közszféra szűkebb és tágabb határain belül kultiválni az innovációs miliőt, mert a nagy rendszerek közötti koherencia (szimmetria) biztosítása felett is őrködni kell, valamint síkra kell szállni a rezilienciagyilkos mechanizmusok feltérképezéséért és mérsékléséért. Így remélhetjük csak, hogy a Nagy Elfojtásért felelős mozgatórugók is kezelhetőek lesznek, a folyamat maga pedig megszelídíthetővé, sőt visszaformálhatóvá válik.

A kötet rendszerszemlélet alkalmazásával bevezeti és bemutatja a Nagy Elfojtás jelenségét és főbb alkotófolyamatait, amelyek az állandó válságkezelés során alakultak ki a fejlett világban (különösen Európában), amely rávilágít arra, hogy katalizáló közszférára van szükség (azaz a reálgazdaság innovációs irányadójára) azzal a céllal, hogy a digitális forradalom és az Ipar 4.0 előidézte szerkezeti változás fenntarthatóbb lehessen, azon keresztül pedig felerősödhessen az államokba vetett közbizalom. A pénzügyi domínium több oldalról is bemutatásra kerül a könyvben, illetve az a paradoxon bontakozik ki a szemünk láttára, hogy a pénzügyi univerzum tágulására/fejlődésére a reálgazdasági problémák nem hatottak látványosan. Viszont a kialakult asset-based gazdasági modell kritikus instabilitást hordoz magában. Hiszen, ha és amennyiben az eszközárak esnének, akkor annak súlyos reálgazdasági következményei lehetnek (ennek jelei már most 2023 elején megfigyelhetők). A kötet tehát túlmutat a szokásos állami szférabeli innovációkról szóló diskurzusokon, amelyek szinte száműzik az egyenletből a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálásának nélkülözhetetlenségét.

A kötet emellett újszerű módon tárgyalja a közszférabeli innovációk természetét, mivel bemutatja, hogy annak potenciálja jelentős mértékben összeforrt a Nagy Elfojtás jelenségével. A Szerző továbbá hosszabb időn keresztül sikeresnek bizonyult múltbeli és jelenlegi innovációs trendek feltérképezésével, valamint a közszféra és a rendszerspecifikus mozgatórugók és az innovációk szűk keresztmetszeteinek azonosításával bemutatja, hogy az állami szektor hogyan ösztönözheti az innovációt, amely a valós strukturális változásokat is katalizálhatja a reálgazdaságban, különösen a digitális átalakulás és az Ipar 4.0 kibontakozásának korában.

Valamint mélyfúrásos esettanulmányok segítségével vázolja, hogy miképpen lehetne innovációs katalizátor jellegű közszférákat kialakítani. A Szerző szakpolitikai javaslatokat is az Olvasó elé tár, amelyekben külön kitér a manapság oly divatosnak számító fogalom, a reziliencia kérdéskörére, teszi ezt úgy, hogy a szakirodalomban újdonságnak számító reziliencia gyilkos mechanizmusokat azonosítja be. Ily módon a kötet mind a magastudomány, mind a gazdaságpolitikai gyakorlat számára kínál hozzáadott értéket, de a felsőoktatásban is kiválóan hasznosítható, hiszen mind az elméleti-, mind az alkalmazott közgazdaságtani-, valamint innovációs témájú kurzusok fontos kiegészítője lehet.

A hamarosan megjelenő kötet Szerzőjének nem állt szándékában egy univerzális receptúra részletes kidolgozása – gondolatmenetéből pontosan az derül ki, hogy erre elviekben sincs mód. A komolyabban vehető effektív szabályozás hiányában evolutíve önfejlődő pénzügyi szektor a reálgazdaság sajátos parazitájává vált. Az állami szektor mint lehetséges innovációs katalizátor előtt ott a lehetőség, hogy a rendszerek közti harmonikus viszony helyreállításával és önnön innovációs tevékenységein át segítse a reálgazdasági innovációs dinamizmust. Ilyesformán talán bizonyítást nyer, hogy a Nagy Elfojtás sem örökéletű, a trójai falóként viselkedő pénzügyi rendszer pedig a reálgazdaság igás lova is lehet. Ehhez a kötetben is hangsúlyos rendszerszemléletre van szükség, ami arra is figyelmeztet, hogy nem szabad alábecsülnünk bizonyos folyamatok jelentőségét, mert hosszabb instabilitási vonalakat is rejthetnek. Ezért jó, ha kutatóként mindig jellemez bennünket a berögződött evidenciákra rákérdező mentalitás. Ahogy Shakespeare Hektorja fogalmazott a Troilus és Cressida II. felvonás II. színében: a szerény kétely a bölcsek jelzőfénye, amellyel a legrosszabb mélyét kutathatjuk.

A kötet EZEN A LINKEN rendelhető meg.”

Forrás:
A Nagy Elfojtás, avagy miért lassul világszerte az innováció?; Kovács Olivér; Ludovika.hu; 3023. december 23.
Reversing the Great Suppression. Unleashing the Catalytic Public Sector for Innovation Dinamism; Kovács Olivér; Ludovika Könyvkiadó; ISBN: 9789636530150; 2023

Törvények, rendeletek

Új törvény a nemzeti adatvagyonról

„Alig két évvel a nemzeti adatvagyon törvény (2021. évi XCI. törvény) elfogadása és hatálybalépése után, rövidesen lényegesen megújul a nemzeti adatvagyon hasznosításának keretrendszere, miután a Parlament elfogadta „A nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról” szóló törvényt (a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött törvény szövege elérhető itt). (A Parlament döntését követően a köztársasági elnök aláírása szükséges még, hogy az új törvény közzétételre kerülhessen a Magyar Közlönyben.)

A jogszabály többek között uniós jogszabályi implementációs kötelezettségeknek is eleget tesz:

egyrészt a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019/1024 irányelvnek való megfelelést célozza (itt írtam korábban az irányelvről),

másrészt az európai adatkormányzásról szóló 2022/868 rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket is megállapít,

továbbá a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Az új nemzeti adatvagyon szabályozás hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti majd a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény, és korábbi, nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény is.

1. Mit tartalmaz a jogszabály a nemzeti adatvagyon hasznosítása kapcsán?

A nemzeti adatvagyon további felhasználására vonatkozó alapvető feltételeket határoz meg:

a közfeladatot ellátó szervek által e minőségükben kezelt személyes adatokra vonatkozóan (amely adatkezelés tekintetében az adatkezelés célja az adathasznosítás-támogatási szolgáltatások lehetnek),

átláthatóság tekintetében,

a megkülönböztetés tilalmáról,

kizárólagos további felhasználásra vonatkozó megállapodásokra nézve.

Meghatározza a nemzeti adatvagyon hasznosításának támogatására vonatkozó intézményi kereteket és a szereplők alapvető feladatait. Az alábbi szereplők kerülnek nevesítésre a nemzeti adatvagyon hasznosításának támogatása kapcsán:

a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás megvalósításáért felelős miniszter (ezeket a feladatokat az e-közigazgatás és informatikai fejlesztések egységesítésért felelős miniszter látja el),

Nemzeti Adatvagyon Tanács (amely a miniszter döntés-előkészítő és javaslattevő testületi szerve),

Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAÜ, amely a nemzeti adatvagyon hasznosításának támogatásával kapcsolatos állami feladatokat közfeladatként ellátó és koordináló szerv vagy szervezet),

szervezeti adatfelelősök (nemzeti adatvagyon hasznosítása és minőségének javítása érdekében a közhiteles nyilvántartást vezető, valamint a legalább 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szerveknél szervezeti adatfelelősöket kell kijelölni).

A törvény két típusú adathasznosítás-támogatási szolgáltatást határoz meg: (i) központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatások és (ii) regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatások.

A törvényben szereplő definíció szerint az adathasznosítás-támogatás a közfeladatot ellátó szervek adattal vagy dokumentummal végzett, az adatok hasznosítását elősegítő azon tevékenysége, amely során a közfeladatot ellátó szerv adathasznosítás-támogatási szolgáltatást nyújt.

Központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatások:

Nemzeti Adatvagyon Leltár szolgáltatás,

egyablakos tájékoztatási és kapcsolattartási szolgáltatás,

nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat egyablakos közzététele szolgáltatás,

kormányzati tájékoztatási szolgáltatás,

közcélú tájékoztatási szolgáltatás,

piaci tájékoztatási szolgáltatás,

döntés-előkészítést támogató szolgáltatás,

Nemzeti Adatplatform szolgáltatás,

adatok összekészítése szolgáltatás,

adat-összekapcsolási szolgáltatás,

kulcsszolgáltatás,

a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb központi adathasznosítás-támogatási szolgáltatás.

Regisztrációköteles adathasznosítás-támogatási szolgáltatások:

nemzeti adatvagyon körébe tartozó, nem személyes és nem védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás,

nemzeti adatvagyon körébe tartozó, személyes vagy védett adat rendelkezésre bocsátása szolgáltatás,

adattisztítási szolgáltatás,

személytelenítési szolgáltatás,

adatelemzési szolgáltatás,

elemzési célú hozzáférés biztosítása szolgáltatás,

kutatószoba-szolgáltatás,

felügyelt távoli elérés szolgáltatás,

az adatkormányzási rendelet szerinti adatközvetítővel való kapcsolattartás szolgáltatás,

a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb regisztrált adathasznosítás-támogatási szolgáltatás.

A törvény meghatározza a fenti szolgáltatások és az egyes igények teljesítésének alapvető szabályait, míg a szolgáltatások nyújtásának, továbbá a regisztráció részletes szabályait, valamint a szolgáltatások díjazásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. A törvény rendelkezik továbbá az egyes szolgáltatások tekintetében az igénylővel kötendő megállapodás tartalma tekintetében is. Egyes igények, így például a kulturális közadat további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátása kapcsán a törvény különös szabályokat is megállapít.

Hasonlóan a korábbi nemzeti adatvagyon törvényhez az új törvény is tartalmazza a nemzeti adatvagyon körébe tartozó egyes állami nyilvántartások fokozottabb védelmére vonatkozó alapvető szabályokat.

2. Hogyan kerülnek ellátásra az adatkormányzási rendelettel összefüggő hatósági feladatok Magyarországon?

A törvény – módosítva az Infotv-t – megállapítja a 2023. szeptember 24-e óta alkalmazandó adatkormányzási rendelet (Data Governance Act, DGA) magyarországi végrehajtásához kapcsoslódó szabályokat. Az adatkormányzási rendelet alkalmazása során az Infotv-ben szereplő rendelkezéseket – ha törvény vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa másként nem rendelkezik – akkor kell alkalmazni, ha az adatkormányzási rendelet szerinti adatközvetítő szolgáltatónak vagy adataltruista szervezetnek a tevékenységi központja Magyarországon van, vagy nem rendelkezik az Európai Unióban tevékenységi központtal és az adatkormányzási rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végez Magyarországon. Ennek körében kiemelést érdemel, hogy az adatkormányzási rendelet szerinti, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadás Hatóság (NAIH) látja el.

A Bizottság által közzétett lista alapján, amely az adatkormányzási rendeletre (DGA) tekintettel kijelölt nemzeti hatóságokat és szerveket tartalmazza, az látszik, hogy Litvánián, Szlovákián (és most már Magyarországon) kívül tipikusan nem az adatvédelmi hatóságok kapnak szerepet a DGA-ból származó feladatok végrehajtásában.

3. Mikor lép hatályba a törvény?

A törvény a kihirdetést követően több lépcsőben lép hatályba…”

Forrás:
Új törvény a nemzeti adatvagyonról; GDPR Adatvédelem mindenkinek; 2023. december 18.
2023. évi CI. törvény a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról; Nemzeti Jogszabálytár
2023. évi CI. törvény a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról; Magyar Közlöny; 2023. évi 187. szám; 2023. december 22.; 10984-11025. o. (PDF)
A GDPR Adatvédelem blog kiváló ismertetéséből a továbbiakban megismerhető a hatálybalépés menetrendje.

2023. évi CII. törvény a területfejlesztésről

„Magyarország kiegyensúlyozott területi fejlődése, az ország térségeit jellemző sajátos társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások és feladatok, a vidék népességmegtartó képességének javítása, továbbá a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése ágazati és térségi együttműködésekre épülő, szükséglet alapú fejlesztési programok összeállítását és következetes végrehajtását igényli. Ennek érdekében szükséges a területfejlesztés finanszírozási hátterének és intézményrendszere szolgáltatási jellegének megerősítése, továbbá alkalmazott térkategóriáinak újragondolása. A területfejlesztés hatékony területi irányítása, az okszerű és takarékos területhasználat, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság megőrzése érdekében, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban lefektetett területpolitikával, területhasználati elvekkel összhangban az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja és hatálya

1. § (1) A törvény célja a területfejlesztés és a területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása.

(2) A törvény hatálya az állami területfejlesztési feladatok, valamint a területfejlesztési feladatokat ellátó önkormányzatok koordinációs feladatainak, továbbá a területrendezési feladatok szabályozására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetve az általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek…”

Forrás:
2023. évi CII. törvény a területfejlesztésről; Nemzeti Jogszabálytár
2023. évi CII. törvény a területfejlesztésről*; Magyar Közlöny; 2023. évi 187. szám; 2023. december 22.; 11026-11042. o. (PDF)

Korm. határozat a KKV Stratégia felülvizsgálatáról és annak keretében megvalósítandó 2024–2025. évi kiemelt vállalkozásfejlesztési intézkedésekről

„A kormány

1. kiemelten fontosnak tartja a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését, amelynek érdekében elfogadja a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 felülvizsgált dokumentumát (a továbbiakban: KKV Stratégia);
2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon a KKV Stratégia kormányzati honlapon történő közzétételéről;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter
Határidő: azonnal

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, a pénzügyminisztert, a közigazgatási és területfejlesztési minisztert, az energiaügyi minisztert és a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy a 2021–2027 közötti tervezési időszak európai uniós támogatásai, valamint a korábbi évek operatív programjaiból visszaforgó pénzeszközök felhasználásának tervezésekor vegyék figyelembe a KKV Stratégia céljait és intézkedéseit;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, pénzügyminiszter, közigazgatási és területfejlesztési miniszter, energiaügyi miniszter, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter
Határidő: folyamatos

4. felhívja a nemzetgazdasági minisztert és az érintett minisztereket, hogy a KKV Stratégia 1. mellékletben meghatározott intézkedési tervének végrehajtásához a szükséges lépéseket tegyék meg;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter, érintett miniszterek
Határidő: folyamatos

5. egyetért a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai felügyelete alatt álló központi vállalkozásfejlesztési ügynökség hosszú távú működtetésével;
6. A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 elfogadásáról szóló 1627/2019. (XI. 8.) Korm. határozat 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
…
1. melléklet az 1612/2023. (XII. 28.) Korm. határozathoz
„1. melléklet az 1627/2019. (XI. 8.) Korm. határozathoz
A KKV Stratégia kiemelten kezelendő 2024–2025. évi feladatainak intézkedési terve…”

Forrás:
612/2023. (XII. 28.) Korm. határozat a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019–2030 felülvizsgálatáról és annak keretében megvalósítandó 2024–2025. évi kiemelt vállalkozásfejlesztési intézkedésekről; Nemzeti Jogszabálytár

Az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia és intézkedési terv

„Az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia 2021–2030 és a köznevelési stratégia intézkedési terve a 2021-2024 közötti időszakra.”

Forrás:
Az Európai Unió számára készített köznevelési stratégia és intézkedési terv; Belügyminisztérium; 2023. december 13.

1. szám, 2024. január 2.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek