Skip to main content

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság


Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita

„„Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb témája lesz a kohéziós politika jövőjéről szóló vita” – emelte ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az első alkalommal megrendezett Kohéziós Csúcstalálkozón (Cohesion Summit 2024), amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Szent László Kápolnájában rendeztek meg április 18-án.

A konferencia a kohéziós politika jövőjével foglalkozó 2024. februári uniós jelentéséből valamint Enrico Letta volt olasz miniszterelnök a kohéziós politikáról és az egységes piac jövőjéről szóló vizsgálatából származó tanulságokat is figyelembe véve, olyan kulcsfontosságú területekre tért ki, mint a regionális egyenlőtlenségek kezelése, az átfogó kohézió előmozdítása és a politikáknak a változó gazdasági környezethez való igazítása, különös tekintettel a kevésbé fejlett régiókban tapasztalható innovációs szakadék áthidalására.

Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntő beszédében kiemelte, hogy az első ilyen témájú eseményt Budapesten, a Ludovika Campuson rendezik meg, a köz- és magánszektor résztvevőinek közreműködésével. Hangsúlyozta, hogy az egyetem számos, az Európai Unióra és a nemzetközi kapcsolatokra fókuszáló témákra specializálódott kurzusokat és kutatásokat szervez. Hozzátette, az egyetem tudásközpontként működve nagyban hozzá tud járulni Magyarország jövőbeni, uniós elnöki pozíciójának sikeréhez. A konferencia célja a fenntartható növekedést szolgáló innovatív stratégiák feltárása, a folyamatban lévő európai viták eredményeinek felhasználásával a kohézió fokozásáról szóló előremutató párbeszéd kialakítása volt az EU egységes piacának folyamatosan változó keretein belül.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter előadásában hangsúlyozta: a kohéziós politika az EU egyik legsikeresebb szakpolitikája és Magyarország érdekelt ennek jövőbeli sikerében. „Minél erősebb a kohézió egy országban és társadalomban, annál jobb a versenyképesség” – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta, hogy a területalapú kohéziós politika fő feladata a konvergencia és a leszakadó térségek felzárkóztatása. Elhangzott, hogy Magyarország a fejlettségi rangsorban olyan régi uniós tagállamokat előzött meg, mint Görögország, és nagy versenyben van Portugáliával. A magyar kormányzat stratégiai célkitűzése, hogy hazánk az EU öt legélhetőbb országa közé kerüljön 2030-ra. Ehhez olyan fejlesztéspolitikára van szükség, amely biztosítja a vidéki népesség megtartását, az élhető vidék és városok létrejöttét.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője felszólalásában arra tért ki, hogy a kohézió az az alap, amely a közös házat, jelen esetben Európát tartja. Mint mondta, a kohéziós politika központi szerepet játszik olyan kihívásokban, mint például az energiaválság, a kis- és középvállalkozások, valamint a háztartások támogatása. Úgy látja, hogy fel kell kutatni azokat a titkos forrásokat, amelyek a regionális politikában, a fenntarthatóságban és az innovációs stratégiákban rejlenek.

Hencsey Mónika, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának igazgatója videóüzenetben csatlakozott a konferenciához: szerinte a regionális és lokális kondíciókra való fókuszálás elsődleges jelentőségű kell, hogy legyen. Kiemelte, hogy a geopolitikai kihívások rugalmasságot követelnek a különböző tagállamoktól, ugyanakkor a jövőben a partnerségre sokkal több hangsúlyt kell helyezni.

Emil Boc, a Régiók Európai Bizottságának elnöke szintén videóüzenetben azt hangsúlyozta: el kell kerülni azt, hogy a kohéziós politika ne csak, úgynevezett funkcionális politikaként reagáljon egy adott vészhelyzetre.

A kohéziós politika sarokpontjairól szóló panelbeszélgetésen, amelyet Pató Viktória Lilla, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa moderált és ahol Navracsics Tibor és Hencsey Mónika mellé Petri Bernadett, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közvetlen uniós források felhasználásának koordinációjáért felelős miniszteri biztos is csatlakozott, a résztvevők arról, beszéltek, hogy a többi között a versenyképességet hogyan lehet fejleszteni. Elhangzott, hogy szükség van a rugalmasságra és flexibilitásra a kohéziós politika forrásainak felosztásában. Kiemelték, hogy ne a felzárkózás, hanem a versenyképesség legyen a cél, ugyanis a versenyképesség is akkor tud jó lenni, hogyha a kohézió elveit is figyelembe vesszük.

A következő panelbeszélgetésen, amelyet Szakos Judit, az EJKK John Lukacs Intézetének kutatója moderált és amelyen Rita Marques, Harnessing Talent Platform területi munkacsoport vezetője valamint Matuz János, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető tanácsadója vettek részt, megvitatták a legjobb gyakorlatokat, innovatív megközelítéseket, esettanulmányokat. A beszélgetés az uniós régiók közötti gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésének kihívásait és megoldásait járta körül, ahol az innováció és a digitalizáció fontosságát emelték ki.

A harmadik panelbeszélgetésen, amelyet Kondor Zsuzsanna, az NKE professzora moderált, Sebastian Bourdain, a Normandy Business School professzora, Szakács Áron, a Széchenyi Programiroda ügyvezető igazgatója, Zalai Csaba, az NKE mesteroktatója és Elke Dall, a Társadalmi Innovációs Központ kutatója arról osztották meg gondolataikat, hogy milyen is lehetne az EU kohéziós politikája 2027 után. Szerintük szükség van egyebek mellett arra, hogy újradefiniáljuk az erőforrásainkat, főleg a termelékenység irányába, valamint kialakítani azokat a társadalmi gyakorlatokat, amelyek segítségével jobban együtt tudjanak dolgozni a tagállamok.”

Forrás:
A kohéziós politika jövője az Európai Unióban; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2024. április 19.

Az uniós tagállamok vezetői új európai versenyképességi megállapodást szorgalmaztak

„Az uniós vezetők megbeszélést folytattak az új európai versenyképességi megállapodásról azzal a céllal, hogy biztosítsák az EU hosszú távú jólétét és a globális színtéren játszott vezető szerepét, valamint megerősítsék stratégiai szuverenitását.

Új európai versenyképességi megállapodás

Egy új geopolitikai valósággal és egyre összetettebb kihívásokkal szembesülve az EU elkötelezett amellett, hogy határozottan cselekedjen hosszú távú versenyképességének, jólétének és a globális színtéren játszott vezető szerepének biztosítása érdekében, valamint hogy megerősítse stratégiai szuverenitását.

Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy az összes szakpolitikai területen átívelő integrált megközelítésről fognak gondoskodni annak érdekében, hogy:

  • fokozni lehessen a termelékenységet és a fenntartható és inkluzív növekedést
  • szilárd, innovatív és reziliens gazdaságot lehessen építeni
  • elő lehessen mozdítani Európa egyedülálló társadalmi és gazdasági modelljét, amely fellendíti majd az Unió zöld és digitális átállását és klímasemlegességét

A vezetők hangsúlyozták, hogy ennek érdekében egy új versenyképességi megállapodásra van szükség, amely egy teljes mértékben integrált egységes piacra épül. Ezzel összefüggésben kulcsfontosságúak a beruházások és a tőkéhez jutás csakúgy, mint az, hogy az EU csökkentse stratégiai függőségeit az olyan ágazatokban, mint az energia, a kritikus fontosságú nyersanyagok, a félvezetők, az egészségügy, a digitális vonatkozások, az élelmiszerek, a kritikus technológiák, a vegyi anyagok, a biotechnológia és az űrágazat.

A megállapodás végrehajtása érdekében az uniós vezetők gyors előrelépést szorgalmaztak a versenyképességet ösztönző főbb tényezőkkel kapcsolatban.

Egységes piac

Az uniós egységes piac elmélyítése érdekében az uniós vezetők felszólítottak:

  • a még meglévő akadályok felszámolására, valamint a szabad mozgásra vonatkozó szabályok teljes körű végrehajtására és érvényesítésére
  • a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás megerősítésére – mindenekelőtt a horizontális és a gazdaságilag jelentős szolgáltatások esetében –, valamint az alapvető áruk, például a gyógyszerek határokon átnyúló mozgásának javítására, egyúttal az ellátási láncok átláthatóságára is figyelmet fordítva
  • a közlekedési kapcsolatok és a mobilitás javítására
  • a tisztességtelen gyakorlatok – például az élelmiszerek kettős minősége – felszámolására
  • a korszerűsített egységes piacra vonatkozó új stratégia 2025 júniusáig történő kidolgozására. Ez a stratégia kezelni fogja a vállalkozások versenyképességét érintő kihívásokat – bármilyen méretű vállalkozásról is legyen szó –, különös figyelmet fordítva a kkv-kra és az induló innovatív vállalkozásokra

A vezetők továbbá üdvözölték a Jacques Delors Intézet elnöke, Enrico Letta által készített, „Much More Than A Market” (Jóval több mint piac) című magas szintű jelentés előterjesztését, és felkérték a Tanács jelenlegi és következő elnökségét, hogy az év végére érjen el eredményeket az abban foglalt ajánlásokat illetően.

Tőkepiaci unió

Az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak sürgősen gyors előrehaladást kell elérnie a valóban integrált európai tőkepiacok létrehozásához szükségesnek ítélt minden intézkedéssel kapcsolatban.

Javaslatot tettek a következőkre:

  • a vállalati fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti keretek releváns vonatkozásainak harmonizálása
  • a befektetések előmozdítása a vállalati rendszerek célzott konvergenciája révén
  • az európai értékpapírosítási piac újraindítása
  • a tőkepiac-felügyelet konvergenciájának és hatékonyságának javítása Unió-szerte
  • a sajáttőke-befektetésekkel kapcsolatos feltételek javítása
  • az európai növekvő innovatív vállalkozások forráshoz jutási és kilépési lehetőségeinek javítása
  • egyszerű és hatékony, határokon átnyúló befektetési és megtakarítási termék bevezetése a lakossági befektetők számára, valamint nyugdíj- és hosszú távú megtakarítási termékek kidolgozása
  • a polgárok pénzügyi műveltségének megerősítése
  • a szabályozási keret felülvizsgálata és egyszerűsítése a bürokrácia csökkentése érdekében

A vezetők felkérték a Bizottságot, hogy értékelje és dolgozza ki azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az európai felügyeleti hatóságok számára a határokon átnyúló tőke- és pénzügyi piacok rendszerszinten leglényegesebb szereplőinek tényleges felügyeletét.

Az Európai Tanács a 2024. júniusi ülésén át fogja tekinteni az elért eredményeket, és meg fogja vitatni a tőkepiaci unió elmélyítését célzó további lépéseket.

Ipar

Az EU vezetői olyan hatékony uniós iparpolitikát szorgalmaztak, amely:

  • versenyképes módon dekarbonizálja az ipart
  • megteremti az Unió versenyelőnyét a digitális és a tiszta technológiák terén
  • diverzifikálja és védi a stratégiai ellátási láncokat
  • erősíti Európa védelmi technológiai és ipari bázisát

Kutatás és innováció

A vezetők hangsúlyozták, hogy kiváló tudományon alapuló, innovációbarátabb környezetet kell előmozdítani annak érdekében, hogy gyorsabban és szélesebb körben lehessen piacra juttatni az innovatív termékeket, és ezzel párhuzamosan növelni kell a kutatás-fejlesztésbe való beruházást, hogy el lehessen érni a GDP 3%-ában megállapított célértéket.

Energia

Az uniós vezetők rámutattak: ahhoz, hogy létrejöjjön egy valódi energiaunió, rendkívül fontos bőséges, megfizethető és tiszta energiát biztosítani, ami az európai energetikai szuverenitás és a klímasemlegesség kettős célkitűzését szolgálja.

Ennek záloga a villamos energiára való ambiciózus átállás, amelynek során:

  • alkalmazni kell az összes nettó zéró és alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldást
  • rugalmasságot kell biztosítani
  • a hálózatok, a tárolás és az összeköttetések jelentős mértékű kiépítésére, továbbá az ezeken a területeken eszközölt jelentős beruházásokra lesz szükség

Körforgásos gazdaság

A vezetők kiemelték, hogy fokozni kell a körforgásos jelleget és az erőforrás-hatékonyságot, továbbá lépéseket kell tenni a bioökonómiában rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében, hiszen mindez segíthet csökkenteni az elsődleges erőforrásoktól – különösen a kritikus fontosságú nyersanyagoktól – való függőséget.

Digitális transzformáció

A digitális transzformáció támogatása érdekében a vezetők szorgalmazták:

  • a digitális infrastruktúrába, például az 5G-be és a 6G-be történő beruházásokat
  • a határokon átnyúló tevékenységek előtt álló akadályok felszámolását a mobilhálózat-ágazatban
  • az áttörést jelentő digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia, a blokklánc és a kvantum-számítástechnika további fejlesztését

Emellett felkérték a Bizottságot és a főképviselőt, hogy készítsenek közös közleményt, amelyben feltérképezik: miként lehet megerősíteni az EU vezető szerepét a globális digitális kérdésekben.

Szociálpolitika

A vezetők rámutattak: ahhoz, hogy Európa-szerte minőségi munkahelyeket lehessen teremteni és fenntartani, fokozni kell a munkát:

  • a foglalkoztatás tekintetében 2030-ra kitűzött célok elérése érdekében
  • az átképzés, a továbbképzés és az egész életen át tartó tanulás vonatkozásában
  • a készség- és munkaerőhiány kezelése terén
  • az esélyegyenlőség biztosítását illetően

Kereskedelem

A vezetők olyan ambiciózus és fenntartható kereskedelempolitika folytatására szólítottak fel, amely:

  • támogatja a WTO központi szerepét a multilaterális rendszerben
  • megnyitja harmadik országok piacait az uniós vállalkozások előtt
  • védi az EU érdekeit
  • lehetővé teszi reziliens és megbízható ellátási láncok kialakítását
  • egyenlő versenyfeltételeket garantál
  • megteremti a kölcsönös piacra jutás lehetőségét

Szabályozási keret

A vezetők hangsúlyozták, hogy olyan szabályozási keretre van szükség, amely jogbiztonságot és kiszámíthatóságot biztosít, koherens a szakpolitikai területeken átívelően, nyitott az innovatív megközelítésekre, egyúttal pedig csökkenti a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terheket.Ezzel összefüggésben kiemelték, hogy:

  • egyszerűsíteni kell a jelentéstételi kötelezettségeket és adatokat
  • tovább kell vinni az Európai Bizottság azon kezdeményezését, amely az adatszolgáltatási terhek 25%-os csökkentésére irányul
  • egyszerűsíteni kell az engedélyezési eljárásokat

E célból a vezetők felkérték a Bizottságot, hogy készítsen alapos hatásvizsgálatokat és versenyképességi ellenőrzéseket.

Mezőgazdasági ágazat

Az erős és fenntartható mezőgazdasági ágazat kulcsfontosságú az élelmezésbiztonság és az Unió stratégiai autonómiája szempontjából. A mezőgazdasági termelőknek stabil és kiszámítható keretre van szükségük ahhoz, hogy meg tudjanak birkózni a környezeti és éghajlati kihívásokkal.Korábbi, 2024. március 21–22-i következtetéseivel összhangban az Európai Tanács a KAP-rendelet módosításának gyors elfogadására szólított fel, és arra ösztönözte a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassák munkájukat az alábbiakkal kapcsolatban:

  • rövid és középtávú intézkedések végrehajtása az adminisztratív terhek csökkentése érdekében
  • a mezőgazdasági termelők helyzetének erősítése az élelmiszer-ellátási láncban
  • szabályokon alapuló és tisztességes verseny biztosítása mind globális szinten, mind a belső piacon
  • az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keret javasolt kiterjesztése és a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatások felső határa emelésének lehetősége
  • az egységes piacra gyakorolt hatásra is figyelemmel további vámok kivetése az EU-ba importált orosz és belarusz mezőgazdasági termékekre, biztosítva, hogy ez ne érintse az ilyen termékek fejlődő országokba irányuló tranzitját

Forrás:
Az uniós vezetők új európai versenyképességi megállapodást szorgalmaztak; Európai Tanács; 2024. április 18.

Magyarország versenyképességi stratégiája 2024-2030. A változó gazdasági környezet kihívásai tükrében

„Tisztelt Olvasó!

A célunk, hogy 2030-ra Magyarország a világ egyik legversenyképesebb országa legyen. Ön az ehhez vezető stratégia fehér könyvét nyitotta most meg. A XXI. század harmadik évtizede megváltoztatja a világunkat. Globális válsághelyzetek sora, háborúk és ezekhez kapcsolódó geopolitikai és gazdasági átrendeződés zajlik a világban. Az Európai Unió versenyképessége folyamatosan csökken az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, miközben a cél az lenne, hogy a gazdaság zöld és digitális átállásának véghezvitelével Európa legyen az a kontinens, amely olyan gazdasági környezetet teremt, amelyben a legjobb elérhető technológiák állnak rendelkezésre olyan módon, hogy közben a lehető legkevésbé károsítjuk a környezetünket.

A magyar gazdaság már többször bizonyította versenyképességét azzal, hogy erős alapjaira építve képes volt hamar reagálni a különböző válsághelyzetekre, és gyorsan kilábalni a nehéz időszakokból. A versenyképességünk alapja, hogy elértük a 75 százalék körüli foglalkozási rátát, a stabilan 20 százalék feletti beruházási rátát, valamint a 65-70 százalék körüli termékexportot a GDP arányában. A gazdaságunk stabilitásában kiemelkedő szerepe van az iparnak, amely a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 21-22 százalékát adja. Mindezek alapján nincs szükség gazdasági fordulatra, a meglévő gazdaságstratégia céljainak és eszközrendszerének finomhangolását kell megtenni.

A Kormány célja, hogy 2024-ben helyreállítsa, majd 2025-ben tovább növelje a gazdasági növekedést annak érdekében, hogy 2030-ra Magyarország elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85 százalékot, a GDP arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot. A célok érdekében versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség, mely a vállalatok javaslataira épül, közel 1300 vállalat problémáit és azokra adott válaszait veszi alapul 6 kiemelt ágazatban, mégpedig járműipar, élelmiszeripar, kreatívipar, egészségipar, infokommunikációs szektor, valamint a vegyipar, fémipar és műanyagipar együttesen.

A versenyképességi stratégia 4 pilléren alapul: a patriotizmus, a technológia, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság. A pilléreken belül kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia elterjesztése a vállalati szektorban, valamint a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítése. A pillérek alapján kiemelt cél a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás, fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése és szorosabb kapcsolat kialakítása a vállalatokkal, végezetül pedig a nemzeti bajnokok kinevelése.

Magyarország ipara a versenyképességünk kulcsa, a versenyképesség növekedése pedig elengedhetetlen a gazdasági növekedés újraindításához. A célok világosak, az eszközök rendelkezésünkre állnak. A Versenyképességi Stratégia az a dokumentum, amely meghatározza a célok elérésének feltételrendszerét, egyúttal stratégiai alapokra helyezi gazdasági jövőképünket.

Nagy Márton…”

Forrás:
Magyarország versenyképességi stratégiája 2024-2030; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2024. április 15.

Közigazgatás, politika, jog

A kormány a déli országrészek gazdasági megerősítésére összpontosít

„Baranya gazdasági megerősítését is szolgálja a kormány komplex fejlesztési programja, amely a déli országrész felzárkóztatására összpontosít – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter kedden Pécsen.

Navracsics Tibor a Baranya Vármegyei Kormányhivatalban tartott szakmai egyeztetést követő sajtótájékoztatón kijelentette: a kormány feladatának tekinti, hogy egy összetett tervvel és az azt követő intézkedésekkel minden segítséget megadjon Dél-Dunántúl gazdasági fejlődésének előmozdításához. A tárcavezető közölte: a kabinet azért fordul a térség felé, mert az ország északnyugati és középső területei után megindult az északkeleti térség fejlődése is. A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza olyan ipari központokká váltak, amelyek a rohamosan korszerűsödő közlekedési infrastruktúrára támaszkodva nemcsak be tudtak kapcsolódni a gazdaság vérkeringésébe, de felhajtóerővel is rendelkeznek – mondta. Rámutatott: az ország déli része még felzárkózásra szorul, ezért a kormány a Dél-Alföldre és a Dél-Dunántúlra összpontosítja figyelmét, a terület- és gazdaságfejlesztések terén pedig utóbbi „különös és kiemelt” segítségre számíthat.
Felidézte: az elmúlt 34 év egyértelmű vesztese a dél-dunántúli térség, amely a rendszerváltás előtt – elsősorban Pécs gazdaság és térségszervező erejére támaszkodva – az akkori nemzetgazdaság egyik fontos alközpontja volt, de az elmúlt bő három évtizedben negatív demográfiai folyamatok és a gazdasági szerkezetátalakulás következtében a mecsekaljai város elveszítette korábbi térségszervező erejét.

A kormány feladata, hogy a helyi szereplőkkel egyeztetett terv mentén meghozott intézkedésekkel „megadjon minden segítséget” ahhoz, hogy a térség „ismét visszatérhessen a magyar felzárkózás és a magyarországi gazdasági fejlődés élvonalába” – jelentette ki.
Közölte: hamarosan lezárul az M6-os autópálya befejező, országhatárig tartó szakaszának megépítése, amely Villány és Harkány turisztikai erejét is növeli majd, továbbá a kisajátítási folyamat végén jár a mohácsi Duna-híd megépítésének előkészítése, emellett közforgalmú kikötő is létesül a településen. A mohácsi csata 2026-ban esedékes 500. évfordulójával kapcsolatos, egyebek mellett területfejlesztési célokat is szolgáló Mohács 500 programról szólva kiemelte: a cél, hogy Mohács Dél-Magyarország – lehetőség szerint Délkelet-Európa egyik – logisztikai központjává is váljon. A politikus közölte: a tervek szerint a baranyai beruházásokkal a térség Szerbia és Horvátország felé is nyithat, a fejlesztések „a Balkán kapujává, fontos gazdasági csomópontjává” is tehetik.
A jövőt illetően közölte: a kormánynak tervei vannak még arra is, hogy a Pécs melletti repülőtér hangsúlyosabb szerepet tölthessen be a térség gazdaságában, és szintén előkészítés alatt áll a város szomszédságában létesülő, úgynevezett „Pannónia Ipari Park” létrehozása. A befektetési központ célja a szűkebb és a tágabb térség lendületbe hozása – fűzte hozzá.
Horvátország schengeni csatlakozásával a jövőben akár új határátkelőhelyek is nyílhatnak Baranyában, a fejlesztésekkel pedig Pécs várhatóan gazdasági kisugárzását a tőle délre eső területekre is kiterjesztheti. A jövőben arra is van esély, hogy a baranyai, szlavóniai térség ismét egy gazdasági térséggé nőhet össze – fejezte ki reményét.

A kormány célja tehát, hogy „megadja a kezdőlökést” a térségben élők egyre emelkedő jólétét már középtávon biztosító felzárkózási folyamathoz, a gazdasági növekedéshez – foglalta össze Navracsics Tibor.”

Forrás:
A kormány a déli országrészek gazdasági megerősítésére összpontosít; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2024. április 17.

Új alapokra helyezi együttműködését az adatmegosztás terén a Központi Statisztikai Hivatal és a Közbeszerzési Hatóság

„A megkötött együttműködési megállapodás értelmében a két szervezet tudásmegosztással és szakmai képzésekkel is segíti majd egymást.

Tovább mélyíti együttműködését a Központi Statisztikai Hivatal és a Közbeszerzési Hatóság azzal a céllal, hogy közös alapokra helyezzék a törvényi felhatalmazásuk keretei között végzett adatátadások hátterét – jelentették be a felek a megállapodás ünnepélyes aláírásán. Az egységes és átlátható módszertani gyakorlatok lefektetésével, illetve az adatmegosztás jogi kereteinek meghatározásával a két szervezet értékesebb statisztikai információkat szolgáltathat a társadalom, valamint a gazdasági- és állami szereplők, illetve a tudományos élet képviselői felé.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-ban akkreditálta a Közbeszerzési Hatóság (KH) statisztikai tevékenységét, melynek köszönhetően a KH hazánkban elsőként önként csatlakozott a Hivatalos Statisztikai Szolgálathoz. Ennek megfelelően a KH működése és adatszolgáltatási gyakorlata megfelel a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében és az Európai Statisztikai Rendeletben foglaltaknak. A KH így közfeladatot ellátó szervként jó minőségű, hiteles és több évre visszatekintő kimutatások rendszeres publikálásával segíti elő a tárgyilagos tájékoztatást és a közbeszerzési piac elemzését.

A KSH és a KH az adatszolgáltatás további fejlesztése érdekében együttműködési megállapodást kötött a törvényi felhatalmazásuk keretei között végzett adat- és információcsere jogi és technikai hátteréről.

Az ünnepélyes eseményen Dr. Kincses Áron, a KSH elnöke elmondta, hogy az előremutató partnerségek alapozzák meg azt, hogy a KSH a jövőben is Magyarország vezető adatvagyon-gazdálkodója, illetve a Kárpát-medence információs motorja legyen. Hozzátette, hogy a KSH egyik kiemelt, stratégiai célja az alternatív és adminisztratív adatforrások folyamatos növelése a Hivatal rendszereiben, ezáltal olyan adatok válnak elérhetővé, melyeket korábban nem, vagy csak klasszikus, kérdőíves felmérések alkalmazásával lehetett gyűjteni. A kérdőíves adatfelvételi módszerek teljes vagy részleges kiváltásának köszönhetően csökkennek az adatszolgáltatói terhek Magyarországon. Mindemellett az innovatív technológiák – machine learning – alkalmazásával gyorsul az adatközlés, csökken a piacra kerülési idő, s végső soron fokozódik a döntéstámogatás hatékonysága és a felhasználói elégedettség.

Az együttműködés kiterjed az adatellenőrzéssel kapcsolatos jó gyakorlatok és módszertan közös áttekintésére is, mellyel az adminisztratív adatforrásokból szolgáltatott információk minőségének és megfelelőségének ellenőrzését fejleszthetik.

Külön ki kell emelni az együttműködéshez kapcsolódóan az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban elrendelt „Nettó 700 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó végleges összértékű építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások havi adatai” és a „Közbeszerzési eljárásban nyertes kis- és középvállalkozások havi adatai” című statisztikai adatátvételt, amely hozzájárul a KSH építőanyagokra vonatkozó statisztikai adatai minőségéhez.

„A KH és a KSH közötti adat- és információcsere átlátható kereteinek kialakítása mellett nagyon fontos lépés, hogy a jövőben a tudásmegosztással kapcsolatos események, konferenciák, valamint képzések összehangolásával rendszeresen konzultál majd a két szervezet szakmai és tudományos kérdésekben. Ez kétségtelenül hozzájárul majd ahhoz, hogy még részletesebb és értékesebb tájékoztatást, valamint elemzéseket tudjunk készíteni” – mondta Dr. Kovács László, a Hatóság elnöke. ”

Forrás:
Új alapokra helyezi együttműködését az adatmegosztás terén a Központi Statisztikai Hivatal és a Közbeszerzési Hatóság, 2024.03.28.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. március 28.

 

Európai Unió

Uniós stratégiai menetrend 2024–2029

Az Európai Tanács e héten megrendezendő rendkívüli ülésén az állam- és kormányfők elsősorban az ún. stratégiai menetrendről folytatnak majd vitát, amely meghatározza az Unió következő ötéves időszakának kiemelt politikai irányait és főbb stratégiai céljait.

Az egyik legnagyobb kihívásként jelentkezik annak a kedvezőtlen folyamatnak a megállítása, amelynek eredményeként az Unió versenyképessége az elmúlt évtizedben fokozatosan visszaesett a globális versenytársakhoz képest. Az európai vezetők által felkért korábbi olasz kormányfő, Enrico Letta szintén ezen a héten megjelenő átfogó jelentése az egységes belső piac továbbfejlesztéséről erre a kihívásra kíván válaszokat adni. Az eddig nyilvánosságra kerülő javaslatok között több olyan is akad, amely magyar szempontból is kiemelt jelentőséggel bír, nem utolsósorban a 2024. második félévi magyar EU-elnökség számára jelentkező feladatok tekintetében.

A stratégiai menetrend

Az Európai Tanács 2024. április 17–18. között Brüsszelben megrendezendő rendkívüli ülésén az aktuális külpolitikai kérdések mellett az állam- és kormányfők elsősorban az. ún stratégiai menetrenddel (strategic agenda)összefüggő kérdéseket fogják megvitatni. A mindenkori intézményi ciklusváltásokat, azaz az európai parlamenti választások és az Európai Bizottság kinevezését megelőzően az uniós vezetők által elfogadott menetrend célja, hogy meghatározza az uniós intézmények új szereplői számára az Unió következő ötéves időszakának kiemelt politikai irányait és főbb stratégiai céljait.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által irányított folyamat 2023 nyarán indult meg azzal a céllal, hogy 2024 júniusában jóváhagyásra kerüljenek az uniós intézmények munkáját a következő ciklusban orientáló iránymutatások. A tárgyalások elsősorban a tagállamok és uniós intézmények politikai vezetői szintjén zajlik. Michel elnök eddig két körben, először 2023 novemberében, majd 2024 áprilisában tartott konzultációkat az állam- és kormányfők kis csoportjaival, amelyek napirendjén az uniós szakpolitikákkal, a finanszírozással és a döntéshozatallal kapcsolatos kulcsfontosságú kérdések szerepeltek.

A 2024–2029 közötti időszakra vonatkozó új menetrenddel kapcsolatos tagállami egyetértés kialakítását nagymértékben nehezíti, hogy az Uniót az elmúlt években ért példanélküli válságsorozat, másrészt a jelenleg zajló geopolitikai átrendeződés is jelentős kihívás elé állítja. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a migrációsválság és a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítése mellett az Ukrajnában zajló háború kapcsán ismét kiemelt figyelmet kapott az EU további bővítésének kérdése, amely egyben összekapcsolódott az Unió intézményi reformjának gondolatával is. A tagállamok közötti zajló vita tehát jóval túlmutat a 2024–2029 közötti időszak politikai irányain, és olyan stratégiai kérdéseket is érint, mint pl. miképpen lehet az uniós intézményeket alkalmassá tenni az új tagok fogadására, és hogyan viszonyul egymáshoz az Unió reformja, illetve a bővítése. A jelenlegi struktúra kétségtelenül adaptációt igényel a nagyobb taglétszámhoz, ugyanakkor egyes tagállamok szerint a reformnak meg kell előznie a bővítést, míg mások szerint kulcsfontosságú, hogy a bővítés ne váljon az Unió reformjának foglyává.

Az Európai Tanács 2023. október 6-án a spanyolországi Granadában tartott nem hivatalos ülésén az uniós vezetők hat nagyobb kérdéskört vázoltak fel az EU 2024–2029 közötti időszakra vonatkozó főbb stratégiai prioritásai kapcsán (Granada declaration): biztonság és védelem(politika); ellenálló- és versenyképes (gazdaság); energia(politika); migráció;  globális szerepvállalás; valamint bővítés.

Ezek közül az egyik legnagyobb kihívásként jelentkezik annak a kedvezőtlen folyamatnak a megállítása, amelynek eredményeként az Unió az elmúlt két évtizedben folyamatosan veszített versenyképességéből a globális versenytársaival szemben. Ennek a célnak az elérése érdekében az állam- és kormányfők felkérték Enrico Letta korábbi olasz kormányfőt, hogy készítsen egy átfogó jelentést az egységes belső piac továbbfejlesztéséről.

A Letta-jelentés

Az Enrico Letta által készített jelentést közvetlenül az Európai Tanács 2024. április 17–18-i ülésén mutatják be, mindazonáltal a volt olasz kormányfő az elmúlt hetekben adott nyilatkozataiban már előrebocsátotta, hogy javaslata elsősorban azokra a gazdasági szektorokra irányul majd, amelyek esetében még nem történt meg az egységes piac kiterjesztése. Ennek fényében elsődleges feladatként jelölte meg a távközlési, az energetika és a tőkepiacok terén meglévő akadályok lebontását, továbbá az európai védelmi ipar egységes európai piacának létrehozását. Meglátása szerint a – még alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozó – területek verseny előtti megnyitása már középtávon is jelentősen növelheti az európai gazdaságok növekedési potenciálját. Magyar szempontból fontos felvetésként értékelhető továbbá, hogy Letta várhatóan kísérletet tesz majd a személyek szabad mozgásának újragondolására, és ennek egyfajta tükörképeként felveti a „helyben maradás szabadsága” (freedom to stay) kérdését. A volt olasz miniszterelnök szerint ugyanis a tagállamok egy részét jelentős kihívás elé állítja az agyelszívás, azaz a képzett munkaerő elvándorlása, amelynek eredményeképpen egyes, főképp közép- és kelet-európai, valamint dél-európai ország és régió elnéptelenedhet.

Ugyan majd csak a héten jelenik meg a Letta-jelentés, mindazonáltal jól érzékelhető, hogy nem kis mértékben a volt olasz kormányfő által lefolytatott konzultációk eredményeként egyre nagyobb hajlandóság mutatkozik a tagállamok részéről arra, hogy egyfajta új európai versenyképességi megállapodást jöjjön létre. Ennek részleteiről is szó lesz az állam- és kormányfők áprilisi rendkívüli ülésén, amely során – a fent említett, és egyelőre még alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozó stratégiai ágazatok mellett – az európai vezetők számba vesznek olyan, a belső piac legfontosabb hajtóerejének tekinthető területeket is, mint a tőkepiaci unió, az iparpolitika, a körforgásos gazdaság, a digitális átállás, a munkaerőpiac, az innováció vagy a kereskedelempolitika. Egyetértés körvonalazódik továbbá a tekintetben is, hogy egy olyan ellenállóképes európai gazdaság kialakítására van szükség, amelynek részeként tovább csökkennek az adminisztratív terhek, egyszerűsödnek az engedélyezési eljárások, valamint megerősödik többek között a mezőgazdaság jelentősége.

Magyar érdekek

Magyarország az elmúlt időszakban arra törekedett, hogy aktívan részt vegyen a stratégiai menetrend kialakításában, ezek a kérdések ugyanis meghatározóak az EU jövőjének alakítása szempontjából is. A magyar álláspont szerint fontos, hogy továbbra is megmaradjanak azok a vívmányok, amelyek miatt az EU-csatlakozást a magyar állampolgárok nagy többséggel támogatták és támogatják a mai napig. Ezek közé tartozik többek között a belső piac vagy a személyek szabad mozgásának kérdése, a gazdasági fejlődés és a felzárkózás esélye, az egyenlő elbánás, a szabadságjogok érvényesülése, valamint a tagállamok döntési szabadságának megőrzése az uniós keretek között. Emellett az is kulcsfontosságú magyar szempontból, hogy az olyan sikeres politikák, mint a kohéziós politika vagy az agrárpolitika megmaradjanak a jövőben is, az EU soron következő bővítése ne okozzon kárt azokban. Ezen túlmenően az uniós forrásokhoz történő egyenlő tagállami hozzáférés is elengedhetetlen eleme az uniós egységnek és szolidaritásnak, hasonlóan az egyenlő versenyfeltételek megőrzéséhez a belső piacon. A Letta-jelentésben várhatóan központi témaként szereplő versenyképesség megerősítése, továbbá a megfelelő válaszok kialakítása a demográfiai kihívásokra is mind releváns kérdések magyar szempontból. Aligha véletlen egybeesés, hogy mindkét kérdés várhatóan kiemelten szerepel majd az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége várható prioritásai között. Végezetül fontos megemlíteni, hogy a stratégiai menetrend kialakítása a megvalósítás terén is fontos feladatokat szabhat majd a 2024. második félévi magyar EU-elnökség számára, hiszen a magyar elnökségnek kell majd megkezdeni az új menetrend célkitűzéseinek végrehajtását.”

Forrás:
Uniós stratégiai menetrend 2024–2029; Zalai Csaba; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. április 16.

Hogyan akadályozzák meg Európa hanyatlását? Az európai versenyképesség lehet a 2024-2029-es uniós ciklus alapvető prioritása

„Az európai zöldmegállapodástól az európai versenyképességi megállapodás veheti át a stafétát fő prioritásként az EU következő, 2024–2029-es politikai és jogalkotási ciklusában Európa attól való félelmének tükröződéseként, hogy gazdaságilag behozhatatlanul leszakad az Egyesült Államoktól és Kínától. Kérdés, hogy a nagy nekidurálásból ezúttal tényleg lesz-e valami.

Huszonnégy évvel az Európai Unió versenyképességének javítására hivatott, de csak mérsékelt eredménnyel járó lisszaboni program elfogadása után az EU-tagállamok vezetői új európai versenyképességi megállapodást hirdettek meg a kontinens hanyatló geopolitikai és gazdasági befolyásának helyreállítása, az ipari tevékenység fellendítése és a társadalmi jólét biztosítása érdekében.

Az eddigi fogadkozások kudarcot vallottak

Az EU27-ek állam- és kormányfői a csütörtökön véget érő, kétnapos csúcstalálkozójukon hitet tettek amellett, hogy a következő években kísérletet tesznek az EU és az USA, a Kína és más nemzetközi versenytársak között az utóbbi években egyre táguló növekedési, termelékenységi és innovációs szakadék megszüntetésére lényegében a gazdaság teljes vertikumát átfogó reformokkal és intézkedésekkel.

A felismerés nem új, hiszen Európa a múltban már több ízben is letette a nagyesküt, hogy kiiktatja a növekedést és a termelékenységet gúzsba kötő szűk, elsősorban a belső piac széttöredezettségéből és a túl bürokratikus szabályozásból eredő keresztmetszeteket. Az eddigi fogadkozások azonban nem vezettek eredményre: egy, az EU megrendelésére készült és az egységes piac megreformálásáról szóló jelentés – amelynek szerzője Enrico Letta korábbi olasz miniszterelnök – többek között arra mutatott rá, hogy miközben 1993-ban az európai és az amerikai gazdaság mérete nagyjából megegyezett, addig 1993 és 2022 között az USA egy főre eső GDP-je hatvan, az unióé pedig kevesebb mint harminc százalékkal nőtt.

A Letta-jelentés, az egységes piac forradalmasítása

A vezetők által üdvözölt és a versenyképességi program egyik iránytűjének tekintett jelentés elsősorban három, eddig túlnyomórészt nemzeti hatáskörben lévő ágazat – a pénzügyi, az energetikai és a távközlési-kommunikációs szektor – gyér európai szintű integrációjának tulajdonítja a kontinens és a nemzetközi versenytársak között mélyülő és táguló versenyképességi szakadékot. Ennek meghaladására a jelentés olyan paradigmaváltást javasol, amely megteremtené a lehetőségét annak, hogy a cégek és közülük is a gazdaság gerincét alkotó kis- és közepes méretű vállalkozások és a lakosság sokkal jobban élhessen az egységes piac nyújtotta lehetőségekkel.

„Az Európai Tanács valamennyi politikai területen biztosítani fogja az integrált megközelítést a termelékenység, valamint a fenntartható és befogadó növekedés fokozása érdekében Európa-szerte. Ez növelni fogja a reáljövedelmet és a vásárlóerőt, javítva valamennyi európai polgár életszínvonalát” – szögezi le a tagállami vezetők által elfogadott szöveg.

Az Európai Tanács több kulcsterületen kijelölte a teendőket, így az egységes piacra, a tőkepiaci unióra, az iparfejlesztésre, a kutatásra és innovációra, az energiaunióra, a körforgásos gazdaságra, a digitális átállásra, a szociális területre és a kereskedelempolitikára vonatkozóan. A terv szerves része a szabályozói környezet egyszerűsítése és észszerűsítése, amelyet bonyolultsága és áttekinthetetlensége miatt számos üzleti vezető a versenyképesség egyik fő kerékkötőjének tart. Az állam- és kormányfők udvariasan, de határozottan felkérték a bizottságot arra, hogy számottevő mértékben csökkentse a cégekre és a tagállami hatóságokra nehezedő adminisztratív terheket, vegye elejét a túlszabályozásnak, de egyúttal gondoskodjon a szabályok betartásáról is.

Néhány hete egy lapunknak adott interjúban Christian Lindner német pénzügyminiszter egy nagy amerikai cég vezetőjét idézte, aki abban vélte megtalálni az USA és az EU közötti fő különbséget, hogy miközben az amerikaiak a technológia fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, addig az EU a technológiák szabályozására.

A tőkepiaci integráció az igazán nagy falat

A versenyképességi terv talán leghangsúlyosabb és leginkább aktuális eleme a jelenleg nemzeti határok mentén széttöredezett európai tőkepiac – vagy ahogy az uniós zsargonban nevezik, a tőkepiaci unió – fejlesztése. A 2008-as nagy pénzügyi válság után látványosan beinduló és többek között az európai bankfelügyelet és szanálási hatóság létrehozásában kicsúcsosodó folyamat az utóbbi években teljesen leállt. Most azonban a kormányok a pénzszűke és a tornyosuló kihívások hatására mintha készek lennének levenni a lábukat a fékről.

Az EU-ban az Egyesült Államoktól eltérően alapvetően banki hitelekből finanszírozzák a gazdaságot, a befektetés és a finanszírozás más formái, mint az értékpapírpiac vagy a kockázatitőke-alapok Európában jórészt hiányoznak vagy nagyon fejletlenek. Mindez nagyon megnehezíti például a kis- és közepes méretű vállalkozások, de például a startupok hozzáférését is a pénzügyi forrásokhoz, ezért gyakran inkább a tengerentúlon próbálnak szerencsét, gyarapítva az amerikai GDP-t.

A tőkepiaci integráció új keletű népszerűségének azonban van egy másik, prózai oka is: a tagállamok kizárólag közpénzből – a helyzetüktől függően – nem tudják vagy nem akarják megfinanszírozni azokat az óriási beruházásokat, amelyekre a jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben és fokozódó gazdasági versenyben Európának szüksége lenne védelmi ipara felfuttatására és külső nyersanyagoktól való függőségének csökkentésére, különösen a tiszta technológiák terén. A politikai vezetők lehetőleg minél nagyobb volumenű magántőkét szeretnének bevonni a csillagászati költségek finanszírozására, amire azonban a jelenleginél integráltabb tőkepiac nélkül semmi esély.

A többéves keretköltségvetés sem maradhat a régiben

Enrico Letta jelentésében többek között azt javasolja, hogy a finanszírozás – beleértve az állami támogatások célzott iparágakra való fordítását – vegyes rendszerben működjön, de egyre inkább európai szintre kerüljön. Ehhez nélkülözhetetlennek tűnik a jelenleg alig a GNI egy százalékát meghaladó közös költségvetés kereteinek drasztikus megemelése és átstrukturálása. Az Európai Bizottság a tervek szerint 2025 júniusában terjeszti elő javaslatait a következő többéves büdzsére, ami az előzetes várakozások szerint több szempontból is véget vet majd a status quónak.”

Forrás:
Európa régi-új mantrája a versenyképesség; Gyévai Zoltán; Szabad Európa; 2024. április 18.

A magyar uniós elnökség keretében a KSH az Európai Statisztikai Rendszer alapjainak megújításához kíván hozzájárulni

„2024 második felében Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának elnökségét, és ez alatt a hat hónap alatt a Központi Statisztikai Hivatal fog elnökölni a tanács statisztikai munkacsoportjában. A magyar elnökség tervezett munkaprogramja a korábbi elnökségek által elért eredményekre fog épülni, egyik meghatározó eleme az Európai Statisztikai Rendszer jövőbeli célkitűzéseinek kialakítása lehet.

Az Európai Statisztikai Rendszer (ESR) célja, hogy uniós szinten az összehasonlítható statisztikák előállítását segítse elő. Tagjai az uniós tagországok nemzeti statisztikai hivatalai, az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat), valamint az Európai Gazdasági Térség (EGT) és az Európai Szabadkereskedelmi Társaság (EFTA) országainak statisztikai hivatalai. Az ESR európai, nemzeti és regionális szinten szolgáltat magas színvonalú statisztikai információkat, és azokat mindenki számára hozzáférhetővé teszi döntéshozatal, kutatás és viták folytatása céljából.

Az Európai Unió Tanácsának statisztikai munkacsoportjában betöltött elnökség folyamán a KSH arra fog törekedni, hogy további jelentős eredményeket érjen el az elnökségi trió – a magyar mellett a 2023 második felében az elnöki tisztet betöltő spanyol és a 2024 első felében elnöklő belga statisztikai hivatal – programjának beteljesítésében, szorosan együttműködve a spanyol és a belga partnerrel.

Az elnökségi trió statisztikai programjában különös hangsúlyt kap az ESR korszerűsítése és az ebből eredő kihívások kezelése, a hivatalos statisztikába vetett bizalom erősítése, valamint az elmúlt évek gazdasági nehézségeire adott statisztikai válaszlépések értékelése. Kiemelt célja továbbá a felhasználói igények széles és hatékony kielégítésének fejlesztése, az új adatforrások és technológiák által nyújtott lehetőségek innovatív kihasználása, valamint a magas színvonalú statisztikák előállításának biztosítása.

Tevékenysége során a magyar elnökség– a fentieken túlmenően – az alternatív adatforrásokhoz, ezen belül a magántulajdonban levő adatforrásokhoz való hozzáférés új jogszabályi rendelkezéseinek végrehajtására, a digitális korszak technológiai vívmányainak a hivatalos statisztikák előállításának hatékonyságára gyakorolt hatására, illetve az európai adatstratégia megvalósítására összpontosít. E prioritások alapján a KSH 2024. szeptember 12–13-án konferenciát szervez a hivatalos európai statisztikák új jövőképének témájában, a résztvevők a tervek szerint az ESR jövőjére vonatkozó elképzelések kulcselemeit vitatják meg.

A tervezett, új jövőkép azt célozza, hogy az ESR a jövőben képes legyen új adatforrásokat integrálni, és új technológiákat – például a mesterséges intelligenciát – alkalmazni a statisztikai adatok előállításában, továbbá stratégiai partnerségeket alakítson ki a nemzeti és az európai adatökoszisztémák kulcsszereplőivel, valamint megfelelően tudjon reagálni a gyorsuló innováció növekvő igényeire és a kísérleti statisztikák bővítésére.

Az ESR működésének három, egymással összefüggő pillérére, az adatokra, a módszertanra és a működésre támaszkodva a tervek szerint 2030-ra lehetővé válik többek között az adminisztratív és az alternatív adatforrások hivatalos statisztikákba való felelősségteljes beépítése, amivel egy magas színvonalú, összehasonlítható, időszerű és megbízható adatokra épülő egységes adat-ökoszisztéma jöhet létre. Ennek érdekében kiemelten fontos az adatbirtokosokkal, a politikai döntéshozókkal és más érdekelt felekkel való partnerség kultúrájának fenntartása és további erősítése.

A Központi Statisztikai Hivatal kiemelten fontosnak tartja a hatékonyabb adat- és információcsere érdekében a partnerségi kapcsolatok kialakítását és bővítését, illetve az innovatív technológiák alkalmazását, amelyek révén csökkenhetnek az adatszolgáltatói terhek, gyorsulhat az adatközlés, így fokozódhat a döntéstámogatás hatékonysága és a felhasználói elégedettség. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a KSH a jövőben is Magyarország vezető adatvagyon-gazdálkodója, illetve a Kárpát-medence információs motorja legyen.”

Forrás:
A KSH célja az Európai Statisztikai Rendszer új jövőképének kialakítása; Kincses Áron; Világgazdaság; 2024.április 17.
(Dr. Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke)

Enrico Letta, volt olasz miniszterelnök, európai ipari stratégiát javasol az uniós vezetőknek az EU versenyképességének megőrzéséhez

„A volt olasz miniszterelnök jelentése, amelynek egy részét az Euronews is megismerhette, szigorúbb szabályokat szorgalmaz a távközlési, energia- és pénzügyi piacok egységesítése érdekében, valamint egy új európai üzleti kódexet javasol.

Európának saját ipari stratégiára van szüksége, hogy szembenézzen az Egyesült Államok agresszív támogatási politikájával – olvasható abban a jelentésben, amelyet az EU vezetői csütörtökön tárgyalnak és amelyet Enrico Letta volt olasz miniszterelnök készített. A dokumentum friss tervezetét az Euronews is látta. Az uniós országok kénytelenek lehetnek hozzájárulni a páneurópai kezdeményezések finanszírozásához, mivel a blokknak lassú növekedéssel kell számolnia, ami egy globális, a támogatásokért folyó háborút és az attól való félelmet eredményezhet. „Az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit egy olyan versenyképes ipari stratégia kidolgozására, amely képes ellensúlyozni a más globális hatalmak által nemrégiben elfogadott eszközöket, például az amerikai inflációcsökkentő törvényt” – áll a Letta által készített jelentés bevezetőjének tervezetében, amelyben jelzik, hogy számos európai vállalatot csábítanak a washingtoni zöld támogatások.

Miután évekig gyengítették az EU versenyszabályait a világjárványra való reagálás érdekében, a blokknak keményebbnek kell lennie, mondta Letta, erősebb nemzeti végrehajtással és egy „állami támogatási hozzájárulási mechanizmussal” párosítva, amely az EU-tagoktól megköveteli a „páneurópai kezdeményezések és beruházások” finanszírozását. Letta emellett az olyan piacok egységesítését is szorgalmazza, mint a pénzügyek, az energia és a távközlés, amelyeket eddig túl érzékenynek tekintettek ahhoz, hogy Brüsszelből irányítsák őket, valamint a közlekedés területén nyújtott kiegészítő finanszírozást. „Az elkövetkező években prioritásként kell kezelni az európai fővárosok nagysebességű vasúttal való összekötésére irányuló nagyszabású terv előkészítését, finanszírozását és végrehajtását” – mondta, miután 65 európai városban tett látogatása során elégedetlen volt a környezetbarát utazási lehetőségek hiánya miatt.

Letta a tervek szerint a nemzeti vezetők brüsszeli találkozóján ismerteti majd megállapításait, amelyekre Charles Michel, a Tanács elnöke valószínűleg fogékony lesz. „Az egységes piacot az elmúlt négy évben elhanyagolták” – mondta Michel a múlt héten újságíróknak, és a gazdasági szabályozást Európa „jólétének, hatalmának és autonómiájának” forrásaként jelölte meg. Ezt úgy is fel lehet fogni, mint kritikát riválisával, Ursula von der Leyennel szemben, aki 2019 végén lépett hivatalba az Európai Bizottság elnökeként. Bár erre egyesek gyorsan rávághatják, hogy az adózással és a tőkepiacokkal kapcsolatos számos javasolt reformot blokkoltak az uniós nemzeti miniszterek.”

Forrás:
Uniós politika. Exkluzív: Enrico Letta volt olasz miniszterelnök európai ipari stratégiát javasol az uniós vezetőknek az EU versenyképességének megőrzéséhez; Jack Schickler; Euronews; 2024. április 15.

A magyar uniós elnökség nehéz feladata: a versenyképességi fordulat

„Miután a sürgető külpolitikai kérdéseket lerendezték, az uniós állam- és kormányfők gazdasági ügyekkel folytatták a csúcstalálkozójukat csütörtökön. Az Európai Tanács ülésének második napján a fő napirendi pont az a reformcsomag volt, amit Enrico Letta volt olasz miniszterelnök vezetésével raktak össze. „Nem a Biblia”, csak egy eszközkészlet „sok-sok lehetőséggel, amelyek közül választhatnak” – jellemezte a szerzője a közel 150 oldalas dokumentumot.

Az ötletek között van, amin már gyakorlatilag dolgoznak. Ilyen például a védelmi ipar felpörgetése és a tőkepiaci unió is. Utóbbi arról szól, hogy bontsák le a tagállamok között a különféle pénzügyi eszközök előtti akadályokat és így a cégek könnyebben juthassanak tőkéhez, az uniós pénzintézetek pedig jobb esélyekkel induljanak például az egyesült államokbeli vagy brit versenytársaikkal szemben. A hogyanról viszont a nyilvános nyilatkozatokból is ki lehetett hallani a vitát. Luc Frieden luxembourgi miniszterelnök már az első, külpolitikai témákkal foglalkozó napra is azzal érkezett, hogy nem ért egyet a tőkepiaci unióról szóló európai tanácsi következtetések tervezetével, mert ellenzi a központosítást. A Financial Times szerint több mint egy tucatnyi kisebb tagállam állt össze a témát francia vezetéssel toló nagyok ellen. A Politico úgy tudja, a végső szöveget többször is jelentősen fel kellett vizezni.

Letta jelentése is hivatkozik az USA „inflációcsökkentő”, azaz a saját iparát megtoló törvényére. Az EU első válaszként a tagállami támogatásokra rakott korlátozásokat lazította fel ideiglenesen, de az eredeti szabályozás célja épp az, hogy az uniós országok között ne legyen egyenlőtlen verseny, azaz a gazdagabb nyugati országok cégei ne dózerolják le támogatásokkal a hátuk mögött a kevésbé tehetős délieket és keletieket. A jelentés szerint „az EU-nak az erős világszintű versennyel szembenézve nagyobb erőfeszítéseket kell tenni, hogy versenyképes ipari stratégiát fejlesszen ki, amely képes ellensúlyozni a globális hatalmak nemrég elfogadott eszközeit, mint az Egyesült Államok Inflációcsökkentő Törvénye”. Saját uniós megközelítés kell, de olyan, amely „biztosítja, hogy az egyenlő versenyfeltételeket nem torzítják káros támogatások”. A dokumentum elismeri, hogy a szabályok lazítása segített a válságok hatásának tompításában, de torzította a versenyt és ez idővel erősödhet. A jelentés egy olyan köztes megoldást lebegtet be, hogy a tagállami támogatások egy részét összuniós befektetésekre kelljen fordítani. Azt is megjegyzi, hogy hosszú távon a sikeres ipari stratégiákhoz kezelni kellene „az EU központi fiskális képességét körülvevő politikai megosztottságot”. Nem fejti ki, pontosan mire céloz, de az EU költségvetése eddig rendre az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy százaléka körül maradt – a szöveg alapján felvetődhet, hogy ezt növeljék a következő, 2028-ban induló keretbüdzsében.

A jelentés az olyan politikai nehézségeket is igyekszik kezelni, mint a gazdatüntetések. A méltányos, zöld és digitális átállás leállhat „megfelelő források nélkül”, a költségek pedig „rendszerszintűek és ezeket közösen kell szétosztani”. Nem lehet ezeket csak „bizonyos ágazatok” nyakába rakni, mert ha nem közösen kezelik és valakik aránytalannak érzik a terheket, az „ellenálláshoz vezethet különféle csoportoknál – ma talán a gazdáknál, holnap az autóipari dolgozók között”.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az uniós állam- és kormányfők három témában mutattak irányt:

  • a csődjog összehangolása;
  • a cégek üzleti feltételeinek javítása;
  • az uniós felügyelet megerősítése a pénzintézetek felett.

Mint elmondta, a következtetések alapján a miniszteri Tanács soros belga és júliusban következő magyar elnöksége dolgozhat rajta, hogy kézzel fogható lépéseket tegyenek előre. A Politico szerint a csúcstalálkozón Orbán Viktor jelezte: a kormány elkötelezett, hogy tovább vigye a munkát a miniszteri Tanács elnökeként. A kormányfő politikai tanácsadója, Orbán Balázs a leendő elnökség egyik legfontosabb céljának nevezte a versenyképességi fordulatot.”

Forrás:
Új feladatot kapott a közelgő magyar EU tanácsi elnökség a tagállami vezetőktől; Márton Balázs; Telex.hu; 2024. április 18.

Az Európai Tanács következtetései az „Új Európai Versenyképességi Megállapodásról”

„…IV. ÚJ EURÓPAI VERSENYKÉPESSÉGI MEGÁLLAPODÁS
11. Tekintettel az új geopolitikai valóságra és az egyre összetettebb kihívásokra, az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy határozottan cselekedjen hosszú távú versenyképességének, jólétének és a globális színtéren játszott vezető szerepének biztosítása érdekében, valamint hogy megerősítse stratégiai szuverenitását.

14. Az Európai Tanács üdvözli az Enrico Letta által készített, „Much More Than A Market” (Jóval több mint piac) című magas szintű jelentés előterjesztését, és felkéri a Tanács jelenlegi és következő elnökségét, hogy az év végére mozdítsa elő az abban foglalt ajánlásokra irányuló munkát. Az Európai Tanács várakozással tekint az Európa versenyképességéről szóló, a közeljövőben előterjesztendő jelentés elé. Az új stratégiai menetrend további iránymutatást fog nyújtani, és keretbe foglalja a jövőbeli munkát.

Új európai versenyképességi megállapodás felé
15. Új európai versenyképességi megállapodásra van szükség, amely egy teljes mértékben integrált egységes piacra épül. Ehhez mind uniós, mind tagállami szinten, továbbá a szakpolitikai területeken átívelően erőfeszítéseket kell majd tenni az Unió, valamint nemzetközi partnerei és fő versenytársai közötti növekedési, termelékenységi és innovációs szakadék megszüntetése érdekében. E célból a szakpolitikai intézkedéseket még jobban az európai gazdasági, gyártási, ipari és technológiai bázis megerősítésének szolgálatába kell állítani, ezáltal biztosítva az Unió gazdasági rezilienciáját és ipari megújulását, globális versenyképességét, technológiai vezető szerepét és üzleti helyszínként való vonzerejét. Ezzel összefüggésben alapvető fontosságú az egyenlő versenyfeltételekre való törekvés, mind globális szinten, mind pedig az egységes piacon belül.

16. Az ahhoz szükséges feltételek megteremtése, hogy az európai gazdasági szereplők megragadhassák a klímasemleges, digitális és körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket, és a Granadában meghatározott, kiegyensúlyozott és átfogó megközelítés alkalmazása segíteni fogja az Uniót abban, hogy mindenki számára működő, fenntartható megoldásokat kínáljon. E célból minden releváns eszközt, köztük a közbeszerzést is igénybe kell venni. A kohéziós politika kulcsszerepet játszik az egyenlőtlenségek csökkentésében és a hosszú távú fenntartható növekedés ösztönzésében. A határokon átnyúló konnektivitás és a kiváló minőségű infrastruktúra szintén alapvető fontosságú. Európának továbbá csökkentenie kell stratégiai függőségeit a Versailles-ban meghatározott érzékeny ágazatokban – energia, kritikus fontosságú nyersanyagok, félvezetők, egészségügy, digitális vonatkozások, élelmiszerek és kritikus technológiák – és más ágazatokban, például a vegyi anyagok, a biotechnológia és az űrágazat területén is.

17. A kulcsfontosságú stratégiai ágazatokba és infrastruktúrákba történő beruházásokhoz a köz- és a magánfinanszírozás ötvözetének együttes munkájára van szükség. Az uniós költségvetés és az EBB-csoport továbbra is fontos szerepet töltenek be. A tőkepiaci unió elmélyítése kulcsfontosságú a magántőke felszabadítása szempontjából. Lehetővé fogja tenni az európai vállalatok számára, hogy alacsonyabb költségekkel diverzifikáltabb finanszírozáshoz jussanak, elő fogja segíteni a belföldi megtakarítások becsatornázását, valamint mobilizálni fogja a kihívások – különösen a zöld és a digitális átállás és az európai védelmi ipar szükségletei – kezeléséhez szükséges jelentős összegű magánberuházást. Emellett meg kell könnyíteni és egyszerűsíteni kell a tőkéhez jutást a kockázati és növekedési tőkét is beleértve –, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára.

18. Az új európai versenyképességi megállapodás végrehajtása érdekében az Európai Tanács szorgalmazza a versenyképességet ösztönző alábbi fő tényezőkkel kapcsolatos munka határozott és gyors előbbre vitelét:

Egységes piac

Tőkepiaci unió
…”

Forrás:
Az Európai Tanács következtetései, 2024. április 17–18.; Európai Tanács; 2024. április 18. (PDF)

Új alapokra kell helyezni az EU gazdaságát, ha Európa nem akar még jobban lemaradni az USA és Kína mögött

„Sürgős változásokra van szükség, a világgazdaságban ugyanis egyre csökken az Európai Unió súlya – ezt javasolta az uniós államok vezetőinek Enrico Letta, korábbi olasz miniszterelnök a rendkívüli uniós csúcson. Az állam- és kormányfők korábban azzal bízták meg Lettát, hogy mérje fel az egységes uniós piac állapotát és tegyen javaslatokat a helyzet javítására.

„Az Unió belső piaca, amely a legfőbb erőssége, nincs jó állapotban. A 2008-as pénzügyi válságot követően nem zárultak le maradéktalanul a reformfolyamatok, az elmúlt években pedig az EU egyik válságból zuhant a másikba” – számolt be Brüsszelből Baraczka Eszter. A közmédia brüsszeli tudósítója szerint az Európai Unió gazdasága jelenleg a világgazdaság 13,3 százalékát adja. Amikor a belső piac 1993-ban létrejött, ez még 20 százalék volt.

Az Egyesült Államok és Kína ma megelőzi az uniót, India a nyomában liheg. Ráadásul a versenytársak olyan környezet teremtenek, amelyek kedvezőbbek a gazdaságnak, ezzel egész ágazatokat uralnak, és európai vállalatokat szívnak el – fogalmazott Baraczka Eszter. Az unióban eközben továbbra is gúzsba kötik a gazdasági szereplőket, a tagállamok pedig lazán veszik a belső piaci szabályokat. Letta szerint, ami ma Európában van, az nem egységes piac.

Magántőkét is bevonhatnak az uniós fejlesztésekbe

Enrico Letta várhatóan három területen további integrációt fog javasolni a tagállamok vezetőinek: a távközlés és az energetika terén, valamint a tőkepiacok esetében. Az olasz szakember szerint ez a túlélés záloga, a szorosabb integráció ugyanis több magántőkét vonzana. Az uniós programokra ugyanis nem lesz elegendő közpénz.

A zöld átállásra, a bővítésre és a védelmi fejlesztésre nem elég az uniós költségvetés, illetve talán akkor, ha a jelenlegi egy százalék fölé emelnék a tagállami befizetéseket, ami valószínűleg már csírájában elhalna. Letta egyébként a bővítést jó dolognak tartja, és úgy véli, jó lenne, ha ez a gondolkodás általános lenne, jelenleg ugyanis több tagállamban úgy gondolnak a bővítésre, hogy abból veszteségük származik.

Elismeri ugyanakkor, hogy az új tagok felzárkóztatása sokba kerül, ezért erre a célra külön alapot hozna létre. Szerinte ez segítene eloszlatni az aggodalmakat. Emellett alaposan megreformálná az EU versenypolitikáját. Nem akadályozná például az európai nagyvállalatok összeolvadását, a jelenlegi szabályozás ugyanis lehetetlenné teszi, hogy ezek a vállalatok globális szereplőkké váljanak – mondta Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója”

Forrás:
Új alapokra kell helyezni az EU gazdaságát, ha Európa nem akar még jobban lemaradni az USA és Kína mögött; hirado.hu; 2024. április 16.

Komoly megosztottság feszíti az uniós tagállamokat a belsőpiaci reformmal kapcsolatban

„Komoly megosztottság feszíti a tagállamokat, a kétnapos ülés érdemi döntések nélkül zárult a belsőpiaci reformmal kapcsolatban.

Az EU-tagállamok vezetői a csütörtökön véget ért brüsszeli csúcstalálkozón egy új versenyképességi megállapodást sürgettek a globális riválisokkal szembeni gazdasági szakadék megszüntetése és az ipari hanyatlás megfordítása érdekében. A társasági adószabályokkal és a tőkepiaci integrációval kapcsolatos nézeteltérések ellenére a vezetők egyetértettek abban, hogy a stratégiai ágazatok számára forrásokat kell mozgósítani, hogy javítsanak az EU versenyképességén, ehhez pedig egy új megállapodásra lesz szükség, így folytatják a tárgyalásokat Enrico Letta, a Jacques Delors Intézet az Európai Bizottság számára készített belsőpiaci reformtervéről.

A többórás vita után jóváhagyott megállapodás jelenleg még csak egy szándéknyilatkozat, és várhatóan a közelgő európai parlamenti választások után lehet kézzelfogható eredménye. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európaiak ne csupán fogyasztói legyenek a máshol előállított technológiáknak, és olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek célja a tőkebevonási lehetőségek javítása, az energiaköltségek csökkentése, a szakképzett munkaerő hiányának kezelése és a kereskedelmi kapcsolatok erősítése – írja a Portfolio.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a versenyképesség megerősítéséhez elengedhetetlen egy unió-szerte egységes tőkepiac. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós tőkepiac széttöredezettsége miatt évente 300 milliárd eurónyi európai megtakarítás irányul külföldre, és „ez a pénz hiányzik az európai gazdaság fejlődéséhez”.

„Olyan egyszerű európai keretre kell összpontosítanunk, amely hozzáadott értéket teremt, csökkenti a költségeket, és javítja a vállalkozások tőkéhez való hozzáférését minden régióban” – hangsúlyozta. Az uniós testület vezetője további fontos prioritásnak nevezte az energiaköltségek csökkentését, különösen az energiaigényes iparágak területén. Rámutatott, hogy az energiaárak ismét az ukrajnai háború előtti szinten vannak, „de még így is túl magasak.” Jó hírnek nevezte, hogy a jövő évtől új LNG-projektek valósulnak meg, amelyek 50 százalékkal fogják növelni a globális kínálatot, és lényegesen alacsonyabb gázárakat fognak eredményezni. Hozzátette: ezalatt idő alatt ki kell építeni az új, tiszta energiát hasznosító gazdaságot.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a versenyképesség növeléséhez kezelni kell az uniós gazdaságot sújtó komoly munkaerőhiányt azáltal hogy több munkanélküli fiatal részesül képzésben, és több nő és idősebb munkavállaló lép be a munkaerőpiacra.

„Szükségünk van a legális migrációra is. Tavaly 3,5 millió migráns érkezett legálisan az Európai Unióba, és csatlakozott a munkaerőpiacunkhoz vállalatok meghívására. Ez háromszorosa az illegális migránsoknak” – hívta fel a figyelmet.

Rámutatott arra is, hogy kereskedelem nélkül nem lehet növelni a versenyképességet. „Az elkövetkező években a globális gazdasági növekedés 90 százaléka várhatóan az EU-n kívül fog megvalósulni. Európa pedig egy kereskedelmi kontinens, amely sokkal nyitottabb, mint például az Egyesült Államok, és jólétünk jelentős részét a meglévő kereskedelmi kapcsolatainknak köszönhetjük” – emelte ki. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a nyitottsággal járó kockázatokra is. Mint mondta, ezek elhárítására az EU már több mint 170 kereskedelemvédelmi intézkedést hozott, és több mint félmillió munkahelyet védett meg az unióban. Emlékeztetett, hogy „az EU a kihívások ellenére erős alapokról indul”, köszönhetően a koronavírus-járvány idején tett közös erőfeszítéseknek, különösen a helyreállítási alapnak.

„Az Európai Uniónak új, az európai versenyképességet növelő megállapodásra van szüksége, kiegészítve egy erős egységes piacon, jelentős befektetéseken, a digitális és zöld átmeneten, kevesebb bürokrácián, jobb szabályozáson és erős iparpolitikán alapul valódi energiaunióval” – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a záró sajtótájékoztatón.

A vezetők a 27 tagállam tőzsdéinek integrálására irányuló tőkepiaci unió (CMU) tervét is megfontolták, amelynek célja az egyes kötvénypiacok megerősítése, valamint több kockázati tőke biztosítása az európai induló vállalkozások és kkv-k számára. A kisebb országok azonban attól tartanak, hogy a szabályozási hatáskörök a nagyobb országokban, például Franciaországban összpontosulhatnak – írja a portál. „Nagyon hosszú vita volt [a tőkepiaci unióról], mert a kiinduló álláspontjaink eltérnek, de ez egyúttal elengedhetetlen küzdelem is, ha sikereket akarunk elérni a jövőben” – mondta Emmanuel Macron a tárgyalásokról. A francia elnök elmondta, hogy a vezetők megállapodtak „egy tárgyalási rendről, az alapelvekről és egy ütemtervről”, hogy előrelépést érjenek el ebben a kérdésben, és hozzátette, hogy a következő, júniusi vezetői találkozón folytatják az egyeztetéseket. Macron hozzátette, hogy az uniós országok költségvetési szabályainak összehangolása nem volt része a vitának, és azt mondta, hogy a megbeszélés lehetővé tette a félreértések feloldását azzal kapcsolatban, hogy miről is szólna a tőkepiaci unió. Ebben nagyon komoly a megosztottság, több mint tíz ország ellenezte az eredeti előterjesztést.

A jelentés

A Letta által jegyzett dokumentum az egységes belső piac kiterjesztését javasolja az energiaszektorra, a távközlési és a pénzügyi ágazatokrae, és azt javasolja, hogy az EU kapjon nagyobb kollektív hatáskört a vállalatok támogatására, ami jelenleg a nemzeti kormányok előjoga. Továbbá azt, hogy az adórendszereket egységesítő uniós normákat vezessenek be.”

Forrás:
Nem volt sok közös pont az EU-csúcson; Infostart; 2024. április 18.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Betegtájékoztatóval bővült az EgészségAblak applikáció

„A felírt receptekhez kapcsolódóan már a gyógyszerek betegtájékoztatói is elérhetők az EgészségAblak alkalmazásban. Az új szolgáltatás nagyban hozzájárul a betegek tudatos gyógyszerhasználatához és a gyógyszerbiztonság javításához.

A betegtájékoztatók az applikáció Receptek menüpontjában, a felírt gyógyszerek megnyitásával érhetőek el. Az új szolgáltatásnak köszönhetően a felhasználók jobban megismerhetik a számukra felírt gyógyszerek összetételeit, hatásmechanizmusait, mellékhatásait. Az alkalmazásban elérhető betegtájékoztató – a papíralapúval megegyezően – tartalmazza a javasolt adagolást is, azonban az adott egészségügyi állapothoz szükséges, tényleges gyógyszeradagolást mindig a kezelőorvos írja elő.

A betegtájékoztatók hozzájárulnak az egészségmegőrzéshez, a gyógyszerbiztonság növeléséhez és az esetleges kockázatok minimalizálásához is, hiszen a részletes információk segítségével könnyebben felismerhetők a lehetséges mellék- és más gyógyszerekkel a kölcsönhatások, az esetleges allergiás reakciók. Az új szolgáltatás különösen hasznos lehet sürgősségi helyzetekben vagy utazások során, mivel segítségével azonnal és gyorsan elérhetőek a gyógyszerekkel kapcsolatos tudnivalók.

A betegtájékoztató szakmai tartalmait a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) biztosítja.”

Forrás:
Betegtájékoztatóval bővült az EgészségAblak applikáció; ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ; 2024. április 18.

Elindult az új agrártámogatási honlap

„A 2023-2027 közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk a mai naptól megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

Magyarország 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitika (KAP) Stratégiai Terve történelmi lehetőséget jelent a magyar vidék és agrárium számára. A 2027-ig tartó időszakban az uniós források 80%-os nemzeti költségvetési kiegészítése minden eddiginél nagyobb segítséget jelent a vidékfejlesztés, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozók számára.

Az Agrárminisztérium által kidolgozott KAP Stratégiai Terv felváltotta a 2014-től működő Vidékfejlesztési Programot, valamint egységes keretrendszerbe helyezte a közvetlen támogatásokat (I. pillér), az ágazati intézkedéseket és a vidékfejlesztési (II. pillér) intézkedéseket.

Annak érdekében, hogy a KAP Stratégiai Terv kapcsán minden releváns információ egy helyen legyen elérhető, az Agrárminisztérium új honlapot indított el, a kap.gov.hu oldalt. Ezen a jogcímrendeletek, pályázati felhívások, a tudástár, a segédletek, a vonatkozó uniós és hazai jogszabályok is elérhetőek, de az aktualitások és hírek is a honlapon kerülnek megjelenítésre. Az érdeklődők a honlapon tudnak észrevételeket tenni az egyes pályázati felhívásokra a társadalmi egyeztetés keretében, de ugyanitt találhatók információk a Monitoring Bizottság és a KAP hálózat vonatkozásában, továbbá közvetlen elérhetőséget biztosítunk a LEADER honlaphoz is.

A Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos információk – amely program zárási szakaszába lépett és amelynek keretében további felhívások már nem jelennek meg – továbbra is a www.palyazat.gov.hu oldalon érhetők el.”

Forrás:
Elindult az új agrártámogatási honlap; Agrárminisztérium; 2024. április 18.
Lásd még:
Közös Agrárpolitika

További kísérleti statisztikával bővít a Központi Statisztikai Hivatal, cél a régiós üzemanyagárak összehasonlítása

„A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, melynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) új, online felületet hozott létre 2024. év elején arra, hogy a legújabb, innovatív módszertani eljárásokra, illetve alternatív adatforrásokra épülő kísérleti statisztikáit publikálja. A kísérleti statisztikák olyan adatokat kínálnak, amelyek segítségével lehetővé válik az újonnan felmerülő adatigények kielégítése, az aktuálisan észlelt ismerethiányok lefedése, valamint hathatós támogatást nyújthatnak a szakpolitikai döntéshozóknak, a gazdasági és tudományos élet szereplőinek, valamint a társadalom számára. A gyorsaság, a hatékonyság növelése, valamint az innováció érdekében további finomhangolás várható a jövőben az üzemanyagár kísérleti statisztikában is.

Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin adja, melynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan. Az új statisztika monitorozásra és összehasonlításra szolgál, továbbá megmutatja a régiós árkülönbségeket az egyes országok és hazánk tekintetében. A KSH Magyarország és a régiós országok üzemanyagárainak statisztikáit heti rendszerességgel fogja közzétenni 2024. április 19-től, az idősorok letölthetőek és visszamenőlegesen 2023. január 2-ig tartalmaznak adatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal törvényben meghatározott feladata a gazdaság, a társadalom és a környezet állapotának és folyamatainak statisztikai adatokkal történő bemutatása. A KSH elhivatott a felhasználók objektív és transzparens tájékoztatása, valamint az újonnan felmerülő piaci és döntéshozói igények teljes körű, szakmai kielégítése iránt. A Hivatal által közölt statisztikai adatok mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban transzparens módon összevethetők, így alkalmasak arra, hogy független igazodási pontként szolgáljanak.”

Forrás:
További kísérleti statisztikával bővít a Központi Statisztikai Hivatal, 2024.04.17.; Központi Statisztikai Hivatal (KSH); 2024. április 17.

Technika, tudomány, MI

A Mesterséges Intelligencia Koalíció tájékoztatta az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának Fogyasztóvédelmi Albizottságát

„A napokban tájékoztatta az Országgyűlés illetékes bizottságát a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK) a lehetséges trendekről, így kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar politika vajon mit vár el a technológiai fejlődéstől, és milyen kockázatoktól tartanak a parlamenti képviselők.

Az MI Koalíció célja egyértelmű: Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön és a nemzetközi MI közösség tagjává váljon. Ennek a folyamatban pedig a felhasználókat, a piaci szereplőket, az akadémiai szférát, valamint a szakmai szervezeteket és az állami intézményeket fogják össze.

Az Economx háttérbeszélgetéseiből kiderült, hogy az állami tulajdonban álló Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. védnöksége alá tartozó MIK véleményét kikéri a kormányzat, és azt figyelembe is veszi, és a szervezet által kidolgozott Magyarország Mesterséges intelligencia Stratégiáját 2020-ban a Kormány el is fogadta, és kormányrendeletben kihirdette. Az MI Stratégia 2.0-t 2024-re ígéri a Koalíció.

Magyar szuperszámítógép

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottság Fogyasztóvédelmi Albizottságát Jakab Roland, az MIK alapító-elnöke arról is tájékoztatta, hogy szüksége van Magyarországnak egy szuperszámítógépre, ahol kutatási, oktatási projekteket lehet elvégezni, de a kkv-k számára is nagyon fontos lenne a megfelelő számítási kapacitás elérése, az adatvagyon feletti jog biztosításával, az adattárcák kialakításával pedig dinamizálni lehetne a magyar gazdaságfejlesztés céljait.

Emellett kiemelte, hogy tudásközpontokat kell kiépíteni a következő időszakban, konkrét felhasználási lehetőségeket biztosítva minden szakmának, gyártó- és szolgáltatócégnek, kisiparosnak és nagyvállalkozásnak. Jakab Roland szerint ezek már viszonylag kis befektetéssel is hozzáférhetőek lehetnének.

Az elnök szerint a kkv-szektor fejlesztői számára, a kkv-k helyzetbe hozásához a jogi szabályozási környezetet is alakítani kell. Azt remélik, hogy az iparstartégiába minél több be fog épülni a meglátásaikból, ugyanis a mesterséges intelligencia a mindennapok részét fogja képezni, erre fel kell készülni.

Nem az MI veszi el az emberek munkáját, hanem azok, akik eszközként használják az MI-t, ők fogják elvenni a munkát azoktól, akik azt nem használják – figyelmeztetett.

2026 még messze van

Vajda Péter operatív ügyvezető-helyettes előadásában az európai trendekre hívta fel a figyelmet, a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt (AI Act) ugyan alig egy hónapja megszavazták az EP-ben [Ez tévedés. Még nem volt végleges szavazás. Rövid idő múlva fognak végleg szavazni, azután még az EU Tanácsa is jóvá fogja hagyni. Szerk.], ugyanakkor a teljes, 466 oldalas szabályrendszer csak 2026 közepére lép hatályba [a maga teljességében. Szerk.].

Nem hallgat le a Facebook?!

Barcza Attila (Fidesz-KDNP) ezután arra volt kíváncsi, hogy az egyébként szigorú, és a maga nemében egyedülálló európai szabályozás mennyire alkalmas arra, hogy az uniós állampolgárokat megvédje Európán kívül.

A párbeszédes Tordai Bence arról a fogyasztói élményről szólt, miszerint a telefonunk lehallgatja a beszélgetéseinket, és a közösségi médiában az elhangzottaknak megfelelő hirdetések jelennek meg.

Az albizottság elnöke, Z. Kárpát Dániel (Jobbik-Konzervatívok) pedig arra szeretett volna választ kapni, hogyan lehetne finanszírozni a lakosság és a vállalkozói szektor átállását, felkészülését, és ennek a folyamatnak a menedzselésére szükség volna-e Magyarországon egy önálló AI Office-ra.

Vajda Péter tájékoztatása szerint az uniós rendeletek az EU teljes területére érvényesek, de az már kérdéses, hogy az mennyire oltalmazhat mondjuk Dél-Amerikában. Egyébként hangsúlyozta azt is, hogy az AI Act szerint az Európai Unióban szigorúan tiltott lesz az a fajta társadalmi kreditrendszer, ami a mesterséges intelligenciával Ázsiában épül ki. [Itt több tévedés is van. Egyrészt nem épül ki. Másrészt nincs köze az MI-hez.Szerk.]

A lehallgatások apropóján arról beszélt, hogy a humánegyediség a digitális térben nem olyan sokszínű, az online cselekvéseink hasonlatosságokat mutatnak, ezeket lehet kategorizálni.Lehet még én magam sem tudom, hogy felmerült bennem az igény – utalt a MIK vezetője a célzott reklámok sikerességére.

Az AI Office kapcsán elismerte, a jogalkalmazás széttagolása valóban nem lenne kívánatos, ugyanakkor szerinte minden jel arra mutat, hogy a gazdasági és társadalmi hatások összevethetőek lehetnek, amelyeket a kormányzat figyelemmel kísér. ”

Forrás:
Újabb extraprofitadó jöhet, százmilliárdos mesterséges alapot hoznának létre; Sarkadi-Illyés Csaba; Economx; 2024. április 18.

„…a parlamenti Gazdasági Bizottság Fogyasztóvédelmi Albizottságának keddi ülésén, amelyen a mesterséges intelligencia fogyasztók számára nyújtott előnyeivel, illetve az MI-alapú rendszerek és szolgáltatások fogyasztóvédelmi kockázataival összefüggésben tartott tájékoztató előadást Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke és Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Kft. ügyvezető helyettese. Hogy miért egy albizottságban kaphattak erre lehetőséget, és nem egy rendes bizottsági ülésen, jelzi, hogy a mesterséges intelligencia még mindig nincs a döntéshozók feladatlistájának élén. Noha azt sem lehet mondani, hogy a jelentőségével és elkövetkezendő hatásaival ne foglalkoznának már kormányzati szinten is.

Az Indamedia által szervezett AI Summit konferencián tavaly szeptemberben jelentette be Nagy Márton miniszter, hogy 2024-ben érkezik a magyar MI-stratégia. Május 7-én pedig ő nyitja meg a Koalíciók Napját a mesterséges intelligencia versenyképességi szerepét elemző előadásával. A szakmai konferencia szervezője a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. Az általuk működtetett Mesterséges Intelligencia Koalíció 2018-ban jött létre azzal a céllal, hogy Magyarország Európa élvonalába kerüljön, és fontos tagjává váljon a nemzetközi mesterségesintelligencia-közösségnek. A szervezet weboldalán olvasható még, hogy a Koalíció célja:
* az MI-alapú fejlesztések széles körű elterjedésének és alkalmazásának köszönhetően jelentősen erősödjön a hazai vállalkozások versenyképessége;
* a magyar startupok és kkv-k nagy arányban vegyenek részt MI-fejlesztésekben akár nagyvállalati, egyetemi vagy nemzetközi partnerségben;
* az állam a nemzeti adatvagyon átgondolt hasznosításával, illetve az MI-megoldások felhasználójaként maga is vegye ki a részét az MI-ökoszisztéma fejlesztéséből.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció hat munkacsoporttal (Adatipar és adatvagyon, Alkalmazások és piacfejlesztés, Nemzetközi kapcsolatok, Oktatás és tudatosítás, Szabályozás és etikai keretek, Technológia és biztonság) tevékenykedik, ötszáz tagszervezetük és ezer MI-szakértőjük van. Különböző szakmai fórumokon vesznek részt, előadásokat tartanak, illetve intenzív nemzetközi kapcsolatokat ápolnak.

Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke a keddi parlamenti ülésen hangsúlyozta, hogy szerteágazó témáról van szó, a technológiai fejlődésnek átalakító erejű hatása lesz a következő években, ezért is fontos a kockázatokról minél előbb és részletesebben beszélni.

Történelmi lépés, de kiállja-e az idő próbáját?

Korábban a Koalíció már kidolgozott az MI-fejlesztésekkel és a technológiai fejlődéssel összefüggésben egy azonnali akciótervet, majd 2020-ban elkészítették Magyarország mesterségesintelligencia-stratégiáját, amelynek elfogadásáról kormányhatározat is rendelkezett. Jakab Roland azonban rámutatott: bár ez a stratégia 2030-ig határoz meg célokat, a folyamatos fejlődés miatt állandó finomhangolásra van szükség, és szakmai egyeztetések útján ajánlott kétévenként felülvizsgálni.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció olyan javaslatokat igyekszik megfogalmazni, amelyeket aztán a szakpolitika a gazdaságfejlesztés során be tud építeni, részben azzal a céllal is, hogy a kis- és középvállalkozások versenyképesek maradjanak a hazai, valamint a nemzetközi piacokon. Jakab Roland többek között kiemelte: fontos, hogy kiépüljön egy technológiai kísérleti környezet Magyarországon. A Mesterséges Intelligencia Koalíció azt is vizsgálja, hogy a technológiai fejlődés milyen hatással lesz a munkaadókra és a munkavállalókra.

Jakab Roland szerint mindenkihez el kell juttatni azt az üzenetet, hogy a mesterséges intelligencia rövidesen napjaink részét képezi majd, ezért fel kell készülni a használatára, és ennek érdekében szükséges képezni magunkat. Bizonyos munkaköröket ugyan megszüntetnek majd az MI-fejlesztések, de ezzel párhuzamosan nagyon sok új munkakör jön létre, amelyek eddig nem léteztek. Jakab Roland kifejtette: nem az MI fogja elvenni a munkát az emberektől, hanem azok, aki ezt a technológiai eszközt használni tudják, és azok veszítik el a munkájukat, akik pedig nem.

Vajda Viktor, a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető-helyettese a mesterséges intelligenciáról szóló uniós rendeletet ismertette, és többek között kiemelte, hogy etikus szabályozásokra van szüksége. Azt is megjegyezte: még nem lehet tudni, hogy kiállja-e az idő próbáját a rendelet, a technológiai fejlődés általában megelőzi a jogalkotást, és az indukálja az utóbbit. Vajda Viktor hangsúlyozta, hogy az MI-fejlesztések olyan új gyakorlatokat eredményeznek, amelyekre még nincsen felkészülve az emberiség; a jogalkotóknak folyamatosan monitoroznia kell a technológiai fejlődést, és gyorsan reagálniuk is kell rá.

Egy hónapja, márciusban fogadta el az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt. Történelmi lépés, mivel ez a világ első jogi keretszabályozása a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. Célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a mesterséges intelligenciával szemben, miközben az innovációt serkenti, megteremtve Európa vezető szerepét az MI-terén. A jogszabály kitér a polgárok jogainak védelmére, a bűnüldözői szervek lehetőségeire, a magas kockázatú MI-rendszerekre, továbbá kötelezővé teszi a mesterséges vagy manipulált tartalmak megjelölését. A teljes szabályrendszer csak 2026 közepére lép érvénybe. A részletekhez hozzátartozik, hogy az uniós tagállamok saját mesterségesintelligencia-felügyeleti szervet hoznak majd létre, miközben az EU felállít egy MI-hivatalt, amelynek feladata lesz a vonatkozó jogszabályok végrehajtása és felügyelete.

Se tiltani, se szabadjára engedni nem szabad

Számtalan kérdés van a mesterséges intelligencia alkalmazásával és szabályozásával kapcsolatban, a keddi parlamenti albizottsági ülésen is elhangzott néhány kérdés, illetve felvetés a tájékoztatót meghallgató képviselők részéről.

A fideszes Barcza Attila, a Gazdasági Bizottság alelnöke szerint éles különbségek alakulhatnak ki egy alapvetően szenzitív területen, és kérdés, hogy a szabályozások hogyan lesznek betarthatóak a határokon túl. Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek frakcióvezetője a biometrikus azonosítást szolgáló rendszereknek, pontosabban a biometrikus alapú biztonsági kamerák alkalmazásának a szabályozását emelte ki. De azt is felvetette, hogy nemcsak a gyermekek vannak kiszolgáltatva az új technológiák megjelenésének, hanem a felnőttek is, akiknek fontos lenne a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos oktatásuk.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik – Konzervatívok képviselője, a Fogyasztóvédelmi Albizottság elnöke megjegyezte, hogy az uniós szabályozás hatályba lépése már késő lehet egy olyan iparágnál, amely folyamatosan fejlődik, és 2026-ra „teljes mértékben kicserélődhet” a terület.

A jobbikos politikus szerint nem várható el, hogy az állampolgárok önköltségen vegyenek részt a mesterséges intelligenciát érintő átképzéseken. Az ülésen, majd az azt követő sajtótájékoztatóján is egy Munkahelyvédelmi Alap felállítása mellett érvelt. Ez utóbbiról már tavaly decemberben is beszélt. Z. Kárpát Dániel, akkor azt mondta: kezdeményezni kell, hogy „a mesterséges intelligencia mentén hasító óriáscégek” az extraprofitjuk egy részét ebbe az alapba csatornázzák. A keddi sajtótájékoztatón ezt kiegészítette azzal, hogy a multicégeknek extraprofitjuk 1 százalékát kellene befizetniük a Munkahelyvédelmi Alapba. Az ebből befolyt összeggel meg lehetne védeni a magyar munkavállalók munkahelyeit, támogatni a kisvállalkozókat, továbbá biztosítani azt, hogy ingyenes átképzési programok induljanak a mesterséges intelligenciát jelentő kihívásokra válaszolva.

A jobbikos képviselő megismételte, hogy két dolgot tilos tenni a mesterséges intelligenciával kapcsolatban: nem szabad betiltani, mert a modern technika úgyis szembejön, és nem szabad kontroll nélkül szabadjára engedni sem, mert „a rémálmok korát hozhatja el Magyarországra nézve”. Példaként az „unokázós csalókat” említette, akik már a mesterséges intelligenciával generált hangmintával ejtik át az időseket. Éppenséggel „közelebbről” is hozhatott volna példát, a mesterséges intelligencia használata a politikát is átformálhatja, és akár a karaktergyilkos kampányok egyik befolyásoló eszközévé válhat. A technológia már most adott, hogy politikusok képmását klónozzák (elég csak a deepfake-re gondolni) és a hangjuk generálásával olyat adjanak a szájukba, amit sosem mondanának.

A parlamenti albizottság keddi ülésén a képviselők megköszönték a kapott tájékoztatást, és abban egyeztek meg az előadókkal, hogy folytatják a témában a párbeszédet. Nem kérdés, hogy van és lesz még miről együtt gondolkodni…”

Forrás:
Mindent megváltoztat, ami most jön, a parlamentben is erről beszéltek; Nótin Tamás; Index.hu; 2024. április 16.

Fenntartható fejlődés

Egy egészséges fánk, ami a városainkat is fenntarthatóbbá teheti

„Oxfordból indult hódító útjára a fánkgazdaság modellje, amelynek célja, hogy megtaláljuk azt az arany középutat, ahol a Föld minden lakosának alapvető emberi szükségletei kielégülnek („társadalmi alapzat”), miközben tiszteletben tartjuk az életet fenntartó bolygó kapacitását („környezeti plafon”). A Kate Raworth brit közgazdász által kidolgozott, a nemnövekedés mozgalmához hasonló elveket felállító elmélet megkérdőjelezi a GDP-központú uralkodó közgazdasági szemléletet, helyette az éghajlati-ökológiai szempontból biztonságos és társadalmilag igazságos tér elérését helyezi a középpontba. Amszterdam volt az első város, mely ennek a módszernek az adaptálásával dolgozta ki frissített fenntarthatósági stratégiáját a COVID-világjárvány közepén, és azóta több mint 70 város követte példáját. A sokszínű városi szereplők – lakosok, várostervezők, politikai- és gazdasági döntéshozók – részvételével zajló közös gondolkodásnak és tervezésnek az elindításához minden városnak fel kell tennie a kulcskérdést: Hogyan lehet városunk jól boldoguló emberek otthona és egy virágzó környezet, miközben tiszteletben tartjuk minden ember jól(l)étét és az egész bolygó egészségét? A modell nem kínál kész útitervet – ez sokkal inkább egy eszköz, aminek segítségével a helyi adottságokhoz, kulturális, társadalmi és környezeti kontextushoz igazodó holisztikus pillanatképet lehet alkotni egy városról, kerületről vagy akár országról, és ennek megfelelően közösen megalkotni egy fenntarthatóbb jövőképet, ami aztán stratégiába építhető…”

Forrás:
Egy egészséges fánk, ami a városainkat is fenntarthatóbbá teheti; Lehoczky Annamária; Másfélfok blog; 2024. április 18.
Lásd még:
Doughnut Economics. Seven Ways to Think Like a 21st-Century Economist; Kate Raworth; Chelsea Green Publishing; 2017

Átrajzolja-e a zöld átmenet az Európai Unió regionális fejlettségi térképeit?

„A mandátumának végéhez közeledő, Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság egyik vezető politikai programpontja az úgynevezett zöld átmenet Európai Unióban történő támogatása és levezénylése volt. Számos szakpolitikai program és finanszírozási eszköz nyújtott és nyújt segítséget a tagállamoknak ahhoz, hogy nemzetgazdaságaikat az új kor követelményeihez igazítsák az energiatermelés és -felhasználás területén. Bár a zöld átmenet nemzetgazdasági szintű hatásairól gyakran esik szó, a regionális szinten zajló változások elemzése sokszor a háttérbe szorul. Úgy néz ki azonban, hogy a nemzetgazdasági átalakulások éppen regionális szinten kezdődnek. Éppen ezért érdemes egy pillantást vetni az Európai Unió változó regionális térképére ahhoz, hogy a nemzetgazdasági szinten történő változásokat is pontosabban tudjuk értelmezni.

A zöld átmenet magában hordozza annak lehetőségét, hogy segítse az Európai Unió kohéziós politikája legfontosabb céljának elérését, azaz a területi különbségek csökkentését. Az új kihívások ugyanakkor éppen ellenkező dinamikával is hathatnak, azaz szélesíthetik az Európai Unión belüli fejlettségi különbségeket. Egy biztos: a klímapolitikai kihívások és a gazdaságban zajló változások újrarajzolják a régiók térképét. Eddig marginális térségek foglalhatnak el jelentős helyet az új európai térképen, míg más, korábban központi szerepet játszó tájegységek az elfeledés veszélyével kell, hogy szembenézzenek, amennyiben nem találják meg a megfelelő választ a változások okozta kihívásokra.

Az Európai Unió kohéziós politikája egyelőre még csak a kezdeti lépéseket tette meg az újonnan megjelent problémák kezelése terén. Amint arról a Kilencedik Kohéziós Jelentés is tanúbizonyságot tesz, a szakpolitikai keret az egy-két rendelkezésre álló pénzügyi eszköz mellett jobbára a helyzet értelmezéséből, a diagnózis felállításából áll.

A zöld átmenet alapvetően három, a régiókat különösen súlyosan érintő problémára kíván választ adni. Az egyik azokat a régiókat érinti, amelyek gazdaságszerkezetükből adódóan hagyományosan a szénalapú gazdasághoz kötődnek. Ma az Európai Unió polgárai közül hatmillióan dolgoznak úgynevezett karbonintenzív régióban, míg maga a szénipar 2018-ban közel 340 ezer ember számára biztosított munkát, akik közül a becslések szerint 2030-ig 54 ezer főtől 112 ezer főig terjedően veszíthetik el a munkájukat.

A munkahelyek meglehetősen koncentráltan helyezkednek el az Európai Unióban, hiszen több mint a felük – egészen pontosan hatvan százalékuk – hét régióban (Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Lengyelországban és Romániában egy, Németországban pedig két régióban) található. Számukra az Igazságos Átmenet Alap próbál most és a közeli jövőben beruházásösztönzés és átképzőprogramok révén közvetlen segítséget is nyújtani. A térségek túlnyomó többsége számára a szerkezetváltás a jövő kérdése is. Mivel a hagyományos Európa központi ipari térségei közé tartoztak többen is, egy esetleges gazdasági marginalizálódás nagyon komoly társadalmi következményekkel is járhat.

Potenciális nyertesei lehetnek ugyanakkor ennek az energiaipari átalakulásnak azok a régiók, amelyek jelenleg a klímaváltozás elsődleges áldozatainak tűnnek. A zöld és megújuló energia jövőbeni térhódítása azoknak a dél-európai tájegységeknek jelentenek esélyt, amelyek eddig a hőség és szárazság fokozódásával inkább a klímaváltozás árnyoldalait láthatták. Most viszont, a szél- és napenergia jövőbeni intenzívebb hasznosításával akár „zöld energia régióvá” is előléphetnek.

A másik kihívás a közlekedés terén jelent új kihívásokat. A zöld átmenet célkitűzéseinek megfelelően az Európai Bizottság nem csupán a közösség energiatermelését és -felhasználását akarja átalakítani, de elképzeléseiben a zöld közlekedés elterjesztése is kitüntetett helyet foglal el. Célkitűzésként jelenik meg a Kilencedik Kohéziós Jelentésben, hogy 500 kilométer alatti távolság esetén a jövőben gyorsvasutakkal váltsák ki a légi közlekedést.

Jó alapot jelent ennek a kezdeményezésnek a megvalósításához, hogy 2019-ben az Európai Unióban megtett összes utaskilométer 31 százalékát már gyorsvasúton tették meg, amely arány Franciaország és Spanyolország esetében a hatvan százalékot is eléri. Nehezítő körülmény ugyanakkor, hogy a gyorsvasúti hálózat ma még rendkívül egyoldalú: a tagállamok több mint felében – többnyire az Európai Unió keleti felében – egyáltalán nem található még meg a gyorsvasúti hálózat egyetlen eleme sem.

Ez az aszimmetria jellemzi a zöld autós infrastruktúra kiépítettségét is. Míg önmagában a fejlődés tempója imponáló, hiszen 2020 és 2022 között megduplázódott az autók számára rendelkezésre álló elektromos töltőhelyek száma, addig ezek átlagos elérési távolsága már komoly térségi különbségeket mutat fel. Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban és Németországban ez kevesebb, mint egy kilométer, míg Görögországban, Lengyelországban, Litvániában és Romániában húsz kilométeren túl van átlagosan egy töltőállomás.

A harmadik, a régiókat érintő kihívás a képzés átalakításának feladata. A mostani adatok alapján is úgy tűnik, hogy a klímaváltozással és a zöld átmenettel kapcsolatos problémák egyben lehetőségek is lehetnek, amennyiben egy régió jól tudja átfordítani a fenyegetést potencialitássá. A feladat elvégzéséhez azonban arra van szükség, hogy az adott helyi közösség tagjai kellő felkészültséggel és képességgel rendelkezzen az új helyzetek értelmezéséhez, kezeléséhez, a támogatások megszerzéséhez. Ez az eddigieknél is nagyobb figyelem fordítását teszi szükségessé azon technológiák kifejlesztésére és elterjesztésére, amely lehetővé teszi, hogy az oktatás – különösen a felsőbb szintű oktatás – ne csupán a városias és központi régiók meghatározó ereje legyen.

A most formálódó új térkép váratlan változásokat hozhat az Európai Unió regionális fejlettségi mintázatában. Hagyományos szerkezetű központi régiók süllyedhetnek el, miközben korábban marginális jelentőségű, perifériális fekvésű régiók emelkedhetnek fel. Úgy tűnik, ebben a versenyben az eddigieknél is nagyobb jelentősége lesz a helyi közösségek és vezetőik felkészültségének.”

Forrás:
Átrajzolja-e a zöld átmenet az Európai Unió regionális fejlettségi térképeit?; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2024. április 18.

Nemzeti Földhő Stratégia: 2030-ig megkétszerezzük a geotermikus energia hazai felhasználását

„A geotermikus energia közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található. A rendelkezésre álló potenciálra alapozva azonban még tovább fokozható a helyben elérhető erőforrás felhasználása. A társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégiában vázolt intézkedések a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát. A jövő a zöldenergiáé, a kedvező adottságok hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés növeléséhez és az energiaárak megfizethető szinten tartásához.

A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele. Így nagyon erős a földi hőáram, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia sokrétű hasznosításához.

A Nemzeti Földhő Stratégia alapvető célja, hogy a jelenleg 6,4 petajoule hazai energetikai felhasználás már 2026-ig ötödével (8 PJ-ra), a következő évtized elejére pedig a bázisérték duplájára (12-13 PJ-ra) növekedjen. A stratégia időtávján 6,5 százalékról 25-30 százalékra emelkedhet a geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből. Az új hasznosítások 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki 2035-ig, érdemben csökkentve az importkitettséget.

A kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának támogatásában. A beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet összesen mintegy 165 milliárd forint támogatás teremtheti meg. A geológiai és pénzügyi kockázatok csökkentését, részbeni átvállalását szolgáló pályázati felhívás indulhat első körben 34 milliárd forint kerettel. A fúrások, hőközpontok, vezetékrendszerek megvalósítását kedvezményes és tervezhető feltételrendszerrel könnyítheti meg a Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció. A településfűtés elterjesztése céljából legalább 20 milliárd forint értékű támogatás ösztönözheti fejlesztésekre a közintézményeket. A földhő kiterjedtebb hasznosítását geotermikus hőszivattyú telepítési program is elősegítheti.

Az energetikai szempontból szükséges beruházásokkal szembeni fontos elvárás, hogy nemzetgazdasági szinten megtérüljenek, növeljék a versenyképességet, a nemzeti energetikai gépgyártást zöld alapokon újjáélesztve megrendelést adjanak a hazai iparnak, kiaknázva a településfejlesztési és turisztikai lehetőségeket is. A társadalmi egyeztetésre induló Nemzeti Földhő Stratégia teljes szövege elérhető a kormányzati honlapon.

2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia kitermelése, de bőven van még tere a zöldenergia további felhasználásának. Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett pályázat nyerteseinél 4,8 milliárd forint mérsékli a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. Március elején nyílt meg a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítésének vagy állami tulajdonban levő szénhidrogén-kutak termálkúttá alakításának támogatására.”

Forrás:
Nemzeti Földhő Stratégia: 2030-ig megkétszerezzük a geotermikus energia hazai felhasználását; Energiaügyi Minisztérium; 2024. április 18.
Nemzeti Földhő Stratégia társadalmi egyeztetése; Energiaügyi Minisztérium; 2024. április 18.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

NIS2: szektorok, hatályok, határidők és bírságok

„Talán nem túlzás azt állítani, hogy mostanában a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) minden erejével a NIS2, illetve az abból születő, vagy már megszületett magyarországi szabályozás bevezetésének támogatására koncentrál, hogy a teendők közérthetővé váljanak a vállalatok számára. Mondjuk mire kell figyelni, jönnek a határidők, hatályok és bírságok – vagyis minden, ami már tudható.

A NIS2 EU-s irányelv 2022 decemberében jelent meg hivatalosan, az átültetésére pedig bőven van a tagállamoknak ideje, egészen pontosan 2024. október 18-ig. Magyarország ugyanakkor úgy gondolta, hogy mivel olyan vállalatok is érintettek a szabályozásban, melyek nemhogy kiberbiztonsági szabályozással, de sok esetben állami felügyelettel sem találkoztak még a tevékenységük során, megelőzi az összes többi tagállamot, és ennek megfelelően már 2023 májusában elfogadta a kibertantv-nek hívott törvényt. Ez kifejezetten a NIS2 által felsorolt ágazatok gazdasági, piaci szereplőit szabályozza.

A kimaradt szektorok védelme

Míg az érintett ágazatok közül néhány eddig jobbára híján maradt a kiberbiztonsági erőfeszítéseknek, vannak olyanok is, melyek jelen pillanatban is kiberbiztonsági szabályozás alatt állnak. Ilyen például az energiaszektor, a közlekedési szektor, illetve az egészségügy, az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatások, vagyis minden, ami köznyelvi megfogalmazásban kritikus infrastruktúrának minősülhet. Ezekben az ágazatokban tevékenykedő cégek közül néhányan már foglalkoznak kiberbiztonsággal, legkésőbb 2020 óta. Az összes többi szereplő viszont eddig nem állt ebből a szempontból szabályozás alatt.

Az államilag nem érintett szektorok közül kiemelkedik a gyártásszektor, kifejezetten elektronikai eszközgyártás, a jármű és járműalkatrész-gyártó cégek, melyek gazdasági tevékenységükből fakadóan nem voltak eddig engedélykötelesek. Vannak olyan szektorok is, melyek azért az állammal már találkoztak; erre példaként talán az élelmiszeripar említhető, ahol a NÉBIH szakmai hatósági felügyeletet gyakorol, vagyis magát az élelmiszer-forgalmazási, előállítási tevékenységet NÉBIH engedély alapján lehet végezni.

Az általános kép szerint – ami a többség fejében él – az említett szektorok azért mára már tudatosították a veszélyeket. Például az egészségügyi szektorban megkerülhetetlen volt a világszerte történt botrányos események, a kórházak elleni zsarolóvírus támadások híre a tömegtájékoztatásban.

Azt mindenesetre talán kevesebben tudják – pedig a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központja az SZTFH Minden Kiberül podcastjában is beszámolt róla – hogy már 2021-ben is volt Magyarországon kórházakat érő kibertámadás, mégpedig szám szerint 40 körüli, vagyis ez idehaza sem újkeletű történet.

Vannak ugyanakkor jobban és kevésbé kockázatos ágazatok. Kiberbűnözői szemszögből az előbbiek közé sorolandó az említett egészségügy a sok érzékeny személyes adat miatt. Ebben a szektorban az is elvárás, hogy a gépi rendszerek mindig álljanak rendelkezésre, hiszen ha egy beteg görcsöt kap és gyógyszert kell neki adni, akkor az orvosoknak muszáj azonnal látni, hogy milyen allergiái vannak. Az egészségügy vonatkozásában ráadásul az is jól látszik, hogy a törvény hatálya kiterjed majd a magánszektorra, a magánkórházakra és magánszakrendelőkre is, melyeket egyre sűrűbben veszik igénybe az állampolgárok. A kevésbé kockázatos ágazatok közé tartoznak például a postai szolgáltatók, az élelmiszeripari szereplők és a gyártó cégek.

A problématagadók és a bírságok

A hazai gazdaság érdekes jellemzője, hogy minden ágazatban vannak “problématagadók”. Ők azok, akik nem látják, hogy miért tartoznának a NIS2 hatálya alá, vagy miért kellene, hogy oda tartozzanak. Szerencsére vannak olyanok is, akik kifejezetten élen járnak, foglalkoztak már a kiberbiztonsággal, és már megteremtették rá a szükséges erőforrásokat is. A mulasztásos jogsértések tekintetében jelen pillanatban nincs hatályos szabályozás érvényben, és még megismerhető szabályozás sincs, ugyanis a bírságolást, a szankcionálást csak 2024. október 18-tól alkalmazhatja az SZTFH. Ez nem azt jelenti, elhúzzák majd őszig a bírságtételek megállapításáról szóló rendelettervezet előkészítését és kiadását, hanem inkább azt, hogy most folyamat oldalról közelítik meg a kérdést. Egyelőre azon van a fő fókusz, hogy a szervezetek felismerjék az érintettségüket és bejelentkezzenek a nyilvántartásba.

Ennek a kötelezettségnek a megszegéséért vagy a kötelezettség elmulasztásáért járó bírságra vonatkozóan van már tervezet, ami minimálisan 5 millió forint és maximálisan 50 millió forintban határozza meg a nyilvántartásba vétel elmulasztásának a díját.

A bírságtétel nagyságrendjének meghatározásánál a NIS2 rendelkezései szerinti visszatartó erejű szankció meghatározása volt a cél, hogy a szervezetek inkább legyenek érdekeltek abban, hogy a hatóságnál nyilvántartásba vetessék magukat, és inkább vállalják a kontrollt, minthogy egy egyszeri nyilvántartásba vétel elmulasztásáért milliókat kelljen kiadniuk. Ez a rendelet sincs még kiadva – bár már folyamatban van –, de várhatóan a június 30-i határidő előtt megjelenik majd, így mindenki megismerheti az összes szükséges információt, hogy eldönthessék: bejelentkeznek-e a nyilvántartásba, avagy nem.

Az audit menete

Az audit szintén törvény szerint előírt kötelezettsége lesz a szervezeteknek. A feladatra az SZTFH által nyilvántartásba vett auditorok közül lehet választani. Ez a nyilvántartás jelen pillanatban még nulla elemű, mivel az auditorok nyilvántartásba vételi feltételeit tartalmazó rendelet még nem jelent meg.

Azt viszont talán fontos kiemelni, hogy az auditorok felett is erős kontroll lesz, a védelmi intézkedés lista mellé készül egy auditori módszertan is, konkrét értékelési módszerrel és értékelési renddel, hogy nagy kilengések ne lehessenek az értékeléseknél.

Összefoglalva, június 30-a a legfontosabb céldátum, a hatósági nyilvántartás pedig január 1-től elindult, és az SZTFH elmondása szerint bár a kérelmek folyamatosan érkeznek be, de egyelőre nem éri el a várt számosságot. Érdekességként említhető, hogy előfordult már elutasított határozat is, tehát volt olyan szervezet, amelyik úgy gondolta, hogy a szabályozás hatálya alá esik, viszont egyéb szakhatósági állásfoglalásokkal – melyeket az SZTFH indított, begyűjtve az összes elérhető bizonyítékot – nem tudta megerősíteni az érintettséget. Az ilyen esetekben elutasítás születik, tehát önkéntes jellegű felügyeletre nincs lehetőség.

Teendők kisokos

1. Az első nagyon fontos teendő ahhoz, hogy a szervezet eljusson a kérelmezéshez az, hogy fel kell ismernie az érintettségét. Ennek módszertanában az első és legfontosabb lépés, gyakorlati oldalról közelítve, hogy meg kell nézni mekkora a cég. Vannak olyan cégek, melyek vállalkozáscsoportban működnek, az ő esetükben a vállalkozáscsoport vizsgálandó, és annak pénzügyi adatai, az úgynevezett éves konszolidált beszámoló alapján, míg vannak önálló vállalkozások, melyek magánszemélyek tulajdonában állnak. Utóbbiak esetén egyszerűbb a méretmeghatározás: minimum 50 fő alkalmazott, vagy 10 millió euró forintösszegnek megfelelő éves árbevétel szükséges. Fontos, hogy nem lehet kreatív módszerekkel megúszni a törvény hatályát – például ha valakinek jelenleg 51 fő alkalmazottja van, és úgy dönt, hogy kirúg két embert, hogy lemenjen az 50-es korlát alá – mivel a KKV törvény kimondja, hogy akkor lehet átsorolást kapni, ha az elmúlt két évben fennállnak a megfelelő feltételek, melyek alapján az átsorolás megtörténhet. Önmagában tehát méret alapján nagyon nehéz kikerülni a törvény hatálya alól.

2. Azt is vizsgálni kell, hogy a szervezet mikro-, vagy kisvállalkozásnak, esetleg középvállalkozásnak vagy nagyvállalkozásnak minősül-e. Amennyiben kicsi a cég, tehát mikro-, vagy kisvállalkozás, csak ötféle tevékenységet kell vizsgálni. Ez a törvényben is megtalálható, mint kivétel lista, ide tartoznak majd például az elektronikus hírközlő szolgáltatók, a bizalmi szolgáltatók, tehát inkább a digitális ágazatban működő vagy digitális infrastruktúrákkal foglalkozó cégek.

3. A közép- vagy nagyvállalkozások esetében egy kicsit nehézkesebb lesz a történet, ugyanis át kell olvasni a törvény két mellékletét, melyek hosszasan taglalják azt, hogy milyen tevékenységek tartozhatnak a törvény hatálya alá. Itt nagyjából háromfelé lehet bontani a törvényi szövegezést:

a.) Vannak olyan meghatározások, amelyek más magyarországi jogszabályra utalnak vissza, így például az élelmiszeripar vonatkozásában természetesen a már meglévő élelmiszerlánc-biztonsági törvényre hivatkozik. Ebben az esetben viszonylag egyszerű a helyzet, mert ezek tipikusan engedélyköteles tevékenységek, tehát azt kell a szervezetnek megvizsgálnia, hogy van-e az adott szakhatóságtól papírja, van-e engedélye az ilyen jellegű tevékenység végzése. Ez azért is viszonylag egyszerűbb dolog, mert a jogi, vagy a compliance részleg valószínűleg ennek tudatában lesz az adott cégnél.

b.) Az eggyel nehezebb verzióban csak úgynevezett belső hivatkozások szerepelnek a szövegben, olyan fogalommeghatározásokkal például a kutatóhelyek esetén a mellékletben, mint: kutatóhely. Ez önmagában nagyon sok szervezetet jelenthet, hiszen ha csak ezt az egy fogalommeghatározást vesszük alapul, akkor hatalmas lehetne az érintett kör. Viszont maga a törvény az első részében értelmező rendelkezésként definiálja, hogy a törvény vonatkozásában mi az, ami kutatóhelynek minősül. Tehát például automatikusan kizárja az oktatási intézményeket, így az egyetemek, ahol tipikusan kutatási tevékenység is folyik, emiatt nem tartozhatnak a hatálya alá.

c.) A harmadik eset a legegyszerűbb megközelítés, a gyártás ágazatnál, a kettes számú mellékletben TEÁOR kód-hivatkozások találhatók. Például vannak olyan tételek a gyártás tekintetében, ahol meghatározták, hogy a 26-tal kezdődő TEÁOR-kódú szervezet automatikusan a törvény hatálya alá tartozik. Tévedés itt általában ott szokott előfordulni, hogy mindenki csak a cégbíróságon bejegyzett tevékenységi köreit vizsgálja, viszont nincs minden tevékenységre külön TEÁOR-szám. Vannak olyan engedélyköteles tevékenységek Magyarországon, melyekhez nem tartozik egyértelmű összerendelés. Így önmagában a TEÁOR és a cégnyilvántartásban szereplő adatok vizsgálata nem lesz elegendő.

Alapvetően a június 30-as határidő csak és kizárólag azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek 2024. január 1. előtt már megkezdték a működésüket, és érintett szervezetnek minősülnek. Előfordulhat, hogy akár a mai napi adatszolgáltatásával egy szervezet átlépi a statisztikai számaival a foglalkoztatotti létszámot, vagy a törvény hatálya alá tartozó új tevékenységet kezd meg. Rájuk a fő szöveg szerinti rendelkezések vonatkoznak, tehát a működésének megkezdését és érintett szervezetté válását követően 30 nap áll rendelkezésre a nyilvántartásba vételre. Az újonnan érintetté válókkal szemben emiatt kvázi szigorúbb a szabályozás.”

Forrás:
NIS2: szektorok, hatályok, határidők és bírságok; IT Business; 2024.április 16.