Skip to main content

10. szám, 2025. március 10.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Indul a Versenyképes Járások Program

„A vidéki Magyarország élhetőségének és népességmegtartásának támogatása, a városok és községek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása, valamint a települések közötti térségi együttműködések ösztönzése érdekében Magyarország Kormánya Versenyképes Járások Programot indít.

A program kiemelt célja, hogy a járások szempontjából jelentős, több település helyzetét javító, illetve az adott járás lakosságának minél nagyobb hányadát érintő fejlesztések támogatásával ösztönözze a térségi és települési együttműködéseket, megteremtse a párbeszédet a járások települései között annak érdekében, hogy közös céljaikat minél hatékonyabban valósítsák meg.

Versenyképes Járások Program letölthető anyagok:

Felhívás

Adatlap

Keretek”

Forrás:
Indul a Versenyképes Járások Program; Kormányhivatalok.hu; 2025. március 6.
Megjelent a Versenyképes Járások Program felhívása a fejlesztési igények benyújtásáról; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. március 6.

Új MI-stratégiát dolgoznak ki Palkovics Lászlóék

„A külföldi tőke becsalogatását, sőt, akár egy mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó magyarországi kutatóközpont létrehozását is segítheti a terület fejlesztése. A Világgazdaságnak a terület koordinálására kijelölt kormánybiztos, Palkovics László nyilatkozott feladatairól, azaz az MI stratégia megújításáról, valamint a hazai MI prioritásairól, de arról is, hogy hamarosan a meglévőnél sokkal nagyobb tudású szuperszámítógép érkezhet.

Új lendületet kap Magyarországon a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztése, miután bő egy hete kormánybiztosként Palkovics László látja el a terület koordinálásával járó feladatokat. Teendőiről, a terület prioritásairól és eddigi eredményeiről Palkovics László a Világgazdaságnak nyilatkozott. Molekuláris ujjlenyomatról, önvezető autókról, szuperszámítógépről és a digitális oktatásról is esett szó.

Milyen konkrét feladatot kapott a mesterséges intelligencia terén?

Nagy területről van szó, a lényeg pedig az, hogy milyen legyen Magyarország viszonya a mesterséges intelligenciához (MI). Ezt eléggé meghatározza, hogy a most megkezdődő munkának már van előzménye. 2020-ban, amikor még technológiai miniszter voltam, elkészült az ország MI stratégiája, amelyet a kormány elfogadott, jelenleg is ez érvényes. A stratégia alapvetően technológia-irányultságú volt. Mivel azonban a terület gyorsan fejlődik, látszik, hogy a stratégiát ki kell szélesíteni. Az ezzel kapcsolatos feladatot 2022-ben Nagy Márton miniszter úr vette át tőlem. Tavaly értékeltük az érvényes stratégiát, de megállapításainkat, a változtatásokat még nem vezettük át. Tehát ebből bőven következnek új feladatok, továbbá nyilván meg kell határoznunk azokat a prioritásokat, amelyek a magyar közösséget leginkább érintik.

Messziről nézve a mesterséges intelligencia két dolgot jelent: az általa kínált lehetőségek kihasználását és a vele kapcsolatos veszélyek elkerülését. Az államnak mindkettőben van feladata, ez szerepel is a miniszterelnöktől kapott felkérésemben.

Mi tartozik például e két terület alá?

Magyarország számára sokféle és nagyszámú, például oktatási, tudományos, gazdasági vagy kutatási lehetőség kínálkozik az MI területén. Ostobaság lenne ezeket a lehetőségeket kihasználatlanul hagyni.

Ha pedig nem lépünk, ne legyenek illúzióink: megteszi majd helyettünk más.

Az MI kapcsán jelentkező veszélyek elkerülése viszont tipikus állami feladat, amelynek van egy jogszabályi oldala, az AIA (Artifical Intelligence Act). Ennek részeként már megtörtént a legmagasabb veszélyességi kategóriába tartozó tevékenységek tiltása. E kategóriába tartoznak például a személyességi jogok elleni sérelmek, vagy az emberek kategorizálása annak alapján, amit az MI fel tud ismerni, ilyen a bőrszín vagy a nem. Azonban a mesterséges intelligenciának még nagyon az elején vagyunk, messze van az elérendő, stabil állapot.

Tehát létre kell hoznunk a mesterséges intelligencia szervezeteit, azaz egy MI office-t és egy kutatási tanácsot. A tanács majd folyamatosan monitorozza, mi történik ezen a területen. Maga a kormánybiztosi feladat a két említett terület, tehát a jogszabályi oldal és a szervezeti keret koordinálása. Nem az állam felügyeli a hazai MI egészét (csak a jogszabályi részét), ez szabja meg a kormánybiztosi feladatokat is. Azzal viszont lesz dolgom, hogy megteremtsük például az MI-eredmények alkalmazásának lehetőségét, hogy az üzleti szereplők, a piac bekapcsolódhasson a hasznosításba.

Mire látszik most lehetőség?

Például a szuperszámítógép (HPC, High Performance Computer) kapacitásának biztosítása. Egy nagy nyelvi modell tréningezése ugyanis ilyen, nagy kapacitást igényel. A tudomány által igényelt területeknek is meg kell jelenniük a stratégiában, ilyenkor annak finanszírozását is biztosítanunk kell. Lényegében ennek a feladatkörnek a konkrét teendőkre, intézkedésekre bontásához kezdünk hozzá.

A 2020-as stratégiából miket kell megváltoztatni?

Akkor az első 4-5 ország között voltunk a mesterséges intelligencia stratégia megalkotásában. Ebből adódóan a stratégia nagyon fontos eleme volt, hogy az emberek ismerkedjenek meg az MI-vel. Célul tűztük ki, hogy az emberek legalább a 10 százaléka szembesüljön vele valamilyen formában, és az 1 százaléka vegyen is részt valamilyen MI képzésben. Azt is megfogalmaztuk, hogy oszlassuk el az MI-vel kapcsolatban megjelenő félelmet. Vannak ugyanis, akik a munkájukat féltik a mesterséges intelligenciától, mások attól tartanak, hogy egyes alkalmazások becsapják őket. 2020-ban még nem láthattuk, merre halad a terület, ezért a stratégiában különböző transzformatív projekteket mutattunk meg, hiszen egy új technológia úgy mutatható meg, ha készítünk hozzá alkalmazásokat.

Milyen alkalmazásokról volt szó?

Például az autonóm, vezető nélküli autó fejlesztése, egyes államigazgatási, továbbá nyelvi kommunikációra épülő alkalmazások. Ide tartozott az egészségügyben a leletek, képdiagnosztikai adatok értelmezése, elemzése is. A felsoroltak azonban most már nem új, hanem részfeladatok.

Milyen határidők vannak az ön feladatában?

Az iroda felállítása és a kutatási tanács létrehozása nagyon rövid időn belül megtörténik, a határidő lényegében tegnapi. A meglévő stratégia módosítása, átdolgozása nagyobb közösséget igényel. Alapvetően a 2020-ban létrehozott, 370-380 tagú MI koalícióra alapoznánk. A koalíció cégekből, egyetemekből, kutatóintézetekből, állami intézményekből áll. Ehhez a munkához 1-2 hónapra mindenképpen szükség lesz, de többre nem, mert a 2020-as dokumentum nagyon jó alap.

Mi a stratégia megvalósulásának gyakorlati útja?

Az MI-nek vannak társadalmi, technológiai, gazdasági és jogi, politikai alkalmazásai. Az utóbbiak jogszabályalkotást takarnak, az, mint szó volt róla, a kormány dolga. Viszont a technológiai és a gazdasági alkalmazásokat alapvetően a piac szokta megoldani, itt a kormány teendője inkább az ösztönzés és a támogatás. A társadalmi alkalmazások – például az oktatás – terén megint van szerepe az államnak, de már a piacnak is. Szintén félig állami, félig piaci feladat mondjuk a közlekedés szervezése.

Az alkalmazások terén milyen ütemezésről lehet szó?

Itt nem tudunk sem túl gyorsak, sem túl lassúak lenni, hiszen az egész világon ugyanilyen munka folyik. Viszont, ha prioritásokat kell meghatározni, akkor az MI-vel kapcsolatos alapkutatások nem feltétlenül tartoznak ide, mert ezek terén már pozícionálták magukat más, nagy országok. De ezt sem kell kizárnunk teljesen, hiszen a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet hozhat új eredményeket a neurális hálók terén, vagyis ugyanolyan esélyünk van, mint bármely más országnak. Viszünk más, kiemelkedő témákat is:

Magyarországon, Zalaegerszegen működik a világ egyetlen olyan tesztpályája, amely önvezető járművek számára készült.
A Nobel-díjas Krausz Ferenc professzor most Magyarországon végez kutatásokat a molekuláris ujjlenyomat témájában,
vagy megemlítendők Roska Botond retinakutatásai,
és Peták István munkája, ő onkológiával foglalkozik, adott génhibák esetében használható gyógyszer-kombinációkat kutat.

Más olyan területek is vannak, amelyeken már csak el kell végezni a feladatot. Először 1993-ban írtam cikket arról, hogyan használhatók a mesterséges neurális hálók a járműfedélzeti elektronikában, vagy a gumiabroncs-modellezésben. Vagyis csak csinálni kell, a hozzá szükséges kormánydöntés már megvan. Hamarosan indul az említett, Levente nevű szuperszámítógép beszerzése, amit az EU is támogat. (A gép teljesítménye 20 petaflops lesz, vagyis négyszer nagyobb a 2023 elején üzembe helyezett szuperszámítógépnél, a Komondornál.)

Mik lesznek az új stratégia prioritásai?

Például MI-alapú a digitális állampolgársági programunk, amelyet tovább kell vinni, ahogyan ilyen a digitális közigazgatás és az oktatási rendszerünkben a tananyagok más platformokra helyezése is. Ez utóbb alapjaként készítettünk egy 300 oldalas, PDF-ben elérhető információhalmazt, amelyből majd létrehozható egy különböző formában megjeleníthető adatállomány. Ha oktatási anyagként hasznosítjuk, akkor ez az adatállomány lehet prezentáció, tanulmány, és definiálhatók hozzá kérdések is. Például az oktatási anyag elmondható valakinek az avatárjával (digitális leképeződésével) úgy, hogy közben fut mellette a prezentáció, míg alatta, a harmadik streamen, a chatszobában pedig érkeznek a hallgatói, tanulói kérdések. Ha a kérdések alapján a rendszer azt állapítja meg, hogy valami nem teljesen világos a tanulónak, akkor visszalép az ismertetésben a kérdéses részhez.

Mibe kerül az új kormánybiztosi feladata elvégzése?

A költségek közvetlenül az én fizetésemet és a nyolcfős iroda működtetését jelentik a kormányhatározat szerint. Nyilván lesznek dologi kiadások is, például igénybe veszem az MI koalíció munkáját, és támaszkodni fogok az egyetemek, kutatóhelyek és más állami szervezetek (NAV, KSH) tevékenységére. Az más kérdés, hogy a magyar állami oldalán milyen költségek jelentkeznek, ha hozzálátnak például az oktatás terén megcélzott feladatokhoz. Fontosnak tartom, hogy az MI-alkalmazások elterjedése segíti a működő tőke becsalogatását is. Már 2018–2019 óta érkeznek Magyarországra olyan külföldi cégek, amelyek itt foglalkoznak mesterséges intelligenciával. Ennek folytatásaként, tevékenységünk eredményeként jó esélyt látok egy komoly technológiai partnerségeken alapuló, hazai MI-alkalmazásokkal foglalkozó kutatóintézet létrejöttére is.”

Forrás:
VG-Exkluzív Palkovics László elárulta, hogyan futhat fel itthon a mesterséges intelligencia; B. Horváth Lilla; Világgazdaság; 2025. március 4.
Lásd még:
Palkovics László bejelentette: egy hónapon belül jön Magyarország átdolgozott mesterséges intelligencia stratégiája ; Turzó Ádám Pál; Portfolio.hu; 2025. március 5.

Közigazgatás, politika, jog

Erősödő vidéki térségek konferencia: a Nemzeti KAP-hálózat a vidéki térségek fejlődéséért

„A Nemzeti KAP-hálózat munkájába mindenki bekapcsolódhat – jelentette ki Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár az Erősödő vidéki térségek című konferencián. Hozzátette: egy olyan hálózat, amelyben mindenki tud dolgozni, de fejlődni is tud belőle. A 2023 és 2027 közötti uniós programozási időszakban a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. látja el a Nemzeti KAP-hálózat Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének (továbbiakban: VTE) feladatait. A Herman Ottó Konferencia Központban megrendezett eseményen az induló hálózatról, a támogató egység feladatairól, valamint a vidék- és térségfejlesztési forrásokról tájékoztatták az érdeklődőket.

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője, Füredi Kornél megnyitójában elmondta, hogy a Társaság újra erősödő pályára lépett, köszönhetően az Agrárminisztérium által delegált új feladatoknak, többek között a VTE-nek is. Ezzel összefüggésben bemutatta a Társaság régi és új feladatait: kiemelve a vidékfejlesztés mellett, az agrárszakképzés és a természetvédelem területét.

Juhász Anikó előadásában elmondta a Nemzeti KAP-hálózat tagjainak kötelező feladatait, amelyek közül kiemelte a tudáscserét és tudásépítést. Ezek szerepe abban nyilvánul meg, hogy hálózatépítést támogat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szereplők között, emellett fontos része a tudás megosztása, a pályázati lehetőségek terjesztése minél több érdekelt számára és a konkrét jó gyakorlatok megosztása. A helyettes államtitkár asszony kiemelte, hogy a szereplők mutassák be az elért eredményeiket minél szélesebb körben.

Gyakorlati előadást tartott a KAP aktuális és közeljövőben kiírandó pályázatairól Polai László, az Agrárminisztérium Fejlesztéspolitikai Főosztályának vezetője. Hangsúlyozta, hogy ütemezetten jelennek meg a vidékfejlesztési pályázati felhívások, az idei év végéig több mint 70 tervezett pályázati felhívás készül el, ennek menetrendje elérhető a www.kap.gov.hu honlapon. A már megjelent pályázatok közül kiemelte az öntözésfejlesztés támogatásáról, valamint a mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatásáról szólót.

Molnár Tamás előadásában kiemelte, hogy a VTE célja a lehető legszélesebb körhöz eljuttatni a vidékfejlesztési és agrártámogatások lehetőségét, valamint együttműködni azokkal a szakmai szervezetekkel, amelyek ezen területeken tevékenykednek. Fontos feladatunk a rövid időtartamú és alacsony költségvetésű kisprojektek megvalósításnak ösztönzése, amelyek a vidéki térségek közösségi tevékenységeihez nyújtanak gyors, elérhető forrást – tette hozzá a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. általános ügyvezető helyettese.

A jó gyakorlatok gyűjtése, LEADER szakértői hálózat létrehozása és vidék- és térségfejlesztési szakértők szakmai képzése is a feladata a VTE-nek – mondta Fieszl Csaba, támogató egység vezető. Előadásában kiemelte a kommunikációs tevékenységek szerepét és fontosságát, az oktató anyagok készítésétől a szakmai konferenciák szervezéséig. Gondolatait a monitoring tevékenységek terveinek ismertetésével zárta.

A konferencián elhangzott előadások az alábbi linkeken megtekinthetőek:

Juhász Anikó előadása

Polai László előadása

Molnár Tamás előadása

Fieszl Csaba előadása”

Forrás:
Tovább a vidéki térségek fejlődéséért; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) / Herman Ottó Intézet NKft.; 2025. március 7.

Európai Unió

Megjelent az európai egészségügyi adattérről (EHDS) szóló rendelet

„Az Európai Egészségügyi Adattérről (EHDS) szóló rendeletet közzétették az EU Hivatalos Lapjában. A rendelet fontos mérföldkő az EU azon törekvésében, hogy az európai adatstratégia részeként biztonságos és hatékony digitális egészségügyi ökoszisztémát építsen ki.

Az EHDS átfogó keretet biztosít az elektronikus egészségügyi adatokhoz való hozzáféréshez és azok felhasználásához a tagállamokban. Az uniós polgárok javára fokozza az innovációt és a versenyképességet az egészségügyi ágazatban.

Az EHDS előnyei a következők:

  • a polgárok jogainak megerősítése, a személyes egészségügyi adataik feletti jobb ellenőrzés biztosítása, valamint az egészségügyi dokumentumaikhoz való zökkenőmentes hozzáférés lehetővé tétele az egész EU-ban, bármikor és bárhol, amikor és ahol egészségügyi ellátásra van szükségük.
  • az egészségügyi adatok anonimizált vagy álnevesített formában történő újrafelhasználásának megerősítése kutatás, innováció, közegészségügy és politikaalkotás céljából, az uniós adatvédelmi és kiberbiztonsági normákkal teljes mértékben összhangban lévő biztosítékok mellett (másodlagos felhasználás).

Az EHDS megváltoztatja az európai egészségügyi ellátást

Az EHDS jelentős előrelépést jelent az európai egészségügyi rendszerek ellenálló képességének megerősítésében, biztosítva, hogy azok képesek legyenek megbirkózni napjaink legsürgetőbb kihívásaival, mint például a népesség elöregedésével és a munkaerőhiánnyal.

Az EHDS támogatja az egészségügyi ágazatot a magas színvonalú, hozzáférhető és fenntartható egészségügyi ellátás biztosításában. Az összekapcsolt, betegközpontúbb és adatvezérelt egészségügyi rendszer előmozdításával az EHDS fokozza a hatékonyságot, csökkenti az adminisztratív terheket, és támogatja az egészségügyi szolgáltatások hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát.

A polgároknak joguk lesz hozzáférni és megosztani egészségügyi dokumentumaikat, például az elektronikus recepteket, orvosi képfelvételeket vagy vizsgálati eredményeket biztonságosan, határokon átnyúlóan, biztosítva a megalapozottabb orvosi döntéseket és az ellátás folyamatosságát.

Ezzel egyidejűleg a kutatók, a közegészségügyi hatóságok és a politikai döntéshozók biztonságos és a magánélet védelmét szolgáló módon használhatják majd fel az egészségügyi adatokat az új kezelések kifejlesztésének felgyorsítása, a betegségmegelőzés javítása és Európa válsághelyzetekre való felkészültségének erősítése érdekében.

Következő lépések

Az EHDS-rendelet 2025. március 26-án lép hatályba, és az adattípusok és felhasználási esetek szerint különböző szakaszokban lesz alkalmazandó.

A legjelentősebb mérföldkő négy év múlva, 2029. március 26-án lesz, amikor az elsődleges felhasználási kategóriák első csoportjára (beleértve a betegösszefoglalókat) vonatkozó adatcsere életbe lép. Ezzel egyidejűleg a másodlagos felhasználásra vonatkozó szabályokat a legtöbb adatkategóriára alkalmazni kezdik. Két évvel később, 2031. március 26-án az EHDS további adatkategóriákra is kiterjed.

A következő négy évben a hangsúly a több mint húsz végrehajtási jogi aktus kidolgozására és elfogadására, valamint a rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlenül szükséges EHDS irányító testületek létrehozására helyeződik. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal, az egészségügyi szolgáltatókkal, a kutatókkal és az ágazati érdekeltekkel a zökkenőmentes és hatékony végrehajtás biztosítása érdekében.

További információ

”

Forrás:
Regulation on the European Health Data Space published; Európai Bizottság, Népegészségügy, E-egészségügy: digitális egészségügy és ellátás; 2025. március 5.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/327 rendelete (2025. február 11.) az európai egészségügyi adattérről

„E rendelet célja az európai egészségügyi adattér létrehozása annak érdekében, hogy javuljon a természetes személyeknek a személyes elektronikus egészségügyi adataikhoz való hozzáférése és az azok felett gyakorolt ellenőrzése az egészségügyi ellátással összefüggésben, valamint hogy az egészségügyi és gondozási ágazatokon belül más, a társadalom javát szolgáló, elektronikus egészségügyi adatok használatával kapcsolatos célokat jobban el lehessen érni, így például a kutatás, az innováció, a szakpolitikai döntéshozatal, az egészségügyi vészhelyzetekre való felkészülés és az azokra való válaszadás – ideértve a jövőbeli járványok megelőzését és kezelését is – a betegbiztonság, a személyre szabott orvoslás, a hivatalos statisztikák vagy a szabályozási tevékenységek terén. Emellett e rendelet célja a belső piac működésének javítása azáltal, hogy e rendelet egységes jogi és technológiai keretet állapít meg különösen az elektronikus egészségügyi dokumentációs rendszereknek (a továbbiakban: EHR-rendszerek) az uniós értékeknek megfelelően történő fejlesztésére, marketingjére és használatára vonatkozóan. Az európai egészségügyi adattér kulcsfontosságú eleme lesz az erős és reziliens európai egészségügyi unió megteremtésének…”

Forrás:
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/327 rendelete (2025. február 11.) az európai egészségügyi adattérről, valamint a 2011/24/EU irányelv és az (EU) 2024/2847 rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg); EUR-Lex; 2025. március 5.

Az Európai Unió Tanácsának álláspontja az új digitális határigazgatási rendszer fokozatos üzembe helyezéséről

„A Tanács a mai napon általános megközelítést alakított ki arra a rendeletre vonatkozóan, amely elfogadása esetén lehetővé fogja tenni a tagállamok számára, hogy hat hónap alatt fokozatosan vezessék be a határigazgatást szolgáló digitális rendszert, azaz az EES határregisztrációs rendszert. A rendeletnek köszönhetően a tagállamok elkezdhetik majd használni a rendszert, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak és a közlekedési ágazat szereplőinek pedig több idő áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új eljárásokhoz.

„Nagy örömömre szolgál, hogy az EU Tanácsának lengyel elnöksége alatt, mely kiemelt figyelmet fordít a biztonsági kérdésekre, sikerült ilyen jelentős előrelépést elérni külső határaink ellenőrzése és védelme terén. Az elfogadott megoldás egyrészt rugalmas, másrészt pedig szavatolja a biztonságot a migrációs mozgások kapcsán.” – Tomasz Siemoniak miniszter, Lengyelország közigazgatási és belügyminisztere

Az EES olyan informatikai rendszer, amely digitálisan fogja rögzíteni a be- és kilépéseket, az útlevéladatokat, az ujjnyomatokat és az arcképmásokat azoknak az utazóknak az esetében, akik harmadik országok állampolgárságával rendelkeznek, és rövid ideig kívánnak tartózkodni valamely EU-tagállamban.

Fokozatos kezdés

A több szakaszban történő bevezetés keretében a tagállamok fokozatosan fogják megkezdeni az EES üzemeltetését, és azon fognak dolgozni, hogy az első hónap végére a határátlépések legalább 10%-át rögzítsék a rendszerben. Az első 60 napban a tagállamok biometrikus funkciók nélkül is működtethetik az EES-t. Három hónap elteltével a tagállamoknak a határátkelőhelyeik legalább felén kell – biometrikus funkciókkal együtt – működtetniük az EES-t. Az uniós országoknak el kell érniük, hogy mire véget ér az EES működésének fokozatos megkezdése, minden személyt teljeskörűen regisztráljanak a rendszerben.

Ennek az átmeneti időszaknak a végéig a tagállamok továbbra is le fogják manuálisan bélyegezni az úti okmányokat.

A rendelet nem határozza meg a rendszer fokozatos bevezetésének kezdő időpontját. Ehhez a rendelet hatálybalépését követően külön európai bizottsági határozatra lesz szükség.

Rugalmasság a tagállamok számára

A rendelet figyelembe veszi a tagállamok eltérő igényeit. Lehetővé teszi, hogy azok, akik ezt szeretnék, fokozatosan helyezzék üzembe a rendszert, és ezzel egyidejűleg azt is, hogy mások pedig teljeskörűen működtessék a rendszert az első naptól kezdődően.

A tanácsi álláspont fő elemei

A Tanács kiemeli, hogy bármilyen, az EES központi rendszerének teljesítményével kapcsolatban felmerülő problémát fontos jelezni, nyomon követni és kezelni, és konkrétan hivatkozik az eu-LISA irányító szerveinek ezzel összefüggésben betöltött szerepére. Az EES központi rendszerének stabilitása fontos előfeltétele annak, hogy a tagállamok az átmeneti időszak végéig teljeskörűen bevezessék a határregisztrációs rendszert.

Ez az oka továbbá, hogy álláspontjukban a tagállamok hangsúlyozták: az EES bevezetésére vonatkozó tervben – amelyet az eu-LISA-nak kell kidolgoznia – meg kell erősíteni a központi rendszer teljesítményére és rendelkezésre állására vonatkozó célértékeket, valamint az esetleges hibák kezelésére vonatkozó stratégiát.

A következő lépések

Az általános megközelítés képezi az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalások alapját. A Parlament még nem jutott megállapodásra az álláspontjáról. A két társjogalkotónak közös álláspontot kell kialakítania a jogszabály hivatalos elfogadásához.

Háttér

2023 októberében a Bel- és Igazságügyi Tanács jóváhagyta a határregisztrációs rendszer 2024 végén történő üzembe helyezésére irányuló terveket. Mivel ezt a határidőt nem lehetett betartani, és mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a rendszer teljes körű elindítása kockázati tényező lehet az informatikai rendszer rezilienciája szempontjából, a Bizottság javaslatot tett a fokozatos bevezetésre.

Tekintve, hogy az EES-rendelet minden tagállam számára előírja, hogy teljeskörűen és egyidejűleg kezdjék meg a határregisztrációs rendszer használatát, új rendeletre volt szükség ahhoz, hogy a fokozatos kezdés lehetővé váljon.

Amint működésbe lép, a határregisztrációs rendszer lehetővé fogja tenni az EU külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok biometrikus adatainak, például arcképmásainak és ujjnyomatainak gyűjtését. Valós idejű hozzáférést fog biztosítani az uniós tagállamok számára harmadik országbeli állampolgárok személyes adataihoz, korábbi utazásaikkal kapcsolatos adatokhoz és arra vonatkozó információkhoz, nem lépik-e túl a schengeni térségben való tartózkodás engedélyezett időtartamát. Ebből következően az EES számottevően csökkenteni fogja a személyazonossággal való visszaélés és a túltartózkodás valószínűségét, és ezáltal megerősíti a schengeni térség biztonságát.

”

Forrás:
A Tanács kialakította álláspontját az új digitális határigazgatási rendszer fokozatos üzembe helyezéséről; Európai Unió Tanácsa; 2025. március 5.

Az Európai Bizottság cselekvési terve az európai gépjárműipar globális versenyképességének fokozására

„Az európai gépjárműipar kritikus fordulóponthoz érkezett, amelyet a gyors technológiai változások és a fokozódó verseny nehezít. Az előttünk álló változások kezelése érdekében Ursula von der Leyen elnök januárban stratégiai párbeszédet indított az európai gépjárműipar jövőjéről, amely együttműködésen alapuló és inkluzív folyamat célja az ágazat legsürgetőbb kihívásainak kezelése. A Bizottság a mai napon cselekvési tervet terjeszt elő, amely a stratégiai párbeszédre épül, és olyan konkrét intézkedéseket terjeszt elő, amelyek szilárd és fenntartható gépjárműipart biztosítanak, és segítenek felszabadítani innovatív erejét. Az erős európai termelési bázis fenntartása és a stratégiai függőségek elkerülése érdekében 1,8 milliárd eurót bocsátunk rendelkezésre az akkumulátor-nyersanyagok biztonságos és versenyképes ellátási láncának létrehozására, ami elő fogja segíteni az európai gépjárműipar növekedését.

Ursula Von der Leyen, a Bizottság elnöke így nyilatkozott:

„Olyan sok kiaknázatlan lehetőség rejlik a globális piacon az innováció és a tiszta megoldások terén. Azt szeretném, ha az európai autóipar átvenné a vezetést. A stratégiai függőségek elkerülése érdekében elő fogjuk mozdítani a belföldi termelést, különösen az akkumulátorgyártás tekintetében.  Ragaszkodni fogunk az elfogadott kibocsátási céljainkhoz, de pragmatikus és rugalmas megközelítéssel. Közös célunk a fenntartható, versenyképes és innovatív európai gépjárműipar, amely polgáraink, gazdaságunk és környezetünk javát szolgálja.”

Az innováció és a tiszta mobilitásra való átállás felgyorsítása

Az uniós gépjárműipari vállalatok lemaradnak a kulcsfontosságú technológiák terén. Annak érdekében, hogy az ágazat vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligenciával működő, összekapcsolt és automatizált járművekre való átállásban, a cselekvési terv sebességváltást irányoz elő. Az összekapcsolt és autonóm járművek európai szövetsége összefogja az európai autóipari érdekelt feleket, hogy alakítsák a következő generációs járművek fejlesztését, és segítsék az e technológia életre keltéséhez szükséges megosztott szoftverek és digitális hardverek kifejlesztését. A nagyléptékű tesztkörnyezetek és szabályozói tesztkörnyezetek lehetővé teszik az innovátorok számára, hogy teszteljék és finomítsák az autonóm járművekkel kapcsolatos technológiáikat. A Bizottság tovább fogja fejleszteni az önvezető járművekre vonatkozó szabályozási keretet. Ezeket az intézkedéseket a Horizont Európa program által a 2025–2027-es időszakban támogatott, mintegy 1 milliárd EUR összegű közös köz-magán beruházások fogják támogatni.

A mai cselekvési tervet a vállalati flották dekarbonizációjáról szóló közlemény kíséri, amely kiemeli a bevált gyakorlatok példáit, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek további intézkedéseket a környezetbarát vállalati flották érdekében, amelyek az új személygépkocsik nyilvántartásba vételének mintegy 60%-át teszik ki.

Nagyobb rugalmasság a CO2-szabványoknak való megfelelés érdekében

A Bizottság tudomásul vette a szén-dioxid-kibocsátási célértékekkel kapcsolatos nagyobb rugalmasság iránti egyértelmű igényt, és elkötelezett amellett, hogy ezt a kérdést kiegyensúlyozott és méltányos módon kezelje. A Bizottság ebben a hónapban javaslatot tesz a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló rendelet célzott módosítására. Elfogadása esetén a módosítás lehetővé tenné a gépjárműgyártók számára, hogy hároméves időszakra (2025–2027) vonatkozó teljesítményük átlagolásával teljesítsék megfelelési céljaikat, lehetővé téve számukra, hogy egy vagy két éven belül kiegyenlítsék az esetleges hiányosságokat a másik év(ek)ben elért többleteredményekkel, miközben fenntartják a 2025-ös célok általános ambícióját. A Bizottság fel fogja gyorsítani a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló rendelet tervezett felülvizsgálatának előkészítésével kapcsolatos munkát is.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság azon dolgozik, hogy miként lehetne növelni az európai kibocsátásmentes járművek iránti keresletet. A cselekvési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek ösztönzik a kibocsátásmentes járművekre való átállást, és konkrét intézkedések – például az akkumulátorok egészségének és javíthatóságának javítása – révén erősítik a fogyasztói bizalmat.

A Bizottság aktívan együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy optimalizálja ezeket az ösztönző rendszereket a fogyasztók számára.

Az ellátási lánc rezilienciájának és az ágazatban dolgozóknak a támogatása

Alapvető fontosságú, hogy Európa költség-versenyképes uniós cellagyártást valósítson meg, amely az akkumulátorellátás nagy részét lefedné, és európai hozzáadott értéket teremtene az ellátási lánc mentén. A Bizottság az Innovációs Alap keretében nyújtott finanszírozás révén továbbra is támogatni fogja az uniós akkumulátoripart, és segíteni fogja abban, hogy erős európai termelési bázist tartson fenn. A Bizottság meg fogja vizsgálni továbbá az akkumulátorokat gyártó vállalatoknak nyújtott közvetlen gyártástámogatást és az alkatrészekre vonatkozó nem árjellegű kritériumokat, például a rezilienciakövetelményeket.

Annak érdekében, hogy segítse az uniós gépjárműipart a szakemberhiánnyal, a strukturális munkaerőhiánnyal és az idősödő munkaerővel kapcsolatos kihívások kezelésében, a tiszta ipari megállapodással elindított Méltányos Átállás Európai Megfigyelőközpontja adatokat fog kidolgozni és összegyűjteni, hogy segítsen azonosítani a foglalkoztatási zavarok és a készséghiányok várható jövőbeli „forró pontjait”. A Bizottság ki fogja terjeszteni az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) támogatását annak érdekében, hogy az gyorsabb és szélesebb körű legyen, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy támogatást nyújtsanak, és támogassák az azonnali elbocsátással fenyegetett munkavállalókat. Emellett a Bizottság együtt fog működni a szociális partnerekkel és a tagállamokkal annak érdekében, hogy növelje az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) finanszírozását a gépjárműipar számára, támogatva az átképzést és új munkalehetőségeket kereső munkavállalókat. A Bizottság arra is fel fogja használni az ESZA+ félidős felülvizsgálatát, hogy arra ösztönözze a tagállamokat, hogy több finanszírozást programozzanak át a gépjárműipar számára. Emellett a készségfejlesztési paktumban bejelentetteknek megfelelően a Bizottság megerősített kezdeményezést fog javasolni az olyan stratégiai ágazatokban dolgozó munkavállalók támogatására, mint a gépjárműipar, a továbbképzési és átképzési programokra összpontosítva.

Az ipar rezilienciájának növelése a globális színtéren való sikeres versenyzés érdekében

Annak érdekében, hogy az uniós gépjárműipar ellenállóbbá váljon a tengerentúlról érkező kiélezett versennyel szemben, a Bizottság piacvédelmi eszközök – például szubvencióellenes intézkedések – alkalmazásával egyenlő versenyfeltételeket fog biztosítani az európai vállalatok tisztességtelen versennyel szembeni védelme érdekében. Ugyanakkor folytatódnak a tárgyalások a partnerországokkal a gépjárműipar piacra jutási és beszerzési lehetőségeinek javítása érdekében. Emellett a Bizottság intézkedéseket fog javasolni annak biztosítására, hogy az uniós gépjárműiparba történő külföldi beruházások hozzájáruljanak az ipar hosszú távú versenyképességéhez, miközben a szabályozás egyszerűsítése révén az európai autógyártók adminisztratív terheinek csökkentésére törekszik.

Háttér

A mai cselekvési terv egy inkluzív és együttműködésen alapuló folyamat eredménye, amely az Ursula Von der Leyen elnök által 2025. január 30-án elindított, a gépjárműipar jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd keretében számos megbeszélést és az érdekelt felek bevonását foglalta magában. A terv az európai gépjárműipar jövőjéről folytatott nyilvános konzultációból, valamint a Šefčovič, Hoekstra , Séjourné, Virkkunen, Mînzatu és Tzizikostas biztosok által vezetett több munkacsoport munkájából is merített.

További információ

Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatása

Tájékoztatás: Ipari cselekvési terv az európai gépjárműipar számára

Tájékoztatás: A vállalati flották dekarbonizációja

Kérdések és válaszok – A Bizottság cselekvési tervet terjeszt elő a gépjárműipar innovációjának, fenntarthatóságának és versenyképességének ösztönzésére

Tájékoztató – Cselekvési terv a gépjárműipar jövőjéről

Tájékoztató – A vállalati flották dekarbonizációja

Versenyképességi iránytű

Tiszta ipari megállapodás

Idézet(ek)

„A globális piacon rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik az innováció és a tiszta megoldások terén. Azt szeretném, ha az európai autóipar átvenné a vezetést. A stratégiai függőségek elkerülése érdekében elő fogjuk mozdítani a belföldi termelést, különösen az akkumulátorgyártás tekintetében. Ragaszkodni fogunk az elfogadott kibocsátási céljainkhoz, de pragmatikus és rugalmas megközelítéssel. Közös célunk a fenntartható, versenyképes és innovatív európai autóipar, amely polgáraink, gazdaságunk és környezetünk javát szolgálja.” – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

„Az európai gépjárműipar jövőjének versenyképesnek, összekapcsoltnak és tisztának kell lennie. Ezzel a cselekvési tervvel határozott lépéseket teszünk Európa ipari bázisának megerősítése, a digitalizáció felgyorsítása és a tiszta mobilitás előmozdítása érdekében. Célunk egyértelmű: annak biztosítása, hogy a járművek következő generációja ne csak Európában készüljön, hanem Európában újuljon meg, az európai technológia által vezérelve és az európai értékekre építve.” -Apósztolosz Cicikósztasz, a fenntartható közlekedésért és a turizmusért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság fokozza az európai gépjárműipar globális versenyképességét; Európai Bizottság; 2025. március 5.
.[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.
Fontos tudnivalók a gépi fordításról].

Készségek uniója a versenyképes Európát szolgáló tehetségfejlesztésért

„A készségek uniója a humántőke-fejlesztést támogatva kívánja megerősíteni az EU versenyképességét. A készségek uniója az új Bizottság első 100 napjának egyik kulcsfontosságú kezdeményezése, és célja, hogy:

  • magasabb szintre emelje az alapkészségeket, például az alapvető készségek fejlesztésére szolgáló program kísérleti projektje révén,
  • az élethosszig tartó tanulás keretében lehetőséget biztosítson a felnőttek számára a rendszeres továbbképzésre és átképzésre, például egy Készséggarancia kísérleti projekt révén,
  • Unió-szerte megkönnyítse a munkaerő-felvételt a vállalkozások számára, többek között a készségek hordozhatóságára irányuló kezdeményezés révén,
  • Európába vonzza és megtartsa az uniós gazdaság számára elengedhetetlen készségeket és tehetségeket, például a világ legjobb tehetségeit célzó „Choose Europe” (Válaszd Európát) fellépés révén,
  • szilárd irányítási alapot teremtsen, amely a Készségek Európai Megfigyelőközpontja által támogatott új, a készségekkel foglalkozó magas szintű európai testületre épül.

Az iskolás gyermekektől kezdve a nyugdíj előtt álló munkavállalókig, ez a kezdeményezés Európa-szerte lehetővé teszi az emberek számára, hogy elsajátítsák a boldoguláshoz szükséges készségeket. Emellett a tudás és az innováció szabad mozgása révén ösztönözni fogja a készségek hordozhatóságát az egész kontinensre kiterjedően.

A készségek uniójáról szóló közleményt az alapkészségekre vonatkozó cselekvési terv és a STEM (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) oktatási stratégiai terv kíséri majd, amelyek célja fejleszteni a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén szerzett készségeket, előmozdítani és vonzóbbá tenni a STEM-pályákat a női munkavállalók számára, valamint jobban felkészülni a digitális és tiszta technológiákra való átállásra.

Új célok 2030-ra

A Bizottság több új célt javasol 2030-ig:

  • az írás-olvasási, matematikai, természettudományos és digitális készségek terén az alulteljesítés aránya nem érheti el a 15%-ot, míg az írni-olvasni tudás, a matematika és a természettudományok terén legjobban teljesítők arányának legalább 15%-nak kell lennie,
  • a középszintű szakképzésben a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területére beiratkozott diákok arányának legalább 45%-nak kell lennie, és négy diákból legalább egynek női diáknak kell lennie,
  • a felsőfokú oktatásban a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területére beiratkozott hallgatók arányának legalább 32%-nak kell lennie, és öt hallgatóból legalább kettőnek női hallgatónak kell lennie,
  • az IKT doktori programokra beiratkozott hallgatók arányának legalább 5%-nak kell lennie, és három hallgatóból legalább egynek női hallgatónak kell lennie.

Szilárd alapok megteremtése az oktatás és képzés révén

Az oktatás és a képzés alapvető szerepet játszik a minőségi munkahelyek és a magas életszínvonal megteremtésében, ezért például az alapvető készségek fejlesztésére szolgáló program kísérleti projektje révén elő fogjuk mozdítani az írás-olvasási, matematikai, természettudományos, és digitális készségeket, valamint a polgári szerepvállalási készségeket. A Bizottság a tagállamokkal együtt hatékony intervenciós intézkedések (például korai előrejelzés, nyomon követés, személyre szabott támogatás, hálózatok) keretét fogja kidolgozni, amelyet pénzügyi támogatásban is részesít. Ez a program azoknak a gyermekeknek és fiataloknak szól, akik nehezen tudják elsajátítani az alapkészségeket, és javítani fogja teljesítményszintjüket.

A rendszeres továbbképzés és átképzés mint új norma

Az új készségek elsajátítása az emberek szakmai pályafutásának rendszeres és alapvető részét kell képeznie ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a fejlődő gazdaságokkal.

A Bizottság ki fogja dolgozni a Készséggaranciára vonatkozó kísérleti projektet. Ez a rendszer lehetőséget kínál a szerkezetátalakításban érintett vagy a munkanélküliség kockázatának kitett munkavállalók számára, hogy egy másik vállalatnál vagy egy másik ágazatban építsenek karriert.

Az EU észszerűsíteni fogja és megerősíti azon uniós készségakadémiákat, amelyek biztosítják a vállalkozások számára a zöld átálláshoz és a tisztaipar-megállapodáshoz szükséges készségeket.

A szakképzett munkaerő szabad mozgásának elősegítése

Az egységes piacban rejlő potenciált a készségek áramlása fogja teljes körűen kiaknázni. Annak érdekében, hogy több lehetőség nyíljon a munkavállalók és a vállalkozások számára, a készségek hordozhatóságára vonatkozó kezdeményezés Unió-szerte megkönnyíti a készségek és képesítések elismerését és elfogadását, függetlenül attól, hogy hol szerezték meg azokat. A kezdeményezés elő fogja mozdítani a digitális tanúsítványok használatát.

Az EU vonzóvá tétele a tehetségek számára

A készségek uniója javítani fogja az EU azon képességét, hogy határain innenről és túlról, a világ minden részéről Európába vonzza, kibontakoztassa és megtartsa a tehetségeket.

A Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében a Bizottság elindítja például a „Choose Europe” (Válaszd Európát) kísérleti projektet, amely egy 22,5 millió eurós költségvetésű kezdeményezés, hogy kiváló kutatási és foglalkoztatási feltételeket, illetve karrierlehetőségeket kínálva vonzóvá tegye az EU-t a kiemelkedő tudományos szakemberek számára.

Ezenkívül a Parlament és a Tanács általi elfogadást követően a Bizottság létrehoz egy uniós tehetségbázist, hogy segítse az EU-n kívülről érkező álláskeresők felvételét valamennyi készségszinten, különösen a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő szakmákban. A Bizottság még ebben az évben előterjeszti a vízumstratégia kezdeményezést a kiemelkedő hallgatók, képzett munkavállalók és kutatók EU-ba vonzása érdekében.

Erőteljes új irányítás

A készségek uniójának megvalósítása kollektív felelősségvállalást és fokozott ambíciót, beruházást, valamint a reformok hatékony végrehajtását igényli. Ennek érdekében a készségek uniója erőteljes irányításra épül majd, amelyet a Készségek Európai Megfigyelőközpontja támogat. A megfigyelőközpont feladata az lesz, hogy adatokat biztosítson és előrejelzéseket készítsen a készségekkel kapcsolatban, emellett pedig korai figyelmeztetést tesz majd lehetővé a kritikus, illetve stratégiai ágazatokban tapasztalható szakemberhiányra vonatkozóan.

Az új, készségekkel foglalkozó magas szintű európai testület az oktatási és képzési szolgáltatókat, az üzleti vezetőket és a szociális partnereket fogja össze, hogy átfogó képet nyújtson a készségekről az uniós politikai döntéshozók számára. A megfigyelőközpont munkájára építve a testület összehangolt jövőképet biztosít majd, és irányt ad a humán tőke megerősítéséhez szükséges határozott fellépésnek.

Mivel a humán tőke, az oktatás és a készségek az európai versenyképesség biztosításának központi elemei, a Bizottság új EU-27 ajánlást kíván bevezetni az oktatásról és a készségekről az európai szemeszter ciklusában annak érdekében, hogy iránymutatást nyújtson a tagállamoknak és az érintett szereplőknek.

További információk

Készségek uniója – közlemény

Készségek uniója – internetes oldal

Kérdések és válaszok

Készségek uniója – tájékoztató

Készségfejlesztés, munkaerő- és szakemberhiány – a 27 tagállam tájékoztató adatlapja (Cedefop)

Az alapkészségekre vonatkozó cselekvési terv

STEM oktatási stratégiai terv

Az alapkészségekre vonatkozó cselekvési terv – tájékoztató

STEM oktatási stratégiai terv – tájékoztató

Idézet(ek)

„A készségek uniója révén hozzásegítjük az embereket ahhoz, hogy helyt álljanak a gyorsan változó világban, miközben versenyképes és méltányos Európát teremtünk. Európában a hangsúly az emberekre helyeződik, hiszen a versenyképesség és a stabil, reziliens Unió szempontjából elengedhetetlen, hogy minden európai sikeres legyen a tanulmányai során, a munkahelyen és az életben.” – Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és a készségekért, valamint a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Készségek uniója a versenyképes Európát szolgáló tehetségfejlesztésért; Európai Bizottság; 2025. március 5.

Kérdések és válaszok a készségek uniójával kapcsolatban

„Miért indítja el a Bizottság a készségek unióját?

Európa készségválsággal néz szembe, amely veszélyezteti versenyképességét, innovációját és a globális kihívásokhoz való alkalmazkodási képességét.

  • A szakemberhiány és a készséghiány általánosan tapasztalható, öt kkv-ból közel négy nehezen talál megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat, különösen az olyan áttörést jelentő technológiák területén, mint a mesterséges intelligencia és a kvantuminformatika. Ez a hiány valószínűleg tovább növekszik majd azzal párhuzamosan, hogy az előrejelzések szerint a munkaképes korú népesség létszáma a 2022. évi 265 millió főről 2030-ra 258 millióra csökken.
  • Az oktatási rendszerek nem tartanak lépést a technológiai változásokkal: a fiatalok közel fele nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, és a matematika, a szövegértés és a természettudományok terén egyre rosszabb teljesítményt mutatnak. Emellett a felnőtteknek csupán 40%-a vesz részt oktatásban vagy képzésben, ami messze elmarad a 60%-os célértéktől. A felnőtt lakosság csaknem fele nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel annak ellenére, hogy a digitális jártasság a munkahelyek 90%-án követelmény.
  • A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM-tárgyak) terén jelentkező, nemek közötti egyensúlyhiány, a vonzerő hiánya és a széttagolt irányítás tovább súlyosbítja a problémát.

Ha nem avatkozunk be sürgősen, tovább súlyosbodik a munkaerőhiány a hiányszakmák jellemezte ágazatokban. Ez korlátozza Európa gazdasági növekedését, globális versenyképességét, dekarbonizációs erőfeszítéseit és válságokkal szembeni ellenállóképességét.

Hogyan kezeli a stratégia ezeket a kérdéseket?

A készségek uniója négy területre összpontosít annak érdekében, hogy Európában mindenkinek lehetősége legyen szilárd készségalapokat kialakítani, valamint egész életen át tartó továbbképzésben és átképzésben részt venni:

  • a minőségi életvitelhez és a színvonalas munkahelyekhez szükséges készségek fejlesztése erős oktatási alapok révén;
  • az agilis munkaerő át- és továbbképzése a digitális és zöld átállás igényeinek megfelelően;
  • készségáramlás az EU-ban a versenyképesség érdekében;
  • a tehetségek vonzása, fejlesztése és megtartása Európa jövője érdekében.

Mától kezdve és az elkövetkező években folyamatosan a Bizottság – a lakossággal, a vállalkozásokkal, valamint az oktatási és képzési szolgáltatókkal szoros együttműködésben – a négy ág mindegyikét érintően több intézkedést is indít a készségek uniójának megvalósítása érdekében. További információk az egyes ágakról az alábbiakban olvashatók.

Milyen forrásokból finanszírozzák a készségek unióját?

Az oktatás és a készségfejlesztés olyan befektetések, amelyek számos előnnyel járnak.  A jelenlegi uniós költségvetés több mint 150 milliárd eurót különít el az oktatásra és a készségfejlesztésre, többek között olyan programok révén, mint az Európai Szociális Alap Plusz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Erasmus+ és az InvestEU.

Ám ez csak egy része a finanszírozásnak. Alapvető fontosságú az uniós alapokon túlmutató finanszírozás és kezdeményezések mozgósítása mind a köz-, mind a magánszektorban. E célból a készségek uniója intézkedéseket terjeszt elő a következők érdekében:

  • a képzésbe, továbbképzésbe és átképzésbe történő magánberuházások ösztönzése;
  • a tagállamoknak nyújtott segítség ahhoz, hogy megfelelően kiaknázzák az uniós finanszírozási lehetőségeket, valamint az Európai Beruházási Bank (EBB) Csoporttal és más multilaterális vagy nemzeti fejlesztési bankokkal kialakított partnerségeket.

Hogyan lesz hatékonyabb a szilárd oktatási alaphoz szükséges alapkészségek fejlesztése?

A színvonalas munkahelyek és a minőségi életvitel megalapozásához a készségek megszerzését erős oktatási és szakképzési rendszerek révén kell biztosítani, az élethosszig tartó tanulás szemléletének figyelembevételével. Az alapkészségekre vonatkozó cselekvési terv kísérleti jelleggel elindítja az alapkészségek fejlesztésére szolgáló programot. Ez az alapkészség-hézagok kiváltó okaira összpontosít, és lehetővé teszi a korai azonosítást és beavatkozást. Sor kerül az uniós tanár- és készségprogram kidolgozására is, és az Iskolák Európai Szövetségei égisze alatt megvalósuló kísérleti programok ösztönözni fogják a bevált innovatív gyakorlatok megosztását.

Milyen intézkedéseket javasol a Bizottság az EU-ban tapasztalható szakember- és munkaerőhiány kezelésére?

A javasolt intézkedések az oktatás és képzés különböző szintjeit és típusait, a tanulók különböző csoportjait és különféle készségszinteket érintenek. Ezek az intézkedések a lehető legtöbb embert ösztönzik a munkaerőpiaci részvételre.

A szakképzésnek az EU versenyképességének és innovációjának támogatásában betöltött szerepére összpontosítva az új európai szakképzési stratégia kezelni fogja a készséghiányt és a strukturális munkaerőhiányt azáltal, hogy növeli a szakképzés vonzerejét, kiválóságát, minőségét és munkaerőpiaci relevanciáját.  A stratégia törekszik a szakirányok megválasztásához fűződő, nemi és egyéb diszkriminatív sztereotípiák leküzdésére is, és biztosítani fogja, hogy a szakképzés a felsőoktatáshoz hasonlóan elismert tanulási pálya legyen.

Az intézkedések közé tartozik a stratégiai ágazatokban dolgozó munkavállalók szélesebb körének továbbképzésére és átképzésére irányuló megerősített és észszerűsített készségfejlesztési paktum is. Ehhez jó kiindulópont a meglévő paktum sikere: a résztvevők vállalták, hogy 2030-ig 25 millió munkavállaló továbbképzését biztosítják. A Bizottság felkéri a paktum tagjait, hogy legalább kétszerezzék meg kötelezettségvállalásaikat.

A Bizottság emellett áttekinti az uniós készségakadémiák bevezetésének lehetőségét, és e tekintetben megerősített fellépést szorgalmaz annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak azok a készségek, amelyek a jelenlegi és jövőbeli gazdasági igények kielégítéséhez szükségesek. Az akadémiák segítséget nyújtanak az olyan stratégiai ágazatoknak, mint a védelem és a digitális technológia, beleértve például a mesterséges intelligenciát, a kvantuminformatikát és a félvezetőket.

Hogyan fogja a stratégia megkönnyíteni a képzettséget szerzett emberek számára az Európán belüli szabad mozgást?

Biztosítanunk kell, hogy a tudás, a készségek és a képesítések – függetlenül azok megszerzésének helyétől és módjától – Unió-szerte átláthatóak, megbízhatóak és elismertek legyenek. Ez hozzájárul az egységes piacban rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázásához.

A készségek hordozhatóságára vonatkozó kezdeményezés elő fogja mozdítani, hogy a készségek láthatóbbá és hordozhatóbbá váljanak. Szükség esetén megkönnyíti a képesítések elismerését. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek a képesítésüknek megfelelő pozíciókban helyezkedhessenek el, és hogy az egységes piacon belül javuljon a készségkereslet és a készségkínálat összehangolása.

A megszerzett készségek és képesítések egységes értelmezésének és átláthatóságának megkönnyítése és felgyorsítása érdekében a kezdeményezés elő fogja mozdítani az interoperábilis digitális tanúsítványok használatát is.

A közös európai diploma a színvonalas tanulási célú mobilitás kiemelt kezdeményezése, amely megkönnyítheti a közös innovatív európai tanulmányi programok kidolgozását. A Bizottság folytatni fogja az ezzel kapcsolatos munkát is. Erősíteni fogja továbbá az európai egyetemi szövetségeket, és meg fogja vizsgálni, hogy mi lenne a felsőoktatási intézmények szövetségeinek megfelelő európai jogi státusza. A Bizottság emellett dolgozni fog egy lehetséges európai szakképzési oklevél létrehozásán is.

Miként oldható meg, hogy a legkiválóbb tehetségek Európába jöjjenek és itt is maradjanak?

A készségek uniója intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy Európába vonzza a harmadik országok tehetségeit, majd e szakemberek Európában is maradjanak. Ez olyan intézkedéseket is magában foglal, amelyek vonzóbbá teszik az európai oktatási és képzési rendszereket az Unión kívüliek számára, és egyúttal megkönnyítik a harmadik országbeli állampolgárok felvételét. Az olyan programok, mint a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések új vetülettel bővülnek: a „Choose Europe” (Válaszd Európát) kezdeményezés fokozza Európa vonzerejét. Az Erasmus Mundus ösztöndíjak és a „Tanulj Európában” kampány nagyobb hangsúlyt kapnak.  Ily módon az EU a világ legkiválóbb tehetségei közül többek számára lesz vonzó.

A Bizottság emellett létrehozza a jövőbeli uniós tehetségbázist. A vízumstratégiának köszönhetően az EU-n kívülről érkező hallgatók, kutatók és képzett szakemberek számára gyorsított eljárások állnak rendelkezésre. Ez segíteni fogja a hiányosságok áthidalását olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az egészségügy, az informatika és az építőipar. A méltányos munkakörülmények előmozdítása és a harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedésének támogatása vonzóbb célponttá teszi Európát a tehetségek számára, és egyúttal segíti kibontakoztatni az EU jövőbeli gazdasági rezilienciáját és innovációs potenciálját.

Hogyan fogja segíteni a készségek uniója a munkavállalókat, különösen azokat, akik az átállásban érintett munkahelyen dolgoznak?

A zöld és/vagy digitális átállás nyomán a legtöbb munkahely bizonyos mértékben meg fog változni. Mindenkinek szert kell tennie a szükséges készségekre ahhoz, hogy sikerrel vegye az átállás akadályait.

A készségek uniója azoknak is hasznos lesz, akik már elhelyezkedtek, hiszen több intézkedést is javasol a tehetségfejlesztésre és -megtartásra. Jó példa erre a kísérleti Készséggarancia, amely lehetőséget kínál a szerkezetátalakításban érintett vagy a munkanélküliség kockázatának kitett munkavállalók számára, hogy új munkahelyen helyezkedjenek el és tovább építsék karrierjüket.

A megerősített és észszerűsített készségfejlesztési paktum a stratégiai ipari ökoszisztémákban fog hozzájárulni a munkavállalók továbbképzéséhez. Az immár kibővített Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége egyre több – köztük a munkaerőpiacról kimaradt – felnőtt számára teszi lehetővé a továbbképzést.

Hogyan fogja segíteni a készségek uniója a vállalkozásokat?

A készségek uniója azt hivatott biztosítani, hogy az európai vállalkozások megtalálják a fenntartható növekedés és a minőségi munkahelyek megteremtéséhez szükséges készségekkel felvértezett szakembereket.  Mivel a mesterséges intelligencia, a robotika, az adatközpontú folyamatok és a tiszta átállás átalakítják az iparágakat, a jelenlegi és jövőbeli szakemberhiány kezelése kritikus fontosságú ahhoz, hogy az EU megőrizze globális versenyképességét.

A készségek uniója keretében javasolt intézkedések a kis- és középvállalkozásokat, a növekvő innovatív vállalkozásokat és a startupokat is támogatni fogják. A kkv-k alkotják az uniós gazdaság gerincét, és az összes vállalkozás mintegy 99%-át képviselik. Mégis ötből közel négy kkv-nak nehézséget okoz, hogy megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat találjon.

A javasolt intézkedések elősegítik azon készségek elsajátítását, amelyekre az uniós vállalkozásoknak szükségük van, különös tekintettel az alapkészségekre, valamint az olyan jövőorientált készségekre, mint a STEM-készségek és a fejlett digitális készségek. Az intézkedések emellett a munkáltatók segítségére lesznek abban, hogy gördülékenyebben alkalmazhassanak külföldi szakembereket, akár harmadik országokból is.

Mi a helyzet a fiatalokkal?

A készségek uniója a következőkre összpontosít:

  • a felsőoktatás hozzáférhetőségének javítása a tanulók szélesebb köre számára, valamint a hallgatók eredményességét szolgáló, jóllétét támogató szolgáltatások előmozdítása,
  • a közös innovatív európai tanulmányi programoknak köszönhetően szélesebb körű lehetőségek, valamint a közös európai diploma, illetve az európai szakképzési oklevél elismerése EU-szerte,
  • az Erasmus+ program megerősítése annak érdekében, hogy az inkluzívabbá és mindenki számára hozzáférhetőbbé váljon, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező – akár szakképzésben részt vevő – tanulókra.

Hogyan járul hozzá a stratégia a gyengülő szintű alapkészségek tendenciájának visszafordításához az EU-ban?

Az alapkészségek fejlesztésére szolgáló program a tagállamok segítségére lesz abban, hogy a tankötelezettség végére minden gyermek megfelelő szintű alapkészségekkel rendelkezzen, különös hangsúlyt fektetve a korai beavatkozásra és a személyre szabott támogatásra.

Az ifjúságba való befektetés egyúttal a jövőbe való befektetés is. Az intézkedések közé tartozik egy uniós tanári és oktatói program, amelynek Európa-szerte célja az oktatók munkakörülményeinek, képzési és karrierlehetőségeinek javítása, valamint az iskolák közötti határokon átnyúló együttműködés és mobilitás javítása.

Az Erasmus+ programot is megerősítik annak érdekében, hogy az inkluzívabbá és mindenki számára hozzáférhetőbbé váljon, különös tekintettel a kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulókra.

Melyek a megvalósítás lépései? Hogyan alakul a készségek uniójának irányítása?

A Készségek Európai Megfigyelőközpontja konkrét ágazatokra és régiókra bontva stratégiai adatokkal szolgál és előrejelzést készít a (jelenlegi és jövőbeli) készségállományokról, a készségek gyakorlati igénybevételéről és a készségigényekről, valamint az oktatási és képzési rendszerek teljesítményéről.

A legfontosabb érdekelt feleket, köztük üzleti vezetőket, oktatási és képzési szolgáltatókat és szociális partnereket tömörítő készségekkel foglalkozó magas szintű európai testület átfogó, ágazatközi betekintést és iránymutatást nyújt az uniós politikai döntéshozók számára a készségekkel kapcsolatban, így biztosítva az összehangolt jövőképet és a humán tőkénk megerősítéséhez szükséges határozott fellépés kijelölését.

A testület támogatni fogja a Bizottság munkáját a humántőkéről szóló EU-27 ajánlással és az európai szemeszter ciklusában megjelenő országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban.”

Forrás:
Kérdések és válaszok a készségek uniójával kapcsolatban; Európai Bizottság; 2025. március 5.

Az Európai Bizottság az uniós gáztárolási rendelet két évvel történő meghosszabbítását javasolja

„Az Európai Bizottság  a mai napon javaslatot tett a jelenlegi gáztárolási rendelet (COM/2025/99) 2027 végéig történő meghosszabbítására. A jelenlegi geopolitikai helyzetben és a globális gázpiacok ingatag helyzetében ez a kétéves meghosszabbítás hozzá fog járulni az energiaellátás folyamatos biztonságának biztosításához az egész EU-ban, valamint az európai gázpiac stabilitásához. Különösen azt fogja biztosítani, hogy az EU koordinált módon készüljön fel a következő téli szezonokra.

Dan Jørgensen energia- és lakásügyi biztos így nyilatkozott:
A gáztárolás megvédte az uniós polgárokat az ellátási zavarok kockázatától, ezért alapvető fontosságú, hogy folytassuk ezt az eszközt. A tagállamoknak azonban elegendő rugalmasságra van szükségük ahhoz, hogy a nyár folyamán a legjobb feltételek mellett töltsék fel a tárolót. Ezt a rugalmasságot ma azért javasoljuk, hogy elkerüljük a piaci torzulásokat a jelenlegi helyzetben, és csökkentsük a piaci stresszt.
A gáztárolásról szóló rendeletet 2022 júniusában, az energiaválság csúcspontján fogadták el annak érdekében, hogy a tél folyamán elegendő ellátást biztosítsanak az uniós háztartások és vállalkozások számára. A szintén ma elfogadott, a gáztárolásról szóló rendelet működéséről szóló jelentés (COM/2025/98) kiemeli, hogy a rendelet biztosította az ellátás biztonságát, csökkentette az ellátási zavarok kockázatát, és lehetővé tette az EU számára, hogy előmozdítsa az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.

A 90%-os feltöltési célérték meghatározása óta az EU minden fűtési idény kezdete előtt következetesen túllépte azt.

Télen az EU jelentős gáztárolási kapacitásai és tárolólétesítményei jelentik a fő gázellátási forrást, amelyek az EU téli ellátásának 30%-át biztosítják. Annak lehetővé tétele, hogy a vállalatok nyáron olcsóbb gázt vásárolhassanak és tárolhassanak, amikor az EU-ban alacsonyabb a kereslet, hozzájárul ahhoz, hogy az energia megfizethetőbbé váljon az uniós polgárok számára.

A mai javaslatot egy bizottsági ajánlás (C/2025/1481) is kíséri, amely felkéri az uniós országokat, hogy vegyék figyelembe a jelenlegi piaci feltételeket, és vezessenek be rugalmasságot a tároló létesítmények idén nyáron történő újratöltésére irányuló intézkedésekről való döntéshozatal során, lehetővé téve számukra, hogy tároló létesítményeiket a szezon során optimális beszerzési feltételek mellett töltsék fel. Ez segítene elkerülni a belső energiapiac torzulását vagy más uniós országok vagy az EU egésze energiabiztonságának negatív hatásait a jelenlegi piaci feltételek mellett.

Következő lépések

A javaslatot most az Európai Parlament és a Tanács vitatja meg.

Emellett a Bizottság felül kívánja vizsgálni az EU energiabiztonsági keretét, amelynek során felmérheti, hogy szükség van-e tartósabb tárolással kapcsolatos intézkedésekre.

A Bizottság a gázkoordinációs csoportban továbbra is figyelemmel kíséri az EU gázellátásának biztonságát az uniós országokkal, és koordinálja az optimális tárolási újratöltés biztosítása érdekében hozott esetleges intézkedéseket.

Kapcsolódó linkek

”

Forrás:
A Bizottság az uniós gáztárolási rendelet két évvel történő meghosszabbítását javasolja; Európai Bizottság; 2025. március 5.
.[Ennek az oldalnak a fordítása gépi fordítással készült.
Vissza az eredeti, English nyelvű változathoz].

Kérdések és válaszok a gáztárolásról szóló uniós rendelet meghosszabbításáról és a tagállamoknak szóló ajánlásról

„Miért javasolja a Bizottság a gáztárolásról szóló rendelet meghosszabbítását?

Az elmúlt években a gáztárolásról szóló rendelet jelentősen hozzájárult az EU energiaellátásának biztonságához és a gázpiac stabilitásához. A gáztárolás hozzájárul az ellátás biztonságához azáltal, hogy erős kereslet vagy ellátási zavar esetén további ellátást biztosít. Az EU-ban télen felhasznált gáz 25–30%-a tárolásból származik. Ezenkívül a fűtési szezonban a tárolás csökkenti a további gázimport szükségességét, és segít a kínálati sokkok elnyelésében.

Tekintettel a jelenlegi geopolitikai helyzetre és a globális gázpiacok szűkös helyzetére, a Bizottság kétéves hosszabbítást javasol annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is megfelelő eszközökkel rendelkezzen a potenciális ellátási kockázatokkal szemben, különösen télen. Az ellátásbiztonság szempontjából a tárolófeltöltési célérték és a feltöltési pálya megléte elősegíti a kiszámíthatóságot, és fontos jelzéseket küld a piaci szereplőknek.

A ma előterjesztett javaslat célja tehát a jelenlegi jogszabályok 2027 végéig történő meghosszabbítása, mivel a Bizottság 2026-ban tervezi felülvizsgálni a tágabb uniós energiabiztonsági keretet. E felülvizsgálat részeként értékelni fogja, hogy szükség van-e tartósabb tárolással kapcsolatos intézkedésekre.

Hogyan biztosítják, hogy a gáztárolási kötelezettségek ne okozzanak rendszerterhelést vagy piaci torzulásokat?

A piaci torzulások megelőzéséhez kulcsfontosságú, hogy a tagállamok kellő rugalmasságot kapjanak a tárolólétesítmények újratöltéséhez, különösen a nyári időszakban, különösen akkor, ha nem áll fenn kockázat az EU gázellátásának biztonságára nézve. A Bizottság ezért a rendelet meghosszabbítására irányuló javaslatot egy ajánlással kíséri, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy már a 2025-ös feltöltési idényre vonatkozóan vizsgálják meg a rugalmassági lehetőségeket.

Az év végéig hatályban lévő jelenlegi rendelet már biztosít némi rugalmasságot és biztosítékokat. Nevezetesen 5 százalékos eltérést tesz lehetővé a köztes feltöltési célértékektől. Ezen túlmenően a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy december 1-jén teljesítsék a 90%-os célkitűzést, ha azt november 1-jén nem tudják teljesíteni, különösen technikai problémák, például a csővezetékek korlátai vagy a besajtoló létesítmények problémái, illetve sajátos piaci feltételek esetén. A rendelet emellett alacsonyabb feltöltési kötelezettségeket ír elő azon tagállamok számára, amelyek jelentős föld alatti tárolókapacitással rendelkeznek, és lehetővé teszi a jelentős LNG-tároló infrastruktúrával rendelkező tagállamok számára, hogy az ilyen tárolókat beszámítsák a november 1-jei célértékbe.

A Bizottság javasolja továbbá, hogy a tagállamok a tárolási kötelezettségek teljesítését elősegítő nemzeti intézkedések kidolgozása és végrehajtása során biztosítsák, hogy ezek az intézkedések ne torzítsák a belső energiapiacot, és ne befolyásolják negatívan más tagállamok vagy általában az EU energiabiztonságát, és e célból konzultáljanak a gázkoordinációs csoporttal (amely a Bizottságot és a tagállamokat tömöríti). Az összehangolt fellépés elengedhetetlen a közös piac integritásának fenntartásához és a méltányos energiabiztonság biztosításához az egész Unióban.

A Bizottság továbbá arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vizsgálják felül a feltöltési pályák és a november 1-jei feltöltési célérték támogatása érdekében bevezetett ideiglenes intézkedések végrehajtását, és vizsgálják felül különösen azoknak a belső energiapiac működésére gyakorolt hatásait. Figyelembe kell venniük a sajátos piaci feltételeket is, amikor az év során a tárolók feltöltési szintjére vonatkozó intézkedésekről döntenek.

A feltöltési ütemtervtől való eltérések kezelése és a lehetséges végrehajtási lépésekről való döntés során a Bizottság nagyobb rugalmasságot fog biztosítani azáltal, hogy figyelembe veszi a gázpiac sajátos fejleményeit és azok lehetséges hatásait a feltöltési célértékek teljesítésére. Ha egy tagállam nem tudja teljesíteni célkitűzését, vagy konkrét intézkedést kell alkalmaznia annak teljesítése érdekében, összehívják a gázkoordinációs csoportot annak megvitatására, hogy a helyzet aggodalomra ad-e okot az ellátás biztonsága szempontjából. Intézkedések meghozatala esetén a Bizottság azt megelőzően is konzultál a gázkoordinációs csoporttal, hogy ajánlást adna ki az érintett tagállamoknak.

Mi történik, ha a tagállamok nem haladnak jó úton, vagy nem érik el céljaikat?

Ha egy tagállam nem teljesít egy célt, a Bizottságnak értékelnie kell annak az EU gázellátásának biztonságára gyakorolt hatását. A feltöltési ütemtervtől való olyan jelentős és tartós eltérés esetén, amely veszélyezteti a feltöltési célérték teljesítését, a Bizottság a gázkoordinációs csoporttal és az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően ajánlást ad ki az adott tagállamnak vagy a többi érintett tagállamnak a helyzet kezelése érdekében azonnal meghozandó intézkedésekről.

Melyek a szabályok hatálybalépésének következő lépései?

A rendelet javasolt meghosszabbítása a rendes jogalkotási eljárást követi. Az Európai Parlament és a Tanács elemzi a Bizottság javaslatát, és háromoldalú intézményközi tárgyalásokra tekintettel elfogadja tárgyalási álláspontját, amelyet a hatálybalépés lehetővé tétele érdekében a Parlamentben és a Tanácsban zárószavazás követ.”

Forrás:
Kérdések és válaszok a gáztárolásról szóló rendelet meghosszabbításáról és a tagállamoknak szóló ajánlásról; Európai Bizottság; 2025. március 5.
.[Ennek az oldalnak a szövege gépi fordítással készült. Vissza az eredeti nyelvre. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a gépi fordítás minőségéért és tartalmáért.
Fontos tudnivalók a gépi fordításról].

Digitális közigazgatás, digitális politika

A nyugdíjjal kapcsolatos ügyeket már otthonról is el lehet érni

„Akár otthonról is intézhetők a nyugdíjjal kapcsolatos hivatali ügyek. Az elektronikus ügyintézéshez elegendő egy alkalommal regisztrálni bármelyik kormányablaknál, amely után a nyugdíjasok egy sor dokumentumot elektronikusan is elérhetnek – közölte a Magyar Államkincstár (MÁK).

A kincstár elektronikus szolgáltatásainak köszönhetően az otthoni számítógépen keresztül egyebek mellett lehet hozzátartozói nyugdíjat igényelni, a nyugdíj utalási módját megváltoztatni vagy címváltozást bejelenteni.

A nyugdíjjal kapcsolatos ügyeket – a kormányablaknál történt regisztráció után – már otthonról is el lehet érni a www.magyarorszag.hu oldalon. A weboldalt megnyitva a bal oldali felsorolásból a nyugdíj címet kell kiválasztani, amely alatt megjelennek az ügyintézési lehetőségek. Ezek között a nyugdíjasok számára leghasznosabb űrlapok az ellátások igénylése és az ellátások folyósítása címszavak alatt találhatók. A jelszó és az azonosító kódok beírása után lehetőség van saját nyugdíjának megtekintésére vagy igazolás előállítására is. Az űrlapok beküldéséhez a 1818-as telefonszámon kérhető segítség.

Az elektronikus ügyintézés azért kényelmes, mert a nyugdíjszervek az elektronikus tárhelyre küldik a hivatalos iratokat, mint például a folyósított ellátások adatairól szóló januári éves értesítőt.

Ugyanakkor az elektronikus ügyintézés csak egy kedvező lehetőség, nem kötelező használni. A nyugdíjasok hagyományos módon is megkapták a januári zöld értesítőt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, az elektronikus iratokról pedig papíralapú másolat is kérhető a nyugdíjbiztosítási ügyekben.”

Forrás:
Segítséget kapnak a nyugdíjasok; Infostart / MTI; 2025. március 8.

Terézváros 2030-ig tartó gazdasági programjának nagyobb részét mesterséges intelligenciarendszer segítségével írhatták

„Múlt csütörtökön fogadta el Terézváros önkormányzatának képviselő-testülete a 2025 és 2030 közötti gazdasági programját. A tervezési dokumentum azokat a célkitűzéseket, elveket fogalmazza meg, amelyek az önkormányzat által nyújtandó szolgáltatások biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A program (a szakági koncepciókkal együtt) irányt mutat az önkormányzat és szervei döntés-előkészítő munkája, illetve a döntések meghozatala számára. Megvalósulása és a gyakorlatba történő átültetése elsősorban az önkormányzat éves költségvetésének az elfogadása útján történik.

Csakhogy a dokumentum megalkotásával van egy kis baj.

Az ellenzéki képviselők gyanúja szerint a polgármester előterjesztésében megjelenő gazdasági program 74 százalékát ChatGPT készítette, az elején lévő vezetői összefoglalót pedig nem kevesebb mint 95 százalékban szintén mesterséges intelligencia írta. A program olvasása közben észlelték ugyanis, hogy az befejezetlen mondatokat tartalmaz, és teli van semmitmondó állításokkal, konkrét adatokat alig tartalmaz, ahogy forrásmegjelöléseket sem.

Soproni Tamás polgármester a vita elején még a napirendet azzal vezette fel, hogy
Mi azt a munkát komolyabban vettük, mint a legtöbb önkormányzat. Zuglóban például volt olyan eset, amikor a pécsi gazdasági programnak meglehetősen hosszabb elemeit sikerült átemelni a zuglói gazdasági programba, ami egészen furcsa.

Hegedűs Hanna képviselő (Fidesz) viszont arra mutatott rá, hogy a terézvárosi dokumentum elején megfogalmazott cselekvési irányokkal ellentétes javaslatok szerepelnek az anyag végén. Bálint György (független) kérte az adatok forrásainak megjelölését, és arra is magyarázatot várt, hogy miként került az anyagba a (vállalati külső környezet vizsgálatára használt) „P.E.S.T. elemzés”, mit jelent pontosan a dokumentumban olvasható „élménycsomagok fejlesztése”, ennek mi köze van a gazdasági programhoz, továbbá hogy mi a kerületi relevanciája az interneten olvasható turisztikai témájú cikkek egyik slágerkifejezésének, a slow tourismnak (ami elsősorban egy lelkiállapot vagy életfilozófia). Tartalmilag három dolog hiányzik belőle: az okok feltárása, a megoldási lehetőségek, illetve eszközök felkutatása és a költségek meghatározása – hangzott el ellenzéki oldalról.

Soproni Tamás polgármester válaszában azt mondta, az anyagban nyilvános adatokat, a KSH demográfiai, gazdasági és munkaerőpiaci elemzéseit és az ingatlanpiaci trendeket vettek alapul, a dokumentumot pedig egy külsős tanácsadó készítette. Ennél bővebben viszont nem reagált az észrevételre.

Az önkormányzat oldalán most is elérhető dokumentumot mi is lefuttattuk az egyik ellenőrző oldalon, s bár a fent jelzettnél kisebb arányban, de mi is azt tapasztalatuk, hogy több mint a felét mesterséges intelligencia írhatta.

Soproni Tamás szerint az ügyben semmi titkolnivaló nincs, de az ellenzék érdeklődését ellenséges magatartásnak minősítette, méltatlannak tartja a viselkedésüket, mely nehezíteni fogja a jövőbeni együttműködést.

Az eset kapcsán kérdéseket küldtünk Terézváros önkormányzatának egyebek mellett arról érdeklődve, hogy

  • az önkormányzat mennyit fizetett e dokumentum összeállításáért a külsős partnernek?
  • Elképzelhetőnek tartják-e, hogy a dokumentum Chat GPT (vagy más mesterséges intelligencia) segítségével készült?
  • A 2025-2030. évekre vonatkozó gazdasági programban foglaltak megfelelő szakmai minőséget képviselnek-e álláspontjuk szerint?
  • Az önkormányzat szakmai anyagainak elkészítésében milyen súlyú szerep juthat a mesterséges intelligenciának, ami még vállalható?

Érdeklődésünkre elismerték, hogy a dokumentum strukturálása ChatGPT segítségével készült. Mint írták:
Cégek tízezrei mellett önkormányzatunk is használja a legmodernebb hatékonyságnövelő eszközöket. Furcsa erre rácsodálkozni, ezen meglepődni. A teljes terézvárosi program, a statisztikai adatok felkutatása és értelmezése, a fejlesztési prioritások meghatározása emberi elme terméke, a szakmai tartalom emberi munka eredménye.
Álláspontjuk szerint tehát a valódi kérdés nem az, hogy a generatív MI segített-e a dokumentum szerkesztésében, hanem az, hogy miként segítheti a mesterséges intelligencia további területeken az önkormányzati munkát a jövőben.

A programot a hivatal munkatársainak közreműködésével Kovács Máté, külső gazdasági szakértő készítette bruttó 600 ezer forint díjazás ellenében.”

Forrás:
Terézváros 2030-ig tartó gazdasági programjának nagyobb részét mesterséges intelligencia írta; Ambrus Balázs; Index.hu; 2025. március 8.

Technika, tudomány, MI

Az 5G lassú bevezetése visszahúzza az Európai Unió egész mobilszektorát

„A távközlési szolgáltatók és a jobb összeköttetésre építeni kívánó ipari cégek egyaránt sajnálkoznak amiatt, hogy az Európai Unió lassan építi ki az 5G-hálózatokat, és más régiókhoz képest elmarad a teljesítményük. A barcelonai Mobil Világkongresszuson részt vevő szolgáltatók felszólították az Európai Bizottságot, hogy tegyen többet a nagysebességű mobilinternet-technológia támogatásáért.

A GSMA globális távközlési iparági szervezet szerint 2024 végére az európai mobilkapcsolatok mintegy 30 százaléka 5G-n keresztül valósul meg. Ez magasabb, mint a 24%-os globális átlag, de messze elmarad az észak-amerikai 60%-os aránytól vagy a számos kelet-ázsiai országban tapasztalható 50% feletti aránytól. „A teljesítmény tekintetében a különbség még nagyobb: Dél-Koreában az átlagos 5G sebesség 400 Mbps (megabit/másodperc) körül van, míg Európában ennek nagyjából a fele” – mondta Dario Betti, egy másik ágazati testület, a Mobile Ecosystem Forum vezetője.

Néhány európai ország előrébb jár az 5G bevezetésében, például Dánia 40%-kal, Németország pedig 50%-kal. De a kontinens, amely az 1990-es évek elején élen járt a 2G-s mobilhálózatok kiépítésében, „továbbra is le van maradva más régiók mögött” – mondta John Giusti, a GSMA szabályozási vezetője. Elemzők és vállalatok szerint az európai 5G fő fékje a kontinens masszívan széttöredezett távközlési piaca. „Kínában három nagy szolgáltató van, ugyanez a helyzet az Egyesült Államokban is. Európában több száz van, és ez problémát jelent, mert az 5G jelentős beruházásokat igényel”, amelyeket a kis szereplők nem tudnak kitermelni – mondta Thomas Husson, a Forrester tanácsadó cég elemzője.

Ráadásul Betti szerint hatással volt egyes országok azon döntése, hogy biztonsági aggályok miatt kizárják a kínai hálózati hardvergyártókat, a Huaweit és a ZTE-t. A szolgáltatóknak el kellett távolítaniuk a gyártók eszközeit a hálózataikból, és „alternatív beszállítókhoz, például a Nokiához és az Ericssonhoz kellett fordulniuk, gyakran magasabb költségekkel és potenciális késedelemmel a telepítésben” – tette hozzá. A fogyasztók és egyes vállalkozások körében az 5G iránti lelkesedés hiánya a 2020-as bevezetés óta szintén szerepet játszik. Erős kereslet nélkül „az üzemeltetők nehezen tudják megtéríteni” a befektetéseiket – mondta Husson.

A magasabb energiaszámlákkal is szembesülő európai szolgáltatóknak nehézséget okoz, hogy a költséges 5G-beruházásokat beillesszék pénzügyi terveikbe. Marc Murtra, a spanyol óriás Telefonica főnöke hétfőn azt mondta, hogy a „túlszabályozás és az iparági megtérülés elégtelensége” „Európa technológiai szempontból lemaradásba sodorta Európát”. Az olyan hardverek, mint az antennák és más hálózati infrastruktúrák gyártói szenvednek az üzemeltetők pénzügyi gondjainak következményeitől. Az ipari cégek pedig nem jutnak hozzá az 5G remélt előnyeihez, beleértve a termelési folyamatok automatizálását, a kiterjesztett valóság alkalmazásokat vagy a gépek és elektronikai berendezések meghibásodását csökkenteni hivatott prediktív karbantartáshoz szükséges adatokat.

Mivel egyes versenytársak már a 6G-t, a mobil szélessávú internet következő generációját tartják szem előtt, amely még nagyobb sebességet kínál, Európa hátránya „fontos következményekkel jár” – mondta Betti, aki szerint ez „az európai digitális infrastruktúra sokkal komolyabb gyengeségének tünete”. A GSMA várakozásai szerint az 5G 2026-ra az európai mobilkapcsolatok több mint felét, 2030-ra pedig 80 százalékát teszi majd ki. Az 5G+, a technológia régebbi 4G hálózatoktól független, „önálló” változata, az 5G+ kilátásai azonban kevésbé egyértelműek.

A távközlési cégek remélik, hogy a robusztus hálózatokat igénylő mesterséges intelligencia-alkalmazások megjelenése ébresztőnek bizonyul, és arra készteti Brüsszelt, hogy lazítson az üzemeltetőkre vonatkozó szabályozási korlátozásokon. Az Unió „válaszúthoz érkezett” – mondta Giusti, a GSMA munkatársa. Szerinte az Európai Bizottság részéről „sürgős cselekvésre” van szükség, különösen „a digitális egységes piac kiteljesítésére, hogy a mobilipar számára lehetővé váljon a szolgáltatások határokon átnyúló vagy pán-európai szintű fejlesztése és bevezetése”. „Itt az ideje, hogy a nagy európai távközlési vállalatok számára lehetővé tegyük a konszolidációt és a növekedést a technológiai kapacitás megteremtése érdekében” – mondta Murtra a Telefonica részéről.”

Forrás:
Az EU lassú 5G bevezetése visszahúzza az egész mobilszektort; SG.hu; 2025. március 5.

Drón-meteorológia és mesterséges intelligencia a pontosabb időjárás-előrejelzésért

„Az időjárás-előrejelzéshez a Föld teljes légkörét kell vizsgálni, és hogy ez minél pontosabb legyen, szükség van a mesterséges intelligenciára (MI). A drón-meteorológia adja ehhez az alapot, amelynek MI támogatásával való fejlesztésébe fogott a Mould Tech Systems Kft. A zalaegerszegi cégnél csütörtökön tartott tanácskozáson prof. dr. Palkovics László, a mesterséges intelligencia hatékony felhasználásáért felelős kormánybiztos részvételével arról esett szó, hogyan tudják a meglévő rendszerek szolgálatába állítani.

Jelenleg az időjárás-előrejelzésre globálisan olyan modellek állnak rendelkezésre, amelyek önmagukban nem alkalmasak arra, hogy lokálisan is komolyabb előrejelzést tudjanak adni, mondta prof. dr. Palkovics László. Mint fogalmazott, a klímaváltozás miatt is indokolt, hogy pontosabb, illetve lokális legyen az időjárás-előrejelzés, amelynek társadalmi, gazdasági és környezeti oka is van. Ezt segíti elő a mesterséges intelligenciával támogatott drón-meteorológia, amellyel a globálisan mért időjárási adatokat részekre lehet bontani, és így pontosabban számítható ki az, hogy mi fog történni egy adott helyen a következő fél órában. A MI-vel a HungaroMet-nél rendelkezésre álló korábbi adatokat is fel lehet dolgozni ennek érdekében. Prof. dr. Palkovics László hozzátette, a fejlesztés a társadalmi hasznosítás, a technológia, az üzleti eredményesség és a jogi szabályozás területét is felöleli.

Drón-meteorológia: pontosabb időjárás-előrejelzés

Az MI-vel támogatott drón-meteorológia által szolgáltatott pontosabb időjárás-előrejelzés fontos a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés számára, hangsúlyozta dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára. Mint mondta, legnagyobb kihívásként a Kárpát-medencét érintő klímaváltozásra kell válaszokat adni a jövőben. A már rendelkezésre álló rengeteg adatból a mesterséges intelligencia támogatásával gyorsabban tudják levonni majd a következtetéseket, amely a kormányzati döntéshozatalt is elősegíti.

A mezőgazdaságban már használják a drónokat növényvédelemre, amelynek hatékonyságához járulnak hozzá a meteorológia drónok a pontosabb időjárás-előrejelzéssel. Hasonló jelentőséggel bírnak rendezvények biztonságos lebonyolítása tekintetében, vélekedett Vigh László országgyűlési képviselő.

Országos időjárás-előrejelző rendszer lehet

A Mould Tech Systems Kft. több éves munkával egy olyan meteorológiai mérődrónrendszert fejlesztett ki, amelynek előnyeit és hasznát az agrárium, az energetika, a légi és földi közlekedés és még számos terület élvezheti. Kardos Péter vezető kutatófejlesztő elmondta, hogy a kifejlesztett közel áll ahhoz, hogy termékként a piacra kerüljön, vagy állami megrendelés tárgya legyen. Nagy nemzetgazdasági hozadéka lenne ugyanis annak, ha a mesterséges intelligenciával támogatott mérő drónokból egy országos időjárás-előrejelző rendszer épülne fel.”

Forrás:
Szenzációs fejlesztés Zalában: a drón-meteorológia a mesterséges intelligenciával a következő fél óra időjárását is megmondja; Antal Lívia; ZAOL.hu; 2025. március 7.

Fenntartható fejlődés

Energiatakarékossági világnap: negyedével csökkent a gázfogyasztásunk, tárolói fejlesztések a hatékonyabb zöldáram hasznosításért

„2023 után tavaly is mintegy negyedével kevesebb földgázt használtunk fel Magyarországon a nemzetközi energiaválság előtti szintnél. A megspórolt mennyiségekkel erősítjük az energiafüggetlenségünket és a hazai fogyasztók ellátásának biztonságát. A jelentős megtakarítás az importkitettségek csökkentésén túl hozzájárul a környezet megóvásához is. A lendületes napelemes felfutást az energiatárolói kapacitások gyors bővítésével tehetjük még gyümölcsözőbbé. Az Energiaügyi Minisztérium körképe az Energiatakarékossági Világnap alkalmából.

A nemzetközi energiaválság előtti utolsó évben, 2021-ben 11,2 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon. A felhasználást azóta mintegy negyedével sikerült visszaszorítani, a jelentős megtakarítás 2024 adataiból is kimutatható. A tavalyelőtthöz hasonlóan így összesen mintegy 8,5 milliárd köbméteres éves igényből 3 milliárd köbméter volt betudható a háztartásoknak tavaly. Az elmúlt esztendőben 1,9 milliárd köbméter közelébe nőtt belföldi gázkitermelés a teljes hazai szükséglet több mint ötödét, a háztartásokénak mintegy kétharmadát fedezhetné. A földhő hasznosításának felfuttatása 2035-ig 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltását eredményezheti környezetkímélő alternatívával.

A gázfogyasztás visszaesése sokat használ a klímavédelmi törekvések sikerének: a fosszilis alapú energiatermelés már 2023-ban 18 százalékkal csökkent hazánkban, miközben a naperőművek 2022-höz képest másfélszer több áramot állítottak elő tavalyelőtt. Az energiaszektor zöldítése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásában 2030-ra kitűzött 40 százalékos csökkentést Magyarország hét évvel korábban elérte, a 43 százalékos teljesítménnyel meg is haladta. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv ezért már a kibocsátás megfelezését célozza meg az 1990-es bázisévhez képest a következő évtized elejére.

Öles léptekkel haladunk előre az energiaszektor zöldítésében: a naperőművek tavaly már az áramtermelés negyedét biztosították Magyarországon, ez a legmagasabb részarány Európában. Az óriási kapacitás tárolói bővítésekkel megtámogatva töltheti be maradéktalanul küldetését. A zöldenergia tervezhetőbb felhasználása a környezetkímélő és takarékos fogyasztás mellett előmozdítja a piaci áramárak leszorítását, jelentősen enyhítve napközbeni kilengéseiket.

Az akkumulátoros tárolói beépített teljesítőképesség a 2023 végi 21,3 megawattról 2025 február elejére közel háromszorosára, 61,3 megawattra nőtt. A futó támogatási programoknak köszönhetően az ipari kapacitás 2026 végére a kiinduló érték hússzorosára rúghat majd. Szolnokon az eddigi legnagyobb létesítmény épül a MAVIR beruházásában. A családokat a Napenergia Plusz Programmal segítettük az energiatárolót is tartalmazó modern napelemes rendszerek telepítésében. Mostanáig több mint 21 ezer háztartás nyerte el beruházási költségei kétharmadát, átlagosan 4,1 millió forintot. Az Energiaügyi Minisztérium 1 gigawatt tárolói kapacitás rendelkezésre állásával számol 2030-ra.

Az alacsonyabb, tudatosabb felhasználás erősíti a hazai fogyasztók ellátásbiztonságát. A kormány a folyamatos brüsszeli támadások ellenére is fenntartott rezsicsökkentéssel Európa legalacsonyabb áram- és gázárait garantálja a magyar családok számára. Számos új intézkedés szolgálja a tudatosabb fogyasztást, az eredményes zöld átmenetet. Januártól többen, kevesebb papírmunkával pályázhatnak az energetikai otthonfelújítási programban elérhető akár 6 millió forintos támogatásra. Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer tervezett átalakítása után a gazdaságélénkítés szolgálatába állhat. A törvénymódosító javaslat elfogadása esetén már 2025 második felétől célzottan segítheti a tartós hatású fejlesztéseket, főként a lakóingatlanok épületenergetikai korszerűsítésében és a közlekedésben.”

Forrás:
Energiatakarékossági világnap: negyedével tekertük le a gázfogyasztást, tárolói fejlesztésekkel tesszük hatékonyabbá a zöldáram hasznosítását; Energiaügyi Minisztérium; 2025. március 6.

V. Németh Zsolt: a vizek visszatartása, a tájba történő visszajuttatása a legszélesebb közügy

„A vizek visszatartása, a „tájba történő visszajuttatása, kihelyezése a legszélesebb közügy – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszavasváriban szerdán.

V. Németh Zsolt a Keleti-főcsatorna beeresztő zsilipjénél tartott sajtótájékoztatóján közölte: ennek érdekében számos intézkedést indítottak el, a télen, a vízügyi igazgatóságok minden lehetséges eszközzel visszatartották a vizeket a csatornákban és a szokásosnál két hónappal előbb megkezdték az öntözőcsatornák nyári üzemi vízszintre történő emelését.

A következő fontos lépés az Agrárminisztériummal közös, mintegy tízmilliárd forint értékű rekonstrukciós program elindítása lesz, amelynek keretében több száz kilométer csatorna újul meg – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, ezek a munkálatok várhatóan az év második felében kezdődnek el.

V. Németh Zsolt kifejtette, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) honlapján elérhetővé teszik a gazdák számára azt a lehetőséget, hogy helyrajzi számok megadásával megjelöljék azokat a területeket, ahol vízvisszatartást szeretnének.

Jelenleg több mint száz gazda jelölt meg már ilyen helyet az országban, az OVF pedig az eljárásrend kidolgozásával, valamint a környezetvédelmi hatóságokkal és az agrárkamarákkal egyeztetve dönt az eljárás lehetőségéről – tette hozzá a tárca államtitkára.

Hosszú távon a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Plusz keretében számos olyan nagyberuházás kezdődik el, amely a víz visszatartását szolgálja, ez a projekt már az engedélyezési fázisban tart – hangoztatta.

V. Németh Zsolt elmondta, a cél az egészséges és jó minőségű ivóvíz biztosítása a lakosság számára, de az élelmiszerellátás szempontjából is kiemelt jelentősége van annak, hogy a gazdák megkapják az ivó- és az öntözővizet, ezért biztosítani kell számukra az ehhez történő hozzájutás feltételeit.

A Keleti-főcsatornán kezdődő beruházást említve az államtitkár megjegyezte, a fejlesztés révén biztonságosabb lesz Debrecen vízellátása, emellett 1300 gazda számára biztosítják az öntözővizet, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal együttműködve pedig olyan program indul, amelynek révén tájhasználattal a biológiai sokszínűség megtartását segítik.

Csűrös Krisztián, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője a elmondta, a mintegy száz kilométer hosszú Keleti-főcsatorna Tiszavasvárinál lévő műtárgyát 2019-ben újították fel, jövőre pedig mintegy negyven kilométer hosszban kezdődnek rekonstrukciós munkálatok a főcsatornán.

A kiadott sajtóanyag szerint a mederrekonstrukciós munkálatokra mintegy kilencmilliárd forintot fordítanak a KEHOP Plusz Program keretében.”

Forrás:
V. Németh Zsolt: a vizek visszatartása, a tájba történő visszajuttatása a legszélesebb közügy; Agrárminisztérium; 2025. március 6.

Vajon megfér-e egymással a versenyképesség és a fenntarthatóság?

„Nemrég mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, valamint azóta megérkezett a Tiszta Ipari Stratégia is. Ezek a kezdeményezések reagálnak a nagyipari lobbi érveire, amelyek szerint az EU a zöld intézkedésekre való fókuszálás miatt „elvesztette versenyképességét”. A versenyképesség erősítése közben azonban nem tűnnek el a környezeti kihívások, sőt azok egyre erősebbek. De vajon megfér-e egymással ez a két cél?

Az Európai Zöld Megállapodás az utóbbi években folyamatos kritikák tárgya volt ipari és kormányzati szereplők részéről. Az autóipar aggályait a szigorú kibocsátás-csökkentési szabályok és a belső égésű motorok gyártásának 2035-ös megszüntetése váltotta ki, míg a gazdatüntetések az európai mezőgazdaság, a Draghi-jelentés pedig az ipar súlyos helyzetére hívták fel a figyelmet. A decemberben véget ért magyar uniós elnökség is hangsúlyozta a versenyképesség fontosságát a Budapesti Nyilatkozaton keresztül, amely a gazdasági és innovációs erősödést, az energiafüggetlenséget és a klímasemlegesség elérését tűzte ki célul. Bár a dokumentum egyszerre említi a versenyképességi és környezeti célokat, azonban a kettő közötti kapcsolattal nem foglalkozik kimerítően, azt érzékelteti, hogy ezek „békében” megférnek egymással.

Európai törekvések a versenyképesség javítására

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen politikai iránymutatásai próbálnak választ adni a kritikákra: a fenntarthatóság mellett előtérbe kerül a fenntartható jólét és versenyképesség, de az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseitől az EU nem kíván eltérni. Ezt egészíti ki egy tervezett Európai Jóléti Terv, amely többek között a közös piac elmélyítését, a vállalkozások támogatását és egy „Tiszta Ipari Megállapodás” létrehozását célozza.

A Bizottság január végén bemutatta a Versenyképességi Iránytűt, amely az EU globális versenyképességét három fő területre fókuszálva kívánja erősíteni: innováció, dekarbonizáció és biztonság. Az innováció terén a mesterséges intelligencia, biotechnológia és űrtechnológia fejlesztése a cél, míg a dekarbonizáció a Megfizethető Energia Akcióterv bevezetésével támogatná az energiaintenzív ágazatok átalakulását. A biztonság növelése érdekében az EU csökkentené külső függőségeit, miközben új kereskedelmi partnerségeket építene ki.

E célok elérése érdekében a Versenyképességi Iránytű öt kulcsfontosságú intézkedést határoz meg:

  • az adminisztratív terhek csökkentése, különösen a kis- és középvállalkozások számára;
  • az egységes piac akadályainak lebontása egy egységes szabályrendszer kialakításával;
  • egy Európai Megtakarítási és Befektetési Unió létrehozása a versenyképesség finanszírozására;
  • a készségek és minőségi munkahelyek előmozdítása;
  • valamint jobb koordináció az uniós és nemzeti szintű politikák összehangolása érdekében.

A február végén bemutatott Tiszta Ipari Megállapodás célja pedig a nehézipar fenntartható átalakulásának elősegítése, az energiaárak egységesítése, valamint az „Európában készült” technológiák előtérbe helyezése a közbeszerzések során. Emellett új kereskedelmi partnerségeket hozna létre az ellátási láncok megerősítésére. Bár a Megállapodás önmagában nem minősül jogszabálynak, meghatározná az EU ipar- és versenyképességi céljait, valamint egy ütemtervet is tartalmaz a szükséges intézkedésekről.

Versenyképesség és fenntarthatóság: nem vagy-vagy kérdés

A fentiek alapján látható, hogy a korábbi időszak kiemelt környezetvédelmi figyelme mellett a gazdaság is ismét kiemelt fókuszt kaphat az európai jogalkotásban az elkövetkező időszakban.

Egyrészt mind az Európai Unió, mind hazánk vezetői rendszeresen hangsúlyozzák nyilatkozataikban, hogy egyszerre is lehetséges a gazdasági növekedés és a kibocsátások csökkentése. Míg az európai GDP 68 százalékkal nőtt 1990 és 2023 között, aközben a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátások 37 százalékkal csökkentek ugyanebben az időszakban. Tehát látszólag eddig sikeresek voltunk ezen a téren Európában, azonban ahogy a korábban már említett Draghi-jelentés is kimondta, jelenleg nincs a legjobb formában az európai ipar. Ezt a helyzetet sok szereplő igyekszik kihasználni és azt a gondolatot erősíteni, hogy a további zöld intézkedések túl sokba kerülnének az európai gazdaságnak, ezért inkább a versenyképességre, mint a zöld átmenetre kellene forrásokat fordítanunk.

Ehhez képest az egyik legnagyobb európai zöld szervezet, a CAN Europe számításai szerint a klímacélok elérése összességében pénzben kifejezhető hasznot is hajt a társadalomnak. A tanulmányban az elkerült veszteségek, az elért előnyök és a többlet beruházási és működési költségek vizsgálata alapján uniós szinten, a pénzben kifejezett előnyök mindenképpen felülmúlják a költségeket, méghozzá 1,4-4-szeres mértékben.

Magyarország esetén a számítások alapján az összes haszon 2,9-szerese az összes költségnek. A magyar kormány által készíttetett elemzések (például a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv, vagy a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia) is arra a következtetésre jutnak, hogy a magasabb klímaambíciójú pálya összességében magasabb foglalkoztatással, állami bevétellel és GDP-vel jár. E forgatókönyv szerint az elkerült költségek (pl. fosszilis energiahordozók importjának elmaradása) és az addicionális hasznok (pl. kevesebbet ülünk a dugóban) összege 2050-ig meghaladja a 24 ezer milliárd forintra becsült teljes beruházási költséget.

A GDP 21 százalékkal magasabb lesz, mint a stratégia „ölbe tett kéz” forgatókönyvében, és nagyjából 180 ezerrel több új munkahely jön létre. Tehát a klímaváltozásra költeni megéri, szakmai műhelyünk számításai alapján pedig pénzünk is lenne rá. A Green Policy Center az uniós és hazai költségvetési források klímacélú felhasználására vonatkozó javaslata alapján 2030-ig nagyjából tízezer milliárd forintnyi zöldítésre fordítható, még le nem kötött forrás állhat rendelkezésünkre. Ezt pedig a versenyképességet is erősítő módon lehetne felhasználni, például az energiaköltségek megtakarítását eredményező beruházások támogatásán keresztül.

Azon felül azonban, hogy gazdaságilag megéri a zöld átállásra továbbra is költeni, fontos szem előtt tartani, hogy mi történik, ha nem költünk eleget a klímavédelemre. Egy új jelentés szerint globális szinten 2070-re akár 50 százalékkal is csökkenhet a világ GDP-je, ha nem teszünk eleget a klímaváltozás megfékezése és a természet helyreállítása érdekében. Az éghajlati válságokkal tehát gazdasági válságok követhetik egymást, szűkülő erőforrásokkal, elszálló árakkal. Ennek mentén nincs tehát valódi vagy-vagy kérdés a két terület között, mivel a versenyképesség értelmezhetetlen lesz, amennyiben nem lépünk fel a környezeti válsággal szemben.

Hogyan lehet nagyobb összhang?

Első körben érdemes lenne elgondolkodnunk azon, hogy a fejlesztéspolitikák megalkotása során a jóllétet vagy a jólétet helyezzük előtérbe. Ennek a szemléletváltásnak a szükségességét hazai klímatudósok sora mondja „A Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért” elnevezésű nyilatkozatukban, ahol így fogalmaznak: meg kell haladnunk az önmagáért való gazdasági növekedésre épülő szemléletünket. A gazdaság valódi célja az kell legyen, hogy biztosítsa a »jó életet«  mindenki számára Földünk természetes megújulóképességén belül.

De hogy ennél konkrétabbak legyünk, érdemes megnéznünk, hogy miért is versenyképesebb az, ami fenntarthatóbb. A fenntartható megoldások hosszú távon versenyképesebbek, mert kevésbé függenek a kiszámíthatatlan és dráguló erőforrásoktól. Azok a vállalatok, amelyek megújuló energiaforrásokra és energiahatékonyságra építenek, csökkentik az energiaár ingadozásának hatásait és az ellátási kockázatokat. Ezzel szemben a fosszilis energiahordozók ára politikai és piaci tényezőktől függően hirtelen változhat, ahogy erre az elmúlt években számtalan példát láthattunk, ez pedig veszélyeztetheti az azokra támaszkodó iparágak stabilitását. Az energiaszuverenitás és a helyben elérhető, fenntartható nyersanyagokra épülő termelés csökkenti a kitettséget, ami nagyobb gazdasági ellenállóképességet eredményez.

A fenntartható alapanyaghasználat pedig kevesebb hulladékot termel, ezzel a vállalatok csökkenthetik beszerzési- és hulladékköltségeiket is. Az olyan megoldások, mint a körforgásos gazdaság vagy az újrahasznosított anyagok alkalmazása, csökkentik a nyersanyagok iránti keresletet, ami nemcsak a környezetet kíméli, hanem üzletileg is előnyös. Azok a vállalatok, amelyek kevesebb erőforrásból képesek ugyanazt a minőséget nyújtani, rugalmasabbak és versenyelőnyre tesznek szert. Ráadásul a fenntartható megoldásokra való átállás ösztönzi az innovációt, ami új üzleti lehetőségeket és piacokat nyit meg.

A fenntartható termékek és szolgáltatások valódi, hosszú távú igényeket elégítenek ki, nem pedig mesterségesen gerjesztett fogyasztást szolgálnak. A fogyasztók és a befektetők egyre inkább a környezettudatos vállalatokat részesítik előnyben, így ezek a cégek jobb piaci pozíciót érhetnek el. Emellett a szabályozási környezet is egyre inkább a fenntarthatóságot ösztönzi, így a fenntartható vállalatok kevésbé vannak kitéve jövőbeli szigorításoknak vagy extra adóknak. Azok a gazdasági szereplők, amelyek már most alkalmazkodnak a zöld gazdasági átmenethez, előnyt élveznek azokkal szemben, akik csak később kénytelenek lépni, hiszen előre építik ki a jövőbiztos üzleti modelljeiket.

A fentiek alapján láthatjuk, hogy nemcsak környezeti, de gazdasági szempontból is megéri a fenntarthatóságra időt, energiát és forrásokat fordítanunk.

Ennek mentén reméljük, hogy hamarosan a jólléti gondolkodás is jobban megjelenik majd a szakpolitikák megalkotása során, mivel ahogy Ursula von der Leyen 2023-ban fogalmazott: tudjuk, hogy gyerekeink jövője nemcsak a GDP-mutatóktól függ, hanem attól is, milyen alapokra építjük a világot számukra.”

Forrás:
Tényleg nem lehetünk egyszerre versenyképesebbek és fenntarthatóbbak is?; Schaffhauser Tibor; G7.hu; 2025. március 8.
(A szerző a Green Policy Center zöld szakmai műhely társalapítója és szenior klímapolitikai tanácsadója.)

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális biztonság a védelemben – A kiberhadviselés új kihívásai (VIKI Defence Innovation Podcast)

„A VIKI Defence Innovation Podcast legújabb epizódjában a kiberbiztonság egyre összetettebb kihívásait vizsgáljuk. Szokolay Zoltán, a VIKI Mérnöki Szolgáltatások Osztályának helyettes vezetője, és prof. dr. Kovács László vezérőrnagy, a Kibervédelmi Kutatóintézet vezetője osztják meg gondolataikat a legújabb fenyegetésekről, az innovatív védelmi megoldásokról és azokról a stratégiákról, amelyekkel a szervezetek lépést tarthatnak a folyamatosan fejlődő digitális veszélyekkel.”

Forrás:
Digitális biztonság a védelemben – A kiberhadviselés új kihívásai; Honvédelem.hu; 2025. március 7.
YouTube

ENISA NIS360 2024 jelentés: a NIS2-ágazatok kiberbiztonsági érettségének és kritikusságának átfogó áttekintése

„A NIS360 az EU Kiberbiztonsági Ügynökségének, az ENISA új terméke, amely felméri a NIS2 szektorok érettségét és kritikusságát, összehasonlító és mélyebb elemzést is biztosítva.
A NIS360 célja, hogy segítse a NIS2 végrehajtásával megbízott tagállamok nemzeti hatóságait és kiberbiztonsági ügynökségeit, (1) az összkép megértésében, (2) segítse őket a prioritások meghatározásában, (3) kiemelje a fejlesztendő területeket, és (4) megkönnyítse az ágazatok előrehaladásának nyomon követését. A NIS360 célja továbbá, hogy támogassa a döntéshozókat nemzeti és EU-szinten, hozzájáruljon a politika- és stratégiafejlesztéshez, valamint a kiberellenállóképesség kiépítésére irányuló kezdeményezésekhez.

A jelentés három fő prioritást határoz meg.

Először is azt javasolja, hogy erősítsék meg az ágazatokon belüli és az ágazatok közötti együttműködést közösségépítő rendezvények és ágazati, nemzeti és uniós szintű együttműködés révén.

Másodszor, ezen a NIS2 átültetési időszakon belül egyre inkább prioritássá válik az ágazatspecifikus útmutatás kidolgozása a kulcsfontosságú NIS2-követelmények megvalósításához az egyes szektorokban. A jelentés megjegyzi, hogy a nemzeti ágazati hatóságok fokozzák a NIS2 végrehajtását. Miközben a beruházások az ágazatok között növekszenek, további készségfejlesztésre van szükség.

Harmadszor, a NIS360 hangsúlyozza a követelmények határokon átnyúló összehangolásának szükségességét az egyes NIS-szektorokban, valamint a határokon átnyúló együttműködést.n.

Az EU Kiberbiztonsági Ügynöksége ügyvezető igazgatója, Juhan Lepassaar kiemelte: „Az ENISA szorosan együttműködik az EU-tagállamokkal a NIS2 irányelv végrehajtása érdekében, szakértelem és útmutatás nyújtásával. Az ENISA NIS360 értékes betekintést nyújt a NIS-szektorok általános érettségébe és az egyes szektorok kihívásaiba. Megmagyarázza, hol tartunk, és hogyan haladjunk tovább.

A főbb megállapítások a következők:

  • az elektromos energiaszektor, a távközlés és a bankszektor a három legkritikusabb és legérettebb ágazat, amely kiemelkedik a többi közül. Ezek az ágazatok profitáltak a jelentős szabályozási felügyeletből, finanszírozásból és befektetésekből, a politikai fókuszból, és összességében a szilárd köz-magán partnerségből.
  • digitális infrastruktúrák, amelyek olyan kritikus szolgáltatásokat foglalnak magukban, mint az internetes kicserélő központok, a legfelső szintű domainek, az adatközpontok és a felhőszolgáltatások, az érettség szempontjából egy lépéssel lejjebb vannak. Ez a NIS-szektor nagyon heterogén az entitások érettségét tekintve, és erősen határokon átnyúló jellegű, ami megnehezíti a felügyeletet, az információmegosztást és az együttműködést.
  • Hat NIS-szektor esik a NIS360 kockázati zónájába, ami arra utal, hogy kritikusságukhoz képest van még mit javítani érettségükön.
    • IKT szolgáltatásmenedzsment: Az ágazatnak a határokon átnyúló jellege és a sokszínű szervezeti egységei miatt kulcsfontosságú kihívásokkal kell szembenéznie. Ellenállóságának erősítéséhez szoros együttműködésre van szükség a hatóságok között, csökkenteni kell a NIS2 és más jogszabályok hatálya alá tartozó jogalanyok szabályozási terheit, valamint szoros együttműködést kell folytatni a határokon átnyúló felügyelet terén.
    • Űrügyek: Az érdekelt felek korlátozott kiberbiztonsági ismeretei és az, hogy nagymértékben a kereskedelmi forgalomban kapható alkatrészekre támaszkodnak, kihívást jelentenek az ágazat számára. Ellenállóságának fokozásához jobb kiberbiztonsági tudatosságra, világos irányelvekre van szükség, az összetevők integráció előtti tesztelésére, valamint erősebb együttműködésre más ágazatokkal.
    • Közigazgatás: Mivel nagyon sokszínű, az ágazat számára kihívást jelent a magasabb szintű érettségi szint elérése. Az ágazatból hiányzik az érettebb ágazatokban tapasztalt támogatás és tapasztalat. Mivel a hacktivizmus és az állami indíttatású kiberműveletek elsődleges célpontja, az ágazatnak arra kell törekednie, hogy megerősítse kiberbiztonsági képességeit, kihasználva az EU kiberszolidaritási törvényét, és feltárja az ágazati entitások közötti megosztott szolgáltatási modelleket a közös területeken, például a digitális pénztárcákat.
    • Tengeri közlekedés: Az ágazat továbbra is kihívásokkal néz szembe a működtető technológia (Operational Technology, OT)val (OT) területén, és profitálhat az ágazatspecifikus kiberbiztonsági kockázatkezelési útmutatásból, amely az ágazatspecifikus kockázatok minimalizálására összpontosít, valamint egy EU-szintű kiberbiztonsági gyakorlatból, amely fokozza a koordinációt és a felkészültséget mind az ágazati, mind a multimodális válságkezelésben.
    • Egészségügy: Az egészségügyi ágazat, a NIS2 keretében kibővített lefedettséggel, továbbra is olyan kihívásokkal néz szembe, mint például az összetett ellátási láncokra, a régi rendszerekre és a rosszul védett orvosi eszközökre való támaszkodás. Rugalmasságának erősítéséhez gyakorlati beszerzési iránymutatások kidolgozására van szükség, amelyek segítik a szervezeteket a biztonságos szolgáltatások és termékek megszerzésében, szektorspecifikus útmutatásra a gyakori problémák leküzdésére, valamint személyzeti figyelemfelkeltő kampányokra.
    • Gázipar: Az ágazatnak folytatnia kell az incidensekre való felkészültség és reagálási képességek fejlesztését, nemzeti és uniós szintű incidensreagálási tervek kidolgozásával és tesztelésével, valamint a villamosenergia- és gyártási szektorral való fokozott együttműködés révén.

A jelentés a horizontális vagy ágazati felhatalmazással rendelkező nemzeti hatóságoktól származó adatokon, a NIS2-ágazatok vállalatainak önértékelésén, valamint uniós adatforrásokon, például az Eurostaton alapul. Az ENISA NIS360-ban azonosítják az erősségeket, az ágazati kihívásokat, a hiányosságokat, és ajánlásokat fogalmaznak meg az ágazati érettség és rugalmasság úniós szintű javítására.

További információ

”

Forrás:

ENISA NIS360 2024 report: A comprehensive look at cybersecurity maturity and criticality of NIS2 sectors; ENISA (European Union Agency for Cybersecurity); 2025. március 5.

Szakirodalom

Társadalmi Riport 2024: Magyarország 20 éve az Európai Unióban – felzárkózás és kihívások

„Megjelent a Társadalmi Riport 2024 kötet, az InfoRádió Aréna című műsorában Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet vezérigazgatója azt mondta, az elmúlt évtizedekben a magyarországi társadalmi folyamatok lassabban változtak, mint a külpolitikai preferenciák. Medgyesi Márton vezető kutató úgy véli: részben közeledni tudtunk az európai unió magországainak fejlettségi szintjéhez.

Megjelent a Társadalmi Riport 2024 tanulmánykötet, amely – a sorozat 1990 óta tartó hagyományainak megfelelően – a magyar társadalom aktuális állapotáról számol be, hosszú távú adatsorok és a legutóbbi kötet óta az országban lefolytatott legfontosabb empirikus vizsgálatok alapján. A kötetben két nagy tematikus blokk foglalkozik európai uniós tagságunk első húsz évének társadalmi és gazdasági vonatkozásaival, valamint nagyobb fejezetek tekintik át a gazdasági mutatókat, az egyes társadalmi demográfiai csoportok helyzetét, a humán infrastruktúra helyzetét, és az értékek, politikai preferenciák alakulását.

Negyven éve jelent meg az első tanulmánykötet, és az InfoRádió Aréna című műsorában az egyik szerkesztő, Tóth István György, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet vezérigazgatója kifejtette, szinte összehasoníthatatlan az akkori Kádár-kori társadalom a maival, mind az emberek közötti kapcsolatokat, mind pedig a nemzetközi kapcsolatokat illetően „egy teljesen más világ volt”. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a változások íve jól látható, mert a társadalmi folyamatok, az alapvető társadalmi beállítottságok sokkal lassabban változnak, mint például a külpolitikai preferenciák.

A 2004-es uniós csatlakozás óta eltelt időszakról Medgyesi Márton vezető kutató úgy vélekedett, hogy ugyanaz volt a társadalmi elvárás, mint a rendszerváltás idején: közeledni a fejlettségi mutatók tekintetében az Európai Unió magországaihoz, vagy legalább a szomszédos Ausztriához. A tanulmánykötet készítő szerint sok tekintetben volt közeledés, más tekintetben viszont nem. Mint elmondta, a jövedelmi és fogyasztási szint az egyik legalapvetőbb mutató, amit az emberek figyelnek, de ugyanígy a foglalkoztatottság is lehet társadalmi indikátor, vagy a várható élettartam és az iskolázottság szintje is.

Tóth István György emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás idején még az uniós csatlakozás volt a nagy cél, aztán az uniós átlag lett a mérőszám, de a felzárkózás üteme nem volt azonos. Szerinte a uniós csatlakozás után meglendült, aztán a gazdasági válság alatt belassult, de 2012-től megint megindult, és tartott is ez a lendület egészen a Covid-járvány kitöréséig. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország nem egyedül csatlakozott az Európai Unióhoz, és mind a 11 új tagországban volt konvergencia, csak az üteme nem volt azonos. „Magyarország is a többi ilyen országgal együtt számottevő fejlődésen ment át ebben az időszakban, viszont Magyarország relatív pozíciója az EU 11-en belül ebben az időszakban romlott. Miközben a periódus elején különböző GDP- meg fogyasztási rangsorokban Magyarország a régiós tekintetben harmadik helyen volt, a végére, attól függően, hogy melyik mutatót használjuk, a hetedik vagy a tizedik, tizenegyedik helyre csúszott vissza” – mondta a kutató.

A felvetésre, hogy Magyarország jól sáfárkodott-e azzal, hogy az Európai Unió tagja lett, Medgyesi Márton azt mondta, talán a legfontosabb dolog, amit kaptunk az Európai Uniótól, az egységes piac, ami nagymértékben segíti azt, hogy a magyar vállalatok bekapcsolódjanak az európai gazdasági vérkeringésbe és nagyobb exportteljesítményt tudjanak nyújtani, ezzel egy gazdasági fejlődést előrehajtva. Az uniós támogatások hatásával kapcsolatban viszont már a kutatás szerint már inkább megoszlanak a vélemények, ezeknek a hasznosítása ennél jobb is lehetett volna.

Tóth István György azt hangsúlyozta, hogy a jövedelmek tekintetében voltak gyorsabban, meg kevésbé gyorsan felzárkózó országok, például a lengyel felzárkózás gyorsabb volt, mint a magyar meg a cseh, és az utóbbi időben a román felzárkózás üteme is gyorsabb volt, mint a magyar.

A kötetben hosszan elemzik a foglalkoztatottsági adatokat, amiben Magyarország egy nagyon jó teljesítményt hoz. Azt tapasztalták, hogy azokban az országokban, ahol felment a foglalkoztatottság, lement a szegénység, és fordítva, de ennél bonyolultabb az összefüggés a kutatók szerint. „A kitűzött uniós cél, a szegénységcsökkentés zöme négy országban koncentrálódott, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon, és ez elsősorban a felzárkózás miatt van” – mondta a kutató, de jelezte, a magyar háztartások többsége számára az, hogy olyan megtakarításuk legyen, amely valami váratlan kiadás fedezésére felhasználható, még mindig vágyálom. „A háztartásoknak csak egy kisebb része rendelkezik megtakarításokkal, és a tőkejövedelmek a társadalom kis részében összpontosulnak8 – tette hozzá.”

Forrás:
Társadalmi Riport 2024: Magyarország 20 éve az Európai Unióban – felzárkózás és kihívások; Exterde Tibor; Infostart / InfoRádió; 2025. március 7.
A beszélgetés hangfájlja MP3-ban
Megjelent a Társadalmi Riport 2024; TÁRKI (a kötet fejezetei letölthetők, egyenként PDF-ben)

Törvények, rendeletek

Megszűnik a kormányzati informatika miniszteri biztosi tisztsége

„Bodor József megbízatását egy hónapja még meghosszabbította Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök, csakhogy azóta elvesztette a terület felügyeletét.

A februári miniszteri utasítás szerint Bodor József az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért volt felelős miniszteri biztosként.

Most azonban a miniszter visszavonta ezt az utasítást, aminek az a nyilvánvaló oka, hogy az e-közigazgatást, az informatikát, az audiovizuális politikát és az elektronikus hírközlést Lantos Csaba energiaügyi miniszter vette át tőle, ő lesz a Digitális Magyarország Ügynökség irányítója is. Ő pedig legalábbis eddig nem nevezett ki saját biztost erre a területre…”

Forrás:
Megszűnik a kormányzati informatika miniszteri biztosi tisztsége; HVG.hu; 2025. március 7.
Lásd még:
„A miniszter feladatkörébe tartozó feladat ellátására miniszteri biztost nevezhet ki. Megbízatása határozott időre szól, de legfeljebb, amíg a miniszter hatáskörét gyakorolja.
dr. Bodor József
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a 3/2025. (II. 6.) MK utasítással dr. Bodor Józsefet 2025. február 15. napjától a Kit. 221. § (2) bekezdése szerinti időtartamra az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezte ki…”
Miniszteri biztosok MK 2022; Miniszterelnöki Kabinetiroda
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 6/2025. (III. 7.) MK utasítása miniszteri biztosi kinevezések visszavonásáról; Hivatalos Értesítő; 2025. évi 13. szám; 2025. március 7.; 874-875. o. (PDF)

Balogh-Madár Emese marad az eskütételi igazgatási szervvel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos

„…Balogh-Madár Emese viszont marad az eskütételi igazgatási szervvel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos. Erre tavaly nevezte ki szintén Rogán Antal.

A miniszterelnöki kabinetfőnök most ezt a megbízást is visszavonta, mert a hatáskör átkerült Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterhez, ő viszont átvette a biztost. Tehát formailag új megbízás új minisztertől, valójában a régi folytatása: a korábbi V. kerületi alpolgármester dolga, hogy előkészítse az eskütétellel kapcsolatos jogszabályokat, folyamatosan biztosítsa az állampolgári eskü- vagy fogadalomtételek feltételeit, lebonyolítsa és megszervezze az eskü- vagy fogadalomtételeket.”

Forrás:
Megszűnik a kormányzati informatika miniszteri biztosi tisztsége; HVG.hu; 2025. március 7.
Lásd még:
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 6/2025. (III. 7.) MK utasítása miniszteri biztosi kinevezések visszavonásáról; Hivatalos Értesítő; 2025. évi 13. szám; 2025. március 7.; 874-875. o. (PDF)
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter 4/2025. (III. 7.) KTM utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2025. évi 13. szám; 2025. március 7.; 874. o. (PDF)

A 7/2025. (III. 7.) ÉKM rendelet az állami építési beruházások költséginformációs rendszerének működtetéséről

„[1] Az állami építési beruházások költséginformációs rendszerének célja az átlátható pénzügyi nyilvántartás biztosítása a teljes beruházási életciklus során.
[2] A költséginformációs rendszer lehetővé teszi a költségek pontosabb becslését és a tervezési, pénzügyi döntések megalapozását az összegyűjtött adatok felhasználásával.
[3] A szabványosított informatikai struktúra támogatja a döntéshozatalt, a minőségbiztosítást és a költségvetési hatékonyság növelését. A központi adatkezelés hozzájárul az építési költségek optimalizálásához, a tervezés minőségének javításához és az építőipari innováció előmozdításához.
[4] Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 59. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:…”

Forrás:
Az építési és közlekedési miniszter 7/2025. (III. 7.) ÉKM rendelete az állami építési beruházások költséginformációs rendszerének működtetéséről, a rendszerbe történő adatbevitelről és a rendszerből történő adatkinyerés általános menetéről, valamint a költségtervezési munkafolyamatokra vonatkozó szabályokról; Magyar Közlöny; 2025. évi 24. szám; 2025. március 7.; 758-760. o. (PDF)
Lásd még:

„…a miniszter a költséginformációs rendszert magasépítési és útépítési beruházások esetében 2025. június 30-ig, vasútépítési beruházások esetében 2025. október 31-ig, vízi létesítmények megvalósítására irányuló beruházások esetében 2026. szeptember 30-ig, közműépítési beruházások esetében pedig 2026. szeptember 30-ig hozza létre.

Az építtetőnek az adatszolgáltatási kötelezettségét az egységes tételrend alkalmazásával megvalósuló beruházások esetében az egyes fázisokban elkészülő költségvetések véglegesítését követő 30 napon belül, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény közzétételét követő 60 napon belül és a beruházás megvalósítását követő 3 hónapon belül kell teljesítenie.

Mindez szombattól hatályos, de abban az értelemben visszamenőleg is, hogy az említett információkat a 2022. január 1-je óta megvalósult, legalább nettó 1 milliárd forint értékű, használatbavételi engedéllyel rendelkező beruházások tekintetében is közzé kell tenni május 7-éig, a most előkészítési fázisban lévő beruházások esetében 120 napon, a már kivitelezési fázisban lévő beruházások esetében pedig a beruházás megvalósítását, azaz a használatbavételi engedély kiadását követő 6 hónapon belül.”

Forrás:
Lázár megígérte: folyamatosan közzéteszik, mi mennyiért épül közpénzből; HVG.hu; 2025. március 8.