Skip to main content

21. szám, 2025. május 26.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Digitális átállás Magyarországon: nagy ütemben nő az elektronikus aláírás használata

„Idén már elérte a száma a tavalyi évi teljes „adagot”.

Az elmúlt évhez képest nagyobb ütemben nő az elektronikus aláírások száma, az idén az első négy hónapban a Microsec annyi új elektronikus aláíró tanúsítványt bocsátott ki, mint tavaly összesen.

A társaság szerint ez a növekedés jól érzékelteti a digitális átállás lendületét, illetve az is, hogy új szektorokban is megkezdődött az elektronikus aláírások használata, így például a ingatlan-nyilvántartás és a mérnöki tevékenységekhez kapcsolódó hatósági ügyintézés területén. Emellett a projektmenedzsmentben is érzékelhető a elektronikus aláírások térnyerése a hazai és a nemzetközi projekteknél, aminek az magyarázata, hogy a minősített e-aláírások az unió egész területén egységes joghatással rendelkeznek.

A társaság közleménye szerint a kiadott időbélyegek számából lehet megbecsülni az aláírt elektronikus dokumentumok számát: a statisztikai adatok szerint tavaly az időbélyegek száma több mint 2,225 milliárd volt, amelyből a céges dokumentumok, elektronikus számlák száma megközelítette 1,5 milliárdot.

A közlemény idézi Vanczák Gergelyt, a Microsec IT igazgatóját, aki elmondta, az elérhető nyilvános adatok szerint a Digitális Állampolgárság Program keretében magánszemélyeknek, valamint a piaci szolgáltatók által üzleti célra kiadott elektronikus aláírások együttes száma már meghaladta az 1 milliót és ez is segíti a digitális átállás felgyorsítását.

Hozzátette, a minősített elektronikus aláírások alkalmazása teljes körű jogi és műszaki garanciát nyújt és feleslegessé teszi a számítógépen készült dokumentumok kinyomtatását, postázását és szkennelését.

A magyar tulajdonú, több mint 20 éve elektronikus aláírás technológiát szolgáltató Microsec árbevétele 2023-ban elérte az 5 milliárd forintot, 2024-ben pedig 6,4 milliárd forintra nőtt.”

Forrás:
Irgalmatlan tempóban terjed a digitális aláírás; Infostart / MTI; 2025. május 24.
Szerkesztői megjegyzés:
Szakértői vélemények szerint ebben a látványos fejlődésben az is szerepet játszik, hogy kivezették az AVDH-t, és nagyon sok olyan jogi személynek is kötelezővé tették az elektronikus ügyintézést és elektronikusan aláírt dokumentumok küldését, akiknek korábban ez nem volt kötelező, és akiknek ezért piaci szolgáltatóktól kellett aláíró tanúsítványt vásárolniuk.

Európai értékek a legújabb technológiák között – beszámoló a konferenciáról

„Az adatvédelem, Európa digitális szuverenitása és a mesterséges intelligencia is témája volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézete az Alkotmánybíróság, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hagyományos éves konferenciájának. A szakmai eszmecserét az NKE-n tartották május 22-én.

Hatodik alkalommal szervezett közös konferenciát az NKE, az Alkotmánybíróság és a NAIH – emlékeztetett köszöntőjében Török Bernát. Az NKE EJJK főigazgatója, az EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője a társszervezők mellett köszönetet mondott az előadóknak is, akik közül többen a kezdetek óta részt vesznek a rendezvényen.

„Nekik és a közönségnek köszönhető az, hogy ez a konferencia minden évben egy valódi seregszemle lehet és izgalmas diskurzusok alakulnak ki” – fogalmazott Török Bernát. A főigazgató a program plakátjára utalva kifejtette: a bikán ülő nő szimbolizálja a legújabb technológiák közötti európai értékeket, mivel Európa elrablása látható a képen. „Az első kérdés az, elrabolták-e már, vagy éppen rabolják-e európai értékeinket” – mutatott rá Török Bernát, aki szerint, ha új technológiákról beszélünk, az európai és a globális értékeket is az adatvédelem területe képviseli.

Horváth Attila, az Alkotmánybíróság megbízott elnöke megnyitóbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magánélet védelme mellett mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, azok feltárásáról és felhasználásáról mindenki maga rendelkezik, Magyarországon pedig ezt az Alaptörvény is rögzíti.

„Az Alkotmánybíróság az állami hatóságokkal szemben igyekszik védeni az adatokat és a polgárok jogait, de ma már számtalan olyan magánintézmény van, amely rendszeresen visszaél az adatok felhasználásával” – fogalmazott az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője. Horváth Attila szerint ebben a kérdésben a tudománynak kell utat mutatnia.

A konferencia nyitóelőadását ebben az évben is Péterfalvi Attila tartotta. A NAIH elnöke a magyar adatvédelem elmúlt harminc évéről értekezett. A korábbi adatvédelmi biztos történelmi kitekintésében felidézte, hogy az adatvédelem kérdése a 19. század vége óta foglalkoztatja az embereket, akkor jelent meg ugyanis az első, hobbifotósok számára kifejlesztett fényképezőgép. Hozzátette: ha a bulvárújságírás és a pletyka összekapcsolódik, fokozott veszélyt jelent a magánszférára. Véleménye szerint mindezek miatt szükség lenne a magánszférához való jog definiálására.

Péterfalvi Attila kiemelte, hogy a nevesített adatvédelmi szabályozás kialakulásában a technológiának is jelentős szerepe van. Beszélt arról is, hogy az információs önrendelkezési jogot német mintára vette át a magyar Alkotmánybíróság, majd több változtatás után Magyarország is bevezette az Európai Unió által meghatározott adatvédelmi reformcsomagot, amely egy technológiasemleges szabályozás.

A NAIH elnöke felidézte még a Polgári Törvénykönyv 1977-es módosítását, amelyben megjelent a személyhez fűződő jogok rendszere, különös tekintettel arra, hogy a számítógépes adatfeldolgozás nem sértheti a személyhez fűződő jogokat. Péterfalvi Attila ezt jelentős előrelépésnek nevezte, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ennek bírói gyakorlata nem alakult ki. A magyar adatvédelmi szabályozás jeles alakjai között említette Könyves Tóth Pált, az 1992-es hazai adatvédelmi törvény megalkotóját, illetve Sólyom László egykori köztársasági elnököt.

A NAIH elnöke felidézte egyebek mellett még azt is, hogy hazánkban először 1995-ben választottak ombudsmanokat és akkor alakult meg formálisan az adatvédelmi biztosi intézmény hármas funkcióval: alapjogvédelem, ombudsmani típusú jogvédelem és hatósági jogalkalmazás. Péterfalvi Attila a magyar adatvédelmi szabályozást a világ egyik legszigorúbb törvényének nevezte, amely egyben szabályozta a két alkotmányos jogot és felügyelő intézményt is állított az ellenőrzés érdekében.

Az előadásban szó volt még arról is, hogy az adatvédelem területén 2000-ben csatlakoztunk az Európai Unióhoz, az adatvédelmi panaszok kivizsgálása pedig tagállami hatáskörbe tartozik. Péterfalvi Attila beszélt még a 2010–2011-es magyarországi alkotmányos reformról, az általa vezetett hatóság létrehozásáról, valamint a mesterséges intelligencia hatásairól is. A NAIH gyakorlatából példaként említette a Pegazus kémszoftvert, a megállókban rögzített képet és hangot, a biometrikus azonosítást, a kórházi beléptetőrendszert, illetve a magánházakon elhelyezett kamerákat.

Balogh Zsolt, az NKE EJKK Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa Európa digitális kiszolgáltatottságával kapcsolatban kifejtette: a kontinensnek nincs globális jelentőségű hardver és szoftvergyártója, saját közösségi platformja, felhőszolgáltatója és kiberbiztonsági cége. A kutató példaként említette, hogy a világ első 50 technológiai cége között a 18. helyen áll az SAP, a 35. helyen pedig a Nokia. Globális veszélyként értékelte azt, hogy számtalan félvezető terméket Tajvanban gyártanak.

Balogh Zsolt Európa digitális szuverenitási tényezőjének nevezte egyebek mellett az adatok feletti kontrollt, emellett fontosnak tartaná, hogy a kontinens egy független technológiaképesség csomagot állítson össze, amelynek kulcseleme lenne egy saját felhőszolgáltató. Véleménye szerint a digitális szuverenitás másik kulcseleme a kiberbiztonság megteremtése lenne, és a globális digitális szabályok kialakítása is elengedhetetlen. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott: Európának az a célja, hogy ellenőrzést gyakoroljon a digitális infrastruktúra, az adatkormányzás, a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia rendszerek felett, ugyanakkor csökkentse az európai ellenőrzésen kívüli technológiáktól való függést a demokratikus értékek megőrzésével.

A kutató előadása végén részletesen beszélt a Gaia-X-ről, amely francia-német kezdeményezésként indult 2019-ben, majd többször átalakították. Egyesek szerint ezzel biztosítható lenne az európai digitális szuverenitás, mert célja, hogy létrehozzon egy biztonságos európai adatinfrastruktúrát, amelyben a felhasználók megtartják az ellenőrzést az adataikhoz való hozzáférés és azok felhasználása felett.

A rendezvény három párhuzamosan futó szekcióüléssel folytatódott, amelyekben a szakértők az európai szuverenitásról, az adatvédelemről és a mesterséges intelligencia különböző felhasználási lehetőségeiről tanácskoztak.”

Forrás:
Európai értékek a legújabb technológiák között; Szabó Réka Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2025. május 23.

Török Bernát: Európa lemaradt a digitális fejlődésben – beszámoló a konferenciáról

„Hatodik alkalommal tartott konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a digitális világ aktuális kérdéseiről. Idén a legfőbb témák közt szerepelt az európai digitális szuverenitás, az emberek életét felforgató digitális technológiák, valamint a mesterséges intelligencia kapcsán felmerülő jogi kérdések.

A modern technológiák térnyerése mellett a legfontosabb európai értékeket, a többi között a személyes adatokat és a magánszférát, védeni kell – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének főigazgatója.

„A legújabb digitális technológiákat nem véletlenül hívjuk »felforgató« technológiáknak, hiszen nemigen van olyan szegmense az életünknek, ahová ne hatoltak volna már be. Ilyen például a közösségi média vagy a mesterséges intelligencia is, amelynek számtalan alkalmazási módja jelenik már meg a mindennapjainkban” – mondta az InfoRádióban Török Bernát. Szerinte ezek két ponton világos kihívás elé állítják Európát: az egyik, hogy a felforgató hatást hogyan lehet megszelídíteni azoknak az emberközpontú értékeknek a védelmében, amelyeket a globális szereplők közül Európa tart különösen fontosnak, például az emberi méltóság, személyes adatok, magánszféra védelme.

A másik, ami a főigazgató szerint átgondolást igényel, az az európai digitális szuverenitás, hiszen, mint mondta, „a világ technológiai fejlődését vizsgálva azt láthatjuk, hogy Európa lemaradt”.

Nagy amerikai és egyre inkább kínai cégek uralják a piacot, és a nagyobb szereplők között csak elvétve találni egy-egy európait, azt sem a vezetők között. Ezek a vállalatok tudják kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket a digitális világ nyújt, például a rengeteg adat, az adatelemzési potenciál révén – szögezte le Török Bernát, hozzátéve, ha Európa a maga javára szeretné fordítani ezeket a lehetőségeket, akkor nemcsak szabályozással, hanem technológiai fejlődéssel is meg kell jelennie a „nagy játékosok” között.

A konferencián az egyik fő téma az adatvédelem, ugyanis idén harmincéves a magyar adatvédelmi intézményrendszer, három évtizede nevezték ki az első adatvédelmi ombudsmant – részletezte a főigazgató. Úgy fogalmazott, mindenképpen körbe kell járni a digitális adatok terén a személy védelmét, és hogy ehhez mit tud hozzátenni ma az európai adatvédelmi jogfejlődés.

Szintén fő téma a digitális szuverenitás gondolata is, azaz, hogy milyen kihívások érik az európai kontinenst, például adatkontroll, piaci erő, szabályozási képességek szempontjából.

Főszerepet kap a mesterséges intelligencia is, ami például izgalmas szerzői jogi kérdéseket vet fel, aminek egy külön szekciót szenteltek a konferencián. Török Bernát elmondta, azt járták körbe, hogy minek minősülnek az MI által generált tartalmak, az ember alkot-e még, vagy már a gép, és ezt hogyan tudja a jog követni.”

Forrás:
Török Bernát: Európa lemaradt a digitális fejlődésben; Infostart / InfoRádió; Szabó S. Gergő; 2025. május 23.
Kapcsolódó hang
Török Bernát: Európa lemaradt a digitális fejlődésben (MP3)

Közigazgatás, politika, jog

Egészségügyi reformra van szükség, megerősített háziorvosi ellátással

„A Háziorvosok Online Szervezetének alapítója szerint komoly probléma a magyar betegellátásban a kórházközpontúság, holott számos beteget családorvosi szinten is el lehetne látni. Emellett az emberi és pénzügyi források elosztásában is újra kellene gondolni, hová kerüljön a hangsúly.

Május 19-e a családorvosok világnapja, aminek apropóján a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) kiadott egy helyzetelemzést a háziorvosok helyzetével kapcsolatban, melyben azt írják, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer egyik legnagyobb problémája a túlzott kórházcentrikusság.

„A kórházközpontúság az egészségügyi az rendszerünk egy több évtizedre visszanyúló, nagyon rossz öröksége, amin mindenképpen változtatni kell, és talán a hatáskörök bővítése, egyes feladatok alapellátás szintjén való kezelése az, ami javíthat a helyzeten” – mondta az InfoRádióban Békássy Szabolcs országos háziorvosi kollegiális vezető, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója. Hozzátette, nyilvánvalóan ez egy strukturális reformot igényel, melynek kezdeti lépései már megkezdődtek, ugyanis a szervezet pár héten belül várja azt a hatáskörbővítő csomagot, amivel például több mint 700 ezer diabéteszes beteg háziorvosi rendszerben történő gondozása valósulhatna meg.

A HAOSZ alapítója leszögezte, fontos súlypontokat kellene áthelyezni, és azokat a feladatokat, amik egyébként az alapellátás szintjén egy-egy családorvosi praxisban is elláthatók lennének, azokat ott kellene tudni biztosítani. Azonban megjegyezte, ez a folyamat nem csupán hatáskör kérdése, hanem az emberi erőforrások és finanszírozás szempontjából is az alapellátás ra kell helyezni a hangsúlyt.

A szervezet arra is kitért közleményében, hogy másfelől az átalakítással több feladat hárulna a háziorvosokra, akiknek a betegforgalma az OECD országokkal összehasonlítva így is rettentő magas. Békássy Szabolcs szerint ez évente több mint 70 millió orvos-beteg találkozást jelent, ezért is utalt arra, hogy strukturális reformra is szükség van. Mint mondta, meg kell vizsgálni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló emberi erőforrások eloszlása megfelelő-e az egészségügyi rendszerben, és a finanszírozás is újragondolást igényel. Békássy Szabolcs hangsúlyozta, ez egy nemzetközi probléma része, és számos országban felismerték már, illetve a WHO is kiadott ezzel kapcsolatban egy közleményt, hogy a jövő egészségügyi ellátórendszerének egy megerősített alapellátás kell, hogy az alapját képezze.

Mint mondta, egyszerűen azért, mert egészség-gazdaságtani szempontból is ez a megfelelő megközelítés. Az alapellátásban lehet hatékonyan és gazdaságosan megszervezni az ellátásokat, és az sem utolsó szempont, hogy a szolgáltatás a páciensek számára is sokkal kényelmesebb, ha bizonyos problémáikra a háziorvosnál is megoldást lelnek.

A háziorvosi utánpótlással kapcsolatban a HAOSZ alapítója elmondta, ez is egy több elemből összeálló problémakör. Pár évvel ezelőtt még úgy gondolták, hogy szegényes az utánpótlás, mostanra viszont azt tapasztalják, hogy több mint 200 háziorvostan szakorvos végez az intézményekben, ugyanakkor a fiatal kollégák valamiért mégsem választják a családorvosi hivatást, vagy helyettesítés útján látnak el egy-egy praxist. Hangsúlyozta, ezek azok a kihívások, amikre a közeljövőben reagálni kell.

A javuló utánpótlás ellenére a praxisok megüresedési üteme továbbra is gondot jelent – szögezte le az orvos, megemlítve, hogy ennek hátterében szintén strukturális és pénzügyi problémák állnak. Szerinte a következő években emiatt egyfajta körzetreformnak is végbe kell mennie ahhoz, hogy a fiatalok minél hamarabb el tudják kezdeni önálló működésüket egy-egy családorvosi praxisban.”

Forrás:
Békássy Szabolcs: gyógyítható lenne a háziorvosi ellátás; Kocsonya Zoltán; Infostart / InfoRádió; 2025. május 19.
Kapcsolódó hang
Egészségügyi reformra van szükség, megerősített háziorvosi ellátással – Békássy Szabolcs országos háziorvosi kollegiális vezető, a Háziorvosok Online Szervezetének alapítója (MP3)

Elindul a „Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram” – GINOP Plusz Nemzeti Bajnokok pályázati felhívás

„Megjelent a GINOP Plusz Nemzeti Bajnokok pályázati felhívás, amelynek keretében 155 milliárd forintos keretösszeggel elindul a „Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram”. A konstrukció a Demján Sándor Program részeként valósul meg, amelyen keresztül a kormány 2025-ben összesen több mint 1400 milliárd forint fejlesztési forrást juttat a gazdaságba.

Az EU társfinanszírozásával most meghirdetett, kiemelt fontosságú (Pillér) pályázat célja, hogy támogassa a hazai exportáló és beszállító kis- és középvállalkozásokat technológiai, digitális és környezeti megújulásukban, ezáltal erősítve versenyképességüket.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára a program kapcsán kiemelte, a beruházási aktivitás élénkítése kulcsfontosságú a gazdasági növekedéshez. A most elindított program nemcsak pénzügyi eszköz, hanem a kormány támogatásának kifejezése is: bízunk a magyar vállalkozásokban, a kis- és középvállalkozások között is keressük és segítjük a leendő nemzeti bajnokokat.

A konstrukció úgynevezett „egyműveletes kombinált” formában működik: a vállalkozások egyetlen helyszínen, az MFB Pontokon igényelhetnek 0%-os kamatozású beruházási hitelt, amelyhez 30%-os vissza nem térítendő támogatás társul. Az igényelhető támogatás összege 150 és 600 millió forint között mozog, amelyből legfeljebb 180 millió forint vissza nem térítendő forrás lehet. A támogatásra azok a növekedési potenciállal rendelkező, beszállítóként vagy exportőrként működő KKV-k jogosultak, amelyek legalább három lezárt üzleti évvel rendelkeznek, öt főnél több munkavállalót foglalkoztatnak, és az előző üzleti évben meghaladták a 100 millió forintos nettó árbevételt.

A támogatott projekteknek kötelezően tartalmazniuk kell:

  • technológiai korszerűsítést, eszközbeszerzést a költségek legalább 30%-ában,
  • valamint infokommunikációs fejlesztést és/vagy megújuló energiával kapcsolatos beruházást szintén minimum 30%-os arányban.

Ezen felül további elszámolható költségek:

  • ingatlan építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése,
  • elektromos gépjárművek beszerzése,
  • immateriális javak (pl. szoftverek, licencek) megvásárlása,
  • kísérleti fejlesztés,
  • készletbeszerzés,
  • minőség- és környezetirányítási rendszerek kiépítése,
  • valamint tanácsadási és képzési szolgáltatások igénybevétele.

A beszállító vagy exportáló vállalkozások következő szintre lépéséhez, valamint termelékenységük növeléséhez, elengedhetetlen az új tudás, technológiák és üzleti ismeretek bevonása. Ennek támogatására a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség testreszabott, térítésmentes tanácsadási szolgáltatást kínál, amely kifejezetten a vállalkozások export- és beszállítói képességeinek erősítésére irányul. A tanácsadási szolgáltatás a www.vali.hu oldalon keresztül érhető el.

Katona Bence, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója hangsúlyozta, a gazdaság hosszú távú megerősítéséhez elengedhetetlen, hogy a vállalkozások gyors és kedvező kondíciókkal bíró pénzügyi támogatáshoz jussanak. Az MFB Pont Plusz országos hálózat lehetővé teszi, hogy a fejlesztési források hatékonyan eljussanak a vállalkozásokhoz, ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.

A program keretében kizárólag Budapesten kívüli településeken megvalósuló beruházások támogathatók, összhangban az Európai Unió kohéziós politikájára vonatkozó szabályozásával. A pályázati felhívás 2025. május 20-tól elérhető a palyazat.gov.hu oldalon, a kérelmek benyújtására június 23-tól van lehetőség az MFB Pontokon.”

Forrás:
Új lépés a kkv-k megerősítése érdekében, elindult a Nemzeti Bajnokok hitelprogram; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. május 22.
„Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram” című (GINOP Plusz – 1.4.5-25 kódszámú) felhívás; Pályázati Portál

Európai Unió

Versenyképességi Tanács (Belső piac és ipar), 2025. május 22-i ülés, Európai Unió Tanácsa

„Főbb eredmények

Nyilvános felület a munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozattételhez

A miniszterek jóváhagyták a Tanács álláspontját a munkavállalók kiküldetéséről szóló elektronikus nyilatkozattételre szolgáló szóló rendeletről (általános megközelítés). A „kiküldetésben lévő munkavállaló” olyan munkavállaló, akit munkáltatója ideiglenes jelleggel – szolgáltatásnyújtás céljából – egy másik tagállamba küld. A rendelet célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése azáltal, hogy egy új, önkéntes online felületen keresztül lehetővé válik a kiküldetési nyilatkozatok felhasználóbarát módon, távolról és elektronikus úton való benyújtása.

A delegációk túlnyomó többsége támogatta az általános megközelítést, és hangsúlyozta, hogy az elektronikus nyilatkozattétel előnyöket kínálhat az adminisztráció egyszerűsítése, az egységes piac integrációja, a mozgás szabadsága, valamint a munkavállalói jogok védelme terén. Számos miniszter emlékeztetett a rendszer önkéntes jellegére, valamint arra, hogy fenn kell tartani a nemzeti hatóságok általi magas szintű ellenőrzést.

„A munkavállalók kiküldetéséről szóló nyilatkozattételre szolgáló nyilvános felület gyökeres változást jelent a szolgáltatások belső piacán. A fejlett digitális technológiák alkalmazása könnyebbé válik, a munkavállalókat pedig ezentúl gyorsabban, olcsóbban és könnyebben lehet majd másik tagállamba küldeni; a munkavállalók továbbra is élhetnek majd a jogaikkal, és ezzel a szolgáltatások egységes piaca közelebb kerül a kiteljesedéshez.” – Michał Baranowski, a Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium államtitkár-helyettese

A versenyképesség erősítése

A miniszterek irányadó vitát tartottak arról, hogy miként lehetne a hagyományosan erős iparágakra szabott iparpolitikákat kialakítani. A versenyképességi iránytűben több ágazatspecifikus kiemelt kezdeményezésre irányuló javaslat szerepelt a fontos iparágak tekintetében. E javaslatok között volt többek között az acél- és fémipari cselekvési terv, amelyet 2025. március 19-én mutattak be, és a gépjárműiparra vonatkozó ipari cselekvési terv, amelyet 2025. március 5-én nyújtottak be. A 2025. évi tervek között egy vegyipari csomag is szerepel.

A miniszterek eszmecserét folytattak arról, hogy miként lehet fokozni a hagyományosan erős iparágak versenyképességét úgy, hogy közben folytatjuk az éghajlat-politikai célkitűzések elérése érdekében végzett munkát is. Számos miniszter hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a pragmatikus megközelítést, csökkenteni kell az energiaárakat és javítani kell az összeköttetési infrastruktúrát, biztosítani kell a nyersanyagellátás biztonságát, ösztönözni kell a technológiai fejlődést és biztosítani kell az ipar finanszírozását. Számos delegáció hangsúlyozta, hogy fontos biztosítani az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek iránti keresletet a közbeszerzések terén, továbbá számos delegáció szorgalmazta a jogszabályok egyszerűsítését és az adminisztratív terhek csökkentését, valamint sürgette a tisztességtelen verseny és a kibocsátásáthelyezés elleni fellépést a piacvédelmi eszközök hatékony használatával és az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) alkalmazásával.

Egységes piaci stratégia

Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság jólétért és iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnöke ismertette az egységes piaci stratégiát, amelyet a biztosi testület az előző napon fogadott el. A stratégia az ún. „Terrible Ten”-t célozza meg – az uniós vállalkozások tagállamok közötti terjeszkedését gátló legjelentősebb akadályokat tíz ágazatban. Hangsúlyozza, hogy nagyobb ambícióra van szükség a szolgáltatások, az egyszerűsítés és a digitalizáció terén, különösen a kkv-k esetében, valamint nagyobb politikai szerepvállalásra szólít fel egy-egy belső piaci „serpa” tagállamonkénti kinevezése révén.

A tagállamok üdvözölték a stratégiát. Számos delegáció jelezte, hogy kész együttműködni a stratégia végrehajtásában. A miniszterek kiemelték a stratégiát illető különféle nemzeti prioritásaikat. Ezek közé tartozik a kkv-k támogatása, az adminisztratív terhek csökkentése, az energia-, közlekedési és adatinfrastruktúrák összekapcsoltságának növelése, az eljárások digitalizációja, valamint a területi ellátási korlátok mérséklése.

Közbeszerzés: stratégiai célok és további lépések

A miniszterek vitát folytattak a közbeszerzés stratégiai eszközként betöltött szerepéről, tekintettel annak évi 2300 milliárd EUR értékű költségvetésére és mintegy 250 000 közigazgatási szerv, illetve regionális és helyi hatóság érintettségére. A lengyel elnökség feljegyzést készített, mely kiindulópontként szolgált a megbeszéléshez. Az ezt követő vita az elnökség által a miniszterekhez intézett két kérdés körül forgott. Az egyik kérdés azokra a további lépésekre irányult, amelyek segítségével a közbeszerzés révén meg lehet valósítani az EU számos és gyorsan változó stratégiai céljait, mint a verseny, a fenntarthatóság, a reziliencia, az innováció, a biztonság, a védelem és a versenyképesség. A másik kérdés azt célozta, hogy felmérjék a tagállamok álláspontját azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti ajánlatkérő szervek milyen mértékű rugalmassággal rendelkezhetnek a célkitűzések kiválasztásában és azok megvalósításának módjában.

A miniszterek ismertették véleményüket az uniós közbeszerzési jogszabályok várható felülvizsgálatáról; ennek során különböző álláspontokat osztottak meg. Valamennyi delegáció és a Bizottság is hangsúlyozta, hogy egyszerűsíteni kell a meglévő európai jogi keretet a jogi aktusok számának csökkentésével, digitális eszközök bevezetésével és egyértelműbb szabályok meghatározásával. A miniszterek emellett megvitatták, hogy az EU különféle stratégiai céljai – például a környezetvédelmi célkitűzések, a szociálpolitika, a gazdasági szuverenitás és a nemzetbiztonság terén – milyen módon támogathatók közbeszerzések révén, továbbá azt is, hogy bevezethető-e és mikor egy uniós preferenciára vonatkozó rendelkezés. Számos delegáció amellett érvelt, hogy a nemzeti, a regionális és a helyi ajánlatkérő szervek rugalmasan, saját szükségleteikhez igazítva alkalmazhassák az új ágazati kritériumokat – ideértve az uniós preferenciát is. A miniszterek egyértelmű jelzést adtak arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálatnak elsősorban a közbeszerzési eljárások uniós szintű egyszerűsítésére – azaz a „hogyan közbeszereztessünk” kérdésére – kell összpontosítania, miközben továbbra is meg kell hagyni az ajánlatkérő szervek számára a döntés szabadságát arra nézve, hogy „mit közbeszereztessünk”.

A Tanács mint bürokráciaszűrő

A miniszterek második irányadó vitájának témája az volt, hogy miként lehetne javítani a jogalkotási folyamatot annak vállalkozásbarátabbá tétele érdekében. Az Európai Tanács a 2025. március 20-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy az adminisztratív, szabályozási és jelentéstételi terhek sürgős egyszerűsítésére, továbbá azok drasztikus és sürgős csökkentésére van szükség. Következtetéseiben az Európai Tanács az uniós jogszabályok egyszerűsítésére szólított fel a világos, egyszerű és innovációbarát szabályozási keret támogatása érdekében. A 2025 januárjában bemutatott versenyképességi iránytű első horizontális stratégiai eszközként azonosítja annak biztosítását, hogy az uniós szabályozás a versenyképességet szolgálja. A miniszterek véleményt cseréltek két kérdésben is: hogyan tudja a Tanács hatékonyabban megvalósítani a saját minőségi jogalkotásra vonatkozó elveit, illetve hogyan tud valóban „a bürokrácia szűrőjeként” fellépni, előmozdítva a vállalkozásbarát szabályozási környezetet.

Minden miniszter egyetértett abban, hogy a szabályozás javítását és a folyamatok egyszerűsítését prioritásként kell kezelnie minden európai intézménynek, így a Bizottságnak, a Parlamentnek, és a Tanácsnak is. Több delegáció javasolt megoldásokat a jogalkotási folyamat javítására, például az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációkat, alapos hatásvizsgálatok elvégzését (többek között a jelentős módosítások esetében is), valamint a jogszabályok hatásainak értékelését, különösen a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatások tekintetében. Egyes delegációk olyan elvek alkalmazását szorgalmazták, mint az arányosság és a szubszidiaritás elve, valamint az „egy be, egy ki” elv (amely szerint új jogszabály előterjesztése esetén egy meglévő jogszabályt hatályon kívül kell helyezni), annak érdekében, hogy az új jogi aktusok hatékonyak legyenek, és ne jelentsenek indokolatlan terhet. Az elnökség megerősítette, hogy a minőségi jogalkotás prioritás marad az elnökségi trió számára.

Egyéb

Az „Egyéb” napirendi pont keretében a miniszterek tájékoztatást kaptak az alábbi témákról:

  1. A lengyel elnökség tájékoztatta a minisztereket az elnökség alatt tárgyalt jogalkotási javaslatok állásáról, így a következőkről:
    • a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló rendelet
    • a határokon átnyúló európai egyesületekről szóló irányelv
    • a válságkezelési kényszerengedélyezésről szóló rendelet
    • a játékok biztonságáról szóló rendelet
    • a mosó- és tisztítószerekről és a felületaktív anyagokról szóló rendelet
  2. A cseh, a francia, a lett, a magyar, a német, az olasz, a portugál, a spanyol és a szlovák delegáció emlékeztette a minisztereket arra, hogy folytatni kell a megbeszéléseket a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak szabályozásáról.
  3. A francia delegáció tájékoztatást adott az európai gépjárműiparra vonatkozó cselekvési terv gyors végrehajtásával kapcsolatban, beleértve az európai akkumulátor-értéklánc támogatását is
  4. A francia delegáció egy második tájékoztatást is adott a finanszírozásnak az ipar és az EU stratégiai autonómiája számára történő mozgósításáról európai és nemzeti szinten
  5. Franciaország egy harmadik tájékoztatást is adott a vámok amerikai hatóságok általi emeléséről, valamint a kapacitásfelesleg európai piacra való átirányításának kockázatával szembeni védekezésre irányuló intézkedésekről
  6. A dán delegáció tájékoztatta a minisztereket a soron következő dán elnökségnek a belső piac és az ipar területére vonatkozó munkaprogramjáról

A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Előkészítő dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

”

Forrás:
Versenyképességi Tanács (Belső piac és ipar), 2025. május 22.; Európai Unió Tanácsa, Versenyképességi Tanács; 2025. május 22.

Az EU Tanácsa és az Európai Parlament megállapodása a határregisztrációs rendszer fokozatos bevezetéséről

„A Tanács és az Európai Parlament a mai napon ideiglenes megállapodásra jutott a digitális határigazgatási rendszer, az ún. határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos bevezetéséről, melyre hat hónap áll majd a tagállamok rendelkezésére.

„E megállapodásnak köszönhetően a tagállamok bevezethetik az új határigazgatási rendszert, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok schengeni térségbe való belépését és onnan való kilépését tudják majd regisztrálni. Ez jó hír, hiszen mindez segíteni fog abban, hogy megőrizzük határaink biztonságát.” – Tomasz Siemoniak, Lengyelország közigazgatási és belügyminisztere

Az EES olyan informatikai rendszer, amely digitálisan fogja rögzíteni a be- és kilépéseket, az útlevéladatokat, az ujjnyomatokat és az arcképmásokat azoknak az utazóknak az esetében, akik harmadik országbeli állampolgárok, és rövid ideig kívánnak tartózkodni valamely EU-tagállamban. A rendszer révén az uniós tagállamok valós idejű hozzáféréssel fognak rendelkezni a harmadik országbeli állampolgárok személyes adataihoz, a korábbi utazásaikkal kapcsolatos adatokhoz és az arra vonatkozó információkhoz, hogy nem lépik-e túl a schengeni térségben való tartózkodás engedélyezett időtartamát. Ebből következően az EES számottevően csökkenteni fogja a személyazonossággal való visszaélés és a túltartózkodás valószínűségét.

Az EES fokozatos bevezetésének köszönhetően a tagállamok a rendszer használatának megkezdésével kiaknázhatják annak biztonsági jellemzőit, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak és a közlekedési ágazat szereplőinek pedig több idő áll majd a rendelkezésére ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új eljáráshoz.

Fokozatos kezdés

A több szakaszban történő bevezetés keretében a tagállamok fokozatosan fogják megkezdeni az EES üzemeltetését, és azon fognak dolgozni, hogy az első hónap végére a határátlépések legalább 10%-át rögzítsék a rendszerben. Az első 60 napban a tagállamok biometrikus funkciók nélkül is működtethetik az EES-t. Három hónap elteltével a tagállamoknak a határátkelőhelyeik legalább 35%-án kell – biometrikus funkciókkal együtt – működtetniük az EES-t. Az uniós országoknak el kell érniük, hogy mire véget ér az EES működésének fokozatos megkezdésére szánt hathónapos időszak, minden személyt teljeskörűen regisztráljanak a rendszerben.

Ennek az átmeneti időszaknak a végéig a tagállamok továbbra is le fogják manuálisan bélyegezni az úti okmányokat.

Az EES bevezetése és működésének kezdő időpontja

Az új rendszer fokozatos bevezetése során figyelembe veszik a tagállamok eltérő igényeit. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy egyes tagállamok fokozatosan, egy 180 napos időszak alatt vezessék be az EES-t, míg az erre kész tagállamok rögtön az első naptól kezdve teljes körűen üzemeltethetik a rendszert.

A rendelet nem határozza meg a rendszer fokozatos bevezetésének kezdő időpontját. Ehhez az Európai Bizottság külön határozatára lesz szükség.

Felfüggesztés

A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy az EES működésének fokozatos megkezdése során a tagállamok bizonyos határátkelőhelyeken részlegesen vagy teljesen felfüggeszthetik az EES működését, ha ezt kivételes körülmények indokolják (például ha az erős forgalom túl hosszú várakozási időt eredményezne).

A fokozatos bevezetés végét követően is lesz lehetőség arra, hogy a tagállamok kivételes körülmények között egy-egy meghatározott határátkelőhelyen felfüggesszék az EES üzemeltetését, legfeljebb 6 órára.

A következő lépések

A mai napon elért megállapodás még nem végleges. A Tanácsnak és a Parlamentnek még meg kell erősítenie az ideiglenes megállapodást, majd ezt követően tudja a két intézmény hivatalosan is elfogadni azt.

Háttér

2023 októberében a Bel- és Igazságügyi Tanács jóváhagyta a határregisztrációs rendszer 2024 végén történő üzembe helyezésére irányuló terveket. Mivel ezt a határidőt nem lehetett betartani, és mivel aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a rendszer teljes körű elindítása kockázati tényező lehet az informatikai rendszer rezilienciája szempontjából, a Bizottság javaslatot tett a fokozatos bevezetésre.

Tekintve, hogy az EES-rendelet minden tagállam számára előírja, hogy teljeskörűen és egyidejűleg kezdjék meg a határregisztrációs rendszer használatát, új rendeletre volt szükség ahhoz, hogy a fokozatos kezdés lehetővé váljon.

”

Forrás:
Határigazgatás: a Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott a határregisztrációs rendszer fokozatos bevezetéséről; EU Tanácsa; 2025. május 19.

IV. egyszerűsítési „salátarendelet” – Európai Bizottság

„Az Európai Bizottság a vállalkozások éves adminisztratív költségeinek 400 millió euróval történő csökkentését javasolja, ami hozzáadódik a korábbi egyszerűsítési erőfeszítések révén már megcélzott 8 milliárd euróhoz. A kis és közepes piaci tőkeértékű vállalatok új kategóriájával az intézkedések enyhíteni fogják a megfelelési kötelezettségeket, és ezáltal forrásokat szabadítanak fel a növekedés és a beruházások számára az egységes piacon. Az intézkedések ösztönzik a kkv-k növekedését, digitalizálják a szabályozási folyamatokat, csökkentik a bürokráciát, és támogatják a Bizottság azon célkitűzését, hogy e megbízatás végéig összességében 25%-kal, a kkv-k esetében pedig 35%-kal csökkentsék az adminisztratív költségeket.

A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok célzott támogatásának felszabadítása

Amikor a kkv-k létszáma meghaladja a 250 főt, a jelenlegi szabályok értelmében nagyvállalatokká válnak, és a megfelelési kötelezettségek jelentős növekedésével kell szembenézniük. Ez a „szélsőség” elriaszthatja a növekedést és korlátozhatja a versenyképességet. Az Európai Bizottság ezért a vállalatok új kategóriáját, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat (SMC-k), azaz a 750-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatokat határozza meg; és vagy 150 millió EUR árbevételig, vagy 129 millió EUR teljes eszközállományig.

Ezek a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok – közel 38 000 vállalat az EU-ban – első alkalommal fognak hozzáférni bizonyos meglévő kkv-kedvezményekhez, például az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti egyedi eltérésekhez vagy egyszerűsített szabályokhoz, például a tájékoztatóra vonatkozó szabályokhoz, amelyek egyszerűbbé és kevésbé költségessé teszik a SMC-k tőzsdei jegyzését.

Mentesség a fluortartalmú üvegházhatású gázok nyilvántartásba vétele alól

Csak 2026-ban mintegy 10 000 vállalatnak már nem kell regisztrálnia az F-gázok uniós portálján a javasolt módosítások értelmében.

Jelenleg a fluortartalmú gázokat (F-gázokat) tartalmazó termékek valamennyi importőrének és exportőrének regisztrálnia kell. Havonta mintegy 2000 új vállalat kéri a regisztrációt, közülük sokan kis autókereskedők importálnak vagy exportálnak néhány használt autót F-gázzal a légkondicionáló rendszerben. A javasolt változtatás csökkenteni fogja a korlátozott kereskedelmi volument kezelő kisebb vállalkozások megfelelési terheit, miközben fenntartja a rendelet éghajlat-politikai célkitűzéseit.

Kockázatalapú nyilvántartás

A mai javaslat egyszerűsíti az általános adatvédelmi rendeletben foglalt nyilvántartási kötelezettséget, figyelembe véve a kis- és középvállalkozások és szervezetek sajátos igényeit és kihívásait, miközben biztosítja az egyének jogainak védelmét. A javaslat a kkv-k mellett mentesíti a dél-mediterrán országokat és a 750-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató szervezeteket is.

A kkv-k, a dél-mediterrán országok és a 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató szervezetek csak akkor kötelesek nyilvántartást vezetni, ha a személyes adatok kezelése az általános adatvédelmi rendelet értelmében „magas kockázatú”. Azáltal, hogy a nyilvántartási követelményeket a magas kockázatú tevékenységekre összpontosítják, a szervezetek erőforrásaikat olyan területekre fordíthatják, ahol az adatvédelem a legkritikusabb, miközben fenntartják az adatvédelem magas színvonalát.

A papírtól a digitálisig

A javaslat felgyorsítja a digitális átállást, megszüntetve a nehézkes papíralapú követelményeket a termékekre vonatkozó jogszabályokban. A jelenlegi uniós szabályok továbbra is előírják a vállalatok számára, hogy papíralapú megfelelőségi nyilatkozatokat, használati utasításokat és egyebeket nyújtsanak be. E követelmények digitalizálásával a vállalatok könnyebben nyújthatnak be és terjeszthetnek információkat, a nemzeti hatóságok pedig hatékonyabban ellenőrizhetik a megfelelést.

Jogbiztonság közös előírások révén

A vállalatok, köztük a kkv-k és a dél-mediterrán országok egyértelműen bizonyítani tudják majd, hogy termékeik megfelelnek az uniós követelményeknek, még akkor is, ha nem állnak rendelkezésre uniós szintű harmonizált szabványok. Ez nagyobb jogbiztonságot nyújt számukra, csökkenti a költségeket és növeli a versenyképességet.

Az elemekre, illetve akkumulátorokra vonatkozó kellő gondossággal kapcsolatos kötelezettségek zökkenőmentesebb bevezetése

Annak érdekében, hogy segítse az akkumulátoripart a nyersanyagok bizonytalan időkben történő beszerzésével kapcsolatos kihívások kezelésében, a Bizottság több időt biztosít a vállalatoknak arra, hogy felkészüljenek a kellő gondosságra vonatkozó új szabályokra.

Az e szabályoknak való megfelelés határideje két évvel, 2025-ről 2027-re tolódik. Ez több időt biztosít harmadik fél ellenőrző szerveinek felállítására is.

Emellett a kellő gondosságra vonatkozó iránymutatásokat egy évvel a kötelezettségek hatálybalépése előtt teszik közzé. Ez kellő időben iránymutatást nyújt a vállalkozásoknak, és elősegíti az új szabályok zökkenőmentesebb végrehajtását.

Háttér

Ez a javaslat az Európai Bizottság által e megbízatás keretében előterjesztett negyedik egyszerűsítési salátacsomag, amely az egész intézményben határozott erőfeszítéseket tesz a szükségtelen bürokrácia csökkentése és az innovációt, a növekedést, a minőségi munkahelyeket és a beruházásokat ösztönző szabályozási környezet megteremtése érdekében.

Az I. és II. salátarendelet egyszerűsítette a fenntarthatósági beszámolásra és az átvilágításra vonatkozó szabályokat, valamint az uniós beruházásokat, és mintegy 6,3 milliárd EUR összegű éves adminisztratív könnyítést biztosított. A múlt héten előterjesztett III. salátarendelet a közös agrárpolitika egyszerűsítésére összpontosított, és évente akár 1,58 milliárd EUR-t takarított meg a mezőgazdasági termelők és 210 millió EUR-t a nemzeti közigazgatások számára.

Az előzetesen 2025 júniusára tervezett következő salátarendelet-csomag a védelemre fog összpontosítani, és célja a fehér könyvben meghatározott beruházási célok elérésének elősegítése, valamint az innovatív vállalkozások virágzásának lehetővé tétele.

Ezt követi a vegyiparra vonatkozó salátarendelet és a digitális csomag.

A szabályozási és vállalati kultúra e változása az Európai Bizottság egészét érinti. Minden bizottsági szolgálatnak és biztosi testületi tagnak az a feladata, hogy megvalósítsa ezt a racionalizálási erőfeszítést, csökkentse az adminisztratív terheket, és a szabályokat a helyi realitásokhoz igazítsa.

További információ a Q&A-ban található.

Idézet(ek)

„A bürokrácia csökkentése és a szabályok egyszerűsítése lehetővé teszi a vállalkozások számára az innovációt, a növekedést és a munkahelyteremtést. A mai salátarendelet újabb lépést jelent e tekintetben, mivel új előnyöket biztosít a kis- és közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára, és biztosítja, hogy a jogszabályok igazodjanak a helyi valósághoz.” – Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök

„A mai napon javaslatot teszünk a negyedik egyszerűsítési omnibuszra. Ez a csomag további 400 millió euróval csökkenti az EU-ban folytatott üzleti tevékenység költségeit, növelve az idén eddig azonosított több mint 8 milliárd eurós megtakarítást. Folytatni fogjuk az egyszerűsítésre irányuló fáradhatatlan törekvésünket annak érdekében, hogy az uniós szabályozás egyszerűbbé, gyorsabbá és jobbá váljon mindenki – a polgárok, a fogyasztók, a vállalkozások és a közigazgatási szervek – számára.” – Valdis Dombrovskis, a gazdaságért és a termelékenységért, valamint a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság egyszerűsítési intézkedéseket javasol az uniós vállalkozások további évi 400 millió eurós megtakarítása érdekében; Európai Bizottság; 2025. május 21. (uniós gépi fordítás)
Eredeti változat:
Commission proposes simplification measures to save EU businesses a further €400 million per year; European Commission; May 21, 2025

Kérdések és válaszok a IV. egyszerűsítési „salátarendelet”-ről

„1. Miért javasolja ezt a negyedik omnibuszt?

A Bizottság nemrégiben közzétett versenyképességi iránytűje és Mario Draghinak az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentése hangsúlyozza, hogy fokozni kell Európa versenyképességét és hosszú távú jólétét. Ennek érdekében az EU-nak biztosítania kell, hogy a szabályozás arányos, célzott és támogatja az üzleti tevékenységet. A szabályozási terhek csökkentése lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy növekedjenek, minőségi munkahelyeket teremtsenek, beruházásokat vonzzanak, és biztosítsák a zöld és digitális átálláshoz szükséges finanszírozást.

E célból a Bizottság a mai napon egységes piaci stratégiát terjeszt elő, amely az egységes piacon még fennálló kereskedelmi akadályok felszámolására összpontosít. Ezzel párhuzamosan ez a negyedik egyszerűsítési salátarendelet teljesíti a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy egyszerűsíti az uniós szabályokat és csökkenti az adminisztratív terheket.

Ez a kezdeményezés a Bizottság február 11-i munkaprogramjában bejelentett szélesebb körű erőfeszítés részét képezi: egy sor „salátarendeletre” irányuló javaslat, amelyek a szükségtelen terheket okozó, egymást átfedő, túlzott vagy elavult szabályokra irányulnak. A cél az, hogy e megbízatás végéig legalább 25%-kal – a kkv-k esetében pedig legalább 35%-kal – csökkenjenek az adminisztratív terhek.

A mai javaslatok kiterjesztik a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat támogató intézkedéseket,összhangban a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára bizonyos területeken már rendelkezésre álló intézkedésekkel. Olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek csökkentik a jelentéstételi követelményeket és az adminisztratív terheket mind a kkv-k, mind a dél-mediterrán országok számára. Felgyorsítja továbbá a digitális szabályozási keretre való átállást, megszünteti a termékekre vonatkozó jogszabályokban a papíralapú formátumra vonatkozó nehézkes követelményeket, és előmozdítja a közös előírások alkalmazását a szabványok hiánya miatt a vállalkozások előtt álló kihívások enyhítése érdekében.

A javaslatok az elemekre, illetve akkumulátorokra vonatkozó fenntarthatósági átvilágítási követelmények elhalasztását is magukban foglalják. Ez a késedelem több időt és rugalmasságot biztosít a vállalatok számára a zökkenőmentes átálláshoz és az átvilágítási kötelezettségek hatékony végrehajtásához, a Bizottság által közzéteendő iránymutatások segítségével.

Kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok

2. Miért javasolják ezt az új kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat fogalommeghatározását?

Ma a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat nagyvállalatként kezelik, amelyeknek pontosan ugyanazokat a megfelelési kötelezettségeket kell teljesíteniük. A mai javaslatok célja, hogy a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokat különálló, köztes vállalati kategóriaként ismerjék el, és elkerüljék a megfelelési kötelezettségek hirtelen kiugrását, amikor a vállalatok kinőnek a kkv-kategóriából.

A cél az is, hogy a dél-mediterrán országok a növekedésük során kihasználhassák a támogató környezet előnyeit, és a kkv-kat jobban ösztönözzék a növekedésre. Végezetül a fogalommeghatározás lefekteti a jövőbeli javaslatok alapjait, amelyek lehetővé teszik a dél-mediterrán országoknak nyújtott célzott szakpolitikai támogatást.

Az új fogalommeghatározás a Letta- és Draghi-jelentésekben foglalt ajánlásokat is követi. Mindketten jelezték, hogy egy ilyen új vállalatkategória bevezetése pozitív hatással lenne az egységes piac működésére és az európai versenyképességre.

3. Milyen előnyöket fognak kiterjeszteni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra?

A Bizottság azt javasolja, hogy a kkv-kat támogató számos meglévő intézkedést terjesszék ki a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is.

Példák az általunk javasolt előnyökre:

  1. Az általános adatvédelmi rendelet eltérést biztosít a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozások és szervezetek számára. Ez mentesíti őket az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásának vezetésére vonatkozó kötelezettség alól. Most azt javasoljuk, hogy ezt az eltérést terjesszék ki a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatokra és a 750-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató szervezetekre. Egyszerűsítésre törekszünk azzal is, hogy azt javasoljuk, hogy a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettséget csak a „magas kockázatú” adatkezelési tevékenységek esetében korlátozzák. A javasolt módosítások várhatóan évi 66 millió EUR megtakarítást eredményeznek a vállalkozások számára.
  2. Jelenleg a tőzsdén jegyzett és a tőzsdén jegyzett kkv-k jogosultak rövid formátumú és szabványosított tájékoztató kibocsátására. Ezt az egyszerűsített formanyomtatványt most kiterjesztik a dél-mediterrán országok valamennyi nyilvános értékpapír-kibocsátására. Arra számítunk, hogy a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának egyszerűsített formáját kidolgozó vállalatok (a teljes tájékoztató helyett) mintegy 20 000 eurót takarítanának meg. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében a MiFID II irányelv és a tájékoztatóról szóló rendelet javasolt módosításaiból eredő teljes becsült költségmegtakarítás 12 700 000 EUR lenne.
  3. Az elemekről szóló rendelet értelmében a kkv-k mentesülnek a kellő gondosságra és az ellátási láncok visszakövetésére vonatkozó szabályok alól. A Bizottság javasolja, hogy ezt a mentességet terjesszék ki a kisebb közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is. Ez a rendelet hatálya alá tartozó minden egyes közepes piaci tőkeértékű vállalat számára 40 000 EUR megtakarítást jelenthet.

Az egyes javasolt intézkedések részletes előnyeit az alábbi kérdések részletezik.

4. Hogyan járul hozzá ez a salátarendelet az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó 25%-os célkitűzéshez?

A salátarendelet számos olyan jogszabályt módosít, amelyekben már léteznek a kkv-kat támogató intézkedések. Ezen intézkedések közül többet kiterjesztenek a dél-mediterrán országokra, ami e vállalatok terheinek csökkenéséhez vezet. Fontos azonban megjegyezni, hogy a salátarendelet minőségi előnyökkel is jár, például külön ügyfélszolgálatot vagy iránymutatást biztosít a dél-mediterrán országok számára.

Ezzel párhuzamosan az általános adatvédelmi rendelettel, az elemekről szóló rendelettel és az f-gázokról szóló rendelettel kapcsolatos intézkedések összességében csökkentik a bürokráciát.

Ezt a salátarendeletet bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely a módosított jogi aktusok meglévő hatásvizsgálataira támaszkodva évi 79,2–93,3 millió EUR-ra becsüli a vállalkozások által a salátarendelet révén elérendő megtakarításokat. Ezek a megtakarítások beleszámítanak a 25%-os célkitűzésbe.

5. Milyen jogszabályokat módosítanak ma?  

A salátarendelet célzott módosításokat vezet be a következő nyolc jogalkotási aktushoz:

  • Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) – (EU) 2016/679 rendelet
  • Rendelet a dömpingelt behozatallal szembeni védelemről – (EU) 2016/1036 rendelet
  • Rendelet a támogatott behozatallal szembeni védelemről – (EU) 2016/1037 rendelet
  • A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv – 2014/65/EU irányelv
  • A tájékoztatóról szóló rendelet – (EU) 2017/1129 rendelet
  • Az elemekről és akkumulátorokról szóló rendelet – (EU) 2023/1542 rendelet
  • A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelv – (EU) 2022/2557 irányelv
  • A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló rendelet – (EU) 2024/573 rendelet

6. Mik lesznek a változások?  Milyen előnyökkel jár ez a vállalatok számára?  

A Bizottság számos uniós jogszabályt felülvizsgált annak érdekében, hogy azonosítsa az egymást átfedő, megterhelő vagy aránytalan követelményeket, különösen a kkv-k és a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében. Az átvilágítás számos lehetőséget tárt fel a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok jobb arányosságának biztosítására, továbbá az iparági és üzleti érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációk segítettek a módosítási javaslatok kidolgozásában.

A főbb változások és azok várható előnyei a következők:

  1. Általános adatvédelmi rendelet (GDPR) – (EU) 2016/679 rendelet

A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak és a 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató szervezeteknek a továbbiakban nem kell létrehozniuk vagy frissíteniük a személyes adatok kezelésével járó tevékenységekre vonatkozó meglévő nyilvántartásaikat azokban az esetekben, amikor ezek a tevékenységek valószínűleg nem járnak magas kockázattal az érintettek jogaira és szabadságaira nézve.

  1. Rendelet a dömpingelt behozatallal szembeni védelemről – (EU) 2016/1036 rendelet és rendelet a támogatott behozatallal szembeni védelemről – (EU) 2016/1037 rendelet

Ez a két rendelet az EU piacvédelmi rendszerének részét képezi, lehetővé téve az Európai Unió számára, hogy kivizsgálja és kezelje a dömpinget és a nem uniós országok által nyújtott támogatásokat, és helyreállítsa az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon. A rendeletek szerinti egyszerűsített eljárások:

  • ügyfélszolgálatot biztosít, amely tájékoztatást nyújt a dél-mediterrán országok számára a piacvédelemről, például az eljárásokról vagy az ügyek kezdeményezéséhez szükséges panaszok benyújtásának módjáról, valamint
  • annak megkönnyítése, hogy a dél-mediterrán országok adatokat szolgáltassanak azokban a vizsgálatokban, amelyekben az uniós gazdasági ágazat széttagolt, lehetőség szerint a vizsgálati időszakoknak a vállalatok pénzügyi évéhez való igazítása révén.
  1. A pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (2014/65/EU irányelv) és az (EU) 2017/1129 rendelet (a tájékoztatóról szóló rendelet)

A javasolt módosítások célja a következők kiterjesztése:

  • a kkv-k számára a kkv-tőkefinanszírozási piacok SMC-khez való hozzáféréséhez jelenleg rendelkezésre álló támogatás, valamint
  • a növekvő vállalatok uniós kibocsátási tájékoztatójának – a tőzsdei jegyzésről szóló jogszabály által bevezetett egyszerűsített tájékoztatónak – a használata a dél-mediterrán országok által tett nyilvános értékpapír-kibocsátások esetében, beleértve a multilaterális kereskedési rendszerekben való jegyzést is.

Ezek egyszerűbbé és kevésbé költségessé teszik a dél-mediterrán országok jegyzékbe vételét, potenciálisan vonzóbbá téve a dél-mediterrán országokba irányuló beruházásokat, és ezáltal megkönnyítve a finanszírozáshoz való hozzáférésüket.

A tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alóli új mentességek biztosítani fogják, hogy a hatóságok banki vagy biztosítási válság esetén gyorsan végrehajthassák a szanálási intézkedéseket. Elősegítik a csődhelyzetben lévő bankok és biztosítók szanálásának felgyorsítását, megőrzik az e vállalatok által kínált kritikus szolgáltatásokat, és biztosítják, hogy a dél-mediterrán országok ügyfélként továbbra is élvezzék e szolgáltatások előnyeit.

A dél-mediterrán országok teljes becsült költségmegtakarítása 12 700 000 EUR lenne (a MiFID II irányelv és a tájékoztatóról szóló rendelet módosításából eredő együttes költségmegtakarítás).

  1. Az elemekről és akkumulátorokról szóló rendelet – (EU) 2023/1542 rendelet

A javaslat a kkv-khoz hasonlóan mentesíti a dél-mediterrán országokat az akkumulátor-nyersanyagok kellő gondosságára és visszakövetésére vonatkozó szabályok alól. Csökkenti továbbá a nyilvános jelentéstétel gyakoriságát az összes érintett vállalat esetében az évesről a háromévenkéntire.

A mentesség kiterjesztése által érintett vállalatok száma a becslések szerint kicsi, de e dél-mediterrán országok esetében az éves megtakarítások vállalatonként körülbelül 40 000 EUR-ra becsülhetők.

Ugyanakkor az ambíciószint továbbra is a következő marad: az elemek túlnyomó többségét – kicsiket és nagyokat egyaránt – nagyvállalatok hozzák forgalomba az uniós piacon.

  1. A kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájáról szóló irányelv – (EU) 2022/2557 irányelv

Minden tagállamnak 2026. január 17-ig stratégiát kell elfogadnia a kritikus fontosságú szervezetek rezilienciájának fokozására. Ebben a stratégiában a tagállamoknak ismertetniük kell azokat a már bevezetett intézkedéseket, amelyek megkönnyítik a kritikus fontosságú szervezetként azonosított kkv-k számára a kötelezettségek végrehajtását.

Annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a dél-mediterrán országok e tekintetben felmerülő potenciális igényeire, a salátarendelet azt javasolja, hogy a tagállamok ismertessék a dél-mediterrán országokra vonatkozó intézkedéseket is.

  1. A fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló rendelet – (EU) 2024/573 rendelet

Az F-gázokról szóló, 2024-ben hatályba lépett rendelet előírja, hogy az F-gázokat tartalmazó termékek és berendezések valamennyi importőrének és exportőrének regisztrálnia kell az F-gázok uniós portálján. Jelenleg havonta mintegy 2000 új vállalat kéri nyilvántartásba vételét az F-gázok portálján, különösen a kkv-k, például a kisméretű használtautó-kereskedők. A javasolt módosítás az F-gázok portálján való regisztrációt a következőkre korlátozná:

  • bizonyos éves F-gáz-küszöbértékeket túllépő importőrök
  • bizonyos, rendkívül meleg F-gázokat tartalmazó termékek és berendezések exportőrei, amelyek az EU-ban tiltottak és kiviteli korlátozás hatálya alá tartoznak, pl. a mobil berendezések, például a személygépkocsik nem tartoznak e korlátozás hatálya alá.

Általános adatvédelmi rendelet

6. Miért javasolja ezt a változtatást?

Az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásáról szóló 2020. és 2024. évi jelentések széles körű konszenzust találtak az érdekelt felek, az adatvédelmi hatóságok és a tagállamok között arról, hogy bizonyos kihívások ellenére az általános adatvédelmi rendelet fontos eredményeket hozott az egyének és a vállalkozások számára.

A Bizottság által a kérelmekről szóló jelentések elkészítése során folytatott széles körű konzultációk során azonban a kkv-k képviselői felvetették azt a kérdést, hogy az általános adatvédelmi rendelet 30. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartási kötelezettségtől való eltérés túl szűk. Ezért jelentette be a Bizottság a versenyképességi iránytűjében, hogy javaslatot fog kiadni az általános adatvédelmi rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségek egyszerűsítésére.

7. Pontosan mi az eltérés a nyilvántartási kötelezettségektől?

Az általános adatvédelmi rendelet értelmében az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak, azaz a személyes adatokat kezelő személynek vagy szervezetnek nyilvántartást kell vezetnie a személyes adatok kezeléséről, beleértve többek között az adatkezelés célját, a kezelt adatok típusát, vagy azt, hogy az adatokat az EU-n kívüli országba továbbítják-e. Ezt a nyilvántartást az adatvédelmi hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

Az általános adatvédelmi rendelet jelenleg úgy rendelkezik, hogy ez a kötelezettség nem kötelező a kkv-k vagy a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, kivéve, ha az adott szervezet általi adatkezelés valószínűsíthetően kockázatot jelent az érintettek jogaira nézve, ha az adatkezelés nem alkalmi jellegű, vagy ha az adatkezelés érzékeny személyes adatokat vagy bűncselekményekre vonatkozó adatokat is magában foglal.

Az egységes piac egyszerűsítésére irányuló javaslat kiterjesztené ezt az eltérést a dél-mediterrán országokra és a 750 főnél kevesebb személyt foglalkoztató szervezetekre. A javaslat egyszerűsítené e szervezetek nyilvántartás-vezetési kötelezettségét is azáltal, hogy csak „magas kockázatú” nagy volumenű feldolgozás esetén írná elő a nyilvántartás vezetését. A javaslat segít elkerülni azokat a helyzeteket, amikor a kkv-k továbbra is kötelesek nyilvántartást vezetni, még akkor is, ha nem magas kockázatúnak tekintett adatokat dolgoznak fel.

8. Hogyan fogja biztosítani a folyamatosan magas szintű adatvédelmet?

A javaslat a kkv-k, a dél-mediterrán országok és a 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató szervezetek nyilvántartás-vezetési kötelezettségére korlátozódik. Ez nem érinti a GDPR egyéb rendelkezéseit. A javaslat tiszteletben tartja az általános adatvédelmi rendelet kockázatalapú megközelítését is: A 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató kkv-knak, dél-mediterrán országoknak és szervezeteknek továbbra is nyilvántartást kell vezetniük, ha személyes adataik kezelése az általános adatvédelmi rendelet értelmében „magas kockázatúnak” tekinthető.

Papírról digitálisra

9. Miért javasolja ezt a változtatást?

Bár a Bizottság támogatja az „alapértelmezésben digitális” elvet, még mindig vannak olyan, termékekre vonatkozó uniós jogszabályok, amelyek a papírformátum használatát írják elő, vagy ezt a lehetőséget a tagállamokra bízzák. A kötelező papíralapú követelmények eltörlése arra fogja ösztönözni a hatóságokat, hogy újragondolják a beadványok vagy a vállalatok általi jelentéstétel feldolgozását. Ezeknek a beadványoknak és jelentéseknek az alapértelmezett digitális megoldások előmozdítása révén történő egyszerűsítése új ösztönzőket teremt az adatgyűjtésbe és -feldolgozásba az e-kormányzati megoldások révén történő beruházáshoz. Ez kikövezheti az utat az interoperábilis strukturált adatokon és az egyszeri adatszolgáltatás elvén alapuló papírmentes egységes piac felé.

10. Mit jelent ez a gyakorlatban/mely termékeket?

A javaslat előirányozza az EU-megfelelőségi nyilatkozat digitalizálását, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és a gazdasági szereplők közötti információcserét. A javaslat emellett lehetővé teszi a gyártók számára, hogy papír helyett digitális formátumban adjanak használati utasítást a végfelhasználóknak; előirányozza továbbá egy „digitális kapcsolat” beillesztését a forgalomba hozott termékeken feltüntetendő gyártói információkba.

Az érintett ágazatok a következők: kültéri zajvédő berendezések, hordozható nyomástartó berendezések, veszélyes anyagok korlátozása elektromos és elektronikus berendezésekben, kedvtelési célú vízi járművek, egyszerű nyomástartó edények, elektromágneses összeférhetőség, nem automatikus működésű mérlegek, mérőműszerek, felvonók, ATEX, alacsony feszültség, rádióberendezések, nyomástartó berendezések, tengerészeti berendezések, kötélpályák, egyéni védőeszközök, gázkészülékek, gépek, akkumulátorok és környezettudatos tervezés.

11. Milyen előnyökkel jár ez a vállalatok számára?

Felgyorsítjuk a digitális szabályozási környezet felé vezető utat, és tovább csökkentjük a vállalatok adminisztratív terheit, hogy erőfeszítéseiket az innovációra és a növekedésre összpontosíthassák. Amennyiben a javaslatok a mai napon elfogadásra és végrehajtásra kerülnek, az óvatos becslések szerint évente legalább 300 millió EUR teljes megtakarítást eredményeznek az igazgatási költségek terén.

12. Milyen előnyökkel jár ez a fogyasztók számára?

A használati utasítások digitális úton történő rendelkezésre bocsátása lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy könnyebben hozzáférjenek a termékkel kapcsolatos információkhoz, többek között különböző nyelveken, és megkönnyíti az információk frissítését. Emellett inkluzívabb lesz a fogyasztók egyes kategóriái számára, és lehetővé teszi audiovizuális anyagok felvételét.

Egységes előírások

13. Miért javasolja ezeket a változtatásokat?

A harmonizált uniós jogszabályok különböző alapvető (egészségügyi, biztonsági vagy egyéb) követelményeket határoznak meg az egységes piacon szabadon forgalmazott termékekre vonatkozóan. A harmonizált szabványok jelentik a vállalkozások számára a leggyakoribb és legegyszerűbb módot annak bizonyítására, hogy termékeik megfelelnek ezeknek az alapvető követelményeknek.  Az uniós jog szerint a harmonizált szabványoknak való megfelelés alapján vélelmezhető, hogy a termék megfelel a vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapvető követelményeknek. Ha nem állnak rendelkezésre harmonizált szabványok (időben vagy egyáltalán), a vállalkozások nem élvezhetik a megfelelőség vélelmének előnyeit. A megfelelőséget más eszközökkel kell igazolniuk, amelyek gyakran költséges és összetett megfelelőségértékelési eljárásokat foglalnak magukban.

A javaslat a Bizottság által elfogadott közös előírásokat vezet be jogilag elismert tartaléklehetőségként, amely a megfelelőség ugyanazon vélelmét hordozza magában.

14. Milyen előnyökkel jár?

Míg egyes jogi aktusok már tartalmaznak a közös előírásokra vonatkozó rendelkezéseket, a javasolt módosítások közös előírásokat vezetnek be azon jogalkotási aktusokra vonatkozóan, amelyek jelenlegi változatukban nem kínálnak ilyen lehetőséget. Ezt az alternatív lehetőséget egységesen javasolják a salátarendeletben szereplő jogi aktusok meghatározása, joghatása, feltételei és elfogadási eljárása tekintetében.

A javasolt módosítások a következő előnyökkel járnak:

  • tartalékmegoldásként alternatív eszköz biztosítása az uniós szabályokban meghatározott alapvető követelményeknek való megfelelés igazolására;
  • Az uniós követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos jogbiztonság növelése a vállalkozások számára olyan helyzetekben, amikor nem léteznek harmonizált szabványok, nem állnak rendelkezésre vagy sürgős fellépésre van szükség;
  • Megszünteti a vállalkozások számára a harmonizált szabványok hiányában a megfelelőség igazolásának nehézkes módszereivel kapcsolatos költségeket és a szabályozás összetettségét.

További információk:
Tekintse meg sajtóközleményünket
A javaslat szövegének megtekintése”

Forrás:
Kérdések és válaszok a IV. salátarendelet egyszerűsítéséről; Európai Bizottság; 2025. május 21. (uniós gépi fordítás)
Eredeti változat:
Questions and answers on simplification omnibus IV; European Commission; May 21, 2025

Majdnem aláásta az adatvédelem lényegét a IV. „salátarendelet”

„Az Európai Bizottság fontos, de vitatott módosításokat javasolt a GDPR szabályozásában: a cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése volt. Bár kezdetben a nagyvállalatok is részesültek volna a kedvezményekből, a végső tervezet szerencsére megóvja az egyének jogait a túlzott adatkezelési szabadságtól.

BUMM-ELEMZÉS

Az Európai Bizottság 2025 májusában benyújtott javaslata a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) egyes adminisztratív kötelezettségeinek enyhítésére az „Omnibus IV.” egyszerűsítési csomag részeként érkezett. A cél nemes: csökkenteni a növekvő vállalkozásokra nehezedő bürokratikus terheket, miközben megőrizni a magas szintű adatvédelmet. Azonban felmerül a kérdés: megfelelő-e a kiválasztott célcsoport, és nem gyengíti-e a változtatás a GDPR lényegét?

Mi a probléma valójában?

A GDPR-t eredetileg éppen azért alkották meg, hogy az egyének védelmét garantálja a nagyvállalatokkal szemben – azokkal a szereplőkkel szemben, amelyek hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek, elemeznek és használnak fel, gyakran kereskedelmi vagy politikai célokra. Az elmúlt évek adatvédelmi botrányai (pl. Facebook-Cambridge Analytica) pontosan megmutatták, miért szükséges a szigorú adatkezelési szabályozás.

Ehhez képest a mostani javaslat egyes pontjai azt kockáztatták, hogy épp e védelmi keretrendszert gyengítik meg – nem az aránytalanul túlterhelt mikrovállalkozások javára, hanem a közepes vagy annál nagyobb cégek érdekében. Ezért fontos, hogy a kezdeti ötlet, miszerint a nagyvállalatok is részesüljenek az enyhítésben, végül nem került be a végleges javaslatba. Ez – a civil társadalom, adatvédelmi szakértők és az EDPB nyomásának is köszönhetően – komoly győzelem az európai polgárok számára.

Mi szerepel végül a javaslatban?

A Bizottság javaslata a következő főbb változtatásokat tartalmazza:

– Adatkezelési nyilvántartási kötelezettség enyhítése: a GDPR 30. cikke alapján jelenleg minden adatkezelőt terhel a kötelezettség, hogy részletes nyilvántartást vezessen az adatkezelési tevékenységeiről. A javaslat értelmében ez alól mentesülhetnek azok a cégek, amelyek kevesebb mint 750 alkalmazottat foglalkoztatnak és nem végeznek magas kockázatú adatkezelést.

– SMC (Small Mid-Cap Companies) kategória bevezetése: az új kedvezmények nemcsak a klasszikus KKV-kra (250 fő alatt), hanem a növekvő vállalatokra is kiterjednek, amelyek kevesebb mint 750 főt foglalkoztatnak és éves forgalmuk nem haladja meg a 150 millió eurót, vagy mérlegfőösszegük a 129 millió eurót.

– Kötelező figyelembevétel a tanúsítások és magatartási kódexek esetében: ezek kidolgozásakor ezentúl külön figyelmet kell fordítani az SMC-k sajátos körülményeire.

Miért fontos, hogy a nagyvállalatok kimaradtak?

A GDPR alapelvei – átláthatóság, célhoz kötöttség, adatminimalizálás – épp a nagy adatkezelőkkel szemben adnak védelmet az állampolgároknak. Ha ezek a cégek mentességet kaptak volna, az veszélybe sodorta volna a hatékony ellenőrizhetőséget, torzította volna a jogállamiságot és gyakorlatilag lehetőséget adott volna az adatkezelési kockázatok elrejtésére.

Szerencsére a Bizottság – az adatvédelmi testületek ellenállása és a civil vélemények nyomása nyomán – visszakozott ettől a gondolattól.

Kik profitálhatnak ebből Szlovákiában?

A változtatás elsősorban a középvállalati szegmensnek kedvezhet. Szlovákiában ez a réteg jellemzően regionális termelő vagy logisztikai cégek (pl. gépipari beszállítók, elektronikai gyártók), IT és szoftverfejlesztő vállalkozások (pl. 100–400 fős startupokból kinőtt cégek), egészségügyi szolgáltatók vagy laboratóriumhálózatok, ha nem végeznek különleges adatokkal magas kockázatú feldolgozást.

Az Európai Bizottság 2025-ös GDPR-javaslata jó irányba indult, de csak azért nem lett veszélyes, mert a valóban kockázatos pontok végül kimaradtak. A cél – a kkv-k és növekvő cégek adminisztrációs terheinek csökkentése – teljesen helyes, de nem szabad elfelejteni, hogy a GDPR-t nem a vállalatok kényelme miatt, hanem az emberek védelmében hozták létre.”

Forrás:
GDPR-enyhítés: Majdnem aláásta az adatvédelem lényegét; Bumm.sk; 2025. május 23.

Az Európai Bizottság egységes piaci stratégiát terjesztett elő (európai belső piac)

„Az Európai Bizottság a mai napon egységes piaci stratégiát terjesztett elő egy egyszerűbb, zavartalanul működő és erősebb európai belső piac kialakítása érdekében. A stratégia határozott intézkedéseket fogalmaz meg az EU-n belüli kereskedelmet és beruházásokat jelenleg visszafogó akadályok csökkentésére, segíti a kkv-kat abban, hogy hatékonyan működjenek és ki tudják terjeszteni tevékenységüket, valamint a digitalizáció fellendítése révén enyhíti a vállalkozásokra háruló terheket. A stratégia felszólítja a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg azért, hogy az uniós piac a legjobb választás legyen a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók számára.

Napjainkban, a gazdasági volatilitás és kereskedelmi feszültségek közepette, az uniós piac versenyképességünk motorja. Az uniós piac a létrehozása óta legalább 3-4%-kal növelte az EU GDP-jét, és 3,6 millió munkahelyet teremtett. Az egységes piac további kiteljesítése megkétszerezné a már elért előnyöket.

Az egységes piaci stratégia több prioritásra összpontosít:

Az akadályok felszámolása: bár a stratégia elismeri, hogy minden akadályt meg kell szüntetni, a vállalkozások által legártalmasabbnak tartott 10 probléma – az úgynevezett „rémes tízes” – felszámolására összpontosít: bonyolult vállalkozásalapítás és üzletvitel, túl összetett uniós szabályok, a tagállamok felelősségérzetének hiánya, a szakmai képesítések korlátozott elismerése, a közös normák hiánya, a csomagolásra vonatkozó szerteágazó szabályok, a termékmegfelelőség hiánya, a szolgáltatások korlátozó és eltérő nemzeti szabályozása, az alacsony kockázatú ágazatokban dolgozó munkavállalók kiküldetésére vonatkozó nehézkes szabályok és indokolatlan területi ellátási korlátok, amelyek felviszik a fogyasztói árakat.

Ezek azok az akadályok, amelyek leginkább útját állják az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának, és megnehezítik mind a vállalkozások, mind a polgárok számára, hogy teljes mértékben kiaknázzák az egységes európai piac előnyeit. Az érdekelt felekkel folytatott átfogó konzultációk alapján meghatározott akadályok felszámolása elő fogja segíteni a biztonságos termékek szabad mozgását, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást, valamint az egyszerűsített vállalkozásalapítást és üzletvitelt az egész EU-ban.

Új lendület az európai szolgáltatási ágazat számára: az európai gazdaság legnagyobb részét a szolgáltatások teszik ki, de ezek határokon átnyúló kereskedelme stagnál. A stratégia konkrét szolgáltatási ágazatokra összpontosít, és a következőket javasolja:

  • jogszabály előterjesztése az építési szolgáltatásokra irányulóan és új uniós kézbesítési törvény az építőipar, valamint a postai és csomagszállítási ágazat szabályainak korszerűsítése érdekében,
  • az iparhoz kapcsolódó, például telepítési, karbantartási és javítási szolgáltatások megkönnyítése,
  • a tagállamok támogatása abban, hogy a szabályozott üzleti szolgáltatásokat mentesítsék a szükségtelen szabályozás alól.

Mindezek az intézkedések kiegészítik az energia-, a távközlési, a közlekedési és a pénzügyi szolgáltatási ágazatban már folyamatban lévő kezdeményezéseket.

A kkv-k fejlődésének és növekedésének támogatása: annak érdekében, hogy a kkv-k a lehető legjobban ki tudják használni az egységes piac adta méretgazdaságossági lehetőségeket, a Bizottság bevezeti a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok fogalommeghatározását. A kkv-k számára biztosított előnyök egy részét kiterjeszti ezekre a vállalkozásokra is. A stratégia egy „kkv-azonosítót”, azaz olyan online eszközt javasol, amelynek segítségével egyszerűen lehet ellenőrizni a kkv-státuszt. Emellett a kkv-követek hálózata elő fogja mozdítani a határokon átnyúló kereskedelemben a kkv-k tevékenységét támogató és elősegítő intézkedéseket. Ezek az új kezdeményezések az európai kkv-król szóló legutóbbi éves jelentéssel együtt kerülnek közzétételre, amely kiemeli a kkv-k által teremtett hozzáadott érték és munkahelyek várható növekedését.

A meglévő szabályok egyszerűsítése és a digitalizáció normává tétele:  a vállalkozások szabályozási és adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló bizottsági kötelezettségvállalás részeként a Bizottság a mai napon egy negyedik egyszerűsítési omnibusz csomagot is közzétesz a vállalkozások számára. Az ebben szereplő intézkedések 400 millió euróval csökkentik a vállalatok éves adminisztratív költségeit. Utóbbiak többek között digitálisan is benyújthatnak majd dokumentumokat annak érdekében, hogy megfeleljenek a termékekre vonatkozó egyes uniós jogszabályok szerinti kötelezettségeknek, és lehetőségük lesz arra, hogy papírformátum helyett digitálisan bocsássák rendelkezésre a használati utasításokat.

Az egységes piac iránti közös felelősségvállalás javítása: annak érdekében, hogy az egységes piac előnyei kézzelfoghatóbbá váljanak, fontos növelni a tagállamokkal közös politikai szerepvállalást. E célból a tagállamoknak magas szintű egységes piaci képviselőt, egy úgynevezett serpát kell kinevezniük az uniós egységes piaci szabályok alkalmazásának felügyeletére. A Bizottság arra is ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti intézkedéstervezeteik arányosságának értékelése révén hárítsák el az egységes piac útjában álló akadályokat.  

Előzmények

Több mint 30 évvel ezelőtti létrejötte óta az egységes piac erőteljes katalizátora Európa növekedésének, jólétének és szolidaritásának. 26 millió vállalkozással és 450 millió fogyasztóval Európa ma a második legnagyobb globális piac: 18 billió eurós GDP-vel rendelkezik, mely a világgazdaság 18%-át teszi ki.

Az új egységes piaci stratégia közvetlenül reagál az Európai Tanács kérésére, miután az 2024 áprilisában felkérte a Bizottságot, hogy 2025 júniusáig dolgozzon ki horizontális egységes piaci stratégiát. A versenyképességért felelős miniszterek megerősítették a felhívás szükségszerűségét, és felkérték a Bizottságot, hogy nyújtson be egy egyértelmű ütemtervet is tartalmazó, részletes cselekvési tervet. Az említett kérelmek tükrözték Enrico Letta és Mario Draghi 2024. évi jelentéseinek, valamint a Bizottság saját, az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2025. évi éves jelentésének következtetéseit is. Ezek mind kiemelték, hogy a valóban integrált egységes piac kialakítása kritikus fontosságú az európai versenyképesség és reziliencia szempontjából.

További információk

Stratégia az egyszerű, zavartalanul működő és erős egységes piacért

Kérdések és válaszok

Tájékoztató

Egységes piaci stratégia

Idézet(ek)

„Napjaink bizonytalan világában az európaiaknak elsősorban egymás mellé kell állniuk. Itt az ideje, hogy a vállalkozások előbb európaivá váljanak, mielőtt globalizálódnának. A mai stratégia egyszerűbbé, gördülékenyebbé és erősebbé teszi az egységes piacot azáltal, hogy könnyít a vállalkozások helyzetén, és felszámolja az EU-n belüli kereskedelmet jelenleg hátráltató fő akadályokat. A mai napon közzétett stratégia új megközelítést és módszert határoz meg. Közös erővel megsokszorozhatjuk az egységes piac – Európa gazdasági és társadalmi sarokköve – által biztosított előnyöket.” – Stéphane Séjourné, a jólétért és az iparstratégiáért felelős ügyvezető alelnök”

Forrás:
Új egységes piac – hogy a vállalkozások Európát válasszák; Európai Bizottság; 2025. május 21.

Kérdések és válaszok az egységes piaci stratégiáról

„1. Miért tesz közzé most a Bizottság új egységes piaci stratégiát?

Az egységes piac az európai belső piacunk. Több mint 30 évvel ezelőtti létrehozása óta növekedésünk, jólétünk és szolidaritásunk motorja. Az egységes piac előmozdítja az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgását. Lehetőségeket, valamint stabil és kiszámítható környezetet kínál az európai beruházásokhoz és üzleti tevékenységekhez; miközben megtestesítjük szociális piacgazdaságunk értékeit. Ma az egységes piac a világ második legnagyobb gazdasága, értéke 18 billió euró, ami legalább 3–4%-kal növeli az EU GDP-jét.

Az egységes piac támogatja Európa stabilitását és ellenálló képességét a növekvő globális kereskedelmi feszültségekkel és az egyre kiszámíthatatlanabb globális gazdasági környezettel szemben. Lehetőséget kínál az európai vállalkozások számára, hogy határokon átnyúlóan többet kereskedjenek egymással, segítve a külső sokkhatások elnyelését és megvédve őket a globális bizonytalanságoktól.

Az előrelépés ellenére azonban az egységes piac továbbra is széttagolt, ami megakadályozza a vállalkozásokat és a polgárokat abban, hogy teljes mértékben kihasználják a benne rejlő lehetőségeket. Ezt felismerve a Bizottság a mai napon átfogó stratégiát terjeszt elő annak érdekében, hogy megkönnyítse a vállalkozások működését és beruházásait az egységes piacon. Az európai vállalkozások virágzásának elősegítése fokozni fogja Európa versenyképességét, és támogatni fogja stratégiai autonómiánkat és biztonságunkat ezekben a bizonytalan időkben.

2. Miben különbözik az új egységes piaci stratégia az egységes piaccal foglalkozó korábbi kezdeményezésektől?

Az egységes piaci stratégia új globális helyzetet és új megközelítést tükröz. Sürgősen javítani kell az egységes piacot, és lehetővé kell tenni a vállalkozások számára, hogy teljes mértékben kihasználják a benne rejlő lehetőségeket. Ennek alapja az egységes piac kiteljesítésének új megközelítése, amely a vállalkozásokkal és a polgárokkal kötött új szerződésen alapul. Több szabad mozgást irányoz elő az egységes piacon belül, hogy lehetőségeket teremtsen a vállalkozások és a polgárok számára; valamint a munkavállalók és a fogyasztók fokozottabb védelme és szerepvállalása.

Az európai piac új módszere az akadályok csökkentésére összpontosít, kezdve a „szörnyű tízzel”, a kereskedelmet és a beruházásokat hátráltató legkárosabb akadályokkal; az európai szolgáltatási piac fellendítéséről; a kkv-kra való összpontosítás, valamint a digitalizáció és az egyszerűsítés előmozdítása. Sürgeti továbbá a politikai és nemzeti felelősségvállalás fokozását az elfogadott szakpolitikák végrehajtásának és érvényesítésének javítása érdekében, és kihasználja az uniós kiadások és a szabályozási reform közötti közvetlen kapcsolatot. Fontos, hogy az új megközelítés nagyobb védelmet is nyújt, és védelmet nyújt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben.

3. Melyek a stratégia által javasolt főbb intézkedések?

A stratégia javaslatokat terjeszt elő az egységes piacon meglévő akadályok kezelésére, különös tekintettel a 10 legkárosabb azonosított akadályra. Az azonosított akadályok az érdekelt felekkel folytatott célzott konzultáció eredményeit tükrözik, amelyek kiegészítik az egységes piacról szóló egyéb elemzéseket, többek között a Bizottság saját éves egységes piaci és versenyképességi jelentését.

Emellett új dinamikát hoz a szolgáltatások egységes piacába azáltal, hogy kezeli az egyes szolgáltatási ágazatok előtt álló kihívásokat. Emellett konkrét intézkedéseket javasolnak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a kkv-k számára az egységes piacon való működést, miközben előmozdítják növekedésüket és ösztönzik növekedésüket.

A stratégia célja továbbá, hogy a digitalizáció és a digitális eszközök alapértelmezett használatának előmozdítása révén egyszerűsítse az üzleti környezetet. Az egyéb egyszerűsítési intézkedéseket az egyszerűsítési salátacsomag  tartalmazza, amelyet a mai napon tesznek közzé a stratégiával párhuzamosan. Végezetül a stratégia az egységes piaci szabályok jobb érvényesítésére is összpontosít.

4. Mi a 10 legszörnyűbb akadály?

A Bizottság az érdekelt felekkel folytatott átfogó konzultációk alapján meghatározta a „rettenetes tíz” egységes piaci akadályt:

  • Bonyolult üzleti tevékenység és működés
  • Túlzottan összetett uniós szabályok
  • Az egységes piac tagállami felelősségvállalásának hiánya
  • A szakmai képesítések elismerése
  • Az innovációt és a versenyképességet hátráltató hosszú késedelmek a szabványalkotásban
  • A csomagolásra, a címkézésre és a hulladékra vonatkozó széttagolt szabályok
  • Elavult harmonizált termékszabályok és a termékmegfelelőség hiánya
  • Korlátozó és eltérő nemzeti szolgáltatási szabályozás
  • A munkavállalók ideiglenes kiküldetésére vonatkozó megterhelő eljárások
  • Területi ellátási korlátok

A Bizottság prioritásként fogja kezelni a fenti akadályokat. Ezek az akadályok gyakran jogos politikai aggályok nem szándékolt következményei. Az akadályok felszámolása ezért nem kérdőjelezi meg az egységes piacnak a polgárok és a munkavállalók védelmét szolgáló magas szintű szociális és környezetvédelmi normák iránti elkötelezettségét.

5. Melyek az áruk szabad mozgása előtt álló akadályok kezelésére javasolt fő intézkedések?

A Bizottság javaslatot tesz az áruk és szolgáltatások szabad mozgását gátló legkárosabb „szörnyűbb 10” akadály felszámolására. Az árukkal kapcsolatban azonosított akadályok a következők:

  • A csomagolásra, a címkézésre és a hulladékra vonatkozó széttagolt uniós szabályok: A Bizottság egyértelműbbé és hozzáférhetőbbé teszi a termékcímkéket. A jövőben a QR-kódokat használó digitális címkék lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy könnyen hozzáférjenek a termékekre vonatkozó információkhoz, ugyanakkor egyszerűbbé teszik a vállalkozások számára a címkézési szabályok betartását. A digitális termékútlevél a termékekkel kapcsolatos információk – többek között címkék – tárolására szolgál, és fokozatosan kerül bevezetésre azzal a céllal, hogy végül a termékekre vonatkozó valamennyi uniós jogszabályban felhasználják. Ezen túlmenően a Bizottság javaslatot fog tenni a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos követelmények harmonizálására és egyszerűsítésére, amelyek kiterjednek termékeik életciklus végi kezelésére, többek között azáltal, hogy digitális egyablakos ügyintézést javasol az alaki követelmények teljesítése, valamint még korábban/haladéktalanul a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek indokolatlan, meghatalmazott képviselőkre vonatkozó követelményeinek megszüntetése és a jelentéstételi kötelezettségek csökkentése érdekében.
  • Elavult termékszabályok és elégtelen piacfelügyeleti kapacitások a tagállamokban: a Bizottság azt javasolja, hogy uniós szinten jobban hangolják össze a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok tevékenységeit. A Bizottság azt is tervezi, hogy korszerűsíti a termékekre vonatkozó uniós jogi keretet, az úgynevezett új jogszabályi keretet, és hozzáigazítja azt az új realitásokhoz.
  • Hosszú késedelmek a szabványok megállapításában, ami bonyolulttá és költségessé teszi a vállalkozások számára, hogy bizonyítsák az uniós szabályoknak való megfelelésüket: a Bizottság felül kívánja vizsgálni a szabványosítási rendeletet a szabványosítási folyamat gyorsaságának és rugalmasságának fokozása, az érdekelt felek – különösen az induló innovatív vállalkozások, a kkv-k, a civil társadalom és a tudományos élet – kiegyensúlyozottabb részvételének biztosítása, a szabványokhoz való hozzáférés javítása és az EU globális szabványalkotóként betöltött szerepének megerősítése érdekében. Időközben az e stratégiával együtt ma elfogadott salátarendelet-csomag lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy olyan közös előírásokat állapítson meg, amelyeket a vállalkozások felhasználhatnak annak bizonyítására, hogy megfelelnek a jogi követelményeknek azokban az esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre szabványok.
  • Területi ellátási korlátok: a Bizottság eszközöket fog kidolgozni a kiskereskedelmi ágazat bizonyos területi ellátási korlátai elleni fellépéshez. Káros és indokolatlan esetekben a TSC korlátozhatja a fogyasztók választási lehetőségeit, és hozzájárulhat a termékek közötti jelentős árkülönbségekhez az EU-ban, különösen a napi fogyasztási cikkek esetében, a versenyjog hatálya alá nem tartozó helyzetekre is kiterjedően.

6. Mit javasol a Bizottság a határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem legkárosabb akadályainak kezelésére?

A határokon átnyúló szolgáltatáskereskedelem akadályainak felszámolásával a Bizottság segítséget nyújt a más uniós országokban szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak. A releváns akadályok a következők:

  • Korlátozó és eltérő nemzeti szolgáltatási szabályozások: e kulcsfontosságú akadály leküzdése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy könnyítsék meg a vállalkozások számára a határokon átnyúló átmeneti szolgáltatásnyújtást, lehetőség szerint a szolgáltatásengedélyezési és -tanúsítási rendszerek harmonizálása révén, amennyiben azok az uniós jogon alapulnak.
  • A szakmai képesítések elismerése: a más tagállamokban dolgozni kívánó polgárok segítése érdekében a stratégia javasolja a digitális eszközök használatának előmozdítását és az automatikus elismerési rendszerek kiterjesztését, például a közös képzési keret alapján, az elismerések gyorsabbá és könnyebbé tétele érdekében.
  • A vállalkozások számára a munkavállalók határokon átnyúló ideiglenes kiküldésére vonatkozó megterhelő eljárások: a munkavállalók kiküldetésének egyszerűbb bejelentésére szolgáló uniós portál bevezetésére irányuló, folyamatban lévő munka mellett a stratégia olyan intézkedéseket is mérlegelni fog, amelyek megkönnyítik a határokon átnyúló ideiglenes szolgáltatásnyújtást. Mérlegelni fogja továbbá az európai társadalombiztosítási kártya (ESSPASS) bevezetését az egységes piacon, valamint az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) megerősítését.

Ezeket az intézkedéseket a szolgáltatásokra vonatkozó új megközelítés részeként ágazatspecifikus intézkedések egészítik ki.

7. Miért javasol a Bizottság új megközelítést a szolgáltatási ágazatra vonatkozóan, és mit tervez?

Mivel az európai szolgáltatási piac nem működik teljes mértékben, és a szolgáltatások kereskedelmét gátló akadályok többsége 20 éve nem változott, a stratégia új megközelítést mutat be annak érdekében, hogy új lendületet adjon az uniós szolgáltatási piacnak. Új ágazati szakpolitikai megközelítéssel a stratégia azt javasolja, hogy az egyes ágazatokra jellemző kérdésekkel foglalkozzanak, azokra összpontosítva, amelyek nagy gazdasági értéket képviselnek, és relevánsak a zöld és digitális átállás szempontjából. Ez a megközelítés kiegészíti a meglévő horizontális szakpolitikai megközelítést.

A stratégia cselekvési terveket határoz meg az építőiparban azáltal, hogy 2026-ban javaslatot tesz az építési szolgáltatásokról szóló törvényre. A Bizottság új kézbesítési jogszabályra is javaslatot fog tenni a postai és csomagkézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási keret korszerűsítése érdekében. Ezen túlmenően a Bizottság kezdeményezéseket fog előterjeszteni az iparhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásának megkönnyítésére, segítve a vállalatokat abban, hogy telepítési, karbantartási vagy javítási szolgáltatásokat kínáljanak a más uniós országokba értékesített termékekhez. A stratégia azt is előirányozza, hogy iránymutatást adjon ki annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a szabályozott üzleti szolgáltatások (többek között például a jogi, számviteli, adózási és tanácsadási szolgáltatások) szükségtelen szabályozástól való mentesítésében. Javasolja továbbá az arányosság biztosítását a kiskereskedelmi szabályozás tekintetében. Ezek a kezdeményezések kiegészítik azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a Bizottság az energia, a távközlés és a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának jobb integrációja érdekében tesz.

8. Milyen egyéb akadályokkal foglalkozik a Bizottság ezzel a stratégiával?

A stratégia elismeri a vállalkozások alapításával és működésével kapcsolatos, az összetett nemzeti követelmények által okozott akadályokat. Ezek kezelése érdekében a Bizottság létre fogja hozni az európai társasági jog úgynevezett 28. rendszerét, hogy megkönnyítse a vállalkozások számára a digitális alapítást és a közös szabályok szerinti működést az egész EU-ban (pl. az adó-, munka- és fizetésképtelenségi jog releváns szempontjai tekintetében). A Bizottság elő fogja segíteni a vállalkozások határokon átnyúló átruházását is.

A stratégia célja továbbá, hogy kezelje az uniós szabályok nemzeti szintű következetlen alkalmazását, amely szükségtelen akadályokat gördíthet a vállalkozások elé. A Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy saját szabályai hogyan járulhatnak hozzá ezekhez az akadályokhoz, és lépéseket tesz azok egyszerűsítésére. Ennek elérése érdekében a Bizottság egy sor egyszerűsítési intézkedéscsomagot fogad el az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. Ezen túlmenően a Bizottság egyszerűsíteni fogja az uniós közbeszerzési szabályokat, beleértve a védelemmel kapcsolatos szabályokat is, hogy hatékonyabbá és hozzáférhetőbbé tegye azokat.

9. Milyen intézkedéseket terveznek annak érdekében, hogy támogassák a kkv-kat az egységes piac előnyeinek kihasználásában?

A kkv-kat gyakran súlyosan érintik az Európai Unióban eltérő, összetett szabályok és szabályozások. Ennek kezelése érdekében az Európai Bizottság lépéseket tesz annak érdekében, hogy támogassa a kkv-kat az egységes piacon való navigálásban és a benne rejlő lehetőségek maximális kiaknázásában.

A Bizottság online kkv-azonosító eszközt vezet be, amely lehetővé teszi a kkv-k számára jogállásuk egyszerű igazolását. Ez az eszköz, amely az EU valamennyi nyelvén elérhető, segíteni fogja a kkv-kat az uniós szabályoknak való megfelelésben és a finanszírozáshoz való könnyebb hozzáférésben. A Bizottság azonban hangsúlyozza, hogy a kkv-kat csak kivételes és indokolt esetekben szabad felkérni jogállásuk megerősítésére. A kkv-követek hálózata platformot biztosít a kkv-kat a határokon átnyúló kereskedelemben támogató intézkedések előmozdításához. Emellett a Bizottság önkéntes megközelítést fog kidolgozni annak érdekében, hogy segítse a kkv-kat fenntarthatósági erőfeszítéseik demonstrálásában és a fenntartható finanszírozáshoz való hozzáférésük javításában.

A Bizottság a mai napon bevezeti a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok új fogalommeghatározását is, amely a 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató és legfeljebb 150 millió EUR árbevétellel vagy legfeljebb 129 millió EUR teljes eszközállománnyal rendelkező vállalatokra vonatkozik. A dél-mediterrán országokra bizonyos uniós jogszabályok értelmében egyszerűsített követelmények vonatkoznak majd, ami megkönnyíti számukra vállalkozásuk bővítését. Annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság szakpolitikái támogassák a kkv-kat, a stratégia kkv-barát rendelkezések kidolgozását jelenti be, amelyeket szisztematikusan figyelembe fognak venni a jogszabályok kidolgozása és megtárgyalása során. A Bizottság emellett valamennyi releváns kezdeményezés esetében elvégzi a kkv-k ellenőrzését. A Bizottság ma teszi közzé az európai kkv-król szóló legutóbbi éves jelentését, amely a kkv-k értékének és foglalkoztatásának idei növekedését vetíti előre.

10. Hogyan járul hozzá a stratégia az egységes piac digitalizációjának javításához?

Számos vállalkozás és vállalkozó még mindig nehézségekkel szembesül az információkhoz való hozzáférés és az adminisztratív feladatok online elvégzése során. Még ha rendelkezésre is állnak digitális eljárások, az összetett jogszabályok, az elavult adatformátumok és a nem hatékony informatikai rendszerek megnehezítik a polgárok és a vállalkozások számára az uniós szabályoknak való digitális megfelelést.

Ezért a dokumentumalapú egységes piacról át kell térni az adatalapú egységes piacra. Ennek támogatása érdekében a Bizottság a mai napon javaslatot tesz az egységes digitális kapu mint az információkhoz és a segítségnyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító egyablakos rendszer továbbfejlesztésére, valamint az adminisztratív eljárások „egyszeri adatszolgáltatás” technikai rendszere rendelkezésre állásának előmozdítására. A Bizottság meg fogja vizsgálni a belső piaci információs rendszerben (IMI) a hatóságok közötti koordináció tekintetében rejlő lehetőségek teljes körű kihasználását is. Emellett a Bizottság intézkedéseket fog kidolgozni a közbeszerzési eljárások további digitalizálására, szabványosítására és egyszerűsítésére az egész EU-ban.

Ezen túlmenően a Bizottság javaslatot fog tenni a digitális termékútlevél végrehajtására is, amelyet első alkalommal a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet vezetett be a vonatkozó meglévő és új uniós jogszabályokban. A digitális termékútlevél digitális tárolóként szolgál majd a digitális címkék, a megfelelőségi dokumentáció, az utasítások, a kézikönyvek és az uniós jogszabályok által előírt egyéb műszaki dokumentációk számára. A Bizottság erre a termékekre vonatkozó uniós jogszabályi keret (az úgynevezett új jogszabályi keret) felülvizsgálatának részeként tesz javaslatot, kiigazítva a termékekre vonatkozó meglévő harmonizált uniós szabályokat. Emellett az európai üzleti tárca digitális személyazonosságot hoz létre a gazdasági szereplők számára. Lehetővé teszi az ellenőrzött adatok és hitelesítő adatok megosztását, valamint egy jogilag érvényes értesítési csatornát, lehetővé téve a közigazgatási szervekkel való zökkenőmentes kapcsolattartást és csökkentve a szabályozásnak való megfelelés költségeit.

11. Hogyan tervezi a stratégia az egységes piaci szabályok érvényesítésének javítását és a nemzeti felelősségvállalás megerősítését?

Ahhoz, hogy az egységes piac hatékonyan működjön, proaktív és hatékony módon kell érvényesítenünk szabályait. Ehhez szoros együttműködésre van szükség az Európai Bizottság és az uniós országok között, nemzeti és helyi szinten egyaránt. Ennek elérése érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy az egységes piaci szabályok alkalmazásának előmozdítása és a nemzeti akadályok felszámolásának elősegítése érdekében minden uniós ország nevezzen ki egy magas szintű képviselőt, az úgynevezett „egységes piaci serpát”. A Bizottság rendszeresen összehozza ezeket a képviselőket az együttműködés megkönnyítése és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében. A Bizottság arra is ösztönzi az uniós országokat, hogy proaktívabb megközelítést alkalmazzanak az új szabályozási akadályok kialakulásának megelőzése érdekében. Ez a meglévő értesítési rendszerek teljes körű kihasználásával és az új nemzeti szabályok lehetséges hatásának gondos értékelésével valósítható meg. Szükség esetén a Bizottság új jogszabályra, például az egységes piac akadályainak megelőzéséről szóló jogszabályra fog javaslatot tenni a felmerülő kérdések kezelése érdekében. A tagállamokat arra is ösztönzik, hogy erősítsék meg SOLVIT-központjaikat, amelyek segítenek megoldani azokat az egyéni akadályokat, amelyekkel a vállalkozások és a polgárok a határokon átnyúló működés során szembesülnek. A Bizottság nyomon fogja követni a SOLVIT által azonosított rendszerszintű problémákat, és stratégiaibb megközelítést fog alkalmazni a jogérvényesítés terén, az egységes piac éves jogérvényesítési programjában felvázolt kulcsfontosságú területekre összpontosítva. Együttműködve és proaktív megközelítést alkalmazva biztosíthatjuk, hogy az egységes piac teljes mértékben kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket, és Unió-szerte kézzelfogható előnyökkel járjon a vállalkozások és a polgárok számára.

12. Hogyan járulhat hozzá egy jobban működő egységes piac az EU globális megerősödéséhez?

Az erős egységes piac révén Európa globális szinten is erőteljesen hallathatja hangját, lehetővé téve, hogy az EU továbbra is erős és megbízható partner maradjon a hasonlóan gondolkodó országok számára globálisan és a régión belül egyaránt. Az EGT-EFTA országok egységes piachoz való hozzáférésének kiegészítése érdekében a Bizottság új strukturált keretet javasol a Nyugat-Balkán, Ukrajna és Moldova integrációjának az egységes piaci „sztrádákon” keresztül történő fellendítésére. Ezek ösztönözni fogják a szabályozás összehangolását, és megkönnyítik iparágaik integrációját az európai értékláncokba a teljes körű csatlakozást megelőzően.

Emellett, miközben az EU a világ egyik legnyitottabb gazdasága, és az is marad, a világkereskedelmet drasztikusan megváltoztatták egyes harmadik országok tisztességtelen gyakorlatai, indokolatlan vámtarifái és torzító támogatásai. Az egyenlő versenyfeltételek helyreállítása érdekében, és mivel az egységes piac nem lehet az államilag előidézett kapacitásfelesleg és a kereskedelem eltérítésének exportcélpontja, az EU szükség esetén teljes mértékben ki fogja használni a piacvédelmi eszközöket (beleértve a biztosítékokat is) és az indokolt vámokat.

További információ

Az egységes piac egyszerűvé, zökkenőmentessé és erőssé tételére irányuló stratégia

Sajtóközlemény

Tájékoztató

Egységes piaci stratégia
”

Forrás:
Kérdések és válaszok az egységes piaci stratégiáról; Európai Bizottság; 2025. május 21. (uniós gépi fordítás)
Eredeti változat:
Questions and answers on the Single Market Strategy; European Commission; May 21, 2025

Digitális közigazgatás, digitális politika

A hivatalos statisztikák elérhetőségében jelentős előrelépés történt Magyarországon

„Az Open Data Inventory (ODIN), vagyis a nyílt adatok leltára a világ közel 200 országára kiterjedő felmérés, amely a hivatalos statisztikák elérhetőségét és nyitottságát értékeli. Lefedettségben a 43. helyről a 32-re, nyitottságban 55-ről a 23-ra, összesítésben pedig a 49-ről a 21. helyre sikerült előre lépnie Magyarországnak 2024-ben a 2022-es évhez viszonyítva.

Az Open Data Inventory (ODIN), vagyis a nyílt adatok leltára a világ közel 200 országára kiterjedő felmérés, amely a hivatalos statisztikák elérhetőségét és nyitottságát értékeli.

A felmérést 2015 óta az ENSZ által támogatott, adatszakértőkből álló nemzetközi nonprofit szervezet, az Open Data Watch (ODW) végzi.

Az ODW, és így az ODIN célja is a nyílt statisztikai adatokhoz való hozzáférés javítása, a hiányosságok feltárása, a párbeszéd ösztönzése a nemzeti statisztikai hivatalok és az adatfelhasználók között.

A 2018 óta a kétévente történő felmérések során az ODW munkatársai különböző mutatókat választanak ki (2016-ban 21 témakörben 51 mutatót, míg 2024-ben már 23 témakörben 77-et), majd ezeket megpróbálják megtalálni az egyes országok (2024-ben 197 országot vizsgáltak) statisztikai hivatalainak, vagy más statisztikai adatokat publikáló intézmények (Magyarország esetében például a Magyar Nemzeti Bank (MNB)) honlapján.

Az egyes mutatók kapcsán megvizsgálják, hogy:

  • milyen részletezettségűek,
  • milyen időszak(ok)ra vonatkozóan találhatók meg,
  • milyen területi szintekre lelhetőek fel,
  • milyen módszertani adatok kapcsolódnak hozzájuk,
  • az adatok felhasználására milyen feltételek vonatkoznak,
  • az adatok milyen formátum(ok)ban tölthetők le,
  • a letölthető állományoknak milyen a gépi olvashatósága.

Ezeket egyesével pontozzák, és ezekből áll össze a témakörök lefedettségének és nyitottságának 0 és 100 közötti pontszáma, valamint az összesített országos ODIN-pontszám.

ODIN-pontszám, lefedettség, nyitottság

A korábbi felmérésekhez képest jelentős előrelépést sikerült elérnünk ezen a területen. Magyarország 2022-ben a lefedettségre 60, a nyitottságra 67 pontot kapott, összesítve pedig 64 pontot ért el. Ezzel szemben 2024-ben Magyarország lefedettségi pontszáma már 68, a nyitottsági pontszáma pedig 87 volt, összesítve 78 pontot ért el.

De a pontoknál – amelyeknek évenkénti összehasonlíthatóságát erősen csökkenti a kiválasztott mutatók köre, és a felmérés módszertanának kisebb-nagyobb változtatása – is jobban mutatja az előrelépést, ha azt nézzük, hogyan alakult Magyarország helyezése: lefedettségben a 43. helyről a 32-re, nyitottságban 55-ről a 23-ra, összesítésben pedig a 49-ről a 21. helyre sikerült előre lépnie (ugyanezek a helyezések Európában: 23. → 16., 27. → 13., 26. → 14.; Közép-Európában: 7. → 3., 7. → 3. és 8. → 4.).

Ennek a jelentős előrelépésnek az egyik legfőbb eleme a honlap 2023 februárjában megújult copyright oldala, ami szabadon másolhatóvá, sokszorosíthatóvá és terjeszthetővé tette az adatbázisokban, a táblázatokban és a kiadványokban megjelenő adatokat és egyéb tartalmakat. Ugyanakkor az ODIN-országriportból jól látszanak a további előrelépéshez szükséges irányvonalak: az adatok nagyobb részletezettsége, főként a területi bontások, valamint a sokkal részletesebb metaadatok elérhetőségének biztosítása.”

Forrás:
A hivatalos statisztikák elérhetőségében jelentős előrelépés történt Magyarországon, 2025.05.22.; Központi Statisztikai Hivatal; 2025. május 22.
Lásd még:
Hungary Open Data Inventory Profile; Open Data Inventory
A First Look at ODIN 2024/25: A Decade of Progress with New Risks Ahead; Open Data Watch; 2025. április 29.

Bővül a DÁP, fontos ügyek válnak online elintézhetővé

„A törvényhozás 134 igen és 43 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett fogadta el a digitális államhoz kapcsolódó törvényeket módosító csomagot, amely kiterjeszti a mobiltelefonos alkalmazással intézhető ügyek körét.

A javaslat általános vitájában az előterjesztő azt emelte ki: a változtatással 2026-ra szinte minden ügy digitálisan intézhetővé válik, és kiemelt célként említette, hogy a három éve indult rendszer felhasználói zökkenőmentesen, újabb azonosítás nélkül navigálhassanak az egyes állami és piaci alkalmazások között. A fejlesztések eredményeként 2025 júniusától bankok, biztosítók, közmű- és távközlési szolgáltatók is lehetővé teszik majd az egykapus DÁP-azonosítást. A cél, hogy a felhasználók zökkenőmentesen navigálhassanak az egyes állami és piaci alkalmazások között anélkül, hogy újra és újra azonosítaniuk kellene magukat.

Az alkalmazást egyébként már több mint két millióan töltötték le.

A törvény a változtatással eleget tesz az európai digitális személyiadat-tárca keretszabályához igazodva a szükséges jogalkotásnak. Emellett egy csomagban megoldhatóvá válik a jövőben a magánszemélyek közötti gépjármű-adásvételhez kapcsolódó ügyek intézése.”

Forrás:
Bővül a DÁP, fontos ügyek válnak online elintézhetővé; Infostart / MTI; 2025. május 20.
Kapcsolódó hang
Határozathozatal – a Digitális Állampolgárság Program kiterjesztése (MP3)

Jön az időpontfoglalás a határátkeléshez és az országos vészhelyzeti riasztási rendszer

„A keddi határozathozatali napon változtatott meg az Országgyűlés olyan rendelkezéseket, amelyek a határátlépésre, illetve a rendőrségi Véda-kamerák által készített felvételekre vonatkoznak.

40 törvény 91 módosítását szavazta meg egy előterjesztésként kedden az Országgyűlés. A csomagban sokféle területhez hozzányúlnak. Például az Országgyűlés által elfogadott szabályváltozások biztosítják a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a rendőrség üzemeltetésében levő Véda közúti intelligens kamerahálózat által készített felvételekhez való közvetlen hozzáférést. Emellett a határátkelőhelyeken időpontfoglaló rendszert alakítanak ki, amely biztosítja a teherforgalom előre tervezhető határátlépését. Létrehoznak egy országos riasztási rendszert is, amely veszélyhelyzet esetén képes lesz egy meghatározott földrajzi területen azonnali és egyidejű üzenet megjelenítésére a mobilkészülékeken. Egyes sportrendezvényeknél kötelezővé teszik a beléptető rendszer alkalmazását.

Tíz évben maximalizálják a közfoglalkoztatotti jogviszonyban tölthető időt. A megbízhatósági vizsgálatot kiterjesztik az egészségügyben dolgozó, de nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személyekre. A csed júliustól adómentessé válik, ezért ezt a kedvezményt a rendvédelmi hivatásos és határvadász állomány 24 hetes időtartamú szülési szabadsága idejére is biztosítják.”

Forrás:
Jön az időpontfoglalás a határátkeléshez és az országos vészhelyzeti riasztási rendszer; Infostart / MTI; 2025. május 20.
Kapcsolódó hang
Határozathozatalok (MP3)

Technika, tudomány, MI

Mesterséges intelligencia alkalmazása a tudományban – az EU Tanácsa inkluzív, etikus, fenntartható és emberközpontú stratégiát sürget

„A Tanács a mai napon jóváhagyta „A mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós stratégia felé a tudományban (Towards the EU strategy on AI in science)” című következtetéseket. Ebben a dokumentumban a Tanács átfogó stratégiát szorgalmaz a mesterséges intelligencia tudományban való elterjedésének ösztönzésére, etikus, fenntartható, inkluzív és emberközpontú megközelítéssel.

„A mesterséges intelligencia teljesen átalakíthatja a tudományos felfedezéseket, fellendítheti az innovációt, és növelheti kutatóink termelékenységét. Európának gyorsan meg kell ragadnia ezeket a lehetőségeket, ugyanakkor foglalkoznia kell e gyorsan fejlődő technológia etikai és társadalmi kihívásaival és kockázataival is.” – Marcin Kulasek, lengyel tudományos és felsőoktatási miniszter

A szabályokat megváltoztató technológia

A Tanács következtetéseiben elismeri, hogy a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és annak a tudományos kutatásban való alkalmazása úttörő eredményekhez vezetett, és átalakította a tudomány művelésének módját. A mesterséges intelligenciát széles körben használják az adatelemzésben, a szimulációkban és a nagyméretű nyelvi modellekben, ami új felfedezésekhez vezet és növeli a kutatás hatékonyságát. A következtetések kiemelik a mesterséges intelligencia fontosságát mind az alap-, mind az alkalmazott kutatás támogatásában, valamint kritikus szerepét a globális kihívások kezelésében, a versenyképesség javításában, a társadalmi igények kielégítésében és az európai digitális átmenetben.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködés, különösen a kölcsönös és megkülönböztetéstől mentes nemzetközi szintű partnerségek kulcsfontosságúak a tudományos csere fokozásához, az interoperabilitás biztosításához és a felelős mesterséges intelligenciafejlesztés előmozdításához. A következtetések hangsúlyozzák a mesterséges intelligencia etikus, fenntartható és inkluzív tudományos felhasználásának fontosságát, ami hozzájárul a kutatás, az innováció (K+I) és a globális versenyképesség erősítéséhez. A szöveg emlékeztet arra, hogy a kifejezetten kizárólag tudományos kutatás és fejlesztés céljára kifejlesztett és üzembe helyezett mesterséges intelligencia rendszerek és modellek mentesülnek a mesterséges intelligenciáról szóló törvény alól.

Ideje cselekedni

A következtetések szerint a mesterséges intelligenciának a tudományban betöltött egyre növekvő jelentősége ellenére az EU jelenleg nem rendelkezik olyan szakpolitikával, amely elősegítené a mesterséges intelligencia alkalmazását a tudományban. A Bizottság jelenleg dolgozik a mesterséges intelligenciára vonatkozó új európai stratégia kidolgozásán, amelynek a következtetések szerint a rendelkezésre álló legjobb ismereteken és gyakorlaton kell alapulnia, és a tagállamokkal és a K+I közösséggel szoros együttműködésben kell kidolgozni. A stratégiának különösen ki kell egészítenie a meglévő kezdeményezéseket, és az interdiszciplináris kutatási ökoszisztémákra, az összehangolt szakpolitikai fejlesztésekre, a kutatók továbbképzésére és a megbízható adatokhoz való nyílt hozzáférés biztosítására kell összpontosítania. A stratégiának hangsúlyt kell helyeznie a mesterséges intelligencia eszközeinek a kutatás és innováció (K+I) során történő felelősségteljes és etikus felhasználására is, biztosítva a magánélet védelmét, az adatok integritását és biztonságát. A szöveg továbbá közös európai menetrendet szorgalmaz a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóközösségek támogatására, valamint az adatokhoz, számítási erőforrásokhoz és tudományos tehetségekhez való hozzáférés javítására. A következtetések tudomásul veszik a Bizottság azon elképzelését, hogy létrehozzák az Európai Mesterséges Intelligencia Kutatási Tanácsot, ugyanakkor felszólítják a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen dolgozza ki e kezdeményezés részleteit, különösen annak küldetését és irányítását a meglévő kezdeményezések és struktúrák lehető legjobb kihasználása érdekében.

Mesterséges intelligencia készségek a tudományos közösség számára

A következtetések hangsúlyozzák továbbá a kutatók és innovátorok mesterséges intelligenciával kapcsolatos tovább- és átképzésének fontosságát, amelynek célja, hogy oktatási és képzési programok révén áthidalja a digitális készségek terén mutatkozó szakadékot. Ez magában foglalja az olyan kezdeményezéseket is, amelyek célja, hogy Európába vonzzák, megtartsák és visszahozzák az MI-tehetségeket, különösen az alulreprezentált csoportokat, és elősegítsék a sokszínűséget és a nemek közötti egyensúlyt a STEM (természettudományok, műszaki tudományok, matematika) területeken.

Kockázatkezelés

A mesterséges intelligencia alkalmazása a tudományban olyan kockázatokkal is jár, mint az elfogult algoritmusok, az adatmanipuláció és az etikai aggályok, amelyek félretájékoztatáshoz vagy zavarokhoz vezethetnek. E kockázatok mérséklése érdekében a Tanács sürgeti a mesterséges intelligencia kutatásban való felhasználására vonatkozó minőségi referenciaértékek, iránymutatások és legjobb gyakorlatok kidolgozását, amelyek biztosítják a tudományos munka integritását, átláthatóságát és reprodukálhatóságát. A Tanács ösztönzi a FAIR-elvekkel (megtalálhatóság, hozzáférhetőség, interoperabilitás és újrafelhasználhatóság – findability, accessibility, interoperability, and reusability) összhangban álló nyílt adatmegosztást, elősegítve az adatok hozzáférhetőségét, interoperabilitását és az etikus mesterséges intelligencia gyakorlatát.

Végezetül a Tanács felszólít a mesterséges intelligencia tudományba való integrációjának fokozására a szakpolitikai támogatás, az együttműködés előmozdítása, az etikai normák biztosítása és a mesterséges intelligencia képzéséhez szükséges források biztosítása révén.

Háttér

A Bizottság tudományos főtanácsadókból álló csoportja szerint a mesterséges intelligencia az egyik legmegrendítőbb technológiát jelenti, és gyorsan a tudományos folyamatok átalakító eszközévé válik. A mesterséges intelligenciát a kutatásban alkalmazó tudósok aránya a 2020-as 12%-ról 2021-re 16%-ra emelkedett. Az Európai Kutatási Tanácsban a mesterséges intelligencia használata szinte minden területre kiterjed. A 2021-2022-es időszakban a Közös Kutatóközpontban az MI-projektek mintegy negyede használt MI-hez kapcsolódó technológiákat.

”

Forrás:
Council calls for an inclusive, ethical, sustainable and human-centric strategy for the uptake of AI in science; Európai Unió Tanácsa; 2025. május 23.

Az EU Tanácsa jóváhagyja az európai kutatási térségre vonatkozó, a következő három évre szóló politikai menetrendet

„A Tanács ma politikai megállapodásra jutott az Európai Kutatási Térség (EKT) 2025-2027 közötti időszakra vonatkozó politikai menetrendjének (European Research Area (ERA) Policy Agenda 2025–2027) elfogadásáról szóló tanácsi ajánlásról. Ez egy átfogó ütemterv az európai kutatási és innovációs (K+I) ökoszisztéma fejlesztésére, olyan kulcsfontosságú kihívások kezelésére, mint a tudás mobilitása, a fenntarthatóság és a nemzetközi versenyképesség, miközben biztosítja a mérhető eredményeket és a tagállamok és az érdekelt felek széles körű önkéntes részvételét.

„Az ERA 25 éve segíti a kutatási és innovációs közösséget abban, hogy összehangolják erőfeszítéseiket és csodálatos eredményeket érjenek el. A 2025-2027-es politikai menetrend lesz az útiterv, amely segít eligazodni ebben a közös térben: valódi mozgásszabadság a kutatók számára a világ legnagyobb kutatási és innovációs ökoszisztémájában.” – Marcin Kulasek, lengyel tudományos és felsőoktatási miniszter

A menetrend 11 EKT strukturális politikát és 8 EKT-intézkedést tartalmaz, egyaránt összpontosítva a hosszú távú erőfeszítésekre és a rövid távú célokra. Ezeket a kezdeményezéseket a tagállamok önkéntesen, a rugalmas részvétel elve alapján hajtják végre.

Az EKT szakpolitikai menetrend kulcsfontosságú az EKT prioritásainak végrehajtásához, valamint az Európai Bizottság, a tagállamok, a társult országok és az érdekelt felek munkájának összehangolásához.

A politikai menetrend fő jellemzői

Az ajánlás meghatározza a szakpolitikai menetrend főbb EKT-szerkezeti politikáit és EKT-intézkedéseit. Az EKT strukturális politikái olyan hosszú távú tevékenységek, amelyek a tagállamok, az Európai Bizottság és az érdekelt felek közötti koordinációt igényelnek, és amelyek célja, hogy három éven belül mérhető eredményeket érjenek el. Olyan területekre összpontosítanak, mint például:
* Nyílt tudomány, nemek közötti egyenlőség és a tudományos karrier fenntarthatósága a K+I-ben
* A kutatási infrastruktúrák és a nemzetközi együttműködés megerősítése
* A kutatásértékelés reformja és a tudás felértékelésének ösztönzése

Az EKT-intézkedések olyan konkrét, célorientált kezdeményezések, amelyek közvetlen és mérhető értéket hoznak, és amelyeket a hároméves időkereten belül be kell fejezni.
Néhány példa:
* A méltányosság előmozdítása a nyílt tudományban
* A mesterséges intelligencia előmozdítása a tudományos kutatásban
* A kutatás biztonságának növelése

Az EKT strukturális politikái és az EKT-intézkedések az európai K+I paktumban meghatározott négy kiemelt területre épülnek:
* A tudás belső piaca: A kutatók, adatok és ötletek szabad mozgására összpontosítva az EU nemzetközi versenyképességének növelése és az európai kutatás széttöredezettségének kezelése.
* Zöld és digitális átmenet: A K+I előmozdítása a társadalmi kihívások kezelése érdekében, olyan intézkedésekkel, mint az energiatechnológia fejlesztése és a polgárok tudományos életben való részvételének javítása.
* A kutatási kiválósághoz való hozzáférés: A K+I-lehetőségek közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a kutatásirányítás megerősítése az EU-ban.
* Kutatási és innovációs beruházások: A transznacionális együttműködésre és a K+I-finanszírozás széttagoltságának elkerülésére összpontosítva az EU innovációs kapacitásának növelése.

Monitoring és végrehajtás

Az ajánlás szerint az EKT Fórum és az Európai Kutatási és Innovációs Térség Bizottsága (ERAC) fogja irányítani a menetrend stratégiai és irányítási szempontjait, biztosítva az inkluzív, átlátható és összehangolt végrehajtást. A tagállamokat arra ösztönzik, hogy a menetrend céljainak támogatása érdekében működjenek együtt az érdekelt felekkel, köztük a magánszektorral és a civil társadalommal.

Háttér

Az európai kutatási térség 2000-ben indult azzal a céllal, hogy a kutatók, a tudományos ismeretek és az innováció szabad mozgásának ösztönzése, valamint a versenyképesebb európai ipar előmozdítása érdekében létrehozza a kutatás és az innováció egységes piacát.

Az ajánlások az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikkében előírt, nem kötelező erejű uniós jogi aktusok. Lehetővé teszik az uniós intézmények számára, hogy ismertessék álláspontjukat, és cselekvési irányvonalat javasoljanak anélkül, hogy jogi kötelezettséget írnának elő a címzettek számára.

”

Forrás:
Council endorses the European research area policy agenda for the next three years; Európai Unió Tanácsa; 2025. május 23.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Új vezető tisztségviselőket választott éves közgyűlésén az IVSZ

„Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége 2025. évi rendes közgyűlését 2025. május 22-én tartotta meg Budapesten. A közgyűlés során a tagság elfogadta a beszámolókat, 3 elnökségi poszton új vezető tisztségviselőket és új alelnököket is választott. Csányi Péter, az OTP vezérigazgatója mellett alelnökké választották még Fekete Pétert, a 4IG Nyrt. vezérigazgatóját és Rékasi Tibort a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatóját. Általános elnökhelyettesnek az informatikai tagozat vezetőjét, Szabó Pétert, a Microsoft Magyarország ügyvezetőjét nevezte ki a tagság, egyúttal csatlakozott az elnökséghez a telekommunikációs cégeket képviselő tagozat élén dr. Kőrösi Szabolcs Gábor, a Yettel szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója.

„A technológia önmagában is változik, de a szerepét sokkal inkább az határozza meg, hogy milyen mértékben szövi át az egyes iparágakat. Ennek egyik meghatározó előfeltétel a digitális készségek fejlesztése, ami egyre fontosabbá válik minden szektorban. Az IVSZ-nél az iparág számára fontos, hiánypótló, átfogó képet nyújtó kutatásainkkal irányt szeretnénk mutatni mind a szabályozói oldal, mind digitalizálódó gazdaság szereplői számára” – emelte ki a szövetség 2025-ös törekvései közül Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A IVSZ egyre szélesebb körben képviseli a hazai digitális gazdaság szereplőit. Tagjai között megtalálhatók nemzetközi és hazai nagyvállalatok, valamint kis- és középvállalkozások is, elsősorban az informatikai szektorból. Az elmúlt években azonban számos más digitalizálódó ágazat meghatározó szereplője is csatlakozott a közösséghez – amelyek felismerték, hogy a digitalizáció a jövő versenyképességének a kulcsa.

Az IVSZ-ben az előző év kiemelt témái közé tartoztak a mesterséges intelligencia, az elektronikus hírközlés, illetve a digitális ellenállóképesség fokozásához kapcsolódó szabályozási kérdések. Két fontos tanulmány is elkészült az IVSZ közreműködésével, ezek egyike a felhőtechnológiák hazai elterjedtségét, a másik a digitális gazdaság nemzetgazdasági súlyát vizsgálta.

Az IVSZ aktívan részt vesz több európai projektben (DigitalTech EDIH, ARISA, Level Up, CyberHubs), amelyek szakmai képzéseket, tudásátadást és innovációs támogatást biztosítanak a magyar vállalkozásoknak kiemelten az AI és a kiberbiztonság terén.

Számos már működő szakmai csoport mellett két új munkacsoport is megalakult az elmúlt egy évben: az e-health és a felhő munkacsoportok létrejöttét egyebek mellett a cloud területek előretörése, illetve az egészségügyi adatvagyon másodlagos felhasználását szabályozó transzparens keretrendszer kialakításának szükségessége indokolta.

Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára a 2025. évi tervek ismertetése kapcsán hangsúlyozta, hogy az IVSZ tavaly év végén megfogalmazott jövőképét és küldetését szem előtt tartva folytatja működését. „Célunk, hogy továbbra is összekötő kapocsként szolgáljunk a szakpolitikai döntéshozók és a piaci szereplők között, képviseljük a tagvállalatok érdekeit és tevékenységünkkel elősegítsük a gazdasági szereplők digitális transzformációját, az IKT iparág versenyképességének erősítését. Legfőbb értékeink mindehhez a közösségünk nyújtotta független és erős szakmai háttér.”

Új vezető tisztségviselőket választott az IVSZ

Alelnökké választották Fekete Pétert, a 4IG Nyrt. vezérigazgatóját, aki egyúttal az IVSZ nagyvállalati tagozatának vezetője és Rékasi Tibort, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatóját, az IVSZ általános elnökségi tagját. Általános elnökhelyettesnek választották továbbá az IVSZ informatikai tagozatának vezetőjét, Szabó Pétert, a Microsoft Magyarország ügyvezetőjét. A telekommunikációs tagozat új vezetője dr. Kőrösi Szabolcs Gábor, a Yettel szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója.

Az IVSZ elnökségének jelenlegi tagjai.”

Forrás:
Új vezető tisztségviselőket választott éves közgyűlésén az IVSZ; IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége; 2025. május 23.

Funkcionális városi térségek fejlesztése a Duna-régióban – elstartolt a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló FUNDA projekt

„A Lechner Tudásközpont vezető partnerként vesz részt az Európai Unió által társfinanszírozott Interreg Danube Region program támogatásával megvalósuló FUNDA projektben, amely a Duna-régió funkcionális városi térségeinek feltérképezését és fejlesztését tűzte ki célul. A nemzetközi együttműködésben megvalósuló projekt indító konferenciáját május 15-én tartották meg Budapesten.

A Lechner Tudásközpont szervezésével került sor május 15-én a FUNDA projektet elindító nemzetközi konferenciára Budapesten, a Mercure Budapest Korona Hotelben. A FUNDA projekt az Európai Unió által társfinanszírozott Interreg Danube Region program támogatásával valósul meg, célja a kormányzás javítása a Duna makrorégió funkcionális városi térségeiben. Ennek elérésére kísérleti területeken digitális és soft eszközöket alkalmazó, FUA-specifikus megoldások tesztelése valósul meg, összpontosítva a közszolgáltatásokra, a zöld infrastruktúrára és a gazdasági környezetre. A projekt egyik várható eredménye lesz a FUA-NET modellhálózat, amely előmozdítja a részt vevő városok és érdekelt felek transznacionális együttműködését. A projekt kick-off rendezvényén találkoztak a résztvevő partnerek, 9 országból, összesen 21 szervezet vett részt, hogy közös eszmecserével megalapozzák az együttműködést.

Az Európai Unió regionális fejlesztéseiben egyre növekvő szerepet kapnak a funkcionális városi térségek (FUAs – Functional Urban Areas), a Duna-régió számos területén azonban nincsenek még kidolgozva azok a kormányzási struktúrák és eszközök, amelyek lehetővé tennék a funkcionális városi térségek integrált tervezését és együttműködésüket. A FUNDA projekt ezt a hiányosságot pótolja a kormányzási módszertanok koherenciájának javításával, FUA-specifikus megoldások tesztelésével, valamint a nemzeteken átívelő együttműködések támogatásával a FUA-NET hálózaton keresztül.

A FUNDA projekt nyitórendezvényének délelőtti szekciójában elsőként Polyánszky Zoltán, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára mondott köszöntőt. A magyar területfejlesztési törvény megújításán túlmenően kitért a funkcionális várostérségek európai fontosságára, és sok sikert kívánt a projekthez. A projektben vezető partnerként részt vevő Lechner Tudásközpont tevékenységét Hülber Attila ügyvezető mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a Lechner erőssége az adatbázisaiban rejlik: olyan egységes nemzeti adatbázisokat, űrfelvételeket és térinformatikai elemzést lehetővé tevő eszközöket biztosítunk, amelyek nélkülözhetetlenek a funkcionális városi térségek meghatározásához, fejlesztésük megtervezéséhez. Ezt követően Jaschitzné Cserni Tímea szakmai projekt menedzser ismertette részletesen a FUNDA projektet, majd sor került a nemzetközi FUA fejlesztésekkel kapcsolatos tapasztalatok megosztására is. A délutáni szekcióban a projektben együttműködő partnerek és a projektben vállalt szerepük bemutatására került sor.”

Forrás:
Elstartolt a nemzetközi együttműködéssel megvalósuló FUNDA projekt; Lechner Tudásközpont; 2025. május 20.

Fenntartható fejlődés

A Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület ajánlásai az áramellátás biztonságának megőrzéséért

„Ajánlást fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be az energiaügyi miniszter a tárca hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Lantos Csaba felidézte: a hatályos szabályozás szerint a Paksi Atomerőmű teljesítményét vissza kell fogni, ha a létesítmény melletti Duna-szakasz vízhőmérséklete meghaladná a 30 fokot. Egy tavalyi rendeletmódosítás felhatalmazta a minisztert arra, hogy az ellátás biztonsága érdekében hozzájárulhasson ennek átmeneti mellőzéséhez, de az elmúlt nyáron nem élt ezzel a jogosítványával.

Mivel fontosnak tartotta, hogy az eseti eltérés engedélyezéséről szakmai-tudományos megalapozottsággal dönthessen, tavaly ősszel kezdeményezte a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület létrehozását – jelezte a miniszter.

A testület mostanra elkészült ajánlása szerint a Duna hőmérséklete ne haladhassa meg a 32 fokot, egy naptári évben legfeljebb 15 napon lehessen az eseti eltérés szerint eljárni, valamint a Paksi Atomerőmű teljesítményének visszafogása ne lépje túl a létesítmény névleges teljesítményének felét – ismertette Lantos Csaba.

A miniszter kifejtette: ahogy az időjárás változik, teljes áramszünet is egyre gyakrabban fordulhat elő, amit egyebek mellett a közelmúltban történt teljes és tartós spanyol és portugál áramszünet is mutat.

Kiemelten fontos cél egyrészt az áramkimaradások, valamint a rendkívül ingadozó áramárak megelőzése, kezelése – hangsúlyozta.

A Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület munkájában energetikai cégek és hatóságok mellett elismert környezetvédelmi, vízügyi, egyetemi, kutatóintézeti szakemberek vettek részt, öt munkacsoport vizsgálta a jogszabályban megfogalmazott korlátozás esetleges feloldásának hatásait különböző szempontokból; ennek a munkának az alapján született meg az ajánlás – mondta.

Elképzelhető, hogy átmenetileg fel kell majd oldani a korlátozást, de ez egy szabályrendszer alapján történik majd. Alkalmazkodni kell a változásokhoz, de csak a legszükségesebb mértékben – fogalmazott Lantos Csaba.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) államtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: a Paksi Atomerőmű a hazai áramtermelés 45 százalékát adja. Az atomerőmű nélkül nincs ellátásbiztonság, nincs rezsicsökkentés és kudarcra vannak ítélve a karbonsemlegesség elérésére tett erőfeszítések – hangsúlyozta.

Üzemidejének meghosszabbításával a létesítmény a 2050-es évekig termelhet megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A működési feltételei azonban mára drasztikusan változtak az éghajlatváltozás miatt, amelynek hatásait a Kárpát-medencében fokozottan lehet érezni – fejtette ki.

Paks a technológia hűtésére használt vizet a Dunából veszi ki, és az előírások szerint legfeljebb 11, télen 14 fokkal melegebben bocsáthatja vissza a Dunába. A környezetterhelés mérséklése és a helyi élővilág védelme érdekében az atomerőmű teljesítményét köteles fokozatosan csökkenteni, ha az érintett folyószakasz vízhőmérséklete a 30 fokot közelíti, de ezt a határértéket még a Paks előtti erőműfejlesztések mintája alapján emelték át a kapcsolódó szabályozásba – ismertette.

Az egyre sűrűbben esedékessé váló teljesítmény-csökkentési kényszer növekvő kockázatokkal jár, veszélybe sodorhatja Magyarország ellátásbiztonságát. Egyes blokkok teljes vagy részleges leállítása esetén a kieső termelést máshonnan, akár importból kell biztosítani, ezek a lehetőségek azonban korlátozottak – mutatott rá.

Steiner Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy az atomenergiát már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok több mint fele, 15 ország látja úgy, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében – tette hozzá.”

Forrás:
Lantos Csaba: ajánlást fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület az áramellátás biztonságának megőrzése érdekében; Energiaügyi Minisztérium (EM); 2025. május 22.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A nemzetbiztonsági szféra innovációjáról tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE)

„A nemzetbiztonsági szféra innovációjáról tartottak konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), május 19-én. Az egész napos szakmai eszmecserén szó esett egyebek mellett a mesterséges intelligencia használatáról, az információbiztonságról és az NKE szerepéről a hazai kutatásokban.

Az NKE Nemzetbiztonsági Intézete tavaly szervezett konferenciájának témájául a nemzetbiztonságot érintő kihívásokat választották, a mostani tanácskozás pedig az ezekre adott innovációs válaszokat igyekszik megtalálni – fejtette ki bevezetőjében Szabó Hedvig nb. altábornagy, a konferencia levezető elnöke.

Az innovációhoz szükséges szervezeti háttér – a tudományos kutatásoktól a technológiatranszferig – sokat fejlődött az elmúlt években az egyetemen – jelentette ki köszöntőjében Kovács László vezérőrnagy. Az NKE tudományos rektorhelyettese úgy fogalmazott: a fejlődésből a nemzetbiztonsági terület is részesül, mert az intézményben számos olyan kutatás zajlik, amelyek eredményeit nemcsak az oktatásban használják, hanem eljutnak a technológiatranszferig. Ehhez hozzájárul a 21. századi háttér is, az Innovációs és Technológiai Osztály pedig komoly munkát végez például a szabadalmak terén – tette hozzá.

Kovács László kitért a közelmúltban elkészült Közigazgatási Továbbképzési Portfólióra, majd kifejtette: az NKE öt karán 6500 hallgató tanul, emellett az intézmény közel 70 ezer közigazgatási dolgozó továbbképzését végzi, amely nem működhetne a folyamatos innováció nélkül. A tudományos rektorhelyettes beszélt még a nemzetbiztonság különböző területein (hírszerzés, kiberbiztonság, elhárítás) létrejött innovatív megoldásokról, amelyek a Nemzetbiztonsági Intézet és tanszékei, illetve a hozzá kapcsolódó kutatók által valósultak meg. „A NKE innovációs ökoszisztémája nem működhet a nemzet innovációs ökoszisztémája nélkül” – hangsúlyozta.

Palkovics László mesterséges intelligenciáért (MI) felelős kormánybiztos a Mesterséges Intelligencia Stratégiáról tartott előadást, amelyben egyebek mellett felidézte, Amerikában, Kínában és Európában hogyan reagáltak a mesterséges intelligencia térnyerésére. Kiemelte, hogy Európában a kutatás, a versenyképesség, az oktatás és az adatvagyon is szerepet kapott ebben a folyamatban.

„Amíg Amerika innovál, Kína követ, Európa jogi eszközökkel igyekszik megoldani az ügyeket” – fogalmazott Palkovics László, aki szerint semmi nem gátolja, hogy hazánk is ugyanolyan sikeres legyen a MI területén, mint bármely másik ország. A kormánybiztos emlékeztetett: a magyar MI Stratégiát 2020-ban – amikor európai szabályozás még nem volt – hozták létre, de a terület olyan gyorsan fejlődik, hogy évente szükséges annak felülvizsgálata. Hangsúlyozta a nemzeti laborok szerepét, valamint a kutatások és a vállalatok digitális kompetenciáinak fejlesztését.

Palkovics László fontosnak nevezte, hogy az MI segíthet a közszolgálatatások hatékonyabbá és elérhetőbbé tételében. Példaként említette egyebek mellett a hazai fenntartható városokat és közlekedést, az okosotthont és az energiahatékonyságot, az egészségügyi és honvédelmi fejlesztéseket, a kormányhivatali ügyintézést, illetve a DÁP applikációt.

Tóth Bence, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) tudományos főtitkára az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséről tartott előadást, amelyben emlékeztetett a Neumann János Program négy fontos szakterületére, amelyek a digitalizáció, az egészséges élet, a körforgásos gazdaság és a biztonság. Kiemelte, hogy az NKFIH idén 214 milliárd forint értékű pályázatot ír ki vállalatok számára, kutatásra és a nemzeti laborok támogatására. Kitért az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programra, valamint a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programra is.

Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke az innováció biztonsági dimenzióiról szóló előadásában úgy fogalmazott: a kutatásfejlesztés lehet fontos az innovációban, de nem azonos vele. Véleménye szerint innovációs szempontból szükség lenne a kkv-szektor erősítésére és arra, hogy több klasszikus magyar szabadalom legyen.

Csath Magdolna, az NKE kutatóprofesszora egy amerikai konferencia anyagát idézve hangsúlyozta: „nincs erős nemzetbiztonság erős és innovatív gazdaság nélkül”. Az oktató leszögezte: a kutatás mindig együttműködésen alapul, hazánkban viszont hiányzik az ehhez szükséges bizalom. Véleménye szerint a humán erőforrás és az intellektuális vagyon szempontjából Magyarország lemaradásban van, míg kiemelkedő helyen állunk azt vizsgálva, a kormányzat mennyit szán a vállalatok támogatására. Csath Magdolna kiemelte a katonai jellegű innovációk fontosságát is.

Kemény Gábor fejlesztési rektorhelyettes az NKE kutatási és innovációs területen betöltött szerepéről tartott előadásban egyebek mellett egy újfajta sérülékenységről értekezett, amit az okoseszközök használata jelent. Felhívta a figyelmet arra, hogy az okoseszközök ugyan megkönnyítik az életünket, de katonai célokra is használhatók, a kiberbűnözés által okozott kár pedig jelentős. Rámutatott arra is, hogy a közösségi médiumok hatására jelentősen csökkent a személyes kapcsolatok száma és az együtt töltött idő.

Kemény Gábor úgy fogalmazott: az NKE-n működő Rendészettudományi, illetve Hadtudományi és Honvédtisztképző Karhoz hasonló képzés nincs az országban, de az egyetem nemzetbiztonsági szakembereit sem lehet kihagyni a területtel kapcsolatos innovációból. Az NKE további előnyei közé sorolta az interdiszciplináris nyitottságot és a jó nemzetközi kapcsolatokat.

Az esemény második részében Takács Gergely nb. dandártábornok, az Alkotmányvédelmi Hivatal Elemző, Koordinációs és Nemzetközi Együttműködési főigazgató-helyettese az aktuális innovációs irányokról beszélt. Kiemelte: az új generációk megszólítása érdekében szükség van az innovációra és a digitalizációra a hivatalon belül is. Harmati Zsolt nb. dandártábornok, az Információs Hivatal igazgatási főigazgató-helyettese az intézmény digitális megújulásáról és a munkafolyamatok újratervezéséről számolt be.

Németh Attila nb. dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) főigazgató-helyettese a nemzetbiztonsági szolgálatások innovációjára ható tényezők között említette a technológiai, a biztonsági, a jogi, a gazdasági, a társadalmi és a politikai hatásokat. Az NBSZ innovációit főként a nemzetbiztonsági, a rendvédelmi és a honvédelmi szervek használják – tette hozzá. Kenedli Tamás ezredes, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) Kutatás- fejlesztési és Innovációs Központ vezetője kitért azokra a kutatási formákra (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, tudományszervezési tevékenység) is, amelyeket a KNBSZ végez. Kiemelte a titoktartás fontosságát.

A záróelőadásban Szepsi-Szűcs Levente, az NKE Innovációs és Technológiai Osztály (ITO) vezetője úgy fogalmazott: az ITO – amely 2019-ben jött létre – a híd szerepét tölti be az egyetem és a cégek között. Feladatuk az innovációk felkutatása és támogatása a hallgatók és az oktatók részére, kapcsolatépítés a vállalatokkal és a közszférával, illetve szellemi tulajdonkezelés – részletezte. Beszélt az NKE kutatási kataszteréről is, amelynek kiemelt területei a drón alkalmazások, a kibervédelem és az additív gyártás. Kitért az NKE-n zajló innovációs képzésekre, hangsúlyozva: az ITO kutatási, oktatási, pályázati és TDK témakiadásban működhet együtt a nemzetbiztonsági szférával.”

Forrás:
Az NKE megkerülhetetlen a nemzetbiztonsági innovációban; Szabó Réka Zsuzsanna; Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE); 2025. május 20.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Az EU Tanácsa az űradatok jobb felhasználására szólít fel a válságkezelés javítása érdekében

„A Tanács ma következtetéseket hagyott jóvá a műholdas adatoknak – különösen a Föld-megfigyelő konstellációkból származó adatoknak – a polgári védelem és a válságkezelés céljára történő felhasználásáról. A következtetések kiemelik a Föld-megfigyelési és egyéb űradatok jelentőségét a reziliencia és a válsághelyzetekre való felkészülés szempontjából, hangsúlyozzák, hogy az éghajlatváltozás, a katasztrófák és az európai és globális biztonságot érintő válságok jobb kezelése érdekében fokozottabb együttműködésre és az összes rendelkezésre álló – állami, magán- és kereskedelmi – műholdas adat felhasználására van szükség, felhívnak a mesterséges intelligencia és más technológiák alkalmazására az adatok jobb feldolgozása érdekében, és biztonsági intézkedéseket javasolnak a lehetséges fenyegetések (például kibertámadások) ellen.

„Az űrtechnológia Európa biztonságának fontos pillérévé válik – különösen a fenyegetések előrejelzése és a válságok hatékony kezelése terén. A műholdas adatokhoz való valós idejű, biztonságos és megbízható hozzáférés biztosítása alapvető fontosságú. Európában megvan a lehetőség, hogy az innováció központjává váljon, amely élvonalbeli vállalatokat, start-upokat, tudományos intézményeket és modern, elkötelezett közigazgatást egyesít. Az együttműködés előmozdításával megteremthetjük a feltételeket az erősebb biztonsághoz és a technológiai vezető szerephez.” – Michał Baranowski, a Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztérium államtitkár-helyettese

Az űradatok kritikus jelentősége

A Tanács következtetései hangsúlyozzák, hogy az űrből származó adatok – különösen a különböző földmegfigyelő műholdakból, például a Copernicusból, az EU űrprogramjának földmegfigyelési komponenséből származó adatokból – hatalmas lehetőségeket rejtenek az ellenálló képesség növelésében és a válságkezelésben. Az EU képességei továbbfejleszthetők a tagállamok és az ipar együttműködése, a jobb adatfeldolgozás, valamint a mesterségesintelligencia-rendszerek alkalmazása révén a fenyegetések előrejelzésének javítása és a válságkezelés (beleértve a döntéshozatal támogatását is) érdekében.

Jobb rugalmasság és felkészültség

A ma jóváhagyott következtetések szerint a minőségi műholdas adatok segítik a tagállamokat a fenyegetések azonosításában és az olyan helyzetekre való reagálásban, mint a természeti katasztrófák, a környezeti veszélyek és a közegészségügyi veszélyek. A tagállamok válságmegelőzési és -reagálási képességei a különböző adatforrások jobb összehangolásával tovább javíthatók. Az űradatok segíthetnek a jövőbeni kockázatok azonosításában, mint például a szennyezés, az áradások, az erdőtüzek, a földterület és a természeti erőforrások degradációja, az illegális migrációs áramlások stb.

MI az űradatok jobb elemzéséért

A következtetésekben elismerik, hogy a hatalmas mennyiségű földmegfigyelési űradat kezelésében a mesterséges intelligencia döntő szerepet játszhat a minták és anomáliák azonosításában, a nagy magasságú képek integrálásában és a modellező rendszerek fejlesztésében. A Bizottság az érintett európai és nemzetközi szervekkel együtt támogathatja a tagállamokat ezen adatok feldolgozásában és terjesztésében, hogy válsághelyzetben döntéseikhez segítséget nyújthassanak. A következtetések hangsúlyozzák, hogy a meglévő mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási keret (például a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) végrehajtása szükséges a válságkezeléshez felhasznált adatok integritásának megőrzéséhez.

Az előre vezető út

A következtetések számos ajánlást fogalmaznak meg a műholdas adatok jövőbeni felhasználásának javítására. Például az új és a meglévő rendszerek integrálására, az infrastruktúrák interoperabilitására, közös szabványok használatára és az eljárások harmonizálására irányuló kezdeményezések támogatására szólítanak fel. A Tanács hangsúlyozza továbbá a műholdas adatgyűjtés védelmének fontosságát, különösen a kiberfenyegetésekkel szemben, valamint az adatok és az infrastruktúra biztonságának megerősítését célzó intézkedések meghozatalának szükségességét. A következtetések hangsúlyozzák a kutatás és fejlesztés fontosságát az adatfeldolgozásban és az MI-rendszerek fejlesztésében, a meglévő és jövőbeli infrastruktúrák felhasználásában az üzemeltetők, különösen a kkv-k támogatása érdekében, valamint a Föld-megfigyelési adatok új alkalmazásokban való felhasználásában. Ebben az összefüggésben különösen fontos lesz a közigazgatások, a tudományos szféra és az ipar közötti együttműködés.

Végül a következtetések arra ösztönzik a Bizottságot és a tagállamokat, hogy jól koordinált és interoperábilis erőforrások felhasználásával, a mesterséges intelligencia adatelemzésbe történő integrálásával, valamint az adatok és az infrastruktúra erős kiberbiztonsági védelmének biztosításával javítsák az ellenálló képességet és a válsághelyzetekre való felkészültséget.

Háttér

A Tanács több fontos következtetést hagyott jóvá az űrágazatnak az uniós szakpolitikai célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásáról. Az „új világűr az emberekért” című, 2021. évi következtetések kiemelték a nagy felbontású adatokban és a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket a Föld megfigyelésének nem műszaki célú felhasználásának javítására. A Tanács 2022-ben a „Kopernikusz 2035-ig” (Copernicus by 2035) című következtetéseiben hangsúlyozta a földmegfigyelési adatok jelentőségét az EU biztonsága és ellenálló képessége szempontjából, és kiállt az űradatok felhasználása mellett a zöld és a digitális átmenet támogatásában. A Tanács 2023-ban következtetéseket fogadott el a világűrnek a biztonsági és védelmi stratégiákba való integrálásáról, valamint egy új Föld-megfigyelési szolgáltatás lehetséges kialakításáról. A Tanács 2024-ben kiemelte a világűr növekvő szerepét a társadalmi-gazdasági kihívások, különösen az éghajlatváltozás kezelésében. Végül 2024-ben az uniós űrprogram időközi értékeléséről szóló következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy a kritikus űrinfrastruktúrát védeni kell a növekvő kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben.

”

Forrás:
Council calls for a better use of space data to enhance crisis management; Európai Unió Tanácsa; 2025. május 23.

Szakirodalom

A magyar nemzeti kulturális javak digitális megőrzésének tudományos, egzakt vizsgálata

„… a PhD kutatásom legfőbb célja egy – a nemzetközi és hazai szakirodalomra, stratégiai dokumentumokra, előrehaladási jelentésekre támaszkodó – interdiszciplináris értekezés megírása volt, amely egyaránt tudományosan feltérképezi az elmúlt harminc évben alkalmazott gyakorlatainkat, illetve a hazai rendszer lehetséges fejlesztését. Dolgozatom ennek a fő célnak alárendelve több célkitűzéssel is rendelkezik.
* Elsőként a disszertáció nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a megfelelő nemzetközi kontextusban bemutassa a kulturális örökségünk digitalizálásához kapcsolódó stratégiák és a hozzájuk kapcsolódó programok evolúcióját…
* Továbbá érdemesnek tartom feltérképezni, hogy mi azaz intézményrendszer, ami nevesítve volt,illetve a mai napig nevesítve van a vizsgált stratégia dokumentumokban. A jelenlegi hazai stratégiai-és intézményrendszer nemzetközi összehasonlításával pedig átfogó képet szeretnék kapni Európa különböző országainak digitalizálási tevékenységéről…
* Harmadrészről a dolgozat célja, hogy egy esetleges jövőképként javaslatokat adjon a közgyűjteményi digitalizálási stratégiánk továbbfejlesztéséhez…
* Értekezésem céljaként jelölöm meg a fent említett vizsgálatok mellett, hogy egy olyan egzakt áttekintést adjon a magyar kulturális javak digitális megőrzéséről (elsősorban könyvtári szempontból), ami útmutatásul szolgálhat mind a magyar, mind a külföldi könyvtár-és információtudományi szakemberek számára…”

Forrás:
A magyar nemzeti kulturális javak digitális megőrzésének tudományos, egzakt vizsgálata; Szüts Gergely Etele; ELTE BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Könyvtártudományi Doktori Program; 2024 / 2025

A mesterséges intelligencia fegyverré válása: a terrorizmus és a hadviselés következő szakasza

„A mesterséges intelligencia technológiák (egyelőre még exponenciális termpójú) fejlődése nem csupán alkalmazás-technikai, etikai, társadalomfilozófiai kérdéseket vet fel, bár igazság szerint azokkal sem könnyen boldogul az erre az „áttörése” láthatóan alig felkészült emberiség. Az új technológiák korábban nem látott lehetőségei az ártó szándékúak figyelmét is ezekre a technológiai újításokra tereli: a kiberterek magányos, vagy szervezett bűnözői mellett a globális terrorizmus szereplői számára is „erősokszorozó”, hatékonyság növelő eszköztárat biztosíthat az MI-technológiák gyors adaptációja. Ne legyenek kétségeink: a világban nagyon is aktív terror –hálózatok a digitális technológiák, a modern IKT-eszközök leggyorsabb felkarolóiként, meghonosítóiként vonultak be a szakmai köztudatba. Éppen ezt a riasztó, de valóságos tendenciát szem előtt tartva indított a NATO ankarai székhelyű Terrorizmus-ellenes Kiválósági Központja (NATO COE DAT) egy több mint egy éves kutatási projektet, amely annak a vizsgálatát tűzte ki célul, hogyan használják (hogyan használhatják) a terrorizmus világának szereplői az MI-technológiákban rejlő szinte határtalan, új lehetőségeket.

A vizsgálódás – amelyben a nagynevű US Army War College nemzetközi hírű specialistái mellett magyar részről Dr. Nyáry Gábor, és Üveges András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói vettek részt – elsősorban az MI-alapú technikák, eszközök fegyverként való lehetséges alkalmazásaira fókuszált. A technológia (ezen belül éppen a tömegek, méghozzá speciálisan nem képzett tömegek számára hirtelen elérhetővé váló nagy nyelvi modellek) akár ma hatékony eszközökkel egészíthetik ki a terroristák fegyvertárát: a mesterséges intelligencia technológiák tömegessé (és nehezen kivédhetővé) tehetik a kibertérben elkövetett rosszindulatú akciókat, a számítógépes rendszerek szabotálásától az információs hadviselés egyre meghatározóbbnak látszó frontjában elkövetett dezinformációs, vagy éppen megfélemlítő akciókig. A mesterséges intelligencia technológiák (elsősorban a számítógépes látás és a gépi tanulás) a szemünk láttára változtatja át a hadviselés közvetlen, azaz harcászati szintjeit. Az MI-vezérelte drónokkal való elderítéstől az MI-vel támogatott célmegjelölésen át a tényleges döntéshozatalig mindenki – „támadók” és „védők” – egyaránt alkalmazhatják, és alkalmazzák is ezeket a „diszruptív” rendszereket.

A nemzetközi szakértői csoport egy éves kutatásai nyomán most összegző kötetben adták közre a projekt gazdái és szakmai gondozói (a NATO, illetve a US Army War College nagy presztízsű Strategic Studies Institute részlege) mindazt, amit a technológiák iránt nagyon is fogékony, újító szellemű, rugalmasan gondolkodó terroristák (potenciális) MI-alkalmazásairól ma tudunk, vagy megalapozottan feltételezhetünk. A közvetlen taktikai szinten alkalmazott MI-eszközök is nehéz próbatétel elé állítják a világ terrorizmus ellenes szervezeteit és erőit. A kötet egyik legjelentősebb megállapítása azonban az: a szervezeti innovációkra nagyon is hajlamos terrorista sejtek, csoportosulások, az MI-technológiák adopciójával, különösen hatékony és halálos „terrorista nagyvállalatokká” formálódhatnak az elkövetkező években. A Dr. Nyáry Gábor által jegyzett egyik tanulmány éppen az MI ilyen stratégiai szintű terrorista alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja – ráadásul a már ma is rendelkezésre álló, szórványos, de sokat mondó tényadatok alapján.

Ha az MI kard az ártó kezekben, akkor legalább annyira pajzsként is szolgálhat a terrorizmus elleni küzdelemben. A kötet az MI ilyen aggasztó proliferációjában, terjedésében rejlő veszélyek, fenyegetések csökkentésére is fogalmaz meg ajánlásokat, és néhány innovatív projekt koncepciójával azt vetíti előre, hogyan segíthetnek a mesterséges intelligencián alapuló, innovatív rendszerek eben a halálos küzdelemben.”

Forrás:
The Weaponization of AI: The Next Stage of Terrorism and Warfare; C. Anthony Pfaff (szerk.); Centre of Excellence Defence Against Terrorism (COE-DAT); 2025
(a kötet szabadon letölthető)