Skip to main content

29. szám, 2025. július 21.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Társadalom, gazdaság, művelődés

Fenntartható fejlődés

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Magyarország történelmi lépést tesz a mesterségesintelligencia-rendszerek területén – interjú Palkovics Lászlóval

„„Magyarország történelmi lépést tett a szuperszámítógép-technológia területén” – árulta el interjúnkban Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, aki előadóként ott lesz az Economx által szervezett AI Summit konferencián szeptember 8-9-én. A magyar cégek szintugrását segítő németországi együttműködéstől egy 3 milliárd eurós magyarországi magánberuházásig folyamatosak a bejelentések – de vajon reálisak-e a 2030-ig kitűzött ambiciózus célok? A kormánybiztos a mesterséges intelligencia oktatásától a választásokhoz közeledve egyre szaporodó deepfake-veszélyekig mindenről beszélt az Economxnak.

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos pár hónap alatt olyan lépéseket tett, amelyek évtizedekre meghatározhatják Magyarország technológiai jövőjét. A németországi Jülich Kutatóközponttal kötött együttműködéstől kezdve egy 3 milliárd eurós magyarországi magán-szuperszámítógép beruházásig – az ország olyan számítási kapacitásokhoz jut hozzá, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.

A kormánybiztos szerint Magyarország megváltotta a belépőjegyet a szuperszámítógép-világba, de ez csak a kezdet. A 2030-ig kitűzött ambiciózus cél szerint a mesterséges intelligencia 15 százalékkal növeli majd a GDP-t – ám Palkovics ezt inkább alulbecslésnek tartja, ennél jóval nagyobb pozitív hatása lehet. Az Economx-nek adott interjújában a gyakorlati alkalmazásoktól a deepfake-veszélyeken át a humanoid robotokig mindenről beszélt, ami a jelenünket és a jövőnket meghatározza.
…
Mit jelent pontosan az, hogy „a szuperszámítógéppel megváltottuk a belépőjegyet egy olyan világba, ahova a Magyarország méretű országok nem szoktak bekerülni”?

Ez az AI Factory Antenna pályázatunkra vonatkozott. Nézze, Magyarországon van szuperszámítógép-kapacitásunk, ez a Komondor nevű gép 5 petaflops teljesítménnyel – hogy ne vesszünk el a számokban, ez azt jelenti, hogy másodpercenként tíz a tizenötödiken számú műveletet képes elvégezni. De ez ma már nem számít nagy kapacitásnak. Éppen ezért döntöttünk úgy 2020-ban, hogy pályázunk egy nagyobb gépre.

Ez a Levente nevű szuperszámítógép, ami négyszer erősebb, 20 petaflopsos. Magyarország ezen a héten írta alá a szükséges megállapodást az Euro HPC JU-vel (az EuroHPC JU egy uniós szintű közös vállalkozás, amelynek célja az európai szuperszámítógépes kapacitások kiépítése és koordinálása – a szerk.), hogy megkezdjük ennek a beszerzését. A közbeszerzés és a kiépítés eltart még egy darabig, de 2027-ben már működni fog. De a lényeg nem ez, hanem az az európai cél, hogy aki kap szuperszámítógépet, az használja is, fejlesszen rá alkalmazásokat. Létrehoztak két programot: az AI Factory-t azoknak, akiknek már van gépük, és az AI Factory Antenna-t azoknak, akik majd kapnak, de most még nincs. Mi ebbe az utóbbiba kerülünk be a most benyújtásra kerülő pályázatunkkal.

Magyarország ezzel történelmi lépést tett a szuperszámítógép-technológia területén.

Megállapodtunk a németországi Jülich Kutatóközponttal, akinél Európa legnagyobb szuperszámítógépe van – ez 800 petaflopsos, tehát negyvenszer erősebb, mint a hazánkba érkező Levente. Általuk kapjuk azt a számítási erőt, amivel már most elkezdhetjük fejleszteni azokat az alkalmazásokat, amiket majd a saját gépünkön is futtatni fogunk. Ezért mondtam, hogy betettük a lábunkat ebbe a világba – mert nem csak arról van szó, hogy veszünk egy drága masinát, hanem hogy megtanuljuk, hogyan kell használni.

Mennyibe kerül mindez a magyar államnak?

Az AI Factory Antenna projekt tízmillió euróba kerül összesen. De ez nem úgy működik, hogy mi fizetjük az egészet. A költségek fele a miénk, a másik felét az EURO HPC JU adja. És ami a lényeg: a magyar rész nem a központi költségvetésből megy, hanem a pályázatban részt vevő szervezetek a saját pénzüket hozzák. Tehát mondjuk az ELTE a saját költségvetéséből tesz bele ötszázezer eurót, és az EU hozzátesz ugyanennyit. A kutatóintézetek, a cégek mind így járulnak hozzá. Szóval ez olyan, mintha építenénk egy házat: mindenki hozza a saját tégláit, és az EURO HPC JU minden téglához ad még egyet ajándékba. Nem pénzt viszünk ki az országból, hanem pénzt hozunk be.

Közben azonban megjelent egy bejelentés egy hárommilliárd eurós magánberuházásról is. Ez mekkora szuperszámítógépet jelentene?

Kedden jelent meg ez a szándéknyilatkozat egy magyar és egy német cég részéről. Azt mondják, hogy Magyarországon építenének egy hatalmas adatközpontot hárommilliárd euróért. A gép pontos teljesítménye még több tényezőtől függ, de a befektetés nagyságából arra lehet következtetni, hogy ez körülbelül akár kétszer akkora is lehetne, mint az a német gép, amivel mi együttműködünk.

Ha ez megépül, akkor még szükség lesz a német együttműködésre?

Ez jó kérdés, de nem tudjuk még. Mert ami itt épülne, az egy üzleti beruházás. Tehát majd eladják a kapacitást annak, aki fizet érte. A magyarországi gépek – a Komondor, a majdani Levente, a szegedi egyetemé – azok mind a magyar tudományos közösség szolgálatában állnak. Kutatók, egyetemek használhatják ingyen vagy kedvezményesen. Itt viszont piaci áron kell majd fizetni. Hogy nekünk mennyi kell, és mennyit tudunk kifizetni, az még kérdés. De az biztos, hogy jó, ha van választékunk.

És mennyi energiát fogyasztana ez a hárommilliárd eurós adatközpont?

Ez egy óriási energiafogyasztó lenne, körülbelül 100-120 megawattot. Hogy ezt érzékeltessem: ez egy egész paksi reaktorblokk teljesítménye. Nem véletlenül gondolkodnak Paks környékén a telephelyről. De nézzük ezt világviszonylatban: amikor az amerikaiak elkezdtek komolyan foglalkozni mesterséges intelligenciával, akkor 500 megawatt és egy gigawatt közötti atomerőműveket kezdtek újraindítani, hogy legyen elég energiájuk. Tehát ez nemzetközi jelenség. A jó hír az, hogy ezt az energiát nem fosszilis forrásokból állítjuk elő, hanem atomenergiából és megújulókból. Ráadásul annak a rengeteg hőnek, ami termelődik, hasznát is lehet venni. A mi kis Komondor gépünk hőjével egy medencét fűtünk, de egy 120 megawattos gép hőjével már fél várost is lehetne. Vagy ahogy a befektetők tervezik: üvegházakat, mezőgazdasági létesítményeket.

A Szegedi Egyetem is kapott mostanában szuperszámítógépet. Ez miben más?

A szegedi egy érdekes történet. Ők 1,75 petaflopsos gépet bérelnek a saját forrásaikból, ami önmagában is nagy teljesítmény – más egyetemnek nincs ekkora gépe. De a lényeg az üzleti modell. Ezt nem megvették, hanem bérlik a Hewlett Packard Enterprise-tól (HPE). Fizikailag náluk van, de ezen keresztül további kapacitásokhoz is hozzáférhetnek, ha kell.

A magyar kisvállalkozások mennyire tudnak az AI Factory Antenna lehetőségről?

Őszintén szólva, még nem sokat. Ez egy friss program, nagyjából egy hónapja kezdtük el felépíteni. Volt egy telefonhívás, amikor miniszterelnök úr megkért, hogy a hazai mesterséges intelligencia területét erősítsük meg. Azóta gyűjtjük a partnereket, hatalmas változások jönnek. A kisvállalkozásokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseli a projektben, rajtuk keresztül próbáljuk elérni őket. De ez még gyerekcipőben jár. Most az a feladatunk, hogy megismertessük velük, milyen lehetőségek vannak.

Milyen költségekkel kell számolniuk a cégeknek, ha be akarnak kapcsolódni?

Ez még kialakulóban van. A projekt kerete tízmillió euró, amiből lehet gazdálkodni. A német partnereinktől ingyen is kapunk számítási kapacitást, szóval van mozgásterünk. Jöjjenek a projektek, a SZTAKI, mint konzorciumvezető bizonyos bekerülési feltételek szerint dönt a bekerülés lehetőségéről. Várjuk azokat az egyetemeket, kutatóintézeteket, cégeket, akiknek komoly számítási teljesítményre van szükségük.

Reális az a cél, hogy 2030-ig a mesterséges intelligencia 15 százalékkal növelje a GDP-t?

Őszintén? Szerintem ez alulbecslés. Magyarország egy high-tech ország – és továbbra is erre törekszünk –, a termékeinknek, a gyártási folyamatainknak is minél inkább high-tech-nek kell lenniük. Én úgy látom, hogy 15 százalék inkább alulbecslés lesz. De majd 2030-ban kiderül, hogy igazam volt-e.
…
Február végén jelentették be a kormánybiztosi kinevezését, azóta lassan eltelt 5 hónap. Mik voltak a legfontosabb eredményei a kinevezése óta?

Rövid idő alatt nagyon sok minden történt. Elkészítettük a mesterséges intelligencia stratégiát, előkészítettük az AI Act-ben előírt intézményeket. A Levente szuperszámítógép projektje felgyorsult, összeraktuk az AI Factory Antenna pályázatot. Készült egy 700 oldalas felmérés arról, hogy Magyarországon hol és milyen AI-kompetenciák vannak.

Előkészítés alatt van egy olyan tőkealap, amiből támogathatjuk azokat a cégeket, amelyek mesterséges intelligenciával foglalkoznak. Korábban készítettünk egy felmérést, amely szerint az emberek 52 százaléka tart az AI-tól, csak 12 százalék lát benne lehetőséget. Ez mostanra biztosan sokat változott, így elkészítjük újra a felmérést.

Hirtelen mindenki elkezdett AI-ügyekkel foglalkozni. Ez volt a cél. Magyarországot nemzetközileg is pozícionáltuk – jártam Brüsszelben, Ausztriában, Kínában. Amerika következik szeptemberben.”

Forrás:
Szuperszámítógépek, humanoid robotok, hamarosan berobban az új magyar valóság; Rádi Balázs; Economx; 2025. július 15.
(Az interjú hosszú, csak válogatást közlünk. A teljes interjúhoz, kérjük, hogy olvassa el az eredetit.)

Az üzleti szervezetek elkezdik hasznosítani a DÁP lehetőségeit, közeledik az aláírt és lefotózott hivatalos iratok korszakának vége

„Folyamatosan bővül azoknak a köre, akik tanúsítványokat tudnak hozzáadni a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazásban lévő személyes adataikhoz, ami fontos lépés ahhoz, hogy az állami applikáció internetes ügyintézésre szélesebb körben, illetve uniós szinten is használható legyen.

Előzmények: a DÁP-ot jelenleg döntően az Ügyfélkapu+-hoz hasonlóan használják: különféle hivatalos oldalakra lehet vele belépni jellemzően úgy, hogy az asztali gép képernyőjén megjelenő QR-kódot kell az applikációval beolvastatni.

  • A DÁP-nak emellett ma még csak nagyon korlátozott szolgáltatási köre van: képes egy olyan QR-kódot generálni, amelyet a rendőr igazoltatásnál le tud olvasni, el lehet vele indítani erkölcsi bizonyítvány igénylését, kormányablakba időpontot foglalni és dokumentumokat elektronikusan aláírni.
  • Az e-aláírás használata nemcsak azért nehézkes, mert az aláírni kívánt dokumentumot (például szerződést) először le kell tölteni a mobilra, és onnan lehet például e-mailhez csatolni, hanem azért is, mert a fogadónak az így kapott aláírt dokumentumokat digitálisan kell tárolnia, hiszen ekkor már hiába nyomtatja ki, nem az lesz a hiteles formátum, hanem a digitális.
  • Emiatt a magánszférában továbbra is az jellemző, hogy az ügyfelektől a személyi igazolvány, a lakcímkártya vagy például a TAJ-, esetleg adókártya fénymásolatát kérik be, majd szerződéskötéshez személyes megjelenés és papíros aláírás is szükséges.
  • A DÁP-nak eddig volt egy „Adataim” funkciója, amely számos személyes adatot tárolt, de nem volt alkalmas ezeknek a hitelesített megosztására, ez válik lehetővé most a tanúsítvány hozzáadásával.
  • Első körben csak a személyes adatokhoz lehet tanúsítványt adni, később azonban a kör bővülni fog, például a lakcímmel, a jogosítvánnyal, a TAJ-számmal, az adóazonosító jellel vagy a forgalmi engedéllyel.

Miért fontos ez? A tanúsítvánnyal ellátott adat az online felületeken hitelesnek számít. A másik, fogadó oldalon a DÁP-hoz nemcsak állami hivatalok, hanem magáncégek is csatlakozhatnak, vagyis online felületen hitelesen léptethetik be magukhoz az ügyfeleket, minden átadott adatot azonnal hitelesként fogadhatnak el, így automatikusan ki is tölthetnek ezekkel például egy űrlapot.

  • A DÁP-hoz csatlakozva így nemcsak az állami, hanem az üzleti szereplők is beléptető-azonosító rendszereket kaphatnak a kezükbe, ahelyett, hogy saját fejlesztéssel (vagy a szokásos, végül papírra kifuttatott megoldással) oldanák meg a feladatot.
  • A megoldás megfelel az uniós szabványoknak, így arra is alkalmas lehet, hogy külföldi szervezetek vagy szolgáltatók előtt hitelesen azonosítsa magát a használó és így közölje vele a megfelelő adatait.

Igen, de: mindez egyelőre kizárólag online kapcsolat esetén érvényes, vagyis személyes ügyintézésnél nem használható, ahhoz továbbra is magánál kell tartania az ügyfélnek az okmányait.

Mi következik? A DÁP ezzel a bővítéssel most már alkalmas arra is, hogy hiteles pdf formátumban előállítson például egy személyi igazolvány vagy lakcímigazolást.

  • Így az ügyfél elvileg most már be tudja mutatni ezeket az okmányokat úgy, hogy nincs fizikailag jelen, csak az a kérdés, hogy a fogadó fél hajlandó-e egy hitelesített digitális igazolást (digitálisan) tárolni-kezelni, miközben a papírra fénymásolt-aláírt, könyvespolcra iktatott módszerhez van szokva.

Alulnézet: a nem állami szervezetek és cégek közül eddig a Magyar Telekom csatlakozott a DÁP-hoz.

  • A végső cél a mostani fejlesztéssel az lenne, hogy például egy új ügyfélnek a szerződéskötéshez és ügyintézéshez egyáltalán ne kelljen megjelennie személyesen egy szolgáltatónál, de még videóbeszélgetéses kapcsolatra vagy a lefotózott okmányok küldözgetésére se legyen ehhez szükség.

”

Forrás:
Üzleti életet lehelnek a DÁP-ba, közeledik az aláírt és befotózott papírok korának vége; Torontáli Zoltán; G7.hu; 2025. július 15.
Szerkesztői megjegyzés:
A Magyar Telekon mellett már az One is csatlakozott. Lásd: Újabb telekommunikációs szolgáltatóhoz lehet Digitális Állampolgár mobilalkalmazással belépni: a One Magyarország is megérkezett a DÁP-ba; eGov Hírlevél

A Kormány 2025. II. félévi jogalkotási munkaterve
Forrás:
A Kormány 2025. II. félévi jogalkotási munkaterve; Miniszterelnöki Kormányiroda, Jogszabálytervezetek; 2025. július 17.
Szerkesztői megjegyzés:
Mivel a PDF-dokumentumban az információ képként van elmentve, sajnos nem tudunk érdekesebb tételeket kimásolni.
Korábbi (másolható) változat:
A Kormány 2025. évi őszi törvényalkotási programja; eGov Hírlevél; 2025. június 22.

Közigazgatás, politika, jog

Célegyenesbe ért a balatoni Vízparti Terv elfogadása, elindult a kormányrendelettel kapcsolatos egyeztetés végső fázisa

„„Megvédjük a Balatont. Célegyenesbe ért a balatoni Vízparti Terv elfogadása, elindult a kormányrendelettel kapcsolatos egyeztetés végső fázisa. Ossza meg velünk véleményét ön is!” – írta Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára Facebook-oldalán.

A Balaton hazánk páratlan természeti kincse, amelynek védelme közös felelősségünk. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a jelenlegi szabályozás nem minden esetben kielégítő. Ezért alaposan megszigorítjuk a Vízparti Tervet, mellyel világos célokat tűztünk ki: megőrizni a balatoni zöldterületeket, megállítani a beépítéseket, átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá téve az építési szabályokat – írta az államtitkár.

A korábbi egyeztetések során helyi önkormányzatok és civil szervezetek javaslatai alapján történtek módosítások, de a kormányrendelet főbb céljai megmaradtak: a parti sétány 66 kilométerről 95 kilométerre növekszik.

A természetes partszakaszokat 102 kilométerről 112 kilométerre növeljük. Közhasználatú területek 593 hektárról 992 hektárra bővülnek. Ide sorolandók a közterületek, önkormányzati strandok, gyalogos forgalom elől el nem zárható területek és a parti sétányok.

Beépítetlenül megőrzendő parti területsáv kijelölése 1568 hektáron. Ezeken a területeken a Balaton partvonalától számított legalább 30 méteren belül új épület nem építhető.

A strandok és zöldterületek védelme érdekében, azok magánkézbe nem kerülhetnek. Zöldterületek egyáltalán nem, míg a strandok is csak zöldterületté minősíthetők át.

A vízparti építkezések visszaszorítása: a Balaton vízparti területeinek jelentős bővítése nyomán a Vízparti Terv területi hatálya alá kerültek olyan általános és kertes mezőgazdasági területek is, amelyeken a településrendezési terv korábban megengedte a kismértékű beépítést.

Ezeken a mezőgazdasági területeken a már épületekkel rendelkező bővítési területek kivételével egységesen tilos épület építése, illetve jelentősen korlátozott az építési tevékenység – közölte.

Az egyeztetések záró szakaszában július 23-ig várják a véleményeket a vizpartiterv@ekm.gov.hu címre.

Itt az idő, hogy közösen formáljuk a Balaton jövőjét! – írta Lánszki Regő.”

Forrás:
Nekiugrik az állam a Balatonnak – itt a kormányrendelet; Infostart / MTI; 2025. július 17.
Lásd még:
Kormányrendelet a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről (társadalmi véleményezés); eGov Hírlevél; 2025. július 20.

Új lehetőség a hazai kkv-k számára: indul a kamatmentes forgóeszközhitel a Technológia Plusz Hitelprogram keretében

„Magyarország forrásainak nem Ukrajnában, hanem a magyar családoknál és a vállalkozásoknál van a helye! A Nemzetgazdasági Minisztérium döntése nyomán – a hazai mikro- és kisvállalkozások támogatása érdekében – újabb elemmel bővült a KKV Technológia Plusz Hitelprogram.

A már működő beruházási hitel mellé július 15-től elérhetővé válik a program „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program várhatóan 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat érdemi segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

A KKV Technológia Plusz Hitelprogram teljes 155 milliárd forintos keretösszegéből 70 milliárd forint a forgóeszközhitelekre, míg a fennmaradó rész a beruházási hitelekre áll rendelkezésre. Utóbbira eddig több mint 600 pályázat érkezett be, 35,2 milliárd forint összegben.

„A forgóeszközhitel célja, hogy biztosítsa a mikro- és kisvállalkozások folyamatos működését, és hozzájáruljon a napi kiadásaik fedezéséhez – legyen szó készletbeszerzésről, bérköltségről vagy közüzemi díjakról. Ezzel segítjük őket abban, hogy likviditási nehézségek nélkül, stabil alapokon tudjanak fejlődni” – hangsúlyozta Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkár.

A kamatmentes hitel összege minimum 1 millió, maximum 20 millió forint lehet, és legalább 7, legfeljebb 72 hónapos futamidővel vehető igénybe. A hitelkérelmeket a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) szerződéses kapcsolatban álló közvetítő partnereknél – Gránit, MBH, OTP vállalati MFB Pont Plusz hálózat – lehet benyújtani 2025. december 31-ig.

Az Európai Unió társfinanszírozásával támogatott hitelt a legalább egy lezárt üzleti évvel rendelkező, Budapesten kívül működő 50 fő alatti cégek igényelhetik, így kezdő vállalkozások számára is nyitva áll a lehetőség.

A program várhatóan 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat érdemi segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben. A keretösszeg 65%-a ugyanis a négy legkevésbé fejlett régióban – Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Észak-Magyarország –, valamint a hátrányos helyzetű településeken működő vállalkozások számára lett elkülönítve. A hitel ezáltal hozzájárulhat a területi különbségek mérsékléséhez és elősegíti a gazdasági felzárkózást.

Folyósításra egyszeri alkalommal, a kölcsönösszeg 100%-át elérő előleg formájában van lehetőség. A folyósítást követően a teljes összeg elszámolására 12 hónap áll rendelkezésre.

A Kormány továbbra is elkötelezett a hazai kkv-k versenyképességének erősítése, termelékenységük növelése és stabil működésük támogatása mellett.

A hitelprogram részletes feltételei az alábbi linken keresztül érhetőek el: https://www.palyazat.gov.hu/kozlemenyek/modosult-a-kkv-technologia-plusz-hitelprogram-cimu-ginop-plusz-1-4-3-24-kodszamu-felhivas-megjelent-a-b-jelu-forgoeszkoz-hitelcel ”

Forrás:
Új lehetőség a hazai kkv-k számára: indul a kamatmentes forgóeszközhitel a Technológia Plusz Hitelprogram keretében; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2025. július 15.

Európai Unió

Az előttünk álló két évben eldől, hogy sikerül-e Ursula von der Leyen Nagy Átalakítása

„Tegnap mutatta be az Európai Bizottság a 2028-2034 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – azaz az Európai Unió hosszú távú költségvetés – első tervezetét. A dokumentum, ha pontot nem is tett a következő többéves pénzügyi keret szerkezetével és céljaival kapcsolatos vitákra, jól jelzi a Bizottság álláspontját, ezzel alapvetően befolyásolja a jövőre vonatkozó tagállami elképzeléseket is.

A többéves pénzügyi keret első tervezetének publikálása nem a végső, hanem éppen ellenkezőleg, a kezdő fázisa a 2028-ban induló új hét éves költségvetési időszak prioritásainak. Maga a folyamat sem egyszerű: a jelenlegi, 2021–2027 közötti pénzügyi keretre vonatkozó első javaslatát a Bizottság még 2018 májusában jelentette meg, ám a végső változat elfogadása végül 2020 decemberére húzódott. A megkésett elfogadásból adódóan a pénzügyi keret végrehajtása sem indulhatott meg ténylegesen a 2021. január elsejei dátummal. Ugyanez a helyzet állt elő hét évvel korábban, amikor a 2014–2020 közötti időszak költségvetését fogadták el olyan későn a tagállamok, hogy a megvalósítás is csak elkésve kezdődhetett meg.

Ezek a negatív tapasztalatok is arra sarkallhatták a Bizottságot, hogy korán jelentkezzen a tervezettel, hiszen – mint láthattuk – normális körülmények között is elhúzódik két és fél évig a dokumentum megvitatása és elfogadása. Különösen így van ez akkor, ha az új pénzügyi terv számos alapvető szerkezeti és szakpolitikai változást jelenít meg. Mivel az ezekről már korábban kiszivárgó hírek egyes tagállamoknál, politikusoknál és politikai családoknál pánikreakciókat indítottak el, politikailag okosabbnak tűnt elébe menni a vitáknak, és ismertetni a Bizottság elképzeléseit.

Az eddigi viták alapján már jó előre fel lehet térképezni azokat a főbb törésvonalakat, amelyek a többéves pénzügyi keret kialakítását övező vitákat fogják strukturálni. Már a folyamat kezdetén megjelenő kérdés az egész hét éves időszak költségvetésének főösszege. A nettó befizető országok hagyományosan a költségvetés nagyságának csökkentéséért szoktak síkra szállni, miközben az uniós támogatások kedvezményezettjei – akiket leginkább úgy ismerünk, mint a Kohézió Barátai nevű csoportosulás tagjai – a költségvetés nagyságának legalább megőrzését, esetleg további növelését tartják célszerűnek.

A Bizottság javaslata merész megoldást tartalmaz: a többéves pénzügyi keret jelentős emelését a mostani időszak 1.200 milliárd eurójáról 1.816 milliárd euróra. Hangsúlyozni kell természetesen, hogy a jelenlegi tervezet még csak első tervezet, amelynek továbbviteléhez a tagállamok támogatására is szükség lesz. Ahogyan az várható volt, a befizető tagállamok nem boldogok az ötlettől. Eelco Heinen holland pénzügyminiszter azonnal reagált a tervezetre, túl magasnak nevezve annak főösszegét, és várhatóan a többi befizető tagállam is felsorakozik a közeljövőben Hollandia mögé.

A legnagyobb konfliktust azonban mégsem az összeg, hanem a többéves keret szerkezete váltotta ki. Ursula von der Leyen már tavaly ősszel nyilvánosságra hozta azt a tervét, amely szerint egy összevont alapot képezne az uniós költségvetésben, amely alapba nem kevesebb, mint 530 programot integrálna, tagállamonként egy alapba. Ezzel a föderációk esetében is jelentősen növelné a központi kormányok befolyását például a regionális fejlesztések tekintetében.

A tiltakozások hatására a Bizottság elnöke ugyan kénytelen volt módosítani ezen a tervén, ám összességében a belső szerkezeti átalakítás így is az eddigi legnagyobb centralizációt valósította meg az uniós költségvetések történetében, jelentősen növelve a Bizottság elnökének szerepét a pénzek elosztásában. A módosítások sem változtattak ugyanakkor azon az átalakításon, amely megszünteti az automatikusan járó uniós forrásokat a tagállamok számára, és minden programra kiterjeszti azt az elvet, hogy csak azok a tagállamok kaphatnak finanszírozást, amelyek reformot hajtanak végre, illetve megfelelnek a jogállamisági kritériumoknak.

A mostani tervezet szerint 865 milliárd euró jutna a Nemzeti és Regionális Tervek elnevezésű fejezetbe, amely magában foglalná az eddigi Közös Agrárpolitika és a kohéziós politika forrásait. Ha ez így marad, akkor ez a két szakpolitika lehet a nagy vesztese az új többéves pénzügyi keretnek, hiszen az ebben a fejezetben szereplő összeg lényegesen kisebb arányait tekintve, mint az eddigi pénzügyi kerettervekben, ahol a kiadások kétharmadát adták.

410 milliárd euróval jön létre a többéves pénzügyi keret második nagy szerkezeti egysége, az úgynevezett Európai Versenyképességi Alap. A harmadik nagy fejezet a Globális Európa nevet kapta és a tervezet szerint 200 milliárd euróval gazdálkodhat majd. 292 milliárd euró jut majd az „egyéb” programokra, amely tematikailag a nukleáris leszereléstől az igazságügyi együttműködésig terjed, míg 49 milliárd eurót kap az Erasmus+ program. A tervezet, ahogy várható volt, nagy vitákat vált ki. A tagállamok mellett máris jelezte tiltakozását a Régiók Bizottságának magyar elnöke, Tüttő Kata, míg a gazdák már a tervezet bizottsági tárgyalásának időtartama alatt tüntetést tartottak a Berlaymont előtt. Az előttünk álló két évben eldől, hogy sikerül-e Ursula von der Leyen Nagy Átalakítása, vagy végül majd egy minden szempontból kudarcos elnöki periódust zár majd 2029-ben.”

Forrás:
A Nagy Átalakítás kísérlete; Navracsics Tibor; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. július 17.

A 175 milliárdos FP10: bejelentés és reakciók az EU új kutatási programjára

„Az Európai Bizottság két nappal ezelőtt előterjesztette a tizedik keretprogram (FP10) javaslatát a Horizon Europe folytatására. A program – a 2028–2034-es uniós költségvetés részeként – 175 milliárd eurós keretet kapna, majdnem megduplázva a jelenlegi Horizont Európa büdzséjét. Ursula von der Leyen bizottsági elnök bejelentésében kiemelte a források megduplázását a programban. Pozitívum, hogy az FP10 továbbra is önálló programként szerepel a javaslatban, nem olvad be más alapokba.

Vegyes fogadtatás a rekordköltségvetésre

A kutatói közösség és az Európai Parlament üdvözölték az ambiciózus keretösszeget, ugyanakkor többek szerint a 175 milliárd euró még mindig elmarad a kívánatos szinttől. Kutatóegyetemek és EP-képviselők legalább 200 milliárd eurót szerettek volna, de így is részleges győzelemként könyvelik el a duplázást és a program önállóságának megőrzését. Ugyanakkor emlékeztetnek: az előző ciklusban is csökkent a végleges keret a Bizottság eredeti javaslatához képest, és most is kemény alkudozások során dől majd el a végső összeg. A tagállami kutatásügyi miniszterek szerint a terv erős jelzés, hogy az EU továbbra is kiemelten kezeli a kutatást.

A tudományos szféra részéről is felemásak a reakciók. Christian Ehler EP-képviselő üdvözölte, hogy von der Leyen tartotta szavát a duplázásról, de aggasztónak nevezte a program ECF-fel való „szoros kapcsolatát”, ami szerinte további tisztázást igényel. Kurt Deketelaere, a LERU főtitkára gratulált a bővülő program ötletéhez, de sürgeti a kutatók erősebb bevonását az FP10 irányításába, nehogy a keretprogram túlzottan felülről vezérelt legyen.

„Dual-use by default” – vita a kettős felhasználásról

A javaslat egyik legnagyobb újdonsága a kettős felhasználású (civil és katonai) kutatások beemelése. Ekaterina Zaharieva kutatási biztos szerint a jövőbeni Horizon program „alapértelmezetten nyitott lesz”, eltörölve a kizárólag civil fókusz 40 éves szabályát. Zaharieva szerint a civil kontra védelmi megkülönböztetés mára mesterséges, és ki kell használni a K+F potenciálját a polgárok biztonsága érdekében.

Az akadémiai szféra egy része azonban riasztónak tartja ezt a fordulatot. Kurt Deketelaere figyelmeztetett, hogy a Bizottság a Horizon Europe forrásait „védelmi beruházások ösztönzésére” csoportosítaná át a ReArm Europe terv jegyében, szerinte a programnak továbbra is polgári profilúnak kell maradnia. Többen hangsúlyozzák: létezik külön EU-s alap a védelmi kutatásokra (European Defence Fund), nem szabad a tudományos keretet feláldozni rövid távú politikai célokért. A Bizottság viszont rámutat: sok modern technológia (pl. mesterséges intelligencia, kiberbiztonság) eleve kettős felhasználású, és az ipar régóta sürgeti a civil-katonai innováció erősítését. A vita tehát megosztó: a tavalyi konzultációban az egyetemek többsége ellenezte, míg ipari szereplők támogatták a nyitást.

Védelmi szempontok az FP10-ben

Az ukrajnai háború nyomán az EU nagyszabású védelmi programokat indított. A ReArm Europe terv célja, hogy a tagállamok közös erővel növeljék katonai képességeiket – százmilliárdos beruházásokat mozgósítva – és csökkentsék Európa NATO-függőségét. Emellett 2024-ben bemutatták az első Európai Védelmi Ipari Stratégiát (EDIS), kimondva, hogy 2030-ra a tagállamok védelmi beszerzéseinek 40%-át közös programokban, 50%-át pedig uniós beszállítóktól kell teljesíteni.

E stratégiai irány az FP10-ben is tetten érhető. A tervek szerint a Horizon program második pillérében megjelenne egy külön „biztonság és védelem” fókuszterület, és a Európai Innovációs Tanács (EIC) is támogatna védelmi célú start-upokat az amerikai DARPA mintájára. Az EIC költségvetését megháromszoroznák, hogy hadiipari és dual-use innovációkat is felkarolhasson. Thierry Breton szerint Európának radikálisan növelnie kell a fegyvergyártási kapacitását; felvetette egy közös védelmi ipari alap ötletét is. Bár 100 milliárdot javasolt, a végül jóváhagyott 1,5 milliárdos alapot így is „kvantumugrásnak” nevezte.

Több kutató ugyanakkor attól tart, hogy a védelmi prioritások előtérbe helyezése a kutatási kiválóság rovására mehet. Szerintük nem elfogadható a kutatási pénzek efféle „megcsapolása” – a védelem fontos, de legyen hozzá külön forrás, ne a tudománytól vonják el. Zaharieva igyekezett megnyugtatni a közösséget: az FP10 első pillére továbbra is a független, alulról építkező kiválóságot szolgálja majd, erős Európai Kutatási Tanáccsal és a kutatási szabadság tiszteletben tartásával.

Kelet-nyugati innovációs szakadék és felzárkózás

A javaslat kitér a „Widening” intézkedésekre is, amelyek a kelet-nyugati innovációs különbségek enyhítését célozzák. A Bizottság továbbra is fenntartaná a speciális felzárkóztatási pályázatokat, egy új pillérbe integrálva azokat. Ugyanakkor felmerült a szabályok módosítása: két kategóriára bontanák a felzárkózó országokat, és 2030 után csak azok kaphatnának további kapacitásépítő támogatást, amelyek növelik hazai K+F ráfordításaikat. Több tagállam attól tart, hogy e lépések nyomán tartóssá válna az innovációs olló; ezért 15 kutatásügyi miniszterközös levélben kérte, hogy az FP10-ben is maradjanak meg az erős Widening programok a szakadék áthidalására.

Összességében az FP10 javaslata egyszerre váltott ki lelkesedést (a megnövelt források és ambíciók miatt) és aggodalmat (a katonai fókusz, a programirányítás és a méltányos hozzáférés kérdései miatt). A következő évek tárgyalásai során dől majd el, milyen kompromisszumok mentén valósul meg ez az új keretprogram – amely hosszú távon befolyásolhatja Európa tudományos és innovációs jövőjét.”

Forrás:
A 175 milliárdos FP10: bejelentés és reakciók az EU új kutatási programjára; Taraczközi Anna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. július 18.

Versenyképesség és tudomány az Európai Unió 2028–2034-es többéves pénzügyi keretére (MFF) vonatkozó javaslatban

„Merre tart az EU kutatásfinanszírozása az FP10 keretében?

A mai napon, 2025. július 16-án mutatja be az Európai Bizottság a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatát, amely meghatározza, mire és hogyan kíván az Európai Unió forrásokat fordítani a következő hétéves időszakban. A dokumentum nem csupán költségvetési számokról szól, hanem politikai prioritásokról is – különösen fontos ez a kutatás, innováció és versenyképesség szempontjából. Az MFF tervezetének bemutatása előtt kiszivárgott a Tizedik Keretprogram (FP10) első koncepciója is, amely kijelöli az EU kutatás- és innovációfinanszírozásának irányát a következő évtized első felére.

A tervezet alapján egyértelmű, hogy az Európai Unió szeretne érdemi választ adni a globális technológiai versenyre, ugyanakkor több területen továbbra is strukturális hiányosságokkal küzd.

A kutatásfinanszírozás terén az Európai Bizottság egy új, négypilléres szerkezetben gondolkodik. Az első pillér továbbra is a kiválóságot célozza meg, elsősorban az Európai Kutatási Tanács (ERC) és a Marie Skłodowska-Curie Actions (MSCA) révén. A második pillér a korábbi globális kihívások helyett a „Versenyképesség és Társadalom” címet kapja, és szorosabban kapcsolódik majd az újonnan létrehozandó Európai Versenyképességi Alaphoz (European Competitiveness Fundhoz), amely az iparpolitikai célokat és a kutatás-innovációs eszközöket egy közös keretbe rendezné. A harmadik pillér az innovációt támogatja, elsősorban az Európai Innovációs Tanács (EIC) eszközein keresztül, amely továbbra is az ARPA-modell inspirálta, kockázatvállaló megközelítést alkalmazná. A negyedik pillér az Európai Kutatási Térség megerősítésére koncentrál, ide kerülne a „widening” program, valamint az ERA-politikák támogatása is.

Az FP10 ezen új struktúrája egyértelműen jelzi, hogy az EU célja nem pusztán a kutatásfinanszírozás mennyiségi növelése, hanem a stratégiai irányok összehangolása is. A Bizottság szándéka, hogy jobban integrálja a versenyképességi és tudománypolitikai célokat, növelje az innovációs ökoszisztémák ütőképességét és javítsa az uniós programok hozzáférhetőségét. Emellett külön figyelmet fordítana a multiszektoriális típusú „moonshot” kezdeményezésekre, amelyekben nemcsak kutatók, hanem ipari szereplők, régiók és civil szervezetek is együtt dolgoznának közös célok érdekében.

A tervezetben míg az Európai Innovációs Tanácsnak egy egész fejezetet szenteltek, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet nem is nevesíti a dokumentum. Annál többször hivatkozik viszont a Heitor-jelentésre,amely az Európai Bizottság tudományos tanácsadó munkacsoportja által kiadott állásfoglalás volt, és nem ösztönzi az EIT fenntartását, legalábbis nem a mostani formájában. A kritikák elsősorban az EIT központi irányításának túlbürokratizáltságát érinti, valamint azt, hogy a KIC-ek (Knowledge and Innovation Communities) működése nem minden esetben hatékony vagy fenntartható. Több tagállam – köztük Dánia – is azt javasolja, hogy az EIT-t integrálják az ERA-keretrendszerbe, vagy legalábbis tegyék átláthatóbbá és hatékonyabbá, esetleg válasszák szét a központi irányítást a KIC-ek gyakorlati tevékenységeitől. Az is felmerült, hogy az EIT központja helyett a sikeres KIC-ek legyenek a tudás- és innovációátadás elsődleges motorjai.

Külön figyelmet érdemel a widening program sorsa. A javaslat szerint az FP10-ben ez egyértelműen saját pillért kap és tartalmilag is megújul. A cél nemcsak a részvétel növelése, hanem a tényleges kapacitásépítés támogatása: a program az uniós és nemzeti források összehangolására, a régiós kutatási ökoszisztémák erősítésére és a hosszú távú partnerségek ösztönzésére fókuszálna. Újdonságként megjelenhet egy külön widening alap, amely a kevésbé fejlett kutatási rendszerek célzott fejlesztését támogatná. Emellett a nyugati tagállamokat is jobban ösztönöznék arra, hogy részt vegyenek widening partnerségekben, például bónuszpontokkal vagy kiemelt pályázati értékeléssel.

Mivel Dánia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét 2025 második félévében, kiemelt szerepe lesz a 2028–2034-es többéves pénzügyi keret (MFF) tárgyalásainak kezdeti szakaszában. A dán kormány pragmatikus megközelítést képvisel: kiemelt céljuk, hogy „komoly előrehaladást” érjenek el az FP10 szabályozási kereteiben, ugyanakkor nem terveznek azonnali végrehajtási stratégiát. A dán álláspont szerint a kiválóságot továbbra is védeni kell, de a widening program megújítása is elengedhetetlen a kohézió és a stratégiai autonómia érdekében. A dán elnökség célja, hogy a versenyképesség, a biztonság és a zöld átállás szempontjait helyezze előtérbe, miközben a kohéziós politika modernizálásán és hatékonyabbá tételén dolgozik a 2027 utáni időszakra. A kutatásfinanszírozás tekintetében a dán megközelítés hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti együttműködés erősítését, valamint azt, hogy Európa csökkentse lemaradását a kritikus technológiák terén mutatkozó innovációs szakadékban.

Azért is fontos a jó stratégia megtalálása, mert az uniós kutatásfinanszírozás számos kihívással néz szembe. Európa még mindig le van maradva az új tudományfinanszírozási megközelítések alkalmazásában, különösen az MI, a kvantumtechnológia és a biotechnológia területén, miközben a versenytársak – különösen Kína – jelentős előnyre tettek szert a mesterséges intelligencia tudományos alkalmazásában. Az EU-nak nemcsak több forrásra van szüksége, hanem rugalmasabb és kockázatvállalóbb mechanizmusokra is, ha valóban versenyképes akar maradni a globális tudományos térben. A 2028 utáni költségvetés fontos eleme a kutatásfinanszírozás, a sikere azonban nemcsak a költségvetési kereten múlik, hanem azon is, hogy a szabályrendszerek egyszerűbbek, a célkitűzések koherensebbek, az eszközök pedig valóban elérhetők lesznek-e a teljes kontinens számára – beleértve Közép- és Kelet-Európát is.”

Forrás:
Versenyképesség és tudomány az új költségvetésben; Pató Viktória Lilla; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. július 16.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Újabb telekommunikációs szolgáltatóhoz lehet Digitális Állampolgár mobilalkalmazással belépni: a One Magyarország is megérkezett a DÁP-ba

„Egyszerűbb belépés

Folytatódik a piaci szervezetek csatlakozása a Digitális Állampolgárság Programhoz: már a One Magyarország webes ügyintézési felületére és a One mobilalkalmazásba is be tudsz lépni a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással.Az új megoldás lehetővé teszi, hogy a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással igazold a személyazonosságod a One online ügyintézési felületein. Azaz elfelejtheted a felhasználónév-jelszó párost: One-fiókod és a Digitális Állampolgár azonosítód összekapcsolása után felhasználónevek és jelszavak megadása helyett elég lesz a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás, amivel egyszerűbben, gyorsabban és mégis biztonságosan léphetsz be a One-hoz. Ezzel gyorsabban és kényelmesebben intézheted ügyeidet – legyen szó akár otthoni, akár mobilszolgáltatások igénybevételéről.

Hol használható még a DÁP-belépés?

A Digitális Állampolgár mobilalkalmazással már eddig is mintegy kétszáz állami ügyintézési felületre lehetett bejelentkezni, ehhez az év során több közmű- és telekommunikációs szolgáltató is csatlakozott, a partnereket részletesen itt böngészheted. Emellett jelenleg is több mint 120 piaci szervezet dolgozik a bevezetésen, azaz a csatlakozók köre hamarosan tovább bővül majd.”

Forrás:
A One Magyarország is megérkezett a DÁP-ba; IdomSoft Informatikai Zrt.; 2025. július 18.

205/2025. (VII. 17.) Korm. rendelet a HulladékRadar projekttel kapcsolatos feladatok Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő átadásáról

„[1] E rendelet célja, hogy az informatikai feladatokat ellátó állami tulajdonú gazdasági társaságok közötti szinergiák hatékonyabb kihasználása érdekében a HulladékRadar applikáció és háttéradatbázis továbbfejlesztésével, a rendszer interfészeinek kialakításával, működtetésével, valamint az adatfeldolgozás automatizálásával összefüggő feladatokat a jövőben a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság lássa el.
[2] Miután a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a téradatokat tartalmazó adatbázisainak, nyilvántartásainak üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez kapcsolódó feladatai szoros összefüggést mutatnak a HulladékRadarral kapcsolatos feladatokkal, így a feladatok átadása a feladatoptimalizálást is szolgálja.
[3] A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: IdomSoft Zrt.) a „HulladékRadar applikáció és háttéradatbázis továbbfejlesztésével, a rendszer interfészeinek kialakításával, működtetésével, adatfeldolgozás automatizálási feladatainak kialakításával összefüggő feladatok elvégzése (HulladékRadar)” elnevezésű projekttel kapcsolatos valamennyi feladatát (a továbbiakban együtt: Feladatok) 2025. szeptember 1. napjával a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Átvevő) részére átadja…”

Forrás:
205/2025. (VII. 17.) Korm. rendelet a HulladékRadar projekttel kapcsolatos feladatok Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő átadásáról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 205/2025. (VII. 17.) Korm. rendelete a HulladékRadar projekttel kapcsolatos feladatok Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő átadásáról; Magyar Közlöny; 2025. évi 85. szám; 2025. július 17.; 5531-5532.o. (PDF)

Technika, tudomány, MI

Megkezdődött Székelyföld mesterségesintelligencia-stratégiájának kidolgozása

„„Székelyföld új, történelmi jelentőségű fejlesztési irányt nyit, megkezdődött a térség mesterségesintelligencia-stratégiájának kidolgozása” – jelentette be Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos, aki részt vesz Székelyföld AI-stratégiájának kialakításában. Az Indexnek elárulta, hogy a stratégia előkészítésének részleteit a jövő héten kezdődő Tusványoson mutatják be, és abban bízik, hogy a kezdeményezés minta lehet más határon túli magyar közösségeknek.

Palkovics László július elején Csíkszeredában járt, ahol a mesterséges intelligenciáról (AI) tartott előadást. A rendezvény iránt akkora volt az érdeklődés, hogy félbe kellett hagyni a regisztrációt, mert megtelt a terem. A kormánybiztos szerint ez jól mutatja, hogy az emberek kíváncsiak az AI-ra.
…
Tusványoson rántják le a leplet a stratégia előkészítésének részleteiről

A stratégia kidolgozásának koordinálására Magyar Ferencet, a ZalaZONE InnoTech Nonprofit Kft. ügyvezetőjét kérték fel magyar részről, aki egyben a Csíkszeredában 35 éve alapított Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány Orbán Balázs-díjas operatív alelnöke is. A munkába bekapcsolódik a Sapientia Egyetem rektora, az Óbudai Egyetem rektora, Kovács Levente, aki egyébként erdélyi származású, valamint a MATE rektora is, mivel az agrárium területén rendkívül sok AI-megoldás hasznosítható.

Palkovics László szerint a cél, hogy egy-két hét múlva, a tusványosi szabadegyetemig már komolyabb előkészültségi állapotba kerüljön a stratégia. „Nem feltétlenül nyilvánosan, de tudunk egyeztetni, hogy hova tudunk továbblépni” – fogalmazott.

„Ez a székelyek stratégiája lesz – nekik kell meghatározni” – hangsúlyozta. A magyar kormány támogató szerepet vállal, de a döntéseket a helybelieknek kell meghozniuk. A román kormánnyal való egyeztetés nem az ő feladata, de Hajdu Gábor képviselő és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök támogatására számítanak. A finanszírozásról elmondta: „Magához a stratégia elkészítéséhez csak lelkesedés kell, kevéssé kell hozzá forrás.” A konkrét projektek megvalósításához azonban majd forrásokat kell keresni.

Palkovics László szerint a székelyföldi stratégia példaértékű lehet más határon túli magyar közösségek számára is. „Sajátos helyzetben vagyunk itt a Kárpát-medencében – nem egy országban él az a 15 millió ember, aki magyar, úgyhogy ehhez alkalmazkodni kell.” A helyzetet egyszerűsíti, hogy minden érintett az Európai Unió tagja, így a szabályozás mindenhol azonos.”

Forrás:
Hamarosan jön Tusványos: Palkovics László nagy bejelentéssel készül; Rádi Balázs; Index.hu; 2025. július 17.

Az M1-M7 autópálya közös szakaszán MI-rendszer figyeli a forgalmat

„Az M1-M7 autópálya közös szakaszán üzembe helyezték a világ egyik legokosabb autópályarendszerét. A Magyar Közút és a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszék szakemberei közösen dolgoztak azon a digitális rendszeren, amely valós időben érzékeli és modellezi a forgalmat.

* 39 szenzor (radarok, LIDAR-ok, hő- és optikai kamerák) figyeli a járművek mozgását.
* A rendszer „digitális ikert” készít az autópályáról, amely valós időben mutatja az összes jármű és tereptárgy helyzetét.
* Ez nemcsak az okos közlekedés jövőjét építi, hanem az önvezető autók fejlesztéséhez is ideális tesztkörnyezetet biztosít.
* A következő hónapokban a tesztszakasz 800 méterről 1500 méterre bővül, ezzel még több lehetőséget nyitva az innovációra.

Dr. Rövid András, a BME kutatócsoportjának vezetője szerint: „Ez a fejlesztés nemcsak a közlekedést teszi biztonságosabbá, hanem Magyarország szerepét is erősíti a mobilitási technológiák területén.””

Forrás:
BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar; Facebook; 2025. július 14.
Lásd még:
Elképesztő új képességet kap az M1-M7 autópálya; Vezess.hu; 2025. május 15.
Az M1-M7 budaörsi szakaszán olyan digitális infrastruktúrát építenek ki, amely valós időben képes érzékelni és modellezni a közlekedést.

A Neumann Nkft. a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Nkft. tulajdonába kerül

„A Kormány a fejlesztéspolitikai intézményrendszer egyszerűsítésének és hatékonyabb működésének biztosítása érdekében
1. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (2) bekezdés n) pontja szerinti jogkörében eljárva úgy dönt, hogy a Neumann János Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1074 Budapest, Rákóczi út 70–72. 6. em.; cégjegyzékszáma: 01-09-920343) magyar állam tulajdonában lévő üzletrésze a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 1074 Budapest, Rákóczi út 70–72.; cégjegyzékszáma: 01-09-980439) részére független szakértő által meghatározott értéken, versenyeztetés mellőzésével értékesítésre kerüljön…”

Forrás:
1261/2025. (VII. 17.) Korm. határozat állami tulajdonban álló gazdasági társaság üzletrészének versenyeztetés mellőzésével történő értékesítéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1261/2025. (VII. 17.) Korm. határozata állami tulajdonban álló gazdasági társaság üzletrészének versenyeztetés mellőzésével történő értékesítéséről; Magyar Közlöny; 2025. évi 85. szám; 2025. július 17.; 5575.o. (PDF)

Társadalom, gazdaság, művelődés

Elindult a Digitális Jogász Nyilatkozat aláírásgyűjtő kampánya! Csatlakozz te is!

„Útjára indítottuk az aláírásgyűjtési kampányunkat, ami egy szuper kezdeményezés az éppen átalakuló jogászság digitalizációs ügyeinek előmozdítására. Sokat és sokan beszéltünk arról az elmúlt években, hogy a technológiai fejlődés a jogászok munkájának jellegét és módszereit alapjaiban formálja át hivatástól és munkakörtől függetlenül. Itt az ideje, hogy együtt összefoglaljuk a legfontosabb ügyeket és komolyan megkezdjük a megoldások keresését is!

Miről szól a nyilatkozat?

Ez egy manifesztó, egy közös kiállás amellett, hogy jogászként a hivatásunkat átformáló digitalizációs folyamat motorjai szeretnénk lenni ahelyett, hogy független szemlélőként vagy áldozatként tekintünk magunkra. A https://digitalisjogasznyilatkozat.hu/ oldalon közzétett nyilatkozat összefoglalja a technológiai fejlődés által a jogászság egésze elé állított kihívásokat, így szól:

  1. A digitális készségfejlesztés szükségességéről
  2. A pályakezdő jogászok méltó foglalkoztatásáról
  3. A jogász képzés időszerű tantervi reformjáról
  4. A jogi informatika tudományos művelésének fontosságáról
  5. A jogi technológia használat helyes céljairól
  6. A jogászra szabott technológiák iránti igényünkről
  7. A jogászok szerepvállalásának fontosságáról a szakmai innovációkban
  8. Új szak/szakirány létrehozásának és az Üttv. módosításának szükségességéről
  9. A digitális esélyegyenlőségről, akadálymentességről és az egyenlő hozzáférésről
  10. Az etikus magatartás fontosságáról a digitális térben
  11. A mesterséges intelligencia megértéséről és példamutató használatáról
  12. A fenntartható jogi informatikáról
  13. Az önkéntes tudásmegosztás elismeréséről

Miért fontos ez?

Az aláírásgyűjtő kampánnyal az a célunk, hogy minél több jogász és joghallgató csatlakozzon ehhez a kezdeményezéshez, ezzel is aláhúzva a nyilatkozatban összegyűjtött ügyek fontosságát és sürgősségét. Sokan és sokat beszéltünk az elmúlt években a problémákról, de a megoldások keresése a szükségesnél kevesebb figyelmet kapott idáig, sőt annak szervezett keretei és fórumai hiányoztak.

A nyilatkozat aláírásával a szakmai viták mielőbbi lefolytatását, a megoldások mielőbbi megtalálását szorgalmazzuk. Az összegyűlt aláírások egyértelmű üzenetet küldhetnek majd: a jogászság készen áll szembenézni a technológiai fejlődéssel együtt járó kihívásokkal és a jogászok aktívan részt akarnak venni hivatásuk jövőjének alakításában.

Hogyan csatlakozhatsz?

Keresd fel a https://digitalisjogasznyilatkozat.hu/ weboldalt, olvasd el a nyilatkozatot, és ha egyetértesz vele, a „Csatlakozok aláíróként” gombra kattintva megnyíló LinkedIn eseményre feliratkozással jelezd aláírási szándékodat! (fontos technikai infó: Az ismeretlen felhasználók számára nevük elrejtését beállító felhasználókat sajnos nem tudjuk azonosítani és felvenni az aláírók listájára.)

Számítunk a támogatásodra!”

Forrás:
Elindult a Digitális Jogász Nyilatkozat aláírásgyűjtő kampánya! Csatlakozz te is!; Ungváry Botond; arsboni; 2025. július 18.

Város-és térségfejlesztés nemzetközi együttműködésben – EU-támogatással (Interreg programok)

„Az Interreg programok célja, hogy az európai országok együttműködését ösztönözzék a közös kihívások kezelése érdekében. Ezek az EU által támogatott pályázatok lehetőséget kínálnak önkormányzatoknak, kutatóintézeteknek, civil szervezeteknek, fejlesztő cégeknek és egyetemeknek, hogy külföldi partnerekkel közösen valósítsanak meg projekteket – például az innováció, a környezetvédelem, a közlekedés vagy a tudásmegosztás területén.

A poszt alatt elérhető hírlevélben naprakész információkat olvashat a Magyarország részvételével zajló transznacionális (Interreg CENTRAL EUROPE, DANUBE REGION) és interregionális (Interreg EUROPE, ESPON, INTERACT) programokról, különös tekintettel az aktuális felhívásokra és támogatási lehetőségekre.

Ízelítőként:

INTERREG CENTRAL EUROPE

* Pályázati időszak: 2025. szeptember 29 – november 27.
* Cél: korábbi Interreg projektek eredményeinek közös hasznosítása
* Témák: innováció, energiaátmenet, klímaadaptáció, körforgásos gazdaság, mobilitás stb.
* A felhívás teljes keretösszeg: 23 M EUR | Projektenként: max. 1 M EUR | Projektek időtartama: 18–24 hónap

INTERREG DANUBE REGION

* Pályázati időszak: 2025. szeptember – december 15.
* Keretösszeg: 27,3 M EUR | Támogatási intenzitás: 80% + hazai társfinanszírozás
* Témák: K+F, zöld energia, vízgazdálkodás, oktatás, kultúra, munkaerőpiac stb.
* Minimum partnerség: 3 partner 3 országból (min. 1 EU-tag)

Interreg EUROPE – támogatás szakpolitika-alkotóknak
A 2021–2027-es időszakban új pályázati felhívás már nem várható, de a program továbbra is aktívan segíti a szakpolitikák fejlesztését.

A Policy Learning Platform (Szakpolitikai Tudásfórum) lehetőséget kínál:
* bevált jógyakorlatok megismerésére,
* szakértői támogatás igénylésére,
* tematikus trendek feltérképezésére.

A szolgáltatások között elérhető:
* 2 órás „matchmaking” konzultáció európai hatóságokkal,
* 2 napos peer review elemzés egy-egy szakpolitikai kihívás mélyebb feldolgozására

A program minden regionális fejlesztéspolitikai szereplő számára nyitott.

ESPON 2030 program – Adatokkal segített fejlesztéspolitika
Hogyan kaphatna a települése vagy szervezete testre szabott uniós elemzést, amely valóban az Önök helyi kihívásaira ad választ – akár saját kezdeményezésre is?

Az ESPON 2030 program ezt kínálja: térségi adatok, térképek és elemzések önkormányzatoknak, hatóságoknak és fejlesztéspolitikai szereplőknek – ráadásul a témát ön is javasolhatja!
Részletekért és az elérhető kutatási anyagokért olvassa el az alábbi hírlevelet!

Érdekeli valamelyik Interreg program vagy pályázat? A hírlevélben hasznos linkeket és részletes információkat talál: partnerkereső felületek, konzultációs lehetőségek, kapcsolattartók, GYIK, nyertes projektek és a megvalósítással, elszámolással kapcsolatos tudnivalók egy helyen.

Kérdése van? Pályázni szeretne?
Forduljon bizalommal az MFOI munkatársaihoz – örömmel segítünk eligazodni a lehetőségek között!”

Forrás:
Város-és térségfejlesztés nemzetközi együttműködésben – EU-támogatással; Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI); 2025. július 16.

Fenntartható fejlődés

Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása az Alkotmánybíróság klímatörvénnyel kapcsolatos határozata nyomán

„Az éghajlatváltozás elkerülhetetlenül zajlik mai világunkban, előrehaladása, súlyosbodása sajnos még akkor is várható, amennyiben hatékony intézkedésekkel az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkenteni tudnánk. Az éghajlatváltozás közvetlenül érinti az emberiséget és a bioszférát egyaránt. A közvetlen társadalomra és ember által létrehozott, szabályozott környezetre gyakorolt hatása mellett számottevő az ökoszisztémákra gyakorolt hatása is. Az ökoszisztémák állapota viszont mélyreható hatással van az emberi jóllétre is, hiszen a jó állapotú ökoszisztémák hatékonyabban tudják biztosítani az ökoszisztéma szolgáltatásokat, mint a beporzást, levegő és víztisztítást, erózió csökkentését, stb. Így az éghajlatváltozásra adott válaszok tervezésénél alapvető fontosságú az ökológiai komponens figyelembevétele is.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont üdvözli az Alkotmánybíróság azon döntését, hogy a klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvényt újra kell tárgyalni. Összhangban az Alkotmánybíróság döntésével a kutatóközpont szorgalmazza,

(1) hogy az éghajlatváltozás hatásmérséklésére (mitigáció) törekvést a kormány minél inkább ökológiai alapokra helyezze, mint például a fás borítás növelésének a környezet alkalmassága figyelembevételével való tervezésével. Szorgalmazza továbbá,

(2) hogy az éghajlatváltozás hatásainak elkerülhetetlen várható jelentkezését figyelembe véve, hangsúlyosan foglalkozzon az alkalmazkodás (adaptáció) kérdéskörével. Az adaptáció tervezéséhez javasolja az ökológiai megfontolások (mint például természetközeli élőhelyek vízvisszatartó képességének kihasználása, vagy inváziós fajok jelentette egészségügyi és ökológia veszélyek elhárítása a természetes élőhelyek helyreállításával) előtérbe helyezését, melyek mind a költséghatékonyságot, mind pedig a jövő nemzedékek irányában történő felelősségvállalást szolgálnák.”

Forrás:
HUN-REN ÖK állásfoglalás az Alkotmánybíróság klímatörvénnyel kapcsolatos határozata nyomán; Ökológiai Kutatóközpont; 2025. július 18.

12/2025. (VII. 17.) MEKH rendelet az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről

„[1] Az energetikai szabályozási tesztkörnyezet célja, hogy ösztönözze a hazai földgáz- és villamosenergia-ágazat szempontjából hasznos innovációs teljesítmény elterjedését, valamint segítse a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt a hatályos szabályok felülvizsgálatában, fejlesztésében és ösztönzési, támogatási rendszerekre vonatkozó javaslatok kialakításában.
[2] A rendelet megállapítja az energetikai szabályozási tesztkörnyezetre vonatkozó részletes szabályokat, különösen a tesztkörnyezet által támogatott célokat, a kérelem benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos részletes szabályokat, a tesztkörnyezet működtetése során fennálló jogokat és kötelezettségeket, valamint a tesztkörnyezet kiértékelésének és lezárásának szabályait.
[3] Az energetikai szabályozási tesztkörnyezet támogatja a 2050-ig elérendő nettó karbonsemleges, biztonságos ellátást szolgáló energiarendszer kialakulását.
…
1. § E rendelet alkalmazásában
1.energetikai szabályozási tesztkörnyezet: olyan környezet, ahol az innovátor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökének rendeletében vagy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 114/I. § (4) bekezdése szerinti villamosenergia-ellátási szabályzatokban vagy a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 61/J. § (4) bekezdése szerinti szabályzatokban előírt egyes rendelkezésektől való eltérés mellett megvalósíthatja, és élesüzemi, valós üzleti körülmények között tesztelheti az általa kidolgozott innovációs teljesítmény működését…”

Forrás:
12/2025. (VII. 17.) MEKH rendelet az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről; Nemzeti Jogszabálytár
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 12/2025. (VII. 17.) MEKH rendelete
az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről; Magyar Közlöny; 2025. évi 85. szám; 2025. július 17.; 5547-5515.o. (PDF)

„…Az energetikai szabályozási tesztkörnyezet célja, hogy ösztönözze a hazai földgáz- és villamosenergia-ágazat szempontjából hasznos innovációs teljesítmény elterjedését, valamint segítse a Hivatalt a hatályos szabályok felülvizsgálatában, fejlesztésében és ösztönzési, támogatási rendszerekre vonatkozó javaslatok kialakításában. A gázipar területén külön cél, hogy a tesztkörnyezet elősegítse a hidrogén betáplálását a működő földgáz-infrastruktúrába, valamint a tiszta hidrogénhálózatoknak a működő földgáz-infrastruktúrán alapuló fejlesztését, fejlődését, de ehhez társul az egyéb alacsony karbonlábnyomú gázok rendszerbe illesztése is.

Alapvetően a fentiek indokolják a rendelet megalkotását és kihirdetését.

A szabályozási tesztkörnyezet koncepciójának az a lényege, hogy adott egy innovációs megoldás, amit az aktuális jogszabályi környezetben nem lehet a gyakorlatban alkalmazni (mert annak jogszabályi akadálya van), de egy időben és térben limitált környezetben a „rendes” jogi keretektől eltérve kipróbálják, tesztelik annak alkalmazását, és amennyiben a teszt sikeres, a megoldást később széles körben is alkalmazhatják, illetve elvégezhetik a jogszabályi környezet ezt elősegítő módosítását.
A tesztkörnyezetbe olyan projekteket célszerű beengedni, amelyek már egy meghatározott technológiai fejlettségi szintet elértek, így tesztelésre alkalmasak (minimum TRL6 fejlettségi szint)…”

Forrás:
Végső előterjesztői indokolás az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről szóló 12/2025. (VII. 17.) MEKH rendelethez; Indoklások Tára; 2025. évi 63. szám; 2025. július 18.
Szerkesztői megjegyzés:
Technológiai fejlettségi szintek (TRL, Technology Readiness Level) – Befektetési fejlettségi szintek (IRL, Investment Readiness Levels). A célok által vezérelt természet- és környezettudományi technológia/termék fejlesztéséhez; Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK); 2019 (PDF)

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Hungarian Spacelab Network néven űripari hálózat létrehozásáról született megállapodás

„Hungarian Spacelab Network néven űripari hálózat létrehozásáról született megállapodás kilenc egyetem, két minisztérium és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat között, az aláírási ceremóniát hétfőn tartották Budapesten.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter köszöntőjében kiemelte: egy ország kutatási, oktatási, tudományos kiválóságát az jelzi, hogy mennyire van ott az űriparban, az űrkutatásban, az űrtudományokban. Az elmúlt évek során pedig jelentős előrelépést tettünk – hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy amikor a HUNOR program az útjára indult, sokan kétkedéssel fogadták, de célt értünk. Ehhez pedig mind a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KM), mind a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), mind pedig az egyetemeink és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jelentős segítsége kellett – mutatott rá.

Hankó Balázs elmondta: egyetemeink a UniSpace programban jelentős együttműködésbe kezdtek, amelyben nemcsak az űrgyógyszerészet és űr-orvostudomány szerepel, hanem többek között az élelmiszeripari és a mérnöki tudományág is képviselteti magát. A Spacelab hálózatot a miniszer kiváló kutatási együttműködésként jellemezte, amely továbbviszi, továbbgörgeti mindazokat az eredményeket, amelyeket többek között Kapu Tibor űrhajósunk kísérletei készítettek elő.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos kiemelte: a HUNOR program igazi csapatmunka volt, világszinten kiemeltek az eredményeik, és történelmi nemzetegyesítő küldetéssé is vált. Hozzátette: egy robbanásszerűen fejlődő iparágban a 21. század történelmét írjuk a világűrben. A miniszteri biztos elmondta: arra van szükség, hogy szakembereink, kutatóink legyenek, akiket kutatási feladatokkal itthon tudnak tartani, valamint haza tudjanak hívni más országokból magyar és akár külföldi szakembereket is. Óriási lehetőségnek nevezte mindazt, amit a HUNOR által megnyitottak, ezen belül is azt is, hogy a tudományos laboratóriumi hálózat megkezdheti megalakulását.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora elmondta: a Hungarian Spacelab Network azon egyetemeket tömöríti, amelyek a HUNOR programban jelentős energiát és kutatási affinitást mutattak, hogy lehetőségeiket megmutassák a nagyvilágnak. Az együttműködésben a Miskolci Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Széchenyi Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Debreceni Egyetem vesz részt.”

Forrás:
Űripari hálózat létrehozásáról született megállapodás; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. július 14.

Törvények, rendeletek

Kormányrendelet a megújuló energia működési támogatásáról (társadalmi egyeztetés)

„A megújuló energiaforrásokból és a hulladékból termelt villamos energia működési támogatása, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának részl. szab. sz. Korm. rend. terv. társ. egy. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. július 24-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatása, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjáról és a megfizetésre vonatkozó részletes szabályokról szóló Korm. rendelethez
A kormányrendelet célja a villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszer, azaz a villamosenergia-tároló üzemeltetőjének a villamosenergia-tárolói bevételkompenzációra vonatkozó jogosultságával kapcsolatos pályázati eljárás, az úgynevezett METÁROLÓ program továbbélését biztosító előírások átvezetése a normál jogrendbe.”

Forrás:
A megújuló energia működési támogatásáról szóló Korm. rend. terv. társ. egy.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. július 17.

Kormányrendelet a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges rendszerbiztonsági szolgáltató kijelöléséről (társadalmi egyeztetés)

„A villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges rendszerbiztonsági szolgáltató kijelöléséről szóló Korm. rendelet-tervezet társadalmi egyeztetése. A véleményeket a tarsadalmiegyeztetes@em.gov.hu e-mail címre várjuk 2025. július 23-ig.

TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓ
a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges rendszerbiztonsági szolgáltató kijelöléséről szóló Korm. rendelethez
A kormányrendelet a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges villamosenergia-termelő kijelöléséről szóló 754/2021. (XII. 22.) Korm. rendelet normál jogrendbe történő átvezetéséről rendelkezik.”

Forrás:
A villamosenergia-ellátás folyamatos bizt. érd. sz. r. sz. k. sz. K. r.-t. t. e.; Energiaügyi Minisztérium, Jogszabálytervezetek; 2025. július 16.

209/2025. (VII. 17.) Korm. rendelet a DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság adatfeldolgozóként történő kijelöléséről

„[1] Az új, blokklánc-technológiát alkalmazó eseményalapú adatszolgáltatási platform alapjaiban reformálja meg a foglalkoztatók által a különböző hatóságok felé teljesítendő, jelenleg nyomtatványalapú adatszolgáltatások gyakoriságát és módját az eseményalapú online adatszolgáltatás bevezetésével.
[2] E rendelet az eseményalapú adatszolgáltatási platformban részt vevő közös adatkezelők jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó adatfeldolgozót jelöli ki.
…
1. § A Kormány az eseményalapú adatszolgáltatási platform technológiai jogosultsági rendszerének működtetésével kapcsolatos technológiai feladatok ellátására jogosult adatfeldolgozóként a DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaságot jelöli ki.”

Forrás:
209/2025. (VII. 17.) Korm. rendelet a DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság adatfeldolgozóként történő kijelöléséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 209/2025. (VII. 17.) Korm. rendelete a DATRAK Digitális Adattranzakciós Központ Korlátolt Felelősségű Társaság adatfeldolgozóként történő kijelöléséről; Magyar Közlöny; 2025. évi 85. szám; 2025. július 17.; 5537.o. (PDF)