Tartalomjegyzék

„…Hazánk számára is egyértelműen kitörési pontot jelent a mesterséges intelligencia, amelyhez megfelelő alapot biztosít többek között a kimagaslóan fejlett hazai digitális infrastruktúra. A mesterséges intelligencia alkalmazásában rejlő lehetőségek kiaknázáshoz nyújt támpontot a frissen megújított és elfogadott MI Stratégia 2025-től 2030-ig tartó időszakra.
Ennek keretében célként került kitűzésre, hogy Magyarország ne maradjon le a globális versenyben az MI-technológiák terén, minél kiterjedtebben alkalmazza azt a különböző iparágakban. Az MI-technológiák alkalmazása ugyanis jelentős termelékenységnövekedést eredményezhet, mivel a vállalkozások képessé válnak a működésük optimalizálására amellett, hogy növelik digitalizáltságuk szintjét. Fontos azonban, hogy hazánkban az MI ne helyettesíthesse az embert, hanem velük együttműködve járuljon hozzá a magasabb hozzáadott érték előállításához. Az MI elterjedése ugyanis az automatizáció okán kihívásokkal jár, mindemellett azonban új munkahelyek megszületéséhez is vezet, ami elsősorban magasan képzett szakembereket igényel. Éppen ezért a stratégia egyik legfontosabb eleme az oktatás: folyamatosan aktualizálni kell a tudást. Kiemelt jelentőséggel bír tehát a munkavállalók digitális készségeinek fejlesztése – lépést kell tartani a munkaerőpiaci változásokkal.
A magyar MI Stratégia keretében konkrét célszámok is kitűzésre kerültek 2030-ra 2020-hoz képest:
· 15 százalékos MI által generált plusz GDP-növekmény;
· 26 százalékos átlagos termelékenység-növekedés a magyar vállalati szektorban;
· 1 millió magasabb hozzáadott értékű munkakör az MI támogatásával.
Ezek a célok ugyan meghaladják a régiós várakozásokat, mégis reálisak. Ez is alátámasztja, hogy a jövő Magyarországán az MI kitüntetett szerepet élvez, még inkább a mindennapi életünk része lesz és hathatós segítséget nyújt a jólét növelésében, a gazdasági felzárkózásban – fontos, hogy lehetőségként tekintsünk rá, még fontosabb, hogy éljünk is vele…”

Forrás:
Facebook; 2025. szeptember 14.

Innovatív, új megoldásokra van szükség a vízgazdálkodásban, mert az ország gyakorlatilag a kiszáradás szélére sodródott

„Innovatív, új megoldásokra van szükség a vízgazdálkodásban, így az elmúlt év őszétől új szemlélettel működnek a vízügyi igazgatóságok – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára a Bács-Kiskun vármegyei bácsborsódi völgyzárógátnál tartott sajtótájékoztatón.

V. Németh Zsolt a település határában arról beszélt, hogy korszakváltás zajlik a vízgazdálkodásban. Kiemelte: a fókusz áthelyeződik az árvízvédelemről a vízkészletekkel való felelős gazdálkodásra, de ez azért történhet meg, mert a magyar vízügyben az elmúlt évtizedekben hatalmas, mintegy 450 milliárdnyi fejlesztés valósult meg. A jelenleg zajló munkák sem előzmény nélküliek, elég csak az idén 40 éves Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerre vagy Ős-Dráva programra gondolni – tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy bő egy évvel ezelőtt alakult meg az Energiaügyi Minisztériumban a vízgazdálkodásért felelős államtitkárság, amelynek jelentősége abban áll, hogy „a vízügyek egy helyre kerültek”.

Az államtitkár szerint az elmúlt év sikerének tekinthető, hogy miután a vízgazdálkodási törvénybe bekerült a vízhiány elleni védekezés, a vízügyi igazgatóságok számára már minden jogi lehetőség adott, és az elmúlt év őszétől el is kezdték az új szemléletű vízgazdálkodást, amelynek köszönhetően „minden csepp vizet visszatartottak, amit csak lehetett” – fogalmazott.

A tavaszi előkészületek és a nyári többletforrások segítségével el tudták érni, hogy miközben az országban 30 százalékkal kevesebb vízzel gazdálkodhattunk, mint a rekordaszályos 2022-es évben, mégis minden engedéllyel bíró öntözési igényt ki tudtak elégíteni a vízügyi igazgatóságok – tette hozzá.

Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt 105 milliárd forint állt rendelkezésre a vízkészletek növelésére, pótlására, jelenleg pedig 218 milliárd forint.

A magyar kormány tehát megduplázta a forrást, amelyből 94 milliárd forint a Homokhátságra került, és a tervezett öt projekt közül a Kígyós-vízrendszer vízkészletének növelésére 26,4 milliárd forintot fordíthatnak – jelentette be V. Németh Zsolt.

Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, egyben a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Vizet a tájba! program révén az elmúlt 200 év vízügyi beruházásainak legnagyobbika valósul meg, amely révén az ország területének több mint 12 százalékát próbálják megmenteni.

Elmondta, hogy a XX. században 25 év alatt tíz aszályos év is sújtotta Magyarországot, 2019 óta még télen is naponta 3 milliméter az elpárolgási index, nyáron pedig előfordult, hogy a 10 millimétert is elérte. „Az elmúlt négy esztendőben az ország gyakorlatilag a kiszáradás szélére sodródott” – húzta alá.

Kiemelte, hogy a 15 kilométerre fekvő Borotán már csak 10,62 méter mélyen van a nyugvó vízszint. A növények biológiai vízfelszívó képessége azonban 6 méter körül van.

Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Kígyós-főcsatorna a Duna vízgyűjtő medencéjébe tartozó vízfolyás, amely a Felső-Bácska legjelentősebb vízforrása. A Homokhátság tetejéről három ággal induló Kígyós déli irányba folyik, majd a három ág találkozik, és egy vízfolyásként folyik tovább már szerb területen – tette hozzá.

Az igazgató felidézte, hogy míg a 2000-es évek előtt a belvizek komoly gondokat okoztak, addig az ezredfordulót követően a korábban tapasztalt víztöbbletek teljesen megszűntek, és a Kígyós medrei mára teljesen kiszáradtak. Vizet már csak a víztározókban találni.

Mivel a vízügy már a 80-as évektől a tározásban gondolkodott, ezért a területen négy nagyobb és több kisebb víztározó is van – tette hozzá.

A rendezvényen elhangzott: a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, illetve a bácskai területek vízpótlásának központi eleme a Kéleshalom településtől nyugatra tervezett 54,9 hektáros, mintegy 1 millió köbméter víz tározására alkalmas puffertározó. A Kéleshalmi-tározóból szivattyúk segítségével, a tervezett Kéleshalmi nyomásközponton keresztül vezetik majd be, és osztják szét a vizet a Kígyós-vízrendszer egyes csatornaágaiba.

A Kígyós-vízrendszer főművi csatornáinak hálózatfejlesztésével olyan vízpótlási útvonalat alakítanak ki, amely biztosítja a rendszerbe juttatott vízpótlás optimális vízkormányzását, és lehetővé teszi a minél nagyobb arányú medertározás fenntartását, amely támogatja a talajba szivárgást, a térség vízháztartásának javítását.

A víz szétosztása két útvonalon, három nyomóvezeték segítségével valósul majd meg.”

Forrás:
V. Németh Zsolt: innovatív, új megoldásokra van szükség a vízgazdálkodásban; Energiaügyi Minisztérium; 2025. szeptember 17.

Közigazgatás, politika, jog

Bódis László: az innovációfinanszírozásban el kell mozdulni a kockázati tőke irányába

„Az állam az innovációfinanszírozást a vissza nem térítendő támogatásoktól a kockázati tőkeforrások mennyiségének növelése felé kívánja mozdítani – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára egy csütörtöki budapesti konferencián.

Bódis László a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által szervezett, Innovációfinanszírozás – Az állami támogatástól a kockázati tőkéig című konferencián mondott köszöntőjében azt mondta, „Magyarországon az innovációfinanszírozás az elmúlt években döntő részben az állami oldalról vissza nem térítendő támogatásokon keresztül zajlott. Ebből a helyzetből rövid időn belül szeretnénk elmozdulni afelé, hogy a kockázati tőkepiac fejlesztésével módosuljon a start-upok finanszírozása”. Hozzátette: a kormány meggyőződése, hogy a kockázati tőkepiacban elsődlegesen nem az államnak van direkt szerepvállalási feladata.

Bódis László szerint az államnak inkább szabályozási rendszerek, pénzügyi ösztönzők kialakításával kell a piaci tőkealapkezelőket minél nagyobb szerepvállalásra ösztönözni az innovatív vállalkozások finanszírozásában. A helyettes államtitkár kiemelte: az állami innováció finanszírozásnak három fő célcsoportja van, ezek eltérő beavatkozásokat igényelnek. „Elsődleges célcsoportunkba a magyar tulajdonú közepes vállalatok tartoznak, amelyeket arra ösztökélünk, hogy egyetemekkel, kutatóintézetekkel közösen fejlesszenek termékeket, és vigyék ezeket a külpiacokra. Számos olyan versenyképes vállalkozásunk van, amelyet érdemes segíteni versenyképessége fejlesztésében” – hangsúlyozta Bódis László. Mint elhangzott, a második célcsoportba azok a mikro- és kisvállalkozások tartoznak, amelyek még nem mozognak otthonosan az innováció világában. Őket üzleti folyamataik modernizációjával kívánják bevonni az innováció világába. „Harmadik célcsoportunk a legkomplexebb, ám az innovatív kezdő vállalkozásokban, más néven start-upokban vagy mélytechnológiai vállalkozásokban látjuk a legnagyobb potenciált. Itt a kutatástól kezdve a termékek és a vállalkozások sikeres piacra viteléig kell egy komplex eszközrendszert felvázolni” – szögezte le Bódis László.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy az elmúlt időszakban az egyetemekkel együtt fejlesztő közép- és nagyvállalatok, illetve mikro- és kisvállalkozások esetében továbbra is van szerepe és indoka a vissza nem térítendő állami támogatásoknak. „Ilyen típusú innováció-finanszírozó eszközöket az elmúlt időszakban 182 milliárd forint értékben hirdettünk meg, elsődlegesen a GINOP Plusz forrásokból, és a következő időszakban csaknem 100 milliárd forintnyi forrás fog rendelkezésére állni a vállalkozásoknak” – mondta Bódis László. A csütörtöki konferencia a harmadik állomása a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 10 éves fennállása alkalmából szervezett rendezvénysorozatnak. Az eseményt a hivatal a Magyar Projektmenedzsment Szövetséggel közösen szervezte, a konferencia a Hungarian Innovation Week rendezvénysorozatához is kapcsolódik.”

Forrás:
Bódis László: az innovációfinanszírozásban el kell mozdulni a kockázati tőke irányába; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. szeptember 18.

Európai Unió

Az Európai Bizottság üdvözli az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megállapodását a 2021–2027-es időszak kohéziós politikájának frissítéséről

„Az Európai Bizottság üdvözli, hogy az Európai Parlament és a Tanács elfogadta a 2021–2027-es időszakra vonatkozó kohéziós politika fontos frissítéseit. Ezek a változások lehetővé teszik az uniós tagállamok és régiók számára, hogy forrásokat csoportosítsanak át új stratégiai prioritásokra, ezáltal fokozva a versenyképességbe, a védelembe, a megfizethető és fenntartható lakhatásba, a vízgazdálkodás rezilienciájába és az energetikai átállásba történő beruházásokat.

Azok a tagállamok és régiók, amelyek be kívánnak ruházni ezekbe az új prioritásokba, magasabb – akár 20%-os – előfinanszírozási arányban részesülnek, hogy elősegítsék a projektek elindításának és végrehajtásának felgyorsítását. Ezen túlmenően ezek az előfinanszírozási arányok tovább fognak növekedni azon programok esetében, amelyek teljes értékének legalább 10%-át átcsoportosítják az új prioritásokhoz.

Az átprogramozott alapok magasabb – az alkalmazandó arányokat 10 százalékponttal meghaladó – uniós társfinanszírozási arányokban is részesülnek, ezáltal csökkentve a nemzeti költségvetésekből származó szükséges kiegészítést. Végezetül még kedvezőbb feltételeket irányoznak elő az Oroszországgal és Belarusszal határos uniós régiók számára, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja hátrányosan érint.

Raffaele Fitto, a kohézióért és a reformokért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A félidős felülvizsgálatra irányuló javaslat elfogadása fontos lépés a kohéziós politika modernizálása felé, hogy az folyamatosan reagáljon napjaink kihívásaira. Lehetővé teszi a közös európai prioritásokba történő beruházásokat: versenyképesség, védelem, megfizethető és fenntartható lakhatás, a vízgazdálkodás rezilienciája és energetikai átállás. Közös prioritásaink megvalósításához erős régiókra van szükség, és a korszerűsített kohéziós politika biztosítja számukra az ehhez szükséges eszközöket.”

Roxana Mînzatu, a szociális jogokért és készségekért, valamint a minőségi munkahelyekért és a felkészültségért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az EU jelentős összegeket fektet be polgáraiba, hogy egész életük során támogassa őket. Az uniós kohéziós politika ezen aktualizálása tovább fogja javítani azt a módot, ahogyan az uniós alapok fellendítik a foglalkoztatást, az oktatást, a társadalmi befogadást stb. Segíti a tagállamokat az olyan területeken történő beruházásokban, mint az egész életen át tartó tanulás, az emberek munkaerőpiacra való visszatérése vagy a rászoruló gyermekek támogatása. A félidős felülvizsgálat célzott módosításai a kohéziós politikát agilisabbá, reagálóképesebbé és hatékonyabbá teszik annak érdekében, hogy reagáljon a jelenlegi realitásokra, és jobban felkészítse Európát jövőbeli jólétének megőrzésére.”

A változtatásokat a Bizottság a tagállamokkal folytatott konzultációt követően áprilisban javasolta. Amint közzétételre kerülnek az Európai Bizottság Hivatalos Lapjában, a tagállamok és a régiók élhetnek az új rugalmassági mechanizmusokkal azáltal, hogy benyújtják a Bizottságnak kohéziós programjaik módosításait.”

Forrás:
A Bizottság üdvözli a kohéziós politika korszerűsítéséről szóló megállapodást; Napi hírek 18 / 09 / 2025; Európai Bizottság; 2025. szeptember 18.
(uniós gépi fordítás, az eredeti változat itt olvasható)

A kohéziós politika félidős felülvizsgálata: az Európai Unió Tanácsa új jogszabályokat fogadott el

„Az uniós kohéziós politika félidős felülvizsgálatának keretében a Tanács a mai napon módosításokat fogadott el egyes meglévő rendeletekre vonatkozóan, hogy jobban lehessen kezelni a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz kapcsolódó jelenlegi és újonnan felmerülő stratégiai kihívásokat. Ezek közé tartoznak mindenekelőtt a következők: a védelem és a biztonság, a versenyképesség és a dekarbonizáció, a megfizethető lakhatás, a vízzel kapcsolatos intézkedések és a keleti határrégiók előtt álló kihívások.

„Az Uniónak jobban fel kell készülnie a jövő kihívásaira. A ma elfogadott jogszabályok lehetővé fogják tenni a tagállamok számára, hogy az uniós kohéziós alapok forrásait a védelemre, a biztonságra és a polgári felkészültségre fordítsák, és ezáltal jobban kezeljék a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat. Ezzel fontos lépést teszünk egy olyan Európai Unió felé, amely felelősséget vállal a saját biztonságáért.” — Marie Bjerre, Dánia Európa-ügyi minisztere

Az Európai Tanács megbízásának megfelelően a társjogalkotók által rekordidő alatt elfogadott jogszabályok az alábbiakról szóló rendeleteket módosítják:

az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap, valamint az Igazságos Átmenet Alap (IÁA), továbbá

az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+)

Az új rendeletek célzott módosításokat tartalmaznak a kohéziós politikai alapok szabályozási keretére vonatkozóan, amelyek arra irányulnak, hogy a beruházási prioritások igazodjanak a változó gazdasági, társadalmi és geopolitikai környezethez, valamint az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseihez. Fő céljuk, hogy a kohéziós politikai beruházásokat összehangolják az új prioritásokkal, nevezetesen a védelemmel és a biztonsággal, a versenyképességgel és a dekarbonizációval, a megfizethető lakhatással, a vízhez való hozzáféréssel, a fenntartható vízgazdálkodással és a vízgazdálkodás rezilienciájával, az energetikai átállással és a keleti határrégiók előtt álló kihívásokkal. E célból az új rendeletek nagyobb rugalmasságot és erőteljesebb ösztönzőket vezetnek be a már rendelkezésre álló erőforrások gyors felhasználásának megkönnyítése és a programok végrehajtásának felgyorsítása érdekében.

A következő lépések

A rendeletek az elkövetkező napokban kihirdetésre fognak kerülni az EU Hivatalos Lapjában, majd a kihirdetésüket követő napon hatályba lépnek.

Háttér

A ReArm Europe Plan terv folytatásaként a Bizottság 2025. április 1-jén közzétette a „Korszerűsített kohéziós politika: félidős felülvizsgálat” című közleményt. A közleményt két olyan jogalkotási javaslat kísérte, amelyek arra irányulnak, hogy módosítsák: i. az Európai Regionális Fejlesztési Alapról (ERFA), a Kohéziós Alapról és az Igazságos Átmenet Alapról (IÁA) szóló rendeleteket, valamint ii. az Európai Szociális Alap Pluszról szóló rendeletet.

Ez a csomag a kohéziós programok folyamatban lévő félidős felülvizsgálata kapcsán – amely a 2026-ra és 2027-re előirányzott összes forrás 50%-ának megfelelő „rugalmassági tartalék” elosztására szolgál – megragadja a lehetőséget, hogy a jelenlegi geopolitikai és gazdasági kihívásokból eredően új prioritásokat vezessen be.

A javaslatok kiemelt figyelmet fordítanak a védelemre és a biztonságra, különös tekintettel a versenyképességre, a keleti határ menti régiókra, a megfizethető lakhatásra (a szociális lakhatást is ideértve), a vízhez való hozzáférés biztosítására, a fenntartható vízgazdálkodásra és a vízgazdálkodás rezilienciájára, az energetikai átállásra (a dekarbonizációra), valamint a városokra. Emellett pénzügyi ösztönzőket (magasabb előfinanszírozás és akár 100%-os uniós finanszírozás) irányoznak elő azon programok számára, amelyek a rugalmassági tartalékot e prioritások valamelyikére fordítják. Ha a programok a keretösszegük legalább 15%-át ezekre a prioritásokra fordítják, bónuszként kiegészítő előfinanszírozásban részesülnek, és egy évvel (2030. december 31-ig) meghosszabbodik a támogathatóságuk.

Rendelet az (EU) 2021/1058 és az (EU) 2021/1056 rendeletnek a félidős felülvizsgálat keretében egyes stratégiai kihívások kezelésére irányuló egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról, 2025. szeptember 18.

Rendelet az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról szóló (EU) 2021/1057 rendeletnek a stratégiai kihívások kezelését célzó egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról, 2025. szeptember 18.

Rendelet a félidős felülvizsgálat keretében egyes stratégiai kihívások kezelésére irányuló egyedi intézkedésekről, a Bizottság javaslata, 2025. április 2.

Rendelet az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) létrehozásáról szóló (EU) 2021/1057 rendeletnek a stratégiai kihívások kezelését célzó egyedi intézkedések tekintetében történő módosításáról, a Bizottság javaslata, 2025. április 2.

„Korszerűsített kohéziós politika: félidős felülvizsgálat”, a Bizottság közleménye, 2025. április 1.

Kohézió: Információk arról, hogyan támogatja az EU a regionális fejlesztést annak érdekében, hogy a tagországokban munkahelyeket és jólétet teremtsen (háttér-információk)

Ülések

”

Forrás:
A kohéziós politika félidős felülvizsgálata: a Tanács új jogszabályokat fogadott el, hogy jobban lehessen kezelni a jelenlegi és az újonnan felmerülő kihívásokat; Európai Unió Tanácsa; 2025. szeptember 18.

Kötelezettségmentes párbeszéd az Európai Unió Tanácsának Általános Ügyek Tanácsában

„Az októberi csúcstalálkozó, a következő évi jogalkotási teendők és a jogállamiság helyzete is a napirendi pontok között szerepelt az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén.

Soron következő ülését szeptember 16-án, kedden tartotta az Általános Ügyek Tanácsa. A havi rendszerességgel összehívott Általános Ügyek Tanácsa a legjelentékenyebb tanácsi formációk közé tartozik. Tagjait az egyes tagországok európai ügyekért felelős miniszterek alkotják, és legfontosabb feladataik közé tartozik a többi tanácsi formáció munkája közötti koordináció, valamint az Európai Tanács ülések előkészítése és az ott született döntések végrehajtásának előmozdítása. Ezen túlmenően, az Általános Ügyek Tanácsának hatáskörébe közé sorolható az Európai Unió (EU) bővítése, a hétéves pénzügyi keret elfogadása, intézményi kérdések, illetve a kohéziós politikát érintő ügyek is.

A keddi találkozón a miniszterek három nagyobb témakörben folytattak tárgyalásokat. Az egyik az októberi 23–24-én megrendezésre kerülő Európai Tanács ülés tervezett napirendi pontjainak áttekintését jelentette. Az állam- és kormányfők a következő hónapban tartott csúcstalálkozójukon – amennyiben most még előre nem látható bel- vagy külpolitikai események miatt módosításra nem kényszerülnek – hat területen egyeztetnének. Öt napirendi pont ezek közül visszatérő elemként jelenne meg. A politikai vezetők megbeszélést folytatnának az orosz–ukrán háborúról, mellyel kapcsolatban Ursula von der Leyen szeptember 10-ei, Európai Unió állapotáról szóló beszédében egyebek mellett a 19. szankciós csomag életbe léptetését vetítette előre. Hasonlóképpen újabb körben tárgyalnak majd az állam- és kormányfők a közel-keleti helyzetről, ahol az Európai Bizottság elnöke által ígért, magas rangú izraeli politikusok elleni szankciók és a kétoldalú támogatások felfüggesztése is politikai jóváhagyásra várhat. A migrációs, a biztonság- és védelempolitikai együttműködés megerősítése, valamint az európai versenyképesség növelése szintén olyan témakörök, amelyekről nem első ízben egyeztetnek majd a tagállamok. Új napirendi pontnak tekinthető ugyanakkor a lakhatási problémák kérdése. A lakáspolitika az Unióban nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU azonban különböző anyagi eszközökkel, közös kezdeményezések koordinálásával kiegészítő támogatást nyújt az országok számára. Ursula von der Leyen múlt heti beszédében a lakhatási válságra is kitért, mely ügyet az európai versenyképesség egyik pillérének nevezte meg és új mechanizmusok kidolgozását ígérte.

Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén a második nagyobb témakör a 2026. évi jogalkotási menetrend volt. Az Európai Bizottság ez időszakban dolgozza ki a következő esztendőre vonatkozó munkaprogramját, a legfőbb irányvonalakat azonban már ismertette a testület. A miniszterek most ezekről folytattak megbeszélést. A Bizottság jövőre egyfelől a versenyképesség, az Unió világpolitikában betöltött súlyának növelése és a biztonság és védelempolitika területén kíván előrelépéseket tenni, másfelől megerősítené az Európai Unió szociális dimenzióját – például a lakhatási válság elleni küzdelemmel –, továbbá az élelmezésbiztonság terén is új jogszabályokat kezdeményezne. Az uniós demokrácia, az alapértékek védelmének megerősítése szintén a prioritások között szerepel. Ehhez az egyik fontos eszköze lehet az Uniónak az az úgynevezett európai demokráciapajzs, mely kezdeményezés bemutatására még 2025-ben sor kerülhet.

A jogállamisági kérdések jelentették azt a harmadik nagyobb témakört, amely kedden a miniszterek napirendi pontjai között szerepelt. Egyrészről a Bizottság 2025 júliusában közzé tett éves jogállamisági jelentésében foglaltakat vitatták meg, áttekintve a javaslatokban történt előrehaladásokat. Másrészről négy, csatlakozásra váró országgal – Albánia, Szerbia, Montenegró és Észak-Macedónia – kapcsolatban folytattak eszmecserét a jogállamisági feltételek teljesüléséről, amely a koppenhágai kritériumok egyik fontos pontját képezi.

Az ezen ügyekről való megbeszéléseket a politikusok a következő üléseik során folytatni fogják.”

Forrás:
Kötelezettségmentes párbeszéd az Általános Ügyek Tanácsában; Kalas Vivien; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. szeptember 18.

Az EU 2025. évi stratégiai előrejelzése – a veszélyeket jól látja, de kevés reális megoldást javasol

„Az Európai Bizottság szeptemberben tette közzé a legújabb éves stratégiai előrejelzési jelentését, amelynek címe: „Reziliencia 2.0: Az EU felhatalmazása a turbulencia és a bizonytalanság közepette való boldogulásra.” A szerzők szerint a „Reziliencia 2.0” koncepció túlmutat a válságok puszta kezelésén a status quo fenntartása érdekében – transzformatív és proaktív megközelítését szorgalmaz.

A jelentés a korábbi előrejelző munkákra épít, és célja, hogy előremutató megközelítést biztosítson az EU előtt álló kihívásokhoz és lehetőségekhez. A dokumentum 2040-ig igyekszik előrejelezni és egy olyan EU-t vízionál, amelynek három alappillére van.

Először is, erős európai biztonságon keresztül békét kíván elérni. Ezt a nemzetközi szövetségeseivel összhangban, az EU elrettentő erejével, illetve a megfelelő védekezéssel fogja elérni. Ezt a katonai erő, a társadalmmi felkészültség, egy erős globális pozíció és eredményes diplomácia kombinációjával fogja elérni. Másodikként, a demokrácia, az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékei szerepelnek. Az EU nem csak, hogy belsőleg fenntartja, érvényesíti, védi és érvényesíti ezeket az értékeket, hanem külpolitikája során meg is jeleníti azokat. Végezetül, az emberek jólétéért kíván fellépni: a belső és gazdasági biztonságra, a minőségi munkahelyektől kezdve, a megfizethető és inkluzív oktatásra és képzésre, valamint egészségügyi rendszerekig minden téren szerepet fog vállalni – vagyis olyan szakpolitikai területeken is, amelyeken a szerződések szerint nincsen hatásköre.

A szerzők úgy látják, hogy hét nagy különböző kihívás előtt áll az EU, amelyekre választ kell adnia. Elsőként a geopolitikai feszültségeket említik, különösen 2020-tól számítva. A geopolitikai és a geoökonómiai konfliktusok, valamint a biztonsági fenyegetések az orosz-ukrán háború kapcsán váltak különösön akuttá és világított rá, hogy az ellátási láncok, a migráció, a kereskedelem, a humanitárius segély, az űr, valamint az információ is használható fegyverként. A második kihívásként a szabályokon alapuló nemzetközi rend megváltozását jelölték meg. Ennek a változásnak a korábban kőszikla stabilitásúnak gondolt Egyesült Nemzetek Szervezete és a Kereskedelmi Világszervezet is áldozatul esik. Ezek a változások csökkentik az EU azon képességét, hogy saját érdekeiben cselekedjen. A korábbi állapothoz való visszatérése és a status quo fenntartása ugyan lehetetlennek tűnik, ám lehetőséget kínál az EU számára egy újabb nemzetközi rend kialakítására. A harmadik fajsúlyos kihívásnak a klímaváltozást és környezetkárosodást jelölték meg a szerzők. Az éghajlatváltozás, a természetkárosodás és a vízkészlet-hiány hatásai súlyosbodtak, a globális átlaghőmérséklet meghaladja az 1,5°C-ot az iparosodás előtti szinthez képest. Ez szélsőséges időjárási eseményekhez, jelentős gazdasági veszteségekhez, valamint a biológiai sokféleség és a kritikus infrastruktúra veszélyeztetéséhez vezet.

A gazdasági versenyképesség és stratégiai autonómia elérése csak a negyedik helyen szerepel. A szerzők elismerik, hogy az EU kettős kihívással néz szembe: a kulcsfontosságú ágazatokban a gazdasági versenyképesség fokozása mellett stratégiai autonómiára törekszik a hosszú távú gazdasági biztonság biztosítása és a külső sokkhatásoktól való függőség csökkentése érdekében. Példaként említik, hogy az EU felhőinfrastruktúrájának körülbelül 70%-át három amerikai vállalat ellenőrzi: az Amazon Web Services, a Microsoft és a Google (18). A szerzők jól látják – a kritikus nyersanyagok tekintetében a nem uniós szervezetektől való túlzott függőség hasonlóan probléma és a zöld gazdasági átment új függőségeket is teremt: egyrészt a tiszta technológiájú termékektől, másrészt azoktól a globális szereplőktől, amelyek ezen kritikus anyagok kitermelését uralják. Ezt az EU a körforgásos gazdasági gyakorlatok, illetve az űrbányászat, pontosabban holdbányászattal tervezi megoldani.

A technológiai kockázatokra tekintve, a dokumentum kiemeli, hogy a technológia segítheti ugyan a zöld és digitális átállást, ám rendszerszintű kockázatokat is jelent a biztonságra, a magánéletre és a demokráciára nézve. Az új technológiák gyors piaci elterjedése, amelyet gyakran néhány globális vállalat hajt, aggodalmat vet fel a potenciális visszaélések és a szilárd irányítás szükségessége miatt. A szerzők az amerikai piacvezérelt, illetve a kínai állam által vezérelt modellekkel szemben helyezik el az EU innovációs modelljét, amely, természetesen értékalapú lenne.

Végezetül a társadalmi ellenálló képesség és jóllétet veszélyeztető demográfiai változásokat említik meg. Így az elöregedő népesség és a csökkenő termékenységi ráták az állami költségvetéseket és a munkaerőpiacokat terhelik meg, amelyek miatt az adópolitikákat lényegesen át kell majd gondolni. A szerzők érdeme, hogy az illegális bevándorlást szintén veszélynek ítélték meg és felhívják a figyelmet a migrációs áramlatokra. Továbbá felismerik, hogy az algoritmusalapú, személyre szabott információforrások felerősítik az ideológiai polarizációt. Aggódnak a dezinformáció, a külföldi beavatkozás és a társadalmi sebezhetőségek miatt, valamint amiatt, hogy a politikai kampányokban egyre nagyobb szerepet játszanak a különböző online platformok, illetve az, hogy ezek által „néhány techmilliárdos egyre nagyobb befolyást gyakorol a politikára.”

Annak érdekében, hogy 2040-re kialakulhasson az „Reziliens 2.0 EU”, a jelentés nyolc kulcsfontosságú cselekvési területet javasol. A cselekvési terveket azonban jóval kevésbé fejtik ki és részletezi, mint az EU-ra veszélyt jelentő tényezőket, így azok meglehetősen átalános megfogalmazásokat tartalmaznak:

Koherens globális jövőkép kidolgozása az EU számára: Az EU pozíciójának megerősítése erős, stabil és megbízható partnerként, egyértelmű stratégiai koncepció és alapvető értékek alapján, amelyek révén az Egyesült Nemzetek Szervezete és a Kereskedelmi Világszervezet keretein belül egy nemzetközi szabályrendszert alakíthat ki.

A belső és külső biztonság erősítése: Technológia-tudatos, előremutató megközelítés kidolgozása, amely a polgári-katonai szinergiákat kihasználva elrettenti a fenyegetéseket és védi a polgárokat. Szorgalmazzák, hogy a válsághelyzetekben egyszerűsített döntéshozatalt részesítsenek előnyben.

A technológia és a kutatás erejének kiaknázása: Vezető szerep vállalása a nagy hatású technológiák etikus és tudományosan megalapozott globális alakításában. Mindezek mellett a technológiai szuverenitás megerősítése is fontos lesz.

A hosszú távú gazdasági ellenálló képesség megerősítése: A fenntartható és inkluzív növekedés megvalósításának képességének erősítése és a munkaerőpiaci kihívásokra való felkészülés. A védelmi iparba, valamint a kutatásba és innovációba történő további beruházásokat a kettős felhasználású technológiák és infrastruktúrák támogatására kell felhasználni.

A fenntartható és inkluzív jólét támogatása: A szociális piacgazdaság és a tiszta gazdaságra való igazságos átmenet előmozdítása. A munkaerő adóztatásáról a negatív externáliák adóztatására térne át az EU, elősegítve a fenntartható termékek és szolgáltatások megfizethetőségét és elérhetőségét.

Az oktatás újragondolása: Az oktatási reform összekapcsolása a jövőorientált munkaerőpiaci és szociális politikákkal az alkalmazkodóképesség és a kreativitás előmozdítása érdekében. Az EU többet fektetne a STEM (tudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) végzettek számának növelése érdekében, mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban.

A demokrácia mint közjó megerősítése: A polarizáció elleni küzdelem, a közösségépítés támogatása és a demokratikus normák védelme. A demográfiai átalakulás előrejelzése és a generációk közötti méltányosság erősítése: Keretrendszer kidolgozása annak biztosítására, hogy a jelenlegi döntések ne károsítsák a jövő generációit, és hogy a demográfiai változásokat lehetőségként használják fel.

Összefoglalva, dokumentum korrekt módon néz szembe az EU-ra váró kihívásokkal és sorolja fel azokat. Ugyanakkor a megoldási javaslatok hagynak némi kívánnivalót. Először is, milyen költségvetési forrásokból lehet ezeket a rendkívül ambíciózus célokat elérni? A negatív externáliákra kivetett adópolitika talán nem az ördögtől való, csakhogy az EU-nak nincsen joga adónemeket kivetni, így azt a tagállamok kell majd megtegyék. A negatív externáliák túlnyomóan az ipari termelés során keletkeznek, amelyre most az EU-nak a versenyképesség és stratégiai autonómia elérése érdekében szüksége van. Vagyis, az ilyenszerű szakpolitika tovább csökkentené az európai vállalatok versenyképességét.

Másodszor, a változó világrendben egyre kevesebb partner számára tűnnek elsődleges szempontnak az EU által vallott és a külpolitikája során érvényesíteni kívánt demokrácia, emberi jogok értékei. Ezzel ellentétben egyre inkább a katonai, politikai és technológiai erőfölény mentén fognak a kisebb államok besorolódni a különböző nagyhatalmak befolyási övezetébe, így kérdéses, hogy hány és mennyire erős partnere marad az EU-nak, amelyek segítségével elérheti céljait? Így például az Európai Űrügynökség önmagában, harmadik országbeli partnerek nélkül mikor lesz képes a zöld átálláshoz szükséges kritikus nyersanyagokat bányászni, mint ahogyan ezt ebben a dokumentumban tervezik? Biztos, hogy ott nem kell majd az USA, Kína vagy Oroszország hasonló jellegű törekvéseivel szembesülnie?”

Forrás:
Az EU 2025. évi stratégiai előrejelzése; Máthé Réka Zsuzsánna; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. szeptember 16.

Digitális közigazgatás, digitális politika

Az osztrák fegyveres erők LibreOffice-ra váltanak

„Az osztrák fegyveres erők már régóta készülnek a LibreOffice-ra való átállásra. Más LibreOffice-felhasználók is profitálhatnak ebből.

Az osztrák fegyveres erők a Microsoft Office programjairól a nyílt forráskódú LibreOffice csomagra váltottak. Ennek oka nem a mintegy 16 000 munkaállomás szoftverlicenc-díjainak megtakarítása. „Nagyon fontos volt számunkra, hogy megmutassuk, ezt elsősorban (…) digitális szuverenitásunk megerősítése, az IKT-infrastruktúra tekintetében fennálló függetlenségünk megőrzése és (…) annak biztosítása érdekében tesszük, hogy az adatokat csak házon belül dolgozzuk fel” – hangsúlyozza Michael Hillebrand az Osztrák Fegyveres Erők 6. IKT és Kiber Igazgatóságának munkatársa.

Ez azért van, mert az Osztrák Fegyveres Erők számára a külső felhőkben történő adatfeldolgozás szóba sem jöhet, ahogy Hillebrand az ORF Ö1 csatornájának kifejtette. Már öt évvel ezelőtt nyilvánvaló volt, hogy a Microsoft Office a felhőbe költözik. Akkor, 2020-ban megkezdődött az átállással kapcsolatos döntéshozatali folyamat, amely 2021-ben fejeződött be.

A részletes tervezés és a belső fejlesztők képzése 2022-ben kezdődött. Az alkalmazottak már akkor is áttérhettek a LibreOffice-ra, ha akarták. 2023-ban egy német céget bíztak meg a támogatással és a külső fejlesztéssel, elindult a LibreOffice belső digitális oktatása, és a szoftvercsomagot kötelezővé tették a hadsereg első szervezeti egységeiben.

Az osztrák fegyveres erők hozzájárulnak a nyílt forráskódú szoftverekhez

A nyílt forráskódú szoftverek használata nem egyirányú utca a fegyveres erők számára. A hadsereg által igényelt adaptációkat és fejlesztéseket programozzák és beépítik a LibreOffice projektbe. Több mint öt emberévet fizettek már ki ezért, ami minden LibreOffice felhasználó számára előnyös lehet.

„Nem azért tesszük ezt, hogy pénzt takarítsunk meg” – hangsúlyozta Hillebrand az ORF-nek. „Azért tesszük ezt, hogy a fegyveres erők – egy olyan szervezet, amelynek akkor is működnie kell, amikor minden más összeomlik – rendelkezzenek olyan termékekkel, amelyek mindig rendelkezésre állnak.” Szeptember elején kollégájával, Nikolaus Stockerrel együtt a 2025-ös LibreOffice konferencián beszámoltak az átállási folyamatról.

MS Office különleges esetekben jóváhagyással

A 2021-es kiindulópont a Microsoft Office 2016 Professional volt számos VBA és Access megoldással. Az osztrák fegyveres erők azonban már akkor sem a Microsoft e-mail vagy együttműködési megoldásait használták, hanem saját üzemeltetésű Linux szervereket Sambával. Ennek ellenére a Microsoft Office mélyen beágyazódott az informatikai munkafolyamatokba. A hadsereg okostelefonjait egyébként az Apple gyártja.

Idén az MS Office 2016-ot eltávolították a hadsereg összes számítógépéről. Bárki, aki úgy gondolja, hogy továbbra is szüksége van a Microsoft Office-ra hivatalos feladataihoz, belsőleg kérheti a megfelelő modul telepítését az MS Office 2024 LTSC-ből. A Microsoft Access láthatóan nem tűnt el teljesen. A hadsereg külön licenceket szerzett bizonyos betűtípusokhoz.”

Forrás:
Austria’s armed forces switch to LibreOffice; Daniel AJ Sokolov; heise online; 2025. szeptember 18.

Technika, tudomány, MI

Nem tudja, hogy mit nem tud – A mesterséges intelligenciáról beszélgettek a váci Katolikus Társadalmi Napokon (KATTÁRS)

„Ferenc pápa tíz évvel ezelőtt kiadott Laudato si’ kezdetű enciklikája nyomán tartottak konferenciát a váci Katolikus Társadalmi Napokon (KATTÁRS). A délutáni szekció előadói a mesterséges intelligencia (MI) nyelvre és oktatásra gyakorolt hatását vizsgálták.

Az eseményen jelen volt Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke; Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK elnökhelyettese; Marton Zsolt váci megyéspüspök; valamint Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus megyéspüspök.

Prószéky Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar tanára A mesterséges intelligencia és a magyar nyelv címmel tartott előadást. Mint elmondta, már régóta próbálnak a szakemberek az MI-hez hasonló rendszereket készíteni, ám mindeddig ez nem sikerült, elsősorban azért, mert minden szöveg több értelemmel is rendelkezik.

Az előadó hangsúlyozta, hogy bár az intelligenciának nincs definíciója, az MI valójában egy neurális hálóval dogozó rendszer, ami a sok információból választ ki egy szeletet, vagyis nem nevezhető intelligenciának.

A két tanulás – a felügyelt és a felügyelet nélküli – összekötése volt az MI alapja: a szavak jelentését meghatározza az, ami előtte és utána áll, ezt fordították át matematikai vektorokká. Az LLM-hez (Large Language Model – nagy nyelvi modell) sokmilliárd szónyi szöveg és szuperszámítógép szükséges, mely hetekig, hónapokig tanul. Az előadó rámutatott: a rendszer létrehozójának gondolkodása, megközelítésmódja hat a végeredményre, ami ezért különbözni fog azoktól, melyeket más irányok szerint hoztak létre.

Az LLM-hez az úgynevezett figyelmi mechanizmus, vagyis a transzformerek megjelenése is nélkülözhetetlen volt. Ezt egy példával illusztrálta az előadó. „A sün kijött az erdőből, ott volt egy út, és átment rajta.” „A sün kijött az erdőből, ott volt egy úthenger, és átment rajta.” Bár a két mondat ugyanúgy épül fel, a különbség észrevételéhez tudnunk kell helyesen értelmezni. Erre már nem csak az ember, hanem az MI is képes.

Prószéky Gábor kiemelte, sok nagy nyelvmodell létezik már, legnagyobb a kínai, de készül a magyar is: a PULI nyelvmodellcsalád 2022 óta épül. A nagy nyelvmodellekkel ugyanakkor sokszor az a probléma, hogy használhatatlan vagy túl általános választ adnak, nem hiteles forrásból merítenek és összekeverik az információkat. Valójában persze ez nem hiba, csak mi nem tudunk a végeredménnyel mit kezdeni.

Az előadó hangsúlyozta azt is, hogy az MI nem tudja, hogy mit nem tud. Minden választ a megtanult adatokból állít össze, vagyis nincs intuíciója. De szándéka sincs. Rosszul is tanítható, de nem akar semmit. Ugyanakkor az is fontos, hogy Kína úgy fejleszt, hogy semmilyen egyezmény nem köti a kezét.

Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről beszélt. Az MI ugyan használható az oktatásban, de nincs rá feltétlenül szükség. Az előadó rámutatott, az MI a pedagógus, a diák és az oktatási rendszer számára is kihívást (challenge) jelent.

Gloviczki Zoltán kiemelte, az MI abból a szempontból nem függ az informatikától, hogy használatához nincs szükség mélyebb IT ismeretekre. Az előadó szerint a modern technikai megoldások nem növelik a pedagógus munkájának hatékonyságát. Ugyanakkor az MI kaphat szerepet az oktatásban. Példaként említette, hogy egy milliárdos olyan iskolákat szeretne létrehozni, melyekben nincsen – emberi – pedagógus. Ez segíthet abban, hogy ott is tanulhassanak a gyerekek, ahol nincs intézményes oktatás. E mellett a szoftverek – például a nyelvoktatásban – olyan mértékben alkalmazkodnak a tanuló személyéhez, amire egy pedagógus soha nem lesz képes.

Az MI segítheti a differenciálást, a tananyagtervezést, a feladatgenerálást, és adhat ötleteket a problémák megoldásához is.

A diákokat nem a pedagógusnak kell megtanítania a technika és az MI használatára. Arra viszont hatással kell lennie, hogy helyesen használja ezeket. – hangsúlyozta Gloviczki Zoltán.

Szerinte az MI nem arra való, hogy információt kapjunk, minél konkrétabb kérdést teszünk fel neki, annál könnyebben „hallucinál”, vagyis hoz létre saját maga olyan választ, ami helyesnek tűnik ugyan, de nem az.

Az MI-ről való gondolkodás arra is rámutat, hogy nem olyan problémát kell a diákokkal megoldatni, amire nem képesek, mert akkor rá lesznek utalva a ChatGPT-re, hanem arra kell megtanítani őket, hogyan tudják megoldani a problémát.

Az valószínű, hogy egyre kevésbé fogjuk tudni megmondani, melyik szöveget hozta létre az MI, és melyet a diák, ami azt jelenti, hogy az MI „kihív” (calling out) bennünket abból a helyzetből, ahogyan ma a pedagógia működik. Tulajdonképpen pont az mutat rá a módszertani problémákra, hogy bizonyos helyzetben tudjuk használni az MI-t. A pedagógus feladata ugyanis az, hogy a gyereket támogassa, segítsen neki abban, hogy érett, boldog, felelősségteljes felnőtté váljon, ebben pedig ugyan segíthet az MI, de nincs rá szükség.

Ezt követően Prószéky Gábor, Gloviczki Zoltán, Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, Bagyinszki Ágoston, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora, valamint Ligeti-Nagy Noémi nyelvész kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg a mesterséges intelligencia oktatásban és hétköznapokban betöltött szerepét. A moderátor Horváth Szilárd volt.

Vajon az MI mikor jut el addig, hogy kreatív legyen? – hangzott el a kérdés. Egyelőre még mindig az ember áll a technika mögött. Emellett az az érzés, hogy az MI az embert utánozza, a mi téveszménk. – mutattak rá a válaszadók. Az MI fejlődése során nem fog emberré válni, ez csak a mi rossz megközelítésünk oldaláról látszik így. Inkább azt mondhatjuk, hogy az MI provokációt hordoz az emberi kreativitással szemben. Az viszont valós veszély, hogy a diákok kreativitását csökkenti: ahelyett, hogy maguk gondolkodnának, megoldatják a feladatot az MI-vel. De ez csak akkor lehetséges, ha a diáktól végeredményt, valamilyen adatot várunk. Ám ha más a cél, vagyis gondolkodni tanítunk, vagy arra törekszünk, hogy érett személyiséggé váljon, abban nem segít az MI.

A megszólalók szerint a tanárnak olyan, élmény alapú feladatot kell adnia a diáknak, ami nem oldható meg az MI-vel. Bizonyos esetekben pedig fel kell emelni azt a szintet, ami a jobb osztályzathoz szükséges. Döntésre, mérlegelésre kell tanítani a diákot, amiben legfeljebb csak segítség lehet az MI. Az eszközhasználat veszélye lehet, hogy afelé fordítja a gyerekeket, ami érdekesebb, ugyanakkor felszínesebb, mint egy tanulmányi feladat megoldása. Ráadásul a technika képes azt imitálni, hogy odafigyel a felhasználóra, a diákra, amit csak úgy lehet ellensúlyozni, ha a szülő, a pedagógus személyes törődéssel fordul a gyerekhez.

Az sem elhanyagolható szempont, hogy az MI semmiért nem vállal felelősséget. Azt is kiemelték a beszélgető partnerek, hogy sok mindent képzelünk az MI mögé, sokszor antropomorfizáljuk, e mellett azt gondoljuk, hogy nem fog tévedni. Erre azért kell figyelnünk, mert a mesterséges intelligencia képes arra, hogy legyártsa a hamis információt. Csupán azért, mert megkérdezték.”

Forrás:
Nem tudja, hogy mit nem tud – A mesterséges intelligenciáról beszélgettek a KATTÁRS-on; Magyar Kurír; 2025. szeptember 19.

Az Európai Bizottság új stratégiája az európai kutatási és technológiai infrastruktúrák megerősítésére

„A Bizottság a mai napon elindította a kutatási és technológiai infrastruktúrákra vonatkozó európai stratégiát, hogy megerősítse Európa vezető szerepét a tudományos kiválóság és a technológiai innováció terén. Ahhoz, hogy Európa továbbra is élen járjon a tudományért és az innovációért folyó globális versenyben, határozottan meg kell erősítenie kutatási és technológiai infrastruktúráit, és azokat még integráltabbá és a felhasználók szélesebb köre számára hozzáférhetővé kell tennie.

A stratégia biztosítja, hogy a tudósok, a kutatók, az innovátorok és az ipar könnyen hozzáférjenek Európa élvonalbeli létesítményeihez, kiváló minőségű adatokhoz és személyre szabott szolgáltatásokhoz. Célja továbbá, hogy a világszínvonalú kutatókat és innovátorokat „Európa választására” ösztönözze.

Európa világszínvonalú kutatási infrastruktúrái alkotják Európa kutatási és innovációs ökoszisztémájának gerincét, a vezető laboratóriumoktól és kísérleti gyártósoroktól kezdve az olyan élvonalbeli berendezésekig, mint a részecskegyorsítók és a tisztaterek. Támogatják a teljes innovációs ciklust a felderítő kutatástól a piackész innovációig, ezáltal erősítve Európa ipari versenyképességét és technológiai szuverenitását.

A stratégia öt területen javasol intézkedéseket:

1. Az európai kutatási és technológiai infrastruktúra-ökoszisztéma megerősítése a kapacitások növelésével, a beruházások mozgósításával, valamint a rendelkezésre álló létesítményeknek és szolgáltatásoknak a felhasználói igényekhez való jobb hozzáigazításával. A stratégia arra is törekszik, hogy maximalizálja a digitalizációban és a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségeket az európai infrastruktúrákban.

2. A kutatási és technológiai infrastruktúrákhoz való egyszerűbb és jobb hozzáférés biztosításának célja, hogy Unió-szerte kiegészítő szolgáltatások folytonosságát biztosítsa a kutatók és az innovatív vállalkozások, köztük az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára. Ez támogatni fogja a tudományos áttöréseket, és ösztönözni fogja a technológiafejlesztést, a tesztelést és a validálást, felgyorsítva az innovációk társadalmi elterjedését és piaci felkészültségét.

3. A tehetségek Európába vonzása és ápolása a kutatási és technológiai infrastruktúrákban a technikusoktól a tudományos vezetőkig vezető erős karrierutakon keresztül. Ez magában foglalja a személyzet támogatását új készségek és kompetenciák kifejlesztésében, valamint az Európán kívüli tehetségek vonzását az „Európa kiválasztása” megközelítéssel összhangban.

4. A kutatási és technológiai infrastruktúrák irányítási keretének javítása és egyszerűsítése a hosszú távú beruházási döntések támogatása, valamint a prioritások uniós tagállamok és érdekelt felek közötti összehangolása érdekében. Ez magában foglalja a finanszírozási források közötti koordináció megerősítését és a közberuházások hatásának növelését.

5. A kutatási és technológiai infrastruktúrák nemzetközi dimenziójának és rezilienciájának megerősítése a stratégiai partnerekkel a globális társadalmi kihívások kezelése érdekében folytatott együttműködés révén. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal annak érdekében, hogy előmozdítsa a tagjelölt és társult országok integrációját az Európai Kutatási Térségbe. A stratégia az infrastruktúrákkal kapcsolatos kockázatkezeléssel is foglalkozik, különös tekintettel a kritikus adatokhoz és létesítményekhez való hozzáféréssel kapcsolatos infrastruktúrákra, előmozdítva az EU szuverenitását a kritikus technológiák terén.

Háttér

A kutatási és technológiai infrastruktúrák jelentőségét hangsúlyozta mind „Az EU versenyképességének jövője”című Draghi-jelentés, mind a Horizont Európa időközi értékelésével foglalkozó bizottsági szakértői csoport „Az összehangolás, a jogi aktus felgyorsítása” című jelentése. Ezek az infrastruktúrák kulcsfontosságúak lesznek az „ötödik szabadság”, a kutatás, az innováció és a tudás szabad mozgása szempontjából, alátámasztva a teljes kutatási és innovációs (R&I) ökoszisztémát. Ennek eléréséhez növelni kell az ezen infrastruktúrák kiépítésére, korszerűsítésére és működtetésére irányuló beruházásokat az EU versenyképességének és a felderítő tudomány terén betöltött vezető szerepének megerősítése érdekében.

A stratégia összekapcsolódik a kutatás, az innováció és a versenyképesség megerősítésére irányuló uniós kezdeményezésekkel, és támogatja azokat, például az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós stratégiával, valamint a tudományos stratégiában hamarosan megjelenő mesterséges intelligenciával, és az európai innovációs jogszabállyal, továbbá az Európai Kutatási Térségről szóló jogszabállyal.

A stratégia előkészítéséhez széles körű konzultációs folyamat járult hozzá, többek között nyilvános véleményezési felhívás, valamint több célzott konferencia és rendezvény.

További információért

A kutatási és technológiai infrastruktúrákra vonatkozó európai stratégia

Kérdések és válaszok

Idézet(ek)

„A kutatási és technológiai infrastruktúrák ambiciózus és összehangolt európai megközelítése elengedhetetlen ahhoz, hogy továbbra is globális vezető szerepet töltsünk be a kiváló tudomány és a technológiai innováció terén. Új stratégiánkkal biztosítani fogjuk, hogy a tudósok, kutatók és innovátorok Európa-szerte, beleértve az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat is, könnyen hozzáférjenek a legkorszerűbb létesítményekhez és személyre szabott szolgáltatásokhoz termékeik és szolgáltatásaik fejlesztése és tesztelése érdekében.” – Ekaterina Zaharieva, az induló innovatív vállalkozásokért, a kutatásért és az innovációért felelős biztos”

Forrás:
A Bizottság új stratégiát indít az európai kutatási és technológiai infrastruktúrák megerősítésére; Európai Bizottság; 2025. szeptember 15.
(uniós gépi fordítás, az eredeti változat itt olvasható)

Bódis László: különböző intézkedésekkel továbbra is segítik a mélytechnológia szektor fejlődését

„A mélytechnológia (deep tech) területén működő magyar vállalkozások jelentős nemzetközi sikereket érnek el, a kormányzat különböző intézkedésekkel továbbra is segíti a szektor fejlődését – hangsúlyozta Bódis László, a KIM innovációért felelős helyettes államtitkára, a NIÜ vezérigazgatója hétfőn Budapesten, a Tudásból technológia szakmai konferencia és Ipar 4.0 szakmai díjátadó rendezvényen.

Kifejtette, a mélytechnológia szektor olyan technológiákat tartalmaz, amelyek választ adnak kulcskihívásokra, a megoldások pedig folyamatosan fejlesztik a gazdasági versenyképességet. Az ágazat olyan tudományos, műszaki áttöréseket hoz, amelyek lehetővé teszik, hogy első alkalommal vigyenek piacra új termékeket, technológiákat. A mélytechnológiával foglalkozó vállalkozások erősítése társadalmi és gazdasági szempontból is kiemelt eredményeket hozhat – mondta a helyettes államtitkár. Bódis László előadásában az iparral szoros kapcsolatban lévő mélytechnológia területéhez sorolta egyebek között az élettudományt, a mesterséges intelligenciát, az új energetikai megoldásokat, az új anyagokat, az űrtechnológiát, a robotikát, a drónokat. A mélytechnológia területén működő vállalkozásokra jellemző, hogy tudományos, műszaki áttöréssel új eredményeket hoznak, amelyek globálisan is értelmezhetők, magas kutatás-fejlesztési intenzitásúak, jelentős technológiai tudással rendelkeznek, és az első időszakban jelentős finanszírozásra van szükségük – mutatott rá a helyettes államtitkár.

Szólt arról, hogy ezen a területen is felértékelődik a kelet-közép-európai térség jelentősége, mert ezen országok népessége jelentős, GDP-növekedési képességük pedig jócskán lekörözte az EU többi országáét. Az unió gazdasági teljesítőképességének 20 százaléka ebből a régióból érkezik, és a régióban jelentősebb mértékben nőnek a kutatás-fejlesztési ráfordítások – mondta. A KIM helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a mélytechnológia területen működő magyar start-up cégek jelentős nemzetközi sikereket értek el, főleg az élettudományban, az adatelemzésre és mesterséges intelligenciára épülő megoldásokban, a biztonságtechnológiákban, a pénzügyi technológiákban. Szerinte a mélytechnológiai ökoszisztéma eredményességéhez továbbra is biztosítani kell a versenyképes üzleti környezetet, a vállalkozó tehetségek segítését, a kutatóintézetek támogatását, a finanszírozást, a nagyvállalati szektor bekapcsolódását a szektorba.

Bódis László kitért arra, hogy Magyarországon globális mércével mérve is versenyképes az üzleti környezet, mert támogatásokat nyújt a kutatás-fejlesztés intenzív vállalkozásoknak, adókedvezménnyel ösztönzi a kutatás-fejlesztést. A tehetségeket erősíti, hogy Magyarországon az információ-technológiához kapcsolódó alapképzések a legerősebbek. Kiemelte, Magyarországon az elmúlt huszonöt évben folyamatosan nőttek a kutatás-fejlesztésre fordított források, és cél, hogy 2030-ra a GDP 3 százalékát érje el. Fontosnak nevezte a piaci finanszírozási ökoszisztéma erősödését az innovációban.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy a magyar szakképzésben tanult tehetséges fiatalok a Dániában tartott idei EuroSkills versenyen nagy sikert értek el, négy aranyérmet hoztak el, köztük az ipar 4.0 technológiákhoz, az informatikához kapcsolódó szakmákban, összesítésben pedig a magyar csapat a több mint 30 ország között a negyedik helyen végzett. A konferencián átadták az Ipar 4.0 szakmai érmeket, amellyel a minisztérium elismeri mindazokat a hazai vállalatokat, kutató- és oktatóhelyeket, valamint szakembereket, akik kimagasló teljesítményükkel segítik a digitális átállás és a jövő technológiáinak gyakorlati alkalmazását. Az Ipar 4.0 digitalizációs technológiát sikeresen bevezető, illetve egyéb jelentős, kapcsolódó innovatív tevékenységet megvalósító kis- vagy középvállalkozás kategória idei díjazottja a Login Autonom Kft. Az Ipar 4.0 digitalizációs technológiát sikeresen bevezető, illetve egyéb jelentős, kapcsolódó innovatív tevékenységet megvalósító nagyvállalat kategória idei kitüntetettje a Richter Gedeon Nyrt. lett. Az Ipar 4.0-hoz kapcsolódó, átfogó, az Ipar 4.0 digitális átállást nagyban segítő oktatási, képzési programot megvalósító szervezet kategória idei elismerését a Pannon Egyetem kapta. Az Ipar 4.0 eredetű jelentős kutatást, fejlesztést vagy innovációt megvalósító szervezet kategória idei díjazottja a Robert Bosch Power Tool Kft.”

Forrás:
Bódis László: különböző intézkedésekkel továbbra is segítik a mélytechnológia szektor fejlődését; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. szeptember 15.

AI Summit 2025 első nap: fókuszban a mesterséges intelligencia magyar jövője

„Az AI Summit 2025 első napján a mesterséges intelligencia magyar jövője került a fókuszba. Palkovics László új magyar MI-stratégiát, Nagy Márton 68 milliárdos tőkeprogramokat jelentett be. Az előadások az egészségügytől az űriparig mutatták be az MI átalakító erejét, miközben a kkv-k digitalizációja és a társadalmi kihívások is terítékre kerültek.

A Városligetben a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum és az RTL Liget Center falai között nyitotta meg kapuit az AI Summit 2025, Közép- és Kelet-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia (MI)-konferenciája. A kétnapos esemény első napja nemzetközi szakértők, kutatók és iparági vezetők részvételével a mesterséges intelligencia legújabb trendjeit és gyakorlati alkalmazásait mutatta be, több mint tíz tematikus szekcióban. A konferencia központi kérdése: „Még az ember tanítja a gépet? De meddig?” A több mint 300 előadó, kerekasztal-beszélgetések és interaktív workshopok vizsgálták az MI szerepét az egészségügytől az űrkutatásig, a pénzügyi szektortól az oktatásig. Az alábbiakban az első nap legkiemelkedőbb, legérdekesebb előadásait és témáit villantjuk fel.
…
Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos előadásában bemutatta Magyarország új, már elfogadott MI-stratégiáját, amely tíz kulcsfontosságú területre fókuszál. Ezek között szerepel a történeti adatvagyon hasznosítása, egy nagy magyar nyelvi modell fejlesztése, adatközpontok és szuperszámítógépek telepítése, valamint a robotika, különösen a humanoid robotok fejlesztése. Kiemelte, hogy a hazai iparnak – az autó- és akkumulátorgyártástól a gépiparig – minden adottsága megvan az új iparágakba való bekapcsolódáshoz, az oktatásban pedig már az ősszel megjelennek az MI-alapú tananyagok, míg az egészségügyben a diagnosztikai algoritmusoktól a robotsebészetig zajlanak fejlesztések.

Palkovics hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára jogi és üzleti döntéstámogató eszközök biztosítanak segítséget, az energetikában és az agráriumban pedig az előre jelző modellek hozhatnak áttörést. Zárásként aláhúzta: „Nem az MI-től kell félni, hanem attól, ha Magyarország nem használja ki időben az abban rejlő lehetőségeket.” Ez a gondolat az egész konferencia egyik vezérmotívuma lett, hangsúlyozva a proaktív megközelítés fontosságát.
…
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az AI Summit 2025 nyitó előadásában…Magyarországon azonban pozitív fejlemények vannak: a nagy sebességű internet és az 5G-lefedettség erős alapot nyújt.

Nagy Márton bejelentette két új tőkeprogram indítását 17 és 51 milliárd forintos kerettel, amelyek az MI-startupokat támogatják, valamint a kormányzati MI-stratégia felülvizsgálatát, amelynek célja a hazai GDP-növekedési potenciál mintegy 15 százalékos (nem százalékpontos – a szerk.) növelése az MI szélesebb körű adaptációjával.
…
A niche-területek a lényegesek

Balog Ádám, az MKIK alelnöke és a KAVOSZ elnöke szerint Magyarország akkor lehet sikeres az MI területén, ha speciális, niche-területekre koncentrál, nem pedig globális platformokat próbál másolni. Az MKIK „digitális ébresztő” programja a kkv-kat segíti a digitális átalakulásban, míg a KAVOSZ már alkalmazza az MI-t a befektetési folyamatok és az ügyfélszolgálati rendszerek automatizálására. Balog hangsúlyozta, hogy az MI-t lehetőségként kell kezelni, nem fenyegetésként, és a vállalkozásoknak kisebb lépésekkel, kísérletezéssel kell elindulniuk.

Az ügynökök korszaka

Schum Kristóf, a felhőszolgáltatások egyik nagy globális szereplője, az Amazon Web Services generatív MI-szegmensének európai vezetője az MI-ügynökök szerepéről beszélt, amelyek önállóan működnek, saját memóriával és eszköztárral. Ezek a rendszerek a repetitív feladatokat veszik át, új munkaköröket teremtve például HR- vagy biztosítási feladatokban, évi 30–50 ezer dolláros költséggel. Schum egy 14 pontos csekklistát mutatott be, amely az üzleti alapokra, a bizalomra és a technológiai háttérre épül, hangsúlyozva, hogy a sikeres bevezetéshez a folyamatok újragondolása szükséges.

Precíziós onkológia MI-vel

Peták István, a Genomate Health alapítója és tudományos igazgatója az MI szerepét mutatta be a precíziós onkológiában. Kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia maximalizálja a személyre szabott terápiák hatékonyságát azáltal, hogy azonosítja a daganatos betegségeket kiváltó génhibákat. Egy magyar tüdőrákos betegeken végzett kutatás szerint a célzott terápiát kapó páciensek ötéves túlélési aránya 30 százalék, szemben a nem célzott kezelés esetén tapasztalható 6 százalékos aránnyal.

Az egészségügy digitalizációja 2.0

Kóka János, a Doktor24 elnöke, egykori gazdasági miniszter az egészségügy digitalizációjának sikereiről beszélt. Kiemelte, hogy 2010 és 2020 között 100 milliárd dollár befektetés érkezett az egészségügyi szektorba, és 2020–2030 között ez az összeg elérheti az 500 milliárdot. Az MI-alapú diagnosztika, például a daganatos betegségek korai felismerése, valamint a virtuális asszisztensek alkalmazása forradalmasítja az ágazatot, gyorsabb és személyre szabottabb ellátást biztosítva.

Az MI az űriparban

Zábori Balázs, a 4iG Űr és Védelmi Zrt. űrtechnológiai vezetője az MI űripari alkalmazásairól beszélt, kiemelve annak szerepét a műholdforgalom-menedzsmentben, az orbitális big data feldolgozásában és az űrszemét kezelésében. A mesterséges intelligencia forradalmasítja az űrkutatást, a telekommunikációt és a védelmi rendszereket, hozzájárulva a „Zero Debris” koncepcióhoz és a 6G-hálózatok fejlesztéséhez.

Az MI a bankszektorban

Németh Dávid, az MBH Bank generatív MI implementációs vezetője a banki mesterségesintelligenica-alkalmazások integrációjáról beszélt, hangsúlyozva, hogy az MI-t stratégiai eszközként kell beépíteni a mindennapi működésbe. Kovásznai Ádám, az MBH Bank BUPA üzletágvezetője a „beyond banking” koncepciót mutatta be, amely az MI segítségével adatalapú döntéseket és testreszabott szolgáltatásokat kínál a vállalkozóknak, például likviditási értesítőket és pályázati jogosultságok meghatározását…”

Forrás:
Felkerültünk az MI világtérképére; Mandiner; 2025. szeptember 15.

AI Summit 2025 második nap: a mesterséges intelligencia (MI) friss témái

„Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.

A budapesti AI Summit 2025 második napja a Városligetben valóságos technológiai forgataggá változtatta a főváros e részét, ahol szeptember 9-én is a mesterséges intelligencia (MI) friss témái kerültek terítékre.
…
Több mint 300 előadó, szakértők több mint 50 országból, valamint kerekasztal-beszélgetések, interaktív workshopok és exkluzív networkingesemények töltötték meg a második nap programját. A generatív nyelvi modellektől az egészségügyi innovációkon át az űrkutatásig, a hadviselésig és az okosvárosokig terjedő tematikus szekciók a globális és hazai MI-fejlesztéseket, a globális trendeket villantották fel. A rendezvény a régió legnagyobb MI-konferenciájaként nemcsak tudományos platform, hanem a gazdasági és társadalmi párbeszéd katalizátora is volt – állítják a szervezők, de a helyszíneken járva az volt a benyomásunk, hogy ez igaz is lehet, hiszen a rengeteg érdeklődő és a három különböző városligeti helyszín egy igazi nagyszabású esemény képét mutatták.

Az AI Summit 2025 második napja kiválóan megmutatta, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nem csupán egy következő technológiai újítás, hanem egyfajta gazdasági, társadalmi paradigmaváltás, a digitális ipari forradalom még magasabb fokozatba kapcsolása. Főként azért, mert az MI igen sok területen újradefiniálja a lehetőségeket. Magyarország, legalábbis a konferencia tanúsága szerint ambiciózus stratégiával és kreatív megoldásokkal erősíthet a globális mezőnyben.

Precíziós hazai hadsereget!

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nyitó előadása a magyar haderő digitális forradalmát helyezte fókuszba. Az egy évtizede tartó haderőfejlesztés eredményeként a szovjet örökségű eszközöket modern, adatfeldolgozással megtámogatott fegyverrendszerek váltották fel, miközben a fiatal, digitálisan képzett katonai generáció is új szemléletet hozott. A mesterséges intelligencia pedig igazi stratégiai előnyt jelent: Magyarország a térségben élen jár az MI haditechnikai integrációjában…A Magyar Honvédség már használ olyan autonóm drónokat és cirkálólőszereket, amelyek önállóan követik a célpontjaikat, és akár parancs nélkül is visszatérnek a bázisukra.

A katona mint adatforrás

A digitális hadviselés új korszakában a katona maga is adatforrássá válik – hangsúlyozta a miniszter. Felszerelésének a szenzorai valós időben monitorozzák egészségi állapotát, a mozgását és a harcképességét, lehetővé téve a parancsnokokkal való azonnali kommunikációt. A logisztikában robotizált raktározási rendszerek működnek, ám a NATO adatbiztonsági és interoperabilitási követelményei kihívásokat jelentenek. Az MI etikai dilemmái sem kerülhetők el: a gépek emberéletek feletti döntéshozatala ugyanis jogi és morális kérdéseket vet fel. Szalay-Bobrovniczky szerint a felelősség az embernél marad, a jól képzett katonák szerepe továbbra is alapvető fontosságú.

Az agentic AI forradalma

Mihályi Antal, a Google fejlesztési vezetője előadásában az MI evolúcióját három áttörés mentén mutatta be: cselekvőképesség, valós idejű streaming és komplex problémamegoldás. A Gemini-modellek – a Gemini Pro és a Gemini Flash – a tudományos, a matematikai és a következtetési benchmarkokon jól szerepelnek. A multimodalitás pedig új távlatokat nyit: a Nano Banana applikáció egyszerű szöveges utasításokkal képeket szerkeszt, a Vio3 pedig videókat generál, amelyeket reklámkampányokban használnak. A jövő azonban az ágensek kora: az agentic AI, amely célokat követ, figyeli a környezetet és önállóan cselekszik, például személyre szabott marketingkampányokat vagy kiberbiztonsági rendszereket működtet. A Budapestről indult Agentic Space platform mára a Google egyik leggyorsabban növekvő fejlesztési ökoszisztémája lett, támogatva a biztonságos és átlátható MI-alkalmazásokat.

Megújuló magyar MI-stratégia

A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette a 2020-as Mesterséges Intelligencia Stratégia megújítását, válaszul az uniós AI Act szabályozásra és a technológiai ugrásokra, például a nagy nyelvi modellek térhódítására. A stratégia három pillére: „MI a társadalomért” (közszolgáltatások, oktatás, egészségügy), „MI a technológiáért” (adatvagyon, kiberbiztonság, nyílt forráskódú fejlesztések) és „MI az üzletért” (versenyképesség, kkv-k, agrárium).

A cél az, hogy 2030-ra az MI 10-12 százalékkal növelje a GDP-t, 2,5 millió ember szerezzen MI-kompetenciát és az AI Factory részeként kiépüljön egy magyar szuperszámítógép.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter figyelmeztetett: az EU lemaradásban van az USA és Kína mögött, de új tőkeprogramokkal Magyarország a technológiai átalakulás nyertese lehet. A frissülő MI-stratégia pedig biztosítja, hogy az ország lépést tartson a globális versennyel.

Az MI mint gazdasági kitörési pont

Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára szerint az MI a magyar gazdaság termelékenységi lemaradásának a kulcsa lehet. A „digitális ébresztő” program 10 ezer kkv-t céloz, bemutatva, hogyan növelheti az MI a hatékonyságot például automatizált ügyfélszolgálattal vagy prediktív karbantartással. A kamara támogatja a kkv-k digitalizációját tanácsadással, innovációs platformokkal és közösségi felhőkkel, hogy ne csak kövessék, hanem vezessék a technológiai változásokat. Csókay kiemelte: az MI lehetővé teszi, hogy Magyarország kreativitással és technológiai alkalmazkodással kompenzálja mérethatékonysági hátrányait. A cél az, hogy a magyar cégek globálisan is versenyképes MI-megoldásokat alkossanak.
…
Stratégia és kockázatkezelés

Dalos-Kovács Gabriella, a 4iG csoport irányítási keretrendszeréért felelős vezetője előadásában a mesterséges intelligencia nagyvállalati bevezetésének komplexitását hangsúlyozta. Az MI-érettség felmérése, az adatgazdálkodás és a munkatársak képzése is lényeges: a topmenedzsmenttől a fejlesztőkig minden szinten meg kell érteni az MI céljait. A projektek sikerét mérhető haszonnal – például 20 százalékos költségcsökkentéssel vagy 15 százalékos hatékonyságnövekedéssel – kell alátámasztani. A kockázatkezelés elengedhetetlen: a compliance és az IT-biztonság szoros együttműködése biztosítja a rendszerek biztonságos működését. A folyamatos tanulás és a felső vezetői támogatás nélkül a mesterséges intelligencia nem válhat a vállalati stratégia szerves részévé – húzta alá…”

Forrás:
Drónok, szenzoros katonák, MI-hadviselés; Mandiner; 2025. szeptember 15.

Hatvan iskolában indul a tanév első félévében mesterségesintelligencia-kurzus (MI) a tanrendbe építve

„Hatvan iskolában indul a tanév első félévében mesterségesintelligencia-kurzus (MI) a tanrendbe építve – jelentette be a kultúráért és innovációért felelős miniszter kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Hankó Balázs elmondta: ebben a félévben már több ezer gyermek vehet részt MI-képzésben, a cél pedig az, hogy februártól valamennyi szakképzésben tanuló diák hallgathasson ilyen kurzust. Hangsúlyozta: a tervek szerint a mesterséges intelligenciát a teljes magyar oktatás részévé tenné a kormány, tovább erősítve ezzel Magyarország versenyképességét. A kormány Kárpát-medencei dimenzióban gondolkodik, ezért az elsőként kiválasztott hatvan iskola közül három külhoni szakképzési intézmény lesz – fűzte hozzá a miniszter. Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten publikálták a kormány megújult MI-stratégiáját. Megjelent az a vitairat is, amelynek lényeges eleme, hogy a mesterséges intelligenciát hogyan vonjuk be a teljes magyar oktatásba. Elmondta továbbá, hogy hatvan oktató részére már tartottak felkészítést, így jelenleg majdnem minden szakképzési centrumban van olyan pedagógus, aki alapismereteket szerzett az MI-ben. Magyarország szakképzési erőcentrum – jelentette ki a tárcavezető, felidézve, hogy a múlt heti dániai szakképzési Európa-bajnokságról négy arany-, két ezüst- és egy bronzéremmel tértek haza a magyar fiatalok. Aranyat szoftverfejlesztés, rendszerüzemeltetés és webfejlesztés területén, ezüstöt az ipari robotika, bronzérmet pedig a mechatronika területén nyertek. Mindez azt jelenti, hogy a magas hozzáadott értékű technológiai képzettséget igénylő területeken a magyar szakképzés élen jár – húzta alá a miniszter. Hankó Balázs ismertette, hogy az MI iskolai bevezetéséhez a Logiscool képzési rendszerét hívta segítségül a kormány. Ez a magyar kisvállalkozás harminc országban van jelen, és 300 ezer embernek biztosít MI-képzést – tette hozzá. A miniszter szavai szerint a mesterséges intelligencia oktatása révén Magyarország szakképzési erőcentrumból szakképzési nagyhatalommá válhat. Kitért arra, hogy az MI oktatása és használata a felsőoktatásnak is része kell, hogy legyen. A cél, hogy valamennyi hallgatónak biztosítsanak MI-alapképzést, és erre épüljön rá a mesterképzésben az MI adott tudományterülethez kapcsolódó specifikus alkalmazása. Ebben a kérdésben a Pannon Egyetem jár az élen, ezért az ősszel ők rendezik meg a magyar felsőoktatási intézmények első mesterségesintelligencia-konferenciáját – tudatta Hankó Balázs, hozzátéve: a fiatalok versenyképes tudást ma már csak az MI alkalmazásszintű használatával tudnak elérni.

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos arról beszélt: Magyarország 2020-ban hozta létre az első MI-stratégiáját, a múlt héten pénteken pedig megjelent a megújított, hivatalos változat. Hozzátette: azt javasolták a kormánynak, hogy a szakképzést követően az általános iskolák első és ötödik évfolyamán, valamint a gimnáziumok kilencedik osztályában is vezessék be ezt a tananyagot. „Ahogy a világ halad előre, az MI-vel valamiféle viszonyt mindenkinek ki kell alakítania, ezt nem lehet elég korán elkezdeni” – mutatott rá, hozzáfűzve: az MI alkalmazásával sokkal hatékonyabban lehet tanítani. Megjegyezte azt is: külön öröm, hogy az oktatásban egy magyar startup segítségével tudják bevezetni ezt az újítást. Palkovics László úgy folytatta: Magyarországon az ipari termelés hetven százaléka high-tech kategóriába esik, ezért a vállalkozóknak is ismerniük és alkalmazniuk kell a mesterséges intelligenciát. A kormánybiztos leszögezte: az ember és gép együttműködése komoly követelményt jelent. Rögzítette: az MI nem váltja ki a munkavállalót, hanem támogatja a munkavállaló feladatellátását.

Breuer Anita, a Logiscool társalapítója, ügyvezetője arról beszélt: cégük küldetése a 2014-es indulás óta az, hogy a legjobb eszközökkel tanítsák meg a gyerekeket logikusan, kritikusan gondolkodni. „Ez biztosítja, hogy a gyerekek magabiztosan tudjanak mozogni a digitális világban, ezért fejlesztettük ki a saját oktatási platformunkat, amit már teljesen átsző a mesterséges intelligencia” – tette hozzá. Breuer Anita közölte: a Logiscool rengeteg elismerést és szakmai díjat kapott az elmúlt években, Magyarországon csaknem százezer diák járt az iskoláikba, és több ezer órányi tananyaggal tudják segíteni a fiatalokat.

Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke kiemelte: a HÖOK üdvözli a kormány döntését. „A hallgatói élmény nemcsak arról szól, hogy hol tanulok, hanem arról is, hogy milyen eszközökkel, milyen módszertannal, milyen tantárgyakat” – fogalmazott, hozzátéve: az elmúlt években a HÖOK számtalan javaslatot fogalmazott meg a felsőoktatás fejlesztésére vonatkozóan, s ezek között kiemelt helyen szerepelt az MI bevonása. Eszközöket, lehetőségeket kell biztosítani a hallgatók számára ahhoz, hogy a saját szakterületükhöz illeszkedően tudják elmélyíteni tudásukat annak érdekében, hogy „a hallgatói sikeresség később a munka világában is sikerré válhasson” – mondta a HÖOK elnöke.”

Forrás:
Hankó Balázs: hatvan iskolában indul MI-kurzus idén ősszel; Kulturális és Innovációs Minisztérium; 2025. szeptember 16.

Fenntartható fejlődés

Túlzott szabályozói szigor veszélyezteti a hazai napelemes KKV-beruházásokat

„A Magyar Napelem Napkollektor Szövetséghez az elmúlt hónapokban több tagvállalat is jelezte: aránytalan szabálytalansági eljárások miatt ellehetetlenülhetnek olyan beruházások is, amelyek a nemzeti energiastratégiát és a hazai munkahelyteremtést egyaránt szolgálnák. A Szövetség a szabályozási gyakorlat felülvizsgálatát, a vis maior helyzetek méltányosabb kezelését és a mikro-, kis- és középvállalkozások védelmét kéri a döntéshozóktól.

A GINOP Plusz program keretében támogatott napelemes beruházások egy része olyan adminisztratív vagy külső körülmények miatt került szabálytalansági eljárás alá, amelyek a beruházók kontrollján kívül esnek – mégis akár több százmilliós visszafizetési kötelezettséget vonnak maguk után.

Egy konkrét esetben a beruházás minden műszaki feltételnek megfelelt, azonban az illetékes áramszolgáltató két éven keresztül nem tudta biztosítani a hálózati csatlakozást. Emiatt a létesítmény nem kaphatott használatbavételi engedélyt – a hatóság pedig mintegy 800 millió forint teljes támogatás visszafizetésére kötelezte a projektgazdát. Egy másik példában egy 400 ezer forintos nyelvi képzésre hivatkozva, amelyet utólag formailag nem elfogadott akkreditált képzőintézmény tartott, közel 200 millió forint visszafizetésére kötelezték a vállalkozást – annak ellenére, hogy a képzés megtörtént, a projekt lezárult, és a beruházás megvalósult.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szerint ezek az esetek nem egyedi jelenségek. Az elmúlt két évben tagvállalatai körében drasztikusan nőtt a szabálytalansági eljárások száma – gyakran formai hibák vagy vis maior események (COVID, háborús szállítási lánczavarok) miatt.

„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a stratégiai nagyvállalatokkal szemben a hazai KKV-k, amelyek a legtöbb munkahelyet és innovációt adják, hátrányos megkülönböztetésben részesüljenek a támogatáspolitikai rendszerben” – hangsúlyozta Szilágyi László, a Szövetség alelnöke.

A Szövetség bízik abban, hogy a döntéshozók nyitottak lesznek a jogbiztonságot, kiszámíthatóságot és méltányosságot célzó módosításokra. Céljuk, hogy a magyar napelemipar továbbra is aktív szereplője maradhasson a klímacélok elérésének – a KKV-szektor pedig valódi partnerként vehessen részt a zöld átállásban.”

Forrás:
Túlzott szabálytalansági szigor veszélyezteti a hazai napelemes KKV-beruházásokat; Magyar Napelem Napkollektor Szövetség; 2025. szeptember 20.

Mi történik a 2040-es uniós klímacélokkal?

„Az Európai Bizottság már 2025 első félévében közzétette jogszabály-tervezetét a 2040-re elérendő uniós klímacélokról, ugyanakkor az erről folytatott diskurzus és a véglegesítés egyre inkább elhúzódik.

Az Európai Unió 2030-ra (-55%) és 2050-re (nettó zéró) elérendő klímacéljai mellett 2040-re szóló célokat is meg kell határozzon, amelyet az európai klímatörvény is megerősít. Korábban az Európai Bizottság 90%-os célkitűzésre tett ajánlást, ugyanakkor a tagállamok és az Európai Parlament politikai csoportjai közötti nézetkülönbségek miatt elhalasztotta a 2040-es klímacélt rögzítő jogszabály kihirdetését. Ez a halasztás továbbra is tart, egyre több tagállam csatlakozik azokhoz, akik már a kezdetektől bírálták az ambiciózus 90%-os csökkentést az 1990-es üvegházhatású gáz-kibocsátási szinthez képest.

A közép-európai országok és Olaszország a kezdetektől mértékletességre intettek a célkitűzést illetően, ugyanakkor ez a vélemény immáron szélesebb körből visszhangzik: legutóbb a francia elnök, Emmanuel Macron fejtette ki véleményét arról, hogy a célok tárgyalását mindenképpen halasztani szükséges a novemberben Brazíliában megrendezésre kerülő COP30 utáni időszakra. Tíz évvel a Párizsi Megállapodás aláírása után meglehetősen szimbolikus jelentése van annak, hogy Franciaország is fellép a halasztás mellett. Párizs korábban elismerte, hogy szükség van az ambiciózus köztes klímacélokra, azonban három szempontot mindenek előtt tartva: versenyképesség, technológiai semlegesség, valamint rugalmasság.

De nem csak Franciaország okozott meglepetést. Az október közepén megrendezésre kerülő Európai Tanácsot előkészítendő ülésen, szeptember 12-én immáron Németország is csatlakozott azon országokhoz, akik a célokról való tárgyalás halasztását javasolták.

A konkrét számok

Az EU-átlag a 2023-as adatok szerint 37% az 1990 óta végrehajtott ÜHG-csökkentésben, amelyet Magyarország mintegy 10%-kal meg is halad. A tagállamok közül összesen tízen teljesítenek átlag felett, többnyire a kisebb iparral rendelkező országokkal az élen: Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Magyarország Litvánia, Luxemburg, Románia, Szlovákia. Európa legnagyobb gazdasági motorjai közül egyedül Németország teljesít átlag felett. Meglehetősen érdekes, hogy a 2040-es célkitűzést a kezdetektől bíráló országok közül néhányan – köztük Magyarország is – jó úton járnak az első mérföldkő eléréséhez vezető szakaszon, mégis inkább visszafogottságra intenek. Emögött több indok is állhat: egyrészt egy folyamat elején sokkal egyszerűbb eredményeket produkálni és lehet, mostanra értek el ahhoz a fázishoz, ahol már csak nagyobb befektetéssel lehet még több eredményt elérni. Másrészt lehet ideológiai meggyőződés is, hogy az EU által kitűzött célokat ezen tagállamok másképp látják, mást priorizálnak.

De hogy miért is van szükség a megegyezésre? A 2040-es cél jogi rögzítése irányt adna a beruházásoknak és az ipari átállásnak (energia, közlekedés, épületek, ipar), de a siker kulcsa az, hogy milyen eszközökkel (belső csökkentés kontra külső kreditek, CDR) és milyen ütemben hajtják végre a változtatásokat.”

Forrás:
Mi történik a 2040-es uniós klímacélokkal?; Tóth Bettina; Ludovika.hu, Öt perc Európa blog; 2025. szeptember 19.

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) megkezdi a kiberbiztonsági auditban érintett vállalkozások ellenőrzését

„Hazánkban a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága felel az Európai Unió 2022/2555 Irányelvének (NIS2) hazai jogszabályba átültetett rendelkezéseinek betartásáért a versenyszférában. Bár a kötelezett szervezeteknek már 2024. október 18-tól meg kell felelni az elvárásoknak, addigra be kellett vezetni a szükséges védelmi intézkedéseket, a közelmúltban két fontos határidő is lejárt.

A 2025. május 31-től módosult, Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kiberbiztonsági törvény) értelmében azon szervezetek, melyek a Kiberbiztonsági törvény 16. § (1) bekezdése alapján kiberbiztonsági audit lefolytatására kötelezettek és 2025. január 1-je előtt kezdték meg működésüket, a kiberbiztonsági auditra vonatkozó kötelezettségüket legkésőbb 2026. június 30-ig kötelesek teljesíteni.

A megfelelő auditori kapacitások biztosításának és optimális kihasználásának érdekében azonban új kötelezettségként jelent meg, hogy az érintett szervezeteknek a Hatóság honlapján feltüntetett auditorok közül általuk választottal 2025. augusztus 31-ig szerződést kellett kötniük a kiberbiztonsági audit lefolytatására vonatkozóan.

Az SZTFH február óta folyamatosan nyomon követte az auditori szerződések számának alakulását. Az adatok alapján indokolttá vált a Hatóság fellépése, így a szerződéskötési határidőre vonatkozóan minden, a kiberbiztonsági auditban érintett szervezetet személyre szóló küldeményben emlékeztettünk a jogszabályokban előírt feladataira. Emellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen írott és online felületeken, cikkek, interjúk, nyilatkozatok és sajtóközlemények sorozatával is felhívtuk a figyelmet a határidők közelségére. Ennek eredményeként az auditorok által közölt júliusi adatokhoz képest az augusztusi adatokban hatalmas növekedés következett be.

Összességében megállapítható, hogy csak augusztus hónapban közel ugyanannyi szerződést kötöttek az érintett szervezetek, mint előtte egész évben összesen. Ez jelentős előrelépésként értékelhető, hiszen a megfelelés a kiberbiztonsági audit lefolytatásával igazolható, ugyanakkor sajnos még mindig nem jelenthetjük ki, hogy minden érintett eleget tett volna kötelezettségének.

Hatóságunk mint eddig, ezen túl is minden segítséget, információt megad a megfeleléshez. Továbbra is figyelemmel kísérjük a kiberbiztonsági kötelezettségek teljesítését, ennek érdekében 2025. szeptember 15-től megkezdjük az ellenőrzéseket, amelyek során elsősorban a Hatósághoz történő nyilvántartásba vételi, valamint auditszerződés-kötési kötelezettségüket nem teljesítő kötelezettek kiszűrésére és szankcionálására helyezzük a hangsúlyt. Kérjük az érintett szervezetek együttműködését, a jogszabályokban foglalt előírások teljesítését, hogy a szabályozás céljai maradéktalanul teljesüljenek, ezáltal az érintett vállalatok ellenállóbbak legyenek a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben.”

Forrás:
Jelentős előrelépés a kiberbiztonsági megfelelés érdekében – az SZTFH megkezdi a kiberbiztonsági auditban érintett vállalkozások ellenőrzését; Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH); 2025. szeptember 19.

Szakirodalom

Hatásvizsgálati eszközök alkalmazása a jogalkotásban

„A dolgozat behatóan foglalkozik a szabályozás hatásvizsgálata (Regulatory Impact Assessment – RIA) fogalmának meghatározásával, tartalmával, céljaival és eszközeivel..
A hatásvizsgálat eszköztára nemcsak a jogi szabályozás következményeinek előrejelzésére, illetve elemzésére alkalmas, hanem egyedi döntések, beruházások, projektek velejáróinak megvizsgálására is. Természetesen vannak – elsősorban folyamatszervezési – sajátosságai kifejezetten a szabályozás hatásvizsgálatának, de a tényleges hatásvizsgálat eszköztára lényegében azonos a fenti vizsgálati helyzetekben (ahogy az előzetes és utólagos hatásvizsgálat is – a természetükből fakadó eltérésektől eltekintve – hasonló módszertan alapján történik). Az angolszász rendszerekben nem is különül el élesen az egyedi határozati aktusokon alapuló projektek hatásvizsgálata a szorosan vett, normatív természetű jogalkotási termékekre irányuló szabályozási hatásvizsgálattól. Míg a dolgozat egyértelmű vizsgálati területe a szabályozás hatásvizsgálata, az egyes hatásvizsgálati részterületek módszertani alapjainak tárgyalásában nem volna lehetséges elkülöníteni a szabályozási és egyéb hatásvizsgálati elemeket, így nem véletlenül fordulnak elő a dolgozatban jelentős beruházások, a környezetet érintő nagy projektek következményeinek elemzésére utaló elemzési eszközök, gyakorlati példák…”

Forrás:
Hatásvizsgálati eszközök alkalmazása a jogalkotásban; Kovácsy Zsombor Attila; Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; A doktori védés időpontja: 2025-10-15 15:00, helyszín: MS Teams Online
A doktori dolgozat letöltése PDF-ben

A munka jövője – Előzetes felmérő tanulmány

„Ez egy közös jelentés a Werner Eichhorst (első rész) és Isabelle Berrebi-Hoffmann (második rész) által elvégzett előzetes felmérő vizsgálatokról, amelyek az európai munka jövőjének különböző aspektusait vizsgálták. A tanulmány a Horizont Európa program keretében induló Társadalmi Átalakulások és Ellenállóképesség Partnerség (Social Transformations and Resilience Partnership) keretében készült. A várhatóan 2027-ben induló Partnerség célja egy olya átalakító kutatási és innovációs program létrehozása a társadalomtudományokban és a humán tudományokban, amely megerősíti az ellenállóképességet, a méltányosságot, a befogadást és a társadalmi kohéziót a jelentős társadalmi kihívásokkal szemben. A Partnerség egyik fő törekvése a munka jövőjének alakítása.”

Forrás:
The future of work – Scoping study; Werner Eichhorst, and Isabelle Berrebi-Hoffmann; Publications Office of the European Union; 2025. szeptember 2. DOI: 10.2767/1001083

Robotoktól a mesterséges intelligenciáig – Karel Čapek öröksége

„A tudomány és a technológia fejlődése számtalan új lehetőséget jelent, ugyanakkor rövid és hosszú távon egyaránt új kihívásokat és problémákat is felvet. Az emberi, állati és növényi genom feltérképezése, az emberi képességek fokozásának lehetőségei, az automatizáció térnyerése, a mesterséges intelligencia és a szuperintelligencia fejlesztése, valamint a robotika mindennapi életbe való integrálása már mind a jelenünk részét képezik. A robotok szerepe világszerte megnőtt: jelen vannak a gyártásban, a szolgáltató szektorban, a kutatás-fejlesztésben és az egészségügyben is. Kínában már olyan robot prototípus is létezik, amely képes embriót kihordani, és a mesterséges intelligencia egyre összetettebb feladatokat lát el, az emberi munka kiegészítéseként, illetve akár annak teljes kiváltásaként.

E hipermoderm technológiai valóság az első robotok megjelenésével vette kezdetét.[1] A sajtó már 1928-ban „robotgépnek” nevezte például az Edison vállalat emberi felügyelet nélkülöző áramfejlesztőjét.[2] 1949-ben pedig többek közt a magyar mérnökök is „háztartási robotgép” fejlesztésével dicsekedtek a hidegháborúnak a háztartások szintjéig elérő versengése hajnalán.[3] A szocialista tábort végül a robotfejlesztés terén (is) túlszárnyalták a nyugati feltalálók. Bár az angol Cyril Walter Kenward 1954-ben szabadalmaztatott kétkarú robotja nem lett átültetve a gyakorlatba, nem sokkal később amerikai kollégája, George C. Devol fejlesztése felkeltette George Engelberger érdeklődését, aki felismerte benne az üzleti potenciált és megalapította a találmányra alapozva az Unimation vállalatot. Az első ipari robot 1960-ban készült el, és 1961-ben a Ford gyárban már használták is egy présgép helyettesítésére. Ezt a kezdetleges szerkezetet akkor még „univerzális transzfer készüléknek” (UTD) nevezték – ma már technikatörténeti jelentősége van; az első példány a washingtoni Smithsonian múzeumkomplexumban látható. A XX. században a „robot” szó kettős jelentést hordozott: egyfelől a vágyat, hogy az ember megszabadulhasson a munkavégzés terhétől egy gép segítségével (és ilyen értelemben a robot egyfajta vágyteljesítő mechanizmus, a mitikus segítők (pl. Aladdin lámpása, terülj-terülj asztalkám) modern megfelelője, amely a hős helyett végzi el a feladatot, másfelől a kényszerű, nehéz munkát.[4]

A robotok korának és társadalmi hatásának megsejtése, ahogy maga a robot szó is a gépember értelemben azonban nem egy XX. századi amerikai gondolkodó, hanem egy cseh drámaíró, Karel Čapek (1890–1938) nevéhez fűződik. Az ő 1920-ban írt R.U.R. (Rossumovi Univerzální Roboti) című drámájának köszönhetően nemcsak egy új jelentéssel felruházott szó került be a hétköznapi nyelvhasználatba, hanem az ember és gép viszonyának filozófiai és etikai kérdései is előtérbe kerültek. Čapek művében az emberi munkaerő kiváltására készült robotok – „robotlányok és -fiúk” –, akik a technikai fejlődésnek köszönhetően annyira tökéletesedtek, hogy már mindent tudnak, amit az ember tud, kezdetben érzelem nélküli, pusztán munkavégzésre tervezett kreatúrák. Bár mesterséges biológiai anyagból készültek, azaz emberi külsővel és – a szív kivételével – belső szervekkel rendelkeztek, hovatovább rendkívüli intelligenciával is bírtak, működésük teljes egészében mechanikus volt, amit öltözékük is tükrözött: vászonzubbonyt viseltek, mellükön rézből készült számtáblával. Ezek a humanoid robotok, vagy ahogy Čapek nevezi őket: „műemberek” eredetileg az emberi munkaerő teljes kiváltására készültek a képzeletbeli Rossum gyárban, ám a történet előrehaladtával fokozatosan olyan emberi tulajdonságokat fejlesztettek ki maguknak, amelyek képessé tették őket a készítők elleni lázadásra és azok elpusztítására is. Ahogy a Bécsi Magyar Újság összefoglalója szól a darab 1922-es bécsi bemutatója kapcsán: „Az agyonmaterializálódott világnak egy utópisztikus eshetősége a dráma gerince, az emberi gépek (robotok), a bennük megmozgatott öldöklési ösztönüknél fogva kiirtják az emberiséget és csak egy embernek kegyelmeznek meg: az építésznek, aki a Rossum-gyárban előre félt a katasztrófától és akitől az uralomra került gépek egzisztenciájukat féltve az, élet (gyártásuk) titkát követelik. De ő nem ismeri és a világot egy robot-pár fiatalságában szunnyadó, emberi, ösztönös szerelem váltja meg. A darabot hozsánnával fejezi be, a természeti törvény új dalát hirdetve a véges emberi ész fölött.”[5] Ez a disztopikus – bár Madách Imre évtizedekkel korábbi Ember tragédiájához hasonlóan reménnyel is kecsegtető – narratíva tehát már a XX. század első felében felvetette a technológiai fejlődés és a társadalmak kölcsönhatásának problematikáját, előrevetítve tulajdonképpen napjaink mesterségesintelligencia-kutatásának és -alkalmazásának megannyi etikai dilemmáját is, úgymint gépiesedés, emberi munka értékének változása, társadalmi felelősség stb.

De nemcsak az új szót népszerűsítő Čapek volt cseh, hanem a szó etimológiája is cseh (illetve szlovák: robota), és tágabb értelemben a közép-európai történelemben gyökerezik. A kifejezést használták lengyelül (robot), németül (Robotpflicht) és például magyarul is (robot) – utóbbi „úrdolga” vagy „közmunka” néven is ismert volt. A jobbágyok kényszermunkáját jelölő kifejezés szorosan kötődik tehát a jobbágyság intézményéhez, amely a Habsburg Birodalom területén hivatalosan csak 1848-ban szűnt meg. Közvetlenül a magyarországi jobbágyfelszabadítás előtt, 1842-ben magyar nyelven a „parancsra végzett gépies munka” szinonimájaként is elfordult.[6] E történelmi háttér ismerete nélkül nehezen érthető meg teljes mélységében a cseh író szemantikai újítása, amely nem csupán a XX. század sci-fi irodalmat gazdagította, hanem egyben korabeli társadalomkritikának is mondható, rámutatva a robotszerű munkavégzéséhez hasonló emberi munka kizsákmányolására.

A „robot” szó mint emberi munkát végző gép irodalmi úton került át a cseh nyelvből a magyarba, Čapek „utópisztikus drámája” (egy korabeli kritika szóhasználatával élve[7]) hatására.[8] Ez a mű leváltotta a korábban használt „automaton” terminust (amely az angolban ma is él), és új fogalmakkal gazdagította a magyar közgondolkodást. Érdemes megemlíteni, hogy a „robot” kifejezést eredetileg Čapek fivére, a képzőművész Josef alkotta meg, ám végleges alakját és jelentéstartalmát Karel Čapek színművének köszönhetően nyerte el. A robotkoncepció tehát nem egyetlen kreatív pillanatban, hanem a korabeli technológiai és társadalmi változások tudatos értelmezése nyomán született meg a modern társadalom megvalósításának lázában égő fiatal Csehszlovákiában.

Čapek filozófiai képzettsége is meghatározó szerepet játszott a robotok ábrázolásában. Filozófiát tanult Prágában, Berlinben és Párizsban, első írásai pedig 1917-től jelentek meg a cseh fővárosban. Az 1920-ban bemutatott R.U.R. című drámája nem pusztán tudományos-fantasztikus történet, hanem filozófiai és társadalmi eszmefuttatás is, amely az emberi szabadság, az erkölcsi felelősség és a technológiai fejlődés kérdései köré szerveződik, előrevetítve a tömegtermelés és az automatizáció jövőbeni kihívásait.

A mű nemzetközi fogadtatása azonnali és széles körű volt. A Hradec Královéban 1921. január 2-án megtartott ősbemutatót követően a darab – szinte egy időben a német nyelvű bemutatókkal – még ugyanebben az évben nagy sikerrel debütált a csehszlovákiai Kassán működő magyar színpadon is [9]. E bemutatón hangzott el először magyarul a „robot” szó a gépember megnevezéseként. A fogadtatásról csak a napilapok színházi kritikáiban megszokott sorok ismertek: „a szenzációs drám[a] cselekménye olyan izgalmas és érdekfeszítő, hogy elejétől végig lebilincseli a nézőt”[10]. A kezdeti lelkesedés azonban egy évvel később, a bécsi magyar emigrációban már alábbhagyott; itt ugyanis 1922-ben már csak kevesen voltak a darabra kíváncsiak. Čapek drámája ekkor magyar nyelven is megjelent könyv formájában. A drámát alig egy éven belül több mint harminc további nyelvre is lefordították, jelentős hatást gyakorolva mind a nemzetközi sci-fi irodalom fejlődésére, mind a nyugati világ technológiáról való gondolkodására. A magyar – és nemzetközi – olvasóközönség számára Čapek robotjai már a kezdetektől nem csupán a technikai haladás szimbólumaiként jelentek meg, hanem a társadalmi dilemmák mélyebb, szimbolikus megtestesítőiként is. A robotok jogai, az emberi munka jövője és a technológiai fejlődés társadalmi hatásai – ahogyan ezek Čapek színművében megfogalmazást nyertek – mindmáig aktuális kérdésnek számítanak.

Čapek műve tehát olyan kultikus mű, amely hosszú távon formálta a XX-XXI. századi technológiai fejlődés társadalmi hatásainak megértését. Robotkoncepciója a modern robotika és mesterséges intelligencia etikai és filozófiai kérdéseinek vizsgálatához a mai napig releváns. A robotok és az automatizáció terjedése alapvetően átalakítja az emberi társadalmat, és a Čapek által felvetett kérdések – a mesterséges kreatúrák autonómiája, az emberi, illetve a gépi munka szerepe és a technológia felelősségteljes használata – egyre sürgetőbbé válnak. A „Do Robots Have a Soul?”, „The Battle for the Robot’s Soul”, „Will Robots ever have a Soul?” címmel írt tanulmányok sora, illetve a Karel Čapek Center for Values in Science and Technology[11] létezése azt bizonyítják, hogy a cseh író öröksége máig megkerülhetetlen a robotika társadalmi megítélésében. A Čapek nevét viselő csehországi intézet olyan kérdésekkel foglalkozik, mint például a gépi etika, a mesterséges intelligencia, az automatizáció, és más jelenlegi vagy jövőbeli technológiák által felvetett társadalmi és politikai kihívások; a bioetika területe, beleértve a transzhumanizmus és a poszthumanizmus dilemmáit; valamint általánosságban a tudományos és technológiai fejlődés etikai és politikai vetületei. A tudományos és technológiai fejlődés társadalmi és etikai következményei ugyanis alapos filozófiai átgondolást igényelnek, ha ugyanis az etikai és jogi reflexió elmarad, a technológia könnyen kicsúszhat az ellenőrzésünk alól, veszélyeztetve az emberiséget és a Föld élővilágát is – amint erre már számos példát láttunk, sajnos.

Čapek robotokkal benépesített világa tehát messze túlmutat magán a drámán: a cseh író olyan fogalmi és gondolati keretet alkotott, amely máig meghatározó az ember és gép kapcsolatának etikai értelmezéséhez. A R.U.R. a robotokról alkotott legkorábbi víziók egyikeként ma is fontos hivatkozási pont a technológiai, filozófiai és társadalomtudományi diskurzusokban.

Jegyzetek
[1] Lásd ehhez Mandics György: Robot helyett…robot, Korunk, 1987, 7. sz., 562.
[2] n. n., Mérnököt állítottak a „robot” géphez, Amerikai Magyar Népszava, 1928. szept.19., 3.
[3] n. n., Az őszi vásáron bemutatják…, Szabad Nép, 1949. szept 2., 7.
[4] Mandics György: Robot helyett…robot, 562.
[5] n. n., Színház levél, Bécsi Magyar Ujság, 1922. július 2., 10.
[6] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 3. Ö–ZS (1976), 428.
[7] n. n., A színházi irodából, Híradó, 1922. jún., 5.
[8] A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 3. Ö–ZS (1976), 428.
[9] n. n., R. U. R., Kassai Ujság, 1921. dec. 16., 264. sz., 5.
[10] n. n., A színházi irodából, Híradó, 1922. jún., 5.
[11] https://www.cevast.org/en/about”

Forrás:
A cseh Karel Čapek öröksége – Robotoktól a mesterséges intelligenciáig; Balázs Eszter; Ludovika.hu, Horizontok blog; 2025. szeptember 17.
Szerkesztői kegészítés Čapekhez és a robotokhoz:
The Man Who Coined the Word “Robot” Defends Himself; Evan Ackerman; IEEE Spectrum; 2024. január 16.,
How a 20th-Century Czech Play Influences Our Understanding of Science and Humanity; Jitka Čejková; Literary Hub; 2024. január 16.

Az önkormányzatok működési költségvetési mozgástere és forrásszerkezeti mobilitása a feladatfinanszírozás rendszerében

„A kutatás célja a magyarországi települési önkormányzatok működési költségvetési mozgásterének és forrásszerkezeti mobilitásának felmérése volt a 2015 és 2023 közötti időszakban. Az elemzés aggregált és települési szintű pénzügyi adatok feldolgozásán, valamint a mobilitási folyamatok vizsgálatára Markov-lánc modellezésen alapult. Eredményeink szerint az önkormányzati alrendszer pénzügyi mozgástere számottevően csökkent: a működési bevételek GDP-arányosan 5,75%-ról 4,36%-ra mérséklődtek, a szabadon felhasználható források köre pedig a helyi iparűzési adó (HIPA) felhasználási kötöttségeinek bevezetésével harmadára szűkült. A HIPA-bevételek reálértéken nőttek, ám forráskoncentrációjuk rendkívül magas és tartós maradt, az alacsony bevételű települések 95%-a nem tudott kitörni helyzetéből. A működési kiadások konvergenciát mutattak, azonban a települési szintű elemzés feltárta, hogy 2020 és 2023 között az önkormányzatok 71%-a küzdött legalább egy évben működési hiánnyal. Következtetésünk, hogy a csökkenő GDP-arányos forrástömeg, a felhasználási kötöttségek növekedése és a saját bevételek alacsony mobilitása együttesen szűkítik a gazdálkodási mozgásteret. Ez a tendencia komoly kihívást jelent a helyi közszolgáltatások színvonalának fenntartása és a település-specifikus igények kielégítése szempontjából.”

Forrás:
Az önkormányzatok működési költségvetési mozgástere és forrásszerkezeti mobilitása a feladatfinanszírozás rendszerében; Bogdán Gergely Ármin, Koncz Gábor, Hegedűs Szilárd; COMITATUS Önkormányzati Szemle; 35. évfolyam, 253. szám; 2025 (PDF), DOI: Comitatus.2025.35-253.17

Törvények, rendeletek

1336/2025. (IX. 18.) Korm. határozat az innovációs közbeszerzés hazai elterjedéséhez szükséges feltételek megteremtéséről

„A Kormány
1. egyetért a közbeszerzési források innovációs közbeszerzésre fordított arányának fokozatos növelésével, és nemzeti célértékként tűzi ki, hogy 2030-ra az innovációs közbeszerzésekre fordított források aránya érje el az adott évben közbeszerzésekre fordított források 2 százalékát, valamint támogatja az innovációs közbeszerzés hazai elterjedéséhez szükséges háttérfeltételek megteremtését célzó szakpolitikai keretrendszer kialakítását;

2. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy a közigazgatási és területfejlesztési miniszter bevonásával, az érintett miniszterekkel egyeztetve dolgozzon ki egy nemzeti cselekvési tervet, amely meghatározza az egyes ágazatok hozzájárulását a 2030-ra kitűzött nemzeti innovációs közbeszerzési célérték eléréséhez;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter, közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Határidő: 2026. december 31.

3. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, hogy vizsgálja meg az állami beszerzési igényeket, és gondoskodjon legalább két innovációs közbeszerzési mintaprojekt elindításáról;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2026. június 30.

4. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, továbbá felkéri a Közbeszerzési Hatóság elnökét, hogy tegyék lehetővé a Közbeszerzési Hatóság szakembereinek együttműködését a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakembereivel egy, az innovációs közbeszerzésekben érintettek felkészülését támogató virtuális kompetenciaközpont létrehozása és folyamatos működtetése érdekében a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság bevonásával;
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2025. december 31.

5. felhívja a kultúráért és innovációért felelős minisztert, továbbá felkéri a Közbeszerzési Hatóság elnökét, hogy gondoskodjon a legjobb gyakorlatot jutalmazó nemzeti innovációs közbeszerzési díj létrehozásáról, figyelembe véve a jelenleg is létező olyan díjak tapasztalatait, amelyek elismerik a közbeszerzések területén végzett kiemelkedő munkásságot.
Felelős: kultúráért és innovációért felelős miniszter
Határidő: 2026. június 30.”

Forrás:
1336/2025. (IX. 18.) Korm. határozat az innovációs közbeszerzés hazai elterjedéséhez szükséges feltételek megteremtéséről; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1336/2025. (IX. 18.) Korm. határozata az innovációs közbeszerzés hazai elterjedéséhez szükséges feltételek megteremtéséről; Magyar Közlöny; 2025. évi 105. szám; 2025. szeptember 18.; 7467. o. (PDF)

2025/28. Közhiteles nyilvántartások

„A Kormány T/12520. számon nyújtotta be törvényjavaslatát a közhiteles nyilvántartásokról. Jelen Infojegyzet bemutatja, mi indokolhatja a közhiteles nyilvántartásokat érintő jogszabály-módosításokat Magyarországon.”

Forrás:
2025/28. Közhiteles nyilvántartások; Soltész Katalin; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet, 2025/28.; 2025. szeptember 19. (PDF)

2025/27. Közigazgatási bíráskodás 3

„A kormány T/12518. számon nyújtotta be a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. Az Infojegyzet a jogintézmény főbb alapvonalait vázolja fel.
Előzményei a „Közigazgatási bíráskodás” (2016/47.) és a „Közigazgatási bíráskodás 2.” (2019/8.) című Infojegyzetek.”

Forrás:
2025/27. Közigazgatási bíráskodás 3; Draskovich Edina; Képviselői Információs Szolgálat; Infojegyzet; 2025/27.; 2025. szeptember 19. (PDF)

38. szám, 2025. szeptember 22.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Fenntartható fejlődés

Kibervédelem, kiberbiztonság, védelem és biztonság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek