Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Következő számunk 2026. január 5-én fog megjelenni.

Kiemelt híreink

Both András (vezérigazgató, DMÜ): kulturális váltás zajlik digitalizációs témában az államigazgatásban
Tárgyszavak: Both András, DÁP-alkalmazás, digitális kormányzati szolgáltatások, Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — digitális kormányzat, Mesterséges Intelligencia (MI) — Magyarország
Ahol a szálak összefutnak – az infokommunikációért felelős államtitkárságról
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Energiaügyi Minisztérium (EM), Magyarország, Solymár Károly Balázs, távközlési politika
Tuzson Bence igazságügyi miniszter a születőben lévő magyar MI-jogtárról
Tárgyszavak: Magyarország, Mesterséges Intelligencia (MI) — digitális kormányzat, Mesterséges Intelligencia (MI) — jog, Mesterséges Intelligencia (MI) — Magyarország, MI-jogtár, Tuzson Bence

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

1548/2025. (XII. 11.) Korm. határozat lakossági energiatárolói programról
Tárgyszavak: lakossági energiatárolói program, Magyarország, zöldenergia-tárolók

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Both András (vezérigazgató, DMÜ): kulturális váltás zajlik digitalizációs témában az államigazgatásban

„Tavaly 600 ezer letöltésnél tartott a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás, ma már közel 2,5 millió ember telefonján ott van, és 28 millió alkalommal használták azonosításra. Funkciói az elmúlt egy év alatt közel megduplázódtak, folyamatosan érkeznek az újak. Ha csak ezeket a számokat nézzük, Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség vezérigazgatója elégedett az eredménnyel, de a kötelezett szereplők jelentős része még le van maradva a csatlakozással. Mint mondja, a DÁP-pal emberi nyelven szólal meg az állam, ezt folytatni szeretnék.

…Both András számára azonban ez nem pusztán egy sikeres mobilapp születését jelentette – a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgatója szerint egy kulturális váltás zajlik digitalizációs témában az államigazgatásban. A DÁP ma már nem egy mobilalkalmazás, hanem egy híd az állampolgárok, az állam és a piac között – fogalmazott Both, amikor az elmúlt év legnagyobb sikereiről beszélt. A DÁP több mint digitális ügyintézés, egy szemléletmód.

Stratégia három pillérrel: dizájn, technológia és az emberek

A DÁP nem egy új portál vagy alkalmazás, hanem egy olyan új állami működésmód, amelyet a digitalizáció felhasználófókuszban támogat. A DÁP középtávú célja az egygombos ügyintézés, hosszú távú célja az ügyintézésmentes állam. Az állampolgárnak mindegy, hány rendszer működik a háttérben. Neki az számít, hogy akár az élete nagy eseményeiről legyen szó, akár a mindennapi teendőiről, azok egyszerűek, érthetők, elintézhetők legyenek egy gombnyomásra. Később pedig akár maguktól rendeződjenek.

A DÁP-nak nem az IT-ról, hanem az egész állam működéséről kell szólnia. Nem rendszereket fejlesztünk, hanem működést, kultúrát és élményt. Ez a szemlélet nem áll meg a képernyőnél. Ugyanúgy érvényes az ügyfélszolgálatokra, a back office folyamatokra és a személyes integrációra is.

Both szerint ez három pillérre épül, amelyből az első a felhasználók megértése és támogatása. Az ügyintézés ne a türelem próbája legyen, hiszen látjuk sok ügynél, hogy lehet másképpen is. A DMÜ-csoportban 3000 ember dolgozik, de közülük csak húsznak szerepel a munkaköri leírásában a dizájner szó – valamennyit ő vette fel.

Ez azért fontos szám, mert jól mutatja, hogy most tudatosabban foglalkoznak azzal, hogy egy-egy szolgáltatás mennyire használható, érthető-e az állampolgárok számára. Both kiemelte, hogy korábban inkább a technológiai hozzáállás volt jellemző, aminek persze volt sok pozitív hozadéka – a hálózati lefedettség kifejezetten erős hazánkban EU-s viszonylatban, és a géptermek korszerűsítése is jól halad –, de sok helyen javítható még a szolgáltatási szint, hogy a felhasználóknak mi a véleménye, hogyan tudják használni a rendszereket. Ebben próbál előrelépni most a DMÜ együttműködéssel, megértéssel.

A DÁP alkalmazásba fejlesztett funkciók 92 százaléka felhasználói visszajelzésekből jött – mondta, és példaként hozta, hogy amikor kiderült, a legtöbben azért hasaltak el a szelfis azonosításnál, mert mások is voltak a szobában, bevezettek egy pipálható figyelmeztetést. A lemorzsolódás jelentősen csökkent.

A második pillér a technológiai infrastruktúra. Both szerint a legnagyobb probléma ma nem az új rendszerek fejlesztése, hanem a régiek fenntartása vagy kivezetése. Van olyan nyilvántartás, amelyet az 1970-es évek óta vezetünk – jegyezte meg, és hozzátette, hogy sok esetben olyan rendszereket kellett üzemeltetni, amelyeket olyan programozási nyelven írtak, amit a frissen felvett fejlesztők már nem is ismertek.
…
A harmadik pillér a szervezet, a munkavállalók. A DMÜ-csoportnál 6 százalék alatti a fluktuáció, szemben a piacon tapasztalt minimum 7-8 százalékkal. Azért jönnek hozzánk dolgozni, mert itt ráhatásunk van valamire, és ami elkészült, az élesbe került, nem egy fióknak fejlesztettek, több millió ember használhatja – magyarázta Both.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az IT-szektorban a DMÜ-csoport a piaccal versenyzik a munkavállalókért, és így ennek megfelelően kell működnie. Hozzátette, hogy egy IT-s szakember bármikor válthat, pedig nekik a legjobb emberekre van szükségük.
…
Rendőri igazoltatás DÁP-pal

Az egyik látványos siker a rendőri igazoltatásnál használható digitális személyazonosítás volt. Eddig 200 ezer alkalommal mutatták be a DÁP-ot rendőröknek. Az elmúlt két hétben a rendőri igazoltatások 7 százalékánál használták – de Bács vármegyében már 15 százaléknál volt ez az arány, Pest, Veszprém, Nógrád, Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegyékben pedig 10 százalék fölött volt.

Both szerint a rendszer megbízhatóan működött, csak akkor volt gond, ha valamelyik félnek nem volt térereje. Azonban hamarosan erre is jön megoldás, aminek köszönhetően offline is fog működni az applikáció, hasonlóan a bankkártyás fizetéshez. Ha mind a két eszköz teljesen offline van, akkor sem lesz fennakadás – ígérte.

A vezérigazgató büszke arra az ívre, amit a jogszabályváltozásokkal támogatva sikerült elérni, miszerint egy okostelefon elég, ha beül valaki az autójába.

„Régen kellett magunkkal vinnünk kötelező biztosítást, forgalmi engedélyt, jogosítványt, azonosító okmányt. Aztán elhagytuk a biztosítást, elhagytuk a forgalmit. 2023 óta elegendő volt a személyi igazolványt magunknál tartani, és most már ezt is elhagytuk, elég az okostelefon, ami úgyis nálam van. Ez egy szép és tudatos építkezés eredménye” – fogalmazott.

Az emberek már használják a DÁP-ot, a piaci kötelezettek még le vannak maradva

Both felidézte, hogy nem egészen egy éve, amikor tavaly decemberben készült az előző interjúnk, mindenki azt mondta a kétfaktoros azonosítás bevezetéséről, hogy „le fog állni az ország”. Mégsem állt le az ország, sőt – mondta a vezérigazgató, és bemutatta, hogy a kétfaktoros azonosítással idén már most 270 ezerrel többen léptek be, mint ahányan 2024-ben az egyfaktorossal összesen, pedig még nincs is itt az év vége. Tavaly 4,8 millió ember lépett be az egyfaktoros ügyfélkapun. Idén ott tartunk, hogy még nincs vége az évnek, de ezt a rendszert használta 5 millió 70 ezer ember sorolta a számokat. Both szerint ennek a fő oka az volt, hogy fejlődtek az állami szolgáltatások, folyamatosan érkeznek az új funkciók, és ezt a statisztikák is egyértelműen mutatták.

A DÁP alkalmazást 30 millió alkalommal használták azonosításra az elmúlt időszakban. Ebből azonban csak 700 ezer volt piaci szolgáltatásban – pedig a DÁP-azonosítás bevezetése bankoknak, biztosítóknak és közműcégeknek is kötelező. A szolgáltatás június elseje óta elérhető volt, több mint egy éve kint volt a csatlakozási dokumentáció is, mégis kevesen implementálták. Vannak olyan piaci szereplők, akik kötekedtek, hogy szerintük nem is létezik ez a szolgáltatásunk – fogalmazott élesen Both, majd hozzátette, hogy több mint húsz jelentős szereplő – köztük bankok, biztosítók és közműcégek – már bevezette a szolgáltatást, úgyhogy ezt a kritikát nehéz komolyan venni. Összesen 29 piaci szereplő csatlakozott: víziközművek, a Magyar Posta, az MVM, a nagyobb telkók, mint a Magyar Telekom, a One és a Yettel, bankok, mint az OTP, az MBH, a Gránit, a MagNet vagy a CIB, valamint biztosítók, mint a Generali vagy az Allianz.

Közel 300 szervezet dolgozik a csatlakozáson jelenleg. Both szerint az ok, ami miatt a piac lassan integrálja az ő rendszerüket, az az, hogy ezek nagy szervezetek, amelyek sok évre előre betervezték az informatikai fejlesztési feladataikat. Szerintem senki nem számított arra, hogy az állam ilyen gyorsan, határidőre nyújtja az ígért és közösen átbeszélt szolgáltatási elemeket – mondta.

A valódi probléma azonban mélyebb, hiszen amíg az azonosítást sokan implementálták, addig például a hozzájárulás-alapú adatszolgáltatás funkciót nagyon kevesen. Ez azt jelentette, hogy egy biztosításkötésnél továbbra is be kell pötyögni minden adatot, pedig a DÁP-ból megosztható lenne – akár tartósan is. Képzeljük el azt a világot, amikor úgy kötök biztosítást, hogy nem kell oda bepötyögni semmit, mert hozzájárulok az adataim megosztásához. És amikor legközelebb utasbiztosítást kötök, már előre ki van töltve minden – vázolta Both a jövőképet.

Ne féljünk a digitalizációtól, értsük meg, és használjuk az emberek javára!

Bár Both András büszke a sikerekre, a kudarcokat sem tagadta le. Szeretném, ha a DÁP-szemlélettel fejlesztett hazai digitalizáció közművé válna, de azokat, akiket félelemmel tölt ez el, meg kell értenünk és foglalkoznunk velük, mint a múltban lévő összes nagy innováció esetén – fogalmazott. A digitalizáció középpontjában felhasználói oldalról az állampolgár kell hogy álljon, illetve irányítani is az embereknek kell, nem pedig a „gépeknek”.

A vezérigazgató úgy érzi, hogy a DÁP eredményei „rászolgáltak” arra, hogy komolyan vegyék őket, mégis a mai napig vannak félelmek a rendszerrel kapcsolatosan. Both szerint ez csak részben technológiai feladat, a helyes kérdés: sikerült-e olyan szolgáltatást adni, ami érthető az egész szolgáltatási hátterével együtt.

A magyar embereknek – de ez egész Európában jelen van – sok félelme van a digitális innovációval kapcsolatban – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, hogy sokan tartanak attól, hogy a digitalizáció előretörésével elvesztik a munkájukat, vagy egyéb hátrányok érik őket, például a saját adataikat olyan célokra használják, amihez nem járultak hozzá. A DÁP rendelkezik egy „adattárca-előzmények” menüponttal, ahol pontosan látszik, hogy mely szervezetekkel, mikor és milyen adatokat osztott meg a felhasználó. Itt van, hogy melyik cégnek pontosan mikor és milyen adataimat adtam át – mutatta az alkalmazást, majd hozzátette, hogy ez lehetővé teszi, hogy az állampolgárok teljes átlátással rendelkezzenek arról, ki mit tudott meg róluk.

Ezek a félelmek különösen felerősödtek a mesterséges intelligencia térhódításának köszönhetően és az adatszivárgási esetek tükrében. A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy „mindig voltak és vannak támadások”, ezeket azonban ki tudják védeni, az igazi problémát az jelenti, hogy közérthetően elmagyarázzák, hogy miért biztonságos a rendszer.

Both példaként hozta a TPM (Trusted Platform Module) chipet, amely a legtöbb okostelefonban megtalálható, amit a DÁP használ, az eIDAS (az EU itt alkalmazandó rendelete és az ahhoz tartozó szabványok) elvárásai alapján. Ez egy hardveresen titkosított tárolóegység, ami a DÁP-ot futtató okostelefonokban kötelező, enélkül nem telepíthető az alkalmazás. Itt tárolunk minden olyan adatot, ami nem az állami adatbázisokra tartozik, ami a felhasználó sajátja, például a jelszavak és a biometrikus adatok – mondta Both.

Ezért nem lehet az alkalmazást átköltöztetni egyik telefonról a másikra.
Hogyha át akarnád költöztetni a DÁP mobilalkalmazást, akkor az új telefon TPM chipje más, és emiatt hibás lesz a rendszer, úgyhogy le kell törölnöd és újra kell telepítened az alkalmazást, hogy létrejöjjön a kapcsolat az új telefon TPM chipjében – magyarázta Both.

„Ezt borzasztó nehéz kommunikálni a felhasználók felé, különösen azért, mert sok mindent biztonsági okokból ki sem fejthetünk” – tette hozzá.

A vezérigazgató szerint épp ez a kommunikációs kihívás az oka annak, hogy a biztonsági intézkedéseket nehezen értik az emberek, de nem szabad abbahagyni a próbálkozást, empatizálni kell az emberekkel, érteni szükséges az álláspontjukat, foglalkozni kell az érzéseikkel, még ha olykor túlzóak, műszakilag is alaptalanok az aggodalmak. Akkor válik a digitalizáció, a DÁP közművé, ha annyira természetes a használata, hogy a felhasználó úgy érzi, hogy a rendszer van érte, és nem fordítva.

A DÁP-ból biometrikus adat soha nem érkezett állami rendszerekbe, de mindig lesznek olyanok, akik ezt a tényt nem fogják elhinni. Pedig különben nem engedélyezték volna az alkalmazást, mondjuk, az App Store-ban – jegyezte meg.

Both hozzátette, hogy az állami, de az egyéb piaci rendszerek biztonsági problémái is szinte mindig emberi hibára vezethetők vissza.

„A legtöbb esetben, ha van incidens, az visszavezethető a felhasználóra, legyen szó a végfelhasználóról, vagy egy üzemeltető alkalmazottról, aki rossz helyre kattintott” – mondta, majd hozzátette, hogy ezért tartja fontosnak, hogy ne csak technológiailag védjenek, hanem kommunikálják is, hogyan működnek ezek a védelmi mechanizmusok.

Mindig lesznek olyanok, akik nem értenek egyet

Both már készül a következő ügyre, amely olyan hullámokat vet majd, mint a kötelező kétfaktoros azonosítás bevezetése. Ugyanis 2027. január 1-jével kivezetik az ÁNYK-t, az általános nyomtatványkitöltő programot. Éveken keresztül az volt a probléma, hogy milyen borzasztó ez a rendszer, most meg vannak, akik azon panaszkodnak, hogy miért vezetjük ki – mondta.

A DMÜ vezetője az Adókonferencián járt nemrég, ahol felmérték, hogy az ott ülő könyvelők 15 százaléka azt mondta, nem fog áttérni az online felületre.

„Ha a könyvelői szoftver fejlesztője azt állítja, hogy neki baja lesz az ÁNYK kivezetésével, akkor menj át egy másikhoz” – üzente határozottan, és alternatívaként említette, hogy sokan már régóta igénybe veszik a NAV gépi interfészt használó űrlapbenyújtási szolgáltatását (M2M), amit egy kifejezetten előremutató fejlesztésnek gondol. Both szerint egyébként az online nyomtatványkitöltő (ONYA) már régóta elérhető volt webes felületként, amihez nem kellett telepíteni semmit a gépre. Az állami szereplők között egyre jobb az együttműködés, hiszen jobb összedolgozni, a rendszerek is akkor működnek jól, ha így teszünk. Mindig lesznek, akik ódzkodnak a változásoktól, de itt lesz szerepe ismét a kommunikációnak, együttműködésnek – jósolta.

Az AI segíthet értelmezni az állam leveleit

A másik nagy feladat Both szerint az, hogy érthetővé kell tenni az állami kommunikációt. Az állam évente 290 millió levelet küld ki az állampolgároknak – és ezeket több ezer tisztviselő írja országszerte. Ha beülteted őket egy terembe, és elmondod, hogy törekedjetek a közérthetőségre, az nem fog menni – foglalta össze a problémát Both, aki hozzátette, hogy sok esetben jogi kötelezettségek is befolyásolják, hogyan kell megfogalmazni egy-egy levelet. Both szerint ettől függetlenül meg lehetne azt oldani, hogy a hivatalos levelek tetejére odaraknak egy magyarázó blokkot. Ez azt jelenti, hogy fizesd be a gépjárműadódat, mert tartozásod van – példálózott. Csak ehhez érthetőséggel foglalkozó szakemberekre (content designerekre) lenne volna szükség, olyan szakemberekre, akik tartalmat állítanak elő, és az érthetőséggel foglalkoznak. „Nincs ennyi az országban. Nem képezzük őket egyetemen” – mondta Both, hozzátéve, hogy a MOME-n van az egyetlen ezzel foglalkozó kurzus, ahova a DMÜ be is lépett, és közösen gondolkodnak a service designer képzésről.

A mesterséges intelligencia azonban segíthet. A DÁP-ban már tesztelik azt a megoldást, hogy minden levél alatt az AI érthetően összefoglalta, mi az üzenet. Benyújtottad az anyaságitámogatás-igénylésedet, elfogadta a Magyar Államkincstár, nincs teendő – ilyen egyszerűen. Both hangsúlyozta, hogy ez egy Magyarországon fejlesztett, nem publikus AI-motorral működik majd.

A legnagyobb probléma az AI-jal, hogy sokan használnak ilyen rendszereket anélkül, hogy tudnák, mi van mögötte – utalt arra, hogy akár érzékeny állami adatok is kiszivároghattak, ha valaki például a ChatGPT-be másolta be az államtól kapott leveleit.

Both András a jövőbe tekintve elárulta, hogy elsősorban nem újabb funkciók beépítésére hajt, hanem arra, hogy a meglévő 4700 online ügyintézési lehetőséget megismertesse az emberekkel, illetve ezeket terelje az egygombos ügyintézés irányába. A legnagyobb probléma, hogy az állampolgár azt mondja: nem tud róla. Ha mégis tud róla, akkor nem tudja, hol keresse. Ha pedig még meg is találja, akkor se biztos, hogy el tudja intézni a bonyolult állami felületen – foglalta össze a helyzetet.

A következő két évben ezért arra koncentrálnak, hogy a lehető legtöbb ügyintézési lehetőséget egyszerűsítsék, de nem csak a konkrét állami ügyek esetében. Most éppen az Országos Mentőszolgálattal közösen dolgoznak egy applikáción, de a MÁV-appot is összekötik a DÁP-pal. Utóbbi esetben a cél, hogy a különböző kedvezmények automatikusan megjelenjenek a felületen. A vezérigazgató abban bízik, hogy a következő két évben nemcsak a letöltések száma fog nőni, hanem a valódi használaté is. Nem funkciós fejlesztést kell csinálni. Persze javítgatni kell a funkciókat, de nem kell kitalálni nagyon nagy újításokat. A lényeg, hogy az emberek könnyen el tudják intézni az ügyeiket. Megtalálják, amit keresnek, és megértsék az ügyintézés folyamatát – zárta a beszélgetést Both András, a DMÜ vezérigazgatója.”

Forrás:
Egy éve azt mondták, le fog állni az ország, de aztán jött a meglepetés; Budai Balázs; Index.hu; 2025. december 9.

Ahol a szálak összefutnak – az infokommunikációért felelős államtitkárságról

„Zökkenőmentesen ment a feladatok átvétele az infokommunikációért felelős államtitkárságon, és gördülékeny az együttműködés a területen tevékenykedő többi államigazgatási szereplővel – mondja Solymár Károly Balázs, aki idén márciustól államtitkárként felel a fejlesztésekért, egyebek mellett a DÁP-ért és a Gigabit Magyarország programért. Legfőbb alapelve, hogy a jól működő folyamatokhoz és szervezetekhez nem kell nyúlni, de a belső és külső ügyfelek bizalmát ki kell érdemelni a folyamatos fejlesztésekkel.

◼︎ Ami jó, azon nem változtatnak

– Talán még a szakmát is meglepte, amikor idén márciusban a Miniszterelnöki Kabinetirodától (MK-tól) az Energiaügyi Minisztériumban létrehozott államtitkársághoz került az államigazgatási informatika ügye. Hogyan változott az irányítási struktúra?

– Az MK speciális működésmódot alakított ki, ami nagymértékben különbözött a klasszikus minisztériumi felépítéstől. Ebben a felállásban a Kabinetiroda a szakmai feladatokat a Digitális Magyarország Ügynökségen (DMÜ-n) keresztül látta el, és ebben a DMÜ nagyfokú önállóságot élvezett. Az volt az első kérdés, hogy ezt megtartsuk, vagy kialakítsuk a szokásos minisztériumi hierarchiát.

Végül az a döntés született, hogy létrejön az Energiaügyi Minisztériumban egy infokommunikációért felelős államtitkárság, de a DMÜ nagymértékű szakmai mozgásterét meghagyjuk. Vagyis személyemben lett egy vezető, aki rendelkezik a politikai felelősséggel, és tájékoztatja a minisztert a DMÜ-ben zajló munkákról. Ezzel együtt határozottan figyeltünk arra, hogy ne vezessünk be kézi vezérlést, és ne hozzunk létre egy óriási vízfejet a minisztériumban, hiszen a DMÜ számos tekintetben ugyanazt az irányító-koordináló-felügyeleti tevékenységet látja el a portfóliójába tartozó állami cégek felett, amit egy államtitkárság szokott végezni.

Vagyis az államtitkárság kis létszámmal dolgozik, ezen a területen egyetlen helyettes államtitkárral, Gódor Csabával, aki az e-közigazgatásért és az elektronikus hírközlésért felel. Belényesi László és Szabó Viktor helyettes államtitkárok pedig a DIMOP Plusz Irányító Hatóság, valamint az energiaügyi infokommunikáció területeinek irányítását végzik. Ugyanakkor minden információ összefut nálunk, a minisztériumnak van rálátása a DMÜ-ben folyó munkára, illetve tudjuk közvetíteni a politikai aktorok igényeit, szándékait, segíteni a folyamatokat, ahol szükséges.

– Az átalakítás nyomán mennyiben változott az infokommunikáció kormányzaton belüli helyzete, súlya?

– A terület eddig is kiemelt figyelmet kapott, ebben nagy változás nincs. Egy dolgot emelnék talán ki, a Digitális Megújulás Operatív Programot, a DIMOP Pluszt. Bár ennek szakpolitikai koordinációja korábban is a minisztériumhoz tartozott, az államtitkárság létrejöttével most nagyobb figyelem irányul az operatív programra, és több beleszólásunk van a prioritások, a pályázatok szakmai megtervezésébe, előkészítésébe. Ami az egyik legfontosabb fejlesztést, a DÁP-ot illeti, ott a megszokott keretek között folytatódik a program végrehajtása a korábban jól kitalált stratégia mentén. Ott csak annyi a szerepünk, hogy figyeljük az ütemtervet, és ha valami akadály merülne fel, segítsünk annak elhárításában.

Számomra az egyik legnagyobb dicséret az volt, amikor az intézményrendszerben dolgozók azt mondták, hogy meg sem érezték, hogy egy másik tárca irányítása alá kerültek. Ilyen esetben mindenki arra számít, hogy lesz 2-3 hónap leállás, amíg megtörténik az átadás-átvétel. Ez most sokkal gyorsabban lezajlott, és a döntési, egyeztetési folyamatok sem lassultak le.

– Számos olyan területe van az államigazgatási informatikának, amelyik másik minisztérium alá tartozik, például az oktatási, egészségügyi vagy éppen az adó- és kincstári rendszer. Okoz-e nehézséget a stratégiák kialakításában, a fejlesztések végigvitelében ez a működési mód?

– Olyan talán még soha nem volt, hogy az államigazgatási informatika minden kis ága-boga egy szervezeten belülre kerüljön. Bármennyire is központosítunk, mindig lesznek olyan, akár kifejezetten fontos területek, amelyek más fennhatóság alatt lesznek, és ez szerintem egyáltalán nem gond. A kormányzati szervek közötti együttműködés megszervezése és lebonyolítása az államigazgatás egyik alapvető feladata, és ezt ebben az esetben is ellátja az apparátus. Jól működik a koordinációs mechanizmus, nem kis részben azért, mert a benne résztvevők többsége régóta ismeri egymást, jó kollegiális viszonyban vannak, vagyunk, és megértjük a másik szempontrendszerét.

Persze nem mondom azt, hogy mindig minden tökéletesen működik. De a ritka kivételeket leszámítva a koordináció és az együttműködés zökkenőmentesen zajlik.

– Ugyanez igaz a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ügyekre is? Palkovics László személyében külön kormánybiztosa van a területnek – vele is jól működik a feladatmegosztás?

– A mesterséges intelligencia kapcsán a kormánybiztos úrnak nagyon széles önálló hatásköre van, de ez nem jelent semmilyen problémát, már csak azért sem, mert az irodája ugyanazon az emeleten van a minisztérium épületében, mint az enyém… Sokat egyeztetünk, ismerjük egymás munkáját, támogatjuk egymás tevékenységét. Vagyis Palkovics úr transzparensen koordinál mindent, ami AI, lobbizik a fejlesztésekért, és ha minket érint valami, például mert DIMOP Plusz fejlesztési források kellenek a projekthez, akkor egyeztet az államtitkársággal. A feladataink amúgy is sok területen összefonódnak. A Levente szuperszámítógép például bizonyos tekintetben kormánybiztos úr asztala, de a projektgazda a DMÜ-höz tartozó DKF.

– Május végén az Infoparlament rendezvényén említett 9-10 alapelvet, amelyek az államtitkárság működését meghatározzák. Ezek közül melyeket tartja a legfontosabbnak, és melyiknek hogyan sikerült megfelelni?

– Mindenképpen kiemelném azt, amit már említettem is, azaz hogy csak pusztán a változtatás kedvéért ne nyúljunk hozzá jól működő területekhez – erre példa a DÁP és a DMÜ. Ennek persze van egy másik oldala is, hogy eközben azért ne féljünk a finomhangolástól, ha arra van szükség; itt a nemzeti mobilfizetési rendszert hozhatom példának. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy ne építsünk felesleges bürokráciát. Gyakran kérdik tőlem, hogy van-e csapatom a feladatok végrehajtására. Ilyenkor azt szoktam mondani, hogy van 3500 emberem, mert mindazokat ide sorolom, akik a DMÜ-nél, a NISZ-nél, az IdomSoftnál és a többi vállalatnál dolgoznak. Az mellékes, hogy a minisztériumban a koordinációt csak egy maroknyi ember végzi, mert nem is kell több.

– Van olyan részterület, amellyel kevésbé elégedett?

– Az államigazgatási informatikában jogszabály alapján kijelölt szereplők kizárólagos joggal látnak el számos feladatot. Ennek ellenére úgy kell működnünk és szolgáltatnunk, hogy kiérdemeljük a bizalmat, és ez nem mindig megy könnyen. Olyan nagy szolgáltatók esetében, mint a NISZ vagy a Pro-M a hónapokig tartó zökkenőmentes működés sokkal kisebb figyelmet kap, mint egy-egy esetleges hiba, leállás, amely nagyobb hírértékkel bír. Biztos vagyok benne, hogy lehet még olyan lépéseket tenni, amelyek kisebb beruházásokkal is növelni tudják a felhasználók – köztük az államigazgatási felhasználók – ügyfélélményét.

– A középtávú stratégiában a belső állami rendszerek továbbfejlesztése vagy inkább a külső ügyfelek, a lakosság, a vállalkozások számára kínált szolgáltatások, alkalmazásokat fejlesztése kap nagyobb prioritást?

– Ideális világban ez a két dolog elválaszthatatlan egymástól. Ha azon gondolkodunk – márpedig mindig ezen gondolkodunk –, hogy az ügyfeleinket hogyan tudjuk még jobban kiszolgálni, még egyszerűbbé tenni az ügyintézést, még több időt megtakarítani nekik, akkor a háttérrendszereinket is ennek megfelelően kell felépíteni. De persze nem ideális világban élünk, ezért sok öröklött háttérrendszerrel dolgozunk. Ezeken a korlátokon belül kell javítanunk az ügyfélélményt, mert az nem megy, hogy évekig nem nyúlunk a felhasználói alkalmazásokhoz, hanem csak a szervereket, az adatbázisokat konszolidáljuk és cseréljük, és majd egyszer csak odaérünk az ügyfélélmény kérdéséhez.

Azt keressük, hogy hol lehet most gyorsan, kisebb erőfeszítéssel a felhasználóknak is érdemi javulást felmutatni. Valahol a DÁP és az életesemények köré szervezett ügyintézés is erről szól. A háttérrendszereket, amelyeken az ügyintézés folyik, lehetne javítani, de már az is nagy eredmény, hogy az állampolgár tudja, mit, hol és hogyan tud elintézni.

– A mobilfizetési rendszerhez miért kellett hozzányúlni, és lesznek még olyan megoldások, amelyeket finomhangolni szeretnének?

– A nemzeti mobilfizetési rendszer 11 éve működik stabilan, szép számokat produkál, igazából nincs vele semmi napi gond, megoldotta a fizetős parkolás és az e-matricák vásárlásának kérdését. Viszont azt is látnunk kell, hogy egy évtized alatt rendkívül sokat fejlődött az elektronikus és azon belül a mobil fizetés technológiája. A parkolótársaságok úgy érezhetik, hogy nekik jobban megéri leszerződni egy olyan fizetési partnerrel, amelyik innovatívabb szolgáltatást kínál nekik. Ezt csak úgy tudjuk elkerülni, ha mi is vonzóbb ajánlattal jelenünk meg. Első lépésként az autópálya-matrica esetében eltöröltük az online vásárlás kényelmi díját, és jelenleg azt vizsgáljuk, hogy a parkolási szolgáltatás esetén milyen módon biztosítható a társaság működése, miután 2026 első negyedévében ott is megszűnik a kényelmi díj.

Mindenképpen azt szeretnénk, ha ez a piac hazai szereplőnél maradna, ehhez pedig olyan megoldást kell kidolgozni, amely nemcsak a felhasználóknak, hanem a parkolási társaságoknak is olcsóbb, mert különben valamelyik nemzetközi fintech cég villámgyorsan ráteszi a kezét. Áttervezzük a teljes parkolási díjstruktúrát, és lehet, hogy ez egy időre visszaveti a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevételeit, de még óriási tartalékok vannak a rendszerben. Ha könnyebb és olcsóbb lesz a mobilfizetés, többen választhatják ezt a megoldást, így pedig a társaság jutalékbevétele is nőni fog.
…
– Szóba került, hogy a DIMOP Plusz meglévő négy prioritása mellett lesz két újabb is. Miért fontos ezek létrehozása és milyen területekre fókuszálnak majd?

– Ezek a Strategic Technologies for Europe Platformhoz (STEP-hez) kapcsolódnak, a forrásokat pedig olyan haladó, innovatív technológiákhoz lehet igénybe venni, amelyek fejlesztését az Európai Bizottság kiemelten kezeli. Ezekben a prioritásokban mi is olyan különleges kutatás-fejlesztési és képzési projekteket indítunk, amelyek a mesterséges intelligenciához, az IoT-hez és hasonló technológiákhoz kapcsolódnak; például ebből finanszírozzuk a Levente szuperszámítógép fejlesztését. De lesznek speciális képzési programok, egy-egy iparági területhez vagy technológiához kapcsolódva. A részletes tervezés most folyik, de az operatív program módosítása már jóvá lett hagyva.

– Az új prioritásokhoz új források is érkeznek?

– A meglévő forrásokat strukturáltuk át, például ide csoportosítottunk más prioritásokban megmaradt forrásokat, de alapvetően a DIMOP Plusz struktúráján belül maradtunk.

– A következő hat hónapra mi lesz az államtitkárság és a hozzá tartozó intézményrendszer legfontosabb feladata, eltekintve a már korábban elkezdett programok folytatásától?

– Kiemelt fókuszt kap az országgyűlési választások lebonyolítására való informatikai felkészülés. Elindultak a fejlesztések, beterveztük a teszteket, a különféle próbákat, beleértve a választási főpróbákat. Az egyik legfontosabb cél, hogy minden rendben menjen, és ehhez minden szükséges erőforrást biztosítunk. A másik kiemelt cél, hogy a választásokig a DIMOP Pluszban jelenjen meg minden olyan felhívás, amelynek már ismert a konstrukciója.

– Apropó, választások. Bármi lesz is a tavaszi választások eredménye, új kormányzati ciklus kezdődik, talán új prioritásokkal. Milyen garanciákat lehet beépíteni a rendszerbe, hogy a több évre tervezett fejlesztések az ütemterv szerint folytatódjanak?

– Erre jogi és egyéb garanciákat nem lehet adni, de úgy gondolom, hogy nem is kell. Szakmai tervek alapján összerakott programokról van szó, például a DÁP azonosítási modulja és az adattárcája az uniós EIDAS-rendeleten alapul, az pedig nem fog változni. A szolgáltatások fejlesztését is széles körű szakmai és lakossági egyeztetés, igényfelmérés előzte meg. Vagy vegyük a Gigabit Magyarország programot. Annak az alapja egy EU-s célkitűzés, a pályázati konstrukció pedig uniós módszertan szerint lett összerakva, legfeljebb a mi céljaink ambiciózusabbak az uniós tervekben szereplőknél. Nem hiszem, hogy bárki vitatná, hogy érdemes kiépíteni a gigabit-képes optikai hálózatot az országban. Ezért én nyugodt vagyok, hogy a szakmai alapon összerakott programok minden külön garancia nélkül folytathatók.

Névjegy

Solymár Károly Balázs jogász diplomáját „summa cum laude” minősítéssel 2003-ban szerezte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Egyetemi évei alatt a Bibó István Szakkollégium tagja volt.

Ezt követően a Nemzetközi Technológiai Közhasznú Társasághoz került jogi szakértőként, majd egy évvel később az Informatikai és Hírközlési Minisztérium főosztályvezető-helyettese lett. 2006 és 2008 között a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban osztályvezetőként, 2010-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban főosztályvezető-helyettesként, majd főosztályvezetőként dolgozott. 2013-tól kezdve a tárca infokommunikációért felelős helyettes államtitkári pozícióját töltötte be.

2019-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára volt. 2022-ben a jogutód Technológiai és Ipari Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkárának, majd az Energiaügyi Minisztérium energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkárának nevezték ki. 2025. március 15-étől az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára.”

Forrás:
Ahol a szálak összefutnak; Schopp Attila; IT Business; 2025. december. 9.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter a születőben lévő magyar MI-jogtárról

„…Tuzson Bence igazságügyi miniszter nemrég nyilvánosan is felfedte Magyarország egyik legnagyobb MI-fejlesztését: azt az AI-jogtárat, ami az átlag polgároknak könnyebbé teszi Magyarország és az EU-s törvények megértését. Elmondása szerint három nagy újítása lesz ennek a rendszernek:

Ez egy zárt, tiszta adatbázisok alapján dolgozó rendszer lesz, ami így nem fog hallucinálni, fog tudni nemet mondani: „Megoldottuk, hogy tudja azt mondani: ilyen jogszabály nincs”.

A jogszabályokat nem egyben, hanem feldarabolva dolgozza fel, ezzel a rendszer megfelelő méretű, értelmezhető egységekre bontja a feldolgozandó adatmennyiséget. A miniszter szerint ez volt az a pont, ahol más országok elakadtak.

Segítséget kértek a NAV-tól, átvéve azt a módszert: a rendszer felismeri, mely bírói gyakorlatok a valóban meghatározó precedensek. „Több ezer ítéletből végül tizenhat maradt releváns. Ezek határozzák meg a magyar bírói gyakorlatot” – magyarázta a miniszter. A rendszer így nemcsak keres, hanem kontextusban tud dolgozni.

Tuzson Bence szerint az volt a cél, hogy az átlag polgárnak ne kelljen jogásznak lennie ahhoz, hogy tájékozódni tudjon a hazai és EU-s törvények világában. „A cél az volt, hogy a felhasználó olyan választ kapjon, amit meg is ért” – mondta a miniszter. Tuzson Bence azzal a példával élt, hogy ha kisvállalkozóként szeretnénk kutyás zoknit gyártani – ami megfelel a hazai és EU-s szabályoknak is –, akkor az AI-jogtár segíteni fog, melyik pontokat kell szem előtt tartani, milyen törvényeknek kell megfelelni.

Ennek megkönnyítéseként a végcél az, hogy ne csak a felhasználó kérdezhessen az AI-jogtártól, hanem rendszer is vissza tudjon kérdezni, kiegészítve az eredeti kérést.

Emiatt is fontos, hogy a végső rendszer chatbotszerűen legyen használható, tehát köznyelven lehessen beszélni a nyers jogi témákról.

Nem fogja kiváltani a jogászokat az AI-jogtár

Aczél Petra felvetette, hogy sok jogász a saját bőrén érezheti majd a változást. Az igazságügyi miniszter erre egyértelmű választ adott: „a jogászi munka át fog alakulni; a keresgélős, papírtöltögetős rész meg fog szűnni, de a jogász személye nem”. A jogászok továbbra is értelmezni fogják az adott jogi kérdést, tanácsot fognak adni (amit a rendszer csak feltételesen tehet), és továbbra is ők lesznek azok, akik kreatív jogi gondolkodással oldanak meg problémákat.

Magyarország olyan jogi mesterségesintelligencia-rendszert épít, mely egyszerre segíti a lakosságot és a jogászokat, miközben jelentősen csökkenti az adminisztrációs terheket. A fejlesztés egységesítheti a bírói gyakorlatot, növelheti a befektetők biztonságérzetét, és nemzetközi szinten is újdonságnak számít. Ahogy Aczél Petra fogalmazott: „Egy ilyen fejlesztés nem csak technológia. Egy gondolkodásmódot is létrehoz”…”

Forrás:
A nagy AI-sztori: zsebünkben lesz a magyar jogrendszer – nincs még egy ilyen a világon, ilyen lesz az AI-jogtár; Gergely Máté; Világgazdaság; 2025. december 9.

Közigazgatás, politika, jog

Európai Partnerség és Monitoring Önkormányzati Program (EMÖ) szakmai nap: fókuszban az önkormányzati érdekképviselet és a kisvárosok fejlesztése

„2025. december 9-én hibrid formában, több mint hatvan önkormányzati vezető és szakember részvételével rendeztük meg az Európai Partnerség és Monitoring Önkormányzati Program (EMÖ – VOP_PLUSZ-4.1.5-24-2025-00032) kiemelt szakmai eseményét a TÖOSZ budapesti Önkormányzati Információs és Koordinációs Központjában.

Az Európai Partnerség és Monitoring Önkormányzati Program (EMÖ – VOP_PLUSZ-4.1.5-24-2025-00032) célja, hogy erősítse az önkormányzatok felkészültségét és érdekképviseletét az EU-s fejlesztési források felhasználását felügyelő Monitoring Bizottságok munkájában, és támogassa a településeket abban, hogy minél hatékonyabban éljenek az uniós lehetőségekkel.

Az eseményen Szövetségünk delegált képviselői beszámoltak a különböző bizottságokban végzett munkáról, és a visszajelzések alapján a bizottságok tagjai aktívan bekapcsolódtak az ülések szakmai munkájába, ezzel is erősítve az önkormányzati szektor érvényesülését. A Széchenyi Programiroda pedig hasznos gyakorlati útmutatót adott a sikeres pályázati menedzsmenthez, hogy önkormányzataink könnyebben eligazodjanak a rendelkezésre álló lehetőségek és információforrások között.

A workshop kiemelt témája volt a kisvárosok helyzetét javító új TÖOSZ javaslatcsomag véglegesítése is, amely az ötezer fő feletti települések – községek, nagyközségek és városok; a megyei jogú városok és a főváros kivételével – fejlesztési szükségleteire kínál átfogó válaszokat. Mivel ezt a települési kört több mint három évtizede nem érintették célzott fejlesztési programok, a TÖOSZ célja, hogy a most készülő csomag új lendületet adjon számukra.

A délutáni World Café során a résztvevők tematikus asztaloknál közösen dolgoztak a javaslatcsomag végső kialakításán, áttekintve a kisvárosok működését meghatározó főbb területeket a lakhatástól és közlekedéstől a megélhetésen, a szociális és közösségi szolgáltatásokon át egészen az oktatásig és a helyi okos megoldásokig. A strukturált egyeztetések eredményeként megerősített és pontosított fejlesztési irányok születtek, amelyeket még az idei évben eljuttatunk a kormányzat számára.

Köszönjük minden résztvevőnek a közös munkát!”

Forrás:
EMÖ szakmai nap: fókuszban az önkormányzati érdekképviselet és a kisvárosok fejlesztése; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ); 2025. december 9.

A Dél-Dunántúl lehet Magyarország egyik legvonzóbb nagytérsége 2030-ra

„A Dél-Dunántúl lehet Magyarország egyik legvonzóbb nagytérsége 2030-ra, ezt szolgálja egyebek mellett a készülő nagytérségi területfejlesztési stratégia – hangsúlyozta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára Rádpusztán csütörtökön.

Előadásában Czunyiné Bertalan Judit úgy fogalmazott, hogy a nagytérségi stratégiák lelke az érintettek közös gondolkodása. Azt mondta, az elmúlt időszakban számos megoldandó kérdéssel találkoztak a Dél-Dunántúl régióban. Ezek között említette egyebek mellett a közszolgáltatások hiányát, a korlátozott munkalehetőségeket, a lakosság elöregedését, a közlekedési infrastruktúra hiányát.

A közös munka eredményeként rövid időn belül kézzelfogható válaszok születhetnek a területfejlesztés kérdéseire az új területfejlesztési törvény, a készülő nagytérségi stratégia és a Versenyképes járások program mentén. Szavai szerint a nagytérségi területfejlesztési stratégia megalkotása során megfogalmazták, hogy a vidék a városok nélkül nem értelmezhető, és fordítva.

Azt mondta, Budapest vonzáskörzete kinyúlik egészen Tatabányáig, Székesfehérvárig, Kecskemétig és Egerig. Czunyiné Bertalan Judit fontosnak nevezte, hogy az elmúlt harminc év alatt megváltozott a társadalmi mobilitás, „lecsökkentek a távolságok”.

A három legjobban teljesítő vármegye a Dél-Dunántúlon helyezkedik el, ám nem homogén területről van szó, azaz nem minden település „hozza a régión belül ezt a teljesítményt”. Paks gazdasági szempontból nagyon jelentős, Kaposvár azonban több ponton elmaradást mutat. A Balaton déli partjának települései nyáron, az idegenforgalomnak köszönhetően erősek, de nincs olyan városmag, ami köré csoportosulni tudnának a települések.

Hozzátette: a rendszerváltás óta a mindenkori kormányoknak bőven akad tennivalójuk a Dél-Dunántúlon. A stratégia előkészítése során számos probléma rajzolódott ki, köztük a vasút túlterheltsége, a falvak közti kerékpárutak hiánya, a szociális ellátórendszer túlterheltsége – sorolta Czunyiné Bertalan Judit.

Móring József Attila, a Dél-dunántúli Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos úgy fogalmazott, hogy újfajta gondolkodás szükséges: míg korábban a településfejlesztési logika dominált, addig mára a területfejlesztési vált uralkodóvá. Kiemelte: jobb lesz a térség megközelíthetősége és átjárhatósága, ha megvalósulnak a tervezett útfejlesztések. Megjegyezte: egy nagy munkáltató megérkezése a térségbe fokozatosan bevonzza a többit.

A Versenyképes járások programról szólva a legnagyobb erénynek az érintettek együttműködését nevezte, hozzáfűzve, hogy tapasztalata szerint a polgármesterek zöme nyitott a kooperációra.”

Forrás:
A Dél-Dunántúl lehet Magyarország egyik legvonzóbb nagytérsége 2030-ra; KaposPont / MTI; 2025. december 13.

Veszprém kutatás-fejlesztés tekintetében az országos rangsor élén áll, de a közlekedési kapcsolatok területén komoly elmaradások vannak

„Veszprém vármegye kutatás-fejlesztés tekintetében az országos rangsor élén áll, ám a közlekedési kapcsolatok területén komoly elmaradások vannak a térségben – hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter pénteken Veszprémben, a TOP 300 – Business Eminence 2025, Veszprém vármegye üzleti kiválóságai című kiadvány bemutatóján.

Navracsics Tibor rámutatott: elengedhetetlen a 8-as főút gyorsforgalmú úttá fejlesztése, valamint a 77-es út fejlesztése, ennek hiányában szavai szerint jelentős bevételektől esik el a térség, és nem képes kihasználni a kutatás-fejlesztés területén meglévő előnyét. Hozzátette: ha a közlekedés feltételei javulnak, akkor lehetővé válik majd a járáson belüli perifériák felszámolása is.

A tárcavezető előadásában arról beszélt, hogy a térségek fejlettségét mérve nem elegendő a vármegyei szintű GDP-t megvizsgálni. Példaként hozta, hogy 2019-ben még az egy főre jutó nemzeti össztermék a fővárosban több mint kétszerese volt a nemzeti átlagnak, Győr, Fejér és Komárom-Esztergom vármegye pedig elérte a nemzeti átlagot. Budapesttől délkeletre és keletre a legtöbb járás átlag feletti GDP-vel rendelkezett ekkor. 2022-ben az Észak-Dunántúl GDP tekintetében az átlagos szinten volt, miközben a Dél-Dunántúlon több elmaradottabb járás létezett, és minden területen voltak átlag alatti zárványok.

Szólt arról, hogy a Balaton térsége sem egységes gazdaságilag, kelet-nyugat irányban kettészakadt. A Balaton keleti medencéje gazdaságilag jól áll, és kialakulóban van egy Székesfehérvár-Veszprém-Balatonfüred erőzóna, amelyhez a jelek szerint Várpalota is csatlakozik a közeljövőben – jelezte.

A tárcavezető elmondta, hogy az elmúlt 35 év vándorlási egyenlege azt mutatja, hogy a szegényebb térségekből, keletről és délről a főváros felé és Észak-Dunántúl felé áramlik a lakosság. Megfigyelhető az is, hogy a nagy városokból kiköltöznek a környező kistelepülésekre, de visszajárnak dolgozni. Adatai szerint a munkavállalók 42 százaléka ingázik, elsősorban Budapestre, de Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Tatabánya, Szeged és Miskolc is célpont.

Simon Attila, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, a TOP 300 – Business Eminence 2025, Veszprém vármegye üzleti kiválóságai című kiadványból kitűnik, hogy a járműipar és a vegyianyag gyártás meghatározó a vármegyében. Hozzátette, hogy az export árbevétel 98 százalékát a top 300 cég adta.

Ismertette, hogy a beruházási kedv 2024-ben csökkent, a kiskereskedelmi üzletek száma azonban stagnált. Szavai szerint a stagnáló GDP, a magas infláció, a vármegyei vállalkozások számának csökkenése, az ipari termelés visszaesése, a növekvő munkanélküliségi ráta mind komoly kihívás a térségben.

Baksay Gergely a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági és költségvetési elemzésekért, valamint statisztikáért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a geopolitikai konfliktusok és a globális kereskedelmi vita miatt bizonytalan a világkereskedelmi index. Rámutatott: 2010-hez képest valamennyi meghatározó régióban csökken a GDP növekedésének üteme, kiemelten az Európai Unióban. Ennek oka a magas energiaár, az alacsony versenyképesség és az, hogy a térség kimaradt az IT forradalom több köréből is.

Kitért arra, hogy Magyarországon a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék, ez uniós összehasonlításban kedvező. Szavai szerint a kutatás-fejlesztés növelésével, a termelékenység javításával lehet válaszolni a kihívásokra. A mesterséges intelligencia használata növelheti a termelékenységet a múltbeli ipari forradalomhoz hasonlóan, hiszen várhatóan több munkahelyet fog teremteni, mint amennyit megszüntet – vélekedett Baksay Gergely.”

Forrás:
Kutatás-fejlesztés tekintetében Veszprém vármegye az élen áll; Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium; 2025. december 8.

Az Állami Számvevőszék a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) uniós támogatásainak hasznosulását ellenőrizte

„Az Állami Számvevőszék új ellenőrzési sorozatában a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) több támogatott projektjét vizsgálta a fenntartási kötelezettség teljesítésére és a támogatás hasznosulására fókuszálva. Az első ütemben vizsgált nyolc ellenőrzésből hat esetben a támogatás hasznosult.

Az ÁSZ megállapítása szerint hat ellenőrzött cégnél a támogatott projekt működőképessége a fenntartási időszakban biztosított volt, a fenntartási kötelezettséget a kedvezményezettek teljesítették, a támogatás hasznosult. Két ellenőrzött vállalat esetében a támogatás nem hasznosult, a fenntartási kötelezettség nem valósult meg, emiatt az Irányító Hatóság elállt a támogatási szerződéstől és elrendelte a teljes támogatási összeg visszafizetését.

A jelentések itt érhetőek el.”

Forrás:
EU-s támogatások hasznosulását ellenőrizte az ÁSZ; Állami Számvevőszék; 2025. december 9.

Európai Unió

Megkezdte működését a Digital Commons EDIC az Európai Unió technológiai szuverenitásának előmozdítása érdekében

„A Digital Commons európai digitális infrastruktúra-konzorciumot hivatalosan Hágában indították el, és a Bizottság üdvözli a kezdeményezést, amely jelentős potenciállal rendelkezik az európai digitális szuverenitás megerősítésére.

A DG Connect jövőbeli hálózatokért felelős igazgatója, Thibaut Kleiner képviselte a Bizottságot a nyitórendezvényen.

A DC EDIC jelentős lépést jelent Európa arra irányuló erőfeszítéseiben, hogy megerősítse a digitális szuverenitást azáltal, hogy összehangolja a nyílt, interoperábilis és újrafelhasználható, határokon átnyúlóan megosztható digitális megoldások – az úgynevezett Digital Commons – kifejlesztésére irányuló nemzeti erőfeszítéseket.

A DC EDIC Franciaországot, Németországot, Hollandiát és Olaszországot tömöríti, és jelenleg a tagjelölt képviselők (Luxemburg, Szlovénia) és megfigyelők (Lengyelország és Belgium) egyre növekvő csoportja támogatja. Első alkalommal hoz létre a digitális közjavaknak szentelt közös európai struktúrát. Összefogja a közigazgatási szerveket, a nyílt forráskódú közösségeket és a vállalatokat, hogy egyesítsék erőforrásaikat, támogassák a stratégiai nyílt komponenseket, és felgyorsítsák az elszigetelt kísérleti projektekről a megosztott, méretezhető digitális infrastruktúrára való átállást.

A kezdeményezésre az európai digitális szuverenitásról szóló, november 18-án Berlinben tartott csúcstalálkozót követően került sor, amelyen az uniós tagállamok aláírták az európai digitális szuverenitásról szóló nyilatkozatot, és mérföldkőnek számító kötelezettségvállalásokat fogalmaztak meg Európa néhány globális platformtól való függőségének csökkentése és a megbízható európai infrastruktúrákba való beruházás érdekében. A DC EDIC az egyik olyan konkrét eszköz, amely segíteni fog e menetrend megvalósításában azáltal, hogy a digitális közjavakkal kapcsolatos politikai jövőképet operatív projektekké alakítja át a tagállamokban.

A Bizottság a DC EDIC-et olyan stratégiai eszköznek tekinti, amely csökkenti az EU néhány globális platformtól való függőségét, és valódi, az európai értékekre épülő digitális választási lehetőséget biztosít a kormányok, a vállalkozások és a polgárok számára. Inkubátorként és egyablakos ügyintézési pontként fog szolgálni, finanszírozási útvonalakat, technikai és jogi szakértelmet, valamint határokon átnyúló együttműködési modelleket biztosítva, amelyek segíteni fogják a közigazgatási szerveket a bevált nyílt forráskódú építőelemek újrafelhasználásában.

A Bizottság szorosan együtt fog működni a konzorciummal, mivel az központi partnerré válik az EU nyílt forráskódú programjában. Európa célja, hogy a szétszórt beruházásoktól a kulcsfontosságú digitális közjavak stabil otthona felé mozduljon el, lehetővé téve a közigazgatási szervek számára a hatékonyabb együttműködést, és megerősítve Európa versenyképességét, rezilienciáját és nyitottságát.

Az EDIC a Digitális évtized szakpolitikai program jogi eszköze, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy közös irányítással és hosszú távú stabilitással közösen fejlesszenek ki és működtessenek határokon átnyúló digitális infrastruktúrákat. Számos EDIC már aktív olyan területeken, mint a nyelvi technológiák, a városok helyi digitális ikermodelljei és a blokklánc-infrastruktúrák, és a DC EDIC most kiegészíti ezt a növekvő családot a nyitott digitális építőelemek területén.

A Bizottság több tagot ösztönöz arra, hogy csatlakozzanak a DC EDIC-hez, és segítsenek a nyitottságon, a bizalmon és a technológiai szuverenitáson alapuló közös európai digitális jövő kialakításában.”

Forrás:
A Digital Commons EDIC elindul Európa technológiai szuverenitásának előmozdítása érdekében; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2025. december 11. (Uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)
Lásd még:
EU Digital Commons Consortium (DC-EDIC) officially founded; ZenDIS; 2025. október 30. (Center for Digital Sovereignty in Public Administration (ZenDiS) )

Idén december végén a második von der Leyen-Bizottság az első teljes évét zárja

„Idén december végén a második von der Leyen-Bizottság az első teljes évét zárja. Nehéz megalakulási folyamat után nagy globális politikai ambíciókkal látott munkának a biztosi testület, az év vége jó alkalmat szolgáltat egyfajta előzetes értékelésre.

Az Ursula von der Leyen vezetésével működő testület hivatalba lépésekor hét prioritás köré szervezte céljait, amelyek a versenyképesség javításától kezdve a társadalmi biztonság magasabb szintjének megteremtésén keresztül a fokozott globális politikai szerepvállalásig sok területen ígért megújulást. A Bizottság elnökének megfogalmazása szerint Európa válaszúthoz érkezett, egy olyan ponthoz, ahol nem csupán az európai integráció történelme során már megszokott problémákra kell új válaszokat találni, de az európai politikai felépítmény alapvető jellemzőit is meg kell őrizni. Azaz az Európai Bizottság feladata nem csupán a zökkenőmentes szakpolitikai együttműködés biztosítása, hanem az is, hogy: „…Európában a demokratikus közép maradjon a meghatározó politikai erő.”

Ezt a rendhagyó küldetést egészítette ki egy ugyancsak rendkívüli nemzetközi politikai cél is, amikor az Európai Unió további aktív szerepvállalását is szorgalmazta az elkövetkező időszakban. Ahogyan a politikai prioritások szóló bizottság dokumentum 16. oldala fogalmaz: „Ukrajna biztonságába való befektetésünk a legjobb befektetés Európa biztonságába.” A szakpolitikai célkitűzések mellett ezek az új elemek azok, amelyek a Bizottság elnökének szándékai szerint a második von der Leyen-Bizottság történelmi küldetését megalapozza. Az elmúlt egy év ezen célkitűzések megalapozása és elérése jegyében telt.

Az első év eredményeinek összegzésére kiadott kiadvány a szakpolitikai célok teljesítése mellett viszonylag kevés szót veszteget az ezeken a területeken elért eredményekre. Jobbára megelégszik olyan kitételekkel, hogy a 2028–2034 közötti időszak többéves pénzügyi keretterve az Európai Unión belüli jogállamiság garanciája lesz. Ukrajna kapcsán leszögezi a dokumentum, hogy az ukránok szabadsága egyben Európa szabadsága is, ezért az Európai Unió továbbra is biztosítja Ukrajna stabil támogatását mindaddig, amíg az igazságos és tartós béke el nem jön az országban.

Az első teljes év lezárása azonban még a szakpolitikai célok tekintetében sem jelent meggyőző sikert. Az egyik legfontosabb célt, az Európai Unió versenyképességének javítását annak ellenére is csak a távoli jövő feladataként rögzíthetjük, hogy a tavalyi budapesti Európai Tanács ülés következtetései alapján megszületett Európai Versenyképességi Iránytű rövid távú feladatokra bontotta az elvégzendő munkát. A többéves pénzügyi keretterv első bizottság tervezete, bár kétségtelenül nem szűkölködött merész elképzelésekben, egyelőre még nem bírja a tagállamok és az Európai Parlament többségének támogatását.

A legkevesebb eredményt azonban a Bizottság éppen a geopolitikai szerepvállalás terén tudta elkönyvelni. Mentségére legyen mondva, hogy minden eddiginél bonyolultabb nemzetközi környezetben kellett volna teljesítenie az amúgy is merész célokat. Figyelemre méltó eredmény, hogy mindössze négy hónap alatt sikerült tető alá hozni a SAFE névre hallgató, a tagállamok által védelmi beruházásokra fordítható 150 milliárd eurós pénzügyi eszközt, és a Readiness 2030 kezdeményezéssel az elkövetkező négy évben további 800 milliárd eurónyi védelmi beruházást támogatnak.

Ugyanakkor a védelmi unió létrehozatala érdekében tett erőfeszítéseket aláaknázza a Bizottság sikertelensége az egyik legjelentősebb nemzetközi politikai színpadon, az orosz–ukrán háború lezárása körüli tárgyalásokon. Az Európai Unió kiszorulása a tárgyalási folyamatból olyan kudarc a Bizottság számára, amely a jövőben még a tagállamok megingó bizalmában bosszulhatja meg magát. Az eredménytelenség láttán sokan ismét a nemzeti megoldásokban vagy a NATO-együttműködésben látják az igazi megoldást, amely komoly presztízsveszteséget jelent a Bizottságnak.

Az első teljes év tehát hozott ugyan szakpolitikai sikereket, azonban igazán nagy sikert egyik lényegesebb területen sem tudott egyelőre elérni a Bizottság. A rendkívül bizonytalan nemzetközi politikai helyzet, valamint a Bizottságnak a kudarcok következtében csökkenő tekintélye túl sok jót nem sejtet a jövőre nézve. Menteni a menthetőt: a biztosok testületének a globális politikai ambíciók ápolása helyett a hagyományos feladattal, a tagállamok közötti szakpolitikai együttműködés ösztönzésével és akadálymentessé tételével kellene foglalkoznia. Egész Európa jobban járna ezzel a szerepváltással.”

Forrás:
Az első teljes év; Navracsics Tibor; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. december 11.

Függetlenebb Európa? – A von der Leyen II. Bizottság első éve: külkapcsolatok és a stratégiai autonómia kihívásai

„Idén december 1-jén volt egy éve annak, hogy hivatalba lépett az Ursula von der Leyen által vezetett második Európai Bizottság. A testület deklarált célkitűzése az volt, hogy az Európai Uniót (EU) függetlenebbé, biztonságosabbá és versenyképesebbé tegye az egyre bonyolultabbá és konfliktusosabbá váló nemzetközi környezetben. Bár még korai átfogó mérleget készíteni, az elmúlt tizenkét hónap fejleményei azonban lehetőséget adnak annak értékelésére, hogy történt-e érdemi előrelépés a kitűzött célok irányába, milyen szerepet játszott ebben maga a Bizottság, és melyek a legfontosabb strukturális kihívások. A háromrészes elemzés első része azt vizsgálja, hogy az új Bizottság milyen mértékben járult hozzá az EU (stratégiai) függetlenségének erősítéséhez a külkapcsolatok terén, különösen a kereskedelmi kapcsolatok alakítása, valamint a technológiai szuverenitás és a kritikus nyersanyagellátás biztosítása révén.

Kedvezőbb intézményi keret

Az új Bizottság külkapcsolati mozgástere intézményi szempontból kedvezőbben alakult, mint a 2019–2024-es ciklusban. Ezúttal nem alakult ki a korábbihoz hasonló rivalizálás a Bizottság és az Európai Tanács (EiT) vezetői között. Az EiT új elnöke, António Costa visszafogottabb politikai ambíciói és mérsékeltebb szerepfelfogása miatt kevésbé jelent kihívást von der Leyen számára, szemben elődjével, Charles Michellel, akivel – többek között a 2021-es „sofagate”-ként ismert incidens révén – nyílt konfliktusok terhelték az intézményközi együttműködést. Nem véletlen, hogy Friedrich Merz német kancellár von der Leyen Károly-díja átadásakor úgy fogalmazott idén nyáron, hogy Henry Kissinger ma már minden bizonnyal őt hívná, ha „Európával akarna beszélni”.

E kedvező pozíciót árnyalta Kaja Kallas volt észt miniszterelnök kinevezése a kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztra. Kallas gyakran előzetes egyeztetés nélkül megfogalmazott nyilatkozatai és politikailag kiforratlan kezdeményezései – például az Ukrajnának szánt 40 milliárd eurós katonai támogatási javaslata márciusban – gyorsan feszültségeket keltettek a nagyobb tagállamok körében, érzékelhetően csökkentve mozgásterét és befolyását. A Bizottság többi külkapcsolati portfólióját von der Leyen tudatosan olyan szereplőkre bízta, akik nem képeznek számára érdemi intézményi ellensúlyt. Mindezt tovább erősítette a hagyományos német–francia vezetői tandem meggyengülése is, amely belpolitikai okokból kevésbé bizonyult képesnek a Bizottság elnökével szembeni hatékony ellensúly kialakítására. E tényezők összességében olyan intézményi környezetet teremtettek, amely lehetővé tette von der Leyen számára, hogy a korábban meghirdetett „geopolitikai Bizottság” koncepcióját a gyakorlatban is – legalább részben – érvényesítse.

Romló nemzetközi környezet

Az elmúlt egy évben egyértelműen romlott a geopolitikai környezet az EU számára. Donald Trump újraválasztásával ismét olyan amerikai elnök került hatalomra, aki nem elkötelezett sem a szabályokon alapuló nemzetközi rend fenntartása, sem a hagyományosan szoros transzatlanti partnerség mellett. Ez szűkítette az EU globális mozgásterét, és hozzájárult a transzatlanti bizalmi kapcsolatok eróziójához. Bár az EU továbbra is a világ legnagyobb kereskedelmi blokkja, mégsem tudott érdekeinek megfelelő, egységes választ adni az amerikai adminisztráció által idén tavasszal bevezetett egyoldalú vámintézkedésekre. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert 2023 óta rendelkezésre áll az EU gazdasági kényszerítés elleni eszköze, amely kifejezetten a harmadik országok nyomásgyakorlására adott gyors és összehangolt uniós reakciót hivatott biztosítani. Az eszköz ráadásul a szolgáltatáskereskedelemre is kiterjed, amely – alkalmazása esetén – érzékenyen érinthette volna a nagy amerikai technológiai vállalatok európai működését. A korlátozott uniós fellépésért részben a tagállamokat is felelősség terheli, mivel több kormány nem támogatta a Washingtonnal szembeni határozott válaszlépéseket. Mindez azonban arra is rávilágít, hogy a kereskedelempolitika kizárólagos uniós hatáskör, így a Bizottság – megfelelő politikai támogatás és stratégiai szándék esetén – képes lenne önállóan fellépni. Ezt jól mutatta a kínai elektromos járművekre kivetett büntetővám tavalyi példája, amikor a Bizottság a tagállamok többségének, köztük Németországnak az ellenkezése mellett is érvényesíteni tudta álláspontját.

Csökkenő multilaterális szerepvállalás

A Bizottság elvileg visszatérhetett volna ahhoz a stratégiához, amelyet az EU az előző Trump-adminisztráció idején alkalmazott, azaz a világkereskedelem más nagy szereplőivel – mindenekelőtt Kínával – való kapcsolatainak erősítéséhez. Az USA kilépése a párizsi klímaegyezményből 2017-ben valóban intenzívebb uniós nyitást eredményezett Peking irányába. Mára azonban Kína külpolitikai orientációja alapvetően megváltozott, egyre inkább befelé fordul, egyre kevésbé érdekelt a multilateralizmus fenntartásában, elsődleges célja pedig saját stratégiai függőségeinek csökkentése elsősorban az USA-val, részben pedig az EU-val szemben. Nem véletlen, hogy az EU-val kapcsolatos politikáját rendszerint az amerikai–kínai versengés logikája határozza meg. Ezt jól példázta a Kína által ősszel bevezetett ritkaföldfém-exportkorlátozás, amely elsősorban az Egyesült Államok ellen irányult, de az Uniót is jelentős mértékben érintette.

A helyzetet tovább bonyolítja a Kínával szembeni egységes uniós fellépés hiánya. Szemben az egy évtizeddel ezlőtti időszakkal, amikor – elsősorban Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök vezetésével – a tagállamok többnyire összehangoltan közelítették meg a Kínával kapcsolatos stratégiai kérdéseket, mára a helyzet jelentősen megváltozott. Míg egyes tagállamok – például Spanyolország, Görögország vagy Magyarország – szorosabb gazdasági és beruházási együttműködésre törekednek a világ második legnagyobb gazdaságával, addig mások – elsősorban az orosz-ukrán háború következményei és saját biztonsági kiszolgáltatottságuk miatt – inkább az amerikai érdekekhez igazodó, Kína-kritikus álláspontot képviselnek (Az EU biztonság- és védelempolitikai dimenziójának összefüggéseit az elemzés következő része tárgyalja majd). Jellemző példa a tagállami megközelítések eltérésére a holland kormány Nexpiria-ügyben idén októberben hozott döntése. A kabinet nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva állami felügyelet alá vont egy Hollandiában működő, ám kínai tulajdonú, csúcstechnológiás chipgyártó vállalatot, ezzel közvetlenül veszélyeztetve az európai autóipar már amúgy is sérülékeny ellátási láncait. A döntést nagy nyomásra később visszavonták, de az eset élesen rámutatott az EU stratégiai sebezhetőségére és a tagállami érdekek közötti különbségekre. A chipekről szóló uniós jogszabály jövő évi felülvizsgálata ezért kritikus tesztje lesz annak, hogy képes-e az EU csökkenteni stratégiai technológiai függőségét e téren, és ösztönözni az európai gyártási kapacitások bővítését. A félvezetőgyártásban az EU ugyanis az elmúlt évben csupán szerény előrelépést tudott felmutatni, ahogyan ezt az Európai Számvevőszék egyik idei különjelentése is megállapítja.

Növekvő regionális aktivitás

Mindeközben a Bizottság retorikája továbbra is kiáll a szabályokon alapuló nemzetközi rend mellett, tényleges lépései azonban egyre kevésbé támasztják alá ezt a pozicionálást. Szimbolikus jelentőségű volt, hogy von der Leyen elnök – hosszú évek óta először – idén nem vett részt személyesen az ENSZ Brazíliában rendezett klímakonferenciáján (COP30), jóllehet a klímaváltozás és a zöld átmenet az előző Bizottság legfontosabb prioritásai közé tartoztak. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy az Unió egyre nagyobb szerepet játszik közvetlen szomszédságában. A Bizottságnak is fontos szerepe volt abban, hogy az EU külkapcsolati fókusza egyre inkább az európai kontinens (dél-)keleti országaira helyeződik, szorosabbra fűzve a politikai és gazdasági kapcsolatokat Ukrajnával, Moldovával, a Dél-Kaukázus és a (Nyugat-)Balkán országaival. Ez természetesen elsősorban az orosz–ukrán háború következtében bekövetkezett geopolitikai változásoknak, továbbá annak köszönhető, hogy az EU a bővítéspolitikát ismét tudatosan stratégiai eszközként alkalmazza. Azzal, hogy Albánia az elmúlt egy év során sikeresen megnyitotta mind a 33 csatlakozási fejezetet, illetve, hogy Montenegrónak sikerült további 5 fejezetet lezárnia, nagyobb előrelépés történt a bővítés terén, mint az előző öt évben összesen. Ennek nyomán reális esély mutatkozik arra, hogy a következő években új országok csatlakozhassanak az Unióhoz.

A Bizottság vezető szerepet játszott abban is, hogy az EU intenzívebbé tegye kapcsolatait a közép-ázsiai és a Perzsa-öböl menti országokkal, amely lépések a gazdasági együttműködés mellett elsősorban az energiabiztonság diverzifikációját szolgálták. A növekvő regionális szerepvállalása ellenére ugyanakkor az Unió nem tudott érdemi, önálló geopolitikai szereplőként megjelenni a Közel-Keleten és Észak-Afrikában azoknak a konfliktusoknak és válságoknak a kezelésében, amelyek a tagállamok politikai, biztonsági és migrációs helyzetét alapvetően befolyásolják. Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert az EU jelentős külpolitikai eszköztárral rendelkezik érdekei érvényesítésére: nemcsak a fejlődő világ, hanem a közel-keleti és észak-afrikai régió legnagyobb fejlesztési és humanitárius donorának számít, és továbbra is első számú kereskedelmi partnere olyan meghatározó országoknak, mint Egyiptom, Törökország vagy Izrael.

Összegzés

Ursula von der Leyen második Bizottsága kedvezőbb intézményi pozícióból indult tavaly decemberben, ami elvileg teret biztosított a „geopolitikai Bizottság” koncepciójának megvalósításához. Ugyanakkor az EU a hidegháború óta nem látott geopolitikai nyomás alá került, ami jelentősen korlátozta globális mozgásterét és stratégiai súlyát. A mérleg összességében vegyes: a Bizottság ugyan erősítette az Unió regionális szerepvállalását, ám globális jelentősége inkább csökkent, részben azért, mert az EU nem tudta érdemben mérsékelni strukturális sebezhetőségeit, beleértve az erőforrás- és technológiai függőségeit, amelyek külpolitikai cselekvőképességét is meghatározzák.

A stratégiai autonómia mélyítése ezért létfontosságú. Az EU-nak képesnek kell lennie önállóan érvényesíteni érdekeit, akár stratégiai partnereivel szemben is. Ehhez azonban nincsen feltétlenül szükség átfogó intézményi reformra, mivel több kulcsterület (mindenekelőtt a kereskedelempolitika) már ma is kizárólagos uniós hatáskörbe tartozik. Az EU ellenállóképességének növelése azon múlik, hogy sikerül-e a jövőben csökkenti a külső függőségeit, valamint fejleszteni olyan kritikus technológiákat, mint a mesterséges intelligencia vagy a félvezetők, amelyek a jövő gazdasági és biztonsági versenyképességének alapját jelentik. Ugyanilyen meghatározó a fiskális kapacitások megerősítése, amelyek nélkül a közös stratégiai ambíciók nem válhatnak valósággá. Amennyiben ezekben strukturális előrelépés történik, az EU-nak valós esélye lesz arra, hogy meghatározó globális szereplő legyen a többpólusúvá váló világrendben. Ehhez elengedhetetlen a védelmi és elrettentési kapacitások érdemi bővítése is, az elemzés következő része pedig ezzel, illetve a biztonságpolitikai szempontok értékelésével foglalkozik majd.”

Forrás:
Függetlenebb Európa?; Zalai Csaba; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. december 10.

Európa a geopolitikai présben: a jóvátételi hitel, a védelmi fordulat és a transzatlanti feszültség

„Ez év decembere vélhetően az európai integráció történetének egyik legmélyebb, egzisztenciális válságaként és egyben kényszerű átalakulásának hónapjaként vonul be a történelembe, ugyanis az Európai Unió vezetőinek egyszerre kell kezelniük a közvetlen háborús finanszírozás technikai csődjét, a kontinens gazdasági modelljének militarizálását és a transzatlanti szövetségi rendszer ideológiai összeomlását.

A Brüsszelben, Londonban és a tagállami központokban zajló események már régen túlmutatnak az orosz–ukrán háború logisztikai támogatásán; a tét mostanra az, hogy az Unió képes-e önálló, cselekvőképes geopolitikai entitásként definiálni magát egy olyan világrendben, ahol legfontosabb szövetségese, az Egyesült Államok nyíltan ellenséges retorikát folytat, a keleti frontvonalak pedig a kimerülés jeleit mutatják.

A jelenlegi helyzet drámaiságát a legjobban az a versenyfutás jelzi, amely Ukrajna 2026-os és 2027-es államháztartási túléléséért zajlik, és amelynek során az Európai Bizottság a pénzügyi innováció határait feszegetve próbálja megkerülni a politikai patthelyzeteket. Az IMF előrejelzései szerint Kijevnek a következő két évben mintegy 135 milliárd eurónyi külső forrásra lesz szüksége a működéshez, amit az amerikai támogatások bizonytalansága miatt Európának kellene előteremtenie. Ennek érdekében dolgozta ki a Bizottság az úgynevezett „jóvátételi hitel” (reparations loan) konstrukcióját, amely egy 90 milliárd eurós keretösszeget biztosítana, ám a mechanizmus jogi és pénzügyi kockázatai miatt a tagállamok közötti feszültség a tetőfokára hágott.

A javaslat lényege egy rendkívül komplex pénzügyi mérnöki megoldás, amely a Belgiumban, az Euroclear értéktárnál befagyasztott orosz jegybanki eszközökből származó, lejárt kötvények után felhalmozódott készpénzállományt hasznosítaná. A terv szerint ezt a likviditást egy különleges célú gazdasági egységen (SPV) keresztül csatornáznák be az uniós támogatási rendszerbe, miközben az Euroclear az Európai Bizottság által kibocsátott, azonos névértékű zéró-kupon kötvényeket kapna fedezetként. Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a pénzt Ukrajna azonnal felhasználhassa, a visszafizetési kötelezettség pedig csak akkor lépne életbe, amikor (és ha) Oroszország megfizeti a háborús jóvátételt. A konstrukció „fedezetét” tehát végső soron a befagyasztott orosz vagyon jelenti, anélkül, hogy azt formálisan, a nemzetközi jogot esetleg sértő módon elkoboznák. Ez a fajta kreatív jogalkotás azonban heves ellenállást váltott ki a belga kormány és a pénzügyi szektor szereplői részéről. Bart De Wever belga miniszterelnök és az Euroclear vezetése arra figyelmeztet, hogy a precedens nélküli lépés alááshatja az euróba vetett globális befektetői bizalmat, és ami még veszélyesebb: Oroszország válaszlépésként lefoglalhatja az Euroclear oroszországi leányvállalatánál, a National Settlement Depositorynál lévő, mintegy 17–33 milliárd euróra becsült nyugati vagyont. A december 19-i uniós csúcs közeledtével a Bizottság minősített többségi szavazással próbálja megkerülni az egyhangúságot igénylő döntéshozatalt, de a jogi bizonytalanság és a pénzügyi megtorlástól való félelem továbbra is bénítólag hat a döntéshozókra.

Miközben a rövid távú tűzoltás a pénzügyi stabilitást fenyegeti, a háttérben zajló, a 2028–2034-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (MFF) tervezése egy csendes, de radikális stratégiai irányváltást tükröz, amely az Európai Unió gazdaságát gyakorlatilag hadigazdálkodási üzemmódra állítja át. A kiszivárgott bizottsági tervek központi eleme az újonnan létrehozandó Európai Versenyképességi Alap (European Competitiveness Fund – ECF), amely egy ernyő alá vonná a stratégiai beruházásokat, és amelyen belül a védelem és az űripar finanszírozása drasztikusan, ötszörösére, mintegy 131 milliárd euróra növekedne. Ez a „ReArm Europe” stratégia részeként értelmezhető elmozdulás azonban nem többletforrásokból, hanem átcsoportosításokból valósulna meg, ami komoly aggodalmakat szül a tudományos és kutatói szférában. Bár a Horizon Europe program költségvetését névlegesen növelnék, a szakértők attól tartanak, hogy a forrásokat a polgári alapkutatások és a zöld innováció helyett egyre inkább a „kettős felhasználású” (dual-use), katonai célokra is alkalmas technológiák fejlesztésére irányítják át. Ez a fajta forráselszívás alapjaiban kérdőjelezi meg az Unió eddigi, a „soft power”-re és a tudásalapú társadalomra építő stratégiáját, és rávilágít a „vaj vagy ágyú” klasszikus dilemmájára: képes-e Európa fenntartani jóléti modelljét és klímacéljait, miközben kénytelen finanszírozni saját újrafegyverkezését.

Ezt a belső bizonytalanságot és strukturális átalakulást tetézi a transzatlanti kapcsolatok drámai, soha nem látott mélyrepülése. A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció által decemberben közzétett új Nemzetbiztonsági Stratégia (NSS) nyelvezete és tartalma sokkhatást váltott ki az európai fővárosokban. A dokumentum, amely Európát a „civilizációs eltörlés” (civilizational erasure) szélén álló, identitását vesztett, gyenge és a migráció által megroppantott kontinensként írja le, nem csupán diplomáciai sértés, hanem az amerikai védőernyő de facto visszavonását is előrevetíti. Az Egyesült Államok egyre nyíltabban sürgeti az ukrajnai háború gyors lezárását, akár súlyos területi engedmények árán is, amit a washingtoni tárgyalódelegációk (Steve Witkoff és Jared Kushner vezetésével) az európai érdekek mellőzésével próbálnak tető alá hozni Moszkvával. Az amerikai béketerv kiszivárgott részletei, amelyek Donbász feladását és a NATO-csatlakozás elvetését tartalmazzák, elfogadhatatlanok Kijev és az európai héják számára, ami diplomáciai dacszövetségbe kényszerítette a kontinens vezetőit.

Erre a nyomásra válaszul jött létre a december eleji londoni csúcstalálkozó, ahol Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár Volodimir Zelenszkijjel egyeztetett egy közös európai válaszlépésről. A találkozó hangulatát a bizalmatlanság és a sürgetés uralta; Friedrich Merz a zárt ajtók mögött arra figyelmeztette Zelenszkijt, hogy „ne maradjon egyedül ezekkel a fickókkal” (utalva Trump tárgyalóira), és nyíltan szkeptikusnak nevezte az amerikai javaslatokat. A német kancellár szerint a következő napok sorsdöntőek lehetnek Európa biztonsága szempontjából, hiszen fennáll a veszélye egy új jaltai típusú megállapodásnak, ahol a nagyhatalmak a fejük felett döntenek. Zelenszkij elnök a találkozót követően határozottan elutasította a területi engedményeket, kijelentve, hogy Ukrajnának sem morális, sem jogi alapja nincs lemondani szuverenitásáról, még a fokozódó nyomás ellenére sem. Az európai vezetők ígéretet tettek „robusztus biztonsági garanciák” kidolgozására és az Oroszország elleni gazdasági nyomás fokozására, demonstrálva, hogy Európa kész akár az Egyesült Államokkal szemben is saját utat járni. A kérdés azonban nyitott marad: a pénzügyi viták (jóvátételi hitel) és a védelmi képességek hiányosságai (MFF viták) közepette képes lesz-e az Unió valós erőt felmutatni ezen ambíciók mögött, vagy a decemberi diplomáciai nagyüzem csupán egy geopolitikai utóvédharc kezdete.”

Forrás:
Turbulens advent; Taraczközi Anna; Öt perc Európa blog, Ludovika.hu; 2025. december 10.

Digitális közigazgatás, digitális politika

A Pro-M Zrt. tulajdonába került az országos lefedettségű műsorszóró infrastruktúra

„Tovább erősödik Magyarország távközlési és tájékoztatási biztonsága azzal, hogy a Pro-M Zrt. tulajdonába került az országos lefedettségű műsorszóró infrastruktúra. A 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft. megvásárlásával magasabb fokozatba kapcsol a kormányzati hírközlési hálózatok egységesítése.

Az akvizíció révén a Pro-M Zrt. tulajdonába került a 137 telephellyel, ezen belül 90 saját tulajdonú adótoronnyal rendelkező 4iG Műsorszóró Infrastruktúra Kft., amely egyedülálló szerepet tölt be az országos kiterjedésű, kritikus infrastruktúra biztosításában. A vállalat nemcsak az országos földfelszíni rádiós- és televíziós műsorszórást biztosítja, hanem kiemelt jelentőségű közreműködője a lakossági riasztásnak és veszélyhelyzeti kommunikációnak is. Vészhelyzet esetén ugyanis minden televíziós és rádiós frekvencián keresztül képes elérni a teljes lakosságot.

„Egy ország biztonsága a megbízható kommunikációval kezdődik. Ezt a biztonságot erősítettük most meg, hiszen a Pro-M Zrt. az akvizíció révén képessé vált teljes körűen kiszolgálni a magyar állam minden hírközlési igényét, az országos műsorszórástól egészen a kormányzati távközlésig” – mondta Balla Ferenc, a Pro-M Zrt. vezérigazgatója.

2025-ben a Pro-M Zrt. irányítása alá kerültek a kormányzati távközlési hálózatok: januártól az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszer mellett a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, a Zártcélú Rendészeti Hálózat, a Köznet, valamint a Digitális Jólét Gerinchálózat, áprilistól pedig az MVM NET kormányzati célokat kiszolgáló hálózati infrastruktúrái is a Pro-M Zrt. portfóliójába tartoznak. A konszolidációt lezáró, jelen tranzakciónak köszönhetően a szolgáltatások színvonala és rendelkezésre állása növelhető, költséghatékonyabb működési modell vezethető be.

Az új nevén Pro-M Műsorszóró Infrastruktúra Kft. a jövőben önálló leányvállalatként működik a Pro-M Zrt. szakmai irányítása alatt.”

Forrás:
Új korszak a nemzeti hírközlési és műsorszóró infrastruktúra egységesítésében; Energiaügyi Minisztérium; 2025. december 9.

Napi fél óra, ami megmenti a nyelvtudást: így segít a KRÉTA új MI-modulja

„A téli szünet a feltöltődés ideje, ám ilyenkor különösen gyorsan megkopik a nyelvtudás, főként a beszédkészség. Kevesen tudják, hogy már napi 20–30 perc célzott gyakorlás is elegendő ahhoz, hogy a tanulók ne essenek ki a rutinból, és januárban magabiztosabban folytassák a tanulást.

Fontos, hogy a diákok olyan eszközhöz jussanak, amellyel tanár vagy beszélgetőtárs nélkül is hatékonyan tudnak gyakorolni. A KRÉTA felületén ingyenesen elérhető Idegennyelvi Felkészítő Modul (KRÉTA IFM) éppen ezt kínálja: generatív mesterséges intelligenciára épülő beszédszimulációkkal életszerű párbeszédeket, azonnali visszajelzést és korlátlan beszédgyakorlási lehetőséget biztosít.

A beszédkészség fejlesztése a legnagyobb kihívás

Miholics Zoltán, a KRÉTA IFM szakmai vezetője szerint a nyelvtanulás valódi mércéje az, hogy a diák képes legyen az adott nyelven kommunikálni, és ne csak érteni, hanem azonnal reagálni is tudjon. „A beszéd olyan készség, amely csak rendszeres és aktív használattal fejleszthető. A mesterséges intelligencia pedig lehetővé teszi, hogy bárki bármikor, valós párbeszédhelyzetekben gyakorolhassa ezt” – mondja Miholics Zoltán.

Az idei év egyik legnagyobb újítása, hogy a korábbi chatbot-feladatokat AI-alapú beszédszimulációk váltották fel. Ezek nem előre megírt párbeszédek, hanem valósághű helyzeteket modelleznek, a tanuló válaszaira reagálnak, és személyre szabott, azonnali visszajelzést adnak. A módszer különösen hasznos a szünetek alatt, amikor nincs rendszeres tanóra: a diák így szülők és tanárok jelenléte nélkül is tudja gyakorolni a beszédet, és beépítheti az új szavakat és kifejezéseket.

A reggeli 20–30 perc gyakorlás a leghatékonyabb

A szakmai vezető kiemeli, hogy nemcsak a módszer, hanem az időzítés is számít: „A téli szünetben érdemes délelőtt tanulni, amikor az agy a legfrissebb. A rövid, intenzív AI-vezérelt beszédgyakorlatok ilyenkor működnek a legjobban.”

Az IFM minden szükséges eszközt biztosít a hatékony nyelvtanuláshoz: szintfelmérő teszteket, tematikus beszédgyakorlatokat, szókincsfejlesztő leckéket és több ezer nyelvtani magyarázatot. A tanulók mindezt kiegészíthetik további módszerekkel is, például idegen nyelvű listák írásával vagy filmek, podcastek fogyasztásával.

Az AI a tanárokat is támogatja

Ahogy az AI egyre inkább beépül a mindennapokba, sokakban még élnek tévhitek és aggodalmak. „A tanárok is kettős érzésekkel fordulnak az AI felé: látják a benne rejlő lehetőségeket, ugyanakkor tartanak attól, hogy a tanulók AI segítségével készítik el a házi feladatokat. A nyelvoktatásban azonban az IFM valódi tanári asszisztensként működik: rengeteg lecke és variáció áll rendelkezésre a gyakorláshoz, amit a pedagógusok is egyre inkább felismernek. Rendszeresen tartunk workshopokat, ahol bemutatjuk a sokrétű felhasználási lehetőségeket” – teszi hozzá Miholics Zoltán.

A szülők is aktív használói a modulnak

Az IFM nemcsak a tanulók számára érhető el térítésmentesen: a szülők is ugyanazzal a jogosultsággal használhatják a felületet. „Amióta a szülők számára is megnyílt a lehetőség, meglepően sokan kezdtek el gyakorolni. Sok esetben még lelkesebbek is, mint a diákok. Ennek valószínűleg az az oka, hogy épp ebben a korosztályban hiányzik leginkább a beszédkészség, ugyanakkor nagyobb a motiváció, hiszen tudják: a nyelvtudás ma már elengedhetetlen a munkaerőpiacon és a hétköznapokban is” – mondja Miholics Zoltán.

A végzősöknek különösen előnyös ez az időszak

A téli szünet kiváló lehetőség a végzősöknek, hogy célzottan készüljenek a tavaszi érettségire. A szakértő szerint ilyenkor érdemes tematikus ismétlést végezni, bővíteni a szókincset, és AI-szimulációkkal gyakorolni a tipikus vizsgahelyzeteket. Tudatos napi rutin mellett már rövid idő alatt is látványos fejlődés érhető el.

Az IFM jelenleg angol, német, spanyol és francia nyelv tanulását támogatja, és bármilyen digitális eszközről – akár telefonról is – használható, így egyszerre több nyelv gyakorlása is könnyedén megoldható.

A generatív AI-alapú beszédszimulációknak köszönhetően a téli szünet többé nem a nyelvtudás visszaesésének időszaka: mindössze napi fél óra játékos, személyre szabott gyakorlással bárki megőrizheti vagy akár fejlesztheti tudását.”

Forrás:
Napi fél óra, ami megmenti a nyelvtudást: így segít a KRÉTA új AI-modulja; Prím Online; 2025. december 12.

Technika, tudomány, MI

Az Európai Bizottság elindította a Virtuális Világok Európai Partnerségét

„Európa egy virtuális világok partnerség keretében egyesíti az ipart és a kutatást, hogy felgyorsítsa az innovációt, fejlessze a készségeket és előmozdítsa az immerzív alkalmazásokat az ágazatok között.

Tegnap az Európai Bizottság elindította a virtuális világok európai partnerségét, amely összefogja az ipart, a tudományos köröket, a kutatási szervezeteket és a végfelhasználókat az e területen folytatott kutatás és innováció támogatása érdekében.

A virtuális világok állandó, magával ragadó környezetek, amelyek 3D és kiterjesztett valóság (XR) technológiákon alapulnak, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy új módon lépjenek kapcsolatba, dolgozzanak és alkossanak. A 3D-re, az XR-re és a fejlett szimulációs technológiákra épülő technológiák várhatóan számos ágazatot átalakítanak Európában. Például gyorsabb és pontosabb diagnózist biztosíthatnak az egészségügyben, költséghatékony képzést és oktatást nyújthatnak, vagy lehetővé tehetik a mérnökök és a gyártók számára, hogy megépítésük előtt teszteljék a gyártósorok prototípusait és az összetett építészeti struktúrákat. A virtuális világok új lehetőségeket nyitnak meg a kulturális szerepvállalásban is, a magával ragadó múzeumi élményektől az interaktív örökségmegőrzésig.

Ez az átalakító potenciál tükröződik a globális piaci részesedés becsült növekedésében, amely az előrejelzések szerint a 2022. évi 27 milliárd euróról 2030-ra több mint 800 milliárd euróra emelkedik. A virtuális világokra vonatkozó új európai partnerség biztosítani fogja, hogy Európa vezető szerepet játsszon ebben a technológiai és ipari változásban.

Virtuális világok partnerség

A Henna Virkkunen, a technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnök által aláírt, a virtuális világokkal foglalkozó európai partnerség és a Virtuális Világok Szövetsége célja annak biztosítása, hogy az EU teljes mértékben kihasználja a virtuális világokban rejlő lehetőségeket. Elő fogja mozdítani a kiválóságot a kutatás, az innováció, a szabványosítás és a készségfejlesztés terén, miközben ösztönzi az emberközpontú virtuális világok bevezetését és elfogadását.

A partnerség keretében az Európai Bizottság azt tervezi, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi kereten belül legfeljebb 200 millió eurót különít el kutatási és innovációs tevékenységekre, és a Virtuális Világok Szövetségének tagjai 2025 és 2030 között legalább 200 millió euróval egészítik ki ezt a beruházást, biztosítva a köz- és magánszféra közötti szoros együttműködést a virtuális világok ágazatokon átívelő méretezése érdekében.

A tegnap, december 10-én aláírt partnerség az Európai Bizottságot és a Siemens által vezetett virtuális világok szövetségét fogja össze, amely 18 alapító tagból áll, és az európai ökoszisztéma erős keresztmetszetét képviseli:

Siemens (Németország)

SAP (Németország)

Universidad Politécnica de Valencia (Spanyolország)

VRT média Flandria (BE)

VTT (Finnország)

CNRS (Franciaország)

CNR (IT)

PopulAR (BE) (egyértelműsítő lap)

Brainstorm (Spanyolország)

CERTH (GR)

Voxel érzékelők (BE)

KU Leuven (Belgium)

Fraunhofer (Németország)

DFKI (Németország)

imec (BE)

Poznańi Közgazdaságtudományi Egyetem (PL)

CSGroup (FR) (angol nyelven)

Merülés (FR)

Matthieu Worm, a Virtuális Világok Szövetségének elnöke így nyilatkozott: „A virtuális világok nem csupán szórakozást jelentenek, hanem hatékony eszközök Európa legsürgetőbb kihívásainak kezeléséhez és a valós problémák megoldásához. A tudományágakon átívelő együttműködés előmozdításával példátlan eredményeket érhetünk el a biztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség terén.”
Szakértelmük és erőforrásaik ötvözésével az alapító tagok – akikhez hamarosan a szövetség valamennyi tagja csatlakozik – hozzá fognak járulni a virtuális világok versenyképes és reziliens európai ökoszisztémájának kiépítéséhez, amely Európa kutatási és innovációs erősségeiben gyökerezik.

Kézzelfogható előnyök a polgárok és a vállalkozások számára

A virtuális világok partnersége konkrét eredményeket fog hozni mind a polgárok, mind a vállalkozások számára. A fontos munkaterületek közé tartoznak a következők:

Ipar és fenntarthatóság: digitális ikrek és virtuális prototípusok a költségek csökkentése és a gyártás és a mérnöki munka környezeti hatásának csökkentése érdekében

Egészségügy és jóllét: VR szimulációk orvosi képzéshez, sebészeti tervezéshez és rehabilitációs terápiákhoz

Oktatás és készségek: interoperábilis 3D tanulási környezetek iskolák és egyetemek számára, amelyek biztonságos, ellenőrzött környezetben biztosítanak hozzáférést a diákok és a tanárok számára magas színvonalú erőforrásokhoz

Kultúra és kreativitás: magával ragadó múzeumlátogatások, színházi előadások és örökségi élmények, amelyek minden európai számára elérhetők

Kezdeményezései révén a partnerség felgyorsítja az innovációt, támogatja a készségfejlesztést és előmozdítja a szabványosítási erőfeszítéseket, miközben ösztönzi a magán- és közszférabeli partnerek közötti nemzetközi szintű együttműködést.

Az első stratégiai kutatási és innovációs terv meghatározza a prioritásokat az alkalmazások, a technológiák és a kapcsolódó kihívások területén, mint például az etikai, jogi és társadalmi kérdések, a fenntarthatóság vagy a jövőbeli Web4.0 irányítása.

Háttér

A virtuális világok partnersége az EU web 4.0-ra és virtuális világokra vonatkozó stratégiájának kulcsfontosságú része.

A 2023 júliusában közzétett stratégia négy pilléren alapult:

Az emberek szerepvállalásának növelése és a készségek megerősítése

Vállalkozások támogatása

A kormány támogatása

A web 4.0 és a virtuális világok nyitottságának és globális irányításának előmozdítása

A stratégiát a 2023 februárja és áprilisa között tartott polgári vitacsoportok sorozatát követően tették közzé, amelyeken 150 uniós polgár vett részt, hogy a virtuális világokkal kapcsolatos tapasztalataik és elvárásaik alapján ajánlásokat fogalmazzanak meg. Huszonhárom ajánlást (pdf) szilárdítottak meg, amelyek iránymutatásul szolgálnak a stratégiával kapcsolatos intézkedésekhez.

További információ

Virtuális Világok Szövetsége (Virtual Worlds Association)

Stratégiai kutatási és innovációs menetrend

Az EU web 4.0-ra és virtuális világokra vonatkozó stratégiája

Az EU virtuális világokkal kapcsolatos politikája

A Horizont Európa 2025–2027-es időszakra szóló stratégiai terve – új európai partnerségek

Forrás:
Az Európai Bizottság elindítja a virtuális világok európai partnerségét; Shaping Europe’s digital future, Európai Bizottság; 2025. december 11. (Uniós gépi fordítás, az eredeti változat elolvasható itt.)

A nemzeti kvantumstratégiák és szakpolitikák áttekintése

„A tanulmány áttekinti azokat az ambiciózus nemzeti stratégiákat és szakpolitikai eszközöket, amelyeket az országok a kvantumtechnológiák fejlesztésének és elterjedésének támogatására vezetnek be. Elemzi a nemzeti kvantumstratégiákra jellemző ütemezéseket, motivációkat, hatókört, célkitűzéseket, valamint az értékelési és irányítási (governance) mechanizmusokat. A tanulmány továbbá azonosítja a szakpolitikák fő céljait és a leggyakrabban alkalmazott eszközöket, ideértve a közfinanszírozású kutatás intézményi támogatását, a közfinanszírozású kutatás projektalapú támogatásait, az üzleti kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásokat, a közbeszerzést, valamint a tőkejellegű finanszírozást.”

Forrás:
An overview of national strategies and policies for quantum technologies; OECD; OECD Digital Economy Papers, No. 379; OECD Publishing; DOI: 10.1787/5e55e7ab-en; 2025. december 8.

A mesterséges intelligencia alkalmazása a kis- és középvállalkozások körében : OECD vitaanyag a G7 számára

„A mesterséges intelligencia (MI) jelentős lehetőségeket kínál az üzleti termelékenység és az innováció erősítésére, így a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében is. A kkv-k MI-alkalmazása azonban továbbra is viszonylag alacsony szintű más digitális technológiákhoz, valamint a nagyvállalatokhoz képest. Kanada 2025-ös G7-elnöksége kiemelt prioritásként kezeli a kkv-k MI-alkalmazásának felgyorsítását.

Ez a vitaanyag, amelyet az OECD Titkársága a G7-elnökség felkérésére készített, a kkv-k MI-alkalmazására vonatkozó tervezett Blueprint for SME AI Adoption kapcsán zajló G7-es egyeztetéseket kívánja megalapozni. A tanulmány áttekinti az MI elterjedésére vonatkozó legfrissebb bizonyítékokat a G7-országok gazdaságaiban, rámutatva a kkv-k és a nagyvállalatok közötti tartós különbségekre. Bemutatja a kkv-k MI-alkalmazóinak tipológiáját a digitális érettség, a felhasználás összetettsége és az alkalmazási kör kiterjedtsége alapján, azzal a céllal, hogy támogassa a vállalatspecifikus igényekhez igazodó, célzott szakpolitikai tervezést.

A G7-országok esettanulmányaira támaszkodva a dokumentum szemlélteti az alkalmazás eltérő útvonalait, és azonosítja azokat a kulcsfontosságú feltételeket – a konnektivitást; az adatokat, algoritmusokat és számítási kapacitást; a készségeket; valamint a finanszírozást –, amelyek előfeltételei annak, hogy a kkv-k sikeresen alkalmazzák az MI-t. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a kormányzatoknak fel kell gyorsítaniuk az MI elterjedését a kkv-k körében, és olyan differenciált támogatási stratégiákon keresztül kell előmozdítaniuk a digitális átalakulást, amelyek biztosítják, hogy annak előnyei mindenki számára érvényesüljenek.”

Forrás:
AI adoption by small and medium-sized enterprises . OECD discussion paper for the G7; OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/426399c1-en; 2025. december 9.
Lásd még:
Group of Seven (G7); Wikipédia

A mesterséges intelligencia hasznosítása a társadalombiztosításban : Felhasználási esetek, irányítás és munkaerő-felkészültség

„A mesterséges intelligencia (MI) hozzájárulhat a társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzáférés javításához, és ahhoz, hogy a megfelelő ellátások a megfelelő időben a megfelelő személyekhez jussanak el. Annak feltárása érdekében, hogy az MI miként alkalmazható e célok elérésére, a jelentés konkrét szakpolitikai eszközöket, módszereket, végrehajtási stratégiákat és kapacitásépítési törekvéseket mutat be a nemzeti közszolgáltatásokban, különös tekintettel az adatminőség, az irányítás (governance) és a munkaerő felkészültségének kérdéseire. A dokumentum útmutatást ad arra vonatkozóan, miként profitálhat a társadalombiztosítási szektor az MI alkalmazásából, és hogyan illeszkedhet a nemzeti szintű törekvésekhez az MI koherensebb, hatásosabb és megbízhatóbb felhasználása érdekében.

A társadalombiztosítási szektorban az MI hatékony alkalmazásának további vizsgálata elengedhetetlen, különösen e gyakorlatoknak a szociális védelmi rendszerek sajátos működési, jogi és etikai környezetéhez való igazítása szempontjából. A folyamatos kísérletezés, értékelés és ágazatközi együttműködés kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy az MI bevezetése kézzelfogható előnyöket teremtsen, miközben megőrzi az egyenlőséget, az átláthatóságot és a közbizalmat.

A jelentés hangsúlyozza azt a kiemelt lehetőséget, hogy az MI stratégiai eszközként járuljon hozzá a befogadóbb, hatékonyabb és átláthatóbb társadalombiztosítási rendszerek kialakításához. E potenciál megvalósítása a robusztus irányítási keretrendszerek beágyazásától, az adatokba és infrastruktúrába történő beruházásoktól, valamint a közszektorban a megbízható MI alkalmazásához szükséges intézményi és humán kapacitások fejlesztésétől függ.”

Forrás:
Harnessing Artificial Intelligence in Social Security : Use Cases, Governance and Workforce Readiness; OECD; OECD Digital Government Studies; OECD Publishing; DOI: 10.1787/b52405c1-en; 2025. december 10.

A mesterséges intelligencia a belső ellenőrzés fókuszában – Módszertani segédlet

„A Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete (BEMSZ) elkészítette átfogó módszertani segédletét, ami bemutatja az MI-alkalmazás által generált újfajta kockázati tényezőket és az ezek eredményes kezeléséhez szükséges eljárásokat, eszközöket és készségeket a szervezetirányítás, a kontrollok, valamint a szakmai kompetenciák oldaláról.

A Mesterséges Intelligencia (MI) gyors és mélyreható terjedése a gazdálkodó szervezetek számára stratégiai kérdéssé vált (ahol pedig ez még nem történt meg, ott előbb-utóbb azzá fog válni!), hiszen nem pusztán a technológiai háttér fejlődéséről beszélünk, hanem minőségileg befolyásolja a háttérelemzéseket, a döntéseket, az adatok és információk kezelését és értelmezését, a belső és külső érintettekkel történő interakciók tartalmát és sebességét. Ez az átalakulás számos kihívás elé állítja a belső ellenőröket, hiszen amellett, hogy az MI rengeteg lehetőséggel szolgál, egyben felerősít vagy létrehoz eddig nem értékelt veszélyforrásokat is. A Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete (BEMSZ) elkészítette átfogó módszertani segédletét, ami bemutatja az MI-alkalmazás által generált újfajta kockázati tényezőket és az ezek eredményes kezeléséhez szükséges eljárásokat, eszközöket és készségeket a szervezetirányítás, a kontrollok, valamint a szakmai kompetenciák oldaláról. Tisztában vagyunk vele, hogy fejlődés nem állt le, sőt gyorsulni fog a jövőben. Ugyanakkor abban is hiszünk, hogy a „természetes intelligencia” nem csak megalkotta és felhasználja, hanem irányítani és kontrollálni is fogja az MI-t, mert csak így lehet biztosítani a biztonságos, fenntartható értékteremtést!
A dokumentum az alábbi linken érhető el: Az MI a belső ellenőrzés fókuszában – Módszertani segédlet https://iia.hu/images/BEMSZ_MI_BE_Segdlet_2025.pdf
A BEMSZ missziója, hogy támogassa a gazdálkodó szervezetek szakértőit a saját kockázati univerzumuk belső összefüggéseinek mélyebb megértésében és az ezekből fakadó kihívások leküzdésében.
BEMSZ Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete”

Forrás:
A mesterséges intelligencia a belső ellenőrzés fókuszában; Nemzeti Közleménytár (NKT); 2025. december 11.

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Asztro-geopolitika és biztonság. A világűr növekvő szerepe az államok gazdasági-hatalmi érdekérvényesítésében

„A világűr megnövekedett és gyors tempóban tovább növekvő nemzetbiztonsági, sőt geostratégiai jelentőségét ma már széles körű szakmai egyetértés övezi. Ugyanakkor ennek a fontos doménnek számos jellegzetessége, sajátossága még feltárásra, magyarázatra vár annak érdekében, hogy a maguk valódi jelentőségében értékelhessük – a biztonsági kérdések, a hatalmi viszonyrendszerek kutatójának szemével – a benne rejlő ígéreteket, lehetőségeket, fenyegetéseket. A téma fontossága, ugyanakkor a terület feltáratlansága folytán számíthat megkülönböztetett érdeklődésre Dr. Nyáry Gábor most megjelent, sok szempontból úttörő tanulmánya. Ami a 2000-es évtized végétől kibontakozik a szemünk előtt – hangsúlyozza a szerző, a Milton Friedman Egyetem geopolitika tanára, egyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Intézetének kutatója – az nem a hidegháború egykori csúcspontján meginduló űrkutatási folyamat felgyorsulása, újjáéledése. Ez egy a korábbi korszakoktól markánsan elkülönülő űrvilág. Új lehetőségekkel, és új fenyegetésekkel.
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat szakmai-tudományos folyóiratában publikált tanulmány három olyan tényezőt azonosít, amelyek ennek a mostani űrkorszaknak a specifikumát adják. Elsőként a világűr gyors és átfogó militarizálása említendő. Miközben természetesen a hidegháború űrkutatásának és űrfelhasználásának is központi eleme volt az új űrdimenzió nemzetbiztonsági, sőt kifejezetten katonai potenciáljainak a kiaknázása, ez a szempont most elsődlegessé kezd válni. Ráadásul a korábban domináns támogató-, ill. védelmi szerepkör mellett határozottan előtérbe kerül az űrbe telepített rendszerek offenzív lehetőségeinek a kihasználása. A geostratégiai és hadviselési szempontból egyaránt vízválasztónak tekinthető ukrajnai háború (majd a Gázában zajló küzdelmek, míg legutóbb az Izrael és Irán közötti 12 napos háború) egyértelművé tette: a műholdas rendszereken alapuló felderítő, hírközlő, célmegjelölő, parancsközlő rendszerek nem kisegítői, támogatói, hanem nélkülözhetetlen központi elemei a korszerű háborúnak. Egy másik egészen sajátos, a korábbi időszakoktól különböző vonása a mostani űrkorszaknak a magánszektor kulcsszerepe. A világűr kutatásának, kiaknázásának ez a gyors és egyértelmű privatizálása nem csupán szembeötlő különbség, de nyilvánvaló alapja a világűr kiaknázás geoökonómiai jövőjének is. A világűr nem csupán katonai-, hírszerzési-, hanem nemzetgazdasági szempontból is stratégiai tényezővé válik az egyes nemzetállamok egymással kapcsolatos viszonyában. Harmadik, csak erre a most erőre kapó űrkorszakra jellemző sajátosságként azonosította a szerző az űrfelfedezés-űrkiaknázás átfogó digitalizációját. Ez azonban nyilvánvaló módon vetíti előre a mai űrkorszak kettősségét: a műholdakra épülő, a korábbiakhoz képest szinte páratlan lehetőségeket felmutató katonai-nemzetbiztonsági és polgári funkciók egyben ismeretlen mértékű kockázat-források lehetnek.
Kitekintésként érdemes tekintetbe venni azt is: az erős hatalmi versengés, a gyors üzletiesedés és a sérülékeny digitalizáció mindenhatósága felértékeli az államok normaalkotó-szabályozó szerepét ebben az új űrvilágban. Egy nagy mértékben privatizálódó és militarizálódó világűr ugyanis – hatékony állami irányítási mechanizmusok nélkül – nehezen fenntartható, veszélyes hellyé válhat.”

Forrás:
Asztro-geopolitika és biztonság. A világűr növekvő szerepe az államok gazdasági-hatalmi érdekérvényesítésében; Nyáry Gábor; KNBSZ Szakmai Szemle; XXIII. évfolyam, 3-4. szám, 50-68. o.; 2025 (PDF)

A szankciók visszafelé sültek el – a BRICS tudományos fénykora

„Sokáig úgy tekintettünk a Keletre, mint az olcsó munkaerő és a végtelen összeszerelő üzemek világára, ahol a nyugati innovációkat legfeljebb lemásolják, nem pedig megalkotják. Ez a korszak azonban véget ért.

A gazdasági után megérkezett a tudományos blokkosodás is, noha ez kevésbé látványos, mivel ennek a hatalmi harcait nem tankokkal, inkább részecskegyorsítókkal és rádióteleszkópokkal vívják. Akié a leggyorsabb kvantumszámítógép, az diktálja a jövő szabványait, és ezzel övé az ipari és gazdasági dominancia is. Ezt ismerték fel a BRICS-országok, amikor úgy döntöttek, hogy a szövetséget a gazdasági érdekérvényesítésen túl tudományos nagyhatalommá formálják.

A tudomány kinőtte az államot

A modern tudomány már rég nem a magányos zsenik játéka. A mai áttörésekhez, legyen szó fúziós energiáról vagy anyagkutatásról, olyan, úgynevezett mega-science projektekre van szükség, amelyeket egyetlen állam sem tud hatékonyan finanszírozni vagy kihasználni. Eddig az ebbe a körbe való belépést a nyugati intézményrendszer, mint a CERN vagy az egyes európai ügynökségek biztosították.

Legalábbis eddig ez volt a helyzet.

A BRICS Kutatási Infrastruktúrákért Felelős Munkacsoport teheráni találkozójának legfontosabb eredménye egy új digitális rendszer, a BRICS GRAIN élesítése. Ez a platform összeköti a tagállamok több mint harminc stratégiai jelentőségű kutatóközpontját. A rendszer célja, hogy az indiai, orosz, kínai vagy iráni tudósok közvetlen hozzáférést kapjanak egymás laboratóriumaihoz az energetika, a nanotechnológia, a biológia és az asztrofizika területén, azaz ezzel a blokk gyakorlatilag kiiktatja a nyugati közvetítőket. Az adatok és a szürkeállomány szabad áramlása immár a nyugati tűzfalon kívül, egy zárt, de belsőleg nyitott ökoszisztémában valósulhat meg.

Az iráni modell

A sors fintora, hogy a tudományos együttműködés mintájává a leginkább szankcionált tagállam modellje vált. A tárgyalások egyik legérdekesebb fordulata az volt, amikor a felek elfogadták, hogy az iráni Nemzeti Laboratóriumi Hálózat legyen a közös rendszer alapja.

Ez a modell a szükségből született előny iskolapéldája. Mivel Irán évtizedekig nem jutott hozzá szabadon a nyugati csúcstechnológiához, kénytelen volt a meglévő erőforrásait a végletekig optimalizálni, melynek keretében egy központi rendszeren keresztül minden kutató láthatja és használhatja az ország bármely pontján lévő szabad kapacitásokat. A BRICS most ezt a megosztáson alapuló megoldást emeli nemzetközi szintre.

Vagyis a szankciók nem megfojtották, hanem innovatív túlélési stratégiákra kényszerítették a rendszert, amely most az együttműködés alapjává vált.

Sok lúd disznót győz

Stratégiai szempontból a teheráni megállapodás éles kontrasztot jelent és versenyt támaszt az európai modellel szemben. Az Európai Unió ugyanis a Horizon Europe programmal a centralizációra, a hatalmas, közel 100 milliárd eurós központi költségvetésre és a szupranacionális jogi keretekre épít. Ezzel szemben a BRICS egy decentralizált, alacsony tranzakciós költségű hálózatot épít.

Vagyis nem presztízsberuházásokra, hanem a meglévő kapacitások radikális megnyitására építenek. Bár a közös nagy kassza hiánya első látásra hátránynak tűnhet, valójában rugalmasságot ad, hiszen a nemzeti szuverenitást féltve őrző tagállamok számára vonzóbb egy olyan rendszer, ahol nem kell Brüsszel helyi megfelelőjéhez fordulni minden egyes euróért, hanem a nemzeti alapok és az Új Fejlesztési Bank eseti bevonásával finanszírozhatják a projektjeiket.

A munkacsoportot még 2015-ben alapították, és tíz év alatt jutott el oda, hogy a mechanizmusok kidolgozásáról érdemben tárgyaljon. A következő időszak nagy kérdése tehát az, hogy az Új Fejlesztési Bank képes lesz-e felnőni a feladathoz. Ha igen, azzal a blokk megkezdheti leválását a dolláralapú finanszírozásról. A BRICS többé nem elégszik meg azzal, hogy a világ nyersanyagraktára és gyártósora legyen, ehelyett a saját szabályai szerint, a saját hálózatán keresztül akarja kutatni a jövőt. És ha a teheráni tervek megvalósulnak, a nyugati tudományos világ hamarosan egy nagyon erős versenytárssal találhatja szemben magát.”

Forrás:
A szankciók visszafelé sültek el – a BRICS tudományos fénykora; Sárközi Dániel; Makronóm; 2025. december 13.

Szakirodalom

Költségvetési hivatalok és ágazati minisztériumok

„Az OECD-országokban átalakulóban van a költségvetési hivatalok és az ágazati minisztériumok közötti kapcsolat. A hatékony költségvetés-készítés ma már erős, az ágazati minisztériumokon belüli belső pénzügyi funkciókra, a költségvetési ciklus egészét átfogó együttműködésre, valamint a készségekbe és rendszerekbe történő tartós beruházásokra épül. A tanulmány azt vizsgálja, miként erősíthető ez a partnerség annak érdekében, hogy a költségvetés-készítés egyszerre támogassa a fiskális fenntarthatóságot és a kormányzati prioritások hatékony megvalósítását.”

Forrás:
Budget offices and line ministries; OECD; OECD Papers on Budgeting, No. 2025/10; OECD Publishing; DOI: 10.1787/751bb275-en; 2025. december 11.
Szerkesztői kiegészítés:
Az OECD és más nemzetközi szervezetek (IMF, World Bank) szövegeiben a budget office nem egy konkrét, minden országban azonos nevű szervet jelöl, hanem funkcionális gyűjtőfogalom.
Általában azokat az államháztartási központi szervezeti egységeket értik alatta, amelyek:
* a központi költségvetés tervezéséért felelősek,
* koordinálják a minisztériumok költségvetési javaslatait,
* ellenőrzik a fiskális szabályok betartását,
* felügyelik a költségvetés végrehajtását.
Ez nem feltétlenül önálló hivatal, gyakran egy minisztériumon belüli főosztály vagy igazgatóság.
Összefoglalva: A „költségvetési hivatal” kifejezés alatt a központi kormányzaton belül a költségvetés tervezéséért, koordinációjáért és felügyeletéért felelős szervezeti egység(ek) értendők (tipikusan a pénzügyminisztériumon vagy a kormányzati központon belül). A fogalom funkcionális értelemben használatos, és nem feltétlenül jelöl önálló, intézményesített hivatalt.

Országjelentés az egészségügyről 2025: Magyarország

„Országjelentés az egészségügyről 2025: Magyarország. Az egészségügy helyzete az Európai Unióban

Az „Az egészségügy helyzete az Európai Unióban” országprofilok tömör, szakpolitikailag releváns elemzéseket nyújtanak az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamainak egészségügyi rendszereiről. Az egyes országprofilok a nemzeti sajátosságokat és kihívásokat európai összehasonlításban mutatják be, elősegítve a kölcsönös tanulást, valamint a bizonyítékokon alapuló szakpolitikai párbeszédet a döntéshozók és az érintettek körében.

A 2025. évi kiadás külön fejezetet szentel a gyógyszerpolitika kérdéskörének. Az országprofilok az OECD és az Egészségügyi Rendszerek és Szakpolitikák Európai Megfigyelőközpontja (European Observatory on Health Systems and Policies) közös munkájának eredményeként készülnek, az Európai Bizottsággal együttműködésben.”

Forrás:
Country Health Profile 2025: Hungary; OECD / European Observatory on Health Systems and Policies; 2025. december 11.
Az egész sorozat (az egyes országjelentések) 2017-ig visszamenőleg: State of Health in the EU

Bevételi statisztikák 2025: Magyarország

„Ez az országspecifikus háttéranyag a Bevételi statisztikák 2025 című kiadványban bemutatott eredményekre épül. Összehasonlítható adatokat tartalmaz az adóbevételek GDP-arányos szintjéről valamennyi OECD-ország esetében. Az összefoglaló emellett részletes bontást nyújt az ország adószerkezetéről nemzeti valutában és a GDP százalékában, továbbá összeveti azt az OECD-átlaggal.”

Forrás:
Bevételi statisztikák 2025: Magyarország; OECD; 2025. december 9.
—
Az összefoglaló kiadvány:

„A kormányzati szektor bevételeire – különösen az adóbevételekre – vonatkozó adatok alapvető inputot jelentenek a legtöbb strukturális gazdasági leírás és elemzés számára, és egyre gyakrabban használják őket országok közötti gazdasági összehasonlításokban. Ez az éves kiadvány fogalmi keretrendszert biztosít annak meghatározásához, hogy mely kormányzati bevételek tekintendők adóknak. Egyedülálló, részletes és nemzetközileg összehasonlítható adóadat-állományt mutat be egységes formátumban valamennyi OECD-országra vonatkozóan 1965-től kezdődően. Az idei kiadás külön tematikus részt tartalmaz a személyi jövedelemadó-bevételek részletes elemzéséről az OECD-országokban.”

Forrás:
Revenue Statistics 2025 : Disentangling Personal Income Tax Revenue in OECD Countries; OECD; OECD Publishing; DOI: 10.1787/3a264267-en; 2025. december 9.
—
Az egyes országok statisztikái: Country notes
—
Letölthető adatok: Support materials

Hogyan alakul át az iskolai végzettség készségekké és munkahelyekké? Szakpolitikai összefoglaló

„Az elmúlt évtizedekben az OECD-országokban jelentősen nőtt az iskolai végzettség szintje: csökkent azoknak a fiataloknak az aránya, akik képesítés nélkül hagyják el az iskolarendszert, az alsó- és felső középfokú oktatás gyakorlatilag általánossá vált, és gyorsan bővült a felsőoktatás. Ezt az előrehaladást a fiatal felnőttek munkaerőpiaci integrációjának javulása kísérte, különösen az alacsonyabb végzettségűek körében, akiknél a munkanélküliségi ráta jelentősen csökkent.

Ezek az eredmények azonban nem minden esetben jártak együtt a készségek erősödésével. A 15 éves tanulók teljesítményét mérő PISA-vizsgálatban az olvasási eredmények átlaga 2012 óta romló tendenciát mutat, miközben a Felnőtt Készségek Felmérése 2023-as adatfelvétele szerint még a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében is a 25–34 évesek egy kisebb, de nem elhanyagolható hányada korlátozott szövegértési és számolási készségekkel rendelkezik. Ez az ellentmondás – vagyis az iskolai végzettség javulása a készségek egyidejű, nem feltétlenül megfelelő fejlődése nélkül – kérdéseket vet fel az oktatási rendszerek, a munkaerőpiac és az élethosszig tartó készségfejlesztés közötti kapcsolatról, tágabb értelemben pedig az oktatás általános minőségéről.”

Forrás:
How does educational attainment translate into skills and jobs?; OECD; Education Indicators in Focus, No. 90; OECD Publishing; DOI: 10.1787/3844dabe-en; 2025. december 9.

Törvények, rendeletek

1548/2025. (XII. 11.) Korm. határozat lakossági energiatárolói programról

„A Kormány a családok rezsiköltségeinek további csökkentése érdekében újabb támogatással segíti a lakosságot zöldenergia felhasználásában és tárolásában. A lakossági napelemekből és zöldenergiából termelt áram tárolása nagyban segíti a lakosság önellátását. A Kormány pályázat formájában kíván anyagi, vissza nem térítendő támogatást nyújtani a családoknak energiatárolók telepítéséhez.

A fentiek biztosítása érdekében a Kormány

1. egyetért a magánszemélyek részére meghirdetésre kerülő, energiatároló létesítésére irányuló támogatási program megvalósításával;

2. felhívja az energiaügyi minisztert és a villamosenergia-tárolási kapacitás bővítésért felelős kormánybiztost, hogy gondoskodjon az 1. pontban foglalt támogatási program kidolgozásáról és meghirdetéséről 2026. január 15. napjáig, valamint a pályázat megnyitásáról 2026. február 1. napjával;

Felelős: energiaügyi miniszter, villamosenergia-tárolási kapacitás bővítésért felelős kormánybiztos
Határidő: azonnal

3. egyetért azzal, hogy a lakossági energiatárolói programban minden háztartási méretű kiserőművel rendelkező vagy telepítését vállaló felhasználó részt vegyen, azzal, hogy a pályázati támogatás mértéke 2 500 000 forint lehet, és a pályázat elbírálása során előnyt élvez

a) az éves szaldó elszámolásból már kiesett, illetve az éves szaldó elszámolásból 2030-ig kieső felhasználó, valamint

b) az 5000 fő alatti vidéki településen lakó felhasználó.”

Forrás:
1548/2025. (XII. 11.) Korm. határozat lakossági energiatárolói programról; Nemzeti Jogszabálytár
A Kormány 1548/2025. (XII. 11.) Korm. határozata lakossági energiatárolói programról; Magyar Közlöny; 2025. évi 152. szám; 2025. december 11.; 9791. o. (PDF)
Lásd még:
Lakossági energiatároló programot hirdetünk; kormany.hu; 2025. december 10.

50-52. szám, 2025. december 15.

Tartalomjegyzék

Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika, jog

Európai Unió

Digitális közigazgatás, digitális politika

Technika, tudomány, MI

Digitális geopolitika és geoökonómia, űrgazdaság

Szakirodalom

Törvények, rendeletek