Tartalomjegyzék
Kiemelt híreink
- Milliós fejlesztések a Szupergyors Internet Program keretében
Tárgyszavak: Magyarország, Szupergyors Internet Program (SZIP)
Közigazgatás, politika
- Zöld költségvetés-tervezés
Tárgyszavak: Magyarország, Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), zöld költségvetés-tervezés
Európai Unió
- Európa jövője: lezárult az első vita a konferencia javaslatairól
Tárgyszavak: digitális demokrácia, Európa jövőjéről szóló konferencia, Európai Bizottság - Zöld megállapodás: Új javaslatok a fenntartható termékek normává tételére és Európa erőforrás-függetlenségének növelésére
Tárgyszavak: Európai Bizottság, fenntartható építőanyagok, fenntartható termékek, zöld textíliák - Körforgásos gazdaság: A Bizottság új fogyasztói jogokat és a zöldrefestés tiltását javasolja
Tárgyszavak: Európai Bizottság, fenntartható fejlődés, fogyasztóvédelem, körforgásos gazdaság, zöldrefestés - Kérdések és válaszok a fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégiáról
Tárgyszavak: Európai Bizottság, fenntartható termékek, körforgásos gazdaság, zöld textíliák - Kérdések és válaszok: Kezdeményezés a fenntartható termékekért
Tárgyszavak: Európai Bizottság, fenntartható termékek, körforgásos gazdaság, környezettudatos tervezés - Új európai Bauhaus: a városok és a polgárok támogatása helyi kezdeményezések megvalósításához
Tárgyszavak: állampolgári részvétel, Európai Bizottság, önkormányzatok, új európai Bauhaus
Közigazgatási, politikai informatika
- Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. április 4.
Tárgyszavak: digitális kormányzati közbeszerzések, Magyarország - Kiberbiztonság a számvevőszékek szemével
Tárgyszavak: Állami Számvevőszék, digitális kormányzati szolgáltatások, Észtország, kiberbiztonság, kibervédelem, Magyarország - Megrendezték az „IKIR rendszer kiterjesztése és továbbfejlesztése” című projekt nyitókonferenciáját a Belügyminisztériumban
Tárgyszavak: adatpolitika, Belügyminisztérium, digitális kormányzati szolgáltatások, Helyi Közszolgáltatás Információs Rendszer (IKIR), Magyarország, önkormányzati adatok
Informatika, távközlés, technika
- Kihirdették a pályakezdő kutatók számára meghirdetett adatgazdasági digitalizációs pályázat nyerteseit
Tárgyszavak: adatgazdaság, adatpolitika, Digitális Jólét Program, Magyarország
Társadalom, gazdaság, művelődés
- A digitális egészségügy piaci szegmensének nekrológja
Tárgyszavak: digitális egészségügy, digitális kormányzati szolgáltatások, Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nkft., egészségügyi centralizáció, Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), Magyarország - D-Care Labs Budapest: prototípus-készítés, tesztelés a közös fejlesztési folyamatban
Tárgyszavak: közigazgatási innováció, Magyarország, otthoni gondoskodás, önkormányzati innováció, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ), tervezési gondolkodásmód - Több megrendelést adnának az európai digitális cégeknek a francia elnökjelöltek
Tárgyszavak: digitális gazdaság, Franciaország, iparpolitika, iparvédelem, tudomány- technológia- és innovációpolitika (TTI-politika), versenypolitika - A tudatos adatgazdálkodás stratégiai fontosságú a mezőgazdaság számára
Tárgyszavak: adatpolitika, adatvagyon, Agrárminisztérium, Magyarország, mezőgazdasági adatok
Digitális transzformáció: stratégia és technológia
- Tovább halasztják a Pentagon felhős beszállítói pályázatának eredményhirdetését
Tárgyszavak: digitális hadviselés, Egyesült Államok, JEDI-felhő - Rakétaindítás Közép-Európából
Tárgyszavak: Lengyelország, Magyarország, űrgazdaság, űripar, űrkutatás - CASSINI Hackathon – Űradatokkal a fenntartható turizmusért – európai verseny magyar fordulóval, a Design Terminal szervezésében
Tárgyszavak: adatpolitika, Design Terminal, Európai Unió, programozói verseny, űrgazdaság, űripar, űrkutatás
Részletes tartalom
Kiemelt híreink
Milliós fejlesztések a Szupergyors Internet Program keretében
„A Szupergyors Internet Program keretében a zalaegerszegi járásban megvalósult fejlesztéseket adtak át Baktüttösön.
Az eseményen Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) digitalizációért felelős helyettes államtitkára a tárca közleménye szerint elmondta: a kormány stratégiai célja, hogy a digitalizáció ne csak az iparban, a mezőgazdaságban, hanem a lakossági szolgáltatások szintjén is folyamatosan jelen legyen, e feladat része az is, hogy a családok a nagyvárosokban és a vidéki kistelepüléseken is elérhessék a gyors internetet.
A közleményben felidézték: a kormány a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzéseként vállalta, hogy 2020-ra minden háztartás számára biztosítja a legalább 30 Mbps sebességű internetelérés lehetőségét. Az ITM szakpolitikai irányításával és Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség közreműködésével e törekvés valóra váltása érdekében indult el 2015-ben a Szupergyors Internet Program.
Az akkori felmérés szerint közel 1 millió igényhely legalább 30 Mbps sebességű (szélessávú) lefedésére volt szükség. Ezt 2018-ra sikerült megvalósítani, így ha igényli, ma már bármely magyarországi háztartás, vállalkozás, intézmény hozzáférhet a legmodernebb hálózati kapcsolathoz vezetékesen vagy vezeték nélkül.
Az elmúlt években 21 700 kilométer optikai kábel és 8300 kilométer új hálózati infrastruktúra épült ki, nagyságrendileg 150 milliárd forintból, több mint 67 milliárd forint állami támogatással. A közlemény szerint a beruházásoknak köszönhetően Magyarország távközlési infrastruktúrája több mutató alapján is a világ legjobbjai között szerepel.
Az elmúlt években a zalaegerszegi járás 34 településén, 3045 igényhelyen valósult meg fejlesztés közel 1,25 milliárd forint összköltséggel, amelyből 1,12 milliárd forint volt az állami támogatás. Baktüttösön 138 háztartást érintenek a fejlesztések, amelyeket közel 60 millió forint értékű beruházási támogatás tett lehetővé – közölte az ITM.”
Forrás:
Milliós fejlesztések a Szupergyors Internet Program keretében; szoljon.hu; 2022. március 29.
Lásd még:
„Az Invitel közleménye szerint a Kövegyen és Nagylakon megépített hálózatok átadásával lezárult projektben 2265 lakossági, üzleti és közintézményi végpontot építettek ki. A Pénzügyminisztérium az Invitel részére 386,18 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást biztosított vezetékes hálózatának fejlesztésére.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében megjelent támogatási konstrukció célja a korszerű szélessávú internethálózattal korábban el nem ért lakossági területek lefedése volt.
A projekt keretén belül a helyi hálózat, illetve annak kapacitása a makói járás érintett településein is alkalmassá vált a növekvő használati igények és nagy sávszélesség iránti elvárások kielégítésére, ezáltal lehetővé téve a digitális szolgáltatások akadálytalan terjedését. A fejlesztés Makón, Földeákon, Királyhegyesen, Kövegyen, Maroslelén, Óföldeákon és Nagylakon valósult meg.”
Szupergyors Internet program; IT Business; 2022. március 28.
Közigazgatás, politika
„Az EU zöld költségvetés-tervezés képzés 2. moduljának magyar rendezvényét március 29-30-án tartották a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A „zöld költségvetés-tervezés” célja az állami költségvetés azon elemeinek azonosítása és értékelése, amelyek hatással vannak a tagállamok környezetvédelmi politikáira. A zöld költségvetés-tervezés megkönnyítheti a költségvetés irányítását, és támogathatja a költségvetési és adópolitikák összhangját a nemzeti éghajlati célkitűzésekkel. A költségvetési eszközök és a környezetvédelmi és éghajlat-változási célok közötti kapcsolatok megteremtésével a zöld költségvetés-tervezés hozzájárulhat a zöld költségvetési politikák és folyamatok általános érvényesítéséhez.
A képzés célja az EU tagállamainak támogatása a nemzeti költségvetésük és az államháztartás „zöldebbé”, környezetbarátabbá tételére irányuló kapacitásuk kiépítésében, amelyet az Európai Bizottság és annak három szolgálata (a Reform Főigazgatóság, a Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóság és a Költségvetési Főigazgatóság) által indított reformprojekt keretében az Expertise France és az Institute for Climate Economics (I4CE) szakértői koordinálnak. A technikai segítségnyújtási projektben 23 tagállam vesz részt, ami jól mutatja, hogy közös kihívásunk a környezetvédelmi és éghajlat-változási szempontoknak a közpolitikai döntésekbe és különösen a költségvetési folyamatba való beépítése.
A programon résztvevő minisztériumi szakértőket az Európai Bizottság köszöntése után Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkára üdvözölte magyar részről, hangsúlyozva a „zöld költségvetés-tervezés” és annak módszertani kérdései vizsgálatának jelentőségét. A zöld költségvetés-tervezési referenciakeret általános bemutatását követően a résztvevők megismerkedtek a zöld költségvetés-tervezés meglévő gyakorlataival, beleértve az OECD és Franciaország által kidolgozott megközelítéseket is.
Magyar szakértői részről Nyikos Györgyi, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Közpénzügyi Tanszékének tanszékvezetője nemzeti szakértőként előadást tartott a magyar költségvetési folyamatokról és adatokról. Horváth Viktor főosztályvezető az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyarország dekarbonizációs stratégiájáról; Marton Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium környezetpolitikai szakértője a Nemzeti környezetvédelmi programról; Tóth Péter, a Pénzügyminisztérium adópolitikai és kutatási osztályának vezetője az adóbevételekről és adókiadásokról, míg Losonczi Krisztián a Pénzügyminisztérium részéről a zöld kötvények keretéről.
A résztvevők gyakorlati alkalmazásokra épülő közös feladatokon keresztül kipróbálhatták és nemzeti környezetükhöz igazíthatták az uniós zöld költségvetési referenciakeretet (GBRF), valamint értékelhették a meglévő gyakorlatokat. ”
Forrás:
Zöld költségvetés-tervezés; Nyikos Görgyi; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; 2022. április 1.
Európai Unió
Európa jövője: lezárult az első vita a konferencia javaslatairól
„Az Európa jövőjéről szóló konferencia végső szakaszában tart, miután a múlt hétvégén minden témában megvitatták az előzetes javaslattervezeteket.
A plenáris ülés és a kilenc munkacsoport március 25–26-án Strasbourgban, az Európai Parlamentben tartott ülésen kezdte meg a konferencia végleges javaslatainak kidolgozását, a távoli részvétel lehetőségével.
A plenáris ülés valamennyi tagja – polgárok, európai parlamenti képviselők, nemzeti parlamenti képviselők, a Tanács, a Bizottság, a szociális partnerek, a civil társadalom, valamint a helyi és regionális önkormányzatok képviselői – részvételével megvitatásra kerültek az elnökök és a polgári szóvivők által a közös titkárság segítségével készített előzetes tervezetek. Ezek a tervezetek főként az európai polgári vitacsoportok és a nemzeti vitacsoportok ajánlásain, a többnyelvű digitális platformon keresztül összegyűjtött ötleteken, valamint a plenáris és munkacsoporti ülések vitáiból származó információkon alapultak.
Dubravka Šuica, a demokráciáért és a demográfiáért felelős alelnök így nyilatkozott: „Az Európa jövőjéről szóló konferencia értékeink ünneplése. Az ukrán nép elleni brutális agresszió egyértelművé tette, hogy erre minden eddiginél nagyobb szükségünk van. Elégedettséggel töltött le, hogy láthattam, milyen előrelépés történt a folyamat e kulcsfontosságú szakaszában. Örömömre szolgált továbbá, hogy mindenki elkötelezett a javaslatok konszenzussal történő elérése mellett, és a folyamat középpontjában mindig a polgárok állnak. Várakozással tekintek e létfontosságú munka ilyen szellemben való folytatása elé az elkövetkező hetekben.”
Háttér-információk
A következő plenáris ülésre április 8–9-én kerül sor Strasbourgban, ahol a munkacsoportok ismertetik konszolidált javaslataikat. A plenáris ülés várhatóan április végén nyújtja be végleges javaslatait a vezető testületnek, hogy a végleges jelentést május 9-én Strasbourgban el lehessen juttatni az uniós intézmények elnökeihez.
További információk
A munkacsoport üléseiről készült felvételek a Parlament Multimédia Központjában érhetők el. A plenáris ülés vitái az alábbi linkeken tekinthetők meg:
- A nemzeti rendezvények bemutatása, az érdekelt felek észrevételei
- Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás; Ifjúság, oktatás és kultúra; Digitális átállás
- Európai demokrácia; Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság
- Éghajlatváltozás és környezetvédelem; Egészségvédelem
- Az EU a világban: Migráció
”
Forrás:
Európa jövője: lezárult az első vita a konferencia javaslatairól; Európai Bizottság; 2022. március 28.
„A Bizottság a mai napon előterjeszti az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó javaslatcsomagját, amelynek célja, hogy a fenntartható termékek normává váljanak az EU-ban, fellendítse a körforgásos üzleti modelleket, és támogassa a fogyasztók zöld átállásban vállalt szerepét. A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően a Bizottság új szabályokat javasol annak érdekében, hogy az uniós piacon forgalmazott szinte valamennyi fizikai áru környezetbarátabbá, körforgásos jellegűvé és energiahatékonyabbá váljon teljes életciklusa során, a tervezési szakasztól kezdve a napi használaton át egészen az újrapozicionálásig, és életciklusa végén is.
A mai napon a Bizottság új stratégiát is előterjeszt a textíliák tartósabbá, javíthatóvá, újrahasználhatóvá és újrafeldolgozhatóvá tétele, a gyors divat, a textilhulladék és az eladatlan textíliák megsemmisítése elleni törekvés, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy a textiltermékek előállítása a munkavállalói jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett történjen.
A harmadik javaslat célja az építési termékek belső piacának fellendítése, valamint hogy a hatályos szabályozási keret alkalmassá tegye az épített környezetet a fenntarthatósági és éghajlat-politikai célkitűzések teljesítésére.
Végezetül a csomag új szabályokat javasol a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növelésére annak érdekében, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek a termékek környezeti fenntarthatóságával kapcsolatban, és fokozottabb védelemben részesüljenek a „zöldrefestéssel” szemben.
A mai javaslatokban a Bizottság ismerteti azokat az eszközöket, amelyek segítségével az uniós gazdaság valóban körforgásos gazdasággá válhat, azaz nem lesz kiszolgáltatva az energia és az erőforrások rendelkezésre állásának, ellenállóbb a külső sokkhatásokkal szemben, valamint tiszteletben tartja a természetet és az emberi egészséget. A javaslatok a környezettudatos tervezésre vonatkozó hatályos uniós szabályok sikerére építenek, amelyek figyelemre méltó csökkenést értek el az uniós energiafogyasztásban, és jelentős fogyasztói megtakarításokat eredményeztek. A meglévő környezettudatos tervezési követelményeknek köszönhetően csak 2021-ben 120 milliárd euró maradt a fogyasztók zsebében. A szabályoknak köszönhetően emellett 10%-kal lett alacsonyabb az éves energiafogyasztás a hatályuk alá tartozó termékek esetében. 2030-ra az új keret 132 millió tonna primerenergia-megtakarítást eredményezhet, ami nagyjából 150 milliárd m³ földgáznak felel meg, azaz majdnem egyenértékű az orosz gáz uniós importjával.
A termékek fenntarthatósága mint új norma
A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat a terméktervezéssel foglalkozik, mely szakasz akár 80%-ban is meghatározza, hogy egy adott termék életciklusa során milyen hatást gyakorol a környezetre. Új követelményeket állapít meg annak érdekében, hogy a termékek tartósabbá, megbízhatóbbá, újrahasználhatóvá, korszerűsíthetővé, javíthatóvá, könnyebben karbantarthatóvá, felújíthatóvá és újrafeldolgozhatóvá, valamint energia- és erőforrás-hatékonyabbá váljanak. Emellett termékspecifikus tájékoztatási követelmények biztosítják, hogy a fogyasztók tisztában legyenek vásárlásaik környezeti hatásaival. Minden szabályozott termék rendelkezik majd digitális termékútlevéllel. Ez megkönnyíti a termékek javítását, illetve újrafeldolgozását, továbbá elősegíti az aggodalomra okot adó anyagok nyomon követését az ellátási láncban. Bevezetésre kerülhet a címkézés is. A javaslat olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyek véget vetnek az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének, kiterjesztik a zöld közbeszerzést és ösztönzőket biztosítanak a fenntartható termékhez.
A mai javaslat kétféleképpen lép túl a környezettudatos tervezés jelenlegi keretén: először is a termékek lehető legszélesebb körére lesz alkalmazandó; másodszor pedig bővül azon követelmények hatálya, amelyeknek a termékeknek meg kell felelniük. Olyan kritériumok bevezetésével, melyek nem pusztán az energiahatékonyságra, hanem a körforgásos jellegre és a termékek környezeti és éghajlati lábnyomának általános csökkentésére is vonatkoznak, növelni lehet az energia- és erőforrás-függetlenséget, továbbá mérséklődik a szennyezés. Megerősödik az egységes piac, el lehet kerülni, hogy eltérő tagállami jogszabályok legyenek érvényben, gazdasági lehetőségeket nyílnak az innovációra és munkahelyek teremtődnek, különösen az újragyártás, a karbantartás, az újrafeldolgozás és a javítás ágazatában. A javaslat biztosítja azt a keretet és folyamatot, amelynek révén a Bizottság – valamennyi érintettel szoros együttműködésben – fokozatosan meghatározza majd az egyes termékekre vagy termékcsoportokra alkalmazandó követelményeket.
Az új rendelet hatálybalépéséig, átmeneti intézkedésként, a Bizottság a javaslattal együtt elfogadta a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó 2022–2024-es munkatervet is, amelynek célja, hogy az irányelv kiterjedjen az energiával összefüggő új termékekre is, valamint hogy naprakésszé tegye és növelje a már szabályozott termékekkel kapcsolatos célértékeket. A munkaterv elsősorban a fogyasztói elektronikai termékekkel (okostelefonokkal, táblagépekkel, napelemekkel) foglalkozik, amelyek a leggyorsabban növekvő hulladékáramot jelentik.
A fenntartható termékek uniós piacon történő térnyerésének támogatása érdekében a Bizottság a mai napon célzott ágazati kezdeményezéseket is bemutat. A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia és az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálata két, jelentős hatást kifejtő kiemelt termékcsoporttal foglalkozik majd.
Fenntartható és körforgásos textíliák
Az élelmiszerek, a lakhatás és a mobilitás után a textiltermékekhez köthető fogyasztás Európában a negyedik olyan terület, amely leginkább felelőssé tehető a környezetre és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásokért. Emellett a harmadik helyen áll a vízfogyasztás és a földhasználat tekintetében, az elsődleges nyersanyagok felhasználása terén pedig az ötödik.
A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia meghatározza azt a jövőképet és azokat a konkrét intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy 2030-ig az uniós piacon forgalomba hozott textiltermékek hosszú élettartamúvá és újrafeldolgozhatóvá váljanak, a lehető legnagyobb mértékben újrafeldolgozott szálakból készüljenek, és előállításuk veszélyes anyagoktól mentesen, a munkavállalói jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett történjen. A fogyasztók hosszabb ideig élvezhetik majd a megvásárolt kiváló minőségű textíliákat, a gyors divatnak ki kell mennie a divatból, és széles körben elérhetővé kell tenni gazdaságilag jövedelmező újrahasználati és javítási szolgáltatásokat. A versenyképes, reziliens és innovatív textiliparban a gyártóknak felelősséget kell vállalniuk termékeikért az értéklánc mentén, a hulladékká válás szakaszában is. Ily módon a körforgásos textilökoszisztéma meg fog erősödni, és elegendő kapacitással rendelkezik majd ahhoz, hogy az innovatív, szálról szálra történő újrahasznosítás vegye át a vezető szerepet. A textíliák elégetését és hulladéklerakóban való elhelyezését ezzel párhuzamosan a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
A konkrét intézkedések közé tartoznak a textíliákra vonatkozó környezettudatos tervezési követelmények, az egyértelműbb tájékoztatás, a digitális termékútlevél és az EU-ban kötelező, kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer. Intézkedéseket irányoz elő továbbá a mikroműanyagok textiltermékekből történő nem szándékos kibocsátásának kezelésére, a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások helytállóságának biztosítására, valamint a körforgásos üzleti modellek, többek között az újrahasználati és javítási szolgáltatások fellendítésére. A gyors divat jelentette probléma megoldásaként a stratégia felszólítja a vállalatokat, hogy csökkentsék éves kollekciók számát, vállaljanak felelősséget és lépjenek fel szén- és környezeti lábnyomuk minimalizálása érdekében, továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy fogadjanak el kedvező adózási intézkedéseket az újrahasználati és javítási ágazat számára. A Bizottság figyelemfelkeltő tevékenységekkel is segíti az átállást.
A stratégia célja továbbá, hogy támogassa és végigkísérje a textilökoszisztémát az átállás során. A Bizottság ezért a mai napon elindítja a textilökoszisztéma átállási pályájának közös kialakítására irányuló folyamatot. Ez az alapvető együttműködési eszköz segíti az ökoszisztémát a Covid19-világjárvány negatív hatásaiból való kilábalásban, amelyek az elmúlt két évben komoly hatással voltak a vállalatok mindennapi működésére. Emellett ellenállóbbá teszi őket a kiélezett globális versennyel és a hosszú távú fennmaradásukat veszélyeztető jövőbeli sokkhatásokkal szemben. A Bizottság valamennyi szereplőt arra ösztönöz, hogy a körforgásos jellegre és a körforgásos üzleti modellekre vonatkozó kötelezettségvállalások, a fenntartható versenyképességet, a digitalizációt és a rezilienciát erősítő intézkedések, valamint a kettős átálláshoz szükséges konkrét beruházások azonosítása révén vállaljanak aktív szerepet a közös kialakítás folyamatában.
A jövő építési termékei
Az építőipari ökoszisztéma az uniós hozzáadott érték közel 10%-át teszi ki, és több mint 5 millió vállalkozásban mintegy 25 millió embert foglalkoztat. Az építőipari termékek ágazata az EU-ban 430 000 vállalatot foglal magában, melyek együttes forgalma 800 milliárd euróra tehető. Ezek főként kis- és középvállalkozások, melyek kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi értéket jelentenek az európai régiók és városok helyi közösségei számára.
Az épületekhez köthető az erőforrások kitermelésének és felhasználásának mintegy 50%-a, valamint az EU-ban évente keletkező összes hulladék több mint 30%-a. Emellett az épületek felelősek az EU energiafogyasztásának 40%-áért és az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-áért.
Az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálata megerősíti és korszerűsíti a 2011 óta hatályos szabályokat. Harmonizált keretet hoz létre az építési termékek környezeti és éghajlati teljesítményének értékelésére és az ezekről való tájékoztatásra. Új termékkövetelmények biztosítják, hogy az építési termékek tervezése és gyártása a legkorszerűbb technológiákon alapuljon annak érdekében, hogy e termékek tartósabbá, javíthatóvá, újrafeldolgozhatóvá váljanak és könnyebben újra lehessen őket gyártani.
Emellett megkönnyíti a szabványügyi testületek közös európai szabványok létrehozására irányuló munkáját. Megerősített piacfelügyeleti kapacitások és az ellátási lánc gazdasági szereplőire vonatkozó egyértelműbb szabályok kíséretében mindez hatékony eszköz lesz a belső piac szabad mozgása előtt álló akadályok felszámolásában. Végezetül pedig a felülvizsgált rendelet digitális megoldásokat fog kínálni az adminisztratív terhek csökkentésére, különösen a kkv-k számára, beleértve az építési termékek adatbázisát és a digitális termékútleveleket.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:
Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „Itt az ideje búcsút inteni a bolygónkra, egészségünkre és gazdaságunkra nézve is oly káros „termeld ki, gyártsd le, használd el, dobd ki” modellnek. A mai javaslatok biztosítani fogják, hogy csak a legfenntarthatóbb termékeket lehessen Európában értékesíteni. Lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy energiát takarítsanak meg, csere helyett javíttassák használhatatlanná vált tárgyaikat, valamint hogy intelligens környezetvédelmi döntéseket hozzanak, amikor új termékeket vásárolnak. Így teremthetünk újra egyensúlyt a természettel való kapcsolatunkban, és csökkenthetjük kiszolgáltatottságunkat a globális ellátási láncok zavarai idején.”
Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos így nyilatkozott: „Az európai fogyasztók jogosan várják el, hogy környezetbarátabb és tartósabb termékek álljanak rendelkezésükre. A nagyobb fokú fenntarthatóság és erőforrás-hatékonyság azt is jelenti, hogy ellenállóbbak leszünk az ipari ellátási láncokban válságok idején jelentkező esetleges zavarokkal szemben. Az egységes piacban rejlő potenciál kiaknázása, a digitális eszközök lehető legteljesebb kihasználása és a piacfelügyelet javítása révén maximalizáljuk a vállalkozások és a fogyasztók lehetőségeit. A nagyobb erőforrás- és energiahatékonyság mindenekelőtt az építőiparban és a textilágazatban teremt majd Európa-szerte munkahelyeket a magasan képzett munkaerő számára.”
Virginijus Sinkevičius, a környezetért, az óceánokért és a halászatért felelős biztos a következőket mondta: „A körforgásos gazdaságra vonatkozó javaslataink egy olyan korszak kezdetét jelentik, amelyben a terméktervezés mindenki javát szolgálja, tiszteletben tartja bolygónk tűrőképességének határait és védi a környezetet. Ha hosszabb élettartamú telefonokat használunk, tovább hordjuk a megvásárolt ruhákat és sok más terméket is tartósabbá teszünk, akkor pénzt takarítunk meg az európai fogyasztók számára. Életciklusuk végéhez érve a termékek pedig nem a szennyezés, hanem új anyagok forrásai lesznek, csökkentve ezáltal a gazdaság és az európai vállalkozások importfüggőségét.”
További információk
Kérdések és válaszok a fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezésről
Tájékoztató a fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezésről
Kérdések és válaszok a textilstratégiáról
Tájékoztató a textilstratégiáról
Kérdések és válaszok a textilstratégiáról
Tájékoztató az építőanyagokról
Sajtóközlemény a fogyasztók szerepének megerősítéséről
Tájékoztató a fogyasztók szerepének megerősítéséről
Bevezető közlemény a fenntartható termékek normává tételéről
Javaslat a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre
A környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó 2022–2024-es munkaterv
A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia
Felmérés a textilökoszisztéma átállási pályájáról
A fenntartható textiltermékekre vonatkozó stratégia weboldala
Javaslat az építési termékekről szóló rendelet felülvizsgálatára
Forrás:
Zöld megállapodás: Új javaslatok a fenntartható termékek normává tételére és Európa erőforrás-függetlenségének növelésére; Európai Bizottság; 2022. március 30.
Körforgásos gazdaság: A Bizottság új fogyasztói jogokat és a zöldrefestés tiltását javasolja
„A Bizottság a mai napon javaslatot tesz az EU fogyasztóvédelmi jogszabályainak aktualizálására annak érdekében, hogy megkönnyítse a fogyasztók számára a zöld átállást. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a fogyasztók tájékozott és környezetbarát döntéseket hozzanak a termékek vásárlásakor. A fogyasztóknak joguk lesz tudni az adott termék tervezett élettartamáról, hogy javítható-e, és ha igen, hogyan javítható. A szabályok emellett megerősítik a fogyasztók védelmét a nem megbízható vagy hamis környezetvédelmi állításokkal szemben; betiltják a zöldrefestést és azokat a gyakorlatokat, melyek célja, hogy megtévesszék a fogyasztókat a termék tartósságával kapcsolatban.
Věra Jourová, az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök így nyilatkozott: „Támogatjuk azokat a fogyasztókat, akik egyre inkább olyan termékeket keresnek, amelyek hosszabb ideig tartanak és javíthatók. Biztosítanunk kell, hogy az ez iránti elkötelezettségüket ne akadályozza félrevezető tájékoztatás. Ezzel a javaslattal erős új eszközöket biztosítunk ahhoz, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak, és fokozzuk a termékek és gazdaságunk fenntarthatóságát.”
A jogérvényesülésért felelős biztos, Didier Reynders hozzátette: „Ha nem kezdünk el fenntarthatóbban fogyasztani, akkor nem fogjuk elérni az európai zöld megállapodás által kitűzött célokat. Ez ennyire egyszerű. Míg a legtöbb fogyasztó hajlandó tenni ezért, egyre gyakoribbá vált a zöldrefestés és a korai elavulás gyakorlata. Ahhoz, hogy a fogyasztók a zöld átállás valódi résztvevőivé váljanak, biztosítani kell számukra, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a kínált termékekről, mert csak így hozhatnak fenntartható döntéseket. Továbbá meg kell védeni őket az olyan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoktól, amelyek visszaélnek a zöld vásárláshoz fűződő érdekükkel.”
Új fogyasztói jog, miszerint tájékoztatni kell a fogyasztókat a termékek tartósságáról és javíthatóságáról
A Bizottság a fogyasztói jogokról szóló irányelv módosítását javasolja annak érdekében, hogy a kereskedőknek kötelező legyen tájékoztatni a fogyasztókat a termékek tartósságáról és javíthatóságáról.
- Tartósság: A fogyasztókat tájékoztatni kell a termékek garantált tartósságáról. A kereskedőnek tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, ha a fogyasztási cikk gyártója több mint két évre szóló tartóssági jótállást kínál. Az energiafelhasználó áruk esetében a kereskedőnek arról is tájékoztatnia kell a fogyasztókat, ha a gyártó nem adott tájékoztatást a termék tartósságára vonatkozó kereskedelmi jótállásról.
- Javítások és frissítések: A kereskedőnek a javításról is megfelelő tájékoztatást kell nyújtania, például meg kell adnia a javíthatósági pontszámot (adott esetben) vagy a gyártó által rendelkezésre bocsátott egyéb releváns javítási információkat, például a pótalkatrészek elérhetőségét vagy a javítási kézikönyvet. Az intelligens eszközök, valamint a digitális tartalom és szolgáltatások esetében a fogyasztót a gyártó által biztosított szoftverfrissítésekről is tájékoztatni kell.
A gyártók és a kereskedők döntenek a fogyasztó tájékoztatásának legcélszerűbb módjáról: akár a csomagoláson, vagy a weboldalon található termékleíráson keresztül. Mindenesetre az információkat a vásárlás előtt, világos és érthető módon kell rendelkezésre bocsátani.
A zöldrefestés és a tervezett elavulás tilalma
A Bizottság több módosítást is javasol a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvhez. Először is azon termékjellemzők listája, amelyekkel kapcsolatban a kereskedő nem vezetheti félre a fogyasztókat, kibővülne a környezeti vagy társadalmi hatásokkal, valamint a tartóssággal és a javíthatósággal. Ezen túlmenően a javaslat értelmében más gyakorlatok is megtévesztőnek minősülhetnek eseti értékelés alapján, így például azok a környezetvédelmi állítások, amelyek nélkülöznek egyértelmű, objektív és ellenőrizhető kötelezettségvállalásokat és célokat a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozóan, és amelyeket nem ellenőriz független nyomonkövetési rendszer.
Végezetül pedig a javaslat módosítja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet azáltal, hogy új gyakorlatokkal egészíti ki a tisztességtelen és tiltott kereskedelmi gyakorlatok meglévő jegyzékét, az úgynevezett „feketelistát”. A feketelistára újonnan felvett gyakorlatok többek között a következők:
- A tájékoztatás hiánya a tartósság korlátozása érdekében bevezetett jellemzőkről, például olyan szoftverről, amely meghatározott idő elteltével leállítja vagy leminősíti az áru funkcionalitását;
- Általános jellegű, homályos értelmű környezeti állítások megfogalmazása, amennyiben a termék vagy a kereskedő kiváló környezeti teljesítménye nem bizonyítható. Ilyen általános környezeti állítások például a „környezetbarát”, „öko” vagy „zöld”, amelyek tévesen kiváló környezeti teljesítményt sugallnak, vagy annak benyomását keltik;
- A termék egészére vonatkozó környezetvédelmi állítás, ha az valójában a terméknek csak egy bizonyos aspektusát érinti;
- Olyan önkéntes fenntarthatósági címke megjelenítése, amelyet nem hitelesített harmadik fél, vagy amelyet nem hatóság hozott létre;
- A tájékoztatás hiánya arról, hogy a nem a gyártó által biztosított fogyóeszközök, pótalkatrészek vagy tartozékok használata esetén az áru működőképessége korlátozott.
E módosítások célja a jogbiztonság biztosítása a kereskedők számára, valamint a zöldrefestéssel és a termékek korai elavulásával kapcsolatos ügyek rendezésének megkönnyítése. Továbbá a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások tisztességességének biztosításával a fogyasztók olyan termékeket választhatnak, amelyek valóban jobbak a környezet szempontjából, mint más konkurens termékek. Ez ösztönözni fogja a környezeti szempontból fenntarthatóbb termékek iránti versenyt, ezáltal csökkentve a környezetre gyakorolt negatív hatást.
A következő lépések
A bizottsági javaslatokat jelenleg vizsgálja a Tanács és az Európai Parlament. Miután a jogszabályt a társjogalkotók elfogadták, és a tagállamok átültették azt nemzeti jogrendjükbe, a fogyasztók jogsértés esetén jogorvoslatra jogosultak, többek között a képviseleti keresetekről szóló irányelv szerinti kollektív jogorvoslati eljárás keretében.
Háttér-információk
Az uniós fogyasztóvédelmi jog javasolt felülvizsgálatát az új fogyasztóügyi stratégia és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv jelentette be. A felülvizsgálatok célja, hogy támogassák az európai zöld megállapodás éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez szükséges fogyasztói magatartásbeli változásokat azáltal, hogy biztosítják, hogy a fogyasztók jobb tájékoztatást kapjanak a termékek tartósságáról és javíthatóságáról, valamint megvédjék a fogyasztókat az olyan kereskedelmi gyakorlatoktól, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy fenntarthatóbb módon vásároljanak.
A javaslat kidolgozása során a Bizottság több mint 12 000 fogyasztóval, valamint vállalatokkal, fogyasztóvédelmi szakértőkkel és nemzeti hatóságokkal konzultált. Általános megítélés szerint az volt a legnagyobb akadálya annak, hogy a fogyasztók részt vegyenek a zöld átállásban, hogy hiányzott a termékekre vonatkozó környezeti állítások megbízhatóságának ellenőrzése. A válaszadók mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy hajlandó többet fizetni egy termékért, ha annak élettartama hosszabb, és hosszabb ideig nem kell javítani.
A kutatások azt is mutatják, hogy a fogyasztók gyakran szembesülnek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, amelyek aktívan megakadályozzák őket abban, hogy fenntartható döntéseket hozzanak. Az áruk korai elavulása, a környezetbarát jellegre vonatkozó félrevezető állítások („zöldrefestés”), a nem átlátható és nem hiteles fenntarthatósági címkék vagy tájékoztatási eszközök bevett gyakorlatok.
Ez a javaslat az Európai Bizottság azon tágabb célkitűzésének részét képezi, hogy 2050-re Európa az első klímasemleges kontinenssé váljon. Ezt csak úgy fogjuk tudni elérni, ha a fogyasztók fenntarthatóbb módon fogyasztanak, a vállalkozások pedig fenntarthatóbb módon termelnek. A javaslatot más kezdeményezések is ki fogják egészíteni, többek között a fenntartható termékekre vonatkozó kezdeményezés (amelyet szintén ma fogadtak el) és a zöld állítások alátámasztására és a javításhoz való jogra vonatkozó, küszöbön álló kezdeményezések (amelyekről a nyilvános konzultáció 2022. április 5-ig tart). A javításhoz való jogról szóló, küszöbön álló kezdeményezés az áruk vásárlás utáni javításának ösztönzésére fog összpontosítani, míg a fogyasztók zöld átálláshoz való hozzájárulásáról szóló mai kezdeményezés előírja, hogy a vásárlást megelőzően tájékoztatni kell a fogyasztót a javíthatóságról, valamint védelmet kell biztosítani számára a korai elavuláshoz kapcsolódó tisztességtelen gyakorlatokkal szemben.
2022. február 23-án az Európai Bizottság elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló javaslatát is, amely egyértelmű és kiegyensúlyozott szabályokat állapít meg a vállalatok számára az emberi jogok tiszteletben tartására és a környezet védelmére, valamint a fenntartható és felelős magatartásra vonatkozóan. Ezzel párhuzamosan a Bizottság azon is dolgozik, hogy támogassa a vállalkozásokat a zöld átállásban, többek között olyan önkéntes kezdeményezések révén, mint a fenntartható fogyasztásra vonatkozó kötelezettségvállalás.
További információk
Tájékoztató a fogyasztók szerepének erősítéséről a zöld átállás érdekében
A fogyasztók szerepének erősítése a zöld átállás érdekében (weboldal)”
Forrás:
Körforgásos gazdaság: A Bizottság új fogyasztói jogokat és a zöldrefestés tiltását javasolja; Európai Bizottság; 2022. március 30.
Kérdések és válaszok a fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégiáról
„Miért kell foglalkoznunk a textíliák kérdésével?
A textíliák – legyen szó ruházati cikkekről, bútorszövetekről, orvosi és védőfelszerelések részét képező vagy épületekben és járművekben visszaköszönő textiltermékekről – átszövik mindennapi életünket. Az élelmiszerek, a lakások és a mobilitás után a textilfelhasználás Európában a negyedik helyen áll a környezetre és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatások tekintetében. A harmadik a legnagyobb vízfogyasztó és a legtöbb földterületet igénylő ágazatok sorában, az elsődleges nyersanyagok felhasználását és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást illetően pedig az ötödik.
Egy európai polgár évente átlagosan 11 kg textíliát selejtez le. A világon minden másodpercben egy teherautónyi mennyiségű textília kerül hulladékként lerakásra vagy elégetésre. Globális szinten a textilgyártás csaknem megkétszereződött 2000 és 2015 között, a ruházati cikkek és a lábbelik vásárlása pedig 2030-ra várhatóan 63%-kal fog növekedni. E töretlen tendenciával párhuzamosan egyre erősödnek az erőforrásokra, a vízre, az energiafogyasztásra és az éghajlatra gyakorolt kedvezőtlen hatások. Minden eddiginél sürgetőbb feladat foglalkozni a textilgyártás és -felhasználás kérdésével.
A textilágazat több mint 160 000 vállalatban több mint 1,5 millió embert foglalkoztat, és 2019-ben 162 milliárd eurós forgalmat ért el. Az elsősorban kis- és középvállalkozásokból álló textilökoszisztémát támogatni kell, hogy helyre tudjon állni a Covid19 okozta válságból, reziliensebbé váljon, valamint hogy növelni tudja vonzerejét a tehetséges és képzett munkaerő számára. Európa mindig is otthont adott az innovatív márkáknak, a kreativitásnak, a szakismeretnek és a minőségi textiltermékeknek, és ennek így is kell maradnia.
A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia új megközelítést alkalmaz, mely harmonizált módon kezeli az említett problémákat. A stratégia végrehajtja az európai zöld megállapodás, a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv és az iparstratégia keretében tett kötelezettségvállalásokat, és célja egy zöldebb, versenyképesebb és korszerűbb, a globális sokkhatásokkal szemben ellenállóbb ágazat kialakítása.
Melyek a stratégiában szereplő főbb intézkedések?
A stratégia intézkedéseket javasol a textiltermékek teljes életciklusára vonatkozóan, miközben támogatja az ökoszisztémát a zöld és digitális átállásban. Többek között a fenntartható technológiai megoldások és az innovatív üzleti modellek felé fordulva foglalkozik a textiltervezés és -felhasználás módjával.
A stratégia intézkedései közé tartoznak az alábbiak:
- A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet értelmében új textiltervezési követelmények, amelyek kötelező minimumértékeket határoznak meg az újrafeldolgozott szálak textíliákban való felhasználására, tartósabbá teszik azokat, valamint megkönnyítik a javítást és az újrafeldolgozást. A javasolt rendelet értelmében az EU-ban normává válnak a fenntartható textiltermékek. A javaslat – bizonyos feltételek mellett – megtiltaná továbbá az eladatlan termékek, többek között a raktáron maradt vagy a visszaküldött textíliák megsemmisítését.
- Egyértelműbb tájékoztatás a textiltermékekre vonatkozóan és digitális termékútlevél, a körforgásosságra és más kulcsfontosságú környezeti szempontokra vonatkozó kötelező tájékoztatási követelmények alapján.
- A „zöldrefestés” szigorú ellenőrzése, melynek keretében szigorúbb szabályok szolgálnák a fogyasztók védelmét, és amely közvetlenül kapcsolódna a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások küszöbön álló kezdeményezéséhez.
- A mikroműanyagok textíliákból történő nem szándékos kibocsátásának kezelésére irányuló intézkedések. A terméktervezés mellett az intézkedések a gyártási folyamatokra, az ipari gyártóüzemekben végzett előmosásra, a címkézésre és az innovatív anyagok népszerűsítésére irányulnak.
- A hulladékokról szóló keretirányelv 2023-as felülvizsgálatának részeként harmonizált uniós szabályok a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozóan, valamint a termékek fenntarthatóbbá tételét célzó gazdasági ösztönzők („a díjak ökomodulációja”).
- A kutatás, az innováció és a beruházások, valamint a zöld és digitális átálláshoz szükséges készségek fejlesztésének támogatása.
- A textilhulladék kivitelének megfékezésével kapcsolatos kíhívások kezelése.
- A textilökoszisztéma átállási pályájának közös kialakítása annak érdekében, hogy fel lehessen vázolni és meg lehessen határozni a textilstratégiában 2030-ra kitűzött célok teljesítéséhez vezető konkrét lépéseket.
Hogyan kezeli a stratégia a gyors divat kérdését?
A textilfelhasználással összefüggésben jelentkező nyomás nagy része a gyors divatra vezethető vissza: gyenge minőségű ruházati cikkeket alacsony költségek mellett, gyorsan és gyakran az EU-n kívül, rossz foglalkoztatási körülmények között állítanak elő. A stratégia egyaránt foglalkozik az ebből eredő keresleti és kínálati oldali kihívásokkal.
Ami a gyártói oldalt illeti, a textíliákra vonatkozó kötelező tervezési követelmények és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekre való nagyobb mértékű hagyatkozás segíti majd a ruházati termékek élettartamának meghosszabbítását.
Az átállási pályán keresztül a Bizottság együtt fog működni az érdekelt felekkel az erőforrás-hatékony gyártási folyamatok, az újrahasználat, a javítás és más új körforgásos üzleti modellek térhódítása érdekében.
A stratégia arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten támogassák az újrahasználat és a javítás ágazatát, továbbá hogy adókedvezményekkel és egyéb kedvező adózási intézkedésekkel segítsék őket.
A fogyasztói oldalon a stratégia ösztönözni fogja a minőség, a tartósság, a hosszabb használat, a javítás és az újrahasználat felé való elmozdulást. A körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformján keresztül mozgósítani fogja a tervezőket, a gyártókat, a kiskereskedőket, a reklámirodákat és a polgárokat az uniós divat újradefiniálásában.
Hogyan kezeli a stratégia a mikroműanyagok problematikáját?
A szintetikus szálakból, mint például poliészterből és akrilból készült textíliák a mikroműanyagok nem szándékos kibocsátásának egyik fő forrásai. Ezek a mikroműanyagok a termék életének különböző szakaszaiban kerülnek a környezetbe. A fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelet keretében bevezetendő kötelező érvényű tervezési követelmények, valamint a mikroműanyagok nem szándékos környezetbe jutásának kezelésére irányuló, 2022 második felére tervezett bizottsági kezdeményezés egyaránt mérlegelni fogja a mikroműanyagok nem szándékos kibocsátásának megelőzésére és csökkentésére irányuló intézkedéseket. Ezek vonatkozhatnak a terméktervezésre, a jobb gyártási folyamatokra, az ipari gyártóüzemekben végzett előmosásra, a címkézésre és az innovatív anyagok népszerűsítésére.
Hogyan kezeli a stratégia a textilhulladék kivitelének kérdését?
A Bizottság hulladékszállításra vonatkozó új uniós szabályokra irányuló javaslata csak bizonyos feltételek mellett teszi lehetővé a textilhulladék nem OECD-országokba történő kivitelét. Az országok kötelesek értesíteni a Bizottságot arról, hogy importálni kívánják az ilyen típusú hulladékot, és bizonyítaniuk kell, hogy képesek azt fenntartható módon kezelni. Annak elkerülése érdekében, hogy a hulladékáramokat az EU-ból történő kivitelkor – hamisan – használt áruként címkézzék, a stratégia meghatározott, uniós szintű kritériumok kidolgozását javasolja a hulladék megfelelő megkülönböztetésére. A Bizottság arra is törekedni fog, hogy növelje az átláthatóságot és a fenntarthatóságot a textilhulladékok és a használt textíliák globális kereskedelme terén.
Hogyan kezeli a stratégia a textilipar szociális vonatkozásait?
A stratégia összefogja a környezetvédelmi és munkaügyi aggályokat a zöldebb és méltányosabb értékláncok határokon átnyúló előmozdítása érdekében. A tisztességes munka globális előmozdításáról szóló közleményében foglaltaknak megfelelően a Bizottság nemzetközi szinten elő fogja mozdítani a tisztességes munkakörülmények kérdését a kétoldalú kapcsolatokban és a többoldalú fórumokon. Különös hangsúlyt fog fektetni a nemek közötti egyenlőségre, mivel a ruhaipari dolgozók 75%-a nő. Emellett a Bizottság a „Better Work” (Jobb munka) programja révén továbbra is támogatja a harmadik országokat a munkakörülmények javítása terén és a nemzetközi munkaügyi normáknak való megfelelésben.
Ezzel párhuzamosan az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt negatív hatások kezelése érdekében a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos elvárható gondosságról szóló irányelvre vonatkozó javaslat a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos elvárható gondosságra vonatkozó kötelezettséget állapít meg a jelentős méretű vállalatok számára, mind saját működésükre, mind a globális értékláncokra kiterjedően.
Az uniós készségfejlesztési paktum értelmében a textilipari ágazatban foglalkoztatott munkavállalók megkapják majd a továbbképzéshez, az átképzéshez és az új készségek elsajátításához szükséges eszközöket. Ez az életkor és a nem tekintetében nagyobb sokszínűséget fog eredményezni a vállalatirányításban. Az uniós finanszírozási programok továbbra is támogatják majd az ágazatot és az abban dolgozókat.
Hogyan fog együttműködni az EU a nemzetközi partnerekkel a fenntartható textilstratégia globális szinten történő előmozdítása érdekében?
Az Európában felhasználásra kerülő ruházati és háztartási textíliák nagy részét – mintegy 73%-át – az EU-n kívüli országokban állítják elő, és azokat onnan importáljuk. 2017-ben az EU személyenként 7,4 kg textilt állított elő, miközben közel 26 kg-ot használt fel, tehát nettó importőrnek tekintendő. 2019-ben az Unió volt az egyik legnagyobb globális ruhaimportőr, amelynek összértéke elérte a 80 milliárd eurót. Ezért ösztönzi a stratégia a nemzetközi együttműködést, hogy csökkenteni lehessen a negatív környezeti és társadalmi hatásokat. A fenntartható textíliák előmozdítása érdekében az EU – a körforgásos gazdasággal és az erőforrás-hatékonysággal foglalkozó globális szövetség és az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése keretében – előrelépést kíván elérni a nemzetközi csoportokban (G7, G20). A Bizottság globális, regionális és kétoldalú szinten is együtt fog működni a partnerekkel a fenntartható textil-értékláncokat és a fenntartható divatot támogató együttműködés és kezdeményezések előmozdítása érdekében.
Mit jelent a stratégia a vállalatok és a gyártók számára?
Az ágazatnak internalizálnia kell a körforgásosság elveit és üzleti modelljeit, és vissza kell szorítania a lehető legkisebbre a környezeti lábnyomát. Ezek az erőfeszítések új üzleti lehetőségeket teremtenek, és megerősítik az ágazat ellenálló képességét. A Bizottság támogatni fogja az ágazatot az átállásban, miközben a textilipar gazdasági szereplőivel közösen transzparens átállási pályát alakít ki.
A Bizottság jelenleg a körforgásos jellegre vonatkozó közös ipari technológiai ütemterven dolgozik, melynek célja az ipari kutatás és innováció észszerűsítése, beleértve a textíliák újrafeldolgozását is. A szektor átállásához a Horizont Európa európai partnerségei, a LIFE program és a Digitális Európa program biztosít pénzügyi finanszírozást, mely a textilipar digitalizációjának támogatása érdekében a szakképzett munkaerő fejlesztését támogatja.
Mi az átállási pálya és hogyan fog működni?
Az átállási pálya egy hosszú távú terv a textilökoszisztéma számára a zöld és digitális átállás sikeres megvalósítása és az ökoszisztéma ellenállóbbá tétele érdekében. Hangsúlyt kap az innováció és a digitalizáció felkarolása, a textilgyártás, -felhasználás és -ártalmatlanítás módjának átalakítása, valamint a megfelelő készségekkel rendelkező munkaerőbe történő beruházás. Az átállási pálya részletesen ismerteti a jövőbeli főbb intézkedéseket, továbbá célértékeket és kötelezettségvállalásokat határoz meg. Mutatók segítik a teljesítmény időbeli alakulásának, az európai vállalatok versenyképességére gyakorolt hatásoknak, valamint az esetleges innovációs igényeknek és beruházási hiányosságoknak az értékelését és nyomon követését.
A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, mindenekelőtt a kkv-kat, a hatóságokat, a szociális partnereket és a kutatási szervezeteket, hogy fejtsék ki véleményüket, miként lehetne a legjobban megvalósítani az átállást és ezzel együtt növelni a rezilienciát. Az érintettek online felmérésen és utókövető workshopokon keresztül adhatnak visszajelzést.
További információk
Tájékoztató a fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégiáról
A fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégia
A textilökoszisztéma átállási pályája
Forrás:
Kérdések és válaszok a fenntartható és körforgásos textíliákra vonatkozó uniós stratégiáról; Euróapi Bizottság; 2022. március 30.
Kérdések és válaszok: Kezdeményezés a fenntartható termékekért
„Miért tesz javaslatot a Bizottság a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletre?
Mindennapi életünkben sokféle terméket használunk, gyakran anélkül, hogy végiggondolnánk, mit is jelent előállításuk és használatuk az éghajlatra és a környezetre nézve. A termékek életciklusuk során – azaz a nyersanyagok kitermelésétől és a gyártástól kezdve a szállításon át egészen a használatig, és életciklusuk végén is – hatalmas mennyiségű anyagot, energiát és más jellegű erőforrást emésztenek fel, ami komoly környezeti hatásokkal jár. A globális üvegházhatású gázok felét és a biológiai sokféleség csökkenésének 90%-át az elsődleges nyersanyagok kitermelése és feldolgozása okozza. E kedvezőtlen környezeti hatások közé tartozik az erőforrások rohamos mértékű kimerülése, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a szennyezés. A Közös Kutatóközpont (JRC) egy nemrégiben készült tanulmánya megállapította, hogy globális szinten több hatáskategória tekintetében már csaknem elértük, illetve túl is léptük bolygónk tűrőképességének határait. Az EU-nak azonnal cselekednie kell, ha meg akarja fordítani ezt a tendenciát.
A környezettudatos tervezésre vonatkozó bizottsági javaslat célja, hogy a fenntartható termékeket normává tegye az uniós piacon, és csökkentse azok általános környezeti és éghajlati hatásait. Mindamellett, hogy a tervezési szakaszban már el lehet határolódni a „kitermelés–előállítás–felhasználás–ártalmatlanítás” modelljétől, a termékek környezetre gyakorolt hatásának nagy része is ekkor dől el.
Bár már léteznek olyan ágazati uniós szabályok, amelyek a termékek környezetbarátabbá és energiahatékonyabbá tételére irányulnak, szélesebb keretre van szükség ahhoz, hogy harmonizált szabályokat lehessen meghatározni a környezeti fenntarthatóságra vonatkozóan, melyekre szükség van a klímasemleges, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsításához és az uniós egységes piac befolyásának teljes körű kihasználásához, elkerülve egyúttal annak szétaprózódását. A kezdeményezés a szennyezés és az erőforrás-felhasználás csökkentése révén védi a környezetet. Stratégiai előnyöket is jelent majd az EU-nak azáltal, hogy növeli az erőforrás-függetlenséget, a jelenlegi geopolitikai helyzettel összefüggésben is. Megerősíti az egységes piacot, standardalkotóvá teszi az EU-t a fenntarthatóság terén, és gazdasági lehetőségeket teremt az innováció számára, különösen az újragyártás, az újrafeldolgozás és a javítás ágazatában. Végezetül pedig munkahelyeket biztosít a karbantartás, az újrahasználat, az újrafeldolgozás, a felújítás, a javítás és a használtcikk-értékesítés területén. Ezek a tevékenységek a becslések szerint 30–200-szor több munkahelyet teremtenek, mint a hulladéklerakás és -égetés.
Melyek a javasolt főbb intézkedések?
A javaslat ugyanazt a megközelítést követi, mint a környezettudatos tervezésről szóló jelenlegi irányelv, melynek köszönhetően több mint egy évtizede javul az energiához kötődő termékek hatékonysága az EU-ban. A környezettudatos tervezésre vonatkozó meglévő követelmények csak 2021-ben 120 milliárd euró energiaköltség-megtakarítást eredményeztek az uniós fogyasztók számára.
Az új javaslat a termékek lehető legszélesebb körére fog kiterjedni, és a „környezettudatos tervezés” sikeres megközelítését alkalmazza majd olyan termékszintű követelmények meghatározására, amelyek nemcsak az energiahatékonyságot mozdítják elő, hanem a körforgásos jelleget is, valamint csökkentik a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatásokat.
E követelmények termékspecifikus jogszabályokban kerülnek meghatározásra, és olyan előírásokat foglalnak majd magukban, melyek tartósabbá, megbízhatóbbá, újbóli használatra alkalmasabbá, korszerűsíthetővé, javíthatóvá, könnyebben karbantarthatóvá és felújíthatóvá, valamint energia- és erőforrás-hatékonyabbá teszik a termékeket. A követelmények kitérhetnek azokra az anyagokra is, melyek a körforgásosság útjában állnak, illetve a termékek újrafeldolgozott tartalmának volumenére, továbbá hogy miként lehetne őket könnyebben újragyárthatóvá és újrafeldolgozhatóvá tenni.
A javaslat lehetővé teszi, hogy tájékoztatási követelmények kerüljenek meghatározásra egyrészt azért, hogy jobban megismerjük az általunk vásárolt termékek hatását, másrészt hogy fenntarthatóbb döntéseket hozzunk a teljes értéklánc mentén. Digitális termékútlevelek kerülnek bevezetésre valamennyi szabályozott termék tekintetében. A termékinformációk egyúttal „teljesítményosztályok” – pl. „A-tól G-ig” terjedő skála – formáját is ölthetik a termékek összehasonlíthatóságának megkönnyítése érdekében. Ezeket az információkat lehetőség szerint a címkén kell majd feltüntetni. Ez a széles körben elismert uniós energiacímkéhez hasonló módon működne, és fel lehetne használni például javíthatósági pontszámok odaítéléséhez.
A javaslat ösztönzést nyújt a fenntartható termékekhez azáltal, hogy lehetővé teszi kötelező zöld közbeszerzési kritériumok megállapítását, kihasználva az ajánlatkérő szervek gazdasági erejét. Biztosítani fogja az anyagi érték megőrzését is, mégpedig az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének megakadályozására irányuló intézkedések révén. Ennek keretében messzemenő átláthatósági követelményeket állapít meg azon gyártók számára, melyek meg kívánnak válni eladatlan áruiktól, továbbá lehetővé teszi adott termékcsoportokra vonatkozóan a megsemmisítés betiltását. Az új intézkedések megerősítik a piacfelügyeletet és a jogérvényesítést is annak érdekében, hogy javuljon a megfelelőség és egyenlő versenyfeltételek teremtődjenek az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi termék számára.
A kibővített keret hatályba lépéséig a Bizottság a környezettudatos tervezésről szóló irányelv alapján folytatja munkáját. A környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó új, 2022–2024-es munkaterv az energiával összefüggő új termékeket fog tartalmazni, valamint naprakésszé teszi és növeli a már szabályozott termékek célértékeit.
Melyek termékekre terjed ki a javaslat hatálya?
A javaslat lehetővé teszi szabályok megállapítását bármely, forgalomba hozott vagy használatba vett fizikai árura vonatkozóan, beleértve a köztes termékeket is. Mindössze néhány ágazat – például az élelmiszerek, a takarmányok és a gyógyszerek előállítása – kap mentességet. Annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő prioritások meghatározása átlátható és inkluzív módon, valamint a kulcsfontosságú érdekelt felek bevonásával történjen, a Bizottság 2022 végéig nyilvános konzultációt indít a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó rendelet első munkaterve keretében kiválasztandó termékkategóriákról. A Bizottság előzetes értékelése megállapította, hogy az olyan termékkategóriák, mint a textíliák, a bútorok, a matracok, a gumiabroncsok, a mosó- és tisztítószerek, a festékek, a kenőanyagok, valamint az olyan köztes termékek, mint a vas, az acél és az alumínium, jelentős környezeti hatással bírnak, lehetőség kínálkozik a javításra, ezért alkalmas jelöltek lehetnek az első munkatervre.
A termékek egyedi jellemzőinek és sajátosságainak figyelembevétele érdekében termékenként kell meghatározni a szabályokat. Ha azonban bizonyos termékek (például elektronikus berendezések vagy textíliák) tekintetében elegendő közös vonás állapítható meg, akkor egy-egy termékcsoportra alkalmazandó szabályokat is meg lehet állapítani. A szabályok ezt követően az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi termékre egyformán vonatkoznak majd, függetlenül attól, hogy azokat az EU-ban állítják elő vagy importálják őket.
Hogyan történik a termékekre vonatkozó szabályok meghatározása?
A javasolt rendelet olyan keretet hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy termékszintű szabályok meghozatalára egy második szakaszban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal, termékenként vagy adott esetben termékcsoportonként kerüljön sor. Ez a környezettudatos tervezésről szóló jelenlegi irányelv alapján sikeresnek bizonyult megközelítésre épül.
A szóban forgó szabályok kidolgozását minden esetben alapos előkészítő folyamatok fogják alátámasztani, beleértve az érdekelt felekkel folytatott inkluzív konzultációt és hatásvizsgálatok elvégzését, többek között a fogyasztók számára való megfizethetőség, a versenyképességre gyakorolt hatások és az adminisztratív terhek tekintetében.
Hogyan kezeli a javaslat az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítésének kérdését?
A javaslat számos intézkedést tartalmaz a fogyasztóknak szánt eladatlan áruk megsemmisítésének megelőzésére.
Először is jelentősen növeli az átláthatóságot: az eladatlan termékeket hulladékká minősítő nagyvállalatok kötelesek lesznek éves adatokat közzétenni a leselejtezett termékek számára és a leselejtezés indokaira vonatkozóan, továbbá információval kell szolgálniuk – a hulladékhierarchiának megfelelően – újrahasználatra való előkészítés, újragyártás, újrafeldolgozás, energetikai hasznosítás, illetve ártalmatlanítás céljából leselejtezett áruk mennyiségét illetően is. Biztosítaniuk kell, hogy ezek az információk mindenki számára elérhetők legyenek, akár szabadon hozzáférhető weboldalon, akár más módon. Amint a rendelet hatályba lép, ez az intézkedés valamennyi érintett gazdasági szereplőre ki fog terjedni. A javaslat kifejezetten tiltja az intézkedéseket kijátszó gyakorlatokat, például hogy egy nagyvállalat megsemmisítés céljából kisebb (általában mentességet élvező) vállalkozásnak értékesítsen termékeket.
Másodszor, a javaslat lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy teljes egészében megtiltsa az eladatlan fogyasztási cikkek megsemmisítését, amennyiben az bizonyos termékkategóriák esetében sajátos problémát vet fel.
Milyen következményekkel jár az új jogszabály a gyártókra és a vállalatokra nézve?
A javaslat támogatni fogja a gazdasági növekedés erőforrás-felhasználástól való függetlenítését és az ellátási lánc átláthatóságának növelését.
Az anyagok kulcsfontosságú tényezők az európai iparágak számára, és jellemzően a gyártással foglalkozó uniós vállalatok inputköltségeinek több mint 40%-át teszik ki. Hatékony felhasználásuk fontos mind az 14 ipari ökoszisztéma versenyképessége szempontjából. Egyre inkább körforgásos és fenntarthatóbb termékek gyártása jelentős költségmegtakarítást eredményezhet, és a javuló termékminőséggel párhuzamosan a hírnév szempontjából is előnyökkel jár – számos vállalat már alkalmazza ezt a logikát.
A javasolt rendelet egyenlő versenyfeltételeket biztosít azon vállalkozások számára, amelyek termékeiket az uniós piacon kívánják értékesíteni. A harmonizált szabályok biztosítani fogják, hogy az eltérő nemzeti fenntarthatósági követelmények ne vezessenek a piac szétaprózódásához, ezáltal kiszélesítve a meglévő piacokat, és csökkentve a megfelelési költségeket és az adminisztratív terheket az EU-ban működő szereplők számára. Emellett a megerősített végrehajtás megvédi a szabályokat betartó vállalkozásokat, miközben biztosítja a környezetvédelmi célok teljesítését.
Milyen következményekkel jár a felülvizsgálat a fogyasztókra nézve?
A javaslat jobb tájékoztatást és jobb minőségű termékeket biztosít a fogyasztók számára. A szabályozandó termékek gyártási költségei várhatóan emelkedni fognak, és előfordulhat, hogy ezek bizonyos mértékben a fogyasztókra hárulnak majd. A környezettudatos tervezésről szóló jelenlegi irányelv tapasztalatai szerint azonban a megnövekedett előállítási költségeket több mint ellensúlyozzák a fogyasztók hosszú távú pénzügyi megtakarításai. A termékek jobb teljesítménye és hosszabb funkcionalitása csökkenti a termékek cseréjének szükségességét, és általános költségmegtakarításhoz vezet, többek között az alacsonyabb energia- és erőforrás-fogyasztás (például a mosógépek és mosogatógépek vízfogyasztása), a jobb teljesítmény, a tartósság, a korszerűsíthetőség és a javíthatóság, valamint az életciklus végén is megmaradó magasabb érték révén. Az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó újabb szabályok meghatározása további energiamegtakarítást eredményez, ami különösen fontos az energiaárak folyamatos emelkedése miatt.
Mit is takarnak a digitális termékútlevelek?
A digitális termékútlevelek olyan új eszközök, amelyek jelentősen javíthatják a termékek végpontok közötti nyomonkövethetőségét, kiegészítve a kézikönyvekben vagy a címkéken szereplő információkat. Segíteni hivatottak a fogyasztókat a megalapozott döntéshozatalban azáltal, hogy javítják a termékinformációkhoz való hozzáférést, a jogi követelmények hatóságok általi érvényesítését, és elérhetővé teszik a szervizek vagy újrafeldolgozók számára a releváns információkat.
A termékútlevélben feltüntetendő információk meghatározására a termékspecifikus szabályok kidolgozásakor kerül sor. Ide tartozhatnak az olyan információk, mint a termék környezeti lábnyoma, az újrafeldolgozási célok tekintetében hasznos információk, egy adott anyag újrafeldolgozott tartalma, az ellátási láncra vonatkozó információk és egyebek. Ezen túlmenően az információkhoz való hozzáférés a szükséges ismeret elve alapján lesz biztosított. A különböző érdekelt felek az egyes szabályozott termékcsoportokra meghatározott hozzáférési jogok alapján különböző információkészletekhez férhetnek majd hozzá. A rendszer a gazdasági szereplők által létrehozott és karbantartott decentralizált adatrendszeren fog alapulni.
Hogyan segíti az európaiakat a környezettudatos tervezésre és az energiacímkézésre vonatkozó új, 2022–2024-es munkaterv abban, hogy szembe tudjanak nézni a magas energiaárakkal vagy a termékek gyenge teljesítményével?
A jelenlegi környezettudatos tervezési és címkézési követelmények a becslések szerint 2021-ben több mint 120 milliárd eurós megtakarítást eredményeztek az európai polgárok számára. Az előre jelzett energiamegtakarítás a következő évtizedben növekedni fog, mivel a meglévő készülékállományt fokozatosan felváltják az uniós követelményeknek megfelelő modellek. Az új munkatervben felvázolt intézkedések különböző módon fognak további hozzájárulást nyújtani:
- A jelenlegi szabályok felülvizsgálata sok esetben növelni fogja a várható energiamegtakarítást vagy más előnyöket: az olyan termékekre vonatkozó új szabályok, mint a helyiségfűtő berendezések és a vízmelegítők, valamint a szárítógépek, megerősítik az energiahatékonysági minimumkövetelményeket, de a felülvizsgálat követelményeket vezet be más területeken is, például a pótalkatrészek rendelkezésre állása tekintetében.
- Új szabályok vonatkoznak majd a jelenleg nem szabályozott termékcsoportokra, például az okostelefonokra, a táblagépekre és a fotovoltaikus napenergia-rendszerekre.
- Értékelni kell egy sor új termékcsoportot, például az alacsony hőmérsékletű kibocsátókat vagy az elektromos járművek töltőit.
- A hatékony nemzeti piacfelügyeletet támogató és a gyártókat, importőröket és kiskereskedőket segítő intézkedések biztosítani fogják, hogy csökkenjenek a meg nem felelés miatt kiesett „megtakarítások”.
- Egy új webes eszköz segíteni fogja a fogyasztókat abban, hogy hatékony alternatívákat találjanak meglévő, régi készülékeikre, és megkönnyíti a zöld közbeszerzést a hatóságok és a vállalkozások számára.
Hogyan járul hozzá a kezdeményezés az EU stratégiai autonómiájához a kritikus fontosságú nyersanyagok és az energiafelhasználás tekintetében?
Az erőforrás- és energiahatékonyság javítására irányuló jelentős erőfeszítések ellenére az EU számos anyag és fosszilis tüzelőanyag tekintetében stratégiai függőséggel néz szembe. Ennek eredményeként továbbra is kiszolgáltatott az ellátási zavarokkal, az áringadozásokkal és a fogyasztás hosszabb távon várható globális felgyorsulása jelentette nyomással szemben. A közelmúlt több eseménye – többek között a Covid19-válság és Oroszország Ukrajna elleni agressziója – drámaian előtérbe helyezte a globális ellátási lánc sebezhetőségét. Az általunk felhasznált nyersanyagok mintegy 20%-át (1,53 Gt) importáljuk, ideértve mindenekelőtt a nagy értékű fémes ásványokat, a rövid élettartamú fosszilis tüzelőanyagokat és az Európában szűkösen rendelkezésre álló kritikus fontosságú nyersanyagokat.
Az anyagok élettartamának meghosszabbítása, értékük lehető leghosszabb ideig történő megőrzése, valamint az újrafeldolgozott anyagok termékekben való felhasználásának ösztönzése révén a javaslat elő fogja mozdítani, hogy a gazdasági fejlődés függetlenedjen a természeti erőforrások felhasználásától, és csökkenjen az anyagi függőség, ezáltal előmozdítva az EU nyitott stratégiai autonómiáját és ellenálló képességét.
További információk
Bevezető közlemény a fenntartható termékek normává tételéről”
Forrás:
Kérdések és válaszok: Kezdeményezés a fenntartható termékekért; Európai Bizottság; 2022. március 30.
Új európai Bauhaus: a városok és a polgárok támogatása helyi kezdeményezések megvalósításához
„A Bizottság ma három új felhívást tett közzé az új európai Bauhaus gyakorlati megvalósítása érdekében. A támogatás kifejezetten a polgárokat, nagy- és kisvárosokat célozza, hogy a helyi közösségekbe ágyazódva alulról építsék ki az új európai Bauhaus projektet.
Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „A polgárok a fenntarthatóbb, befogadóbb és szebb helyekre és életstílusokra való átállás fő mozgatórugói. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által közzétett két pályázati felhívás testre szabott lehetőségeket kínálva támogatja teljes körű szerepvállalásukat a helyi kezdeményezések innovatív és együttműködésen alapuló modelljeinek kidolgozásában. Az új európai Bauhaus az egyes polgárok által és számára készül.”
Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformokért felelős biztos erről így nyilatkozott: „A kohéziós politika ideális helyzetben van ahhoz, hogy a legfeljebb 100 000 fős településeken és városokban támogassa a helyi új európai Bauhaus projekteket és közösségeket. A kohéziós politika keretében az új európai Bauhaus ezen első célzott felhívásával technikai kapacitást biztosítunk olyan multidiszciplináris, nagy értékű projektekhez, amelyek fenntarthatóságot, esztétikát és inkluzivitást biztosítanak a helyi lakosság számára, és reméljük, hogy a jövőben még sokkal több ilyen projektet tudunk inspirálni.”
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által indított első és második pályázati felhívás a polgári szerepvállalásra irányuló tevékenységekre és a nyilvános terek polgárokkal való közös létrehozására összpontosít.
Az EIT-közösség „Polgári szerepvállalásra vonatkozó felhívása” arra kéri fel a polgárokat, hogy azonosítsák a városuk előtt álló releváns új európai Bauhaus kihívásokat, és működjenek együtt a megoldások közös tervezésében. A projektek segíteni fogják a polgárokat abban, hogy fenntarthatóbb szokásokat alakítsanak ki, új termékeket, szolgáltatásokat vagy megoldásokat dolgozzanak ki, és ösztönözzék a közösség tagjait a változások előidézésére.
A „Nyilvános terek közös létrehozása” című felhívás olyan projekteket támogat, amelyek innovatív megoldásokat találnak az új európai Bauhaus témakörében. A projektek arra ösztönzik a helyi szereplőket, hogy inspiráló, gyönyörű és fenntartható ötleteket adjanak a városokban, városi és vidéki területeken található nyilvános terek átalakítására, új megoldásokat hozva az átalakulásra. Az EIT két pályázati felhívásának benyújtási határideje 2022. május 29., közép-európai idő szerint 23 óra 59 perc.
A harmadik és egyben utolsó, „Az új európai Bauhaus helyi kezdeményezéseinek támogatása” elnevezésű pályázati felhívás technikai segítséget nyújt azon kis- és közepes méretű településeknek, amelyek nem rendelkeznek az új európai Bauhaus projektötleteinek valóra váltásához szükséges kapacitással vagy gazdag szakértelemmel. A pályázati felhívás keretében kiválasztott 20 helyi alapú projektkoncepcióhoz egy interdiszciplináris szakértői csoport testre szabott helyszíni támogatást fog nyújtani, hogy az új európai Bauhaus mintájára és a zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban alakítsák ki a koncepciókat. A kohéziós politika keretében nyújtott támogatás célja tehát elősegíteni az új európai Bauhaus regionális és helyi kezdeményezéseinek helyi alapú megközelítése bevezetését, és ösztönözni a tagállamok hatóságait arra, hogy több új európai Bauhaus-projektet indítsanak nemzeti szinten.
Az e folyamat során szerzett ismeretek és tanulságok beépülnek majd egy olyan eszköztárba, amelyet aztán más önkormányzatok, valamint az új európai Bauhaus-projektek helyi szintű kidolgozása vagy megismétlése iránt érdeklődő szélesebb nyilvánosság is használhat. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza a településeknek nyújtott technikai segítségnyújtást. Ez testre szabott módszertani, technikai, szabályozási, pénzügyi és társadalmi-gazdasági tanácsadás formájában valósulhat meg, amelyet a szakértői csoport biztosít a helyszínen, és amely támogatja a projektkoncepciók önkormányzatok általi továbbfejlesztését, valamint egy eszköztárat hoz létre a jövőbeli projektgazdák számára. A benyújtási határidő 2022. május 23., közép-európai idő szerint 17 óra 00 perc.
Háttér-információk
Az új európai Bauhaus egy olyan környezetvédelmi, gazdasági és kulturális projekt, amely az európai zöld megállapodás céljainak megvalósítása érdekében ötvözni kívánja a formatervezést, a fenntarthatóságot, az akadálymentesítést, a megfizethetőséget és a beruházásokat.
Az Ursula von der Leyen elnök által az Unió helyzetéről szóló, 2020. évi beszédében bejelentett új európai Bauhaus koncepciójának kialakításában emberek és szervezetek ezrei vettek részt szerte Európában és azon túl.
További információk
Polgári szerepvállalási tevékenységek – A felhívás weboldala
A nyilvános tér közös létrehozása – A felhívás weboldala
„Az új európai Bauhaus helyi kezdeményezéseinek támogatása” pályázati felhívás weboldala
Az új európai Bauhaus honlapja
Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)
Tájékoztató az EIT-közösség új európai Bauhaus tevékenységeiről”
Forrás:
Új európai Bauhaus: a városok és a polgárok támogatása helyi kezdeményezések megvalósításához; Európai Bizottság; 2022. március 30.
Közigazgatási, politikai informatika
- [Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]
Ajánlati/részvételi felhívás
- Informatikai eszközök beszerzése
Ajánlatkérő: Országos Rendőr-főkapitányság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/61, 2022.03.29. - Tevékenységmonitoring rendszer támogatása (KAK Tevékenységmonitoring rendszer) gyártói Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/61, 2022.03.29. - Microsoft licencek használati jogának megszerzése
Ajánlatkérő: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Közbeszerzési Értesítő: 2022/62, 2022.03.30. - Ajánlati Felhívás (Live Guide Klímavéd. alkalmazás továbbfejlesztés)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/62, 2022.03.30. - Az elektronikus kérelmi rendszer szolg biztosítása
Ajánlatkérő: EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Közbeszerzési Értesítő: 2022/62, 2022.03.30. - BSO43_VIKI Távmeghallgató végberendezések beszerz
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/63, 2022.03.31. - Wigner Adatközpont üzemeltetés támogatása
Ajánlatkérő: Wigner Fizikai Kutatóközpont
Közbeszerzési Értesítő: 2022/63, 2022.03.31.
Tájékoztató az eljárás eredményéről
- BIP2 Mobiltelefon_2
Ajánlatkérő: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
Nyertes: Xcopy Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 7.947.500,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/60, 2022.03.28. - HelpDesk rendszer kialakítása és bevezetése 2021.
Ajánlatkérő: Országos Bírósági Hivatal
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 46.356.600,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/61, 2022.03.29. - Navigációs adatbázisok és frissítések 2022-2023
Ajánlatkérő: Védelmi Beszerzési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság Magyar Honvédség Parancsnoksága;Magyar Honvédség Anyagellátó Raktárbázis
Nyertes: Aerotechnika M & T Budapest Repüléstechnikai Szolgáltató Zrt
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 70.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/61, 2022.03.29. - EJBCA licensz követés és support 2022-23
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: E-Group ICT Software Informatikai Zrt.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 129.752.500,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/61, 2022.03.29. - Telefonok és telefonhálózat karbantartása 22-23.
Ajánlatkérő: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
Nyertes: Ko-Telcom Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/62, 2022.03.30. - IBM Mainframe licenc követése 2022-2024
Ajánlatkérő: Magyar Államkincstár
Nyertes: IBM World Trade Corporation
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 2.005.889,- USD
Közbeszerzési Értesítő: 2022/62, 2022.03.30. - Központi mentés és archiválás
Ajánlatkérő: Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: NÁDOR Rendszerház Irodaautomatizálási Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 95.984.332,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/62, 2022.03.30. - CrowdStrike Falcon X … – eredmény
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: SpeSys Fejlesztő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 92.760.379,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/63, 2022.03.31. - FIT4EXPORT IT eszközök, online roadshow platform
Ajánlatkérő: HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Mű
Nyertes: GERINFO Informatikai Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság;Mac-Line Hungary Kiállításszervező Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 10.714.879,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/64, 2022.04.01.
Kiberbiztonság a számvevőszékek szemével
„Az Állami Számvevőszék a digitális tér kiberbiztonsági kockázatai, illetve azok kezelésének jó gyakorlatai témában rendezte meg a Discussion Point Quartely rendezvénysorozat első online eseményét. A nemzetközi program célja, hogy a világ számvevőszékei aktív párbeszédet folytassanak egymással és a digitalizáció adta lehetőségekkel élve, online módon osszák meg egymással tapasztalataikat, jó gyakorlataikat.
Az Állami Számvevőszék 2022. évi online nemzetközi webinárium sorozatának első állomásaként szervezte meg a „DiscussionPoint Quaterly – SAIs’ cyber security risks and their good practices targeting them” webináriumot. Az eseményen a résztvevők a számvevőszékekkel szembeni digitális és online tér okozta kiber fenyegetettségek trendjeivel, az egyes számvevőszékek ezen fenyegetettségekhez kapcsolódó hozzáállásával és jó gyakorlatival ismerkedhettek meg és aktív csoportmunka keretében folytathattak szakmai diszkurzust a témát illetően.
Az eseményen – a rendezvény házigazdáin kívül – kelet-közép- és dél-európai országok számvevőszékeinek képviselői vettek részt. Az alkalmat az Állami Számvevőszék részéről dr. Pálmai Gergely szabályozási és igazgatási vezető, illetve Erdélyi Zoltán számvevő moderálta.
A webináriumot Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke nyitotta meg videóüzenet formájában, melyben aktív párbeszédre, tapasztalatcserére buzdította a résztvevőket. Az elnöki köszöntő után az ÁSZ szakértői, illetve az észt számvevőszék vendégelőadója tartottak előadásokat a számvevőszékek kiberbiztonsági helyzetéről. Ezek keretében a résztvevők átfogó képet kaptak a nemzeti szintű kiberbiztonságot érintő jogszabályi keretekről és ezek alapján teljesítendő követelményekről. Az észt számvevőszék képviselője az előadásában az egyes közigazgatási hatóságok és az észt számvevőszék közötti együttműködés, illetve egyes feladatok koordinálása tekintetében szerzett gyakorlati tapasztalatait osztotta meg, míg az esemény utolsó előadása mélyebb, kimondottan szakmai témákat ölelt fel az egyes védelmi (adminisztratív, logikai és fizikai) intézkedéseket érintően.
Az előadásokat követően kiscsoportos foglalkozások biztosítottak lehetőséget a résztvevők számára az elhangzottak mélyebb megvitatására, a főbb következtetések leszűrésére és az egyes számvevőszékek témát érintő jó gyakorlatainak megosztására.
Az online esemény számos interaktív elemet is tartalmazott, amely lehetőséget biztosított a résztvevőknek, hogy hozzászólásaikkal, különböző feladatok megoldásával hatékony módon beszámoljanak véleményükről, tapasztalataikról.”
Forrás:
Kiberbiztonság a számvevőszékek szemével; Pálmai Gergely; Erdélyi Zoltán; ÁSZ Hírportál; 2022. április 1.
„Az „IKIR rendszer kiterjesztése és továbbfejlesztése” című projekt nyitókonferenciáját 2022. március 24-én rendezték meg a Belügyminisztériumban.
Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár köszöntőjét követően Kivés Zoltán, a projekt szakmai vezetője ismertette a rendszer továbbfejlesztését.
Az önkormányzatok számos adatot szolgáltatnak saját településükről, a „Helyi közszolgáltatás információs rendszer (IKIR)” létrehozásáig (2018.) azonban ezeket az adatokat nem kapták vissza strukturáltan, az ország összes településére vonatkozóan.
Az IKIR létrehozásával egy olyan informatikai rendszer létrehozása volt a cél, amely megalapozott döntések meghozatalát teszi lehetővé a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatban.
Az alkalmazáshoz eddig közel 1300 önkormányzat csatlakozott, a csatlakozás ingyenes. Az adatokat a Belügyminisztérium gyűjti be az adatgazdáktól, és tölti a rendszerbe.
A rendszer három fő funkciója az elemzés, a feladatellátási struktúra tervezése, valamint az elégedettségmérés. Az adatbázisban elérhető információk – egyebek mellett – az önkormányzatokat segítik pályázatok elkészítésénél vagy a lakosság megkérdezésénél.
A rendszer továbbfejlesztésének elsődleges célja az IKIR-hez csatlakozott ágazati adatbázisok számának bővítésével az elemzési lehetőség szélesítése. A jelenleg társult 16 szakrendszerhez a tervek szerint további 10 szakrendszer csatlakozik. Az érintett adatkörök között megtalálhatóak többek között köznevelési, közfoglalkoztatási, népességi, települési, baleseti, kulturális, adózási, illetve energiafelhasználási adatok is.A fejlesztés keretében az IKIR használatának elsajátítását biztosító online oktató videók elkészítése is megtörténik – erről Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár beszélt.
A Belügyminisztérium a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-2.3.1-VEKOP-16-2021-00002 azonosító jelű „IKIR rendszer kiterjesztése és továbbfejlesztése” című konstrukció keretében 2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült.”
—
„Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár köszöntőjét követően Kivés Zoltán, a projekt szakmai vezetője ismertette a rendszer továbbfejlesztését.
Az önkormányzatok számos adatot szolgáltatnak saját településükről, a „Helyi közszolgáltatás információs rendszer (IKIR)” létrehozásáig (2018.) azonban ezeket az adatokat nem kapták vissza strukturáltan, az ország összes településére vonatkozóan.
Az IKIR létrehozásával egy olyan informatikai rendszer létrehozása volt a cél, amely megalapozott döntések meghozatalát teszi lehetővé a helyi közszolgáltatásokkal kapcsolatban.
Az alkalmazáshoz eddig közel 1300 önkormányzat csatlakozott, a csatlakozás ingyenes. Az adatokat a Belügyminisztérium gyűjti be az adatgazdáktól, és tölti a rendszerbe.
A rendszer három fő funkciója az elemzés, a feladatellátási struktúra tervezése, valamint az elégedettségmérés. Az adatbázisban elérhető információk – egyebek mellett – az önkormányzatokat segítik pályázatok elkészítésénél vagy a lakosság megkérdezésénél.
A rendszer továbbfejlesztésének elsődleges célja az IKIR-hez csatlakozott ágazati adatbázisok számának bővítésével az elemzési lehetőség szélesítése. A jelenleg társult 16 szakrendszerhez a tervek szerint további 10 szakrendszer csatlakozik. Az érintett adatkörök között megtalálhatóak többek között köznevelési, közfoglalkoztatási, népességi, települési, baleseti, kulturális, adózási, illetve energiafelhasználási adatok is.A fejlesztés keretében az IKIR használatának elsajátítását biztosító online oktató videók elkészítése is megtörténik – erről Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár beszélt.A Belügyminisztérium a Közigazgatás- és Közszolgáltatás- Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-2.3.1-VEKOP-16-2021-00002 azonosító jelű „IKIR rendszer kiterjesztése és továbbfejlesztése” című konstrukció keretében 2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesült.”
Forrás:
Fejlesztik az önkormányzatok ingyenes információs rendszerét; Belügyminisztérium; 2022. március 24.
Az „IKIR rendszer kiterjesztése és továbbfejlesztése” című projekt nyitókonferenciája 2022. március 24-én; Belügyminisztérium
Önkormányzati Koordinációs Iroda; 2022. március 24.
Informatika, távközlés, technika
„A Digitális Jólét Nonprofit Kft. és a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. pályázatot hirdetett „Adatgazdaság digitalizációs összefüggései” címmel. A pályázati felhívás olyan egyetemistáknak, frissen végzett pályakezdőknek szólt, akik szakdolgozatukat, diplomamunkájukat, valamint doktori disszertációjukat az adatgazdaság digitalizációs összefüggései témában készítették. Pályázni azzal a már elkészült szakdolgozattal, diplomamunkával, vagy doktori disszertációval lehetett, melynek védésére 2020. januárja után került sor.
A pályázati program célja a témát kutató hallgatók elismerése, a téma iránti kutatási kedv, motiváció növelése, így a digitalizáció- és adattudatos hallgatók képzésének erősítése, illetve a hazai felsőoktatásban és tudományos pályán tevékeny szakemberek utánpótlásának támogatása. A pályázati kiírásban felsorolt témák között szerepelt a blockchain, a digitális hálózatkutatás, a digitális állam, a digitális szuverenitás, a mesterséges intelligencia, valamint az új technológiák, az okos város, okos vidék, digitális agrárium, a digitális oktatás és kompetenciafejlesztés.
A 2022. február 28-án lezárult pályázati felhívásra összesen 134 db pályamunka érkezett, 17 különböző magyar egyetemről, de pályáztak hallgatók a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről, a spanyol University of the Basque Country és a német Karlsruhe Institute of Technology felsőoktatási intézményekből is.
A díjakat ünnepélyes eredményhirdetés keretében adták át március 30-án az Innovációs és Technológiai Minisztérium Fő utcai épületében. Az eseményen a pályázat védnöke, Prof. Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntő videóüzenetében kijelentette: „A XXI. század második évtizedében az egyik legizgalmasabb kérdés az, hogy az egyes tudományágak művelői együttműködve hogyan tudják megadni a jó válaszokat annak érdekében, hogy az egyes gazdaságok, ökoszisztémák, nemzetek és vállalkozások az adatalapú átállásnak, az adatvezérelt ágazati irányításnak a nyertesei legyenek.” A miniszter köszöntőjét zárva elmondta, bízik abban, hogy egy olyan versenyt sikerült most elindítani, amelyet évről-évre meg tudnak rendezni, és ezzel még nagyobb figyelmet tudnak irányítani a digitalizáció és az adat területének fontosságára.
Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte, hogy mára a digitalizációs technológiák az életünk minden szegmensét behálózzák, de ezek a fejlesztések csak akkor tudnak egységes a lakosság, az ipar, a gazdaság érdekeit kiszolgáló megoldásokká válni, ha az adatok hasznos, ésszerű és célravezető módon kerülnek hasznosításra, úgy ahogyan ezt a nyertes pályázók is tették.
Dr. Gál András Levente a Digitális Jólét Program szakmai vezetője, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont vezetője beszédében hangsúlyozta, hogy a digitális és az adatgazdasági ökoszisztéma fejlesztése kiemelt feladat mind a DJP, mind a NATUK tevékenysége során, ezért is örül annak, hogy ma már ilyen nagy számban készülnek doktori disszertációk, szakdolgozatok, tanulmányok és pályázatok mesterséges intelligencia, digitalizáció és társadalom témában. A szakmai vezetői a különdíjak tekintetében kiemelte, hogy az egészségügy területéről olyan kimagasló pályamunkákat díjaztak, amelyek a mesterséges intelligencia, valamint a hálózatelméleti megközelítések segítségével mutatnak újító alkalmazásokat, és amelyek akár az életünket is befolyásolhatják a jövőben.
A pályamunkákat tudományterületenként szekciókra osztva díjazták. A beérkezett szakdolgozat pályázatok esetén négy területen osztottak ki díjakat: Adat és Mesterséges Intelligencia; Adatvédelem és információbiztonság; Digitális állam, továbbá Digitalizáció és társadalom. Az első helyezett 300 000 forint díjazásban részesül, valamint szakmai gyakorlati lehetőséget kap a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-nél. A második helyezett 200 000 forintot, míg a harmadik 100 000 forintot nyert el pályázatával. Doktori disszertáció esetén az első helyezett 600 000 forint díjazásban részesül, valamint szakmai gyakorlati lehetőséget kap a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-nél. A második helyezett 400 000 forintot, míg a harmadik 200 000 forintot nyert el pályázatával. Mind a szakdolgozatok, mind a doktori disszertációk tekintetében is kerültek kiosztásra különdíjak, a szakdolgozat pályázatok esetén 200 000 forint értékben, a doktori disszertációk tekintetében 400 000 forint értékben kerültek kiosztásra a díjak.
Forrás:
Kihirdették az adatgazdasági digitalizációs pályázat nyerteseit; Digitális Jólét Program; 2022. március 30.
Társadalom, gazdaság, művelődés
A digitális egészségügy piaci szegmensének nekrológja
„Egy rövid gazdasági hír jelent meg 2021 decemberében arról, hogy az állam megvásárolta a Pan-Inform Kft-t, amely a Magyar Telekom érdekeltségébe tartozó T-Systems Magyarország digitális egészségügyi szolgáltatásokat végző leányvállalata volt.
A szakma nem lepődött meg, hiszen dominánsan ez a cég vett részt az ún. Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) megalkotásában, a központi szoftver komponensek fejlesztésében és üzemeltetésében.
Logikus lépés volt az egészségügyi ágazat stratégiai szempontból fontos egységes információs rendszerének az állami kézbe vétele, a függőség megszüntetése.
2022. január végén megjelentek az ezzel kapcsolatos Kormányrendeletek is, ami azonban az állami tulajdonba vétel és az ezzel kapcsolatos szabályozások mellet egy váratlan kiegészítést is tartalmazott.
Gyakorlatilag az új intézmény – ami a Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. nevet kapta, – nem csak az EESZT-vel kapcsolatos informatikai fejlesztési és üzemeltetési feladatokat kapta meg, hanem kötelező érvénnyel és kizárólagossággal valamennyi állami egészségügyi közhivatal, kórház, szakrendelő és ezek valamennyi egészséginformatikai tárgyú termékére és szolgáltatására is kiterjedt.
Az érintett közel száz egészségügyi intézményben hosszú évek óta jelen van termékeivel és szolgáltatásival több informatikai cég is, amelyek erre a célra fejlesztett erősen integrált medikai szoftverekkel több mint 25 éve támogatják az egészségügyi ellátás folyamatainak adminisztrációs és dokumentációs feladatait, kiszolgálják a közfinanszírozás rendszeres adatigényét, megvalósítják az EESZT által biztosított szolgáltatások gyakorlati használatát az orvosok és szakdolgozók részére.
Az integrált alkalmazások biztosítják a gyakran változó és erősen szerteágazó egészségpolitikai, közfinanszírozási szabályok leképzését, a helyi folyamatokhoz történő illesztését, az adminisztrációhoz kevésbé szokott orvosok és szakdolgozók ilyen irányú terhelésének csökkentését figyelembe véve. Teszik ezt álladó innovációs kényszerben és több erőtér által befolyásolt versenyhelyzetben, jól vagy kevésbé jól, de alázattal és magas szintű kompetenciával.
Kérdezhetjük, hogy miért probléma, ha az állam belép erre a stratégiai fontosságú területre és mint tulajdonos és működtető központilag kiválasztott egyforma alkalmazást biztosít a kórházainak?
A laikus számára könnyen eladható, hogy ez így biztosan olcsóbb, az orvos vagy dolgozó bárhova is megy nem kell alkalmazkodni a rendszer használatára, jobban védhetőek így a betegadatok, az infrastruktúra egyszerűbben menedzselhető központilag.
Szóba kerülhet az is, hogy hiszen az EESZT már megteremtette az alapokat, további fejlesztések megvalósulásához szükséges az egységes központi szolgáltatások megvalósítása a végpontokon is.
Ráadásul akár az is lehet egy érv, hogy a sok informatikai szállító gátolja a további fejlesztési források hatékony felhasználását.
Ezzel szemben informatikai szakmai és közigazgatási szervezési oldalról alaposabban megvizsgálva a kérdést, már sokkal több ellenérv és cáfolat kerül elő:
- az egységes informatikai megoldást maga az EESZT, azaz egy jól kialakított middleware megoldás biztosítja, nem egy egyforma alkalmazás (lásd NAV Online számla megoldása);
- az egészségügyi intézményrendszerekben a betegellátás folyamatai nem egységesek, ezért a progresszivitási szintekhez, a szakmai struktúrához és a helyi körülményekhez igazított integrált rendszerek jobban kiszolgálják a felhasználókat, kiforrott megoldásokkal támogatják a zavartalan működést;
- az orvosok és szakdolgozók dominánsan egy intézményben dolgoznak, nem cserélgetik folyamatosan a munkahelyüket, ezért nincs igazán haszna az egyforma kezelő felületnek;
- a központilag az intézményekre „ráerőltetett” rendszerek önmagában nem adnak nagyobb biztonságot, nem illeszkednek az intézményi kultúrában kialakult követelményekhez, ezért inkább összességében csökken a biztonsági szint;
- az egy alkalmazás fejlődését és korszerűsítését biztosító központi követelmények támasztása esetleges, jóval kevesebb, mint az intézményekben helyileg igényelt fejlesztések mértéke;
- az egyforma rendszer bevezetése és ezzel együtt az egyes intézményekben a korábbi megoldások megszüntetése negálja az eddig tett erőfeszítéseket, gépekkel és rendszerekkel történő illesztéseket, visszafogja az élenjárókat a lemaradók érdemi felemelése nélkül.
Az általánosságban is használható informatikai érvek mellett a konkrét eset kapcsán megjegyezhető, hogy a kiválasztott rendszer még csak nem is a leginkább elterjedt szoftver, ráadásul a legkevésbé moduláris és rugalmas HIS alkalmazás.
Közép és hosszú távon pedig szinte biztosra vehető, hogy egy ilyen kötelezően előírt állami rendszer megléte és a piaci verseny hiánya megöli az innovációt, drágává teszi a fejlesztést és érdekeltség híján rontja a minőséget és a felhasználói élmény biztosítását.
Mi akkor a cél? Nehezebbé tenni az egészségügyi dolgozók adminisztrációs munkáját? Információs monopóliumot kiépíteni? A következő 7 éves ciklus összes EÜ IT fejlesztésének egy kézbe helyezése, minden lehetséges versenytárs törvényi kizárása mellett?
Nem hinném, de sajnos más magyarázatot nem nagyon tudok találni, mert ilyen jellegű törekvéseknek a megvalósítása sehol és semmilyen ágazatban nem hozott pozitív eredményt, csak súlyos negatívumokat.
Végezetül megállapítható, hogy a piac ellehetetlenítése és a 25-30 éves termékfejlesztések megsemmisítése közvetlenül minimum féltucat vállalkozást, 500-600 család megélhetését, a magántulajdon (know-how, szellemi termék) szentségébe vetett hitét, vállalkozó kedvét és innovációs törekvéseit szünteti meg.
Következményként az önkormányzati, egyházi, alapítványi és magánegészségügyi szolgáltatók a piac mesterséges szűkítése és a méretgazdaságosság okán kevesebb termékből és jóval drágábban választhatnak medikai rendszert a működésükhöz.”
Forrás:
Egy ágazati IT piaci szegmens nekrológja; Király Gyula; Növekedés.hu; 2022. március 28.
A szerző egészségügyi informatikus, rendszerszervező, az OEP volt informatikai főigazgató-helyettese
D-Care Labs Budapest: prototípus-készítés, tesztelés a közös fejlesztési folyamatban
„Innovációs laboratóriumunk, a D-Care Labs Budapest első évfolyamában szépen haladnak az innovációs csapatok az új módszertanok mentén új szolgáltatásaik fejlesztésében, tesztelésében. A TÖOSZ által létrehozott és üzemeltetett innovációs laboratórium célja, hogy biztonságos, nyitott terepet nyújtson az otthoni gondoskodási formákat támogató innovációk kifejlesztéséhez.
Az otthoni gondoskodási formák fejlesztésén dolgozó csapatok újra találkoztak 2020. március 25-én, ezúttal is online módon, hiszen az innovációs laboratóriumban résztvevő szakemberek az ország különböző részein dolgoznak.
A Design Thinking, agilis módszertanok mentén a célunk, hogy az ellátottak igényét minél jobban megismerve, velük együtt alakítsunk ki új utakat az idősek, vagy fogyatékkal élők vagy gyermekek számára.
Ígéretes, sokak életét megkönnyítő, újszerű szolgáltatások, termékek készülnek a laboratóriumban – nagy büszkeségünkre. Három remek szakértő, mentor – Fekete Katalin, Iványiné Szabó Andrea és Soltész Anikó vezeti a workshopokat és támogatja az egyes innovációs csapatokat.
A prototípus készítésekor azt szeretnénk kipróbálni, hogy az új szolgáltatás, vagy termék megfelelően fog-e működni. Ez az első olyan lépés, amikor még nincsen készen az innovációnk, de a lényeget már tudjuk, van egy világos elképzelés arról, hogy mit szeretnénk elérni. A felhasználói igényekre összpontosítva a tesztelés során mindig szem előtt kell tartani a probléma-meghatározást.
A prototípus készítés módszertanával az új termék vagy szolgáltatás középpontjába valóban azokat az embereket tudjuk helyezni, akik használni fogják azokat: az ő igényeikre, érzéseikre, tapasztalataira, képességeire, óhajaira… stb. szabjuk a szolgáltatásunkat, azok visszajelzései alapján.
Online platform is készül a tudás és tapasztalatok, hálózatosodás elősegítésére a D-Care Labs projektben. Reméljük, az első évfolyam tapasztalatai nyomán még több innovációt segíthetünk kiteljesedni a jövőben. Kövesse híreinket és csatlakozzon a munkánkhoz Ön is.”
Forrás:
D-Care Labs Budapest: prototípus-készítés, tesztelés a közös fejlesztési folyamatban; Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; 2022. március 26.
Több megrendelést adnának az európai digitális cégeknek a francia elnökjelöltek
„Az európai technológiai protekcionizmus kérdésében az összes politikus egyetértett.
A francia elnökjelöltek egyöntetűen úgy vélik, hogy az európai informatikai vállalatoknak az eddiginél sokkal több közbeszerzési megbízást kell kapniuk, mert csak így erősödhet meg Európa annyira, hogy egy napon képes lesz lépést tartani az amerikai és a kínai IT-óriásokkal. Ehhez elengedhetetlen lenne, hogy az Európai Unió saját szabadkereskedelmi szabályokat hozzon, amelyek a kontinens saját vállalkozásait részesíti előnyben a közbeszerzési eljárások során.
Yannick Jadot, a Zöldek elnökjelöltje kiemelte, hogy a közbeszerzési piacoknak lehetővé kell tenniük a francia vagy az európai társaságok megerősítését. Ezért szükség van egy az európai technológia vásárlását támogató törvény (Buy European Tech Act) kidolgozására és bevezetésére.
Nelly Garnier regionális tanácsnok és Valérie Pécresse választási kampányának digitális ügyekért felelős szóvivője hozzátette, hogy a francia technológiának nem támogatásokra, hanem szerződésekre van szüksége. Amennyiben támogatni akarják a francia piacvezetők fejlődését, akkor a közbeszerzési eljárások során el kell tüntetni az esetleges akadályokat, ahogy azt egyébként Európa minden vetélytársa is teszi. Felmerült javaslatként egy francia és európai szoftver- és algoritmuskvóta bevezetése, amely 2027-re elérné az 50 százalékot.
Éric Zemmour jobboldali elnökjelölt azt szorgalmazta, hogy két éven belül hozzanak létre egy európai mechanizmust a közbeszerzési eljárások területén, amely meghatározná a nemzeti cégek arányát. A politikus meggyőződése, hogy a felhőkörnyezet és a kiberbiztonság két kulcsfontosságú terület a francia digitális szuverenitás szempontjából. Rémi Cardon szenátor – Anne Hidalgo párizsi polgármester és szociáldemokrata elnökjelölt technológiai kérdésekért felelős szakértője – kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárások átfogó vizsgálatát követelik, hogy elérjék az európai szuverenitást a területen. A támogatások helyett a startupoknak közbeszerzési megrendeléseket kell kapniuk.
Bastien Lachaud, a La France Insoumise nevű radikális baloldali párt képviselője azt mondta, hogy egy olyan protekcionizmusra van szükség, amely az államnak és a helyi hivatalok számára elrendeli, hogy francia dolgokat vásároljanak és ha az Európai Unió ellenkezne ebben a kérdésben, akkor engedetlennek kell lenniük.
Jill-Maud Royer, aki Jean-Luc Mélechon programjának digitális részlegvezetője azt gondolja, hogy egy Buy European Act törvény valószínűleg nem rossz dolog, de biztosítani kell, hogy a javasolt európai vállalatok nem az amerikai konszernek ügyfelei. A francia közigazgatásban és szolgáltatásokban nyílt forráskódú szoftvereket kellene alkalmazni, amelyek az ellenőrizhetőség jegyében garantálják a nemzeti szuverenitást.
Érdekesség, hogy miközben még 2017-ben az európai vásárlási törvény megalkotása egyike volt Emmanuel Macron államfő választási ígéreteinek, addig az idén már az állami vásárlási politikát akarja úgy módosítani, hogy a fő cél a helyben való és ne a mindennél olcsóbb vásárlás legyen azért, hogy így fejlődhessen az innováció és a francia ipar. Cédric O francia digitális ügyekért felelős francia miniszter úgy fogalmazott, hogy a kormány pragmatikus akar lenni és azzal érvelt, hogy a kérdés az Európai Bizottság és nem az egyes tagállamok illetékességébe tartozik. Ezért ők továbbra is az európai irányelveket követik. Franck Riester francia kereskedelmi miniszter mindezt azzal egészítette ki, hogy leszögezhető: a naiv Európa immár a múlté. ”
Forrás:
Több megrendelést adnának az európai digitális cégeknek a francia elnökjelöltek ; SG.hu; 2022. március 31.
A tudatos adatgazdálkodás stratégiai fontosságú a mezőgazdaság számára
„A gazdálkodói vagy kormányzati szinten stratégiai fontosságúvá váló tudatos adatgazdálkodásról és a vidékfejlesztési források bővüléséről is beszélt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Agrárközösség Kft Precíziós mezőgazdaság című rendezvényén szerdán, Kecskeméten.
Feldman Zsolt emlékeztetett rá, hogy az elmúlt időszakban a kormány megháromszorozta a vidékfejlesztési forrásokat. „A rendszerváltás utáni legnagyobb modernizációs hullámát indítottuk el a magyar agráriumnak” – mondta, és kiemelte, hogy csak tavaly 1100 milliárd forint értékben írtak ki technológiai megújításokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódó pályázatokat. Hozzátette: úgy alakították ki ezeket a pályázati konstrukciókat, hogy ne csak egy egyszerű fejlesztés lehetőségét biztosítsák az érintetteknek, hanem egyfajta technológiai léptékváltás irányába is tereljék őket.
Az államtitkár hangsúlyozta, azok tudnak a nyertesei lenni ennek a mostani, embert próbáló időszaknak, akik a modern technológiákat alkalmaznak.
A modernizáció nem csak a technológiai értelemben véve fontos – mondta Feldman Zsolt, és azokról a szabályozási változtatásokról is beszélt, melyek a családi gazdaságokra, az osztatlan közös tulajdon kimérésére vagy éppen az öntözéses gazdálkodásra vonatkoznak. Hozzátette: ott ahol lehetett, a maguk eszközeivel csökkentették a modernizáció gátjait.Feldman Zsolt hangsúlyozta azt is, hogy a termelési adatok majdnem annyit érnek, mint a gépek és a technológiák. „Minél előbb át kell állni az adatalapú gazdálkodásra, ami a jövőben alapfeltétele lehet az agrártámogatásoknak” – figyelmeztetett.
Aki időben felkészül, az helyzeti előnyhöz jut; az adat ugyanis vagyonelemmé vált – mondta Feldman Zsolt. Hozzátette, hogy a modernizációs programban a precíziós átállás ösztönzése a „zászlóshajó projekt”, és megemlítette, hogy csak márciusban a precíziós pályázatoknál 50 milliárd forint értékben hagynak jóvá támogatási kérelmeket.
Arról is beszélt, hogy a magyar agráriumban az adatalapú gondolkodás évtizedes hagyományokra nyúlik vissza, és az elmúlt néhány évben komoly fejlődésnek is indult a digitális agrárstratégia 2019-es elindulását követően. Az államtitkár szerint az adatalapú, modern technológiákat alkalmazó, értékteremtő munka képes biztosítani a magyar agrárium versenyképességét, éppen ezért a digitalizációnak valamennyi mezőgazdasági ágazatban kiemelt szerepet kell biztosítani.”
Forrás:
A tudatos adatgazdálkodás stratégiai fontosságú; Agrárminisztérium; 2022. március 30.
Digitális transzformáció: stratégia és technológia
Tovább halasztják a Pentagon felhős beszállítói pályázatának eredményhirdetését
„A tervezettnél jóval nagyobb falatnak bizonyul az Amerikai Védelmi Minisztérium számára a hivatal által használt publikus felhőszolgáltatások kiválasztása. A szervezet az eredetileg tervezett áprilisi eredményhirdetést decemberre halasztotta.
Áprilisról decemberre halasztja a Pentagon a szervezet informatikai infrastruktúrájának modernizációs folyamatában kulcsszerepet játszó felhős beszállítói tender eredményhirdetését – jelentette be a védelmi minisztérium informatikai igazgatója kedden. A mintegy 9 milliárd dolláros keretösszegű tenderen a korábban egyszer már kiválasztott Microsoft mellett az Amazon, az Oracle és a Google is pályázott.
A szervezet tavaly júliusban jelentette be, hogy felbontja a 2019-ben megkötött, a Pentagon IT-rendszereinek gyökeres átalakítását célzó Joint Enterprise Defense Infrastructure (JEDI) nevű keretszerződést, melynek értelmében egyetlen beszállító, a Microsoft szállíthatott volna felhős megoldásokat a hivatal számára.
A Pentagon hivatalos indoklása szerint a szerződés tartalma a megkötése eltelt idő óta zajlott technológiai fejlődésnek és a megváltozott feltételeknek köszönhetően nem felel meg többé a minisztérium igényeinek.
A JEDI elkaszálása után egy új felhős keretszerződés mielőbbi tető alá hozását ígérte a hivatal, mely elődjével ellentétben egy multi-cloud/multi-vendor szerződés lett, ezzel csökkentve a minisztérium informatikai rendszereinek kitettségét.
Ez lett a Joint Warfighter Cloud Capability (JWCC) projekt, melybe a Microsoft mellett eredetileg csak az Amazon kapott volna meghívást, miután a minisztérium korábbi álláspontja szerint ez a két cég képes csak az igényeknek mindenben megfelelő technológiát a szervezet rendelkezésére bocsátani – végül a beszállítói tender meghívásos fordulójában két másik jelentkezőt, az Oracle-t és a Google-t is alkalmasnak találták.
A kiválasztási folyamat során egyébként éppen négy beszállítót nevezhetnek meg, melyek a Pentagon részére felhős informatikai megoldásokat szállíthatnak majd ötéves időtávlatban, legfeljebb 9 milliárd dollár értékben – melyen a győztesek a keretmegállapodások alapján osztozhatnak majd.”
Forrás:
Késve nevezi meg felhős beszállítóit a Pentagon; Koi Tamás; HWSW.hu; 2022. március 30.
„A Lengyel Űrügynökség (POLSA) szándéknyilatkozatot írt alá a Virgin Orbit céggel. A LauncherOne rakétát indító repülőgépek jövőre már Lengyelországból is felszállhatnak.
A POLSA és az amerikai cég képviselői remélik, hogy a közös projekt előnyeit az egész régió élvezheti. A hírek szerint több közép-kelet-európai ország is érdeklődik a részvétel lehetősége iránt. Grzegorz Wrochna, a POLSA elnöke elmondta, hogy a lengyel űripar rohamléptekkel fejlődik, de a fejlődés tempójának gátat szab a szűkös startkapacitás. Ezt a problémát kívánták orvosolni a Virgin Orbittal kötött megállapodással.
A megállapodás hangsúlyozza, hogy Lengyelország nem kíván orosz technológiát használni, az európai hordozórakéták kapacitása viszont korlátozott. Bár Lengyelországnak 500 km hosszú tengerpartja van, az azonban a Balti-tenger partján fekvő többi ország közelsége miatt nem alkalmas arra, hogy ott tengerparti, fix telepítésű indítóhelyet alakítsanak ki, mert a rakétafokozatok lakott területre zuhanhatnak. Ezzel szemben a Virgin Orbit Lengyelországból felszálló repülőgépe az Északi-tenger fölött, 10 000 méter magasságban, 600 km/h sebességgel indíthatja majd a LauncherOne rakétákat.
A Virgin Orbit kétlépcsős rakétája a 2020 májusi sikertelen tesztrepülése óta már három sikeres küldetést teljesített. A lengyel fél azt szeretné, ha az első startot egy lengyel repülőtérről már 2023 nyár végén végrehajthatnák. Mint Wrochna elmondta, ezután fokozatosan átvennék a technológiát és kiképeznék saját pilótáikat a feladatra. Lengyelország célja, hogy erősítse az együttműködést Kelet- és Közép-Európa országaival, elsősorban a Három Tenger Kezdeményezés keretében. A Potenciális együttműködő partnerek között Magyarországot is megemlítik, emellett Horvátország, Csehország, Litvánia, Románia és Szlovákia bevonása szerepel a terveik között.
Tavaly a lengyel űripari cégek együttműködésében létrehozott PIAST (Polish Imaging Satellites) konzorcium három nanoműhold fejlesztését kezdte el, amelyeket 2024-re tervezett pályára állításuk után a fegyveres erők fognak működtetni. A konzorcium egyik tagja, a Creotech Instruments a Katonai Műszaki Egyetemmel (WAT) együttműködve építi meg a műholdakat. A konstelláció műholdjaival a lengyel fegyveres erők 5 méter körüli felbontású felvételekhez juthatnak hozzá.
Akárcsak hazánk, Lengyelország is 1999 óta a NATO, 2004 óta az EU tagja, viszont az ESA-hoz már 2012-ben teljes jogú tagállamként csatlakozott. A Lengyel Űrügynökséget (POLSA, Polish Space Agency) 2014-ben hozták létre, tényleges működését 2015-ben kezdte meg. Munkáját a miniszterelnök felügyeli, székhelye Gdańskban van. ”
Forrás:
Rakétaindítás Közép-Európából; Űrvilág; 2022. március 28.
„Űradatokkal a fenntartható turizmusért – európai verseny magyar fordulóval, a Design Terminal szervezésében.
A Design Terminal űripari portfóliója új programmal bővült: ők szervezik a 3. CASSINI Hackathon magyarországi fordulóját. Ennek célja, hogy innovatív ötletek felkutatásával járuljon hozzá az európai űrprogramok sikeréhez. A hackathon, vagyis 24 órás ötletverseny résztvevői európai űradatok és -technológiák segítségével tehetik fenntarthatóbbá a kontinens turizmusát, a szektor három, sürgető kihívása alapján:
- Fenntartható úti célok felkutatása
- Kevésbé ismert városok és kultúrák megismertetése a turistákkal
- Utazók ösztönzése a természet felelős látogatására
A pandémia különösen érzékenyen érintette a turisztikai szektort, melynek újjáélesztése hazánkban is fontos kormányzati törekvés. A fenntartható turizmus az EU klímastratégiájának hangsúlyos eleme. A 2022. május 12–14-én megrendezendő angol nyelvű hackathon az európai turisztikai szektor ellenálló képességének, digitalizációjának és fenntarthatóságának fejlesztését célozza (Re)Visit Europe címmel. Az innovatív ötletek a szektor digitalizációját segíthetik.
A résztvevőktől azt várják, hogy dolgozzanak ki innovatív megoldást a hackathon kihívásaira angol nyelven a Galileo, az EGNOS és a Copernicus műholdak adatainak segítségével. A három kihívás közül egy kiválasztottra várnak megoldást, 3–4 fős csapatok tudnak részt venni a hackathonon. (Egyénileg is lehet jelentkezni, a csapatalkotásra jelentkezés után is lesz lehetőség.) Az eseményhez online is lehet csatlakozni. A jelentkezés május 5-én zárul. Előzetes űrtapasztalat nem szükséges, bármilyen szakterületről várják a részvevőket, ha van egy jó ötletük. A magyar forduló győztese értékes nyereményekkel lesz gazdagabb, és lehetőséget kap arra, hogy projektjét egy EU-s szintű versenyen mutassa be.
Forrás:
CASSINI Hackathon; Űrvilág; 2022. április 1.