Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Összesen tizenegy gazdasági társaság kerül a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) tulajdonosi felügyelete alá
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. (DMÜ), Guller Zoltán, Magyarország
dr. Guller Zoltánt az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezték ki
Tárgyszavak: digitális kormányzati szolgáltatások, Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. (DMÜ), Guller Zoltán, Magyarország

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Digitalizálódó vállalatok vezetői az IVSZ megújult elnökségében
Tárgyszavak: Informatikai Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), Magyarország

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Összesen tizenegy gazdasági társaság kerül a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) tulajdonosi felügyelete alá

„Cél, hogy 2025-ig mindenki el tudja intézni a hivatalos ügyeit egy mobiltelefon segítségével.

Megjelent az a rendelet, amelynek értelmében 7 gazdasági társaság került a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) tulajdonosi joggyakorlása alá, így közvetlen módon 7, míg közvetett módon 11 társaság felett látja el a tulajdonosi jogokat a DMÜ.

A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) működését Guller Zoltán miniszteri biztosként felügyeli ezentúl. Ez a lépés lehetővé teszi az eddigi széttagolt működés racionalizálását, és biztosítja a kijelölt célok megvalósítását. Szeptember 1-jével az ügynökség irányításával, a kapcsolódó szervezetek bevonásával megkezdődik az összehangolt munka.

A Digitális Magyarország Ügynökség felügyeli a kormányzati informatikát, valamint az e-közigazgatási, informatikai rendszerek és infrastruktúrájuk üzemeltetéséért, továbbá a kapcsolódó fejlesztések megvalósításáért is felel. Céljai között szerepel az ügyfélbarát szolgáltatások kialakítása, a digitális állampolgárság megteremtése, egy magyar bázisú felhőszolgáltatás létrehozása, az adatalapú kormányzati döntéselőkészítés és döntéshozatal megvalósítása, és az összehangolt infrastruktúra működtetése. Emellett fő feladata a kormányzati digitalizáció, valamint a digitális állampolgárság megteremtése. Fontos szándék, hogy 2025-ig mindenki el tudja intézni a hivatalos ügyeit egy mobiltelefon segítségével.

A cél, egy átlátható és kiszámítható működés, melynek érdekében a DMÜ ernyőszervezetként tevékenykedik majd.

A rendelet szerint az alábbi állami tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonosi jogkörgyakorlása került a Digitális Magyarország Ügynökséghez:

* Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
— Idomsoft Informatikai Zrt.
— Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt.
— Kopint-Datorg Informatikai és Vagyonkezelő Kft.
* Digitális Adattranzakciós Központ Kft.
* Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.
— Kormányzati Szoftverlicenc-gazdálkodási Kft.
* Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.
* Nemzeti Üzleti Szolgáltató Zrt.
* Digitális Jólét Nonprofit Kft.
* Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft.”

Forrás:
Tizenegy gazdasági társaságot olvaszt be a Digitális Magyarország Ügynökség; Computerworld; 2022 szeptember 1.
8/2022. (VIII. 31.) GFM rendelet a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlóként történő kijelölése, valamint az Egy a Természettel Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonosi joggyakorlójának változása érdekében az egyes állami tulajdonban álló gazdasági társaságok felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló személyek kijelöléséről szóló 1/2022. (V. 26.) GFM rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2022. évi 141. szám; 2022. augusztus 31.; 5991-5992. o. (PDF)
Nemzeti Jogszabálytár

dr. Guller Zoltánt az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá nevezték ki

„1. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 22. § (1) bekezdése és 221. § (2) bekezdése alapján dr. Guller Zoltánt 2022. szeptember 1. napjától az egységes, átlátható és strukturált kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá (a továbbiakban: miniszteri biztos) nevezem ki.

2. § (1) A miniszteri biztos – segítve a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott, az e-közigazgatásért, az informatikáért, ezek egységes fejlesztéséért, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért való feladatainak ellátásában – az egységes, átlátható és strukturált nemzeti informatika és e-közigazgatás működtetése, fejlesztése, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális ellátottságának szervezett biztosítása érdekében cselekvő állami tulajdonú gazdasági társaságok portfóliójának homogén kialakítása érdekében felelős különösen

a) a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Ügynökség) révén az érintett gazdasági társaságok és szervezetek konszolidált működtetésének kialakításáért,

b) az Ügynökség és tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok konszolidált működtetéséhez szükséges intézkedések, előterjesztések és jogszabály-módosítások előkészítéséért,

c) az a) és b) pontban foglaltak megvalósítása érdekében szükséges kormányzat feladatok összehangolásáért.

(2) A miniszteri biztos feladatai hatékony ellátása érdekében együttműködik a feladatkörébe tartozó ügyekben az érintett szaktárcákkal, szervezetekkel és egyéb intézményekkel, valamint személyesen vagy delegáltja útján részt vesz az e-közigazgatási, az informatikai és a közigazgatási infokommunikációs infrastruktúrát érintő ágazatközi fórumok ülésein.

(3) A miniszteri biztos egyéb módon közreműködik a miniszternek a Korm. rendelet 16–19. §-a szerinti feladatainak ellátásában, és ellátja mindazokat a további teendőket, amelyeket a miniszter részére meghatároz.

3. § (1) A miniszteri biztos a 2. §-ban meghatározott feladatkörében szakmai felügyeletet gyakorol a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség felett.

(2) A miniszteri biztos az (1) bekezdés szerinti tevékenységéről rendszeresen tájékoztatja a minisztert.

4. § A miniszteri biztos tevékenysége ellátásáért díjazásra és juttatásokra nem jogosult.

5. § A miniszteri biztost tevékenysége ellátásában – a Kit. 22. § (3) bekezdésére figyelemmel – titkárság nem segíti.”

6. § Ez az utasítás 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.

7. § Hatályát veszti a miniszteri biztos kinevezéséről szóló 3/2022. (V. 30.) MK utasítás.

Forrás:
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 7/2022. (VIII. 31.) MK utasítása miniszteri biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2022. évi 50. szám; 2022. augusztus 31.; 3880. o. (PDF)
7/2022. (VIII. 31.) MK utasítás miniszteri biztos kinevezéséről; Nemzeti Jogszabálytár

Közigazgatás, politika

Ha megállapodunk az Európai Bizottsággal, az garancia arra, hogy Magyarország megkapja a neki járó forrásokat – Navracsics Tibor

„Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Origónak adott interjúban elmondta, mikorra várható, hogy válaszol a magyar kormány levelére az Európai Bizottság, és mikorra folyósíthatják a hazánknak járó európai uniós forrásokat. A miniszter nemcsak az uniós tapasztalatairól, Manfred Weber gázelosztási javaslatáról, hanem arról is beszélt, időszerű-e, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Navracsics Tibor kifejtette azt is, hogyan éli meg, hogy szülővárosa lesz jövőre Európa kulturális fővárosa.

– Önnek a miniszteri és az uniós biztosi pozíció sem ismeretlen. Mik a tapasztalatai a miniszteri kinevezése óta, és mit tart a legnagyobb kihívásnak a mostani munkájában?

– Az én esetemben viszonylag könnyű azonosítani a legnagyobb kihívást, mert nekem meg kellene szereznem azt az európai uniós forrást, aminek a későbbi hasznosításáért felelős vagyok. Területfejlesztési miniszter a munkám megnevezése, de alapvetően két nagy területért felelek. Egyrészt az európai uniós források felhasználása, ennek figyelemmel kísérése, illetve azon garanciák érvényesítése, amelyek lehetővé teszik, hogy Magyarországon átlátható módon és hatékonyan költsük el az európai uniós forrásokat. A másik terület a területfejlesztés, azaz annak az eszközrendszernek a kialakítása, ami lehetővé teszi azt, hogy az ezt követő európai uniós, több éves pénzügyi kerettervben már a fejlesztési forrásokat a régiók adott esetben eltérő igényeinek megfelelően tudjuk használni.

Természetesen most jelen pillanatban mindkettőt megelőzi az a legnagyobb kihívás, hogy az európai uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalásokat sikerre vigyük, és Magyarország megkapja az őt megillető forrásokat.

– A magyar kormány megküldte válaszát az Európai Bizottságnak az úgynevezett költségvetési kondicionalitási eljárásban. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, hogy olyan választ tudtak megküldeni a Bizottságnak, amelyben a testület összes javaslatával kapcsolatban közös álláspontra jutottak. Meddig kell válaszolnia a Bizottságnak, és milyen válaszra számít a kormány?

– Abban bízunk, hogy a végső, hivatalos válasz szeptember második felében megszületik, de előtte talán már informálisan kapunk jelzéseket, hiszen itt valójában egy folyamatos tárgyalássorozatról van szó, ami egyrészt a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos eljárás lezárását célozza.

Tehát az a célunk, és az elején is az volt a célunk, hogy olyan garanciákat nyújtsunk, illetve olyan megállapodásokra jussunk, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európai Bizottság uniós forrásokkal kapcsolatos aggályait eloszlassuk, és lezárják a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos eljárást.

Ez nyitja meg ugyanis a megállapodás lehetőségét a másik két területen, egyrészt a partnerségi megállapodást érintő (operatív programokat lehetővé tevő) és az újjáépítési alaphoz kötődő (nemzeti terv elfogadását lehetővé tevő) tárgyalásnak. Abban bízom, hogy szeptemberben egy nagyon intenzív tárgyalás révén sikerül lezárni a már említett eljárást, és rá tudunk fordulni a másik két eljárás finishére. Ezután kezdődhet meg valójában az uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalás.

– A kormány valóban az uniós források egy részéből finanszírozná a pedagógusok béremelését?

– Ez megfelel a valóságnak, de nem egyszerűen arról van szó, hogy mi pedagógus béremelésre kértünk volna pénzt az Európai Bizottságtól, hanem arról, hogy az újjáépítési programon belül, illetve az operatív programok egy részében is vannak olyan elemek, amelyek összességében a magyar oktatási rendszer korszerűsítését célozzák intézményi szempontból. Ehhez hozzátartozik a pedagógusok, tehát a pedagógus életpálya és hivatás megbecsültségének javítása, így részelemként valóban ott van a magasabb fizetés is, amelyet az Európai Bizottság a tárgyalások alapján most úgy néz ki, hogy elfogad, és támogathat is. Tehát amennyiben megszületik a végső megállapodás, akkor kapunk ehhez forrást a Bizottságtól.

– A lengyelek június óta várják, hogy megkapják a koronavírus utáni helyreállítási alapból azt a 35 milliárd eurós csomagot, melyet Brüsszel meg is ígért nekik. Az Európai Unió több kikötést is eszközölt, melyek végrehajtása után folyósítja az összeget, ám utóbbi még nem történt meg. Andrzej Duda lengyel elnök nemtetszésének adott hangot, a Radio ZET-nek nyilatkozva elmondta, hogy az Európai Bizottság megszegte ígéretét. Megtörténhet ez a forgatókönyv Magyarország esetében is?

– Valóban van egy vita Lengyelország és az Európai Bizottság között arról, hogy Lengyelország teljes egészében teljesítette-e azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Bizottság támasztott.

A mi helyzetünk egy kicsit más, és a legutóbbi válaszlevelünkben a testület összes javaslatával kapcsolatban sikerült közös álláspontra jutni, a hosszú és intenzív egyeztetéseknek köszönhetően.

Ezért abban bízom, hogy ez a lengyel forgatókönyv nem kerül szóba Magyarország esetében, és a Bizottsággal meg tudunk úgy állapodni, hogy az idei év folyamán aláírjuk a megállapodásokat, így az első, tényleges források meg is érkeznek az év végén, jövő év elején.

– Ön korábban azt mondta, hogy készek lettek volna megvizsgálni az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kérdését – noha ennek alkotmányossági és egyéb problémái is lennének –, de ez végül nem merült fel a Bizottság részéről. A baloldal évek óta hangoztatja, hogy csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez. Mi ebben most a kormány álláspontja?

– Jelen pillanatban nincs ügy, az Európai Bizottság továbbra sem kéri, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

– Mi kezdettől fogva nyitott pozíciókkal mentünk a tárgyalásokba, mindig azt mondtuk, hogy minden észszerű kompromisszumot hajlandóak vagyunk megfontolni. Azt kell megnézni, hogy megéri-e csatlakozni.

Jelen pillanatban a magyar Legfőbb Ügyészségnek van egy együttműködési megállapodása az Európai Ügyészséggel, amelyet maga az Európai Ügyészség vezetője minősített úgy, hogy kiváló együttműködést tesz lehetővé, sokkal kiválóbbat, mint számos, egyébként az Európai Ügyészségben részt vevő ország bűnüldöző szervével.

Tehát van egy jó partneri együttműködés anélkül is, hogy csatlakoznánk, és ráadásul ez nem elvárás, így ez most nincs napirenden.

– A baloldali sajtó gyakran ír arról, hogy a magyar kormány milyen engedményeket tesz az Uniónak a jövőbeni törvénymódosításokkal. A kormány vállalta, hogy az egyszereplős közbeszerzések arányát lecsökkenti 15 százalékra. Miért volt/van erre szükség? Mennyiben tekinthető arcvesztésnek az, hogy a kormány „enged” az Uniónak?

– A legkevésbé sem tekinthető annak, mert a magyar kormánynak is az az érdeke, hogy minél tisztességesebb piaci viszonyok érvényesüljenek, ezért a közbeszerzési eljárásoknál is az a jó, ha többszereplősek.

Valóban azt vállaltuk, hogy az európai uniós átlagra csökkentjük az egyszereplős közbeszerzési eljárások arányát. Ez az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházások esetén egyébként már gyakorlatilag majdnem meg is valósult.

A nemzeti forrásokból zajló közbeszerzési eljárásoknál kell még csökkenteni az arányokat, de ez sok esetben képzést jelent, több tájékoztatást a cégeknek. Fontos látni, hogy milyen közbeszerzési eljárást fogunk majd kiírni azért, hogy a kisebb cégek is jobban fel tudjanak készülni.

Tehát ez semmilyen fajta presztízsveszteséget nem jelent a magyar kormánynak, sokkal inkább egy olyan piacot erősítő intézkedéssorozatról van szó, ami a legtöbb esetben nem is jogszabály-módosítást igényel, hanem inkább egy aktívabb konzultációt, aktívabb szerepvállalást.

– Ön találkozott volna Manfred Weberrel még a nyári szabadságolások előtt, de a találkozó végül elmaradt. Mikor pótolják ezt a találkozót, és miről fognak beszélgetni? Mit gondol Weber gázelosztási javaslatáról?

– Amikor nem találkoztunk, akkor annak az volt az oka, hogy elhúzódott a rotterdami néppárti kongresszus, és nem tudtam tovább várni, nekem tovább kellett repülnöm Luxembourgba. Természetesen találkozhatunk ősszel. Most olyan világban élünk, amikor különböző javaslatok egymás után kerülnek elő. Erre az egyik legjobb példát éppen az osztrák kancellár hozta a minap azzal, hogy egy általános európai árplafon bevezetését kezdeményezte az energiaárakra.

Nyilvánvalóan mindenki keresi a megoldást, nem sejtek rosszindulatot egyik javaslat mögött sem. Senkinek nincs a kezében a bölcsek köve, mindenki próbálja valahogyan megoldani ezt a helyzetet, hiszen rohamos ütemben nőnek az energiaárak.

Az mindannyiunk érdeke, hogy ezt tudjuk valahogyan fékezni, illetve véget vessünk ennek a helyzetnek. Manfred Weber is részt vesz ebben a gondolkodásban. Szerintem egyébként önmagában az, hogy nem mindig minden kérdésben értenek egyet politikusok, nem jelenti azt, hogy nem kellene beszélni egymással, sőt! Éppen ez erősíti azt, hogy beszélnünk kell egymással, hogy az egyet nem értést ne kövesse bizalomvesztés, hanem az egyet nem értést tudjuk tisztázni, és találjunk közösen megoldást.

– Mennyire értik Brüsszelben, hogy mit szeretnének a magyarok? Hiszen jól látszódik, hogy több esetben is meghaladja a magyar kormány az európai mainstream gondolkodást.

– Magyarország egyike a 27 tagállamnak, nem a legegyszerűbb eset, de nem is a legbonyolultabb. Tehát ott van Magyarország is. Én azt mondom, hogy ha jól el tudjuk magyarázni a mi rendszerünket, ami azt jelenti, hogy olyan érvrendszerben, ami érthető az uniós logikájának, akkor azt elfogadják.

Valóban sokszor előfordul, hogy a magyar kormány gyorsabban cselekszik, és az Unió maga is hasonló megoldáson gondolkozik, de ez egy 27 tagállamból álló rendkívül bonyolult döntéshozatali rendszer, ezért az Unió rendszeresen nehezebben hozza meg a döntéseket.

Ez a rossz része a dolognak. A jó része az, hogy ez számunkra is garanciát jelent, mert a lassabb döntéshozatal lehetőséget ad nekünk arra, hogy a saját álláspontunkat megismertessük, illetve szövetségeseket szerezzünk a saját álláspontunk képviseletéhez.

Ott kell lennünk, el kell mondanunk a saját véleményünket, és lobbiznunk kell az érdekeinkért.

– Olaszországban és az Egyesült Államokban is várható az ősz folyamán egy jobboldali fordulat. Ha ez bekövetkezik, az változtatna valamit Magyarország és az Európai Unió relációjában?

– Olaszország esetében mindennél fontosabb az, hogy szilárd kormány jöjjön létre. Lehet jobboldali fordulat, de ismerjük az olasz koalíciók sorsát, ott azért az, hogy ez egy valóban stabil kormányzást eredményezzen, csak az idő tudja eldönteni.

Ha lesz egy stabil jobboldali vezetés, akkor elképzelhető, hogy a magyar kormány egy erős szövetségesre tesz majd szert. Ha folytatódik az olasz belpolitikai válság, akkor adott esetben az olasz gazdaság válsága a többi európai gazdaság esélyeit is ronthatja a kilábalásból.

Amerikában pedig a republikánusok részéről mindig kisebb az érdeklődés Európa iránt, mint a demokraták esetében. Ilyen értelemben én igazán nem várok ilyen fordulatot Amerika Európai Unió felé tanúsított magatartásában. Esetleg egy elnökváltás majd 2 év múlva eredményezhet ilyet, de önmagában a kongresszus összetételének megváltozása szerintem radikális változást nem fog hozni ezen a téren.

– Ön területfejlesztésért is felel. Milyen az együttműködés Ön és Karácsony Gergely főpolgármester között?

– Budapest Magyarország központja, fővárosa, Közép-Európa egyik legfontosabb városa, ebből adódóan a kormánynak is különösen oda kell figyelnie. Egyrészt arra, hogy Budapest megkapjon minden olyan segítséget, amely lehetővé teszi, hogy megőrizze a városok versenyében a helyét, másrészt pedig Budapest ne telepedjen rá a vidékre; az a területfejlesztésben se váljon olyan domináns tényezővé, ami már más városok növekedési esélyeit csorbítja. Ezt az egyensúlyt kell megtartani, ehhez szükség van egy állandó beszélő viszonyra a főpolgármesterrel, mi ezt tartjuk is, és én abban bízom, hogy bár a politikai élet különböző, egymással ellentétes térfelén állunk, a pragmatikus kérdésekben együtt tudunk működni.

– Veszprém 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz. Miért jó ez Magyarországnak, miért jó Veszprém városának, és Ön hogyan éli meg a város szülötteként az ebben való közreműködést?

– Veszprémnek és a Bakony-Balaton térségnek azért jó, mert ad egy esélyt arra, hogy a térség újra meghatározza önmagát, és felhívja magára az emberek és az európai közvélemény figyelmét.

Meggyőződésem szerint ez a térség földrajzi szépségéből és az ott élő emberek életszínvonalából adódóan biztosan fel tudja venni a versenyt azokkal a híres európai régiókkal, mint Provance vagy Toszkána, ahová turisták ezrei özönlenek. Itt nagyon jó egyensúlyban van a természet, a társadalom, a közösségek, és ezt érdemes megmutatni.

Egy nagyon élhető régióról beszélünk.

Az európai közvélemény sokszor csak a viták egyik résztvevőjeként jeleníti meg Magyarországot, és hiába találkoztam még kultúráért felelős biztosként nagyon sokszor azzal, hogy minket kulturális nagyhatalomként jegyeznek, erősíteni kell ez utóbbi közvélekedést hazánkról.

Nem utolsó sorban, ha csak a kedvezőtlen gazdasági helyzet nem akadályozza meg, a megélénkülő idegenforgalmunk gazdasági hasznot is hoz a térségünknek, és az országnak is. Nekem személy szerint a szülővárosomról van szó, így számomra a legszebb dolog, hogy Veszprém Európa Kulturális fővárosa lehet, és erre nagyon büszke vagyok.”

Forrás:
Ha megállapodunk az Európai Bizottsággal, az garancia arra, hogy Magyarország megkapja a neki járó forrásokat; Fónyi-Tisóczki Flóra; Origo.hu; 2022. szeptember 3.

Formálódó elképzelések az egészségügyi rendszer átalakításáról

„Év végéig marad az átlagfinanszírozás, gyors kódkiigazításra számíthatnak az intézmények, a járóbeteg-szakellátók államosítása pedig azt szolgálja, hogy mindenütt hasonló minőségű ellátási portfóliót találjanak a betegek – tudta meg a MedicalOnline.”

Mit kell tudni az egészségügyi rendszer fejlesztéséről? címmel tartott beszélgetést a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára, Takács Péter a Semmelweis Egyetem nemzetközi nyári egyetemén, amelyet negyedik alkalommal rendeztek meg. Az államtitkár a közönség és néhány meghívott újságíró (lapunk nem volt közöttük) jelenlétében részletesen beszélt a kitűzött célok elérését szolgáló eszközökről.

A MedicalOnline információi szerint az államtitkárságon már elkészült az a – mellékletekkel együtt – mintegy 300 oldalas stratégia-tervezet, amelyet még szeptemberben a kormány elé terjeszt az ágazatért felelős minisztérium. Az előkészítő anyag tartalmazza az új finanszírozási szabálykönyvet is.

Az SE rendezvényéről szóló MTI tudósítás szerint az államtitkár beszélt a kórházfinanszírozásról is, ám részletekről a tudósító nem ír.

A MedicalOnline ugyanakkor úgy tudja, a tervek szerint januártól új finanszírozási rendszert vezetnének be – amennyiben a parlament ősszel elfogadja az azt megalapozó csomagot –, addig fenntartják az átlagfinanszírozást.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója egy korábbi konferencián azt ígérte, hogy dotálják azokat a kórházakat, amelyek az átlagfinanszírozás mellett is túlteljesítettek a Covid-időszakban, és lapunk úgy értesült, hogy az alapkezelő valóban be is adott egy erről szóló javaslatot a minisztériumnak, azonban erről döntés még nem született.

Az egészségügyért felelős államtitkár ugyancsak nyár elején beszélt arról, hogy leporolnak már lezárult uniós projekteket. Ezek közé tartozik az egészségügy megújításának módszertanáról szóló, 2015-ben lezárt anyag, amelynek számos eredményterméke, így például az egységes kontrolling kézikönyv. Mint megtudtuk, az államtitkárság álláspontja szerint az osztályos kontrolling adatok alkalmasak arra, hogy azok alapján gyors kódkiigazítást alkalmazzanak. Például az ország sebészeti osztályainak adatait összevetve kiderül, hogy 100 ezer forint bevételt hány forint ráfordítással ér el egy-egy ellátó hely. A különbség rámutat, hogy hány százalékkal kell emelni a sebészeti jellegű HBCS-ket, amelyeket ennek alapján változtatnának meg. A tervek szerint később – 2-3 év távlatában – áttérnének majd egy bekerülési költséggyűjtésen alapuló, esetszintű kontrolling elemeket tartalmazó kódkarbantartásra.

A Covid 3. és 4. hulláma során létrehozott megyei irányító egységek felállítása nyomán a helyi ellátási eseményekhez és igényekhez adaptálódó fekvőbetegellátó-hálózat alakult ki, igazolva, hogy a közigazgatási irányítási modell működőképes, így ez az irány a jövőben is megmarad.

Egyensúlyban kellene tartani a béreket

Az államtitkárság álláspontja szerint a mostani, széttöredezett egészségügyi rendszer mesterséges munkaerőhiányt generál, ami rendkívül munkaerő-igényes struktúrát eredményez. Bár azt az ágazat vezetői megszólalásaikban maguk is elismerik, hogy a szakdolgozó-hiány a legégetőbb probléma, de elsősorban a munkaterhelésen változtatnának, ahogyan azon is, hogy ne nyíljon tovább a bérolló az orvosi és szakdolgozói fizetések között. 2016-ban a középfokú végzettséggel rendelkező ápolók bére mintegy egyharmada, a diplomásoké pedig 50-60 százaléka volt az orvosi fizetéseknek, ezt a bérarányt tartanák megfelelőnek hosszú távon, és azt, hogy az orvosi és szakdolgozói bérek együtt mozogjanak az ágazatban.

Mint az a MOK egy korábbi közleményéből kiderült, Takács Péter terveivel ellentétben a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálás egyelőre elmarad az egészségügyben. Úgy tudjuk, a kamara színvonalas szakmai anyagot állított össze az államtitkárság részére a személyes teljesítményértékeléshez, ugyanakkor az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) és az Egészségügyi Szakmai Kollégium érintett tagozatai megkezdték az egyes osztályok minőségi indikátorainak kidolgozását. Lapunknak korábban a NEAK főigazgatója már beszélt erről, úgy tűnik, most az államtitkárság is arra törekszik, hogy megjelenjen a rendszerben egy olyan finanszírozási ösztönző, amely díjazza a jobban teljesítő osztályokat.

Ezért államosítanának

Az államtitkár közölte, hogy vizsgálják a szakrendelők állami tulajdonba vételének a lehetőségét, de ez még csupán korai szakaszban jár – írja az MTI az SE nyári egyetemén elhangzottak nyomán. Takács Péter már a nyár elején bejelentette, hogy államosítják a heti 100 óránál nagyobb ellátási idővel rendelkező szakrendelőket, ami gyakorlatilag az összes kistérségi önkormányzati járóbeteg-ellátó.Lapunk úgy tudja, hogy az államosítás jogszabályi előkészítése még valóban nem kezdődött el.A döntés célja, hogy a mostani, inhomogén rendszer helyett mindenütt hasonló minőségű ellátási portfóliót hozzanak létre, ugyanis úgy látják, hogy a helyi önkormányzati fejlesztésekkel nagyon pazarló erőforrás-allokációk jöttek létre, mert nagyrészt a települési önkormányzatok adóerejétől függ a lakosság hozzáférése és az ellátások minősége.

Az OKFŐ-ben egyébként már általánosságban is folyik annak felülvizsgálata, hogy melyek azok a területek az országban, ahol drága technológiákat telepítettek úgy, hogy azok kihasználásához nincs meg a megfelelő esetszám, és ebben a körben akár átcsoportosítás is várható.

A járási egészségközpontokban az efi-k, a praxisok és a védőnők

Az államtitkár az SE rendezvényén kiemelte a prevenciós szemlélet erősítését, az egészségfejlesztési irodák feladatkör-bővítését – szól az MTI tudósítása.

Az egészségfejlesztési irodák (efi) helye és szerepe tíz évvel a felállításuk után is tisztázatlan az ellátórendszerben, ráadásul nem volt túl sikeres az a célkitűzés, hogy szorosan működjenek együtt a háziorvosokkal. Mivel az államtitkárság az ellátásszervezés legkisebb egységeként tekint a járásokra, ezért itt kötik majd össze a szakellátás alsó szintjeit az alapellátással és az egészségfejlesztési irodákkal. A járási egészségközpontokban együtt dolgozik majd a háziorvosi kollegiális vezető, a vezető védőnő és az efi vezetője, így „összezárnak” minden olyan szereplőt, akiknek a prevencióban és a lakosság egészségének megőrzésében szerepe van. A tervek között szerepel az is, hogy az efi-k külön prevenciós szakmakódot is kaphatnak, így elszámolhatóvá válik a tevékenységük. Az irodáknak sokkal erősebb szakmai étlapot kínálnak majd annak érdekében, hogy hatékonyabb legyen a tevékenységük, nagyobb hangsúlyt helyezve a prevencióra.

Napirenden van a háziorvosi körzetek átszabása is. Az ugyanazon orvos által (helyettesítéssel) ellátott körzeteket egyesítenék, egyúttal erősen emelve a degressziós sávot a kártyapénzben. Így az orvos praxisjoga nem sérül, viszont nincs szükség 6600 körzetre, amit a népességszám sem indokol.

Folyik a háziorvosi informatikai rendszer átszabása is, amelynek célja, hogy egyértelműen ellenőrizhető legyen, mi történt a beteggel. Így objektíven követhető majd a teljesítmény, ami az szakpolitika tervei szerint sokkal nagyobb teret kap majd a háziorvosi finanszírozásban.

Szakterületenként határozzák majd meg, melyek azok a most csak szakrendelőben elvégezhető feladatok, amelyeket átvehetnek a háziorvosok, ezzel biztosítva a definitív ellátást a praxisokban. Lapunk úgy tudja, erre a feladatra az orvosi kamarát kérte fel az államtitkárság, amelytől kapacitások felszabadítását is remélik a szakellátásban.

Változások a háttérintézményekben

A MedicalOnline úgy értesült, egyelőre nem várhatóak személycserék a háttérintézményekben (NNK, NEAK, OGYEI, etc), és bár a szakmai kollégium szerkezetében sem terveznek változásokat, Kollár Lajos – aki korábban Kásler Miklós EMMI-miniszter főtanácsadója, majd később a szakmai kollégium vezetője volt – lemondása nyomán új kollégiumi elnök kinevezésére lehet számítani.

Takács Péter egyébként még májusban, a Magyar Orvosi Kamara I. Konferenciáján tett ígéretet arra, hogy az általa összeállított stratégiát még azt megelőzően láthatják és véleményezhetik a szakmai szervezetek, mielőtt az a kabinet asztalára kerül. Bár akkor a szakpolitikus úgy tervezte, hogy nyár közepére összeáll a stratégia tervezete, végül a szakmai szervezetektől kapott számos javaslat nyomán egy sokkal bővebb anyagról kell majd dönteni a kormánynak.

Lapunk információi szerint a stratégiát egyelőre nem kapták meg véleményezésre az érintettek.”

Forrás:
Mit lehet tudni az egészségügyi rendszer fejlesztésének terveiről?; Tarcza Orsolya; MedicalOnline; 2022. szeptember 2.

Háromszorosára nőtt a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrás nagysága

„ A 80 százalékos hazai társfinanszírozásnak köszönhetően az előző uniós ciklushoz képest háromszorosára, hét év alatt 4265 milliárd nőtt a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrás nagysága – mondta az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkár pénteken Szentesen.

Tarpataki Tamás a XI. Magyar Paprika Napján tartott előadásán azt mondta, a növekvő támogatási kereten belül is emelkedett a gazdasági fejlesztésre fordítható források aránya, és úgy tűnik, a beruházók részéről erre komoly igény is van. A kormány célja, hogy a gazdálkodás jövedelmező és társadalmilag elismert foglalkozás legyen, az agrárium pedig vonzóvá váljon a fiatalok számára. Az Agrárminisztérium pedig el kívánja érni, hogy a szabályozás és támogatási rendszer egyszerűbb, követhetőbb és világosabb legyen – mondta.

A kertészeti ágazatról szólva a politikus kifejtette: 2020-ig a szektorban mintegy 4300 fejlesztés támogatására 71 milliárd forintot ítéltek meg, és ebből 54 milliárd forintot ki is fizettek. Az üvegházépítésre benyújtott és támogatott 135 kérelemre 20 milliárd forintot ítéltek meg, és 15 milliárd forintot fizettek ki, ugyanekkora nagyságrendű volt a kertészeti gépbeszerzés, illetve a hűtőházak építésének támogatása. Az új uniós költségvetési ciklusban 30 milliárd forintos keretet hirdettek meg a kertészeti üzemek korszerűsítésére, de a rendkívüli érdeklődés hatására ezt 68 milliárd forintra emelték, 321 termelő kapott támogatási döntést. A telepítési támogatások nyomán 2500-2600 új ültetvényt alakíthatnak ki, gépek, berendezések beszerzésre pedig 26 milliárd forintot fordíthatnak – ismertette Tarpataki Tamás.

A meghirdetett pályázatokon öntözési berendezések, eszközök vásárlására 765 kérelmet támogattak mintegy 50 milliárd forinttal. Ezeknél a fejlesztéseknél uniós követelmény a vízfelhasználás 10-15 százalékos csökkentése, de ez versenyképességi és környezeti okokból közös érdek – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Kitért arra is, hogy e fejlesztések esetében a támogatás intenzitása 50 százalékos, öntözési közösségek – melyek létrehozására szintén rendelkezésre állnak források – esetében azonban 70 százalék biztosítható. Kitért arra, hogy a mezőgazdasági biztosítások díjához is igényelhető támogatás, ennek éves kerete 14,3 milliárd forintra emelkedett. Mint mondta, az unióban elsőként Magyarország dolgozta ki krízisbiztosítási rendszert, amely a káresemény okozta bevételkiesés 69,9 százalékát fedezi utólag, az alap forrásainak 70 százalékát pedig vidékfejlesztési támogatás fedezi.”

Forrás:
Háromszorosára nőtt a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrás nagysága; Agrárminisztérium; 2022. szeptember 2.

Riasztók számok, döbbenetes költségnövekedés – tételes adatokat közöl Székesfehérvár polgármestere

„Cser-Palkovics András azt írja, riasztók a számok, a tendencia, a bizonytalanság pedig különösen aggasztó.

Korábbi bejegyzése után, amelyben azt fejtette ki, hogy olykor ajánlatot sem kapnak már az energiacégektől a városi közintézmények újabb szerződéseihez (vagy csak például közel tízszeres áron), Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester most a várható rezsiösszegekkel szembesítette a lakosságot. A Facebook-bejegyzés szerint – a folyamatosan növekvő energiaáraknak megfelelően – drasztikus kiadásnövekedéssel kell számolnia a városvezetésnek.

„A legfontosabb kérdések egyike ma, hogy mivel, mennyiért és miből fűtjük majd az óvodát, a rendelőt vagy a nyugdíjasotthont” – kezdte a bejegyzést a polgármester, leszögezve, hogy a beszerzések egy részénél még ajánlatot sem kaptak, más intézmények esetén pedig folyamatban vannak a beszerzési eljárások. Azokon a helyeken, ahol a folyamat már lezárult, eltérő mértékű, de összességében rendkívül jelentős plusz költségei keletkeznek a városnak.”

Kedves Fehérváriak!

A hét elején egy posztban tájékoztattam Önöket arról, milyen komoly veszély és válság fenyegeti a települések, a falvak és a városok világát, és ez bizony kockáztathatja a helyi közszolgáltatások biztosítását is.

A legfontosabb kérdések egyike tehát ma, hogy mivel, mennyiért és miből fűtjük majd az óvodát, a rendelőt vagy éppen a nyugdíjasotthont.

Ígértem, hogy ezen a héten már tájékoztatást fogok adni a székesfehérvári számokról, a következő hetekben pedig majd a megoldási irányokról is. Utóbbiak tekintetében természetesen a közgyűlés hozhatja majd meg a döntéseket.

Fontos leszögezni, hogy beszerzéseink egy részén nem kaptunk ajánlatot sem, más intézmények esetében éppen folyamatban vannak a beszerzési eljárások. Van, ahol ez már lezárult, tehát tényadat áll rendelkezésre, van intézménytípus, ahol pedig a piaci árat figyelembe véve tudunk adatokat közölni. Ezek még összegszerűen és nagyságrendileg is változhatnak, hiszen a piaci árak szinte folyamatosan emelkednek. Azon intézmények és épületek esetében, amelyek távfűtéssel ellátottak, ott értelemszerűen jelenleg nem változnak az adatok. A célom a tájékoztatás, valamint a probléma összetettségének és nagyságának érzékeltetése.

Tételesen a látható táblázat mutatja, hogyan is áll a helyzet, mik a lehetőségeink:
1. Közvilágítás: 2021-ben: 295.700 eFt, 2022-ben várható: 688.500 eFt, 2023-ban várható: 1.657.500 eFt.

2. Városi Uszoda: 2021: 39.500 eFt, 2022-ben várható: 214.900 eFt, 2023-ban várható: 330.200 eFt.

3. Gyöngyvirág Óvoda gáz: 2021: 6.726 eFt, 2022-ben várható: 10.788 eFt, 2023-ban várható: 42.441 eFt.

4. Gyöngyvirág Óvoda villamosenergia: 2021: 1.816 eFt, 2022-ben várható: 3.332 eFt, 2023-ban várható: 13.184 eFt. Ez a jelentős emelkedés természetesen óvodánként megjelenik.

5. Kossuth Zsuzsanna Szociális Intézmény gáz: 2021: 22.422 eFt, 2022-ben várható: 51.481 eFt, 2023-ban várható: 212.113 eFt.

6. Kossuth Zsuzsanna Szociális Intézmény villamosenergia: 2021: 13.877 eFt, 2022-ben várható: 25.344 eFt, 2023-ban várható: 100.274 eFt.

7. Vörösmarty Színház villamosenergia: 2021: 9.260 eFt, 2022-ben várható: 54.377 eFt, 2023-ban várható: 215.142 eFt.

8. Vörösmarty Mihály Könyvtár villamosenergia: 2021: 3.335 e Ft, 2022-ben várható: 7.653 eFt, 2023-ban várható: 30.279 eFt.

9. Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ gáz: 2021: 4.025 eFt, 2022-ben várható: 9.793 eFt. 2023-ban várható: 31.569 eFt.

10. Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ villamosenergia: 2021: 4.881 eFt, 2022-ben várható: 5.287 eFt, 2023-ban várható: 20.918 eFt.

11. Széchenyi út orvosi rendelő gáz: 2021: 1.078 eFt, 2023-ban várható: 3.710 eFt.

12. Széchenyi út orvosi rendelő villamosenergia: 2021: 726 eFt, 2023-ban várható: 6.223 eFt. Ez a jelentős emelkedés természetesen rendelőnként megjelenik.

13. Széphő Zrt. gázbeszerzés (távfűtéshez, melegvízhez), a gázévhez viszonyítva: 2021-22: 5 milliárd forint. 2022-23 vonatkozásában júniusban 17 milliárd forint volt az ár, jelenlegi áron több mint 40 milliárd forint az azonos mennyiség ára.

14. Fejérvíz Zrt.: 2021-ben mintegy 28 millió forintos eredménye volt a vállalatnak. 2022-ben várhatóan az energiaárak emelkedésének következtében már 1 milliárd forint feletti veszteséggel kell számolni, ami jövőre meghaladhatja a 7 milliárd forintot. Az esetleges állami átvételről a közgyűlés egyhangú döntésével megkezdődnek az egyeztetések. Végleges döntést utána hoz majd a képviselőtestület.

15. A sportlétesítmények (Atlétikai centrum, stadion, sportcsarnokok) felmérése is zajlik. Az egyeztetés a klubokkal megkezdődött. Csak a stadion gáz, víz és villamosenergiaköltsége 1,2 milliárd forint körül lehet 2023-ban, amit az önkormányzat nem tud vállalni. A sportszövetségek vezetőit írásban tájékoztatom a problémáról, erről külön posztban számolok majd be. A jégcsarnok esetében az áram esetében szerencsére élő szerződés van, ami csak jövőre jár majd le.

16. A Székesfehérvári Tankerületi Központ és a Székesfehérvári Szakképzési Centrum jelzése alapján – a rezsiárak drasztikus növekedése kapcsán – a hétvégén csak temperáló fűtést biztosítanak az intézményekben, így a Nyitott Tornatermek programjai egyelőre hétfőtől-péntekig várják ingyenesen a fehérváriakat.

A fenti számok riasztóak, a tendencia és a bizonytalanság pedig különösen aggasztó. Természetesen az önkormányzatiság azonban a cselekvőképességről is szól, ezért hetek óta számolunk, döntéseket készítünk elő. Muszáj ezt megtenni, hiszen az áram és a gáz mennyiségét a téli időszakra most kell tudnunk megmondani. Nincs tehát lehetőség várakozni.

A célunk az, hogy legalább az alapvető (törvényileg kötelező) helyi közszolgáltatásokat és az önkormányzati munkahelyek nagy többségét biztosítani tudjuk. Prioritást élveznek a bölcsődék, az óvodák, a szociális intézmények – különösen a bentlakásos intézményeink –, a rendelőintézetek, a közétkeztetés, minél magasabb szinten a közösségi közlekedés, valamint a közvilágítás biztosítása. Minden, a működőképesség fenntartásához szükséges intézkedést készek vagyunk meghozni! A városvezetés, az önkormányzati intézmények, valamint a vállalataink vezetői azon dolgoznak, hogy a helyzet kezelhető maradjon. Az ehhez szükséges intézkedéscsomag előkészítése már zajlik. Azt várhatóan a szeptemberi közgyűlés tárgyalja majd meg.

A probléma minden európai várost és falut érint. A problémát azonban nem a települések okozták, mi csak elszenvedői vagyunk a háború és a rossz döntésekből fakadó európai energiaválság következményeinek. Csak lokálisan megoldani tehát ezeket nem is lehet. Bízom benne, hogy minden európai döntéshozó végre a helyén kezeli ezt a problémakört, végre felelős döntéseket hoznak. Ez a helyzet nem csak a magyar településeket, hanem a német, a holland, a lengyel, a cseh városokat is drasztikusan érinti. A megoldást a béke hozhatná el. Mindenkinek erre kellene törekednie.”

Forrás:
Döbbenetes költségnövekedés – tételes adatok Székesfehérvárról; Infostart 2022. szeptember 3.
Cser-Palkovics András; Facebook; 2022. szeptember 2.

Lázár János: 2025-26 előtt kapavágás sem lesz

„Lázár János miniszter “tégláról téglára” címmel tartott előadást a tihanyi Tranzit rendezvényen augusztus 27-én, többek közt az Építési és Beruházási Minisztérium előtt álló kihívásokat ismertetve. Bár a hangzatosabb kijelentésekre a sajtó szinte azonnal rárepült, a hazai beruházási környezet jövőjének megismerése céljából érdemes a beszélgetés teljes egészét összegezni. Erre teszünk kísérletet: lesz szó vízióról, felzárkózásról, de mindenekelőtt átgondolásról és felfüggesztésről.

Mivel sok valótlanság és mellébeszélés övezi a témát, Lázár leszögezte: pénz szűkében van a világ, az ország fejlesztése mögül elfogytak a források, de egyébként is eljött az ideje, hogy felülvizsgálják a fejlesztéseket. Ebben a munkában kérte személyes segítségét a miniszterelnök, hiszen mint említette, szinte áttekinthetetlen mértékben folynak beruházások, ezek rendezésére vállalkozott. Elmondta, a jelenleg futó közberuházásokat az adófizetők mintegy 10 ezer milliárd forinttal finanszírozzák. Az ígéretek betartását nem vetették el, nem megszüntetik a terveket, hanem elhalasztják, hiszen a szándékuk változatlan.

Kiemelte, a Fidesz-kormány az, amely az elmúlt 100 évben legtöbbet tett Magyarország fejlesztéséért. Hangsúlyozta: 2010 óta minden harmadik forintot fejlesztésre költöttek, a 27 uniós tagállamból hazánk költötte a legtöbbet fejlesztésre.

Kérdésre kifejtette, tartalékot kell képeznie az országnak, de ennek nincs köze a balliberális vészjósláshoz. Ismertette: a kormány eddig 18,5 milliárd eurót beépített az ország infrastruktúrájába, társadalmába, valamint a jelenlegi ciklusban
további 6 milliárd euró érkezik 2023 végéig. Ehhez tartozik az éves 5-10 %-os gazdasági növekedés, valamint a költségvetés komoly bevételei. Tény, hogy a háború hatására elszálltak az energiaárak, felmentek kamatok, ami beszűkítette a mozgáskeretet:

Ebben a helyzetben, a folyamatban lévő beruházásokat be kell fejezni, torzó nem maradhat – mondta.

Részletezte, sokezer beruházás tételes, egyesével való átvizsgálása a feladata, illetve annak az eldöntése, hogy kik kaphatják meg a többletforrást a fejlesztés befejezéséhez …

” … és ki az, aki szigorúbb és szorosabb kontrollt igényel, mert be akar csapni vagy meg akar lopni bennünket.”

A második tételt azok a beruházások képezik, melyek még nem kezdődtek el, ezért elhalasztásra kerülnek. A miniszter szerint 2100 milliárd forint értékű beruházást függesztettek fel, melynek nagy része közinfrastruktúrafejlesztés. Óriási veszteségek, úgy fogalmazott: “Zalaegerszeg M7-es összekötő, 360 milliárd, kuka, Esztergom M1-es összekötő 380 milliárd, Bicske-Budapest között autópálya hatsávosítása kuka, a Testnevelési Egyetem építésének folytatása, 100 milliárdos beruházása megvalósíthatatlannak tűnik …” Összesen 270 hasonló méretű projektről született eddig döntés, és folyik a többi felülvizsgálata is, szintén tételesen. Minden egyes beruházás egyedileg kerül elbírálásra.

Átgondolni, mérlegelni és strukturálni kell. Ennek okán Lázár János a nyár folyamán politikusokkal, társadalmi, egyházi és önkormányzati vezetőkkel, az állami támogatások kedvezményeivel tárgyalt, melyek az ismertek alapján nem feltétlen voltak felhőtlen beszélgetések.

“Nem azért ülök le az illetővel, hogy nyugodjon meg minden megépül, hanem vegye tudomásul, 2025-26 előtt kapavágás sem lesz.” Megjegyezte, nem lehet számolni azzal, hogy a háborúnak hamar vége lesz, fel kell venni a versenyt az energia-, a kamat és a pénzpiacon.

Reményét fejezte ki, hogy az európai unióval minél előbb lesz megállapodás, hiszen a források biztosítása nem kegy kérdése, azt nem lehet elvonni Magyarországtól. Ez nagyságrendileg 23-25 milliárd eurót jelent, az újjáépítési alap és az agrártámogatások nélkül. Ennek eredményeképp előbb-utóbb a magyar költségvetésben megjelennek a fejlesztési források, ezeket márpedig úgy kell elkölteni, hogy válságálló legyen – fogalmazott, majd kiemelte: nem akármire elköltve, hanem a kevesebből többet és jobbat alkotva.

Célként megfogalmazta, amit eddig és a jövőben építettek annak egy olyan országot kell képviselnie, ahol ha Hegyeshalomnál átlépik az országot, ne érezzenek különbséget Ausztria és Magyarország között a következő tíz éven belül.

Ehhez képest most ha valaki átlép a határon Hegyeshalomnál rögtön egy romos határőrségi épületbe ütközik bele, aminek ki van hullva az ablaka – ismertette az állapotokat a miniszter. Elmondta, ennek a különbségének az eltüntetésében mérhető az, hogy hova kell az országot és a társadalmat fejleszteni.

Olyan beruházásokat kell a következő tíz évben megvalósítani, amelyekből egy sokkal erősebb, gazdagabb ország kerülhet ki: az ipar, a gazdaság, az egészségügy és az oktatás területén vinni véghez fejlesztéseket, mely lehetővé teszi a szuverén, önálló lábán megállni képes Magyarország megteremtését a GDP-hez viszonyított adósság a jelenlegi 80 %-ról 50 %-ra való mérséklésével, a 30-40 milliárd forintos devizatartalék 100 milliárd forintra növelésével, a társadalmi felzárkóztatás és a gazdaságfejlesztés eszközeivel.

Alapvető kérdésnek tekinti, hogy olyan nemzeti vállalkozói réteg legyen, aki bevallottan élvezi a mindenkori állam támogatását. Felveti, nem látott még olyat, hogy Ausztriában francia autópályaépítő cég, vagy Bajorországban amerikai autópályaépítő cég dolgozzon. Meglátása szerint ebben vannak Magyarországnak lemaradásai. Felidézte, a rendszerváltáskor az ősbűn az ország kiárusítása volt a stratégiai és közösségi javainak külföldi és globális kézbe való átjátszásával. Ahogyan a mondás tartja azé a föld, akié az ország – vezette le a miniszter. Ebből adódóan akinek a kezében van a gazdasági háttér, az képes az ország gazdasági értékeit befolyásolni. Példának hozta a média, a banktőke, és az energiaszektor területének cselekvőképességét a nemzeti kézbe kerülését követően.

Munkájának másik sarokövét az adja, hogy az építőiparban nyíltan a magyar vállalatoknak akarnak kedvezni, a szegmensben még kiszorítható a külföldi jelenlét. A vezérelv alapján magyaroknak kell tervezni, előkészteni és kivitelezi a magyarok javára, helyben előállított építőanyagból. Ez utóbbi áll az egyik legrosszabbul, hiszen az építőanyag importja 80%-os. Patriótaként vállalt feladatuk, hogy szektorban dolgozó 380 ezer magyar munkájából itt keletkezzen haszon, az elköltött pénz itt maradjon. Ezt tartják szempontnak az új beruházások előkészítésénél.

“A magas import gyengíti a forintot, a külkereskedelmi mérlegen keresztül kiszolgáltatottá teszi az országot.”

Sok minden meg fog változni az állami beruházások mechanizmusában – részletezte: készül az új állami beruházások rendjéről szóló törvény, mely európai normák mentén kedvezni készül a hazai vállalkozásoknak az állami érdek védelmét szem előtt tartva. Átláthatóbb körülmények között szeretnék segíteni a versenyt, ezért a javaslat szerint többek között minden olyan közbeszerzés érvénytelen lesz, melyre egy ajánlat érkezik. Mintegy 330 szakmai javaslatból épül fel az új törvénycsomag, ami rendezi a viszonyokat a legmodernebb amerikai és uniós szempontok alapján.

“Egy innovációt szeretnék végrehajtani, amiben kevesebb pénzből jobb minőséget, magasabb színvonalat, fenntarthatósági szempontokat, energetikát, társadalmi fenntartóhatósági szempontokat figyelembe véve akarunk megvalósítani a jövőben beruházásokat.” – hangzott el.

Kérdésre válaszolva kifejtette, azzal, hogy az ország építéséért felelős tárcát vezeti, a budapestiek jól fognak járni vele, a vidékiek még jobban. Ismertette, az elmúlt időszakban arányait tekintve többet költött a kormány a fővárosra, mint a vidéki Magyarországra. A polgári oldal számára ettől függetlenül Budapest, mint szellemi központ, funkcióját erősíteni kell. Elmondta, van tennivaló bőségesen a nemzet fővárosában, de kialakultak a Fidesz-kormányzás eredményeképp komoly vidéki centrumok, mint egyebek mellett Győr, Veszprém, Zalaegerszeg.

Elhangzott, kormányzati politikusként kötelességük megvizsgálni, hogy ami a főpolgármester szerint járna Budapestnek, az jár-e a vidéki helyszíneknek, például kötöttpályás vasúti elővárosi fejlesztésként Debrecen – Nagyvárad, Szombathely – Kőszeg között, mint Hódmezővásárhely – Szeged viszonylatban. Meglátása szerint a budapesti ember számára a közlekedés a legfontosabb, ebben tudnának segíteni, főképp, hogy a választók bizalmát is meg kell nyerni.

Azonban a vidékfejlesztés kulcskérdés a polgári oldal számára, Lázár János az összefüggést Ausztria, Anglia és Amerika politikai realitásához köti. Aki fideszesként lemond a vidék fejlesztéséről, az politikai öngyilkosságot követ el meglátása szerint. Hozzátette, félő, hogy a következő évek nehézségeit nem a nagyvárosi, hanem a vidéki ember érzi meg, ezért ezzel komolyan kell foglalkozni. Elmondta, meg kell találni a lehetőségét annak, hogy egy alulról nyitott középosztályt szervezzenek Magyarországon, amelyben a vidéki középosztály erősítése zajlik. A miniszterelnöktől azt a feladatot kapta továbbá, hogy keresse fel az egyéni választókerületek országgyűlési képviselőit, a megyei jogú városok polgármestereit és a főpolgármestert, hogy gyűjtsenek észrevételeket és vázolják fel a terveiket 2030-ig.

Összegezve a türelem és az előkészítés időszakát, Lázár János kiemelte: az egyik legfontosabb, hogy milyen ország legyen Magyarország 2030-ra. Hozzátette: “Nagyon ritkán jutottunk el oda mi magyarok, hogy a Lajtán túli világrészhez felzárkózzunk. Makró gazdasági szinten két ilyen momentum volt, az 1910-es évek és az 1930-as évek, amikor a magyar GDP megközelítette az osztrákot.” Most még itt nem tartunk – folytatta, de szűkült az olló, bizonyos adatokban már igen.

Álláspontja szerint az a magyar politikus, aki hosszútávon tervez és nem csak a választásokat akarja megnyerni, annak ilyen formában foglalkoznia kell a hazája sorsával.

Úgy gondolja, a politikai közösségek közül a következő tíz év kihívásaira jó választ csak az Orbán Viktor vezette Fidesz tud adni.”

Forrás:
Lázár János: 2025-26 előtt kapavágás sem lesz; cyberpress.hu; 2022. augusztus 31.

Schmidt Jenő: az önkormányzatok 60 százaléka átadja az államnak víziközművagyonát

„ A helyhatóságoknak szeptember 20-ig kell dönteni arról, hogy megtartják-e vízműveiket, az idei hiány finanszírozását azonban csak állami tulajdonú cégeknél biztosítják, ezért a többség átadja majd vízművét az államnak – mondta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Schmidt Jenő szerint talán a rezsicsökkentés legmostohább gyermeke a vízközmű lett, mivel tíz éve befagyasztott árak vannak. Azt ugyanakkor elismerte, hogy ennek a lakosság örül.

Mint mondta, az árakat úgy alakították, hogy fedezze a költségeket és az amortizációt, de jelentősebb hasznot nem hoznak ezek a vállalatok, így fejlesztésre már nem marad keret. Az infláció és az energiaárak emelkedése aztán nagy bajba sodorta ezeket az önkormányzati cégeket, de a kormány az állami tulajdonban lévő vállalatokat kisegítette. Mostanra olyan helyzet alakult ki, hogy csak akkor maradhat működőképes egy vállalat, ha a tulajdonosok pénzt adnak a üzemeltetéshez. Csakhogy az önkormányzatoknak nincs erre pénzük, így a kormány tett egy „visszautasíthatatlan” ajánlatot – hangoztatta Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

Schmidt Jenő úgy látja, hogy csak azokról a cégekről fognak lemondani, amelyek mögött nem áll tőkeerős megyei jogú város, vagy veszteségesek, illetve viszonylag kis lélekszámú településeken működnek. Az eddigi visszajelzések is ezt mutatják. Más kérdés – folytatta az önkormányzati szövetség elnöke –, hogy mit kezd majd a kormány ezekkel az átadott cégekkel. Nyilván pénzt kell majd befektetni, amit akár az önkormányzatoknak is odaadhatott volna, de valószínűleg a vagyonszerzés fontosabb szempont volt.

Az önkormányzatok számára viszont a lakosság ellátása a fő szempont, ezért Schmidt Jenő úgy gondolja, hogy le fognak mondani a vízközműveikről. A 38 önkormányzati tulajdonú cégből 20-at, vagyis a vállalatok 60 százalékát átadják majd az államnak – hangoztatta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

A nagyvárosok egy része ellenáll
Budapest és Pécs után Érd vezetése is bejelentette, hogy nem él a kormány ajánlatával és nem adja át vízközmű vállalatát. Ugyanakkor Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az önkormányzatok rossz anyagi helyzetük miatt kénytelenek lesznek átadni az államnak a vízműveiket.”

Forrás:
Schmidt Jenő: az önkormányzatok 60 százaléka átadja az államnak víziközművagyonát; Sipos Ildikó; Infostart / InfoRádió; 2022. szeptember 2.

Közigazgatási, politikai informatika

Válogatás a Közbeszerzési Értesítő friss, digitális és szakpolitikai hirdetményeiből – 2022. szeptember 5.

[Megtartottuk az egyes tételek eredeti helyesírását. Szerk.]

Ajánlati/részvételi felhívás

ELHISZ ÉS ALRENDSZEREINEK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA
Ajánlatkérő: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/167, 2022.08.29.
DBR létrehozása – Újbuda SMART 11 Nkft. (informatikai eszközök)
Ajánlatkérő: Újbuda SMART 11 Üzemeltető és Fejlesztő Nonprofit Kft.
Közbeszerzési Értesítő: 2022/168, 2022.08.30.
Információbiztonsági szakértői tevékenység
Ajánlatkérő: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Közbeszerzési Értesítő: 2022/170, 2022.09.01.
Notebook beszerzés 2022/1.
Ajánlatkérő: Miskolci Egyetem
Közbeszerzési Értesítő: 2022/171, 2022.09.02.
LKSZ alkalmazás üzemeltetése/2022. – AF (Laurel Kereskedelmi Szoftver)
Ajánlatkérő: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Közbeszerzési Értesítő: 2022/171, 2022.09.02.

Tájékoztató az eljárás eredményéről

IIDR bevezetése, továbbfejlesztése, integrációja
Ajánlatkérő: Legfőbb Ügyészség
Nyertes: EN-CO Software Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 113.805.000,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/167, 2022.08.29.
Multispektrális űrfelvételek beszerzése 2022.
Ajánlatkérő: Nemzeti Földügyi Központ
Nyertes: GeoIQ Imaging kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 75.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/168, 2022.08.30.
Rendvédelmi célú licenszek beszerzése
Ajánlatkérő: IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Nyertes: ATOS Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 19.474.517,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/169, 2022.08.31.
Adattároló gyártói, integrátori támogatása
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: T-Systems Magyarország Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 55.529.788,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/169, 2022.08.31.
Forcepoint TRITON AP-WEB proxy rendszer
Ajánlatkérő: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Nyertes: Valkyr Informatikai Kft.
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 225.571.500,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/169, 2022.08.31.
Informatikai eszközök beszerzése 2022/1
Ajánlatkérő: Támogatott Kutatócsoportok Irodája
Nyertes: TTR Invest Beruházó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság;ETIAM Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 15.717.290,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/170, 2022.09.01.
Táj. elj. erd. NISZ-KÖNYIR,FEIR,IMAP
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: ArgonSoft Informatikai Szolgáltató Kft
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 3.840.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/171, 2022.09.02.
5G technológia tudatosításának kommunikációja
Ajánlatkérő: Nemzeti Kommunikációs Hivatal
Nyertes: PLANB Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 31.738.333,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/171, 2022.09.02.
Eredmény tájékoztató_GIROHáló fejlesztés
Ajánlatkérő: Magyar Nemzeti Bank
Nyertes: GIRO Elszámolásforgalmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 27.576.420,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/171, 2022.09.02.
Tájékoztató az eljárás eredményéről (PM Workflow-rendszer támogatása 2023)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: Eastflow Technology Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 135.500.000,00 Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/171, 2022.09.02.
Tömeges SMS küldő szolgáltatás
Ajánlatkérő: Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.
Nyertes: Invitech ICT Services Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 40.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/171, 2022.09.02.
Tájékoztató az eljárás eredményéről (Live Guide Klímavéd. alkalmazás továbbfejlesztés 2)
Ajánlatkérő: NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.
Nyertes: In mid Air Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság
A beszerzés végleges összértéke (ÁFA nélkül): 108.000.000,- Ft
Közbeszerzési Értesítő: 2022/171, 2022.09.02.

Újabb mérföldkő a geoshop.hu életében, szeptembertől indul az elektronikus számlázás

„Szeptember 1-től a téradatokat szolgáltató geoshop.hu oldalon leadott rendelések teljesítését követően a felhasználók elektronikus számlát kapnak, és profiljukban a korábbi rendeléseikhez tartozó számlákhoz is bármikor hozzáférhetnek.

2022. szeptember 1-jével a Lechner Tudásközpont téradatokat értékesítő geoshop.hu geoportálján leadott rendelések esetén a számlák nem utólag, postán kerülnek megküldésre, hanem a megrendelés teljesítésével közel egy időben érkezik meg az arról kiállított elektronikus számla a felhasználó regisztráció során megadott e-mail címére. Ezen kívül a felhasználók a profiljukban, a megrendeléseikhez rendelve is megtalálják a számlákat, melyeket később bármikor le tudnak tölteni.

A geoshop.hu oldalon keresztül online elérhető termékek között olyan, Magyarország területét lefedő téradatok szerepelnek, mint a nagy felbontású ortofotók, a közigazgatási határok, földmérési alappontok adatai, a felszínborítási, ingatlan-nyilvántartási adatok, a topográfiai térképek, légifelvételek, a digitális domborzat- és felszínmodellek, szintvonalrajzok, valamint elérhető innen a földrajzi nevek adatbázisa és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adatai is.”

Forrás:
Újabb mérföldkő a geoshop.hu életében; Lechner Nonprofit Kft.; 2022. szeptember 1.

Hatékonyabb lett a kormányhivatalok irányítása

„Hatékony irányítást támogató integrált és egységes gazdálkodási rendszer, valamint korszerűbb informatikai eszközök segítik a kormányhivatalok napi működését a Fejér Megyei Kormányhivatal által vezette konzorcium augusztusban zárult projektjének köszönhetően. A „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00042” azonosító számú „A kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása” című projekt 8,149 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás segítségével valósult meg.

A Fejér Megyei Kormányhivatal a Miniszterelnökséggel és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel alkotott Konzorciumban a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program keretében megvalósította „A kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása” elnevezésű projektet.

A projekt eredményeként kifejlesztett Kormányhivatali Integrált Irányítástámogatási Rendszer lehetőséget biztosít a kormányhivatalok egységes gazdasági működésére és hatékony irányítására, megteremti az elektronikus belső ügymenetek alapjait, lehetővé téve a rendelkezésre álló erőforrások hatékony és ügyfélbarát felhasználását. A projekt keretében több mint 11 000 db munkaállomás és 800 hálózati eszköz beszerzés történt meg.

A lezajlott hálózati és végponti infrastrukturális fejlesztések lehetőséget biztosítanak az ügyintézők számára a központi rendszerek kényelmesebb kezelésére, így az ügyintézés gyorsabbá és kiszámíthatóbbá válik. Hatékony irányítást támogató integrált és egységes gazdálkodási rendszer, valamint korszerűbb informatikai eszközök segítik a kormányhivatalok napi működését a Fejér Megyei Kormányhivatal által vezette konzorcium augusztusban záruló projektjének köszönhetően.

A „KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00042” azonosító számú „A kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása” című projekt 8,149 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás segítségével valósult meg. A Központi Időpontfoglaló Alkalmazás továbbfejlesztésével újabb ügyfélszolgálatokon nyílik meg a kiszámítható időpont alapú ügyfélfogadás lehetősége.

A Fejér Megyei Kormányhivatal által szervezett ünnepélyes záró rendezvényen felszólalt dr. György István, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, aki a Miniszterelnökség által összefogott KÖFOP projektek jelentős hatását emelte ki: a létrehozott stabil és biztonságos informatikai háttér lehetővé teszi a közigazgatás belső folyamatainak, illetve a lakosságot és vállalkozásokat célzó közigazgatási szolgáltatásoknak a nagy arányú elektronizálását, továbbá az állami érdekkörbe tartozó információk és tartalmak széles körű digitalizációját.

Dr. Simon László, a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője kiemelte, az elmúlt 7 évben a Kormányhivatal vezetésével végrehajtott projekt megteremtette az egységes gazdálkodás alapjait, ezáltal megerősítette a kormányhivatalok szervezetét és egységét. Bár a projekt nagyobb arányban a belső ügymenetek támogatására fókuszált, a hatékonyabban működtethető hivatal közvetetten jelentősen hozzájárul az ügyfélbarát közigazgatás rendszeréhez.”

Forrás:
Hatékonyabb lett a kormányhivatal irányítása; Regio Regia; 2022. szeptember 2.

Miniszterelnökség államtitkára: Digitális, szolgáltató közigazgatást építünk

„Digitális, szolgáltató közigazgatást építünk – jelentette ki a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán Székesfehérváron.

György István a kormányhivatal irányításának hatékonyabbá tételét biztosító háttér kialakítása elnevezésű projekt záró rendezvényén arról beszélt, hogy a 8,15 milliárd forintos beruházás végrehajtása során a kormányhivatali rendszerek jobbítása volt a cél. Úgy vélte, a fejlesztések újabb lépést jelentenek afelé, hogy hazánk Közép-Európa legélhetőbb országa lehessen.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a 2013-2020 közötti uniós ciklusban a közigazgatás működőképesebbé tétele volt elsődleges, a jövőben azonban a legfejlettebb technológiák alkalmazásával 21. századi, hiteles és szakértő közigazgatást hoznak majd létre.

György István a projekttel kapcsolatban elmondta, hogy a kormányhivatali rendszer gazdaságosabb és hatékonyabb működését, az állampolgárok közvetlen ügyintézését támogató rendszerek kiépítését tűzték ki célul és azt sikerült is teljesíteni.

Példaként említette az előzetes időpontfoglalási rendszert, amely a kormányablakok esetében már jó ideje működik és bevált, de további területek felé is nyitnak, így ősztől a gépjárművek műszaki vizsgára történő online időpontfoglalása is elindul, s a tervek szerint az egészségbiztosítási és a földhivatali ügyintézés esetében szintén bevezetésre kerül a közeljövőben.

Simon László a Fejér Megyei Kormányhivatal vezetője közölte, hogy a vezetésükkel alakult konzorcium 2016-ban kezdte meg a munkát, a projekt indulásakor ötmilliárdos keretösszeggel, amely 2017 júniusában hét, majd a vége felé már 8,15 milliárd forintos fejlesztés lett.

Megemlítette, hogy az új rendszer többek között elemzési szolgáltatást biztosít a vezetői döntésekhez, képes hatékonyan kezelni az e-számlákat, mindamellett, hogy megteremtette az egységes gazdálkodás alapjait.

A kiosztott sajtóanyag szerint a projektet a Fejér Megyei Kormányhivatal a Miniszterelnökséggel és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel alkotott konzorciumban valósította meg, ennek keretében több mint 11 ezer munkaállomás és 800 hálózati eszköz beszerzése történt meg, amelyekkel az ügyintézés gyorsabbá és kiszámíthatóbbá vált.”

Forrás:
Miniszterelnökség államtitkára: Digitális, szolgáltató közigazgatást építünk; Híradó/MTI; 2022. augusztus 31.

Változott a Cégtörvény – itt az online alapított cég

„A Cégtörvény* 2022. augusztus 1-től hatályos módosítása új fogalmat vezet be a magyar cégjogba, ez az „online alapított cég”. A változás hátterében egy uniós irányelv** áll, amely alapján minden EU-tagállamnak lehetővé kell tennie, hogy kizárólag online módon, személyes megjelenés és papíron készült iratok nélkül is céget alapíthassunk. Az irányelv azt is előírja, hogy az ilyen módon alapított cégek bejegyzési kérelmét az illetékes hatóságoknak rövidebb határidő alatt kell elbírálni, ezzel is ösztönözve a cégalapítókat a tisztán digitális ügymenetre.

15 éve, 2007-ben Magyarország az elsők között vezette be az unión belül az elektronikus cégeljárást, azóta van meg a jogszabályi lehetőség, hogy kizárólag elektronikusan aláírt okiratok alapján történjen meg egy cég bejegyzése. Az új szabályozás most annyiban egészíti ki az eddigieket, hogy amennyiben az ügyvéd előtti azonosítás is online módon történik, a cégbejegyzéshez eljárási kedvezmények (rövidebb határidők) kapcsolódnak és a teljes folyamat „papírmentesen”, a digitális térben marad. Mindez azt jelenti, hogy személyes találkozók nélkül alapíthatunk céget. Így például azokon településeken élők is könnyedén alapíthatnak céget, ahol például nincs ügyvédi iroda, hiszen az interneten keresztül a cégalapításhoz szükséges minden ügyintézést el tudnak végezni. Mindez természetesen kényelmesebbé, gyorsabbá, rugalmasabbá és olcsóbbá teszi a nagyvárosi környezetben is az ügymenetet, mert nincs szükség utazásra, személyes érintkezésre vagy papír használatára, nyomtatásra, postázásra sem.

E-aláírással minden elintézhető egyszerűen online

Ha online szeretnénk céget alapítani, a legegyszerűbb megoldás elektronikus aláíró tanúsítvány igénylése lehet. Ez szintén megoldható már személyesen megjelenés nélkül, hiszen videoazonosítás útján, teljesen online igénylési folyamat keretében igényelhető az e-aláíráshoz szükséges tanúsítvány, melynek segítségével bárhol és bármikor, akár mobiltelefonon is tudunk majd e-aláírni. Így például az új cégünk alapító okiratát is hitelesíthetjük. Természetesen az elektronikus aláírást nem csak a cégeljárások során, hanem az üzleti élet számos területén alkalmazhatjuk, akár szerződések, teljesítési igazolások, munkaügyi dokumentumok aláírásakor, de ugyanígy digitális folyamatok hitelesítésében, jóváhagyásában, gyakorlatilag bármikor, amikor egyébként papíron írnánk alá.” – foglalta össze Hegedüs Márton a digitális hitelesítésre és e-aláírásokra specializálódott Microsec igazgatósági tagja.

Így alapíthatunk kft-t online

A Cégtörvény új 9/G. paragrafusa alapján, ezen feltételek mentén alapíthatunk korlátolt felelősségű társaságot online:

1. A cégalapításhoz szükséges dokumentumok aláíróinak (tehát elsősorban az alapítóknak) rendelkezniük kell elektronikus aláírási képességgel (pl. minősített e-aláíró tanúsítvánnyal), így nem szükséges az eljáró ügyvéd személyesen megjelenni az alapításhoz.

2. Az alapítókat az eljáró ügyvéd online azonosítja (cégalapításkor az alapítók személyazonosságát az eljáró ügyvéd ellenőrizni köteles a pénzmosás megakadályozása érdekében, ez azonban történhet a Magyar Ügyvédi Kamara által engedélyezett elektronikus csatornákon keresztül is például Skype-on vagy Zoom-on***).

3. A cégbejegyzési kérelemhez csatolt összes irat eleve elektronikus formában jön létre, azokat például minősített elektronikus aláírással láthatják el a felek, nem nyomtatnak ki semmit.

4. A kft. jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat

5. Mindez gyorsított eljárásban kerül a cégbíróság elé.

„Az online cégalapítás fő feltétele, hogy minden aláírásra kerülő dokumentum elektronikus okiratként jöjjön létre. Azaz nem lehetséges, hogy az ügyvéd a papíron létrejött dokumentumot később átalakítja elektronikussá, tehát beszkenneli és az így keletkezett pdf-et utólag hitelesíti, elektronikusan aláírja. Ha egyetlen ilyen iratot is csatol a cégbejegyzési kérelemhez, az már nem minősül online alapított cégnek. Utóbbi feltételből nyilvánvalóan következik, hogy az online alapított cég létesítő okirata – társasági szerződése, egyszemélyes kft. esetén alapító okirata – elektronikus ellenjegyzéssel kell, hogy létrejöjjön, amelyet az alapítók és az ügyvéd is elektronikusan írnak alá.” – emelte ki Hegedüs Márton. „Nagyon örülünk annak, hogy ebben az digitális előre lépésben a Microsec is aktív szerepet játszhatott és segíthettünk a cégbíróságok munkáját az informatikai rendszerének felkészítésével, melynek üzemeltetésért és folyamatos fejlesztéséért is mi felelünk.” – tette hozzá a szakember.

Napokkal lerövidülő határidők

Amennyiben az online cégalapítás fenti feltételei teljesülnek és a cégalapítási kérelem benyújtásakor erről az ügyvéd nyilatkozik (erre tekintettel a cégbejegyzési formanyomtatvány is módosításra került), akkor az alábbi rövidebb eljárási határidők irányadók:

1. Ha a cégbíróság a kérelmet valamilyen formai hiba miatt hiánypótlás nélkül elutasítaná, normál esetben 3 munkanapon belül küld értesítést az eljáró ügyvédnek, míg az online alapított cég esetén ezt a végzést a cégbíróság már a kérelem beérkezését követő munkanapon kiadja.

2. A hiánypótlásra felhívó végzéseket a cégbíróság normál esetben 8 munkanapon belül adja ki, online alapított cég esetén legkésőbb már a kérelem beérkezését követő 5. munkanapon.

3. Az általános elbírálási határidő (ami alatt be kell jegyezni a céget, ha nincs hiánypótlás vagy azonnali elutasítás) pedig 15 munkanapról 10 munkanapra csökken online alapított cégek esetén.
_________________

* 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
** Az EU 2019/1151 irányelve, amely az EU 2017/1132 irányelvét módosítja a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében
*** Az igénybe vehető elektronikus azonosítási lehetőségeket az 1/2019. (VII. 31.) MÜK elnöki határozat tartalmazza (az azonosítás során használható egyes elektronikus hírközlő eszközök auditációjáról), elérhető: https://www.mük.hu/elnoki-hatarozatok”

Forrás:
Változott a Cégtörvény – itt az online alapított cég; Prím Online; 2022. szeptember 1.

A gépjárműadó már a NAV mobilappjában is befizethető

„Csaknem 1,5 millióan kapnak levelet elektronikus tárhelyükre a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) a gépjárműadó második részletéről, illetve korábbi elmaradásukról. Az adó már a NAV mobilappjában is befizethető pár koppintással vagy közvetlenül a levélben található linkről.

A gépjárműadó második részletét szeptember 15-éig kell befizetni a 410-es adónemhez tartozó, 10032000-01079160 számú, NAV Belföldi gépjárműadó bevételi számlára.

Az adó rendezésére idén már két új lehetőség is van:
A NAV-Mobil új fejlesztésű Gépjárműadó-menüpontjában, amivel pillanatok alatt, mobilról is befizethető a gépjárműadó.
Emellett az elektronikus levélben van egy közvetlen fizetési link is, ami a netes bankkártyás fizetést teszi lehetővé. Fontos, hogy a befizető újrakattintás nélkül várja meg a visszajelzést a fizetésről.

Ha valaki átutalással fizet, a közlemény rovatba az adószámot vagy az adóazonosító jelet kell beírni, nem a rendszámot.Ha ez elmarad, akkor a NAV nem, vagy csak késve tudja a befizetőt azonosítani.

Júliusban elindult a NAV új ügyintéző felülete, az Ügyfélportál (ÜPO) is. Itt belépéskor a felhasználó azonnal látja a NAV által nyilvántartott adatait és az adószámlája nettó egyenlegét. Ha például valakinek gépjárműadó-tartozása van, akkor azt az adószámlája lekérdezése után azonnal rendezheti is elektronikusan. Ha szeptember 15. előtt ellenőrzi az adatokat, a lekérdezési időszakot át kell állítani szeptember 15. utánra, mert a gépjárműadó második részletének összege csak így lesz látható az adószámla 410-es adónemén – írják.”

Forrás:
1,5 millió autóst keres meg a NAV, baj lehet, ha nem nyitják meg a levelet; Origo.hu; 2022. szeptember 2.

Informatika, távközlés, technika

Digitalizálódó vállalatok vezetői az IVSZ megújult elnökségében

„Az IVSZ augusztus 30-án megtartott éves közgyűlésén a szervezet elnökségének megújulása állt a középpontban. A 13 fős elnökség 5 pozíciójában történt változás, így a szövetség céljainak megfelelően az IVSZ-en belül a digitális gazdaság minden szereplője, így több jelentős, egyébként nem IKT-profilú vállalat is helyet kap. A digitális transzformációért felelős alelnöki pozíciót Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese, a nagyvállalati tagozatvezetői pozíciót Alkér Zoltán, az MVM Zrt. infrastruktúra vezérigazgató-helyettese, a független elnökségi tag pozíciót pedig Bacsó Gergely, a McKinsey partnere tölti be. Új tagozatvezetők irányítják az informatikai és telekommunikációs tagozatot is: előbbi pozíciót Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft. regionális vezetője, utóbbit dr. Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese vette át.

A közgyűlés vendégelőadója ebben az évben Sere Péter, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda szenior szakértője volt, aki előadásában kiemelte, hogy az 2021-2027-es uniós költségvetésben soha nem látott nagyságrendű büdzsét különítettek el digitalizációs projektekre. Az infrastrukturális beruházások mellett az EU célzottan támogatná, hogy a kkv-k 90 százaléka legalább alapszinten digitalizálódjon, emellett ugyancsak fókuszterület a cloud, mesterséges intelligencia és big data fejlesztések ösztönzése is. Előadásából az is kiderült, hogy nagy szükség lenne a jelenleginél több hazai EU-s pályázatértékelő szakemberre, emellett a kiírásokkal kapcsolatos észrevételek terén pedig lehetnének aktívabbak a hazai vállalkozások, hiszen ezzel az uniós pályázatok jövőjét is pozitívan befolyásolhatnák.

„Nem könnyű vállalatvezetőként szembenézni napjaink kihívásaival: háborús helyzet, magas infláció, emelkedő rezsiköltségek és a piacot sújtó munkaerőhiány mellett kell hosszú távra tervezni. A digitalizáció felgyorsítása ilyen nehéz helyzetben is segítheti a magyar vállalkozásokat. Egyértelmű, hogy a digitális gazdaság fejlesztését nem lehet csupán az IT szektortól elvárni, akkor tudunk versenyképes digitális gazdaságot építeni, ha a gazdaság minden szereplője részt vállal a modernizációban. Hisszük, hogy az IVSZ-nek részt kell vennie a digitalizálódó vállalatok támogatásában annak érdekében, hogy Magyarország ne maradjon le végleg a technológiai fejlődésben. Ezért tartom kulcsfontosságúnak, hogy a mostani közgyűlésen az infokommunikációs szektoron kívülről érkező, digitalizálódó vállalatok vezetői is elnöki tisztséget szereztek, csatlakozásukkal olyan fontos tapasztalatokra teszünk szert, amelyek tovább erősítik majd az IVSZ-t” – mondta el dr. Vinnai Balázs elnök.

Az IVSZ 2022-es terveit, főbb fókuszterületeit Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára foglalta össze: „2022 az IVSZ számára arról a javaslatcsomagról szólt, amelyet “Összefogás a digitális Magyarországért” kiáltványunk kapcsán állítottunk össze juttattunk el kormányzati és iparági szereplők, döntéshozók számára. Ezekre a javaslatokra építve dolgozunk tovább azon, hogy ki tudjuk használni a magyar gazdaságban rejlő fejlődési potenciált a digitalizáció terén. Szövetségünk a cél eléréséhez többek között az egész iparág számára értéket teremtő kutatásokkal, például IT-piaci körképpel, vagy az itthon még kevéssé ismert BNPL (buy now pay later) szolgáltatások megítélését vizsgáló kutatással járul hozzá. Idén számos új uniós projektben való részvételt is elnyertünk, ezekben az MI-készségek feltérképezésétől és fejlesztésétől kezdve az építőipar digitalizációjáig szerzünk értékes tapasztalatokat.”

A közgyűlés számos személyi ügyben döntött. Először a szakmai és méret szerinti tagozatok vezetőnek megválasztására került sor. Az informatikai tagozat élén Vityi Pétert (Kürt Akadémia) Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft. regionális igazgatója váltja. A telekommunikációs tagozat vezetését Dr. Orbán Anita, a Vodafone Magyarország Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese veszi át dr. Pete Gábortól (Vodafone Magyarország Zrt.), A nagyvállalati tagozatot a jövőben Wolf András (BlackBelt Technology Kft. ) helyett pedig Alkér Zoltán, az MVM Zrt. infrastruktúra vezérigazgató-helyettese vezeti majd. A digitális transzformációért felelős alelnöki poszt kapcsán is szavazott a közgyűlés, az egyetlen jelölt Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese volt, és a közgyűlés bizalmat is szavazott neki.

Ezt a független elnökségi tag megválasztása követte, amely során a szavazásra jogosultak Bacsó Gergely, a McKinsey & Company partnere, a Digital McKinsey kelet-európai társvezetője bemutatkozását hallgathatták meg, majd megszavazták a pozíció betöltésére.
”

Forrás:
Digitalizálódó vállalatok vezetői az IVSZ elnökségében; Ádelhardt Izabella; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ); 2022. augusztus 31.

Szakirodalom

Az adatterek létrehozásának európai módja

„Abban a helyzetben, amit az adatok elérhetőségének gyors növekedése, valamint az adatforrások, infrastruktúrák, technológiák és az adatmegosztásban részt vevők közötti összetett viszonyok határoznak meg, az Európai Unió (EU) olyan megközelítéseket dolgoz ki, amelyek kihasználhatják az adatvezérelt innováció előnyeit. Az európai adatstratégiában 2020-ban meghatározott szakpolitikai jövőkép célja, hogy az EU vezető szerepet töltsön be a mai adatközpontú társadalomban a szereplők és ágazatok közötti jobb adatfelhasználás révén, amelynek végső célja az, hogy a köz- és üzleti szférában jobb döntések szülessenek. Ezt a gyakorlatban egy sor egymásra épülő jogi eszköz alkalmazásával kívánják elérni, nevezetesen a következőkkel:
(i) az Adatkormányzási rendelet (Data Governance Act), amely folyamatokat és struktúrákat hoz létre a vállalatok, magánszemélyek és a közszféra közötti önkéntes adatmegosztásának elősegítésére. és a közszféra;
ii. az Adatmegosztási jogszabály (Data Act), amely szabályokat és feltételeket állapít meg az iparból származó adatokhoz való méltányosabb hozzáférés és az adatok újrafelhasználása érdekében, beleértve a tárgyak internetét (IoT); valamint
(iii) a nagy értékű adatkészletekről szóló, közelgő jogszabály, amely kiegészíti a nyílt adatokról szóló irányelvet azon műszaki követelmények és adatkészletek listájával, amelyeket a közszféra szervei kötelesek géppel olvasható formátumban, ingyenesen és nyílt engedélyek alapján közzétenni. .
Ezenkívül az európai adatstratégia egy közös európai adattér létrehozását irányozza elő az ágazatspecifikus adatterek kombinálásával olyan területeken, mint a mezőgazdaság, a mobilitás, a pénzügy és a környezet. Ez az adattér az adatok egységes európai piacaként fog működni, és a digitális innováció széles körű ösztönzésével értéket teremt.”

Forrás:
A European Approach to the Establishment of Data Spaces; Marco Minghini, Alexander Kotsev, Carlos Granell; Data; 2022, 7(8), 118; https://doi.org/10.3390/data7080118; 2022. augusztus 19. (PDF)

Mire jó ma egy önvezető autó? Az önvezető autók jelenlegi szabályozásának kérdései és kritikái

„Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az Mesterséges Intelligenciát felhasználó önvezető autók szabályozása során felvetődő jogi kérdéseket abban a hipotetikus esetben, ha a technológia készen állna teljes mértékben a széles körű felhasználásra. Ez még ugyan nem következett be, ám rendkívül közeli a jelenség, így hamar aktuálissá válik a szabályozás adaptációja. A dolgozat egy interdiszciplináris áttekintés arról, hogy a jelenlegi szabályozási környezetbe miként illeszthető be az új technológiai jelenség és milyen anomáliákhoz vezetne a szabályok alkalmazása. Alkotmányjogi szempontból az MI potenciális jogalanyisága merült fel főkérdésként, amelyből további következtetések vetíthetők a később vizsgált polgári jogi valamint büntetőjogi síkra egyaránt. A Polgári jog szempontjából az egyes felelősségi konstrukciók vizsgálata, valamint a Büntetőjog dogmatikai rendszere rámutat arra, hogy a jelenlegi szabályozásban átfogó változtatásra van szükség ahhoz, hogy a jog a gyártók és felhasználók érdekeit egyaránt szem előtt tartva választ tudjon adni az új jelenségre. ”

Forrás:
Mire jó ma egy önvezető autó? Az önvezető autók jelenlegi szabályozásának kérdései és kritikái; Lugosi Vilmos; Jogtudományi Intézet; A Jogtudományi Intézet műhelytanulmányai, 22/16; 2022 (PDF)

Az önvezető autók problémái, különösen az elszabadult villamos dilemmája, és a magyar büntetőjog

„Az önvezető autó emberi befolyás nélkül, csak digitális technológiára támaszkodva közlekedik az utakon. Felismeri a környezetét, önmagát navigálja, elkerüli a közlekedési dugókat és csökkenti a balesetek valószínűségét, és habár elterjedésük országunkban még valószínűleg a távoli jövő zenéje, önműködő voltuk számtalan megválaszolatlan kérdést hagy maga után. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy kinek a cselekménye alapján állapítható meg büntetőjogi felelősség, illetve milyen információt kellene betáplálni a járműbe, ha többféle úton lehet elhárítani egy balesetet, és szinte biztos, hogy valakinek meg kell sérülnie az adott szituációban, mely teoretikus problémát legjobban a villamos-dilemma (trolley problem) szemléltet. Két fiktív jogeset segítségével keresek választ az elméleti kérdésre, a bűncselekmény fogalmi elemei mentén, lehetséges jogellenességet és bűnösséget kizáró okokat vizsgálva. ”

Forrás:
Az önvezető autók által felvetett problémákra, különösképp a villamos-dilemmára adható lehetséges válaszok a magyar büntetőjog alapján; Agócs Petra Márta; Jogtudományi Intézet; A Jogtudományi Intézet műhelytanulmányai, 22/15; 2022 (PDF)

36. szám, 2022. szeptember 5.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Szakirodalom