Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

A Kormány 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozata az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról
Tárgyszavak: nyílt forráskódú szoftver, e-közigazgatás, közigazgatási portál, digitális gazdaság, nyílt dokumentumformátum, gyermek- és ifjúságvédelem, közadatok újrahasznosítása, digitális kormányzati szolgáltatások, PSI, rezsicsökkentés, InternetKon, digitális kompetenciák, Digitális Jólét Programja, Digitális Oktatási Stratégia,Digitális Gyermekvédelmi Stratégia, Digitális Startup Stratégia, Digitális Exportfejlesztési Stratégia, internetszolgáltatás ára
Törvény és kormányhatározat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
Tárgyszavak: Magyarország, szabályozás, elektronikus ügyintézés, e-ügyintézés, digitális ügyintézés, digitális kormányzati szolgáltatások, bizalmi szolgáltatások
A központi államigazgatás felülvizsgálatát rendelte el a kormány
Tárgyszavak: Magyarország, szabályozás, központi közigazgatás

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

2015 harmadik negyedévében folytatódott az elektronikus fizetési módok használatának bővülése
Tárgyszavak: Magyarország, statisztika, elektronikus fizetés, digitális gazdaság, pénzforgalom, Magyar Nemzeti Bank, bankkártyás fizetés, fizetési módok, digitális fizetés, GIRO Bankközi Klíring Rendszer (BKR)

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

A Kormány 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozata az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról

„A Kormány köszönetet mond a magyar polgároknak, a szakmai és civil szervezeteknek, a digitális ökoszisztéma szereplőinek, hogy javaslataikkal és véleménynyilvánításukkal segítették az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultációt (InternetKon). A Kormány megállapította, hogy a nemzeti konzultáció sikeresen lezárult.
A magyar polgárok véleményére alapozva a Kormány a magyar társadalom és a magyar nemzetgazdaság fejlődése és fejlesztése érdekében elindítja a Digitális Jólét Programját.
…
7. annak érdekében, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások terén az eddiginél rugalmasabb és a felhasználók igényeit jobban kielégítő fejlesztésekre kerüljön sor
a) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a belügyminiszterrel együttműködve, az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció eredményeinek gyelembe vételével végezze el az elektronikus közigazgatásra vonatkozó stratégiai dokumentumok felülvizsgálatát,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter
Határidő: 2016. március 31.

b) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert és a belügyminisztert, hogy a használati mutatók alapján határozzák meg a polgárok által leggyakrabban igénybe vett 10 közigazgatási ügyet és készítsenek intézkedési tervet az ezek mielőbbi internetes ügyintézését lehetővé tevő fejlesztésekről,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter
Határidő: 2016. június 30.

c) felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon a magyarorszag.hu portál vagy más kormányzati honlapok, portálcsaládok olyan felhasználóbarát átalakításáról, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok és a vállalkozások minden, számukra releváns közigazgatási tartalomhoz és szolgáltatáshoz közérthető és hatékony módon férhessenek hozzá,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2016. december 31.

d) felhívja a belügyminisztert, hogy nyújtson be előterjesztést annak érdekében, hogy az elektronikus közigazgatási szolgáltatások teljes körű elérhetővé tételéig létrejöjjön egy olyan, a 1818 kormányzati ügyfélvonalon alapuló, a hét minden napján, napi 24 órában elérhető, az online hozzáférés lehetőségét is biztosító folyamatos ügyfélszolgálat, amelynek segítségével a lakossági ügyfelek és a vállalkozások minden ügytípus intézéséhez szakértő segítséget kaphatnak,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2016. február 15.

e) felhívja a belügyminisztert, hogy dolgozza ki és terjessze a Kormány elé a 7. pont d) alpontban szereplő online hozzáférés lehetőségét is biztosító folyamatos ügyfélszolgálat finanszírozási modelljét, valamint az érintett szervek együttműködésének rendjét szabályozó jogszabály tervezetét,
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2016. április 30.

f) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások tekintetében a belügyminiszterrel együttműködve tárja fel a felhasználói igényeket, gyűjtse össze és értékelje az e-közigazgatási szolgáltatásokkal kapcsolatos felhasználói tapasztalatokat, illetve a szolgáltatások értékelésével, elfogadottságával kapcsolatos információkat, valamint az állampolgárok szempontjából tesztelje és minősítse az egyes e-közigazgatási fejlesztéseket,
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter
Határidő: folyamatos

g) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a belügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter közreműködésével a közadat-vagyon teljes körű felmérésével készítse el a közadat-katasztert, illetve a nemzetgazdasági és vállalati versenyképesség erősítése érdekében a közadatok széleskörű újrahasznosításához szükséges intézkedésekről szóló 1310/2015. (V. 21.) Korm. határozat 4. pontja nyomán készülő fehér könyv alapján készítsen előterjesztést a személyes adatnak nem minősülő közadatok újrahasznosításának lehetőségeiről. Az előterjesztés tartalmazza a kormányzati adatpolitika stratégiai térbe történő illesztését, valamint a szükséges jogszabályi változásokat is,
Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter
belügyminiszter Határidő: 2017. március 31.

h) felhívja a belügyminisztert, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, illetve a nemzeti fejlesztési miniszter közreműködésével alakítsa ki a települési önkormányzatok internetes megjelenésének központi módszertani, fejlesztési és üzemeltetési kompetencia-központját és támogató rendszerét, amely az önkéntes alapon részt vevő önkormányzatok számára
ha) ajánlásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy az önkormányzatok honlapjai egységesen magas színvonalú szolgáltatásokat és tájékoztatást nyújtsanak,
hb) alkalmazásokat, költséghatékony működtetési megoldásokat biztosít az önkormányzatok internetes megjelenéséhez és szolgáltatások nyújtásához;
Felelős: belügyminiszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2016. szeptember 30.

8. annak érdekében, hogy érvényesüljön Magyarország informatikai függetlensége, és ne hátráltassák bürokratikus akadályok a nyílt szabványokra és nyílt forráskódra épülő szoftveres megoldások alkalmazását
a) felhívja a belügyminisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel és a nemzetgazdasági miniszterrel együttműködve készítsen jelentést a Kormány számára az egyes közigazgatási szervek által használt elektronikus dokumentumok formátumáról és a nyílt forráskódú irodai szoftverek használatáról szóló 1479/2011. (XII. 23.) Korm. határozat végrehajtásáról, továbbá működtessen monitoring rendszert a nyílt szabványokra és nyílt forráskódra épülő szoftverek használatáról a közszférában,
Felelős: belügyminiszter nemzeti fejlesztési miniszter Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter
Határidő: 2016. március 31.
b) felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a nemzeti fejlesztési miniszterrel, a nemzetgazdasági miniszterrel és a belügyminiszterrel együttműködve vizsgálja meg és készítse elő a közbeszerzésekről szóló jogszabályok olyan módosítását, amelynek értelmében a szoftverre vonatkozó beszerzésekhez kapcsolódó műszaki leírás meghatározásának módjára és tartalmára külön kormányrendelet vonatkozik, amely kimondja, hogy a visszterhes szoftver- és szoftverhez kapcsolódó szolgáltatás-beszerzések során a teljes élettartamra számított költséget (TCO) is kötelezően figyelembe kell venni, valamint rögzíti a szoftverbeszerzéseknél érvényesítendő szempontokat, és meghatározza azt a szervezetet a közigazgatáson belül, amelynek az a feladata, hogy a fenti elvárásokat megfelelő módon érvényesítse;
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzeti fejlesztési miniszter nemzetgazdasági miniszter belügyminiszter
Határidő: 2016. május 31…”

Forrás:
A Kormány 2012/2015. (XII. 29.) Korm. határozata az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) eredményei alapján a Kormány által végrehajtandó Digitális Jólét Programjáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 207. szám; 2015. december 29.; 27892-27900. oldalak (pdf)
Lásd még: A miniszterelnök 3/2015. (XII. 29.) ME utasítása miniszterelnöki biztos kinevezéséről; Hivatalos Értesítő; 2015. évi 65. szám; 2015. december 29.; 7532. oldal (pdf) [Deutsch Tamást a magyar internet fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatok, azaz a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztossá nevezik ki]

Törvény és kormányhatározat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

„…8.§ 1) Az ügyfél – törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában – jogosult az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt az ügyei intézése során ügyintézési cselekményeit elektronikus úton végezni, nyilatkozatait elektronikus úton megtenni.
(2) Nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi.
(3) Törvény, eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az elektronikus ügyintézés lehetőségét csak annyiban korlátozhatja, ha az eljárás során az ügyfél személyes jelenléte vagy valamely okiratok másként nem pótolható benyújtása elengedhetetlen….[Törvény]”

—-

„A Kormány az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása érdekében
1. felhívja az érintett minisztereket, hogy az egyes eljárásokra vonatkozó ágazati szabályokban
a) az elektronikus ügyintézés tilalmának, korlátozásának, valamint az ügyfél személyes megjelenési kötelezettségének szabályait vizsgálják felül,
b) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényhez képesti eltéréseket vizsgálják meg, és az indokolatlan tilalmak, korlátozások, megjelenési kötelezettségek, valamint a b) pontban megjelölt eltérések megszüntetéséhez szükséges törvénymódosítási javaslataikat küldjék meg a belügyminiszternek;
Felelős: érintett miniszterek
Határidő: 2016. február 28.

2. felhívja a belügyminisztert, hogy az 1. pontban megkapott törvénytervezetek alapján – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, az igazságügyi miniszterrel és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanáccsal együttműködve – készítse el az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges törvénytervezetet.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2016. április 15.[Kormányhatározat]”

Forrás:
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól; Magyar Közlöny; 2015. évi 202. szám; 2015. december 23.; 26809-26859. oldalak (pdf)
A Kormány 1957/2015. (XII. 23.) Korm. határozata az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elfogadását követő feladatokról; Magyar Közlöny; 2015. évi 202. szám; 2015. december 23.; 27094. oldal (pdf)

A központi államigazgatás felülvizsgálatát rendelte el a kormány

„A központi hivatalok és költségvetési szerv formában működő központi minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatát rendelte el a kormány a közfeladatok hatékonyabb ellátásának biztosítása, továbbá a polgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a kormány felhívja a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy 2016. február 1-ig nyújtson be előterjesztést, amely egységes szempontrendszer alapján átfogóan újraszabályozza a központi hivatalokat, különös tekintettel jogállásukra, szervezeti felépítésükre, létrehozásuk és funkcionális működésük alapvető feltételeire és követelményeire. 2016. április 15-ig pedig vizsgálja meg a központi hivatalok működését és készítsen összefoglaló jelentést, javaslatot téve egyúttal a szükséges átalakításokra minisztériumi bontásban.

Ennek érdekében a kormány felszólítja a nemzetgazdasági minisztert, hogy készítsen részjelentést a központi hivatalok által a 2014. és 2015. években beszedett igazgatási szolgáltatási díjakról, az érintett miniszterek pedig biztosítsák, hogy az irányításuk alatt működő központi hivatalok lehetővé tegyék a soron kívüli adatszolgáltatást.”

Forrás:
A központi államigazgatás felülvizsgálatát rendelte el a kormány; Magyar Idők/MTI; 2015. december 24.
A Kormány 1958/2015. (XII. 23.) Korm. határozata a központi hivatalok és a költségvetési szerv formában működő központi minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 203. szám; 2015. december 23.; 27176-27177. oldalak (pdf)

Közigazgatás, politika

Több településen van szabad vállalkozási zóna

„Már több mint ezer településen működik szabad vállalkozási zóna az országban. Tavaly és tavalyelőtt összesen 685 vállalkozás kapott támogatást: az általuk igénybe vett összeg 9,8 milliárd forint volt. Mindezek eredményeként 3851 új munkahelyet hoztak létre a zónákban.

December elején egy kormányrendelet 122 településsel bővítette a szabad vállalkozási zónákban található városok és községek listáját, így már bőven több mint ezer fölé emelkedett a többféle adózási és támogatási kedvezménnyel vállalkozásokat csábító térségek köre. Az alapvetően a 47 leghátrányosabb helyzetű térségben 2013-ban kijelölt zónákban – mindössze Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest és Zala megyében nincs ilyen – a kedvezményekkel kívánta a helyi gazdaságfejlesztést és munkahelyteremtést ösztönözni a kormány. A zónákba sorolt települések öt évre nyerik el a kedvezmények alkalmazásának lehetőségét, ez pedig további öt évre meghosszabbítható.

Az elmúlt két évben a többi munkahelyteremtő és egyéb támogatáshoz képest azonban kevéssé használták ki a lehetőséget a vállalkozások. A Nemzetgazdasági Minisztérium december közepi adatai szerint 2013–2014-ben összesen 685 vállalkozás kapott támogatást: az általuk igénybe vett összeg azonban már elég impozáns, 9,8 milliárd forint. Mindezek eredményeként 3851 új munkahelyet hoztak létre a zónákban. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásai terhére meghirdetett munkahely-teremtési pályázatoknál ugyanis többlettámogatást ér, ha egy vállalkozás szabad vállalkozási zónában bővítene létszámot, munkavállalónként 700 ezer forint kiegészítő összeget kaphatnak a cégek az 1,5 milliós alaptámogatás mellett.

Az új, 2014–2020 közötti támogatási időszakban azonban jócskán nőhet a zónák létének, kedvezményeinek ismertsége, népszerűsége. A GINOP-ban például decemberben csak a zónákba szánt fejlesztésekkel lehetett pályázni az egyik legnépszerűbb kiírásra, a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak – 5–50 millió forint összegű – támogatására kiírt felhívásra. Az uniós támogatásoknál egyébként a technológiai fejlesztést támogató pályázatok keretében az átlagosnak mondható 50 százalékos támogatásintenzitás helyett akár 70 százalék is elérhető bizonyos feltételekkel (többek között a pályázatban elszámolt beruházás maximum 55 millió forint lehet). További előny, hogy a zónákban olyan cég is támogatható, amely nem a feldolgozóiparban tevékenykedik, illetve új alapítású.

Fejlesztési adókedvezményt a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett, legalább 100 millió forintot érő beruházás esetében lehet igényelni. A kedvezmény a társasági adó legfeljebb 80 százalékáig vehető igénybe. Emellett a szociális hozzájárulási adóból is jár kedvezmény a vállalkozásnak: legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe az üzembe helyezést követő öt évig. Az új munkavállaló foglalkoztatásának első két évében a bruttó munkabérnek, de legfeljebb százezer forintnak a 27 százaléka az elérhető részkedvezmény, míg a foglalkoztatás harmadik évében már csak a 14,5 százaléka. A vállalkozások 2013. január 1-jétől a fizetendő szakképzési hozzájárulás alapját is csökkenthetik a szabad vállalkozási zónában foglalkoztatott új munkavállalók esetén, amennyiben a vállalkozás szociális hozzájárulási adókedvezményt is érvényesít. Az adókedvezmény új munkavállalónként legfeljebb százezer forint adóalapig vehető igénybe a foglalkoztatás első két évében.”

Forrás:
Több településen van szabad vállalkozási zóna; Kiss Melinda Katalin; Magyar Idők; 2016. január 1.

Téves utalás: Simonfának 300 ezer forintba került a 130 millió

„A települések csak néhány óráig örültek a meglepetésnek, aztán vissza kellett utalniuk az összeget. Ez azonban váratlan nehézséget jelentett többeknek.

Szilveszter előtt a Belügyminisztérium önkormányzati főosztálya az adatbázisuk adminisztrációs hibája folytán rossz helyre utalta a rendkívüli támogatások címén kiküldött összegeket. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a települések csak néhány óráig örültek a meglepetésnek, aztán vissza kellett utalniuk az összeget. Ez azonban váratlan nehézséget jelentett többeknek. Egy baranyai falu például félmilliárdot kapott, ám a visszautalás költsége kétmillió forintot tett ki. Ezt a községnek kell állnia. Somogyban a legmagasabb összeget Simonfa kapta, 130 millió forintot. Nekik is sokba került a minisztérium tévedése.

– Háromszázezer forintba került, hogy visszajuttassuk a nem várt összeget. Az Államkincstártól ígértet kaptunk arra, hogy ezt a pénzt visszafizetik, de nem tudjuk, mikor – mondta Bodrog Gábor, Simonfa polgármestere. – Volt meglepetés, amikor megláttuk a számlán, és nagyon gyorsan meglett volna a helye is. A rendezési tervünkben szerepel ugyanis egy terület kisajátítása, erre költöttük volna. Lakótelkeket alakítanánk ki, mert arra számítunk, hogy megnő a lakásépítési kedv 2016-ban a háromgyermekes családok támogatása miatt. Ez előre lendíthetné a falut. De sejtettük, hogy nem lehet ilyen szerencsénk, nem éltük bele magunkat. Mert a pici falvakat elfelejtették…”

Forrás:
Téves utalás: Simonfának 300 ezer forintba került a 130 millió; sonline.hu; 2016. január 1.

Közigazgatási, politikai informatika

Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar közigazgatás: megújul a személyazonosító igazolvány

„Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar közigazgatás. 2016. január 1-jével megjelenik az első elektronikus, többfunkciós személyazonosító igazolvány, amelyet az elektronikus személyazonosításon túl elektronikus aláírásra is használhatunk, továbbá a TAJ-kártya és adóazonosító igazolvány funkcióit is ellátja majd. Az új személyazonosító igazolványba épített magas biztonságú tároló elemnek (chipnek) köszönhetően 2016-tól egy biztonságosabb és korszerűbb okmánnyal intézhetjük ügyeinket.

A személyazonosító okmányok történetében forradalmi újításnak számított, amikor 2000. január 1-jén bevezették az érvényben lévő követelményeknek megfelelő, kártya formátumú személyazonosító igazolványt. A technológia gyors ütemű fejlődése azonban szükségessé tette a jelenlegi modell felülvizsgálatát. Az új okmány biztonságos módon egyesít különböző, a vizuális és elektronikus személyazonosításhoz kapcsolódó elemeket. „Az új személyazonosító igazolvány a XXI. század technikai elvárásainak és az európai uniós követelményeknek is teljes mértékben megfelel, bevezetése jelentős lépést jelent a hatékony, felhasználóbarát és modern elektronikus közigazgatás továbbfejlesztése érdekében.” – közölte Dr. Ignácz István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöke az MTI-vel.

A 2016. január 1-jétől kibocsátásra kerülő korszerű elektronikus személyazonosító igazolvány számos olyan funkcióval rendelkezik majd, amelyeknek köszönhetően az állampolgárok kényelmesebben, egyszerűbben, gyorsabban intézhetik közigazgatási ügyeiket is. Az új igazolvány amellett, hogy vizuálisan tartalmazza a jelenlegi személyazonosító igazolvány adattartalmát, olyan beépített, magas biztonságú chippel is rendelkezik, amely tárolja a személyazonosító adatokat, az állampolgárok döntésétől függően az ujjnyomatukat, az elektronikus aláírás létrehozásához szükséges adataikat, illetve a társadalombiztosítási- és adóazonosító jelüket is. Az új típusú okmány magas biztonsági fokát az egyes funkciókat megtestesítő adatcsoportok egymástól elkülönült tárolása garantálja. Egyszerre csak egy funkciót lehet majd használni, megakadályozva ezzel, hogy több adatunk is hozzáférhető legyen az arra nem jogosultak számára. A kártyán elektronikusan tárolt adatokhoz való teljes hozzáférésre nincs lehetőség. Az ujjnyomat tárolással az új okmány magas biztonságú, hiteles személyazonosításra is alkalmas lesz – az okmány és a személy egyértelmű egymáshoz rendelésével. Az új személyazonosító igazolvány használatára történő átállás fokozatosan történik majd. 2016. január 1-jét követően, ha az állampolgár személyazonosító igazolványt igényel, számára már az új okmányt állítja ki a Hivatal…”

Forrás:
Megújul a személyazonosító igazolvány; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgálatások Központi Hivatala; 2015. december 29.
Bővebb információ: E-személyi; Közigazgatási és Elektronikus Közszolgálatások Központi Hivatala

Módosul a biometrikus adatok kezelése a bűnügyi nyilvántartásban

„…Módosul a biometrikus adatok kezelése a bűnügyi nyilvántartásban 2016. január 1-jétől. Az Országgyűlés október elején egyhangúlag módosította a bűnügyi nyilvántartásról szóló jogszabályt.

A jövőben a biometrikus adatok emberekhez és nem ügyekhez kapcsolódnak, vagyis az azokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és a fényképek nyilvántartásába kerülnek. Nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni, így hatékonyabbá és olcsóbbá válhat a bűnügyi nyilvántartás.

A módosítás értelmében nem kell új DNS-profilt alkotni, ha az érintettnél a hatóság már rögzített két megfelelő mintát. Mivel eddig az ujj- és tenyérlenyomathoz, valamint a DNS-mintához tartozó azonosító kódokat ügyhöz és nem emberhez kötötten kezelték, akkor is levették azokat, ha már szerepeltek a nyilvántartásban. A változtatással az előterjesztő igazságügyi tárca szerint 20-40 millió forint is megtakarítható, és csökken a kutatóintézetek leterheltsége.

Az ujj- és tenyérlenyomatok esetében megmarad a jelenlegi mintavételi eljárás, mivel ezek változhatnak az életkorral vagy külső körülmények hatására.

Az összes biometrikus adat megőrizhető a bűnügyi nyilvántartási rendszerben mindaddig, ameddig az érintett bűnügyi adatai is a nyilvántartásban szerepelnek, ami szintén növelheti a későbbi személyazonosítás hatékonyságát.

Az úgynevezett bérrabság gyakorlata elleni fellépést szolgálja olyan elektronikus berendezések rendszerbe állítása, amelyek segítségével elektronikus úton, rövid idő alatt ellenőrizhetővé válik az érintettek nyilvántartás szerinti ujjlenyomata.”

Forrás:
Számos jogszabály módosul az újévben; Magyar Hírlap; 2015. december 30.

Energiahatékonysági tájékoztató honlap indult

„Energiahatékonyságról és megújuló energiáról szóló tájékoztató honlapot indított a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – tájékoztatott a hivatal.

Az energiahatekonysag.mekh.hu oldal többek között a megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatos gyakorlati módszereket és energiamegtakarítási tanácsokat mutat be.

Az érdeklődők szintén információt kaphatnak az energiahatékonysági szolgáltatások és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos beruházások finanszírozására, támogatására rendelkezésre álló pénzügyi eszközökről, pályázati forrásokról.

Emellett a témával kapcsolatos magyar és uniós jogi szabályozás, valamint a magyar energiapolitika stratégiai dokumentumai is megtalálhatók a weboldalon.

A honlapot a hivatal folyamatosan aktualizálja, a tematikát bővíti, segítséget nyújtva a lakosságnak, a vállalatoknak és az önkormányzatoknak energetikai beruházásaikhoz, korszerűsítéseikhez.

A honlap létrehozása és üzemeltetése során a MEKH együttműködik energiahatékonysági és pénzügyi szolgáltatókkal, kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatokkal és egyéb érintett szervekkel – olvasható a közleményben.”

Forrás:
Energiahatékonysági tájékoztató honlap indult; NRG Report/MTI; 2015. december 30.

Patyi András: Nagy tartalékok vannak még az elektronikus igazgatásban is

„…– Ön tagja az Államreform Bizottságnak is, amelynek egyik fő feladata a bürokrácia csökkentése. Miért olyan nehéz ez?

– A bürokrácia eredetileg nem pejoratív szó, tényleges jelentése az iroda hatalma. Azt az állami működést jelenti, amelyben fizetett hivatalnok kezében van az ügyek intézésének a sorsa. Ami negatívvá teszi, az a túlzott bürokrácia. Minden adófizető állampolgár joggal várja el, hogy a közpénz felhasználása szabályos és átlátható legyen. Ez viszont önmagában generál egy belső, államháztartási bürokráciát, amely elég nagy. Megítélésem szerint ennek a csökkentése lehet a magyar közigazgatás egyik kitörési pontja, azonban ez nem mehet az átláthatóság, a követhetőség rovására. Azt is joggal várják el az állampolgárok, hogy az ügyeik rendezése ne csak gyorsan, hanem szabályosan is történjen. Ez azzal jár, hogy adatokat kell felvenni, ehhez beadványokat és papírokat kell kitölteni. Megítélésem szerint itt nem állunk jól. A magyar közigazgatás szereti papírokkal körülvenni magát, szeret adatokat rögzíteni, még azokat is, amelyek már rendelkezésére állnak, tehát itt valóban van tennivaló. Nagyon fontos a kölcsönös bizalom az állam és az ügyfél között, amely ha magasabb szintet elérne, kisebb bürokrácia is elegendő volna. Szerintem az elektronikus igazgatásban is óriási tartalékok vannak. Ha itt sikerülne előre lépni, azt az ország és annak polgárai is erősen megéreznék. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy bármilyen reform megvalósítása nagyon nehéz, mert a közigazgatás gépezetét nem lehet megállítani, az állandóan dolgozik. Kicsit olyan ez, mintha menet közben akarnánk a vagonok sorrendjét megcserélni a vonaton. Azaz a reformnak egy élő, lüktető szervezetet kell érnie. A küzdelem a bürokrácia ellen mindenütt a világon egyforma, és rendkívül nagyra becsülöm a kormány azon törekvését, hogy igyekszik változtatni.”

Forrás:
Patyi András: Nagy tartalékok vannak még az elektronikus igazgatásban is; Lázin Miklós András; Magyar Hírlap; 2016. január 2.

Informatikai fejlesztések közel 12,5 milliárd forint értékben a köznevelési intézményekben

„A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ közel 12,5 milliárd forint támogatásból komplex informatikai fejlesztést valósít meg az Új Széchenyi Terv keretén belül.
A kiemelt projekt célja, hogy a közoktatási intézményeket korszerű, a kor igényeit kielégítő informatikai eszközökkel lássa el, így adva meg az alapot minden diák számára az informatikai oktatást biztosító egyenlő esélyek megteremtéséhez.

A projekt az informatikai szaktantermi eszközök beszerzésére, azok korszerűbb eszközökre történő cseréjére, új eszközök beszerzésére, a tankönyvek és tananyag tartalmak elektronikus hozzáférésének biztosítására, valamint a digitális írástudás fejlesztésére irányul, elősegítve a digitális leszakadás megállítását.
2016. március 31-ig minden a projektben érintett intézménybe eljutnak az eszközcsomagok, valamint az informatikai szaktantermek felszerelését biztosító eszközök üzembe helyezése is megtörténik.
Az uniós projekt során a köznevelési intézmények számára 69 140 db informatikai eszköz kerül átadásra.”

Forrás:
Informatikai fejlesztések közel 12,5 milliárd forint értékben a köznevelési intézményekben; Klebelsberg Intézményfenntartó Központ; 2015. december 31.
TIOP-1.1.1.A-15/1 – Köznevelési intézmények tantermi informatikai eszközeinek modernizációja; Széchenyi 2020

Informatika, távközlés, technika

Megjelent az Innovációs ökoszisztéma építését támogató felhívás – GINOP-2.1.5-15

„A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Innovációs ökoszisztéma építése (startup és spinoff)” című (GINOP-2.1.5-15 kódszámú) felhívás.
A Felhívás célja, hogy az inkubációs tapasztalattal rendelkező szereplők tudását felhasználva olyan régiós startup központok jöjjenek létre, melyek lehetőséget biztosítanak az innovatív ötletek felszínre kerülésének és megvalósításának.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 5 milliárd forint.
A támogatási kérelem benyújtására 2016. április 25-től 2018. április 25-ig van lehetőség.”

„..A Felhívástól elvárt eredmények:

az inkubátorok működési feltételei megteremtődjenek, új inkubátorok induljanak el;

startup vállalkozások inkubálásához, fejlődésük támogatásához szükséges infrastrukturális háttér kiépüljön vagy javuljon

az inkubátorok megteremtsék a lehetőséget az ötletek megvalósítására, startupok indítására

minél többekhez eljusson a startup vállalkozásokkal kapcsolatos tudás és információ

együttműködések alakuljanak ki egyetemekkel, tapasztalattal rendelkező budapesti vagy külföldi inkubátorokkal, üzleti angyalokkal, kockázati tőkebefektetőkkel, egyéb szakmai szervezetekkel

inkubátorok üzletfejlesztési támogatást, mentorálást nyújtsanak startupok részére.- állami támogatás kedvezményezettjei piaci szempontú szelekcióval kerüljenek kiválasztásra, olyan projektek kaphassanak állami támogatást a Felhívás keretében, melyek egy minősített inkubátor bizalmát élvezik

a Felhívásban részt vevő startupok tőkebefektetést is kapjanak (a startup által igényelt támogatási összeg min. 20%-ának mértéke), mely befektetéssel a befektető csökkenti az állami kockázatokat

a startupok a cég sikerre vitelére alkalmas csapatot szervezzenek meg, magas hozzáadott értéket tartalmazó terméket fejlesszenek ki,sikeresen piacra vigyék terméküket

…”

Forrás:
Megjelent az Innovációs ökoszisztéma építését támogató felhívás; Széchenyi 2020; 2015. december 28.
GINOP-2.1.5-15 – Innovációs ökoszisztéma (start-up és spin-off); Széchenyi 2020
Lásd még: Országos start az induló innovatív vállalkozások ösztönzésére; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal; 2015. december 31.
Szerkesztői megjegyzés: a „spin-off” kifejezést a 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról „hasznosító vállalkozásként” adja vissza.

Elősegítik az elektromos járművek terjedését

„Az elektromos gépjármű üzembentartója vagy tulajdonosa januártól éjszakai árammal is töltheti kocsiját – tartalmazza a nemzeti fejlesztési miniszternek a Magyar Közlönyben megjelent rendelete.

Az alaprendelet szerint az A1 árszabás jelenti a normál tarifát, ezt automatikusan használhatják töltésre az elektromos autók üzembentartói, illetve tulajdonosai.

Az A2 jelű tarifa az, amelyet a köznyelv éjszakai áramnak hív, az elektromos kocsik töltésére ez választható az A1 tarifa mellé.
Az olcsóbb éjszakai áram viszont csak akkor választható, ha annak mérése megoldott.

A tulajdonosnak, illetve üzembentartónak évente kell igazolnia az áramszolgáltatónál azt, hogy elektromos járművet használ. Az A2 tarifa használatára külön szerződést kell kötni, amelyben szerepelnek az előbbi igazolás részletei is.[VG]”

—-

„A jövőben a parkolók létesítésekor minden 100 parkolóhely után 10 helyet úgy kell kiépíteni, hogy ott – a burkolat megbontása nélkül elektromos járművek töltőállomását lehessen kialakítani – az erről szóló rendelet tervezete a kormány honlapján jelent meg.

A kiépítést folyamatosan meg is kell valósítani. Az első lépcső 2017. január 1., addig minden 100 parkolóhelyre kell jutnia egy elektromos töltőnek, majd 2019. január elsejére már két töltő kötelező 100 parkolóhelyre.

A hatályos jogszabály értelmében a kereskedelemről szóló törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetében biztosítani kell az árusítótér minden megkezdett 10 négyzetméter nettó alapterületére vetítve egy személygépkocsi elhelyezését. Ha most építik a parkolót, már ezekre is vonatkozik, hogy minden 100 parkolóhely után 10 hely alkalmas legyen elektromos járművek töltőállomásának kialakítására.
A meglévő áruházi parkolóknál 100 férőhelyenként két töltőállomás a norma, de ezek megépítési ideje attól függ, hogy mekkora az adott áruház árusítótere, illetve hol található az áruház.

Amennyiben az alapterület meghaladja az 1500 négyzetmétert, akkor 2019. január elsejéig kell 100 parkolóhelyenként kiépíteni két töltőt.

Az ettől kisebb áruházak parkolóiban is 2019. január 1. a határidő, ha 50 ezernél nagyobb lélekszámú településen található az üzlet. A 20-50 ezres településeken 2020. január elsejéig, míg a 20 ezresnél kisebb települések áruházainak a parkolóiban 2026. január elsejéig kell 100 parkolóhelyenként két töltőt telepíteni.[HVG]”

Forrás:
Januártól olcsóbb lesz elektromos autót használni; Világgazdaság Online/MTI eco; 2015. december 31.
Szabályozza a kormány, milyen legyen a parkoló; HVG.hu/MTI; 2015. december 31.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Előtérbe kerül az oktatás digitális átalakítása és a digitális startup cégek fejlesztésének támogatása

„A Digitális Jólét Programban előtérbe kerül az oktatás digitális átalakítása, valamint a digitális startup cégek fejlesztésének stratégiája, az internetezés áfájának csökkentésével, valamint az internet-alapcsomag bevezetésével a magyarok a digitális átalakulás folyamatának nyertesei lehetnek – mondta Deutsch Tamás, a program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos.

A keddi Magyar Közlönyben jelent meg a program megvalósításáról szóló kormányhatározat, valamint az a miniszterelnöki utasítás, hogy Deutsch Tamást a digitális jólét programjának megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztossá nevezik ki. A kormányhatározat rendelkezik arról is, hogy – várhatóan 2017. január elsejétől – a jelenlegi 27-ről 18 százalékra csökken az internetezés áfája.

A miniszterelnöki biztos kifejtette: a kormány december 16-i ülésén megtárgyalta és elfogadta azt az előterjesztést, amely az InternetKon eredményeit megvalósító intézkedéscsomagot tartalmazza. Ez a Digitális Jólét Programja, amelyet párbeszédre, egyeztetésre és egyetértésre alapozva szeretnének megvalósítani.

A program régóta hiányzó stratégiák megalkotását írja elő, létrejön egyebek mellett a digitális gyermekvédelmi, a digitális exportfejlesztési, és a digitális hírközlési stratégia is. Deutsch Tamás azonban kiemelte a digitális oktatási stratégiát, amelynek célja, hogy Magyarországon 3-5 éven belül a köznevelési, szakképzési és felsőoktatási rendszer digitális fejlettség szempontjából Európa élvonalába kerüljön. Ez álláspontja szerint azért fontos, hogy a digitális tananyagok, eszközök segítségével a legversenyképesebb tudást kaphassák a tanulók, a hallgatók.

A másik fontos elem Deutsch Tamás szerint a digitális startup cégek fejlesztésének támogatása, mivel ezek a vállalkozások kulcsfontosságúak a magyar gazdaság fejlődése szempontjából.

További intézkedéseket sorolva a miniszterelnöki biztos elmondta, hogy olyan fejlesztési programról is döntött a kormány, amelynek köszönhetően 2017-re minden településen legalább egy középületben és legalább egy közterületen lesz ingyenes szélessávú wifi, emellett a piaci szereplőkkel egyeztetve bevezetnek egy internet-alapcsomagot, amelynek célja, hogy azoknak is elérhetővé tegyék a világhálót, akik eddig valamilyen ok miatt nem interneteztek.

Három éven belül, 2018. december végéig Deutsch Tamás nyilatkozata szerint Európában elsőként minden magyar háztartásban elérhető lesz a „szupergyors” vezetékes internet, illetve minden oktatási intézményben, könyvtárban, közművelődési és gyermekvédelmi intézményben lesz szélessávú wifi is.

A miniszterelnöki biztos közlése szerint 2016 végén törvényjavaslatot terveznek benyújtani a netsemlegességről, illetve a visegrádi országokkal közösen az unió elé terjesztenének egy a globális internetes vállalatok adóelkerülési gyakorlatával szembeni eredményes fellépést lehetővé tevő, amerikai tapasztalatokon alapuló jogszabály-tervezetet is.”

Forrás:
Előtérbe kerül az oktatás digitális átalakítása és a digitális startup cégek fejlesztésének támogatása; Miniszterelnöki Kabinetiroda; 2015. december 29.

Szerb Antal, Bartók Béla és mások közkinccsé váló művei az Országos Széchényi Könyvtár digitális gyűjteményében

„A Magyar Elektronikus Könyvtár újdonságai közt minden év elején külön figyelmet kapnak a január 1-jétől jogvédelem hatálya alól felszabadult szerzők művei. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az alkotó halálát követő évtől számított 70 évig engedélyköteles a művei megjelentetése, így 2016-tól az 1945-ben elhunyt írók könyvei már szabadon terjeszthetőek az interneten. Közkinccsé válnak tehát, és az év folyamán folyamatosan kerülnek majd a MEK-be olyan szerzők könyvei, mint Bartók Béla, Bánlaky József, Gelléri Andor Endre, Gulácsy Irén, Kulinyi Ernő, Kúnos Ignác, Lugosi Döme, Sárközi György, Szabó Dezső, Szerb Antal, Vikár Béla…

Már január folyamán felkerülnek például az alábbi kiadások:
* Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története
* Bartók Béla: A magyar népdal és Önéletrajz – Írások a zenéről
* Gulácsy Irén: Pax vobis
* Szabó Dezső: Életeim (1935) és Életeim (1939-1940)
* Kúnos Ignác: Oszmán-török népköltési gyűjtemény
* Sárközi György: Mint oldott kéve
* Vikár Béla: Tariel, a párducbőrös lovag (Zichy Mihály képeivel)
* Bánlaky József: Magy.o. 1848/49. évi függ.-i harczának katonai története
* Lugosi Döme: Kelemen László és az első Magyar Játszó Színi Társaság
* Gelléri Andor Endre: Szomjas inasok
* Kulinyi Ernő: A szép királyné férje
A régi klasszikusok mellett 2015-ben minden korábbinál több modern szak- illetve szépirodalmi könyvvel is gyarapodott az elektronikus könyvtár, melyeknél a szerző vagy örököse kezdeményezte a digitális megjelenést. Remélhetőleg ez a tendencia a jövőben is tovább folytatódik, mivel egyre többen ismerik fel a szabad hozzáférés előnyeit.

Kövesd a Magyar Elektronikus Könyvtár gyarapodását RSS-ben, a Twitteren, az érdekesebb újdonságokról szóló híreket pedig a Facebookon.

Még itt vagy olvasó? Máris tölthetsz négy szabadon terjeszthető közkincset! 🙂
Szerb Antal: Magyar irodalomtörténet
Szerb Antal: A világirodalom története
Bartók Béla: A magyar népdal
Bartók Béla: Önéletrajz – Írások a zenéről”

Forrás:
Szerb Antal, Bartók Béla és mások közkinccsé váló művei az Országos Széchényi Könyvtár digitális gyűjteményében; Országos Széchenyi Könyvtár; 2016. január 1.

Elektronikus Kereskedelmi Évértékelő – 2015

„1. Kétszámjegyű növekedés
A tavalyi 25%-os növekedési mértéket (forrás: eNet) becsléseink szerint idén elérheti és elképzelhető, hogy meg is haladja a szektor és ezzel minden eddigit túlszárnyaló rekordévként kerül be 2015 az évkönyvekbe. Becsléseink alapjául azok az iparági jelzések szolgáltak, melyek szerint például az idén várhatóan 50%-kal nő az Extreme Digital Zrt. online értékesítési árbevétele. A Libri-Shopline a könyvértékesítésben 5-10%-os bővüléssel számol, néhány egyéb üzletágban viszont akár a 15-20%-os növekedést is elképzelhetőnek tartja Deák András, üzletfejlesztési igazgató. A Tchibo webáruházának magyarországi forgalma is várhatóan 20-25%-kal nő és így meghaladja a 2 milliárd forintot. Érdekesség: ez azt jelenti, hogy az online csatornából már nagyobb bevétele lesz a Tchibonak, mint a 10 hagyományos boltjából összesen (forrás: vg.hu).

A nagy forgalomnövekedéshez az is kellett a magyar e-kereskedelemnek, hogy egyre több hazai e-kereskedő és e-szolgáltató lépett már ki a nemzetközi porondra, illetve az eddig onlineban alul teljesítő offline kereskedők jelentős forgalomnövekedést tudtak produkálni az online csatornában. Ahhoz, hogy 2015 igazi rekordév legyen az is kell, hogy a kicsik is tudják tartani a tempót, azaz a nagyok ne az ő kontójukra növekedjenek.

2. Fekete Péntek
A Fekete Péntek terjedése vásárlói szemszögből vitathatatlanul hasznos, hisz a kedvezmények a vásárlók számára csak jót jelenthetnek. Minden ilyen kezdeményezés növeli az online vásárlás népszerűségét is. Másrészről azonban, növeli a szakadékot a legnagyobb áruházak és a kis webshopok között, mivel ilyenkor jellemzően a piacvezetők hirdetései uralják a médiafelületeket.
Ráadásul, a Fekete Péntek miatt megtöbbszöröződött rendelés- és csomagszám, óriási kihívás elé állítja a kereskedők és vevők közötti fizikai kapcsolatot megteremtő logisztikai szolgáltatókat, nem beszélve a látogatószám miatti informatikai túlterheltségről – ami a rendszer üzemeltetői mellett, az ügyfélszolgálati munkatársak vállára is többlet terheket ró.
Egy kereskedő vallomása: „Szerintem egy e-kereskedő se sopánkodjon a Fekete Péntek miatt. Végre egy esemény amire az egész vásárlói piac odanéz és figyel. Természetesen, ez jelentős szervezeti és működtetési kihívást jelent, de ha valakinek nem tetszik, akkor nem kötelező részt venni benne. Aztán mégis csak rajtunk múlik, hogy mit viszünk át a figyelemből a szezon utáni időkre.”

3. Vasárnapi boltzár hatása az elektronikus kereskedelemre
Hatás #1:
Talán emlékszünk még arra, hogy az idei év elején, amikor a vasárnapi boltbezárás ténye tudatosult a piacban és a médiában, akkor egyes szakértők szerint a boltzár érintette volna a webáruházakat is, azaz le kellett volna kapcsolni az online értékesítési felületeket is és kiszállításra sem kerülhet sor. A ma már megmosolyogtató „ötlet” ellen a SzEK.org azonnal és határozottan síkra szállt: egyeztetést kezdeményezett az illetékes minisztérium képviselőivel és sikerült tisztázni ezt a félreértést. Tudomásunk szerint a fogyasztóvédelmi hatóság is elfogadta az egyeztetéseken kialakult álláspontot, így még eljárások megindulásáról sem kellett beszámolni ezen a a területen.
Hatás #2:
Nagy jóslat volt 2015. első negyedévében, hogy az offline boltbezárás jelentősen meg fogja növelni a vasárnapi online vásárlások számát és a kosárméretet is. Azonban egy nemrég készült kutatás alapján egyértelmű: az online kiskereskedelemben a vásárlások száma jellemzően a hét első három napjában a legmagasabb. A legkevesebb rendelésszám továbbra is hétvégén realizálódik, tehát a vasárnapi boltbezárások eredményei láthatóan nem volt hatással a hétvégén leadott rendelések mennyiségére. (forrás: GKI Digital – Árukereső)

4. A kereskedő is eladó
A nagy növekedési potenciállal rendelkező e-kereskedők folyamatosan a befektetők célkeresztjében mozognak. 2015-ben különösen nagy volt a mozgás, a SzEK.org több tagja is sikeres tranzakciók részese volt.
a) Extreme Digital: új többségi tulajdonos (50,8%) van Steinhoff International Holdings (Kika és Pepco) személyében. A tulajdonrészért kapott összegből a régiós jelenlétét erősíti az Extreme Digital és bővült termékportfoliója is. November 20-tól már bútorokat is rendelhetünk tőlük.
b) Mall.hu: itt a tulajdonos céget, a Netretail B.V.-t vette meg a Rockaway Capital. Az ügyletnek része volt a Heureka megvásárlása is, ami a cseh és szlovák piac legnagyobb árösszehasonlító oldala. Az új tulajdonos érdekeltségében jelenleg food és non-food termékkategóriára specializálódott online boltok, átfogó termékkínálattal rendelkező kisebb webáruházak, árösszehasonlító oldalak és a mi régiónkban operáló házhozszállítási hálózatok találhatók.
c) Szallas.hu: az OTP Bank és a PortfoLion Regionális Magántőke Alap vásárolta meg a „magyar Booking.com” 100%-os tulajdonrészét a két alapítótagtól (Varga Zoltántól és Dorcsinecz Józseftől), valamint a Central Médiacsoporttól.
d) Origo: a vevő a VS.hu tulajdonosa a New Wave Media Kft, a vételár pedig 4,2 milliárd forint volt.

5. Határon átnyúló e-kereskedelem – hazai bajnokok
A csak Magyarországra koncententráló netes kereskedők nem tudnak egy bizonyos idő után tovább növekedni. Számukra létfontosságú a növekedéshez a nemzetközi jelenlét megteremtése vagy erősítése. Az eDigital élen jár a folyamatban: 2010-ben Csehországgal és Szlovákiával kezdtek, amelyhez 2011-ben Románia is csatlakozott, majd 2013-ban Horvátország követte. 2014-ben tovább terjesztették működési területüket: online áruházat nyitottak Szlovéniában és Bulgáriában is. A Játéknet a román piacon próbálgatja szárnyait és nagyon sokan tervezik a nemzetközi terjeszkedést. A Szállás.hu Horvátországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában volt aktív. A tulajdonos váltás után különösen az intenzív lengyelországi terjeszkedést tűzték ki célul.
A közép-kelet-európai országok egyes nemzetközi elemzők szerint kitűnő helyzetben vannak abban, hogy akár az egész páneurópai piacot kiszolgáló elektronikus kereskedelmi infrastruktúra települjön hozzájuk. Ezt az alábbi tényezők indokolják:
* kitűnő földrajzi fekvés
* jó informatikai háttér
* olcsó munkaerő.
A lehetőség nemcsak a nagy nemzetközi webáruházak számára adott, hanem az esetleg egyes szegmensben megerősödő magyar szereplők is hazai bajnokból nemzetközi bajnokká válhatnak.

A SzEK.org kiemelt feladatának fogja tekinteni 2016-ban, hogy olyan szakmai hátteret teremtsen meg, amely az összes magyar webáruháznak segít a külföldi terjeszkedés megtervezésében és az ebben rejlő lehetőségek jobb kiaknázásában. A 2016. június 2-án és 3-án tartandó XIII. Elektronikus Kereskedelem Konferencia egyik szekciója csak a határon átnyúló e-kereskedelemről fog szólni, ahol kereskedők és tanácsadók osztják meg a tudást és a tapasztalatokat. Tervezzük, hogy a német, cseh, lengyel és szlovák társszervezeteink delegációit is meghívjuk a konferenciára – kitűnő alkalom lesz ez a kapcsolatteremtésre és tapasztalatcserére.”

Forrás:
Elektronikus Kereskedelmi Évértékelő | 2015; Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület – SzEK.org; 2015. december 26.

Szakirodalom

2015 harmadik negyedévében folytatódott az elektronikus fizetési módok használatának bővülése

„2015 harmadik negyedévében folytatódott az elektronikus fizetési módok használatának bővülése. A pénzforgalmi infrastruktúra esetében a legdinamikusabban fejlődő területnek továbbra is az érintőkártyák, valamint az érintéses fizetést lehetővé tevő terminálok tekinthetők. Az internetes elfogadóhelyek számának kismértékű visszaesése nem volt számottevő hatással a kártya fizikai jelenléte nélkül lebonyolított forgalomra…2015 szeptemberétől a korábbi öt helyett már naponta tíz ciklusban kerülnek elszámolásra a bankközi tranzakciók a GIRO Bankközi Klíring Rendszerében (BKR), jelentősen gyorsítva ezáltal az átutalásokat..
Tovább folytatódott az érintőkártyák számának jelentős, közel 8 százalékos bővülése a megelőző negyedévhez viszonyítva, aminek köszönhetően a Magyarországon kibocsátott kártyáknak már több mint fele, 4,5 millió darab kártya rendelkezik ezzel a funkcióval. A fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma kismértékben tovább emelkedett és meghaladta a 80 ezret. Az elfogadóhelyeken üzemelő POS-terminálok 99 ezret elérő száma gyakorlatilag stagnált, az érintéses fizetést lehetővé tevő készülékek száma viszont 8 százalékos emelkedést mutatott az előző időszakhoz képest, így a POS terminálok mintegy 60 százalékánál lehet már érintőkártyákkal fizetni. Csekély mértékben visszaesett ugyanakkor az internetes elfogadóhelyek száma, a harmadik negyedévben közel 7400 ilyen elfogadóhely állt az ügyfelek rendelkezésére”.

A hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön lebonyolított vásárlási tranzakciók száma és értéke egyaránt 20 százalékot meghaladóan nőtt 2015 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, a 103 millió tranzakció több mint 725 milliárd forintos összforgalmat jelentett. Ezzel folytatódott a belföldi kártyás vásárlási forgalmat 2014 óta jellemző nagymértékű, 15 százalékot meghaladó időszakonkénti bővülés. A POS terminálokon lebonyolított vásárlási tranzakciók több, mint 31 százaléka történt érintéses fizetéssel, ami az összérték majdnem 17 százalékát tette ki. Az érintéses fizetési forgalom így mind darabszámát, mind értékét tekintve több mint két és félszeresére nőtt 2014 harmadik negyedévéhez képest. Folytatódott a kártya fizikai jelenléte nélkül, elsősorban az interneten lebonyolított vásárlási forgalom bővülése. Az ilyen tranzakciók száma több mint negyedével, értéke pedig közel harmadával nőtt az előző év harmadik negyedévéhez képest, azonban a teljes fizetési kártyás forgalomhoz viszonyítva továbbra is alacsony. A korábbi negyedévekhez hasonlóan nőtt az egy tranzakcióban átlagosan felvett készpénz értéke (több mint 64 ezer forint), amely elsősorban a fizetési kártyás készpénzfelvételi tranzakciók összértékében megfigyelhető közel 7 százalékos emelkedésnek köszönhető.
… 2015. szeptember 7-étől az eddigi öt helyett már naponta tíz ciklusban kerülnek elszámolásra a bankközi tranzakciók a GIRO Bankközi Klíring Rendszerében (BKR). A ciklussűrítéssel párhuzamosan az első és az utolsó ciklusok ideje is módosult, aminek következtében megnövekedett a fizetések lebonyolítására napon belül rendelkezésre álló idő is. Délelőtt továbbra is jellemzően a kis összegű, elsősorban lakossági, délután pedig a nagyobb összegű, vállalati tranzakciók dominálnak. Az MNB előzetes várakozásának megfelelően az egyes ciklusok
forgalma jelentősen csökkent és kiegyenlítettebbé vált…Összességében az előző év azonos időszakához képest a BKR elszámolás forgalmának tételszáma 4 százalékkal, a forgalom értéke pedig 7 százalékkal növekedett 2015 harmadik negyedévében, amikor mintegy 70 millió darab tranzakció közel 22 ezer mrd Forint értékben került elszámolásra…

Forrás:
Gördülékeny volt az átállás a gyorsabb pénzforgalomra; Magyar Nemzeti Bank; 2015. december 31. (pdf)
Pézforgalmi táblakészlet

Törvények, rendeletek

A belügyminiszter 82/2015. (XII. 23.) BM rendelete a Modern Városok Program támogatása központi kezelésű előirányzat kezeléséről és felhasználásáról

„…1. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 25. Modern Városok Program támogatása cím szerinti előirányzat felhasználási szabályait az 1. melléklet tartalmazza….”

[Eger, Miskolc, Nyíregyháza, Érd, Szombathely, Sopron jutott támogatáshoz.] Forrás:
A belügyminiszter 82/2015. (XII. 23.) BM rendelete a Modern Városok Program támogatása központi kezelésű előirányzat kezeléséről és felhasználásáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 204. szám; 2015. december 23.; 27221-27222. oldalak (pdf)

A Kormány 2013/2015. (XII. 29.) Korm. határozata a Közép-magyarországi régió kettéválasztásáról

„A Kormány
1. egyetért a Közép-magyarországi régió jelenlegi, Budapest és Pest megye közös közigazgatási határa mentén történő kettéválasztásának szükségességével;

2. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttműködésben dolgozza ki a Közép-magyarországi régió NUTS-besorolásának 1. pont szerinti módosítására irányuló kérelmet, és azt a brüsszeli magyar Állandó Képviselet útján nyújtsa be az Európai Bizottság Főtitkársága, valamint másolatban az Európai Unió Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) részére;
Felelős: nemzetgazdasági miniszter Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Határidő: 2016. február 1.

3. felkéri a Központi Statisztikai Hivatal elnökét, hogy készítse elő és hajtsa végre az érintett statisztikai adatgyűjtések, adat-előállítási folyamatok, továbbá az azok eredményeit közlő statisztikai adatszolgáltatások módosítását az újonnan létrejött statisztikai célú területi egységeknek megfelelően, és dolgozza ki a statisztikai adatok visszavezetésének módját;
Felelős: Központi Statisztikai Hivatal elnöke
Határidő: 2017. december 31.

4. egyetért azzal, hogy Pest megye érintett települései a Közép-magyarországi régió NUTS-besorolásának módosításától függetlenül kezdeményezhetik, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át;

5. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a feladatkörükben érintett miniszterek bevonásával vizsgálja meg a Pest megyei önkormányzatok és a Pest megye területén működő vállalkozások számára célzott fejlesztési források biztosításának lehetőségét.
Felelős: nemzetgazdasági miniszter feladatkörükben érintett miniszterek
Határidő: 2016. március 31…”

Forrás:
A Kormány 2013/2015. (XII. 29.) Korm. határozata a Közép-magyarországi régió kettéválasztásáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 207. szám; 2015. december 29.; 27901. oldal (pdf)
Lásd még: Döntött a Kormány: önálló régió lesz Pest megye!; Pest megyei portál; 2015. december 30.

A belügyminiszter 78/2015. (XII. 23.) BM rendelete az arcképelemző rendszer működtetésének részletes szabályairól

„…2. A személyazonosság ellenőrzésének és az ismeretlen személy azonosításának elemzői támogatása
(1) A személyazonosság ellenőrzésének és az ismeretlen személy azonosításának elemzői támogatását az igénybevételre jogosult szerv kizárólag elektronikus úton, a (2) bekezdés szerint kérheti a központi szervtől.
(2) Az igénybevételre jogosult szerv a kérelmét
a) a központi szerv által működtetett informatikai alkalmazás igénybevételével (portál felületen), illetve
b) az igénybevételre jogosult szerv és a központi szerv közötti közvetlen informatikai adatkapcsolatot biztosító rendszer útján nyújthatja be a központi szervnek.

A személyazonosság ellenőrzésének és az ismeretlen személy azonosításának elemzői támogatása iránti kérelemben meg kell jelölni
a) az igénybevétel célját,
b) az igénybevétel célját megalapozó ügy számát,
c) az igénybevétel célját megalapozó, a Törvény 9. §-ában meghatározott adatkezelési felhatalmazás meghatározását és
d) az igénybevételre jogosult szerv által írásban felhatalmazott, az adott ügyben eljárni jogosult személy 9. § szerinti egyedi azonosítóját.

A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv részére a kiértékelési tevékenység eredményeként kapott arckép profilhoz tartozó, az arckép profil nyilvántartásban kezelt technikai kapcsoló szám átadását vagy a kiértékelési tevékenység eredménytelenségéről való tájékoztatását
a) a központi szerv által működtetett informatikai alkalmazás igénybevételével (portál felületen), illetve
b) az igénybevételre jogosult szerv és a központi szerv közötti közvetlen informatikai adatkapcsolatot biztosító rendszer útján biztosítja….”

Forrás:
A belügyminiszter 78/2015. (XII. 23.) BM rendelete az arcképelemző rendszer működtetésének részletes szabályairól ; Magyar Közlöny; 2015. évi 203. szám; 2015. december 23.; 27102-27107. oldalak (pdf)

Kormányrendeletek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával kapcsolatban

Forrás:
A Kormány 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről; Magyar Közlöny; 2015. évi 208. szám; 2015. december 29.; 27982-28007. oldalak (pdf)
A Kormány 486/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával kapcsolatos módosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 208. szám; 2015. december 29.; 28007-28031. oldalak (pdf)

Módosulnak egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek

Forrás:
A Kormány 466/2015. (XII. 29.) Korm. rendelete egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 207. szám; 2015. december 29.; 27770-27788. oldalak (pdf)

A Kormány 2019/2015. (XII. 29.) Korm. határozata a központi költségvetés fejezeti szintű 2016–2018. évi bevételi és kiadási középtávú tervszámairól

Forrás:
A Kormány 2019/2015. (XII. 29.) Korm. határozata a központi költségvetés fejezeti szintű 2016–2018. évi bevételi és kiadási középtávú tervszámairól; Magyar Közlöny; 2015. évi 207. szám; 2015. december 29.; 27913-27914. oldalak (pdf)

NGM rendelet az önkormányzati adókról

„…1. §
1. A rendelet hatálya
(1) E rendelet hatálya a települési önkormányzat jegyzőjére (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság), valamint a Magyar Államkincstárra (a továbbiakban: Kincstár) terjed ki.
(2) Az önkormányzati adóhatóság a hatáskörébe tartozó
a) helyi adókra, települési adókra,
b) a magánfőző által előállított magánfőzött párlat utáni, önkormányzati adóhatóságot megillető jövedéki adóra és a magánfőzött párlat adójegy mennyiségre,
c) a távhőszolgáltatásról más hőellátásra áttérő által felhasznált hőmennyiség és annak előállítása során kibocsátott széndioxid után fizetendő díjra,
d) azokra az adók módjára behajtandó köztartozásokra, amelyeknek a végrehajtását (beszedését) vagy nyilvántartását jogszabály az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe utalja [az a)–d) pontok a továbbiakban együtt: adó],
e) belföldi és ideiglenes rendszámú gépjárművek gépjárműadójára (a továbbiakban együtt: gépjárműadó),
f) a magánszemély termőföld-bérbeadásából származó jövedelmének adójára (a továbbiakban: jövedelemadó),
g) talajterhelési díjra,
h) az önkormányzati adóhatóságnál adóüggyel összefüggően fizetendő közigazgatási hatósági eljárási illetékre [az a)–h) pontok a továbbiakban együtt: közteher] vonatkozó nyilvántartásait, kezelését és elszámolását, és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatását az e rendeletben szabályozott módon látja el…”

Forrás:
A nemzetgazdasági miniszter 37/2015. (XII. 28.) NGM rendelete az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásának, kezelésének, elszámolásának, valamint az önkormányzati adóhatóság adatszolgáltatási eljárásának szabályairól; Magyar Közlöny; 2015. évi 205. szám; 2015. december 28.; 27619-27652. oldalak (pdf)

A Kormány 2006/2015. (XII. 29.) Korm. határozata egyes települési önkormányzatok feladatainak támogatása érdekében történő előirányzat-átcsoportosításokról

„…2. a Kvtv. 19. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva – az egyes települési önkormányzatok feladatainak támogatása érdekében – a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet
a) 1. A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása cím, 3. A települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcím terhére 3665,7 millió forint,
b) 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére 7354,3 millió forint,
c) 4. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációja cím terhére 1400,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 30. Egyes önkormányzatok feladatainak támogatása I. cím alábbi alcímei javára, az 1. melléklet szerint…

3. a Kvtv. 19. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva – az egyes települési önkormányzatok feladatainak támogatása érdekében – 5575,5 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 31. Egyes önkormányzatok feladatainak támogatása II. cím alábbi alcímei javára, az 1. melléklet szerint…”

Forrás:
A Kormány 2006/2015. (XII. 29.) Korm. határozata egyes települési önkormányzatok feladatainak támogatása érdekében történő előirányzat- átcsoportosításokról; Magyar Közlöny; 2015. évi 206. szám; 2015. december 29.; 27708-27719. oldalak (pdf)

Módosul a kormányablakokról szóló kormányrendelet

„…1. § (1) A kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(2) Az R. 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) Az R. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(4) Az R. 4. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(5) Az R. 5. melléklete a 5. melléklet szerint módosul…”

Forrás:
A Kormány 444/2015. (XII. 28.) Korm. rendelete a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 205. szám; 2015. december 28.; 27579-27583. oldalak (pdf)

Fejlesztéspolitikai informatika: a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló rendelet módosult

„A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet] 25/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kizárólagosan látja el a FAIR-ral és az EMIR-rel kapcsolatos informatikai biztonsági feladatokat. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat e rendszerekkel kapcsolatos informatikai biztonsági fejlesztési feladatait a NETI Informatikai Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság útján látja el.
(2a) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az IMIR 2014–2020-szal kapcsolatos informatikai biztonsági feladatokat és az informatikai biztonsági fejlesztési feladatokat kizárólagosan – a NETI Informatikai Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság útján – látja el.”

2. § A 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet 14/A. alcíme a következő 25/B. §-sal egészül ki:
„25/B. § A Magyar Államkincstár az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 54/A. §-ában meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódóan az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer szoftverfejlesztésével és alkalmazásüzemeltetésével kapcsolatos feladatokat az Új Világ Nonprofit Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság látja el, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozattal összhangban.”

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

Forrás:
A Kormány 449/2015. (XII. 28.) Korm. rendelete a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 205. szám; 2015. december 28.; 27598. oldal (pdf)

A Kormány 1961/2015. (XII. 23.) Korm. határozata az állami tisztviselői kar létrehozásáról

„A Kormány a területi államigazgatás működési hatékonyságának növelése, valamint az állami tisztviselői kar létrehozása érdekében az alábbiakat határozza meg:
1. A Kormány egyetért azzal, hogy a területi közigazgatás tisztviselői számára a modern, szolgáltató állam kereteibe illeszkedő, a szakmai képzettséget és tapasztalatot, valamint a teljesítményt megbecsülő tisztviselői karrierút kerüljön kialakításra.
2. A Kormány egyetért azzal, hogy az 1. pontban foglaltak megvalósítása érdekében az állami tisztviselői karról szóló új szabályozás kerüljön kialakításra, amely megteremti azt a lehetőséget, hogy a tisztviselő munkájával egész életen át a hazáját, polgártársait szolgálja.
3. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy gondoskodjanak a határozatban foglaltak tekintetében a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök szükséges előkészítéséről, illetve módosításáról.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter igazságügyi miniszter
Határidő: 2016. január 31.
…
5. A Kormány egyetért azzal, hogy az állami tisztviselői karra vonatkozó új szabályozás bevezetését megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatalok létszámainak racionalizálása megtörténjen és az üres álláshelyek kerüljenek megszüntetésre.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter nemzetgazdasági miniszter Fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízottak
Határidő: 2016. január 31.
6. A Kormány egyetért azzal, hogy az állami tisztviselői karra vonatkozó új szabályozás bevezetése alulról építkező módon történjen, első lépésben a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalainál pilot jelleggel.
Felelős: Miniszterelnökséget vezető miniszter
Határidő: 2016. július 1…”

Forrás:
A Kormány 1961/2015. (XII. 23.) Korm. határozata az állami tisztviselői kar létrehozásáról; Magyar Közlöny; 2015. évi 203. szám; 2015. december 23.; 27179-27180. oldalak (pdf)

1. szám, 2016. január 4.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek