Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Az adózók segítése és az egyszerűsítés: új adóeljárási törvény készül
Tárgyszavak: adóbürokrácia csökkentése, adóeljárási törvény, adóügyek, Magyarország, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, társadalmi véleményezés
Közelednek az álláspontok a köztisztviselők béremeléséről
Tárgyszavak: oros Péterné, Magyar Köztisztviselők Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), Magyarország, önkormányzati dolgozók sztrájkja, önkormányzati tisztviselői bérezés, Pogácsás Tibor, Schmidt Jenő, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ)
A tehercsökkentés ellenére is több adó folyt be az államkasszába
Tárgyszavak: adópolitika, adóügyek, gazdaságpolitika, Magyarország, statisztika, Tállai András

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Az adózók segítése és az egyszerűsítés: új adóeljárási törvény készül

„Mától véleményezhető az új adóeljárási törvény, amely a jelentős egyszerűsítés mellett egyre több, Európában is példaértékű szolgáltatást biztosít az adózóknak. Az adóhivatal új szolgáltatással – mentorálással, és ha szükséges szakmai támogatással – segítené a kezdő vállalkozásokat. A tervezet szerint az ellenőrzést a revizoroknak 365 napon belül le kell zárniuk, az adóbírság mértéke pedig a felére csökken.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos szolgáltatását a tervezet még tovább bővíti. Az ország versenyképességét is növeli és a vállalkozóvá válást is segíti az ügyfélbarát adóhivatal a kezdő vállalkozások támogatásával. Az új szolgáltatás lényege a mentorálás, a szakmai segítségnyújtás, amelyet minden kezdő vállalkozásnak érdemes lesz kihasználnia. Az adóhivatal szóban vagy írásban tájékoztatást nyújt a kezdő vállalkozás adókötelezettségeiről, az azok teljesítését segítő információk elérhetőségéről. A kapcsolatfelvételt követően pedig fél éven keresztül személyre szabott segítséget nyújt.

A tervezet szerint megszűnnek az egy évnél hosszabb ideig tartó ellenőrzések, ugyanis egyetlen vállalkozást sem lehet kitenni ilyen hosszú idejű revíziónak. Az adóellenőrzés időtartama tehát nem haladhatja meg a 365 napot. A változás természetesen nem érinti a magánszemélyeket, az egyéni vállalkozókat és a megbízható adózókat, mert esetükben – épp úgy, ahogy most is – a revizoroknak 180 napon belül be kell fejezniük a vizsgálatot.

A bürokrácia-csökkentés az adóeljárást is érinti, így számos bonyolult jogintézmény megszűnhet a jövőben. A tervezet szerint például nem lesz fokozott adóhatósági felügyelet, amely többek között formalizáltsága miatt is rendkívül nagy adminisztrációs terhet ró az érintett vállalkozókra. Erre a szigorú felügyeletre gyakorlatilag nincs is szükség, hiszen az adóeltitkolókat, adócsalókat – az egyre szélesebb körű adatbázisának és hatékony kockázatelemzésének köszönhetően – azonnal kiszűri a NAV. Megszűnik az adószám felfüggesztése éppúgy, mint ahogy számos (a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása vagy a jogszerűtlen adóelőleg mérséklése miatti, illetve az üzletlezárást helyettesítő) mulasztási bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás.

Kedvező változást hoz a szándékos adóeltitkolás esetén kiszabható – jelenleg 200%-os – bírság mértékének a felére csökkentése. A könnyítés mellett, talán alkalmas a pusztán időhúzás miatt benyújtott fellebbezések visszaszorítására is az az új szabály, amely szerint, ha az adózó lemond a fellebbezésről, és az esedékességig megfizeti a határozatban előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.

Az egyes jogintézmények mellett a szabályozás is jelentősen egyszerűsödött. Ezt bizonyítja, hogy az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, amely az általános eljárási szabályokat foglalja magában, mindössze 39 oldal. Az adózói jogokhoz és kötelezettségekhez kapcsolódó speciális részletszabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.

Mától majd három héten keresztül bárki véleményezheti az új adóeljárási törvényt, amely ezen a linken érhető el.”

Forrás:
Az adózók segítése és az egyszerűsítés; avagy az új adóeljárási törvény; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. július 31.
Tervezet az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényről; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. július 31. (zip)
A tervezet 2017. augusztus 18. 14.00 óráig véleményezhető a beatrix.vadas@ngm.gov.hu ; johanna.eva.balazs@ngm.gov.hu; adoigazgatas@ngm.gov.hu elektronikus elérhetőségeken.
Lásd még: Itt az új adóeljárási törvény tervezete, véleményezze Ön is!; Adózóna.hu; 2017. július 31.

Közelednek az álláspontok a köztisztviselők béremeléséről

„Az érdekvédők garanciát várnak a kormánytól a fizetések rendezésére

Befogadta Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a polgármesteri hivatalokban dolgozó köztisztviselők béremelésével kapcsolatos javaslatunkat – közölte lapunkkal Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke.

Hozzátette: abban maradtak, hogy augusztus 20. után még találkoznak a felek, utána a javaslat a kormányülés elé kerülhet. Emlékezetes, a TÖOSZ több önkormányzati érdekszövetség által is támogatott javaslata szerint a mostani finanszírozási rendszerben nem lehet az illetményalaphoz hozzányúlni, mert azt jelen pillanatban sem a költségvetési törvényen, sem pedig a kormányzati szándékon nem lehet keresztülvinni.

– A tisztviselőnként bruttó 4,58 millió forintos éves „fejpénzt” kellene október 1-jétől 5,38 millió, majd 2018. január 1-jétől 5,78 millió, azt követően, 2019. január 1-jétől 6 millió forintra emelni. Azt gondoljuk, ez a javaslat összhangban van a szakszervezet sztrájkkövetelésében foglaltakkal, ugyanakkor beleilleszthető a mostani, önkormányzati autonómiát nem bántó finanszírozási rendszerbe – fogalmazott Schmidt Jenő.

A TÖOSZ elnöke hangsúlyozta: igaz, hogy az önkormányzati rendszer önálló, de tekintettel a feladatfinanszírozásra, az állami támogatást csak bérekre tudja fordítani az önkormányzat. Szerinte így a differenciált bérszabályozás is megjelenik a polgármesteri és közös önkormányzati hivatalokban, nem az életkort és a végzettséget finanszírozzák, hanem az elvégzendő munka nagyságát. Schmidt Jenő úgy kalkulált: a változtatás idén 3 milliárd, jövőre 23 milliárd forint többletköltséget jelentene az államnak.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke tegnap lapunknak megismételte: a TÖOSZ javaslata jó alapot jelent, de ők nemcsak a finanszírozást szeretnék megoldani, hanem azt is, hogy a dolgozókhoz eljusson a pénz. Éppen ezért fenntartják a sztrájkköveteléseiket, továbbra is azt szeretnék, ha január 1-jével 60 ezer forintra emelkedne a kilenc éve változatlanul 38 650 forintos illetményalap. Fontosnak tartják azt is, hogy a közigazgatás napját foglalják törvénybe – erről még egyeztetnének.”

Forrás:
Közelednek az álláspontok a köztisztviselők béremeléséről; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2017. augusztus 3.

A tehercsökkentés ellenére is több adó folyt be az államkasszába

„Nagyon bevált a tavaly aláírt hatéves bérmegállapodás – így vélekedett az adóhivatal vezetője 2017 első fél évének adóügyi statisztikáit értékelve. Tállai András lapunknak nyilatkozva rámutatott: az adócsökkentést is tartalmazó egyezséget azért kötötte meg a kormány a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel, hogy véget érjen idehaza az alacsony bérek korszaka. Idén a fizetések nagy tempóban emelkednek, egyre több embernek van munkája, az államkasszába pedig nagyobb bevétel érkezik a korábbinál. Hat hónap alatt 140 milliárd forinttal folyt be több, mint az előző esztendő első felében.

Az adóügyek sajátos igazságára szolgál példával az állami bevételekről szóló friss adatsor. A számokból az derül ki, hogy bizonyos esetekben nagyon is megéri csökkenteni az adókat, az alacsonyabb közterheket ugyanis inkább befizetik a szereplők, mint a magasabb tételeket.
Az esztendő első hat hónapjának statisztikája szerint az öt legnagyobb adótípusból – vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a járulékokból és a személyi jövedelemadóból (szja) – összesen 5505 milliárd forint folyt be. Az összeg hatalmas, egyszerű adófizetőként alig-alig felfogható, a summa azonban még markánsabbnak tűnik, ha 2016 első felének értékeivel hasonlítjuk össze. Tavaly hat hónap alatt az együttes adóbevétel 5365 milliárd volt, tehát 140 milliárdos pluszt regisztráltak idén.

A részletek kapcsán kiemelendő, hogy a legnagyobb többlet az szja-nál és a társadalombiztosítást megillető összegeknél, így a járulékoknál és a szociális hozzájárulási adónál jelentkezett. Ez azért különösen érdekes, mert az állam idén jelentősen csökkentett az utóbbi közterhen. A vállalkozások által fizetendő adó január elsején a korábbi 27 százalékról 22 százalékra mérséklődött. – A helyzet világos, a kormány számítása nagyon is bevált – nyilatkozta lapunknak az adatokat kommentálva a nemzetgazdasági miniszter helyettese, az adóhivatal vezetője. Tállai András felidézte a tavalyi, hat évre szóló bérmegállapodást. A múlt év végén a kormányzat, a munkaadók és a munkáltatók képviselői hosszú távú egyezséget kötöttek egymással, amelynek az volt a lényege, hogy az állam enyhít a vállalkozások terhein, ha a munkáltatók érdemben növelik a dolgozók fizetését. Mindez a számok nyelvén azt jelentette, hogy a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás-bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedett az év elején, ezért cserébe járt az öt százalékpontos tehercsökkentés.

– A megállapodásnak az volt a fő célja, hogy megszűnjön idehaza az alacsony bérek korszaka, a magyar fizetések évről évre közelebb kerüljenek a Nyugaton megszerezhető jövedelmekhez – mondta Tállai András hozzátéve: a javadalmak soha nem látott mértékben nőnek, egyre több idehaza a legális munkahely, miközben jelentős a gazdasági növekedés. Mindeközben pedig az állam több pénzből gazdálkodhat, mint korábban.

– Az adórendszer nagyon fontos szerepet játszik a gazdaság működésében, lényeges, hogy a kormány megfelelő ponton és a kellő időben változtasson az előírásokon – vélekedett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője. – Lényeges az is – folytatta –, hogy az adóhatóság is segítse a gazdasági szereplők tevékenységét.

Tállai András szerint ennek szellemében alakították ki a forgalmi adóval kapcsolatos új előírásokat. Ezek értelmében a szabályokat betartó cégek a korábbinál rövidebb idő, legfeljebb 45 nap alatt hozzájutnak az őket megillető áfa-visszatérítéshez. Idén az első hat hónapban több mint 240 milliárd forinttal többet kaptak vissza az érintett vállalkozások, mint tavaly ugyanezen időszakban. A hivatal vezetője úgy fogalmazott: az állam ezzel is segíti azokat a szereplőket, amelyek betartják a játékszabályokat.”

Forrás:
A tehercsökkentés ellenére is több adó folyt be az államkasszába; Jakubász Tamás; Magyar Idők; 2017. augusztus 2.

Közigazgatás, politika

Adatvédelmi hatósági eljárás indul a BKK-ügy kapcsán

„A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a sajtóban megjelent információk alapján – amelyek eredményeként számos állampolgári beadvány is érkezett a Hatósághoz –, illetve a 24.hu által elküldött adatbázisok áttekintését követően a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (a továbbiakban: BKK) és a T-Systems Magyarország Zrt. (a továbbiakban TSM) által üzemeltetett online jegyértékesítési rendszerrel, valamint a MOL Bubi közbringarendszerrel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban adatvédelmi hatósági eljárást indít.

A Hatóság azért döntött a hatósági eljárás megindítása mellett, mivel a feltételezett jogellenes adatkezelés személyek széles körét érinti, illetve nagy érdeksérelmet idézhet elő. A Hatóság az eljárás során elsődlegesen azt vizsgálja, hogy a BKK és a TSM az adatkezelések során teljesítették-e az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) szereplő kötelezettségeket, így különösen az informatikai rendszerekkel összefüggésben teljesültek-e az Infotv. 7. §-ában foglalt adatbiztonsági követelmények. Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak a személyes adatokat megfelelő intézkedésekkel védeniük kell többek között a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal vagy törlés ellen [Infotv. 7. § (3) bekezdés], illetve az Infotv. a személyes adatok automatizált feldolgozása során további kötelezettségeket is megfogalmaz [Infotv. 7. § (5) bekezdés].

A Hatóság eljárására az Infotv. 60-61. §-ai, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) vonatkozik. A Hatóság az eljárás során a BKK-tól és a TSM-től is szerződéseket és belső szabályzatokat kér be, illetve több kérdést is feltesz az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatban.

Az adatvédelmi hatósági eljárás során a Hatóság a jogsértés megállapításán egyidejűleg adatvédelmi bírságot is kiszabhat a jogellenes adatkezelés miatt, amelynek összege 20 millió forintig terjedhet.”

Forrás:
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) közleménye a BKK online jegyértékesítési rendszerrel és a MOL Bubi közbringarendszerrel összefüggő adatkezelésekkel kapcsolatban megindított adatvédelmi hatósági eljárásról; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH); 2017. augusztus 2. (pdf)

Kormánymegbízott az önkéntes területvédelmi tartalékosok között

„Önkéntes területvédelmi tartalékos egységek, új kormányablak és földhivatali épület, cégvezetői fórum valamint munkanélkülieket, vállalkozókat és gazdákat támogató programok – az elmúlt félév legjelentősebb mozzanatait ismertette a Rádió Orienten a Somogy Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja. Neszményi Zsolttól megtudhattuk azt is, hogy azért jelentkezett önkéntes tartalékosnak, mert fontosnak tartja e szolgálati forma szerepét, melyet szerinte csak a személyes példával lehet hitelesen népszerűsíteni.

Márciusban adták át Somogy megye 10., Kaposvár 3. kormányablakát, a felújított műemléki vasútállomás impozáns épületben. Az ügyfélközpont frekventált helyének köszönhetően Kaposvár város, illetve a járás 78 településének lakói számára ad újabb lehetőséget ügyeik gördülékeny intézéséhez. Az eredeti állapotában helyreállított objektumban öt munkaállomással és egy PostaPonttal várják az állampolgárokat. Neszményi Zsolt kormánybiztos rámutatott: Kaposváron immár mindhárom kormányablak egyforma színvonalon tudja végezni feladatait, immár közel 1540 ügytípusban.

A kormányhivatal irányítója arról is beszámolt, hogy a tavasz folyamán új helyre költözött a járási földhivatal is. Saját forrásból, 34,7 millió forintból alakította ki a Somogy Megyei Kormányhivatal a Damjanich utcai épületben az ügyfélszolgálatot és itt kapott helyett a Kaposvári Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Földhivatali Osztálya is. A régi épületben a munkatársak nem dolgoztak ideális körülmények között – emlékeztetett a kormánymegbízott, hozzátéve, fontos, hogy a földhivatal feladatait az új munkakörnyezetben is szakszerűen, hatékonyan, rugalmasan, az ügyfelek igényeihez alkalmazkodva végezze.

Tájékoztató Somogy megye kiemelt munkáltatói számára
Tavasszal immár második alkalommal szervezett üzleti reggelit cégvezetőknek a Somogy Megyei Kormányhivatal. A rendezvényen többek között a foglalkoztatást segítő támogatási lehetőségekről hallhattak hasznos információkat a résztvevők.

A cél, hogy segítsék minél több személy munkaerőpiacon való elhelyezkedését, és a munkáltatók számára megfelelő számú szakképzett munkaerő képzését.” Neszményi Zsolt kormánymegbízott elmondta, a fórumot a megye legjelentősebb vállalkozói számára szervezik, mivel fontosnak tartják, hogy vezetői szinten is találkozzanak azon cégek vezetőivel, akik a legtöbb embert foglalkoztatják a megyében.

Együttműködés a somogyi gazdák érdekében
Májusban kötött megállapodást a Somogy Megyei Kormányhivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A megállapodás célja, hogy a megye agrártársadalma tovább erősödjön, megvalósuljon az ágazat stabil működése, illetve elősegítsék az agrárium fejlődését. A Rádió Orient vendége kiemelte, Somogy egy jellemzően agrár terület, ahol sokan dolgoznak a mezőgazdaságban, és a hozzá kötődő feldolgozóiparban. „Ez egy jelképes akció volt, amivel demonstrálni szerettük volna az eddig is jól formálódó együttműködést.”

Vállalkozó fórum a balatoni főszezon előtt
A nyári főszezont megelőzően kifejezetten a balatoni vállalkozóknak szervezett fórumot Balatonszárszón a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete, hogy aktuális információkat adjanak a turizmusban és vendéglátásban érdekelt vállalkozóknak. A Somogy Megyei Kormányhivatal szakemberei is tájékoztatták a résztvevőket. „Szükségesnek tartjuk, hogy a vállalkozók ne csak a bírságolást érezzék, hanem tudatosodjon bennük, hogy a hatóság azért van, hogy betartassak a szabályokat mindannyiunk javára. Azt szerettük volna, hogy a szezon beindulása előtt képbe legyenek, és tudják, hogy mire számítsanak, hiszen a megelőzés ezen a területen is nagyon fontos.
…
A Magyar Honvédség átalakítja és megújítja az önkéntes tartalékos rendszerét, szerveződnek az önkéntes területvédelmi tartalékos egységek, a járási századok, melyeket országosan minden járásban, és minden fővárosi kerületben létrehoznak. Neszményi Zsolt kiemelte: a járásonként szervezett tartalékos századok tagjai olyan felkészítést, kiképzést, tudást kapnak, amellyel a helyi közösségek védelmét tudják növelni, legyen szó katasztrófavédelmi helyzetről vagy honvédelemről.

A kormánymegbízott hozzátette: ő is jelentkezett tartalékosnak, hiszen fontosnak tartja ennek a szolgálati formának a szerepét, és ily módon lehet leghitelesebben propagálni e szervezet fontosságát. A haza védelme ugyanis valamennyi magyar polgár kötelessége – idézte a Magyar Alaptörvényt.

Megkapták támogatásaikat a gazdák
A legnagyobb gazdálkodói kört érintő támogatási lehetőségről, az egységes kérelmekről a szakember elmondta, 2016-ban országosan több mint 173 ezer kérelem érkezett be, ebből Somogy megyében 6350. Hozzátette: a kifizetés Somogyban is nőtt, hiszen közel 20 milliárd forint kifizetésénél tartanak az egységes kérelemhez kapcsolódó támogatások esetén. Ez az összeg a 2015. évi egységes kérelem vonatkozásában még csak 18,7 milliárd forint volt. Az ezzel párhuzamosan beadott 2017-es kérelmek száma több mint 6500, az ügyfelek által igényelt terület pedig meghaladta a 205 ezer hektárt, ami megegyezik a korábbi években igényelt terület mértékével – ismertette Neszményi.”

Forrás:
Kormánymegbízott az önkéntes területvédelmi tartalékosok között; OrientPress; 2017. augusztus 2.

Szakmai konzultációk segítik a fővárosi kormányhivatal munkáját

„A Fővárosi Államigazgatási Kollégium idei első gyűlésén Budapest Főváros Kormányhivatala két új szervezeti egységének munkásságáról számolt be. A Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály, valamint a Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály immáron fél éve működik. Az integrációt követően, a szakmai minőség erősítésére fektetik a hangsúlyt a kormányhivatalban – összegzett György István, Budapest Főváros Kormányhivatalának kormánymegbízottja a Rádió Orient műsorában.

A Földmérési, Távérzékelési és Földhivatali Főosztály, valamint a Metrológiai és Műszaki Felügyeleti Főosztály integrációjának legfontosabb feltétele az volt, hogy az új teendők ellátásának menete a lehető leggyorsabban beilleszkedjen a kormányhivatal szervezeti kultúrájába, megőrizve eközben – az átadott – jól működő szakmai hagyományokat.

György István elmondta, az átalakítások következtében olyan fontos ügyek hárultak a kormányhivatalra, mint például az egyszerű honosítással kiadott kettős állampolgárságok, a nemzeti etalonok minősítése, az online pénztárgépek ellenőrzése vagy éppen a gyámhatósági ügyek intézése. A feladatok zökkenőmentes ellátását főként a szakemberek sikeres megtartása biztosította.

A kormányhivatalban dolgozó kollégák nagy része több diplomás szakember, így fontos megteremteni számukra a megfelelő körülményeket, munkafeltételeket, hiszen személyük és tudásuk nehezen pótolható ‒ emelte ki a kormánymegbízott.

Az integráció a következő fél év során a szervezeti kultúra tovább csiszolásáról és fejlesztéséről szól. A magasabb szinten történő ügykezelés és szakmaiság érdekében a szakmai konzultációk megtartása elengedhetetlen a szakmai főosztályokban és a kerületi hivatalokban. Fontos továbbá az első-, és a másodfokú hatósági munka segítése, amelyek során a cél, hogy a szakmai ügyek esetében hozott döntések a lehető legkisebb számban térjenek el egymástól.

A kommunikációt a jogszabályok és az ügymenetek helyes értelmezéséről többek között a Fővárosi Államigazgatási Kollégium munkacsoportjai segítik, akár a különböző területeken dolgozó szakemberek között is.

György István kiemelte, idén is részt vesznek a Sziget Fesztiválon. A Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központtal közösen kialakított ponton mindkét szervezet szolgáltatásai megismerhetőek lesznek. A kormányhivatal munkatársai álláskeresési tanácsadással készülnek, segítenek a helyes önéletrajzírásban, az ügyfélkapu nyitásában, ugyanakkor egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanácsokkal is ellátják a szigetlakókat. Az elvesztett vagy talált személyi okmányok esetében létesült egy konkrét helyszín, amely alkalmas az iratok leadására és a visszajuttatására ‒ zárta szavait György István, Budapest Főváros Kormányhivatalának kormánymegbízottja.”

Forrás:
Szakmai konzultációk segítik a fővárosi kormányhivatal munkáját; OrientPress; 2017. július 31.

Elkészült az ország első, települési Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve

„Az Energiaklub készítette el Magyarországon az első Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet, melyet Sárvár képviselő testülete 2017. június 29-én fogadott el. A már ismerős SEAP (Fenntartható Energia Akcióterv) módszertanát a Polgármesterek Szövetsége 2016-ban újította meg, így immár az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás legfontosabb helyi kérdéseivel is foglalkoznia kell a települési akcióterveknek. Sőt, az üvegházgáz-kibocsátást is igen ambiciózus mértékben, legalább 40%-kal kell csökkentenie a településeknek 2030-ig. Magyarországon Sárvár elsőként vállalta fel önként ezeknek a grandiózus céloknak a megvalósítását, a konkrét akciók meghatározásához pedig az Energiaklub szakértői voltak segítségükre.

Az Akcióterv célja, hogy segítse a döntéshozók munkáját, támpontot adjon a város energetikai beruházásaihoz. A 2030-ra kitűzött célok elérésének érdekében javaslatokat fogalmaz meg az energiahatékonyság javítása, a megújuló energiaforrások hasznosítása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kapcsán.

Sárvár teljes energiafelhasználása a bázisévnek választott esztendőben, 2007-ben 383,3 GWh volt, amely azóta 10%-kal csökkent. A végső energiafogyasztás tekintetében 2007-ben a lakóépületek (34%), valamint a szolgáltató és ipari szektor (40%) képviselték a legnagyobb arányt.

Sárvár szerencsés helyzetben van abból a szempontból, hogy számos beruházás, fejlesztés már megvalósult, illetve tervben van. Kiemelendő, hogy 2015-ben megvalósult a város közel teljes közvilágítás-cseréje: ma már modern, energiatakarékos LED-es utcai világítással rendelkezik Sárvár. A több iskolán és óvodán is megvalósult épületkorszerűsítések nem csak az energiamegtakarítás fontos eszközei, de jó példaként szolgálhatnak az iskola tanulói számára is – a minket követő nemzedék környezettudatosságának növelésének, a hosszú távú kibocsátás-csökkentésnek ez az egyik legjobb módja.

A legjelentősebb kibocsátási megtakarításokat napelemes beruházások, szélturbinák és energiahatékonysági intézkedéseknek köszönhetően lehet elérni. Mindezek mellett nagy jelentőségük ellenére gyakran feledésbe merülnek, ám a sikerhez jelentősen hozzájárulnak a szemléletformálással, tájékoztatással, zöld közbeszerzéssel, zöld infrastruktúrával és életmódváltással (pl. szelektív hulladékgyűjtés) kapcsolatos intézkedési javaslatok is. Számításaink szerint mindezek segítségével Sárvár elérheti a vállalt 40%-os CO2-kibocsátás-csökkentést 2030-ra 2007-hez képest.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás témájának kidolgozása a város sérülékenységi vizsgálatán alapult. Az adaptációs intézkedés javaslatok fókusza az intenzív csapadékok és a hőhullámok kezelése, melyek várhatóan gyakrabban és erőteljesebben fogják befolyásolni a sárváriak életét. Elsősorban az épületek, közterek és a sérülékeny társadalmi csoportok védelmére koncentrálnak, kiegészülve a tudatformálás és képzés terén szükséges tennivalókkal.

A Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv segíti Sárvár városát abban, hogy hatékonyabban, kisebb energiafogyasztással működjön a helyi gazdaság, csökkenjen az intézmények és az otthonok rezsiköltsége, a megújuló energiaforrások használatával a település függetlenebbé váljon és felkészülten tekinthessen az éghajlatváltozás okozta kihívások elé.

A terv megvalósításához sok sikert kívánunk és biztatjuk a többi települést, hogy kövessék Sárvár jó példáját!”

Forrás:
Elkészült az ország első Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve; ENERGIAKLUB Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ; 2017. július 5.
Lásd még: The Action Plans Catalogue of the Covenant of Mayors

A kormány 250 millió forinttal támogatja az önkormányzati adatszolgáltatás javítását

„Napjainkban a pontos és megfelelő színvonalú államháztartási adatszolgáltatás kiemelt fontossággal bír. A kormány célja, hogy még hatékonyabbá válhasson a közpénzügyi tervezés és ellenőrzés rendszere. Ennek elősegítése érdekében a nemzetgazdasági miniszter döntése alapján 250 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesül 118 települési önkormányzat.
A nemzetgazdasági miniszter – a belügyminiszterrel egyetértésben – január 31-én az elmúlt évekhez hasonlóan ismét pályázatot hirdetett az önkormányzati adatszolgáltatások minőségének javítását célozva. A két komponensből álló felhívást idén is hatalmas érdeklődés övezte, ami jelzi a kezdeményezés fontosságát.

Az „Önkormányzati pénzügyi-gazdálkodási feladatok kiegészítő támogatására” 200 millió forintot különített el a költségvetés, mely egyfajta mentori rendszerben, a jó gyakorlatok megosztására épül az egyes települések között. Az idei pályázaton 19 önkormányzat nyert vissza nem térítendő támogatást, ezek 32 másik önkormányzat és 56 intézmény adatszolgáltatásának határidőben és megfelelő minőségben történő teljesítésében fognak közreműködni. A támogatás felhasználásának határideje 2018. december 31. A „Jó adatszolgáltató önkormányzatok támogatására” 50 millió forintos keretösszeg állt rendelkezésre. Ennek alapvető célja, hogy a jelenleg is példaértékű adatszolgáltatást nyújtó önkormányzatokat jutalmazza. Egy szakmai teszt eredménye alapján a pályázati felhívásra jelentkezett 291 önkormányzat közül 99 részesülhet vissza nem térítendő támogatásban, amely 2017. december 31-ig használható fel.

A kedvezményezett önkormányzatok listája ITT érhető el.”

Forrás:
A kormány 250 millió forinttal támogatja az önkormányzati adatszolgáltatás javítását; Nemzetgazdasági Minisztérium; 2017. augusztus 4.
Kapcsolódó anyagok
Támogatottak – az önkormányzat pénzügyi gazdálkodási feladatok kiegészítő támogatása Pdf – 72,2 KB
Támogatottak – jó adatszolgáltatók támogatása Pdf – 78,55 KB

Egészségügy 5 Dimenzióban. Az egészségügy fejlesztésének lehetséges irányairól és a megvalósítás feltételeiről – a XXI. század második évtizedében (konferencia)

„Program
…
09:00
Köszöntés és nyitó ceremónia

09:10 – 09:30
Szolgáltatás, hivatás, vagy mindkettő? A „gyógyító küldetés” erkölcsi értékvesztése, valamint a helyreállítás szükségessége napjainkban. Az orvoslás humán értékeinek demisztifikációjáról. A nagy kérdés: képesek leszünk-e megújítani az orvosi munka elemeit, a magas szintű szaktudás és a szolgálat szintézisét?
Bevezető előadást tart: Med. habil. Dr Matkó Ida MD, PhD egyetemi docens, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt tulajdonosa, a betegek jogait védő Szószóló Alapítvány képviselője

09:30 – 9:45
A „félresiklott rendszerváltás”. Az egészségi állapotot meghatározó társadalmi tényezők jelentőségéről a „szabadjára engedett kapitalizmus” körülményei között. Az „öt hatalmas gonosz” rombolásáról.
dr Gilly Gyula szakértő, Budapesti Corvinus Egyetem

9:50 – 10:05
Robbanásszerű változások a fejlett világ egészségügyében. Mibe kerül ma a tíz legfontosabb betegségcsoport korszerű gyógyítása és mibe kerülhet még a tudomány és a technika páratlan fejlődése során? Mitől javulhat a gyógyítás eredményessége és a hatékonysága? Innovatív elképzelések az egészségügyi ellátási rendszer megújítására.
dr Oberfrank Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet ügyvezető igazgatója, az MTA „Elnöki Bizottság az Egészségért” tagja

10:10 – 10:25
„Megállítható-e a magyar egészségügy leszakadása a Visegrádi országokétól?” A magyar egészségügy és a Visegrádi országok egészségügyének összehasonlító elemzése.
Prof. Dr Orosz Éva egyetemi tanár, az MTA doktora, ELTE Társadalomtudományi Kar, Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Szakcsoport vezetője

10:30 – 10:45
Mire futja és mire nem az egészségügy 2018-as évi tervezett költségvetéséből? Mit lehet tenni a (részben) mesterségesen felduzzasztott várólisták és az egészségügyi ellátás egyre szaporodó vadhajtásai ellen?
dr Sinkó Eszter SE EMK főigazgató-helyettese, a Magyar Tudományos Akadémia „Elnöki Bizottság az Egészségért” tagja

10:45 – 11:00
Hosszú út vezet az „ígéret földjére”. Társadalmi konfliktusok forrása lehet, ha az egészségügy kettészakad szegény, illetve gazdag ellátásra. A megelőzéshez szükséges többletforrás mértéke csupán a GDP 2%-a
dr Éger István a Magyar Orvosi Kamara elnöke

11:00 – 11:25 Szünet

11:30 – 11:45
Vihar előtti csend… Hadüzenet a „tisztességtelen piaci magatartás” követőinek. A Primus azt javasolja, hogy a kisebb magánszolgáltatókat is kössék rá az online pénztárgépekre és vezessék be az e-számlát…
Leitner György, a Primus Egyesület ügyvezetője, az Affidea Diagnosztika vezérigazgatója
…
12:15 – 12:30
Ha megkérdezne a miniszter: Milyennek képzelné el Ön Budapest sürgősségi ellátórendszerét? Két-három éven belül megújulhatna a főváros sürgősségi ellátása!
dr Berényi Tamás, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke

12:30 – 12:40
A hallgatás – beleegyezés. Novembertől élesben megy az utóbbi idők legjelentősebb egészségügyi informatikai fejlesztése, az EESZT használata. 10 kórházból, 25 háziorvosból és 35 patikából álló reprezentatív mintán vizsgáztatták a rendszert.
Szabó Bálint Állami Egészségügyi Ellátási Központ Projektfenntartási Igazgatóság, EESZT Fenntartási és Üzemeltetési Főosztály főosztályvezetője

12:45 – 12:55
Az EESZT próbaüzeme során szerzett felhasználói szemléletű, gyakorlati jelentőségű tapasztalatokról világosan, röviden és közérthetően.
Dr Horváth Lajos stratégiai igazgató, Budai Irgalmasrendi Kórház

13:00 – 14:00 Ebédszünet

14:00 – 14:15
Mit kíván a magyar (házi)orvos! A praxis finanszírozási anomáliákról, önkormányzati támogatási lehetőségek hiányáról, üres körzetek betöltésének problémájáról, pályázati lehetőségekről, háziorvosi ügyelet problémáiról, csoportpraxisról, svájci modellről, a tervezett népegészségügyi feladatok ellátásáról, az EESZT való kapcsolódás háziorvosi aspektusairól stb. Egyszóval mindarról, ami jelenleg az alapellátás orvosait a legjobban érdekli és leginkább ingerli – tények, vélemények slágvortokban.
dr Selmeczi Kamill Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége elnöke

14:15 – 14:25
A járóbeteg-szakellátás helyzete, fejlődési lehetőségei és kapcsolata az alapellátással. Mennyiben segíti a lakosság közeli definitív betegellátást az „ötmilliárd forintos pályázati lehetőség az egynapos ellátások fejlesztésére” című programcsomag annak megvalósulása után?
dr Pásztélyi Zsolt Medicina 2000 Magyar Járóbeteg-Szakellátási Szövetség elnöke

14:30 – 14:40
Működőképes betegirányítási modell – Somogyban. Az OnkoNetwork másfél éves működésének tanulságairól – és a hogyan tovább kérdése? Beszámoló egy projekt bevezetésének tapasztalatairól a „türelmi idő” letelte után.
dr Moizs Mariann (PhD) Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház Kaposvár, főigazgatója

14:45 – 15:00
Az orvostechnológia fejlődése, valamint alkalmazásának és fentarthatóságának követelménye – felhasználói, működtetői aspektusból nézve.
dr Tamás László János a Petz Aladár Megyei Oktatókórház-Rendelőintézet főigazgatója

15:00 – 15:15
A magyar egészségügyi ellátórendszer fejlesztésének lehetséges irányairól és a megvalósítás feltételeiről a XXI. század második évtizedében – nyugat-európai országok tapasztalatai alapján.
dr Mikola István korábbi egészségügyi miniszter, kórházszövetségi elnök, jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára

15:30 – 16:15
Az egészségügyi tárca aktuális egészségügy-politikai elképzeléseiről, kormányzati tervekről és a megvalósítás ütemezéséről. Hol szerepel ma az egészségügy korszerűsítési programja, az alapellátás megerősítése, új alapokra helyezése és az Egészséges Budapest Program megvalósítása a kormány prioritási listáján?
dr Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkárság

Konferencia adatai:
Konferencia címe: Egészségügy 5 Dimenzióban XXI. konferencia
Időpont: 2017. augusztus 31.
Helyszín: Danubius Health Spa Resort Hotel Margitsziget Star Auditórium, Budapest
Kontakt személy: Dr. Kovács Zoltán, Telefon: 20/9833-071
e-mail: konferencia@oen.hu”

Forrás:
„Egészségügy 5 Dimenzióban”; Önkormányzati egészségügy napok; 2017. augusztus

XXII. Országos Főépítészi Konferencia

„Az ország önkormányzati és állami főépítészei saját kezdeményezésükre 1996‐tól évente más és más városban rendezik meg nagy sikerrel az Országos Főépítészi Konferenciát.

Ez évben 2017. augusztus 23‐25. között Tatán kerül megrendezésre a XXII. Országos Főépítészi Konferencia a Magyar Főépítészek– Országos Főépítészi Kollégium ‐ Egyesület, valamint Tata Város Önkormányzata szervezésében.

Aki nem tudja, hogy létezik egy Tata nevű település és olvasna róla, azt hihetné, hogy egy fiktív mintatelepülés (mint Magyarszéphely), hiszen itt mindenből van több‐kevesebb, ami kell egy településre: építészeti örökség, természeti kincsek: erdők, tavak, patakok, kulturális hagyományok, mozgalmas sport és művészeti tevékenység, mezőgazdaság és ipar, versenyképes alap‐ és középfokú oktatás, jó közlekedési feltételek (vasút, autópálya), szervesen együttműködő kistérség.

A Konferencia arra keresi a választ, hogy hogyan biztosítható vonzó élettér a településen élők, a családok, a közösségek számára. Ha már a belbecs megvan és jól működik, akkor a külcsín is fontossá válik. A főépítész egyik legfontosabb feladata ennek az összhangnak a magas színvonalú szakmai támogatása, melynek még jobb művelését segítse az idei konferencia.

A konferenciára várjuk a főépítészeket és családtagjaikat valamint a szakma más képviselőit, a tervezőket, az építéshatóságok munkatársait, az örökségvédőket, a régészeket, a minisztériumok, főhatóságok, kormányhivatalok munkatársait, önkormányzati szövetségeket, a helyi és országgyűlési képviselőket, szociológusokat, közgazdászokat, a szakmai, társadalmi szervezetek vezetőit/munkatársait egyaránt.

Rendezők:
Magyar Főépítészek‐Országos Főépítészi Kollégium ‐ Egyesület
Tata Város Önkormányzata

Társrendezők:
Magyar Építőművészek Szövetsége
Magyar Urbanisztikai Társaság
Magyar Építész Kamara
Duna‐Gerecse Turisztikai Nonprofit Kft.

Kapcsolódó anyagok
Felhívás (100.41 KB)
Ajánló (94.55 KB)
Programtervezet (148.01 KB)”

Forrás:
XXII. Országos Főépítészi Konferencia ; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2017. augusztus

Fontos változások az adatvédelem területén: új uniós adatvédelmi jogszabály (679/2016 Általános Adatvédelmi Rendelet – GDPR)

„A Magyarországon jelenleg is hatályban lévő, 2011.évi CXII törvény (Info. törvény) nemzetközi összehasonlításban is szigorú követelményeket támaszt a természetes személyek adatait kezelő szervezetekkel szemben, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is kiemelten ellenőrzi az adatkezelőket a törvénynek való megfelelés szempontjából.

Mindezek alapján jogos elképzelés, hogy amennyiben egy szervezet saját megítélése szerint már megfelel a jelenleg is hatályos törvénynek, úgy a területet szabályozó új Uniós jogszabály (679/2016 Általános Adatvédelmi Rendelet – GDPR) már számára nem jelent érdemi változást. Való igaz, hogy ebben az esetben nagy könnyebbség, hogy nem a “nulláról” kell építkezni, mégis mindenki számára hoz újdonságot az új jogszabály, melyre érdemes időben felkészülni. Mik is tehát a legjelentősebb gyakorlati különbségek a meglévő Adatvédelmi törvényhez képest?

Nyilvántartási kötelezettség
Első pillantásra fontos könnyítésnek tűnhet, hogy a rendelet hatályba lépését követően megszűnik az adatkezelők kötelező bejelentkezési kötelezettsége az adatvédelmi nyilvántartásba, ugyanakkor 2018. május 25-től minden szervezetnek saját magának kell átlátható formában vezetnie, és szükség esetén a hatóság rendelkezésére bocsátania a személyes adatkezelési tevékenységeinek nyilvántartását.

Az adatkezelési tevékenységek hiánytalan felmérése komoly erőforrásokat igényelhet a szervezet részéről.

Jogalapok változásai
Bár a jogalapok terén sem történnek koncepcionális változások, fontos szigorítás, hogy a hozzájárulás alapján történő adatkezelések feltételeinek szigorítása, hiszen a hozzájárulásnak minden körülmény között önkéntesnek és visszavonhatónak kell lennie, így számos esetben szükséges az adatkezelés újfajta jogalapjának meghatározása (többek között munkavállalók adatainak kezelése területén).

Incidensek kötelező bejelentése
Harmadik legfontosabb különbség az Info. törvény és a Rendelet között, hogy a Rendelet kötelezően előírja a személyes adatokat érintő incidensek kötelező, 72 órán belül történő bejelentését az adatvédelmi hatóság (NAIH) részére, így mindenféleképpen szükséges azon eljárásrendek létrehozása (vagy felülvizsgálata), melyek az incidensek bejelentéséhez szükséges információkat biztosítják (incidensben érintett természetes személyek köre, érintett adatok és adatcsoportok, incidens súlyossága, és megismétlődés elhárítására irányuló erőfeszítések).

Informatikai védelmi képességek erősítése
A kötelező incidens-bejelentési kötelezettség együtt jár azzal a jogalkotói szándékkal, hogy a szervezetek (az incidens-bejelentés reputációs és jogi hatásai miatt), tudatosan csökkentsék az adatvédelmi incidensek bekövetkezésének valószínűségét, valamint egy esetleges incidens során a természetes személyekre vonatkozó kockázatok mértékét.

Adatvédelmi hatásvizsgálat
A rendelet 2018. május 25-től valamennyi a valószínűsíthetően kockázatos új adatkezelési tevékenységekre kötelezően előírja az adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzését. Bár ilyet a rendelet szövege szerint a hatályba lépést megelőzően nem kell végezni, a hatásvizsgálat lefolytatására vonatkozó eljárásrendeknek és procedúráknak addigra már rendelkezésre kell állniuk.

Éppen ezért saját magunk, és a hatóság megnyugtatása érdekében célszerű lehet felülvizsgálni informatikai környezetünk zártságát biztosító szervezeti és technikai intézkedések hatékonyságát. Sokat hangoztatott közhely, hogy informatikai rendszerek esetén (sem) beszélhetünk száz százalékos biztonságról, ugyanakkor nem csak a hatóság, de ügyfeleink bizalmának megőrzése céljából is minden elvárhatót meg kell tennünk a ránk bízott személyes adatok védelméért.

Bírságok
Bár a GDPR által kilátásba helyezett 20 millió eurós bírság magyarországi alkalmazására várhatóan nem kerül sor (hiszen a Rendelet célja sem a működő vállalatok ellehetetlenítése), arra mindenféleképpen alkalmas, hogy a cégek a bírságot már nem tudják beépíteni be a felvállalt kockázatok közé. A NAIH a Rendelet hatálybalépésének idejére megnövelt létszámú szakértői gárdával készül.

Az adatvédelemmel (GDPR) kapcsolatos bővebb információt honlapunkon ezen a linken érhet el:
Adatvédelem- GDPR tanácsadás és felkészítés”

Forrás:
Fontos változások az adatvédelem területén; Kiss Dániel; Mazars; 2017. augusztus 3.

Lezárult a Magyar Államkincstár utóellenőrzése, a korábban azonosított hiányosságok egy része továbbra is fennáll

„Az Állami Számvevőszék elvégezte a Magyar Államkincstár működése és gazdálkodása utóellenőrzését a 2014. június 10. – 2017. február 10. közötti időszakra vonatkozóan. Az ÁSZ megállapította, hogy az intézkedési tervben meghatározott 30 feladatból a Magyar Államkincstár tizennyolcat határidőben, négyet határidőn túl hajtott végre. A végrehajtott feladatokkal lépéseket tett a szabályszerű működése és gazdálkodása érdekében. A kettő részben végrehajtott, illetve az öt végre nem hajtott intézkedés miatt azonban, az ÁSZ által korábban azonosított hiányosságok egy része továbbra is fennáll. A Nemzetgazdasági Minisztérium az intézkedési tervében foglalt feladatot végrehajtotta
Az ÁSZ kiemelt figyelmet fordít ellenőrzési megállapításai fokozottabb hasznosulására. A rendszeres utóellenőrzések visszacsatolást adnak mind a döntéshozók, mind az ellenőrzött szervezetek számára, ezáltal hozzájárulnak a szükséges intézkedések tényleges végrehajtásához és a közpénzügyek rendezettségének javulásához.

Az utóellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Magyar Államkincstár és a Nemzetgazdasági Minisztérium végrehajtották-e a Magyar Államkincstár működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről készült, 2014-ben nyilvánosságra hozott jelentés javaslatainak hasznosítására készített intézkedési tervekben vállalt feladataikat.

Az utóellenőrzés megállapította, hogy a Kincstár az intézkedési tervében meghatározott harminc feladatból tizennyolcat határidőben végrehajtott, négyet határidőn túl, kettőt részben hajtott végre, öt feladatot nem hajtott végre, egy feladat pedig okafogyottá vált. Az intézkedési tervében rögzített feladatok végrehajtásáról a Kincstár a jogszabály által előírt nyilvántartást vezette.

A Kincstár az intézkedési terv alapján végrehajtott feladatokkal gondoskodott a hiányzó, vagy nem megfelelő belső szabályzatok elkészítéséről, illetve aktualizálásáról, amellyel hozzájárult a belső kontrollrendszer hatályos jogszabályoknak és intézményi sajátosságoknak megfelelő kialakításához és működtetéséhez.

Az utóellenőrzés feltárta ugyanakkor, hogy az informatikai feladatellátással és az elektronikus szolgáltatásokkal összefüggő intézkedések többségében nem valósultak meg, így ezen a területen a szabályszerű és megfelelő működés érdekében a Kincstárnak további lépéseket kell tennie.

Az irányító szervi feladatokat ellátó Nemzetgazdasági Minisztérium az intézkedési tervében meghatározott, a Kincstár megfelelő alapító okiratának kiadásával összefüggő feladatát végrehajtotta.”

Forrás:
Lezárult a Magyar Államkincstár utóellenőrzése; Holman Magdolna, Czinder Enikő; Állami Számvevőszék; 2017. augusztus 1.
Jelentés – Utóellenőrzések – A Magyar Államkincstár működésének és gazdálkodásának utóellenőrzése; Állami Számvevőszék; 2017. augusztus 1.(pdf)

A Gyógyszerészi Kamra gazdálkodása nem volt szabályszerű, a gazdálkodás körébe tartozó, közérdekű adatokkal kapcsolatos közzétételi kötelezettségeket nem teljesítették

„Az Állami Számvevőszék befejezte a Magyar Gyógyszerészi Kamara 2013-2015 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Kamara gazdálkodása nem volt szabályszerű. A központi költségvetési támogatás felhasználása szabályszerű volt, azonban a 2013-2014. évekre nyújtott támogatás pénzügyi elszámolása nem felelt meg a jogszabályoknak. A gazdálkodás körébe tartozó, közérdekű adatokkal kapcsolatos közzétételi kötelezettségeket nem teljesítették, ezért az átláthatóság nem volt biztosított.

A köztestületek közfeladatot látnak el, amelyre fokozott közérdeklődés irányul. Társadalmi elvárás a közpénzek értékelvű, rendeltetésszerű felhasználása, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságának megteremtése, amelyhez az Állami Számvevőszék az államháztartásból nyújtott támogatások felhasználását, illetve a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok betartását értékelő ellenőrzéseivel járul hozzá.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara a gyógyszerészi szakma minőségbiztosításának, képzési követelményeinek meghatározásában tölt be kulcsszerepet, tagságához, illetve a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódóan lát el közfeladatot. Feladatkörében többek között megalkotja a gyógyszerészi szakma gyakorlásához kapcsolódó magatartási-etikai szabályokat, tagjaival szemben szükség szerint lefolytatja az etikai eljárásokat, továbbá meghatározza a képzések követelményszintjét, valamint a felvételi és képzési keretszámokat.

A Kamara működését a kötelező tagságon alapuló tagdíjbevételekből, továbbá kisebb részben egyéb díjbevételekből, a központi költségvetésből átvett pénzeszközökből, alapítványi és más támogatásokból, szolgáltatási, vállalkozási tevékenységből származó bevételekből, pályázati támogatásokból, illetve nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegekből finanszírozta az ellenőrzött időszakban. Bevételei a 2014. évi 202,9 millió Ft-ról 2015-re 208,5 millió Ft-ra növekedtek, kiadásai pedig ugyanezen időszak alatt 212,3 millió Ft-ról 211,6 millió Ft-ra csökkentek. A hiány fedezetéül a befolyt követelések és a pénzeszközök szolgáltak. A Kamara tagnyilvántartó rendszerének adatai alapján a tagdíjbevétel a 2013. évi 185,1 millió Ft-ról 2015-re 199,1 millió Ft-ra növekedett. Az egyes közfeladatai ellátásához a központi költségvetésből 2013-2015 között 8,6 millió Ft költségvetési támogatásban részesült. A Kamara gazdálkodását az ÁSZ korábban nem ellenőrizte.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a Kamara gazdálkodása nem volt teljes körűen szabályozott. A gazdálkodás szabályozási kereteit alapvetően meghatározó számviteli politika és az annak keretében kötelezően elkészítendő pénzkezelési szabályzat egyes előírásai, valamint a számlarend és a bizonylati szabályzat sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, így azok nem támogatták a könyvvezetés szabályozott vitelét és a beszámolási kötelezettség számviteli előírásoknak megfelelő teljesítését.

Az ÁSZ feltárta, hogy a Kamara gazdálkodása nem volt szabályszerű. A jogszabályi előírás ellenére nem állítottak össze olyan leltárt, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazta volna a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben. A beruházási és felújítási kiadások elszámolása során nem érvényesült az egyedi értékelés elve, mivel több eszközt egy nyilvántartási számon aktiváltak, továbbá az értékcsökkenés elszámolása sem volt szabályszerű. Az igénybevett és egyéb szolgáltatások, személyi jellegű ráfordítások elszámolása során a kifizetések szabályosságát biztosító utalványozás elmaradt. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának tagolása nem felelt meg a jogszabályban foglalt tagolásnak.

A Kamara a központi költségvetési támogatásokat a támogatási szerződésekben meghatározott célra használta fel, azonban a 2013-ban és 2014-ben kötött támogatási szerződések alapján készített elszámolások nem feleltek meg a jogszabályban előírtaknak, mivel csak a támogatási összegre vonatkozóan számoltak el, a saját forrás felhasználását igazoló bizonylatok hitelesített másolatát nem mellékelték.

A Kamara az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltakat megsértve a gazdálkodásra vonatkozó közérdekű adatainak közzétételét elmulasztotta, ezáltal nem biztosította gazdálkodásának átláthatóságát.

Az ÁSZ a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökének három, míg a Magyar Gyógyszerészi Kamara országos hivatala hivatalvezetőjének hét javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.”

Forrás:
Befejeződött a Magyar Gyógyszerészi Kamara ellenőrzése; Állami Számvevőszék; 2017. augusztus 3.
Jelentés – Köztestületek ellenőrzése – Magyar Gyógyszerészi Kamara; Állami Számvevőszék; 2017. augusztus 3.(pdf)

Közigazgatási, politikai informatika

Még hiányos az elektronikus közműnyilvántartás adatbázisa

„Nem minden közművezeték-üzemeltető tett eleget a jogszabályban előírt regisztrációs kötelezettségének a július óta kötelezően alkalmazandó elektronikus közműnyilvántartásba. A hatóságok folyamatosan szólítják fel az üzemeltetőket a hiánypótlásra, az ennek ellenére is mulasztókat jelentős pénzbírsággal sújthatják.

Az elektronikus építésügy részeként július elsejétől már nem üzemeltetőnként külön-külön, hanem együttesen lehet közműnyilatkozatot igényelni az egyablakos információs pontként működő, az E-építés oldalon keresztül elérhető e-közmű rendszerében. A nehézkes, drága és lassú egyeztetést felváltó rendszer az építkezéseknek és a széles sávú internethálózatok kiépítési munkálatainak is kedvez. A tervezők a munkához szükséges adatokat letölthetik a rendszerből, de egy családi házat építtető házaspár is rákereshet a közműhálózatok pontos elhelyezkedésére helyrajzi szám vagy cím alapján. Az új eljárásrend körüli kérdések tisztázására a jogalkotó Miniszterelnökség és az e-közmű rendszert üzemeltető Lechner Tudásközpont számos fórumot, egyeztetést tart, a legfontosabb tudnivalókat pedig az E-építés.hu oldalon is elérhetővé tették.

A Hasznos információk az e-közmű rendszerről című dokumentumból többek között kiderül, hogy nem minden közművezeték-üzemeltető tett eleget a jogszabályban előírt regisztrációs kötelezettségének, azaz előfordulhat, hogy nem található a rendszerben az adott vezetékrendszer. Bonyolítja a helyzetet, ha az üzemeltető regisztrált már – így elérhetőségei és ügyfélszolgálati adatai megtalálhatók –, de térképi adatot még nem szolgáltatott az e-közműbe. Rendszer-üzemeltetőként a Lechner Tudásközpont folyamatos tájékoztatást nyújt a felügyeletet ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, valamint a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hatóságnak a hiányosságokról, amelyek aztán felszólítják az érintett közműveket a mulasztás pótlására.

Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkár Magyar Időknek korábban azt mondta, hogy azok a szolgáltatók, amelyek ennek ellenére sem tesznek eleget jogszabályi kötelezettségüknek, jelentős pénzbüntetéssel sújthatók. Az adatszolgáltatás ráadásul nem egyszeri feladat, mert a szolgáltatóknak naprakész adatokkal kell ellátniuk az e-közművet.
A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy azokat a térképi adatokat, amelyek a rendszeren keresztül még nem elérhetők, az eddigi gyakorlatnak megfelelően közvetlenül a közművezeték fenntartóitól szerezzék be a tervezők. – Az átmeneti időszakban elkerülhetetlen a korábbi adatszerzési metódus megléte, azonban az elektronikus egyeztetési folyamat kizárólag az e-közmű rendszerén keresztül indítható meg és zárható le – olvasható.

Az összeállítás arra is kitér, hogy nemcsak a kamarai jogosultsággal rendelkező tervezők tudják használni a rendszert, hiszen a tulajdonos is kezdeményezhet közmű-állásfoglalást és közműnyilatkozatot. Mind a tervezőknek, mind a magánszemélyeknek ügyfélkapus bejelentkezésre van szükségük a rendszer használatához. Az adatszolgáltatás műszaki követelményeivel kapcsolatos problémákkal a Magyar Mérnöki Kamarához érdemes fordulni, amely az észrevételeket be tudja csatornázni a jogalkotóhoz.”

Forrás:
Még hiányos az adatbázis; Pintér Balázs; Magyar Idők; 2017. augusztus 2.
Lásd még: Hasznos információk az e-közmű rendszerről (1. rész); E-építés portál; 2017. június 28.
Hasznos információk az e-közmű rendszerről (2. rész); E-építés portál; 2017. július 17.

Polgármesterek a Facebook-on – körkép

„A vidéki nagyvárosok polgármesterei nagyobb arányban használják ki a Facebook adta lehetőségeket, mint a budapesti kerületek vezetői. A Magyar Idők körképe szerint a legrégebb óta Óbuda-Békásmegyer első embere, Bús Balázs aknázza ki a közösségi média adta modern kommunikációs felületet. A legtöbb követővel Szeged polgármestere, az országos politikában is ismert Botka László rendelkezik, akinek e téren méltó kihívója a józsefvárosi Kocsis Máté. A legnagyobb közösségi portálon pörgő számok azonban relatívak, sokat számít az is, hogy egy városban vagy kerületben hányan laknak, és milyen a demográfiai összetétel.

A fővárosi kerületeket vezető polgármesterek döntő többsége a legismertebb közösségi portálon, a Facebookon is tartja a kapcsolatot választóival.
A 23 fővárosi kerület vezetői közül csupán hatnak – Nagy Gábor Tamás (I. kerület), Láng Zsolt (II. kerület), Hassay Zsófia (VI. kerület), Bácskai János (IX. kerület), Pokorni Zoltán (XII. kerület), Tóth József (XIII. kerület) – nincs személyes vagy hivatalos online közösségi oldala. A XVIII. kerületi Ughy Attila és a XX. kerületi Szabados Ákos is ott van a Facebookon, azonban már hónapok, illetve évek óta nincs új bejegyzésük, ami persze nem jelenti azt, hogy az általuk vezetett városrész önkormányzata ne használná ki az internetes kommunikációs felület adta lehetőségeket.

Általános, hogy az önkormányzat erre a feladatra kijelölt munkatársa által kezelt Facebook-oldalon a kerület lakosait érintő híreket, eseményeket, érdekességeket, programokat, közérdekű információkat posztolnak.

A közösségimédia-használat kapcsán feltett kérdéseinkre 11 kerületből kaptunk választ. Ezekből kiderül, hogy a városrészek vezetői közül Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer fideszes polgármestere használja legrégebben, 2009 óta a közösségi médiát. A személyes oldalt működtető polgármesterek közül Wintermantel Zsolt (IV. kerület, Fidesz), Karácsony Gergely (XIV. kerület, Párbeszéd) és Hajdu László (XV. kerület, DK) esetében az ismerősök száma elérte a maximálisan engedélyezett ötezer főt. Ezekkel a városvezetőkkel így a Facebookon csak akkor lehet ismeretséget létesíteni, ha valaki kilép korábbi követőik sorából.

A legtöbb kedvelővel, illetve követővel Kocsis Máté VIII. kerületi polgármester rendelkezik. Józsefváros vezetőjének hivatalos közösségi oldalát augusztus 4-i adatok szerint 34 103 ember kedveli, és 33 563 követi. Kocsis Máté esetében a nagy számok mögött a polgármesteri munkáján kívül nyilván meghatározó a vezető kormánypártban, a Fideszben, a fővárosi önkormányzatnál, illetve a Magyar Kézilabda-szövetség elnökeként és az FTC alelnökeként betöltött pozíciók ismertsége és elismertsége is.

A Facebook-oldalak népszerűsége szempontjából az sem mindegy, hogy egy polgármester mekkora népességű és milyen korösszetételű kerületet vezet. Az V. kerület élén álló fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter oldalát például ugyan csak 1677 fő kedveli és 1668 követi, ám Belváros-Lipótváros lakossága 2015-ban mindössze 26 ezer fő volt, az V. kerület a Központi Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálási adatai szerint pedig rendkívüli módon elidősödött.

Körképünkből az is kiderült, hogy a személyes profiljukat, annak természetéből fakadóan, szinte kizárólag maguk a polgármesterek kezelik.
Ezzel szemben a hivatalos politikusi Facebook-oldalakat – tekintettel arra, hogy itt többnyire a kerületekkel kapcsolatos híreket, fejlesztéseket, eredményeket publikálják, és ezekkel kapcsolatosan érkeznek észrevételek – a sajtós munkatársakkal közösen gondozzák, hogy minél gyorsabb, szakmai válaszokat tudjanak adni. Apropó gyorsaság, a lapunk kérdéseire válaszoló kerületek esetében legkésőbb néhány napon belül választ kapnak az érdemi témákban kérdezők.

A IV. kerületi Wintermantel Zsolt a leggyorsabb, ő a feltett kérdésekre átlagban 54 percen belül választ ad.

Az sem mindegy, hogy milyen hangvételű hozzászólások, beírások keletkeznek a személyes vagy hivatalos polgármesteri oldalakon. A nyomdafestéket, pontosabban billentyűzetet nem tűrő obszcén, rasszista megnyilvánulások kezelésére általánosan használják az Facebook rendszerének automatikus moderáló funkcióját, illetve maguk is aktívan tüntetik el az ilyen megnyilvánulásokat. A XXIII. kerületet függetlenként vezető Geiger Ferenc virtuális fogadóórájáról az önkormányzat tájékoztatása szerint eddig mindössze 2-3 személyt kellett letiltani, a felhasználók elfogadták a „játékszabályokat”, hogy tartózkodni kell a politikai megnyilvánulásoktól. Van olyan polgármester, a XV. kerületet vezető DK-s Hajdu László, akinek az önkormányzat tájékoztatása szerint nem kell moderálással bajlódnia, mivel még soha nem kapott obszcén beírást.

A vidéki nagyvárosok, megyeszékhelyek vezetői még nagyobb arányban használják a Facebookot, mint fővárosi kollégáik. A 23 megyei jogú város első emberei közül csupán Almási István (Hódmezővásárhely, Fidesz), Borkai Zsolt (Győr, Fidesz) és Fodor Tamás (Sopron, Fidesz) nem rendelkezik hivatalos Facebook-oldallal. Az érintett településekről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a polgármesterek más fórumokon tartják a kapcsolatot a polgárokkal, vállalkozásokkal és szervezettekkel.

A többi település vezetőjének van hivatalos közösségi oldala, néhányan emellett személyes profillal is rendelkeznek. A témában feltett kérdéseinkre összesen nyolc helyről (Debrecen, Dunaújváros, Eger, Kaposvár, Nagykanizsa, Székesfehérvár, Szolnok és Zalaegerszeg) érkezett válasz, ez alapján kiderült, hogy a nagyvárosi polgármesterek évek óta jelen vannak a legnagyobb közösségi oldalon, többen már 2010 óta élnek ezzel a kommunikációs lehetőséggel. Sőt, Cser-Palkovics András (Székesfehérvár, Fidesz), Balaicz Zoltán (Zalaegerszeg, Fidesz) és Habis László (Eger, Fidesz) például az Instagramot is használja, utóbbi a Twittert is.

A válaszok szerint a polgármesterek jellemzően aktívan részt vesznek az oldaluk szerkesztésében, sokszor figyelik a hírfolyamokat a mobilkészülékeiken, és rendszeresen tesznek javaslatokat a témákra, kommentekre. Kaposvárról azt közölték, hogy a fideszes Szita Károly polgármester maga levelez az érdeklődőkkel, mint ahogy Cser-Palkovics András is rendszeresen válaszol a feltett kérdésekre. Balaicz Zoltán – a helyi önkormányzat tájékoztatása szerint – maga szerkeszti a hivatalos Facebook-oldalát is.

A nagyvárosi polgármesterek általában úgy gondolják, a profil ugyan nem helyettesítheti a hivatalos kapcsolatot a sajtóval és a nyilvánossággal, de a közösségi oldalak ma már fontos terepei a kommunikációnak. A polgármesterek a Facebookon keresztül – sok esetben fotóval illusztrálva – folyamatosan információkat osztanak meg, javaslatokat, kérdéseket kapnak, amelyekre rendre válaszolnak. Székesfehérvárról azt közölték, hogy több közösségi kezdeményezés így jutott el Cser-Palkovics Andráshoz, és ez alapján valósult meg. Példa erre az adventi programok közé bevett koncert, amikor fehérvári fiatalok tettek javaslatot a fellépő együttes meghívására. Ugyancsak a fejéri megyeszékhelyen létezik online közmeghallgatás is, ami része a szervezeti és működési szabályzatnak, vagyis ez ott már hivatalos önkormányzati kötelezettség.

A polgármesterek, illetve munkatársaik igyekeznek minél hamarabb reagálni a bejegyzésekre: egyes településeken ehhez néhány napra van szükség, máshol szinte azonnali az interakció. Ami a durva, negatív tartalmú hozzászólásokat illeti, a legtöbben ezeket tolerálják, csak akkor rejtik el vagy törlik, ha sértőek, a kommentelőket pedig jelentik. Egerben ezeket a bejegyzéseket automatikusan törlik, a „trollkodókkal trollként” bánnak, míg Székesfehérváron a „kommentelők egymás között rendezik a kérdést”. Ami a polgármesterek ismertségét illeti, a legtöbb, több mint 50 ezer követője az országos politikában is szerepet vállaló Botka Lászlónak (MSZP) van, de többek – Balaicz Zoltán, Cser-Palkovics András, Kriza Ákos (Miskolc, Fidesz) és Szalay Ferenc (Szolnok, Fidesz) – Facebook-oldalát is több mint tízezren kedvelik.”

Forrás:
A vidéki településeken tarol a Facebook-demokrácia; Baranyai Gábor, Borsodi Attila; Magyar Idők; 2017. augusztus 5.

Informatika, távközlés, technika

A Digitális Jólét Program és az IVSZ közösen kezdeményezi egy IT-biztonsági szakmai fórum lérehozását

„A közelmúltban lezajlott világméretű kibertámadások, valamint a T-Systems-BKK e-jegy értékesítés kapcsán napvilágot látott sajnálatos események egyaránt rávilágítottak arra, hogy a digitális átalakulásban felértékelődött az IT-biztonság jelentősége.

Javaslat IT Biztonsági Fórum létrehozására
Az elmúlt napokban az is egyértelművé vált, hogy e kérdéskör megítélésében nincs széles körű konszenzus és a nyilvánosság előtt zajló vitákban egymásnak gyakran ellentmondó, nem egyszer túlzó álláspontok ütköznek, miközben a téma társadalmi megítélése is felemás.

„Az „etikus hacker” témában folyó vita bebizonyította, hogy haladéktalanul szükség van egy társadalmi-szakmai egyeztetésre az IT-biztonság szabályozási kereteiről és piaci gyakorlatáról.”
A digitális transzformáció elkerülhetetlenül olyan jelenséget is felszínre hoz, amelyekre a piacnak, a szakmai szervezeteknek és a szabályozó államnak is rugalmasan, de ugyanakkor körültekintően célszerű reagálnia. A kiberbiztonság kérdése is ilyen jelenség, amely érinti nem csak a szállítókat, de a megrendelőket, a szabályozót és általában a társadalmi közvéleményt is.

DJP-IVSZ kiberbiztonság szakmai fórum
A fentiek tükrében a Digitális Jólét Program és az IVSZ közösen kezdeményezi egy olyan szakmai fórum létrejöttét, amely kellő higgadtsággal és szükséges szakértelemmel, széleskörű társadalmi-szakmai párbeszéd mentén lefolytatja a szükséges vitákat, és ezekre építve javaslatot dolgoz ki, gyűjt össze arra vonatkozóan, hogy mik az elvárható szakmai és szervezeti gyakorlatok, sztenderdek egy IT projekt tervezése, megvalósítása során. Továbbá a szakmai konzultációnak ki kell térnie arra is, hogy abban az esetben, ha egy IT projekt kiberbiztonsági területen elakad, vagy hibák fordulnak elő, akkor milyen protokollok szerint érdemes tovább haladni, hogyan lehet megelőzni a komolyabb problémákat.

Meggyőződésünk, hogy a digitális átalakulásnak Magyarországon csak akkor lehet mindenki nyertese, ha digitális biztonsága is megfelelően biztosított, ezért is indokolt az IT-biztonság szabályozási kereteinek és a piaci gyakorlatainak szisztematikus, az érintett szereplők bevonásával történő, indulatoktól mentes, tényeken alapuló áttekintése. A Digitális Jólét Program működésének egyik legfontosabb eleme egyébként is a szakmai konzultációk gyakorlata, amelyet az IVSZ az IKT iparágon belüli széles körű szakértői bázisával is támogat. A szakmai fórum elsődleges célja egy alapos, a nemzetközi jó gyakorlatokra is kiterjedő helyzetelemzés, illetve javaslattétel a szakmai és társadalmi vitákat kiváltó kiberbiztonsági kérdések már rövid távon is érezhető kezelésére.

A szakmai fórum létrehozásához az IVSZ Információbiztonság- és Kibervédelem munkacsoportja, illetve az abban részt vevő vállalatok képviselői is felajánlották segítségüket.”

Forrás:
Javaslat IT biztonsági szakmai fórum létrehozására; Major Gábor; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2017. július 28.

Egyre népszerűbb az e-vonatjegy és az internetes vásárlás

„A Balaton vagy a Velencei-tó partján hűsölne? Ha e két célállomásra interneten keresztül váltja meg a vonatjegyét, augusztus 27-ig 15 százalékkal olcsóbban utazhat. Az online vásárolt e-vonatjegyek egyre népszerűbbek az utasok körében.

A vasúttársaság augusztus 27-ig 15 százalékos engedményt ad a Velencei-tóhoz és a Balatonhoz utazó, jegyüket interneten megvásárló utasok részére. Az e-Balaton, illetve az e-Velence kedvezmény azonban csak a menetrendi keresőben @-cal jelölt vonatok esetében, online váltott jegyekre érvényes. (A nyári menetrendváltástól bevezetett kedvezménnyel igénybe vehető vonatok listája az alábbi linken tekinthető meg.)

Az e-Balaton, illetve e-Velence jegyet akár mobiltelefonon vagy laptop képernyőjén, de természetesen kinyomtatva is be lehet mutathatni a jegyvizsgálónak. Az e-Balaton és az e-Velence jegyek bevezetése óta eltelt közel másfél hónap leforgása alatt több mint 12 500 fogyott belőlük. Az e-vonatjegyek egyébként is egyre népszerűbbek az utasok körében: tavaly az előző évihez képest 18 százalékkal több, összesen 1,46 millió vásárlás történt a vasúttársaság internetes értékesítési rendszerében (ez a teljes belföldi értékesítés 7 százalékát tette ki). 2017 első félévében pedig már 926 ezernél tart az online jegyvásárlások száma, ami 35 százalékkal több, mint 2016 hasonló időszakában. Az online vásárlások háromnegyedében e-vonatjegyet választják az utasok.

Háttérinformációk az e-vonatjegyről:
Az internetes jegyvásárlás lehetőségét a MÁV-START még 2008-ban vezette be. Szabályozási és technikai okokból az online váltott jegyeket eleinte ki kellett nyomtatni a jegykiadó automatából, majd később, 2011 novemberétől már az otthon kinyomtatott jegyekkel is lehetett utazni. 2012 decemberétől előbb csak az IC-ken, majd a gyorsvonatokon is lehetővé vált a nyomtatás nélküli, okoseszközön történő vonatjegy-bemutatás. Az utasok igényeit követve ezt a lehetőséget a vasúttársaság 2016 novemberétől valamennyi belföldi járatára kiterjesztette e-vonatjegy néven.”

Forrás:
Nagyon bejön az utasoknak az e-vonatjegy és az internetes vásárlás; MÁV Magyar Államvasutak Zrt.; 2017. augusztus 4.

Társadalom, gazdaság, művelődés

Jöhet az elektronikus helyi pénz

„Egyre több településen lehet helyi pénzzel fizetni, ma már több tízezer ember vehet igénybe szolgáltatást, vásárolhat olyan forgatható utalvánnyal, amelyet az adott településen bocsátottak ki. Olyan városokban él a rendszer, mint Veszprém, Sopron, Hajdúnánás vagy éppen Tokaj. A Helyi Pénzek Országos Szövetségének elnöke úgy véli: hamarosan jöhetnek az elektronikus lokális fizetőeszközök, amelyek komoly lökést adhatnak a kezdeményezésnek.

Igaz, hogy folyamatos az érdeklődés a helyi pénzek iránt, és több helyen léteznek különböző cserekörök, és konkrét eszközként a balatoni korona, a Bocskai-korona, a soproni kékfrank és a tokaji dukát elterjedt és működik, ám nem azzal a lendülettel, mint az indulásnál – nyilatkozta lapunknak a Helyi Pénzek Országos Szövetségének elnöke. Varga István elmondta: évekkel ezelőtt, amikor a különböző helyi pénzek megjelentek, még magasabbak voltak a banki kamatok. Vagyis előnyös volt, ha a forint kamatozott, s közben a helyi pénzt használták.

A kamat drasztikus csökkenésével azonban ez a rövid távú előny mára eltűnt. – Az a gondolat pedig a legtöbb emberből hiányzik, hogy „nem külföldről vásárolok, hanem a helyi vállalkozót, a szomszéd gazdát támogatom, mert nekem is az a jobb, ha másokat segítek”. Varga István úgy véli: ez Nyugaton inkább működik, de mi felelőtlenebbek vagyunk. A lokálpatriotizmus a szavak szintjén létezik, tettekben nem nyilvánul meg. Ennek az lehet az oka, hogy Nyugaton jobb az életminőség, az emberek fogékonyak a kellő gondosságra is.

Nálunk a megélhetési nehézségek elvonják az emberek figyelmét. Hozzátette: nemcsak a jóléti államoknál működik jól a helyi pénz, hanem a harmadik világ egyes országaiban is. Említett egy brazil példát, ahol egy települést elárasztott a szemét. Az önkormányzat helyi pénzt bocsátott ki, amivel a gyűjtött szemetet fizették ki. Az utalványon az emberek buszjegyet vásárolhattak, és ennek köszönhetően el tudtak menni más településekre dolgozni. Később a város az elérhető szolgáltatásokat bővítette ezzel a fizetőeszközzel.

Varga István kitért arra is, hogy a helyi pénzek elektronizálhatók, az elektronikus pénz forgalomba helyezésének sincs akadálya, már van ilyen, csupán nem helyi jelleggel. Az új érdeklődőknek már ezt a megoldást ajánlják, mert úgy látják, hogy a jövőben ez lesz a fejlődés iránya.

Hamarosan újabb településeken használhatják majd a Bocskai-koronát, amely mindenképpen azt mutatja, hogy a helyi pénzünknek van jövője – közölte lapunkkal Szabó Annamária, a Bocskai-korona márkamenedzsere. A koronát 2012 júliusában bocsátották ki Hajdúnánáson, majd 2016-ban csatlakozott a kezdeményezéshez Hajdúhadház, Balmazújváros és Vámospércs, ahol ma már szintén használják a helyi pénzt. Csaknem kétszáz elfogadóhelyen lehet vele fizetni, szolgáltatások vehetők igénybe vele, termékeket tudnak érte vásárolni, de az emberek tankolhatnak is Bocskai-koronával.
– Decemberben 55 millió Bocskai-koronát bocsátottunk ki úgy, hogy akkor Hajdúhadházon és Balmazújvárosban még nem indult el a pénzforgalom. Éves szinten pedig több száz millió helyi pénzt bocsátunk ki. Múlt év végével lejártak a régi címletek, és ezzel együtt kijöttek az újak. Az újonnan csatlakozó három település is kapott egy-egy címletet, amelyen ők szerepelnek – tette hozzá. Szabó Annamária arról is beszélt: a Bocskai-korona az önkormányzatok nélkül nem lehetne sikeres, Hajdúnánáson az emberek helyi pénzben kapják meg a juttatásokat, ösztöndíjakat, jutalmakat és segélyeket a várostól.

Bár a volumen kisebb, de komoly sikereket tud felmutatni a balatoni korona is. A helyi pénzt Veszprém mellett Balatonalmádiban, Balatonfüreden, Várpalotán, Litéren, Nemesvámoson és Tihanyban is használják – tájékoztatta lapunkat Leitold László, a Balatoni Korona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A részvénytársaság 2011-ben jött létre, a helyi pénzt 2012-től használják, és évente 20-25 millió balatoni korona kerül forgalomba. Ez azonban nem jelenti azt, hogy összesen 100-120 milliónyi helyi fizetőeszköz van kint, mert egy részét menet közben visszaváltották. – Jobb lenne, ha az összeg nagyobb lenne, de egyelőre itt tartunk.

Az először kibocsátott utalványok érvényessége 2016 decemberében lejárt, de tulajdonosi döntéssel a határidőt meghosszabbítottuk négy évvel. A jelenleg forgalomban lévő balatoni koronák így 2020 végéig érvényesek – hangsúlyozta Leitold László. Szeretnék minél több emberrel megismertetni a balatoni koronát, környékbeli rendezvényeken jelennének meg helyi fizetőeszközként. Ez ügyben komoly tárgyalásokat folytatnak. – Veszprém pályázik a 2023-as Európa kulturális fővárosa címre, ehhez is társultunk.

Ha a pályázat sikeres lesz, folytatjuk az együttműködést – mondta Leitold László. A Bocskai-koronához hasonlóan a balatoni koronát is széles körben használják, akár szemészeti ellátást is igénybe lehet venni, színházjegyet lehet vásárolni, és étteremben is lehet vele fizetni. A következő lépcsőben azt szeretnék elérni, hogy a fizetőeszköz használata tömegessé váljon.”

Forrás:
Jöhet az elektronikus helyi pénz; Borsodi Attila; Magyar Idők; 2017. június 1.

Városi jövő-képek – Mentális térképészet a kortárs városkutatásban (konferencia)

„A Mentális Térképészek Nemzetközi Tudományos Egyesülete (IMMAP) tisztelettel meghívja Önt a Városi jövő-képek – Mentális térképészet a kortárs városkutatásban című konferenciára!
2017. szeptember 18-21., Budapest

Városainkat rohamosan alakítják át a naponta megjelenő új elképzelések, igények és kihívások, amelyeket a felgyorsult technikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és demográfiai változások hajtanak. A városkutatás korábban bevált megközelítései és eszköztára már nem képesek a releváns kérdések megragadására, így a döntéshozók és az urbanisztikai szakemberek számára nehézséget jelent lépést tartani az átalakulással.

A mentális térképezés a kezdetektől fogva a városi tér megértését tűzte ki céljául, és ehhez a város legautentikusabb megfigyelőinek és felhasználóinak, a városlakók szemszögét választotta. Emellett a mentális térképezés mindig is egy interdiszciplináris kutatási terület volt, amely nyitva állt az eltérő hátterű szakértők előtt – a geográfusoktól kezdve a közgazdászokon át egészen a pszichológusokig. Hiszünk benne, hogy a mentális térképezés ezen két alapvető tulajdonsága előnyt jelent abban, hogy megtaláljuk a megfelelő válaszokat a városokkal kapcsolatos legégetőbb kérdésekre.

Konferenciánk célja, hogy a mentális térképezéssel foglalkozó szakemberek és kutatók számára platformot biztosítson, ahol meg tudják osztani elképzeléseiket és kutatási eredményeiket. Nem célunk kész megfejtéseket kínálni, inkább a mentális térképezés fogalom- és eszköztáráról szóló eszmecserének kívánunk teret adni, aminek során megszülethetnek azok a testreszabható megoldások, amik alkalmasak a városi problémák kezelésére, a városok jövőjének alakítására.

A konferencia tervezett témái:
– Városi felhasználói élmény – élhetőség és várostervezés kapcsolata
– Alakítsd a lakóhelyed – alulról jövő kezdeményezések a városi tér megváltoztatására
– Okos mobilitás – gyalogos-, kerékpáros és tömegközlekedés-barát városok létrehozása
– Hozzáférhetőség – különböző igényű csoportok számára hozzáférhető városi tér
– Multifunkcionalitás és tér újrahasznosítás – a városi tér vegyes használatának növelése
– A személyes is publikus – személyes és a közösségi tér közti átfedések
– Digitális város – a városi élet és a digitalis technológiák közti kapcsolatok feltárása
– Megosztott / közös város – a megosztáson alapuló gazdaság és a társadalmi innováció hatásai

Konferencia nyelve: angol, magyar

Jelentkezés:
Minden olyan előadást szívesen látunk, ami a mentális térképezéssel és a városi problémák kapcsolatával foglalkozik.
A jelentkezés határideje 2017. augusztus 15. A jelentkezési lap elérhető a https://goo.gl/forms/pR08oWLFfBkYe1hn2 címen.
A konferenciával kapcsolatos kérdéseket a project.mmap@gmail.com címre várjuk.

Várjuk jelentkezését!
A szervező bizottság
dr. habil. Dúll Andrea
dr. habil. Izsák Éva
dr. habil. Letenyei László
Hoffer Ádám (koordinátor)

Kapcsolódó anyagok:
Felhívás (462.54 KB)”

Forrás:
Városi jövő-képek – Mentális térképészet a kortárs városkutatásban; Magyar Urbanisztikai Társaság; 2017. augusztus
Lásd még: Mental mapping (Wikpédia)

Szakirodalom

Regionális fejlesztéspolitikai hatáselemzés

„A területfejlesztési politikában erőteljes fordulat figyelhető meg, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a részérdekeken alapuló „forrásosztogatás” pazarlóan működik. Szükség van előzetes hatásértékelésre, az egyes régiókra vonatkozó fejlesztéspolitikai elképzelések miként befolyásolhatják az ország fejlődését. Ebben a témakörben Varga Attila és munkatársai nemzetközileg is úttörő és kiemelkedő eredményeket értek el, több országban alkalmazzák az általuk kidolgozott modelleket. A könyv kiválóan felhasználható tankönyvként a mester- és doktori képzésekben, de kézikönyvként is a gazdaságpolitikai döntések előkészítése során.
Lengyel Imre
az MTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem

Varga Attila a világ egyik legjelentősebb regionális gazdasági modellezője. Intuíciói és kezdeményezései különösen fontos szerepet játszottak az európai regionális fejlődési folyamatok elemzése és értékelése során. A könyv, amely mind a szakpolitikusok, mind a kutatók széles közönsége számára hozzáférhető stílusban íródott, további fontos lépéseket tesz a mai és a jövőbeni fejlesztési programok értékelésének az irányába. A kötet időszerű, éleslátó, és a legmodernebb modellezési és szimulációs technikákra épít. Alapvető olvasmány.
Philip McCann
a Groningeni Egyetem professzora és az Európai Bizottság regionális politikai biztosának szaktanácsadója az EU Kohéziós Politika reformja és értékelése tárgyában”

Forrás:
Regionális fejlesztéspolitikai hatáselemzés; Varga Attila; Akadémiai Kiadó; ISBN: 9789630597494; 2016

A közigazgatás újragondolása. Alkalmazkodás, megújulás, hatékonyság

„Érdekes látni, hogy gyorsan változó világunkban az állam (ezen belül a közigazgatás) gyakorta sürgető kötelessége saját szerepének, funkcióinak, céljainak, eszközeinek újradefiniálása, újra-gondolása. Ilyenkor többnyire régről visszaköszönő kérdéseket teszünk fel, melyekre – épp ezért – sokszor a válaszok is meglepően hasonlatosak. De még ha eltérőek is, a végrehajtás visszásságai miatt léphetünk bele ugyanabba a (helyesebben ugyanannak látszó) folyóba… Ezért is végzi méltatlanul csúfosan a legtöbb reform, és ezért is érezhetjük, hogy a közigazgatás – jobbítói szándékai ellenére – sem javul. Tudnunk kell azonban, hogy végérvényes megoldás nincs, csak olyan, mely átmenetileg kezeli a – környezethez épp illeszkedő – problémát. A kezelés eredményének tartóssága viszont ismerhető tényezőktől függ.

Ráadásul a közigazgatás működésének egészségéért már akkor is tenni kell, amikor annak kórtünetei nem látszódnak a felszínen. A tudomány (elmélet) és a gyakorlat (legjobb megoldások, visszacsatolások) diskurzusának fényében, a tudomány eszköztárát segítségül hívva, folyamatosan diagnózist kell felállítanunk, és az adott kórképekre teljes körű (szervezetre, feladatra, eljárásra, személyzetre kiterjedő) módszertani megoldási variánsokat kell nyújtanunk. Ez a sikeres, célorientált, hatékony (vagy egy szóval: jó) közigazgatás kulcsa.

Dr. Budai Balázs Benjámin intézetvezető, egyetemi docens legújabb monográfiája napjaink közigazgatásának hatékonysági dimenzióit vizsgálja. Segít válaszokat találni a modernizációs kényszer mögötti jelenségekből fakadó legfontosabb kérdésekre. Fejezetet szentel – többek között – a közigazgatás gazdasági, társadalmi, szervezési, jogi, informatikai és emberi erőforrásra vonatkozó hatékonyságának. Ez az integrált, holisztikus megközelítés jó fogódzót adhat mindazoknak, akiknek a közigazgatás fejlesztése hivatása, vagy hivatása lesz.”

Forrás:
A közigazgatás újragondolása. Alkalmazkodás, megújulás, hatékonyság; Budai Balázs Benjámin; Akadémiai Kiadó; ISBN: 9789634540281; 2017

Digitális bennszülött: jeti mobiltelefonnal

„Az utóbbi évtizedek egyik legfelkapottabb buzzwordje a digital native, amit magyarul a legtöbbször digitális bennszülöttnek szokás fordítani. Ezzel a névvel illetik azokat a fiatal generációkat, akik már belenőnek a digitális korba, nem idősebb korukban kell megtanulniuk a számítógép, a telefon, az okostelefon vagy a net használatát.

Rengeteg oktatáspolitikai fejlesztést, kultúr- és ifjúságpolitikai irányvonalat határoz meg ma is az a nézet, hogy a technológiahasználat szempontjából a fiatalok valami merőben újat képviselnek, mint az idősebbek, akik sosem lesznek bennszülöttek a digitális világban, épp ezért máshogy is kell viszonyulni a fiatalokhoz ilyen téren, mint az idősebbekhez.
Ezzel azonban az a gond, hogy a témában folyó kutatások egyáltalán nem támasztják alá, hogy a digitális bennszülöttek és a digitális bevándorlónak nevezett idősebbek között olyan nagy különbségek lennének a technológiahasználat terén. A kutatások szerint alapjában véve azonos módon használja a fiatalok többsége a számítógépet vagy az internetet, mint az idősebbek, a különbség a két generáció között lényegében csak az idő, amit ezek használatával töltenek.

Ami nagyobb gond, hogy a digitális nomádokkal kapcsolatos mítoszok között van az is, hogy ezek a gyerekek jobbak multitaskingban, azaz több dologra tudnak figyelni egyszerre.
Azonban konkrét kutatások ezt sem támasztják alá.

Több oktatási tervezetben azonban már ez alapján eszközöltek változtatásokat, például vannak oktatási módszerek, amikben mobilozhatnak a gyerekek a tanórán, feltételezve, hogy ő már digitális bennszülöttek, így emellett is tudnak figyelni az órára.

Közben nagyon sok esetben az iskolában vagy oktatási minisztériumokban azzal indokolják a tananyag interaktívabbá tételét és az e-learining modulok beépítését a tananyagba, hogy ezekkel a digitális bennszülött gyerekek majd jobban fognak tudni tanulni. Ezekkel a fejlesztésekkel persze nem feltétlenül van baj, azzal viszont igen, hogy sok esetben egy olyan dogmára alapozzák őket, ami a tudomány mai állása szerint nem is feltétlenül igaz. ”

Forrás:
Nincs olyan, hogy digitális bennszülött; 444.hu; 2017. július 31.
The digital native is a myth; Nature; 547, 380, https://doi.org/10.1038/547380a; 2017. július 27.
The myths of the digital native and the multitasker; Paul A. Kirschner, Pedro De Bruyckere; Teaching and Teacher Education; Volume 67, October 2017, Pages 135-142
A cikk letölthető a magyar egyetemi-tudományos hálózaton (EISZ).
Lásd még korábbi cikkünket:
OECD: a rendszeres iskolai számítógép-használat nem javítja a diákok teljesítményét

Innovációs versenyek az innovációs politika szolgálatában: az amerikai szövetségi szervezetek tapasztalatai

„A GovLab hasábjain ismertetett tanulmányban (Contests as innovation policy instruments: Lessons from the US federal agencies’ experience, megjelent a Technological Forecasting and Social Change aktuális számában) a szerzők az Egyesült Államok szövetségi szervei által támogatott vagy szervezett innovációs versenyeinek tapasztalatait értékelte. A kormányzati szinten menedzselt innovációs versenyek legújabb hulláma a 90-es években indult, a kutatás időpontjáig több mint 760 esetben. A kutatás az innovációt kiterjesztve értelmezte: nem csak a vállalatok abbéli törekvését sorolva ide, hogy új termékeket vagy új folyamatokat vezessenek be, hanem az állampolgárok, magánszemélyek aktivitását, bevonását is. Megkülönböztetve a díjazások két formáját: az elismerést jelentő díjakat, amelyek utólag értékelnek nagy, jellemzően hosszabb ideig tartó erőfeszítéseket (ide sorolva pl. a Nobel-díjat is), valamint az indíték jellegű díjakat, amelyek szerepe új kutatások és innovációk kezdeményezése adott területeken, előzetes szponzorálással ösztönözve a potenciális szereplőket.

A tanulmány célja annak feltárása volt, hogy az innovációs versenyek milyen közvetlen és közvetett hatással bírnak a gazdasági és társadalmi folyamatok dinamikájára. Esettanulmányokra alapozva, a szerzők a következő pozitív hatásokat emelik ki:

a versenyeknek erős ösztönző hatása van a verseny előtt és közben is;

kedvező tovagyűrűző hatásuk van a versenyek után, az adott gazdasági szektorok innovációs és gazdasági teljesítményére;

jótékony hatása van a társadalmi szerepekre is, hozzájárulva a résztvevők és környezetük képzettségére és tudatosságára.

Mindazonáltal az innovációs versenyek csak akkor tudjál szofisztikált eszközhöz illő pozitív hatásukat kifejteni, ha a döntéshozók a versenyek szervezésénél odafigyelnek néhány előfeltétel teljesülésére. Az első ilyen feltétel a gondos tervezés, ami hatékonyan ötvözi a pontosságot és a rugalmasságot, a célok meghatározásában a szponzor (ez esetben a szövetségi állami szerv – szerk.) elvárásait követve. A jól megtervezett rendszerben a díjak izgalmas kihívást jelentenek, kombinálva a kereskedelmi lehetőségeket a nem-pénzügyi ösztönzőkkel, egyszerű és átlátható versenyszabályokat fogalmaz meg, valamint precízen meghatározza a program pénzügyi modelljét. A másik fontos feltétel a verseny dinamikus szemlélete, ami alkalmassá teszi új tényezők adaptálását saját szabályrendszerébe. A szerzők a tapasztalatok alapján öt konkrét esetre modellezik a sikeres tervezést és lebonyolítást.

Ha az állami szponzor különböző szereplők együttműködését akarja ösztönözni, mint jellemzően a zöld innovációk esetében, az online módon lebonyolított versenyek különösen hatékonyak lehetnek, mivel korábban szokatlannak számító együttműködéseket hozhatnak létre, egyesítve egymástól esetleg távolálló szakterületek releváns tudását. A pozitív hatások már a verseny során, de az után is érvényesülnek.

Ha a cél új cégek alapítása és a munkahelyteremtés, akkor ez alapesetben is gyakori velejárója az innovációs versenyeknek, éppen az együttműködés ösztönzése miatt, de kiterjedhet egyes célcsoportokra, például a nők cégalapításának támogatására is. Ez esetben a verseny tervezésének ki kell terjednie kedvező pénzügyi feltételek biztosítására induló cégek és a munkahelyteremtés támogatására. A hatás elsősorban utólag érvényesülhet.

A cél lehet az is, hogy a fogyasztókat új piacok felé orientáljuk, felkeltve bennük az igényt az új termékekre, szolgáltatásokra. Ez esetben a célok megfogalmazásában benne kell lennie, hogy az új megoldások nem lehetnek drágábbak azoknál, mint amelyeknek a helyébe akar lépni. A díj pedig magába foglalhatja a kommunikáció és marketing terén biztosított szolgáltatásokat, az új termék vagy szolgáltatás elterjedésének támogatására. Ez esetben is ex post jelentkezhet a várt kedvező hatás.

A verseny célja lehet a polgárok viselkedésének, mindennapos gyakorlatának, koncepcióinak megfelelő irányba terelése. Ez esetben érdemes a verseny elsődleges célcsoportjaként a középiskolás és egyetemi diákokat megcélozni, mint a jövő nemzedék zászlóvivőit. Ez esetben is utólagos hatásként könyvelhetjük majd el a várt sikert.

A kormányzati szponzoroknak jelentős szerepe lehet a hitelesítésben is, mivel egy díjazott cégnek jó reklámot jelent az adott versenyen elért díj. Ez a fajta hitelesítés egyben ösztönzőleg hathat a kívánt vállalatközti együttműködésre is. Ahhoz, hogy a több szakterületen érvényesülő szakmai színvonalat kellően tudják értékelni, a verseny lebonyolítóinak is ügyelnie kell arra, hogy a bírálat során helyet biztosítson minden releváns szakterület képviselőinek.

”

Forrás:
Contests as innovation policy instruments: Lessons from the US federal agencies’ experience; Stefaan Verhulst; GovLab; 2017. július 30.
Contests as innovation policy instruments: Lessons from the US federal agencies’ experience; Isabelle Liotard, Valérie Revest; Technological Forecasting and Social Change; 2017. július 25. (Magyarországon elérhető az EISZ akadémiai-egyetemi tudományos hálózaton keresztül)

Törvények, rendeletek

A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezete („salátatörvény”)

„A véleményezés végső határideje 2017. augusztus 3.”

Forrás:
A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezete; Belügyminisztérium; 2017. július 31.

NAIH állásfoglalás: komoly aggályokat vet fel az „Egyes belügyi feladatokat érintő és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény” (salátatörvény)

„Komoly problémái vannak az adatvédelmi hatóság elnökének a nemrég beterjesztett belügyi tárgyú törvénymódosítással, amely szorosabb megfigyelés alá vonná az állampolgárokat.
Véleményezte a héten benyújtott belügyi tárgyú salátatörvény tervezetét Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.

Mint arról beszámoltunk, a Belügyminisztérium által a kormány elé terjesztett tervezet erősen kihat az állampolgárok személyes adataira, azok kezelésére. Központi adattároló szervezetre bíznák például a különféle szervek által készített kép- és hangfelvételeket, azokat egységesen kezelnék, nemzetbiztonsági, bűnüldözési indokra hivatkozva onnan ki is kérhetnék azokat…

Péterfalvi állásfoglalása igen kemény mondatokat tartalmaz.

Fő problémája a tervezettel, hogy az szinte automatizálná a hozzáférést az egyes hatóságok (pl. közútkezelő, közterület-fenntartó, rendőrség) által készített felvételekhez, „az egyenként történő megkeresések mellőzhetők” – írja Péterfalvi a tervezet alapján. Miközben a jogalkotó úgy mutatja be a jogszabályt, hogy az nem hoz lényeges változást az adatvédelemmel kapcsolatos jogi helyzetben, a NAIH elnöke ezt nem így látja.

Jelenleg egyenként kell hasonló adatokért folyamodni, és az egyedi engedélykérelemben dokumentumokkal kell alátámasztani, hogy a kért adat szükséges az adott szervezet törvényben rögzített feladatainak ellátásához. A törvénytervezet szerint azonban ezentúl általános, keretjellegű engedély alapján adnák át az adatokat. Ez pedig nem fogja garantálni az egyes adatfelhasználások dokumentálását. Így az adatfelhasználás utólagos ellenőrzése sokkal nehezebb.

Az adatigénylő szervezetek a tervezet alapján nemcsak utólag igényelhetik a már elkészült kép- és hangfelvételt, hanem folyamatosan, egyidejűleg is megfigyelhetik a központba továbbított felvételeket. Sőt, az általános keretjellegű engedély alapján a jövőben elkészülő felvételekhez is hozzáférést szerezhetnek – írja Péterfalvi.

Miután a különböző adatgyűjtő szervek felvételeit közös rendszerbe fűzik, és a hozzáférést is megkönnyítik, a NAIH elnöke szerint „létrejön egy olyan titkos információgyűjtéshez felhasználható, képi megfigyelőrendszer”, amely nagy földrajzi területet fed le.

Mindezek miatt Péterfalvi Attila úgy látja, hogy a tervezet életbelépése a személyes adatok védelméhez való jog „további korlátozását” eredményezi. Ezért a következő két kiegészítést javasolja a szöveghez: 1. az adatfelhasználó minden egyes esetben külön azonosíthatóan dokumentálja, miért kérte ki az adatot, illetve hogy kérelme az adatok milyen körére vonatkozik; 2. a NAIH hivatalból ellenőrizhesse az adatok felhasználását.

Emellett javasolja, hogy egyes helyeken (pl. templomok, szavazóhelyiségek közelében, politikai gyűléseken) rögzített adatok felhasználásának szabjanak további feltételeket a törvényben.

A törvénytervezet egyik furcsa passzusa előírja, hogy a szállásadók készítsenek fénymásolatot(!) vendégeik személyazonosító okmányáról. Péterfalvi ezt a tervezet szövege alapján nem látja indokoltnak.”

Forrás:
HVG.hu; 2017. augusztus 5.
Egyes belügyi feladatokat érintő és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény; Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH); NAIH-3825-2-2017-J; 2017. augusztus 2. (pdf)

32. szám, 2017. augusztus 7.

Tartalomjegyzék

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek

Részletes tartalom

Kiemelt híreink

Közigazgatás, politika

Közigazgatási, politikai informatika

Informatika, távközlés, technika

Társadalom, gazdaság, művelődés

Szakirodalom

Törvények, rendeletek